CSERKESZT! : L A JT A AND ^ L ÉVFOLYAM = 3. SZÁM. = JUN. 20. HUSZÁR KÁROLY, (Pufi) Hollywoodból hazajött. ÁRA 1 PENGŐ

CSERKESZT! : L A J T A AND°^

L ÉVFOLYAM = 3 . SZÁM. = 1928. JUN. 20.

HUSZÁR KÁROLY (Pufi)

,

Hollywoodból hazajött.

ÁRA

1

PENGŐ

TAR" F I L M G Y Á R P A S A R É T I .Ú T 80. SZÁ M . TELEFON:

f ii

AUT.

6 4 2 -8 7 .

KÉT M O D E R N M ŰTEREM

LABORATÓRIUM F ilm e k k é s z ít é s e , h ív á s a , k id o lg o z á s a .

A K Ö L C S Ö N O S Z T Á L Y ISKOLAI= ÉS TUDOMÁNYOS MŰSOROKAT IS SZÁLLÍT. K ö zp o n ti irod a: I V ., K O S S U T H

L A J O S = U C C A 13.

T E L E F O N : J. 3 0 6 - 5 6 .

Gyárt:

EIHOM Mechanikai Rt. BUDAPEST,

V., VÁCZI-ÚT 6. SZÁM. Tel efon: T e r é z 120-35.

M A G YA RO RS Z ÁG LE GN AG YO BB K IN O T E G I IN I K A I GYÁRA ELVÁLLAL MINDEN E SZ AK ­ MÁBA VÁGÓ J A V Í T Á S T IS! Kér j en á r a j á n l a t o t !

FILMGYÁRI GÉPEKET

ISK O L A I, EGYE­ SÜLETI É S HÁZI FILMVETÍTŐ G É P E K E T

ÚJDONSÁGUNK az

Eternola portable filmvetítőgép (mint az ábrán látható, de tűzvédő dobozokkal felszerelve) dobozból, mely kézibőröndképen szállítható, 1 perc alatt vetítésre kész állapotba emelkedik ki. Elektromos és kézi haj­ tással, izzólámpa fény­ forrással.

ÉVFO LYAM .

=

3. S Z Á M .

=

192 8. J U N I U S 20.

H U S Z Á R K Á R O L Y (P U F I)

M A G YAR O R SZÁG É S A FILM H ÁBO RU mánt vállal. A film gyártás ipar is és mint ahogy semm iféle m űvészet nem fejlődik addig, am íg a töke fel nem ismeri ennek a m űvészeti ágnak az életképességét, akként a film gyártás­ nál sem beszélhetünk kom oly és ala­ pos fejlődésről, am íg azt a töke kellő komolysággal nem értékeli. A m íg ez m eg nem történik, addig e g y-e g y ma­ g ya r film elkészülte csak sporádikus jelenség. Organikus filmgyártást csak ú gy tudok elképzelni, ha a tőkét üzleti érdek vonzza a film gyártáshoz. A film pedig csak üzleti érdek a tőke szem ­ pontjából, ha a film elhelyezhetősége az egész világon biztosítva van és ha ezt az elhelyezkedést valam ilyen orga­ nizáció lehetővé teszi és előm ozdítja. N em akarok itt példákkal előhoza­ kodni, h ogy az am erikai film gyárak vezető cégei az egész világon milyen nagyszerűen m eg vannak szervezve. H iszen ezeknél egy-egy film talán csak gondolatban van m eg, talán m ég a szcenárium sincsen m ég készen, a fölvételek m ég csak m eg fognak kez­ dődni, de m ár az egész világon a helyi szervezetek — Szingapúrtól S tock­ holm ig, A théntől San-F ranciskóig — m ár gondoskodtak arról, h ogy a film kellőképen legyen menedzselve a m oz­ góképszínházak között. E zt m i nem tudjuk, mert ennek a szervezete hiány­

kárm elyik m agyar m ezővá­ rosban épolyan jó filmet lehet csinálni, mint H o l­ lywoodban. Én, aki is­ merem a világ film gyár­ tását Berlinben és H o lly ­ woodban, biztosan tudom, h ogy tehet­ ségben, képességben M agyarországon nincsen hiány. M i az oka m égis an­ nak, h ogy dacára minden vá g ya k o zá s­ nak, akarásnak és törekvésnek, M a­ gyaro rszágo n még sincs film gyártás? Kétségtelen, h ogy a tőkehiány is oka sok bajnak, de a legnagyobb baj az, h ogy nem tudjuk a film ek kifizető 1 dését biztosítani va g y csak valószínű­ síteni, íg y tehát főleg azt kell elér­ nünk, hogy m egterem tsük a belefekte­ tendő tőkék prosperitását, illetve ennek a lehetőségét. H a ez m eg van, azon­ nal lesz pénz, azonnal m egjelenik az első igazi üzleti tőke a m agyar film ­ gyártásban is. E nnek útját én az aláb­ biakban látom : N agyo n tévednek azok, akik azt h i­ szik, h ogy itt film gyártás kezdődik. A film gyártás létalapja a tőke és a film elhelyezkedési lehetősége. A lap ja nem az altruisztikus töke, amelynek segítségével valam elyik iparágat k í­ vánnak felsegélyezni, hanem az az üz­ leti töke, am elynek üzleti érdeke az, h ogy valam elyik iparágban angazs-

A

1

zik nálunk. A dd ig, am íg a világ g y á r ­ tási lehetősége azonos volt a m iénk­ kel, a mi technikai felszerelésünkkel, a mi gyártási lehetőségünkkel, addig a m agyar film készítése üzlet is volt, addig versenyképesek voltunk és a tőke is szívesen belekapcsolódott. A m ikor azonban mi a n agy versenyben, am ely az utolsó tíz év alatt kifejlődött, lema­ radtunk, m egszűnt a versenyképessé­ gün k és elm aradt mellőlünk a tőke is. V o lt kinn H ollyw oodban egy igen előkelő pesti bankvezér, aki kezdett ér­ deklődni a film iránt. A z volt az illető úr gondolata, h ogy M agyarországon az ő kereskedelm i tudásával lábra se­ gíti a magyar filmgyártást. É v e k óta ez volt A m erikában az egyetlen ko­ moly m agyar-am erikai film gyártási lehetőség. M int gondos kereskedő elő­ zőén tanulm ányozni kezdte a film g a z ­ dasági és pénzügyi struktúráját. N éhányunkkal: K orda Sándorral, K e r ­ tész M ihállyal, Bíró L ajossal és velem összeült tanácskozni és m egbeszéltük a kérdést töviről-hegyire. K özben az illető pesti bankvezér m egism erkedett néhány hollywoodi film m ágnással, kö z­ tük Carl Laemmlevéi. Laem m le rend­ kívül szimpátiával fogadta az illető úr terveit és hajlandónak mutatkozott arra, hogy vállalata részéről a m agyar­ am erikai film gyártás bizonyos lehető­ ségét finanszírozza. A tanácskozás eredménye az volt, h o gy a pesti bank és Carl Laem m le együttesen egy mil­ lió dollárt adtak volna össze a magyar filmgyártás céljaira, am ely összeg kétségteelniil elég lett volna arra, h ogy itt intenziv film gyártást teremtsünk és a m agyar film versenyképességét biztosítsuk. A terv azonban végső fo ­ kon bizonyos események miatt megd ü lt ... Állam i akciókkal, jótékonysággal, jómódú em berek adakozó készségével film gyártást el sem lehet képzelni. A

háborúban akadtak — főleg az am eri­ kaiak között — passzionátus hősök, akik sportból vettek részt a háborúban, de a háborúban a győzelm et nem ezek vív ták ki, hanem az organizált, szer­ vesen előkészített és felkészült töme­ gek, gyakorlott és okos vezetés mellett. K örülbelül íg y vagyu n k a film g y ár­ tásnál is! Én egyelőre — sajnos — nem látom a m agyar film egészséges újjászületé­ sét. D e ha a mi vállalkozó kedvünk m egfelelő helyen m eghozza a szüksé­ ges áldozatokat, tehát igyekszik bele­ kapcsolódni a jól m egszervezett nem­ zetközi film kereskedelem be (V ertriebsorganisation-ba) — ami eleinte term é­ szetesen n ag y áldozatokkal járna, amit itt kifejteni alig lehet — akkor meg va g yo k róla győződve, h ogy a m agyar képesség, a m agyar tudás és a m agyar tehetség feltétlenül utat fog m agának vágn i a világpiacon és abban a rette­ netes filmháborúban, am elyet a világ m ost m egvív. M ost volna erre az al­ kalmas idő, m ert most forr, most ger­ jed m inden! H a mi minden oldalról orientálódva m egjelennénk a világp ia­ con, akkor, ha m indjárt e g y ,,limanovi“ küzdelem árán is, de a film te­ rén is m egszerezhetnénk a „vörös ör­ dögök' dicsőséges nevét. M agyarország nekem minden. A z én szempontomból „itt élned és halnod keü“ , — de a film szempontjából M a ­ g ya ro rszá g csak egy kis töredéke az egy százaléknak. N ekünk nem az lehet a célunk, h ogy a film et M agyarorszá­ gon biztosítsuk, hanem az, h ogy a m agyar film et a világpiacon tudjuk el­ helyezni és az elhelyezhetőséget bizto­ sítani. A film legyen m agyar, de a cél m égis az legyen, h ogy a világn ak ma­ gyar árut, m agyar filmet adjunk. A k ­ kor lesz ebből hasznunk! A k k o r lesz szilárd alapokon n yugvó igazi m agyar film gyártásunk.

2

*

„ M A GY AR M IK L Ó S

fővárosi törv én y h ató ság i bizottsági ta g :

A BUD APESTI FILMMÚZEUM F E L Á L L ÍT Á S A zott film m úzeum , milyen jelentősége volna annak idegenforgalm i szempont­ ból; m ert azok a külföldiek, akik B u ­ dapestre jönnek, látnának-e szebbet és megkapóbbat, mint, h ogy csak egy példát em lítsek, K á ro ly király koro­ názását, amelynek grandiózus jelene­ tei felejthetetlenek m indenki szám ára. A vörös m ájus v a g y a kommün alatti események fölvételeit sokan nem szeretnék filmen viszontlátni! M indezek a film ek olyan hallatlan é r ­ tékek, hiszen a leírások nem adják vissza azt a képet, am it a film tud olyan hűen érzékeltetni! A zoknak, akik nem tudják, hogy mi a film m úzeum , azoknak talán el kell mondanom azt, h ogy a világ m in­ den m etropolisában van m ár film m ú­ zeum, csak m ég Budapesten nincsen. A zoknak, akik nem tudnák értékelni a film m úzeum jelentőségét, és akik nem tudják, h ogy mi az a film m ú­ zeum, el kell mondanom azt is, hogy a film negatív — kellő szakszerű ve­ zetés mellett — évtizedekig, évszáza­ dokig eláll és az ezekről lehúzott kó­ piák hosszú hónapokig alkalm asak a vetítésre. A z az érzésem, h ogy a főváros köz­ gyűlése, am elynek Összetétele minden kultúrális és kultúrát szolgáló hala­ dásnak az eszm éjét pártolja, a film ­ múzeum létesítését szívesen fogad ja és remélem, h ogy rövid időn belül m eg lehet valósítani a film m úzeum gyön yörű eszméjét. A film m úzeum létesítésének az el­ gondolása az, h ogy v a g y a P ed ag ó ­ giai film gyárban, m ivel annak m eg­ felelő helyiségei vannak és alkalmas arra is, h ogy a film eket az érdekel­ teknek, főleg a külföldieknek bemu­ tassa, v a g y — és ez volt az első ter­ vem — a Stefánia-úton levő F ő v á ­ rosi M úzeumban helyezzük el, mert

főváros törvényhatósá­ gának legközelebbi kö z­ gyűlésén fogom előter­ jeszteni a film m úzeum ­ ra vonatkozó indítvá­ nyom at. A rró l a film ­ m úzeum ról van szó, am elyről szóló indítványom at m ár 1913-ban elfo gad ­ ta a fő váro s közgyűlése, sajnos azon­ ban nem valósulhatott m eg, v a g y nem lehetett m egvalósítani részben a ne­ hézkes adm inisztráció miatt, részben, m ert a bekövetkezett háború akadá­ lyozta m eg a film m úzeum felállítását. H o g y m ilyen kim ondhatatlan kárt jelent ez M agyarországn ak, csak az­ zal tudom m egközelíteni, hogyha pél­ dául az azóta történt események, a háború, a kommün, K á ro ly király ko­ ronázása, a vörös m ájus és száz meg száz esemény m eglennének a film m ú­ zeum archívum ában, összegszerűleg sem lehetne kifejezni azt az értéket, am it ezek a negatívok képviselnének. A film m úzeum jelenti az igazi kul­ túrát, jelenti az igazi történést, mert a film et a történés pillanatában készí­ tik. A film az igazi történelem, itt nem történhetnek ham isítások és épen ezért van a film nek igazi nagy törté­ nelmi értéke. H o g y a film nek milyen nagy pedagógiai jelentősége van, azt fölösleges is említenem. H iszen A m e­ rikában ezer és ezer iskolában szem ­ léltető előadásokat csakis a filmmel tartják és ha N ém etországra h ivatko­ zom. ahol szintén rendes pedagógiai eszközként használják a film et és ha figyelem be vesszük azt a hatást, amit pl. N ém etországban v a g y A m eriká­ ban a pedagógusok a filmmel elértek, -— akkor a mi kultuszkorm ányunk is nagyobb összegeket fordíthatna a film céljaira. Például, el tudjuk-e képzelni, h o gy­ ha m eg lenne az 1913-ban indítványo­

A

3

utóbbi valóban m egfelelő otthont n yú j­ tana a film m úzeum céljaira is. A v é g ­ ső szó azonban m égis a szakem be­ reké lesz, akik dönteni fogn ak az el­ helyezés kérdésében, bár a gyakorlat amellett szól, h ogy a P edagógiai film ­ gyárban helyezzük el a film m úzeum ot, hiszen ott az értékes negativok ré­ szére is m egfelelő betonirozott helyi­ ségek állnak rendelkezésre. A film m úzeum leendő vezetőjének kontaktust kell tartani az egész v i­ lággal, a világ egész filméletével, ugyanakkor azonban n agy gondot kell fordítania arra, h o g y a m agyar ese­ m ényekről szóló értékes film fölvéte­ lek m egőriztessenek, h ogy ezek az ér­ tékes negativok hozzáértő kezekbe ke­ rüljenek. H a avatott kézbe kerül a film m úzeum , akkor az olyan értékké fo g ja m agát kinőni, mint akárm ilyen más képm úzeum azzal a k ülönbség-

gel, hogy m íg a képtárakat gyéren látogatják, addig a film m úzeum nak sokkal nagyobb látogatottsága lesz. A film m aga m ilyen csodálatos v a ­ lami! Benne van az egész élet, a je­ len, a múlt, a Jules V erne-i és Jókai M ór-i jövő, benne van minden nagy gondolkodónak minden álma, elgon­ dolása és fantáziája! A film et ú gy kell venni, mint ennek és a jövendő szá­ zadnak a legnagyobb tényezőjét. M ert a film jelenti az egész jövőnk nagy kultúráját, am elynek végső kifejlődése m ég m egoldásra vár! N agyon örülök végü l annak, hogy a film m úzeum ügye is Purébl G yőző tanácsnok úr ügykörébe tartozik és ezért bízom is benne, h ogy ő minden lehetőt el fog követni, h ogy a film ­ kultúra e n agy tényezőjét: a film m ú­ zeum ot a székesfővárosnál minél előbb m egvalósítsa.

