10. DIDAKTIKAI EGYSÉG ISMERJÜK MEG AZ EGYEZMÉNYT! Bemutatás Ahogy a Gyermekjogi Egyezmény 42. cikkében le van írva, az államok kötelesek behatóan megismertetni annak elveit és rendelkezéseit megfelel és hatékony formában mind a feln ttekkel, mind a gyerekekkel. Nyilvánvaló, hogy a ezen elvek ismerete lehet vé teszi a diákok, mint jogokkal rendelkez alanyok elismerését. Kétség nem fér hozzá, hogy az emberi jogok tisztelete ott kezd dik, hogy a társadalom és az iskola hogyan bánnak a gyerekekkel, létrehozva a megfelel feltételeket, melyek közt ki tudják fejleszteni a bennük rejl lehet ségeket, és fel tudnak készülni egy teljes és kielégít feln tt életre. Elismerni a diákok alanyi jogait együtt jár a nekik járó jogok megértésével és a megfelel tudás számukra való átadásával, hogy követelni, védeni tudják jogaikat, és kritikusan megítélhessék azokat a mindennapi helyzeteket, melyekben veszélybe kerül az emberi méltóságuk, függetlenül életkorukra, társadalmi vagy egyéb helyzetükre. Célok -
Megismertetni a diákokkal az Egyezmény szövegét.
-
El segíteni az Egyezményben foglalt elvek megértését és besorolását.
-
Fejleszteni a diákok kritikai képességét a mindennapi helyzetek értékelésére az Egyezmény elveinek és értékeinek tükrében.
Anyagok -
A Gyermekjogi Egyezmény rövidített változata.
-
„B”, „C”, „D” és „E” dokumentumok.
Forrás -
Saját kidolgozás. A „Jogaink skálája” feladat Bastien, M és mások (1995): Découvrons la Convention des droits de l´enfant. Éditions Labor, Bruxelles könyvb l lett adaptálva. www.unicef.hu
Id beosztás A tanár, tudatában a csoport milyenségének és motiváltságának maga határozza meg a különböző fázisok kidolgozásához szükséges időt.
Feladatok
1. Jogaink skálája Az osztályt kis csoportokra osztjuk és a tanár átadja nekik a „C” dokumentumot. A csoportoknak a következ feladatokat kell elvégezniük: • Az egyezmény cikkeinek közös elolvasása. • Hat olyan jog kiválasztása egyénileg, melyet a diákok legfontosabbnak tartanak személyiségük teljes fejl déséhez. • A hat jog cikkének kivágása. Majd a (maradék) szöveg borítékba helyezése. (A nem kiválasztott jogok is nagyon fontosak.) • A hat jog egyénileg történ fontossági sorrendbe sorolása, kezdve a legfontosabbal. (A jogok skálája.) • A kivágott hat jogot t kkel egy papírlapra rögzítik, hogy változtatható legyen. Az els jog az lesz, ami a diák szerint a legfontosabb, az utolsó a skálán, ami a legkevésbé fontos. Amikor mindez kész, a diákok két kört, egy küls t és egy bels t alkotnak, úgy, hogy mindenkinek legyen párja (minden küls körben ül höz jusson egy bels körben ül ). Amikor megvannak a párok, a következ ket kell elvégezniük: • A küls körben ül diák elmagyarázza társának a nála els helyen szerepl jog fontosságát. Párja meghallgatja, anélkül, hogy bármit hozzáf zne vagy kritizálná, kizárólag olyan kérdéseket tehet fel, melyek számára világosabbá teszik társa választását. Ezután a bels körben ül is megteszi ugyanezt. • Ezután megkérjük a küls körben ül diákokat, hogy álljanak fel és üljenek