Magyar nyelvi óra A témakör címe: A grammatikai kapcsolóelemek I. A tematikus egység: A szöveg Az osztály: 9. osztály A tanítás időpontja: 2002. április 10. A tanárjelölt neve: Káli Diána Az intézmény neve: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Az óra célja, feladata: A névmások, a kötőszók, az egyeztető toldalékok, a hiányos mondat és a határozott névelő mint grammatikai kapcsolóelemek fogalmának megismerése, szövegbeli szerepük feltárása, felismerésük és alkalmazásuk gyakorlása. Az óra típusa: ismeretbővítő óra Az eszközök: füzet, tábla, fénymásolatok Tantárgyi koncentráció: irodalom, biológia
Idő
Az óra menete
Didaktikai feladat
1–2’
Üdvözlés, bemutatkozás.
2–6’
Hajtogatós feladat • Ismeritek a hajtogatós játékot? Most kipróbálhatjátok. Egyénileg motiváció
fogtok dolgozni, de minden padsor más-más feladatot kap. Az A padsor egy papírlapon egy szövegkezdő mondatot kap. Folytassátok a
•
szöveget, mindenki írjon egy-egy mondatot a papírlapra úgy, hogy egy összefüggő történetet kapjatok! A B és C padsorban egy-egy mondatot írjatok a papírlapra úgy, hogy nem ismeritek az előző mondatokat! Mindenki hajtsa be a papírt, ha leírta a mondatot! (A lapok kiosztása.)
Munkaformák Módszerek Eszközök
osztott munka, egyéni írásbeli feladatmegoldás PAPÍRLAP
Az A padsor szövegkezdő mondata: Volt egyszer egy kutya. Asszociációs játék • Addig, amíg a papírokra írtok, asszociációs játékot játszunk. Mondjátok ismétlés el, milyen nyelvtani fogalmak jutnak eszetekbe a következő szavakról!
közös tés
beszélge-
Hívószók: névmás, toldalék, kötőszó, hiányos mondat, névelő 6–9’
Mi a különbség? • Olvassátok fel a papírlapra írt mondatokat! Hasonlítsátok össze az A az ismeret- kérdés-felelet PAPÍRLAP padsor és a másik két padsor mondatait! Fogalmazzátok meg, hogy mi a bővítés különbség közöttük! (az A padsoré szöveg, a másik két padsoré mondat- előkészítése halmaz) • Mondjátok el, mi teszi összefüggő szöveggé az A padsor mondatait! Mi köti össze a mondatokat? (a téma, a nyelvi/nyelvtani/grammatikai kapcsolóelemek) Az óra célja • A mai órán a szöveg mondatait összekapcsoló elemek közül a nyelvtani, célkitűzés más szóval a grammatikai kapcsolóelemek fajtáival foglalkozunk. Írjátok fel a füzetbe az óra címét! Ne feledkezzetek el a dátumról sem!
tanári közlés
FÜZET, TÁBLA
Füzetvázlat/táblakép A szöveg grammatikai kapcsolóelemei
9–15’
Szövegkiegészítés • Egy hiányos szöveget kaptok. Minden padsornál mást-mást hagytam ki. Lesz egy kék, egy piros és egy zöld padsor. Egészítsétek ki a szöveget a lapon olvasható utasítás alapján! Párokban dolgozhattok, de mindenki a saját papírjára is írja le a megoldást! A munkára 2 percet kaptok.
ismeretbővítés
heurisztikus módszer osztott munka, páros írásbeli feladatmegoldás
(A lapok kiosztása. A szöveg felragasztása a táblára.) PAPÍRLAP L.: 1/a, 1/b, 1/c feladat •
15–20’
Elemezzük a megoldásokat! Minden padsorból jöjjön ki valaki, és írja fel a megoldást színes filccel a táblára! Közben a többiek figyeljenek, vajon milyen utasítást kapott a másik két csoport! Mivel egészítették ki a szöveget? (Minden padsorból egy-egy tanuló felírja a megoldást.)
