Csongrád megyei Főügyészség felperesnek a PARTISCUM XI T k ék ö tk t l PARTISCUM XI. Takarékszövetkezet alperes ellen ll általános szerződési feltételek megtámadása iránti perében Legfelsőbb Bíróság által hozott részítélet éb L f l őbb Bí ó á ált l h tt é ítél t vázlatos elemzése
Ptk. kontra Hpt. Ptk. kontra Hpt.
Az ügyészség keresete Az ügyészség keresete • Az ügyészség a takarékszövetkezet által 2008 é é k ék k ál l június 9‐i hatállyal alkalmazott: • Általános Szerződési Feltételeit (melyek gy ), fogyasztókra alkalmazandóak),és • Blanketta kölcsönszerződéseit támadta közérdekű keresetében Az egyes támadta közérdekű keresetében. Az egyes szerződéses feltételek érvénytelenségét kérte megállapítani, mivel azokat tisztességtelennek áll ít i i l k t ti t é t l k tartotta.
Az ügyészség keresete Az ügyészség keresete • Az érvénytelenség megállapítását az p szerződő valamennyi y félre alperessel kiterjedő hatállyal indítványozta az ítélet jogerőre emelkedéséig még nem teljesített szerződések tekintetében. • Kérte é továbbá ábbá az alperest l arra kötelezni, k l h hogy az érvénytelenséget megállapító közleményt saját költségén tegye közzé.
Mely rendelkezéseket tart(ott) az ügyészség tisztességtelenek? • A kölcsönszerződések köl ö ődé k futamidő f t idő alatti,egyoldalú, l tti ld lú az ügyfélre kedvezőtlen módosításának szabályait. szabályait • Az azonnali hatályú felmondásra vonatkozó kikötéseket. kikötéseket • Az opciós szerződések 5 éven túli megújítására vonatkozó szabályozást. • A biztosítási összeg takarékszövetkezetre történő engedményezése g y kapcsán p azt a rendelkezést,, hogy a takarékszövetkezet a fennálló tartozás csökkentésére fordítja a biztosítási összeget.
A Szegedi Ítélőtábla (SZIT) jogerős ítéletének fontosabb megállapításai • A SZIT nagyobb bb részt é helyt h l adott d a keresetnek. k k A Csongrád megyei Bíróság első fokú ítéletét azonban részben megváltoztatta, bizonyos körben mellőzte az érvénytelenség megállapítását. • Mivel az ügyészség, gy g, mint felperes p nem élt felülvizsgálati kérelemmel, így van olyan része az ítéletnek, amely a SZIT döntésével jogerőre emelkedett.
Mely rendelkezéseket nem tartott tisztességtelennek a SZIT? 1.) Negatív Pledge 1 ) N tí Pl d – Negatív biztosítási Záradék N tí bi t ítá i Zá dék • „Az ügyfél kijelenti, hogy az általa eddig felvett, illetve a jjövőben ffelvételre kerülő hitelek biztosítékai nem nyújtanak kedvezőbb pénzügyi vagy jogi helyzetet más hitelezőknek, mint amilyet az ügyfél a szerződésben a takarékszövetkezet számára biztosít. biztosít „ • „Az ügyfél kijelenti, hogy a hitel futamideje alatt a szokásos üzleti tevékenységének keretén túl eszközeit ‐ kivéve, ha a t k ék ö tk t ehhez takarékszövetkezet hh kifejezetten, kif j tt í á b hozzájárul írásban h ájá l ‐ nem adja el, nem adja bérbe, lízingbe, nem apportálja más társaságba vagy bármilyen egyéb módon nem bocsátja más rendelkezésére, valamint semmilyen módon nem terheli meg”.
Mely rendelkezéseket nem tartott tisztességtelennek a SZIT? 2) A 2.) Az ügyfél, üg fél ügyfélcsoport, üg félcsoport fedezetek fede etek ellenőrzése, ellenőr ése az a ügyfél üg fél folyamatos adatszolgáltatási kötelezettségének előírása, monitoring. „ A takarékszövetkezet t k ék ö tk t jogosult j lt ügyfél, ü fél az ügyféllel ü féll l egy ügyfélcsoportba tartozó vállalkozások, természetes személyek fizetőképességét, pénzügyi helyzetét és a biztosítékokat folyamatosan ellenőrizni. ellenőrizni Az ellenőrzési jog különösen az ügyfél, az ügyféllel egy ügyfélcsoportba tartozó vállalkozások, természetes személyek gazdálkodására vonatkozó azon adatok és tények bekérését, bekérését illetve helyszíni ellenőrzését jelentik, amelyek alapján az ügyfél az ügyféllel egy ügyfélcsoportba tartozó vállalkozások, természetes személyek takarékszövetkezet általi minősítése elvégezhető, elvégezhető valamint fizetőképességének alakulása nyomon követhető.”
