1931/34]
ADATOK
A CSUSZKA KÖLTÉSÉHEZ
A d a t o k a csuszka
költéséhez.
I r t a : S A L M E N JÁNOS,
A
c s u s z k a (Sitta
érdekes ama
és
europaea
sajátságos
madár.
Brassó.
caesia W U L F ) t ö b b t e k i n t e t b e n n a g y o n Harkályszerű
kúszása
sajátsága, h o g y fészeküregének b e j á r ó j á t
k e b b r e , v a l a m i n t feltűnő
269
tavaszi
füttyögetése
és
kopácsolása,
a g y a g g a l t a p a s z t j a szű és h í v ó h a n g j a
mindig
új é r d e k l ő d é s t k e l t a m e g f i g y e l ő b e n . De
l e g s a j á t o s a b b a k a költésének k ö r ü l m é n y e i , a m e l y e k m é g n i n
csenek is kellőképen tisztázva. M i n d e n más apró énekesmadáréval ellen t é t b e n m i n d a kotlásának, m i n d p e d i g a fiókái tartama
jelentékenyen
egyik B-oduba
h o s s z a b b . 1930
szárnyrakelésének
tavaszán
idő
e g y csuszkapár
települt s e z z e l m ó d o t a d o t t a r ö p l y u k
az
betapasztásától
a fiókák kirepüléséig a z egész költés lefolyásának megfigyelésére. A z i r o d a l o m e m a d á r kotlási i d e j é t 13 n a p b a n , a f i ó k á k kirepülé séig t a r t ó i d ő t 13—16 n a p b a n állapítja m e g . E z z e l s z e m b e n a z e m l í t e t t csuszkapáron
végzett
m e g f i g y e l é s e i m s z e r i n t a költés- n e m k e v e s e b b ,
m i n t 9 h e t e t v e s z i g é n y b e , a m i b ő l a fészek- és tojásrakásra k b . 16 n a p , a t o j á s o k kikeltésére k b . 20 n a p , a fiókák szárnyrakeléséig 28 n a p , tehát összesen 64 n a p e s i k . A k e r t i rozsdafarkúnál 44
p l d . ugyanez a processzus
napig t a r t csak. ( L . A q u i l a X X X V I — X X X V I I . A
csuszkáról
szóló
p . 127.)
naplómból ezeket közölhetem :
III.
14-én
k e z d ő d i k a r ö p l y u k k ö r ü l t a p a s z t á s a ; I I I . 19-én a f é s z e k a n y a g o t
hord
j á k . I V . 9-én k o t o l a n ő s t é n y s a h í m s z o r g a l m a s a n e t e t i . V . 2-án m á r o l y n a g y o k a f i a k , h o g y etetéskor h a n g o s a n c i r p e l n e k . A z ö r e g e k g y a k r a n v i s z n e k k i ü r ü l é k c s o m ó k a t . V . 12-én m e g g y ű r ű z ö m a z 5, m á r j ó l k i t o l l a s o d o t t f i ó k á t . V . 15-én a f i a k m á r a r ö p l y u k i g k ú s z n a k f e l és t á t o g n a k . V.
20-án DK.
kirepülnek. HEINKOTH
OSZKÁR
,,Die Vögel
Mitteleuropas" című müve
1. k ö t e t é b e n (p. 132—133.) e z t írja a csuszkáról : , . A költési ról
sajnos, m i t s e m t u d u n k . N e m v a g y o k h a j l a n d ó
időtartam
azt a többi apró
m a d á r é v a l a z o n o s í t a n i , t e h á t e g y s z e r ű e n 13 n a p o s r a becsülni. A k i k e l t íiókák
f e j l ő d é s e
képest
o l y
u . i . a velük egynagyságú
r e n d k í v ü l
lassú,
énekesmadarakéhoz
h o g y hosszabb kotlásidőt
kell
feltételeznünk, t e k i n t v e , h o g y a lassú fiókafejlődéssel a l e g t ö b b m a d á r c s o p o r t b a n hosszú kotlási idő s z o k o t t párosulni. J ó n é g y h é t b e
telik,
-
Evvel
míg
a csuszkafiókák szárnyrakelve
szüleikhez c s a t l a k o z h a t n a k . '
s z e m b e n a . . B r e h m ' s T i e r l e b e n " ezt írja : . . A t o j ó e g y e d ü l k o t o l és 13—14
SALMEN
•270
nap
alatt
fészekben
k e l t e t . A fiókák maradnak,
Hogy
amíg
mennyire
kívül lassú" bizonyítják.
g y o r s a n
nőnek,
repülni n e m
tudnak."
