Adatok a szekelykapu tortenetehez. A szekelykapu . a rnagyarsag neprajzanak, nepmtiveszetenek egyik legszembetunobb, legerdekesebb megnyilatkozasa. Kornyezetehez kepest hatalmas aranyai, tobbnyire pazarul faragott es festett diszttrnenyei, kiskapu folotti, cimerekre emlekezteto abrazolasai, baratot hivogato, euenseget riogato - nem ritkan latin nyelvii feliratai, gyakran ket sorral is bcvelkedo galarnbbugjai -ha a galamb majdnem oty ritka is benne, mint a Ieher holl6 -: nerncsak az
etnografus, terenk
de a koztiik jar6 turista figyelrnet is azonnal magukra
es rnagyarazatra
ingerlik.
A megfejtesekben,
eredeztetesek-
ben nines is hiany. Eloszor Huszke Iozsei probalta a szekely hazzal egyiittesen a kapu multjat is foldertteni. Kutatasa a hunokon, Priszkosz Rhetor foijegyzesein keresztul Kelet fele irarryttotta, perzsa, indiai, kinai analogidkra utalta s a biblian keresztiil Fonicia folemlitesere is ra" kesztette.' Mar itt is elisrnerjiik, hogy nem alaptalanul, A masik erdemes szekely kutat6, Szinie Gabor mar 6vatosabb volt s magya« razatert nem rnent messzebb a szekely Ialu templornanal s a szekely kaput a cinteremkapubol eredeztette, anelkiil, hogy a einterem es cinteremkapu egykori rnivoltat Iolfedte volna," Mint kesdbb latnt fog~ juk, 0 is igaz uton jart, ha nem is tudatosan, A harmadik velemeny a. Gyorffy lstvene, akit Taganyi Karolynak az egykori magyar gyepiirendszerrol
irt kitfinf
tanulmanya
a Korosvidek
gyepiiemlekeinek
kutatasara serkentett s e- tajon tett vlzsgalodasai egyik eredmenyekent uj Ioltevest fogalmazott a szekeiykapu eredeterol, Ennek lenyege a kovetkezo: "A szekelykapu nem mas, mint az egykori gyepiikapu s mindeniitt megtalaljuk, ahol egykor ~yepu lehetett ... A szekelykapu vagy gyepiikapu masodlagosan mint kozsegkapu nyert alkalmazast ... A kapu akkor keriilt a hazak ele, mikor mar a kozseg kozos belso teriilete egyenive lett, a telkeket felkeritettek s utcakat hagytak, Reszben ugyanezen fazisokon ment keresztiil a gyepii is, mig vegre kerites lett belole." Minthogy Gyorffy ama velemenv hive, amely szerint a szekelyseg hatarorseget jelent, a hatarorseg pedig mindenutt az egykori ~yepuk kozeleben lakott: a szekelykapu a hatarorseg ernleke es ahol Ieltiinedezik, mindeniitt az egykori gyepiiorok emleket kereshetjiik. Szerinte a szekelykapu nem is hazai specialitas, arninthogy a gyepurendszer sem magyar, hanem nernzetkozi vedelmi rendszer. "A szekelykapubol magyar legfeliebb 1 Huszke: A szekely haz, Bpest, 1895. - V. o. Janko ismerteteset: VI. 1895. 19-20. 1. ~ Szinte G.: A kapu a Szekelyfoldon. Eft. 1909.Ercdet: 45-46. I. trt~.lto.
Ethn.
Viski Karoly
66
az, arnit rafaragtunk.!" Gyorffy feltevesehez csatlakozik Cs. Sebes::: tyen Karoly szorenysegi nagykapu-kutatasa, amclynck idetartoz6 eredmenye ez : "Mindenesetre erdekes az a terry, hogy ez az egesz teriilet is [ahol t. L a. nagykapu elofordul], mint a Szekelvfold, az orseag hatara menton huzodik vegig. Az egy krassoi falut [azaz Gerlist yet] kiveve, az cgesz terulet pontosan osszeesik az 1873:::banfeloszlatott magyar hatarorvidek, illetoleg a volt karansebesi 13. szarnu olah-bansast hatarorezred teriiletevel." * E kongruenciara csak annyi megjegyzest kivanunk tcnni, hogy a hatarorvidek sokkal fiatalabb, semhogy az egykori gyepiirendszerrel egyiitt lehetne cmlegetni; igy
1. libra. A tordai
fejedelmi kuria epiilt kapuja.
1588·ban
2. abra.
N emet
kapu
vigyaz6-
hazzal. Kirchheim (Erfurt mcllctt),
a kett6 kozott (gyepurendszer es hatarorvidek) csak annyi a kapcsolat, hogv egyik is, masik is hadaszati cchi alkotas, illetoleg intezmeny. Mas kerdes, hogy a szoban levo szorenyscgi teriilet resze volt-e az egykori orszagkertto gyepiirendszernek. Mint ahogy Huszka bizonyos megallapitasait, valarnint Szinte eredezteteset - alabb kovetkezo megokolassal - elfogadhatjuk, egeszben veve elfogadhat6 Gy6rffy foltevese is, bar az egesz szekelykapu-kerdes alaktani kerdes, amiben csak a formaknak lehet ketsegtelen bizonyito erejiik s oly egyeb (nyelvi, torteneti, neprajzi stb.) emlekeknek, amelyek a szoban levo Iormakra adnak toliik telheto felvilagosltast. A szekelykapu (nevezetesen rna annak tartott leg" 3 Gyorffy I.: A Iekctekorosvolgyi magyarseg tclcpiilcsc. Az crdelyi magya-rsag eredete, Kny. a Foldr. Kozl, 1913. XLI. kotctcbdl. 100-J01. I. V. o. Taganyi: Gyepi.i es ~ycpii clve. Magy. Nyclv, IX. 97. sth. .. . • Sebestyeri K.: A szekelykapu foldrajai clter jcdescnek ujabb adatai. :'
Adatok
a sz¢kelykapu
Uirlhwtehez.
67
klasszikusabb peldanyai szerint) nyilvan tobb, mint egyszeruen fedeles nagykapu s ezeket tartva szemrnel, nem allithato, hogy pl. a feketekorosvolgyi nagykapu, .Iormajara nezve tokcletesen megegyezik a szekelykapuval'. Tokelctesen rnegegyezik nemely nagyszalontai, hajduszoboszloi, kecskemcti vagy debreceni, de nem a XVII., XVIII. szazadi szekely nagykapukkal, amelyeket ugyanis, mar csak regiseguknel fogva is, tipikus pcldanyoknak kell tekin-. teniink.
A nagykapukkal
foglalkoz6 hazai es. kiilfoldi kutat6k
eredme-
nyei utan rna mar ketsegtelen, hogy a szekelyhez egyben-masban hasonlo nagykapuk a Szekelysegen kiviil Erdelv mas teriiletein, az
Alfoldon, Veszprem meayeben, a Felvideken. Horvatorszagban, Bulgariaban, Cseh- es Morvaorszagban, N emetorszagban, Hollan" diaban is vannak vagy voltak s ujabban Romania teriileterdl is fol~ bukkant nehany peldany, reszben talan magyar keztdl ered6en (pl.
L._ .._. f
3. abu. Debreccni nagykspu. (1870. Honved-u,
4. abn.
62.)
Nemet nagykapu, Wetterau. (Sehwindrazbeim utan.)
