Csepreg város vízkár-elhárítási terve

Csepreg város vízkár-elhárítási terve Belovai Tamás-NYUDUVIZIG 1. Bevezetés Csepreg városát a Répce árhullámai ellen önkormányzati kezelésű védtöltés, valamint a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő árapasztó csatorna védi. A Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény és a vizek kártételei elleni védekezésről 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet értelmezése szerint az önkormányzati kezelésű védműveken a védekezésért az önkormányzat a felelős. A város önkormányzata nem rendelkezik a 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendeletben meghatározott megfelelő műszaki tartalmú vízkár-elhárítási tervvel. A dolgozat célja a jelenlegi Répce mederállapotra és a település védműveinek állapota függvényében kidolgozni a készültségi fokozati szinteket és a hozzájuk tartozó feladatokat. Kiemelten vizsgálatra kerül a NQmértékadó, NQ1%, NQ10%, NQ20%, NQ50% vízhozamok levonulása, e vízszintekre kidolgozásra kerül a védekezési feladatok, ideiglenesen építendő védművek kiépítésének lehetősége (anyag-ember-logisztika), valamint minden olyan tevékenység, mely a sikeres védekezéshez szükséges. Csepreg a Répce vidékének települése, amely Vas megye csepregi kistérségének központja. Nagy kiterjedésű határát 16 község övezi: Szakony, Egyházasfalu, Keresztény, Medgyespuszta, Tormásliget, Újkér, Iklanberény, Lócs, Bük, Gór, Acsád, Meszlen, Tömörd, Kiszsidányt, Peresznye és Répcevis. Csepreg Szombathelytől 22 km, Kőszegtől 14 km, Soprontól 42 km, Sárvártól 32 km távolságra fekszik.

2. A település vízkárok általi veszélyeztettsége 1. Árvíz: a folyók, vízfolyások mederéből kilépő vizek által okozott felületi elöntés. A települést belterületén átfolyó Répce vízfolyásának árvizei fenyegetik. A NYUDUVIZIG a települést a Répce árvizével szemben enyhén veszélyeztetett kategóriába sorolta. 2. Belvíz: A Dr. Pálfai Imre által készített Magyarország belvíz-veszélyeztetettségi térképe alapján a település nem tartozik a belvízzel veszélyeztetett területek közé. Külterületi belvízkárokra – a külterületi szakasz domborzati adottsága miatt – nem kell számítani. Helyi vízkár - dombvidéki árvíz Ide tartoznak a kisvízfolyások heves árvizei, a belterületi csapadékvíz elvezető hálózatból adódó vízkáresemények, valamint a dombvidéki árvizek, melyek a hirtelen lehulló nagyintenzitású csapadékok által alakulnak ki. Ezek alapján megkülönböztetünk:  Felső vízfolyás szakaszon, vagy nagyon kicsi vízgyűjtőjű vízfolyásoknál, vízmosásoknál általában a csapadék/hóolvadás függvényében azonnal kialakulhatnak a beavatkozást igénylő vízkár események. Csepreg esetében a külterületekről érkező vizek, továbbá a város külterületén a Répcébe torkolló Boldogasszony-patak árhullámai sem veszélyeztetik a települést.  Belterületi csapadékvíz hálózatot közvetlenül érintő, annak kapacitását meghaladó, vagy a közvetlen vízgyűjtőről a terepen a belterületre összegyülekező vízkár események – iszap lavina. A település rendelkezik megfelelő belterületi vízrendezési művekkel. Valamennyi belterületi csapadékvíz végső befogadója a Répce, melyek az

önkormányzati kezelésű töltést keresztezik. A belterületen áthaladó Pákác-árok is csapadékvizeket gyűjti össze és vezeti be a Répcébe.  Külön meg kell említeni a város közigazgatási területén lévő (nem árvízcsúcs csökkentő céllal létesült) tározók hosszan tartó nagyobb mennyiségű csapadékok esetén az üzemeltetési engedélyes tervben szereplő üzemi vízszinteknél jóval magasabb vízszintek alakulhatnak ki, melyek veszélyeztetik magának a tározónak műtárgyait illetve a tározó alatti területeket is. Ezért amennyiben tudomásunkra jut, hogy nagyobb csapadékhullás várható, a tározókat elő kell üríteni, hogy tudják fogadni a csapadékvíz többletet is. 1 A tételesen felsorolt vízkáresemények okozta veszélyek, a terület földrajzi sajátosságaiból, továbbá a kiépített vízkárelhárítási létesítmények jellegéből adódóan ”Csepreg város ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII.9.) KvVM BM együttes rendelet alapján a C – vagyis enyhén veszélyeztetett kategóriába tartozik.”