igaza v a n
fejlődésében,
[Aquila
JÁNOS
azt
de m i n a d a d d i g a
HEINROTH-nak a csuszkafiak
fentemlített
A V . 12-én a g y ű r ű z é s k o r
észleleteim
„rend
kétségtelenül
k e z e m b e n t a r t o t t fiókák
fejlett
sége p o n t o s a n a z e m l í t e t t m ű 4 7 . t á b l á j á n a k 6. és 7. ábráján l á t h a t ó k é p é n e k felelt m e g , t e h á t 17—21 n a p o s a k v o l t a k . I V . 2 1 — 2 5 k ö z ö t t k e l t e k k i , szárnyrakelésük napján tehát épen négy hetesek v o l t a k . A
kotlás tartamát u g y a n n e m t u d o m
pontosan
megadni,
mert
a b b a n az i d ő b e n , sajnos, r i t k á n v i z s g á l t a m m e g az o d ú t . A n n y i a z o n b a n k é t s é g t e l e n , h o g y I I I . 19
és k b . I V . 23
k ö z ö t t , t e h á t 35 n a p o n
t ö r t é n t a fészekrakás, a tojáslerakás és a kikeltés. A f é s z e k a n y a g
belül
egybe-
h o r d a s a 3—4 n a p a l a t t f e j e z ő d ö t t b e , a z 5 t o j á s lerakása l e g f e l j e b b 8 n a p o t v e t t i g é n y b e , ú g y , h o g y a t u l a j d o n k é p e n i kotlásra m é g
mindig
l e g a l á b b 20 n a p e s e t t . E z t m é g c s a k m e g i s közelítő hosszúságú
kotlási
i d ő t e g y e t l e n k i s énekes m a d a r u n k n á l s e m t a l á l u n k . H o g y az o d u b e j á r a t b e t a p a s z t á s á r ó l i s szóljak, a 46 m m - e s
röp
l y u k k e r e k e n 28 m m - r e l e t t s z ű k í t v e . A z új r ö p l y u k n e m v o l t k ö r a l a k ú , h a n e m vízszintesen
30. függőlegesen 26 m m á t m é r ő j ű . N e m i s v o l t v é g i g
e g y e n l ő t á g a s s á g ú , m e r t k ö z e p é i g tölcséresen s z ű k ü l t egyenletessé. rajta.
s csak beljebb vált
O l y szűk v o l t , h o g y a m a d á r elég n e h e z e n f u r a k o d o t t
A röplyukfalazáshoz
használt
agyagot
v a g y más
a c s u s z k a — a fecskével e l l e n t é t b e n — n e m c s a k t a p a s z t j az
e r ő s c s ő r é v e l össze is
d a g a s z t j a ,
át
földféleséget a,
hanem
o l y k e m é n y és egységes állo
m á n y ú v á , h o g y megszilárdulása u t á n c s a k erős késsel
vagy
vésővel
választható le. C s a k n e m m i n d e n négyzetmilliméteren látható a
csőre
h e g y é n e k l e n y o m a t a . A g o n d o s a n l e f e j t e t t a g y a g súlya 50 g r v o l t . A fészek a n y a g a v é k o n y , k ö n n y ű f e n y ő - és n y i r f a k é r e g d a r a b k á k b ó l állt és o l y t ö m e g ű v o l t , h o g y az o d ú t k b . 12 c m m a g a s s á g i g t ö l t ö t t e meg.
A z o d ú b ó l — a m i k o r fedelét
a gyűrűzés céljából f e l e m e l t e m —
k e l l e m e t l e n d o h o s s z a g á r a d t . Ü r ü l é k n e m v o l t az o d ú b a n , d e a fészek a n y a g b a n hemzsegett
a
madárbolha.
Beiträge zur Fortpflanzungsbiologie des (Sitta europaea caesia Wolf.) Von:
Der
Kleiber
Hws
SALMKN,
(Sitta europaea
Kleibers.
Brassó.
caesia W O L F ) ist ein i n mancherlei
H i n s i c h t überaus i n t e r e s s a n t e r u n d m e r k w ü r d i g e r V o g e l . S e i n s p e c h t a r t i ges K l e t t e r n u n d H ä m m e r n a n B a u m s t ä m m e n (er w i r d i m
Volksniund
1931/34
BEITRÄGE Z U R E O R T P F L A N Z U N G S B I O L O G I E
geradezu seiner
,,Blauspecht"
Nisthöhle m i t
genannt),
Lehm
die
DES KLEIBERS
Eigenschaft,
zu verkleben,
das
u n d nicht
Eingangsloch
zuletzt
fallender Frühlingsruf u n d L o c k t o n l e n k e n i m m e r wieder samkeit
des
Beobachters
Besonders
auf
diesen m u n t e r n
eigentümlich
und
dieses V o g e l s . G a n z i m G e g e n s a t z ist
sowohl
bis
zum
1930
seine B r u t d a u e r als Flüggewerden
hatte
ein
der
auf
interessant
aber
sind,
Fortpflanzungsverhältnisse
zu allen anderen kleinen Singvögeln
auch
der Z e i t r a u m v o m
Jungen
Kleiberpaar
sein
die A u f m e r k
Gesellen.
