A lakás: „AZ OTTHON” Csorba Zoltán: Lakásépítés, lakásgazdálkodás
„OTTHON”
„LAKÓHELY”
► „ÉRTÉK”
Csorba Zoltán
„TERMÉK”
2
A társadalom és a lakóterület A társadalom, mint az adott lakóterületen élő emberek közössége, strukturált embertömeg. A személyek szerepe, jogai és felelőssége a társadalomban. Az egymásrautaltság kérdése. A család, mint közösség klasszikus feladatai: „a bölcsőtől a sírig.” A társadalom intézményrendszere: a „munka,” a „kórház,” az „iskola,” a „kávéház,” a „menhely,” a „gondozó,” átvállalja a klasszikus családi feladatokat.
Csorba Zoltán
3
A társadalom állapota Az életesélyeket befolyásoló tényezők, az adott térség és település lakosságának morbiditási, mortalitási adatai.
Csorba Zoltán
Termékenység A társadalom reprodukciós képességének mutatója a megszületett gyerekek és a 15- 49 éves női lakosság aránya.
4
Társadalom, lakásviszonyok A megfelelő lakásviszonyok előfeltételei az egészséges és fenntartható társadalmi fejlődésnek. A lakóhely, a biológiai élettér a társadalom egyedeinek rekreációját, és a társadalmi reprodukciót segíti. A lakás, a lakóhely azonban nem feltétlenül otthon: az otthon szakrális és kulturális tartalmat, családi, személyes érzelmi kötődést is jelent. A lakás, ha otthon, a családok és a társadalom közérzetét javítja, belső kohézióját erősíti.
Csorba Zoltán
5
„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!” Az OTTHON az a HELY, ahol BOLDOG vagyok! A boldogság több, mint az elégedettség. A boldogság mint tudományos kategória: a társadalom állapotának jellemzője. C. G. Jung, Kopp Mária, Csikszentmihályi Mihály
Csorba Zoltán
6
Az otthon HOME (home, Home-Office, home less,) a hovatartozást kifejező fogalom (németül: „heimat”) Otthon: az a tér, ahol valaki (családostól) él, lakik. Biztonságos, rekreációra (gyereknevelésre) alkalmas környezet. Rászorultaknak menedék („Otthonház”). Közösségi tér („Cserkész otthon”). Honvágy. HAZA megyek. Erős érzelmi kötődés: „ez a lakás nem otthonos.” Csorba Zoltán
7
„OIKOSZ”- otthon? A lakókörnyezet tudatos alakítása, és az életvitel megtervezése a görög demokráciában. "lakás, "ház", "háztartás„= görögül oikosz ■ Ökonómia=gazdálkodástudomány, közgazdaságtan, (Turgot, XVIII.) ■ Ökológia= az élő környezettel foglalkozó tudományág (E. Haeckel, XIX.)
Csorba Zoltán
8
Fiziológiai igények Alapvető életszükségletek. ■ Megfelelő mennyiségű és minőségű levegő, víz és táplálék. ■ Védelem a klimatikus hatások ártalmaitól. Hőmérséklet, légmozgások, csapadék, benapozás, napvédelem ■ Védelem az ártalmas biológiai hatásoktól. Fertőzések, allergia, élősdiek, rágcsálók ■ Védelem az ártalmas vegyi hatásoktól. Mérgezések, szennyeződések, roncsolások, allergia, ■ Védelem az ártalmas fizikai hatásoktól. Zaj, sugárzások, sérülések. Csorba Zoltán
9
Pszichológiai igények ■ Biztonsággal kapcsolatos igények, ( ideértve a közbiztonságot és a környezetbiztonságot) ■ Lelki igények, (a belső harmónia megteremtése) ■ Hovatartozás igényei, (a kapcsolatteremtés, együttlét, közös elfoglaltságok) ■ Megbecsüléssel kapcsolatos igények (társadalmi státusz) ■ Önmegvalósítás igényei, (önképzés, önkifejezés, otthoni munka) ■ Esztétikai igények. Csorba Zoltán
10
Az életciklus, életmód, életvitel. A lakáshelyzet a különböző életciklusokban meghatározó, esetenként egzisztenciálisan sorsdöntő. (házasság, gyermekvállalás) Az egyes emberek által választott életpálya modellek az életciklusok során módosíthatják a lakással kapcsolatos igényeket. (Partnerkapcsolatok, státusz, mobilitás) Az életvitelt meghatározó értékorientációk formálják az egyes emberek és családok lakással szemben támasztott igényeit, illetve követelményeit. Az életkor meghosszabbodása hat az egyes életciklusokra, a generáció váltásra és az életpályákra, növeli a passzív életszakaszokat.
