Csoportprofil
CSOPORTPROFIL A pedagógus neve: Lukács László Nándorné Korcsoport: 5-6-7 évesek. A csoportot, amelyet bemutatok, nem jómagam irányítom, mivel intézményvezetői munkakört töltök be. A csoporttal kapcsolatos számadatok A csoport létszáma 23 fő. Egy gyermek beiratkozott, azonban egyetlen napot sem járt hozzánk, mivel végül nem a mi óvodánkat választotta. 14 gyermek a negyedik óvodás évét kezdi a csoportban, a többi gyermek azonban újnak számít: négyen saját óvodánk egyik csoportjából, egy gyermek pedig szintén a saját óvodánk másik csoportjából maradt vissza még egy évre a beiskolázás előtt. Három gyermek más óvodából iratkozott át hozzánk, tehát ők is szeptember óta tagjai csoportunknak. Egy gyermek 2014 januárja óta jár a csoportba, ő is másik óvodából került hozzánk költözés miatt. A nemek szerinti megoszlás aránya kiegyensúlyozott, 12 kisfiú és 11 kislány a csoport tagja. Egy ikerpár van, egyikük fiú, a másik gyermek leány. A szocioökonómiai háttér jellemzői A szocioökonómiai háttér tekintetében korrekt információkkal rendelkezünk, mivel az óvodapedagógusok – egy gyermek kivételével, akinek szülei ehhez nem járultak hozzá – minden családhoz ellátogattak. Egy gyermek családjában rendkívül elhanyagolt lakáskörülményeket tapasztalhattak az előre bejelentett családlátogatás során a pedagógusok (rendetlenség, piszok volt a lakásban). A családok zöme jómódú. Mindössze négy gyermek (közülük az ikrek) nevelkedik egyszülős családban. A kiegyensúlyozott anyagi háttér mellett megállapítható, hogy nagyrészt a következetes, szeretetteljes, odafigyelő szülői attitűd a jellemző. Négy gyermek esetében tapasztaljuk a túlzottan megengedő, következetlen nevelői magatartást. Velük kapcsolatban a szokás- és szabályrendszer nehezebb elfogadását figyelhettük meg a csoportba kerülésük kezdetén. Azonban a következes és szeretetteljes óvodapedagógusi hozzáállás átsegítette a gyermekeket ezeken a problémákon, és mára elmondhatjuk, hogy sikerült beilleszkedniük a csoportba, bár a határok betartása néhányuknak még nehézséget okoz. Gyermekvédelmi nyilvántartásunk szerint hat gyermek hátrányos helyzetű és egy gyermek veszélyeztetett. A hátrányos helyzetet egyrészt a családszerkezetben bekövetkezett változások miatt (válások) regisztráltuk, másrészt egészségügyi okok miatt, mivel egy gyermek asztmás, egy gyermek pedig tejérzékeny. A veszélyeztetettséget a családi körülmények (következetlen, ráhagyó szülői magatartás), anyagi problémák és a gyermek személyiségében rejlő okok indokolták. A törvényi előírások szerinti hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek nem jár csoportunkba. A szülők iskolai végzettsége tekintetében az apák közül két főről nem ismeretes a végzettség. Ketten végeztek szakmunkásképzőt, nyolcan rendelkeznek érettségivel, és 11 főnek felsőfokú a végzettsége. Az anyák közül egynek nem ismerjük a végzettségét. Kettő végzett szakmunkásképzőt, négyen érettségiztek, és 16 fő felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Az Lukács László Nándorné
1
Csoportprofil