Mely rendelkezéseket nem tartott tisztességtelennek a SZIT? 3.) Információszerzés köztartozásokról 3 )I f á ió é kö t t á k ól „Az ügyfél felhatalmazza a takarékszövetkezetet, hogy a jelen szerződésből származó tartozása teljes megfizetéséig köztartozásairól, így különösen adó (APEH), társadalombiztosítási (TB), vám‐ és jövedéki t t á i ól (VPOP) az illetékes tartozásairól ill ték hatóságoktól h tó á któl minden i d további hozzájárulása vagy felhatalmazása nélkül f kérhessen,, továbbá hozzájárul j ahhoz,, információt hogy az illetékes hatóság az ügyfél minden további hozzájárulása vagy felhatalmazása nélkül a megkeresett hatóság által nyilvántartott tartozásairól adatot szolgáltasson a takarékszövetkezet részére."
Mely rendelkezéseket nem tartott tisztességtelennek a SZIT? • 4.) Pari Passu‐ 4)P iP E Egyenrangúsági Záradék ú á i Zá dék • „Az Az ügyfél kötelezettséget vállal arra, arra hogy a szerződéssel kapcsolatban felmerült és felmerülő fizetési kötelezettségeit mindenkor legalább azonos módon kezeli minden más jelenlegi és jövőbeli kötelezettségeivel, kötelezettségeivel valamint kijelenti, hogy amennyiben a jövőben a szerződés szerinti kölcsön és járulékainak teljes visszafizetése előtt ‐ a t k ék ö tk t írásbeli takarékszövetkezet í á b li hozzájárulásával h ájá lá á l ‐ más, á harmadik személynek a tőle felvett hitel fedezetéül kedvezőbb biztosítékot nyújt, mint amilyen a jelen szerződés alapján a takarékszövetkezetnek nyújtott, akkor ezen kedvezőbb biztosítékot a takarékszövetkezet számára is egyidejűleg gy j g írásban ffelajánlja.” j j
Mely rendelkezéseket nem tartott tisztességtelennek a SZIT? 5.) Az adós adatkezeléshez történő hozzájárulásának 5 ) A dó d tk lé h tö té ő h ájá lá á k kikötése „ Az adós és kezes kijelenti, j , hogy gy az 1992. évi LXVI. törvényy alapján nyilvántartott adatait a takarékszövetkezettel szemben nem tiltotta le, illetve jelen szerződéses jogviszony fennállása alatt nem tiltja le. le Az adós és kezes ezennel hozzájárulását adja ahhoz, hogy a kölcsönszerződés felmondása esetén a t k ék ö tk tt l szemben takarékszövetkezettel b vállalt áll lt kötelezettsége köt l tt é teljesítéséhez szükséges személyi adatait a 11. pontban hivatkozott jogszabályban megjelölt szervek a takarékszövetkezet írásbeli kérelmére a kölcsönszerződés 1. számú mellékletét képező felhatalmazó nyilatkozat alapján pj kiszolgáltassák". g
Mely rendelkezéseket nem tartott tisztességtelennek a SZIT? 6) A 6.) Az azonnali a onnali hatályú hatál ú felmondásra okot adó események esemén ek közül kö ül az a alábbiak kikötése érvényes: • 1. ” Az ügyfél vagy a biztosítékot nyújtó harmadik fél ellen végrehajtási, é h jtá i csőd‐, őd felszámolási f l á lá i vagy végelszámolási é l á lá i eljárás ljá á indul, vagy ezen eljárások bármelyikét kezdeményezik, vagy tulajdonosi körét érintő ‐ a takarékszövetkezettel írásban nem egyeztetetett ‐ átalakulás következik be. be ” • 2. ” Az ügyfél, az ügyféllel egy ügyfélcsoportba tartozó vállalkozás, vagy a biztosítékot nyújtó harmadik személy a takarékszövetkezettel a takarékszövetkezet érdekeltségi körébe takarékszövetkezettel, tartozó, illetve a takarékszövetkezet által részben vagy teljességgel tulajdonolt jogalannyal vagy bármely hitelintézettel/gazdálkodó szervezettel kötött bármely szerződését jelentős mértékben megszegi, és ezzel a szerződés teljesítését, a hozzá kapcsolódó biztosítékok érvényesíthetőségét veszélyezteti (cross default ‐ közvetett mulasztás). mulasztás).”