Csorba Zoltán
11
A. B.
Családban Gondozott
A kiskorú, önálló cselekvésre képtelen személy
Fiatal egyedülálló, Alapdilemma: családi háttér, illetve a nagykorúsággal járó személyes alapjogok. Önállósodási esélyek. Fiatal családosok. Az önálló közös életvitel megkezdése, az első gyerek megszületése. Gyermeket nevelő családok, az első gyermek megszületésétől, a legkisebb gyerek iskoláztatásának befejezéséig Aktív időskorúak, gyerekeik már önállóak, de az idős emberek még aktívak, családi és társadalmi kapcsolatai erősek, erre nagy gondot fordítanak Visszavonuló időskorúak, („nyugdíjasok”) Csorba Zoltán
12
A CSALÁD A család érzelmi és gazdasági közösség. 2011. évi CCXI. Törvény a családok védelméről1 A család az emberi történelemben már a jog és az állam kialakulását megelőzően létrejött önálló közösség, amely erkölcsi alapokon nyugszik. A család Magyarország legfontosabb nemzeti erőforrása. A társadalom alapegységeként a család a nemzet fennmaradásának biztosítéka és az emberi személyiség kibontakozásának természetes közege, amit az államnak tiszteletben kell tartania. Gyermekek születése és a családok gyarapodása nélkül nincs fenntartható fejlődés és gazdasági növekedés. A gyermekvállalás nem eredményezheti a család szegénységbe süllyedését. Csorba Zoltán
13
Családnagyság, családösszetétel A lakás belső használatát egyaránt befolyásolja a család nagysága és a család összetétele. A különböző nemű és életkorú személyek saját miliőjének zavartalansága, az „együtt és külön” életre alkalmas lakás csökkenti az együttlakásból adódó feszültségeket. A szülők, a gyerekek életkor és nemek szerint, és az esetleg együttlakó felnőttek elhelyezésével számolunk. Csonkacsaládok, családtöredékek esetében a lakáson belül kialakított kizárólagos használatú zónák több megfontolást igényelnek. (Helyiségek száma, alapterülete, kapcsolatai)
Csorba Zoltán
14
A családmodell változása A hagyományos családmodell változásának következményei a következő területeken jelentkeznek: ■ A családok elaprózódása ■ A gyerekek nevelése ■ Gyerekek felügyelete, ápolása ■ Szülők leterheltsége ■ Idős korosztályok elmagányosodása ■ Idősek gondozása, ápolása
Csorba Zoltán
15
A TÜZ Az otthon melege: a tűz felfedezése, a táplálkozás és a közérzet alakításában. „Háztűznéző” „Családi tűzhely” A „tűzimádó magyarok” A korszerű lakásban nincs szükség nyílt tűzre.
Csorba Zoltán
16
Az otthon szakralitása ■ Biztonság, védelem, összetartás: A JEL, a hovatartozás jele (kiv.12.13, Lares, házi oltár, TV) ■ Az áldozat: az étkezés során életet fogyasztunk, akár növényi akár állati termékkel táplálkozunk. A RITUS. A közös étkezés, az ünnepi étkezés, a hagyományos ételek, (Hal, kalács, bárány) ■ Tisztaszoba: Születés, esküvő, ravatal, a vendég tisztelete. ■ Iszlám Állam: az elüldözendők házának megjelölése.