3. Hidrometeorológiai és hidrológiai kockázatok A Répce vízgyűjtője átlagos csapadékjárású, alpi típusú, a csapadék minimuma januárfebruárban, maximuma pedig június-júliusban van. A magyar csapadékadatokban gyenge őszi másodmaximum is kimutatható. A Rába vízrendszerén általában a mediterrán ciklontevékenység váltja ki a jelentősebb csapadékokat, illetve, egyedi esetben, amikor egy gyors mozgású front az Alpok térségében lelassul, majd hullámot vet, ezzel több középpontú ciklon jön létre. Ilyen esetben több napig ismétlődő esőzésekre kell számítani. Árvízi szempontból jelentős, hogyan alakul a területi csapadékátlag különböző előfordulási valószínűségekhez rendelhető értéke. 1. A tapasztalatok alapján a kritikus árhullámok a következő alapvető körülmények hatására jöhetnek létre: - csapadékos megelőző időszak, magas talajnedvesség-telítettséggel - 1 napnál hosszabb ideig tartó esőzés (100-120 mm), időszak alatti főesővel. - megelőző időszakban vastag hótakaró kialakulása, fagyott talajjal vagy olvadékkal telített talajjal. - Erős felmelegedés, nagyobb esővel, széllel (1900. április) 2. Szintén tapasztalat, hogy kritikus tömegű árhullámot 100-120 mm területi átlagú esőnek megfelelő csapadék tud okozni, 0,3 körüli lefolyási tényezőt figyelembe véve. 3. Kritikus árhullám esetén, magyar területen is az osztrák területhez hasonló mértékű, de kissé kevesebb eső valószínű. Tehát nem csak Ausztriából indul meg a lefolyás, hanem magyar területről is. 4. A kialakult árhullámok rendkívül hevesek, gyors levonulásúak. (1965 áprilisában a répcelaki és a répcevisi tetőzés között 30 óra volt az időkülönbség.) 5. Röviddel a komolyabb csapadéktevékenység megkezdődésekor már megindul a mederbeni lefolyás az osztrák területeken.

1

Magyar Mérnöki Kamara - Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata, Felbermann Tamás és Csont CsabaMódszertani Segédlet Önkormányzati Vízkárelhárítási Tervek készítéséhez, 2011-2-5. p.

A fenti felsorolásból arra lehet következtetni, hogy a vízgyűjtő terület hidrometeorológiai jellemzőinek ismerete szükséges, hogy az árhullám kockázati szintjét meg tudjuk határozni. Árvízi szempontból jelentős lehet a meleg eső és a hatására keletkező hóolvadás együttesen lefolyó vize. A télvégi-tavaszi potenciális árvízveszély előre jelezhető, ha ehhez megkapjuk az osztrák vízgyűjtő csapadék és hó adatait. Ha figyelembe vesszük, a leirt jellemzőket és adottságokat, valamint a Répce hidrológiai karakterisztikáját, akkor rendkívül rövid időelőny áll rendelkezésre, hogy a településre érkező árhullám kockázati szintjét minősítsük.2 Ennek bizonyítására az időelőny az alábbiak szerint értelmezhető: T=T1+T2+T3 T1 = 0 óra A répcevisi kritikus árhullám megjelenése a Répce Csepregi szakaszán, tulajdonképpen szinte nullának vehető. Répcevisen távmérő vízrajzi állomás van, tehát innen van lehetőség információhoz jutni. T2 = 2-3 óra Nagyobb csapadékhullás kezdete és az árhullám Répcevisen való megjelenése közti idő, 2-3 óra, gyakorlatilag nem hozzáférhető időelőny, hiszen mire észlelni tudjuk a csapadék tevékenység kezdetét, addigra a vízfolyáson elkezdődik a vízszintemelkedés. T3 = A meteorológiai előrejelzésekből származó időelőny. (24-336 óra) Csepreg városa viszonylag közel fekszik a forrásvidékéhez, a közel eső Répcevisi vízmércén pedig a csapadékhullást követően rövid idő alatt megindul a vízszintek gyors emelkedése. Kulcsfontosságú a várható csapadékviszonyok ismerete, hiszen a vízállás-előrejelzések pontosságát a csapadék-előrejelzések beválása befolyásolja. A csapadék-előrejelzések bizonytalansága az időelőny növekedésével gyorsan fokozódik. A többnapos csapadék előrejelzések sokszor igen jelentős bizonytalansággal terheltek. Árvizek levonulása, árhullámok tartóssága: Az árhullám tartósságánál figyelembe kell venni, hogy a Répce Csepreg feletti szakaszán sok helyen a meder vízszállító képessége csupán 20-30 m3/s körüli értéknek tekinthető. Az 1965. évi árhullámot tekintve, közel 60 órás, a többi árhullám esetében átlagosan 30 órás, minimálisan pedig 10-15 órás intervallumot lehet megállapítani. A Répcevisi szelvényben jellemző vízhozamok: Nagyvizi tartomány: NQm=250 m3/s NQ1%=225 m3/s NQ10%=118 m3/s NQ20%=75 m3/s 2

Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság - Bük-Bő-Góri tározó átalakítása állandó vizű tározóvá- elvi engedélyes terv, 2007, Szombathely, 9-10 p.

NQ50%=25 m3/s Középvizi tartomány: KÖQm=2,3 m3/s A sokéves közép vízhozamot az 1982-1996 időszak alapján került kiszámításra. Kisvizi tartomány:

Qaug80%=0,65 m3/s

4. Önkormányzati védekezésben résztvevők és feladataik. I. fok: telefonon, vagy személyesen riasztja a helyettesét, illetve a szakcsoportok vezetőit. Gondoskodik a 12 órás nappali őrszolgálat megszervezéséről II. fok 24 órás éjjel nappali figyelőszolgálat megszervezése, III. fok: intézkedik a beavatkozási szakaszokra meghatározott feladatok végrehajtására. Védelemvezető Név: Király Árpád (polgármester) Cím: 9735 Csepreg, Széchenyi tér 27. Tel.: 06-94-565-030 E-mail: [email protected] Feladata:  Figyelemmel kíséri a várható rendkívüli meteorológiai helyzetre kiadott riasztásokat, valamint az VIZIG által készített hidrometeorológiai tájékoztatókat. (www.omsz.hu; www.metnet.hu; www.ovisz.hu)  A védelmi helyzetnek megfelelően védelmi készültséget rendel el a településen.  A védekezés állandó figyelemmel kisérése, a védekezési tevékenység központi szervezése és irányítása.  A védekezési helyek ellenőrzése. Az ellenőrzés idejének és megállapításainak rögzítése a védelmi naplóban.  Felügyeli a védekezésben résztvevőket.  A védekezéshez szükséges munkaerő mozgósítása, anyag és felszerelés irányítása, utánpótlása.  Tájékoztatja a lakosságot a kialakult helyzetről és a várható intézkedésekről.  Tájékozódik a hidrometeorológiai helyzetről a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál.  A védekezési költségek elszámolásához szükséges adatok, különösen a védekezésnél dolgozók munkájának, a védekezéshez igénybevett gépek, felszerelések és anyagok felhasználásának folyamatos nyilvántartása.  Folyamatosan vezesse/vezettesse a védekezési naplót, minden intézkedést, utasítást és esetlegesen keletkező számlát aláírásával és bélyegzőjével hitelesítsen.  Gondoskodik a védekezésbe bevont állomány munka- és balesetvédelmi felkészítéséről, s azt dokumentálja.  Napi jelentést készít és küld a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak, és a NYUDUVIZIG Vízkár-elhárítási Ügyeletének.  Fényképfelvételekkel dokumentálja az esetleges károkat és a védekezési mozzanatokat.  Helyi vízkárelhárítás műszaki feladatait a szomszédos önkormányzatokkal, területileg illetékes Vízügyi Igazgatósággal és Vízgazdálkodási Társulattal rendszeres

  

 



kapcsolatot tartva és egyeztetve kell ellátnia. A védekezés felelős vezetőinek kölcsönösen tájékoztatniuk kell egymást. A vízállások leolvastatása, feljegyzése a meglévő vagy ideiglenes vízmércéken, és ezen adatok igény szerinti továbbítása. Ha az elvezetendő vízmennyiség meghaladja a levezető csatornahálózat vízelvezető (emésztő) képességét, a vízelvezetés sorrendiségének megállapítása a mentesítendő területek figyelembevételével. A lakók, továbbá berendezések, felszerelések, vagyontárgyak elszállítása veszélyeztetett épületekből és létesítményekből, és az erre a célra kijelölt épületekben való elhelyezése (a mentést, kiürítést, visszatelepítést a köztársasági megbízott rendeli el). Ha a védelemvezető helybeli szakemberrel nem tudja a műszaki irányítást ellátni, kérheti az illetékes Vízügyi Igazgatóságtól műszaki tanácsadó kirendelését a védekezés műszaki irányítására. A védekezés során a csatlakozó vízfolyás- vagy csatornaszakaszokra, illetőleg területekre és az azokon lévő létesítményekre is kiható nagyobb arányú műszaki beavatkozásokhoz (töltésátvágás, síkvidéken mederelzárás, vésztározás, stb) előzetesen meg kell szerezni a KÖVIZIG illetve egyéb hatóság engedélyét. Az Önkormányzat székhelyén, a védekezés idején műszaki ügyeletet kell tartani. Az ügyeleten naplót kell vezetni, melybe be kell jegyezni a védekezés minden eseményét, a velük kapcsolatos valamennyi adott és kapott utasítást, jelentést.

Szakaszvédelem vezető(k) Közvetlenül a védelemvezető irányítása alá tartozik. Név: Tóth György (Építésügyi-műszaki és településüzemeltetési ügyintéző) Cím: 9735 Csepreg, Széchenyi tér 27. Tel: 06-94-565-019 E-mail: [email protected] Név: Cím: Tel: E-mail:

Mlinarics Tibor (Katasztrófavédelmi ügyintéző) 9735 Csepreg, Széchenyi tér 27. 06-94-311-700 testü[email protected]

Feladatai:  A védelemvezető által meghatározott szakaszon, vagy területen dolgozik. A védekezés helyi irányítói és felelős vezetője aki a védekezés műszaki feladatait a védelmi szakasz beosztott és kinevezett dolgozók bevonásával szervezi és vezényli.  A szakasz-védelemvezető közvetlenül a védelemvezetőnek van alárendelve. A védekezés alatt minden nap 18 órakor jelentést ad a település műszaki ügyeletének a végzett munkáról, felhasznált anyagokról, létszámról, gépekről, eseményekről. Szállítási, anyag és gépellátó felelős Közvetlenül a védelemvezető irányítása alá tartozik. Név: Fülöp József (Pályázati és településüzemeltetési ügyintéző) Cím: 9735 Csepreg, Széchenyi tér 27. Tel.: 06-94-565-019 E-mail: [email protected]