Mogos Antaletol).' Ezekbdl azonban mindossze a nemet kapuk kozott akadunk olyanokra, arnelyekrol elrnondhatjuk, hogy bizonyos legjellemzobb jelekre nezve a klasszikus szekelykapukkal egyezok. (L. 4., 8., 9. a.). A szekelykapu tortenetet ketsegtelen adatok alapjan nem tud» juk messzebb kovetni 1673.ual, amikor a legregibb rank maradt s
rna is meglevo mikhazi kapu epiilt a ferencrendi baratok klastroma ele," Az ennel is regibb szekelyes szabasu, nevezetesen galambbugos nagykapu mar ketseges adat: a tordai kozepkori eredetfi fejedelrni kuria 1588~ban epiilt s a mult szazad masodik feleben is Iennallott nagykapuja,
rninthogy
felirata
szerint
is "porta
lepidee",
azaz
kokapu, holott a szekelvkapu legjellemzobb peldanyai fabol valok. Viszont a lap idea jelzo latszolagos hangsulyozasa arra a foltevesrc unszol, hogy elobb fakapu HIott a helyen s talan galambbugos (fa") Iodele is a regi Fakapu maradvanya volt.' (1. abra.) Ez adatokon tul ;, L. T~ara SamUrC8!$.' L'art du peuple roumain. Catalog de l'cxposltion de Gcneve. 1925. 13.. 23., 24. L - U. 8.: Izvuadc de crestaturi ale taranului roman. Hucuresti, 1928. 9., 10. J. • • Ma a Nernzeti ?>1ilzeum hirtokaban van. Abrazolasat I. Szinte: Id. m. 2. tabla. ~ Ercdeti rajzat L Orban B.: Torda varos cs kornyekc. Bpest, 1889. 470. L 5*
68
Viski Karoly
a szekelykaput nero nyomozhatjuk, csupan a fab61 valo nagykapukat, amelyek egyben-rnasban a szekelykapu tortenetere nezve is val. lomast tehetnek s kozelebbi multjara ravilagithatnak, V alamikor, :t szerencsesebb, adatokban egyre gazdagodo iovendoben talan a tavolabbi mult is megvilagosodik, arnikor nagykapuink vagy eppen szekelykapuink egyik-rnasik alakbeli sajatsaga talan az egykori gyeptik technikai alkatanak valamely reszevel is egybekapcsolhato Iesz. Hiszen maga a gycpiitechnika igazaban sohasero Hint el veg" kepen, sot egyben-rnasban a XVI-XVII. szazad vegbeli varalkotasaban - ugylatszik - renaissance-at elte. Egyelore azonban, mai tudasunk szcrint, az eaykori gyepukapu es a mai szekelykapu kozott akkora kulonbseg mutatkozik, mint a vegbeli erosseg es az egykori gyepii, e ket vedelmi mii kiilso ove: a gyepiielve es a vegbeli var vizesarka kozott. Nemcsak Iormara, de terjedelernre nezve is. A gyepiielve egesz orszagresznyi, a vizesarok legfennebb egy folyovfzszelessegii. Megfeleloen szeles termeszetesen a gyepti is, helyenkint tobb merfoldnyi, amelynek jarhatobb hagoit, szorosait, vizen val6 tolteseit nem kapuk, hancm kapu-varak biztositottak, Az orszagos gyepiikon valo kapu tehat igazaban nern kapu, hanem: var, j611ehet neve kepu, meg pedig nem csupan a vedelrni mtinek, de - elo helyneveink vallomasa szerint - maganak az atkelesre alkalmas helynek is; meg akkor is, ha kapu sohasem is' volt rajta." Nem bizonyos peldaul, hogy a mai Kapuvar sopronrnegyei kozseg a mai ertelemben vett kaput61 kapta volna ncvet, j611ehet eredeti neve csak Kspu, bar elso, 1l62~i elobukkanasa mar azt mutatja, hogy erosseg is van rajta: Copuu cesirum. De ez a .kapu' nem mai ertelmu, teszem a sze" kely nagykapukra emlekezteto Iaepitmeny, hanem elsosorban a termeszet erejevel biztositott atkelohely, amilyenrcl evszazadok rnulva is olismeressel sz6lnak, pl. Bertrandon de La Brocquiere 1433"ban, aki a Bruckba vezetO atkelOhelyrol azt mondja, hogy a Lajta nagy mocsaron folyik keresztiil s ezen hosszu, feltoltott utat keszttettek. "E hely - irja - igen fontos atjar6, keyes emberrel meg lehetne vedeni.?" De mas pelda is azt mutatja, hogy a kozepkori orszag» kapuk nem .kapuk', [ollehet neviikben ez a szo benne van; ilyen a Stajerorszagba vezeto atke16hely is, amelyrol egy 1347~i oklevel mint Nemethkepuaoi emlekezik, jollehet .porticus, transitus' szavakkal ertelrnezi: "vadit ad porticum seu irensitum Nemeihkepu voceium in iosseto inter civiteiem Redege ei ierrem Belmure". A szekelykapukra vagy altalaban az eur6pai fabol valo nagykapukra csak kesobb gondolhatunk, mikor az egykori orszagkeritd gyepiik kisebb gyorokke, ringekke alakultak, olyan szerkezetuekke, amilye" nek emleke az avarok koreb61 szemtanu elbesze1ese nyoman a szent" galleni evkonyvekben maradt rank.l0 vagy amilyenekrol az orszag" kerito gyeptik hanyathisa korab61 Rogerius is megemlekezik. Az (5 8 tgy jelent a kapu ,szorost' (vaskapu. kokapu, dcmirkapu), sot ,hagOt'. •sziklagerincct' (varkapu) s aItaliban .elejCt. kezdetct cgy ujabb tajresznek'. L. Hefty G.: A terszini formal< nevei a magyar nepnyelvben. Nyr. 40. k. 213---214.1. 9 L. Szamoia: R6gi utazasok Magyarol"Szagon cS a BalkanfeIszigeten. Bpest. 1891. 97. I. J() A reszletes ieirast 1. Mon. San~all. Gcsta Caroli. Lib. II. 1.
A.datok a szekelykapu
tortenetenez.
69
idejeben mar nemcsak az orszag nagyfontossagu hagoi, szorosai vannak megerositve, hanem valosagos kapurendszerek vedik meg az olyan kisebb eroditett helyet is, mint a bihari Tamashida kozeleben Ievo sziget, amelyrol a szemtanu Rogerius ezt irja: "A szigetbe senki sem juthatott be rnaskep, mint egy nagyon szfik es keskeny uton. S az utban egy merfoldnyi tavolsagon belul harem tornyos kapu allott, S ezenkiviil koroskorul egy merfoldnyire igen eros gyepiik voltak."?' De igazaban mar ezek sem szekelykapuszerti alkotasok, hiszen .tornyoskapuk', azaz valoszmtileg kapubastyaszeru epitme» nyek. A gyepukapuk egyikerol kulonben a honfoglalas kronikasa is megernlekezik s tortenettroi hitelen fordul meg, hogy elhigyjiikee neki, arnit a meszesi kapurol mond: "... elvegeztek, hogy Arpad vezer orszaganak hatara a meszesi kapunal Iegyen. Akkor a fold lakosai parancsukra k6kapukai epitenek" .12 Az orszaghatar kapuirol, mint egyes .kapukrol' mar az Arpadok alatt is csak ugy lehet beszelni, ahogy kesobb Nandorfejervart, Szabacsot, Szigetet vagy Nagyvaradot egy~egy orszagresz - nern is kapujanak, hanem kulcsanak nevezik, meg tovabb haladva az eroditmenyek pars pro toto emlegeteseben. Az orszagos [elentosegu gyepiik kapuja annyira nem .kapu', amennyire kesobb Nagyvarad nem egy darab kulcs. Az orszagkertto gyepu jelentosegenek hanyatlasat foleg harom korul. meny siettette: a varszerkezet nyoman epii16 varak, a gyepuelvenek adomanynyozasok es beszivargasok tit jan valo benepesiilese es a torzai, nernzetsegi birtoklas elavulasa. Az orszaghatar vamszedohelyein a ~yepukapuk kozlekedesi [elentosege megmaradt, hadaszati [elentoseguk azonban szinte semmive lett. IV. Bela ugyan a tatarok elott meg kijavittat nemely gyepiiket, sorsunk azonban mar nem a gyepiikon, sot nem is a gycpiik kozeleben dol cl. A gyepii csak a gyeptielvevel egyiitt volt eriekes vedelmi mil. Hogy az orszagos ~ye" ptik erteke hova csokkent mar a tatarjaras idejere is es hogy ekkor mar a lakossag, ,a fold nepe' is tisztaban volt ezzel s nem Iogodzott valami nagy bizodalommal belejiik, azt a rogcriusi Varad, Pereg vagy a tamashidai sziget peldaja is eltgge bizonyitja. A gvepiirendszer - mint maguk a torzsek s a kozosen birtokolt fold - kisebb egyse« gekre bornlott s helyct bizonyara az osi technikak szerint eptilt g6ganyvarak, foldvarak, kolozsvarak, baranyavarak, sovenyvarak foglaltak el (pl. "In quodam castello Swynwar nuncupato." 1283. Okl. Sz.), amely technikak helynevi emleke s technikai gyakorlata maig is el. Hogy az ilyen primitiv egysegeknek epp ugy volt .elve', mint az orszagos gyepiinek, azt bizonvosra vehetjiik, hiszen a joval kesobbi vedelmt rruiveknek is van bizonyos biztosito ove: elarasztott terti" tete, vizesarka stb. Az cgykort ~yepiikre e.s gyeplitechnikakra vonat" koz6 helynevi emlekeket tehat nem okvetleni.il kelt az orszagos gyepukkel kapcsolnunk ossze, hanem ez atmeneti ,gyor';:, ,ring';:szerii kisebb s tobbe.kevcsbbc helyi jelentosegii egysegekkel, hiszen az orszagos gyeplirol nem tertunk at mfndjart, forradalmi fordulattaI. a koszalakon epiilt varakra. Gyepukutatasunk tehat ezek szerint bizonyos rcviziora szorul. 11 l~