eggyel jobbra. A bels körben ül k a helyükön maradnak. Ugyanúgy ahogy az el bb, most a második helyen szerepl jogot magyarázzák el egymásnak a diákok. Majd folytatjuk ezen a módon, míg az utolsó kiválasztott jogot is elmagyarázzák. • A feladat végén a tanár segítségével értékelés következik. Betartották az utasításokat? Könny volt a kommunikáció? Megváltoztatnátok most saját skálátokat? stb. A tanár is elmondja saját benyomásait a feladatok kivitelezésével kapcsolatban: a csoport viselkedésér l, az utasítások elfogadásáról, az id betartásáról, a kapott következtetésekr l, és az osztály motiváltsági szintjér l. Ezután a diákok, ha szeretnék megváltoztathatják és véglegesíthetik skálájukat, majd készítsenek bel le a faliújságra t zhet formát és t zzék ki ezeket. 2. Az Egyezmény cikkeinek csoportosítása Az Egyezmény cikkeit különböz képpen lehet csoportosítani. Az els lehet ség a jogok kategóriái szerinti csoportosítás: • Alapjogok (2, 3, 6, 7, 8, 15, 28, 30 cikkek) • A személyiség fejl dését garantáló jogok (22, 23, 24, 25, 26, 27 cikkek) • A kizsákmányolás elleni védelemre vonatkozó jogok (4, 5, 9, 10, 11 cikkek) • A különleges bánásmódot igényl gyerekek szociális védelmér l szóló jogok (20, 21, 22, 23, 25, 30) • Az alapvet szabadságjogokra vonatkozó jogok (12, 13, 14, 17, 18, 19, 20, 21) A feladat megkezdése el tt a tanárnak el kell magyaráznia, hogy az Egyezményben foglalt jogok részét képezik az emberi jogoknak, és, hogy sok elv más dokumentumokban található, mint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Ezeket a jogokat a következ csoportokra osztják: polgári, gazdasági, szociális, kulturális és
politikai. Ez jó alkalom arra is, hogy a diákok megismerjék ezen jogok történelmi mérföldköveit is, különösen a gyermekekre vonatkozóakét („B” dokumentum). Ez a rész három feladatból áll: 1. El ször arra kérjük a diákokat, hogy az Egyezmény elolvasása után csoportosítsák a cikkeket, saját kritériumaik szerint. 2. Ezután odaadjuk nekik a „D” dokumentumot a cikkek nélkül, ezt a diákoknak kis csoportokban kell kitölteni. 3. A következ feladat az információkeresés a jogok kategóriáinak tartalmáról (részvétel, életbenmaradás, fejl dés és védelem), 4. A jogok felfedezése és elemzése a mindennapi életben A feladat lényege, hogy a diákok felfedezzék, hogy a gyermekek jogai jelen vannak valós mindennapi helyzetekben, és az fejl désükre irányulnak. A diákoknak a saját jog-skálájukkal kell dolgozni, és minden joghoz hozzárendelni egy valós helyzetet, amit k maguk vagy ismer s társaik tapasztaltak, s melyekben megvalósult az adott jog tiszteletben tartása, vagy épp ellenkez leg annak megsértésére került sor („E” dokumentum). A feladat befejezéseképpen minden diáknak el kell mondania a nála szerepl eseteket és az ahhoz kapcsolódó jogokat, ill. azt, mit gondol szükségesnek, hogy az egyes helyzetekben kielégülhessenek az Egyezményben foglalt jogok. Értékelés A tanár minden feladatra kitalálja az általa megfelel nek tartott egyéni és csoportos értékelési kritériumokat.