apák közül 21-en dolgoznak, egyről nincs tudomásunk, és egy fő nyugdíjas. Az anyák közül 15-en dolgoznak, négyen vannak gyesen vagy gyeden, és négy főről nincs tudomásunk. Érdekes adat figyelhető meg a szülői hátteret vizsgálva. A megszokott magyar családmodelltől eltérően csoportunkban öt gyermek esetében az édesanya az idősebb korú (három gyermeknél 11 évvel, egy gyermeknél hét évvel, egy gyermeknél pedig öt évvel). Egy kislány családjában az apa 30 évvel idősebb az anyánál (nem élnek együtt, a gyermeket felváltva nevelik). Öt gyermek nagycsaládból érkezett. Egy gyermek esetében nem tudjuk tisztázni a családi szerkezetet, ugyanis hol a nagymamánál, hol a szülőknél vannak a gyermekek. Ezek a körülmények a kisfiú érzelmi fejlődésére negatív hatással bírnak, ezért a gyermekjóléti szolgálattal folyamatos a kapcsolattartásunk. A szülők aktívan részt vesznek a csoport életében. A szülői értekezletre 15 családból eljöttek, az egyéni beszélgetést pedig minden gyermek szülője igényelte. A tevékenységformák jellemzői A játéktevékenység sokat fejlődött, az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten áll. A kisfiúk a legtöbb játékot az építőszőnyegre szervezik. A televízióban látott mesefilmekből szerzett élményeket, eseményeket játsszák el. A kislányok is sokszor építenek a szőnyegen, de rájuk inkább az állatkert építése a jellemző. A szerepjátékok közül a babakonyhában a vendéglátás, a fodrászos és az orvosi játék a kedvelt tevékenység. A meseszőnyegen kerti mulatságokat rendeznek főként a kislányok, amit időnként felvált a bábozás. Sajnos nem az a jellemző, hogy a pedagógusoktól hallott meséket dramatizálják, inkább a televízióban látott meséket játsszák újra. A zenesarokban a szabályoknak megfelelően a hangszerekkel játszanak, miközben ismételgetik a tanult mondókákat és dalokat, énekes játékokat. A rajzos térben ősz óta kezdtek bele nagyobb lendülettel a vágásba, ragasztásba, montázsok készítésébe, és szeretnek gyurmázni. Ebben a tevékenységben is megjelenik a televíziózás hatása: gyurmafiguráik a kedvelt mesesorozatokból valók. A szabályjátékokat nagyon kedvelik. Társasjátékokat, logikai játékokat és azokat a kirakókat részesítik előnyben, amelyek a projektekből maradnak vissza (pl. a kenyérsütés témájú projekt fejlesztő játéka volt a péksüteményekről készült kirakó). Az asztali konstrukciós játékok közül igen népszerű a Duplo és a Lego, valamint a szerelős játék. Az udvaron a mászókázás, csúszdázás mellett a fiúk szinte mindennapi játéka a foci. Az utóbbi időszakban a lányok is szívesen csatlakoznak hozzájuk. Jó időben a homokozás – a fiúknál főként az építés, a lányoknál inkább a formakészítés – a legkedveltebb. Az asztali játékok közül a rajzolást, vágást, ragasztást és a kártyázást szeretik legjobban. A tevékenységi területek közül a mozgás a kedvencük, de minden foglalkozáson szívesen részt vesznek, aktívak. Különös gondot kell fordítanunk a csoport anyanyelvi nevelésére, mert 10 gyermek jár logopédiai fejlesztésre. Két kisfiú már olvas, egyikük írni is tud nyomtatott betűvel. Két kislány nagyon fejlett intellektuális érzelmű: az óvodába járás kezdetén megfigyeltük, hogy kíváncsiak, érdeklődőek, a felfedezés vágya élt bennük már 3 éves korukban. A tudni akarás vágya és az alkotás vágya egyaránt él bennük. Feladatmegértésük és feladattudatuk korán, 5 éves korukban kialakult. Elmélyülten, kitartóan képesek a feladatvégzésre.
