Csillik Péter 2011. első negyedévi hitelintézeti teljesítmény ON THE PERFORMANCE OF THE HUNGARIAN BANKING SECTOR IN 11Q1 Executive Summary Total assets of financial institutions decreased for the second successive year in 11Q1 (10Q1/09Q1: -8.3%; 11Q1/10Q1: -1.3%), the preceding 7 years (2003-2009) showed a 19% average yearly increase. By applying a simple method (CHF for foreign currency assets, and CPI for HUF assets) to estimate the real value, total assets decreased by 20% in the past two years, while in the preceding 7 years it increased by at an annual average rate of 12.6%. (The rate of financial institutions credits denominated in foreign currency increased from 38% in 2003 to 73% in 2009, and it was 65% in March 2011.) Corporate loans decreased considerably both in nominal and estimated real terms. Their current amount is equal to the 4-8 years earlier value, depending on the observed term. When is observed on a base of estimated real value, the amount in 11Q1 is equal to the 07Q1value, but the share of credits in the portfolio decreased considerably as it was replaced by securities. In nominal terms, the banks’ total assets declined by 2.2% in 11Q1 compared to the 2010 December values. Securities increased by 11.8%, while loans declined by 7.9% (retail loans by 7.5% and corporate loans by 6.3% within three months). As for corporate loans, loans granted to large and small enterprises decreased by 9 to 10%, while credits to micro and medium size enterprises remained stable. According to our estimations, this descending trend could be only reversed by comprehensive motivation. The loans- to- deposits ratio during one quarter decreased by 10%, but is still notably high (145%) in March 2011. The rate of foreign currency loans decreased by 3% to 68%, compared to the end of last year. The estimated needed provisions declined from HUF 1,219 billion in 2010 to HUF 1,191 billion in 2011. However, the share of non-performing-loans rose from 8.1% to 8.6% in in 3 months. The profitability of the banks improved significantly in 11Q1 compared to the previous year (real ROE was -3.2% in 2010, but +5.2% in 11Q1), this is due mainly to the 1.1% improvement in impairments to total assets. An 8% increase of ROA is explained by all the other factors namely the net interest margin and operation costs to total assets improving by 0.1-0.1%, non-interest earnings to total assets decreasing by 0.4% because of declining profit on financial and investment services. Eight% of the total assets, 6% of loans and 10% of securities of the financial institutions are possessed by 10 branches. During the last Quarter their assets in nominal terms rose by 7%, loans declined by 2%, securities increased by 43%. Their ROE before tax in 2010 was 9.2%, but 23% on a yearly base in 11Q1. The improvement is due to the high leverage rate and the high interest margin as a consequence of remarkably low cost sources.
1
The share of cooperatives out of financial institutions is 5%, which decreased by 1% last year. During the last Quarter their assets and securities rose by 3%, while loans declined by 4%. The real ROE increased from 0.84% at the end of the year 2010, to 3.01% in 11Q1. The value of impairments were higher this year and lower last year compared to banks, net interest margin is 0.6% higher and operation costs are almost double than that of the banks’ and bank branches’ – presumably because of the economy of scale. The net profit of financial institutions (with improving portfolio) was positive in real terms this year despite of the decreasing trend of lending. Remarkable state help is needed (less extra tax on banks) for restarting lending activity in place of the growing share of securities. Vezetői Összefoglalás 2011 első negyedévében a hitelintézetek összes eszköze az előző év azonos időszakához hasonlítva, már második éve csökken (2010/2009 I. n.év: -8,3%, 2011/2010. I. n.év: -1,3%), a megelőző hét évben (2003-09) évi 19 %-os volt a növekedés. Egyszerűsített módszerrel (devizaeszközöknél CHF, forinteszközöknél CPI) reálértéket becsülve az eszközállomány két év alatt összesen 20%-kal csökkent, míg az előző hét évben évi átlag 12,6%-kal nőtt. (A hitelintézeti hitelek devizahányada 2003-2009 között 38%-ról 73%-ra nőtt, 2011. márciusban 65%-os. Akár folyóáron akár becsült reálértéken tekintjük a vállalkozói hiteleket, a csökkenés igen számottevő, a jelenlegi vállalkozói hitelállomány a 4-8 évvel ezelőttinek felel meg, attól függően, hogy nominális vagy reálértéken vizsgáljuk. Ha a teljes eszközállományt becsült reálértéken nézzük, akkor az 2011. I. negyedévében éppen akkora, mint 2007. I. negyedévében volt, de a hitelek súlya a portfólióban jelentősen csökkent, mivel kiszorították az értékpapírok A bankok folyóáron vett eszközei 2011. I. negyedévében 2010. decemberhez képest 2,2%-kal csökkentek, ezen belül az értékpapírok 11,8%-kal emelkedtek, míg a hitelállomány 7,9%-kal csökkent (háztartási hitelek 7,5%-kal, vállalati hitelek 6,3%-kal csökkentek, egyetlen negyedév alatt). A vállalkozási hiteleken belül a nagy-és kisvállalati hitelek 9-10%-kal csökkentek, a mikró és középvállalati hitelek alig mozdultak. Számításaink szerint csak erős ösztönzéssel lehetne megfordítani a zsugorodó hitelezési trendet. A hitel/betét arány negyedév alatt 10%-pontot mérséklődött, de 2011. március végén is nagyon magas (145%-os) volt. A bankhitelek devizahányada a múlt év végéhez képest 3%ponttal 68%-ra csökkent. A banki portfolió összes káros-anyag tartalma 2010 végéhez képest csökkent, ha a minősített portfolióelemeket osztályközéppel számítjuk, akkor a 2010 év végi CT 1219 mrd HUF CT képzési igény 1191 mrd HUF-ra csökkent. Ezzel szemben az NPL arány negyedév alatt 8,1%-ról 8,6%-ra emelkedett. A banki eredmények 2011 első negyedében (annualizáltan) jelentősen javultak a tavalyi évhez képest (reál ROE 2010-ben –3,2%-os volt, 2011.I.n.évben +5,2%), ez alapvetően az eszközarányos értékvesztés 1,1%-pontos javulásának köszönhető, a többi tényező: 0,1-0,1 %-ponttal javuló kamateredmény és működési költség, 0,4%-ponttal romló nem
2
kamatererdmény a csökkenő eredményű pénzügyi és befektetési szolgáltatások miatt együtt magyarázzák ROA 8%-pontos javulását. 10 fióktelep a hitelintézeti eszközök 8%-át, a hitelek 6, az értékpapírok 10%-át birtokolja. Negyedév alatt 7%-kal nőttek eszközeik folyóáron, a hitelek 2%-kal csökkentek, az értékpapírok 43%-kal nőttek. Adózás előtti ROE-juk 2010-ben 9,2%-os volt, 2011. I. .n.év-ben annualizáltan 23%, köszönhetően a kiemelkedően olcsó források miatti magas kamatmarge-nak és a jó tőkeáttételi rátának. A szövetkezetek az elmúlt évben 1%-ot veszítettek hitelintézeti részarányukból, ami most 5%-os.Az elmúlt negyedévben eszközeik 3%-kal, hiteleik 4%-kal csökkentek, értékpapír állományuk 3%-kal nőtt. Reál-ROE-juk a 2010 végi 0,84%-ról 3,01%-ra nőtt. A bankok hoz képest tavaly kevesebb, idén több értékvesztést számoltak el, működési költségük – feltehetően a kicsiny üzemméret miatt – csaknem a duplája a bankoknak és fióktelepeknek, kamatmargejuk 0,6%-ponttal nagyobb, mint a bankoknak. Zsugorodó hitelezés és javuló portfolió mellett a hitelintézetek reálértéken is nyereségesek lettek, az értékpapírok súlyának növekedése helyett a hitelezés újraindítása markáns kormányzati segítséget (banki különadó mérséklést) igényel.
