CSÍKSOMLYÓI PÜNKÖSDI BÚCSÚS ZARÁNDOKLAT MÁJUS 26

2012. VIII. évfolyam 5. szám, május

Havonta megjelenő ingyenes programmagazin

I S S N 2 0 6 6 - 6 3 49

CSÍKSOMLYÓI PÜNKÖSDI BÚCSÚS ZARÁNDOKLAT 2012. MÁJUS 26.

NK U T A L N Á J A REKLÁM 2012-ben is annyiért, mint 2008-ban! Külső borító Egy lapszám: 200 € Három lapszám: 600 € 20% 480 € Hat lapszám: 1200 € 30% 840 € 1 belső oldal Egy lapszám: 80 € Három lapszám: 240 € 20% 192 € Hat lapszám: 480 € 30% 336 €

½ belső oldal Egy lapszám: 50 € Három lapszám: 150 € 20% 120 € Hat lapszám: 300 € 30% 210 €

BEKÖSZÖNTŐ Tartalom

Kedves Olvasó!

PROGRAMON – MÁJUS

Itt a május pünkösd ünnepével. Magazinunk e havi száma vidékünk ismert egyházi ünnepe, a csíksomlyói pünkösdi búcsú mellett gazdag programkínálatot ajánl az olvasóknak. A pünkösdi héten, az ünnepre hangolva harmadik alkalommal szervezik meg a Székelyföld Napokat Maros, Hargita és Kovászna megyében. A hagyományápoló májusi rendezvények sorából kiemelkedik a Csűrdöngölő – gyermek- és ifjúsági néptánctalálkozó, amelyet a csíksomlyói búcsú előtti napon tartanak. A Csíki Székely Múzeum A Mikó-vár története című új állandó kiállítása mellett Victor Vasarely időszakos tárlatával is várja az érdeklődőket, valamint a hónap elején bemutatják a Très Courts – nagyon rövid filmek fesztiválja alkotásait is. Képzőművészeti kiállításokkal készül az Ave Art Galéria, ahol Csata Jenő, a PAG Herman Levente, míg a Új Kriterion Galéria Vásárhelyi Antal alkotásait mutatja be. Ismét megszervezik a Székelyföld Napok programjai keretében a Hargita Megyei Képzőművészeti Tárlatot, amely mintegy negyven alkotást válogatott ki a megyei képzőművészek pályázaton benyújtott munkáiból. Folytatódik a Nyitott Akadémia és a Szülők Iskolája előadás-sorozat dr. Damján László, Váta Emese, dr. Kádár Annamária pszichológusok előadásaival. Május gazdag programkínálatához kevés esőt és tartalmas kikapcsolódást kívánok szerkesztőségünk nevében is. Mihály Réka

CSÍKI JÁTÉKSZÍN A Csodaforrás – mesejáték / 4 Móricz Zsigmond: Búzakalász – színmű / 4

szereda.Origo Havonta megjelenő ingyenes programmagazin. Megjelenik 3000 példányban. Kiadja: a Csíkszereda Kiadóhivatal, Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának kiadója. 530110 Csíkszereda, Vár tér 1. sz., tel.: +40 266 315 120 / 134 @: [email protected], www.szereda.ro A kiadásért felelős: Antal Attila alpolgármester Felelős szerkesztő: Mihály Réka Szerkesztőbizottság: Ady András, Ferenczy Krisztina, György Piroska, Prigye Kinga Korrektúra: Prigye Kinga Laptipográfia, nyomdai előkészítés és nyomda: Gutenberg Grafikai Műhely és Nyomda www.gutenberg-art.ro

HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES Csűrdöngölő – gyermek- és ifjúsági néptánctalálkozó / 6 Ördöngösök Füzesen – előadás / 7 CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM A Mikó-vár története – új állandó kiállítás / 8 Très Courts – Nagyon Rövid Filmek Nemzetközi Fesztiválja / 12 Victor Vasarely-kiállítás / 13 Ablonczy Balázs történész előadása / 14 CSÍKI KAMARAZENEKAR A Marsal Trio dzsesszkoncertje / 15 ESEMÉNY / RENDEZVÉNY A fény varázslatában – Csata Jenő kiállítása / 16 Hargita Megyei Képzőművészeti Tárlat / 17 Second hand – Herman Levente kiállítása / 18 Kultikus architektúra – Vásárhelyi Antal kiállítása / 20 Irodalmi karaván / 22 III. Székelyföld Napok / 22 L. Balogh Béni előadása a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozatban / 23 Mesepszichológia – dr. Kádár Annamária előadása / 24 Mondd ki szépen! – Váta Emese előadása / 26 Nyitott Akadémia – dr. Damján László előadása / 26 Figyelemfelkeltő nap / 28 A Role együttes pünkösdi koncertje / 34 A CSEKE programajánlója / 36 FERENCES SZÓ Csíksomlyói pünkösdi búcsú / 29 Csáky-Pallavicini Zsófia előadása / 33 A SZÉKELYFÖLD GALÉRIA AJÁNLÓJA / 35 SPORTNAPTÁR / 37 KÖNYVKOSÁR A Pallas-Akadémia Könyvkiadó ajánlója / 38 A Corvina Könyvesház ajánlója / 40 A Bookart Könyvkiadó ajánlója / 42 A Csíkszereda Kiadóhivatal kiadványai / 44 HELYTÖRTÉNETI ÉVFORDULÓK / 45 CSÍK-INFO-SAROK / 46 3

CsíKI JÁtÉKsZíN

Csíkszereda, temesvári sgt. 6. sz., tel./fax: +40 266 310 670, e-mail: [email protected], www.csikijatekszin.ro

a CsodaForrÁs – mesejáték kínai népmese alapján a budaházi attila által írt és rendezett előadás ősbemutatója 2004 őszén volt. az előadás – kínai mesén alapuló történet – most részben új szereposztással, kissé felfrissítve kerül ismét repertoárra az azóta kisiskolásokká cseperedettek számára. Ma da elindul a csodaforráshoz, hogy beteg édesanyjának gyógyító vizet hozzon. az úton sok akadály áll elő, és számára is kiderül, hogy nagyon nehéz dolgot vállalt magára. Útközben barátokat szerez, akik segítik, sőt, ha kell, vele együtt vállalják a veszélyeket is. Matsubo istennő azonban csak úgy adja oda nekik a Víz tigrisét és a tűz sárkányát megfékező kötelet, ha azt visszaviszik neki.

Fotó: sándor levente

Móricz Zsigmond: bÚZaKalÁsZ – színmű két részben bemutató előadás: 2012. május 4. Móricz Zsigmond búzakalász című színművét május elején mutatja be a Csíki Játékszín társulata. a kevésbé közismert darab egy vidéki kisváros polgármesterének életébe nyújt bepillantást a választási kampány időszaka alatt. Magánember és politikus egyetlen, igen zsúfolt napját tárja elénk az író. az egész város megbolydul, hiszen nemcsak az angol kölcsön fölött kell döntésnek születnie, hanem az épülő új híd körül is keltett bonyodalmak támadnak. dr. Árva Kiss endre: KosZtÁNdI Zsolt Márta, a felesége: KIss bora, Papa: lőrINCZ aNdrÁs erNő Mama: MÁrdIrosZ ÁGNes Marika, endre húga: KIss aNdrea bartay: Vass Csaba, szobalány: FeKete berNadetta tiba Pista: beNde sÁNdor báró: KeresZtes sZabolCs, báróné: KIsKaMoNI-sZalaY lIlla, Főjegyző: FülÖP ZoltÁN Hurkásné: MÁrtoN NoÉMI esZter Vasutas: GIaCoMello roberto, Közjegyző: bIlIbóK attIla badacsi: PaP tIbor. Zenészek: berZe albert, CsÁsZÁr bÁlINt, KoZMa sZIlÁrd, MÁrtoN leVeNte, tódor IMre botoNd. dramaturg: bUdaHÁZI attIla; díszlet-jelmeztervező: KeleMeN Kata; rendező: ParÁsZKa MIKlós. budaházi attila dramaturg 4

Fotó: Iochom Zsolt

5

HarGIta NeMZetI sZÉKelY NÉPI eGYüttes

Csíkszereda, temesvári sgt. 6. sz., tel.: +40 266 371 362, e-mail: [email protected], www.hargitatanc.ro

CsŰrdÖNGÖlő – gyermek- és ifjúsági néptánctalálkozó 2012. május 25. / péntek

Fotók: Iochom Zsolt

amint az utóbbi években rendszeresen, pünkösd hetében összegyűlnek Csíkszeredában a hagyományokat szeretően őrző gyerekek és ifjak megmutatni a világnak értékeinket, és egymásnak azt, amit újabban tanultak. Idén május 25-én találkoznak déli 12 órakor, tervezetten a Mikó-várban, rossz idő esetében a Városi Művelődési Házban. a huszonegyedik Csűrdöngölő szervezői, az andrás alapítvány és a Hargita Nemzeti székely Népi együttes igyekeznek ezúttal is minden csoportnak lehetőséget biztosítani a megmutatkozásra, hiszen mi jogosan lehetünk büszkék mindannyiukra, nekik pedig, a gyerekeknek és ifjaknak szükségük van a visszaigazolásra, a tudat erősítésére, hogy amit tesznek, az érték, és hogy ezért megérdemlik a megbecsülést. Csíkszereda lakossága pünkösd napjára minden évben megsokszorozódik. a somlyói búcsú a legjobb alkalom megmutatnunk a világnak erőnket és életképességünket. Van múltunk és van jövőnk, mert vannak gyerekeink és ifjaink, akik ismerik és ápolják a hagyományokat. rangyák József 6

HarGIta NeMZetI sZÉKelY NÉPI eGYüttes

Csíkszereda, temesvári sgt. 6. sz., tel.: +40 266 371 362, e-mail: [email protected], www.hargitatanc.ro

ÖrdÖNGÖsÖK FüZeseN – a Hargita Nemzeti székely Népi együttes előadása 2012. május 26. / szombat / 18.00 óra / a Városi Művelődési Ház Pünkösd szombatján a csíkszeredaiak és a somlyói búcsú zarándokjai szórakoztató kulturális élményben részesülhetnek. a Hargita Nemzeti székely Népi együttes Ördöngösök Füzesen című műsorát mutatja be újra itthon május 26-án, este 6 órai kezdettel. a takács sándor által kiadott lélekjárás című írásából merít alapjául a Hargita együttes új műsora. az eredeti legenda, illetve annak variációi Ördöngösfüzes falu nevének kialakulására igyekeznek magyarázatot adni. a táncjáték szándéka nem az etimológiai eredet megfejtése, hanem egy minden korosztálynak szóló mesét kíván elsődlegesen a tánc nyelvén bemutatni. az előadás során a nézők szórakoztató történetbe ágyazva észak-mezőségi, kalotaszegi, gyimesi és szatmári táncokat láthatnak. az Ördög ott van... különböző neveket viselve majdminden vallásban, a népek öröklődő hitvilágában mint a Gonosz megtestesítője. Ily módon jelen van a magyarság hitvilágában is, és gyakori szereplője népmeséinknek, csakhogy velünk valahogy mindig pórul jár, de az eszes paraszt (vagy éppen parasztaszszony) túljár az eszén, és nevetség tárgyává teszi. az Ördög nem ritka földrajzi neveinkben sem. Minden tájegységnek van egy Ördög pataka, Ördög árka, Ördög lápja, vagy valami hasonló, és Mezőségen ott van Ördöngösfüzes. az előadás rendezője: boka Gábor, koreográfus: busai Norbert és busai Zsuzsanna.

a jegyek elővételben megvásárolhatóak a Városi Művelődési Ház jegypénztárában naponta 10.00–13.00, illetve 17.00–19.00 óra között. rangyák József

Fotók: Iochom Zsolt

7

CsíKI sZÉKelY MÚZeUM

Csíkszereda, Vár tér 2. sz., www.csikimuzeum.ro

a MIKó-VÁr tÖrtÉNete – új állandó kiállítás régészeti-történeti, főként helytörténeti jellegű kiállítás. Most már vannak olyan szakembereink, akiknek segítségével megvalósulhatott az előkészítési munka. Végül pedig a Mikó-vár tavaly elkezdett, nagy volumenű felújítása egyfajta katalizáló szerepet töltött be, hozzásegített bennünket ahhoz, hogy ez az eurószázezres költségvetésű kiállítás létrejöhessen.

Fotó: Kristó róbert

Május 19-én nyílik a Csíki székely Múzeum legújabb, a Mikó-vár története című állandó kiállítása. a múltbeli mindennapok egy szeletét megjelenítő kiállítás a régészeti munka eredményeit felhasználva idézi meg a Mikó-vár bethlen Gábor korabeli, majd a 18. századi virágkorát. a kiállítás kapcsán Gyarmati Zsolt múzeumigazgatót kérdeztük. az utóbbi években a Csíki székely Múzeum időszakos kiállításaival vált egyre ismertebbé. Most elérkezett az idő arra is, hogy egy állandó kiállítással hívja fel magára a figyelmet az intézmény. Mi tette ezt időszerűvé? 2003 óta, amikortól én töltöm be a Csíki székely Múzeum igazgatói tisztségét, két saját, állandó kiállításunk volt. ezt követően valóban időszakos, vendégkiállításokkal jelentkeztünk gyakrabban. a vártörténeti állandó kiállításunkat egyrészt az tette időszerűvé, hogy már régen nem volt, és bár nincs erre recept, de általában 5-6 évente szoktak a múzeumok ilyen jellegű kiállítással előrukkolni, melyeket két-három éves előkészítés előz meg. a múzeumok ugyanis komplex feladati struktúrával rendelkeznek, és ennek csupáncsak egy része válik láthatóvá a közönség számára. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a muzeológus által végzett gyűjtésnek, feldolgozásnak, raktározásnak, konzerválásnak, restaurálásnak, a tudományos kutatásnak csak az eredményét tekinti meg a látogató egy kiállítás formájában. Időszerűvé tette ezt a kiállítást ugyanakkor az is, hogy a Csíki székely Múzeumban igazából nem nagyon volt 8