Lukács László Nándorné
2
Csoportprofil
Bár a csoport összetétele megváltozott a nevelési év elején, mégis megállapíthatjuk, hogy összeszokott, jó közösséget alkotnak. A felnőtt-gyermek és gyermek-gyermek kapcsolatok szeretetteljesek, bár játékidőben – főként a fiúk között – sokszor fordul elő konfliktus. A szociometriai vizsgálat eredménye szerint nincs peremhelyzetű gyermek. NEVELÉSI TERV1 A pedagógus neve: Lukács László Nándorné Korcsoport: 5-6-7 évesek A nevelési terv az I. félévre szól (2013. szeptembertől 2014. januárig) AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása A csoportszobában és a játszóudvaron biztonságos, gyermekméretű tárgyakat és eszközöket biztosítunk. Naponta többszöri szellőztetéssel, jó időben folyamatos légcserével óvjuk a gyermekek egészségét. Ebéd után alapos szellőztetést végzünk. Ügyelünk arra, hogy főként természetes világítás legyen a csoportszobában, reggel és a délutáni órákban a mesterséges világítást is biztosítjuk. Az újonnan érkező gyermekeknek megtanítjuk a már kialakított szokásokat, és erre ösztönözzük csoporttársaikat is. A gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése A növekedés, fejlődés figyelemmel kísérése Összehasonlító mérések végzünk a csoportban. A nevelési év elején megmérjük minden gyermek testsúlyát, testmagasságát, és az adatokat rögzítjük a csoportnaplóban és a fejlődésnaplóban, illetve szemléltetjük a súly- és magasságtáblákon is. Megfigyeljük egymás hajszínét és szemszínét, és a szemléltető táblán a megfelelő halmazba soroljuk egymást. Mérjük a gyermekek kezének és lábának nagyságát, körberajzoljuk a végtagokat, és felfűzzük az előző évekhez hasonlóan. Összehasonlítjuk, hogy kié a legnagyobb és a legkisebb, és növekvő sorrendbe tesszük azokat (matematikai képességek fejlesztése). Szeptember első hetében felmérjük a neveltségi szintet. Ehhez képest nyújtunk segítséget. Testápolás, mosdóhasználat WC-használat A WC-fülkékben folyamatábrákat helyezünk ki. Felidézzük év elején, hogyan kell használni, mit kell leolvasni róla. Ennek megfelelően végeztetjük a tevékenységeket. A WC-használat során ügyelünk arra, hogy a kisfiúk rendeltetésszerűen használják a pissoirt (nem szabad WCpapírt beledobni, és használat után le kell húzni; B. B., H. H., K. D.). Amelyik kisfiú nem szeretné a pissoirt használni, az angol WC-hez is mehet, de ott ügyelnie kell a WC-ülőke 1
Az óvodánk csoportnaplójában található terv felhasználásával készült.
Lukács László Nándorné
3
Csoportprofil
felhajtására. A kislányok esetében figyelünk a WC-papír helyes használatára (B. K., F. A., U. B., G. D.). Ellenőrizzük a WC-k lehúzását. Székletürítés esetén segítséget kérhetnek, de elvárjuk az önállóságot is (L. L., J. M., K. G.). Kézmosás A nevelési év megkezdése előtt a mosdókagylónál ellenőrizzük a folyamatábra meglétét. Az első hetekben felidézzük a használatát, és megbeszéljük a sorrendet (a ruhaujj felhajtása, a kéz bevizezése, szappanozás, alapos kézmosás, öblítés, a csap elzárása, a kéz lerázása a mosdókagyló felett, majd törülközés; B. B., J. M., K. M.). Minden étkezés előtt (szükség esetén utána is) és a WC-használat után kezet mosnak. A vizuális tevékenységek után és az udvari játékot követően körömkefét is használnak kézmosáskor (Sz. D., K. M., J. M.). Udvari játék után az arcukat is megmossák. Ha a gyermek egyénileg kéredzkedik ki a mosdóba, ellenőrizzük a kézmosást. Figyelemmel kísérjük, hogy minden gyermek a saját törülközőjét használja-e. A törülközők akasztóját a dajka ellenőrzi, és szükség szerint javítja. A törülközésnél ügyelünk arra, hogy szárazra törölték-e a kezüket (J. M., Sz. D., B. B.). Fogmosás