Didaktikai módszerek III. Számonkérési-ellenőrzési módszerek
Mai órán • Ismétlés – módszerek, tanulásszervezés, projektmódszer • Andragógiai ellenőrzés és értékelés • Pedagógusok értékelése – visszajelzés fontossága
1. A tanulásszervezés módszerei Alapmódszerek Motiváló módszerek Tanári magyarázat (frontális Csoportmunka tanítás): beszélgetés, kérdve-kifejtés, Játék előadás, szemléltetés Szerepjáték (drámapedagógia) Munkáltatás (egyéni, de nem Vita önálló): variációs módszer, házi Kutató-felfedező módszer feladat Kooperatív módszerek Individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok Projekt módszer
Leggyakrabban használt módszerek 90 % Ismeretszerzés Falus és mtsi (1989) • 53,5% nevelői magyarázat és bemutatás Tanórákon elhangzó szavak • 79% tanárok • 21% diákok
Ismeret vagy képesség?
A tanulásszervezés sikerének néhány alapelve • Differenciálás – Egyéni különbségek figyelembevétele – Tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése • Szociális készségek fejlettsége (strensz=fejlesztő élmény) – Szociális kompetencia – Schneider, 1993 – Divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret
• Motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia • Ergonómia
Sokfélék vagyunk (egyéni sajátosságok)
Lehetséges?
Milyen egy tanterem?
• kommunikáció • kooperáció
• csoportmunka • helyváltoztatás
Milyen egy másik tanterem?
feladat
• kommunikáció • kooperáció
• csoportmunka • helyváltoztatás
Problémák, leküzdendő gátak Szelektív iskolarendszer 2. Homogén csoportokra törekvés 3. Ismeretközpontúság 4. Tanárközpontúság 5. A tanár saját magát tartja a legfőbb ismeretforrásnak 6. A tanulás helyett még mindig a tanításon van a hangsúly 7. A tantárgyak közötti integráció hiánya 8. „Krétapedagógia” 9. Merev hagyományok, pl. ergonómiai szinten 1.
A pedagógus néhány fontos szerepe 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Pozitív tanulási légkört alakít ki Megtanít tanulni Együttműködik más szakos kollégáival Iskolában is tud gondolkodni Tapasztalatcserékre jár Példát mutat Életszerű Az értékelés fejlesztő jellegét is alkalmazza Felhasználja a tanulók tapasztalatait A diákkultúrára, a tanulók világára is épít Egyéni és társas tanulási helyzetekre egyaránt lehetőséget ad A tanulót partnernek tekinti
2. Szociális készségek fejlesztése • Módszerek – Mintanyújtás, modellkövető viselkedés előhívása – Megerősítési és alakítási, viselkedésmódosítási technikák – Szerepjáték – (drámapedagógia) – Brainstormig technikák (ötletbörze)
Személyiségfejlesztés néhány jelentős területe Nonverbális készségek
Kreativitás
Énkép
Metakommunikáció
SZEMÉLYISÉG
Önismeret
Divergens gondolkodás
Társismeret, kapcsolatteremtés
Empátia
A szociális készségek fejlesztésének jelentősége • elősegítik a tudásnak és az emberségnek, az intelligenciának és a cselekvőképességnek, az önkibontakozásnak a lehetőségét • a szociális készségek a tanulási-tanítási folyamatban, akár egy gépezetben a „csavarok”, elősegítik az elsajátított ismeretek és készségek megnyilvánulását, kibontakozását (pl. az iskolai szituációban a tudás önmagában nem elég, ha nem fejlettek a kommunikációs készségek).
Projektmódszer
Hogyan fogjunk a projekt megszervezéséhez? A tervezés szakaszai: • témaválasztás, • tervkészítés, • adatgyűjtés, • a téma feldolgozása, • a termék, produktum összeállítása, • a projekt értékelése, • a termék, produktum bemutatása.
A pedagógiai projektek fajtái 1. Témaválasztás módja szerint: – Pedagógusok hirdetik meg, – Diákok azonos érdeklődés mentén, – Megadott téma feldolgozása, – Szigorúan meghatározottak a feldolgozás szempontjai.
2. Tartalma, témája szerint: • Tananyaghoz, műveltségi területhez kapcsolódó projekt • Tananyaghoz csak részben kapcsolódó projekt • A tananyaghoz nem kapcsolódó projekt
3. Interdiszciplinaritása alapján
• Szűk tartalmú projekt • Multidiszciplináris projekt
4. Tanítási időhöz való viszonya alapján • Hagyományos órakereteket változatlanul hagyja • Epochális oktatás • A tanítási szünetekhez kapcsolódó szaktáborok, gyermekfoglalkozások, műhelymunkák, alkotótáborok
5. Időtartam alapján • Rövid távú projekt (1-2 nap) • Középtávú projekt (1-2 hét) • Hosszú távú projekt (több hét, félév, év)
6. A projektben résztvevők száma alapján: • egyéni • kiscsoportos (team) • közép-, és • nagy létszámú projektek
7. Produktuma alapján • Tárgy, modell, játék • Írásmű, album, újság, kötet • Színpadi előadás, videofelvétel, kiállítás • Rendezvény, kirándulás • Nyilvános vita, tárgyalás • Fentiek kombinációja, stb.