3
2011. első negyedévi hitelintézeti teljesítmény A jelen rövid írásban előbb együttesen jellemezzük a teljes hitelintézeti szektor aktivitását mind folyó, mind becsült változatlan áron, majd rendre elemezzük a bankok, a fióktelepek és a szövetkezeti hitelintézetek 2011. első negyedéves teljesítményét. 1) Hitelintézetek együttes jellemzése folyóáron és becsült reálértéken A hitelintézetek (részvénytársasági formában, fiókként, szövetkezetenként) egyesített eszközállománya folyóáron 2003. márciusa - 2009 márciusa között gyors ütemben (évente átlag 18,5%-kal) nőtt, az elmúlt két évben összesen 10%-kal csökkent (ezen belül a 2011/2010 márciusi csökkenés 1,7%-os volt 1. táblázat Hitelintézeti eszközök folyóáron 2003 Milliárd HUF-ban márc Pénztár és elsz.-i számlák 404 Forgatási célú értékp. 624 Befektetési céllal vás ép 1 197 Értékpapírok összesen 1 821 J .banki és bankközi betétek 1 254 ebből: jegybanki betétek bankközi betétek Hitelek (nettó állomány) 6 507 ebből: vállalkozói hitelek 3 478 háztartások hitelei 1 327 Vagyoni érdekeltségek 207 Aktív kamatelhatárolások 110 Egyéb aktív e,e 132 Saját eszközök 196 Eszközök összesen 10 631
2004. márc. 706 846 1 552 2 398 1 206 303 903 8 768 4 310 2 402 260 200 261 272 14 070
2005. márc. 546 963 1 543 2 506 1 931 1 025 906 10 351 4 918 3 000 274 220 264 363 16 455
2006. márc. 639 1 180 1 543 2 722 2 636 1 502 1 134 12 530 5 605 3 911 182 547 419 19 987
2007. márc. 837 2 375 1 707 4 082 1 636 48 1 588 14 356 6 069 4 833 513 262 633 570 22 889
2008. márc. 714 2 381 1 989 4 370 2 037 419 1 617 18 508 7 148 6 275 572 331 946 712 28 189
2009. márc. 616 3 098 2 904 6 002 2 152 707 1 445 23 009 8 164 8 273 691 497 1 472 681 35 120
2010. 2011. márc. márc. 684 675 4 032 4 393 3 949 3 749 7 981 8 142 1 665 2 108 208 385 1 458 1 723 19 600 18 507 6 822 6 377 7 532 7 529 677 660 442 389 662 676 606 610 32 319 31 768
Devizahányad, %-ban márc.03 márc.04 márc.05 márc.06 márc.07 márc.08 márc.09 márc.10 márc.11 Pénztár és elsz.-i számlák 11% 7% 15% 20% 10% 15% 30% 32% 23% Forgatási célú értékp. 2% 3% 4% 6% 1% 1% 1% 4% 4% Befektetési céllal vás ép 15% 6% 5% 7% 9% 18% 17% 21% 24% Értékpapírok összesen 10% 5% 4% 7% 5% 9% 9% 12% 13% J.banki és bankközi betétek 19% 36% 27% 28% 67% 42% 36% 40% 38% ebből: jegybanki betétek 3% 0% 0% 56% 0% 2% 0% 11% bankközi betétek 47% 57% 64% 68% 53% 53% 46% 44% Hitelek (nettó állomány) 38% 37% 42% 51% 53% 64% 73% 68% 65% ebből: vállalkozói hitelek 37% 38% 43% 47% 44% 56% 64% 57% 55% háztartások hitelei 5% 5% 15% 34% 45% 60% 71% 67% 66% Vagyoni érdekeltségek 12% 21% 31% 56% 58% 66% 62% 61% Aktív kamatelhatárolások 18% 11% 14% 22% 20% 24% 20% 16% 19% Egyéb aktív e,e 9% 12% 6% 6% 5% 8% 8% 15% 14% Saját eszközök 0% 1% 1% 1% 1% 3% 8% 2% 2% Eszközök összesen 28% 28% 31% 38% 41% 49% 54% 49% 46% Forrás: Pszaf
4
1. ábra Hitelintézeti eszközök folyóáron, az adott március 31-én, adatok mrd HUF-ban 100 000 Értékpapírok összesen Hitelek (nettó állomány) ebből: vállalkozói hitelek háztartások hitelei
35 120
18 508
16 455
19 600
18 507
7 7 981 532 6 822
8 142 7 529 6 377
14 356
14 070 10 000
31 768
23 009
22 889 19 987
10 631
32 319
28 189
Eszközök összesen
12 530 10 351
8 768
8 273 164
6 507 5 605 4 918 4 310
3 911
3 478 3 000 2 402 398
2 506
6 069 4 833 4 082
7 148 6 275
6 002
4 370
2 722
1 821 1 327 1 000 2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Forrás: Pszaf
Hasonló a helyzet a hitelállomány változásánál, ahol 2009 előtt évi 20%-kal növekedtek a hitelek, míg 2010/2009-ben 16%-kal, 2011/2010-ben 5,7%-kal mérséklődött a hitelállomány. Az értékpapírok állománybővülése az elmúlt két évben is folytatódott, bár az elmúlt évben a növekedés lassult, míg az időszak egészében az éves növekedési ütem átlagosan 19,7%-os volt, 2010/2009-ben 28%-os, 2011/2010-ben 2%-os. (A hitel és értékpapír az eszközállomány döntő részét adja, együttes részarányuk 78% volt 2003-ban és 84% 2011-ben.) 2. táblázat A hitelintézetek eszközei reálértékének becslése CHF és CPI segítségével Pénztár és elsz.-i számlák Forgatási célú értékp. Befektetési céllal vás ép Értékpapírok összesen J.banki és bankközi betétek ebből: jegybanki betétek bankközi betétek Hitelek (nettó állomány) ebből: vállalkozói hitelek háztartások hitelei Vagyoni érdekeltségek Aktív kamatelhatárolások Egyéb aktív e,e Saját eszközök Eszközök összesen
márc.03 márc.04 márc.05 márc.06 márc.07 márc.08 márc.09 márc.10 márc.11 404 663 498 564 682 540 428 459 425 624 793 873 1040 1922 1797 2264 2770 2878 1197 1456 1399 1360 1390 1503 2062 2672 2357 1821 2249 2272 2400 3311 3300 4325 5442 5235 1254 1143 1773 2327 1393 1543 1476 1107 1284 0 284 927 1323 41 317 515 143 249 0 859 846 1003 1353 1227 961 964 1035 6507 8315 9585 11077 12091 14056 14702 12700 10592 3478 4089 4557 4954 5079 5424 5316 4467 3740 1327 2253 2737 3453 4046 4764 5314 4883 4305 207 245 253 0 433 434 448 441 382 110 188 201 160 215 251 351 300 247 132 245 240 482 514 714 1063 451 434 196 254 328 369 461 537 491 417 401 10631 13303 15150 17655 19100 21376 23285 21317 19000
5
Forrás: MNB, Pszaf adatokkal szakértői becslés