A mosdókagylónál elhelyezett folyamatábrát ellenőrizzük a nevelési év megkezdése előtt. Az első hetekben felidézzük a használatát, és megbeszéljük a sorrendet (kézmosás, törülközés, a fogápolási szerek előkészítése, a pohár megtöltése vízzel, megfelelő mennyiségű fogkrém nyomása a fogkefére). Ellenőrizzük az alapos fogmosást a tanultak szerint: körkörös mozdulatokkal elöl-hátul, alul-felül, az öblítést, a fogápoló szerek intenzív megtisztítását, a fogkefe behelyezését a fogmosó pohárba kefével felfelé (K. M., J. M., K. G.). A fogmosást követően a szájukat is alaposan mossák meg a mosdókagyló fölé hajolva. Ügyelünk ruhájuk szárazon tartására (J. M.). Rendszeresen ellenőrizzük a fogápoló eszközök elhasználódását. A gyermekeket is arra ösztönözzük, hogy figyelmeztessenek minket, ha valakinek cserélni kell a fogkeféjét. A fogkeféket, fogkrémeket és a fogmosó poharakat egyenként jellel látjuk el. Fésülködés Év elején ellenőrizzük a fésűket is. A jeleket megújítjuk. Figyelemmel kísérjük, hogy minden gyermek a saját, jellel ellátott fésűjét használja minden étkezés előtt, valamint szükség esetén. A rövid hajúak már önállóan fésülködnek a tükör előtt. A hosszú hajúak próbálgassák kifésülni a hajukat, nekik főként a frizurakészítésnél segédkezünk (U. B., G. Zs.). A kislányok már megpróbálhatnak egymásnak is copfot készíteni, fonni. Ruhaigazítás a mosdóban A mosdóból csak úgy lehet kilépni, hogy előtte minden gyermek ellenőrzi haját, arcát és ruházatát. Ezt a mosdófelelősnek is meg kell mutatni. Szükség esetén segítséget nyújtunk, de már egymásnak is mutathatják, hogyan kell ügyesen, körbe-körbe betűrni a pólót a szoknyába, nadrágba. A mosdóból mindig rendezetten lépünk ki (B. B., K. M., J. M., Sz. D.). A mosdó rendjének megőrzése A mosdófelelős törli szárazra a mosdóban a padlót, miután minden gyermek végzett, és ellenőrzi, hogy minden WC le van-e húzva. Zsebkendő használata
Lukács László Nándorné
4
Csoportprofil
Év elején felmérjük, hogy minden gyermek képes-e kifújni az orrát, és azt is, hogy külön fújja-e a két oldalt (J. M., K. M.). Folyamatosan, főként az ősz végi, téli időszakokban figyelmeztetjük a szükség szerinti zsebkendőhasználatra a gyermekeket. A zsebkendőtartó az elmúlt évekhez hasonlóan a szemetesvödörnél található, ezért ez az orrfújás helye. Ezt megtanítjuk az újonnan érkezett csoporttársainknak is. A használt zsebkendőt minden esetben a szemetesbe dobjuk (L. Z.). Az öltözőfelelős feladata, hogy az udvarra is vigyünk magunkkal zsebkendőt. Étkezés Év elején ellenőrizzük a tálalószekrényen elhelyezett folyamatábrát, aminek segítségével a gyermekek nyomon követhetik a terítés helyes sorrendjét, így önállóságuk jobban és gyorsabban fejlődik. Terítési szokások A tavalyi évhez hasonlóan az asztalfelelősök készítik elő az asztalokat, de minden gyermek önállóan terít meg magának. Az étkezés végeztével is önállóan viszik a zsúrkocsihoz étkezési edényeiket és evőeszközeiket (K. M., J. M., F. A.). Étkezési szokások Igyekszünk már év elején megismerni a gyermekek egyéni ízlését, étvágyát, és ezt figyelembe véve osztjuk az ételt. Tízórainál és uzsonnánál mindenki önállóan veszi ki magának a kosárból a kenyeret, péksüteményt, és annyit vegyen, amennyit meg is tud enni. Arra neveljük a csoportot, hogy igényeljék az esztétikus rendet (a terítő tisztán tartását), a kulturált étkezést (a saját asztalunk felé fordulunk, halkan beszélgetünk, csukott szájjal eszünk; J. M., L. Z., K. M. Sz. D.). Az evőeszközöket már mindenki önállóan használja. A kancsóból önállóan kezdenek önteni. Ennek módja tízórainál és uzsonnánál, hogy érkezési sorrendben