biologisch
w e n n a u c h n o c h n i c h t genügend geklärt, die
27 t
bedeutend
meine
Ausschlüpfen
länger.
Berlepsch'sehe
Im
Frühjahr
B-Höhle
bezogen
u n d es b o t s i c h m i r so G e l e g e n h e i t , d a s g a n z e B r u t g e s c h ä f t v o m Z u m a u e r n des F l u g l o c h e s a n b i s z u m A u s f l i e g e n d e r J u n g e n z u In
der
Literatur
ist
die
B r u t d a u e r des
übrigen kleineren Singvögel m i t r u n d der ausgeschlüpften J u n g e n
bis
angegeben.
ergeben
Demgegenüber
nicht und
weniger
als
K l e i b e r s wie
auch
der
13 T a g e n , die E n t w i c k e l u n g s z e i t
zum
erwähnten K l e i b e r p a a r , dass das
beobachten.
Ausfliegen meine
mit
13 b i s
16
Beobachtungen
Fortpflanzungsgeschäft
9 Wochen in Anspruch nimmt,
Tagen
an
dieses
wovon
auf
dem Vogels
Nestbau
E i e r a b l a g e e t w a 16 T a g e , a u f d a s A u s b r ü t e n d e r E i e r e t w a 2 0 T a g e
und
a u f d i e E n t w i c k l u n g d e r J u n g e n b i s z u m V e r l a s s e n des N e s t e s r u n d
28
T a g e entfallen,
rotschwanz
das s i n d also i m g a n z e n
z. B . v o l l z i e h t
sich derselbe
ca. 64 Tage. B e i m
Prozess
Garten
i n c a . 4 4 T a g e n (siehe
m e i n e n A u f s a t z , , E i n T a g a u s d e m F a m i l i e n l e b e n des G a r t e n r o t s c h w a n z e s " in
Aquila T o m . X X X V I — X X X V I I B e z ü g l i c h des
pag.
127.)
Kleibers entnehme ich meinem
Tagebuch
folgende
Aufzeichnungen : Am
14.
Flugloches.
III.
Am
beginnt
19. I I I .
das
Kleiberpaar, mit
dem
w i r d N i s t m a t e r i a l zugetragen.
des
A m 9. I V . s i t z t
das
b r ü t e n d e C fest a u f
Am
2. V . s i n d die J u n g e n s c h o n so gross, d a s s b e i m F ü t t e r n l a u t e Z i r p t ö n e
aus im
der
Höhle
vernehmbar
Schnabel heraus.
befiederte
den Eiern und wird v o m
Zumauern
Junge.
Am
Am
sind.
Die
Eltern
12. V . b e r i n g e
15.
V . klettern
tragen
OSKAR
HEINROTH
öfters
i c h in der H ö h l e die
Jungen
e m p o r u n d s p e r r e n . A m 2 0 . V . s i n d die J u n g e n Da.
r f fleissig
schreibt i m
bis
gefüttert.
Kotballen
5 schon
zum
gut
Flugloch
ausgeflogen.
1. B a n d e seines
Werkes
..Die
V ö g e l M i t t e l e u r o p a s . . . " S. 1 3 2 u n d 1 3 3 ü b e r u n s e r n V o g e l F o l g e n d e s : , , L e i d e r ist mit
der
auf
13
geht
über
anderer Tage
möchte,
langsam wenn
B r u t d a u e r nichts
Kleinvögel
schätzen.
nämlich i m
ungemein
die
gleichsetzen
Die
Gegensatz
bekannt.
Entwicklung zu
und der
sie
Ich
möchte
nicht
ohne
ausgeschlüpften
sie
nicht
weiteres Jungen
arideren ebenso grossen Singvögeln
so
v o r s i c h , d a s s m a n a n eine, längere B r u t d a u e r g l a u b e n
man
bedenkt,
dass
langsame
Jugendentwicklung
und
HANS
272
SALMEN
[Aquila
Langbrütigkeit bei den meisten V o g e l g r u p p e n H a n d i n H a n d
gehen . .