Megvizsgáljuk egyszerűsített módszerrel az eszközök reálváltozását. (Minden devizaeszközt CHF-nek tekintünk, a forint értékváltozását pedig CPI-vel korrigáljuk.) 2. ábra Hitelintézeti eszközök reálértékének becslése CHF-fel és CPI-vel
25000 Értékpapírok összesen J.banki és bankközi betétek Hitelek (nettó állomány) ebből: vállalkozói hitelek háztartások hitelei Eszközök összesen
20000
23285 21376
21317
19100
19000
17655
15150
15000
14056
14702
13303
12700
12091 10000
11077
10631
10592
9585 8315 6507
5000 3478 1821 1327 1254
4089 2253 2249 1143
4557 2737 2272 1773
5424 4764
4954
5079
3453
4046 3311
3300
1393
1543
5316 5314 4325
5442 4883 4467
5235 4305 3740
1107
1284
2400 2327 1476
0 2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Forrás: MNB, Pszaf adatokkal szakértői becslés A 2-es táblázat és az 1-es ábra azt mutatja, hogy (minden devizaeszközt CHF-nek tételezve) a CHF árfolyam és a fogyasztói infláció kiszűrése után az összes eszköz reálértéken 2011-ben a 2007-es szinten alakult. A hitelek esetén még a 2006 márciusi szintet sem érték el 2011 márciusában. Különösen nagy a visszalépés a vállalkozói hitelek esetén, ott a 2003-2004-es szinten állnak a reálhitelek 2011 márciusában. Jóval kisebb a visszaesés a háztartási hiteleknél, ahol a 2007-08-as szintet érik el a reálhitelek jelenleg. Az értékpapírok szinte minden évben növekedtek, csak 2001-ben volt egy kb. 4%-nál kisebb visszaesés. A jegybanki és bankközi betétek trend nélküli ingadozást mutattak. Összegezve, akár folyóáron akár becsült reálértéken tekintjük a vállalkozói hiteleket, a csökkenés igen számottevő, a jelenlegi vállalkozói hitelállomány a 4-8 évvel ezelőttinek felel meg, attól függően, hogy nominális vagy reálértéken vizsgáljuk. Ha a teljes eszközállományt nézzük, akkor az éppen akkora, mint 2007-ben volt, de a hitelek súlyát a portfólióban jelentősen kiszorították az értékpapírok.
6
2) Bankok teljesítménye folyóáron A részletező elemzés alapvetően a folyóáras adatokat használja, ahol ettől eltér az elemzés, ott azt jelezzük. Eszközök alakulása 3. táblázat Bankok folyóáras eszközállománya Bankok eszközei Mrd HUF-ban Pénztár és elszámolási számlák Forgatási célú értékpapírok Befektetési céllal vásárolt értékp. Értékpapírok összesen Jegybanki és bankközi betétek ebből: jegybanki betétek bankközi betétek Hitelek (nettó állomány)** ebből: vállalkozói hitelek*** háztartások hitelei Vagyoni érdekeltségek Aktív kamatelhatárolások Egyéb aktív elsz. Saját eszközök Eszközök összesen
2010.12.31 Előzetes 2011.01. 2011.02. 2011.03. forint deviza összesen forint deviza összesen forint deviza összesen forint deviza összesen 454 118 572 405 192 597 348 129 477 422 136 558 2322 173 2495 2577 168 2745 2707 170 2877 3111 171 3281 2616 945 3560 2768 915 3683 2767 914 3681 2651 883 3533 4938 1117 6055 5346 1082 6428 5474 1084 6558 5762 1053 6815 697 835 1532 625 845 1470 614 776 1390 823 629 1452 275 30 305 168 38 206 182 38 220 281 44 324 422 805 1227 457 807 1264 432 738 1170 542 586 1127 5322 12744 18067 5367 12062 17429 5418 11887 17305 5390 11310 16699 2383 3625 6008 2409 3455 5864 2410 3394 5804 2430 3213 5643 2091 5106 7197 2108 4836 6944 2109 4787 6896 2114 4564 6678 252 440 691 247 421 668 246 413 659 249 401 649 233 62 295 260 71 331 211 75 286 217 68 285 320 96 416 396 64 461 379 68 446 490 64 554 508 22 530 525 19 544 510 17 527 527 15 542 12724 15433 28157 13171 14756 27927 13200 14449 27649 13879 13676 27554
Forrás: Pszaf 2010. végéhez képest az összes eszköz 28157 mrd Ft-ról 27554 mrd Ft-ra (2,2%-kal) csökkent. Ez komoly belső átrendeződés mellett zajlott, az értékpapírok gyorsan (11,8%-kal) növekedtek (6815 mrd Ft-ra 6055 mrd Ft-ról), miközben a hitelállomány meglepően nagy mértékben (7,9%-kal) csökkent (18067 mrd Ft-ról 16699 mrd Ft-ra). Az értékpapírokon belül a befektetési céllal vásárolt értékpapírok 0,8%-os mérséklődése mellett a forgatási célú papírok 27,4%-os növekedése áll. A hitelek esetén egységesebb a kép, a háztartási hitelek 7,5%-kal, a vállalkozási hitelek 6,3%-kal csökkentek negyed év alatt. A devizális összetételben a forint eszközök súlya megnőtt, a 2010 végi 54,8%-os devizaaránya az összes eszköznek 49,6%-ra , 5,2%-ponttal csökkent. Az értékpapírok esetén 3,0%-ponttal, a hitelek esetén 2,8%-ponttal csökkent a devizaeszközök részaránya. A bankközi betétek esetén volt a legkomolyabb a változás, 13,2%-kal mérséklődött a devizaeszközök részaránya 2011. márciusában 2010 decemberéhez képest. Vállalkozási hitelek A 2011-es első negyedévében a legkomolyabb negatív irányú elmozdulás, hogy a vállalti szféra hitelei negyedév alatt 365 mrd Ft-tal, 6%-kal csökkentek. A mérséklődés arányaiban közel egyformán érintette a nagy- és kisvállalatokat (10% és 9%), miközben a mikró és középvállalkozások esetén a csökkenés csekély volt (1-1%). A vállalkozói hitelállomány szerkezete úgy jellemezhető, hogy a nagyvállalkozások részaránya 2/5, míg a mikró - kisközépvállalkozások súlya egyaránt 1/5-1/5-1/5. Ez a szerkezet érdemben akkor alakulhat át a
7
fejlettebb országokra jellemző ¼ nagyvállalat – ¾ KKV, ha a most nem aktívak közül vagy félmillió főt felszív a KKV szektor. 4. táblázat Vállalkozási hitelek Mrd HUFban 2010. dec. vállalkozói hitelek 6008 Nagyv. 2601 3407 KKV 1058 Mikróv. 1171 Kisv. 1178 Középv.