kezdenek el önteni folyadékot a saját poharukba. Ebédnél mindig az asztalfelelős kezdi, és az óramutató járásával megegyező irányban, tehát a tőle balra ülő gyermek folytatja. Állva, széküket beemelve, a poharat az asztal szélére téve öntenek úgy, hogy közben a tőlük balra ülő (tehát aki következik majd utánunk, fogja a poharat). Év elején a levesből szedhet magának mindenki. Eleinte sokat segítünk a merőkanál-fogás technikájában, mennyit érdemes kiszedni, hová kell tenni a tányért, hogy ne csepegjen le az étel). Ha a leves szedését jól elsajátították, akkor vezetjük be a második fogás önálló kiszedését is. Az első fogás elfogyasztása után a felnőttek veszik el a gyermekek elől a maradékot. Ügyelünk arra, hogy soha ne az asztalnál kaparjuk ki a tányérból a maradékot, ez mindig csak a zsúrkocsinál történhet! Fokozatosan vezetjük be a második fogásnál a kés és villa használatát. Szülői értekezleten tájékoztatjuk erről a szülőket, és abban kérjük a segítségüket, hogy otthon is kezdjék tanítani erre gyermeküket. Öltözködés Év elején ellenőrizzük a folyamatábrát, melynek segítségével tanítjuk az öltözködés helyes sorrendjét. Az időjárásnak megfelelően öltözködünk. Erre ösztönözzük a szülőket is. Tanácsokkal látjuk el őket, hogy milyen a biztonságos, kényelmes, többrétegű, rendezett öltözet az óvodában. Az érzékszervek védelmére fokozottan ügyelünk. Az öltöző rendjének megtartására tanítjuk a csoportot (B. B., J. M., K. M., Sz. D.). Szülői értekezleten Lukács László Nándorné
5
Csoportprofil
megbeszéljük a szülőkkel is az öltöző rendjét. A zsákokban az otthoni ruhát tartjuk, az óvodait az öltözőszekrény polcán. Az udvarról bejövet a cipőből a homokot a szemetesbe ürítjük. A lábtörlő használatát ellenőrizzük (B. B., L. Z., K. M.). A ruházat rendjének megtartása odafigyelünk. A levett ruhákat visszafordítva, hajtogatva kell feltenni a polcra (J. M., H. H., Sz. D.). A gombolást, csatolást, cipőfűzést lassanként önállóan kell elvégezni, akinek nem megy, segítünk (J. M., K. D., K. G., L. Z.). Szabad mozgás Az időjárástól függően biztosítjuk a levegőzést, de lehetőség szerint minden nap kimegyünk az udvarra. Ősszel, amíg világos van, délután is kint tartózkodunk. +18 ºC felett engedjük őket a homokozóba. A folyadék pótlását az udvaron is biztosítjuk, amíg enyhe az idő, addig az ivókútról. Ha hűvösebbre fordul, kancsóból. Az udvaron a szabad játékot, szabad mozgást biztosítjuk. A játékterületek határát év elején elismételjük, és folyamatosan ellenőrizzük betartását (F. A., J. M., K. D., K. M., Sz. D.). Megengedjük az átjárhatóságot, de elvárjuk a szabályok betartását: a saját óvó nénitől el kell kéredzkedni, és meg kell mondani, hogy melyik udvarra szeretne átmenni a gyermek. A másik udvaron jelezni kell az óvó néninek, hogy vendégségbe szeretne jönni. Ha az óvó néni tudja fogadni, játszhat a másik udvarrészen. Mielőtt visszatér saját udvarára, megköszöni a játékot, és visszamegy csoportjába. Újra jelzi saját óvónőjének, hogy visszajött. Ügyelünk a játékok balesetmentes használatára, ezért minden udvari játék megkezdése előtt felidézzük azokat. Az udvari játékot mindennapos futással, kocogással fejezzük be. Minden gyermek igénye szerinti mennyiségű kört futhat. Pihenés A pihenés előtt alapos szellőztetést végzünk. A nyugodt pihenést biztosítjuk (alvótárs, pizsama, mese, altatódal). Az ágyneműt havonként, a pizsamát kéthetente cseréljük. Arra törekszünk, hogy minden gyermek el tudjon aludni, mert agyunk alvás közben dolgozza fel az ébrenlét alatt kapott információkat, ingereket. Aki nem tud elaludni, egy órai nyugodt fekvés után felkelhet, és egyéni