Ábrahám Zsolt: - Mivel hogy jogszabályba van hozva és hogyha nem fizetjük be, akkor büntetik állítólagosan, én ezt hallottam

IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu

Kossuth Rádió – Napközben 2012. február 9. 10.05.48-10.30.39 Kötelező kamarai regisztráció Banner Géza (műsorvezető): - A kötelező kamarai regisztrációs rendszer lehetővé teszi, hogy a magyar gazdaság szereplőiről valós adatbázis alakuljon ki és megbízható információkkal lehessen segíteni a gazdaság megszervezését – jelentette ki Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára még ez év januárjában. Dunai hangsúlyozta: a kötelező kamarai regisztráció nem azonos a kamarai tagsággal. A különbség abban nyilvánul meg, hogy a nyilvántartásba vett vállalkozás nem tagja az adott szervezetnek, annak működésében nem vesz részt, viszont választhat, de nem választható. Szóval a részletekről mindjárt magát, Dunai Pétert kérdezzük, hiszen már itt várakozik a stúdió előtt dr. Balogh Zoltánnal egyetemben, aki a Magyar Szakmai Kamarák Szövetségének soros elnöke. Ám előtte jöjjön egy kis összefoglaló. Szabó Éva, Korpás Éva készítette ezt az összefoglalót, hogy mit is jelent ez a változás tehát. Ábrahám Zsolt (vállalkozó): - A vállalkozók közt a szóbeszéd útján mindenki csak hőbörög, hogy ez igazából mire jó, mi lesz az, ami számunka hasznos lehet ebből az egész dologból, nem tudom, hogy milyen lesz nekünk ami ettől jobb lesz Riporter: - Ábrahám Zsolt számítástechnikával foglalkozik, cége 1996 óta működik Szegeden. A kötelező regisztrációról ugyan hallott, de még nem intézkedett az ügyben. Ábrahám Zsolt: - Hallottam, hogy regisztrálni kell. Riporter: - És fog? Ábrahám Zsolt: - Mivel hogy jogszabályba van hozva és hogyha nem fizetjük be, akkor büntetik állítólagosan, én ezt hallottam. Riporter: - Túl sokat akkor ezek szerint nem tud róla, hogy milyen előnyökkel jár például? Ábrahám Zsolt: - Hát előnyeit nem igazán látom át, állítólagosan ami előnyöket ró ki, ebből látni vagy érezni, hogy a kamara nekem közvetít majd valami üzleteket vagy bármi, nem tudom ezt. Riporter: - Azt mondta ugye, hogy ’96 óta működik a vállalkozása. Soha semmiért nem fordult eddig a kamarához segítségért? Ábrahám Zsolt: - Soha semmiért nem kellett. Riporter: - Miért fordulhatna egyáltalán oda? Ábrahám Zsolt: - Hát talán azért, hogy munkához jussak vagy közvetítsen nekem esetlegesen? Riporter: - És erre nincs szüksége?

-1-


Ábrahám Zsolt: - Hát jelen állás szerint nem. Raffai János (vállalkozó): - A napokban hallottam, mivel az embernek ha jó könyvelője van akkor az értesíti róla. A kamarai tagságnak ez csak egy bejelentkezése, ha jól értem. Riporter: - Raffai János vállalkozó is azt mondja, logisztikai cége eddig is jól működött anélkül, hogy bármiféle kapcsolata is lett volna a kamarával. Raffai János: - Igazából én is csak annyit tudok, hogy ez csak egy regisztráció, ami egy éves díjjal jár és csak annyi, hogy nyilvántartásba vesznek bennünket. Riporter: - Előnyei? Raffai János: - Előnyei? Hát amennyit én megértettem belőle az előnyei az, hogy maga a kamara segítséget nyújt nekünk, amit én ott elolvastam, neki fontos lenne esetleg a pályázatokban, hogy segítsenek, hogy milyen pályázatok jelennek meg és hogy esetleg új piacokat hogyha tudnánk vagy új kapcsolatot tudnánk felvenni olyan emberekkel, akinek a mi szolgáltatásainkra szükségük lenne. Riporter: - Akkor ezt egy jó dolognak tartja? Raffai János: - Lehet, hogy jó lesz ez a törvény is, nem tudom. Riporter: - Somodi Zsolt és Lele János már kamarai tagok. Most nekik is regisztrálniuk kell, az ötezer forintot kamarai tagdíjukból vonják le. Szerintük a vállalkozók keveset tudnak a kamara működéséről, ezért vannak fenntartásaik az egyszeri regisztrációval kapcsolatban is. Somodi Zsolt: - Az információhiány szerintem az egyik legfontosabb tényező ilyet, amit meg kell szüntetni. Valószínűleg azt látják benne, hogy egy plusz költség és nem tudják, hogy mit kapnak érte, ezért volna fontos a tájékoztatás. Úgy érzik szerintem legtöbben, hogy ez egy plusz adóként jelenik meg, ezért kéne azt kommunikálni, hogy ez mivel jár együtt, tehát milyen plusz hozadéka van ennek a dolognak. Lele János: - Véleményem szerint nagyon sokan ki fognak maradni, mert nem látják át a működést és nem kapnak kellő tájékoztatást. Tehát mindenképp nemcsak részünkről, hanem a kamara részéről is megfelelő fórumokat kellene létrehozni, hogy mi az, amiben tudja a gazdasági szereplőket segíteni, így sokkal többen fognak belépni és bizonyára nagyobb üzleti sikereket is tudnak elérni. Riporter: - Ahogy most regisztrációkötelesek a vállalkozások, ön szerint ennek lesz például a kamarára valamilyen hatása? Komplexebb, átláthatóbb rendszer lesz? Lele János: - Igen, szerintem mindenképp szükséges is, mert minél több vállalkozás és csoport jönne így létre, akár beszélhetünk egy klaszterről vagy bármilyen más csoportosulásról. A lényeg az, hogy a kis- és középvállalkozókat a mikrókkal együtt gazdaságilag tudja segíteni és támogatni, mintegy kis szervezet.

-2-


Riporter: - De hogy mit szólnak az újonnan fizetendő kamarai regisztrációs díjhoz a kisvállalkozók, mondhatnám kényszervállalkozók, egy vélemény Nyíregyházáról, Korpás Éva cipészmesterétől. Szabó Lajos cipészként dolgozik itt Nyíregyházán és emellett ollókat, késeket élez, amolyan ezermester. Szabó Lajos (cipész): - Így van, így igaz. Riporter: - Összeszámolta-e már azt, hogy hányféle adót, járulékot, különböző kötelező tagsági díjat kell, hogy fizessen? Szabó Lajos: - Összeszámoltam, nagyon sokat fizetek. Én itt ahol dolgozom bérleti díjat fizetek, plusz fizetem a minimál szakmunkás után a kötelező dolgaimat, könyvelőt tartok, szemetem szinte nincs, szemetet fizetek. Az első 110 ezer forintot kihajítom az ablakon és akkor annyian kapnak rá, mint a hétszentség és fel vagyok mélységesen háborodva, hogy szeretnék visszahozni a kötelező kamarai tagsági díjat mondván, hogy ők engem képviselnek. Én magamat tudom képviselni, ők nem képviselnek. Én azt mondom, hogy nem fogok egy petákot sem fizetni, az én engedélyemen az ő pecsétjük nem szerepel. Sosem volt még itt senki sem és sosem hozott engem pozícióba, nekem kell mindent megteremteni, mindent, a munkát, az anyagot, a bérleti díjat. Itt egyes szám első személyben nekem kell kőkeményen dolgozni és üzenem innen, hogy ne fizessünk ennyi terhet, mert a sűrű fillér jobb, mint a ritka forint. Különbözőféle adókat kitalálnak. Én 1990-ben én voltam az első a gyárban, 20 évig dolgoztam a Szabolcs Cipőgyárban. Olyan pozícióba hoztak, olyan helyzetbe le akartak építeni, középvezető voltam, muszáj voltam eljönni. Riporter: - Tehát mondhatom azt, hogy kényszervállalkozó? Szabó Lajos: - Földönfutó lettem, senki nem törődött velem, ’90-ben még ez nagy dolog volt, hogy valaki munkanélküli legyen. Felépítettem magamat nagy nehezen, majd ugye lassan lassan kopott kifele alólam a munka. Tessék mindenféle dolgot levinni, mert ez így tarthatatlan és adják vissza az emberek és kényszervállalkozók. Itt Nyíregyházán végig kell menni, az üzletházak panganak, a kis üzletek be vannak zárva, nyögvenyelős minden. Riporter: - Most lehet, hogy egy csepp a tengerben csak ez a bizonyos regisztrációs díj, amelyet minden vállalkozónak ki kell fizetnie. Szabó Lajos: - Nem fogjuk, üzenem, nem fogjuk kifizetni, ha fejre állnak sem fogjuk, senkinek. A jó meleg irodában ellegyen és a számítógép előtt, meg öltöny, meg happy, meg ilyesmi. Nem. Nem fogjuk, egyszerűen nem fogjuk kifizetni nekik, tehetnek akármit. Riporter: - És egyáltalán tudja azt, hogy miért kellene ezt fizetnie? Szabó Lajos: - Nem, halvány dunsztos üvegem sincsen, hogy miért kellene. Magamnak létrehoztam az egyszemélyes kis vállalkozásomat, szenvedek, mert 60 évesen kényszervállalkozó vagyok és akkor annyi a teher és akkor még mindig tesznek. Ez nem jó így. Műsorvezető: - És akkor 06-30/9000-666. Megint csak mondom írjanak nekünk, ismét olyan téma, amire ismét sorjáznak majd a vélemények, maradjunk csak az iméntinél, a nyíregyházi példánál, ahol a cipészmester kifejezetten azt mondta, hogy márpediglen ő egy petákon sem