2011. márc. 5643 2356 3288 1053 1068 1167
szerk változás, változás, szerk 2011. mrd HUF %-ban 2010.dec márc. -365 -6% 100% 100% -245 -10% 43% 42% -120 -4% 57% 58% -5 -1% 18% 19% -104 -9% 19% 19% -10 -1% 20% 21%
Forrás: Pszaf A valódi gondot a vállalati szektor hitelcsökkenésében nem a nagyvállalati hitelek mérséklődése jelenti, (a nagyvállalat igen gyakran multinacionális nagyvállalat leányvállalata, hiteleinek jelentős részét az anyavállalat anyabankja bonyolítja), hanem a kisvállalkozási hitelek mérséklődése, ami mögött erős feszültségek (sorban állás, megrendeléshiány, hitelképesség elvesztése) állnak. Érdekesen alakult a hitelek darabszáma is, a mikró vállalkozások tavaly év végén 130525 db hitellel rendelkeztek, ez 133346 db-ra nőtt, miközben az állomány Ft-összegben nézve csökkent, ez arra mutat, hogy itt a bankok és a vállalkozások nagy gonddal keresik az új megoldásokat. A kis és középvállalkozások esetén a hitelek darabszáma csökkent, a kisvállalkozásoknál 37609 db-ról 37227 db-ra, míg a középvállalkozások esetén 11614 db-ról 11084 db-ra. A bankok a jelenlegi rossz vállalkozási portfólió mellett igen megfontoltan nyújtanak új hitelt, mivel amíg a vállalkozásoknál általában nehéz a helyzet, addig problémamentes vállalkozásoknak sem érdemes új hitelt adni, mivel az üzleti kapcsolatokon keresztül (nem fizetés, sorban állás, késedelmes szállítás, stb…) előbb utóbb a jónak minősülő vállalat is problémássá válhat. A banki érdekeltség megteremtése abban, hogy a veszélyes környezetben is hitelt nyújtsanak a KKV szektornak és ne értékpapírokat vásároljanak, komoly és elkötelezett kormányzati intézkedéseket igényelne. Azok az elgondolások, amit eddig a bankadó terhére kívántak alkalmazni, bár irányukban helyesek voltak, mértéküket tekintve elégtelenek. Ha a friss hitelek esetén csak fele akkora lenne a céltartalék-képzési kötelezettség, mint a fennálló állománynál, akkor ez igen komoly terheket róna a bankra. Ahhoz, hogy a banki hitelezés beinduljon egységnyi KKV hitelnövekmény többszörösét lenne indokolt engedni a különadó alapjának leírásából. (Ha pl. 360 mrd HUF-fal nőne a KKV hitelállomány, akkor ennek következtében az adóalap 1,2 %kal csökkenne, vagyis a banki különadó kb 1,5 mrd HUF-fal lenne kisebb, miközben a CT képzési többlet 12 mrd HUF lenne, ha a jelenlegi állománynál sokkal jobb átlagalatti+kétes+rossz kihelyezést valósítanának meg a bankok. Jelenlegi portfolió 4-4-4%, helyett 2-2-2% lenne az új portfolió CT többlete. A bankok tehát mindaddig veszítenek a KKV hitelállományának növekedésén, amíg azt az állam érdemben nem kompenzálja. Célszerű lenne 10-es szorzót alkalmazni, azaz minden 1 mrd Ft KKV hitelnövekmény után 10 mrd Ft-tal csökkenthető a különadó alapja, ekkor lenne legalább zérus összegű a bankok számára a KKV hitelek növelése.)
8
Háztartások hitelei A háztartási hitelek jellemzően 7%-kal csökkentek 2011. márciusa és 2010. decembere között, a lakáscélú hitelek 6,8%-kal, a fogyasztási célú hitelek 8,1%-kal mérséklődtek. A hitelek devizahányada 2-3%-ponttal csökkent. 5. táblázat Háztartási hitelek 2010.12.
2011.01.
2011.02.
2011.03.