Mint azt említette, az állandó kiállítások előkészületi időtartama legalább két év. a vártörténeti kiállítás esetében az ötlet megszületésétől a gyakorlatba ültetésig milyen időintervallumról beszélhetünk? Milyen munkálatok zajlottak ebben a periódusban? a nagy áttörést ebben a történetben az jelentette, amikor nyolc évvel ezelőtt feltörtük a vastag betonpadlózatot a bejárattól bal oldalra eső három földszinti teremben, és elkezdtük fokozatosan feltárni a kutat és a konyha nyomait, amelyekről már régi osztrák alaprajzokból, leírásokból voltak ismereteink. Hat évvel ezelőtt érkezett látogatóba hozzánk egyik magyarországi muzeológus kollégám, Kaján Imre, jelenleg a Zala Megyei Múzeum igazgatója, akinek megmutattam az ásatást. ő már akkor megálmodta, hogyan lehetne ezeket az eredményeket bemutatni. az ötlet kipattanása után pedig fokozatosan alakult a kiállítási koncepció és terv. a folyamatba bekapcsolódó szakemberek (régész, művészettörténész, építész) munkája során egyre átütőbb és látványosabb eredmények kerültek felszínre. a falkutatásnak köszönhetően derült fény pl. arra, hogy boltozva volt a kutas terem, elfalazott építészeti elemeket (ajtók, ablakok, lépcsők, fülkék) tártunk fel. de a Vár tér rendezését megelőző ásatások során is nagyon szép leletanyag került elő, ami a várra és az erődrendszerre vonatkozik. sok szerencsés véletlen és tudatosan megtervezett akció, mozzanat volt

Fotó: spotFilm



Fotó: spotFilm

jellemző erre az időszakra. amikor láttuk, hogy ebből egy nagyon látványos kiállítást lehet létrehozni, elkezdődött a forrásbevonás is, hisz az elképzelt innovatív, multimédiás múzeumi infrastruktúra, mint már említettem, sok pénzbe kerül. Miben áll a kiállítás különlegessége? európa és a világ számos múzeumában vannak régészeti-történeti kiállítások, amelyeknek a tárgyait valahonnan máshonnan hozzák be, és úgy mutatják be a nagyközönség-

Fotó: Nagy Gyöngyvér

nek. a miénk azért egyedi, mert „in situ”, vagyis az eredeti helyen mutatjuk be a leletanyagot. a látogatók konkrétan az ásatások fölött elhelyezett ipari rácson járják körbe a kiállítás egy részét, alattuk a konzervált régészeti felület,

illetve a vitrinekben föld mélyéről előkerült tárgyak láthatók. ezt a ritka szerencsés helyzetet pedig látványcentrikus infrastruktúrával mutatjuk be. ezen belül a filmes technikát emelném ki, amely Nyugaton már évtizedek óta jelen van a múzeumokban, Kelet-európába azonban csak az elmúlt években gyűrűzött be. Kitaláltuk, hogy a régi korokat (a 17-18. századot) a realitás és a fikció határán mozgó, kosztümös filmekkel nagyszerűen be tudjuk mutatni. a kút titkai című némafilm azt eleveníti fel, hogy hogyan kerülhettek a kútba az ásatások során felszínre került tárgyak. a lakoma című alkotás pedig egy osztrák laktanya tiszti konyhájának nyüzsgő életébe enged bepillantást. a székelyföldi színészek és helyi statiszták bevonásával, a Csíki székely Múzeum épületében és annak udvarán forgatott rövidfilmeket schlanger andrás rendezte és a kolozsvári spotFilm gyártotta. a mozgóképes kultúra térhódítása alól napjainkban a múzeumok sem mentesülnek. a kiállításokba beépített képernyő (és az annak segítségével sugárzott film) hogyan képes növelni egy kiállítás vonzerejét? egy örök igazságból indulhatunk ki: tény, hogy az emberek figyelmét jobban megragadja mindaz, ami mozog. a múzeumoknál többnyire a statikusság a jellemző, a tárgyak mozdulatlanul ki vannak állítva, és azt a látogatók szemlélik. a látogató mozog, a tárgy áll. a mi esetünkben a látogató áll, és nézi a mozgásban levő képsorokat. a 9


Csíkszereda, Vár tér 2. sz., www.csikimuzeum.ro a második terem központi eleme a vár feltárt, 17-18. századi kútja. az itt elhelyezett vitrinekben a kútból és a latrinából előkerült, változatos leletanyag tekinthető meg. eközben a látogató a konzervált, régészeti felületek, építészeti emlékek fölött, ipari rácsokon sétál. a következő teremben igyekeztünk megragadni egy 18. századi konyha hangulatát, itt korabeli edények, konyhaberendezések, kerámiapipák vannak kiállítva. ebből a teremből nyílik egy éléskamra, ahol ételmásolatok lesznek kifüggesztve (sonka, kolbász, szalonna, káposztás hordó, pityókás zsák). az utolsó terem a bástyaterem, ahol eredeti fegyverek és másolatok tekinthetők meg. Itt van elhelyezve az érintőképernyő, valamint a 3d-s animáció, amellyel virtuális módon lehet végigkövetni a vár építéstörténetét. a látogatók ebben a teremben korabeli ruhák másolatait is magukra ölthetik. ez a terem ad helyet továbbá a gyerekek számára szervezett múzeumpedagógiai foglalkozásoknak, de akár gyűlések, céges értekezletek, munkaebédek is lebonyolíthatók e helyiségben.

Fotó: Nagy Gyöngyvér

mozgókép tehát begyűrűzött a múzeumok világába, és amellett, hogy egy nagy varázs, érthetőbbé, emészthetőbbé, élvezhetőbbé teszi azt a tudományos ismeretanyagot, ami a vitrinekben, tárlókban megtekinthető. a látogató számára maradandóbbá válhat az élmény azáltal, hogy a kitett tárgyak, a leletanyag úgy válik intellektuálisan feldolgozhatóvá és érzelmileg megélhetővé, hogy a hozzá kapcsolódó filmet is megnézi. Ugyanakkor a film alkalmazása a múzeumi kiállítások során a kor igényeire adott válaszként is értelmezhető. Igazgató úr, arra kérném, vezesse végig olvasóinkat a korhűvé tett vár kiállítótermein. a kiállítás megtekintésére érkező látogatókat az első teremben két nagyméretű fotó fogadja, egyiken Csíkszereda 18. századi térképe, másikon a jelenlegi, így összehasonlításra is lehetőség nyílik. ebben a teremben látható egy rétegrend-vitrin, amelyben azt mutatjuk be, hogy a régész munkája során, felülről lefelé haladva, milyen tárgyakkal találkozhat a Coca-Colás kupaktól a csontokig. ezen kívül megmutatunk egy részletet a feltárt falrétegekből is. 10

Kinek ajánlja a vártörténeti kiállítást? ezt a kiállítást úgy találtuk ki, hogy mindenki számára emészthető és megérthető legyen. a helyiek számára azért ajánljuk, mert ezáltal tudatosulhat bennük, hogy e mai, patinás műemlék épületben hogyan telhettek a mindennapok, milyen tevékenység folyt itt néhány évszázaddal ezelőtt. így járulhatunk hozzá ahhoz, hogy a lokális identitás erősödjön, gazdagodjon. több korcsoportot is igyekszünk megcélozni, ennek érdekében a kisebb gyerekeknek szóló múzeumpedagógiai foglalkozások mellett a kiállításhoz kötődő vetélkedőt hirdettünk – Hargita Megye tanácsának támogatásával – a megyebeli általános iskolások számára. a turisták számára pedig azért lesz érdekes, mert betekintést nyerhetnek a nyugati típusú keresztény világ határvédelmét szolgáló egyik vár történetébe. Másrészt viszont azt is megerősítjük, hogy egy kelet-európai kisváros és annak kis múzeuma mert nagyot álmodni, és egy közép-európai szintű projektet valósított meg. ami pedig a jövőt illeti, törekszünk a kiállítás tematikai és időrendben való bővítésére ahhoz, hogy egy helytörténeti kiállítást valósítsunk meg ennek folytatásaként hároméves távlatban. a Mikó-vár története kiállítás rendezője Kaján Imre, építésze tövissi Zsolt, régésze darvas loránd, művészettörténésze Kósa béla. Készítette: Ferenczy Krisztina

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM


TRÈS COURTS – NAGYON RÖVID FILMEK NEMZETKÖZI FESZTIVÁLJA 2012. május 3–4. / csütörtök – péntek / 19.00 óra / Csíki Székely Múzeum – Kossuth utcai galéria A Très Courts 14. kiadását 2012. május első felében szervezik meg Franciaországban és világszerte. Az egyedüli fesztivál, amely a nagyon rövid, legfeljebb 3 perces filmeket népszerűsíti. Az ismert rendezők mellett felfedezésre váró tehetségek alkotásai teszik ki az olykor meghökkentő megoldásokat alkalmazó kisfilmekből álló válogatást. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a Très Courts újító erejű, világszínvonalú eseménnyé nője ki magát, amely alkalmat ad a fiatal pályakezdők bemutatkozására és a kultúrák találkozására Párizstól Szingapúrig, Tel Avivban és Ramallahban, Rióban vagy Csíkszeredában. A csíkszeredai közönség május 3-án és 4-én 19.00 órától a Csíki Székely Múzeum Kossuth utcai galériájában követheti figyelemmel hazai és a világ különböző országaiból származó filmesek alkotásait. A filmfesztivál nemcsak megrögzött filmbarátoknak szól: anyaga rendkívül változatos, ezért sokszínű közönséget vonz. A műsoron négy válogatás szerepel: Sélection Familiale (családi válogatás), Paroles de Femmes (női válogatás), Around the très courts Romania (romániai válogatás), Sélection internationale (nemzetközi válogatás). Zsűri szavazata dönti el, hogy ki nyeri a fődíjat – ezt azonban

12

csak a fesztivál lejártakor hirdetik ki. Ugyanakkor a nézők is szavazhatnak kedvenc filmjükre, amely ezáltal elnyerheti az országos közönségdíjat. A filmfesztivál anyagát a szervezők a csíkszeredai és környező iskolák rendelkezésére bocsátják vetítések céljából. Az általános iskolások részére a családi válogatást, a középiskolások számára pedig a teljes anyag levetítését ajánljuk. Az érdeklődő iskolák az info@csikimuzeum. ro e-mail címen vagy a 0266 311 727-es telefonszámon jelezhetik szándékukat. Gecző-Dávid Biborka, CSSZM

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM


VICTOR VASARELY-KIÁLLÍTÁS 2012. május 8–22. / Csíki Székely Múzeum – Kossuth utcai galéria Victor Vasarely (1908–1997), a pécsi születésű párizsi művész mintegy 75 munkájából nyílik kiállítás a Csíki Székely Múzeum Kossuth utcai galériájában. A közönség hatvan grafikát és tizenöt Vasarely által tervezett tárgyat (szobor, kinetikus kép, relief) láthat, melyeket Csepei Tibor, Vasarely barátjának magángyűjteményéből mutatnak be. Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző) az optikai festészet vagy „op-art” jelentős képviselője, mind életműve, mind számos elméleti munkája révén, amelyekben egyebek között a mozgást úgy jellemzi, mint „azt az erőszakot, amellyel a szerkezetek szemünk recehártyáján közvetlen ingert okoznak”. A Vasarelyvel több évtizedes barátságot ápoló Csepei Tibor gitárművész és zenepedagógus, aki a 80-as évektől gyűjtötte a művész munkáit, többször járt a képzőművésznél Párizsban, és több száz kiállítást szervezett alkotásaiból világszerte. „Vasarely képei zenélnek. Ajánlom e szép muzsikát, az énekek énekét minden embernek, jöjjenek, ismerkedjenek Vasarely csodálatos, üde és tiszta világával.” – vallja a Csepei Tibor. A kiállítás a Balassi Intézet, Magyarország Kulturális Központja és a Csíki Székely Múzeum szervezésében valósul meg. Gecző-Dávid Biborka, CSSZM

13

CsíKI sZÉKelY MÚZeUM Csíkszereda, Vár tér 2. sz.

VIssZatÉrt erdÉlY, 1940–1944 – ablonczy balázs történész előadása 2012. május 30. / szerda / 18.00 óra / Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának gyűlésterme a Csíki székely Múzeum meghívására ablonczy balázs történész, a budapesti elte oktatója, a Párizsi Magyar Intézet igazgatója tart előadást május 30-án. a Magyarországhoz 1940. augusztus 30-án a második bécsi döntéssel visszacsatolt Észak-erdély a magyar fennhatóság ötven hónapja alatt egy nagyszabású kísérlet színtere volt: a budapesti kormányzat a kor mércéjével mérve is jelentős összegeket fordított arra, hogy a területet modernizálja és bekapcsolja a magyar állam rendes vérkeringésébe. Utak, vasutak, hidak épültek, egyetemet állítottak vissza Kolozsváron, fejlesztették a turizmust, a mezőgazdaságot és az ipart, megpróbálták villamosítani székelyföldet. a nagy kísérlet másik célja az volt, hogy újból egységes magyar nemzeti térré tegye erdélyt, ahol a magyar kultúra és nyelv hegemón szerephez jut. bár e törekvések kudarcot vallottak, hagyatékuk ma is jelentős az erdélyi magyar gondolkodásban. Mi ez a hagyaték, hogyan nézett ki e négy év politikája, milyen lépések történtek? ezekre a kérdésekre keresi a választ előadásában ablonczy balázs történész, akinek 2011-ben jelent meg könyve a témáról. Gecző-dávid biborka, CssZM

14

CsíKI KaMaraZeNeKar eGYesület

Csíkszereda, szabadság tér 18. sz., tel.: +40 266 310 080

a Marsal trIó dzsesszkoncertje 2012. május 7. / hétfő / 19.00 óra / Nagy István Művészeti szakközépiskola aulája a Csíki Kamarazenekar Marsal trió dzsesszkoncertet szervez, amelynek meghívott előadói lesznek domonkos Gábor – basszusgitár, Fekecs Ákos – dob, Marsal Ferenc – zongora. a koncerten a dzsesszzene mellett Marsal Ferenc saját szerzeményeit is fogják játszani. domonkos Gábor Nagymegyeren, szlovákiában született. Jelenleg budapesten él és a Kőbányai Zenei stúdióban tanul. tizenhét éves korában kezdett basszusgitározni, előtte gitározott és hegedült. amatőr rockzenekarokban játszott kisebb publikum előtt. Mára állandó vendégei a jazzkluboknak, valamint több száz fős egyetemi buliknak Csehországban és szlovákiában. Jelenleg négy zenekarban zenél, ahol fúziós rockot, popot, rapet és dzsesszt játszanak. Fekecs Ákos nyolcévesen kezdett zeneiskolában dobolni tanulni Maros Gábortól, majd legoza Gábortól. első magántanára Valastyán tamás volt, majd sramkó János, akinél jelenleg tanul a Kőbányai Zenei stúdióban. dobosok közül a legnagyobb hatással borlai Gergő, dennis Chambers, Chris Coleman voltak rá. Kedvenc műfaja a fusion. Marsal Ferenc a csíkszeredai Nagy István Művészeti szakközépiskolában végezett 2006-ban klarinét szakon, de közelebb

állt hozzá a dzsesszzongora, ezért tanulmányait budapesten a Kőbányai Zenei stúdióban folytatta. tanárai közül kiemelkedik Halász János, Charlie zongoristája. Majdnem minden zenei stílust kipróbált: dzsesszt, funky-t, bluest, a fusiont is. Jelenleg is ezekben a stílusokban, öt zenekarban játszik aktívan. Nagy hatással voltak rá: Chick Corea, Keith Jarret, bob berg. a Marsal trió két tagjával a Kőbányai Zenei stúdióban ismerkedett meg, és több zenekarban is együtt zenél velük. ami közös bennünk, hogy mindhárman az újat keresik a zenében, amit a meglévő alapokra építenek.