„A” DOKUMENTUM
Gyermekjogi Egyezmény: a rendelkezések nem hivatalos rövidített változata BEVEZETÉS A Bevezetés felidézi az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) alapelveit és bizonyos szerz dések és nyilatkozatok emberi jogokkal kapcsolatos pontos rendelkezését; újból meger síti a gyermekek számára való különleges bánásmód és ellátás fontosságát, figyelembe véve sebezhet ségüket; kihangsúlyozza a család alapvet fontosságát, ezért tiszteletben tartja védelmüket és támogatásukat, a gyermek jogi és nem jogi védelmét a születés el tt és után, a gyermek közössége kulturális értékeinek tiszteletének fontosságát és a nemzetközi együttm ködés rendkívüli szerepét, hogy a gyermekek jogai megvalósuljanak. I. RÉSZ 1. cikk: Gyermek az a személy, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be, kivéve ha a reá alkalmazandó jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban eléri. 2. cikk: Az államok tiszteletben tartják és biztosítják a joghatóságuk alá tartozó gyermekek számára az Egyezményben lefektetett jogokat minden megkülönböztetés nélkül. 3. cikk: A gyermeket érintő döntésekben a gyermek mindenek felett álló érdekét kell figyelembe venni elsősorban. Az államok kötelezik magukat arra, hogy a gyermek számára, figyelembe véve szülei, gyámjai és az érte törvényesen felelős más személyek jogait és kötelességeit, biztosítják a jólétéhez szükséges védelmet és gondozást. 4. cikk: Az államok meghoznak minden olyan törvényhozási, közigazgatási vagy egyéb intézkedést, amelyek az egyezményben elismert jogok érvényesüléséhez szükségesek. 5. cikk: államok tiszteletben tartják a szülőknek vagy, a gyámoknak vagy más, a gyermekért törvényesen felelős személyeknek azt a jogát, hogy a gyermeknek az Egyezményben elismert jogai gyakorlásához, képességei fejlettségének megfelelően, iránymutatást és tanácsokat adjanak. 6. cikk: Az államok elismerik, hogy minden gyermeknek veleszületett joga van az életre, és a lehetséges legnagyobb mértékben biztosítják a gyermek életbenmaradását és fejlődését. 7. cikk: Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy nevet kapjon állampolgárságot szerezzen 8. cikk: Az államok tiszteletben tartják a gyermeknek saját személyazonossága, ideértve állampolgársága, neve, családi kapcsolatai megtartásához fűződő, a törvényben elismert jogát Ha a gyermeket törvénytelen módon megfosztják személyazonossága alkotó elemeitől vagy azoknak egy részétől, az államok megfelelő segítséget és védelmet nyújtanak ahhoz, hogy személyazonosságát a lehető legrövidebb időn belül helyreállítsák. 9. cikk: Az államok gondoskodnak arról, hogy a gyermeket szüleitől, ezek akarata ellenére, ne válasszák el, kivéve, ha az elválasztás a gyermek mindenek felett álló érdekében szükséges. Az államok tiszteletben tartják a mindkét szülőjétől vagy ezek egyikétől külön élő gyermeknek azt a jogát, hogy személyes kapcsolatot és közvetlen érintkezést tarthasson fenn mindkét szülőjével, kivéve, ha ez a gyermek mindenek felett
álló érdekével ellenkezik. Amennyiben az elválasztás az állam által foganatosított intézkedés folytán következett be, az állam kötelessége ez ügyben felelősségvállalás. 10. cikk: Az államoknak pozitív szellemben, emberiességgel és kellő gondossággal kell megvizsgálniuk bármely gyermeknek vagy szüleinek családegyesítés céljából valamely államba való beutazása vagy onnan való kiutazás iránti kérelmét. 11. cikk: Az államok intézkedéseket tesznek, hogy megakadályozzák a gyermekek törvényellenes külföldre utaztatását és ott-tartását. 12. cikk: A gyermek joga, hogy szabadon kinyilváníthassa véleményét; melyet kellően tekintetbe kell venni az őt érintő ügyekben. 