L. Turchanyi T. ford. Ma~y. Konyvt. 46. L Anonymus: Gesta Hung. 22. §.
P'iski Karoly
70
Terrneszetesen az egykori primitiv alkatu vedelmi rmiveken is - arnelyeket osszefoglaloan gyepiivaraknak nevezhetiink - voltak kapuk, minthogy azonban alakjuk, alkotasuk feldl semmit sern tudunk, czeket a szekelykapuk alkataval, alakjaval egvelore ossze nem kapcsolhatjuk. Meg kell tehat elegednunk a vizsgalodas amu szerenycbb korcvcl, amit rank maradt abrazolasok s az alakra es alkatra tartoz6, szambaveheto emlekek szabnak ki, ezzel korantsem erintve a kepzelet arna jogat, hogy tobb-kevesebb tamasztekra tovabb osztokelo Iolteveseket cpitsen. S6t magunk is dunk e joggal s mindjart foltctelezziik, hogy az 6si primitiv vedelmti .miivek technikaja igazaban sohasern enyeszett eI s a mai pelenk, soveny.: csereny, g6gany, porgolM, boroneebsrsnye, sarfal stb. szavaink s ily nevii, a nepi epitkezesben eiO technikaink ama regieknek cgyenes s a lenyeg. ben valtozatlan leszarrnazottjai. A koszali s altalaban a sztik, de eros kovarak elhanyatlasaval s a gyalogsag es konnyii lcvassag jelentose, genek novekedtevel, nevezetesen az ujkor Ior dulojan s nalunk nevezetesen a torokvilagban ez osi, kezdetleges vedelrni technikaknak valosagos reneszansza kovetkezett el. E megujhodott gyakorlatra Teket« Sandor vilagitott ra a magyar varakrol irt nagybecsii tanul'manyaban.lli Ekkor a varak sorsa mar nem a bastyakon, letrakon, vedofolyosokon, szurokontokon es nyilazoreseken ,dolt el, hanem - a mezoben. N em a hegyi varak ialaiban, hanem magukban biznak a vitezek. Nem reszketnck szavuk elalltan, mint a tatarok elott kinyilt varak nepe, hanem Balassa Balint szavai szerint: .Ellenseg hirere - Vitezeknek szive - Gyakorta ott, felbuzdul, - Sot azon~ kiwI is - Csak jokedvebol is - Vitez probata indul. , . - Roppant sereg elott - Tavol a sik rnezot - Szejjel nyaraaljak, nezik .... _ Midon mint j6 solymok - Mezon szejjel jarnak, - Vagdalkoznak, futtatnak. ,," E "roppant seregek," a vitezi nep elhelyezesere nagy terjedelrnu varreszekre volt sziikseg, ahol ember. allat es takarrnany megferhessen, A vitezi tevckenyseg kihelyezodese, a szegenyseg, a munka siirgossege s a hclybcn talalhato anyagok kenyszeru: szambavetele tamasztja fel s teszi vinigz0va a Fabel. vesszobol, sarbol valo varepites mesterseget, azaz ujitja fel az osi tcchnikak gyakorlatat. Takats boseges peldaval vilagitja meg mindezt., .1\1.eg a nevezetes Kanizsa varat sem .epltik', hanem .fonjak' 1561~ben, mint rna a falusi sovenyeket s nemcsak a fonasaval, de a palankjaval is elkesziilnek kef nap watt. Meg a tobb emelet rnagassagu bast yak is sarbol es fabo) vannak s szamtalan var egyctlen rank maradt tornya, pI. a Tiszan~ ttll otornyai, csonkatornyai ilyen primitiv alkotasu varak egyetlen szilard (k6b61, tCglab61 valo) epitmcnyei. Tobbi resze eh.i.Ita sarban, ahonnan vet,etett. Ilyen m6don cs gyorsasaggal keszultek, Takat:5 szerint, a taborok is es kapukkal csaku~y el vdltak latva, mint a varak. Az ilyen alkotasu varakr61 boseges abra.zolas maradt rank. Mig a kozepkori hegyi. k6varakban es varrajzokon a kapu hatalmas falak, bast yak toveben va.gy gyomraban huz6dik meg, a XV. szazad 'veget6l kezdve a varak bizonyos reszein, nevezetcsen kil}so cpftmc~ nyein a na~y fakapuk dominalnak, arnelyek meUett az alacsonyabb 13
Takcits
S.: Rajzok a torok vihlgbol. II, A magyar crossegck. I-lJ2.
L
Adatok a szeketykapu tijrtenetehez.
71
palankok (sovenyek, latorkertek stb.) eppugy eltorpiilnek, mint a szereny szekely keritesek a koztiik kiemelkedo szekelykapuk mellett. I1yen nagykapukkai leggyakrabban a varak legkiilso, huszarvarnak, huszarvarosnak nevezett resze palankj ain, cserenyein talalkozunk, de nem egy pelda rnutatja, hogy a VaT belsobb, keritett reszein is alkalrnaztak. A hasznaveheto regi varak alatt is epitettek palankot, latorkertet, hogy az uj kovetelmenyeknek megfelelOen lovassagot helyezhessenek el benne, hiszen a torok ellen a legfontosabb Iegyvernem a lovassag vole' E legkulso ker ites jobbara csak meglepetesek ellen szolgalt. "A huszarvarosok is szukseges, hogy palankkal megkerittessenek - rnondja az egykoru fOljegyzcs -, rninthogy a vitezlo nep az huszarvarosban laknak.'?" Ilyenfcle hevenyeszett keritessel hirtelen folbukkano ,porUm:)' csapatok, .rigolyas' kurucok es egyeb .kobollo' nepek ellen meg az egyebkent meg nern erdsttett alfoldi varosok is korulkeritkeztek s e keritesfelek szamtalan nevuk rnellett - ertheto kepzettarsitassalfOleg letorkertnek neveztettek.i 19y pl. 1695~ben a becsi udvari haditanacs engedelyezi, hogy Debrecen varos - amely kiilonben min dig mezcvaros volt (eroditmenyek nelkiil) szelesebb es melyebb irkokkal es kar6val korulkerfttessek. .. 170hben pedig azt hatarozza a varosi tanacs, hogy "a sziiret idejen Hatvan- es Csapo-utcai, ismet Boldogfalvi es Miklos-utcai kapukon klviil a tobbi bezarva tartassek, mind kspuk, mind kiseitok egyforrnan, h'ogy az orzok koziil reggel a kapukon kikiildetven, mig a csordak kimennek, varjak meg, azutan a kulcsokat hozzak a varoshazahoz, Estve hasonlokepen a csordak bebocsatasa utan a kulcsokat hozzak Iel.'?" Szabo Kalma·n sztves ertesitese szerint hasonlokepen volt ez Kecskemeten is s bizonyara egyebiitt is orszagszerte, sot masutt is Europaban." Effele regi polgari epitmenyekrdl azonban abrazolasok nern igen maradtak rank, ncvezetesen olyanok nem, amelyeken kapukat is latnank: amik maradtak, e tekintetben masodlagos ertekuek." Annal nagyobb szarnmal vannak bizonyos mertekig szambaveheto var~ abrazofBsok a XV. ssazad vegs6 evtizedeitol, helyesebben a konvv. nyomtatas hajnalatol kezdve. Ez ido nagyjaban egybeesik a torok elonyomulasanak kezdetevel, amikor a poganysag es keresztyenseg (magyar sag) elet-halalharcat az egesz akkori muvelt vilag erdeklodese kiserte s ez erdeklodest az 1500 koriil kibontakozo s gyorsan nagyrafejlddo sokszorosfto eliarasok tornerdek abrazolassal igyekeztek kielegiteni. Ez abrazolasok sorat csak gazdagttotta a renaissance " L. Takals S.: Id. m. 16. l. - E huszurvarosok emlekc 61 az alfoldi kertesvarosok te lepulesformajub an, amire Gyor(fy Is/vim mutatott ra Az a{fijldi kertes yurosok e. becses ta.nulmanvaban. L. Ert. 1926. 105. s k. J. . L. T8k8t,~: Id. m. If 27. L 16 L. Szucs: Dcbrceen tor·tencte. IlL 683. 1. 10 DckNcmetorsl:agban i1ycns~ru primitlv vcdelmi muvcknek maradvainyai mai napig is megvannak. "Man findet DOrfcr. bcsonders in Siiddcutschland, bel dencn sich cler Zaun odcr das Etter zu einc·m ganzcll Wchisystem, mit Toren. Graben und Mauern cntwickelt hat." L. R. Mielke: Das dcutsche Dorf. 1913. 21. I. ". Mint pl. cgy Krisztus sziilctesct ~bra:l.OI() XV. s1.a7.adi bartfai oltark6pcn (Divald: Magyarorsz. miives7.cti eml. Hp. 1927. 149. 1.); cgy besztercebanY(li. -1500 koriil kesziilt k6dombormuvon (U. 0.: 111. 1.); a Pomerium de Sanetis traM P.!l. barli 1500 koriili ki:tdasa cimlapjan (mint ~yiimoksoskcrt keritcse); a Salamon cs ..lrarkalf 1577,i ko!ozwuri kiadAsanak dmiapj{m stb. sth.
,r.
12
Viski Karoly
grafikusainak amaz eljarasa, hogy meg mindig igen sztik etnografiai latkoriik es erzekiik sorompoin beliil a Jezus-kori poganysagot s Jezus pogany kornyezetet abrazolasaikon az egyetlen ismert pogany neppel, a torokseggel kepviseltettek." Hogy a minket most erdeklo ez egykoru varrajzok topografiailag rnegbizhatatlanok, ahhoz ketseg
5. libra. Szabacs Hatterben
vara
Schedel Vilitgkr6nikaja szerint (1498). a huszarvaros nyitott nagykapuja.
nem fer, "hiszen a Iegtobbje ugy keszult - irja Takats -. hoay a. rajzol6 nem is latta az illetd varat"." De a varreszek technikai alkatat nezve, nines okunk ketelkedni hiteliikben, nem az egyes varakat, hanem altababan az erossegalkotas modjat tekintve, hiszen a technikai elvek es modok kozismertek voltak s valoban a XV. szazad vcge~ t61 a XVII. szazad v6geig ugyszolvan valtozatlanul talalkozunk ugyanazokkal az anyagokkal, technikakkal, formakkal. E jobbara lij Erre nezve igcn jellemzok pl. DOrer Albert: elete" c. metszetsorozatai. 20 ra. m. II. 15. I.
"Kis
es
Nagy Passio" es .,,\o\:iria
Adaiok a szekelykapu
tortem.etehez.