15

AVE ART GALÉRIA

Csíkszereda, Szív u. 2 A / 1

A FÉNY VARÁZSLATÁBAN – CSATA JENŐ kiállítása 2012. május 23. / szerda / 18.00 óra / Ave Art Galéria

Csata Jenő, a Csíkszeredában élő és dolgozó festő-grafikus termékeny szereplője városunk képzőművészeti életének. Idei első egyéni tárlatának megnyitójára a pünkösdszombati búcsút megelőző szerdán kerül sor. Ez alkalommal az általa művelt grafikai nyelvezetek közül kettővel mutatkozik be, pasztell képeket és nyomatokat tekinthet meg az érdeklődő közönség. Kedvelt témakörei – a természet, a falusi környezet és a kisváros, valamint ezek interferenciái – dominálják

16

képeit, de ezúttal hangsúlyosabban jelentkezik munkáin a síkok törése, színben és formában is erősebb kontrasztot jelenít meg. Az olykor éppen dekoratív jelleggel, más képeken főtémaként megjelenő szimbólumokat egyrészt a keresztény hitvilágból, másrészt a székely-magyar népi szimbolikából emeli be munkáiba. Idillikus környezetet bemutató alkotásai vagy nyugalmat sugárzó természetképei mellett helyet kapnak a vívódóbb hangulatú alkotások is. Ezeken egymásnak feszülve látjuk a derűt és a borút, a fájdalom és a remény színek által megjelenített harcát, de minden esetben kissé nagyobb vagy erőteljesebb szerepet kapnak a meleg színek, mint a szintén hangsúlyosan áradó kékes-lilák. Ezen hatás elérésében a legfontosabb szerepet a fény erejének juttatja a művész, mely fény egyes munkáin teljesen elárasztja a felületet, más esetekben erős gátat vetve áll a sötétebb színfoltok és formák útjába. Ezt a jelenséget a művész belső világossága kivetülésének is megélhetjük, amit a költő szavaival élve így írhatna le: „mintha szívemből folyt volna tova…” A tárlat három héten át tekinthető meg az Ave Art Galériában. Bács Béla János

HarGIta MeGYeI KUltUrÁlIs KÖZPoNt Csíkszereda, temesvári sgt. 4. sz., www.ccenter.ro

HarGIta MeGYeI KÉPZőMŰVÉsZetI tÁrlat 2012. május 24. / csütörtök / 18.00 óra / Csíki székely Múzeum – Kossuth lajos utcai galéria

a Hargita megyei képzőművészek közös kiállítása a Csíki székely Múzeum Kossuth lajos utcai kiállítótermében az egyik látványos eseménye lesz az idei székelyföld Napok kulturális kínálatának. a Hargita Megyei Kulturális Központ meghívására és támogatásával a megyei képzőművészeti seregszemléket a rendszerváltás után újraindító botár lászló képzőművész szakavatott szervezőmunkája nyomán idén is több mint hetven olyan munkát küldtek be a csíki, udvarhelyi, gyergyói, illetve a Hargita megyéből külföldre távozott művészek, amelyek a vizuális alkotómunka szinte valamennyi műfaját átfogják. a beérkezett festményekből, grafikákból, textíliákból, szobrokból, kisplasztikákból és fotókból a botár lászló elnökölte és Koszti István Miklós csíkszeredai grafikusművészt, berze Imre székelyudvarhelyi szobrászt, ütő Gusztáv sepsiszentgyörgyi képzőművészt és Vécsi Nagy Zoltán székelyudvarhelyi művészettörténészt felvonultató igényes zsűri mintegy negyven alkotást tartott arra érdemesnek, hogy 2012-ben bemutassák a megye képzőművészeti életének az egyéni szemléletmódokon alapuló gazdagságát, változatosságát. a jelenkori európai képzőművészeti törekvésekhez és a hely szelleméhez csatlakozó tárlaton a székelyföldi képzőművészek különböző nemzedékeinek az alkotásaival ismerkedhet meg a látogató, a többszörösen díjazott mesterektől kezdve a középnemzedéken át azokig a fiatalokig, akik sikerrel kopogtatnak a művészetek ajtaján. székedi Ferenc újságíró

Fotók: Ádám Gyula

17

PAG – PÁL AUKCIÓSHÁZ ÉS GALÉRIA Csíkszereda, Szász Endre u. 28. sz.

SECOND HAND – HERMAN LEVENTE képzőművész kiállítása 2012. május 31. / csütörtök / 18.00 óra / PAG – Pál Aukciósház és Galéria Herman Levente festőművész 1976-ban Marosvásárhelyen született. Tanulmányait a marosvásárhelyi Képző- és Zeneművészeti Középiskolában kezdte, majd a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetem Grafika tanszékén folytatta. Mesterei voltak: Eszik Alajos, Kocsis Imre, Kiss-Tóth Ferenc. 2001–2004 között: Magyar Képzőművészeti Egyetem, Regionális Tehetségkutató Program (RTP) – tanársegéd. Alapító tagja az Élesdi Művésztelep Egyesületének, tagja a MAMŰ Társaságnak. Herman Levente eddigi életművét nehéz lenne korszakokra bontani, inkább a sorozatokban való gondolkodás jellemzi, témái egymásba kapcsolódnak, egy gondolatmenet köré épülnek fel – ismerteti az art.hu életrajzi gyűjteménye. Munkáit számos hazai és külföldi kiállítás után májusban a PAG galéria fogadja. A csíkszeredai bemutatkozása kapcsán kérdeztük a képzőművészt. Kiállítása a szintén Élesdi Művésztelep alkotójának, Balázs Imre Barnának a tárlatát váltja. Ön alapító tagja a művésztelepnek. Milyen céllal hozták létre? Mit képvisel az Élesdi Művésztelep? 2006-ban született meg először a művésztelep gondolata, amikor egy osztálykirándulás kapcsán erdélyi és anyaországi diákokkal eltöltöttünk pár napot. 2007-ben volt az

18

első művésztelep, ami csupán két hetet tartott, és kevésnek bizonyult, mert a végére kezdtünk igazán összehangolódni. Ezért úgy döntöttünk, hogy a következő évi művésztelep már egy hónapot tartson. Mivel nem volt stabil szállás- és műterem-lehetőség, a helyszínek évről évre változtak. Nagy segítség mind a mai napig számunkra, hogy a szervezésben és előkészületekben Bodoni Zsolt édesapja, Bodoni István segített. Zsolt Élesden végezte az elemi iskolát, majd Marosvásárhelyre felvételizett a művészeti líceumba, itt ismertük meg egymást. Élesd egyrészt közel van az anyaországi határhoz, másrészt pedig István bácsi segítsége nélkül egyik évben sem jöhetett volna létre a művésztelep, hiszen a szervezés bonyolult és időigényes.

PAG – PÁL AUKCIÓSHÁZ ÉS GALÉRIA Csíkszereda, Szász Endre u. 28. sz.

retségtől tudjuk jól megérteni egymást. Minden esetben jó volt, amikor új alkotó jött le Élesdre. Ennyi idő után érezni lehet a közösség magján, hogy jót tesznek az új emberek, nem marad unalmas, egyhangú az itt töltött idő. Különösen hasznos az új ismeretség által beletekinteni egy új alkotó lelkébe és gondolkodásába. Hol tart és milyen jövőt látna szívesen az Élesdi Művésztelepnek? Sajnos, nincs stabil helyünk, de ettől függetlenül évente megszervezzük a művésztelepet. Szeretném, hogy a szervezés nagy részét ne a szállás és műterem utáni érdeklődés kösse le. Jövőbeni álmunk, hogy legyen egy saját befogadó helyünk, ahová akár év közben is tudunk alkotókat fogadni.

A művésztelep lényege az volt, hogy ne kövessünk sémákat, mindenki a saját útját járva bontakozhasson ki azalatt az egy hónap alatt, egyszóval az alkotói szabadság és nem egy választott közös témának a körüljárása volt a lényeg. Vannak ugyan közös programok, közös ebédek vagy kisebb kirándulások, de lényegében a nap többi részében mindenki úgy osztja be az idejét, ahogy szeretné. Általában tematikus művésztelepekről hallunk, nálunk a szabadság elsődleges fontosságú, napközben átlátogatunk egymás műtermébe, vagy éppen az adott körülményekhez képest ketten vagy akár hárman dolgozunk egy teremben, így kommunikáció jön létre, és lévén, hogy ismerjük egymást néhányan már húsz éve, egy családias hangulattal átitatott hónapot töltünk Élesden. Szinte minden évben jönnek meghívottak, új emberek, akiket szívesen látunk, de sajnos, az anyagi körülmények korlátot szabnak, így nem áll módunkban évente meghívottakat fogadni, hiszen mind a mai napig nincs stabil szállás- és műterem-lehetőség, így Élesden belül költözködünk immár 15 éve. Hogy mit képvisel az Élesdi Művésztelep, azt gondolom, hogy elsősorban szabadságot, másrészt pedig egy olyan fajta eszmeiséget, ami a mai rohanó világunknak a fordítottját képes létrehozni ezen az egy hónapos szigeten úgy, hogy közben eszmecserék és műalkotások jönnek létre.

Első alkalommal állít ki Csíkszeredában. Milyen anyaggal készül? Egy régebbi elképzelésemen dolgozom éppen, a leendő kiállítás címe „second hand”. A cím is mutatja, hogy lényegében a másodkézből történő „vásárlásra” utalok ezzel, gyökerében pedig az újrahasznosítás gondolata fogott meg. Jómagam is dolgozom fával, hobbi szinten készítek hangszereket, minden apró darabot megőrzök, gyerekkorom óta felhasználom a már kidobott dolgokat. Sajnos, a rohanó világunkban ez nem minden esetben történik így, veszélyesen fenyegető az a gondolat, hogy az elkövetkezendőkben, a gyerekeim-gyerekeink életében már bekövetkeznek azok a jóslatok, amelyekre a statisztikák utalnak, hogy a készleteinkre ügyelni, figyelni kell. Ruhákat, hajóroncsokat, cipőt és olyan dolgokat festek, ami a cím értelmezésében megjeleníthető. Kérdezett: Mihály Réka

Miben / mennyire inspiratív a művésztelepi munka? Fontosnak tartom a beszélgetéseket, a közösséget, egy olyan társaságban, ahol a csoport nagy része már régen ismeri egymást. Azt gondolná az ember, hogy elfogultan állunk egymáshoz, de ez nem így van, sőt, ettől a régi isme 19

ÚJ KRITERION GALÉRIA

Csíkszereda, Petőfi Sándor u. 4. sz.

KULTIKUS ARCHITEKTÚRA – VÁSÁRHELYI ANTAL kiállítása 2012. május / Új Kriterion Galéria

A MINDENSÉG EMLÉKMŰVEI – szubjektív jegyzet Vásárhelyi Antal legújabb műveihez

Vásárhelyi Antal, a saját jellegzetes művészi világát kitartó következetességgel építő alkotó egy interjúban a következőképpen válaszolt a művei tartalmát, üzenetét firtató kérdésre: „Műveimben keresem az örök állandóságot, az örök otthont, a végleges megnyugvás kozmikus örömét. Ezt persze soha nem érem el, de ennek köszönhetően tovább kutatom a világmindenségbe nyúló labirintusrendszert.” Alapos önismeretről tanúságot tevő mondatában az a tipikus kettősség rejlik, ami egész személyiségét jellemzi. Hiszen amennyire konstans és kitartó módon halad grafikai munkásságában, annyira szerteágazó és sokrétű kultúrmissziót, társadalmi életet folytat. Fiatal korában Bukarestben végzett belsőépítészeti és grafikai stúdiumokat, majd a 80-as években a legendás Fiatal Művészek Klubjának volt művészeti vezetője. Hosszú időt töltött Németországban, majd visszatérve Budapestre, megalapította a Magyar Rézkarcoló és Litográfus Művészek Egyesületét, aminek fáradhatatlan vezetőjeként grafikusokat segít hozzá a profi műhelymunkához, illetve hazai és nemzetközi kiállításokat szervez, mindezt pedig lelkiismeretesen dokumentálja blogján. Az aktív és agilis művész életrajzi vonatkozásai azért is fontosak, mert rávilágítanak annak okára, amiért Vásárhelyi olykor makacsul elvonul műtermébe, hogy a körülötte fortyogó bábeli zűrzavar lecsillapításaként egy műszaki rajzasztal, valamint egy vonalzó társaságában a miniatú20

rakészítők alaposságával készítse el grafikáit. Az alkotás számára menekvés – a szó legpozitívabb értelmében – és ezt a néző első blikkre érzi. A fehér lap hűvös eleganciája és a rajta futó fekete tusvonalak, illetve az abból kibomló, elmélyült munkát igénylő felületmegoldások, legtöbbször monokrómban tartott pöttyözések, satírozások, rovátkák bonyolult rendszere alapvetően egy célt szolgál: önmagunkat, az embert struktúrába foglalni.

ÚJ KRITERION GALÉRIA

Csíkszereda, Petőfi Sándor u. 4. sz. Descartes, a francia filozófus szerint a legegyszerűbb tárgytól „mintegy fokozatosan” kell a bonyolultabb felé haladni, lépésről lépésre. Egy építőmester megfontoltságával követi Vásárhelyi ezt a descartes-i utat, amely elsősorban a homogén életmű apró változásaiból, irányának, hangsúlyainak megváltozásából szűrhető le. Vásárhelyi alapmotívuma az épület vagy annak részlete, kiragadott eleme, amely fragmentumokból alkotja meg, építi fel saját fiktív struktúráit. Azonban, amíg a 2000-es évek folyamán jól felismerhető, a mindennapok kulturális emlékezetében elevenen élő architekturális idézeteket – mint a reneszánsz oszlopcsarnok, barokk ablakív, egyiptomi szentélyrészlet – komponált egy új egységgé, addig legutóbbi sorozatán a formai egyszerűsítés olyan végleges pontjáig jutott el, ahol már csak a legelemibb, történelmi utalásoktól mentes geometriai elemekből – háromszög-gúla, hexaéder-variációk, félkör, henger-téglalap – képezi kompozíciót. Ha más hasonlattal próbáljuk körülírni a változást, akkor azt is mondhatnánk, hogy míg korábbi művei több szálon kapcsolódtak a két nagy illuzionista grafikus, Piranesi és a látszatarchitektúrákat zseniális optikai játékként kezelő holland Maurits Cornelis Escher munkásságához, addig aktuális kiállítási anyaga a puritán és szikár francia forradalmi építészek, Étienne-Louis Boullée és Claude-Nicolas Ledoux radikális architektúra-fikcióinak hangulatához és szellemiségéhez kötődnek.