Mely rendelkezéseket nem tartott tisztességtelennek a SZIT? • 3 3. „Az A ügyfél ü fél a takarékszövetkezet t k ék ö tk t előzetes lő t í á b li írásbeli hozzájárulása nélkül elidegeníti, átruházza vagy megterheli vagyonának (meglévő vagy jövőbeli jogainak, követeléseinek, b ét l i k eszközeinek, bevételeinek, kö i k ingó i ó és é ingatlan i tl vagyontárgyainak, tá i k stb.) egészét vagy annak egy részét, ide nem értve a mindennapi szokásos tevékenysége és üzletmenete körében történő ö é ő elidegenítést, lid íé á há á átruházást, ill illetve a jogszabály j bál által ál l alapított terheket és ügyleti biztosítékokat, feltéve, hogy ez utóbbiak nem veszélyeztetik a szerződés alapján az ügyfelet terhelő kötelezettségek maradéktalan teljesítését.” • 4. „A biztosítéki szerződés bármilyen okból érvénytelenné válik, vagy az abban foglalt kötelezettségvállalások érvényesíthetősége, kikényszeríthetősége csökken, megszűnik, vagy azokat nem teljesítik."
Mely rendelkezéseket nem tartott tisztességtelennek a SZIT? • 5. „…az ügyfél, fél az ügyféllel féll l egy ügyfélcsoportba fél b tartozó ó vállalkozások, természetes személyek pénzügyi és gazdálkodási helyzetében olyan alapvető változások következtek be, amelyek a jelen szerződésből származó bármely fizetési kötelezettségének határidőre való teljesítését súlyosan veszélyeztetik. veszélyeztetik • 6. Ugyancsak a szerződés azonnali hatályú felmondására ad alapot, ha az ügyfél az ellenőrzést megakadályozza, illetve a kért dokumentumokat határidőre a takarékszövetkezet részére nem adja át.„ • 7. Negatív Pledge megsértése • 8. Pari Passu megszegése
Az LB által is tisztességtelennek minősített kikötések 1 ) „Haladéktalan 1.) Haladéktalan” tájékoztatási kötelezettség és az arra alapított azonnali hatályú felmondás kikötése • Az ügyfélnek a kölcsön és járulékai teljes visszafizetéséig haladéktalanul értesítenie kell a takarékszövetkezetet az alábbi tények és események bekövetkezéséről: • a) ha a biztosítékot nem az ügyfél, ügyfél hanem harmadik személy ‐ biztosítéknyújtó ‐ nyújtja, nyújtja a jelen szerződés bármely biztosítékát érintő végrehajtási, illetve a biztosítéknyújtóval szemben kezdeményezett végrehajtási, csőd‐, vagy fel‐, illetve végelszámolási eljárásról vagy tulajdonosi körét érintő és a takarékszövetkezettel előzetesen írásban nem egyeztetett átalakulásról; az ügyféllel, illetve bi biztosítéknyújtóval tosítéknyújtóval sszemben emben foganatosított végrehajtási • b) bármely, a cselekményről; • c) az ügyfél által olyan társaságban szerzett tulajdonosi részesedésről, amely társaság szintén hitelezési kapcsolatban áll a takarékszövetkezettel, amennyiben az ügyfél erről tudomást szerez; • d) az ügyfélnek harmadik személlyel szemben fennálló 30 (harminc) napon túli, lejárt fizetési kötelezettségéről; • e) a ügyfél jelen szerződés megkötése időpontjában tehermentes vagyontárgyainak megterheléséről vagy biztosítékul adásáról; • f) a takarékszövetkezet és az ügyfél közötti szerződéses kapcsolat fennállása alatt az azonosítás során á megadott d adatokban d kb b kö k bekövetkezett változásokról, ál á k ól a tudomásszerzést d á é követő kö ő 5 (öt) (ö ) munkanapon belül; • g) az ügyféllel szemben indított végrehajtási eljárás kezdeményezéséről való tudomásszerzést követően haladéktalanul.
Az LB indokolása Az LB indokolása • A Legfelsőbb L f l őbb Bíróság Bí ó á álláspontja állá tj szerint i t sérti é ti az arányosság elvét, ha : • az alperes bármely összegű fizetési kötelezettség elmulasztása esetén, vagy bármely kötelezettség nemteljesítése, illetve nem szerződésszerű teljesítése esetén té élhet élh t az azonnalili hatályú h tál ú felmondás f l dá jogával j á l és é • nemcsak a lényeges körülményekre vonatkozó, a kölcsön céljának megvalósulásával, megvalósulásával a visszafizetéssel, visszafizetéssel vagy a biztosítékkal kapcsolatos adatközlés valótlansága, illetve hiányossága szolgálhat a l úl legsúlyosabb bb szerződésszegési ődé éi j kö k jogkövetkezmény é alkalmazásának alapjául.