E N G EL FÜ LÖ P, a F irst N ational Film Inc. buda­ p esti fiókjának igazgatója:

A NEM ZETKÖZI F IL M K E R E S K E ­ DELEM UJ IR Á N Y A I film kereskedelem term é­ szeténél fo gva nem zet­ közi. O lyan film ek készí­ tése, am elyek a nem zet­ közi viszonylatra nem tá­ m aszkodhatnak, va g yis a nem zetközi piacokon nem értékesíthe­ tők, veszteséggel já r és ilyen film ek gyártásába ma m ár nem is fognak. Minden film gyáros, aki ma film et ké­ szít, elsősorban ezzel a nem zetközi ér­ tékesítéssel szám ít, azt veszi alapul és azokon a filmeken, am elyeket a kon­ tinensen és a tengerentúli országo k­ ban értékesíteni lehet, a gyártó válla­ lat igen szépen keres. A kontinens film kereskedelm ének a központja kétségtelenül Berlin. N em ­ csak fekvése predesztinálja erre B er­

lint, hanem azért is, m ert magában N ém etországban is intenzív film g y á r­ tás folyik. B erlint keresi föl bevásár­ lás céljából a kölcsönző a Balkán leg­ eldugottabb országából is, de épúgy keresi föl a német fővárost a párizsi va g y londoni film kölcsönző, sőt a francia v a g y angol gyarm atok film ­ kereskedője is mindennapos vendége a berlini film gyárak irodáinak. Érdekes, h ogy a film kereskedelem , illetve a film eladás szempontjából Am erika, amely 8o% -át tartja a világ film szükségletének a kezében, mint el­ adó kevés szerepet játszik a kontinen­ sen és pedig azért, m ert a legutóbbi években világszerte m aga organizálta m eg saját telepeit. C sak jelentéktelen kisebb am erikai cégek azok, kivéve az ‘

A

4

ami azt jelentette akkoriban, hogy minden méter film, tekintet nélkül a m onopolra (mert ilyen nem is volt) egy márka 20 pfennigbe került. E z f i x ár volt, akár H enny Portén, akár Á sta Nielsen játszotta a film főszere­ pét. Em ellett az ár mellett mindenki annyi kópiát vehetett, am ennyit akart és oda vihette, ahová akarta. V o lt olyan népszerű film is, am ely e g y ­ szerre 5— 6 cégnél is forgalom ba ke­ rült. A legjobb emélkezetem szerint az első film az I. Quo vadis volt, amely eltért ettől az egységártól és ezért a film ért m ár magas árat kért a g yá rtó cég. Sőt, ha jól emlékszem, ennél a filmnél biztosította az eladó a vevő­ nek a m agas árral szemben azt, hogy a film et kizárólag neki adja el. M ár a háborús években jártunk, am ikor a m onopólkérdés kezdett ki­ alakulni. A m ikor a gyáros az egyes országokban csak egyes vevőknek adta el a film jeit, ennek külön ára volt: a monopol, a licencár. E z az idők folya­ mán meglehetősen kifejlődött és ma világszerte intézményesen meg van alapozva. M a m ár a legritkább eset, hogy a monopolt valaki m egszegje, m ert a m onopóljognak a m egszegése súlyos anyagi — és sokszor erkölcsi — konzekvenciákkal is jár! A film kereskedelem nek ily módon való fejlődése és organizálása term é­ szetesen elm aradhatatlan is volt és erre a szervezettségre van ma az egész világon a film kereskedelem fel­ építve. A film gyáros, ha film et készít, szám adást végez, hogy milyen licencárra szám íthat az egyes országokban és ha ez a szám ítási bázis hiányzik, szinte lehetetlen volna a film gyártás. Talán éppen ezért is tudott a film ­ g yártás ilyen rövid idő alatt ilyen ha­ talmas arányokban fejlődni, m ert ren­ dezni tudta világszerte az eladás lehe­ tőségét és előre berendezkedett arra a licencre, amelyet az egyes országok után fog a film jéért kapni. M a m ár film gyáros v a g y film ke­

U nited A rtists-t, am elyek ilyen szem ­ pontból m egszervezve nincsenek és el­ adás útján igyekeznek produktum ai­ kat értékesíteni. E z azonban minősé­ g ileg és m ennyiségileg nem jelent sokat. A berlini film kereskedelem ezzel szemben óriási módon fejlődött, ha­ talmas V ertriebsbürók működnek, am elyek n agy üzleteket bonyolítanak le a kontinens állam aival, sőt m ind­ inkább kiterjesztik üzletkörüket A n ­ gliára, a gyarm atokra és a m ég távo­ labb eső o rszágo kra is. A berlini film kereskedők eme filmeladási kapcsolatok révén m ég egy na­ gyon érdekes nekszust tudtak m egte­ remteni, különösképen A n g liával és pedig azt, h o gy az ő intervenciójukra egyes nagy angol film gyártó cégek érdekközösségbe léptek a berlini film ­ gyárakkal. A z új és jelentős tőkék be­ vonásával ez azt jelenti, h ogy A n g liá ­ ban, F ran ciaországban és N ém etor­ szágban m ég fokozottabb lesz a film ­ gyártás és íg y m indig több és több alkalm uk lesz az európai országoknak, h ogy európai film eket láthassanak. A berlini film kereskedelem nek ez az akciója rendkívül értékes tehát gazda­ sági és politikai szempontból is, mert ez az együttm űködés közelebb hozza egym áshoz az embereket és nem le­ becsülendő abból a szempontból sem, h ogy hozzájárulnak az általános m eg­ értés és az általános kibékülés eszmé­ jének a terjesztéséhez és népszerűsí­ téséhez. M i, akik m ár csaknem két évtizede vagyu n k m unkásai ennek a szakm á­ nak, visszapillantást tudunk vetni a régi „film kereskedelem " csecsem őko­ rától a mai napig. A film kereskede­ lem ez alatt a viszo n ylag rövid idő alatt olyan fejlődést produkált, amit egyetlen egy kereskedelm i ágazatban sem tudunk fellelni. A régi időben — tulajdon képen nem is olyan régen — io — 12 évvel ezelőtt, a film nek nem­ zetközileg kialakult egységára volt,

5

íg y elsősorban Franciaországban, D á ­ niában, O laszországban és O ro szo r­ szágban. E ze k a vállalatok azonban a tökéletes eladási organizáció hijján csakham ar beszüntették az üzemek nagy részét. E pillanatban előtérben áll az angol film gyártás, ahol nyilván nagy tőké­ ket m ozgatnak m eg erre a célra és is­ m erve az angol kereskedő kom olysá­ g á t és szívósságát, szám olnunk kell azzal, h ogy ott a fentem lítettektől el­ térően komoly filmgyártás alakulhat ki. A z angolok részben am erikaiakkal, részben németekkel társulnak és bizo­ nyára szakértőkkel veszik m agukat körül és én azt hiszem, h ogy az euró­ pai film gyártás Angliában új étappot jelent a film gyártás történetében.

reskedő teljesen tájékozva van az egyes országok fizetőképességéről, tudja azt, hogy ha eg y nem zetközileg elism ert sztár szerepel a filmen, mit kaphat érte, mire szám íthat és m ire szám íthat akkor, h ogy ha e g y ism e­ retlen va g y kevésbé tehetséges színészt v a g y színésznőt játszatnak a filmen. K öztudom ású, h ogy A m erikában a film gyártás az ipari statisztika har­ madik helyén áll. A z utóbbi években 7— 800 film et gyártanak egy-egy szezé>nra és hihetetlen az az összeg, ame­ lyeket ezekbe a filmekbe beinvesztál­ nak. N ém etországban közel 250— 300 film et produkálnak évenkint és ott szintén jelentős összegeket fektetnek be. A z évek folyam án egyéb országo k­ ban is újból m egindult a film gyártás,

VOGL R E Z SŐ , a pécsi Apollő-filmszinház igazgatója :

A V ID É K I F ILM SZÍN H Á ZA K TÁRSADALM I H E L Y Z E T E film eket fölváltották az összefüggő, több felvonásos rém drám ák és detektivfilm ek, ezeket követték a többré­ szes m am uttfilm ek, vég re ma m ár ott tartunk, h ogy a kinem atográfia el­ foglalta méltó helyét a kultúra ter­ jesztésében. M a m ár üzletünk nem „ m ozi“ (ezt a szót emlékezetem szerint először T ü rk B ertától hallottam ), hanem film ­ színház és a közönség szeretetébe i s 1 vette ezt a kultúrális intézm ényt és mindjobban enged föl az a fagyos ér­ zés, am ely a múltban m egnyilvánult a vidéken a m ozgóképszínházakkal szemben. P ed ig milyen gigászi küzdelem kel­ lett ahhoz, h ogy a kinem atográfia mai m egingathatatlan pozícióját elérje. K om oly, hivatott és nem hivatott kö­ rök minden oldalról elgáncsolni, tönk­ retenni szerették volna E dison és L um iére e nagyszerű szülöttjét.

a visszagondolok azokra a derűs békebeli napokra, am ikor eg y negyed év­ századdal ezelőtt a ván­ dorm ozik aranykorukat élték és azoktól sajnál­ tam azokat a hatosokat, amelyeket kis városunkból elvittek, ú gy rájövök arra, h ogy ezek a szép idők ösztönöz­ tek engem arra, h ogy erre a rögös pá­ lyára lépjek. M ennyi minden történt azóta! T a ­ lán egy szakm a sem fejlődött olyan rohamosan, olyan szédítő iramban, mint a kinem atográfia. E leinte a „m o zi" bejárata fölött léceken voltak kiakasztva a film tekercsek — 10— 15 drb — , h ogy a közönséget becsábít­ sák a moziba, am it méltán a reklám egyik ősanyjának lehetne tekinteni. M ennyire fejlődött azóta a reklám m űvészete! A fejlődés további menetében a kis

HÍ

6

A háború alatt erősen neki indult m agyar film gyártást — am elyet sem­ miféle Film alap nem „tám ogatott" — a legszebb rem ényekre jogosította föl a szakm át. Film ek, mint a „F ekete gyém ántok", az „A ran yem b er", „ A m “ -es, „L e n g y e lv é r", „Jön a rozson át", a P rója-, P h ö n ix- és U her-film ek stb., stb., a blokád alatt nem álló kon­ tinensen világm árkát jelentettek és egész biztos, h ogy ha a háború, nem lett volna, ezek a film ek A m erikába is eljutottak volna. A zután jött a revízió. M int a v il­ lámcsapás sújtotta agyon ezt a szépen neki indult ipari és m űvészi ágat, mert m egrendült a hit a m agántulajdon szentségében és a külföld hirtelenül visszavonta tőkéjét, am elyre bizony C sonkaországunknak olyan nagy szük­ sége van. M it tett eddig a F ilm alap? C sak elégedetlenséget idézett elő és semmi pozitivet nem alkotott. H a tőlem függne, a befolyt pénzt visszaadnám azoknak, akik beszolgáltatták és akik bizonyára sokkal hasznosabb célokra tudnák ezt a horribilis pénz fölhasz­ nálni. A közönség ezeket a belső szakm ai körülm ényeket nem ismeri. P edig, ha tudná, talán m ég jobban pártolná a tá­ m ogatásra nagyon is rászorult vidéki film színházakat. A gazd asági helyzet — sajnos — olyan, hogy a közönség­ nek bizony nem igen ju t pénz a film ­ színházakra. E vvel azután m eg is m ondtam m ilyen a helyzet a vidéken! A rezsitételekbe m indig belekapcso­ lódik valami olyasmi (intézmény v a g y valam ilyen „cé l"), am elynek abszolúte semmi köze sincs a mozgóképiparhoz. í g y pl. Pécsett a M a gy a r T á vira ti Iroda saját kezelésbe vette a plakátkiragasztást, ami rendkívül m egd rág í­ totta az am úgy is óriási rezsiköltsége­ ket. M egnehezíti a vidéki m ozgóképszínházak helyzetét a sok futballmeccs.

N em csak a vasárnap délutáni közön­ séget vonja el tőlük, hanem az esti kö­ zönséget is, am ely fáradtan, kim erül­ tén jön haza a meccsről. D e elvonják a film színházaktól a közönséget az is­ kolák is, m ert sokszor rendes m űsort játszanak. * A grafik on u n k görbéje néhány év óta m indig lefelé tendál. Ehhez nem kell kom m entár. A tülekedés a filmlicenceknél teljesen érthetetlen. Csonkam agyarország ma nagyobb licencdíjat fizet, mint akárm elyik nagyobb és gazdagabb utódállam, ez pedig semmi körülm ények között sem indo­ kolt. N álu nk Pécsett azt lehetne m on­ dani, h ogy a film színház úgyszólván összekötő kapocs a hatóság és közön­ ség között. T alálkahelye a közönség minden rétegének, azt lehetne m on­ dani, h o gy az előadások előtt és a szünetekben tartják helyi korifeusaink a m ásnapra esedékes helyi események előzetes m egbeszéléseit v a g y rögtön­ zött konferenciáit. T én y az, h ogy a vidéki film színhá­ zak és a közintézm ények között e g y ­ részt és a többi kultúrintézm ények kö­ zött m ásrészt a viszony a legszivélyesebb és a legbarátságosabb. H o g y a kultúrintézm ények között a m egértés ennyire kifejlődött, abban nem kis ér­ deme van a film színházaknak. A film ­ színházak kultúrális jelentőségét a v i­ déken nemcsak h ogy lebecsülni nem lehet és nem szabad, ellenkezőleg, kellő erkölcsi támogatásban kell részesíteni, h o gy a m agyar vidéki közönség kultúrszükségletének egy részét azzal a nyugodtsággal és felkészültséggel elé­ gíthesse ki, am ely nyugodtság a kinem atográfia további békés fejlődéséhez okvetlenül szükséges, de szüksége van erre a sokszor minden oldalról szokat­ lanul m egtám adott vidéki film színhá­ zaknak is.

7

Dr. G E S Z T E S I B A L O G H G Á B O R :

A NŐI SZÉ PSÉ G AZ A M E R IK A I FILM ­ PRODUKCIÓ FRONTJÁN z

1926/7ses szezon legérdes kesebb filmszínésznői teljesítm ényének egy ebi bői a célból Budapesten összehívott zsűri Greta Garbó szélesskálájú ala* kításait találta. És méltán. Ennek a rendkívüli kifejező erővel és széles* skálájú film játszó m űvészettel m egák dott szépséges skandináv színésznői nek „ A z asszony és az ö r d ö g ib e n és a „Párbaj a pusztában“ adott alakítáí sai őt a szezon legjelentősebb új teheti ségeként m utatják be. G reta G arbót azóta a „ Csillagok útjá“ *bán látta a szakközönség, A m erikában pedig a „Karenina Anná“ >bán aratott sikert.

A

Ela végignézünk az elmúlt 1927/8 ías szezonnak dús termése között, feli tűnő, hogy mennyi kivételes kifejező erővel és alakitó készséggel m egáldott új tehetség tűnt fel az idén a legérdeí kesebb film színésznői teljesítm ények során. A ka rá cso n y körü li b em u tató k ah kalm ával tagad h atatlan u l a k ét új F oxíStarn ak ü stö k ö sszerű feltűnése vo lt a legn a gy o b b m eglepetés. Janet Gaynor és Dolores dél Rio ez a két név. A z előbbinek a „H etedik mennyország“ és a „V irradat“ a legí pompásabb szerepe. M indkettőben a legtisztább lirai környezetben, a légi közvetlenebb játékm odorral férkőzik szívünkhöz. Nem szép nő a szó hétí köznapi értelmében. N incsenek megí vesztegető gesztusai, sem kacér szemí játéka, mimikája. Nem állnak rendeli kezésérc egy színdús miliő pompázaí tos eszközei: ruhái is a legegyszerübí bek. Szerepköre habár mindkét darabí bán ő áll a cselekm ény fókuszában, csaknem passzív. Bájos lénye az aszí