-3-


hajlandó fizetni. Meglátjuk, hogy akkor hova jutunk a gyakorlatban. Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, illetve dr. Balogh Zoltán, a Magyar Szakmai Kamarák Szövetségének soros elnöke a vendégünk. Jó napot kívánok uraim! Mik a pro és kontra vélemények képviselői? Talán kezdjük azzal, hogy miért is volt fontos ez a bizonyos regisztrációs rendszer visszaállítása, hiszen az SMS-ek is ezt tükrözik, hogy egyszer már volt, írja egy hallgató, volt kötelező kamarai tagság, a világon semmi haszna nem volt, pusztán pénzbeszedés és néhány embernek jó kereset, ezt bizonyítja a tömeges kilépés. Nos tehát hogyan lehet erre, vagy mit reagál erre Dunai Péter? Dunai Péter (főtitkár, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara): - Hát ez elég summás véleménye. Nyilvánvaló, hogy én egy más álláspontot képviselek ebben és hogy a dolog teljesen érthetővé váljon hadd kanyarodjak vissza arra, hogy az elmúlt évben volt egy megállapodás a gazdasági kormányzattal, hogy Magyarországon újra egy kötelező tagságú kamarai rendszert fogunk felépíteni. És ennek az volt az indoka, ezt azért kezdeményeztük, mert azt látjuk, hogy azokban az országokban, itt a kontinentális Európában, amelyek a magyar vállalkozásoknak a fő piacai és amely országok vállalkozóival versenyezniük kell ott is, meg itt a magyar piacon is, ezekben az országokban a gazdaság szervezettsége hát egy kicsit jobban áll, mint nálunk. Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Franciaországban kötelező tagságú kamarai rendszerek működnek évszázadok vagy évtizedek óta, jól felépített rendszerek, rengeteg feladattal és rengeteg olyan gazdaságszervezési jellegű szolgáltatással, ami az ottani vállalkozóknak hasznos. Műsorvezető: - Tulajdonképpen ez arra is jó nagyon egyszerűen lefordítva, hogy mindenki mindenkiről tudjon, hogy miben jeleskedik, miben lehet igénybe venni és majd meg is találni, ha szükségem van rá? Vállalkozó a vállalkozót vagy civil a vállalkozót? Dunai Péter: - Igen, ennek a rendszernek ez a lényeg, a kötelező tagságnak, hogy egy teljeskörű rálátás van a gazdaság szereplőire a kamaránál és a kamara olyan adatok birtokába jut minden vállalkozásról, amelynek alapján egy másik vállalkozását elég könnyen meg tudja ítélni, hogy milyen háttere van ennek a vállalkozásnak, hogyha üzleti kapcsolatba akar vele lépni. Műsorvezető: - Tudja ez azért is fontos, mert egy hallgató kérdezi, hogy miért kell regisztráció, mindenki nyilván van tartva már az adóhivatalnál úgyis? De hát az egyfajta nyilvántartás gondolom én, ez meg egy másik? Dunai Péter: - Igen, itt félreértések vannak, mert ha az adóhivatal példájánál maradunk valóban az adóhivatalnál elég komoly nyilvántartás van. Műsorvezető: - Mert ő számon is kérhet, önök viszont szolgáltatnak? Dunai Péter: - Az adóhivatal a saját céljaira, a saját feladatainak az ellátására használja fel és ebből egyetlen egy egyéni adat nem adható ki senki számára, még a kamarának sem, nemhogy egy másik vállalkozásnak. És itt jutottunk el ahhoz, hogy mivel ezt az új kamarai törvényt amiatt, hogy a tagkör-elhatárolásban volt vita az agráriummal, nem sikerült a parlament elé vinni. Hát tulajdonképpen ehelyett egy átmeneti megoldásként nagyon gyorsan az adótörvények módosításában elrendelték ezt a kötelező regisztrációt azért, hogy a kereskedelem, ipar, szolgáltatások területén mi meg tudjuk kezdeni ezt a munkát, hogy egy

-4-


olyan adatbázist építsünk föl, amelyik mint említettem teljeskörű rálátást eredményez a gazdaság valamennyi valós, ténylegesen működő szereplőjére. Műsorvezető: - Ugye ez jól is hangzik és elvileg biztos van is benne ráció, mégis van, aki ellenzi, például dr. Balogh Zoltán és az általa képviselt, vezetett Magyar Szakmai Kamarák Szövetsége. Ugye levelet is intéztek Kövér Lászlóhoz, az országgyűlés elnökéhez? Dr. Balogh Zoltán (soros elnök, Magyar Szakmai Kamarák Szövetsége): - Igen, pontosan. A szövetségünk idestova 8 évvel ezelőtt alakult olyan szakmai, hivatásrendbeli köztestületek tartoznak ide, mint a Magyar Építész Kamara, Magyar Mérnöki Kamara, Magyar Orvosi Kamara, Gyógyszerész Kamara, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, valamint a Magyar Személyi, Vagyonvédelmi Magánnyomozói Szakmai Kamara, illetve a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara. Műsorvezető: - Mi a bajuk a regisztrációs ötlettel, illetve mit változtatnának rajta, ha már úgyis életbe lép? Dr. Balogh Zsolt: - A legfőbb problémánk abban nyilvánul meg, hogy az általam előbb felsorolt köztestületek szakemberei, az érintettek most is csak azzal a feltétellel végezhetik munkájukat, ha rendelkeznek saját szakmájuk szerinti szakmai köztestületi tagsággal, azaz ők egy közhiteles nyilvántartásba vannak véve. A másik problémánk az, hogy ez, ahogy itt főtitkár úr is említette ezt nem a kamarai törvény módosítása, hanem az adótörvény módosításával hozták nyilvánosságra. Egyéni parlamenti képviselői indítványként került be a parlament elé, tehát azt gondoljuk, hogy egy ilyen horderejű dolgot nem egy egyéni parlamenti képviselői indítványként kellene előterjeszteni és került elfogadásra néhány óra alatt úgy, hogy az érintett, jelen esetben mi közel fél millió munkavállalót képviselünk Magyarországon, ez a szövetséget, egyetlen egy tagszervezetét és a szövetséget sem kérdezték meg. Műsorvezető: - Tehát magyarán nem volt egyeztetés? Dr. Balogh Zsolt: - Semmi egyeztetés ebben a kérdésben nem volt. Műsorvezető: - Azt tudjuk, hogy hány magyarországi vállalkozást érint a jogszabályváltozás, változtatás? Dr. Balogh Zsolt: - Én úgy gondolom, hogy körülbelül 600 ezerre tehető azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek valóban működnek és amelyekre ez a regisztrációs kötelezettség kiterjed. Műsorvezető: - Merthogy róluk nem tudnak majdhogynem semmit magyarán információ szempontjából? Dr. Balogh Zsolt: - Különböző adatbázisokban különböző információkat tartanak nyilván. Itt szóba került már a NAV adatbázis, ami nem hozzáférhető, de természetesen van az egyéni vállalkozókról egy központi nyilvántartás és van a cégnyilvántartás a társas vállalkozásokról, de azok másfajta információkat tartalmaznak, mint amit mi szeretnénk begyűjteni és nyilvánosságra hozni a vállalkozásokról. Abból a célból, amit említettem, hogy javítsuk az üzleti forgalom biztonságát és egy másfajta gazdasági környezetet teremtsünk a gazdasági szereplők számára, hiszen itt azért nagyon sok probléma volt az elmúlt időszakban kezdve a

