CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Településfejlesztési koncepció és marketing terv

CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

2011.

Településfejlesztési koncepció és marketing terv

I.

A dokumentum a „Csepreg városközpont revitalizálása” című, NYDOP3.1.1/A-2f-2009-0008 jelű regisztrációs számú pályázat keretében készült, Csepreg Város Önkormányzata megbízásából

2

Tartalomjegyzék I. HELYZETELEMZÉS 1. A település és környezete

4 5

1.1. Természetföldrajzi környezet 1.2. Közlekedésföldrajzi feltételek 1.2. A település helye a térség településhálózatában

5 5 6

2. Társadalmi szerkezet - Humán erőforrások

8

2.1. A népességszám alakulása 2.2. A népesség struktúrája 2.3. Munkaerőpiac

8 11 14

3. Humán infrastruktúra – szellemi élet

17

3.1. Oktatás 3.2. Egészségügy, szociális szféra 3.3. Kultúra, művelődés, civil szféra

17 18 22

4. Gazdaság

26

4.1. Gazdasági bázis, ágazati sajátosságok 4.2. Gazdasági teljesítmény és jövedelemszint 4.3. Telephelyi feltételek és lehetőségek 4.4. Turizmus

26 30 32 32

5. Műszaki és kommunális infrastruktúra

35

5.1. A lakáshelyzet és a lakások infrastrukturális felszereltsége 5.2. Kommunális infrastruktúra, városüzemeltetés

35 36

6. Városfejlesztés, várospolitika 7. SWOT analízis

38 43

II. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 8. A fejlesztés koncepcionális keretei 8.1. Csepreg város jövőképe

45 46 46 47 48

8.2. A fő fejlesztési feladatok, prioritások 8.3. Fejlesztési prioritások és programok

9. A humán-szféra erősítése

47

9.1. Helyi tudásbázis erősítése, munkavállalói képességek és esélyek javítása 9.2. Életminőség javítására irányuló kezdeményezések 9.3. A település vonzóvá tétele a fiatalok számára 9.4. Közösségi élet, közösségi színterek fejlesztése

47 51 53 56

10. A települési környezet fejlesztése, hatékony városgazdálkodás

58

10.1. A gazdasági környezet fejlesztése 10.2. Infrastruktúra-fejlesztés, és a városkép javítása 10.3. A településmenedzsment modernizálása

11. Turizmusfejlesztés

58 60 63

66

11.1. Helyi turizmusmenedzsment intézményesítése, a külső és belső partnerség dinamizálása 66 11.2. Attrakciófejlesztés, a turisztikai kínálat összehangolt fejlesztése, a város kínálati mixének kialakítása 68 11.3. A turisztikai infra- és szuprastruktúra fejlesztése 73

12. Településmarketing

75

12.1. A város egyedi, pozitív arculatának kialakítása és megerősítése 12.2. Telephelymarketing 12.3. A település e-térbeli jelenlétének erősítése 12.4. Kapcsolatmarketing, a település kapcsolatrendszerének dinamizálása

3

75 78 80 82

I. Helyzetelemzés

4

1. A TELEPÜLÉS ÉS KÖRNYEZETE 1.1. Természetföldrajzi környezet Csepreg város az MTA FKI 1990-es kistáj katasztere szerint a Nyugat-Magyarországiperemvidék nagytájon, illetve a Sopron–Vasi-síkság mezotájon belül a Répce-sík nevű kistájon helyezkedik el, mely - nagyobbik részében Győr-Moson-Sopron megye területére eső, de természetföldrajzi értelemben Ausztria területére is átnyúló - kistáj alföldi jellege miatt a Kisalföld részének tekinthető. A Répcesík fő vízfolyása a Répce a település mellett lép be Vas megyébe (átlagesése itt 2,1 m/km). Az Alpok keleti lábainál eredő kis folyó vízjárása meglehetősen szeszélyes a kisvízi vízhozam és a nagyvízi vízhozam közötti különbsége akár 160 szoros is lehet. Árvizek főként tavasza keletkeznek de az őszi árvizek sem ritkák, kisvizek jellemzően nyárvégén jelentkeznek. Az utolsó Csepreget is érintő jelentős árvíz 1965-ben zajlott, rá egy évtizedre épült meg a 2,3 km hosszú töltésrendszert az ármentesítő csatornával, s ide kötötték be az Öreg-Répce megszüntetett medrét is. (A folyó e szakaszon mesterséges mederben folyik, de Csepregnél még létezik a völgy baloldalán a régi Répce meder is.) Város környéki mellékfolyói a szőlőhegy alatti Boldogasszony-patak, és az Ablánc patak (de vízrajzilag ide tartozik a Pós, Tormás és Metőc patak is). A pannon korú rétegek és a rájuk települő kavicsos hordalékkúpok is jelentős mennyiségű réteg vizet tárolnak ezért a Répcét övező vidék kiemelt vízbázisnak tekintett védett terület. A felszíni vízfolyások vízminősége I. osztályba sorolható. Említést érdemelnek a város mellett eredő források: a Sajbák forrás (a Parkerdő bejáratánál), a Benekút (a szőlőhegy alatt), a Szaki forrás (a kincsédi domb alatt) és a Kecskekút (a zsidányi erdőszélen). A térség éghajlat szempontból a mérsékelten hűvös—mérsékelten nedves és mérsékelten száraz éghajlati övezet határán terül el. Évente 1850-1900 órán át süt a nap ebből a három nyári hónapra 720-740 óra jut, míg a téliekre mindössze 185 óra. Évi középhőmérséklete 9,59,7 °C, a tenyészidőszaké 15,5-16 °C. A maximális hőmérséklet 32-33 °C körül várható, a leghidegebb napokon –15 és –15,5 °C körül alakul a minimum hőmérséklet. A csapadék évi összege 650 mm-t kevéssel meghaladja, ebből 410-420 mm jut a tenyészidőszakra. A hótakarós napok száma sokévi átlagban 42-45 nap, átlagos legnagyobb hó vastagság 25 cm. Uralkodó szélirány É-ÉNy-i, átlagos szélsebesség 3,5-4 m/s. A Répcétől délre eső csapadékosabb kavicsos dombhátakat agyagbemosódásos barna erdőtalaj fedi, míg a csapadékban szegényebb északi részeken a kisebb mérvű kilúgozódás hatására csernozjom barna erdőtalaj terjedt el. A kavicsrétegekben gyakoriak a pleisztocén kori talajfagy jelenségek, krioturbációs rétegzavarok, fagyzsákok, fagyékek stb. A folyó mentén a víz hatására kialakuló réti öntéstalaj az uralkodó.