A névmások • Nézzük először a kék padsor munkáját! Piros és zöld padsor, mondjátok ismeretbővítés meg, mivel egészítette ki a kék padsor a szöveget! (névmásokkal) • Nevezzétek meg, milyen fajtájú névmások ezek! (mutató és személyes névmások) • Állapítsátok meg, mire vonatkoznak a szövegben!
egyéni írásbeli feladatmegoldás TÁBLA közös szóbeli elemzés TÁBLA közös megbeszélés
ennek: mutató névmás (régen együtt élnek) őt/őket: személyes névmás (gazdájuk) ilyen/efféle/ennyire: mutató névmás (megbízhatóan vezetik őket) ekkor/így: mutató névmás (a háziasítás során / megtanultak együtt ezek: mutató névmás (az előzőekben felsorolt megfigyelések) •
Tehát a névmások összekapcsolják a szöveg mondatait, ezért elsőként a névmásokat írjuk be a vázlatunkba! FÜZET, TÁBLA
Füzetvázlat/táblakép A szöveg grammatikai kapcsolóelemei Fajtái: 1. a névmások
20–24’
A kötőszók • Most pedig vizsgáljuk meg a zöld padsor munkáját! Kék és piros padsor, ismeretbővítés mondjátok meg, mivel egészítették ki a szöveget! (kötőszókkal) • Figyeljétek meg, mit kötnek össze ezek a kötőszók! (mondatokat) • Nézzük meg sorban, hogy milyen tartalmi-logikai kapcsolatokat jeleznek a kötőszók!
közös szóbeli elemzés TÁBLA közös megbeszélés
ezért/ennélfogva: következtető viszony ugyanis/hiszen (mert/mivel): magyarázó viszony is: kapcsolatos viszony de/ám/viszont: ellentétes viszony tehát/így: következtető viszony •
Folytassuk a vázlatot! Írjuk be a kötőszókat is a grammatikai kapcsolóelemek közé!
Füzetvázlat/táblakép A szöveg grammatikai kapcsolóelemei
FÜZET, TÁBLA
Fajtái: 1. a névmások 2. a kötőszók 24–27’
Az egyeztető toldalékok • Most elemezzük a piros padsor munkáját! Kék és zöld padsor, nevezzé- ismeretbőtek meg, hogy mivel egészítette ki a piros padsor a szöveget! (toldalé- vítés kokkal) • Állapítsátok meg a toldalékok fajtáját, valamint azt, hogy mi a szerepük a szövegben! -uk: birtokos személyjel (kapcsolatukban) -nek: igei személyrag (kötődnek) -juk: birtokos személyjel (gazdájukhoz) -ek: a többes szám jele (képesek) -nak: igei személyrag (tudnak) -ak: igei személyrag (megtanultak) -ák: igei személyrag (tanulták) -anak: igei személyrag (okozzanak) -juk: birtokos személyjel (gazdájuknak) -ak: a többes szám jele (nyugodtak) -nak: igei személyrag (maradnak) -nak: igei személyrag (váltak) • •
Foglaljátok össze, hogy mi a szerepük ezeknek a toldalékoknak a szövegben! Találjátok ki, miért nevezzük őket egyeztető toldalékoknak! Egészítsük ki a vázlatot az újabb grammatikai kapcsolóelemekkel, a toldalékokkal!
Füzetvázlat/táblakép A szöveg grammatikai kapcsolóelemei Fajtái: 1. a névmások 2. a kötőszók 3. az egyeztető toldalékok
közös szóbeli elemzés TÁBLA
közös megbeszélés
FÜZET, TÁBLA
27–30’
A hiányos mondat ismeretbő• Vizsgáljuk tovább a szöveget! X. Y., olvasd fel egészben a szöveget! • Figyeljétek meg, hogy mely mondatokból hiányzik az alany! Olvassátok vítés fel ezeket a mondatokat még egyszer! (Ezért képesek..., Ugyanis a háziasítás...., Ekkor tanulták meg..., ...hogy a gazdi jelenlétében..., ...nyugtalanná válnak) • Mondjátok meg, hogy honnan egészül ki a hiány? Honnan tudjuk, hogy mi az alanyuk ezeknek a mondatoknak! (az igeragozásból, az egyeztetésből, a szövegelőzményből) • Állapítsátok meg, hogy milyen szerkezetűek ezek a mondatok! (hiányos mondatok) • Egészítsük ki a vázlatot a táblán és a füzetben is!