73
tavlati rajzokon j61 szemlelhetok a hegyezett kar6kb6l iiltetett, !cltil sovennyel megfont keritesek, hegyesre fiireszelt deszkapalankok, karoiiltetvenyek, kovel, folddel toltott sovenykasok, karokorlatok, a ketsorral iiltetett, koziikon folddel tomott palankok stb., stb., vagy a minket most kiilonosebben erdeklo [edeles nagykapuk. Miert voltak e kapuk ilyen magasak es Iedelesek? Amiert rna is azok: mert igy, a kapufelfak Ielso osszekapcsolasaval lehet csak igazan szilard kapukat alkotni, kivalt ha konyokben is rnegfelelo erositest. tart6 cs Ieszito hevedert kapnak, ahogyan ht a XV. szazad nagykapuin s a mai szekelykapukon is latjuk. Magasnak is kellett lennie, hiszen rakott tukarrnanyos szekerek jartak alatta: uzonklviil a varban, ostromkor vagy mas alkalomrnal "a huszarok a huszarvarban gyiilc,"" keztek s gyalogsaggal megerositvevartak a tovabhi parancsot, mcrre es hal kell kirontaniok"." Huszarrohamot kezben tartott fegyvcrrel, szuk es alae sony kapun at elkepzelni olyan nehez, mint tcvet 1(j fokan hajtani keresztiil. De a kapunak fedettnek is kelletr lennie, hogy a fedel vedje a szemoldokfat, arnely a kapufelfakat tartotta szilardan, ezek pedig tudvalevoleg nem egyszer nehez ,belletf' kapuszarnyakat hordoztak, bar a huszarvarosban gyakoribb volt a .racs, tosiety, sorompo, 6sztorii, borone', amelyek reszben a regi nyelv, reszben a mai nyelvjdrasok vallomasa szerint altalaban lecezesszeru aJkatot [elolnek, Az eros alkotas kovetelmenye tekintetebol az aztan mindegy volt, hogy a kapu szarnyon fordult-e, vagy billeno, emelcsos vagy mas rendszerii volt. Ilyen szabasd nagy, fedeles, szarnyas kaput mar Szabacs 1498~i abrazolasan is latunk, meg pedig rnindjart negyet is: egyet (hatter» ben) a huszarvaros, kettdt a belso var, egyet a derekvar sovenyen, A belsd varon val6k egyike fedett portikussal, fedett hidszerfi alkotrnannyal is el van latva. (5. abra.)J2 Gyula XVI. szazadi kepe hat. kaput mutat s ezek koziil harom fedeles nagykapu." , Takats Sandor a torokvilag erdssegeit [avareszt magyar tala}. manynak veli. Fontebb jeleztiik, hogy az ekkori prirnitiv erossegalkotas osi gyakorlat rnaradvanva, Felujulasa Iehet, A gyepii ketseg» kiviil nem magyar talalmany s a XV-XVI. SZ. erdssegeit illetdleg is azt latjuk, hogy hasonl6 alkotasok nyugaton is vannak. Torokmagyar kozvetitessel ujultak-e Iel vagy frissiiltek-e meg, -Takuts: ra. m. 116. I. 2' Az ercdeti rajz Schedel Vihigkroniklij:iban. facsimile pl. AC$ady: A magy. birod. tort. I. 783. 1. - Schedel irja: Castrurn sive castellum Turchorum Sabatz denorninatum . '. ex lignis terraque multum curiose perforti opere preparatum ...• turribus Be fossatis ae vallihus, ... in quo lignea mcnia ex tabulis fabrieata sunt, quarum tahularum eompago ita solidum est. ut vi:< ab intento posset iunctura com,.. prehendi. Suntque triclivia ambitu prolixiore di5tineta, porticus in omni deeol'e dis~ posite. Area vero curtis ingenti ambitu eincte ut amplitudo ipsa regiam aulam ostcntat. Fo. CCLIII. - U. o. 23 Szilagyi: A magy. nem.:. tort. V. 371. I. (l56(~h6L) Hasonl6 nagykapuk Iat .. hatuk pI. a kovetkez6 viirkcpekcn: Eszfergom 0595.). Szilagyi: A magy, nemz. tort. V. 516. I. - Nyifra (XVII. 57..). U. o. VI. 283. l. - Munkacs (XVII. sz..). U. o. VII. 474. I. - Pees (1664.). U. o. VII. 186. 1. - Szi,f!et (XVI. sz.), HorvMh C.: A magy. irod. tort 563. I. - Varpa/ota (X\l1. 5Z.). Szi[ugyi: Id. m. V. 494. l. _. Zri71yiLi;Vik (XVII. 52.). U. (). 166. I. - Torteneti mono!!rafiaink. mc1'szetgyiijtcn(;t1ycink kcp~ anyaj:!!lb61 konnyu volna a sort novelni; reszletcs attekinteslik uj anyagot is nyujthat. '1
nem a mi feladatunk eldonteni. Annyi ketsegtelen, hogy pl. Bees 1483d festctt abrazolasan mar egeszen hasonlo primitiv alkotasokat latunk s meg a szep, fedeles nagykapu is ott lat~ hato." Hasonlot mutat Litvania (Linz) 1498~i, s Ratisbonac (Regensburg), valamint Patavia (Pass au) az elebbivel egykoru abrazolasa." (6., 7. a.) Ez utobbi ketto a niirnbcrgi Wolgemut mester rniihelyeben kesziilt, mint a fentebb idezett Szabacs abrazolasa is, Sehedel Vilagkronikaja szamara. Tudvalevoleg ebben a niirnbergi mtihelyben df>lgozott a gyulai Ajt6s kozsegbol szarmazott Durer Albert is s bizonvara reszt is vett ez abrazolasok cloaIlitasaban. Vajjon a sziilei haz reven elt-e benne magyar kapuk emleke;: vagy tisztan nernet modellck utan dolgozott-e, nem tudjuk megmondani, Annyi bizonyos, hogy eloszeretettel rajzolt kapukat s a maga - talan csak miiveszi - cimerenek pajzsara is gondosan
6. abra. Lituania (Llnz) varanak Schedel Vilagkr6nikaja szcrint
reszlete (1498).
7. abra, Ratlsbonac (Regensburg) varanak reselete. Schedel Villigkr6nikiija szerint (1498). Az cldterben ..erkelyes" nagykapu,
raizolt fedeles kiskaput helyezett. (25. a.) Minthogv Jews eletet abra. zolo metszetein a poganysagot jellernzo torok arcokkal, oltozetekkel szerepelteti, hiheto, hogy varaikat s nvilvan kapuikat is ismerte. S ha a XVI. szazadban a torokot a magyartol mar csak a fOrevai6 kiilonboztette meg, a Wolgernut-muhely var ai s varbeli kapui sem torokok, hanem a torokvilag varai es kapui, ha ugyan nem europai varak es kapuk. Durer a renaissance rnodja szerint realista, bizonyos mertekia cs targykorben nepies felfogasu, aki a jelensegek aprolekos meg. figyelese alapjan dolgozott." Ha a Fedeles nagykapuk Ielcl rna meg nem is tudjuk, hogy foldrajzilag honnan jottek es milyen iranyban haladtak, annyi bizonyos, Szilagyi: Id, m. IV. 317. L ~., Szil,igyi: U. o. II. 21. C~ 1. 223. I. :' ~"Egyik rnonoprafusa. Valentin Scherer irja mtivcirril: "l'leissig ist alles BUS' gcfiihrt, mit miniaturhafter Trcuc wird jcdc Einzelheit bctont .. ," L. V. Scherer: Durer. Des Mcistcrs Gemaldc, Kupferstiche u. Holxschnittc. III. Aufl. XIII. L "4
hogy Erdelyen kiviil Nernetorszag egyes teriiletein talalhatok a legnagyobb szammal, reszben meg a XVII. szazad vegerol rank maradt olyan kapuk, amelyek legtobb jo~gal azonosithatok a szekelykapukkal." Az is bizonyos, hogy kapuinkat nem a XV. szazad hozta a magantelkekre sem, annal kevesbbe varainkra, arnelyek tomegesen cpiiltek mar az Arpadok alatt is. A nagykapu egy szazaddal a tatarja.ra,s utan mar orszagosan el volt terjedve, hiszen egy 1342
8. abra. N emet kapu (Altenll1nd) 1683-b61.
9.)bra. Nemet nagykapuk. Wetterau, Hessen, Schwindrasheim utan.
teket Szekesfejervart oriatek s amelyrol mar egy 1372.i oklevel ernlekezik, hossza Ij,.,
Icir asukat 1. Schwindrezheim: Deutsche L Alabb a 30. jegyzetben szoszcrint idezvc,
L. Homan: Magy> penztortenct.
488. sk. L
Haocrkunst, Wien, 1904.
76
Viski Karoly
megtiltotta a Iegyverviselest, masreszt a nernessegnek megengedte, hogy lakohazdt megerdsitse, kastellya, castellurnma alakitsa s hogy a nemesseg vedelmere minden megyeben var ernelkedjek. Mig az ujkorfordulo hadaszati, nevezetesen vedelmi elvei a terjedelmes, bar primitiv s az osi technikak Ielujulasat szolgalo m6dok Iele fordultak, az 1514~i dekretum engedelme a kisebb terjedelmii, kozepkori szerkezetu varformak divatjat hozta magaval, hiszen ezekben pusztan vedekezesrol, kozepkori rendti elzarkozasrol lehet szo s nem kirohanasokrol, mezei :harcokrol, .nagyobb fegyveres kesziiltseg elhelyezeserol. A fab6), sarbol [ont' es .csepoti' terjedelmes varakkal, helyesebben ,palankokkal', ,parkanyokkal' egyidejiileg ekkepen a castellumok, ez igazi varacskak is elszaporodnak, amelyeknek jet", lemzo, reszben a kozepkorbol maradt peldai a - kiilonosen Erdelyben - szerte lathato kisebb-nagyobb templomerodok is. A varfallal koriilvett cinterem a var piaca, benne j6vizii kut, a harangozo varfalbeli lakasa .beeiye', a harangozo neve ,varnagy'. Beliil, hattal a fal", nak, apro hazacskak, ,gabonasok' sorakoznak, ezekben tartjak a polgarok legfontosabb eledeliiket: a buzat es szalonnat. Veszedelern ide" [en menedekhely: a kozepkorban is, de meg a legujabb idokben is; (helyenkint az olah betores idejen is, eleven tudataval a cinterem egykori rendeltetesenek). Ha a templomerod kapuja, a cinteremkapur varkapu, akkor elfogadhato Szintenek egyebkent kelloleg meg nem okolt foltevese, hogy a szekelykapu a cinterernkapubol keletkezett. De vajjon Szekelyfoldon e most emlitett templomkastelyokon klvill epultek-e a nemesseg oltalmara valo kastelyocskak? Werboczv szerint ugyan a szekelyek mindannylan igaz], sot "kivaltsagos nemesek", 1562 ota azonban mar kevesbbe, amikor Janos Zsigmond ellen Iellazadvan, (lsi alkotmanyukat, jogaikat elvesztettek s csak a fOembe~ reket es 16foszeketyeket vettek igazi nemes szarnba. Ha elebb nem, ez idot61 fogva a szekely primorok es 16fOk is bizonyara eltek a kestelyepites jogaval s epithettek rajta latin feliratokkal es a csalad nemesi cimerevel ekeskedo nagykapukat is. A mintaul szolgalhato regi varak rank maradt primitiv abrazolasainak javareszen azonban sok olyan reszlet hianyzik, ami a szckelykapukra jellernzo. Ilyenek: 1. a nagykapuval tobbnyire egy Icdel alatt lev6 kiskapu s ez utobbi folott alacsonyabb volta miatt keletkezo, fara,gassal, lecezessel, festessel, gyakran cimerelernekkel diszitett mezo: 2. a kapura vesett feliratok; 3. a galambbug; 4. a szekelykapu gyakori jaruleka, a melleje, az utszeli ark on beliil epitett szekellszertto, amelyet, ha nagyobb (pl. cinteremkapu mellett vagy bent a cin. teremben), portikusnak neveznek; 5. a kapu diszitesenek. cimer .. . toredckeinek szinezesc stb. Ezekre nezve tudomasul kell venniink nemcsak azt, amit fcntebb a varrajzok hiteiere nezve Takats Sandor tapasztalataib61 ideztiink, hanem azt is, hogy a regi abr:izoIasok altaIaban veve a hitel kerdeset illet61eg sokkal_ kevesbbc voltak haboz6k, mint manapsag; masreszt az akkori sokszorosito eljaras, a fametszes, apr61ekossagok kifeje" zesere meg akkor is kevcsbbe lett volna kepes, ha e varak rajzai minden reszletiikkel sokkal nagyobb alakban maradtak volna rank. Az 1498~ban megjelent Schcdcl"fele Vilaqkr6nika sokatmond6 kb
fejezese Szabacs rajzara nezve: "ut sequens Iigur« per omnem die» meirum ac formam osiendii" mai szemmel nezve termeszetesen tulzas, mert az abra alig tobb, mint vazlatos madartavlati raiz, A regi abrazolasok technikai es hitelbeli szerenysege tehat nem engedi meg, hogy a szekelykapuk fenti reszleteit keresgeljiik rajtuk. Ezert azokat a szorvanyos leirasokat es egyeb bizonyitekokat is meg ken keresnunk, amelyek arra mutatnak, hogy e regi, varbeli nagykapuk es a szekelykapuk kozott olyan kozeli rokonsag van, mint os es ivadek kozott,
10. abra. Nagyk apu Durer: Die GefBngennehmung Christl c. metszeten (1510) ..