-5-


lánctartozásoktól a fantomcégekig. Szeretnénk végre valami olyan rendszert felépíteni, ahol ezeket a problémákat sorba eliminálni lehet a gazdaságban. Műsorvezető: - Ugye itt, ha jól értem én akkor ugye a lényege ennek, hogy számon tartson és ne számon kérjen, ezzel együtt gondjuk van vele? Tehát mit tartalmazott például a levél, mit panaszoltak föl az országgyűlés elnökének vagy miben kérik a segítségét? Dr. Balogh Zsolt: - Kifejezetten abban kérjük a segítségüket, hogy a nyilvántartás vételi kötelezettség ne terjedjen ki arra a gazdálkodó szervezetre, amely fő tevékenységeként olyan tevékenységet folytat, amely külön jogszabály rendelkezése szerint csak szakmai kamarai tagjaként vagy szakmai kamara tagjaként, tagjának részvételével vagy szakmai kamara által vezetett hatósági nyilvántartásba történő bejegyzéssel végezhető. Éppen ezért azt gondoljuk, hogyha a gazdasági kamarákról szóló törvényt, ezen pontjait módosítják, akkor csökkenthető, szűkíthető az a kör, akire ez a fajta kötelezettség nyilvánvalóan meglesz. A másik probléma még ezzel a kérdéskörrel, hogy például mi három szakmai köztestület az egészségügy területén sem iparosok, sem kereskedők nem vagyunk. Én azt gondolom, hogy a szolgáltatást is nagyon tágan kell értelmezni, hiszen inkább szolgálunk, mintsem szolgáltatunk, valamint ugye ezek a szakemberek, ha egyéni vállalkozóként vagy valamilyen gazdasági társaságban történve végzik tevékenységüket. Ők még további nyilvántartásban is szerepelnek, hiszen az ő működésüket az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozza, tehát gazdaságilag is rálátással van, hogy kinek adják a pénzt és azok milyen vállalkozásban, milyen formában használják föl. Tehát például az egészségügy területén lévő patikák vagy éppen az orvostársadalom jelentős része, ugye 97 százaléka a körzeti háziorvosok, vagy éppen az otthonos szakápolásban dolgozó gyógytornászok, épp az előbbi percekben gyógytornászokról volt szó, pontosan számon vannak tartva finanszírozási szempontból is. Műsorvezető: - A telefonnál közben Dinnyés Előd, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kamara titkára, jó napot kívánok! Dinnyés Előd (titkár, Győr-Moson-Sopron Megyei Kamara): - Jó napot kívánok! Műsorvezető: - Remélem, hogy jól hall bennünket. Dinnyés Előd: - Igen. Műsorvezető: - Ugye az önök területén hány vállalkozást érinthet, érint a jogszabály? Dinnyés Előd: - Mi úgy számoltuk, hogy 25 ezer vállalkozást érint a megyében, ehhez még hozzájön a Soproni Városi Kamara, ők külön regisztrálnak, összességében 32-33 ezer vállalkozás az, amennyire mi számítunk. Műsorvezető: - Ugye itt még nem hangzott el, ötezer forintról van szó, ez éves adó és regisztráltak-e már, hányan fizették be, mi a statisztika? Dinnyés Előd: - A statisztika még szerény, tehát az elején vagyunk, így is számoltuk, hogy majd a periódus végén lesz egy intenzívebb jelentkezés. Most 1250 regisztrálásnál tartunk, ebből 34 online regisztráció volt, ez egy teljesen friss dolog, ez a tegnapi nap indult el és ezek a regisztrálók be is fizették a hozzájárulásukat.

-6-


Műsorvezető: - És hogy fogadták egyáltalán az érintettek az új jogszabály életbe lépését? Nyilván volt, aki ellenezte, volt, aki meg azt mondta, hogy miért ne? Dinnyés Előd: - Hát én azt tudom mondani, hogy volt, aki tudomásul vette és tudta, hogy ez miért van. A kamarai vállalkozók egy-két kérdezett, hogy akkor ez a kamarai tagdíjjal hogyan fog összefüggeni, mondtuk, hogy a regisztrációs díjat azt a kamarai tagdíjból visszatérítjük. Illetőleg voltak, akik hosszasan kifogással éltek és próbáltak informálódni. De gyakorlatilag inkább azt tudnám mondani, hogy ezek beszélgetések voltak és mindenki információt kért a mikéntjéről. Műsorvezető: - Nagyon köszönjük Dinnyés Elődnek. Újabb SMS jött és köszönjük, hogy írnak nekünk. Csakis a témával kapcsolatban tegyék ezt, köszönjük. Mit is kapunk ezért a pénzért? – kérdezi egy hallgató. Kereskedő vagyok Debrecenben, de úgy nem tudok bevételt produkálni, ha nem adok semmit. A kamara mit ad nekünk ezért a pénzért, a regisztrációs díjért? Dunai úr? Dunai Péter: - Hát jó, hogy elhangzott ez a kérdés, már a felvezető riportban is ez téma volt. A törvénymódosítás nemcsak a regisztrációs kötelezettséget rendelte el, hanem azt is előírja, hogy ennek fejében térítésmentes szolgáltatásokat kell nyújtani mindazoknak a vállalkozásoknak, amelyeket a kamara nyilvántartásba vesz. Ez gyakorlatilag gazdasági, pénzügyi, jogi, hitelhez jutási tanácsadásra, partnerközvetítésre, illetve pályázatfigyelésre terjed ki. Én úgy gondolom, hogy nagyon sok vállalkozónak szüksége van arra, hogy ilyen típusú információkhoz hozzájusson ahhoz, hogy javítsa az értékesítési esélyeit akár belföldön, akár külföldön. Ezeket a szolgáltatásokat egyébként a kamaráink már évtizede csinálják a tagok vonatkozásában, most arról van szó, hogy itt nagyságrenddel javítani kell a teljesítményt nyilván mennyisében és minőségileg is, hogy minél többen érezzék azt, hogy nemcsak fizetniük kellett, hanem valami segítséget is kapnak. Műsorvezető: - Valami szolgáltatást is kapnak. Dunai Péter: - Így van. Műsorvezető: - Azt kérdezik érdekes, egy műfordító írja, nyilván egyéni vállalkozóként, azt mondja: - Műfordítóként vagyok kényszervállalkozó, semmi közöm a kamarához, annyi terhem van, hogy a sovány jövedelmet néha mind elviszi. Ugyanabba a kategóriába tartozom, mint akinek jól menő vállalkozás van - nyilván itt kereskedésről lehet szó vagy gondol. Míg egy másik hallgató azt mondja: - Zenész vagyok, én akkor hova tartozom, mit csináljak? Tehát ugye sok a kérdőjel, ez érthető. Dunai Péter: - Így van. Hát mindig lesznek olyan perifériák és ezt most nem pejoratív értelemben használom, akik valószínűleg nem fogják tudni semmire sem használni ezeket a szolgáltatásokat. Műsorvezető: - De regisztrálniuk kell, ugye? Dunai Péter: - Regisztrálniuk kell, hiszen a törvényi kötelezettség az valamennyi gazdálkodó szervezetre kiterjed. Műsorvezető: - Balogh úr?