E s vergehen ziemlich vier W o c h e n , bis junge K l e i b e r , n u n m e h r
flugfähig
das N e s t verlassen u n d sich i h r e n E l t e r n anschliessen können."
Dem
gegenüber lesen w i r i n . . B r e h m s T i e r l e b e n " : „ D a s W e i b c h e n bebrütet sie (die E i e r ) a l l e i n u n d z e i t i g t sie i n 13 b i s z u m 14 T a g e n . D i e J u n g e n . . . wachsen
rasch
heran,
sitzen aber
so
lange
im
Neste,
bis
sie
fliegen
können." Wie wicklung"
sehr des
HEINROTH Kleibers
m i t der
Recht
hat.
..ungemein langsamen geht
aus
dem
Jugendent
vorliegenden
Fall
e i n w a n d f r e i h e r v o r . D i e J u n g e n , w e l c h e i c h a m 12. V . z w e c k s B e r i n g u n g i n der H a n d hatte, entsprachen
i n d e r E n t w i c k l u n g — je n a c h
dem
Z e i t p u n k t i h r e s Schlüpfens — g e n a u d e n a u f S c h w a r z t a f e l 47 des o b e n genannten
Buches, i n F i g . 6 u n d 7
photographierten
Vögeln,
a l s o d a m a l s e i n A l t e r v o n 17 b i s 21 T a g e n . I h r Aussschlüpfen
hatten fiel also
i n d i e Z e i t v o m 21 b i s 2 5 . I V . , so d a s s sie a m T a g e i h r e r F l u g b a r k e i t ziemlich genau vier W o c h e m alt
waren.
B e z ü g l i c h d e r B r u t d a u e r k a n n i c h z w a r k e i n e präzisen A n g a b e n m a c h e n , d a i c h d a m a l s l e i d e r v e r s ä u m t h a t t e , d i e N i s t h ö h l e öfters z u u n t e r s u c h e n . S o v i e l s t e h t j e d o c h e i n w a n d f r e i fest, d a s s i n d e r Z e i t v o m 19. I I I . b i s c a . 2 3 . I V . a l s o i n n e r h a l b 35 T a g e n , N e s t b a u , E i e r l e g e n und Ausbrüten erfolgte. D a s H e r b e i t r a g e n
des N i s t m a t e r i a l s w a r i n
3—4
T a g e n b e e n d e t , d a s L e g e n d e r 5 ( v i e l l e i c h t w a r e n es u r s p r ü n g l i c h m e h r ) E i e r dürfte w o h l h ö c h s t e n s 8 T a g e i n A n s p r u c h g e n o m m e n h a b e n , sodass a u f d i e e i g e n t l i c h e B r u t d a u e r n o c h i m m e r m i n d e s t e n s 20 T a g e e n t f a l l e n . Eine
auch nur
unserer
kleinen
annähernd Singvögel
ähnlich
Ü b e r d a s V e r k l e b e n des Bemerkungen
gemacht.
lange
Brutdatier
finden
wir bei
keinem
ebenfalls
einige
! Höhleneinganges, seien
Das i m Durchmesser
46 m m
weite
Flugloch
d e r k ü n s t l i c h e n B - H ö h l e w u r d e d u r c h d a s V e r m a u e r n a u f r u n d 28 m m verengert. D a s neue, verengerte
Flugloch war nicht kreisrund, sondern
m a s s a n d e r e n g s t e n S t e l l e h o r i z o n t a l e t w a 30, v e r t i k a l e t w a 26 m m . D i e n e u e Einflugöffnung sondern verengerte
hatte n i c h t i n ihrer ganzen Länge dieselbe W e i t e ,
sich trichterförmig bis gegen die M i t t e , u m
dann
b i s z u r I n n e n w a n d d e r H ö h l e z i e m l i c h k o n s t a n t z u b l e i b e n . D i e Öffnung i s t j e d e n f a l l s so e n g , d a s s es d e m V o g e l s i c h t l i c h S c h w i e r i g k e i t e n b e r e i t e t , sich h i n d u r c h z u zwängen. D a s B a u m a t e r i a l des K l e i b e r s ist L e h m u n d E r d e . I m
Gegensatz
z u r S c h w a l b e klebt d e r K l e i b e r m i t t e l s seines S p e i c h e l s n i c h t b l o s s e i n L e h m k l ü m p c h e n a n das
andere,
S c h n a b e l diese K l ü m p c h e n d e r a r t
sondern
knetet m i t s e i n e m
kräftigen
a n - u n d ineinander, dass die
ganze
„ E i n l a g e " n a c h d e m E r h ä r t e n eine e i n z i g e u n g e m e i n h a r t e M a s s e d a r s t e l l t , welche n u r m i t einem starken Messer oder Meissel abgestemmt
werden
1931 34]
BEITRÄGE Z U R FORTPFLANZUNGSBIOLOGIE DES K L E I B E R S
kann. Fast der
jeden Q u a d r a t m i l l i m e t e r sieht m a n deutlich den A b d r u c k
Schnabelspitze.