Feladatai:  Megszervezi a gépek berendezések zavartalan üzemelését és hibaelhárítását. Gondoskodik a védekezéshez igényelt gépek, járművek, szivattyúk gépkezelők szerelők biztosításáról. Intézi a védekezéshez szükséges anyagok beszervezését és kiszállítását, nyilvántartja a felhasznált anyagokat, gépek üzemóráit.  Minden nap jelentést ad 18 órakor a település műszaki ügyeletének a felhasznált anyagokról, gépekről, igénybe vett létszám adatairól.  Segíti a szakaszvédelem vezetők munkáját, kapcsolatot tart a többi szakaszcsoportok vezetőivel. Elhelyezési és élelmiszer ellátó Közvetlenül a védelemvezető irányítása alá tartozik. Név: Pukler Beatrix (Szociális, gyámhatósági és személyügyi ügyintéző) Cím: 9735 Csepreg, Széchenyi tér 27. Tel: 06-94-565-018 E-mail: [email protected] Feladatai: 



Az összesített napi jelentések és az Irodai szakaszcsoport nyilvántartásai alapján megszervezi a védekezésben résztvevők ellátását, élelmezését, munka és védőruházattal való ellátását. Intézi és szervezi a kitelepített lakosok és az érkező idegen beavatkozó erők elhelyezését, ellátását. Naponta 18 óráig a műszaki ügyeletnek jelentést kell adnia az elhelyezettek és az ellátottak létszámáról, a felhasznált anyagokról.

Iroda szakcsoport Közvetlenül a védelemvezető alá tartozik. Név: Dr. Varga-Lazányi Irén (jegyző-célszerűségi szempontok szerint) Cím: 9735 Csepreg, Széchenyi tér 27. Tel: 06-94-565-031 E-mail: [email protected] Feladatai:    

A napi jelentések alapján nyilvántartja a védekezésben résztvevő dolgozókat. Ellenőrzi a munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályok betartását. A védekezési elszámolásokat begyűjti, ellenőrzi, és a kifizetésekről gondoskodik. Napi jelentést ad 18 óráig az ügyeletnek a védekezésben résztvevő irodai létszámról.

Település műszaki ügyelete: Közvetlenül a védelemvezetőnek van alárendelve. Műszaki ügyelet vezetője: Név: Vígh Ádám (Településfejlesztési és- rendezési, pályázati referens) Cím: 9735 Csepreg, Széchenyi tér 27. Tel: 06-94-565-019, + 36 30 587 3 245 E-mail: [email protected] A műszaki ügyelet létszámát a kialakult árvizi szituáció függvényében a védelemvezető növelheti vagy csökkentheti. Feladatai:  A szakcsoportoktól napi jelentések begyűjtése összegyűjtése. Védekezési napló vezetése.  A védekezéssel kapcsolatos tájékoztatók és helyzetjelentések összeállítása és továbbítása a Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyi Polgárvédelmi vezetőjének a VIZIG Műszaki Ügyeletének. Szükség szerint a sajtónak, a médiáknak.  Gondoskodik az adattovábbításról.

HELYI VÉDELEMVEZETŐ

Szállítási és anyagellátási felelős Elhelyezési és élelmezésellátási felelős Irodai szakcsoport

VÉDEKEZÉSI ÜGYELET

SZAKASZVÉDELEM VEZETŐ

ŐRSZEMÉLYZET

VÉDEKEZÉS FIZIKAI ERŐFORRÁSA

1 .ábra: Az önkormányzati védekezés szervezeti felépítése A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság védelmi törzsén keresztül igényelhető műszaki irányító kirendelése. Vas megyei védelmi Bizottság: Elnök: Harangozó Bertalan Cím, telefon: Szombathely, Berzsenyi tér 1., 94-517-102, 30/235-3649

Szombathelyi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Cím: Szombathely, Ady E. tér 1. Telefon: 94-311-250 F: 94-513-205 Vezető: Lakatár Gábor tű. őrnagy Polgárvédelmi felügyelő: Kiss Péter tű. százados Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Cím: Szombathely, Ady E. tér 1. E-mail: titkárság: [email protected]; Megyei főügyelet: 94-508-390, 20-820-28-80 F: 94-513-439 E-mail: [email protected] Csepregi Önkormányzati Tűzoltó Parancsnokság Parancsnok: Németh Balázs  70/369-9500,  94/366-667 Cím: Csepreg, Deák F. u. 2. 5. Beavatkozási tevékenységek és a védekezési erőforrás szükségletének meghatározása 4.1. Alacsony hidrológiai kockázat (Q = 18 m3/s) Amennyiben a Répce vízállása eléri a 150 cm-t. (Q-H görbe szerint: 18 m3/s) riasztás érkezik a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízkárelhárítási ügyeletére. A riasztás beérkezésekor az Ügyelet tájékoztatja a várható eseményekről a védelemvezetőt (polgármestert). A védelemvezető elrendeli az I. fokú vízkárelhárítási fokozatot. Feladatok: • • • • • • • • • • • • •