Vásárhelyi a látványos megoldások ellenében eljutott a legsommásabb felfedezéshez, amihez egy „absztrakt” művész eljuthat: a geometrikus formák variabilitása végtelen, mert a világon minden geometrikus rendszerekből áll. Vásárhelyi egyre szimmetrikusabb struktúrái sokszor antropomorf jelleget öltenek, tovább bővítve a geometrikus és organikus közel sem egyértelműen szétválasztható fogalmait. A formai kérdések mellett azonban nem feledkezhetünk meg művei legfontosabb aspektusáról; grafikái vizuális enigmák. Vásárhelyi Antal privát emlékművei bonyolult, több szinten kibontható tartalmi vonatkozást és erős szimbolikát rejtenek. Misztika és racionalitás, figuralitás és absztrakció, titok és evidencia, felejtés és emlékezet – ezek Vásárhelyi nagy paradoxonai, nem mellesleg az élet nagy paradoxonai. Elvont fogalmak, ősi titkok, a küzdelem, és az élettel járó szükségszerű szembenállások metaforái bomlanak ki a vonalhálókból: többek között Ádám és Éva figurái, akik ugyanúgy a két kozmikus princípium örökös szembekerülésének kikerülhetetlenségét jelképezik, ahogyan a Salamon-templom oltárnál álló két ércoszlop, Boaz és Jachim allegóriája. Szabó Noémi művészettörténész Budapest, 2012. március 21

HARGITA MEGYEI KULTURÁLIS KÖZPONT Csíkszereda, Temesvári sgt. 4. sz., www.ccenter.ro

IRODALMI KARAVÁN 2012. május 7. / hétfő / 18.00 óra / Hargita Megyei Kulturális Központ pinceklubja A magyarországi Nemzeti Erőforrás Minisztérium támogatásával Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében négy erdélyi helyszínen halad végig az az irodalmi karaván, melynek keretében a közönség megismerkedhet a Kalligram Kiadó szerzőivel és szerkesztőivel. Meghívottak: Mészáros Sándor, Király Kinga Júlia, Kukorelly Endre, Murányi Sándor Olivér és Láng Zsolt. A rendezvény partnerei: Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár, Salamon Ernő Irodalmi Kör – Gyergyószentmiklós, Bod Péter Megyei Könyvtár – Sepsiszentgyörgy, Híd – Szebeni Magyarok Egyesülete, Székelyföld kulturális folyóirat – Csíkszereda.

III. SZÉKELYFÖLD NAPOK 2012. május 18–25. A pünkösd előtti héten, péntektől péntekig zajlik a III. Székelyföld Napok rendezvénysorozat Hargita, Kovászna és Maros megye településein. Térségünk bemutatkozik az idelátogató zarándokok és turisták előtt sajátos értékeinkkel, szellemi és tárgyi javainkkal, hagyományainkkal. Koncertek, kiállítások, tudományos konferenciák, színházi előadások, vásárok várják az idelátogatókat, figyelve arra, hogy minden korosztály megtalálja az érdeklődésének megfelelő programot. A Székelyföld Napok nyitórendezvénye a II. Székelyföldi Grafikai Biennále megnyitója május 18-án, Sepsiszentgyörgyön a Gyárfás Jenő Képtárban lesz. A Biennále fővédnöke Kelemen Hunor, Románia kulturális és örökségvédelmi minisztere. Ezen a héten zajlik a Vákár Lajos Műjégpályán a Csík-Expo, amely az exportképes magyar áruk gyártóinak, forgalmazóinak és a különböző szolgáltató cégeknek közös, eladással egybekötött kiállítása. Főképp a fiatalok érdeklődésére tart számot Baricz Gergő ingyenes koncertsorozata Csík, Udvarhely, Gyergyó térségében. A kézművesek és a könyvkiadók vására május 23án kezdődik, és három napon át várja az érdeklődőket hagyományos mesterség-bemutatókkal, gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt szánt foglalkozásokkal. Május 25-én összegyűlnek a táncos lábú, hagyományainkat híven őrző gyermekek a Csűrdöngölőre, a Hargita megyei gyermek- és ifjúsági néptánctalálkozóra. 22

A Csíki Székely Múzeum Kossuth utcai galériájában nyílik május 24-én a Hargita Megyei Képzőművészeti Tárlata. Ugyancsak május 24-én kerül sor a szintén hagyományossá vált Csíki Kamarazenekar és Georgius Kamarazenekar közös koncertjére, a csíkszeredai Szent Ágoston-templomban. A rendezvény programjait az erre az alkalomra összeállított műsorfüzetben, a www.szekelyfoldnapok.ro honlapon és a sajtó hasábjain követhetik. A HMKK sajtószolgálata

CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Csíkszereda, Vár tér 1. sz., www.szereda.ro

„Kis magyar világ” – Észak-Erdély és a Székelyföld 1940–1944 között – L. Balogh Béni előadása a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozatban 2012. május 24. /csütörtök / 18.00 óra / Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának gyűlésterme L. Balogh Béni Temesváron született 1961-ben. 1984-ben a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen szerzett diplomát filozófia–történelem szakon. Ezt követően a szászvárosi (Orăştie) román tannyelvű líceumban tanított. 1989 áprilisától Esztergomban él, és azóta is a KomáromEsztergom Megyei Levéltárban dolgozik. 1997-től a Limes című tudományos szemle szerkesztője. 1990–1993 között a budapesti ELTE Bölcsészettudományi Karán elvégezte a levéltár kiegészítő szakot, 2010-ben pedig PhD-fokozatot szerzett. Fő kutatási témái: a magyar–román kapcsolatok a 20. század első felében, az észak- és dél-erdélyi magyarság története 1940–1944 között. Kutatásai eredményeit két könyvben (A magyar–román kapcsolatok 1939–1940ben és a második bécsi döntés. Csíkszereda, Pro-Print Könyvkiadó, 2002; The Second Vienna Award and the Hungarian−Romanian Relations 1940−1944. Boulder, CO: Social Science Monographs, 2011) és számos tanulmányban foglalta össze. Az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntés a trianoni békeszerződés által Romániának ítélt terület 2/5-ét, az ún. Észak-Erdélyt csatolta vissza Magyarországhoz. A több mint egymillió észak-erdélyi magyar, köztük a székelyek, eufórikusan, kitörő lelkesedéssel fogadták a döntést, és azt a 22 éves román uralom alóli felszabadulásként élték meg. Az anyaországhoz való csatlakozás elsősorban azt jelentette számukra, hogy

immár szabadon és félelem nélkül vállalhatták magyar identitásukat. A székelyeknek az impériumváltás pillanatához kapcsolódó kulturális emlékezete, egységes tudása ma is egyértelműen pozitív színezetű. Ismét „magyar világ lett”, „újra magyarok lettünk”, emlékeznek vissza ma is az idősek, és szinte magasztos pátosszal beszélnek a „kis magyar világról”. Az észak-erdélyi magyarságnak a második bécsi döntéshez fűzött előzetes reményei tehát nagyrészt beváltak 1940–1944 között. Igaz, a korabeli magyar közigazgatást rögtön a bevezetését követően igen sokan bírálták Erdélyben a nemegyszer arrogáns, „lelketlen”, cím- és rangkórságban szenvedő hivatalnokai és a túlburjánzó bürokrácia miatt. Az addig elnyomott magyar kisebbség azonban újra a többségi nemzet része lett saját hazájában, és ennek előnyei hamar megmutatkoztak. Az itt élő magyarság döntő hányada jelentős szellemi-kulturális és anyagi felemelkedésként élte meg azokat az éveket. A nem csekély háborús véráldozat ellenére is egy nemzeti öntudatában megerősödött észak-erdélyi magyarság került vissza 1944-et követően a román uralom alá. L. Balogh Béni 23

CSÍKI ANYÁK EGYESÜLETE www.csikianyak.ma

MONDD KI SZÉPEN! – Váta Emese logopédus előadása a Szülők Iskolája rendezvénysorozatban 2012. május 2. / péntek / 18.00 óra / Hargita Megyei Kulturális Központ alagsori terme, belépés díjtalan A Csíki Anyák Egyesületének szervezésében a Szülők Iskolája előadás-sorozat májusi vendége Váta Emese logopédus, gyógypedagógus, pszichológus. A szervezők az előadással a beszédzavarral küszködő gyermekek megértésében a szülői és embertársi viszonyulást kívánják segíteni. „Sok szülő abban a tévedésben él, hogy gyereke azért nem

ejti megfelelően a hangokat, mert túl kicsi vagy éppen rosszaságnak, lustaságnak tulajdonítják. Nem beszél, mert szégyenlős; dadog, mert túl gyorsan gondolkodik, és még sorolhatnám. Az, hogy meddig természetes, ha a gyerek beszédhibás; hogyan viselkedjünk dadogó személyekkel; miért beszél a gyerek csak a családi környezetben; mit tehet a szülő, hol és mikor keressen segítséget. Ezen kérdésekre keressük a választ, valamint a hang-, beszéd- és kommunikációs zavarokkal ismerkedhetünk.” – emel ki pár gondolatot a szakember az előadás témájából.

MESEPSZICHOLÓGIA – dr. Kádár Annamária pszichológus előadása a Szülők Iskolája rendezvénysorozatban 2012. május 22. / kedd / 18.00 óra / Hargita Megyei Kulturális Központ alagsori terme, belépés díjtalan Mesepszichológia címmel tart előadást dr. Kádár Annamária pszichológus, egyetemi adjunktus a marosvásárhelyi BBTE tanára a Csíki Anyák Egyesületének felkérésére. A mesében nem kell tudnunk azt, mi vár ránk, nem kell ismernünk utunk minden állomását, nehézségeit, nem ad senki kész recepteket és nem biztosítanak arról sem, hogy minden biztonságos és kényelmes lesz. A mesebeli legkisebb hősnek is szüksége van arra, hogy ne szálljon inába a bátorsága ahhoz, hogy el tudjon indulni a kijelölt úton. Induláskor a mesehőst jó esetben a család hamuban sült pogácsával és atyai-anyai áldással bocsátja útjára. Kell-e ennél több? Senki nem mondja neki, hogy 24

ugyan, ne indulj el, úgysem sikerül, majd meglátod, hogy nem olyan egyszerű, ahogy gondoltad. Bíztatják és hisznek benne, hogy bár jelenleg valóban nincsenek meg a megküzdéshez szükséges képességei, de majd az utazása során megszerzi ezeket. Ugyanakkor érvényesülése nem függ attól, hogy kitagadott, mostohagyerek volt vagy legkisebb királyfi.A mesében mindenki egyforma esélyekkel indul. „Számomra az életem során a hamuban sült pogácsát a mesék jelentették, amelyek folyamatosan végigkísértek eddigi életutamon. Édesanyám kora gyerekkoromtól fogva sokat mesélt nekem, ma is magamban őrzöm ezeknek az estéknek a meghitt hangulatát és azt az útravalót, amit a mesék adtak nekem. A mesék segítettek abban, hogy legyőzzem a félelmeim, hogy elhiggyem a csodát, és mindezek olyan mélyen ívódtak belém, hogy vallom: gyermekkorom mesevilága nélkül ma nem lennék ugyanaz az ember.” – vallja az előadó.

CSÍKI ANYÁK EGYESÜLETE www.csikianyak.ma

ÉDESANYÁK HETE 2012 2012. május 8–12.

Hargita Megyei Tanács márványterme, délelőtt a 15-ös terem 2012. május 8. / kedd 16.00 óra – Születésfa meglátogatása, meglocsolása a Vár téren – Antal Attila alpolgármester és Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója társaságában 17.00 óra – Együtt a család – gyermekrajz- és Kapcsolat címmel fotókiállítás 17.30 óra – Ádám Kati és barátainak énektanítása, népzenenével és tánccal 19.00 óra – Tornagyakorlatok kismamáknak szülés után, foglalkoztatások gyerekeknek (vizes program) Kelemen Zsófia gyógytornásszal 2012. május 9. / szerda 11.00 óra – Kézműves foglalkozás Lázár Mónikával, édesanya (hendimedi.blogspot.com) 15.30 óra – Serdülőkor – dr. Varró Éva édesanya, pszichológus előadása 17.00 óra – Böjte Csaba ferences szerzetes, „édesapa, nagyapa” beszél a család összetartó, óvó, védő, megtartó szerepéről 18.00 óra – Szülés-születés holisztikus bábaszemmel régen és ma – Sasvári-Szabó Erzsike bába és dúla előadása 2012. május 10. / csütörtök 11.00 óra – Édesanya születik – Pálffy Zsuzsa édesanya, dúla, szociális munkás előadása 16.00 óra – Császár utáni hüvelyi szülés – Dézsi Réka édesanya, Dona International dúla-tréner előadása 18.00 óra – Hogyan induljunk el a természetes szülés útján? Mit tehet az anya, mit tehet a kórház? – dr. Bálint Sándor édesapa, szülész-nőgyógyász főorvos, pszichoterapeuta előadása 2012. május 11. / péntek 11.00 óra – Örömteli szoptatás – Bruncsák Anna édesanya, a La Leche Liga szoptatási tanácsadó előadása 16.00 óra – Az érzelmi intelligencia fejlesztési lehetőségei gyerekkorban – dr. Kádár Annamária pszichológus, egyetemi adjunktus előadása 18.00 óra – Funkcionális meddőség – Antal M. Ildikó édesanya, pszichológus, család-pszichoterapeuta, kiképző-supervisor előadása 2012. május 12. / szombat 12.00 óra – Szülőszobák, szülészet, újszülöttosztály látogatása a Megyei Sürgősségi Kórházban 16.00 óra – Mikrobák velünk és mellettünk – dr. Máthé István édesapa, mikrobiológus előadása 17.00 óra – Helyes táplálkozás kismamáknak anyukáknak, gyerekeknek – dr. Ábrahám Beáta édesanya, biokémikus előadása 18.00 óra – Szeretethormon-kötődés-aranyóra – Vitos Mária édesanya, szülésznő, dúla előadása 19.30 óra – Tombolahúzás 25

NYITOTT AKADÉMIA www.nyitottakademia.hu

AGYKONTROLL – Mentális szerszámkészlet a változtatáshoz – interjú Dr. Domján Lászlóval, a Nyitott Akadémia májusi csíkszeredai előadójával 2012. május 16. / szerda / 19.00 óra / Szakszervezetek Művelődési Háza / belépőjegy ára: 30 lej Dr. Domján László 1953-ban született Budapesten, mérnök édesapja és tanár édesanyja hatodik gyermekeként. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem általános orvosi karán végzett. Két gyermeke született. Dolgozott a Váci Kórház I. sz. belgyógyászati osztályán, az Országos Reumatológia és Fizioterápiás Intézetben. 1983-ban belgyógyászatból, 1985ben reumatológiából és fizioterápiából tett szakvizsgát. 1990-ben az orvostudomány kandidátusa tudományos fokozatot szerezte meg. Több találmányát szabadalmaztatta, melyek egyikét, egy orvosi műszert, a Medicor Művek évekig gyártott. 1989-ben váratlanul betoppant életébe az agykontroll nevű stresszkezelő és elmefejlesztő módszer. José Silva Agykontroll című könyvét bátyjával és sógornőjével lefordította, és 1989 őszén magánkiadásban kiadta. A könyv – Vitray Tamás televíziós műsora kapcsán – rendkívül népszerű lett. 1990 októbere óta László és munkatársai kb. 160 ezer felnőttnek és sok ezer gyereknek tanították meg a relaxáció egyszerű módszerét, s hogy miként oldhatják meg hétköznapi problémáikat – elméjük hatékonyabb kiaknázásával – eredményesebben. Dr. Domján László nyaranta külföldön tart agykontrollos továbbképző tanfolyamokat.