u n d abgewogen. Das
273
Ich
habe
die
Lehmwand
Das Gewicht betrug
Nistmaterial bestand
genau
aus
sorgfältig
abgestemmt
50 G r a m m .
dünnen,
leichten Kiefernrinden-
stücken sowie aus B i r k e n r i n d e . H a a r e u n d F e d e r n v e r w e n d e t der K l e i b e r n i c h t . D i e Stoffe w u r d e n i n solcher M e n g e i n die Höhle dass dieselbe e t w a
bis
12 c m v o m U n t e r r a n d
des
eingetragen,
Flugloches
damit
ausgefüllt w a r . A l s i c h d e n H ö h l e n d e c k e l z w e c k s B e r i n g u n g d e r J u n g e n entfernte,
entströmte der Höhle
Exkremente
ein dumpfer,
unangenehmer
Geruch.
fand i c h i m Höhleninnern n i c h t vor, dagegen
es z w i s c h e n d e n N e s t s t o f f e n
von
wimmelte
Vogelflöhen.
Jelentés a Szent-Margitszigeten 1931-ben végzett megfigyelésekről. I r t a : SZEMÉRE
ZOLTÁN.
E b b e n a z é v b e n a S z e n t - M a r g i t s z i g e t e n a következő' fészkelő k a t észleltem : (a z á r ó j e l b e n lévő első s z á m az 1930-as á l l o m á n y t j e l z i ) : Corvus 8—10 h í m szólt, (2, 2). Turdus domesticus montamis vulgaris
cornix
( 4 — 5 . 1). Serimis
merula
canarius
1929-es, a m á s o d i k a z
(2, 2). Erithacus hortulanus
luscinia
4 pár
költött,
ca. 8 0 — 1 0 0 fészkelő pár, ( 4 0 — 5 0 . 6 0 — 7 0 ) .
ca. 80—100 pár
fészkel.
(120—140,
100—110),
Passer
míg
Passer
m i n t e g y 1 6 0 — 1 8 0 pár. ( 6 0 — 8 0 , 1 3 0 — 1 4 0 ) . A fészkelő
Sturnus
p á r o k s z á m á t 1 0 — 1 2 p á r r a b e c s ü l t e m , (3—-4, 8—10),
coelebsekét
1 5 — 2 0 - r a , (20, 25). Sylvia
Muscicapa
coliaris
pár fészkelt, (6, 4), Sitta
minor
europaea
( 1 6 — 4 8 , 8—10), Parus
(3, 3). 6—8 pár Ligurinus
Cerchneis
torquilla
tinnunculus
grisola
3 (3, 5). Lanius major
csak 2 major
1, (—, — ) . 3 pár
epops
(3, 4), 2 pár Galerida
( 6 — 8 , 1 2 — 1 4 ) , 1 pár Anas (—,
Upupa
communis
eristata
(—,
capa
atricapilla,
Coccothraustes
—).
borin, 2 Sylvia
15 Phylloscopus vulgaris.
Egyszer
Július 23-án e g y Ardea
—),
boschas (1, —-) és 1 p á r
Még a t a v a s z i v o n u l á s idején, bár aránylag k é s ő n l á t t a m a kező f a j o k a t : 2 Sylvia
(6,6). collurio
5 pár, ( 6 — 7 , 4 — 5 ) , Parus
( 1 0 — 1 5 , 8—10), 5 pár Turtur
galbula
Fringilla
6—8 pár fészkel,
4, (—, 2). Dendrocopos
caesia
coeruleus
chloris
(5—6, 8—10), 3 pár Oriolus 10—12 Jynx
atricapilla
2, (?, ?), Muscicapa
5 p á r k ö l t ö t t (5, 10), Lanius 6 pár
2 pár
fajo
communis,
1 Sylvia
curriica,
trochilus,
1 Phylloscopus
hallottam
Cuculus
cinerea
követ
1
Musci.
sibilator,
canorus-t
1
szólni.
k e r i n g e t t a s z i g e t fái f e l e t t s v a l ó
színűleg le is szállt. U g y a n a z n a p l á t t a m e g y j u v . Erithacus
phoenicurus-t. 18
SZEMÉRE
274
Nem
tartom
máshonnan
valószínűnek,
látogatott
hogy
ez
lAquila
ZOLTÁN,
a
szigeten
kelt
volna,
el i d e .