8

szonyi odaadásnak, a tiszta nő tőkéiéi tes kifejezője erejének művészi valói raváltása. A hitves, a feleség és az anya olyan realitással kél életre imű« vészeiében, hogy tökéletesen elfelejti jük azt, hogy színházban vagyunk. K özvetlen játékm odora könnyeket csal a legcinikusabb szem ekbe is. E gyes jelenetekben mindenkor feledi hetetlcniil marad előttünk alakítása. Legújabb film jében az „U tcá k ángy aí lábanu teljesen hasonló tónusú szerepí körben mozog. Ez a film je a jövő szei zón nagy film je lesz. Dolores dél Rio a „N agy szüret“ í ben tűnt fel először. M űvészete a „C arm erí‘;ben kulminál, de a „Feltár madás“ *bán is magával ragad. Játékos készsége, m ozdulatainak term észetesí sége és alakításának egyszerű eszközei hasonlóak Janet G aynoríéihoz. M indí kettőjü k legnagyobb érdeme, hogy a legleegyszerűsítettebb környezetben és ruházatban hódítják meg a nézőt. D olores dél Rio sem kim ondottan szép nő. És mégis a legnagyobb, legszebb Carmen, akit valaha láttunk. Egész lényéből valami utólérhetetlenül öntuí datlan kacér bujaság árad. Harmónií kus arcán, nagy, sötét kifejező szemei orrvonala és csábító, érzékien ívelt ajkai egészítik ki stilusos profilját. De legm egkapóbb alakjának utólérhetctí len karcsúsága és mozdulatainak macskaszerű könnyedsége. Egyszerű, tépettruhájú, kócos, m ezitlábos kis vadvirág. A z utca vadvirága. Egy* szerre a legnaivabb és a legkacérabb, a legközönségesebb és a legelőkelőbb tud lenni. A tetszeni vágyó asszonya, szerelmes nő legpompásabb interprae* tációja, amit nyújt. A z igazi „Cár* men“ , am ilyennek valaha is elképzeh tűk. A m it a „C arm cn “?ben produkál

méltó, hogy a Film aranykönyvében örökítsék meg. Janet G aynor azóta a Murnau által Hermann Bang ismert regényé után rendezett „N ég y ö r d ö g ib e n , a szép D olores pedig a „V örös táncosnő1'ben és a „R am ónáitbán alakította a fősze# repet. A z utolsó év legnagyobb meg: lepetését bennük látom. * Eddig két fiatal amerikai filmszí# nésznő közelítette meg D olores dél Rio „C arm en“ #beli alakítását. Egyik: Gilda Grey, a híres táncosnő, a „Fe# kete rózsáit bán (Alom a), a másik a népszerű Olive Borden az „Áruló": bán. M indketten már ismert nevet vív# tak ki maguknak az Ú jvilágban, de nálunk még kevés film jük jött ki. Ez# ért a legújabbak névsorában ő róluk sem szabad m egfeledkeznünk. A legfiatalabbak regisztrálásánál Clára Bow:ró\ kell elsősorban megem# lékczni. Ez a szép, eredetileg vörös: hajú színésznő is — mint annyi más — a varieteszínpadról került a revügirl# ségen keresztül a filmhez. A Foxtól a Paramount#hoz szerződött és innen már néhány ismertebb alakítása került ná# lünk is bemutatásra. Legutóbb pedig Eddie Cantor:nak a világhírű uj ame# rikai kom ikusnak „K id B oots“ című bohózatában játszotta a női főszere# pet. A bájos Colleen Moore*nak máris legveszélyesebb vetélytársa. A „Há: zasság válságáéiban és a szakbemuta# tók során a „ Hula*Hu/á“ #ban láttuk, legújabb film je a „V öröshajú". A másik vérbeli flapper, aki a new# yorki „Follies“ színpadjáról került a filmhez Louise Brooks, aki egy „M én: jo u “#vígjátékban m utatkozott be elő# szőr főszerepben a kontinensen. Lég# utóbb ismét M enjou egyik filmjében, a „K lakk és frakk":bán láttuk. Itt Vir: ginia Valii mellett csupán egy kisebb epizódszerepet játszik. Ragyogó szép asszonyok, pompás toilettek és szín# dús interieurök vonulnak fel ebben a képben és a bájos Louise Brooks min#

den jelenésében mégis mindenütt ma# gára vonja a néző figyelm ét. Ök két# ten Clara Bow#val a táncért, flirtért rajongó, de a sportok minden ágában is otthon lévő, vidám, csapongó tem# peramentumu, hyperm odern amerikai leányoknak a jellegzetes prototípusai. Kedves, szeleburdi „flapper“ :e k. Egyenesen predesztinálja őket fiúsán karcsú alakjuk, finom leányos arcvo# náluk, kacér tekintetük, kifejező mi# m ikájuk és az artisztikum határain be# lül mozgó m ozdulataik lendületes já# téka egyaránt. # A m erika szépségeinek tárháza való# bán kifogyhatatlan. Hiszen elég, ha a „M otion Pictures":nek vagy valam ely más amerikai vagy angol filmmagazin# nak legújabb számát lapozgatjuk. Itt van például a legutóbbi hónapok egyik legkülönlegesebb és pikánsabb megjelenésű beauty#ja, az exotikus Myrna Loy. A „D on Juan" nyári be# m utatóján ragadta meg először érdek# lődésünket Borgia Lukrécia komorná' jának rövid szerepében. V alóságos szépség kiállítást vonultatott itt fel a nagyvonalú rendezés. És ebben a nagy konkurrcnciában (Mary Astor, Esteile Taylor stb.) is feltűnt. Tekin# tete néhol a kedves Priscilla Dean:ra em lékeztet, de annyira különösen új# szerű típust képez, hogy még az ame# rikai dim enziókban is egyedül álló. Nem csak mozdulataiból, hanem pil# lantásából is a puha asszonyiság mel# lett valami diabolikus macskaszerűség villan elő. Egy exotikus miliőben ját# szódó filmjénél, valam int legutóbb a „V endetta": bán is m egfigyelhettük, hogy felső testének túlzott karcsúsága nem harmonizál tökéletesen lábainak kissé molett vonalaival. Ellenben fejé# nek artisztikus m egjelenése frappáns és tökéletes, különösen kosztüm ös szerepekben. Például Iréné Riche film# jében a „N ő stén y örc/ög“#ben egy spa# nyol fejedelm i h ölgy epizód alakításá# bán is m indenkit elbűvölt.

9

_ ^ g g fc ü G % i V égleg befutott az elsők közé Billie Dowe: (Rabszolgavásár, Sárga liliom), aki a Fekete kalózban már világsikert aratott, a babaarcú Marion N ixon („Reginaid D ennv esete44) és a kacér A lice W ithe („O rkán fia“ ), továbbá a „First N ational'1 nagyrabivatott star; ja, Mary' Astor, a legfinomabb profilú primadonna, aki a „D on Jüanéban de; butáit, végül a Paramountnál a bájos Mary Brian, akinek első ismertebb sze; repe nálunk a „H alállégió4' volt. (Lég* utóbb az „A m erika fiádb an láttuk.) Pompás m egjelenésükkel Carol D em p; ster (Sátán keservei) és H elene C o s* tello a nagy D olores Costello húga, M aurice Costello szebbik, fiatalabb leánya tűntek fel. Virginia Lee Corbin a cukorbaba ti= pus pompás szem élyesítője („A n gyali ka“ ). Stílusos játékuk mellett nagy szerepet játszik . a rendkívüli szépség, Jacquelin Loogan („K irályok királya" M agdolnája) és a svéd eredetű Gert* trud Olmstead m egjelenésében. Lilyan Tashman, A ileen Pringle méltó vetély; társa egyike a legpompásabb alakú és legfeltűnőbb elegánciájú színésznők; nek. A „Férjhez adom a feleségem et" beli alakításában „h ozott" toilettjei szenzációsak voltak. Ünnepelt, ismer; tebb szépségei H ollyw oodnak June Marlowe, Kathryn Perry, Marceline Day, Sally Rand, Jane W inton és Thelma Todd. (Universal, Paramount, illetve First National.) A legfiatalabbak közül a szép Lo; retta Young Corinne G riffithm ck, a bájos Sally Phillips Leatriee Joynak lehetne alteregója, Fay W ebb pedig a szépséges francia színésznőre: A rlette M archabra em lékeztet. A nagy Jannings;film világsikere óta több nagy szerepben láttuk a bájos Phyllis Havert, ö t is bízvást a starok közé sorolhatjuk. Egyik filmjében Rod La Rocque társaságában játszik főszerepet (Gérard brigadéros). Lég; újabb film je a: Kilencedik parancsolat. Sok film je ment „a legszebb szemű"

10

prim adonnának44 Madge Bellamyznak is. (Csókos leány, Telefongörl, Üzlet és szerelem. Fanamet.) A legutóbbi szezon feltűnt szépsé; gei és fiatal tehetségei közül megemlí; tendők még: Leyla Hyams (Balao; Fox), Ruth Uyatt (Charley őse), Do; rothy Revier (77;esek klubja, A férj vadászni jár. Columbia), O live Teli (Szépség rabjai Fox), Marjorie Daw (V öröshajúak előnyben), Marceline Day (M áglya és élet. U nited A rtists), Edith Roberts (Apának érzem magam. Fanamet), Elinor Fair (Halálbérc), Louise Moréin (Ellenállhatatlan Harrv. Universal), Dorothy Devore (N ászéj; szaka akadályokkal), Gertrud Astor (Don Juan három éjszakája), Barbara Kent (Szervusz Apukám , Párbaj a le; vegőben, Universal), Mary Alvill (Bői; dogság palotája, Fox), Sally Rand (Jaj a harisnyakötőm ), M olly O Day ((ökölharc, Fanamet), Sally Phipps (M enjen oda, jö jjö n ide, E lkésett vő; legény, Fox), Barbara W orth (Üsd le Danny, Universal), Louis Moran (Zse; niális ötlet, Fox), Edna Murphy (Ki; rályexpress), D orothy Gulliver (Re; pülő rendőr, Universal), Sue Carol (Bagdadi tolvaj, Paramount), Kathryn Carver (Adolphe M enjou felesége „Szálloda őrangyala44, Paramount), Jeanne Eagels (Férfi, asszony és a bűn, M etró), Joan Crawford (Tenger sátán; ja, Fanamet), Barbara Bedford (Orvos, aki ölt. Universal) és Carmel Myers (V égítélet, Fanamet). A ritkábban Iá; tott nagyok közül a kedves Jobina Ralston, Harold Lloyd partnere az utolsó Paramount bemutatón két film; jével szerepelt (Postás Frici, „G y á va hős44),Virginia VallyA a „T ita n icéb a n (Fox), D orothy Mack'aiUt a „Tizenhar; madikán pénteken44 című Fanamet képben, Mac Mc. A voyA a „Bűvös T alizm án éban , Claire W ind sor A a „R iad óéb an (Metró), Lois W indsort pedig a „Fordul a ko ck áéb a n (Fan.) láttuk legutóbb Budapesten. Bessie Lowe, aki egyidőben a legtöbbet fo;

"tografált színésznő volt a „V en asszon n yo k nyarádban játszott. A különös arcú Jetta Goudal a „M arokkói kém? nődben aratott sikert. Esther Ralston „Ilyenek a mai nők“ , A rlette Marchal az „A sszo n y és a kártyád ban , a híres Marié Prevost pedig a „L eg é n yfo gó d bán ragadott magával. (M egjegyzem , hogy lehetőleg a budapesti bemutatók sorrendjéhez iparkodtam alkalmaz? kodni). •í* A m erika valóságos kultuszt űz a „szép nődből. H ogy ma még filmbeli szépségtárháza versenynélkül áll a vi? Iágon, annak elég néhány főokára reá? mutatni. Elsősorban az Unió 160 mii? liós „törzsállom ányával" kell számol? ni, ami maga is elég tartalékot bizto? sít. A film gyárosok és stúdiók hatal? más színészregiszterei, az előtérbenyo? múló extrák, a M ac Sennet szerű g/r? lök (Mac Sennet girlök voltak pél? dául: Bessie Lőve, M arié Prevost, A ileen Pringle, Esther Ralston stb.), a Ziegfield és hasonló revük kifogyhat tatlan állománya, a valóságos nemzeti látványosságszám ba menő legkülönfé? lébb szépségversenyek, pályázatok, különféle lapok és magazinok díjai époly fontos hatótényezők, mint az a körülmény, hogy itt ebben az Európa nagyságú hatalmas birodalomban ke? veredett össze és finom odott ki a vi? lág összes országainak legkülönfélébb

em berfajtája. A kereső, önálló nők szabad pályákon való előnyomulása a sportolás és szakszerű testkultusz pe? dig fizikai okokkal szolgál. A fo to ? technika és különösen a megvilágítás tökéletessége is nagyban hozzájárul az eszm ényi szép portrék eléréséhez. N em szabad végül azt sem elfelejteni, hogy Hollywood és társainak absor? beáló varázsa a film m űvészetnek ed? dig jóformán minden, a földkerekség bármely részén feltűnő szép és teheti séges reprezentánsát magához vont zott a mágikus erejével. Éppen ezért itt a „nagyok“ , a be? érkezettek egy pillanatig sem ülhet? nek nyugodt elm élyedéssel aratott ba? béraikon. Biztosnak látszó pozíciójú? kát minden órában veszélyeztetheti egy üstökösszerüleg felbukkanó még fiatalabb, izmosabb tehetségű, vagy m egkapóbb külsejű vetélytársuk. M ert a film birodalmában a starpozieiók? bán nincsen megállás, éppúgy ahogy D em psey uralma után Tunney és Tunney után — „ki tudja k i“ — kö? vetkezik a boxchampionatus koroná? zatlan királyságában. Itt igazán áll: Le roi est mórt, vive le Roi! £ A z európai filmprimadonnákról, va? lamint a most folyam atban levő szak? bemutatók frontjáról a Filmkultúra legközelebbi számában fogok beszá? molni.

W * Örökítse meg családját — — — huhímuhib

bmbbmí m

PA1HÉ a m a tö r-m o z ig é p p e l! — ■ — E g y t e k e r c s á r a P 2*17 =-=^~— M agyarországi vezérképviselet!

Danubius Mozgóképipari RT. P a th é B a b y osztálya

V III., Ü l l ő i - u i 4 . s z á m .

T e l e f o n : J ó z s e f 4 6l>98.

L A JT A A N D O R :

V ISSZA AZ ISM E R E TT E R JE SZTŐ F I L M H E Z ! gy is kezdhetném : „Kezdet* ben vala az ismercttcr* jesztő film “ . . mert 20 —25 évvel ezelőtt majd* nem minden filmszínház* bán a műsor keretében játszottak ism eretterjesztő* és oktató* filmeket. Ha technikailag, elgondolás sukban kezdetlegesek is voltak ezek a filmek, céljaikban azonban nemesek: oktatni, művelni akarták a közönséget. A zó ta elmúlt jónéhány esztendő és az ism eretterjesztő filmet fölváltották a Zigom árok, a Fantomasok, a N ick C arterek — filmen is! — és hasonlók, úgy hogy azt a nem zedéket, am ely a Zigom árok hatása alatt nőtt fel, már nem érdekelte az ism eretterjesztőfilm . M a már azonban uj eszme és gondolat* világ hatja át az em bereket és a paeda* gógusokat, ma már más szemmel és más elgondolással látjuk a világot. A z oktatás is egészen átalakult és a mai nem zedék alig értené meg a huszév előtti tanrendet, viszont a mai gimná* ziumok és középiskolák tantervei ré* szünkre is újdonságot tartalm aznak. És m ialatt ez a szellemi élet így át* alakult, azalatt a külföldön megváltó* zott a film színházak játékrendje is. A három és kétsláger helyett jött az egy slágerrendszer rövid burleszkkel, vagy vígjátékkal, oktató* és ism eretterjesztő filmmel és egy*két híradóval, am ely azonban szintén — jobbára — ismeret* terjesztő film. N álunk az Ufa kezdte el tavaly az ism eretterjesztő filmek propagálását és merném állítani, hogy azok a napok, am ikor a Chang, a Col* lin Ross, a Bali*sziget, a középafrikai film ment, az U fának jobb pénztári raportja volt, mint am ikor ilyen fii* mek nem mentek. A z emberek ismét hozzászoktak ahhoz, hogy a filmszín* ház a sablonos műsoron kívül mást is nyújtson. Iskolát kellett csinálni és az

elfogulatlan ember is m egállapíthatja,, hogy ez az iskola hatásos és eredmé* nyes volt, mert azóta a többi filmszín* ház is követte az Ufát (de a k ü lf ö l­ dön is.) A z új szezonban az U fa ezt a poli: tikát fokozottabb mértékben fogja folytatni. A külföld nagy városaiban már fölism erték a kulturíilm ek nagy jelentőségét és ez a felismerés ered* m ényezte azt, h ogy Európa nagy film* gyárai, köztük elsősorban az Ufa, ha* talmas szervezetet létesített az oktató* és tudom ányos film ek terjesztésére. A z U fa tudom ányos film osztálya élén a német tudom ányos világ legkiválóbb* férfiai állnak és ennek köszönhető,, hogy ezek a filmek teljesen érthetők és átgondolhatok a laikus közönség előtt is és ennek ellenére mégis abszo* lut tudom ányos jellegűek, bár igen népszerűén tálalják föl a témát a kő* zönségnek. A közönség minden ré*^ tege, tekintet nélkül előképzettségére, nemcsak, h ogy szereti ezeket a filmé* ket, hanem ma már követeli is a film* színháztól. Rövidesen már ott tartunk, hogy a közönség nagy része azt a mű* sort fogja nézni, ahol ism eretterjesztő film et is játszanak. Mint értesülünk,, az Ufa az uj évadban minden héten műsora keretébe fog illeszteni egy ís* m eretterjesztő:, tudományos*, oktató* film et és e téren folytatni fogja azt a munkát, am elynek egyébként úttörője is M agyarországon. Minden remény meg van arra nézve, hogy a magyaror* szági film színházak követni fogják ezt a példát, mert hiszen ezzel nemcsak a nagyközönségnek tesznek szolgálatot, hanem önmagukat is „szanálják", hi* szén egy új réteget nyernek színházaik számára, azonkívül minden mozitulaj* donos hozzájárul ahhoz a munkához, am ely a „moz/“*nak film színházzá való átalakulását célozza.

GAAL

ENDRE

o p e r a tő r és trü k k film -rajzo ló .