26

A vezetésével működő Agykontroll Kft. számos kiadványt publikált és publikál. Ezek részben a spiritualitással, részben pedig gondjaink eredményesebb megoldásával kapcsolatosak. Agykontroll – önfejlesztő, önsegítő módszer, amely segít, megélhetőbbé teheti életünket. Milyen tapasztalatai vannak, hiszen több mint húsz éve tart tanfolyamokat, tanítja a módszert, milyen mérhető hatásai vannak az agykontrollnak az életminőség változását illetően a gyakorolók körében? Magyarországon eddig már több mint 200 ezer felnőtt ember végezte el stresszkezelő és elmefejlesztő tanfolyamunkat. Néhány éve tudományos felmérést végeztünk körükben. Megkérdeztünk 1350 olyan magyar embert, akik régebben végezték el kurzusunkat. Kiderült, hogy azóta 55%-kal ritkábban betegszenek meg, 62%-kal kevesebb gyógyszerre szorulnak, 35%-kal energikusabbak és 40%-kal jobb a hangulatuk. Szinte naponta kapok levelet, amiben valaki elújságolja, hogy agykontroll segítségével meggyógyult, pedig az orvosok már lemondtak róla; bukdácsoló diáktól, aki arról számol be, hogy immár jeles diák.

NYITOTT AKADÉMIA www.nyitottakademia.hu

Rohanó világunkban tele vagyunk feszültségekkel, megoldásokat keresve sok mindent ajánlanak számunkra, amit ki is próbálunk... Kinek ajánlja ezt az önfejlesztő, önsegítő módszert? Kérdéseink, problémáink megértésére, elfogadására vagy megoldást ajánlva segít a módszer? Azoknak ajánlom a tanfolyam elvégzését, akik szeretnék hatékonyabban megoldani a gondjaikat, jobban érezni magukat a bőrükben. Olyan mentális technikákat tanítunk meg a kurzusainkon, amik többek közt segítik a szokások megváltoztatását, az alvászavar megszüntetését, céljaink nagyobb esél�lyel történő elérését, betegség esetén a szervezet öngyógyító képességének fölerősítését, a hatékonyabb tanulást, a jobb döntéshozatalt. Második kérdésére azt tudom felelni, hogy Aquinói Szent Tamás állítólag így imádkozott: „Atyám! Add meg a bátorságot, hogy meg merjem változtatni azt, amit meg tudok változtatni! Add meg a türelmet, hogy el tudjam fogadni azt, amit nem tudok megváltoztatni! És add meg a bölcsességet, hogy különbséget tudjak tenni a kettő között!” Az agykontroll egy „mentális szerszámkészlet” a változtatáshoz, a türelem kialakításához és a bölcsebb döntéshozatalhoz. Az agykontroll nem tesz minket mindenhatóvá, de birtokában sikeresebben boldogulunk a hétköznapokban. Különböző tudományterületek igazolják, hogy társadalmunk gondolkodásmódja alapvetően befolyásolja népünk életét, sorsának alakulását. A magyar nép borúlátó szorongása majdnem alaptermészet. Miért szorongunk? Minden ember agya erősebben rögzíti a negatív tapaszta latokat, mint a pozitívakat, mert a veszély felismerése növeli

az életben maradás esélyét. Az élethez való hozzáállást gyerekkorunkban szívjuk magunkba, s szülőként továbbadjuk gyermekeinknek. Tudatosan mindez azonban – fokozatosan és kitartó munkával – átírható! Ehhez azonban hozzá kell férnünk tudatalattinkhoz, aminek a kulcsa a relaxáció elsajátítása. A pozitívabb mentalitású emberek gyerekei pedig már pozitívabb gondolkodású felnőttek lesznek. Tehát véleményem szerint az átalakulás lehetséges, de időt és erőfeszítést igénylő folyamat. A pozitív gondolkodás pedig nem rózsaszínszemüveg-szemlélet, hanem megoldáscentrikus hozzáállás. Irányítható-e az életünk, vagy csak reagálunk a történésekre? Értelmezhető a valóság és tervezhető a jövő, vagy csak megfigyelhető a valóság és így az is, ami bekövetkezik? Véleményem szerint életünk a sorsszerűség és a szabad akarat érdekes keveréke. Mély hipnózisban nyert adatok ezt támasztják alá. Én azt tanítom, hogy vállaljunk felelősséget az életünkért, tűzzünk ki magunk elé értelmes célokat, s tegyünk azért, hogy el is érjük őket. Tegyünk a két kezünkkel és tegyünk elménk erejével. A célelérő agykontrolltechnika alkalmazása végén azt mondjuk: „Az történjen az ügyben, ami mindenki számára a legjobb.” Én úgy fogalmazok: „Legyen meg Isten akarata!”, de az agykontroll világnézeti kérdésekkel nem foglalkozik, a kurzusainkon „csupán” az agy hatékonyabb használatát sajátítjuk el problémáink megoldása érdekében. S azt hiszem, abban egyetérthetünk, hogy minél több gondunkat tudjuk megoldani, annál jobban érezzük magunkat. Kérdezett: Mihály Réka 27

GYULAFEHÉRVÁRI CARITAS

MINDANNYIAN MÁSOK VAGYUNK – figyelemfelkeltő nap 2012. május 18. / péntek / 13.00–17.00 óra / Vár tér

Harmadik alkalommal szervezi meg a Gyulafehérvári Caritas a Mindannyian mások vagyunk figyelemfelkeltő napot. Az idei rendezvény érdekessége, hogy valamennyi fogyatékossági ággal kapcsolatban izgalmas játékok során mutatjuk be a fogyatékos emberek élethelyzeteit. A rendezvényre látogatók kipróbálhatják a mozgássérültek kerekesszékét, látássérültként a tapintási és szaglási érzékeiket tehetik próbára, hallássérültként a siketek jelnyelvével ismerkedhetnek, értelmi fogyatékos és autizmussal élők sajátos és színes világukba nyerhetnek betekintést. Az izgalmas játékok fogyatékos animátorok irányításával fognak zajlani. Egy másik különlegessége a rendezvénynek az Élőkönyvtár, ahol a könyvek különböző sérüléssel élő személyek lesznek, akik válaszolnak az „olvasók” kérdéseire. Az Élőkönyvtár könyvei általában olyan emberek, akik előítéletekkel és sztereotípiákkal gyakorta szembesülő csoportokat képviselnek, és akik gyakran diszkrimináció és társadalmi kirekesztés áldozatai. A rendezvény célja, hogy a bemutatott játékok által segítsük a fogyatékos személyek beilleszkedését és elfogadását, a 28

mássággal való ismerkedést, másrészt örömteli élményt nyújtsunk mindenkinek, aki játszani szeretne, vagy próbára akarja tenni képességeit. Váta Emese gyógypedagógus, Gyulafehérvári Caritas

CsíKsoMlYóI FereNCes reNdHÁZ

Csíksomlyó, szék u. 148. sz., www.csiksomlyo.ro

„MÁrIÁVal, JÉZUs aNYJÁVal” (aPCsel 1, 14)

CsíKsoMlYóI PüNKÖsdI bÚCsÚ 2012 – a zarándoklat liturgikus programja 2012. május 25–28. / péntek – hétfő Május 25-én, pénteken az este 7 órakor kezdődő szentmise nyitja meg a 445. csíksomlyói pünkösdi zarándoklatot. a szentmisét követően a kegytemplomban egész éjszakán át tartó virrasztás kezdődik. Május 26-án, szombaton reggel 7.00-kor és 8.00-kor, valamint este 7 órakor lesznek szentmisék a kegytemplomban. a papi kordon fél 11 órakor indul a kegytemplom előtti térről a szentmise helyszínére, a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz. a kordonban helyet kapó búcsú szimbólumát, a labarumot a csíkszeredai segítő Mária római Katolikus Gimnázium két végzős tanulója, Csúcs István és antal előd viszi. a faciger, vagyis a labarumvivők kísérője ravasz róbert lesz. a kegytemplom kisbazilika-jelvényét a körmenetben baricz Norbert viszi. az ünnepi búcsús szentmise fél 1 órakor kezdődik a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben, a Hármashalom-oltárnál. a szentmise szónoka ft. dr. tempfli Imre, a németországi Kirche in Not/ostpriesterhilfe katolikus nemzetközi segélyszervezet osztályvezetője, a stuttgarti Magyar Katolikus egyházközség plébánosa lesz. az ünnepi ceremóniát – amelyen részt vesz nm. és ft. dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, nm. és ft. tamás József gyulafehérvári segédpüspök, valamint fr. dr. orbán szabolcs, a szent István királyról nevezett erdélyi Ferences rendtartomány elöljárója – a duna televízió és a Mária rádió élőben közvetíti. a kegytemplomban délután 5 órakor csángómise lesz, és este 7 órakor kezdődik a pünkösdelőesti szentmise. azt követően reggelig tartó virrasztás kezdődik.

Május 27-én, vasárnap pünkösd ünnepe van. a szentmisék a kegytemplomban reggel 7.00-kor, 8.00-kor, délelőtt fél 11.00-kor és este 7 órakor lesznek. Május 28-án, hétfőn, pünkösd másodnapján a szentmisék a kegytemplomban szintén ünnepi sorrendben lesznek: 8.00kor, fél 11.00-kor és este 7 órakor.

aZ erdÉlYI FereNCeseK a CsíKsoMlYóI ZarÁNdoKlatról a szent István királyról nevezett erdélyi Ferences rendtartomány, különösen a csíksomlyói ferencesek nevében fr. Urbán erik oFM megbízott házfőnök, templomigazgató az alábbi felhívással fordul a közvéleményhez, a Csíksomlyóra zarándokló hívekhez: „Csíksomlyó a zarándoklat, az Istennel való találkozás és az imádság szent helye, ahol a keresztények mindig az élő Isten kezdeményező szeretetét ismerik fel. olyan az üdvösség helyszíneivel találkozni, mint megérinteni a velünk levő Isten történetét. a hit nem mítosz. Valós történelem, amelynek nyomait kezünkkel érinthetjük. Nálunk ezt a számtalan hálatábla és a zarándokok szüntelen érkezése is bizonyítja. ezért zarándokolnak Csíksomlyóra több évszázada az emberek. ennek a találkozásnak a segítői akarunk lenni mi, ferencesek ma is, amikor őrizzük a csíksomlyói kegyhely, valamint a hit tisztaságát. Csíksomlyó ugyanaz, mint aminek az ősök építették, a búcsú, aminek az ősök fogadták: hálaadás a boldogságos szűzanyának az évszázados oltalomért,

Fotó: Kristó róbert

29

Fotók: Csíki Zsolt

hálaadás azért, hogy katolikus hitünkben megmaradhattunk, és kegyelemkérés a viharfelhős jövőre. »sohasem lehetett hallani, hogy valakit magára hagyott volna«, imádkozzuk. Ilyen lelkülettel várjuk az idei évben is a zarándok testvéreket a pünkösdszombati nagybúcsúra. az erdélyi Főegyházmegye, számos más egyházmegyével egyetemben, a 2012-es évet a misszió évének nyilvánította. Minden keresztény a keresztség által küldetést kap, hogy megvigye az örömhírt másoknak is, mert »a közösség és küldetés egymással mélyen összekapcsolódnak, (…) a közösség a küldetés forrása és gyümölcse, ezért a közösség missziós jellegű, a misszió pedig a közösségre irányul« – olvashatjuk boldog II. János Pál pápa Christifideles laici kezdetű buzdításában. a zarándoklat alkalmával közösségileg is találkozunk Istennel. Igyekezzünk, hogy ne csak egy emlék maradjon ez a szertartás, hanem kegyelmi gazdagságát adjuk át felebarátainknak, legyen ez egy misszió, küldetés minden jóakaratú ember felé! szeretettel köszöntve minden zarándok testvéremet, akik a pünkösdi búcsúra érkeznek, kívánom, hogy legyen Csíksomlyó és a pünkösdi búcsú nemcsak cél, hanem kiindulópont is mindenki életében!” – összegez fr. Urbán erik.

dr. teMPFlI IMre a CsíKsoMlYóI PüNKÖsdI bÚCsÚ sZóNoKa 2012. május 26-án, pünkösd szombatján a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben, a Hármashalomoltárnál kerül sor a csíksomlyói pünkösdi zarándoklat 30

legfontosabb eseményére, a fél 1 órakor kezdődő ünnepi szentmisére, amelynek szónoka ft. dr. tempfli Imre lesz. dr. tempfli Imre 1954-ben született a szatmár megyei Kaplonyban. Középiskolai tanulmányait Nagykárolyban, a teológiát 1973–1979 között a gyulafehérvári római Katolikus Hittudományi Főiskolán végezte. 1979. június 24-én szentelte pappá dr. Jakab antal gyulafehérvári püspök. Papi működését Máramarosszigeten kezdte, majd Nagybánya és alsóhomoród következett. 1990-től teológiai tanár és fegyelmi prefektus lett a gyulafehérvári teológián. 1991–1993 között rómában egyháztörténelmet tanult, a Gergely egyetemen licenciátusi fokozatot szerzett. rövid szatmári plébánoskodás után 1994 áprilisában kinevezték a Frankfurt melletti Königsteinban a Kirche in Not/ ostpriesterhilfe katolikus nemzetközi segélyszervezet osztályvezetőjének. ebben a minőségében albánia, bulgária, lengyelország, Magyarország és románia katolikus egyházainak segélyezését vezeti. 1994-ben a budapesti Pázmány Péter Hittudományi akadémián teológiából megszerezte a doktori fokozatot. Königsteini hivatala mellett 2001. május 1-jétől reizer Pál szatmári püspök haláláig (2002. április 18.) a szatmári egyházmegye püspöki helynöke volt. 2007. július 1-jétől a stuttgarti Magyar Katolikus egyházközség lelkésze, 2008 decemberétől plébánosa. dr. tempfli Imre papi életének célját így összegezi: „Minden erőmmel és energiámmal azon vagyok, hogy Jézus közösségét építsem. szeretem összehozni az embereket.” borsodi l. lászló • ferences sajtóreferens