13. cikk: A gyermeknek joga van a véleménynyilvánítás szabadságára. Ez a jog magában foglalja mindenfajta tájékoztatás és eszme határokra tekintet nélküli kérésének, megismerésének és terjesztésének szabadságát, mások jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartása mellett. 14. cikk: A gyermeknek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadságra. Az államok tiszteletben tartják a szülőknek vagy, adott esetben, a gyermek törvényes képviselőinek azt a jogát és kötelességét, hogy a gyermeket e jogának gyakorlásában képességei fejlettségének megfelelően irányítsák. 15. cikk: A gyermeknek joga van az egyesüléshez és békés gyülekezéshez, amennyiben ez nem jár mások jogainak megkárosításával. 16. cikk: A gyermeket nem szabad alávetni magánéletével, családjával lakásával vagy levelezésével kapcsolatban önkényes vagy törvénytelen beavatkozásnak, sem pedig becsülete vagy jó hírneve elleni jogtalan támadásnak. 17. cikk: Az államok elismerik a tömegtájékoztatási eszközök feladatának fontosságát, és gondoskodnak arról, hogy a gyermek hozzájusson a különböző hazai és nemzetközi forrásokból származó tájékoztatáshoz és anyagokhoz, nevezetesen azokhoz, amelyek szociális, szellemi és erkölcsi jóléte előmozdítását, valamint fizikai és szellemi egészségét szolgálják. Elősegítik a gyermek jólétére ártalmas információk és anyagok elleni védelmét. 18. cikk: Az államok minden erejükkel azon lesznek, hogy biztosítsák annak az elvnek az elismertetését, amely szerint a szülőknek közös a felelősségük a gyermek neveléséért és fejlődésének biztosításáért. Az említett jogok biztosítása és előmozdítása érdekében az államok megfelelő segítséget nyújtanak a szülőknek. 19. cikk: államok megtesznek mindent, hogy megvédjék a gyermeket az erőszak, a támadás, a fizikai és lelki durvaság, az elhagyás vagy az elhanyagolás, a rossz bánásmód vagy a kizsákmányolás - ideértve a nemi erőszakot is - bármilyen formájától mindaddig, amíg szüleinek vagy valamelyik szülőjének, illetőleg törvényes képviselőjének vagy képviselőinek, vagy bármely más olyan személynek, akinél elhelyezték, felügyelete alatt áll. 20. cikk: Minden olyan gyermek, aki ideiglenesen vagy véglegesen meg van fosztva családi környezetétől, vagy aki saját érdekében nem hagyható meg e környezetben, jogosult az állam különleges védelmére és segítségére. Az államok hazai jogszabályainak megfelelően intézkednek helyettesítő védelemről az ilyen gyermek számára. A megoldás kiválasztásánál kellően figyelembe kell venni a gyermekek nevelésében megkívánt folyamatosság szükségességét, valamint nemzetiségi, vallási, kulturális és nyelvi származását. 21. cikk: Azoknak az államoknak, amelyek elfogadják és/vagy engedélyezik az örökbefogadást, biztosítaniuk kell azt, hogy a gyermek mindenek felett álló érdekei érvényesüljenek és gondoskodnak arról, hogy a gyermek örökbefogadását csakis az illetékes hatóságok engedélyezzék.
22. cikk: Az államok megteszik a megfelelő intézkedéseket, hogy az a gyermek, aki menekült helyzetének elismerését kéri vagy menekültnek tekintendő, megkapja az Egyezményben és más emberi jogokkal kapcsolatos vagy humanitárius jellegű egyéb nemzetközi okmányokban, amelyekben az említett államok részesek, elismert jogok élvezetéhez szükséges védelmet és humanitárius támogatást. 23. cikk: Az államok elismerik, hogy a szellemileg vagy testileg fogyatékos gyermeknek emberi méltóságát biztosító, önfenntartását előmozdító, a közösségi életben való tevékeny részvételt lehetővé tevő, teljes és tisztes életet kell élnie. Elismerik a fogyatékos gyermeknek a különleges gondozáshoz való jogát. 