Az LB által is tisztességtelennek minősített kikötések • „e)) Az A ügyfél ü fél vagy a biztosítékot bi t íték t nyújtó újtó személy él pénzügyi, é ü i gazdasági vagy piaci helyzetét negatívan érintő olyan körülmény felmerül, amely a takarékszövetkezet megítélése í éé alapján á veszélyezteti é az ügyfél fé vagy a biztosítékot nyújtó személy azon képességét, hogy a szerződésben,, vagy gy a biztosítéki szerződésben ffoglalt g kötelezettségeit teljesítse. • f) Az ügyfél olyan fizetési kötelezettséget vállal, mely a takarékszövetkezet megítélése szerint veszélyezteti a takarékszövetkezettel szembeni kötelezettségei teljesítését.„ • LB Indokolás: felmondási okok nem objektív körülményektől, hanem az alperes szubjektív értékítéletétől teszik függővé a felmondási ok bekövetkeztét
Az LB által is tisztességtelennek minősített kikötések 3.)) A biztosítási 3 bi t ítá i összeg ö bá bármely l esetben tb tö té ő történő felhasználása a tartozás csökkentésére • „„Az ügyfél gyf kötelezettséget g vállal arra,, hogy gy a szerződés alapján folyósítandó kölcsön és járulékai fedezeteként szolgáló vagyontárgyak új értékére biztosítási szerződést köt melyben kedvezményezettként a takarékszövetkezetet köt, jelöli meg. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási összeg a takarékszövetkezetet illeti meg. Az ügyfél hozzájárul, hozzájárul hogy a biztosítási összeg közvetlenül a takarékszövetkezet által megjelölt bankszámlára kerüljön folyósításra, s abból a takarékszövetkezet a követeléseit ki lé ít Az kielégítse. A eztt meghaladó h l dó összeg ö az ügyfelet ü f l t illeti ill ti meg. „
LB indokolása LB indokolása •
•
• •
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint e rendelkezés azért minősül tisztességtelennek, mert bármely biztosítási esemény bekövetkezte esetén lehetőséget ad arra, hogy a biztosítási összeg egésze az alperes j kerüljön j átutalásra és abból az alperes p ‐ elszámolási számlájára kötelezettség mellett ‐ követelését kielégíthesse. Amennyiben a fedezetül szolgáló vagyontárgy javítható, indokolt, hogy a biztosítási összeget ‐ rendeltetésének megfelelően ‐ a javításra fordítsák és tisztességtelen, i é l h a biztosítási ha bi í á i összeget ettől ől eltérő l é ő célra, él az alperes l használja fel. Más a helyzet abban az esetben, ha a biztosítéki vagyontárgy megsemmisül és a biztosítási összeget már nem is fordíthatja a tulajdonos a fedezetül adott vagyontárgy helyreállítására Az ÁSZF nem az utóbbi tényálláson alapul, hanem mindenféle differenciálás nélkül, nélkül általánosságban, általánosságban bármely következményekkel járó biztosítási esemény esetére szólóan rendelkezik. A tisztességtelenség megállapítása elsősorban erre tekintettel volt alapos.
Az LB álláspontja a Magatartási Kódexról • A magatartási t tá i kódex kód fogalmát f l át a 2008. 2008 évi é i XLVII. XLVII törvény tö é vezette be, melynek értelmező rendelkezése szerint (2. § i)) p pont)) a magatartási g kódex olyan, y , a p piaci önszabályozás keretében létrehozott megállapodás vagy szabályegyüttes, amely valamely kereskedelmi gyakorlat vagy tevékenységi ágazat vonatkozásában gyakorlat, követendő magatartási szabályokat határozza meg azon vállalkozások számára, melyek a kódexet magukra nézve kötelezőnek ismerik el • A Magatartási Kódex tehát ‐ ahogy azt a jogerős ítélet is megállapította ‐ nem jogszabály, jogszabály annak rendelkezései azokat kötik, akik alávetették magukat a Magatartási Kódex rendelkezéseinek.