1.2. Közlekedésföldrajzi feltételek A város közlekedésföldrajzi helyzete nem optimális. Az autópályák és autóutak az egész kistérséget elkerülik, de a város a közúti főközlekedési utaktól is viszonylag messze fekszik (a 84-es út 12, a 87-es 14 km távolságban halad). A várost érintő alacsonyabb rendű utak (8614, 8624, 8638, 8639) állapota sem kielégítő, a különösen a 84-es főutat Csepreggel összekötő szakasz korszerűsítése indokolt. Lényeges, hogy az osztrák határ közúti elérhetősége mind Kőszeg, mind Zsira irányában negyed órás időtartamon belüli. 10-12 km-es távolságon belül.

5

A jövő egyik nagy területfejlesztési lehetőségét a közútfejlesztés kínálhatja a város számára azzal, ha középtávon megépül a Soprontól induló, tervezett nyomvonala alapján Csepereg és Bük közt haladó M9-es gyorsforgalmi út. A kerékpárút-ellátottság az elmúlt években sokat javult miután megvalósult a Bük-ZsiraLocsmánd közötti 20 km-es szakasz, de a turizmus szempontjából jó perspektívákat kínálna a Kőszegi irány feltárása is. Az önkormányzati kezelésben lévő bel- és külterületi, illetve mezőgazdasági utak állapota jellemzően erősen leromlott, azok felújításának forrásigénye jelentősen meghaladja az önkormányzat finanszírozási lehetőségeit. A városban a vasúti közlekedés nem elérhető (amint arra megszűntének emlékhelye is utal), a közelben halad - GySEV által működtetett, Büköt és Tormásligetet érintő - SzombathelyLövő-Sopron vasúti szárnyvonal, amely elvi lehetőségként kínálhatja az iparvágány csatlakozás esélyét (a büki iparvágány továbbépítésével a csepregi iparterületig).

1.2. A település helye a térség településhálózatában Csepreg a Csepregi Kistérség székhelye és (2011-ben még) legnagyobb lélekszámú városa, de a kistérségi centrum szerepkört gyakorlatilag a szomszédos Bük várossal közösen töltik be – a két város együttesen képez olyan településhálózati súlyt, mint a vasi kis városok átlaga, együttműködésük, térszervező munkamegosztások indokolt. A 185 km2 területű kistérség Vas megyében a második legkisebb (a kőszegi után), és ugyancsak második legkisebb népességszámú (az Őrség után). Lakónépessége (10.736 fő) a kilencvenes évek folyamatos csökkenése után, az ezredforduló környékétől növekedni kezdett, de a népsűrűsége még most is viszonylag alacsony (58 fő/km2). 1. ábra: Vas megyei kistérségei és kistérségi centrumai népességszáma (a megyeszékhely és vonzáskörzete nélkül), 2011. január.01-én 40000 35000

Kistérség

30000

Kistérségi központ

25000 20000

Csepreg 3470

Bük 3442

15000 10000 5000 0

Forrás: Helységnévkönyv adattár 2011, http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/hnk/Helysegnevkonyv_adattar_2011.xls adatai alapján

6

Habár a kistérségben jelenleg két centrum település játszik meghatározó szerepet, a jelenlegi tények realitása mögött Csepreg esetében komoly történelmi vonatkozások vetnek fel lényeges szempontokat a településfejlődés és -fejlesztés összefüggésrendszeréhez. 2. ábra: A csepregi járás 1897-ben

Forrás: Országos Széchényi Könyvtár, Digitális Képarchívum. keptar.oszk.hu (Posner Károly és fia térképészeti intézetének térképe - részlet)

Csepreg már nagyon régóta központi helye a térségnek: a kutatások szerint már az Árpád-kor utolsó évszázadában számottevő városiasodás indult itt és a település komoly súlyra tett szert, a XIV. században már városi ranggal bírt, a XVI. századtól mint Sopron vármegye legnagyobb mezővárosát említik a források, s habár időközben fejlődésében időnként törések is jelentkeztek folyamatosan a Répce-vidék legnagyobb helysége volt, míg 1876-ban járási székhely lett főszolgabírósággal és járásbírósággal. A csepregi járáshoz ebben az időben egyes források szerint 50 (mások szerint 40) község tartozott. Habár időközben korábbi településhálózati súlyát és (átmenetileg) városi rangját is elvesztette, s korábbi vonzáskörzetétől a csepregi járás megszűnése óta (1949) megyehatár is elválasztja, a város történelmi múltban gyökerező centrum szerepe és tradicionális mikrotérségi kapcsolatrendszere komoly alapokat nyújtanak egy erősebb jövőbeli szerepvállaláshoz (még akár ez ellen ható kedvezőtlen közigazgatási döntések esetén is). A Csepregi Kistérségben jelenleg 17 település található, közülük két város, Csepreg és a társközpont Bük, valamint 15 község. A kistérség a feladatok ellátásában kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködési rendszert működtet: a 2005-ben létrejött FelsőRépcementi Többcélú Kistérségi Társulás látja el a következő feladatokat: nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, fejlesztő felkészítés, oktatási intézmények fenntartásának koordinálása, családsegítés, szociális információs szolgáltatás, gyermekjóléti szolgálat, központi háziorvosi ügyelet, mozgókönyvtári feladat, belső ellenőrzési feladatok A település hagyományos vonzáskörzetének (elsősorban Szakony, Gyalóka, Zsira, Répcevis, de tágabb perspektívában ide sorolódhat Egyházasfalu, Sopronhorpács, Und, Völcsej és Újkér is) többi települése Győr-Moson-Sopron megyéhez tartozik. 7

3. ábra: A csepregi kistérség és települései 2011-ben 1. CSEPREG 2. Bük

14.

