Csorba Zoltán:
Lakás, otthon, szakralitás
János 1, 35-42 Abban az időben (Keresztelő) János ott állt két tanítványával, és mihelyt meglátta Jézust, amint közeledett, így szólt: „Nézzétek, az Isten Báránya!” Két tanítványa hallotta, hogy (János) ezt mondta, és követni kezdte Jézust. Amikor Jézus megfordult, s látta, hogy követik, megkérdezte: „Mit kívántok?” Azok ezt felelték: „Rabbi – ami annyit jelent, hogy Mester – hol laksz?” „Jöjjetek, nézzétek meg!” – mondta nekik. Elmentek tehát vele, megnézték, hogy hol lakik, és aznap nála maradtak. Ez a tízedik óra körül volt. A kettő közül, akik hallották ezt Jánostól és követték (Jézust), az egyik András volt, Simon Péter testvére. Ő először testvérével, Simonnal találkozott, és szólt neki: „Megtaláltuk a Messiást, vagy más szóval a Fölkentet”, és elvitte Jézushoz.
Csorba Zoltán
2
Lakóhelyünk Ha a lakóhelyről beszélünk, egyaránt gondolunk a falusi, kertvárosi lakóházra, („családi ház”),illetőleg városi lakásra egy emeletes házban. A kétféle lakókörnyezet azonban, kissé sarkítva, nagyon eltérő életmódra utal: A ház a születéstől a halálig otthonunk, egészségbenbetegségben az ünnepek, a hagyományok és a generációk közös oltalmazója. A lakás életünk egy szakaszára szálláshelyünk, a kávéház, a kórház, a közösségi ház végül pedig a nyugdíjas otthon mellett. Csorba Zoltán
3
A ház. („Domus”) „FALU”
A lakás. („Insula”) „VÁROS”
Autonóm egység, térben időben állandó, több, egymást követő generáció számára meghatározó HELY.
Térben, időben korlátozott, az intézményrendszerhez kapcsolódó használat.
Csorba Zoltán
4
A lakó – (családi) - ház A ház, mint emberi lakóhely jelentésében a tér, az idő, és a társadalom egyaránt megjelenik. A magyar nyelvben különösen érzékelhető az állandó kapcsolatra utalás: ■ ház- házasság kapcsolódó jelentéstartalom, ■ A család és a generációk kötődése: pl. Árpád-ház. Az egyén és a családi közösség valamennyi tevékenysége teret kap, és hierarchikus rendben szerveződik. A lakóház funkcióit a néprajz és a környezetpszichológia elemzi. Csorba Zoltán
5
Az otthon HOME (home, Home-Office, homeless,) a hovatartozást kifejező fogalom Otthon: az a tér, ahol valaki (családostól) él, lakik. Biztonságos, rekreációra (gyereknevelésre) alkalmas környezet. Rászorultaknak menedék („Otthonház”). Közösségi tér („Cserkész otthon”). Honvágy. HAZA megyek. Tamási Áron szerint: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!” Csorba Zoltán
6
Az otthon szakralitása: A JEL ■ A JEL, a „hovatartozás jele,” amely a közösséghez tartozást, egyúttal a védelmet, a biztonságot tudatosítja. (Kiv.12.13) „…használjátok annak a háznak megjelölésére, amelyben laktok. - Titeket nem ér megsemmisítő csapás.” ■ A jel az természetfeletti oltalmazó, védő jelenlétére utal, az otthonosság lényegi eleme. Csorba Zoltán
7
MÁRIA szobor a lakóház homlokzatán, Ausztria
Csorba Zoltán
8
Szent Fórián, a tűztől véd. Csorba Zoltán
Fertőszéplak 9
Szent Rita, a család, a remény és a lehetetlenségek szentje, (Evora)
Csorba Zoltán
10
Székelykapu Hit és hiedelemvilág: „újpogányság”. „ ISTEN SEGEDELMÉBŐL ÁLLÍTOTTA …” formula. Katolikus- református jelrendszer „a gonosz álnokot mindenképp kizárja”…
Csorba Zoltán
11
Csorba Zoltán
12