-7-


Dr. Balogh Zsolt: - És még egy fontos dolog itt a regisztrációról. Én el tudom fogadni, hogyha mondjuk olyan hiányos az országban a regisztráció, hogy ezt egyszer meg kell tenni és utána ezt folyamatosan lehet karbantartani. Az újonnan induló vállalkozásokat, megszűnő vállalkozásokat nyilvántartani, mert jelen esetben az derül ki számomra, hogy nincs ilyen akkor az országban. De hogy évente kelljen ezt a regisztrációs díjat úgymond kamarai… Műsorvezető: - De hát ugye ez ötezer forint egyébként, tehát mondjuk összegszerűen nem egy hihetetlen pénz. Dr. Balogh Zsolt: - De amikor a kötelező kamarai tagsággal bíró szakmai köztestületeknél is hasonló nagyságrendű a kötelező kamarai tagdíj, a mi szervezetünknél, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke képpen nálunk 7200 forint az éves kamarai tagdíj és a főtitkár úr által említett szolgáltatásokat évek óta nyújtjuk a kamarai tagjainknak ingyenesen, jogsegély szolgáltatás, munkajogi, gazdasági jogi és vállalkozási tanácsadással két éven keresztül a minisztériumnál nyert pályázati pénzből kis- és középvállalkozás élénkítését célzó programokat vittünk az országba és bizonyíthatóan indultak el ezek a kisvállalkozások, kis- és középvállalkozások. De éppen ezért nem értjük, hogy ez egyfajta kamarai tevékenységünkhöz képest mit fog adni más kamarához való regisztráció és ez előrevetíti a kettős kamarai tagságnak a jövőképét, ami hát bizony egy további egyeztetéssel kellene megoldani. Műsorvezető: - Az biztos, hogy lesz egyeztetés, egyeztetések sora lesz. Dr. Balogh Zsolt: - És ebben voltak egyeztetések, tehát a kettős kamarai tagság, azt is el kell mondanom, hogy a tavalyi évben, májusban Parragh elnök úrral személyesen konzultált a szakmai szövetségünknek az elnöksége több ízben jogi szakértők közreműködésével folytattuk pontosan azért, hogy találjuk meg azokat a lehetőségeket, hogy a szakmai köztestületekhez való tartozás hogyan ne terjedjen ki az Ipari és Kereskedelmi Kamarához való tagság. Műsorvezető: - Írja egy hallgató, az egyik hallgató az összeállításban, ugye a nyitó összeállításban elhangzó cipész mesterrel ért egyet, majd azt írja, hogy nem vitatkozom azzal, hogy legyen-e kamara vagy sem meg van-e kamara nyugaton vagy nincs, de idehordják a cuccaikat javításra, nem a kamarába. Sárbogárdról is jöhet egy helyzetjelentés? Fodor János vállalkozó a vonalban. Jó napot kívánok! Fodor János (vállalkozó, Sárbogárd): - Igen, jó napot kívánok! Műsorvezető: - Hogy fogadta ön a regisztráció hírét és mit lát jövőképben? Fodor János: - Hát egy kicsit megilletődve, illetve egy kicsit furcsán vettem az egészet, tudniillik mi építőipari cég vagyunk, rengeteg közbeszerzési eljáráson részt veszünk és 2010től csak azok a cégek indulhattak ezeken a pályázatokon, építőiparról beszélek, akik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál már regisztráltatták magukat. Gyakorlatilag egy olyan helyzet állott elő, hogy mi 2009 év végén már egyszer regisztráltuk magunkat és most a megyei kamaránál szintén regisztráltatni kellett a cégünket.

-8-


Műsorvezető: - Ezt nyilván akkor túl a fáradtságos munkán milyen problémákat okozott, vagy már eleve ez is elég, hogy duplán kell? Fodor János: - Különösebb gondot nem jelentett, hát érzésem szerint némi felesleges adminisztrációt. Többletterhet nem jelentett, mert mi egyébként önkéntes kamarai tagok vagyunk 2000 óta és ezt az ötezer forint regisztrációs díjat az éves kamarai tagsági díjból engedményezik, tehát anyagi vonatkozásában többletterhet nem jelent. Műsorvezető: - Köszönjük szépen, tehát ez volt a sárbogárdi helyzetkép. És akkor Dunai úré a szó reagálásként. Említette Fodor úr, hogy építési vállalkozó, akkor mélyen bólintott. Dunai Péter: - Így van. Két évvel ezelőtt született az a jogszabály, amely az építőipari kivitelező tevékenységet végző vállalkozások számára kötelezővé tette a regisztrációt az országos kamaránál, ez egy központi nyilvántartás, amely egyébként jóval mélyebb, részletesebb adattartalommal rendelkezik, mint a most beindult kamarai regisztráció. És amelynek az volt a célja, hogy bárki számára hozzáférhető és látható legyen minden olyan vállalkozás, aki építőipari kivitelező tevékenységet végez, hogy rendelkezik-e azzal a szakemberállománnyal ő maga meg milyen gépei vannak, tehát ez egész részletes nyilvántartás, amiből megítélhető, hogy egy adott munka rábízható vagy nem. Ezt a szigorú regisztrációs rendszert pontosan a lánctartozások megfékezése érdekében ültették be a jogszabályba, hiszen az építőiparban ez rendkívüli módon elharapódzott. Tehát ennek a regisztrációnak gyakorlatilag ott egy adott ágazatra vonatkozóan más volt a célja, de ha visszaérhetünk ehhez a kamarai regisztrációhoz, ami most lépett életbe, tulajdonképpen majd valami ilyesmit szeretnénk majd elérni 2-3 éven belül. Hiszen most csak egy alapregisztráció történik, ahol nem akartunk túl sok adatot bekérni és ezzel elvenni a vállalkozók kedvét, de erre mi szeretnénk ráépíteni nagyon komoly adatgyűjtésekkel, adathalászattal olyan adatbázisokat, amely már tényleg ki fogja elégíteni azt az igényt, amit az elején említettem, hogyha valaki rákeres egy vállalkozásra, akkor gyakorlatilag mindent megtudhat róla, ami szükséges ahhoz, hogy az üzleti forgalom biztonsága szempontjából megítélhesse. Műsorvezető: - Ezt hangsúlyozzuk még egyszer, nem a számonkérés végett, hanem a számontartás a lényeg? Dunai Péter: - Számontartás végett és ez végülis a vállalkozásoknak lesz jó. Műsorvezető: - Nekik lesz jó, Balogh úr? Mit szeretnének elérni a módosítással vagy mivel lennének elégedettek? Dr. Balogh Zoltán: - Ugye itt azért a beszélgetésből lehet látni, hogy más a helyzet egy egyéni vállalkozónál és más egy gazdasági társaságban működő nagyobb cégnél. Mi kifejezetten a szakmai kamarákhoz való tartozó csoportnál szeretnénk elérni, hogy ők ne tartozzanak ehhez a követelmény alá, ezért is fordultunk Kövér László úrhoz, a magyar országgyűlés elnökéhez, illetve az egyes frakciók vezetőihez. Műsorvezető: - Reakció érkezett már? Dr. Balogh Zoltán: - Még nem, hiszen ez múlt hét pénteken történt meg és bízunk benne, hogy itt a kormány kihelyezett kormányülésen szóba fogják hozni ezt a kérdéskört és ebből lesz valamiféle válasz és reflexió felénk.

-9-


Műsorvezető: - Majd ezt mi is továbbítjuk a hallgatóknak idővel, hiszen fél 11 elmúlt. Én arra kérem, hogyha lesz válasz, megvan a válasz és úgy látják, hogy érdemes leülnünk még egyszer talán ugyanebben a körben, akkor várjuk önöket tisztelettel. Köszönjük, hogy itt voltak!

- 10 -


zalaihirlap.hu 2012.02.09 - [22004730]

Nehéz évünk lesz: a gazdasági válság folytatódik Nehéz évünk lesz, a gazdasági válság folytatódik, és könnyebb is, mert a hazai gazdaságot érintő átalakítások megtörténtek - biztatta csütörtökön a vállalkozókat Cséfalvay Zoltán államtitkár. 2012. február. 09. csütörtök Szerző: Hajdu Péter A Nyugat-Dunántúli Régió Kereskedelmi és Iparkamaráinak Szövetsége csütörtökön tartotta regionális gazdasági évnyitóját a zalaegerszegiHotel Arany Bárányban. A három megyei, valamint a nagykanizsai és soproni kamarákat tömörítő szövetség elnöksége tavaly a zalai megyeszékhelyen volt , s az éves rotációnak megfelelően Mazzag Ferenc, a ZMKIK elnöke egy jelképes kulcs formájában Horváth Vilmosnak, a soproni kamara elnökének adta át a feladatot. Mazzag Ferenc, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (balról a harmadik) beszéde alatt - Fotó: Ohr Tibor - További képekért klikk a fotókra! A három megyéből érkezett vállalkozók számára Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, majd Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára tartott előadást. A téma egy volt, a magyar gazdaság kilátásai 2012-ben. Az MKIK elnöke elmondta, a vállalkozók azt várják a kormánytól, hogy fejezze be, amit tavaly elkezdett, vigye végig a szükséges strukturális átalakításokat, konszolidálja a magyar gazdaságot, de egyúttal találja meg a lehetőségét is a gazdasági növekedés beindításának. Mint kifejtette, Magyarország számára ez utóbbi, a növekedési pályára állás jelenti a legnagyobb kihívást. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is tartott előadást - Fotó: Ohr Tibor A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára örömhírként közölte, hogy a vállalkozóknak már nem kell nagy jogszabályi változásoktól tartaniuk. Hozzátette, csak a tömegközlekedésben, továbbá az önkormányzati szférában kell változtatásokra számítani, de az adórendszert már nem bolygatják tovább. Elmondta, a kormány időt nyert a válság- és bankadókkal, de ígéretének megfelelően a bankadót jövőre megfelezik, majd az uniós átlagra csökkentik. Az egyes cégeket érintő válságadót pedig jövőre megszüntetik. http://zalaihirlap.hu/fokusz/20120209_sopronba_kerul_kamarai_szovetseg_kulcsa