deviza- összesen, deviza- összesen, deviza- összesen, deviza- összesen, hányad mrd HUF hányad mrd HUF hányad mrd HUF hányad mrd HUF Háztartások 70% 7588 69% 7339 69% 7302 68% 7074 Lakosság 71% 7510 69% 7262 69% 7225 68% 6997 Folyószámlahitel 2% 378 2% 391 2% 391 2% 389 Fogyasztási hitel 85% 2943 84% 2816 84% 2799 83% 2713 Lakáscélú 67% 4042 66% 3912 66% 3895 64% 3782 Egyéb hitel 66% 146 64% 143 62% 140 54% 112 Egyéni vállalk. 33% 78 31% 77 30% 77 30% 76
Forrás: Pszaf A lakáscélú hitelek a háztartási hitelek valamelyest több, mint felét (53%) képezik, a kép azonban ennél borúsabb, mivel a jelzáloggal fedezett hitelek nagyjából a fogyasztási hitelek felét is kiteszik, így a potenciálisan bukó hitelek fedezeteként nemcsak a lakáshitelek fedezetét kell számításba venni, hanem annál jelentősen többet. Források alakulása A források nem rendeződtek át olyan dinamikával, mint az eszközök. A kb. 600 mrd HUF forráscsökkenésből a betétmérséklődés mindössze 81 mrd HUF volt, ezen belül a vállalkozói betétek 176 mrd HUF-tal csökkentek, a bankközi betétek nem változtak, a felvett hitelek 365 mrd HUF-fal mérséklődtek. 6. táblázat Források alakulása
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
2010. December 31 2011. Január 31. 2011. Február 28. 2011. Március 31. devizadevizadevizadevizaMegnevezés hányad összesen, hányad összesen, hányad összesen, hányad összesen, % mrd HUF % mrd HUF % mrd HUF % mrd HUF Betétek 26% 11604 25% 11379 26% 11417 26% 11523 ebből: vállalkozói betétek* 34% 3516 34% 3322 35% 3309 36% 3342 háztatások betétei 19% 5915 18% 5922 19% 5940 18% 5887 Bankközi betétek 70% 5226 66% 5504 69% 5258 67% 5226 Felvett hitelek 81% 3927 81% 3720 81% 3754 80% 3562 Hitelezői jogot megtest. É.p. 45% 3288 44% 3265 45% 3189 44% 3205 Passzív kamatelhatárolások 21% 269 22% 291 23% 286 24% 288 Egyéb passzív elszámolások 7% 1196 10% 1108 9% 1084 10% 1077 Hátrasorolt kötelezettségek** Céltartalék 7% 178 6% 177 5% 174 5% 166 Saját tőke 0% 2468 0% 2484 0% 2486 0% 2506 Források összesen 41% 28157 40% 27927 41% 27649 40% 27554
Forrás: Pszaf 9
A hitel/betét arány A hitel/betét arány még mindig nagyon távol van az elfogadhatónak tekintett 100% alatti sávtól, de az elmúlt három hónapban összesen 11%-pontot javult a mutató, 156%-ról 145%-ra esett a hányados értéke. (Ha a javulás üteme nem változik, akkor egy év múlva 100%-ra csökkenne a hitel/betét arány.) A javulás döntően a hitelállomány csökkenése következtében állt elő, ebben a vállalkozási hitelek csökkenése nem szerencsés elem. 7. táblázat A hitel/betét arány alakulása, mrd HUF és % 2010. dec. 2011. jan. 2011. febr. 2011. márc. hitel 18067 17429 17305 16699 betét 11604 11379 11417 11523 hitel/betét 156% 153% 152% 145%
Forrás: Pszaf A banki portfolió alakulása A kép nem egyértelmű, javult vagy romlott a portfolió az elmúlt év vége óta? A rossz állomány 22 mrd HUF-fal nőtt, a kétes 44 mrd HUF-fal csökkent. Az átlag alatti tételek 47 mrd HUF-fal csökkentek, a külön figyelendő 275 mrd HUF-fal mérséklődött. A legnagyobb változás viszont az, hogy a problémamentes állomány 1145 mrd HUF-fal csökkent. 8. táblázat A banki portfolió mrd HUF-ban 2011.03. Minősítési Nem kötelezettség Probléma- Külön Átlag Rossz problémamentes alá tartozó mentes figyelendő alatti Kétes (6) (7) = összesen (1) (2) (3) (4) (5) (3)+(4)+(5)+(6) = (2) + (7)
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Minősítendő mérlegtételek összesen értékpapírok összesen pénzügyi szektorba történő kihelyezések** vállalkozói hitelek (járulékos vállalkozásokkal) háztatások hitelei egyéb belföldi szektornak nyújtott hitelek** külföldi kihelyezések egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök*
21 978 1 638 3 398 6 162 7 073 510 1 822 1 375
17 290 1 537 3 236 4 140 5 417 437 1 290 1 232
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Minősítendő mérlegtételek összesen értékpapírok összesen pénzügyi szektorba történő kihelyezések** vállalkozói hitelek (járulékos vállalkozásokkal) háztatások hitelei egyéb belföldi szektornak nyújtott hitelek** külföldi kihelyezések egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök*
23 466 1 807 3 580 6 518 7 587 650 2 040 1 284
18 435 1 744 3 438 4 282 5 868 568 1 413 1 121
2 642 737 69 2 127 18 1 163 256 835 385 62 5 368 59 17 12 2010.12. 2 917 784 35 4 99 24 1 355 293 890 394 73 3 453 55 13 11
639 5 12 297 234 5 72 13
669 24 5 305 202 1 32 100
4 688 100 162 2 021 1 656 73 532 143
683 1 13 297 240 5 79 48
647 24 5 291 196 1 39 91
5 031 64 142 2 236 1 719 82 626 163
Forrás: Pszaf
10
Ahhoz, hogy a portfolió rosszasságát megítélni tudjuk célszerű a céltartalék képzési szorzókkal beszorozni az állományokat, és ezt az összeget vizsgálni. 9. táblázat A banki portfolió után képzendő céltartalék becslése mrd HUF-ban CT képzési igény
2009. dec. 2010. márc. 2010. jún. 2010. szept. 2010. dec. 2011. márc.
829 882 1076 1121 1219 1191
Forrás: Pszaf adatok alapján szakértői becslés A fenti számítás szerint –bár nem sokat, de - javult a portfolió, a javulás 2010 decemberéhez képest mindössze 28 mrd HUF, kb 2%, miközben a minősítendő állomány kb 4%-kal csökkent. Ha azt mondjuk, hogy jobban zsugorodott a portfolió, mint a CT képzési igény, akkor ez azt jelenti, hogy abszolút értékben javult a portfolió, míg relatíve romlott. A non performing loan (NPL) és a teljesen állomány hányadosát mutatja a fenti táblázat utolsó két oszlopa 2011 márciusában és 2010 végén. Ezek alapján 0,5%-ponttal romlott a hitelportfolió. 10. táblázat A 90 napja lejárt hitelek, és arányuk 2011.03.