közös szóbeli elemzés, megbeszélés
FÜZET, TÁBLA
Füzetvázlat/táblakép A szöveg grammatikai kapcsolóelemei Fajtái: 1. a névmások 2. a kötőszók 3. az egyeztető toldalékok 4. a hiányos mondat 30–34’
A névelő • Most pedig foglalkozzunk a névelőkkel! Figyeljétek meg, hogy a hajto- ismeretgatós szövegben milyen névelőt kapott az első mondatban a kutya szó, és bővítés milyet a többi mondatban! Találjátok ki, mi lehet ennek az oka! • Fogalmazzátok meg e két mondat alapján, hogy mitől függ, milyen névelőt használunk a szövegben, és mi a névelők sorrendje! (az ismert dologra határozott névelővel utalunk, a sorrendjük: határozatlan, határozott) Láncmese • A következő feladatunk címe Láncmese. Elkezdek egy mesét, és ti úgy folytassátok, hogy az előző mondatban levő határozatlan névelős főnév a gyakorlás következő mondatban határozatlan legyen, és építsetek be a mondatba egy új határozatlan névelős főnevet!
közös szóbeli elemzés TÁBLA közös megbeszélés
egyéni szóbeli feladatmegoldás
Pl.: Volt egyszer egy fiú. A fiú fogott egy nyulat. A nyulat beletette egy kosárba. A kosarat eldugta otthon egy bokorba... A láncmese kezdő mondata: Volt egyszer egy vadász. Folytassátok (A vadász...) Hat láncszemből álljon a mese, tehát hat mondatot fogalmazzatok! •
Folytassuk a vázlatot!
Füzetvázlat/táblakép A szöveg grammatikai kapcsolóelemei Fajtái: 1. a névmások 2. a kötőszók 3. az egyeztető toldalékok 4. a hiányos mondat 4. a névelő
FÜZET, TÁBLA
34–37’
A tanulság • Most pedig foglaljuk össze, mi volt ennek a két feladatnak a tanulsága! Fogalmazzátok meg, hogy mi a szerepük ezeknek a grammatikai kapcsolóelemeknek a szövegben! (a szövegösszefüggés biztosítása) • Egészítsük ki a vázlatot!
ismeretbővítés, részösszefoglalás
Füzetvázlat/táblakép A szöveg grammatikai kapcsolóelemei
közös megbeszélés
FÜZET, TÁBLA
Fajtái: 1. a névmások 2. a kötőszók 3. az egyeztető toldalékok 4. a hiányos mondat 4. a névelő Szerepük: a szövegkohézió (= a szövegösszefüggés) biztosítása 37–42’
Szövegösszerakás • Hajtsátok szét a papírt. Egy rendezetlen szöveget láttok rajta. Összekeve- gyakorlás redett a szöveg 2., 3. és 4. mondata. A többi mondat a helyén maradt. Rendezzétek sorba az összekeveredett mondatokat!
egyéni írásbeli feladatmegoldás PAPÍRLAP
L.: 2. feladat • 42–43’
Fogalmazzátok meg, hogy mi segített a mondatok sorrendjének a megtalálásában!