3. Bő 4. Chernelházadamonya 5. Gór 6. Iklanberény 7. Lócs 8. Mesterháza 9. Nagygeresd 10. Nemesládony 11. Répceszentgyörgy 12. Sajtoskál 13. Simaság 14. Tompaládony 15. Tormásliget 16. Tömörd

6.

1. CSEPREG

7. 2. Bük

3.

16. 5.

13. 16. 8. 4.

10.

9.

14.

11.

Győr-Moson-Sopron megye CSEPREG

Kőszeg

Rép celak

Bük

SZOMBATHELY

Sárvár

Celldömölk


AUSZTRIA

Veszprém megye

Vas megye Jánosháza

Vasvár Körmend

Szentgotthárd

Őriszentpéter

SZLOVÉNIA Zala megye

Szerk: Palkovits I.

2. TÁRSADALMI SZERKEZET - HUMÁN ERŐFORRÁSOK Az emberi tényező, vagyis a népességnek a száma, változása, de még inkább a szerkezete és annak változása rendkívül fontos mindenféle fejlesztési elképzelés megfogalmazásához. Egyfelől a fejlesztési tervek mindig a településen, térségben lakók számára készülnek, másfelől ők a megvalósítás kulcsszereplői. Különösen hangsúlyossá teszi a kérdés az a körülmény, hogy – a kutatások egybehangzó álláspontja szerint - a fejlődés és versenyképesség meghatározója a humán erőforrások minősége úgy makrogazdasági, mint vállalati vagy épp térségi szinten.

2.1. A népességszám alakulása Csepreg lakónépesség 2011. január 1-én 3470 fő volt. A település népességszámára az első hite-les adat 1518-ból van, mikor is 255 jobbágycsaládot (az akkori Sopron adatának fele) írtak össze, így mintegy 1600 főre tehető akkori népessége. 1564-ben 280 telkes jobbágy és 70 zsellércsalád élt Csepregen, lakossága mintegy 2100 fős lehetett. Az 1658-as Nádasdy urbárium kb. 2500-3000 főt említ. A XVIII. századi tűzvész és az 1831. évi kolerajárvány megtizedeli a lakosságot, így 1836-ban csupán 1700 főt említenek. 1870-től már megbízható népszámlálási adatok állnak rendelkezésre. A település lélekszáma a trianoni békekötésig egyenletesen emelkedett, a 4000 főt először 1900-ban érte el. A két világháború között, vonzáskörzetének részleges elvesztése miatt, s a térség pangó gazdasága 8

következtében, népessége csökkent. Népességi maximuma 1949-ben volt 4251 fővel, ami a háború alatti bemenekülések következménye. Népessége ettől kezdve lassan csökkent, s 1990-ben 4000 fő alá esett, mely küszöbérték alatti helyzetet megerősítette Tormásliget 1993 évi önállóvá válása. 4. ábra: Csepreg népességszámának alakulása a népszámlálási adatok alapján (1870-) 4500

1993 - Tormásliget

4251

kiválása 3952 4192

4000

4065

4103

4139

4135

4095

4010

4069 3935

3843

Tormásliget nélkül:

3500

3564

3606

1970

1980 1990 2001 2010* *nem népszámlálási adat

3547

3546

3503

3273 3000

2500

2000 1870

1880

1890

1900

1910

1920

1930

1941

1949

1960

Forrás: Népszámlálás 2001, Területi adatok 6. II. kötet, KSH, Budapest; TEIR adatbázis, * KSH Területi Statisztikai Évkönyv 2009

Az utóbbi négy évtizedben a település (Tormásliget nélkül tekintett) népességszáma összességében stagnál, az elmúlt dekádra vonatkozó csökkenés előrevetíteni látszik némi csökkenési trendet (de azt a népszámlálás még nem erősítette meg). 1. táblázat: A Vas megyei kisvárosok népességének (fő) alakulása (1970-2005) Megnevezés Bük Celldömölk Csepreg Körmend Kőszeg Répcelak Sárvár Szentgotthárd Vasvár Vép Összesen

1970

1980

1970-80

1990

1980-90

2001

1990-2001

2010*

2001-20105

(fő)

(fő)

(%)

(fő)

(%)

(fő)

(%)

(fő)

(%)

2548 10857

2721 12558

6,8 15,6

2904 12061

6,7 -4,0

3084 11589

6,2 -4,0

3 410 10 956

10,6

3564

3606

1,2

3547

-1,3

3546

0,0

3503

-1,2

10044 11191 1940 12626 8018 4704 4071 65492

11783 12704 2473 15112 8515 4923 4131 74395

17,3 13,5 27,5 19,7 6,2 4,6 1,5 13,6

12157 11945 2828 15836 8664 4946 4073 74888

3,2 -6,0 14,3 4,8 1,7 0,5 -1,4 0,7

12802 11844 2685 15519 9043 4699 3704 74811

5,3 -0,8 -5,1 -2,0 4,4 -5,0 -9,0 -0,1

11 924 12 020 2 396 14 906 8 881 4 326 3 411 72 322

-6,9 1,5 -10,8 -3,9 -1,8 -7,9

Forrás: Népszámlálás 2001, Területi adatok 6. II. kötet, KSH, Budapest, illetve * KSH Területi Statisztikai Évkönyv 2009