Az LB álláspontja a Magatartási Kódexról • A Hpt. H t 203. 203 §‐ának § á k /6/ és é /7/ bekezdése b k dé előírja, lőí j miszerint i i t az ügyfelet a szerződéskötés előtt tájékoztatni kell arról, hogy a pénzügyi intézmény a Magatartási Kódexnek alávetette magát, és biztosítani kell az ügyfél számára a Magatartási Kódex elérhetőségét, a 207. § /2/ bekezdése pedig kötelezi a pénzügyi intézményt, hogy a Magatartási Kódexnek való alávetés tényét Üzletszabályzatában feltüntesse. • Mindezen szabályokból azonban nem következik, hogy az ÁSZF‐ ben, vagy a szerződésben írt olyan kikötés érvénytelenségét a bíróság nem vizsgálhatná, vizsgálhatná mely kikötés a Magatartási Kódexben is szerepel. • A jogvita elbírálása során nincs jelentősége a Magatartási Kódex tartalmának mert a per tárgyát nem a Magatartási Kódex tartalmának, mert a per tárgyát nem a Magatartási Kódex rendelkezéseinek vizsgálata képezte.
A SZIT álláspontja az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségéről • A Hpt. H t 210. 210 § (3) bekezdése b k dé rendezi d i a pénzintézet é i té t egyoldalú ld lú szerződésmódosításának korlátait. Eszerint fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag áó a kamatot, díjat í vagy költséget é lehet egyoldalúan módosítani. • Egyéb feltétel ‐ ideértve az egyoldalú módosításra okot adó körülmények felsorolását is ‐ egyoldalúan utóbb nem módosítható az ügyfél számára kedvezőtlenül. • Az A egyoldalú ld lú módosítás ód ítá jogát j át a hitelező hit l ő akkor kk jogosult j lt gyakorolni, ha a módosításra okot adó objektív körülmények tételes meghatározását a szerződés külön tartalmazza, valamint a hitelező árazási elveit írásban rögzítette.
A SZIT álláspontja az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségéről • A szerződések ődé k főszabály fő bál szerint i t közös kö ö megegyezéssel é l módosíthatók. ód íth tók • Ez alól kivételt jelent az állami, jogszabály útján történő, továbbá a Ptk. 241. §‐ában szabályozott bíróság általi szerződésmódosítás, valamint l i t az az eset, t ha h a felek f l k előzetesen lő t kikötik az egyoldalú ld lú szerződésmódosítás jogát. • Minden esetben irányadó azonban, hogy a szerződés tartalmát a f l k egyoldalúan felek ld lú általában ált láb csakk ugyanolyan l f ltét l k fennállása feltételek f állá esetén változtathatják meg, mint amilyen feltételeket a törvény a bírósági úton való szerződésmódosításhoz előír. • Azt A k ll tehát kell há vizsgálni, i ál i hogy h a szerződések ődé k részévé é é é váló áló üzletszabályzatban ténylegesen felsorolt feltételek olyanok‐e, amelyek egyébként alapul szolgálhatnának a bíróság általi, a Ptk. 241 §‐a 241. § a szerinti szerződésmódosításhoz
Ptk 241 § ának rendelkezései Ptk. 241.§‐ának rendelkezései • •
•
241. § A bíróság módosíthatja a szerződést, 241 szerződést ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. A felek tartós jogviszonyában csak olyan körülmények megváltozásának figyelembevételéről lehet szó, amelyek a konkrét (meghatározott felek között fennálló) szerződés feltételeihez tapadnak. Nem ad a törvény felhatalmazást arra, hogy a gazdasági élet egészét vagy egy‐egy szerződéstípusba ődé í b tartozó ó szerződések ődé k minden d alanyát l á érintő é ő változások ál á k esetén a bíróságok az egyes szerződéseket a Ptk. 241. §‐ának alkalmazásával módosítsák. A tartós jogviszonyban utóbb bekövetkezett változás csak akkor indokolja a szerződés bírói úton történő módosítását, ha a szerződés változatlan tartalommal fennmaradása a fél lényeges és jogos érdekének a g beavatkozás kiváltásához szükséges g sérelmével jjárna. A kivételes bírósági érdeksérelem akkor éri el a lényeges mértéket, ha az olyan súlyú, amelynek alapján megállapítható, hogy a felek a megváltozott körülmények között a szerződésüket az eredeti tartalommal nem kötötték volna meg.
Ptk 241 § ának rendelkezései Ptk. 241.§‐ának rendelkezései • A szerződés ődé módosítása ód ítá általában ált láb nem kérhető ké h tő az olyan l körülmények megváltozása miatt, melyek csak az egyik szerződő fél tevékenységi, működési körében ‐ é érdekkörében é ‐ merülnek fel, f különösen amelyek az adott fél rendes üzleti kockázatához tartoznak • Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő, tevő alperes által alkalmazott szerződési kikötések egyes alpontjai kizárólag olyan körülmények megváltozását tartalmazzák szerződésmódosítási okokként, okokként amelyek az egyik szerződő fél ‐ a hitelező pénzintézet ‐ működési, tevékenységi érdekkörébe, kizárólag az ő üzleti kockázatába tartoznak, arra a vele l szerződő ődő félnek fél k vagy egyéb, éb mindkét i dkét szerződést ődé t kötő felet érintő körülménynek ráhatása nincs. Mindezen kockázatok fogyasztóra történő áthárítása tisztességtelen.