11.. abra. Nagykapu reszlete. (Diirernek. tulajdonitott Maria am Hoitor c. metszeten. 1522.)
1. A szekelykapuk alakja, reszeinek meretbeli viszonyai, diszit» menyei elegg6 ismeretesek, beldliik peldat mutatnunk itt Ielesleges." Ehelyett bemutatunk nehany "sz6kelykaput" Pohlgons-bol (Wetterau, Hessen), amelyek minden lenyeges jegyben egyeznek a mi kapuinkkal, bizonyara azert, mert hasonlo eredetiiek. Mintha. csak Bethlenfalva vagy Zetelaka kapusorait latnok." (9. a.) 29 Boseges sorozatot kozdl Huszke: A szekely haz, 8p., 1895; tovabba Szinie Gabor: A szekely kapu. Ert. 1909. 30
L. ezekrc
nezve Schwindretzheim:
tovabbi 54. 1. Ugyano
8.
Deutsche
Bauerkunst
Wien,
1903 93., 102.,
kiskapu folotti diszttmenyekbdl is kOzOlmutatvenyokat
62.1.
Leirasib61 is az deriil ki, hogy 3. nemet kapuk alkatukra nezve a szekely kapuk test, verei: .Besonders zierlich pflcgt die Gartentiir zu sein, monumentaler aber ist das Hoftor, Vielfach hat es eine site Form bewahrt (bcsondcrs schon in Wetterau, so'
78
Viski Kclt'oly-.
a
A szekelykapun, vagy ritkabban mellette, nagykapuval egy fodel alatt mindig van kiskapu is a gyalogernber szamara, Ugyanigy volt ez a kozepkori varakban is, kulonosen a belso kapukon." A szekelykapuk ivelt Iorrnajaban is a kozepkori, nevezetesen romankori varkapuk emleket gyanitjuk, bar a legregibb, de irirendszerti varak fakapuinak abrazolasain ives kikepzesnek nyomat sem talaljuk ; annal b6vebben a hegyi varakon. A primitiv Iametszctii varkapukon, sot Durer kapuin is csak egy kapuszarny mutatkozik. Ez nyilvan az emelcsos (fclvon6, vagy fUgg6legesen alabocsathato) kapu maradvanya, mert a betevo kapu jobbara ketszarnyu, mc~ a huszarvaroson is." A szekelykapu szarnyainak felso fele tobbnyire lecezett. (L 14. a.) A regi varkapukon, latorkertkapukon gyakori a sorompo, arnelyen nem a mai gemes sorornpo, hanem racsszerti alkotmany ertendo." 2. A szekelykapuk nagyreszen, a szemoldokfan bizonyos feliratokkal talalkozunk. Rendszerint a kapu epittetojenek (s emellett neha epitdmesterenek) es Ielesegenek neve van folvesve, pl.: .Henc Portam Curavit Fieri Simon Andr. Cum Consore (sic). - Lucia Adorjan anna 1777 die jun." Vagy: Epiiettek (Epittettek) Bethlen» falvi Pal Istvan es Biro Maria ssszony 1825:::dikIunii. - Neha csak a gazda neve van folvesve, pl.: .Fueri (sic) Curevit Geotglus lntze 1743 11 diebus eprtlis?" Ilyen fellras sz61t az epitesrol az 1588~itordai ~alambbugos fejedelmi kapun is. Hasonlo feliratokat talalunk a kozepkori varakon is." Nemkulonben a nemet nagykapukon, mint pl. az itt bemutatott talpas altenlandi-n. De vannak a szekelykapun rnastartalmu fc:lliratok is, arnelyek dann in Sachscn, Thiiringen, irn Altcn Lande u. a.), es ist ein hohes, aus Balkcn solid gcfiigtes, uberdaehtes Tor mit grosser. zweiflugeliger Tiir als Wagendurchlass und ciner kleinen, in dem cincn FlugcL cnthaltcnen, oder ncbcn der grossen Tur an. gebraehten Personcntiir, Uber der letzteren entsteht infolgc ihrer gcrmgeren Hohe ein Iceres Viereck, das in verschiedenster Weise durch vcrschrenktc Holzer, ausgesagte Bretter u. dgl. hiibsch ausgeftillt wird, obendrcin sind sle, wic die ganzeu Umrahmungsbalken mit kcrbschnittartigcn, aueh bernalten Omarnenten ausge« schmiickt, in denen Namen, Spruchc, Herz u. a. cine Rolle spielen. Meist sind die fliigel aus Brettcrn dieht geftigt, bci den Altenlandern - die sie von Holland mit, brachtcn, denn sonst sind sic im rcchts- wic Iinksclbischen ::-':icdcrsachsen nicht in diescr form vorhandcn _. bcstehen sic aus dicht gereihten. scnkrcchtcn Latten." 91., 92. J. . al .Arnely varnak Iokepuia rnellett kulon kirohano ajtocsk a ja ncrn volt, a kapu egyik szarnyaba kis ajtQt csinaltak, hogy azon esetlcg kozlckedhcsscnek anelkiil, hogy a nagykaput felnyissak." 1. Konyoki J.: A k07.cpkori varak. Sp .. 1906. 87. L Meg az ,cmelcsos' kapun is van .betcvo kisajto·. L. TakMs: Id. m. II. 51. I. ~2 PI. Szilngyeseh husziu'Vimll111k (1682» "oreg, ketfclc nyil6 kaPUjll ramus, {am" gott tolgyfadeszkaval boritott. vasszegekkc1 surfin meg van verve, vaspanto!;. mellette bctcvo kisajt6." Takacs: Id. m. II. 41. l. 33 L. T8kliis: Id. ffi. 33., 35. L A ko:tcpkori varak kapuin gyakran leercszthe+o nics volt. L. Konyoki: Id. m. 387. I. - A leees nagykaput C~ikhan rna is rosfelyost: llak nevc:r.ik. 34 L. Huszka: ld. m. XVI., XVII., XIX. labIa . •1~ ... ,. a kapu felett vagy a varurnak es llcmelykor llejenek is a cimctc, vagy kokeretbc (eartouehc) foglalt feliriis taWhatO. melycn homoru hctUkkel a :var fcl~ epit6jcnck nc,Te, csetlcg ncjce is, es a:r. i:pitcsi C\' \'an bevc$vc." (K5nyokl: Id. m. 89. I.)
Adatok a 8zekely/wp-u ttirtenetetu».
79
baratot es ellenseget emlegetnek. Ilyenek pl.: "J6szillU jd bere! kepu» mon bejohec." (1798.)~H- "Az egyenes sziviit ezen kspu verie, ketos sziviii pediglen szepen kizilrja." (1809.) - Isien akaratjat hirdeto es sz6[6Iak, itt ne menj be preda16s k6bolld."~7 - .He j6 szived neved e kepun bejoheisz, De alnokul elveniel s ala elmehetsz," (1832.)~~ "Poria Patens Justis Pecemyue (sic) Colentibus Erexit ... " stb. (18?1.)30 Van olyan is. amelyik eleg baratsagtalanul mindjart a halalt idezi: "Ember emlekezzel utolso 6radra." (1847.)40 - Aztan van olyan, amelyik mint rossz re~i kezirat, masolat masolatakent ertelmetlenkedik s nemcsak latinsaqaval, de ezzcl is bizonyitja, hogy nem a gazda fogalmazasa. pl.: "Guid sibi puissez serii preesentis tempore vitae hoc sib! mesi cum diciiur ite veniie" (1747.)41
12. abra. A mikhazi kapu (1673) keresztmetszete Szinte szerint.