Védelmi tervek átvétele (használatba vétele). Csökkentett létszámú műszaki ügyelet felállítása Védelmi szakaszok bejárása (a védvonal és a műtárgyak állapotának ellenőrzése). Zsilipek ellenőrzése (védelmi terv hossz-szelvényi munkarészei szerint) Személyi feltételek ellenőrzése/biztosítása (műszakiak, gátőrök, segédőrök). Balesetvédelmi/szakmai oktatás, eligazítás megtartása a védekezők számára. A védekezési adminisztráció feltételeinek ellenőrzése, biztosítása (védelmi napló, vízálláslapok) A védekezés szociális hátterének (szállás, étkeztetés) előkészítése. A védekezésben érintett társ önkormányzatok vezetőinek értesítése, tájékoztatása. Napi kétszeri vízállás-leolvasás megszervezése, Répce-Répcevis és a Csepregi vízmércén (6 és 18 órakor), feljegyzése és jelentése a települési műszaki ügyeletre. a kedvezőtlen időjárás következtében megrongálódott töltéskoronák és megközelítő utak ismételt kátyúzását, kavicsolását, a töltéskoronák, utak, rakodóterek hótalanítását, a műtárgyak zárószerkezeteinek jégtelenítését, a töltések és előterek soron kívüli kaszálását az átázási jelenségek megfigyelése érdekében, Az I. fokú készültség időtartama alatt 12 órás nappali őrszolgálatot kell tartani a védelmi szakaszokon

Zsilipek zárása: Répce jobb parti töltésének 3+628 km szelvényében található a beavatkozási hossz-szelvényen 3. jelű zsilip zárása szükséges, ha a vízszint eléri a zsilip küszöbszintjét: 176,98 mB.f. Ez a helyzet 150 cm-es Répcevisi vízállás, illetve 170 cm-es Csepregi vízállás esetén következik be. Amennyiben zárásra kerül, és csapadékvíz elvezetésre van szükség, úgy a víz átemeléséről gondoskodni kell. I. fokú készültség esetén operatív jellegű beavatkozási tevékenységre nincs még szükség. A készültségi fokozat minimális létszámigénye: (12 órás szolgálat) Védelemvezető: 1 fő Műszaki ügyelet: 1 fő Szakaszvédelem vezető: 1 fő (3 védelmi szakaszra) Összesen: 4 fő 4.2. Mérsékelt hidrológiai kockázat (Q = 41 m3/s) Amennyiben a Répce vízállása tovább emelkedik, és további áradás várható, a Répcevisi vízállás eléri a 240 cm-t. (Q-H görbe szerint: 41 m3/s) a védelemvezető elrendeli az II. fokú vízkárelhárítási fokozatot. Feladatok • • •

Napi négyszeri vízállás-leolvasás megszervezése, Répce-Répcevis és a Csepregi vízmércén (6, 12, 18, 24 órakor), feljegyzése és jelentése a települési műszaki ügyeletre. A II. fokú készültség időtartama alatt 24 órás éjjel-nappali őrszolgálatot kell tartani. Zsilipek ellenőrzése és lezárása, lezárás után gondoskodni szükséges a vízátemelésről. Amennyiben a zsilip zárása nem lehetséges homokzsákos elzárási módot kell alkalmazni.

II. fokú készültségtől kezdődően az önkormányzati kezelésű védekezési helyeken figyelőés őrszolgálatot kell szervezni, amelyek feladatai a következők: A készültségi fokozatnak megfelelő őri/figyelőszolgálat folyamatosan figyelemmel kell, hogy kísérje, és ellenőrizze a beavatkozási szakaszokat. Főbb feladatai: • Ellátja a hullámtér, a gátkorona, a vízoldali rézsű, valamint a műtárgyak folyamatos ellenőrzését. • Figyeli azt, hogy a töltéskoronán nincs-e repedés, a védmű közelében partszakadás, vagy örvénylés. • Felkutatja a töltéstestben lévő, rézsűn megjelenő szivárgásokat, felázásokat, felpuhulásokat és/vagy felpúposodásokat és az esetleg megcsúszni készülő töltésszakaszokat. • Megfigyeli a műtárgyak mentett oldali részét, a műtárgy fölötti földmű állapotát is. • Szintén ellenőrzi az ideiglenes védművek (pl. fóliaterítés, nyúlgát) hatékonyságát, állapotát. • A töltés mentett oldali előterén figyeli a fakadóvizeket, felázásokat, csurgásokat és az esetleges buzgárokat. A töltésláb melletti (maximum 100 m-en belül lévő) jelentősebb terepmélyedéseket, kutakat és pincéket szintén ellenőrzi. •

• •

A védelmi vonalra beosztott őrök a fokozatnak megfelelően, szolgálatuk időtartama alatt folyamatosan kötelesek a védelmi vonalon tartózkodni és az ott tapasztaltakat kötelesek a felettesüknek jelenteni. Fokozott figyelemmel kell kísérni az átereszek, hídszelvények környezetét, a belterületi csapadékvíz bevezetések műtárgyainak zárását, és amennyiben szükséges a vízfolyást gátló akadályok eltávolítását el kell végezni.