24. cikk: Az Egyezményben részes államok elismerik a gyermeknek a lehető legjobb egészségi állapothoz való jogát, valamint, hogy orvosi ellátásban és gyógyítónevelésben részesülhessen. Erőfeszítéseket tesznek annak biztosítására, hogy egyetlen gyermek se legyen megfosztva az ezeknek a szolgáltatásoknak az igénybe vételére irányuló jogától, ill. annak, hogy csökkentsék a csecsemő- és a gyermekhalandóságot. Az államok megtesznek minden alkalmas, hatékony intézkedést annak érdekében, hogy megszüntessék a gyermekek egészségére káros hagyományos szokásokat. 25. cikk: Az államok elismerik az illetékes hatóságok által gondozásra, védelemre, illetőleg fizikai vagy elmeápolásra elhelyezett gyermeknek azt a jogát, hogy időszakosan felül kell vizsgálni az említett kezelést és az elhelyezésével kapcsolatos minden egyéb körülményt. 26. cikk: Minden gyermeknek joga van a szociális biztonsághoz, így a társadalombiztosítás juttatásaihoz. 27. cikk: Minden gyermeknek joga van olyan életszínvonalhoz, amely lehetővé teszi kellő testi, szellemi, lelki, erkölcsi és társadalmi fejlődését. Elsősorban a szülők alapvető feladata, hogy lehetőségeik és anyagi eszközeik határai között biztosítsák a gyermek fejlődéséhez szükséges életkörülményeket. Az államok megfelelő intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy a szülőt segítsék e jog érvényesítésében, és szükség esetén anyagi segítséget nyújtanak, valamint segítő programokat hoznak létre különösen az élelmezéssel, a ruházkodással és a lakásüggyel kapcsolatban. 28. cikk: Az államok elismerik a gyermeknek az oktatáshoz való jogát, ezért legalább az alapfokú oktatást mindenki számára kötelezővé és ingyenessé teszik. Az államok megtesznek minden alkalmas intézkedést annak érdekében, hogy az iskolai fegyelmet, a gyermeknek mint emberi lénynek a méltóságával összeegyeztethetően és az Egyezménynek megfelelően alkalmazzák. 29. cikk: Az államok elismerik, hogy gyermek oktatásának a gyermek személyiségének kibontakozására, valamint szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek a lehetőségek legtágabb határáig való kifejlesztésére kell irányulnia, felkészítve őt egy aktív felnőtt életre, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásával, fejlesztve nemzetének nyelve és kulturális értékei iránti tiszteletet, valamint annak az országnak, amelyben él, a nemzeti értekei iránti és a sajátjától különböző kultúrák iránti tiszteletet. 30. cikk: Az őslakossághoz vagy az említett kisebbséghez tartozó gyermek nem fosztható meg attól a jogától, hogy saját kulturális életét élje, vallását vallja és gyakorolja, illetőleg csoportjának többi tagjával együtt saját nyelvét használja. 31. cikk: A gyermeknek joga van a pihenéshez és a szabad idő eltöltéséhez, a korának megfelelő játékhoz és szórakoztató tevékenységekhez, és joga van szabadon részt venni a kulturális és művészeti életben. 32. cikk: Az államok elismerik a gyermeknek azt a jogát, hogy védelemben részesüljön a gazdasági kizsákmányolás ellen, és ne legyen kényszeríthető semmiféle kockázattal járó, iskoláztatást veszélyeztető, egészségére, fizikai, szellemi, lelki, erkölcsi vagy
társadalmi fejlődésére ártalmas munkára. Ebből a célból meghatározzák az alkalmaztatáshoz szükséges legalacsonyabb életkort, és megfelelően szabályozzák a munkaidőt és az alkalmaztatási feltételeket. 33. cikk: Az államok megtesznek minden alkalmas intézkedést, arra, hogy megvédjék a gyermekeket a kábító- és pszichotrop szerek tiltott fogyasztásától, és hogy megakadályozzák a gyermekeknek e szerek tiltott előállításában és kereskedelmében való felhasználását. 34. cikk: Az államok kötelezik magukat arra, hogy megvédik a gyermeket a nemi kizsákmányolás és a nemi erőszak minden formájától, beleértve a pornográf jellegű műsorok vagy anyagok elkészítését. 35. cikk: Az államok meghoznak minden alkalmas intézkedést arra, hogy megakadályozzák a gyermekek bármilyen formában történő elrablását, eladását vagy a velük való kereskedelmet. 