13. abra. A grafenbachi vedofolyosO keresztmetszete Konyoki szerint.
Nines ugyan adatunk ra, hogy l'egi varaink kapuin is lettek volna hasonlo, baratnak, ellensegnek beszeld kapuszcmoldokok, de azt hinni sines okunk, hogy hianyoztak. Minthogy a varak ~yengeje mindig a kapu volt, a var e fontos resze kulonos figyelem targya. N emcsak hogy allandoan strazsaltak, de minden kapunyitas es kaputetel haromszoros Jezus kialtassal es a seregdob megveresevel tor» tent." E nagy figyelern bizonyara figyelmeztetoket is tett a kapura. at
Huszk«: Id. m. 39. I. U. o. 14. 1.
S~
U. o. 21. tabla,
:lU
3D 40
41 42
U. o, 73. 1. U. o. 28. I. U. o, 34. L Takats: Id. m. 52. 1.
Viski Karoly
80
Hogy pi. a vegbeli elet a kaput ne tette volna beszedesse, neha talan incselkedove s esetenkent az ellenseget ingerlove is, alig lehet el.hinni." 3. Van a szekelykapuk egyik csoportjanak e~y jellernzd resze, amely mar-mar allando jelzdjiik is: - ez a RalambbuR . .Masat, vagy mai rendeltetesenek emleket sem regi raisokon, sem irasos emlekben nem talaljuk, A gelembbug sz6 ugyan mar Celepinus szotaraban benne van (1592) - akinek munkatarsai kozott szekely is volt -, azonban tudnunk ken, hogy Erdelyben minden galambhaz bug, akarhova csinaljak is s akarmilycn alakii. A galamb ugyan a szekelykapu bugjaban majdnem olyan ritka, mint a Ieher holl6, rafestve azonban e16g gyakori. A szekely a galambot nern tartja hasznos madarnak. Ha minden galambbugban annyi galamb volna, amennyi belefer, - szerinte - nem volna orom, hanem valosagos istencsapasa szege-
__
-. H. 'bra.
Szovatai kapu;
szak illszarit6.
-----
mellette
.... --v~. .----
.~
15. libra. Galambbugos szakallszaraszt6 kiska puvai U dvarhely m.
.nyes veteseire -.A galambbug rna - ha valami szepet akarunk r61a 'mondani - szimbolikus jele a szelidsegnek, baratsagnak, bekenek, 'tehat a kapufolirasok ernbersegesebb egyik Ielenek abraz,olt nyomateka. E galambbugok eredetet nem tudjuk ugyan ketsegteleniil megmagyarazni, megis ra kell mutatnunk egy Iehetosegre. Mindenekelott meg ken emliteniink - ha e folyoirat olvasoi szarnara folosleges is -, hogy a neprajz a targyak es reszeik egesz tomegevel tudja igazolni, hogy egykor fontos, a rnindennapi eletben is nelkiilozhetetlen mtivek, eszkozok, alkatelemek celjukvesztetten mikent zsugorodnak ossze, csokevenyesednek el, valnak celtalan sallangga, dfszitmennye vagy eppen jatekka. A szekelykapukra epitett, neha - mint fontebb jeleze tuk - minden gyakorlati eel nelkiil ket renddel is sorakoz6 galambbugok magyarazataban ama pedmelyokrs, erkelyekre, fjleg6riakra, cserdekokre s egyeb nevti ugyelOhelyekre gondolunk, amelyek ugy a kozepkori kovarak, mint kulonosen az ujkori erossegek (palankok, kastelyok, vigvazohazak stb.) reszeikent [elentkeznek s amelyek a Hogy az elleniel a kaput ratett iizenettel sokszor meggyalazta, ingerto irlis. szegezett a kapura, Takats kutatasaib61 tudjuk, ld. m. 43
sal vagy pl. azzal, hogy iopva nyUlfarkat
Adatok a szekdykapu
tortenetehez.
81
kapu vedelmet szolgaltak, vagy egyszeruen az 6rsegek, strazsak kitekinto helyei voltak. Minden kozepkori kovaron is ott sorakoznak az ilyen ablakok," amelyek tobbe-kevesbbe a szekelvkaput juttatjak esziinkbe. (L. 6., 7. a.) A torokvilagbol mar reszletezobb adataink vannak, 19y pl. 1685~ben azt vallja egy rab Kanizsarol, hogy Kanizsa kapui folott csardakok (,sat capaces schartak') vannak s altalaban: "A kspuk falOft rendszerini erkelyek vagy fjleg6riak voliek, melyek osszekbtteiesben ellottek a porkolsb sz« llas8 val" - mondja Takats." Ez egykor hadi rendeltetesu filegariBk, garek, cserdekok osszezsugorodasanak utjat mar Takats Sandor is [elzi, mondvan: .Valamint nalunk a Faoszlopo-
-'
-
16. abra. Cinteremkapu portikussal (1797). Nagyernye, Maros-Torda m.
17. abra. Cinteremkapu szakalleaarasztoval, Mezofele, Maros-Torda m.
kon allo gore kukoricamagtarra lett, ugy lent a. Delvideken a csardakb6l hajdina- es tonkolyszarttohely lett.":" Eredeti, meg lakhat6 s jobb alkotasu koformaja lathato pl. 2. abrankon, arnely rna is meglevo, ilyen .emeletes' kaput mutat Kirchheim-bol (Erfurt mellett; feny" kepet 1. Ed. Redslob: Thiiringen. 20. a. Deutsche Volkskunst, 1926. c. sorozatban.) Hasonlo, de mar erkely nelkiili kokapukat talalhatni Erdelyben is, szekely es szasz foldon, de Thiiringiaban is, amilyen pl. a 22. abran bemutatott Iauchrodeni kapu, (Fenykepet l. u. o. 12. a.). A csardakok peldaia szerint nero lehetetlen, hogy a szekelyek - torteneti eletiikben is majdnem egy evezredig hivatasos katonak - palankkapui, taborkapui erkelyeibol is (a gorek sorsa szerint) galambbug lett. Arany szavaval: allt, aztan iilt, osszetorpedt s rna mar csak zsugorog. Igaz, e gorek, erkclyek, csardakok lakhat6 helyiat L. pl. a milanoi Visconti-kastelyt (XV. sz.). Szilagyi: A magy. ncmz, tort. III. 549. I., Konstanza kepe: U. o. 519. 1., Litvania: U. o. 499. 1., va,gy a rcgensburgi (Ratisbonae) kapu Schedel kronikajabol, U. o. H. 21. l. - Meg Esztergorn regi vara is errc emlckeztct: U. o. n. 656. 1. '5 Teksts: Id. m. 11.52. 1. Ugyanitt tobb add is. • 8 Id. m. II. 70. I. Ez persze nem ugy crtcndd, hogy a torok hodoltsag elott nem lettck volna primitiv alkotasu (soveny, csereny stb. technikaju) gorek, kasok stb, ~~ 6
82
VisJ..-i Kciroly
segekke is feilcdtek. de nyilvan csak Ieilodtek, hiszen maga a cserdek: sz6 is eredeti jelentese .szerint csak .erkely, kiiekinto' s nem hazszeru -epitrneny." Az sem akadalya magyarazatunknak, hogy helyenkint lepcsok vezettek fol ra. E ,lepcsok' a primitivebb kastelyok kapuin, hatarszeli csardakokon bizonyara csak letrak voltak (mint ahogv a' mai gorekon, csardakokon is azok). De magat a kaput nezve sem kelL eppen minden esetben a kapu tetejen epiilt orhazra gondolnunk. A kapu altalaban nem egyeb, mint valamely kerites elmozdithato resze s igy meg az egykori kovarak. vedofolvosos falainak onallova lett darabjakent is elgondolhato, mikor a megvaltozott hadaszati modszerek kivanalmai szerint a var" keritesek egyszeriibbek lettek, de a legkenyesebb resz, a kapu, megtartotta erosebb alkotasat. Az ujkori, sarbol, {ab61 kesziilt erossegek kepein' val6ban ezt is latjuk: a kapuk sokkal magasabbak s pl. a latorkerteken sokkal erosebbek is, mint maga a kert. Ha egv ilyen kozep-
.--. .. '
18. abra. A mezobandi (M.-Torda megye) ref. templom elccsarnoka.
19. ibra. A mezdbandi ref. tempi om ..portikussban" (cmtermeben) leva szakallszarito.
kori vedofolyosos fal keresztrnetszetet megnezziik, feltiind egyezest latunk benne a szekelykapu keresztmetszetevel. Eszerint a rna koralaku galambbug-nyilasok egykori Iormaja es rendeltetese nem volna egyeb, mint kitekintd nyflas, kitekintes. Ennek szernleltetesere mutate juk be a kozepkori graienbachi var vedofolvosojanak atmetszeti . kepet s a szekely mikhazi kapu keresztmetszetet, az elebbit Konyoki, az ut6bbit Szinte Gabor abrazolasa szerint." (12., 13. a.) Egykori ilyen rendeltetesre uta! a szekelykapu haztetdszerti fodele (rend" szerint zsindellyel vagy csereppel fodve), valamint a teto ket csu« csara alkalrnazott csillag, kereszt vagy gomb, gomb is. Ez utobbi neha cserep, mint a szekely hazak tetejcn is. Az effele mazas (sarga mazas) gombok a regi varak bastyainak, kapubastyainak is aranyszinben csillog6 diszei voltak. - .Emi ghomboth, maazosf ad pro» pugnecule cesiri" - irjak 1526"ban.49 4' M
kapu.
L, Etym. Sz.: csards. L. Konyoki: Id. m. 562. I. -
trt. 1909. 22. tabla.