Az észlelt árvízi jelenségek megjelölése: • Az őrök a zászlós jelzéseket (1 m hosszú rúd végére tűzött színes, 10×20 cm méretű szövet) az alábbiak szerint használhatják jelölésre: • Fehér zászlóval kell megjelölni a védvonal meghibásodásának előidézésére alkalmas jelenségek helyét. • Sárga zászlóval jelölendő a fokozott megfigyelés alatt tartandó jelenség, illetve helyszín. • Ahol azonnali beavatkozás szükséges, ott piros zászlót kell elhelyezni, ezt a helyszínt pedig éjszaka meg kell világítani. Zsilipek zárása: Répce jobb parti töltésének 1+996 km szelvényében található a beavatkozási hossz-szelvényen 2. jelű zsilip zárása szükséges, ha a vízszint eléri a zsilip küszöbszintjét: 178,45 mB.f. A Répce bal parti töltésének 0+650 km szelvényében található a beavatkozási hossz-szelvényen 4. jelű zsilip zárása szükséges ha a vízszint eléri a zsilip küszöbszintjét: 178,65 mB.f. A helyzet 240 cm-es Répcevisi vízállás, illetve 270 cm-es Csepregi vízállás esetén következik be. Amennyiben zárásra kerül, és csapadékvíz elvezetésre van szükség, úgy a víz átemeléséről gondoskodni kell. A készültségi fokozat minimális létszámigénye: (24 órás szolgálat) Védelemvezető: 1 fő Műszaki ügyelet: 2 fő Szakaszvédelem vezető: 2 fő (váltásban, 3 védelmi szakaszon) Őrszolgálat: 2 fő Összesen: 7 fő 4.3. Közepes hidrológiai kockázat (Q = 71 m3/s) Amennyiben a Répce vízállása emelkedik, és további áradás várható, a Répcevisi vízállás eléri a 310 cm-t. (Q-H görbe szerint: 71 m3/s) a védelemvezető elrendeli az III. fokú vízkárelhárítási fokozatot. Feladatok • • • •

A feladatok ugyanazok, mint II. fokú készültség esetén, továbbá Vízállás-leolvasás megszervezése páros órákban, Répce-Répcevis és a Csepregi vízmércén, feljegyzése és jelentése a települési műszaki ügyeletre. A III. fokú készültség időtartama alatt 24 órás éjjel-nappali őrszolgálatot kell tartani. Az őri létszámot fel kell fejleszteni, és ki kell állítani a védvonal azon pontjaihoz, ahol az állékonyságot súlyosan veszélyeztető jelenség alakult ki, vagy ilyenre számítani lehet.

•

Fel kell esetlegesen készülni, az ideiglenes védművek kiépítésére, az ehhez szükséges személyi, technikai feltételek biztosítása.

•

Vízügyi szaktanácsadó kirendelése

Zsilipek zárása: Répce jobb parti töltésének 0+500 km szelvényében található a beavatkozási hossz-szelvényen 3. jelű zsilip zárása szükséges, ha a vízszint eléri a zsilip küszöbszintjét: 181,22 mB.f. A várhatóan működésbe lépő árapasztó csatorna jobb parti töltését 0+503 km szelvényében keresztező a beavatkozási hossz-szelvényen 5. jelű zsilip zárása szükséges ha a vízszint eléri a zsilip küszöbszintjét: 177,30 mB.f

A készültségi fokozat minimális létszámigénye: (24 órás szolgálat) Védelemvezető: 1 fő Műszaki ügyelet: 3 fő Szakaszvédelem vezető: 4 fő (váltásban, 3 védelmi szakaszon) Őrszolgálat: 4 fő Vízügyi szaktanácsadó: 2 fő (váltásban) Összesen: 14 fő 4.4. Magas hidrológiai kockázat (Q10% = 115 m3/s) Feladatok • • • • • •

Az alapfeladatok ugyanazok, mint III. fokú készültség esetén, továbbá Vízállás-leolvasás megszervezése minden órában, Répce-Répcevis és a Csepregi vízmércén, feljegyzése és jelentése a települési műszaki ügyeletre. Az őri létszámot fel kell fejleszteni, és ki kell állítani a védvonal azon pontjaihoz, ahol az állékonyságot súlyosan veszélyeztető jelenség alakult ki, vagy ilyenre számítani lehet. További vízügyi szaktanácsadók kirendelése Magassághiányos helyek (beavatkozási hossz-szelvények) szerinti kijelölése, homokzsákok töltésének megkezdése az előrejelzések és a további várható áradás függvényében. További védekezésbe bevonható erők igénylése, Megyei Védelmi Bizottságon keresztül.

A készültségi fokozat minimális létszámigénye: (24 órás szolgálat) Védelemvezető: 1 fő Műszaki ügyelet: 4 fő Szakaszvédelem vezető: 6 fő (váltásban, 3 védelmi szakaszon) Őrszolgálat: 8 fő Vízügyi szaktanácsadó: 4 fő (2-2 fő váltásban) Összesen: 23 fő 4.5. Extrém hidrológiai kockázat (Q1% = 220 m3/s) Feladatok •

Az alapfeladatok ugyanazok, mint III. fokú készültség esetén, továbbá

•

Vízállás-leolvasás megszervezése minden fél órában, Répce-Répcevis és a Csepregi vízmércén, feljegyzése és jelentése a települési műszaki ügyeletre. • Az őri létszámot fel kell fejleszteni, és ki kell állítani a védvonal azon pontjaihoz, ahol az állékonyságot súlyosan veszélyeztető jelenség alakult ki, vagy ilyenre számítani lehet. • További vízügyi szaktanácsadók kirendelése • A töltésmagasítási helyeken el kell végezni a szükséges ideiglenes védművek kiépítését. • További védekezésbe bevonható erők igénylése, Megyei Védelmi Bizottságon keresztül. Operatív beavatkozások: I. védelmi szakasz: Répce jobb parti töltés 1+116-2+316 km szelvények között Magassági hiány: Hossza: Beavatkozás:

60 cm 1200 m ideiglenes védmű építése (nyúlgát)