E z e k e t az a d a t o k a t az előbbi évek megfigyeléseivel
s z i n t e s z e m b e s z ö k ő a Parus csökkenése.
major
és a Dendrocopos
összehasonlítva
major
számának
V á j j o n m i lehet e n n e k az o k a ? T a l á n a z , h o g y a
sziget
rendszeresen
féreg,
mint
egy
gondozott
erdőben,
fáiban
azért
kevésbbé
mentek
Margit
honosodhatik
v o l n a a harkályok
V i s z o n t m i é r t n e m k ö l t ö t t a z idén Dendrocopos ban,
bizonyára
mesterséges
hiszen neki a veréb talán csak n e m lehetett
meg
a
másfelé ? fészekodu-
akadály ? A
cinegék
e l m a r a d á s á t s e m t u d o m egészen a v e r e b e k r o v á s á r a írni. m e r t h i s z a z o k a t rendszeresen i r t o t t a m .
V a g y talán m á r a költési
i d ő s z a k elején
a c i n e g é k a s o k v e r e b e t s ezért n e m is p r ó b á l k o z t a k a z o d ú k sával ? M i n d e n e s e t r e igen feltűnő, h o g y mesterséges csak
14 f é s z e k a l j a t
elfoglalá
1 9 2 9 - b e n Parus
nevelt
major
fel, a d d i g
a
1931-ben
kettőt! A
m u l t évi
Erithacus sok
fészekodvakban
míg
látták
luscinia
állománnyal
szaporodást
is
hortulanus,
köszönhető ; azonkívül
a Lanius
minor,
szaporodott
Az
az
tinnunculus
a
Serinus
m e l y b ő l a t a v a l y i 2 párral szemben
m é g e g y s z e r a n n y i k ö l t ö t t és ú j fészkelő f a j k é n t a Galerida
a Cerchneis
mutat
— a m i a z t h i s z e m , a m a c s k á k kiirtása m e l l e t t a b o k r o
szaporításának
canarnis
szemben feltűnő
eristata,
meg
jelent meg.
1 9 3 1 - b e n e l l e n ő r z ö t t 93 mesterséges f é s z e k o d ú k ö z ü l á l l a n d ó a n
üresen m a r a d t 5, m í g a z u t o l s ó ellenőrzéskor — július 23-án — 89 v o l t üres. A 4 2 5 e l l e n ő r z é s b ő l 56 a l k a l o m m a l , i l l e t v e o d ú b a n t a l á l t a m b i z o n y talan
fajú
Passer
Passer
fészekanyagot.
montanns-t.
21-szer Jynx Mint
3-szor Parus
torquilla-t.
major-t,
1-szer Sturnus
Passer
domeslicus-t.
6-szor Sitta
vulgaris-t,
89-szer
europaea
caesia-t,
2 0 8 - s z o r üres v o l t a z o d ú .
1 9 2 9 - b e n és 1 9 3 0 - b a n . ú g y a z idén is k é n y t e l e n v o l t a m e r é
l y e s e n fellépni
a túlszaporodott
b i z o n y t a l a n f a j ú pullus-t 86 t o j á s t ; Passer Kár.
41-szer
; Passer
montanus-hói
v e r e b e k e l l e n , í g y e l p u s z t í t o t t a m : 35 domesticus-ból
: 1 öreget,
58 f i a t a l t ,
: 1 öreget, 59 f i a t a l t és 324 t o j á s t .
h o g y t e c h n i k a i a k a d á l y o k m i a t t m á j u s 2 6 - k a és j ú n i u s
között n e m végezhettem
odúellenőrzést
s így
12 e s e t b e n
történt
h o g y a m á j u s 26-án üresen talált, i l l e t v e k i ü r í t e t t o d ú b a n j ú n i u s a
k i r e p ü l t Passer-ek A
által
o t t h a g y o t t fészket
22-e meg
;
22-én
találtam.
Margitsziget Igazgatóságának a Madártani Intézet nevében
is k ö s z ö n t e t m o n d o k a z é r t a j ó i n d u l a t ú segítségért,
melyben
itt
engem a
s z i g e t e n v é g z e t t m e g f i g y e l é s e i m s a z o d v a k ellenőrzése a l k a l m á v a l része sített. K ü l ö n k i k e l l m é g e m e l n e m a z t a z elismerésre m é l t ó t é n y t , a
sziget
igazgatósága
a s z a b a d o n fészkelő
madarak
elősegítése c é l j á b ó l t ö b b h e l y e n , a z elszórtan
hogy
megtelepedésének
álló cserjék k ö z é s k ö r é
ú j a b b a k a t t e l e p í t v e összefüggő sűrű b o k r o s o k a t létesített.