Csorba Zoltán
17
Szakralitás, a JEL
Tisztaszoba fertődi parasztpolgári házban Zentai Tünde: Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendre Csorba Zoltán
A hovatartozás és a védelem jele. Képi vagy verbális hivatkozások. A hitvilág és a hiedelemvilág, a kulturális értékek szerepe.
Bártfa 18
Csorba Zoltán
19
A RITUS
Csorba Zoltán
20
A lakás funkciói. A lakás alapvető funkciója az emberi életfunkciók számára megfelelő környezet biztosítása. A lakás elsődleges funkciója a védelem a természeti és civilizációs katasztrófáktól (földrengés, földmozgások, árvíz, belvíz, stb. illetve tűzesetek, robbanások, ipari, közlekedési stb. katasztrófa, a káros klimatikus hatásoktól, (szél, csapadék, forróság, hideg), ökológiai terhelésektől, (levegő, víz, talajösszetétel, káros sugárzások, pollen illetve állati eredetű fertőzések, szennyeződések), a civilizáció következtében létrejövő környezeti terhelésektől (közlekedés- forgalom, ipar, kereskedelem zaj, rezgés, sugárzás, fény, - stb.)
Csorba Zoltán
21
A lakótér felosztása ■ A lakótér felosztása a különböző családösszetétel figyelembe vételével ■ méretezési elvek: antropometriai és használati (funkcionális ) méretek, különleges igények (pl. mozgáskorlátozottak) ■ funkcionális szükségletek: alapfunkciók ( alvás /pihenés /rekreáció, gyermeknevelés, higiéné, étkezés / ételkészítés, szórakozás / együttlét, tárolás) járulékos funkciók ( reprezentáció, munkahely, kereskedelem / idegenforgalom, ”logisztika” ⇒ szállítás ⇒ raktározás ⇒ szállítóeszköz / jármű tárolás, stb., Csorba Zoltán
22
A méretezés főbb alapelvei: A lakás a benne gyakorolt életfunkciók környezete. Méretezése az antropometriai ismeretek alapján, de azok dinamikus alkalmazásával történhet. ■ A testméretek, ■ A térbeli mozgás igényei, ■ A funkciók ergonómiai igényei, ■ egyéni sajátosságok, képességek, genetikai, életkori, adottságok figyelembe vételével. Csorba Zoltán
23
A családösszetételhez alkalmazkodó lakás
Az adott méretezési normák mellett a lakás belső átalakításának lehetősége a gyerekek számára is használható tereket eredményezett. A család összetétele a helyiségek kialakítására meghatározó.
Csorba Zoltán
24
Együtt és külön Ami összeköt: a közös étkezési szokások rítusa. Az otthonosság érzetének fontos eleme a megszokott közös tevékenységek gyakorlása.
A magány, az elvonulás, egyedüllét iránti igény a pihenés fontos eleme. Hiánya feszültséget, frusztrációt okoz, amely erőszakhoz is vezethet. Az elvonulás lehetősége az egyes kultúrákban: az egyterű lakás problémái. Csorba Zoltán
25
Nagycsaládosok helyzete
A norma szerint 6fő részére kialakított lakást egy hat tagú, többgenerációs család lakja. Nincs hely a különnemű gyerekek elkülönítésére, közös étkezésre, együttlétre. Preisich Anikó vizsgálatai
Csorba Zoltán
26
A gyerek helye a lakásban A lakásban a gyerek helye alárendelt szerepet kapott, a zsúfolt kislakások mellett a polgári lakásokban is. A századforduló lakásaiban és a két világháború között épült „két szoba hallos” lakásokban ez az igény nem, vagy ritkán jelenik meg. Az 1960-as évek szűkösen méretezett lakásaiban az elaprózott helyiségek belső kapcsolatai a család együttlétére nem adtak lehetőséget. A lakások jelentős részében nincs elég tér a gyerek számára szükséges mozgásigény kielégítésére.