fejlesztő feladatokat kap (B. B., K. M., Sz. D., U. B.). Az alvóknak a nyugodt ébredést biztosítjuk. A pizsamát, fektető ágyat már mindenki önállóan igazítja, az ügyesebbek ketten vihetnek egy ágyat a dajka néninek. ÉRZELMI, ERKÖLCSI ÉS KÖZÖSSÉGI NEVELÉS A beszoktatás folyamata Az újonnan érkező gyermekeket családi környezetükben látogatjuk meg, és ajándékkal kedveskedünk nekik (jelük és a hozzá tartozó mondóka). A szülőkkel megbeszéljük a beszoktatás pontos menetét. Csak azoknál a gyermekeknél látjuk szükségét az anyás beszoktatásnak, akik más intézményből kerülnek hozzánk, vagy még nem jártak óvodába (E. B., G. L., H. K., N. G.). Segítjük őket a csoport szokásainak elsajátításában, a csoport közösségébe történő beilleszkedésben, egymás megismerésében, barátságok kialakításában. A szeretetteljes légkör megteremtése Elsődleges feladatunk a szeretetteljes légkör kialakítása, hogy érzelmi biztonságban, derűs légkörben tölthessék gyermekeink mindennapjaikat. Lukács László Nándorné
6
Csoportprofil
A személyes percek segítségével könnyítjük meg a reggeli elválást. Az „én versem, mondókám” elmondását csak addig kérjük a gyermekektől, amíg ők is igénylik. Amint azt érzékeljük, hogy nem várják az egyénenkénti ölbe ültetést, felváltjuk a versmondást a hangulattábla használatával. A „Megérkeztem-tábla” használatára is figyelünk a reggeli érkezéskor és a hazamenéskor. Udvariassági formulák Az illemkódexnek megfelelő udvariassági és viselkedési szokásokat alakítunk ki. Az illemkódexet a faliújságon is kifüggesztjük, hogy a szülők is tájékozódhassanak belőle. A kialakított szokásokat, szabályokat betartatjuk, és dicsérettel, példaadással buzdítjuk a gyermekeket. Arra törekszünk, hogy a közösségi életnek megfelelő viselkedésformákat sajátítsa el mindenki (J. M., Sz. D., K. M.). Ehhez a bátorító nevelés elveit alkalmazzuk. Felidézzük azokat a szokásokat, amelyeket az előző nevelési években már a csoport nagy része elsajátított: a játékot elkérjük, ha kapunk valamit, megköszönjük. Úgy játsszanak, hogy a másik gyermeket ne zavarják játékukkal (L. Z., B. B., K. M., Sz. D.). Ha valakivel nem szeretnének játszani, azt udvariasan közöljék vele. Hagyományok, szimbólumok Szimbólumok jelölik a művészi sarkokat, a játékok helyét, a jeles és kiemelt napokat, az évszakokat és a napszakokat, valamint a munka jellegű megbízatásokat. Ezeket a szimbólumokat naponta használjuk, beszélünk róluk, értelmezzük. A mesékhez szólásokat, közmondásokat, erkölcsi tulajdonságokat kötünk. Aktívan veszünk részt az óvodai jeles napokon, hagyományőrző rendezvényeken. Idén is készülünk az őszi vásárra és az évszakonként megrendezendő egészségnapra. Csoportszintű hagyományainkat tovább éltetjük: a születés- és névnapokat megünnepeljük, a szülők segítségével minden nap eszünk gyümölcsöt, beszélgetünk a hiányzó gyermekekről. Programspecifikus tábláinkat, szimbólumainkat az idei nevelési évben is alkalmazzuk: megérkeztem-tábla, évszakalbum, családfaalbum, születésnap-tábla, jeles nap tábla, évszaktábla, időjárás-tábla, hetirend-tábla, felelősi táblák. Játék Feladatunk, hogy a játék feltételeit biztosítsuk (hely, idő, élmény, eszközök, légkör) annak érdekében, hogy szabad játékuk minél inkább fejlődjön. Főként közvetett módon irányítjuk a játékot, inkább az új játékok bevezetésénél alkalmazzuk a közvetlen irányítást. A tavaly kialakult játéktevékenységeket szeretnénk továbbfejleszteni. Tervünk, hogy a szerepjátékokat bővítsük az orvosi, gyógyszertáras, közértes, zöldséges játékkal. Célunk, hogy a szerepjátékokban ne csak a televíziós emlékek jelenjenek meg (J. M., B. B., K. M., Sz. D.). Erről