Házi feladat • A szóbeli házi feladat: megtanulni a füzetvázlat segítségével a grammati- gyakorlás, ellenőrzés kai kapcsolóelemeket. • Húzzátok alá a szövegben a grammatikai kapcsolóelemeket! Írjátok föléjük a nevüket! • Gondolkozzatok el azon, hogy mi lehet a kapcsolat a paprikafüzér és a szöveg címe között! Mit jelképez számotokra a paprikafüzér? Mi számotokra az élet értelme? (Örkény István egyperces novellája segít a megfejtésben)
közös szóbeli megbeszélés
egyéni írásbeli és szóbeli feladatmegoldás FÜZET, PAPÍRLAP
Szorgalmi feladat • Az írásbeli házi feladat: írjatok humoros hírszöveget az iskolaújságba úgy, hogy építsétek be a szövegbe a következő szavakat: kutya, lila, fut! Használjatok minél több grammatikai kapcsolóelemet! Jelöljétek őket a szövegben! 43–45’
Igaz állítások • Most pedig lássuk, mit tanultatok a mai órán! Csukjátok be a füzetet, én összefoglapedig letörölöm a táblát. Fogalmazzatok igaz állításokat a ma megismert lás nyelvtani kapcsolóelemekről!
egyéni szóbeli feladatmegoldás
Az óra értékelése
tanári közlés
Tartalék feladat • Számozzátok meg az összerakott szöveg első két bekezdésének a monda- gyakorlás tait! Jelöljétek a mondatok közötti tartalmi-logikai viszonyt a mellérendelő összetett mondatoknál tanult jelek segítségével!
közös szóbeli és írásbeli feladatmegoldás FÜZET, TÁBLA
1/a Olvasd el a szöveget, és egészítsd ki névmásokkal! A kutya és az ember A kutya és az ember már régen együtt élnek. Vajon mi a következménye ______ a kapcsolatukban? A legjobb vakvezető kutyák erősen kötődnek vak gazdájukhoz. Ezért képesek megbízhatóan vezetni ______. Csak a kutyák tudnak ______ összetett feladatokat megoldani. Ugyanis a háziasítás során megtanultak együttműködni az emberrel. ______ tanulták meg azt is, hogy játék közben ne okozzanak sérülést gazdájuknak. Megfigyelték még, hogy a gazdi jelenlétében új környezetben is nyugodtak maradnak. De ha a gazdi elmegy, nyugtalanná válnak. Tehát ______ a kísérletek azt bizonyítják, hogy a kutya és az ember között szoros érzelmi kapcsolat alakult ki az együttélés során.
2. Rendezd sorba a szöveg három mondatát! Számozással jelöld a helyes sorrendjüket! A többi mondatot a helyén hagytuk. Az élet értelme
Ha sok cseresznyepaprikát madzagra fűzünk, abból lesz a paprikakoszorú. _____ De mégse koszorú. _____ Pedig a paprika ugyanannyi, éppoly piros, éppoly erős. _____ Ha viszont nem fűzzük fel őket, nem lesz belőlük koszorú. Csak a madzag tenné? Nem a madzag teszi. Az a madzag, mint tudjuk, mellékes, harmadrangú valami. Hát akkor mi? Aki ezen elgondolkozik, s ügyel rá, hogy gondolatai ne kalandozzanak összevissza, hanem helyes irányban haladjanak, nagy igazságoknak jöhet a nyomára.
1/b Olvasd el a szöveget, és egészítsd ki kötőszókkal! A kutya és az ember A kutya és az ember már régen együtt élnek. Vajon mi a következménye ennek a kapcsolatukban? A legjobb vakvezető kutyák erősen kötődnek vak gazdájukhoz. ______ képesek megbízhatóan vezetni őt. Csak a kutyák tudnak ilyen összetett feladatokat megoldani. ______ a háziasítás során megtanultak együttműködni az emberrel. Ekkor tanulták meg azt ______, hogy játék közben ne okozzanak sérülést gazdájuknak. Megfigyelték még, hogy a gazdi jelenlétében új környezetben is nyugodtak maradnak. ______ ha a gazdi elmegy, nyugtalanná válnak. ______ ezek a kísérletek azt bizonyítják, hogy a kutya és az ember között szoros érzelmi kapcsolat alakult ki az együttélés során.