Isten engem fénynek szánt – interjú dr. tempfli Imrével a Misszió Éve van az erdélyi egyházmegyében. Mi az üzenete ennek a tematikus évnek, milyen feladatokat ró a papságra és a hívőkre? amikor szentatyánk, XVI. benedek pápa 2010. szeptember 21-én az „Ubicumque et semper” kezdetű apostoli levelében nyilvánosságra hozta az Új evangelizálás Pápai tanácsának megalapítását, az apostoli levél szerint legfőképp azokra az országokra gondolt, amelyekben bár elhangzott az üdvösség jó híre és jelen voltak az ősi alapítású egyházak, de nagyarányú elvilágiasodás és Isten iránti érzéketlenség volt tapasztalható. azóta, mint kiderült, ez a megállapítás az öreg európa szinte valamennyi katolikus egyházára érvényes. a mienkre is. régen, amikor nálunk a kommunizmus szorítása ellenére is a társadalom kereszténynek volt mondható, a hitet egyik nemzedék könnyebben tudta továbbadni a másiknak. Napjainkban viszont sok ember, sok család már nem tudja átadni ezt a szent örökséget a fiatalabb nemzedék tagjainak. az egyház számára tehát életfontosságú ez a szentatya által meghirdetett új evangelizáció! a feladat mindenütt, tehát az erdélyi egyházmegyében is, sajátságos feladatokat ró a papságra és a hívekre. a papságnak, mint ahogyan ezt a szentatya idei nagycsütörtök délelőtti – a papságnak szóló – szentbeszédében is kiemelte, az a feladata, hogy a hitet továbbra is fáradhatatlanul,

lelkesen, de új örömmel hirdesse. engedje, hogy Isten szava, a szentírás, amelyet naponta olvas, újfent és újfent szíven üsse. Csakis így tudja ezt a szót hitelesen továbbadni. Ugyanakkor tanulmányoznia kell az egyházi tanítóhivatal, különösen a II. Vatikáni Zsinat dokumentumait is, hisz csak így tud a mai ember különböző égető kérdéseire jézusi, hiteles és kielégítő választ adni! a Misszió Évében – de természetesen utána is! – a híveknek is sajátságos feladatuk van. az első és legfontosabb az, hogy élő, eleven kapcsolatban maradjanak Jézussal és az ő egyházával. Igyekezzenek minél jobban megismerni az ő üdvözítő és boldogító tanítását. Közben pedig arra kell törekedniük, hogy ezt a tanítást szóval és példával minél több embernek továbbadják. le kell végre vetkezniük azt a szemérmes hallgatást, amellyel eddig a hitet és a vallást körülvették. rá kell ébredniük arra, hogy értékes kincs van a birtokukban, a hitük, amelyet sokan várják, hogy megosszanak velük. És leginkább olyanok, akiket mi, papok nem tudunk elérni... Ön több helyen teljesített már szolgálatot, missziót (Gyulafehérvár, róma, Németország, albánia). Mit jelent ma missziót teljesíteni? a misszió lényege magában a szóban rejlik. az ugyanis küldetést jelent. a misszió tehát elsősorban azt jelenti, hogy

31



életünk nem a véletlennek köszönhető, hanem Isten ajándéka. Isten küldött bennünket a világra. Küldetésünk van. Hogy mi az? szerintem sík sándor (1889–1963) papköltőnk fejezte ki ezt a legszebben: „Küldetéssel jöttél a földre, hogy azt a kört, ahova itt lenn állított az Isten, fényeddel tündököld be.” Ma missziót teljesíteni szerintem ezt jelenti: tudatosítom magamban, hogy Isten engem fénynek szánt, és ezt a fényt ott kell sugároznom, ahová ő állított engem. otthon vagy idegenben, az iskolában vagy a munkahelyen, kinn a világban éppúgy, mint a templomi közösségben. az egyházi kommunikáció javítását szorgalmazza a pápa egy nemrég megjelent interjújában. Ha javaslatot tehetne őszentségének az egyházi kommunikációs stratégia kidolgozására, mit javasolna, mit tartana fontosnak kiemelni, elmondani? Álmomban sem jutna eszembe a szentatyának valamiféle javaslatot is tenni. olyan szakember-gárdája van, amely érti és tudja a dolgát. Ha viszont azt kérdezi tőlem, hogy mit találok én is az egyházi kommunikáció területén fontosnak, akkor azt válaszolnám, hogy először is az információk szabad áramlása mellett nagyon fontos az információk igazságtartalma. Másodszor az egyháznak meg kell tanulnia minden fontosabb egyházi eseményt érthetően meghirdetni és megmagyarázni, mert közben egy olyan nemzedék nőtt fel az egyházon belül is, amely a nyelvét nem érti. Végül harmadszor folytatni kell egy – a 90-es években elkezdett – katolikus újságíró-gárda

kinevelését és továbbképzését. ők lesznek ugyanis azok, akik szaktudásukkal és keresztény értékeikkel az egyházi kommunikáció javításán hathatóan munkálkodni fognak. Vidékünkön különös jelentőséggel bír, kiemelkedik az egyházi ünnepek sorából a csíksomlyói pünkösdi búcsú. Ön az ünnep 2012-es búcsús szónoka. Mit gondol, milyen tartalommal bír ma a szentlélek eljövetelének ünnepe? az ünnep tartalma változatlan. Ugyanaz, mint 2000 évvel ezelőtt. az első pünkösdkor jött el a szentlélek, hogy Jézus Urunk félénk apostolaiból egy átütő gárdát kovácsoljon össze, őket misszióra sarkallja, és ezzel az egyház alapjait letegye. Hitünk tanításából azt is tudjuk, hogy ugyanez a szentlélek vezeti az egyházat éppúgy, mint minden egyes keresztény embert. ez tehát a pünkösd lényege. Más kérdés az, hogy mit mond ez az ősrégi tartalom a ma emberének? Nekem most csak egy gondolat jut eszembe azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet közelebb hozni hozzá az ünnep lényegét: szükségünk van a lélekre, a szent szellemre. az az ember, de mondhatjuk bátran, az a nép is, amely elveszítette éltető lelkét, a folytonosan magasabbra sarkalló szellemet, és csak az anyagiakra összpontosít, az dekadenssé válik. Ha a szent szellem, a lélek nem hat át bennünket, életünk csak vegetálás. ennél pedig – szerintem ezt mindenki érzi! – többre születtünk. Hát nem? Kérdezett: Mihály réka

Fotók: Csíki Zsolt

32



a FereNCes óra előadóJa CsÁKY-PallaVICINI ZsóFIa GYerMeKPsZICHolóGUs 2012. május 13. / vasárnap / 11.30 óra / csíksomlyói kegytemplomban (a nagymise után)

a család és társadalom témakörben meghirdetett Ferences óra első félévének utolsó előadására kerül sor 2012. május 13-án. a nyári szünet előtti utolsó rendezvény meghívottja Csáky-Pallavicini Zsófia klinikai gyermekpszichológus, a budapesti semmelweis egyetem Mentálhigiéné Intézetének munkatársa, aki Mire figyeljen oda a kisgyerek édesanyja? címmel tart előadást. Csáky-Pallavicini Zsófia gyermek- és ifjúsági klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, családterapeuta, ifjúsági lelkigondozó, hittanár 1978-ban született budapesten. 1997-ben érettségizett a Patrona Hungariae gimnáziumban, 2002-ben az elte pszichológia szakán végzett. 2006-ban a Pécsi tudományegyetemen klinikai pszichológiából szakvizsgázott. 2008-ban a Pázmány Péter Katolikus egyetem Hittudományi Karán hittanári, a semmelweis egyetemen ifjúsági és sport lelkigondozói diplomát szerzett. a gyermekek világához való vonzódását a regnum Marianum közösségben szerzett személyes élményei, különösképpen tizenkét éves ifjúsági csoportvezetői tevékenysége alapozta meg. szakmai tapasztalatait 2002 óta nevelési tanácsadóban végzett pszichológusi munkája, óvodapszichológusi tevékenysége és a családokkal folytatott terápiás munka során szerezte. 2005 óta a semmelweis egyetem Mentálhigiéné Intézetének külsős oktatójaként fejlődéslélektant tanít. 2003–2008 között tagja volt

az embertárs című folyóirat szerkesztőségének, 2004–2008 között a Magyar Pásztorálpszichológiai társaság alelnöke volt. Férjével, semsey Gáborral három gyermeket nevel. „egy ember életében rengeteg feladat adódik: munkák, kihívások, netán egy valódi hivatás, de talán egyikben sem vagyunk annyira pótolhatatlanok, mint szülői hivatásunkban. Nyomasztó és felemelő felelősség. Folyamatos kihívás. Vajon lehet ezt »elég jól« csinálni? Vajon elkerülhetők a nagyobb hibák? Mit tartsunk szem előtt, ha egykor büszkén és megnyugodva akarjuk gyerekeinket útjukra engedni? Felnőtté nevelünk: az Isten által ránk bízott kisgyermeket kísérjük útján a felnőttség, az önálló identitás, az autonómia felé. Kapcsolatban nevelünk: a személyiségünkkel, a jelenlétünkkel, a határainkkal. elé-élve nevelünk: hitelesen, a hiányainkkal együtt, az átadandót megélve. szülőként, nevelőként a legfőbb »munkaeszközünk« a személyiségünk, leghatékonyabb »módszerünk« pedig a jelenlétünk a gyermek életében. egyszerűen hangzik, pedig állandó munkát jelent – önmagunkkal” – összegez előadásáról Csáky-Pallavicini Zsófia. borsodi l. lászló • ferences sajtóreferens

33

SZÉKELYFÖLD GALÉRIA

Csíkszereda, Tudor Vladimirescu u. 5. sz., www.hargitakiado.ro

SÁROSI CSABA GRAFIKAI KIÁLLÍTÁSA 2012. május 22. / kedd / 18.00 óra / Székelyföld Galéria

Sárosi Csaba 1951-ben született Szászrégenben. 1980ban végzett a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán, mestere: Feszt László. 1980-tól tanár és grafikus Kézdivásárhelyen.

Kifejezésmódja többszólamúan figuratív. Grafikáinak a jellegzetesen fanyar székely humor ugyanúgy sajátja, mint a bennük megjelenített történelmi sorsközösség vizuális szimbólumait újraélesztő szándék.

„A jó könyv gyógyír a léleknek” – Ion Nete prózaíró lesz a Székelyföld Galéria vendége 2012. május 24. / csütörtök / 18.00 óra Ion Nete (Ursoaia, 1938) – író, újságíró. Kötetei: Şerpii de tămâie (1994), Răstignirea în crucea lui Năstavnic (2001), Noapte albastră – Kékszínű éj (kétnyelvű kötet, 2003), Chisamera din vis (2011), Ninge cu suflete de morţi (2011) „…az illúziók varázslatában éltem, bár a valóság bőségesen szolgált leckékkel arról, hogy nem vezet kikövezett út az irodalom felé sem, nem szegélyezik virágok, hanem csupán vászon-díszletek, hogy elkápráztasson; jószándékot ígér, ez azonban szövevényes, mint a dzsungel növényzete… Annál is furcsább ez, mert bukaresti diákéveim alatt saját bőrömön tapasztaltam a szinte megsemmisítő érzést, ki tudja hányadszor nyitva-csukva a szerkesztőségek ajtaját, vagy hideglelősen követve a szakfolyóiratok irodalmi levelezőrovatát…

Mégis, mintegy vigasztalásként (mert ha én nem segítek magamon, akkor kire számíthatnék), most, ennyi idő elteltével, mikor már azt mondhatom, hogy a számadás végére értem, hajlok arra, hogy valójában az illúziók serege, mely egy pillanatra sem hagyott el, adta azt az erőt és biztonságot, mely nélkül talán már feladtam volna a küzdelmet. Nem szeretném, ha azt hinnék, hogy valóban beálltam ebbe az őrült táncba, melynek a végén azt reméltem, hogy írói minőségemet igazolják. Vágytam a múzsa kegyeire, nincs amiért ne ismerjem ezt el, sőt, a hírnévvel is kacérkodtam, de a magam rejtett módján cselekedtem, s különös varázsa volt az árnyékból jelentkezésnek! Ezért aztán az irodalom világához való közelítésem magányosan történt, inkább a szélről közelítettem, szem előtt tartva azt, hogy résen kell lennem, napirenden kell lennem mindennel, ami történik.” (Részlet Lajos Katalin interjújából. In: Székelyföld, 2012/május) 35

CsíKsZÉKI erdÉlYI KÁrPÁt eGYesület www.cseke.ro

a CsíKsZÉKI erdÉlYI KÁrPÁt eGYesület MÁJUsI ProGraMaJÁNlóJa

2012. május 5. / szombat Keltike-túra: tolvajos-tető – Kossuth-szikla – Várpatak túravezető: tőke Mária Magdolna, tel.: 0743 039 093

2012. május 10. / csütörtök / 18.00 óra / sapientia – eMte, nagy aula Kerékpárral a Mária-úton Csíksomlyótól Máriazellig – fényképes élménybeszámoló előadó: Péterffy attila – a zarándoklatszervező Caritas képviseletében

2012. május 19. / szombat báj-hegység-túra: sinaia – báj-hegység gerince – azuga túravezető: Nagy attila, tel.: 0740 204 441

2012. május 25. / péntek Zarándokok kísérése a Mária-úton túravezető: Kovács János, tel.: 0744 610 041

az időjárás függvényében a túrák időpontja változhat, amelyet aktuálisan www.cseke.ro oldalon talál. 36

sPortNaPtÁr

dIÁKolIMPIa Négy sportágban zajlik az általános és középiskolás diákok megmérettetése a május 9–18. közötti diákolimpia keretében. az atlétika- és kerékpár-próbákon, valamint a kosárlabda-, labdarúgó-mérkőzéseken nemcsak a megyeszékhely, hanem az al- és felcsíki iskolák csapatai is versenylehetőséget kapnak.

az atlétika versenyeket a városi stadionban, a labdarúgómeccseket a stadion melletti műgyepes pályán, míg a kosárlabda-mérkőzéseket a Kós Károly utcai, legújabb sportcsarnokban rendezik. a diákolimpia szervezői: Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Csíki sportegylet és Hargita Megye sport- és Ifjúsági Igazgatósága.

sPorttÖrtÉNetI VetÉlKedő a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal gyűléstermében rendezik május 19-én, szombaton 10.00 órától a XI. országos sporttörténeti Vetélkedő közép-európai döntőjét. a londoni olimpia jegyében meghirdetett versenyen a hazai, magyarországi és délvidéki régiókban, előzetesen megszervezett megmérettetések legjobb versenyzői vesznek részt. a közép-európai döntőn minden résztvevőnek egy 2x25 kérdéses tesztet kell egyénileg megoldania, ezt

követően ún. pontfogyasztó játékra kerül sor, melynek során – helyes válasz esetén – az adott kérdéshez tartozó pontszámot kapják. a vetélkedő szervezői: Hargita Megye sport- és Ifjúsági Igazgatósága, a román olimpiai akadémia Hargita Megyei Fiókintézete, az európai sport Hagyományőrző egyesület, a dr. Mező Ferenc olimpiai baráti Kör és a Nagyapáti K. Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkutató társulat.