Csorba Zoltán
27
A GYEREK
Gyerekbarát lakókörnyezet kialakítása, tervezése és megvalósítása jelentős szemléletváltozást igényel. Mindenekelőtt gyermekbarát politikára és tervezői hozzáállásra van szükség. A magzati élet során elszenvedett ártalmak kihatása! A gyermekkori környezet minősége, fizikai, pszichológiai hatása 3-6 éves kor, a lakás belakása, a mozgásigényt a lakásban vezeti le. Biztonság és önazonosság megszerzése. Csorba Zoltán
28
A gyermeki magatartás. A gyerek viszonya a környezethez. Az önazonosság (identitás) keresése. ■ A veszélyérzet hiánya. ■ Kíváncsiság. ■ Félelem (tudatalatti) ■ Tapasztalatszerzés ◄ Fent és jobbra: a létrahatás ◄ Balra lent: osztható terű gyerekszoba („külön szobám van, de nincs leválasztva, mert én még félek!” Csorba Zoltán
29
A gyerek a lakásban
A két, azonos alapterületű, de eltérő kialakítású lakás jó példa a gyermeknevelést, mint prioritást kezelő illetve alapvetően a szülők reprezentatív igényeit előtérbe helyező elrendezésre. Amerikai példa, Willem van Vliet: : The Encyclopedia of Housing Csorba Zoltán
30
Csorba Zoltán
31
Az egészséges otthon
Csorba Zoltán
32
NAP, ÁRNYÉK Éghajlati adottságok. A nap szerepe: világosság, és különleges hangulati elem. A napenergia felhasználása a lakás hő-háztartásában. Napvédelem. Benapozás a különböző évszakokban, a nappálya szöge függvényében. Önárnyék és vetett árnyék. Az épület árnyéka különböző naptári napokon. Ablak benapozása. A napvédelem kérdései.
Csorba Zoltán
33
Világítás, szellőzés, páratartalom A megfelelő természetes és mesterséges világítás alapvetően befolyásolja vizuális komfort érzetünket, hiánya idegrendszeri károsodáshoz vezet. A nem megfelelő szellőzés hatásai: Légúti meg-betegedések, allergiás asztma, alvászavarok, ízületi bántalmak, gombafertőzések.
A hőérzetet a hőmérséklet térbeli időbeli változása, a relatív nedvesség-tartalom, a szellőzés, (huzat) az emberi test hőháztartása együttesen befolyásolja
Csorba Zoltán
34
Pincelakások
Csorba Zoltán
A spekuláció eredményei. A pincelakások minőségi kategóriái. Egészségügyi problémák: ■ Nedvesedés, penész. ■ Légszennyeződés. ■ Bevilágítás, benapozás. ■ Az intimitás hiánya. 35
A megfelelő miliő. Személyi adottságoktól függően kerül előtérbe az elvonulás, befelé fordulás lehetősége, különböző testi és lelki tevékenységek végzése céljából. ■ Munka, tanulás ■ Alvás, pihenés ■ Torna, testedzés ■ Higiéné ■ Olvasás, zenehallgatás ■ Meditáció.
Csorba Zoltán
36
Mentálhigiéné A szervezet megújulását, testi lelki egészségét szolgálja. Gyakori, hogy a pszichikai terhelések eredményeként fiziológiai megbetegedésekkel találkozunk. A legfontosabb igények: 1. A napi rekreáció iránti igény: a nyugodt alvás, pihenés feltételei. 2. A személy térigénye az adott kultúra függvényében. (klausztrofóbia, illetve tériszony!) 3. Az elvonulás, befelé fordulás, meditáció lehetősége. 4. Az együttlét, vendégfogadás, közös tevékenységek zavartalansága.