2. Rendezd sorba a szöveg három mondatát! Számozással jelöld a helyes sorrendjüket! A többi mondatot a helyén hagytuk. Az élet értelme
Ha sok cseresznyepaprikát madzagra fűzünk, abból lesz a paprikakoszorú. _____ De mégse koszorú. _____ Pedig a paprika ugyanannyi, éppoly piros, éppoly erős. _____ Ha viszont nem fűzzük fel őket, nem lesz belőlük koszorú. Csak a madzag tenné? Nem a madzag teszi. Az a madzag, mint tudjuk, mellékes, harmadrangú valami. Hát akkor mi? Aki ezen elgondolkozik, s ügyel rá, hogy gondolatai ne kalandozzanak összevissza, hanem helyes irányban haladjanak, nagy igazságoknak jöhet a nyomára.
8 1/c Olvasd el a szöveget, és egészítsd ki toldalékokkal! A kutya és az ember A kutya és az ember már régen együtt élnek. Vajon mi a következménye ennek a kapcsolat____ban? A legjobb vakvezető kutyák erősen kötőd____ vak gazdá____hoz. Ezért képes____ megbízhatóan vezetni őt. Csak a kutyák tud____ ilyen összetett feladatokat megoldani. Ugyanis a háziasítás során megtanult____ együttműködni az emberrel. Ekkor tanult____ meg azt is, hogy játék közben ne okozz____ sérülést gazdá____nak. Megfigyelték még, hogy a gazdi jelenlétében új környezetben is nyugodt____ marad____. De ha a gazdi elmegy, nyugtalanná vál____. Tehát ezek a kísérletek azt bizonyítják, hogy a kutya és az ember között szoros érzelmi kapcsolat alakult ki az együttélés során.
2. Rendezd sorba a szöveg három mondatát! Számozással jelöld a helyes sorrendjüket! A többi mondatot a helyén hagytuk. Az élet értelme
Ha sok cseresznyepaprikát madzagra fűzünk, abból lesz a paprikakoszorú. _____ De mégse koszorú. _____ Pedig a paprika ugyanannyi, éppoly piros, éppoly erős. _____ Ha viszont nem fűzzük fel őket, nem lesz belőlük koszorú. Csak a madzag tenné? Nem a madzag teszi. Az a madzag, mint tudjuk, mellékes, harmadrangú valami. Hát akkor mi? Aki ezen elgondolkozik, s ügyel rá, hogy gondolatai ne kalandozzanak összevissza, hanem helyes irányban haladjanak, nagy igazságoknak jöhet a nyomára.
9 1. A kutya és az ember A kutya és az ember már régen együtt élnek. Vajon mi a következménye ennek a kapcsolatukban? A legjobb vakvezető kutyák erősen kötődnek vak gazdájukhoz. Ezért képesek megbízhatóan vezetni őt. Csak a kutyák tudnak ilyen összetett feladatokat megoldani. Ugyanis a háziasítás során megtanultak együttműködni az emberrel. Ekkor tanulták meg azt is, hogy játék közben ne okozzanak sérülést gazdájuknak. Megfigyelték még, hogy a gazdi jelenlétében új környezetben is nyugodtak maradnak. De ha a gazdi elmegy, nyugtalanná válnak. Tehát ezek a kísérletek azt bizonyítják, hogy a kutya és az ember között szoros érzelmi kapcsolat alakult ki az együttélés során. 2. Örkény István Az élet értelme
Ha sok cseresznyepaprikát madzagra fűzünk, abból lesz a paprikakoszorú. Ha viszont nem fűzzük fel őket, nem lesz belőlük koszorú. Pedig a paprika ugyanannyi, éppoly piros, éppoly erős. De mégse koszorú. Csak a madzag tenné? Nem a madzag teszi. Az a madzag, mint tudjuk, mellékes, harmadrangú valami. Hát akkor mi? Aki ezen elgondolkozik, s ügyel rá, hogy gondolatai ne kalandozzanak öszszevissza, hanem helyes irányban haladjanak, nagy igazságoknak jöhet a nyomára.