2011. március
2010. december
90 90 Nem napon napon Összesen NPL %= NPL %= lejárt belül túl lejárt lejárt 90 napon túl/összes 90 napon túl/összes Hitelek összesen 14 288 1 920 1 520 ebből: Devizában nyújtott 9 531 1 407 907 hitelek Pénzügyi 2 091 25 35 vállalatok** Belföldi nem pénzügyi 4 884 609 669 vállalatok ebből: Devizában nyújtott 2 735 373 318 hitelek Lakosság 5 120 1 147 730 ebből: Devizában nyújtott 3 364 903 493 hitelek Egyéni vállalkozók 51 15 11 Belföldi 406 18 3 önkormányzatok*** Egyéb belföldi 84 2 7 ügyfelek*** Külföldi ügyfelek 1 652 104 66
17 728
8,6%
8,1%
7,7%
6,9%
1,6%
1,4%
10,9%
10,7%
9,3% 10,4%
8,9% 9,3%
10,4% 14,1%
8,9% 15,6%
0,6%
0,3%
7,3% 3,6%
4,3% 4,7%
11 845 2 151 6 162 3 427 6 997 4 760 76 427 92 1 822
Forrás: Pszaf adatok alapján szakértői becslés 11
Az amúgy is magas vállalti NPL ráta csak keveset romlott 10,7%-ról 10,9%-ra, míg a lakossági 9,3%-os tavalyi érték egyetlen negyedév során 10,4%-ra emelkedett. A devizahitelek NPL rátája sehol sem rosszabb, mint a forinthiteleké (bár többet romlott). Banki eredményalakulás 11 táblázat A banki eredményalakulás és összetevői 2010 előzetes, 2011. I. n. év annualizált Adatok mrd HUF-ban Kamateredmény Kamatbevételek Kamatráfordítások Nem kamateredmény Jutalékeredmény Osztalék Pénzügyi és befektetési szolgáltatások eredménye * Egyéb nem kamateredmény * Működési költségek Értékvesztés és kockázati céltartalék változása ** Szokásos üzleti tevékenység eredménye Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség*** Adózott eredmény
2010. év Előzetes 870 2043 1173 172 258 68 189 -343 599 -350 93 -35 58 20 38
2011.I.n.é., annualizált
átlagos eszközállomány átlagos saját tőke infláció
28577 2432 4,90%
27856 2487 4,50%
2010. év Előzetes
2011.I.n.é., annualizált
3,0% 7,1% 4,1% 0,6% 0,9% 0,2% 0,7% -1,2% 2,1% -1,2% 0,3% -0,1% 0,2% 0,1% 0,1%
3,1% 7,1% 3,9% 0,2% 0,8% 0,3% 0,1% -0,9% 2,0% -0,1% 1,3% -0,2% 1,0% 0,1% 0,9%
1,6% -3,2%
9,9% 5,2%
eszközarányos annualizált eredmény összetevők Kamateredmény Kamatbevételek Kamatráfordítások Nem kamateredmény Jutalékeredmény Osztalék Pénzügyi és befektetési szolgáltatások eredménye * Egyéb nem kamateredmény * Működési költségek Értékvesztés és kockázati céltartalék változása ** Szokásos üzleti tevékenység eredménye Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség*** Adózott eredmény (ROA) sajáttőke arányos adózott eredmény (ROE) reál-ROE
874 1971 1097 68 210 86 18 -246 554 -39 349 -67 282 36 246
Forrás: Pszaf és szakértői becslés
12
Az annualizált 2011. I. negyedéves eredményeket hasonlítjuk a 2010-es előzetes eredményekhez. Az eredmény alakulását befolyásoló főbb összetevők: A 2011. évi 3,1%-os annualizált eszközarányos kamateredmény 0,1%ponttal haladja meg a 2010 évit megegyezik, a kamatbevételek 7,1% vs. 7,1%, azonosak, a kamatkiadás idén 0,2%-ponttal kisebb, 3,9%. A kamatkiadások csökkenése összhangban állhat a hazai CDS javulásával, a kisebb kockázat mellett olcsóbb lehetett a forráshoz jutás. Ugyanakkor, ha az infláció csökkenésével vetjük egybe a kamatráfordításokat, akkor a reá-kamatkiadás enyhe emelkedéséről is beszélhetünk. A nem kamateredmények jelentősen csökkentek, az előző évi 0,6%-ról 0,2%-ra. Ezen belül amennyivel kisebb a jutalék (0,1%-ponttal) annyival több az osztalék. (0,1%-ponttal) . A komoly eltérés a pénzügyi és befektetési szolgáltatások eredménye volt, ami tavaly 0,7%-os volt, idén csak 0,1%-os, a 0,6%-pontos különbség további vizsgálata indokolt. Az egyéb nem kamateredményben benne van a banki különadó is az kb. -0,5%-ot tesz ki, mindkét évben, de emellett még egyéb tényezők is szerepet játszottak, hogy a tavalyi nem kamateredmény –1,25-os lett, az idei –0,9%-os. A fajlagos működési költség évek óta csökken, évi átlagban 0,2%-os a mérséklődés, 2011. I. negyedében annualizálva a csökkenés kisebb, 2%-os lett, szemben a 2010. évi 2,1%-kal. Az értékvesztés, kockázati céltartalék változása mutatja a legnagyobb eltérést, míg tavaly egész évben a –1,2%-ot kellett eszközarányosan képezni, addig 2011-ben mindössze –0,1%-ot. Az eltérés hatalmas, 1,1%-pontos. A céltartalék-képzési igény nem mond ellent ennek a javulásnak, ha jól sorolták be a tételeket a különfigyelendő, átlag alatti, kétes, rossz kategóriákba, akkor átlagos kulccsal azt kapjuk, hogy csökken a CT igény. Ellentmond ennek azonban az, hogy a NPL ráta nem keveset nőtt 2010-hez képest, és átlagosan 0,5%-ponttal emelkedett az NPL érték. Valójában az értékvesztési sor 1,1%-pontos különbözete határozza meg, hogy a 0,9%-os 2011. évi ROA 0,8%-ponttal jobb, mint az előző évi 0,1%-os érték. (A többi tétel, a 0,1% ponttal jobb kamateredmény, a 0,1% ponttal jobb működési költség, a 0,4%-ponttal rosszabb nem kamateredmény és az értékvesztés 1,1%-pontos javulása van a ROA javulása mögött.) A ROE a tőkeáttétellel szorzott ROA idén 9,9%-os, tavaly 1,6%-os volt. a reál-ROE (inflációszűrt tőkearányos eredmény) tavaly –3,2%-os volt, idén +5,2%-kal szerény , de pozitív eredménynek mondható, ami elmarad a békeidők banki hozam- elvárásának, mind itthoni, mind a külföldi évtizedes adatokat vizsgáljuk, de legalább nem negatív érték. Összegezve, zsugorodó hitelállomány és javuló portfolió mellett a banki eredmény jelentősen nőtt tavalyhoz képest.
13
3) Fióktelepek teljesítménye folyóáron 2010. második felétől 10 db fióktelep működik. A fióktelepek súlyát a hitelintézetek között az eszközök tekintetében a 10-es táblázat mutatja 12. táblázat A fióktelepek súlya a hitelintézeti eszközökből 2007. 03. fióktelepek Pénztár és elsz.számlák Forgatási célú értékpapírok Befektetési céllal v. értékp. Értékpapírok összesen Jegybanki és bankközi b. ebből: jegybanki betétek bankközi betétek Hitelek (nettó állomány)** ebből: vállalkozói hitelek*** háztartások hitelei Vagyoni érdekeltségek Aktív kamatelhatárolások Egyéb aktív elsz. Saját eszközök Eszközök összesen
2008.03.
2009.03.
2010.03.
2011.03.
Ft dev össz Ft dev össz Ft dev össz Ft dev össz Ft 1% 1% 1% 3% 3% 3% 7% 10% 8% 5% 19% 10% 10% 2% 0% 2% 4% 0% 4% 19% 0% 19% 14% 0% 14% 18% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 4% 1% 3% 7% 1% 6% 3% 1% 0% 1% 3% 0% 2% 12% 1% 11% 11% 1% 10% 12% 2% 6% 5% 10% 3% 7% 26% 23% 25% 12% 15% 13% 14% 0% 0% 0% 24% 24% 41% 0% 40% 9% 9% 17% 3% 6% 5% 2% 3% 3% 10% 23% 17% 13% 15% 14% 13% 1% 1% 1% 1% 2% 2% 5% 4% 4% 6% 5% 5% 7% 1% 1% 1% 2% 3% 2% 5% 5% 5% 5% 4% 5% 6% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 4% 5% 5% 4% 6% 6% 6% 1% 0% 1% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 1% 1% 3% 6% 4% 6% 5% 6% 22% 3% 19% 26% 0% 0% 0% 0% 1% 0% 32% 37% 32% 24% 44% 27% 13% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 1% 0% 1% 1% 0% 1% 1% 1% 2% 1% 2% 2% 2% 11% 5% 8% 9% 5% 7% 10%
Forrás: Pszaf 3. ábra Fióktelepek száma 2005-2011. között 12
11
11
11
11
11
11
11
11
10
10
10
10
10
10
10
10
8
6
6
4
4
3 2
2.