Nyúlgát védmű építésének szabályai A nyúlgát olyan ideiglenes védmű, mellyel a védvonalon (védtöltésen vagy magasparton) a vízátömlést igyekszünk megakadályozni. Építési módszerét a rendelkezésre álló idő, védekező létszám, védekezési anyag és eszközök mennyisége és minősége, a magasítandó védvonal m_szaki jellemzői határozzák meg. 80 cm magasságig építhető ki biztonsággal; állapotáról, vízzárásáról, hullámverés elleni védelméről, megtámasztásáról, alapozásáról szükség szerint gondoskodni kell. A nyúlgát építhető árvízvédelmi zsákból (homokkal vagy földdel töltve, szükség szerint vízzárás céljából fólia alkalmazásával), földből (szükség szerint átázás és hullámverés elleni védelem céljából fólia alkalmazásával) vagy vegyes anyagokból (pl. föld nyúlgát pallófallal, zsákból készült nyúlgát föld megtámasztással). A védmű építéséhez felhasználható árvízvédelmi zsákok jellemzői:  Méret: 50 cm x 90 cm / 55 cm x 105 cm  Anyag: Juta, polipropilén vagy UV stabilizált polipropilén  Kialakítás: Szövött anyagból készült, varrott, szájszegett  Anyagminőség: Juta 320 g/m2 Polipropilén 130 g/m2 súly (felületsűrűség) felett  Anyagmennyiség: kb. 20 dm3  Felhasználási terület: Jutazsák nyúlgát építéséhez, ellennyomó medence kialakításához pedig: PP zsák megtámasztás, leterhelés Árvízvédelmi zsák szükséglet számítása: A homokzsák hasznos hossza: 50 cm, magassága: 16 cm., szélessége: 50 cm. A homokzsák mérete: 50×80 cm. Homokanyag: 35 – 40 kg (megtöltése 1/2 - 2/3 részéig). Víztartó művekhez PVC zsák alkalmazása szigorúan tilos!(csak támasztó és terhelő művekhez alkalmazható).

10 m hosszon, 4 zsák (kb. 50 cm) magas, 2 soros nyúlgáthoz 200 db 50*90 cm méretű árvízvédelmi zsák szükséges. 80 cm magas vagy azt meghaladó védmű esetén 3 soros nyúlgát kialakítása szükséges. 80 cm magasság felett a gátat 2 m-ként 10-10 db zsákból készített megtámasztás kialakítása szükséges. A nyúlgát építését célszerű a várható eléréseknek megfelel azaz az alacsonyabb terepszinttől kiindulva kezdeni a bevédést.

2. ábra: Nyúlgát építésének szabályai (1)

3. ábra: Nyúlgát építésének szabályai (2)

Védekezési munka: 60 cm-es magasságú 3 soros nyúlgát építése Homok Hossza Magassága Homokzsák mennyisége mennyiség Védekezési szakasz (m) (m) (db) (m3) Répce jobb parti töltés

1200

0,6

22500

Létszám (fő)

643

90

II. védelmi szakasz: Répce bal parti töltés 0+102-0+726 km szelvények között Magassági hiány: Hossza: Beavatkozás:

40 cm 624 m ideiglenes védmű építése (nyúlgát)

II. védelmi szakasz: Répce bal parti töltés 0+924-1+536 km szelvények között Magassági hiány: Hossza: Beavatkozás:

60 cm 612 m ideiglenes védmű építése (nyúlgát)

Védekezési munka: 40 cm-es magasságú 2 soros nyúlgát építése Homok Hossza Magassága Homokzsák mennyisége Védekezési szakasz mennyiség (m) (m) (db) (m3) Répce bal parti töltés 624 0,4 9984 286

Létszám (fő)

Védekezési munka: 60 cm-es magasságú 3 soros nyúlgát építése Répce bal parti töltés 612 0,6 11475 459

40 46

A készültségi fokozat minimális létszámigénye: (24 órás szolgálat) Védelemvezető: 1 fő Műszaki ügyelet: 8 fő Szakaszvédelem vezető: 6 fő (váltásban, 3 védelmi szakaszon) Műszaki irányító: 8 fő Őrszolgálat: 8 fő Vízügyi szaktanácsadó: 6 fő ( 3-3 fő váltásban) Nyúlépítéshez szükséges létszám: 176 fő Összesen: 213 fő A töltés magasításon kívül szükség lehet más nem várt árvízi jelenségekkel is kell számolni.

4 . ábra: Beavatkozási tevékenységek helyszínrajza-időelőnnyel- Q1%

5. ábra: Magassághiányos szakaszok kijelölése- Répce jobb parti önkormányzati töltés-Q1%

6. ábra: Magassághiányos szakaszok kijelölése- Répce bal parti önkormányzati töltés- Q1% 4.6. Rendkívüli hidrológiai kockázat (Qmértékadó = 250 m3/s) • • • • • • •

Az alapfeladatok ugyanazok, mint III. fokú készültség esetén, továbbá Vízállás-leolvasás megszervezése minden fél órában, Répce-Répcevis és a Csepregi vízmércén, feljegyzése és jelentése a települési műszaki ügyeletre. Az őri létszámot fel kell fejleszteni, és ki kell állítani a védvonal azon pontjaihoz, ahol az állékonyságot súlyosan veszélyeztető jelenség alakult ki, vagy ilyenre számítani lehet. További vízügyi szaktanácsadók kirendelése A töltésmagasítási helyeken el kell végezni a szükséges ideiglenes védművek kiépítését. További védekezésbe bevonható erők igénylése, Megyei Védelmi Bizottságon keresztül. További vízszint emelkedése esetén, kitelepítés, mentés, kiürítés megszervezése.