-1-


hetivalasz.hu 2012.02.09 - [22003812]

Nehéz helyzetben Orbánék: Elárulták, mi jelenti a legnagyobb gondot Cséfalvay: Három kihívással kell szembenézni a válság megoldása érdekében A gazdasági válságban a legnagyobb kihívás, hogy a kormányoknak gyorsan kell tudniuk válaszolni a változó helyzetre, egyszerre kell biztosítaniuk a stabilitást és a növekedést, illetve meg kell találni a megoldást arra, hogy miként lehet megosztani a válság terheit - fogalmazta meg a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Nyugat-dunántúli Kereskedelmi és Iparkamarák csütörtökön Zalaegerszegen tartott regionális gazdasági évnyitóján. Cséfalvay Zoltán kijelentette: a magyar gazdaság szempontjából az idei azért lesz nehéz év, mert még mindig nincs megoldva az euróválság, ugyanakkor könnyebb is lesz, mert a gazdaságot is érintő jogi lépések tavaly már megtörténtek, bár ez "nagyon sok munkával és konfliktussal" járt. A gazdasági előrejelzések szerint ugyanakkor az év második felében már lassan beindul a növekedés Európában és Magyarországon is. Kifejtette, hogy a magyar kormány megfelelően gyorsan tudott reagálni a gazdaságot érintő kihívásokra, de elismerte, hogy néhol túl gyors is volt a folyamat és nem volt mindig megfelelő egyeztetés. Egyszerre kell biztosítani a növekedést és a stabilitást, a kormány 2010es megalakulása óta ezt tartja szem előtt. Szólt arról is, hogy a válság terheit az állam, a lakosság és a vállalkozói szektor között kell megosztani, hogy ki lehessen lábalni belőle. Utalt arra, hogy Magyarország ellen több szabályszegési eljárás folyik, de ez nem szokatlan Európában, ahol jelenleg 950 ilyen eljárás zajlik. Ausztria ellen majdnem háromszor annyi, mint Magyarország ellen - jegyezte meg. Fontosnak nevezte, hogy tavaly decemberben, a bankszövetséggel folytatott másfél éves tárgyalássorozat után sikerült megoldást találni a lakossági devizahitelezés problémájára, ami szerinte "az elmúlt másfél év egyik legnagyobb gazdaságpolitikai sikere volt". A megállapodás legfontosabb pontjaként határozta meg, hogy szabályozza a bankadót, ami 2013-ben megfeleződik, 2014-ben pedig az akkori európai uniós szabályozásnak megfelelő, vagy az alatti szintű lesz. A válságadókra utalva hozzátette, hogy ezek a reformok végrehajtására vonatkozó időnyerést szolgálták. "A kormány tartja az ígéretét, a válságadókat 2013-ban kivezeti, a bankadó pedig megfeleződik" - mondta Cséfalvay Zoltán. Az idei évre vonatkozóan úgy fogalmazott: eljutottunk abba a szakaszba, amikor "már nincs nagyon sok átalakítani való". Csupán két nagyobb területen, a tömegközlekedést és az önkormányzati rendszert illetően van szükség reformokra, "további mély, nagy, drasztikus változások nem várhatók".

-2-


Az európai tagállamok még csak most akarnak dönteni arról, hogy az adósságféket az alkotmányba kell foglalni, míg ezt Magyarország már megtette. Ugyancsak megfogalmazódott a tagállamok vezetőinek találkozóin, hogy a gazdaság erősítéséhez fontos a korai nyugdíjaztatás formáinak megszüntetése, s ez januártól már érvényes Magyarországon - részletezte. Hozzátette, hogy a Munka törvénykönyvének elfogadásával Magyarország felzárkózott a hatékony versenygazdaságokhoz, mert az új jogszabály jelentősen segíti a munkaadók versenyképességét, a rugalmas foglalkoztatás lehetővé tételével. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke zalaegerszegi előadásában úgy fogalmazott: a tavaly elindított, a gazdasági környezetet is érintő rendszerátalakítást idén a konszolidációnak kell követnie, de emellett megoldást kell találni a növekedés megindítására is. "Ez a politikai és gazdasági elitnek is eminens érdeke", de az út ehhez rögös lesz - mondta. Magyarországot nemzetközi összehasonlításban említve beszélt arról, hogy magasak a kamatterhek, ami a lakosság és az állami kamatkiadás szempontjából is sokkal jelentősebb tétel, mint például Csehországban, Szlovákiában, de még Lengyelországban is. Az adók és járulékok aránya, vagyis az elvonás is nálunk a legnagyobb, ami "idén is negatív irányba változik", még a vállalati gázár is mintegy 30 százalékkal magasabb, mint Németországban. Felidézte, hogy a kamarának régóta hangoztatott elvárásai, így a valódi felzárkózás, az egyensúly és növekedés, a versenyképes környezet megteremtése, a bürokrácia és az adók csökkentése, vagy a valós szerkezeti reformok jogszabályi szinten végre megvalósultak. Ezeket most a gyakorlatba kell átültetni, amihez kitartásra van szükség, "a kormányprogramot végre kell hajtani, minden feszültség ellenére". Kétfrontos konfliktus alakult ki, egyik oldalán az átalakítások vesztes társadalmi csoportjai állnak, a másikon azok az üzleti érdekek, amelyek sérültek a monopóliumok lebontásával. A vállalati szférában a most zajló folyamatok, mint például a minimálbér emelése "jelentős károkat okoznak", de makrogazdasági szinten, az ország érdekében el kell viselni ezeket fejtette ki a kamara elnöke. A megoldandó feladatok közé sorolta a finanszírozás, a kereskedelemfejlesztés, a felnőttképzés kérdését vagy a kutatás-fejlesztés helyzetének javítását. "Csalódottak a vállalkozások az EU-s források átcsoportosítása miatt", bár örvendetes, hogy felgyorsultak a kifizetések. Parragh László úgy látja: "óriási konfliktusokkal fog járni a jövedelemszivattyúk szűkítése, a pénzcsapok elzárása". Szükség van a kamatterhek csökkentésére az árfolyamveszteség tompítására, de a közüzemi és telekommunikációs költségek mérséklésére is. A költségvetés hatásaként idén a foglalkozatás bővülésében mérséklődés várható, s nagyjából 25-30 ezerrel több ember találhat munkát a reálszférában, de pozitív dolog a bérkompenzáció bevezetése. Komoly recessziós veszélyt lát ugyanakkor a kamara elnöke, aki szerint "nagy veszély" még az önkormányzatok adóbeszedési jogosítványainak kiszélesítése is. http://hetivalasz.hu/uzlet/tartjak-az-igeretuket-45794

-3-


Gazdasági Rádió 2012.02.09 - 09:43 (hossza: 8 perc) - [4226437]