36. cikk: Az államok megvédik a gyermeket a jólétére bármilyen szempontból káros kizsákmányolás bármely más formája ellen is. 37. cikk: Az Egyezményben részes államok gondoskodnak arról, hogy gyermeket ne lehessen sem kínzásnak, sem kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni; tizennyolc éven aluli személyek által elkövetett bűncselekményekért sem halálbüntetést, sem életfogytiglan tartó szabadságvesztést ne legyen szabad alkalmazni; gyermeket törvénytelenül vagy önkényesen ne fosszanak meg szabadságától. A szabadságától megfosztott gyermekkel emberségesen és az emberi méltóságnak kijáró tisztelettel, életkorának megfelelő szükségleteinek figyelembevételével bánjanak. 38. cikk: Az államok minden lehető gyakorlati intézkedés megtételével gondoskodnak arról, hogy a tizenötödik életévüket be nem töltött személyek ne vegyenek részt közvetlenül az ellenségeskedésekben. Az államok megtesznek minden lehető gyakorlati intézkedést a fegyveres konfliktus által érintett gyermekek védelemben és gondozásban részesítésére. 39. cikk: Az államok megtesznek minden alkalmas intézkedést arra, hogy az elhanyagolás, a kizsákmányolás és a durva bánásmód, a kínzás vagy a kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód bármely más formájának, illetőleg a fegyveres konfliktusnak áldozatává vált bármely gyermek testi és szellemi rehabilitációját és a társadalomba való beilleszkedését megkönnyítsék. 40. cikk: Az államok elismerik a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt vagy abban bűnösnek nyilvánított gyermeknek olyan bánásmódhoz való jogát, amely előmozdítja a személyiség méltósága és értéke iránti érzékének fejlesztését, erősíti a mások emberi jogai és alapvető szabadságai iránti tiszteletét. Minden lehetséges és kívánatos esetben tegyenek intézkedéseket e gyermekek ügyének bírói eljárás mellőzésével való kezelésére. 41. cikk: Az Egyezmény egyetlen rendelkezése sem érinti valamely állam hazai jogszabályainak; vagy az ebben az államban hatályban lévő nemzetközi jognak a gyermek jogai megvalósulása szempontjából kedvezőbb rendelkezéseit. II. és III. RÉSZ A 42-54-es cikkek, egyebek közt, a következő pontokat érintik: 1. Az államok felel ssége, hogy az Egyezmény elveit és rendelkezéseit hatékony és arra alkalmas eszközökkel a felnőttek és a gyermekek széles körében ismertetik.
2. Az államok által az Egyezményben vállalt kötelezettségek teljesítése területén elért előrehaladás vizsgálatára megalakul a Gyermek Jogainak Bizottsága, ez tíz szakértőből áll, és az Egyezmény aláírásától számított két éven belül jelentést adnak az Egyezményben foglaltak teljesítéséről, majd ezt követően ötévente megismétlik ezt. 3. A részes államok jelentéseinek széles körű terjesztése az érintett országokban. 4. A Bizottság javaslatokat tehet tanulmányok végzésére konkrét, a gyermekek jogaival kapcsolatos témákban, és átadhatja ajánlatait a részes országoknak, csak úgy, mint az ENSZ Közgyűlésének. 5. Az Egyezmény hatékony alkalmazásának és a nemzetközi együttműködés érdekében az ENSZ szakosított intézményei és az UNICEF részt vehetnek a Bizottság ülésein. Ezek a szervezetek és hasonló kompetens szervezetek benyújthatnak a bizottságnak jelentéseket és tanácsokat adhatnak az Egyezmény jobb alkalmazásának érdekében.
„B” DOKUMENTUM
A gyermekek jogainak történelmi pillanatai
1923
1924
A Save The Children Nemzetközi Egyesület megfogalmazza és elfogadja a gyermekjogi Nyilatkozatot, ismertebb nevén a Genfi Egyezményt: egy öt pontból álló nyilatkozat, mely tartalmazza a gyermekvédelem alapelveit. A Nemzetek Szövetségének ötödik nagygy lése elfogadja a Genfi Egyezményt és javasolja, hogy a tagországok kövessék az elveit.