Csorba Zoltán
37
A tér
A tér határai segítik saját térbeli pozíciónk tisztázását. (-)Tériszony. Félelem. ■ Tudatalatti: zuhanás, megsemmisülés. ■ Tudatos: letörik, lecsúszik, kiesik. (+) Repülés, ugrás. A tér arányai kisebbek az antropometriai szempontból, illetve vizuálisan igényeltnél. (-) Klausztrofóbia viszolygás a bezártságtól. • Börtön, szabadságelvonás • Kripta A szabad ég alatt alvó hajléktalanok gyakran az általuk hozzáférhető tér méreteitől jobban irtóznak, mint az időjárás viszontagságaitól. (+) Rejtőzködés, menekülés.
Csorba Zoltán
38
Család és háztartás
Csorba Zoltán
39
Életciklus és életjövedelem Biológiai életciklusok: gyermekkor, ifjúság, felnőttkor, öregség Az életesélyek javulása, az életkor hosszabbodása Családi életciklusok, gyerekvállalás, felnevelés A lakással kapcsolatos igények megfogalmazását illetően különböző életciklusokkal számolunk. Az egyes életciklusokban az értékorientációtól és az egyéni sorsok alakulásától függően jelentős eltérések lehetnek. Csorba Zoltán
Az egyes életciklusok lehetőségeit és korlátait a személyes adottságok és a gazdasági feltételek befolyásolják. Az életpálya első szakasza felhalmozás (beruházás) igényes, második szakasza a vagyon felélése. A társadalom belső kohéziójának egyik eleme az örökség. ( Vagyon, vagy adósság?) Az életciklus megtakarítások és az államháztartás kapcsolata. 40
A jövedelmi viszonyok és a lakásigény A jövedelmi viszonyok és az életciklusok összefüggése: ■ Gyereknevelés ► jövedelem csökkenés (gyes, gyed) ■ Családra fordított többletidő ► többletmunka időigénye Életpálya és jövedelem ■ A lakáspiaci helyzet alakulása a konjunktúra függvényében ■ Hely és státusz
Csorba Zoltán
41
Csorba Zoltán
42
Családi jövedelem és lakásigény családösszetétel
Lakás ter. m2
Jövedelem Lakás ter. /hó Ft m2/fő
Jövedelem /hó/ fő/ Ft
Apa + anya
45-65
318 000
22,5-32,5
159 000
Apa (oktatás) 168 105 Anya (posta) 149 782 1 gyerek
65-75
325 000
22,1-25
108 000
Apa + anya+ 2 gyerek
65-75
330 000
16-24
82 422
Apa + anya+ 3 gyerek
65-75
336 000
12-15
67 200
Az egy főre jutó lakásterület és az egy főre jutó jövedelem alakulása különböző nagyságú családok esetében. Csorba Zoltán
43
Igények és költségek A sajáttulajdonú és a bérlakás költségei, a kiadások szerkezete és időbeli ütemezése. A lakásra fordított kiadások szerkezete (lakbér, közös költség, felújítások, közüzemi díjak, adók, esetleg kölcsönök törlesztése, stb.) A sajátlakás és a vételhez szükséges, egy összegben jelentkező önerő igény Lakások cseréjével kapcsolatos kiadások Az átlag és az egyes háztartások terhei
Csorba Zoltán
44
Társadalmilag elfogadott lakásigény A lakásigény / lakásszükséglet meghatározása. A normák illetve ajánlások szerepe. A közgazdaságilag, illetve műszakilag rögzített tartalom. Az igények térbeli illetve időbeli változásai. A viszonyítási alap: a személy, a család és a háztartás fogalma, igénye(i). Az átlagos háztartás jellemzői, számított értékek A lakásszükséglet meghatározására szolgáló irányelvek kialakítása a háztartások nagysága szerint ( a ”fejadag elv”) Átlagos család , leggyakoribb családösszetétel, jellemző igények Csorba Zoltán
45
Életciklus és megtakarítás A jövedelem és megtakarítás szerepe az egyes életciklusokban: ■ Az első életszakasz „beruházás igényes”, (tudás+gyakorlat megszerzése, tartós fogyasztási cikkek, családalapítás), szellemi, kapcsolati, bizalmi és gazdasági tőke felhalmozása Magyarországon: otthonteremtés, a saját tulajdonú lakás megszerzése, több ciklus alatt. ■ Második életszakasz: tartalékok képzése, értékőrzés. Magyarországon: gyermeknevelés, iskoláztatás, képzés. ■ Nyugdíjas életszakasz: vagyonfelélés. A klasszikus gyakorlatot a jóléti társadalmakban a hitelezési piac megváltoztatta: a hitel megelőlegezi a felhalmozandó vagyont.