Kötelező kamarai tagság Műsorvezető: - Már online is regisztrálhatnak a vállalkozások a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapján. Eddig 12 000 vállalkozás tett eleget a törvényi kötelezettségnek. A kötelező regisztráció határideje március 1-je, az 5 ezer forintos éves díjat március 31-ig kell befizetni. Lukács-Sánta Andrea összeállítását hallják. Lukács-Sánta Andrea (Riporter): - A kamarai regisztráció kötelező, 12 ezren már regisztráltak is, de ez az 500 ezres vállalkozói tömegnek csak a töredéke. Az online lehetőségtől várják, hogy beinduljon a regisztráció. Talán így gyorsabban is terjed majd a hír, hiszen sokan még nem is hallottak arról, hogy regisztrálniuk kell. Nem hogy arról, hogy milyen retorziókra számíthatnak, ha elmulasztják azt. Találomra hívtam fel néhány kkt.-t és kft.-t. Tudnak-e arról, hogy kötelező január 1-jétől a kamarai tagság? Riportalany 1: - Á, erről nem. Riporter: - Bizony, pedig kötelező. Önök, mint kkt. üzemelnek, ugye? Riportalany 1: -Igen, igen. Riporter: - Regisztrálni kell és március 1-je a határidő. Riportalany 1: - Nem a kereskedelmi? Mert annak idején régen az előző rendszerben a Kereskedelmi Kamaránál voltunk. A cégünk az kereskedelmi cég. Riporter: - Csak körülbelül három hét van hátra. Riportalany 1: - Igen. Hát akkor, ha kötelező, akkor megtesszük. A honlapon lehet ugye erről tájékozódni, gondolom. Köszönöm szépen az értesítést, de erről még tényleg nem hallottunk. Riporter: - Tudják azt, hogy március 1-ig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál regisztrálniuk kell? Riportalany 2: - Igen. Riporter: - Meg is történt már a regisztráció? Riportalany 2: - Az nem, de a könyvelő felhívta a figyelmünket rá. Riporter: - És tisztában vannak azzal, hogy mivel jár a regisztráció? Riportalany 2: - Nem olvastam annyira részletesen el. Azt hiszem föl lehet valahol jelentkezni a neten. Riporter: - És mit szólnak ahhoz, hogy regisztrálniuk kell? Így nyilvánossá kell tenniük néhány olyan adatot is, amit idáig mások nem tudhattak?

-4-


Riportalany 2: - Hát ennyire nem mélyedtünk még bele. Nem tudom milyen adatokat kérdeznek. A lapot, meg az adatlapot nem néztük még meg, ha erről gondol. Riporter: - 5 ezer forint egyébként az éves díj. Riportalany 2: - Hát mindenért fizetni kell, ezt látjuk, erre megy ki a játék. Riportalany 3: - Bennünket azért nem érint ez a téma, mert nagyon-nagyon régóta kamarai tagok vagyunk. 2002 óta szakmunkásképzéssel foglalkozunk. A szakmunkásképzés felügyeletét pedig a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara látja el. Tehát azt gondolom, hogy nekünk nagyon jó és szoros a kapcsolatunk a kamarával. Rengeteg előadásra megyünk el, most jelentkeztem be például egy ingyenes pályázati tájékoztatóra. Szerintem az lenne az igazi, tehát akkor érné el igazán a kamara szerepét, ha nyilvánosságra merné és tudná hozni azokat a vállalkozókat, akik nem tisztességesek a másikkal szemben mondjuk. Mondjuk evvel az emberrel ne kössek üzletet, mert nem fizet. Riporter: - A tagoknak nem kell regisztrálniuk, de mindenki másnak, akik nem az agráriumban dolgoznak, vagy nem ügyvédi tevékenységet folytatnak, igen. Dunai Pétert, az MKIK főtitkárát arról kérdeztem, hogy hol tart most a regisztráció? Dunai Péter (főtitkár, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara): - Most érünk a finisébe a nyilvántartásba vételi kötelezettség teljesítésének és valamennyi területi kereskedelmi és iparkamara honlapján elérhető online módon a regisztrációs rendszer. Tehát csak egyszerűen ki kell tölteni ott a gépben azokat az adatok, amiket kérünk és utána azt cégszerűen, aláírva bármilyen módon, postai úton, faxon, vagy elektronikus úton beszkennelve el lehet juttatni a kamarához. Tehát nagyon egyszerű teljesíteni ezt a kötelezettséget. Riporter: - Miért volt szükség arra, hogy ilyen módon is lehessen regisztrálni, hiszen ugye január 1-jétől már folyik a regisztráció? Kevesen regisztráltak, vagy ez már egy előzőleg elindított fejlesztés, ami most ért révbe? Dunai Péter: - Ezt a fejlesztést gyakorlatilag már decemberben elindítottuk. Korábban nem is nagyon lehetett, hiszen maga a törvényi kötelezettség az november végén született meg. Nyilván egy ilyen szoftver fejlesztésének időigénye van. Tehát azt láttuk, hogy január 1-jére, amikor ez a törvényi kötelezettség életbe lép, még nem fog működni a kezelő szoftver. Ezért választottuk azt a megoldást, hogy az adatlap már fent volt valamennyi területi kamara honlapján január 2-án is, és akkor is teljesíthető volt ez a kötelezettség, de akkor még csak oly módon, hogy kinyomtatták az adatlapot, kitöltötték és úgy küldték be a kamarához. Ezt választotta, ezt a megoldást mintegy 11 ezer vállalkozás, de a kommunikációnkban jeleztük, hogy február elejére ez már online módon is teljesíthető lesz és hát arra bátorítottunk mindenkit, hogyha ezt kényelmesebbnek találja, akkor várja meg. Igazából most indul majd a nagy roham. Nem rég hallottam, hogy a kitett online regisztráció alapján már mintegy 1000 vállalkozás beregisztrált. Riporter: - Ez valószínűleg azt jelentheti, hogy könyvelői irodáknak jelent könnyebbséget ez, hiszen nem gondolnám, hogy minden vállalkozás, saját maguk leülnek és regisztrálnak, így van ez? Dunai Péter: - Ez így van. A könyvelői irodákkal folyamatos kapcsolatban voltunk, hiszen ők amikor tudomást szereztek erről a kötelezettségről, ami azokat a vállalkozásokat érinti, amelyeket ők könyvelnek, már érdeklődtek. És ezt jeleztük a számukra, hogy ez február -5-


elejétől online módon lesz lehetséges. Úgyhogy valószínűleg azokat a vállalkozásokat, amelyeket a könyvelői irodáik fognak beregisztrálni azok most jelennek majd meg nagy tömegben a rendszerben. Riporter: - Mi a tapasztalat, hall-e információkat, hogy tudnak-e a vállalkozások arról, hogy regisztrálniuk kell? Dunai Péter: - Én úgy tudom, hogy a vállalkozások nagyon nagy része tud erről, hiszen már tavaly elterjedt az, az új kamarai törvény előkészítése kapcsán, hogy újra kötelező tagságú kamarai rendszer áll fel. Tehát a vállalkozók nagy része már arra készült, hogy kötelező kamarai tagság lesz, ami ugyanígy együtt járt volna egy ilyen adatszolgáltatási kötelezettséggel, tehát számukra csak az volt újdonság, hogy ez nem tagsági viszony, hanem csak regisztráció. Riporter: - 5 ezer forintot kell majd évente fizetni. Mire költi a kamara ezt a pénzt? Dunai Péter: - Mi teljes egészében ezt a kamarai hozzájárulást ennek a regisztrációs rendszernek a minél hatékonyabb működésére szeretnénk költeni egyrészt. Tehát az alap regisztrációs adatbázisra ráépülve minél több, a vállalkozók számára használható adattal feltölteni a rendszert. Másrészt azokra a szolgáltatásokra, amelyeket térítésmentesen valamennyi regisztrált vállalkozás számára nyújtania kell ezentúl a kereskedelmi és iparkamaráknak, tehát a különféle pénzügyi, gazdasági, jogi, hitelhez jutási tanácsadó munkára, pályázat figyelésre, illetve a partner közvetítésre. Teljes egészében erre a két célra kívánjuk felhasználni ezt a forrást. Riporter: - Nagyjából három hét van hátra a regisztráció utolsó napjáig és március 31-ig be kell fizetni a pénzt. Mi lesz azokkal, akik nem teljesítik a kötelezettségeiket? Dunai Péter: - A március 31-ét mindenképpen meg fogjuk várni emiatt a kettős határidő miatt és arra számítunk, hogy egy ilyen elnyúló regisztrációs folyamat lesz. De amikor ez áprilisban kezd lecsengeni, akkor össze fogjuk vetni a kamarai regisztrációt a birtokunkban lévő egyéb nyilvántartásokkal. Tehát itt a cégnyilvántartásra gondolok, illetve az egyéni vállalkozókról vezetett központi nyilvántartásra, mert ezeknek a megszerzésére már megtettük a lépéseket és ezeket meg is fogjuk kapni és látni fogjuk, hogy kik azok, akik nem regisztráltak be és a területi kamarák mindenkit célzottan meg fognak keresni annak érdekében, hogy pótlólag eleget tegyen ennek a kötelezettségének. Riporter: - Büntetésre számíthatnak-e? Dunai Péter: - Nincsen büntetés, nincsen szankció. A törvény egyetlen egy dolgot irányoz elő, hogy a kamarai hozzájárulás meg nem fizetése esetén adók módjára hajtható be, de hát ez már a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a dolga lesz. Nyilván, amikor már minden kísérletet megtettünk arra, hogy a vállalkozások beregisztráljanak, ezt követően azt a listát, akik nem regisztrálnak be kénytelenek leszünk átadni a NAV-nak és nyilván ezt követően a NAV fog intézkedni. A regisztrációban a törvény alapján úgynevezett kényszer regisztrációval kerülnek majd be ezek a vállalkozások. Hiszen, ha szerepelnek a cégnyilvántartásban, vagy az egyéni vállalkozókról vezetett központi nyilvántartásban, akkor mi azokkal az adatokkal, ami ott meg van róluk beregisztráljuk őket és lépni fogunk a NAV felé, hogy a hozzájárulást is megfizessék.