szülői értekezleten a szülőkkel is beszélgetünk, és felhívjuk figyelmüket a televíziózás káros hatásaira, valamint mediátori szerepük betöltésének fontosságára. A konstrukciós játékot újabb fajtákkal szeretnénk kiegészíteni annak érdekében, hogy kreativitásuk és finommotorikus képességeik fejlődjenek. A szabályjátékokat a gyermekek értelmi képességeinek fejlődésével arányosan bővítjük, nehezítjük. A barkácsolás során szeretnénk, ha fantáziájuk és kreativitásuk fejlődne, ezért nem kötjük meg őket sablonokkal. A rajzos térben változatos eszközkínálat áll rendelkezésükre, amelyből kedvükre válogathatnak. A játékszabályok betartását várjuk el minden gyermektől a csoportszobában és az udvaron
Lukács László Nándorné
7
Csoportprofil
egyaránt (B. B., J. M., K. M., A. Z., Sz. D.). A játékeszközöket kb. negyedévente cserélgetjük. A társas kapcsolatok kialakítása A gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt kapcsolatok terén a pozitív érzelmi töltés kialakítását szeretnénk elérni. Célunk, hogy fejlődjön a gyermekek kapcsolatteremtő és –megtartó képessége. Ehhez tevékeny óvodai életet alakítunk ki. A határokat közösen szabjuk meg, és azt be is tartatjuk. A magatartási nehézségekkel küzdő gyermekeknek segítünk abban, hogy képesek legyenek a szokásrendszert elsajátítani (J. M., K. M., Sz. D.). A bátorító nevelés elveit alkalmazzuk. Anyanyelvi nevelés A megfelelő mintát biztosítjuk a beszédkultúra, a szókincs, a kiejtés és a beszédfegyelem terén. Célunk, hogy közlési vágyuk kibontakozhasson, ezért a mondandójukat meghallgatjuk, válaszolunk a kérdésekre. A választékos, szép magyar beszédet tanítjuk meg gyermekeinknek. A logopédussal szorosan együttműködünk, a fejlesztési tervekről negyedévente vagy szükség szerint konzultálunk (B. K., J. M., K. D., K. G., L. Z.). Anyanyelvi játékokat játszunk a szókincsbővítés és a beszédfejlesztés érdekében. Amennyiben a logopédustól engedélyt kapunk, javítjuk a logopédiára járó gyermekek beszédét. A szólásokat, közmondásokat közösen értelmezzük. Munka jellegű tevékenységek Célunk a munka jellegű tevékenységek megszerettetése, olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, amelyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. Feladatunk a gyermekek együttműködésének, szervezőképességének fejlesztése, a munkafolyamatok megtanítása, tudatosítása, a munkaeszközök használatának elsajátítása, gyakorlása. Önmagukért és a közösségért is végezhetnek munkát. Az egyéni fejlődés ütemét szem előtt tartjuk, és a differenciált segítségnyújtás módszerét alkalmazzuk (B. B., J. M., H. H., K. G., K. M.). A munka jellegű tevékenységek közül a terítést étkezésnél mindenki maga végzi. Az asztalfelelős teríti le a terítőt, helyezi el az asztalon a szalvétatartót, a ledobót és a kenyérkosarat. Különböző közösségért végzett megbízatásokat kapnak: mesepárna felelős, rajzos tér felelős, zenei sarok felelős, mosdófelelős, öltözőfelelős. Az alkalomszerűen ismétlődő munkákkal fejlesztjük értelmi képességeiket, tájékozódó képességüket, bátorságukat (pl. üzenetek átadása más csoportoknak vagy a Titkárságnak). A tevékenységekben megvalósuló tanulás A spontán módon adódó lehetőségeket megragadjuk ahhoz, hogy képességeiket, készségeiket fejlesszük. Sok olyan játékos tevékenységet szervezünk – főként az esetleges holtidőben – amellyel értelmi, verbális, kommunikációs, vizuális és motoros képességeiket fejleszteni tudjuk. Sok tapasztalat- és élményszerzést biztosítunk számukra, és minden tevékenységet az élményekre alapozva szervezünk meg, ezekre építünk. A játékosság áthatja a teljes óvodai életüket.
Lukács László Nándorné
8