9

-5,5

-7,9 -3,3

Az 1990-es évtizedben a Vas megyei városok népessége is csökkent összességében, csupán Kőszeg és Bük, a két szomszédos centrum lakossága bővült – utóbbi különösen látványosan (1. táblázat). Csepreg adatai mindazonáltal a trendek tükrében nem minősülnek igazán kedvezőtlennek. A népességszám-változást mindig az élveszületés és a halálozás eredője, a természetes szaporodás, és a vándorlási különbözet együttesen idézi elő. Magyarországon az élveszületések száma 1982-től nem éri el a halálozásokét, az országban tehát azóta negatív a természetes szaporodás. Mindez Vas megyében is megmutatkozott, de itt is, akárcsak országosan először csak a falvakban. Az 1980-as évtizedben a városokban rendszerint még többen születtek, mint amennyien meghaltak, de Csepregen már 1980-1990 között negatív volt a természetes szaporodás (2. táblázat). 2. táblázat: A népességszám-változás összetevői (%) a kisvárosokban* Megnevezés Celldömölk Csepreg Körmend Kőszeg Répcelak Sárvár Szentgotthárd Vasvár Összesen

1980-1990 élve- halálozás term. születés szap. 12,1 12,2 0,1 12,5 13,6 -1,1 13,1 10,9 2,2 11,0 9,7 1,3 16,1 10,6 5,5 13,7 12,1 1,6 11,0 16,2 -5,2 12,5 14,9 -2,5 12,3 12,2 0,1

vándorlás -4,1 -0,2 1,0 -7,3 8,8 3,2 6,9 3,0 0,3

1990-2001 élvehalálozás term. születés szap. 11,0 13,5 -2,5 11,5 12,8 -1,3 12,9 11,8 1,1 11,0 13,0 -2,0 9,3 10,9 -1,6 10,7 12,6 -1,9 10,1 18,3 -8,2 11,7 14,3 -2,6 11,2 13,5 -2,3

Forrás: Népszámlálás 2001. Területi adatok 6. II. kötet, KSH Bp.

vándorlás -1,5 1,3 4,2 1,2 -3,5 -0,1 12,6 -2,4 1,9

* az utolsó népszámlálás idején városi címmel bírók

Az 1990-es évtizedben már a többi városokban is negatívvá vált a mutató, mivel tovább csökkent az élveszületés és növekedett a halálozás. Ez Csepreg esetében is igaz, de a mutató korábbi értéke csak kicsit romlott, s az ekkor már a megyei átlagnál némileg kedvezőbbé vált. A halálozások száma emellett minden évben meghaladja a születésekét, így természetes fogyás a jellemző a városban, 2009-ben például 21 élveszületésre 46 halálozás jutott. 3. táblázat: A lakó és a nappali népesség száma, a bejáró és eljáró népesség aránya a kisvárosokban* Lakónépesség (fő) 11589

nappali népesség (fő) 12776

nappali/lakónépesség (%) 110,2

Csepreg

3546

3152

88,9

23,5

12,4

Körmend Kőszeg Répcelak Sárvár Szentgotthárd Vasvár Összesen

12802 11844 2685 15519 9043 4699 71727

13725 12044 3062 20193 11281 4490 80723

107,2 101,7 114,0 130,1 124,7 95,6 112,5

13,6 14,3 18,8 10,1 5,1 21,5 12,8

20,8 16,0 32,8 40,2 29,9 17,1 25,2

Megnevezés Celldömölk

Forrás: Népszámlálás 2001. Területi adatok 6. II. kötet, KSH Bp.

A lakónépesség közül (%) Eljáró Bejáró 13,0 23,2

* az utolsó népszámlálás idején városi címmel bírók

10

Csepreg, mint központi funkcióiban meggyengült település a II. világháború utáni évtizedekben kis intenzitással vonzotta a közeli-távoli környék népességét, a bevándorlás kissé elmaradt az elvándorlástól. A vándorlási aktívum az 1990-es évtizedben vált pozitívvá, éppen ellensúlyozva a természetes fogyást. A pozitív egyenleg azóta is fennáll, 2009-ben például csak fele annyian (37) költöztek el Csepregről, mint amennyien letelepedtek (77). A város enyhe népességszám csökkenése mögött eszerint a természetes fogyás jelensége áll. 4. táblázat: A helyben dolgozók és eljárók, valamint a helyben és máshol tanulók aránya (%) 2001-ben a kisvárosokban* Megnevezés Celldömölk

Helyben dolgozik Eljár a helyben lakók %-ában 75,0 25,0

Helyben tanul Máshol tanul a helyben tanulók %-ában 87,8 12,2

Csepreg

52,7

47,3

78,6

21,4

Körmend Kőszeg Répcelak Sárvár Szentgotthárd Vasvár Összesen

77,5 72,2 72,7 84,5 90,7 60,6 77,3

22,5 27,8 27,3 15,6 9,3 39,4 22,7

82,4 85,3 69,6 83,2 91,1 75,0 84,1

17,8 14,7 30,4 16,8 8,9 25,0 15,9

Forrás: Népszámlálás 2001. Területi adatok 6. II. kötet, KSH Bp.

* az utolsó népszámlálás idején városi címmel bírók

A település vonzása a nappali népesség és a lakónépesség viszonyában is vizsgálható, ami Csepreg esetében egy különösen lényeges problémára irányítja a figyelmet: a legutóbbi népszámlálás alapján (amit a változatlan viszonyok miatt a következő is nagy valószínűséggel meg fog erősíteni) jóval kevesebben járnak be a városba dolgozni és tanulni, mint amennyien eljárnak ugyanezen okokból (4. táblázat). A település nappali népessége csupán 3152 fő, 11,1 %-kal kevesebb, mint a lakónépesség, ami a vasi kisvárosok közt kiemelkedően a legkedvezőtlenebb arány. A város lakónépességének 23,5%-a jár el naponta, ugyanakkor a bejárók aránya csak 12,4% - a település vonzereje tehát e területen csekély. A napi népesség vonzásának két lényeges aspektusa a munkaerővonzás, és az oktatási intézmények vonzása. Csepreg esetében, csakúgy, mint a megye kisvárosainál is, a második az erősebb, hiszen 100 eljáró iskolásra 367 bejáró jut, míg ez a dolgozóknál csak 100/111. Csepregen 1428 fő foglalkoztatott él, ebből 753 fő (52,7%) helyben dolgozik, 675 fő (47,3%) eljár más településre dolgozni. Ugyanakkor 238 fő naponta, vagy ritkábban bejár a városba munkát vállalni, így összesen 991 fő dolgozik Csepregen. A városban 743 tanuló él, akik közül 584 fő (78,6%) helyben tanul, és 159 fő (21,4 %) eljár tanulni. Ezzel szemben 202 tanuló bejár a városba, így összesen 786 tanuló van itt naponta. Összességében a Vas megyei kisvárosok vonzása, mind a tanulók, mind a foglalkoztatottak esetében jellemzően erősebb Csepregénél (az új, kisebb lélekszámú városok adatai még nem ismertek).