. A szekclykapu
mctszctet
I. Szinle G.: A szekcly
, Oklo Sz6titr. - A gomb Ieltcvese bizonyara regen is. mint manapsag, unncp volt: az epitmeny befejezcsenek iinnepe. A nagykapuk tetcjen valo .l1omb', mint 21. sz. abrank mutatja, mar Durer idejeben is (XV. sz.) divatozott. 49
Aaato« a szekelykapu torienetehe«.
83
4, Van a szekelykapunak, a haz elottinek is, kicsinek is, nagynak is, de meg gyakrabban a cinteremkapunak egy mellekepitmenye, melyet szekellezeritcnek. nevcznek; benne pad, zsindelyes tetejet faoszlopok tartjak, hattal a keritesnek van epitve, neha korlat veszi koriil, sot elofordul, hogy galambbug is van rajta. (14., 15. a.) Eliil . es ketoldalt nyitott, legalkalmasabban a mai filegoria szoval lehetne .nevezni. Rendeltetese rna ugyanaz, mint mas videkek utcai kiuki padjainak, Ismerik a szakallszarC1szt6 sz6t a DunaT'isza kozen is, abo! Szilady Aron szerint: .Halason es masutt is. az pad a kozseghaza elott, amelyen a polgarok el szoktak iildogelni, beszclaetnl.?" A kerdesre nezve szambaveendo koriilmeny, hogy a szekellszereszt» Halason' csak a kozseghaza elotti pad. a szekelyeknel pedig reszben a cinterem eldtti vagy ennek keriteseben leva filegoria. (16., 17. a.) A kozseghaza is. a cinterern is (egykor tcmplornerod resze) a koze, mint az egykori varak (a torokvilagban). - A szakallszaraszto az egykori varaknak is jeles helye, a henyelo, heverfi vitezek pihend, pipazo filegoriaja (mi6ta persze pipa is van a var" ban). Ugyanolyan rendeltetesti tehat, mint rna. 'Takats tobb idezettel vilagitja meg a vat eresset, amelynek regen ugvancsak
a
szakallszaraszto, maskent henye« 16k helye vagy morgoszin volt a neve. A szekely forma val tar. gyilag
azonosnak
latszanak
Ta-
kits
kovetkezo adatai: "Kapu 20. libra. Bolgar Iedeles kapu a Delielott a hidon kef erkely va: Orman-bel, Gyorffy Istvan fenykepe utan, gyon" (Terebes, 1612), tovabba: .Ezen kepu elott vagyon egy fileg6ria, karfas,. ors6s, fagradicsos, 6 sindelyezes alatt herom orso hely8val." (Szentmiklos, 1673.) "In propugneculo ligneo zekelzerezto nuncupeio" (Siimeg, lS72.r A szekely szakallszaraszto az itt idezett szentmiklosival minden jelzojere nezve megeg yezik. Orsoi, azaz ors6ra emlekeztetd faragott oszlopai rna is rnegvannak." Emlttettiik, hogy a cinterembeli szekely szakallszarttotporftkus, nak is nevczik. Hasonlo szerkezetet ert rajta Cornenius (Janua): Az utzek kovekkel rekeiietnec meg, mint a pierccz is a iorneczoc» kel, poriicusocksl. (NySz.) Hogy a torokvilag magyar varainak valaso iH
Okl, Szoter: s:taki:lllsz6ra~zt.6.· Id. m. 53. I.
o.
.Folisore velo f8ragoth orso keouek" (1597. Oklo Sz6tar). - .Deszkae vagy eli sn]« orsos olosz iakkal elkesz(i/ va/a" (XViI. sz. NySz.). A magyar hint6 is lehetett orsos (I. Ny Sz.}. Az. ,0 r s 6 S S 7. eke r' kifejezest, mint .valarni regi konvvbol raragadtat' emliti Arany is. de kell6icj.! nem magyaraxza. ,. V.
egesz folyosoja
Kocsihinton, orsos, Iodclcs szckeren Kik i modja, V. fodcltart6 kisebbik
o.
rangja,
tiszti
szercnt
Toldi Szer. Glossz. Alighancm
oszlopai a'l orsOk. - Tudornasom f()~askerekc is. amit a nal!ykcrck
mcgycn.
(TS7.. III. 1.)
.
a Tiszantul rna is gyakori ekh6s 'szcker S"Lcrint ors6 volt a samHi s'larazmalmok forgatott (dc. pers'lc' tcn_qclycvd cgyiitt).
6*
84
vut« Karoly
mely reszet neveztek-e portikusnak. nem tudjuk. De Schedel kronikaja (1498) kiemeli a torok Szabacs portikusainak szepseget, mondvan: Suntque ... porticus omni decore disposite. Hogy a portikus a torok varnak mely resze: kapubastyaja, filegoriaja, kapuja, kapu. koze-e, vagy ezek csoportja, pontosan nem tudjuk megmondani, de annyi bizonyosnak latszik, hogy a varnak valamely fabol keszult, diszesebb resze s mindenesetre a bejarok kozeleben levo epitmenyek valamelyike. Azt mar elebb ideztiik, hogy a Staierorszagba vezeto Nemeikepu tulajdonkepen szinten .porticus, transitus' 1367",ben: "vadit ad porticum seu transitum Nemethkapu vocatum".~a/a Van sze .. kely portikus a cin teremkapun beliil is, a kapuhoz hozzaepttve (1. 16. sz. lib" rankat), mintegy fedett bejaro: sot onalloan is epitik bent a cinteremben s neve ekkor is szakallszs,rito. Ilyen a 19. sz. lib.. rankon bemutatott mezdbsndi ,S7.8 k slls z eri to', amely a .poriikus' ..ban (cinterembenjepult.szen» ben a templom ketoldalt iilesekkel ellatott belcpojevel, igazaban .portikusaval', azaz elocsarnokaval O. 18. sz. abrankat), A kapun belli} levi) fe::: dett, portikusszerii epit" rneny nalunk magantel« ken - tudomasunk sze" rint
-
isrnerctlen,
de
Bulgariaban Gyorffy Ist21. abra... Combosv-kapu Durer: Christi Abschied van szives ertesitesc es von seiner Mutt!:r c. metszeten. Ienykepe szerint elofor. dul (I. 20. sz. abrankat). Hasonlo alkotasu kapu pl. Brandenburgban is van." A szekelykapura annyi tanulsag mindenesetre kovetkezik az clebbibol is, os Facsimile: 1'0. CCLlI!. (Ac.!/idy: A magy. birod, tort. Bp .• 19m.) A portikus rna Sztlagy megyeben: ,t em p LOin e ,.r; c s a r n 0 k a' T'sz, Ugyanily jelentessel hasznalja Mulnar Albert; "C cdr U s !l ere n d a c val Ii n a k a z u r h a zan a cpo T tic u s :i n a c." Ny Sz, A marostordai Mc:tobandon az cgesz cintermet is nevezik pOl'likusnak. 53/a E Iontos adalekot mar 1"aganyi kiemeli (id. h.); minkct itt kulonosen a folytatasa crdekel, ami azt igazulja, hogy a !V emeikupu valoban .porticus, transi» tus', de tcrmeszctescn van kapuja is. Ez a folytatss igy hangzik: .,Super quo fossato venit ad ipsum kepu et in magna via que uenit de Thcutonia ad orientcm declinando." (Ok18z.) ro\ L. I,. IV Lindner: Mark Brandenburg, Deutsche Vnlkskunst. II.
9z6 jelentese
Adatok a s:zekelYkapu
ti)1'tenetehez.
85
hogy mar a XV. szazadi torok var bejaroja koriil is diszes famunkaval talalkozunk, tehat oly varban, rnely mint a magyarok nagy resze is "ex lignis terra que". azaz fabol es sarbol epiilt. 5. A szekelykapuk megfi~yelOi a kapukon tobbe-kevesbbe hata» rozottan megallapithato, kulonbozo torteneti stiluselemeket allapitottak meg. Reszben a kapu alakjan, szerkezeten, reszben a rafaragott vagy Iestett diszftmenyekben, sot Huszka pcrzsa, foniciai diszito« elemeket is velt rajtuk talalni. Ha mar a torok is - a XV. szazadbarr-; "omni decore" diszitette vara egyes fareszeit, nem latjuk megokolatlannak a perzsa es egyeb keleti elernek tovabbi kereseset a szekely kapudiszitmenyeken, s kiilonosen olyan elerneket, amelyeknek a sokoldaluan erintett ozman-torok ornamentika alakulasaban reszuk volt. Ezzel meg nem mondjuk azt, hogy minden idetartozot az ozmantoroksegWl tanultunk, hiszen a XII. szazad kozepetol kezdve nem egy feljegyzes beszel nagyobb szabasu magyar .kapukrol'. A batrabbak
22. libra. Nemet galsmbbUgos kokepu (Lauchroden, Thuringia).