Andragógiai ellenőrzés és értékelés
• Ellenőrzés az a tanári tevékenység, amely kiváltja és felfogja a tanulók megnyilvánulásainak valamennyi területéről érkező információkat • Az értékelés a tanulók képességeiről, tudásáról szerzett tájékozódás alapján történő visszajelzés, amely megállapít, megerősít, besorol
Az ellenőrzés és értékelés a pedagógiai munka szerves része • A pedagógus rendszeresen tájékozódik: – a diákok teljesítményéről – magatartásáról – ezekre reagálva véleményt fogalmaz meg – megerősíti a kívánatost, a jót – korrigálja a hibát – önellenőrzés, önértékelés révén minél eredményesebb teljesítményre buzdít
Az andragógiai értékelés az andragógiai információk tervezett, szervezett, differenciált visszajelzésének elmélete és gyakorlata. Funkció alapján lehet (SCRIVEN): • diagnosztikus • formatív • szummatív Viszonyítási alapok: normatív, kritériumorientált, sztenderdorientált
A tanulási eredmények értékelése • Diagnosztikus (helyzetfeltárás) – Pedagógiai beavatkozások előtt – A diákok milyen feltételekkel kezdik az adott szakaszt – Melyek azok a területek, amelyeken lemaradtak – Kialakítható az egyénre, csoportra szabott oktatási stratégia
• Formatív: (fejlesztés-formálás) – Folyamat közbeni irányítás – Nem minősítés, hanem a jó megerősítése, a hiba kijavítása – Feltárja mit tud a gyerek, mit nem
• Szummatív: (minősítő) – Nevelési-oktatási szakasz záróaktusa – Célja a záró minősítés – A tanulót teljesítmény alapján minősítjük – Szelektív funkciót tölt be (pl. bukás) – Cél objektív, hiteles, megbízható adatok
Az értékelés folyamata • A célok megfogalmazása (követelmények kialakítása) • Ellenőrzés – Megfigyelés – Szóbeli felelet – Írásbeli
• Információk értelmezése – Mennyiségi értelmezés osztályzat, pontok – Minőségi szöveges, metakommunikatív
Mérés • Tudást, képességet, attitűdöt stb. számszerűsítünk, így lehetővé válik az objektív összehasonlítás • A mérőeszközön rögzített skálát hozzámérjük a megvizsgált tulajdonsághoz • Eszköze: teszt – Tudást – Intelligencia – Kognitív kompetenciát – Képességeket mérő tesztek
Méréssel kapcsolatos követelmény • Objektivitás – Kizárni a szubjektivitást – Tanár viselkedése, metakommunikációja
• Érvényesség (validitás) – Azt mérjük-e, amit mérni akarunk?
• Megbízhatóság (reliabilitás) – Egy tulajdonság ismételt mérése ugyanolyan eredményű lesz
A teljesítménymérés • Normára orientált – Globális becslés: a pedagógus az összbenyomását egy osztályzatban fejezi ki – Pontérték felállítása: a pontok a feladategységek megoldásából adódnak – Hátrányai: • „Önmegvalósító jóslat” • Nem tárja fel mely célt érte el, melyeket nem • A jó osztályzatból sem derül ki, hogy elérte-e a célt?
• Kritérium orientált – A teljesítményt egy előre meghatározott kritérium alapján mérik – A kérdés, hogy a tanuló bizonyos célokat elért vagy sem? – Objektív mérce
Az értékelés funkciói: • Tárgyi-tartalmi információt nyújt • Informál • Ösztönöz Értékelés az oktató szempontjából: • Szubjektív önértékelés • Kollektív értékelés • Vizsgálat
Az értékelést befolyásoló tényezők (Edmund ERAZMUS) • rendezési effektus • elsőbbségi effektus • végeffektus • nagyságeffektus • redundancia-effektus • kontraszteffektus
Az értékelés rendszerszemléletű megközelítése A szabályozási modell
Cél
Irányító rendszer
Információáramlás
Irányított rendszer
Módosított információ
Visszacsatolás
Környezet
Eredmény
Irányítási folyamat Cél Az értékelés szakaszai 1. Információgyűjtés = ellenőrzés
Értékelés
Tervezés
2. Viszonyítás Objektív
Szubjektív
(Mérés)
(Becslés)
ÉRTÉKLET 3. Diagnózis
Intézkedés Megvalósítási feltételek vizsgálata Motiváció Funkcióadás
Az értékelés szintjei: hallgató, folyamat, programok, intézmények, nemzetközi • Értékelési elvek: Mikor? Hol? Hogyan? Problémák – Validitás – Reliabilitás – Objektivitás – Értékelési technikák egyoldalúsága
Pedagógusok értékelése
Miért fontos a visszajelzés a pedagógusoknak? • Bill Gates Ted előadása
Szakirodalom • Simon Béláné: Didaktika, BMF BGK jegyzet, Budapest 2001.