Szentély és liturgia a lakóházban A lakóház lakói és elhalt családtagjaik közötti rituális kapcsolat a pogány kultúrákban is kialakult, az elhaltak és a védőszellemek tisztelete a ház és lakói védelmét szolgálta. A rómaiak házi isteneik a lárok számára oltárokat létesítettek és külön ünnepet tartottak tiszteletükre. A kelta és a távol keleti kultusz is elterjedt, és egyes elemei (feng-shui, halloween) a fogyasztói kultúrában újra megjelennek. A kereszténység új tartalmat adott a családot és az otthont oltalmazó ünnepeknek. Csorba Zoltán
13
A „Tisztaszoba”
Tisztaszoba fertődi parasztpolgári házban Zentai Tünde: Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendre Csorba Zoltán
A magyar paraszt házakban az utcai szobát általában nem lakták, hanem ünnepi, különleges alkalmakkor használták. A tisztaszoba fontos eleme a szentsarok. Katolikus falvakban házi oltár, a kálvinista falvakban a téka a szent könyvekkel. Fontos eleme a házioltár és az ülőbútor. Bártfa 14
Család ülésrendje a szentsarokban. A férfiak helye belül, az asszonyoké kívül van. Az idősebbek helye a saroktól számított jobboldal (Kapuvár, Győr-Sopron m., 1950-es évek. Néprajzi lexikon)
LUKÁCS 15,10-11
Csorba Zoltán
15
Az otthon szakrális funkciójának fontos ünnepi eseménye az esküvő, a lakodalom. A hagyományos családi ház a kultúrában megadott rítus szerint adta meg a család és a tágabb közösség felé az ünnepi kereteket.
◄ Veronese: a Kánai menyegző
Csorba Zoltán
16
Az étkezés rítusa
Csorba Zoltán
17
Lukács 24,30-31
Az emmauszi tanítványok. Az étkezés egyben áldozat: az élők élettel táplálkoznak, az étel megáldása az étkezés méltóságát jelenti a fogyasztás pazarlásával szemben (Caravaggio festménye, Wikipédia) Csorba Zoltán
18
A ház. („Domus”) „FALU”
A lakás. („Insula”) „VÁROS”
Autonóm egység, térben időben állandó, több, egymást követő generáció számára meghatározó HELY.
Térben, időben korlátozott, az intézményrendszerhez kapcsolódó használat.
Csorba Zoltán
19
A LAKÁS A lakás alkalmazkodást követel: több család életmódját a házirend hangolja össze. Nem állandó, a mindenkori igényeket kell kielégítenie. Noha már az ókori Rómában megjelent a városi bérház, amelyet insula- nak hívtak a domustól megkülönböztetve, a kultúrtörténet alig foglalkozik vele.
Csorba Zoltán
20
A tudomány és az építészet figyelme az ipari forradalom és a „városrobbanás” hatására irányult az emberi lakás körülményeire a XIX századtól. Három tényező hatott: ■A munka termelékenység növelése iránti igény, ■A közegészség és járványügy fejlődése ■Az erőszakba torkoló szociális feszültség ▼ Lanark: Owen ipari települése Skóciában
Csorba Zoltán
21
„OTTHON”
„LAKÓHELY”
►
„ÉRTÉK”
Csorba Zoltán
„TERMÉK”
22
A funkcionalista szemlélet A lakások funkcióinak tudományos elemzése a két világháború között indult, és a lakást mint egy tartós fogyasztási cikket próbálta felfogni, amelynek üzemeltetési optimumát vizsgálta. Nem vizsgálta a szakrális funkciót. A háborút követően a jóléti és gazdasági szempontok kerültek előtérbe. Az 1970-es évektől kapott figyelmet a családi együttlét, és az utóbbi évtizedekben jelent meg a gyermeknevelés, mint funkció. Az utóbbi évtizedekben pedig a környezet pszichológia kezdte vizsgálni az otthon, otthonosság feltételeit. Csorba Zoltán
23
A lakásban végzett tevékenységek vizsgálata. A helyigény, a megvilágítás, szellőzés, felszereltség szükségleteinek alapos elemzése. A használó: az „átlagos” lakó. Csorba Zoltán
24