1.
0.
9.
8.
1. .0 20 11
.1 20 10
.1 20 10
.1 20 10
.0 20 10
6.
5.
4.
7. .0
.0 20 10
20 10
.0 20 10
.0 20 10
2.
1.
2.
2.
2.
2.
3. .0
.0 20 10
20 10
.0 20 10
.0 20 10
.1 20 09
.1 20 08
.1 20 07
.1 20 06
20 05
.1 2.
0
Forrás: Pszaf A fióktelepek súlya a hitelintézeti eszközök között stabilizálódni látszik, részaránya az összes eszközből 2009-ben 8%, 2010-ben 7%, 2011-ben 8%.Az összes eszközön belüli súlya 2-3%ponttal magasabb, mint a devizaeszközökben lévő súlya. A fiókok 2011-ben a hiteleknek 67%-át, az értékpapírok 10%-át, a jegybanki és bankközi betétek 17% bírják.
14
dev össz 7% 9% 0% 17% 0% 2% 0% 10% 21% 17% 0% 15% 22% 17% 6% 6% 7% 6% 7% 7% 0% 0% 5% 22% 31% 16% 0% 1% 6% 8%
13. táblázat A fióktelepek eszközeinek változása Megnevezés Pénztár és elszámolási számlák
2010.12.
2011.03.
forint deviza össz
forint
deviza
össz 64
59
8
67
53
11
Forgatási célú értékpapírok 473 Befektetési céllal vásárolt értékpapírok 100 Értékpapírok összesen 573
0
473
744
0
0
100
76
0
0
573
820
0
113
394
181
167
143
0
143
58
0
138
113
250
123
167
386
741
1 127
421
682
147
267
414
162
251
Jegybanki és bankközi betétek ebből: jegybanki betétek bankközi betétek Hitelek (nettó állomány)* ebből: vállalkozói hitelek ** háztartások hitelei
281
154
364
518
160
331
Vagyoni érdekeltségek
0
0
0
0
0
Aktív kamatelhatárolások Egyéb aktív elsz.
96
3
100
81
4
54
42
96
78
28
8
8
Saját eszközök Eszközök összesen
8
0
1 458
907
2011.03./2010.12.
2 365 1 642
0 893
forint deviza
89% 744 157% 76% 76 820 143% 64% 348 40% 58 90% 291 1 103 109% 413 110% 491 104% 100% 0 84% 85 145% 107 98% 8 2 536 113%
139%
149% 149% 92% 94% 91% 108% 68% 71% 99%
össz
95% 157% 76% 143% 89% 40% 116% 98% 100% 95% 100% 85% 111% 98% 107% Forrás: Pszaf
Az összes eszköz 171 mrd HUF-fal, 7%-kal nőtt, ez a forgatási célú értékpapírok 270 milliárd Ft-os bővülésének következménye. 14. táblázat A fióktelepek (eszközarányos) annualizált eredménye Fiókeredmény mrd HUF-ban Kamateredmény 1. Kamatbevételek Kamatráfordítások
2010 előzetes 81 141 60
Nem kamateredmény
5
Jutalékeredmény
12
2. Osztalék Pénzügyi és befektetési szolgáltatások eredménye*
0 8
Egyéb nem kamateredmény* 3. Működési költségek
-15
4. Értékv, céltartalék v.
-18
5. Szokásos üzleti tevékenység eredménye 6. Rendkívüli eredmény
16
7. Adózás előtti eredmény
14
átlagos saját tőke átlagos eszköz adózás előtti ROE
52
-1
155 2228
2011.I. n.év
2010 előzetes
2011.I. n.év
85 145 60 6 14 0
3,6% 6,3% 2,7% 0,2% 0,5% 0,0%
3,5% 5,9% 2,4% 0,3% 0,6% 0,0%
4 -11 50 -3
0,4% -0,7% 2,3% -0,8%
0,2% -0,5% 2,0% -0,1%
39 0 39 168 2450
0,7% -0,1% 0,6%
1,6% 0,0% 1,6%
9,17%
23,06% Forrás: Pszaf
15
Eredmény összetevők: A fiókok megfelelő adózás előtti eredménnyel zárták a 2010-es évet és azt meghaladó eredményt értek el 2011. első negyedévében. Eszközarányos kamateredményük a bankokénál 0,4%-ponttal magasabb, miközben mind a fajlagos kamatbevételük, mind a kamatkiadásuk elmarad a bankokétól, ám ez utóbbi jobban. A nem kamateredmény 0,1%-kal magasabb, mint a banki érték. A működési költséget egy év alatt is jelentősen csökkentették, 2011-ben a banki aránnyal azonosan 2%-os. Az értékvesztés –0,1%-os értéke ismét csak a bankok 2011-es eredményével azonos. Végül az adózás előtti 1,6%-os fiókeredmény 0,4%-ponttal magasabb, mint a bankok adózás előtti eredménye. Röviden: A közel tucatnyi fióktelep a hitelintézeti eszközök 8%-át birtokolják, ennél kisebb a hitelezésben a részarányuk, ahol az átlagosnál magasabb a forinthitelek részaránya. Kedvező áron beszerzett hitelforrásaik következtében 2011. évi annualizált adózás előtti ROE-juk mintegy duplája a bankokénak.