BEOBACHTUNGEN A U F DER MARGARETENINSEL
1931/34!
Bericht über die B e o b a c h t u n g e n auf Margareteninsel im J a h r e 1931. Von
SZEMŰEK
275
der
ZOLTÁN.
I c h habe i n diesem J a h r e a u f der M a r g a r e t e n i n s e l folgende tende A r t e n beobachtet.
d i e A n z a h l d e r B r u t p a a r e i m J . 1929, d i e z w e i t e d i e i m 1930.) cornix
2 Paare
(2, 2). Erithacus
( 4 — 5 , 1). Serinus merula
canarius
luscinia
hortulanus
brütet i n ca 80—100 P a a r e n
ca 80—100
Brutpaare
8—10 s c h l a g e n d e
Corvus
Männchen
4 b r ü t e n d e P a a r e (2, 2). (40—-50, 60—-70). Passer
Turdus
domesticus
(120—-140, 100—410), d a g e g e n Passer
montanus
1 6 0 — 1 8 0 ( 6 0 — 8 0 , 1 3 0 — 1 4 0 ) . D i e A n z a h l d e r b r ü t e n d e n Sturnus garis P a a r e schätze i c h a u f 10—12 ( 3 — 4 , 8—10), d i e d e r Fringilla a u f 1 5 — 2 0 (20, 25). Sylvia collaris
2 (?), Muscicapa
P a a r e n (5, 10), Lanius
atripacilla
grisola minor
3
caesia
epops
( 1 0 — 1 5 , 8—10), 5 P a a r e Ttirtur galbula
(6—-8, 1 2 — 1 4 ) . 1 P a a r Anas nunculus
(—,
major
coeruleus
cristata
in 5
n u r 2 brü major
a b e r n u r 1 (—. —-).
(3, 3), 6—8 P a a r e Ligurinus
communis
(3, 4), 2 P a a r e Galerida
Muscicapa
brütet
5 ( 6 — 7 , 4 — 5 ) . V o n Parus
brüten 6 P a a r e ( 1 6 — 1 8 , 8—-10), v o n Parus Upupa
collurio
vul coelebs
6—8 B r u t p a a r e (6, 6), (3, 5). Lanius
i n 4 (—, 2). Dendrocopos
t e n d e P a a r e (6, 4). Sitta europaea E s brüten 3 P a a r e
brü
( D i e i n K l a m m e r n s t e h e n d e erste Z a h l b e d e u t e t
chloris
( 5 — 6 , 8—10), 3 P a a r e (—-, — ) , 1 0 — 1 2 Jynx
Oriolus torquilla
boschas (1, — ) u n d 1 P a a r Cerchneis
tin-
—).
N o c h w ä h r e n d des F r ü h j a h r z u g e s — w e n n a u c h r e c h t s p ä t — h a b e i c h f o l g e n d e A r t e n gesehen : 2 E x e m p l a r e Sylvia nis,
1 Sylvia
curruca,
1 Phylloscopus
1 Muscicapa
sibilator,
atricapilla,
1 Coccothraustes
borin,
2 Sylvia
commu
15 Phylloscopus
vulgaris.
trochilus,
E i n m a l habe i c h auch
d e n R u f des K u c k u c k s g e h ö r t . A m 2 3 - t e n J u l i k r e i s t e e i n Fischreiher über den Bäumen der I n s e l u n d liess s i c h a u c h w a h r s c h e i n l i c h n i e d e r . A m s e l b e n T a g e s a h i c h e i n j u n g e s Erithacus phoenicurus; i c h h a l t e es für u n w a h r s c h e i n l i c h , d a s s es a u f d e r I n s e l e r b r ü t e t wäre, v i e l m e h r i s t es v o n andersher gekommen. W e n n w i r diese D a t e n m i t d e n e n d e r z w e i v o r a n g e g a n g e n e n v e r g l e i c h e n , so fällt g l e i c h d i e s t a r k e A b n a h m e v o n Dendrocopos und der
Parus
major
auf.
U m s t a n d , dass a n
Was den
kann
dies
verursacht
gutgepflegten
haben ?
Jahre major
Vielleicht
Bäumen der Insel sich das
U n g e z i e f e r k a u m so v e r m e h r e n k o n n t e , w i e i n e i n e m W a l d e ? D e s w e g e n wären die Spechte a n d e r s w o h i n gegangen?