1948
A frissen alakult Egyesült Nemzetek Szervezete elfogadja a kicsit kib vített Nyilatkozat szövegét.
1959
Az ENSZ Közgy lése november 20-án kihirdeti a Nyilatkozat új tíz pontból álló változatát a gyermekek jogairól.
1978
Lengyelország kormánya javasolja a gyermekek jogaira vonatkozó Egyezmény els változatát.
1979
A Gyermekek Nemzetközi Éve. Az ENSZ emberi jogi Bizottsága megvizsgálja Lengyelország javaslatát és létrehoz egy munkacsoportot, melynek feladata ennek átnézése és egy végeleges szöveg létrehozása.
1983
Számos kormányzaton kívüli szervezet létrehoz egy Ad Hoc kormányzaton kívüli szervezetekb l álló csoportot, hogy a lehet leghatékonyabban tudjanak hozzájárulni az ENSZ munkacsoportjának feladataihoz. A következ évek során a kormányzaton kívüli szervezetek precedens nélküli hatást gyakorolnak az Egyezmény megfogalmazásában.
1989
A munkacsoport bemutatja a végleges tervet az emberi jogi Bizottságnak. Napra pontosan 30 évvel az 1959-es Nyilatkozat után az ENSZ Közgy lése elfogadja a Gyermekjogi Egyezményt.
1990
Szeptember 2-án életbe lép a Gyermekjogi Egyezmény.
„C” DOKUMENTUM Csoportosítsd az Egyezmény cikkeit a következ -
kategóriák szerint:
Alapjogok A személyes fejl dést garantáló jogok A kizsákmányolás elleni védelemre vonatkozó jogok A különleges helyzetben lev gyerekek társadalmi védelmére vonatkozó jogok Az alapvet szabadságjogokra vonatkozó jogok
„D” DOKUMENTUM
GYERMEKJOGI EGYEZMÉNY KATEGÓRIÁK
CIKKEK
RÉSZVÉTEL Magában foglalja a gyerekek jogát a gondolati szabadsághoz, a véleménynyilvánításhoz, a gyülekezéshez, és az információhoz jutáshoz. És minden más jogot, melyek saját és közösségének életével kapcsolatosak.
ÉLETBEN MARADÁS Magában foglalja a gyermekek jogát az ételhez, lakáshoz és a megfelelő orvosi ellátáshoz. FEJL DÉS Magában foglalja a gyermekek jogait a személyes fejlődésükhöz szükséges megfelelő életkörülményekhez. VÉDELEM Magában foglalja azokat a cikkeket, melyek szerint minden gyermeknek joga van a védelemhez bármi nem rossz bánásmóddal vagy kizsákmányolással szemben.
Az Egyezmény mely cikkei felelnek meg az el bbi kategóriáknak?
„E” DOKUMENTUM -
Rendeld hozzá az alábbi szituációkhoz a megfelel jogokat, és írd le mire lenne szükség, hogy az Egyezményben foglalt jogok teljesüljenek?
-
Ismersz más olyan helyzeteket, melyekben megjelenik a jogok védelme vagy megsértése?
Pablo egy 14 éves fiú, aki egy háborút folytató országban él. Egy napon egy gerilla vezető érkezik a házukba, és úgy dönt, hogy mert magas és erős csatlakoznia kell a csapatokhoz. Kötelezi erre a fiút.
Csilla egy mozgássérült lány és iskolába jár. Olyan problémája van, ami miatt nem tud beülni az iskolapadba. Az iskola ad neki egy olyan asztalt és széket, amit használni tud.
Mohamed egy bevándorló gyerek. Az iskolában senki nem érti meg, és nagyon egyedül érzi magát. Az iskolatársai nem akarnak vele játszani az udvaron.