A SZIT álláspontja az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségéről • • • • • •
Az ÁSZF‐ben A ÁSZF b felsorolt f l lt rendelkezések d lk é k a hitelintézet hit li té t tevékenységére, t ék é é működési feltételeire vonatkozó: jogszabályi, jegybanki rendelkezés, egyéb szabályozók változása, a hitelintézet tevékenységéhez kapcsolható közteher (pl.: különadó), a kötelező tartalékolási szabályok, kötelező betétbiztosítás összege, összege díja nyilvánvalóan a hitelintézet rendes üzleti kockázatába tartozik, saját tevékenységi, érdekkörében merül fel, amely nem hárítható át a másik szerződő félre. félre (Megemlíthető, (Megemlíthető hogy például a PSZÁF maga is ellenőrzi a különadó ‐ tiltott ‐ áthárítását.)
A SZIT álláspontja az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségéről • Ell Ellentétes tét értelmezés ét l é mellett ll tt a másik á ik szerződő ődő fél, fél a kölcsönvevő javára is biztosítani kellene az egyoldalú szerződésmódosítás jjogát g ‐ a kölcsönbevevő ((ügyfél) gy ) is jogosult lenne egyoldalúan módosítani a hitelezőre kedvezőtlen módon a szerződés kamat, díj, illetőleg költségelemét ‐, ha a rá vonatkozó jogszabályok, jogszabályok közterhek (adók, járulékok), közszolgáltatási díjak (pl.: elektromos áram, gáz díja, közlekedési költség), megélhetési költségek számára hátrányosan változnak. Az a) pont szerinti egyoldalú szerződésmódosítási feltételek ‐ tartalmukban ‐ indokolatlan és hátrányos kikötések, amelyek nem felelnek meg az arányosság, mellérendeltség követelményének.
A SZIT szerint egy esetben van mód az egyoldalú szerződésmódosításra • A hi li é hitelintézetekkel kk l szemben b ál lá általános követelmény a „felelős hitelezés" elve. A nyújtott hit l k forrása hitelek f á b tét ik náluk betéteseik ál k elhelyezett lh l tt pénze, ezért a hitel‐, illetőleg kölcsönszerződéses ügyfél kockázati megítélésének megváltozása esetén a szerződési kondíciók indokoltan és jogszerűen egyoldalúan módosíthatók. módosíthatók Ellenkező esetben a felelős hitelezés elve sérülne, a betétesek szerződési kockázata indokolatlanul, indokolatlanul jelentősen megnövekedne.
Az LB álláspontja az egyoldalú szerződésmódosításról • N Nem ért é egyet a Legfelsőbb L f l őbb Bíróság Bí ó á a másodfokú á df kú ítélet í él azon megállapításával, miszerint az alperes az ügyfélre kedvezőtlenül és egyoldalúan csak ugyanazon feltételek fennállása esetén változtathatja meg a szerződés tartalmát,, melyy feltételeket a Ptk. 241. §§‐a a bíróságg általi szerződésmódosításhoz meghatároz. • Ap perbeli szerződés típus p esetében ugyanis gy a szerződés egyoldalú, az ügyfélre hátrányos módosításának feltételeit a Ptk‐hoz viszonyítva lex speciálisnak minősülő i ő ülő jogszabály, j bál a Hpt. H t határozza h tá meg.