2.2. A népesség struktúrája Csepregen a 2001-es népszámlálás idején 1684 férfi és 1922 nő élt, vagyis jelentős nőtöbblet jellemezte a város lakosságát. A feminitási index, vagyis az ezer férfira jutó nők száma 1160 volt, ez a megye kisvárosi átlagánál jóval magasabb, a városok közt a legkedvezőtlenebb. Általános tendencia hazánk városaiban is, mint korábban láttuk, a természetes fogyás és a népesség elöregedése. E kettőből egyenesen következik a nemek arányának egészségtelen 11

változása. Ez a gyakorlatban az egyre emelkedő nőtöbbletet jelenti. Csepreg esetében ez állandósult magas értéket eredményezett a nemek közti különbség már 1990-ben is kiugróan magas volt (feminitási index: 1171). 5. táblázat: A nemek aránya (%) és a feminitási index Vas megye kisvárosaiban* (2001) Megnevezés férfiak 47,7

2001 nők 52,3

index 1096

Csepreg

46,3

53,7

1160

Körmend Kőszeg Répcelak Sárvár Szentgotthárd Vasvár Összesen

48,7 48,0 49,3 48,2 49,0 47,4 48,1

51,3 52,0 50,7 51,8 51,0 52,6 51,9

1053 1083 1028 1075 1041 1109 1079

Celldömölk

Forrás: Népszámlálás 2001. Területi adatok 6. II. kötet, KSH Bp. * az utolsó népszámlálás idején városi címmel bírók

Sajnálatosan hazánkban már az 1980-as évek elejétől, a csökkenő élveszületések következtében, és a születéskor várható élettartam kitolódásával, megkezdődött a népesség akkor még lassú ütemű elöregedése. Ez a folyamat 1990-ig a városokban még nem, vagy csak kismértékben volt jellemző. De a rendszerváltozást követően a városokban is a természetes fogyás lett a jellemző, elsősorban az élveszületések számának a visszaesése miatt. Csepregen 1990-ben a népességnek közel ötöde volt 14 éven aluli és közel ennyi 60 év feletti, így az öregségi index (az öregkorúakra jutó gyermekkorúak száma) értéke 0,90 volt, ami egy magas korösszetételű populációt jelentett (6. táblázat). 2001-re további romlás történt, a város népessége tovább öregedett: 2001-ben Csepregen 629 fő a 14 éven aluli gyerek, és ennek még 49 százaléka fiú, vagyis ebben a korban még a nemek közti egyensúly fennáll. Az öregkorúak (60-x évesek) száma 703 fő, de ebből már csak mindössze 38 százalék a férfi, vagyis az időskorúak között óriási a nőtöbblet, ott a feminitási index 1,63. 6. táblázat: A korszerkezet alakulása (%) és az öregségi index 1990-2001 között Vas megye kisvárosaiban* Megnevezés Celldömölk Csepreg Körmend Kőszeg Répcelak Sárvár Szentgotthárd Vasvár Összesen

0-14 év 21,6 20,8 23,5 24,2 26,1 22,8 19,6 21,1 22,2

1990 60-x év 18,1 18,8 13,9 15,3 12,9 15,7 18,3 19,5 16,7

index 0,84 0,90 0,59 0,63 0,49 0,69 0,93 0,92 0,75

Forrás: Népszámlálás 1990. és 2001. KSH Bp.

0-14 év 16,6 17,7 17,2 18,6 15,9 16,2 14,7 18,3 16,9

2001 60-x év 19,3 19,8 16,0 17,3 16,7 17,6 20,8 18,9 18,2

Index 1,16 1,12 0,93 0,93 1,05 1,09 1,42 1,03 1,07

* az utolsó népszámlálás idején városi címmel bírók

12

Az öregedési folyamat zajlik a városban, ennek eredményeként a gyermekkorúak már kevesebben vannak, mint az öregkorúak, az öregségi index is átlag feletti (1,12). Ez már belátható időn belül problémákat vethet fel, az egyértelmű elöregedési tendencia pedig hosszabb távon komoly feszültségeket okozhat (a gyermeklétszám csökkenése a gyermekintézményeknél, a növekvő időskorúak száma az egészségügyi- és szociális ellátásban). 7. táblázat: A népesség iskolázottsága (2001) Vas megye kisvárosaiban* Mutató Város Celldömölk Csepreg Körmend Kőszeg Répcelak Sárvár Szentgotthárd Vasvár Összesen

Iskolai végzettség (osztály) 9,8 9,5 10,0 9,9 10,1 10,1 9,8 9,6 9,9

15-x évesek közül 18-x évesek közül 25-x évesek közül ált. iskolát végzett középiskolát végzett diplomás a megfelelő korúak %-ában 92,0 36,5 9,7 90,2 32,6 8,7 92,6 42,2 11,7 92,9 40,1 13,4 93,1 41,1 12,2 92,9 38,9 11,9 90,6 34,5 9,9 91,1 33,8 8,1 92,1 38,0 11,0

Forrás: Népszámlálás 2001. Területi adatok 6. II. kötet, KSH Bp.