TINTA M A T Y I SZÜ LETÉSE, É L E T E ÉS H A L Á L A Május 11. nyi kaland után sikerült szert tennem Tinta Ma; H tyi naplójára. M ennyit kellett kutatnom, keress i ü nem és próbálkoznom , míg a hétlakat alatt őrzött feljegyzés sekre szert tehettem : nem kívánom részletezni. Minden kommentár nélkül közlöm tehát korunk leghíresebb e m s bérének történetét, amint azt az/ ő esetlen, szálkás trückbetüivel megírta:

192 . . . május 6. Ezen a napon születtem az Észak; am erikai Egyesült Állam okban, egy nagy ív, kissé áttetsző hófehér papis roson. A papirost valaki m egfogta és ráhelyezte egy ferde üveglapra. Fent két lyuk volt a papiroson, amire az üveglap fölé elhelyezett két alacsony vasszegbe belecsúsztak és máris az üveglapon feküdtem . Ekkor még nem éltem, csak az az erős,, fekcteszakáls las bácsi látott engem maga előtt az ő lelkiszem eivel. Belem ártotta tollát egy nagy üveg fekete tussba és gyors m ozdulatokkal felrajzolt a papírra. Sokáig gyön yörköd ött bennem, töb; ben is m egnéztek és mind nevettek rajtam, szaporán bólintottak a fejük; kel és a rajzokat párszor hátbavág# ták, ami — gondolom — megelégedés sük jele volt. örültem és büszke vol; tam, mert egyedül állottam a papíron és akik m egnéztek, mind azt mond; ták: „L o v ely littlc thing . . .‘ M ájus 10. Ma korán reggel összecsavartak és sokáig cipeltek egy taxiban. E gy igen nagy, világos terembe vittek, ahol 20—25 ember volt fehér köpenyben, akik sokáig tanácskoztak sorsom fő; lőtt. Föltüztek a falra rajzszögekkel és lefotografáltak.

13

A sok fehérköpenyes ember között kiosztották a fotográfiáim at. Mind; egyik egy olyan ferde üveglap előtt ült, mint amilyenen én születtem. Jól láttam mindent onnan a falról, láttam, amint belem ártják tollúkat a tusba, és elkezdenek rajzolni. 25;én kezdtek egyszerre rajzolni! Istenem, ez életem legrettenetesebb pillanata volt! Egész testem remegett, a fogam vacogott, úgy éreztem, mintha apró késekkel boncolnának ezer és ezer darabra! A szivem kegyetlenül kalapált és a tor; kom összeszorult a fájdalom tól! Hi; szén piaci árú leszek, tízezrével fog; nak osztogatni az em berek k ö z ö t t ! ... C sak jó hosszú idő múlva tértem magamhoz és kezdtem m egfigyelni a sok rajzoló munkáját. A m int a papi; ron m egrajzolták egy mozdulatomat, felcsavartak egy kapcsolót, és az üveg; lap mögött levő villanykörte átvilágít totta imént felrajzolt testemet. Erre a rajzra egy újabb ív papirt helyeztek és a gyengén áttetsző rajz kontúrjait m illim éterekkel továbbrajzolták. így hajtottam végre rengeteg rajz árán egy mozdulatot, emeltem fel a karó; mát, fordultam jobbra;balra, vicsorí; tottam a fogamat, vagy nevettem teli szájjal . . . Szörnyű munka volt és valami rendszer látszott az egészben, mintha mindennek m eghatározott cél; ja lett volna. De Istenem, mi céljuk lehet ennyi rajzzal? M ájus 12. Egész éjjel töprengtem, mit akar; hatnak a rajzaimmal, de nem tudtam rájönni. Ma korán reggel megint folv; tatták m unkájukat. M egfigyeltem , hogy egy füzetbe felírt terv alapján

— amit scenáriumnak neveztek — osztják ki a munkát egym ás között. M indegyikük a scenárium más és más jelenetét — rajzolta fel. Észrevettem , hogy: minden mozdulatomról megha­ tározott számú rajzot készítenek. Egyikük 16 rajzot csinált, amig egy lépésem et mozdulatonkint lerajzolta. Ezt azután egy fiatalem berrel 25 pék dányban átrajzoltatták az üveglapok segítségével és m indegyikük rajzolt belőle egyet?cgyet. Különböző mozdu? lataimmal ugyanezt csinálták. Ezt úgy? látszik a többiek mintának használják. M it akarhatnak ezek az emberek?... M ájus 15. Ma rengeteg átlátszó celluloidlapot hoztak a terembe. A celluloidlapok ugyanolyan nagyok voltak, mint a pa? pírlapok és ugyanúgy rajzoltak rá tus? sál, mint a papírra. Különböző hely? zctekben rajzoltak fel rájuk, de külö? nősen sok szoba és tájrészletet láttam ezekre felrajzolni. Május 20. Folyton rajzolnak. A kész rajzok ezerszám ra feküsznek egy hosszú asz? talon. Hórihorgas fiatalem ber feltúrt ingujjakkal szortírozta őket. Jeleneten? kint szétosztotta őket és minden cső? magra nagy szám okat írt fel. Ma nagy sikere volt az egyik fiú? nak, aki jobboldalt legszélén ül az asztalnál. Futásomat rajzolta minössze három rajzban, vagy amint ők mond? ják: „fázisban ‘. Igen nevettek a raj? zon és m indjárt átadták egy kövér em? bérnek, akinek nagy pápaszem van az orrán. Ez nekilátott és egy?kettőre át? m ázolta a futárt három celluloidlapra. M ellette egy ismeretlen fiatalem bert vettem észre, aki hosszú tekercspapí? rokra különböző tájakat rajzolt. És én nem tudok rájönni, mi célja van mindennek! Minél többet gondol­ kozom felőle, annál jobban belezava? rodok! . . .

M ájus 28. N a gy csomag rajzot tolókocsin vit?? tek el. Figyeltem, hová viszik őket, de minden csendben, némán, gyorsan t ö r ­ tént: nem tudhattam meg semmit. Ezek az em berek nagyon titkolódz? nak, senkinek meg nem m utatják a munkájukat. Ma látogatók jöttek, igen magas protekcióval akartak bejutni a rajzterem be, de udvariasan elutasítót* Iák őket. M inek rajzolnak hát, ha senkinek sem m utatják meg a rajzaikat?! Ú gy érzem, ezek a rajzok nem készek, ha? nem valami műveleten mennek át, amíg bemutatható állapotba kerülnek. M eg kell tudnom, mi m egy itt végbe, m eri ezt a lázas munkát cél nélkül csak őrültek végezhetik . . . Június 4 . M a végre mindent megtudtam! É s ma már nem félek attól, hogy renge? teg rajzom at potom pénzért veszte? getni fogják! Ma végre megtudtam, hogy ezek a derék, tehetséges, ambi? tiózus em berek életre keltik rajzai­ mat! Életre keltenek, habár csak a vásznon, a filmen, de mégis mindenütt, az egész világon, ahol emberek lak? nak, mozogni, élni és m ulattatni fogok! A dolog úgy történt, hogy ma haj? i.ídban lementem a falról és elbújtam az ajtó mögé. M ikor a kézikocsis em? bér korán reggel bejött a rajzolókért, (utóbbi napokban minden reggel m eg­ jelel t) elbújtam a papírok közé. Egy folyosón mentünk végig, aztán liften mentünk le. U jabb folyosó Kó' \étkezett, míg végre egy tágas, tiszta földalatti helyiségben voltunk. Itt négy hatalmas gépet láttam a falak mellett^ m indegyik előtt egy?egy ingujjas fia? talember ült és dolgozott. A z egyik gepie ugrottam és figyeltem . A négy gép egyform a volt. V ízszintes asztal? lap fölött vasállványon filmfelvevőgé? pek lencséi villogtak. V illanym otorok halk zúgassal forogtak a felvevőgépek

14

m ögött és ha a gép kezelője egy pe; (iáit lenyom ott, a m otorok egy film; kockával tovább fordították a felve; vőgép szerkezetét. A z asztallapon üveglappal eltakart keretek állottak és kétoldalt minden gépnél két;két hu ganylámpa világította he az üveglapom kát. O lyan fantasztikusan és misztiku; san hatott mindez! A z operateur — így hívták az ing; u jjas fiatalem bereket — leem elte egy rajzomat az asztal mellé állított polc; ról és az üveglap alá tette. Azután rá; tett egy celluloidlapot, amin a vidék rajza volt és m indkettőre ráhajtotta az üveglapot. Megnyomta a pedált és egy kockát lefotografált. Ú jra kinyi; totta az üveglapot, kivette a rajzot, félretette, újat tett a helyébe, fölébe a celluloidot és fotografált. És ez így ment, gyorsan, szakadatlanul . . . A másik asztalon azt fotografálták, amint futok, a harmadikon, mint ve; rekszem, a negyediken — ó — a ne; gyediken . . . egy élő ember zsebéből néztem ki, felmásztam a ruháján, tor; náztam a gombján és hiába akart le;

rázni magáról, makacsul akaszkodtam ruhájába! — Milyen egyszerűen csu nálták ezt! A z üveglap helyett matt; üveglap feküdt az asztalon, alulról ve; títőgép kockánként vetítette a filmet az üveglapra, felette pedig . . . Június 5 este. Nem tudom folytatni naplómat. Észrevették, amint a trückgépen ál; lók és nézem őket, rám vetették magú; kát és lefogtak. A k i m egrajzolt, a nagyszakállas, erős ember gorombán m egfenyegetett, kivette egy tussos; üveg dugóját és belenyom ott a sűrű fekete folyadékba . . . A z t hitték, meghaltam. Pedig élek, hiszen tíz; és százezer rajzban ők ma; guk keltettek életre. Élek és élni fo; gok millió alakban rabfehér papíro; kon, film tekercsek kockáin és minden m ozgószínház csillogó vásznán! És az én életem mindig tökéletesebb, min; dig jobb, mindig érdekesebb lesz, mert így kívánják az em berek milliói, akik mulatnak rajtam, és így akarják azok, akik m egrajzolnak, megterem tenek!

P /< m

NYERSFILM p o z it ív

, n e g a t ív e r e d e t i g y á r i á r o n

K I N E C H R O M , P A N K I N E , S U P E R P A N ( é jje li f e lv é te le k re ). S Z ÍN E S P O Z IT ÍV , A N IL IN F E S T É K E K .

e z e r k e p v i s e iloő

La j t a

M agyarorszag

reszere

Andor

B u d a p e s t , V I I ., E r z s é b e í = k ö r u ( 3 0 . T e l e f o n : J. 3 6 3 = 7 6 .

A

z o k t a t ó f il m

G E S Z T I L A JO S fögimn. t a n á r :

A FILM S Z E R E P E AZ O KTATÁSBA N MA ÉS A JÖ VŐBEN történelem folyam án soha nem törődtek a tanítás ügyével- annyit, mint ma­ napság. A nép általános m űveltségének emelése az állam hatalom egyik legfőbb gondja. A z iskolák nemcsak külsőleg szép épületek, hanem belül is a tudom ány minden vívm ánya ér­ vényesül a felszerelés körül. Minden korú és rendű nép érdeklődik a m ű­ veltség és ezzel az iskola haladása iránt és az iskola céljaira kiadott költ­ ségeket senki nem sokalja. Nem illik sokalni. A z ism eretek terjesztésére hatalmas vállalatok rengeteg költséget szavaznak m eg s az irodalm i m üvek ezrei jelennek m eg. O lvasó akad bő­ ven. M a a m űveltség a legfőbb bál­ vány, amely előtt áldozni a tisztesség kérdése. C sak természetes, h ogy a film et is az oktatás szolgálatába kell állítani. Itt azonban m eglepő jelen­ séggel találkozunk. A z iskola, amely tárt karokkal vár minden olyan esz­ közt, amellyel tanítani lehet, va g y könnyebben lehet tanítani, — a film iránt n ag y ellenszenvvel viseltetik. A film eddig a töm egek szórakozását szolgálta. A z iskolán kívül, sőt attól nagyon távol esett. É rth ető tehát, ha a pedagógus m eghökkenve áll m eg a képszalag előtt s olykor kétkedik an­ nak tanitó értékében. E zt a tanító esz­

közt nem az iskola termelte ki, mél­ tán lehet kérdezni, vájjon jó és alkal­ mas tanítóeszköz-e? M indenesetre nagyon jó és alkal­ mas tanítóeszköz, m ert szinte a való­ ság illúzióját nyújtja. E z a körülm ény néha azt a hitet kelti a kevésbé tájé­ kozottakban, h ogy a film akár m agát a tanítót is pótolhatja. H ogyn e! A m e­ rika v a g y a földkerekség bárm ely ré­ sze lepereghet előttünk, mintha ott járnánk, gyá rak a t láthatunk, kísérle­ tek folyhatnak le előttünk s ami a leg­ fontosabb, annyiszor ahányszor éppen akarom . A tanítás művészetében já ­ ratlan közönség tehát minden olyan film et, amelyből valam it tanulni lehet, hajlandó oktatófilm nek tekinteni. A zt hiszi például, h ogy földrajzi tájak vá­ rosok, kikötők felvételével s lepergetésével m ár földrajzot tanítunk. V a g y elégségesnek véli néhány jól sikerült m adár- v a g y növény-csoport lefilmezését és lepergetését, azt gondolván, h ogy a term észetrajzi oktatásnak ele­ get tett. A z ilyen film ek nyújtanak ugyan tanulásra is alkalmas anyagot, de még nem oktatófilm ek. A z oktató­ film nek a tanuló korához és értelmi színvonalához kell igazodnia. Jellem ző rá bizonyos tá rg y i m ódszeresség. E z utóbbi vonása azt jelenti, h ogy a ta ­ nítandó anyag szigorúan logikus scrrendhen legyen elrendezve. A z isme­

16

retlent. az ism ert tény ismertetése előzze m eg s minden egyes anyag részlet értelmi feldolgozásra alkalmas módon kerüljön a szemlélő elé. A z >efféle m unka irányítása pedagógiai feladat. G yönyörű felvételekben ké­ szült érdekfeszítő történés keretébe beállított u. n. expediciós film ek lepergése után nem egyszer csalódva •állapítja m eg a pedagógus, h ogy a gye rm e k lelkében m egm aradt s ellen-őrizhetö képhatásnak igazi értéke nincs. A vezérgondolat hiánya, a pe­ dagógiai felépítés elm ulasztása okozza a m aradandó élm ényszerüség kim ara­ dását. M ég pedagógusok között is akad olyan, aki azt véli, h ogy bárm i­ lyen exotiku s film egyszersm ind tanítö íilm is. P ed ig a dolog nem íg y áll! A pedagógus keze nélkül készült föld­ rajzi, term észetrajzi stb. film lehet ■igen érdekes tájkép vagy hatásos je ­ lenség, de nem oktatófilm. A z oktatófilm nek tehát szám olnia kell a tanuló szellem i befogadó képes­ ségével és a tanítandó anyagot rend­ szeres feldolgozásban kell nyújtania. A k i a szabad természetben a virá gzó rét pompájában gyönyörködni tud, az nem okvetlenül ismeri a virágo k at, és az se bizonyos, h ogy az emberi ku l­ túra szem pontjai szerint értékelni is tu d ja azokat. A tanításnak pedig olyan ak kell lennie, hogy a tárgyakat v a g y jelenségeket az ok és okozat és 'a célszerűség szempontjából értékelje. A tanításnak éppen az a feladata, h ogy fogalm akat tisztázzon és ismereteket tudatossá tegyen. Ha ilyen szempontok szerint mél­ tatjuk a film oktató szerepét, akkor arra a m egállapításra kell jutnunk, h ogy a világ filmtermelésében igen kevés a szó kom oly értelmében vett 'Oktatófilm. Ism eretterjesztő film elég sok van, de oktató értékű aránylag csekélyszám ú. A z oktatófilm et minden országnak önmagának kell kiterm elnie iskolái -.számára; ez egészen érthető, ha m eg­

gondoljuk, h ogy minden egyes nem­ zet a maga nevelési ideáljait követi. A pedagógiai eszm ények m egalkotá­ sához szükséges irányelveket a tanterv foglalja m agában. A z oktatófilm ­ nek tehát a tantervhez kell igazodnia. Term észetes, h ogy nem azt kell a fil­ men adni, amit az iskola is könnyen adhat, amit az iskola is minden ne­ hézség nélkül m egszerezhet, hanem olyant, amelynél az iskola külső se­ gítségre szorul. A m agyar korm ány más népek is­ koláit m egelőzte abban, h ogy a film ­ mel való tanítást kötelezővé tette. D e a tanterv minden anyag részletéhez szükséges film ek m ég nincsenek meg. M ásutt se, nemcsak nálunk. í g y ter­ mészetes, h ogy olyan képszalagokat kell az ifjú sá g elé hozni, am elyek ki­ egészítik és részben pótolják az isko­ lai ismeretanyagot. A szem léltetésre nagy gondot ford ít a modern pedagó­ gia s m égis nagyon sok részletre nem terjedhet k i . . Lehetetlen pl. bemutatni az iskolában a cukorgyártást, v a g y az üveg készítését, v a g y egy modern malom berendezését, noha a tanulók elm életileg eléggé behatóan fo glalkoz­ nak a dologgal. Nem lehet bemutatni a m agyar alföldet, az A lp ok állatvi­ lágát, a M ontblanc jégárjait pedig ezekről is tanul v a g y tanult az ifjúság. A mostani film oktatás tehát olyan szemléleti anyagra tám aszkodik, amely lehetőleg a tanulók minden rétegének érdeklődésébe s tanulm ányi anyagába vág. í g y tehát tömegoktatást végez, amit csak sok embert befogadó helyi­ ségben végezhet. E rre csakis a mozgószinházak alkalmasak. E zt a szükség­ szerűséget nemcsak a m egfelelő rész­ let hiánya indokolja, hanem az is, h ogy az iskolák m egfelelő vetítőesz­ közökkel nincsenek felszerelve s ahol m eg is van a vetítő készülék, ott sincs a tűzveszély elhárítása biztosítva. A m eddig tehát minden iskolának saját s tűzveszélytől mentes vetítőbe­ rendezése s helyisége nincs, addig a

17

x£*0 tanítás céljaira kénytelen a közönség számára épült film színházakat igény­ be venni. E z nem tekinthető sem ideális, se végleges m egoldásnak. A z iskola cél­ ja az, h ogy m indenkorú tanuló m eg­ találja a maga tanulm ányaihoz szük­ séges oktatófilm anyagot s ezt a saját iskolájában, a tanítási óra keretében, va g yis a legm egfelelőbb helyen s idő­ ben illessze a tanítás menetébe. E cél elérésére sok, rengeteg sok film re s egy intézetben is több helyiségre és vetítőkészülékre és ennek kezeléséhez értő szem élyzetre lesz szükség. Ha mindez íg y lesz, akkor a film elérte ideális célját. Ideális tanítóeszközzé vált. K ivo n u l a nyilvános m ozgók he­ lyiségéből s mint tanítóeszköz eltűnik a nagyközönség szemei elől. A z t a sze­

repet tölti m ajd be, am it a m ikroszkóp,, a térkép, a kémiai laboratórium esz­ közei s az, amit szám talan tanszer ma m ár végez. A lkalm azza az iskola, csak a közönség nem vesz róla tudom ást; nem is szükséges. A z iskola igen ne­ hezen várja ezt a beteljesülést, am ely­ nek nyom án hihetőleg az ismeretanyag elmélyül, az anyag jobban rö g ­ zítődik, mert az átélés stádium ába lép­ het. A film et többször is lepergethet­ jük egym ás után és a tanítás fo lya­ mán kellőképpen m eg nem fogott rész­ letek is a tanuló tulajdonába mehet­ nek át. D e addig . . . sokat kell dol­ gozni a magyar oktatófilm érdekében s ezt szeretettel kell csinálni, m ert akárhogy forgatju k is a dolgot, e g y bizonyos, az, h ogy a film mégis i,s ík ideálisan hatékony eszköz.