Az LB álláspontja az egyoldalú szerződésmódosításról • a kölcsön, köl ö hitel, hit l illetve ill t pénzügyi é ü i lízingszerződések lí i ődé k tipikusan ti ik hosszútávra jönnek létre, a szerződő feleken kívül álló, előre nem kalkulálható tényezők, körülmények a más típusú polgári á jogi szerződésekhez é képest é á á általában nagyobb gyakorisággal, jelentősebb hatást kifejtve fordulnak elő e szerződések esetén. • A Ptk. 241. §‐ában foglalt jogintézménytől lényegesen eltér a Hpt. 210. §‐ának /3/ bekezdése. A Hpt. szabályozása szerint a hitel/kölcsönszerződés aláírásakor az adós tudomásul veszi, hogy az ÁSZF‐ben, illetve a kölcsönszerződésben meghatározott okok megváltozása esetén té a szerződést ődé t a pénzügyi é ü i intézmény i té é egyoldalúan ld lú módosíthatja az adós hátrányára
Az LB álláspontja az egyoldalú szerződésmódosításról • A kölcsönszerződésben köl ö ődé b megjelölt j lölt okok k k megváltozása ált á indokolt esetben egyben ‐ a Hpt. 210. § /4/ bekezdés b)) p pontjában j írtak szerint ‐ az ügyfél gy jjavára történő szerződésmódosítási kötelezettséget jelenti. • Épp a fogyasztói érdekek érvényesülése, a perbeli j i jogviszonyok k sajátos ját jellege j ll miatt i tt szabályozza bál a Hpt. H t azt, hogy mikor kerülhet sor egyoldalú szerződésmódosításra. Ebből következőn nem a Ptk. szabályai az elsődlegesek a hitel/kölcsön és pénzügyi lízingszerződés érvényességének megítélése tekintetében hanem a Ptk‐val tekintetében, Ptk val azonos szintű jogforrásnak, a Hpt‐nek mint lex speciálisnak a rendelkezései
Az LB álláspontja az egyoldalú szerződésmódosításról • A Az egyoldalú ld lú szerződésmódosítás ődé ód ítá jogát j át a hitelező hit l ő akkor kk jogosult gyakorolni, ha a módosításra okot adó objektív körülmények tételes meghatározását a szerződés tartalmazza, valamint a hitelező árazási á á elveit írásban íá rögzítette. • a Hpt. Hpt 210. 210 § /6/, /6/ /7/ és /9/ bekezdéseiből kitűnően a módosításról az ügyfelet a módosítás hatályba lépése előtt legalább 60 nappal hirdetményben és egyéb módon is értesíteni kell, kell az ügyfél pedig ‐ főszabályként ‐ a módosítás hatályba lépése előtt díjmentesen felmondhatja a szerződést. E törvényi rendelkezések megfelelnek a 93/13 EGK 93/13.EGK t á i tanácsi iá l b irányelvben ít k k írtaknak.
Az LB álláspontja az egyoldalú szerződésmódosításról • Obj Objektív ktí okként kké t a nyelvtani l t i értelmezés ét l é szerint i t is i csakk olyan l külső körülmény vehető figyelembe, melynek előidézésében a felek sem külön‐külön, sem együttesen semmilyen szerepet nem játszhatnak, á melynek bekövetkeztére a feleknek semmiféle befolyása nem lehet. • A tételes meghatározás követelményének csak akkor felel meg a szerződés, ha az ok‐lista teljeskörűen és nem példálózva jelöli meg az egyoldalú szerződésmódosításra alapot adó körülményeket, körülményeket tehát ha az ok‐lista ok lista egy olyan zárt rendszer, amely a figyelembe vehető tények és körülmények taxatív felsorolását tartalmazza. • Az okokat pontosan, egyértelműen, ellentmondásoktól mentesen kell megjelölni.
Az LB álláspontja az egyoldalú szerződésmódosításról • C Csakk olyan l kö ül é k változása körülmények ált á adhat dh t alapot l t a kamat, k t a díj, a költség tekintetében az egyoldalú szerződésmódosításra, mely körülményeket a szerződéskötéskor ődé köté k is i figyelembe fi l b vettek tt k a kamat, k t a díj és é a költség meghatározásakor és mely körülmények változása tényleges hatást gyakorol a kamat, a díj, a költség mértékére. • A bekövetkezett változásnak meg kell haladnia a normálisan vállalható üzleti kockázat mértékét, mértékét jelentéktelen, jelentéktelen érdemi hatást nem kiváltó változás nem adhat alapot a szerződés módosítására. A módosítás mértékének arányban kell állnia a bekövetkezett változás hatásával hatásával.
Az LB álláspontja az egyoldalú szerződésmódosításról • H Hangsúlyozandó, hogy bár az adott körülmény úl dó h bá d tt kö ül é változásával a szerződéskötéskor elvi értelemben számolni lehetett ‐ ellenkező esetben nyilván nem számolni lehetett ellenkező esetben nyilván nem szerepelt volna az ok‐lista felsorolásában ‐ a változás tényleges bekövetkeztét, a kamatra, a y g , , díjra, a költségre kiható mértékét ésszerűen még egy professzionális gazdasági szereplő sem láth tt lő (E l i d k lh tó láthatta előre. (Ezzel indokolható ugyanis, hogy i h már nem lehet elvárni a szerződés kamatra, díjra, költségre vonatkozó rendelkezésinek változatlan költségre vonatkozó rendelkezésinek változatlan feltételek melletti fenntartását.)