A funkcionalista szemlélet (eleinte) csupán üzemszerű működést feltételezett. A lakást miniatűr szállodaként fogta fel. A házimunka célszerű és legkevésbé megerőltető végzésére irányult. Nem vette figyelembe a gyermeknevelés, az ünneplés, és a családi élet számos más fontos elemét. Csorba Zoltán
25
Elterjedt a televízió, és eleinte a városi lakásokban vette át a házi oltár szerepét. A falusi kultúrában ez fokozatosan, párhuzamosan élt egymás mellett, sokkal inkább rituális elrendezésben. A televízió még közösséget vonzott. Az internet nem igényel személyes közösségi jelenlétet, csupán virtuális kapcsolatokat hoz létre. Csorba Zoltán
26
A fogyasztás liturgiája A fogyasztói kultúra tudatosan sajátította ki a vallási jeleket, rítusokat és környezeti elemeket, ezáltal a manipulációt térben és időben eredményesebbé tette, és elcsábította a a fogyasztókat. Feloldotta a térbeli és időbeli korlátokat: „januárban brazil dinnye,” „ősszel spanyol eper,” bármikor lazac, vagy rénszarvas fasírt. Kisajátította az ünnepeket, az ajándékozási szokásokat. A fogyasztási szokások változásával fokozatosan kialakult a sokféle szabadidős tevékenység iránti igény, „az ünnepekre elmenekülni otthonról.”
Csorba Zoltán
27
Az iparosított építés korai termékei. Szociológiai vizsgálatok tárták fel a családok tapasztalatait: a közös étkezés együttlét nehézségeit. A problémák a főként a zsúfoltságból erednek, de a program is egyoldalú. A mai lakáspiac kínálata hasonló méretezési problémákkal terhelt.
Csorba Zoltán
28
Flexibilis lakások Újpalotán.
A technológia lehetővé tette volna, hogy a lakótelepi lakások jobban alkalmazkodjanak a család igényeihez. Már 1974-ben épült ilyen típus, ez a követelmény azonban csak az 1980-as évek második felétől teljesült széles körben. Csorba Zoltán
29
A városi kisközösségek A legutóbbi időben került előtérbe a városi folklór kutatása, a nagyvárosok eltérő közösségeinek sajátos kultúrája. Új jelenségekként, régionként különböző módon és mértékben megjelennek a liturgikus kisközösségek, amelyek az életmódra és a lakáskultúrára is hatnak. Az imacsoportok és karitatív közösségek mellett a bevándorlók csoportjai képviselnek ilyen közösségeket, különösen az iszlám és a távol-keleti kultúrában.
Csorba Zoltán
30
Az iszlám
Az iszlám hatása a lakások funkcionális kialakítására, a családi közösség sajátos hagyományaira. Algériai (annabai) lakóházak: A férfiak és a nők elkülönítése a lakásban. A „séchoir” –szárító erkély- a konyhához, az asszonyok nappalijához tartozó zárt terasz. Csorba Zoltán
31
A GYEREK
„Ilyeneké a Mennyek Országa!” A funkcionalista szemlélet nem foglalkozott a gyerekneveléssel, csak a gazdagoknak volt „gyerekszobája” A gyermekkori környezet minősége, fizikai, pszichológiai hatása 3-6 éves kor, a lakás belakása, a mozgásigényt a lakásban vezeti le. Biztonság és önazonosság megszerzése. Csorba Zoltán
32
A gyerek a lakásban
A két, azonos alapterületű, de eltérő kialakítású lakás jó példa a gyermeknevelést, mint prioritást kezelő illetve alapvetően a szülők reprezentatív igényeit előtérbe helyező elrendezésre. Amerikai példa, Willem van Vliet: : The Encyclopedia of Housing Csorba Zoltán
33
Tudunk ünnepelni? „Uram – méltatlankodott – nem törődöl vele, hogy húgom elnézi, hogy egyedül szolgáljalak ki? ….
Csak egy dolog szükséges. Mária a jobbik részt választotta, nem is veszíti el soha.” Lukács 10,38-42 Csorba Zoltán
34
Csorba Zoltán
35
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Csorba Zoltán
36