A K Ö TE LE ZŐ ISK OLAI FILM OKTATÁS A vallás- és közoktatásügyi miniszter 27.547/1928. IX. filmsz. és a 26.789/1928. IX. filmszámu rendeletei A vallás- és közoktatásügyi m in isz­ térium június hónapban két rendeletet adott ki a kötelező iskolai filmoktatóis ügyében, amelyet érdekességüknél és fontosságuknál fo g v a szó szerint köz­ lünk. A 37 .547/1928. IX. filmszámű rendes let szószerinti szövege a következő: A m. kir. vallás- és k ö z o k ta tá sü g y i m inisz­ te rn e k 37.547/928. IX. film. sz. re n d ele te a kötelező iskolai film o k ta tá ssa l k a p c so la t­ ban alsó-, közép- és felső fo k ú oktatófilm so ro z a to k m eg á lla p ítá sa , az e lő a d á so k é it fizetendő d ijak , azo k b eszed ésén ek u jab b sza b á ly o z á sa s a m o z g ó k ép szín h ázak b an o k o zo tt k á ro k (ro n g á lá so k stb.) m e g té rí­ tése tá rg y á b a n . V alam e n n y i ta n k e rü le ti k ir. fő ig a z g a tó n a k , k ir. ta n fe lü g y e lő sé g n e k és ta n fe lü g y e lő i kiren d eltsé g v ezető jén ek , a k eresk ed e lm i is­ k o lák k ir. fő ig a z g a tó já n a k , a ta n itó k é p z ő in té z e te k ta n u lm á n y i kir. fő ig a z g a tó sá g á n a k . A k ö telező isk o lai film o k tatás tá rg y á b a n k ia d o tt és az 1927. évi lő . sz. H iv a ta lo s K özlönyben m eg jelen t 56.305/1927. III. sz. ren d elelen i k ieg észitése k ép e n , az 1928/39. évb en fo ly ta tó la g o sa n m e g ta rta n d ó o k ta tó ­

18

film előadások z a v a rta la n le b o n y o lítá sa é rd e ­ k éb en a lá b b ia k a t ren d elem el és felhívom Cim et, h ogy a felü g y ele te a lá ta rto z ó isk o ­ lá k ig a z g a tó it és ta n te s tü le té t sa já t h a tá s ­ k ö réb en m eg felelően u ta sítsa . A k ö telező isk o lai o k tató film elő ad áso k ren d ezésév el álta la m m eg b ízo tt M ag y ar H ol­ land K u ltu rg a z d a sá g i R é sz v é n y tá rsa sá g n a k e zid ő szerin t az o rszá g 170 v á ro s á b a n és k ö z ­ ségében v a n n a k álla n d ó szerv ezetei, ahol a kötelező isk o lai o k tató film elő ad áso k a folyó isk o lai évben is m e g ta rta tta k , illető leg a jövő iskolai év ek b en is m e g ta rta tn a k . N ag y sú ly t hely ezek a rra , h o g y a k ö te ­ lező isk o lai o k tató id éin Kiadások a k ö v e t­ kező 1928/29. ta n év b e n az egész o rszág te rü le té re fo k o z a to sa n k ite rje sz te s se n e k s a M agyar-H olland K u ltu rg a z d a sá g i R észvénytá rs a s á g készség esen v álla lk o z ik is a rra , h ogy az illeték es ta n k e r. k ir. fő ig a z g a tó sá ­ g o k k al. v a lam in t a k ir. ta n fe lü g y e lő sé g e k k e l e g y e té rtö le g az o k ta tó film e lő a d á so k a t a k á r önálló sz e rv e z e te k b e á llítá sá v a l, a k á r p ed ig a m ozgóüzem ek v a g y m ás a lk a lm a s té n y e ­ zők ig é n y b ev é telév el fo k o z ato san m in d azo n k ö zség ek b e is b evezesse, ahol azok m eg­ ta r tá s a b izto síth ató . M in d azo n által e g y ré sz t azon célból, h o g y az elő irt rész v é teli d ija k az o rszág egész te rü le té n a b e ira tk o z á s a lk a lm á v a l a t a ­

n u ló k tó l feleslegesen előre be ne szed esse­ II. az elem i isk o lá k III— IV., a g a z d a ­ nek , m ásfelől azért, hog y a m ár m e g szerv e­ sá g i irá n y ú to v áb b k ép z ő és ism étlő g a z d a ­ z e tt h ely ség ek b en az o k tató filin elő ad áso k ság i n ép isk o lá k , v a la m in t a p o lg ári isk o ­ lá k I— IV. és k ö z é p isk o lá k I—IV. o sz tá ly ú z a v a rta la n m e g ta rtá s á t a folyó isk o lai é v ­ tan u ló i értelm i sz ín v o n a lá n a k m egfelelő ben ta p a s z ta lt neh ézség ek u tá n b iz to sítv a lássam , elrendelem , h ogy az elő irt ré sz v é­ k ö zép fo k ú ; v ég ü l te li d ijak a b e ira tá s a lk a lm á v a l egy ö sszeg­ III. a k ö zép isk o lá k V— VIII., tan ító - és b en eg y elő re csak a m á r m e g sz e rv ez e tt es ta n tónőképző-, felső k e re sk e d elm i isk o lák a M agyar-H olland K u ltu rg a z d a sá g i R ész­ tan u ló i értelm i sz ín v o n a lán a k m egfelelő v é n y tá rs a s á g által szo k áso s m ódon m eg­ felsőfokú o k tató film so ro za to k fo g n a k bek eresen d ő váro so k és k ö z ség ek isk o lái á l­ m u ta tta tn i. ta l szedessenek be, illetőleg, hogy ezen he­ ly e k e n m inden isk o la á lta l té n y le g be is E bből foly ó lag ú g y az elem i, m in t a k ö ­ szed essen ek . z ép isk o lák m e g o sztása , illetv e szü k sé g sze­ A zon h elységekb en , ahol a tá r s a s á g jelen rin t tö b b isk o la u g y a n a z o n o sz tá ly a in a k ren d eletem m egjelenése u tán á llítja be e g y ü tte s ré szv étele e lk e rü lh e te tle n n é válik. sz e rv e z e te it, a részv ételi d ija k a t az 1928/29. F elhívom az é rd e k e lt isk o lá k a t, hogy az. isk o lai évben á tm e n etile g csak a m eg szer­ e lő a d á so k n a k ily értelem b en való m eg ren ­ vezés id ejétő l kezdve, m inden h ó n ap else­ dezésében és z a v a rta la n te c h n ik a i leb o n y o ­ jén ’/s havi részle tek b e n ; a k ö v etk ez ő is­ lítá sá b a n a tá r s a s á g o t kellő m eg értéssel k o la i évtől k ezd v e azo n b an m á r a. b e ira t­ tá m o g a ssá k . A dol-og term ész etéb ő l folvó­ k o zás a lk a lm á v a l eg y összegben k ell be­ lag eg y es kö zép fo k ú (földrajzi, biológiai, szedni. eg észsé g tan i) so ro zato k , am ely ek a pedaA M agyar-H ollan d K u ltu rg a z d a sá g i R ész­ óg iai film b izo ttság m eg ítélése sz e rin t a v é n y tá rs a s á g jele n té se szerin t, eg y felő l az ö zép isk o lák m inden ta g o z a tá b a n e g y a rá n t elm ú lt évek k ed v e ző tle n g a zd a ság i v iszo ­ a lk a lm a sa k , a felső fo k ú ta g o z a to n ezu tá n n y a i m ia tt, m ásfelől ped ig a fo k o z o tta b b is b e m u ta th a to k . k u ltu rá lis ig én y ek te lje síté se é rd ek éb en is Az eg y es e lő a d á so k ró l a tá rsa sá g h o z l e ­ az elem i stb. isk o lai ta n u ló k 24 filléres részé rk e z e tt és a tá r s a s á g á lta l hozzám b e te r­ tételi d ijá n a k 16 fd érre tö rté n t ö n k é n tes le­ je s z te tt jele n té se k b ő l és előadói vélem é­ sz á llítá sá t a k ö v etk ez ő isk o lai év ek re nem n y ek b ő l m eg lep etv e ta p a s z ta lta m , hogy az tu d ja b izto sítan i. 56.305/1927. III. szám ú re n d e le t 4. sz a k a ­ A tá r s a s á g ezen b ejele n té sé t, in d o k a in á l sza a la p já n m űködő p e d ag ó g ia i film bizott­ fo g v a tu d o m ásu l v ettem , m in ek fo ly tá n a sá g által jó v á h a g y o tt u g y an a zo n film soro­ k ö v e tk e z ő 1928/29. ta n é v tő l k ezd v e a be­ zato k , am ely ek az isk o lá k e g y részében ir a tá s a lk a lm á v a l a közép- és közép fo k ú m egfelelő p ed a g ó g ia i e re d m é n y e k e t értek isk o lá k tan u ló itó l — é v e n te n y o lc elő ad ást, el, eg yes isk o lá k á lta l nem h a s z n á lta tta k e g y e n k in t 28 fillérrel szá m ítv a — összesen fel kellő ered m én n y el. E k ö rü lm én y az t 2 pengő 24 fillért (K ettő p engő 24 fillért), ig azo lja, hog y az isk o lai o k tató film ek n ek az elem i iskolai ta n u ló k tó l — é v e n te n y o lc nem csu p án a film any ag feld o lgo zása és az e lő a d á st, e g y e n k in t 24 fillérrel sz á m ítv a — isk o lai ta n te rv h e z v aló alk a lm az á sa , ha­ összesen 1 pengő 92 fillért (E gy pengő 92 nem a p ed a g ó g ia i felfogás és m ódszer te ­ fillért) kell beszedni és a 42.194. szám ú k in te té b e n is fejlő d ésre v a n szü k ség ü k . Ez p o s ta ta k a ré k p é n z tá ri c se k k sz á m lá ra befi­ okból sz ü k sé g e sn e k ta rto m a ta n ü g y i k ö ­ zetni, az 56.305/927. III. sz. re n d eletem 4. rö k e lő tt k iem elni, h ogy az oktató film ek , p o n tjá n a k 1., 2. és 3. bekezdése, illetv e 5. jó lleh et az isk o lai ta n te rv e n ép ü ln ek fel, a p o n tja értelm ében . ta n k ö n y v e k eg y es fejezeteitől elk ü lö n ítv e, A zokban az isk o lá k b a n és in té ze tek b e n , nem k é p e z h e tik csu p án eg y ta n ítá s i ó ra am ely ek b en a jövő ta n é v i b eira tk o z á so k je ­ a n y a g á t, h an em eg y e g y ség es tá rg y k ö rb e n , len ren d eletem m egjelenése e lő tt m ár m eg­ éppen a ta n te rv k ib ő v íté sé t és első so rb an tö rté n te k , az o k tató film e lő a d á so k é rt fize­ oly jelen ség ek ism erte tését célozzák, me­ ten d ő d ija k , am en n y ib en azok m ég nem ly e k e t az is k o la m ás m ódon szem léltetn i fiz e tte tte k v o ln a be, p ó tló lag a folyó évi nem tu d . Ez okból a legjo b b o k tató film ek szep tem b eri b eira tk o z á so k a lk alm áv al sze­ és leg jo b b v ezé rlap o k is c sa k a k k o r é rh e ­ dőn dők be. tik el a k ív á n t p ed ag ó g ia i ered m én y t, ha A zon célból, hogy az o k tató film so ro zato k a z o k a t az isk o la ú g y a b e m u ta tá s elő tt, ú g y a ta n u ló k életk o rá h o z , v a la m in t é rte l­ sőt a b e m u ta tá s u tá n is ré sz e k re b o n tv a és mi színvonalához s ig v term ész e tese n az a ta n a n y a g h o z alk a lm a zv a , teljesen feldol­ e g y es isk o lá k ta n te rv é h e z is jo b b an h o zzá­ go zza s a jelen lev ő , e setleg különböző é r­ telm i fokú ta n u ló k részére éppen a z o k a t az sim u ljan ak , a jövő isk o lai évben I. az elem i isk o lá k I— II. o sztály ú tan u ló i ism e ré te k e t é rv én y e síti, am ely n ek az egyes é rte lm i szín v o n alán a k m egfelelő alsófokú; értelm i fo k o zato k o n a leg érték eseb b ek . to v á b b á E zen szem p o n to k h ely es m érleg elésére az

eg y es isk o lák á lta l k ijelö len d ő elő ad ó k figyelm ét is felhívom . A k ö telező o k ta tó film elö ad áso k z a v a rta ­ lan le b o n y o lítá sá t az elm ú lt isk o lai évben is n a g y m érték b en k e re s z te z té k a mozgók é p sz in h áztu lajd o n o so k , e g y e sü le tek , m a­ g án o so k s nem ritk á n az eg yes isk o lá k á l­ ta l ren d e z e tt ifjú ság i film előadások, am e­ ly ek e g y ú tta l a szü lő k n ek is újab b a n y a g i m eg terh elést o k o z ta k . E nn ek k ik e rü lé se v é g e tt felhívom az is­ k o lá k figyelm ét az 56.805/1927. III. szám ú film o k tatási re n d e le t 1 . p o n tjá n a k 2 . be­ k ezd éséb en k ia d o tt ren d elk ezésem szigorú b e ta rtá s á ra . A m ennyiben a hely i v iszo n y o k és cél­ szerűségi szem pon to k m égis sz ü k ség essé te n n é k , h o g y a M ag y ar-H o llan d K u ltú rg azd a sá g i R é sz v é n y tá rsa sá g k é ré sé re s a Ma­ g y a r M ozgóképüzem E n g e d é ly e se k Orsz. E g y e sü le té n e k a ja v a s la tá ra eg y es k ö zsé­ g ek b en k iv é te le se n a h elybeli m ozgóképüzem en g ed ély esek v a la m e ly ik é t bízzam m eg a kötelező isk o lai o k tató film so ro z a to k b e m u ta tá s á v a l s illető leg a kötelező film­ e lő a d á so k m e g ta rtá sá v a l, erre nézv e — az e c é lra kijelölen d ő m o zg ó k ép szín h ázak m egjelölése m e llett — e se trő l-e se tre k ü lö n re n d eletb en fogok in tézk ed n i. Ism ételten elő fo rd u lt, h o g y az o k ta tó ­ film előadások a lk a lm á v a l eg y es ta n u ló k a m ozgóképszínház b eren d ezését m eg ro n g á l­ tá k . F elhívom az isk o lá k a t, hog y a ta n u ló k h ely es fegyelm ezése á lta l a m o zg ó h ely isé­ g ek és azo k b eren d e z ésén e k ro n g á lá s á t a legszigorúbban a k a d á ly o z z á k m eg. A jö v ő ­ ben n e ta lá n előford u ló ro n g áláso k b ó l ered ő k á r t a ro n g áló ta n u ló n a k kell m eg téríten i. A k á rk e re s e te t eg y felő l az é rd e k e lt isk o ­ lá n a k ezzel m egb ízo tt tan férfia, m ásfelő l a tá r s a s á g k ép v iselő je és a m ozg ó k ép szin h áztu lajd o n o s e g y ü tte se n á lla p ítjá k m eg. A m e g á lla p íto tt ro n g á lá s t a m o zg ó k ép szín ház­ tu la jd o n o s k ija v ítta tja , az erről szóló szám ­ lá t a M agyar M ozgóképüzem E n g e d é ly e se k Orsz. E g y e sü le te ú tjá n a tá r s a s á g n a k m eg ­ k ü ld i. Á tá r s a s á g az ezen E g y e sü le t á lta l jó v á h a g y o tt szám lá t n yolc n ap o n b elü l a k á r t sze n v e d e tt m o z g ó k ép szín h áz-tu lajd o ­ n o sn a k m e g té ríti s a k ifiz e tett összeg m eg ­ té r íté s é t az é rd e k e lt isk o lá tó l k é ri. Az is­ k o lá n a k a k á rö ssz e g e t a k á rtte v ö ta n u ló ­ tó l, s h a a n n a k k ilé te m eg á lla p íth a tó nem le tt v olna, az összes je le n v o lt ta n u ló k tó l k e ll b e h a jta n i és a tá rs a s á g n á l k ie g y e n lí­ te n i. B udapest, 1928. évi ju n iu s hó.