* az utolsó népszámlálás idején városi címmel bírók

Nagyon fontos mutató a humán erőforrások értékelésénél a népességnek az iskolázottsága. az összefüggésben áll a városiasodással, az urbanizáltság szintjével, s hatással van a lakosság életmódjára, életvitelére, kulturális aktivitására és a gazdaságra is. Ez a 7 éven felüli népesség által elvégzett osztályok számával, és a különböző korcsoportokon belül az általános, a közép és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányával jellemezhető. Csepregnél az iskolai végzettség mutatói mind a 7 évnél idősebb, mind az aktív népesség vonatkozásában a kisvárosokra jellemző értékek alatt vannak: a 7 évnél idősebb népesség átlagos iskolai végzettsége 9,5 osztály, az aktív keresőknél kissé magasabb. 8. táblázat: Vallási struktúra 2001-ben (%) Vas megye kisvárosaiban* Megnevezés

Vallásos

Római Görög katolikus 60,8 0,1

Celldömölk

91,5

Csepreg

92,4

88,5

Körmend Kőszeg Répcelak Sárvár Szentgotthárd Vasvár Összesen

86,1 84,4 90,6 89,4 90,2 93,4 88,6

73,5 72,2 53,8 80,6 81,1 90,2 75,7

Református 3,3

Evangélikus 26,1

Egyéb

0,1

1,1

0,2 0,2 0,1 0,2 0,2 0,2

7,1 2,5 1,8 1,6 5,3 1,3 3,5

Forrás: Népszámlálás 2001. Vallás, felekezet 5. kötet KSH Bp.

1,2

Nem vallásos 3,7

Nem válaszolt 5,8

2,6

0,1

1,6

6,0

5,0 8,6 34,7 6,6 3,0 1,6 8,9

0,3 0,9 0,2 0,4 0,6 0,3 0,3

4,1 5,5 3,9 2,8 2,7 1,5 3,5

9,8 10,1 5,5 7,8 7,1 5,1 7,9

* az utolsó népszámlálás idején városi címmel bírók

Az átlagos iskolai végzettség mellett a másik fontos mutató a diplomások száma és aránya. Ez azért is nagy jelentőségű, mert egy-egy településen - főleg, ha az né¬hány ezer lakosú - a felsőfokú végzettségűek jelentik a helyi a szellemi bázist, hordozói, jelentős mértékben 13

mozgatói és szervezői a civil kezdeményezéseknek, hagyományoknak, rendezvényeknek, kultúrcsoportoknak, s általában meghatározó elemei a település közösségi életének. Csepregen az utolsó népszámlálás idején 216 felsőfokú végzettségű lakos élt (96 férfi és 120 nő), ez a 7 éven felüli népességnek 6,5%-a, a 25 éven felüliek 8,7%-a. Ez számottevően elmarad a kisvárosok átlagától. Csepreg népességének kifejezetten nagy hányada (92,4 %) tekinti magát vallásosnak a a megye kisvárosaihoz viszonyítva (8. táblázat). A hívők meghatározó része római katolikus, a többi vallás - a megye többségére jellemző módon – csekély súllyal képviselteti megát. 9. táblázat: A népesség etnikai összetétele 2001-ben (%) Vas megye kisvárosaiban* Megnevezés Celldömölk

magyar 96,9

horvát 0,1

német 0,3

vend -

cigány 1,0

egyéb 0,7

nem válaszolt 1,0

Csepreg

95,8

1,6

0,9

0,1

1,1

0,2

0,3

Körmend Kőszeg Répcelak Sárvár Szentgotthárd Vasvár Összesen

93,7 95,4 97,0 95,5 89,6 96,6 94,2

0,2 1,6 0,2 0,2 0,4 0,5

0,3 3,2 0,3 0,6 1,6 0,1 1,1

0,1 0,1 7,5 1,0

0,5 0,1 0,9 0,3 0,6 0,6

0,2 0,1 0,3 0,2 0,2 0,1 0,2

5,0 0,1 2,4 2,5 0,7 2,2 2,4

Forrás: Népszámlálás 2001. 5. kötet KSH Bp.

* az utolsó népszámlálás idején városi címmel bírók

A nemzetiség vonatkozásában is tükröződnek az alapvető megyei vonások, de néhány népcsoport jelenléte és helyi súlya átlagon felüli: a horvát (1,6%), német (0,9%) és a cigány (1,1 (%) kisebbség megyei összevetésben felülreprezentált (e kultúrák jelenléte ösztönzőleg hathat a helyi szellemi életére). A magyarokon kívül összesen 55 horvát, 39 cigány/romani/beás, 32 német, 5

román, 3 szlovén/vend, 2 szlovák és 1 ukrán nemzetiségű ember élt 2001-ben Csepregen. Önkormányzata csak a nemzetiségi önkormányzata csak a horvát közösségnek van a. 10. táblázat: A népesség gazdasági aktivitása 1990-ben és 2001-ben (%)Vas megye kisvárosaiban* Megnevezés Celldömölk Csepreg Körmend Kőszeg Répcelak Sárvár Szentgotthárd Vasvár Összesen

Aktív kereső 47,8 43,3 49,1 45,3 51,0 49,0 45,9 45,6 47,2

1990 Inaktív 23,8 24,0 20,2 21,0 18,5 21,4 26,9 24,2 22,6

Eltartott 28,4 32,7 30,7 33,7 30,5 29,6 27,2 30,2 30,2

Forrás: Népszámlálás 1990. és 2001. KSH Bp.