Csorba Zoltán
46
Az életpálya modellek Az életpálya modellek, a foglalkoztatottság következtében felmerülő igények és szükségletek 1. Kötelező oktatásban résztvevő (18 éves korig) 2. Felsőfokú szakképzés (+2 év) 20-21 éves korig 3. Felsőfokú képzés (3+2+ 3év) 24-27 éves korig 4. Gyakorlati idő (+5-10 év) 35 éves korig 5. Elismert szakmai teljesítmény, vezető beosztás 6. Pályamódosítások (átlag 2,5- 3,5 alkalommal a karrier során!) 7. Visszavonuló időskorú, („nyugdíjas”) (62 év felett)
Csorba Zoltán
47
Az életpályamodellek és életciklusok összefüggései A lakás mobilitással kapcsolatos legfontosabb összefüggés a lakásigények területén: Az életciklusból eredő lakásigény- változás általában a lakás alapterületének változására (növelésére, illetve csökkenésére) irányul, többnyire a helyhez kötődik. (Gyermekintézmények, munkahely). Az életpálya modellek alapján történő lakásigény módosulás a munkahely változással esetleg a státuszváltozással kapcsolatosan a hely megváltoztatással jár. (Megváltozott munkahely, továbbképzés, előléptetés, központi feladatok, gyárbezárás, stb.)
Csorba Zoltán
48
Az időtényező, (a biológiai óra) A klasszikus női életpálya: tanulás, egzisztencia, gyermekvállalás kockázatai, kudarcai, jelentős beruházási igénye Az életpálya modellek között a női hivatások új felfogása, a gyerekvállalás és a felsőoktatás kapcsolata, a családmodell korszerűsödése, A lakáspolitika hozzájárulása a megváltozott életpályamodell feltételeihez, a „fecskeház”, A beruházási igények időbeli elhúzása, a karrier során kieső jövedelem mérséklése, a gyerekvállalás miatti „törés” kiküszöbölése Csorba Zoltán
49
Irodalom Bitó János: Lakóházak tervezése. B+V Lap és Könyvkiadó kft. Bp. 2004. Dull Andrea: A környezetpszichológia alapkérdései. L’ Harmattan, Bp. 2009 Ágostháziné Eördögh Éva: Az egészséges lakás. YMMF-9710 Edward T. Hall: Rejtett dimenziók. Gondolat, Bp. 1975 Uzzoli Annamária: életesélyek területi különbségei Magyarországon. (ELTE) Józan Péter A századvég halálozási viszonyainak néhány jellegzetessége Magyarországon Kopp Mária, Skrabski Árpád, Szedmák Sándor: A szociális kohézió jelentősége a magyarországi morbiditás és mortalitás alakulásában Losonczi Ágnes: Az életmód időben, tárgyakban, értékekben. Gondolat, Bp. 1977 Francois Dolto: a gyermek és a város. Pont kiadó, Bp. 2002
Csorba Zoltán
50