❖ A 26.789/1928. IX. filmszámú rendes let szövege a következő:

A m a g y a r kir. v allás- és k ö z o k ta tá sü g y i m in isz te rn e k 26.789/1928. IX. film szám u re n d e le te az isk o lai k ö telező o k tató film e lő a d á so k za­ v a rta la n m e g ta rtá s á n a k b iz to sítá sa céljáb ó l a film elő ad áso k b an ré szesíten d ő is k o lá k ­ n a k és. in té z e te k n e k ta n é v e n k in t v aló elő ­ zetes beszerv ezése tá rg y á b a n . V alam e n n y i ta n k e rü le t k ir. F ő ig a z g a tó já ­ n ak , k ir. T a n fe lü g y e lő n e k és ta n felü g y e lő i k ire n d e ltsé g V ezető jén ek , a felső k e re s­ k ed elm i isk o lá k k ir. F ő ig a z g a tó sá g á n a k és a ta n ító - és ta n ító k é p z ő in té z e te k ta n u l­ m á n y i k ir. F ő ig a z g a tó sá g á n a k . Az 56.305/1927. III. szám ú ren d cletem m el (lásd a keb. H iv a ta lo s K özlö n y 1927. évi a u g u sz tu s hó 15-én m e g jele n t 16. szám á­ ban) k ö telező v é te t t isk o lai oktatófilm előa d á so k n a k az egész v o n alo n v aló sim a le­ b o n y o lítá s á t az elő a d á so k m e g ta rtá s á v a l á lta la m m eg b ízo tt M ag y ar-H o llan d K u ltú rg a z d a sá g i R .-T .-nak ig en sok esetb en m eg­ nehezíti, ső t tö b b szö r le h e te tle n n é teszi az a s a jn á la to s k ö rü lm én y , hog y eg y es isk o ­ lá k n a k az e lő a d á so k tó l v aló — nem m in­ d ig in d o k o lt — tá v o lm a ra d á s a fo ly tá n , az elő a d á so k té n y le g e s m e g ta rtá sá tó l a n e v e ­ zett v állalk o zó ré s z v é n y tá rs a s á g n a k , a sú ­ lyos a n y a g i k o c k á z a t v eszély e m ia tt, el k ell á lla n ia . Az e g y u g y a n a z o n h e ly en csak sz ó rv á n y o sa n és ig en cse k ély szám ban je­ le n tk e z e tt ta n u ló k tó l b e szed ett rész v é teli d íja k u g y a n is tá v o lró l sem eleg e n d ő k az e lő a d á so k m e g ta rtá s á v a l járó tetem es k i­ a d á so k n a k a fed ezésére, m in ek fo ly tá n tö b b isk o la — so k esetb en c su p án az u g y a n ­ azon v á ro sb a n v a g y k ö zség b en lévő m ás isk o la, in té z e t egészbeni, v a g y részb en i t á ­ v o lm a ra d á sa m ia tt — nem ré s z e sü lh e te tt az o k tató film e lő a d á so k b an , jó lleh et a m ag a részérő l b eszed te és be is fizette a sz a b á ly ­ szerű d íja k a t. Az isk o lai felü g y e leti h a tó s á g o k je le n té ­ seiből m e g á lla p íth a tta m , h o g y az isk o lai o k tató film elö ad áso k m en etéb en fő k ép en az isk o lá k ezen re n d sz e rte le n ré szv étele o k o z ta a sok zö k k e n ő t és elég e d etle n sé g e t, am it a jövőben m in d en k ép en e lk e rü ln i k í­ v á n o k . S zü k sé g e sn ek ta rto m e célból m á r m ost g o n d o sk o d n i az is k o lá k n a k , in té z e ­ te k n e k a film elő ad áso k b a v aló előzetes beszerv ezésérő l, s illető leg az e lő a d á so k b a n ré sz tv e v ő isk o lai te lje s ta n u ló lé tsz á m n a k év rő l-év re előre v aló m e g á lla p ítá sá ró l. F elh ív ta m ev égből a M agy ar-H o llan d K u ltú rg a z d a sá g i R.-T.-ot, lép jen sü rg ő sen k ö z v e tle n érin tk e z é sb e Címmel és Címed b e v o n á sá v a l és e g y e té rté s é v e l — közös k ijelöléssel — m ár m ost á lla p ítsa m eg a z o k a t a v á ro s o k a t és k ö z sé g e k et, am e-

20

Ivek b en az o k tató film e lő ad á so k — a t a ­ n u ló k lé tsz á m á n a k és a helyi v is z o n y o k ­ n a k figyelem bevételével — fe lté tle n ü l m eg ­ ta r th a tó k lesznek. E g y ily é rtelm ű isk o lai p o n to s g rafik o n szerű k im u ta tá s n a k m inden ta n é v k e z d e té t m egelőző elk észítése bizo­ n y á ra n a g y b a n hozzá fog já ru ln i az elő­ a d áso k z a v a rta la n le b o n y o lítá sá n a k a biz­ to sításáh o z, s eg y b en az e g y es isk o lá k k í­ v á n a lm a in a k a ta n é v so rá n leendő k ie lé g í­ téséhez. Az előzetes összeírás a la p já n ta n k e rü le te n k in t jeg y zék b e fo g la lt v á ro s o k és k ö z ­ ségek, illető leg isk o lá k k im u ta tá s á t a keb. H iv a ta lo s K ö zlöny b en év rő l-év re, a t a n é v k e z d ete elő tt, közzé fogom ten n i. Felhívom en n ek fo ly tá n C ím et, h o g y a M agyar-H olland K u ltu rg a z d a sá g i R .-T .-nak ez ü g y b en Cím edhez in tézen d ő m e g k e re sé ­ se it so ro n k ív ü l in tézze el, s a n e v e z e tt ré s z v é n y tá rs a s á g o t a helyi iskolai m eg b í­ z o tta k k ijelö léséb en , a szerv ezés k ö rü l je ­ len tk ező n eh ézség ek e lh á rítá sá b a n a legh a th a tó sa b b a n tá m o g a ssa s a leg n a g y o b b bu zg alm at fejtse k i a k ö telező isk o la i o k ­ tató film elő ad áso k tá rg y á b a n k ia d o tt 56.305 —1927. III. szám ú alap ren d e le te m , v a la ­ mint, az en n e k k a p c sá n k ia d o tt eg y éb re n ­ delkezéseim szigrú v é g re h a jtá s á b a n . E zú ttal is h an g sú ly o z n i k ív án o m , h o g y az oktatófilm é Iőad á so k lá to g a tá s a a köz­ v e tle n fen n h ató ság o m alatt, lévő isk o lá k b a n és in té z etek b en , a fe n th iv a tk o z o tt 56.305/ 1927. III. szám ú ren d e le tem k e re té b e n k ö ­ telezővé té te tv é n , az alól az isk o lá k sem-

m iképen sem v o n h a tjá k ki m a g u k a t, s leg ­ feljebb c sa k k iv é te le s esetek b en (pl. ha m egfelelő elő ad ó h e ly iség , v illa n y á ra m nem áll re n d elk ezésre, v a g y a ta n y a i isk o lá k sp eciális sz em p o n tja it véve figyelem be stb.), c sa k is Cím ed in d o k o lt ja v a s la ta a la p ­ ján a d h a to k felm e n té st az ily elő a d á so k kötelező lá to g a tá s a alól. Az isk o lai k o n ­ tin g e n s ö ssze írá sá n á l, illető leg az isk o lá k beszerv ezésén él te h á t a „ k ö te le z ő '4 ren d e l­ kezés a legszig o rú b b an értelm ezen d ő és é r­ v én y esíten d ő . M egjegyzem , h o g y m egfelelő elő ad ó h e ly iség n e k csa k is az te k in th e tő , am ely a m. k ir. b e lü g y m in isz te r ú rn a k e rre v o n a tk o z ó la g k ia d o tt re n d e lk e zé se i é rte l­ m ében az e g é szség ü g y i és tű z re n d é sz e d sz ab á ly o k a la p já n a h e ly i-h a tó sá g á lta l e rre a lk a lm a s n a k m in ő sítte te tt. V ég ü l felhívom C ím et, h o g y am en n y ib en h iv a ta lo s is k o la lá to g a tá sa i so rá n n e tá n ép­ pen az is k o la lá to g a tá s n a p já r a e sn ék az o k tató film elö ad ás m e g ta rtá sa , az elő ad á s m e g ta rtá s á t sem m iképpen se fü g g essze fel, v a g y h a la s z ta s sa el v ala m e ly későbbi, m ás a lk alo m ra, hanem az o k tató film elő d áso o k szem élyes m e g h a llg a tá sá v a l a h elyszínén szerezzen m a g á n a k kellő tá jé k o z ta tá s t a n ­ n a k m egfelelő v a g y m eg nem felelő v o ltá ­ ról, —> és ta p a s z ta la ta iró l m in d já rt az elő­ a d á s u tá n te g y e n je le n té s t hozzám .

Uj expediciós film ek. Sven H édin, a k i­ tűnő svéd In d ia- és Á zsiakutató, legutóbbi ázsiai k u tató ú tjá n nem kevesebb, m int 16 ,ooo m. hosszú fölvételt csinált. E z az első film fölvétel, am ely Á zsia belsejét a m aga teljes valóságában és m inden m iszticizm usá­ val tá r ja eiénk. M ilánó v áro sa elh atározta,

hogy expediciós u ta t szervez Á zsia tan u l­ m ányozására. A tan u lm án y i b izo ttság élén Spoleto herceg áll. A z ázsiai viszonyokról te r­ jedelm es és m indenre k ite rje d ő film fölvételt ak arn ak csinálni és erre a célra egy ú jfa jta színes film et is ak arn ak igénybe venni. A z e x ­ pedíció a jövő év elején m egy k u tató ú tjá ra .

V alam e n n y i főtiszt. E g y h ázi F ő h a tó sá g g a l, a sa já t fe n n h a tó sá g a a la tt lévő isk o lák szem p o n tjáb ó l leendő szíves tu d o m ásv é tel és e setleg es in téz k ed é s v é g e tt — v a n sze­ ren csém tis z te le tte l közölni.

BUDAPEST SZERT MAR0IT-SZI8ET. Százötven holdas festőt szépségű park, é v s z á z a d o s fák, g y ö n y ö r ű v ir á g o k . SZANATÓRIUM - SZENT MARGIT GYÓGYFÜRDŐ NAGYSZÁLLODA - STRANDFÜRDŐ lé g ^és napfárdők, gyógytorna’ JL A f x Sl

U s z á s - e v e z®s < v ito rlá z á s, m otorcsón a k, — gala m blövé s, — lo v a ssp ortok, polo, te n nisz. — V e rse n ve k, bajnoki m é rkőzé se k, regatták.

H IX S W á CíhftT Magits színvonalú ha n gv e rse n y e k, tánc.

m r- AUTÓJÁRATOM A KOHÁRY-UCCÁBÓL.

21

N agy v á lla lk o z á s létesü l a beszélőliltu ki­ h a sz n á lá sá ra . A m erikában és A ngliában m ár évek óta élénken foglalkoznak a különböző beszélőfilm -problém ákkal és a különböző t a ­ lálm ányok a rra engednek k övetkeztetni, hogy a beszélőfilm előbb-utóbb igen fontos sz e ­ repet fog játszan i nem csak a film k u ltú ra te ­ rén, hanem m int félig önálló m űvészeti ág is. A m erikában nem egy cég szerezte m eg a különböző beszélőfilm licenceket, így pl. a F o x A m erika területére m eg v ásáro lta a T riF rg o n rendszerű beszélőfilm et. N ém eto r­ szágban a T ri-E rg o n n a l és a P e te rsen & P oulsen (P h ö b u s) ren d szerrel foglalkoznak évek óta, de kom oly form ában eddig nem igen ju to tt a kérdés olyan m egvalósítás elé, hogy ezzel a beszélőfilm m el rendszeres elő­ adásokat lehetett volna ta rta n i. M ost olyan érdekes esem ény van keletkezőben, am ely m éltán fo g ja érdekelni az egész film világot. B erlinben beszélőfilm -szindikátust ak arn ak m ost létesíteni, am elynek egyik szellem i ve­ zetője B rückm ann főkonzul, aki a cseppfo­ lyós szén (benzin) g y ak o rlati v ég re h ajtását vitte keresztül. Az új szindikátusban te rm é ­ szetesen az 1. G. F a rb e n in d u strie (A gfa) is résztvesz, de benne van az A ktiengesellschaft fiir In d u strie und T echnik cím ű vállalat is. A z új szindikátus m ár is m egszerezte a D eutsche T on film A ktiengesellschaft ném etországi licenceit. A tárg y aláso k folyam án igyekeznek az összes bel- és külföldi beszélő­ film vállalkozásokat az új konszern é rd e k ­ körébe bevonni. F z a konszern a sok föl­ m erült találm ány közül azokat a k a rja m eg­ valósítani, am elyek tényelg alkalm asak arra, hogy pénzt inv esztáljan ak belé. De célja az új alakulatnak az is, hogy’- az egyes beszélő­ film -vállalkozások ne tám asszanak egym ás­

nak oktalan v ersenyt és hogy a m ozgókép­ szín h áztulajd o n o so k at m eg óv ják attól, hogy különböző álbeszélőfilm -rendszerekkel el­ ijesszék az igazi beszélőfilm -találm ányoktól. A ném et k ultúrintézm ények (egyetem ek, fő ­ iskolák, az egyházak) óriási - érdeklődést ta ­ n ú sítan ak a beszélőfilm irán t, m e rt ettől az oktatás óriási átszervezését és m egváltozta­ tását várják.

P a e d a g ó g ia i k iá llítá s. A P aed ag ó g iai sze­ m in áriu m b an érdekes kiállítást rendeztek a paedagógiai kongresszus alkalm ából, am ely kiállításon résztvesz a m integy 40 év ó ta fennálló, egyetlen m ag y ar m ű k iad ó v állalat: Könyves Kálmán magyar műkiadó rt. is. F igyelem re m éltó az a sokoldalú kiadói tev é­ kenység, m elyet ez a vállalat, m ostoha v iszo­ nyaink ellenére az utolsó években k ife jte tt. E ltek in tv e attól, hogy a legváltozatosabb k i­ vitelben és alakban k ö zreb o csáto tta m ajd n em m inden jelesebb m ag y ar m űvész alkotásait, az utolsó években különös súlyt helyezett az iskolai célokat szolgáló szem léltető, m űvészi k ivitelű és a régi m esterek legjelesebb alk o ­ tásait ábrázoló klasszikus képek kö zreb o csá­ tására, am elyek a m ű tö rtén et és k u ltú rtö rlé net ok tatásain ál nélkülözhetetlen segédeszkö­ zök. Szépm űvészeti m úzeum ban és egyéb v i­ lág h írű g alériák b an található legkiválóbb m ű ­ rem ekek ezen az úton, m egbízható és hű so k ­ szorosítások révén u tat találn ak m inden isko­ lai tanterem ben és m egközelíthetővé válnak a legkisebb helyen is a ta n u ló ifjú sá g részére. A m ag y ar m űkiadóvállalatnak ez a tevékeny­ sége csak úgy v olt m egvalósítható, hogy k ü l­ földi összeköttetései révén m űlapjai úgy E urópa, m int A m erik a legkisebb em porium ában is elhelyezést találtak .

iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin iiiiiiiiiiiH iiiiiiiiiiiiiiiiiH iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin iiiii

Az elárverezett Corvin-filmgyár műterme.