23. abra. Unterfrankeni nernet kapu rafaragott aprcdokkal.
eldtt a torok .porten', azaz ,fenyes kapun' tul is nyitva van Kelet kapuja, amelyen ezuttal nem volt szandekunk atlepni, Annyit azonban legyen szabad megjegyeznunk, hogy ha a biblia Kiralyok konyveben azt olvassuk, hogy Salamon kiraly palmafakat Iaragtatott a templom ajtaira, s palmafak vannak szekelv kapukon is: ez egvezes rnagyarazataban nem haladunk a Huszka utjan, hanem egyszerubben azt mondjuk, hogy a szekely papok es hivek is olvastak a bjbliat, s ha a cinteremkapura palmafat faragtattak, ezzel csak az Irast kovettek s cselekedtek hitiik szerint Istennek tetszo dolgot: mint ahogy pingaltattak a mennyezetre Adamot es Evat is. nern azert, mert Horvat Istvan szerint ok is magyarok voltak, hanem azert, mert ezzel is az tras szerint valo, az Drnak bizonyara tetszo kepet abni" zoltak. Foltevesiink, amely szerint a mei szekelykapu kozvetlen eredetet a kozepkori es ujkori varak kapuiban kell keresnimk, nem mond ellent mas korok, kUlonbozo stilusok hat6 lehetosegenek, sot valoszfntibbe teszi a sokiranyu kolcsonvetelt. Talan a nyugateuropai nepi nagykapuk tovabbi kutatasa es elemzese jobban megvilagitja majd azt a kapcsolatot, amcly szerintiink a nepi nagykapuk es az egykori varkapuk kdzott mutatkozik, hiszen kozepkori varrendsze-
Viski Karoly
86
riink is mindenkor nyugateuropai varrendszer volt." Csak ha ezt a kerdest tisztaztuk, terhetiink at tavolabbi helyek es korok kapuira. Az mindenesetre feltuno, hogy Durer metszeteinek eloterben levo, tehat jobban reszletezheto kapui sem mutatnak kulonos diszt. Ezt azzal magyarazzuk, hogy a kapuknak akkor jelentessel biro faragvanyai, szinei nem illettek meg azt a tarsadalmi osztalyt, am ely" nek kornyezete stb. Durer nepi targyu kepeihez, metszeteihez model" lui, mintaul szolgalt s valosztnu, hogy az erre ahitozo paraszti pro. balkozast epp ugy tilalmaztak, mint egyeb rendjelzo holmik uzurpalasat. Viszont eppen a szekelysegben effele tilalorn nem allhatott fenn, minthogy a szckelyseg kivaltsagos kozosseg volt (l562:::ig). A kozepkori varak kapuinak kiilsejet szokas volt a Vat ura cimerenek szineivel Iesteni ki, Masutt ket aprodot festettek aka. pura, akik a var uranak cfrneret tartottak." Ez utobbinak emleke a mi. mai kapuinkon nem talalhato, de nemet teriileten, pl. Unterfrankenbcn ilyen faragott vitezekkel diszitett kapura is van pelda. (23. sz. abrank. Fenykepet 1. 1. Ritz: Franken. 40. a. Deutsche Yolks. kunst, 14.). Tudvalevo, hogy a szekelykapuk egy resze szinten szines, mint .nemely kozepkori varkapu, sot rna mar nemosak szines, de tarkanak is mondhato." S ncm egy olyan kapu van, arnelynek kiskapu folOtti mezeieben cimerpajzs, cimerclemek toredekei lathatok. A kapu faragomesterei nem voltak heraldikusok, csak ugy .ataljaba' rajzoltak, Azert nern volt hiabavalo egyik betlenfalvi, 1815~ben epiilt kapura folvesni, hogy az ott Iathato abrazolas csakugyan a Nagy" csalad cimere: .Signia nobilitaria familiae Nagy de Bed: faps Bizonyara az akkori epites technikajahoz tartozik a feltiini) nagy szegek hasznalata, ami nem egy kapun szembettino, Hatarozottan diszito szandekunak latszik a legregibbnek ismert (1673"b61 valo) mikhazi szekelykapun alkaJmazott surf szegezes." Ilyen nagy szegeket mar Durer rajzain is latunk (I. 11., 21., 24. abrankat). aki egyebkent maga is Aitos leven, a Gyula varos melletti egykori A.i,:: tos kozseg (csaladja szarmazashelyenek) neve utan ugy latszik szi« vesen es reszletesen abrazolt kapukat, sot maga raizolta beszelo cimerebe is a fabol valo gotikus kiskaput helyezte. (25. a.), A kapu :;:;Ksnyok: Lczse] id. alapvctd konyveben crrc nczvc a kovetkezoket allapitj:l meg: "MunkaIataim Iolyaman hazank varait osszehasonhtvan a killfoldi varakkal. azon erdekes tapasztalatra jutottam, hogy hazank varai a vidcki szokasokat tekintetbe nem vcve, tokeletcscn az akkori kultura szinvonalan ullortak, so.t ncrncly iranyhan a kulfoldieket feliil is multak." (Bevezetes.) se L. Konyoki: Id. m, 87. 1. - Egy cimeres nagykapurol kulon is meg kcll ernie. ke:tnunk. Ez a tordai fcjedelmi kirria kapuja. A. mult sza."ad 70,es el'ciben meg me}.! volt, rna mar esak kepe lathat6: Orban Balaz'1: Torda varos es korny6ke. Bp., 1889. 344. 1. E kapun, mely 1588.han 6pUlt a fejeddcm rcndeletcre. Bathory Zsigmond cfmerct tartotta ket a·ngyal s a kapu felso felenek ket sarkaban egy.egy egyfejii sas, Orban !l7-erint - aki meg latta - az erdeIyi e8 a Icngyet sast jelentette. (1. a.) G7 Huszka icl. munklijaban minden kowIt kapuJ1ak sz:incit is megadja, ugyhogy mcgAIlapithat6 voina, van,c kapcsolat c szinek s liZ 6pihet{) cimcrsz:inei kOz()tt. L. Huszka: Id. rn. 21. 1. ~9 A faszegeken nagy fcjet makkot - hagyni :i.ltabiban a nagyfaragas cgyik technikai fogasa. A makk maqat a szeget tartosabbtl te~zj, vcui :1 s7.eg dcrekat s a nyiJast, amibe belevcrtek. •
(,8
Adatok a $~kelykapu
tiirtenetehez.
87
siirti szegezese. a regi 'varkapukon is szokasos volt. Konyoki is em" Iiti," hogy nemely helyen a kapu kiilsejet nagy sz,?gekkel vertek kit mint az Radvanyban es Jaszkan rna is lathato. Idez erre egykoru adatot Takats is: Szilagycseh varanak .Jcapu]a ramas, faragott tolgy" Iadeszkaval boritott, vasszegekkel sfirfin. meg van verve.?" Vegiil meg egy kerdest kell folvetnunk: kik csinaltak s talan csinaljak a szekelykapukat? A kapufeliratokrol szolva, mar jelezttik. hogy a feliratokban szereplo gazda es felesege rendszerint nem csinalta, hanem csinaltatta, De ha a magyar feliras (,epitette = epittette') talan keres is, a latin feltras nem ad okot habozasra. A "fueri curavit", "fieri curavit""fele
kifei ezesek
Ielre nem erthetoen be. szelnek. Mar Huszka is vilagosan kifejezte erre vonatkoz6 velemenyet egy dalnoki, 1760.ban epiilt kapurol szoltaban, a kovetkezo Ielirathoz fiizvc
velekedeset:
.Mi::
cheel Molnar fecit de Felcseineton. "Tehit a kapu kcszitoje - irja Huszka - F elcsernatoni Molnar Mihaly uram volt. N everol es szannazasa. rot Itelve tosgyokeres szekely s a Molnar nev valosztnuleg egyuttal fo~lal~ 24. ibra. Faszogekkel szegelt gerendazat Diirer: kozasat is jelenti, mert Die Anbetung der Konig« c. metszeten (1511). bar minden szekelv fa. rage, a molnarok, mint egyuttal acsok is. kivaloan gyakoroljak ezt -a mesterseget rna is." E rnesterseghez a faragofeszen, cirkalmon s egyeb szerszamon kiviil, ugy latszik, bizonyos merteku latin nyelvtudas is hozzatartozott, bizonyara szinten a regi gyakorlat emlekekepen, - legalabb annyi, amennyir6l a mar idezett feliras tanuskodik: Guid sibi puissez serit ... etc. (1747.)82 Hogy a varak kapuit s altalaban acsmunkaja javareszet regen szinten molnarok csinaltak, ugyancsak Takats Sandor nagybecsu munkajabol tudiuk:" "A molnar igazaban nem 6rlessel, hanem malomepitessel foglaIkozott."s. Tovabba: "... a varakban es a kastelyokban allandoan szolgalo abrakos rnolnarokat tartottak" .O~ Enyicke varar61 irjak 1635~ben, hogy "az palankban vagyon molner csinelie, j 61 belelt deszkas ajto" .6t 60
[d. m. 87. I.
ot
Id.
m.
II. 41. 1.
L. Huszke: Id, In. 34. 1. ~s Rajzok a torok viilillMI. Bp., 19)5. II ... A magyar Ot Id. h, 422. \. II.; U. o. 426. I. 61; Tekets: Id. m. A magyar erdssegek, 17. I. lit
farag6
molnarok." 422. 1.
88
Viski Karoly
A szekelykapuk tehat nemcsak az egykori varak kapuinak kulsoseges jeleit tartottak fenn, hanem a regi, varbeli abrakos mol" narok acsmestersegbeli gyakorlatat is, mely sem regen, sem a kozelmultban (legalabb Szekelyfoldon) nem csupan malornepitest [elen-
tett."
Mi tartotta fenn eppen a Szekelvfoldon a nagykapuepites fejlett m6djat? Velemenyiink szerint kiilonosen harom: 1. a szekely nep kivaltsagos jogi helyzete, 2. katonai hivatasa, foglakozasa, 3. fafarag» kedve, tehetsege. Ezek fejlesztettek a szekely kaput olyan magas szinvonalra, hogy hozzafoghatot a mai napig sehol Europaban nem ismeriink.
* Nem allitjuk, bogy fenti kiserletiinkkel a szekelykapu eredetenek minden kerdesere megfeleltiink, de meggy6z6desiink, hogy ezt az utat meg kellett jarnunk es ez ut kornyeket meg reszletesebben ki kell furkeszniink, mielott tavolabbi idiSkes teriiletek kinalkoz6 kapcsolataival foglalkoznank, V·ts kiI K'arc 1y.
25. abra, Durer
cirnerenek
reszlete
(1523).
~1 KO:o:tudomasu., hogy a malmok bejlir6jan. rnalomkopadjan stb. gyakr3dl vannak vagy voltsk szemreval6 dornboru Iaragesok, nemcsak szckely, vagy altalaban hegyvideki vizi, hanem alfoldi szarazmalmokban is. A molnarok fafaragomiive. szete tehat orszagszerte aJts.Janos lehetett.