U n d w a r u m hat i n diesem 18*
SZEMERE
276
J a h r e k e i n Dendrocopos
(Aquila
ZOLTÁN
i n d e n künstlichen Nistkästchen gebrütet, d e n
hätten d a r a n die Sperlinge d o c h n i c h t v e r h i n d e r n können? D a s F e r n bleiben der Meisen k a n n meiner A n s i c h t nach a u c h k a u m allein
der
V e r m e h r u n g der Spatzen
den
zugeschrieben
werden, da ich ja unter
letzteren tüchtig aufgeräumt habe. O d e r hätten die M e i s e n schon
am
A n f a n g d e r B r u t z e i t d i e grosse A n z a h l d e r S p e r l i n g e b e m e r k t u n d des wegen
gar
nehmen?
keinen Versuch gemacht
die Nistkästchen i n A n s p r u c h zu
E s i s t j e d e n f a l l s sehr a u f f a l l e n d , d a s s Parus
major
während
d e r B r u t p e r i o d e des J a h r e s 1929 i n d e n k ü n s t l i c h e n N i s t k ä s t c h e n Gelege ausgebrütet u n d hochgezogen Im
hat,
V e r g l e i c h m i t d e m J a h r e 1930
i m Jahre zeigt
1931
Erithacus
14
nur
zwei!
luscinia
eine
auffallende Z u n a h m e , was meiner A n s i c h t n a c h ausser der
Ausrottung
der K a t z e n a u c h der V e r m e h r u n g der Gebüsche z u d a n k e n ist. Ausser dem
hat
sich vermehrt
Serinus
w e l c h letzterem sich der hat.
A l s neue Brutvögel
tinnunculus
canarius
hortulanus,
vorjährige B e s t a n d haben
sich
Lanius
minor,
von 2 Paaren
Qalerida
cristata
bei
verdoppelt
und
Cerchneis
angesiedelt.
V o n d e n i m J a h r e 1931 k o n t r o l l i e r t e n 93 k ü n s t l i c h e n N i s t k ä s t c h e n blieben
5
beständig
leer
und
J u l i w a r e n 89 u n b e w o h n t .
bei
der
letzten
Kontrolle am
U n t e r d e n 425 K o n t r o l l e n f a n d i c h i n d e n
Kästchen 56-mal Passer Nestmaterial unbestimmter
A r t , 41-mal
domesticus,
major.
europaea
8 9 - m a l Passer caesia,
23-ten
montanus,
2 1 - m a l Jynx
3 - m a l Parus
torquilla,
1-mal Sturnus
Passer
6-mal
vulgaris
Sitta
u n d 208-
m a l w a r e n d i e K ä s t c h e n leer. W i e i n den Jahren
1929 u n d 1930, so w a r i c h a u c h i m J a h r e 1931
g e n ö t i g t e n e r g i s c h gegen d i e überaus v e r m e h r t e n S p e r l i n g e n a u f z u t r e t e n und
so v e r n i c h t e t e
Passer
domesticus
montanus
i c h : 35 S p a t z e n n e s t l i n g e
: 1 alten Vogel,
unbestimmter
A r t ; von
58 N e s t l i n g e , 86 E i e r ; v o n
Passer
: 1 A l t e n , 59 N e s t l i n g e u n d 324 E i e r .
E s t u t m i r L e i d , dass i c h wegen technischen d e m 26-ten M a i u n d 26-ten
J u n i keine
Hindernissen zwischen
Kontrolle vornehmen
konnte
u n d so g e s c h a h es i n 12 Fällen, d a s s i c h i n d e n a m 2 6 - t e n M a i leer g e f u n denen b z w . entleerten Kästchen a m 22-ten J u n i n u r die Nester der
ausgeflogenen
Sperlinge
hinterlassenen
fand.
I c h sage h i e r i m N a m e n des I n s t i t u t e s d e r D i r e c t i o n d e r M a r g a r e t e n insel
aufrichtigen
Dank
für
die Hilfe,
Kontrollen und Beobachtungen
welche
m i r während
meinen
auf der Insel geleistet w u r d e . A u s s e r
d e m fühle i c h m i c h v e r p f l i c h t e t d i e a n e r k e n n u n g s w ü r d i g e T a t s a c h e her v o r z u h e b e n , dass d i e D i r e c t i o n z u r F ö r d e r u n g d e r A n s i e d l u n g d e r brüter a n mehreren
FreL
Stellen d u r c h E i n p f l a n z u n g v o n neuen Gebüschen
u n t e r d e n e t w a s l i c h t e r s t e h e n d e n a u f diese W e i s e z u s a m m e n h ä n g e n d e d i c h t e Gestrüppe erzielte.