A

7 :

M \ « ., « ° k k

S Z fJ r

* q

r

•sV « > M4a7'

y* \

"■

^

v

fculfur-, okíaíó-, expediciós- és ismeretterjesztő filmjei: Mexikói őskultura ^ Németalföld ^ Jeruzsálem ^ Hispánia ^ Illatszerek ^ Aranyásók ^. Bretagne-i ten­ gerpart ^ Baromfitenyésztés ^ Aranyhalak ^ Az amerikai farm ^ Nafta-források ^ Prémvadászat ^ A világ nagy egyetemei ^ Öt-ujj tavak ^ India táncos leá­ nyai ^ íguazui vízesések ^ Tánc a világ körül ^ Bajor hegyek közt ^ Montana hegyvidéke Kávé és kender termelés ^ Falkavadászat ^ A kutya és a fiastyuk ^ Mese a jégről ^ Délamerika hegyvidéke ^ A v íz kőrútja ^ Fűrészhal-fogás ^ Japán iskola ^ A mai Egyiptom ^ Kirándulás Alaszkába ^ A legszebb tájkép ^ Mexikó őslakói ^ Kerámiagyártás ^ Ebek és egyebek ^ Z. K. III. útja Amerikába ^ A Bremen útja ^ A segitőexpedició Greenly Islandon ^ Iíühnefeld, Kohl kapitány és Fitzmaurice newyorki fogadtatása ^ Tanulságos Fox-hiradók. A Fox ismeretterjesztő filmjei az élet iskolája!

23

R o v a ív e z e íő s S Z É K E L Y

S Á N D O R , o k i. g é p é s z m é r n ö k

S Z É K E L Y SÁ ND OR oki. g ép észm érn ö k :

A FILM SZA LAG R E G E N E R Á L Á S A film élettartam ának nö­ velése, a film szalag m eg­ óvása, a film rongálódás elkerülése olyan problé­ mák, am elyek évek óta foglalkoztatják a film ­ nél érdekelt különböző iparágakat. A film szalag, különösen em ulziós rétege, roppant érzékenyen reagál a szakszerűtlen érintésre és a film sza­ lagot kezelő gépeken, de főleg a leadó vetítőgépeken való lejátszás alatt fel­ lépő igénybevételekre. É vtizedek óta folynak kísérletek a film szalag ellen­ állóképességének növelésére és az eset­ ben, ha a film szakítási szilárdsága, a fényérzékeny em ulzió-réteg ellen­ ál lé)képességének mechanikai behatá­ sok ellen való növelése és az em ulzió­ réteg bepiszkolódás elleni m egóvása m egoldható, lényegesen em elkedni fo g a film tartóssága és élettartam a. A film technika folyton keresi, ku ­ tatja azt az eljárást, azokat a védőbe­ rendezéseket, am elyekkel ezek a ron­ gálódások bekövetkezése m egelőzhető, elkerülhető, de teljesen m egoldva a kérdés m ég ma sincs. E g y időben olyképen akarták a film időelőtti felkarcolódását elkerülni, h ogy az em ulzióréteges oldalra egy átlátszó védőréteget vittek, a g y a k o r­ lat azonban azt m utatta, h o gy azok a

A

védőrétegek inkább károsak voltak. A színes film eknél például a védőréteg vastagsága v a g y nagyobb súrlódást idézett elő, — ami gyorsabb beltöréshez vezet — v a g y a súrlódás elkerü­ lésére a rugókat kellett m eglazítani, ami viszont a vetített kép erős rezgé­ sét eredm ényezte. E gyébként is az u j fedőréteg feszültsége más lévén az em ulzió feszültségénél könnyen re­ ped is. Újabban azonban olyan „ regenerá­ ló“ eljárást fedeztek fel, am ely a film hajlékonyságát, rugalm asságát vissza­ adja, a film felületi felkarcolódásait eltünteti és íg y a film időelőtti tönk­ remenetelét m eggátolja. A film rövid élettartam ának alap­ oka a perforációlyukak korai tönkre­ menetele és a film alapanyagának, a kámfornak idöelötti elpárolgása, m ely a film szalagot rideggé, törékennyé teszi. A regeneráló eljárás feladata tehát a celluloidanyag konzerválása, az elvesztett kámfor pótlása és ezáltal a törésessé-válás folyam atának m eg­ állítása. A törésessé vált film et sem ­ m iféle eljárásnak sem lehet éppé v a ­ rázsolni, de a rongálódási folyam atot m eg lehet állítani, kellő időben alkal­ m azott regeneráló eljárással pedig a törés keletkezése is megakadályozható. Minden regeneráló eljárás célja a

24

film szalag rugalmasságának és hajlé­ konyságának visszaadása és ezzel a perforáció rugalmasságálnak és ellenállóképességének megtartása. A régebbi eljárásoknál a felületi felkarcolódásokat tehát eltakarták, a film hajlékonyságát károsan befolyá-' solták és így, ha a film esőtlenítése sikerül is, a ridegebbé vált film szalag könnyebben vált törésessé. A regeneráló eljárásnál a film sza­ lag tisztítógépen m egy keresztül, amely az em ulzióra rakódott tisztátalanságokat eltávolítja. A z em ulzió és a fényoldal felületi felkarcolásait egy veg yi folyadék felhasználásával tün­ tetjük el olyképen, h ogy ez a vegyi folyadék az összekarcolt em ulzióréteget, am ely a karc mentén szétvált, összeolvasztja. E z az ejárás ma már oly tökéletes, h ogy a regenerált film ­ szalag a vetítésnél teljesen ú j film nek fo g látszani.

K ülönösen fontos ez a negatívok­ nál, mert az esőtlenített negatívról tö­ kéletes pozitivkópiák készíthetők. ,,Recono“ a neve ennek az új regeneráló eljárásnak, am ely a film szalag töké­ letes esőtlenítése mellett a celluloid szalag konzerválásával annak ru gal­ m asságát és hajlékonyságát is vissza­ adva a régi, használt film szalagot va ­ lósággal újjáéleszti. E g y fizikai-ké­ miai eljárás hozza m eg ezt az ered­ ményt, ' am ely m egfelelő anyagok be­ hatására a film öregedési folyam atát m egállítja és visszacsinálja. A szakközönség figyelm ét azért hí­ vom fel erre az eljárásra, mert egy 4— 6 hetes film ezzel a regeneráló el­ járással első héten való vetítésre vá ­ lik újból alkalm assá, ami főleg reprizfilm ek esetén fontos, viszont a rege­ nerálás révén a 15— 20-hetes színhá­ zak is esőmentes, szép és tiszta kópiá­ kat kaphatnak.

HAM ZA D E Z SŐ (P á ris):

A LABORATÓ RIUM OKBAN H ASZN ÁLT VÍZ M INŐSÉGÉNEK H A T Á S A I A FILM RE filmmel végzett fotogra* fiai eljárások alkalmával a víz legtöm egesebben használt kémiai anyag tisztátlanságai sokszor igen káros befolyásuak lehetnek munkálatainkra, így szüksé* gesnek tartjuk a víz fotókém iai saját* ságait célzó kutatások eredm ényeit je* len tanulmányunkban összefoglalni:

A

A víz tisztátlanságai:

1. Sók: Carbonatok, chloridok: Ca, Mg, K és N a sulfatok. 2 . Suspensált anyagok (am elyek kab loidos állapotban lehetnek és így szín réssel nehezen eltávolíthatók): a) ásványi anyagok; iszap, rozsda, szabad kén,

b) növényi anyagok; hulladékok és bomlási termékek, c) állati anyagok; hulladékok és baktériumok. 3. O ldott növényi kivonatok fakor* gekből vagy rothadó anyagokból. A.Oldott gázok: levegő, széndioxid, kénhydrogén. A víz tisztátlanságának hatása: A ) E lő h ív ásra:

1. Calcium sókat tartalm azó vízzel készült előhívóban fehér precipitatum keletkezik. N ém ely esetben a precipi* tatum nem válik ki rögtön, hanem bi* zonyos idejű állás után finom mikrosz* kopikus kristályokból álló iszap alak* jában lerakódik.

Mágnestűm sók csak koncentráltabb A sulfid kiküszöbölhető, ha az élői hívóhoz kevés ólom ecetet adunk (lh előfordulásuk esetén csapódnak ki. terenként 0.4 gr.) Ez az iszap és precipitátum az emuk Általában a suspensált anyagok bárí zióra lerakódva foltokat idézhet elő. m ily eredetűek legyenek is, nem kéí Leülepítéssel eltávolítható: peznek semminemű káros befolyást az K és N a sók chloridok és bromidok előhívásra, ha az előhívót készítése alakjában fordulnak elő, jelentéktelen után leülepítjük és csak a felső tiszta késleltető hatást gyakorolva. folyadékot használjuk. N a carhonátot tartalmaz ném ely ah 3 . O ldott növényi anyagok m egfesti kálikus víz, hatása legfeljebb alkálit hetik az előhívót, de többnyire kicsaí alig, vagy egyáltalán nem tartalm azó pódnak, ha az előhívót langyos vízzel előhívónál vehető észre. készítjük és állni hagyjuk. A filmre K vagy Na sulfid jelenléte akár eh érzékeny káros hatást nem gyako# enyésző m ennyiségben is intenzív fái rolnak. tyol képződést idéz elő. Egyes vízműi 4 . 20 C° víz 2% levegőt old fel, ha vek az algák és véglények szaporodáí ebben sulfit előzetes hozzáadása néh sának gátlására, periodikusan kis mennyiségű rézsulfátot tesznek a kül adunk előhívót, az oldott oxygén egyesül az előhívóval és egy oxvdaí vízbe. tiós term éket ad, am ely m egfesti a R ézsók 1 : 10.000 koncentrációban zselatint, vagy néha fátyolt is okoz. idézhetnek elő fátyolt a levegővel való A z oldott levegő buborékok alakjáí oxydáció folytán. bán fölszabadulhat és az emulzióhoz 2. a) Suspensált por és rozsda foltoí tapadva, az előhívó elől így elzárt heí kát vagy színeződést okozhat. lyeken jellegzetes foltokat hagy. Vasvegyületek pyrogallolos előhívói 27 C ° vagy azon felül történő élői bán, ennek alkotórészeivel a közönséí hívásnál pedig az oldott levegő hólyai ges fekete tintához hasonló vegyületct gosodást idézhet elő a filmen. adnak, am ely az előhívót violáspirosra Szabad szénsav nagym ennyiségű jeí színezi, de az előhívandó képre semmi lenléte esetén hólyagokat okoz a fik káros hatást nem gyakorol. mén. Finoman elosztott kénrészecskék, Eltávolítható a vízből forralát útján. am elyek bizonyos kénes vizek opalesí Kénhydrogén intenzív kémiai fátyolt ccntiáját okozzák; az előhívó lúgos okoz. carbonátjával alkotott sulfid folytán, Eltávolítható a vízből forralás útján. intenzív fátyolt képezhetnek. vagy ólomecet hozzáadásával. Ez a kolloidális kén forralással kh B) F ix á lá sra . csapódik és így szűréssel eltávolítí ható. Ca és A'Ig sulfat oldódik az ecetsaví b) A növényi suspensált anyagok bán és így nem csapható ki a savanyú rendszerint kicsapódnak az előhívó fixir fürdőből; a többi só hatástalan. sóinak föloldása folytán. Egyéb suspenzált anyagok (por, c) A z állati anyagok legtöbbnyire rozsda, növényi és állati anyagok) ki# kicsapódnak az előhívó készítése közí csapódnak és leülepednek. ben; kivéve néhány baktérium ot és Szilárd anyagok és gázok a fixir penészgombát, am elyek az edény fa* fürdő fotografikus sajátságaira befoí Ián lerakodhatnak. Ezek közül ném ely lyást nem gyakorolnak; ellenben, ha mikroorganizmus sulfitet suliiddá váh lerakódnak az emulzióra, lokálisan toztathat, amely erős fátyol képződéi késleltetik a fixálódást és foltokat sét okozhatja. okoznak.

0) M osásra.

A z oldott sók kikristályosodva a száradó emulzió felületére, még ha szabad szemmel nem is láthatók, csökkenthetik a kép átlátszóságát. Sóktól mentes víz is okozhat vilá# gos foltokat, ha a száradó film bár# m ely oldalán hagyjuk cseppek alak# jában. A film et száradás előtt mindig fel kell szikkasztani; vagy letörölve, vagy mint modern laboratórium okban szó# kás, sürített levegő projekciójával.

pódnak, magukkal ragadva az egyéb suspenzált anyagokat is, de az oldott sók így ki nem csaphatók. B) Nátrium oxalat oldatot adva a vízhez a kicsapódás m egszűnéséig; a C a és Mg sók és kolloidális anyagok kicsapódnak (egyéb sók benn marad# nak.) Hasonló eredm ényt adnak a foszfát sók és a Nátrium sulfit. Leggyorsabb a kicsapódás a Na sulfittal.

G yakorlati utasítások: Ha az előhívót meleg vízzel (50 C° T isztítási módok: körül) késztjük és így állani hagyjuk 1. Destilláció. Legtökéletesebb mód# másnapig; csapadék és oldott anya# szer. gok lerakódnak. 2 . Forralás. K evés oldott sót tártál# M észsók és egyéb sók jelenléte néha mazó vizet rövid forralás után üle# még előnyös is, főleg meleg időben, pedni hagyjuk; a kolloidok legna# mert csökkenti a zselatin fölhólyago# gyobb része kicsapódik, a gázok el# zódását. távoznak, de az organikus anyagok A kénhydrogén és a sulfidok ko# forralással el nem távolíthatók. m oly kellem etlenségeket okozó tisz# 3 . Filtrál ás. Filtrálással nem távolít# tátlanságok. hatók el; sem a kolloidok, sem az ol# Szulfidot tartalm azó vízólom ccettel dott sók, kivéve egy előzetes koagu# kezelendő (literenként 0.4 gr körül), lációs kezelést. kicsapódik ólomsulfid: az ólomecet fe# 4 . Kémiai kezelések közül kettőt lesleg pedig kicsapódva leülepszik. említünk: Fixirnél viszonylagos tisztátlanság A) 1 liter vízhez 0.25 gr timsót semmi kellem etlenséggel nem jár, ha adunk; a kolloidális anyagok kicsa# alkalmazása előtt ülepedni hagyjuk.

A FILM TÖ RTÉN ETE SZÁM OKBAN „Laterna magica"-tói, az átvilágíto tt rajzolt álló képektől, a „K ö d k é p " eken, valam int a kézzel rajzolt és festett Raynaud- féle film szalagok­ nak „P ra x in o sk o p "-pal való vetítésén és a L um iére-féle „ L e Cinématographe"-on keresztül a mai modern fel­ vevő és vetítőgépek m egépítéséig hosszú és érdekes útja van a gépek fejlődésének, am elynek m értf öld jelző határkövei a „Laterna m agica" 1640-ben,

A

27

Janssen fényképező revolvere 1874-ben, „ L e cinématographe" 1895-ben, „ A z optikai kiegyenlítésen alapuló vetítőgép" 1912-ben. * 1640-ben találja fel K irchn er és W akgenstein a Laterna magicát. * 1845-ben szerkeszti Uchatius F e­ renc cs. és kir. kapitány W ienben a vetítéssel kapcsolatos „ életkere­ ket", amelynél egy rajzsorozattal ellátott képkorongon a rajzoknak m egfelelő mennyiségű objektív van elrendezve. A fényforrás az objek-

■

tivek mögött körpályán mozgatva egymásután vetítette le a képeket a vetítő falra. E z volt tehát az első vetített élőkép. %

1876-ban Etienne M arey párisi physiologus m egszerkeszti a „ fény­ képező puská(í-t, mely lényegileg Janssen készülékének tökéletesítése. *

1852-ben építi Claudet stereoszcop felvevő gépet. &

1877-ben építi meg a francia Raynaud a „P ra xin o skop “ -ot amelynél forgó tükrök közbeiktatásával vetí­ tette képeit.

az

első

1861-ben szabadalmaztatja M ont az első vetítőgépet. *■

Du

1881-ben Bildwell m egszerkeszti képtovábbít ó készüléket a „ P h o to telegraphía“ első konstrukcióját. *

1864-ben D ucos du H auron egy felvevő- és leadógépet szerkeszt. * 1870-ben az amerikai Brown egy olyan vetítő életkereket szerkeszt, amelynél kicserélhető üvegkoron­ gok szélein kézzel festett képsoro­ zatok voltak. E zek a korongok ug­ rásszerű mozgással továbbítódtak. Valahányszor a korong megállt, egy másik korongon lévő kivágáson át a fénysugarak átvilágították a ké­ peket. *

1883-ban „C om ptoir Général de Photographie, P a r i/ 1 néven meg alakul a León Gaumont-cég. * 1884-ben jelenik meg Beale Londe „ C horeodoscop“ -ja. 1889-ben veszi át H einrich Ernemann azt a kis asztalosműhelyt, amely fényképezőgépek kis szek­ rénykéit gyártotta és ezzel alapját vetette meg a ma méltán világhírű E rn eman n-gép gyá rn a k.