-6-


Riporter: - A kamarai törvény módosítását tavaly novemberben fogadta el az Országgyűlés. A legfontosabb változás a kötelező regisztráción és az 5 ezer forintos éves díjon kívül az, hogy az eddig csak tagok számára elérhető kamarai szolgáltatásokat a regisztráltak számára is biztosítani kell.

InfoRádió 2012.02.09 - 08:50 (hossza: 1 perc) - [4226373]

Összesen 12 ezer vállalkozás regisztrált a kamaráknál eddig Hlavay Richárd (műsorvezető): - Már on-line módon is lehet regisztrálni a kamaráknál, egy nap alatt ezren éltek ezzel a lehetőséggel, így összesen 12 ezer vállalkozás regisztrált a kamaráknál eddig - mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, Dunai Péter. Dunai Péter (főtitkár, MKIK): - Jelenleg a ténylegesen működő vállalkozások száma körülbelül 600 ezer, akiket ez a regisztrációs kötelezettség érint, hiszen vannak kivételek, hát például a mezőgazdaság területén működő vállalkozások, és hát nagyon reméljük, hogy ezeknek döntő többsége február végéig, vagy március végéig, amíg meg kell fizetni a kamarai hozzájárulást is, addig be fognak regisztrálni. Március végét követően össze fogjuk vetni a cégnyilvántartás és az egyéni vállalkozókról készített központi nyilvántartás adataival a kamarai regisztráció adatait, és akik nem regisztráltak be a kamaránál, de az előzőekben említett két adatbázisban szerepelnek, azokat meg fogják keresni a kamarák célzottan, és ki fog derülni, hogy már valóban nem működő vállalkozásokról van szó, tehát lehet őket törölni, vagy pedig egyszerűen csak elfelejtették vagy elmulasztották ezt a kötelezettséget teljesíteni.

Magyar ATV 2012.02.09 - 06:10 (hossza: 1 perc) - [4226766]

Kötelező a regisztráció Fekete Lina (műsorvezető): - Március elsejéig kötelezően mindenkinek regisztráltatnia kell magát - minden vállalkozásnak és gazdasági társaságnak - a kamaránál. Majd egy hónapon belül meg kell fizetnie az éves tagdíjat 5000 forintot. Mód van online regisztrációra is. A lehetőséget tegnap déli mintegy ezer vállalkozás használta ki, így már összesen 12 ezer gazdálkodó szervezet vetette magát nyilvántartásba. Aki nem regisztrál, vagy nem fizet, azt a területi kamara felszólítja erre. Ha erre sem reagál a pénz köztartozásként az adóhatóság hajtja be. A januártól hatályos kamarai törvény mintegy 600 ezer vállalkozást érint. Dunai Péter (főtitkár, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara): - Nyilván lesz majd egy időpont - ezt most még előre nem tudjuk megmondani - ami után azt fogjuk kezdeményezni, hogy aki nem szerepel a kamarai regisztrációs rendszerben, de mondjuk benne van a cégnyilvántartásban, vagy az egyéni vállalkozókról szereplő központi nyilvántartásban, hogy kezdeményezni fogjuk az onnan való törlését. Ha nincs benne a kamarai regisztrációban, akkor feltehetően nem működik.

-7-


hirado.hu 2012.02.09 - [22001253]

Nem kérnek az iparkamarából az orvosok és az építészek Törvénymódosítást kezdeményeztek a szakmai szervezetek, és arra kérik tagjaikat: egyelőre ne csatlakozzanak az MKIK cégnyilvántartásához. Az orvosokat, mérnököket, építészeket tömörítő kamarák is tiltakoznak az új kamarai törvény ellen. Eszerint március 1-ig minden működő vállalkozásnak regisztrálnia kell a helyi Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapján. A szakmai szervezetek törvénymódosítást kezdeményeztek, és arra kérik tagjaikat: egyelőre ne csatlakozzanak a készülő cégnyilvántartáshoz - számolt be az m1 Híradója. A Híradóban bemutatott Pető László 36 éve orvos. Magánpraxisát egyéni vállalkozóként működteti. A tüdőgyógyász azt mondja: ő az orvosi kamara tagja, és nem érti, miért kellene az iparkamara adatbázisához is csatlakoznia. Mi van akkor, ha nem regisztrálunk? Ez sem világos számunkra. Akkor nem dolgozhatunk mint orvosok? A mi kamarai tagságunk az orvosi tevékenységünkre vonatkozik - mondta Pető László. Az új törvény a becslések szerint 18 ezer orvost érint. A Magyar Orvosi Kamara elnöke azt szeretné, ha - tiltakozásképpen - a többi orvos sem csatlakozna az új adatbázishoz. Ez a regisztráció pénzbe kerül, ráadásul ez évenként újra és újra meg kell fizetni, ez nem más, mint egy burkolt tagdíj, lett légyen akár csak 5 ezer forintról szó, amikor az orvosoknak ezer éve nem rendezik a bérét - nyilatkozta Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Az Építész Kamara alelnöke sem regisztrált az MKIK honlapján. Ertsey Attila úgy fogalmazott: az iparkamara iparosokat és kereskedőket tömörít elsősorban, és azt gondoljuk, hogy a szakmai kamaráknak a saját szakterületükön belül működő cégeket kéne tömöríteni, ez egyébként megegyezik az osztrák gyakorlattal. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapján eddig a becslések szerint 12 ezer vállalkozást regisztráltak. A szervezet főtitkára azt mondja: a működő vállalkozásokról szeretnének pontos képet kapni. Dunai Péter szerint ennek semmi köze a szakmai kamarai tagsághoz, ezeknek a vállalkozásoknak ugyanúgy a kereskedelmi és iparkamarai regisztrációban van a helye, hiszen a vállalkozásukra való rálátás így válik teljes körűvé. A működő társas és egyéni vállalkozásoknak március elsejéig kell regisztrálniuk magukat, és legkésőbb március végéig be is kell fizetniük az ötezer forintos regisztrációs díjat. http://www.hirado.hu/Hirek/2012/02/09/12/Nem_kernek_az_iparkamarabol_az_orvosok_es_a z.aspx

-8-


stop.hu 2012.02.09 - [22003614]