Az LB álláspontja az egyoldalú szerződésmódosításról • A maii gazdasági d á i körülmények kö ül é k között kö ött azonban b aztt egyértelműen ét l ű kimondani, hogy minden egyes az ok‐listában felsorolt körülmény megváltozásával, annak pontos mértékével (a vis maior esetét kivéve) az alperesnek akár több évtizedre előre is számolnia kell, kell a Legfelsőbb Bíróság meggyőződése szerint nem lehet. • Ezt az álláspontot erősítik a 275/2010.(XII.15.) Korm. rendeletben foglaltak illetve a 93/13.EGK foglaltak, 93/13 EGK tanácsi irányelv egyes rendelkezései is. is • A Hpt‐nek az a rendelkezése, mely szerint a szerződésben meghatározott körülmények változása kiválthatja a pénzintézet azon kötelezettségét is, is hogy indokolt esetben csökkentse (értelemszerűen az ügyfél számára kedvezően) a kamat, a díj, vagy a költség mértékét, szintén ezen álláspont helyességét támasztja alá.
Az LB álláspontja az egyoldalú szerződésmódosításról • A Legfelsőbb L f l őbb Bíróság Bí ó á megítélése ítélé szerint i t nem lehet tételes vizsgálat i sgálat nélkül azt kimondani, hogy az ok‐listákban foglaltak "formai" szempontból megfelelnek a törvényi előírásoknak. • Vannak V k ugyanis i olyan l f ltét l k melyekkel feltételek, l kk l kapcsolatban k l tb felmerülhet például, hogy nem felelnek meg a tételes meghatározás követelményének, • bekövetkezésükre b kö tk é ük az alperesnek l k esetleg tl ráhatása áh tá lehet, l h t • vagy nem eléggé egyértelműen meghatározottak, • szubjektív j elemeket tartalmaznak,, • sőt olyan közgazdasági fogalmak is megjelennek, melyek vonatkozásában a Legfelsőbb Bíróság szerint azok jelentésének, tartalmának felderítése lehet szükséges.(???) g ( )
Az LB álláspontja az egyoldalú szerződésmódosításról • A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a fent kifejtettekre tekintettel a megalapozott döntés meghozatalának alapfeltétele az ok‐listákban felsoroltak egyenkénti megvizsgálása abból a szempontból, hogy azok a Hpt. 210. § /3/ bekezdésében meghatározott, jelen részítéletben részletezett követelményeknek megfelelnek e. megfelelnek‐e. • Erre a vizsgálatra a per során nem került sor. • A kereset is csak általánosságban hivatkozott a rendelkezések tisztességtelenségére arra alapítottan, alapítottan hogy az ok‐listában ok listában felsorolt körülmények nem voltak kellően világosak, átláthatók, kiszámíthatók. Az alperes is csak általánosságban adta elő a kereseti kérelemmel kapcsolatos védekezését. védekezését • Sem az első, sem a másodfokú bíróság nem vizsgálta tételesen az ok‐listában foglaltakat.
Az új eljárásban vizsgálandó oklista” Az új eljárásban vizsgálandó „oklista • • • • • • • • • • • •
a) A a) A jogi, szabályozói környezet változása jogi szabályozói környezet változása ‐ A Hitelintézet ‐ hitel‐ és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő ‐ tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy azt érintő jogszabály, jegybanki rendelkezés vagy a hitelintézetre kötelező egyéb szabályozók megváltozása. A Hitelintézet ‐ hitel A Hitelintézet hitel‐ és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő ‐ tevékenységéhez kapcsolható közteher ‐ (pl. adó), a kötelező tartalékolási szabályok változása; ‐ kötelező betétbiztosítás összegének vagy díjának változása. b) A Hitelintézet forrásköltségeinek változása/pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása, b) A Hitelinté et forrásköltségeinek válto ása/pén piaci forráss er ési lehetőségek válto ása, így így különösen, de nem kizárólagosan ‐ Magyarország hitelbesorolásának változása; ‐ az országkockázati felár változása (credit default swap); ‐ a jegybanki alapkamat, a jegybanki repo a jegybanki alapkamat, a jegybanki repo betéti kamatlábak változása; betéti kamatlábak változása; ‐ a bankközi pénzpiaci kamatlábak/hitelkamatok változása; ‐ a Magyar Állam vagy a hitelintézet által kibocsátott kötvény és swap hozamgörbék egymáshoz képest történő elmozdulása; ‐ refinanszírozást biztosító nyilvánosan kibocsátott értékpapírhozamának, illetve kibocsátója refinanszírozást biztosító nyilvánosan kibocsátott értékpapírhozamának, illetve kibocsátója elismert külső hitelminősítő szervezet általi kockázati besorolásának változása, vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltozása; ‐ a hitelintézet lekötött ügyfélbetétei kamatának változása.