Aktív kereső 46,9 41,6 49,3 42,7 52,8 47,5 44,5 45,9 46,5

2001 Inaktív 29,7 27,8 24,9 26,6 23,7 25,9 32,2 28,0 27,5

Eltartott 23,4 30,6 25,8 30,7 23,5 26,6 23,3 26,1 26,0

* az utolsó népszámlálás idején városi címmel bírók

2.3. Munkaerőpiac A foglalkoztatottság szempontjából Csepreg munkaerőpiaca problémásnak tekinthető, hiszen a népesség gazdasági aktivitása kifejezetten alacsony – a legkisebb a kisvárosok sorában, s az 14

aktív keresők aránya ráadásul – hasonlóan az országos és a Vas megyei kisvárosok trendjeihez – csökkenő tendenciájú. 2001-ben az aktív keresők, a népességnek alig több mint kétötödét tették ki, ami számos probléma forrása lehet (10. táblázat). A demográfiai folyamtokkal is összefüggő jellemző az eltartottak arányának a csökkenése, és az inaktívak arányának a növekedése. Az utóbbi két népszámlálás között ezek a mutatók érzékelhetően tovább romlottak (+3,8%, i.. -2,1%). 2001-ben az inaktívak aránya 27,8% volt, ami a korábbi adathoz képest a kisvárosi átlaghoz „javult”, az eltartottaké 30,6%, ami viszont továbbra is kifejezetten magas. Az aktív keresők iskolázottsága mindig magasabb valamivel, mint a 7 éven felüli lakosságé. Mindkettő jelentősen megemelkedett 1990-hez képest egy évtized alatt, az aktív keresőké 10,2 osztályról 11,4-re, ami azonban továbbra is elmarad a kisvárosok átlagától (11. táblázat). 11. táblázat: Az aktív keresők iskolázottsága és állománycsoportok szerinti megoszlása (%) 1990 és 2001-ben Vas megye kisvárosaiban* Megnevezés

Celldömölk

Iskolai végzettség (osztály) 10,7

1990 Szellemi

Fizikai

31,0

69,0

2001 Iskolai Vezető Egyéb végzettség értelmiségi szellemi (osztály) 11,7 15,3 17,6

Fizikai

67,1

Csepreg

10,2

23,0

77,0

11,4

12,9

13,6

73,5

Körmend Kőszeg Répcelak Sárvár Szentgotthárd Vasvár Összesen

10,7 10,7 10,8 10,7 10,9 10,4 10,7

31,4 33,8 33,9 31,1 27,9 25,5 30,8

68,6 66,2 66,1 68,9 72,1 74,5 69,2

11,7 11,7 11,7 11,8 11,8 11,5 11,7

14,1 16,9 16,2 16,8 17,3 13,6 15,7

16,1 15,1 16,6 18,1 17,2 15,2 16,6

69,8 68,0 67,2 65,1 65,5 71,2 67,7

Forrás: Népszámlálás 1990. és 2001. KSH Bp.

* az utolsó népszámlálás idején városi címmel bírók

Fontos mutató, és összefügg az iskolázottsággal és a településeken jelenlévő munkahelyek minőségével, az aktív keresők állománycsoport szerinti megoszlása. Az általános trend, miszerint kissé emelkedik a szellemi keresők aránya a városokban Csepreg esetében is igaz, de a kedvező változás sem sokat javított azon a kedvezőtlen ténye, hogy a városban a szellemi állománycsoportok aránya továbbra is jelentősen átlag alatti (26,5%), s a vezető értelmiségiként foglalkoztatottak aránya is szembeötlően alacsony. A gazdasági és társadalmi átalakulás eredményeképpen alapvetően változik az aktív keresők foglalkozási szerkezete, a fejlett világban erősen csökken a mezőgazdaságban, és kismértékben az iparban foglalkoztatottak száma, miközben számottevően emelkedik a tercier szektorban dolgozók aránya. Ez a trend Vas megyében kissé másként alakult a kilencvenes évtized alapvető átstrukturálódást hozó, a mai viszonyokat megalapozó éveiben. Ugyan az agráriumerősen összehúzódott (más nézőpontból: összeomlott), a megyében egy iparosodási folyamat indult, aminek eredményeképpen növekedett az iparban foglalkoztatottak aránya a tercier szektor némi bővülésével kísérve. Csepreg népességének foglalkozási szerkezete is teljesen átalakult (12. táblázat). A mezőgazdaságban dolgozók – korábban kiugróan magas - aránya ötödére csökkent (32,2 százalékról 6,6 százalékra) a helyi nagy agrárvállalkozások megszűntével. Ezzel szemben a megye jelentős ipari beruházásainak hatására 30,0 százalékról 45,2 százalékra nőtt az ipari 15

dolgozók aránya, közelítve ezzel a kisvárosi átlaghoz. A tercier szektorban is többen dolgoznak, mint 1990-ben, s a növekedés 10 százalékpont feletti értéke látványos, de a relatív mutató még mindig nem éri el a kisvárosi szintet. Mindezen változások nem a település gazdaságának markáns önfejlődésével függnek össze, sokkal inkább a helyi leépülés és a tágabb térség dinamikus folyamatainak együttes hatása jelentkezik az adatokban. 12. táblázat: Foglalkozási szerkezet (%) 1990 és 2001-ben Vas megye kisvárosaiban* Megnevezés Celldömölk

agrár 7,2

1990 ipar 34,1

tercier 58,7

agrár 1,3

2001 ipar 48,7

tercier 50,0

Csepreg

32,2

30,0

37,8

6,6

45,2

48,2

Körmend Kőszeg Répcelak Sárvár Szentgotthárd Vasvár Összesen

14,2 3,8 19,0 12,7 10,7 24,5 11,1

41,3 49,2 56,1 46,6 49,2 32,6 42,9

44,5 47,0 24,9 40,7 40,1 42,9 46,0

2,6 1,7 4,4 4,2 1,8 10,0 3,2

47,9 45,2 60,8 52,8 41,4 45,2 47,7

49,5 53,1 34,8 43,0 56,8 44,8 49,1

Forrás: Népszámlálás 1990. és 2001. KSH Bp.