Pro eUroPa – MINdaNNYIUNK eGÉsZsÉGÉre MaratoN Harminckettedik alkalommal állnak rajtvonalhoz a Pro europa – Mindannyiunk egészségére elnevezésű nyári maraton résztvevői 2012. május 5-én 10.00 órától. a „sport mindenkinek” országos program keretében a Hargita Megyei sport- és Ifjúsági Igazgatóság által szervezett futóverseny minden korosztály számára nyitott, hisz célja a szaladás minél szélesebb körű népszerűsítése. a tömegrajtos versenyre április 30. – május 4.

között, naponta 9.00-től 15.00 óráig lehet benevezni a Hargita Megyei sport- és Ifjúsági Igazgatóság székhelyén (Hősök utca 7. szám), illetve a verseny napján, a rajtot megelőzően 8.00–9.45 óra között. a 8 km-es távú verseny útvonala: Jégpálya utca – brassói út – lukoil töltőállomás – brassói út – Jégpálya utca (Vákár lajos Műjégpálya udvara). Összeállította: Ferenczy Krisztina 37

KÖNYVKOSÁR

A PALLAS-AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ AJÁNLÓJA BORSODI L. LÁSZLÓ: Feljegyzések a földről. Versek. Ráduly Margit illusztrációival Forma: 115x185, terjedelem: 80 oldal, kivitelezés: kötött, ára: 19 lej Lírai sziporkák, impressziók. Mintha egy dimenzióváltásnak lennénk tanúi. A szemünk láttára alakul át a világ egy még sohasem tapasztalt, sohasem látott, de kétségtelenül létező meta-valósággá. Feloldódnak az eddig szilárdnak hitt határok, ettől kezdve minden alakítható, transzponálható. Valami sokkal finomabbá, sokkal légiesebbé, elvont rajzolatú lebegéssé. Az olvasó imaginációs képességeire alapoz a költő, viszi, röpteti ellenállhatatlan erővel, de gyöngéden, erőszakmentesen, a formák tojáshéját feltörve. (Szőcs Margit)

FERENCZ IMRE: Madárkirakat. Forma: 165x165 , terjedelem: 40 oldal + 34 oldal színes illusztráció, kivitelezés: kötött, ára: 22 lej Verses madárhatározót írt Ferencz Imre azzal a nem titkolt szándékkal, hogy megszerettesse a madarakat a gyermekekkel. Ezt a könyvét a gyermekeknek szánta, mert meggyőződése, hogy a gyermekek a legbiztosabb olvasók. A szerző – Egyed Emese megállapítása szerint – „a madarak mint képek, jelképek, természeti hangadó lények, sőt mozgó látványok, történetbéli szereplők bemutatására vállalkozott”. Vállalkozását pedig neves erdélyi és magyarországi természetfotósok ritka szépségű madárportréi teszik teljesebbé.

SAS PÉTER: A heraldikus. Köpeczi Sebestyén József élete és munkássága I–II. Forma: 193x274, terjedelem: 624 + 648 oldal, amelyből 72 oldal színes, kivitelezés: kötött, ára: 265 lej Magyarország középcímerét, a királyi Románia címerét – amelyet a királyságra utaló jelképek nélkül ma is használnak –, Márton Áron püspöki címerét tervezte többek között Köpeczi Sebestyén József, a 20. század egyik legjelentősebb heraldikusa. Sas Péter művelődéstörténész terjedelmes monográfiában mutatja be címerfestő életét és munkásságát, rávilágítva arra, hogy Köpeczi művészként, művészettörténészként egyaránt jelentőset alkotott, e mű ismerete nélkül rendkívül hiányos lenne a 20. századi erdélyi szellemtörténetről alkotott kép. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó 550. köteteként megjelent monográfia 1300 oldalon, mintegy 1700 illusztrációval mutatja be ezt az életművet.

DACZÓ ÁRPÁD (P. Lukács OFM): Csíksomlyó ragyogása Forma: 160x230, terjedelem: 176 oldal + 8 oldal illusztráció, kivitelezés: fűzött, ára: 35 lej A Csíksomlyó ragyogása folytatása a szerző nagy sikerű, népszerű könyvének, a Csíksomlyó titkának. Az eleven mitológia régi időkbe nyúló gyökereit kutatva, a szerző szinte önkéntelen következetességgel, de mindenképp törvényszerűen jut el a napkultusz ránk hagyományozott örökségéhez.

A könyvek megvásárolhatók a Gutenberg Könyvesboltokban: Csíkszereda, Petőfi utca 4. sz. Tel.: 0266 316 798 Marosvásárhely, Rózsák tere 57. sz . Tel.: 0265 250 491. 38

39

KÖNYVKOSÁR

A CORVINA KÖNYVESHÁZ AJÁNLÓJA NAGY PÁL: Erdélyi anekdoták Kiadó: Palatinus, terjedelem: 268 oldal, ára: 35 lej Kosztolányi Dezső: „Maga az élet nedve ez, melyben fölolvad a világ, emberivé válik, hogy kedélyünkre fogadhassuk. (...) Csak a rossz író humortalan. A rossz írás száraz – aszott a kedély mozgékonysága nélkül. Humortalannak lenni annyi, mint emberietlennek lenni. Hiszen maga az ember is rendkívül furcsa lény s maga az élet is kicsiny és nagy egyszerre, vagyis humoros.”

PIVÁRCSI ISTVÁN: Székelyföldi legendárium – Tájak, emberek, valóság és képzelet Kiadó: Palatinus, terjedelem: 365 oldal, ára: 55 lej A kötet korszerű útirajz a székely székekről. Az Erdélybe utazók számára kötelező irodalomként ajánlhatjuk. Pivárcsi István bemutatja a tájék földrajzi jellegzetességeit és nevezetességeit, a híres műemlékeket, a történelmi múltat. Módszeresen bejárja a területet. Hogy izgalmas és élvezetes olvasmány legyen a könyv, a szerző sorra veszi a tájegységekhez fűződő legendákat, érdekes történeteket, amelyek szinte meseszerűvé varázsolják a leírtakat. A Székelyföldi legendárium minden bizonnyal az utóbbi évtized egyik leghasznosabb és legélvezetesebb útikalauza. A kötetet számtalan fotó, metszet illusztrálja.

TAMÁSI ÁRON: Ábel Kiadó: Tamási Áron Alapítvány, terjedelem: 669 oldal, ára: 62 lej Tamási Áron világhírű regényének hőse, Ábel, a székely legényke, Csíkcsicsóból szegődött erdőpásztornak a Hargita rengetegébe. Ottani kalandjai felnőtté nevelték, így járta be az országot, majd Amerikát. Útján az a mindannyiunkat foglalkoztató kérdés izgatta: Mi célra vagyunk a világon?

CZÁRÁN ESZTER: Világnak Virága – A tavaszi napéjegyenlőségtől a nyári napfordulóig Szerzői kiadás, terjedelem: 382 oldal, ára: 139 lej Az esztendő a legkerekebb időegység, s a természet körforgása az évszakok változásaiban nyilvánul meg: tavasszal megújulunk, nyáron erőt gyűjtünk, ősszel elmerengünk, télen várjuk a megújulást, a fény (Jézus) megszületését. Ezt a rendet a Nap járása idézi elő, s ez határozza meg az ember életét és munkáját is. A sorozat négy kötete ezt az éves körforgást követi, minden napra kínálva szellemi táplálékot az olvasónak. A gyűjteményben talál az olvasó magyar népmeséket, mondákat, régi imádságokat, jeles napok, ünnepek szokásainak leírását. A könyv az évkör rendjéhez igazodva tartalmazza a kalendáriumot, szentek névünnepe kapcsán legendáik leírását, legszebb népdalainkat, de nem maradnak ki a szólások, közmondások, találós kérdések s a mondókák sem.

w w w.cor vina.r o [email protected] 40

Csíkszereda: Corvina Könyvesház, Kossuth L. u. 32., tel.: 0266 372 018 Corvina Kuckó, Székelyudvarhely, Vár u. 2., tel.: 0266 219 139 A csíkszeredai Corvina Könyvesház állandó rendezvénye: Minden szombat délelőtt 11.00 órától „Mesedélelőtt” a Könyvesházban.

KÖNYVKOSÁR

A BOOKART KÖNYVKIADÓ AJÁNLÓJA Hajdú Farkas-Zoltán: AZ ÁRULÁSRÓL 160 oldal, 120x212 mm, kötött, ára: 30 lej Az 1959-ben zajlott „német írók perének” két szereplőjét, Hans Bergelt (akit elítéltek) és Eginald Schlattnert (aki vallott, de őt is bebörtönözték) szólaltatja meg a szerző. Vallomásaik nyomán megtudhtjuk, hogyan ért véget egy nyolcszázötven éves történet, az erdélyi szászok története. A könyv tartalmaz egy ajándékot is, Balogh Gábor és Hajdú Farkas-Zoltán többszörösen díjnyertes, a kötetből készült filmjét.

A XIX. BUDAPESTI NEMZETKÖZI KÖNYVFESZTIVÁLRA MEGJELENT KÖTETEK SVÁJCI ÍRÓK – A KIADÓ ÚJ SOROZATA Svájci írók • Urs Widmer: A KÉK SZIFON Fordította: Kurdi Imre, 112 oldal, 120x202 mm, kötött, ára: 30 lej A könyv főhőse beül a bázeli vonatba, hogy hazautazzék, s egyszere csak a múltban találja magát, gyermekkora családi házában. Minden a régiben, még a kék szifon is ott csillog apja borosüvegei között. Éppen csak a betoppanó, furcsa alakot nem ismerik meg eltűnt fiacskájukért aggódó szülei. Izgalmas, többsíkú időutazás kezdődik. „Ritkán olvastam ilyen izgalmas könyvet, és ritkán voltam ennyire elámítva, elcsábítva, ritkán ragadott valami ennyire magával. Ha a Nobel-díjat osztó bizottság tagja lennék, ez a könyv a listám élén állna.” (Badische Zeitung) Svájci írók • Gerhard Meier: HOLTAK SZIGETE Fordította: Bán Zoltán András, 128 oldal, 120x202 mm, kötött, ára: 32 lej 1977. november 11-én, Márton napján Baur és Bindschädler, a két régi barát szokásos szombati sétájára indul a svájci Oltenben. Szinte végig Baur viszi a szót, felidézi emlékeit szülőfalujáról, Amrainról. A mesélés során múltból származó képek bukkannak elő és ékelődnek a történet szövedékébe, behatolnak a már felidézett képek közé, létrehozván a lélek kiállítótermét. Nyelvi köntösbe öltözött képek rajzolják ki a séta útvonalát, az utcanevekre rárakódó múltat, az elmesélés által mintegy közterületté váló személyes időt. Egyes kitüntetett elemek, motívumok ismétlődése, néhány alapjelenet révén a regény végére aztán összeáll a teljes kép, amely mégis átmeneti és hiányos csupán. És az olvasóra vár, hogy kiegészítse. „Sétálni és látni, látni és gondolkozni, gondolkozni és beszélni, beszélni és írni. Ha az olvasó Gerhard Meier javaslatára hajlandó a világot sétálva megismerni, felfedezheti a kicsiben a nagyot, a ráismerésben a változást, az átalakulásban a történetek szövetét.” (Frankfurter Allgemeine Zeitung) Svájci írók • Piero Bianconi: CSALÁDFA Fordította: Lukácsi Margit, 224 oldal, 120x202 mm, kötött, ára: 38 lej Bianconi műve maga Ticino, ahogy Bianconi Ticino maga. És ez a Ticino sziget, legalábbis kulturális értelemben az. Mert a Piemonte és Lombardia közé beékelődő vidék sosem volt az olasz állam része. Ez Piero Bianconi szülőföldje, közelebbről a Verzasca völgyében lévő Mergoscia, ahol ősei éltek. Regényének önvallomásos fejezetében némi iróniával azt állítja magáról, hogy intellektuális értelemben poligám alkat, s ez a hajlam megfelelt műkedvelő, szerteágazó érdeklődésének: „nyomasztó teher ez, sorscsapás vagy szerencse, ahogy vesszük” – írja. Könyve családi krónika, de kollektív történelem is, egyszerre irodalmi régészet és a lélek geológiája. „Bianconi a proust-i hagyományt folytatja, könyvében mesterien ötvöződik a jelen az emlékezettel. Egy falu, egy völgy történetét írja meg, amelyben egy egész nép sorsa tükröződik, megindító őszinteséggel.” (Neue Zürcher Zeitung).

BOOK ART KIADÓ

www.bookart.ro • [email protected] • 0040 744 778 407 42

GOSCOM TÁVHŐ = KÉNYELEM + BIZTONSÁG + KÖRNYEZETKÍMÉLÉS Maradjon vagy legyen újra a távhőszolgáltatás híve, élvezze annak előnyeit! Városunkban a távfűtési rendszer folyamatos és tervszerű rekonstrukciója garantálja a szolgáltatás minőségét, az árak versenyképességét. A távhőrendszer gazdaságos üzemeltetése mellett célunk a maximális komfort biztosítása. Ha egyéni vagy közösségi fűtési gondjai vannak, forduljon hozzánk bizalommal, együtt keresünk megoldást minden helyzetre! GOSCOM Rt.

KÖNYVKosÁr

a CsíKsZereda KIadóHIVatal KIadVÁNYaI Murádin Jenő – sümegi György – Zombori István: MÁrtoN FereNC Ára: 70 lej.

szabó andrás: a bőFÉNY ForrÁsa Ára: 65 lej.

a MI NaGY IMrÉNK Válogatás Zsögödi Nagy Imre festőművész műveiből Ára: 25 lej.

túros eszter: tUrCZa lÁsZló Művészalbum Ára: 50 lej.

banner Zoltán: MÁrtoN ÁrPÁd Művészalbum Ára: 65 lej.

banner Zoltán: GaÁl aNdrÁs Művészalbum Ára: 65 lej.

Kocsis lajos: a CsíKI MaGÁNJaVaK tÖrtÉNete 1869–1923 Ára: 20 lej.