16
4) Szövetkezeti hitelintézetek teljesítménye folyóáron A szövetkezeti hitelintézetek súlyát a hitelintézetek között az eszközök tekintetében . 15. táblázat A szövetkezeti hitelintézetek súlya a hitelintézeti eszközökből szövetkezet Pénztár és elsz.számlák Forgatási célú értékpapírok Befektetési céllal v. értékp. Értékpapírok összesen Jegybanki és bankközi b. ebből: jegybanki betétek bankközi betétek Hitelek (nettó állomány)** ebből: vállalkozói hitelek*** háztartások hitelei Vagyoni érdekeltségek Aktív kamatelhatárolások Egyéb aktív elsz. Saját eszközök Eszközök összesen
2007. 03. Ft dev össz 10% 1% 9% 16% 0% 16% 5% 0% 5% 12% 0% 11% 31% 0% 10% 1% 0% 0% 33% 0% 11% 8% 0% 4% 6% 0% 3% 14% 1% 8% 4% 0% 2% 9% 0% 7% 2% 0% 2% 9% 0% 9% 10% 0% 6%
2008.03. Ft dev össz 13% 2% 11% 18% 0% 18% 7% 0% 5% 14% 0% 12% 16% 0% 9% 0% 0% 24% 0% 11% 9% 1% 3% 7% 1% 3% 14% 1% 6% 4% 0% 2% 9% 0% 7% 2% 0% 2% 8% 0% 7% 10% 1% 6%
2009.03. Ft dev össz 9% 2% 7% 12% 0% 11% 5% 0% 4% 9% 0% 8% 19% 0% 12% 1% 0% 1% 37% 0% 17% 9% 1% 3% 8% 1% 3% 14% 1% 5% 4% 0% 1% 7% 0% 5% 1% 0% 1% 9% 0% 8% 9% 1% 4%
2010.03. Ft dev össz 9% 2% 6% 8% 0% 7% 4% 0% 3% 6% 0% 5% 32% 1% 20% 2% 2% 41% 1% 22% 10% 1% 4% 9% 1% 4% 14% 1% 5% 4% 0% 1% 6% 0% 5% 3% 0% 2% 10% 0% 10% 9% 1% 5%
2011.03. Ft dev össz 9% 3% 8% 9% 1% 8% 5% 0% 4% 7% 0% 6% 23% 1% 15% 1% 0% 1% 31% 1% 18% 10% 1% 4% 10% 1% 5% 12% 1% 5% 4% 0% 2% 6% 1% 5% 3% 0% 2% 10% 0% 10% 9% 1% 5%
Forrás: Pszaf Az összes eszköz tekintetében a szövetkezetek 2007-08-ban 6%-os, 2010-11-ben 5%-os részaránnyal bírnak. Eszközeik között igen csekély a devizaeszköz, ez a hitelintézeti szektor devizaeszközeinek mindössze 1%-a. A hitelrészesedésük 4-5%-os, (ezen belül devizahitel részesedésük 1% körüli.) 16. táblázat A szövetkezeti hitelintézetek eszközei és növekedésük 2010.12.
2011.03.
szövetkezetek eszközei mrd HUF-ban HUF deviza össz HUF deviza össz 1. Pénztár és elszámolási számlák 50 4 54 48 5 53 Forgatási célú értékpapírok 361 1 362 366 2 368 2. Befektetési céllal vásárolt értékpapírok* 130 1 130 139 1 140 Értékpapírok összesen 491 2 493 505 2 508 Jegybanki és bankközi betétek 341 9 350 299 9 308 3. ebből: jegybanki betétek 4 0 4 3 0 3 bankközi betétek 336 9 345 296 9 305 Hitelek (nettó állomány)** 634 97 731 620 84 704 4. ebből: vállalkozói hitelek*** 289 37 327 288 33 322 háztartások hitelei 323 58 381 312 49 361 5. Vagyoni érdekeltségek 11 0 11 11 0 11 6. Aktív kamatelhatárolások 19 1 20 19 0 19 7. Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök 14 0 14 15 0 15 8. Saját eszközök 61 0 61 60 0 60 Eszközök összesen 1 621 113 1 734 1 577 101 1 678
2011.03./2010.12. HUF 96% 101% 108% 103% 88% 77% 88% 98% 100% 96% 94% 99% 112% 97% 97%
deviza 121% 126% 99% 116% 98% 98% 87% 90% 85% 4% 64% 11% 89%
össz 98% 102% 108% 103% 88% 77% 88% 96% 98% 95% 94% 98% 111% 97% 97%
Forrás: Pszaf
17
Az összes értékpapíron belüli súlyuk 6%-os, ez az évek során csökkent le, ahogy a bankoknál nőtt, ítt nem nőtt hasonló dinamikában az értékpapírok tartása. A bankközi betéteknek 18%-át tulajdonolják, ez a forint bankközi betétek esetén 31%-os. (Egy évvel korábban 41%-os volt a forint bankközi betétek piacán a szövetkezetek részaránya.) A szövetkezetek összes eszköze az elmúlt negyedévben nem nőtt, nominálisan 3%-kal csökkent. A hitelállomány csökkenése ennél valamelyest nagyobb, 4%-os volt. 12%-kal esett vissza a bankközi betétek állománya. Növekedést az értékpapírtárca mutatott, 3%-os volt a bővülés. 17. táblázat A szövetkezetek (eszközarányos) annualizált eredménye Eredményösszetevők mrd HUF-ban Kamateredmény 1. Kamatbevételek Kamatráfordítások Nem kamateredmény Jutalékeredmény Osztalék Pénzügyi és befektetési szolgáltatások 2. eredménye ebből: devizaárfolyam-változásból származó eredmény Egyéb nem kamateredmény 3. Működési költségek 4. Értékvesztés és kockázati céltartalék változása* 5. 6. 7. 8. 9.
Szokásos üzleti tevékenység eredménye Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség** Adózott eredmény átlagos saját tőke átlagos eszköz adózás utáni ROE infláció reál-ROE
2010.év 68 135 67 16 21 1
2011.I.n.é. 64 129 65 15 19 0
2010.év 4,1% 8,1% 4,0% 1,0% 1,3% 0,0%
2011.I.n.é. 3,7% 7,5% 3,8% 0,9% 1,1% 0,0%
4
3
0,2%
0,2%
3 -9 63
2 -7 59
0,2% -0,5% 3,8%
0,1% -0,4% 3,5%
-13 8 0 8 2 7 119 1668
-9 10 0 11 1 9 124 1706
-0,8% 0,5% 0,0% 0,5% 0,1% 0,4%
-0,5% 0,6% 0,0% 0,6% 0,1% 0,6%
5,78%
7,65%
0,84%
3,01%
4,90%
4,50%
Forrás: Pszaf A szövetkezetek a 2010-es évet jobb eredménnyel zárták, mint a bankok, de a 2011-es annualizált első negyedévük elmarad attól. Főbb összetevők: Kamatmarge, bár egy év alatt csökkent, a banki marge-ot 0,6%-ponttal meghaladja, különösen magas bár csökkenő a fajlagos kamatbevétel. Nem kamateredmény 0,9%-os a tavalyihoz képest valamelyest csökkent, de 0,7%-ponttal magasabb, mint a bankoknál, ez a magasabb jutalék és jobb egyéb nem kamateredményből következik. A működési költség jelentősen csökkent egy év alatt, de most is 1,5%-ponttal magasabb, mint a bankoknál, ennek oka lehet a kicsiny üzemméret is. Értékvesztésben kevesebbet számoltak el tavaly, de idén többet mint a bankoknál, de a két év összege azonos mindkét szereplőnél. Összegezve, a magasabb kamatmarge és nem kamateredmény az igen magas működési költség és az idei értékvesztés mellett a nominális ROE 7,65%-os, ez 2,2%-ponttal kevesebb, mint a bankoké, míg 2010-ben a szövetkezeti előny (4,6%-pont) nagyobb volt. 2011. június 2.
18