Mai rossz hírünk: mélyrepülés és veszélyes folyamatok "Új folyamat indult be a külföldi közvetlen befektetések területén. A tőke óvatosabb, a kihelyezés helyett munkaerőt importál, sőt már képez magának az anyavállalat székhelyén, országában." Erre az új, Magyarország számára messze nem kedvező jelenségre hívja fel a figyelmet Radetzky Jenő, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke, aki a Fejér-megyei KIK elnökeként helyi tapasztalatokból is merít. Szavait alátámasztani látszanak a tények: miközben a külföldi működőtőke beáramlása a tavalyi első kilenc hónap adatai, illetve az egész évre adott nemzetgazdasági minisztériumi becslés szerint mélyrepülésben van, a magyar szakképzett munkaerő iránti kereslet nemhogy csökkent volna, még nőtt is. 2011 első háromnegyed évében a külföldi közvetlen tőkebefektetések egyenlege -954 millió euró volt Magyarországon, ami 765 millióval kedvezőtlenebb adat az előző év azonos időszakinál. Az egész évre a szaktárca egymilliárdot valamivel meghaladó értéket prognosztizál. Ugyanakkor szinte naponta jelennek meg hírek arról, hogy hány orvos, ápolónő stb. távozik az országból jobb munkahely és jobb élet reményében. Talán még ennél is nagyobb veszélyre hívta fel a figyelmet Radetzky. Mint mondja, nem sokaknak tűnt fel, de attól még tény: az EDUCATIO 2012. kiállításon nyugati egyetemek, mellettük például több szászországi (Lipcse, Drezda) szakképző iskola magyar nyelvű prospektussal, ösztöndíjjal támogatott ingyenes szakképzéssel, állás- és karrier lehetőséggel hirdette magát. De már eddig is sok magyar tanult-tanul nyugatabbra. Például a NyugatDunántúlról általános iskolások szervezett buszjárattal utaznak ausztriai iskolákba, hogy a megszerzett nyelv- és alapismeretekkel az ingyenes osztrák felsőoktatást vehessék a jövőben igénybe. Felmérések szerint a német gazdaság a következő évtizedben 6 millió Kelet-Közép-Európából származó, Németországban képzett új munkaerőre számít. Ausztria már most is szakképzett munkaerőt von el a magyar munkaerő piacról gépipari, építőipari, vendéglátó-ipari szakmákban. És - mutat rá a kamarai elnök - ezeket nem a munkanélküliek köréből csábítják oda. Más szóval: miközben ez a jelenség érdemben jottányit nem javít a foglalkoztatási helyzeten, addig egyre kevesebb lesz emiatt itthon az amúgy is keresett szakképzett munkaerő, ami gyengíti a magyar befektetői versenyképességet. Székesfehérvár is gyengül(het) Székesfehérvár a külföldi működő tőkéért folytatott versenyben a kedvező környezeti, emberi (adó és munkaerő) tényezők miatt ez ideig nyertes volt. Ám az adók növelése, a helyi adók maximalizálása, az építményadó, termelő cégeket is sújtó, riasztó mértékű megemelése nem segít ebben a versenyben - hívja fel egy (részben) helyi sajátosságra a figyelmet Radetzky Jenő. *W. K. http://www.stop.hu/gazdasag/mai-rossz-hirunk-melyrepules-es-veszelyes-folyamatok/997702/

-9-


ugyvezeto.hu 2012.02.09 - [21998909]

Csak a vállalkozások töredéke van túl a kamarai regisztráción Az év eleje óta az érintett mintegy 600 ezerből mindössze 12 ezer vállalkozás tett eleget kötelezettségének (a működő vállalkozásoknak erre február végéig van ideje) - az alacsony aktivitás miatt a kamara arra számít, hogy a folyamat márciusra is átcsúszhat. A kamarai törvény tavalyi módosítása értelmében a vállalkozások számára kötelező a regisztráció a székhely szerint illetékes területi kamaránál, ami évi ötezer forint, adó módjára beszedhető kamarai hozzájárulás megfizetését is jelenti. A regisztráció alól a mezőgazdasági cégek, őstermelők, illetve a magán-állatorvosi, ügyvédi, egyéni szabadalmi ügyvivői, közjegyzői és az önálló bírósági végrehajtói tevékenységet végzők kivételek. A csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt lévő vállalkozásoknak is regisztráltatniuk kell magukat, amíg az eljárás le nem zárul - mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Dunai Péter, az MKIK főtitkára. A regisztráció az egyéni vállalkozásukat szüneteltetőknek is kötelező, ha azonban tevékenységüket egész évben szüneteltetik, a hozzájárulást nem kell megfizetniük. Az újonnan alakuló vállalkozásoknak a bejegyzéstől öt napjuk van erre. A hozzájárulás befizetésének határideje március végén jár le, a regisztrációs folyamat ezzel zárul le, a kamarai tagok a ezzel az összeggel csökkenthetik tagdíjukat. A türelmi idő után a kamara kezdeményezheti a cég törlését, amennyiben az elmulasztotta a regisztrációt. Az MKIK egy olyan javaslattal ösztönözné a vállalkozásokat, hogy a pályázati felhívásokban a kiírók kérjék a regisztrációs számot vagy a befizetési igazolást. A beérkezett adatokból készült nyilvános cégadatbázisát pedig június elsejétől használhatják az érdeklődők. http://www.ugyvezeto.hu/?cid=88721&guid=88721

magyarhirlap.hu 2012.02.09 - [21996802]

Nem sietnek a vállalkozók Kamarai regisztráció: lecsaphat az adóhatóság Még három hétig regisztrálhatnak a területi kamaráknál a vállalkozások, s eddig csak a töredékük tett eleget kötelezettségének. Alig tizenkétezer vállalkozást regisztráltak eddig a területileg illetékes kamarák, becslések szerint azonban hatszázezer céget érint a kötelező nyilvántartásba vétel. Mint ismeretes, a kamarai törvény módosításával január elsejétől minden gazdasági társaság számára kötelező a regisztráció, ez alól csak a mezőgazdasági tevékenységet végzők mentesülnek. Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) főtitkára elmondta: január 2-án kezdődött el a vállalkozások nyilvántartásba vétele, kedd óta azonban az online rendszer segítségével is bejelentkezhetnek a vállalkozások. "A roham várhatóan most indul, a hazai cégvezetőknek ugyanis március elsejéig kell eleget tenniük törvényben foglalt kötelességüknek" - mondta a főtitkár. Kiemelte: az ötezer forintos hozzájárulást március végéig kell befizetniük, ezért

- 10 -


várhatóan a következő hónapba is átnyúlik majd a regisztráció. "Április elején összegezzük a beérkezett adatokat, a cégnyilvántartással összevetve pedig kiszűrjük azokat, akik nem regisztráltak" - tájékoztatott. Ezen vállalkozások egy részét törlik a cégnyilvántartásból, illetve a kamaránál lévő adatok alapján felveszik a rendszerbe, az ötezer forintot pedig - mivel köztartozásnak minősül - az adóhatóság hajtja be. "Nem célunk, hogy különböző szankciókkal riogassuk a vállalkozásokat, sokkal inkább egy olyan rendszert szeretnénk létrehozni, amely segíti a cégek közötti együttműködést" - közölte Dunai Péter. Elsősorban az egyes szakmai kamarákkal gyűlhet meg a baja az gazdasági kamarának, mivel élesen tiltakoznak az ellen, hogy a saját testületük mellett még egy helyre adatot szolgáltassanak. "Ez az érv nem állja meg a helyét, mivel például egy egészségügyi dolgozó az orvosi kamarában mint természetes személy van jelen, ugyanakkor ha önálló vagy társas gazdasági tevékenységet folytat, esetleg kereskedik is, az már egyértelműen hozzánk tartozik. Ezek alapján nem lehet szó kettős kamarai tagságról" - emelte ki. A regisztráció azonban csak köztes megoldás, az MKIK új kamarai törvény megalkotását sürgeti, amiben bevezetnék a kötelező kamarai tagságot. A gazdasági kamarai tagság 1994-ben vált kötelezővé, majd az 1999-ben elfogadott új törvény 2000 novemberétől megszüntette azt. Egymilliárd forint lehet az összes bevétel Évente 25-30 millió forint bevételt jelentene a vállalkozóként működő egészségügyi szakdolgozóktól a kötelező iparkamarai regisztrációs díj. Az orvosi kamara vállalkozó tagjainak nyolcvan-száz millió forintot kellene fizetniük, a mérnökök esetében a tétel legalább százmillió forint, a gyógyszerészektől pedig 12-13 millió forint várható. A szakmai kamarák szövetségének becslései szerint - az összes köztestületet érintően - a díj megközelíti az egymilliárd forintot. Az újabb regisztrációt a kamarák azért is utasítják el, mert az egyénileg működőket a saját köztestületük, a vállalkozási formában tevékenykedőket pedig a Cégbíróság nyilvántartja. (NIC) *Köpöncei Csilla http://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/nem_sietnek_a_vallalkozok.html

- 11 -

Ábrahám Zsolt: - Mivel hogy jogszabályba van hozva és hogyha nem fizetjük be, akkor büntetik állítólagosan, én ezt hallottam

Recommend Documents