Vofkori György: CsíKsZereda És CsíKsoMlYó KÉPes tÖrtÉNete Ára: 120 lej, illetve 10 példány fölött 100 lej.

Pál Pál előd: a CsíKI síIsKola tÖrtÉNete a csíkszeredai alpesi-sí története 1934–2010 Ára: 35 lej.

CsíKVÁrMeGYe stÁtUssZIMbólUMa Ára: 35 lej.

szabó andrás: a Hargitáról Észak-bácskába – NaGY IstVÁN Ára: 25 lej.

Murádin Jenő, szervátiusz anikó: sZerVÁtIUsZ JeNő: ÉleteM, eMlÉKeIM Ára: 50 lej.

CsíKsZereda KIadóHIVatal Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Vár tér 1. sz. / 131-es iroda, tel.: 0266 371 464, e-mail: [email protected] 44

NeVes CsíKIaK

MÁJUsI ÉVFordUlóK

HelYtÖrtÉNetI ÉVFordUlóK – daczó Katalin összeállítása NYolCVaNÖt ÉVe sZületett tabÁK lÁsZló tabák lászló (tabák lászló: Vészcsengő – bukarest, 1969.)

Nyolcvanöt éve, 1927. május 27-én született Csíkszentmiklóson tabák lászló újságíró, író. 1944-ben auschwitzba deportálták, ahol szüleit és öccsét megölték, családjából egyedül tért haza. Mérnök lett. Irodalmi pályá-

KIleNCVeN ÉVe sZeNÁtorVÁlasZtÁs Volt CsíKbaN Jósika sámuel politikus (György béla: a romániai országos Magyar Párt története. – doktori disszertáció)

Kilencven éve, 1922. május 29-én Jósika sámuelt Csíkmegyében szenátorrá választották. ezt megelőzően 1922 márciusában is választásokat tartottak. a Magyar szövetség csíkmegyei szenátorjelöltje akkor is báró Jósika sámuel volt. „Most, hogy a jelölések mindenütt megtörténtek – írta az 1922. február 19-i Csíki lapok – nyomatékosan a választók figyelmébe ajánljuk, hogy Jósika samut elkerülhetetlenül

ját 1954-ben kezdte. „a politikától, a „vonaltól”, amennyire lehetett, távol tartotta magát – fogalmazott nekrológjában Halmos lászló. – Imponáló műveltségét, az egykori erdélyi zsidóságot annyira jellemző kultúráját irodalmi lapokban kamatoztatta.” Novellákat, szatírákat, regényeket, riportokat írt. írásai az Utunkban és a Hét című hetilapban jelentek meg. 1976-ban családjával Izraelbe költözött, ahol a tel avivban megjelenő – Kolozsváron alapított – Új Kelet című magyar nyelvű napilap munkatársa, és egy ideig főszerkesztője volt. „az immár szabad, lelkiismeretének megfelelő lapszerkesztés közben sem hagyott fel irodalmi tevékenységével. Főként magyar anyanyelvén, de héberül, románul, franciául és angolul is jelentek meg esszéi, írásai (...) Humoros, sziporkázóan szellemes írásai mögül csak élete ismerői érezték ki a háború alatti és utáni kafkai megpróbáltatások szenvedéseinek nyomait.” (Halmos lászló) Hosszas betegség után tel avivban hunyt el 2011-ben.

azért szükséges szenátornak megválasztanunk, mert mint a Magyar szövetség elnöke állandó és sűrű összeköttetésben van a kormánnyal és annak tagjaival, és nem csak morális kötelesség, hanem politikai céljaink sikere érdekében is felette kívánatos, hogy a Magyar szövetség elnöke a szenátusban is helyet foglaljon.” Csakhogy a jelölteket többszörösen is visszautasították, így a március 9–10-i szenátorválasztások alkalmával „Csíkban nem volt nehéz a választás, ha ugyan ezt az aktust választásnak lehet nevezni.” (Csíki lapok, 1922. március 12.) szenátor, egyedüli indulóként stefan bogdan bukaresti tanár lett (ő képviselőnek is jelöltette magát, de a szenátori mandátumot választotta). „a színtiszta magyar kerület nem ismeri, ő pedig nem tud magyarul – jegyezte meg a Csíki lapok (1922. március 12.). Nem sok idő múlva stefan bogdan lemondott. „a Csíkmegyei szenátorság stefan bogdan lemondása folytán megürült. – számolt be a Csíki lapok, 1922. május 7-én. – a Magyar szövetség központi intéző bizottsága a szenátorságra újból báró Jósika samut, a Magyar szövetség elnökét jelölte, ki a szükséges okmányokat már meg is küldötte.” a választás május 29-én Jósika sámuel győzelmével zárult, de mandátuma nem bizonyult hoszszasnak: a jeles politikus, korábbi miniszter (1895–1898) a következő évben elhunyt, így 1923. augusztus 3–4-én újabb választásokat tartottak Csíkban. 45

csík-info

HASZNOS INFÓK

CSÍK-INFO-SAROK Csík-Info – Turisztikai információs iroda Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Csíkszereda, Vár tér 1 szám, 120-as iroda, tel./fax: 0266–317 007 E-mail: [email protected], www.szereda.ro

KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK

MERKÚR / Mérleg u. 1., tel.: 0266–316 829

MIKÓ-VÁR, CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM / Vár tér 2., tel.: 0266–372 024, tel./fax: 0266–311 727 @: [email protected], www.csikimuzeum.ro

METEOR / Gál Sándor u. 16/A, tel.: 0266–312 308

CSÍKI JÁTÉKSZÍN / Temesvári sgt. 6., tel.: 0266–310 670, @: [email protected], www.csikijatekszin.ro HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES / Temesvári sgt. 6., tel.: 0266–371 362, @: [email protected], www.hargitatanc.ro SZAKSZERVEZETEK MŰVELŐDÉSI HÁZA / Szabadság tér 16., tel.: 0266–372 182, 0266–311 295, @: [email protected] HARGITA MEGYEI KULTURÁLIS KÖZPONT / Temesvári sgt. 4. , tel.: 0266–372 044, fax: 0266–315 891, @: [email protected], www.ccenter.ro

GALÉRIÁK AVE ART GALLERY / Szív u. 2/A/1 PAG – Pál Aukciósház és Galéria, Szász Endre u. 28. sz. KOSSUTH UTCAI GALÉRIA (Csíki Székely Múzeum) / Kossuth u. 12. NAGY IMRE KÉPTÁR / Zsögödi Nagy Imre u. 175. tel.: 0266–313 963, @: [email protected] ÚJ KRITERION GALÉRIA / Petőfi Sándor u. 4. SZÉKELYFÖLD GALÉRIA / Tudor Vladimirescu 5. tel.: 0266–311 775, fax: 0266–311 026, @: [email protected]

ÖT KUTYA / Jégpálya u. 1., tel.: 0744–575 124 ROYAL / Testvériség sgt. 1. , tel: 0266–310 050 KORONA / Márton Áron u. 38., tel.: 0266–310 993 GAMBRINUS CSÁRDA / Bolyai u., tel.: 0266–371 123 LA JUPÂNU / Zöld Péter u. 1., tel.: 0751–862 399 SALVATOR HOTEL ÉS ÉTTEREM / Jakab Antal Tanulmányi Ház Szék útja 147., tel.: 0266–313 452, 372 126 VÁRDOMB, Nagymező u. 150., tel.: 0374–011 334 JULIU’S / Brassói u. 123/B, tel.: 0266–311 160

PIZZÁZÓK BANDIDO’S RESTAURANT & PIZZA / Petőfi Sándor u. 25., tel.: 0266–314 749 RENEGADE PUB & PIZZA / Petőfi Sándor u. 3., tel.: 0266–372 700 SAN GENNARO / Petőfi Sándor u. 15., tel.: 0266–206 500 NYPD PIZZA / Petőfi Sándor u. 29., tel.: 0742–247 992 RISTORANTE ROMA / Testvériség sgt. 14., tel.: 0266–310 672 TOSCA / Majláth Gusztáv Károly tér 1., tel.: 0266–311 112

BÁROK ÉS SZÓRAKOZÓHELYEK ZACC KÁVÉZÓ / Petőfi Sándor u. 9.

ÉTTERMEK

SEVEN CAFÉ / Temesvári sgt., tel.: 0745–181 887

ALZO / Petőfi Sándor u. 16., tel.: 0266–371 682

CAFÉ INTERNATIONAL / Márton Áron u. 56.

ARANYKAPCA / Petőfi Sándor u. 13., tel.: 0744–477 015

RODEO PUB / Petőfi Sándor u. 6.

FENYŐ / Nicolae Bălcescu u. 11., tel.: 0266–311 493

PALERMO KÁVÉHÁZ / Petőfi Sándor u. 20.

HOCKEY KLUB / Petőfi Sándor u. 4., tel.: 0266–371 095

BACK STAGE / Petőfi Sándor u. 33.

PARK / Szék útja 58/A, tel.: 0266–313 833

GRAND CAFFE / Kossuth Lajos u. 26.

PARIS BISZTRÓ / Petőfi Sándor u. 29., tel.: 0740–536 118

CUBA / Gál Sándor u. 6.

JÓTEVŐ CSÁRDA / Hargita u. 74., tel.: 0266–371 583

OBSESSION PUB / Petőfi Sándor u. 11., tel.: 0745–152 151

46

csík-info

Hasznos Infók OPIUM / Petőfi Sándor u. 43/B, tel.: 0745–818 398 DOKK CAFÉ / Testvériség sgt. 9., tel.: 0740–173 233

CUKRÁSZDÁK BAKÓ CUKRÁSZDA / Liviu Rebreanu u. 38., tel.: 0266–315 768 Kossuth Lajos u. 11–13., tel.: 0751–285 641 MARIENN PRESSO / Petőfi Sándor u. 34. tel.: 0266–371 866, 0722–457 556 NAGYMAMA KÁVÉZÓ ÉS CUKRÁSZDA / Szabadság tér 13., tel.: 0745–843 943, Kossuth Lajos u. 21. NÁRCISZ CUKRÁSZDA / Decemberi Forradalom u. 11. tel.: 0266–315 768

SPORT VÁKÁR LAJOS MŰJÉGPÁLYA / Nicolae Bălcescu u. 9. tel.: 0266–371 457 CSÍKSZEREDAI SPORTCSARNOK / Stadion u. sz.n. tel.: 0751–101 229

TAXIK CITY TAXI / tel.: 0754–372 111, 0745–585 656, 0721–741 082 CSÍKI TAXI / tel.: 0266–314 444, 0266–315 555, 0266–023 333, 0745–765 169 RADIO TAXI / tel.: 0266–324 300, 0266–372 777, 0721–510 048, 0740–652 426 MILLENNIUM TAXI / tel.: 0266–310 888, 0742–224 224, 0722–424 427, 0788–262 144

SÜRGŐSSÉGI HÍVÓSZÁMOK EGYSÉGES SÜRGŐSSÉGI HÍVÓSZÁM: 112 RENDŐRSÉG: 0266–205 000 – megyei, 0266–311 283 – városi

MENTŐSZOLGÁLAT: 0266–310 229, 0266–310 562, 0266–371 229 GOSCOM Rt. (állandó hibaelhárító): 0266–324 835 0747–270 080 HARVÍZ Rt.: – 0266–313 636 ÁRAMSZOLGÁLTATÓ – HIBABEJELENTÉS: 0266–314 376 Hegyimentő közszolgálat: SALVAMONT: 0725–826 668

S.O.S. TELEFONOS LELKISEGÉLY-SZOLGÁLAT – naponta 19.00–24.00 óra között 0 800 800 808 zöldszám, Romtelecom-hálózat 0754–800 808 Orange-hálózat 0723–800 808 Vodafone-hálózat

HASZNOS TELEFONSZÁMOK MEGYEI TÁVHÍVÓSZÁM: 0266 CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Vár tér 1., tel.: 0266–315 120, fax: 0266–371 165, [email protected], www.szereda.ro HARGITA MEGYE TANÁCSA Szabadság tér 5., tel.: 0266–207 700, fax: 0266–207 703 www.hargitamegye.ro PREFEKTUSI HIVATAL Szabadság tér 5., tel./fax: 0266–371 114, 0266–372 061, 0266–372 080 www.prefecturahr.ro ROMÁNIA MAGYAR PEDAGÓGUSOK SZÖVETSÉGE Taploca 20., tel.: 0266 371377, fax: 0266 312852, www.rmpsz.ro MAGYARORSZÁG FŐKONZULÁTUSA – CSÍKSZEREDA Petőfi Sándor u. 45. Tel.: időpontfoglalás. 0366 087 000 egyéb ügyek: 0266 207 336 SAPIENTIA – ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM CSÍKSZEREDAI KAROK Szabadság tér 1., www.csik.sapientia.ro ÚTLEVÉL-KIBOCSÁTÓ KÖZSZOLGÁLAT Márton Áron u. 56., tel.: 0266–310 653 www.prefecturaharghita.ro VASÚTI JEGYIRODA / Kossuth Lajos u. 12., tel.: 0266–311 924, www.cfr.ro HELYI BUSZJÁRATOK Csíki-Trans Kft. tel.: 0266 311 322, 0749 091 524 http://goscom.info/index.php/autobusz-menetrend/ VASÚTÁLLOMÁS Brassói u. 11., tel.: 0266–315 102 47

CSÍKSZEREDA CSÍKSZEREDA MEGYEI JOGÚ JOGÚ VÁROS VÁROS ÖNKORMÁNYZATI ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYEI INTÉZMÉNYEI

CSÍKSZEREDA ÖNKORMÁNYZATI SZÍNHÁZA

HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES

530102 Csíkszereda Temesvári sgt. 6. sz. Tel.: +40 266 310 670 E-mail: [email protected] www.csikijatekszin.ro

530102 Csíkszereda Temesvári sgt. 6. sz. Tel./fax: +40 266 371 362 E-mail: [email protected] www.hargitatanc.ro

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM MIKÓVÁR

CSÍKINFO  TURISZTIKAI INFORMÁCIÓS IRODA

530132 Csíkszereda, Vár tér 2. sz. Tel.: +40 266 372 024 Fax: +40 266 311 727 E-mail: [email protected] www.csikimuzeum.ro

530132 530110 Csíkszereda Vár tér 1. sz. Tel./fax: +40 266 317 007 E-mail: [email protected] www.szereda.ro

CSÍKSZEREDA KIADÓHIVATAL

CSÍKI SPORTEGYLET

Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Csíkszereda, Vár tér 1. sz. Tel.: +40 266 371 464 E-mail: [email protected]

Csíkszeredai Sportcsarnok Csíkszereda, Stadion u. sz. n. Tel.: +40 751 101 229

CSÍKSOMLYÓI PÜNKÖSDI BÚCSÚS ZARÁNDOKLAT MÁJUS 26

Recommend Documents