1874-ben Janssen francia csilla­ gász a Vénusznak a nap előtt való elvonulását egy „fényképező revolv er“ -rel örökíti meg. E gy puskacső elejére egy objektivet szerelt, a cső végébe pedig egy fényérzékeny le­ mezt helyezett el, amely ugrássze­ rűen 48-szór m ozdult el egy kör­ forgás alatt. A fényérzékeny lemez előtt egy másik korong forgott, me­ lyen egy sugár irányú kivágáson át az álló lemez m egvilágít ód ott és így 48 részfelvételt sikerült Janssennek csinálnia.

1890-bebn Sebert felvételeket ké­ szít több objektivvel. *

1890-ben Raynaud megnyitja ,,Optikai Szinházu-át Párisban és kézzel celluloid szalagra rajzolt és festett élőképeket mutat be. £

1893-ban a magyar Demény, P á­ risban egy képsorozatot r,vetítő szek­ rényen dolgozik.

*

Hébel

nemzetközi szállítmányozó és elvámolási vállalata

V I ., V á c í= u < 1. ( W e s f e n d = p a l o f a ) — T e l e f o n : T e r é z 1 5 9 = 4 7 .

28

. A z a m a t& v T

C

C

n

t m

t U

o ffu

ifú

i*

A F E L V É T E L E L Ő H ÍV Á S A z am atőr film felvételek előhívására különleges szer­ kezetek szolgálnak, ame­ lyek m egkönnyítik a já­ ratlan am atőr részére a film szalagok előhívását és szárítását, m intha a film szalag is csak egy egyszerű lem ezfelvétel volna. A z am atőr ne hívjon elő egyszerre 4 — 5 méternél többet, m ert hosszabb film szalag esetén a felvétel felkarcolódása elkerülhetetlen volna. C sak hosszú gyako rlat esetén kísérelhető m eg hosszabb film szalag előhívása. A z előhívás céljára az i. ábrán lát­ ható kis dobokat használjuk, m elyek­ re a film szalagot olyképen csavarjuk, h ogy a film szalag végén lévő utolsó két perforációlyukat az „ n “ fogakra helyezzük és a film szalagot a „ K “ gom b nyom ására a dobra csavarjuk

A

A felcsavarás után a ,,g“ gum m itartót a dob két szabad bordája közé toljuk és a gum m it addig húzzuk, m íg a „ g “ tartó villaalakú két fo ga a film szalag m ásik végén lévő két per­

29

forációnyílásba nem nyúlik. A dobot ezután az előhívó csészén lévő ,,a“ kengyelbe helyezzük, a csészébe egy fél liter előhívófolyadékot öntünk és a dobot a ,,K “ gomb nyom ására las­ san forgatju k m indaddig, am íg az elő­ hívás befejezést nem nyert. A jó előhívó folyadék összetétele a következő: V2 liter viz, 2.5 gram m metol, 3 gram m hydrochinon, 40 gram m nátrium sulfit, 1 gram m bromkali és 20 gram m pottasch. A z előhívás után a dobot eg y vízzel telt csészébe tesszük. A fixálás hassonlóan történik, mint az előhívás. F ixá lás után a filmdob szélén lévő vízikereket a csap alá tesszük és egy vékony vízsu g a ra t bocsátunk reá. A vizikerék a vízsu g á r révén állandó forgásba jön. A dobot fél óráig tart­ juk íg y a vízcsap alá. A z íg y előhí­ vott negatívot azután a dobról lefejt­ ve, fényérzékeny rétegével kifelé egy vízszintes rúdra (pl. törülköző tartó) akasztjuk. N agyon ügyelni kell arra, h ogy a v íz a film ről teljesen lecsöpögjön, mert a száradó filmen esetleg összegyűlt vízcseppek fehér foltokat fogn ak a p ozitív filmen mutatni. E ze k a vízcseppek eg y nagyon lágy vászondarabkával gondosan letörlendők. A z íg y előhívott negatívról azután tetszés szerinti m ennyiségű pozitív kópia készíthető. A p ozitív kópia ké­ szítése leghelyesebben laboratóriu­ mokra bizandó.

f lL M lR O D A L O M

SZAKSAJTÓ E. M. M ungenast: Á sta Nielsen, íhr L é ­ ben, ihre K unst, ihrc Bedeutung. Á ra kötve M 3.80, félvászonban M 4.80, egész vászon ­ kötésben M 5.50 (P o rtó 30 P f.) V erlag W a lter H ádecke, Stuttgart. Á sta Nielsen a film kultúra egyik legm ar­ kánsabb jelensége. M a is a régi, a húsz év előtti művésznő, akinek film jei ma is érté­ ket képviselnek. Á sta Nielsen története a film kultúra története, m ert azokban a fe je ­ zetekben, am elyekben vé g ig vonul a nagy film diva minden apró és n agy eseménye, viszo n tlátjuk a kinem atográfia történetét. K edves és finom történetek, interjúk, k r iti­ kák ad ják vissza hűen Á sta Nielsen érdekes k a rrierjét a kopenhágai színháztól a nagy vilá gfilm ek ig és ez 156 oldal, amit a szerző Á sta N ielsen élettörténetének m egírására szentel, a kinem atográfia legérdekesebb tö r­ téneti leírása. Bennünket az a néhány sor érdekel, amelyben le írja a szerző Á sta N iel­ sen budapesti fogadtatását, am ikor a Zingara című ném ajátékban föllépett. Á sta N iel­ sen élettörténete m űvészettörténet is, mert benne testesült m eg az a film m űvészet, amely azóta jelentékeny tökélyre tett szert, de amelynek egyik legtehetségesebb és le g ­ nagyobb m űvelője éppen Á sta N ielsen volt. Nielsen fogalom a kin em atográfia történe­ tében, neve azzal összeforrott és ezért érde­ kes a könyv is, m ert nemcsak Á sta Nielsen életét, hanem a film történelm et, annak m in­ denkit érdeklő fázisait olvashatjuk benne. F red . H ild en b ran d t: D ie T án zerin V aleska Gert. V e rla g : W a lter H ádecke, Stu ttgart. A ra kötve M 4.50, fél vászonkötésben M 5.80, egész vászonkötésben M 6.50. (P o rtó 30 pf.) Táncosnők életéről m indig szívesen írtak könyveket, de Gert V aleskáról írt életrajz messze kim agaslik a szokásos életrajzo k k ö ­ zül. G ert V aleskát a film ről is ism erjük, h i­ szen nem csak szereplő vo lt G ert Valeska, hanem volt eset, hogyr m aga is írt egy g ro ­ teszk film et. D e főm étierje a tánc. N ém et­ ország egyik legism ertebb táncosnője, aki a

táncfigurákban extrém szerepeket tudott k re ­ álni, humoros és szom orú táncfigurákat le j­ tett és m indenikben nagy- m űvészetről tanús­ kodott. A róla m egjelent kön yv érdekes be­ pillantást n yú jt egy világh írű táncfenomén életébe és ez egy okkal több, h o gy azok o l­ vassák a könyvet, akik okulni akarnak egy táncosnő életéből. W o lfg ang P fleid ere r: L ich tbild und Film . V e rla g : Neuer F ran kfu rter V e rla g G. m. b. H. F ran kfu rt a/M. A lig két íves kis füzet, am ely fo glalk o zik a film esztétikájával és a film kulturális j e ­ lentőségével. A szerző e gyik helyen leir egy m ozgóképszínházi előadást, m ásutt meg a film technikájával foglalkozik, nem szaksze­ rűen, hanem esztétikai szempontból. Ezután fo glalk o zik a szerző a film m űvészetével, a szereplők m űvészi készségével és feladatá­ val. A kis füzetnek fő leg az a célja, hogy a laikus német közönséget m egism ertesse a film lényegével, szóval ném ileg fölvilágosító célja van és azt ezzel a kis füzettel a szerző el is érte. F iln i-F ü h rer. W egw eiser für den F ilm produzenten. H erausgegeben von D r. ITans Böhm. V e rla g Theater und F ilm V erlagsge sellsch a ft: Böhm & Co. Berlin, S W 68. Friedrichstr. 217. V ask o s kön yv került ki a napokban egy berlini vállalat nyom dájából: közel 400 ol­ dalon keresztül szebbnél-szebb képeket k ö ­ zöl ism ert német és külföldi film szereplők­ ről. A német alaposság m eglátszik a kön y­ vön : nemcsak portrékat, hanem cím eket is közöl a könyv, ú gyh ogy az, aki valam elyik film szereplő képét a k a rja látni, a cím ét is m eg tu d ja hozzá! Term észetesen m agyar születésű szereplők képeit is találju k benne: íg y S acy von Blondel (M egyery S ári), H ollay K am illa, N a gy K a tó , B o lv á ry Géza, L u cy D orainc, H uszár K á ro ly (P u fi), Lenk e ífv Ica, Szőke Szakáll és mások képeit, cím eit és esetleg rövid leírásait. A szakem ­ bernek nélkülözhetetlen a könyv, különösen

annak, akinek dolga akad valam elyik film szereplővel.

A rch iv l'íir U rheber-Film . «. T h e a te rrec h t, B erlin, V e r la g Julius Springer W 9. L in kstr. 23/24. Szerkeszti D r. Paul D icn stag és dr. W illy H offm ann. M egjelenik évente hatszor, 6— 7 ívn yi ter­ jedelem ben. H at füzet egy kötet. A kötet ára 48.— márka. A z első füzet 8 ív terjedelem ben hagyta el a nyom dát és gazdag anyagot tár az o l­ vasó elé. A szokásos bevezető után az írói

szerzői jo gról, m ajd a szo vjet szerzői jo g ­ ról találunk benne tanulságos ismertetést, K alisch er Ernő dr. pedig a n egativ-biztosításról értekezik elmésen és tanulságosan. E rn st Seeger a német film törvényről ír, te­ kintettel a német film cenzurára. Érdekes része a könyvnek a különböző bírói dönté­ sekről szóló fejezet, am ely ránk nézve is sok tanulságos részleteket közöl. A z előszót dr. W . Sim ons, a német birodalm i törvén y­ szék elnöke írta. ( A lap és a könyvek m egrendelhetők a F ilm kultúra kiadóhivatalánál is.)

PROSPEKTUSOK A F irst N atio n al P ic tu re s idei első pro­ gram füzeté élénk színben tá rja elénk a válla­ lat új m egjelenéseit. A prospektus m aga igen ízléses és sokszínű füzet, am ely rengeteg kép­ ben és igen stilszerű leírásban ism erteti a F irst National új film jeit. F odor Sándor, a F irs t N ational dram aturgja, ötletes beveze­ tésben ism erteti a vállalat p rogram ját, m ajd fö lso ro lja a nagyobb film eket és azokat szó ­ val és képben ismerteti. A díszes kiállítású, o ktávn agyságú füzet igen szép rekvizitu m a a film színházak íróasztalainak, de szép emlék bibliofilok szám ára is. Iris-Film . A ranyalbum n ak nevezte cl az Iris most kiadott, valóban rem ekkiállítású prospektusát. H arm inchét film leírását és fotóit találja benne az olvasó, aki bizonyára örömmel lapozgat ilyen színdús és pompás brosúrában. A m agyar film brosura-irodalom ragyogó kiadványa az Iris „ A ranyalbum a", amit érdemes átlapozgatni és olvasgatni. A z album ot Kálmán Jenő állította össze nagy szakértelem m el. A M etro-G oldw yn-M ayer P ic tu re s film vál­ lalat albuma kisterjedelm ű, de minden igény­ nek megfelel, főleg ami a szép és ízléses k i­

állítást illeti. A cég világh írű o roszlán ja dí­ szíti a brosúra cím lapját, a szövegoldalakon rengeteg képet, illusztrált jeleneteket és k i­ m erítő leírást találunk. A prospektus végül fö lso ro lja a M etro-G oldw yn idei produk­ cióját. P a ra m o u n t: L aza lapokból álló remek prospektust küldött el a film szakm ának a Param ount budapesti fió k ja. A gyönyörű külső fedőlap is arra enged következtetni, hogy avatott kéz, lelkes m űbarát és vérbeli film dram aturg állította össze ezt a prospek­ tust, am ely díszére válik minden k ö n yvtá r­ nak, ahol szeretik a szép és ízléses kön yve­ ket v a g y lapokat eltenni. A díszes albumot Siklóssi Iván állította össze. U ía: A kis sárga fü zet csak a kultúrfilm ékről szám ol be és fölso ro lja azokat az ism eretterjesztő és kultúrfilm eket, am elye­ ket az l/fa az új idényben kihoz. Iskolák, tudom ányos intézetek, egyesületek, ahol sze rétik a kultúr- és oktatófilm eket sok h a sz ­ nát veszik ennek a füzetnek, mert áttekintő képet n yú jt olyan film ekről, am elyek bele­ esnek ezeknek a testületeknek az érdek­ körébe.

Nyaralók figyelmébe! PENZIÓK, FIÚ- ÉS LEÁNYOTTHONOK. Hefi 4 0 p engő e llá tá si díj a következő elők elő p en zió k b a n : L o n d o n , V elence-L ido, A b b áz ia, S an R em o , S t. M o ritz, L u g a n o , G cnf, M o n tre u x , M en tő n , N izza, C a n n e s, M o n te-C arlo , B ia rritz , C h a m o n ix , G re n o b le , D eau v ille, P a r is , B a d -Isc h l, B ad -A u ssee. — T a n u ló k n a k h e ti 38 p e n g ő . — S z e p te m b e rtő l 30 p e n g ő . — P r o s p e k tu s (v ála sz ­ b ély eg ). — E z re n felü li re fe re n c ia . — 25°/o tá r s a s u ta z á s i k e d v e z m é n y .

PESTALOZZI-IRODA, BUDAPEST V., ALKOTMÁNY-UCCA 4. 1/1. — T elefon: Teréz 2 4 2-36.

31

TARTALOMJEGYZÉK: Huszár K ároly (Pufi): M ag y aro rszág és a film háboru. Magyar M iklós: A b u d a p e sti film m úzeum felá llítá sa . E nyel Fülöp: A n em zetk ö zi film k eresk ed elem uj irán y ai. Voyl Rezső: A v id é k i film színházak tá rsa d a lm i h elyzete. Dr. yesztessi Balogh Gábor: A női szépség az a m e rik a i film produkció fro n tjá n . L ajta Andor: V issza az ism e re tte rje sz tő filmhez! Gaál Endre: T in ta M atyi születése, élete és h alá la. G eszti Lajos: A film szerep e az o k ta tá sb a n m a és a jövőben. M iniszteri ren d eletek a kö telező film oktatásról. S zék ely Sándor: A film szalag re g e n e rá lá sa . Hamza Dezső: A la b o ra tó riu m o k b a n h a sz n á lt viz m inő ség én ek h a tá s a i a filmre. A film története szám okban. A z aniatőrkinematografia. FiIm irodalom , szaksajtó.

\KILT{ 7TT v

-H P

-T

S Z E R K E S Z T I:

L A J T A

^

A 1M D O R J

,

>

S z e rk e sz tő sé g és k iad ó h iv atal : B U D A P E S T , V I I . , ‘E R Z S É B E T = K Ö R U T 30. — T E L E F O N : J. 3 6 3 —76.

M e g je le n ik h a v o n ía . M in d e n c ik k é r t a s z e r z ő fe le l. A F I L M K U L T Ú R A 4. S Z Á M A 1928. J U L I U S 20=ÁN J E L E N I K M E G . E lő fiz e té si ár az 1928. év re

7

p 6 Ilg O

(8 szám.)

A „ F ilm k u ltú ra 14 3. és 4. száma, a n y á ri id é n y re való te k in te tt e l 3 2 olda Ion je l e n i k m e g .

32

Zeiss-lkon A. G. Dresden m o z ig é p e i

az

egész

v ilá g o d

u r a ljá k !

K is z o lg á lá s

a régi árakon. K ed vező fiz e íé si íe líé íe le k .

G00 m . tü z v é d ő d o b o k k a l, a le g ­ n a g y o b b ig é n y t k ielég ít.

Ernemann PH . 900 m . tü zv éd ő d o b o k k a l, a k o ru n k le g n a g y o b b te lje ­ sítm én y e.

Is k o la i és h ázi m o z ig é p e in k a tű z ­ b iz to n sá g sz e m p o n tjá b ó l e g y ed ü l á lln a k . M a g y a ro rs z á g i v e z é rk é p v ise lő :

K IN O T E C H N IK A I VÁLLALAT VII., Erzsébef«=körué 13. sz. és a fiók V III., R ö k k SzilárcLu. 8. A szerk esztésért és k iadásért felelős: Lajta Andor — Otthon-nyomda (Kis Iván) B udapest, V III., Mária-u. 42.

(Angelo-foto)

f

A r a I PENGŐ