Operatív beavatkozások:

I. védelmi szakasz: Répce jobb parti töltés 1+116-2+316 km szelvények között Magassági hiány: Hossza: Beavatkozás:

80 cm 1464 m ideiglenes védmű építése (nyúlgát)

Védekezési munka: 80 cm-es magasságú 3 soros nyúlgát építése Homok Hossza Magassága Homokzsák mennyisége Védekezési szakasz mennyiség (m) (m) (db) (m3) Répce jobb parti 1464 0,8 35490 1014 töltés

Létszám (fő) 142

I. védelmi szakasz: Répce jobb parti töltés 0+662-0+874 km szelvények között Magassági hiány: Hossza: Beavatkozás:

40 cm 212 m ideiglenes védmű építése (nyúlgát)

Védekezési munka: 40 cm-es magasságú 2 soros nyúlgát építése Homok Hossza Magassága Homokzsák mennyisége Védekezési szakasz mennyiség (m) (m) (db) (m3) Répce jobb parti 212 0,4 3392 97 töltés

Létszám (fő) 14

II. védelmi szakasz: Répce bal parti töltés 0+102-0+858 km szelvények között Magassági hiány: 40 cm Hossza: 756 m Beavatkozás: ideiglenes védmű építése (nyúlgát) Védekezési munka: 40 cm-es magasságú 2 soros nyúlgát építése Homok Hossza Magassága Homokzsák mennyisége Védekezési szakasz mennyiség (m) (m) (db) (m3) Répce bal parti töltés 756 0,4 12096 485

Létszám (fő) 49

II. védelmi szakasz: Répce bal parti töltés 0+102-0+858 km szelvények között Magassági hiány: Hossza: Beavatkozás:

80 cm 728 m ideiglenes védmű építése (nyúlgát)

Védekezési munka: 80 cm-es magasságú 3 soros nyúlgát építése Homok Hossza Magassága Homokzsák mennyisége mennyiség Védekezési szakasz (m) (m) (db) (m3) Répce bal parti töltés 728 0,8 17690 506

Létszám (fő)

A készültségi fokozat minimális létszámigénye: (24 órás szolgálat) Védelemvezető: 1 fő Műszaki ügyelet: 8 fő Szakaszvédelem vezető: 6 fő (váltásban, 3 védelmi szakaszon) Műszaki irányító: 8 fő

71

Őrszolgálat: Vízügyi szaktanácsadó: Nyúlépítéshez szükséges létszám: Összesen:

8 fő 6 fő ( 3-3 fő váltásban) 276 fő 313 fő

7. ábra: Beavatkozási tevékenységek helyszínrajza-időelőnnyel- Qm

8. ábra: Magassághiányos szakaszok kijelölése- Répce jobb parti önkormányzati töltés-Qm

9. ábra: Magassághiányos szakaszok kijelölése- Répce bal parti önkormányzati töltés-Qm

6. Irodalomjegyzék 1. Dr. Váradi József - Vízgazdálkodási létesítmények fenntartása jegyzet- EJF,Baja, 1997 2. Dr. Dobi László - Az árvíz elleni védekezés jogi szabályozása, Szakaszvédelem vezetői továbbképzés,Baja, 2013 3. Felbermann Tamás és Csont Csaba - Magyar Mérnöki Kamara - Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata, - Módszertani Segédlet Önkormányzati Vízkárelhárítási Tervek készítéséhez, 2011 4. Kovács Gergő- A Répcevölgy árvízvédelmi biztonságának javítása a Góri-tározó felülvizsgálatával, EJF-MGF, Szakdolgozat, 2009 5. Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság-Bük-Bő-Góri tározó átalakítása állandó vizű tározóvá- elvi engedélyes terv, 2007, Szombathely 6. Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság-Csepregi Tanácsi védtöltés engedélyezési tervdokumentáció, Szombathely, 1977 7. Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság - Helyi Vízkárelhárítási Naplója 8. Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság - Répce-völgy és Répce árapasztó árvízvédelmi biztonságának

javítása

KEOP

2.1.1.

projekt,

Répce-patak

hossz-szelvénye,

Szombathely, 2008 9. Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság - Védelmi szervezeti beosztása, 2015, Szombathely 10. VIZITERV Mérnökszolgálati Kft. - Répce völgy általános felülvizsgálata, Hidrológiai és hidraulikai vizsgálatok c. tanulmányterv, Budapest, 1997 11. VIZITERV Mérnökszolgálati Kft .- Répce völgy általános felülvizsgálata, tanulmányterv, Budapest, 1997 12. http://www.csepreg.hu/hu/varosunk/adottsagok.html 13. http://www.csepreg.hu/feltoltesek/tartalom/fajlok/928/fenntarthatosagi_program_csepr eg_jav.pdf 14. http://www.csepreg.hu/feltoltesek/egyeb/teruletrendezesieszk2002/4._alátámasztó _munkarészek.pdf 15. http://warnungen.zamg.at/html/de/heute/alle/at/ 16. http://www.met.hu/idojaras/veszelyjelzes/omsz_veszelyjelzo_rendszere/ 17. http://www.csepregikultura.hu/hu/fotogaleria/2015/csepregi-arviz-1965.html