* az utolsó népszámlálás idején városi címmel bírók

Csepregen a munkanélküliség, csakúgy, mint az országban, a rendszerváltozást követően jelent meg először, és gyorsan emelkedett a regisztrált munkanélküliek száma, valamint aránya az 1990-es évtized elején. A települést sokként érte a hagyományos foglalkoztatók megszűnése, melyre válaszként az eljárók számának megugrása jelentkezett. Ugyan a helybéli munkahelyek száma csekély, az ingázásnak köszönhetően a munkanélküliségi mutatók nem rosszabbak a megyei átlagnál. 13. táblázat: A munkanélküliség néhány mutatója (2011. szeptember) Vas megye kisvárosaiban Nyilvántartottakon belül … (%) folyamatos nyilvánjáradék segély Relatív Arány tartottság hossza típusú típusú mutató* szám** 365 nap feletti ellátás ellátás 3,21 0,40 24 29 13 3,37 0,42 15 29 15 3,59 0,45 27 30 16 3,68 0,46 24 31 9 3,71 0,46 20 24 15 3,90 0,49 23 24 11 3,96 0,49 24 27 12 4,14 0,52 26 15 11 4,25 0,53 20 37 15 4,26 0,53 17 49 9 5,20 0,65 25 23 10 6,27 0,78 20 25 13 Fő mutatók

Település Répcelak Körmend Bük Szombathely CSEPREG Szentgotthárd Kőszeg Vép Sárvár Öriszentpéter Celldömölk Vasvár Vas megye összesen

4,39

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

0,55

23

28

11

BPJ/ RÁT/ RSZS*** 21 5 15 8 32 11 13 20 10 0 15 21 15

*Relatív mutató: nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában ** Arányszám: a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya *** Bérpótló juttatás/ Rendelkezésre állási támogatás/ Rendszeres szociális segély

16

A legfrissebb adatok szerint, 2011. szeptemberében 82 főt tartottak nyilván a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál munkanélküliként, ebből 365 napnál régebben nyilvántartott 16 fő („tartós munkanélküli”), járadék típusú ellátásban részesül 20 fő, segély típusú ellátásban 12, bérpótló juttatást, rendelkezésre állási támogatást vagy rendszeres szociális segélyt kap 26 állástalan. A munkavállalási korú népesség 2211 fős létszámán belül az álláskeresők aránya 3,71%, ami nem utal jelentős munkaerőpiaci konfliktusokra. Összevetve Csepreget a vasi kisvárosokkal megfigyelhető, hogy a mutatók átlagosnak minősíthetők, sem a rátákban, sem a belső arányokban nincs jelentősen kedvezőtlen körülmény. A munkanélküliség tehát nem település-specifikus probléma Csepregen, s nem is a jelenség nagyságrendje okoz gondot, hanem helyi munkahelyek elégtelensége és – némileg kisebb súllyal - a foglalkoztatás strukturális jellemzői.

3. HUMÁN INFRASTRUKTÚRA – SZELLEMI ÉLET 3.1. Oktatás Ma az oktatási szféra csepregi helyzete alapvonalaiban tükrözi az országos viszonyokat, így nem mentes a makroszintű okokból fakadó – ezáltal helyben csak szűk mozgástérrel kezelhető - strukturális és finanszírozási problémáktól. Megfigyelhetők itt az ágazat országspecifikus válságjegyei és dinamikus, előremutató kezdeményezései egyaránt, melyek mellett bizonyos helyi sajátosságok, átlagos mutatóktól való számottevő eltérések is regisztrálhatók. A terület statisztikái viszonylag kedvező képet körvonalaznak a város helyzetéről (ha el is fednek bizonyos feszültségeket). Az óvodai férőhelyek és az oktatási intézmények osztályterem-száma (a hiányzó szakiskolai szektoron kívül) egyaránt szignifikánsan átlagon felüli, az általános iskolások létszáma a kisvárosok középértékének megfelelő, a középiskolások lakosságarányos száma pedig (az éleződő beiskolázási nehézségeket egyáltalán nem tükröző adatként) ugyancsak kifejezetten magas.

14. táblázat: A közoktatás alapvető mutatói Vas megye kisvárosaiban (2009) Óvodai férőhelyek száma

Város

db

1000 lakosra

Általános isk. db

Középiskolai Szakiskolai osztálytermek száma

1000 lakosra

1000 lakosra

db

Bük Celldömölk

130 425

38,1 38,8

14 43

4,1 3,9

17

0,0 1,6

Csepreg

150

42,8

18

5,1

10

2,9

450 425 75 110 500 340 150 100 2855

37,7 35,4 63,2 45,9 33,5 38,3 34,7 29,3 37,1

53 79 11 10 57 33 22 17 357

4,4 6,6 9,3 4,2 3,8 3,7 5,1 5,0 4,6

33 30

2,8 2,5 0,0 0,4 1,5 3,2 1,6 0,0 1,9

Körmend Kőszeg Őriszentpéter Répcelak Sárvár Szentgotthárd Vasvár Vép Összesen

1 22 28 7 148

Forrás: KSH Területi Statisztikai Évkönyv 2009. alapján

17

1000 lakosra

db

4 2

1,2 0,2

Általános iskolai tanuló db

283 83,0 1227 112,0

0,8 1,2

9 4

0,6 0,5

43

0,6

db

1000 lakosra

486

44,4

215

61,4

1170 98,1 461 1333 110,9 833 170 143,2 324 135,2 1270 85,2 754 652 73,4 673 395 91,3 137 258 75,6 7415 96,4 3559

38,7 69,3

333 10 14

1000 lakosra

Középiskolai tanuló

95,1

50,6 75,8 31,7 46,3

Az óvodai és alapfokú iskolai képzés – valamint a bölcsődei ellátás - helyi letéteményese a Dr. Csepregi Horváth János Általános Iskola, Zeneiskola – Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda és Bölcsőde Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény (KIKI), melynek fenntartója a Közép-Répcementi Intézményfenntartó Társulás, Csepreg gesztortelepülés szerepe mellett. Az intézményhez a csepregi általános iskola, óvoda, bölcsőde és zeneiskola tartozik, valamint a zeneiskolai büki (Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskolában működő) tagiskolája. A településen bölcsőde 1952 óta, óvoda 1918 óta működik, előbbi jelenleg 12, utóbbi (bázisóvodaként) 130 férőhellyel egy helyszínen, az óvodának régóta helyet adó épületében. Az épület komoly felújításra szorul, de a tárgyi ellátottság jónak mondható, az itt dolgozók szakképzettsége pedig minden tekintetben kielégítő, a megfelelő szintű nevelőmunka feltételei adottak. A csökkenő gyereklétszám miatt a kapacitáskihasználtság nem garantált, de – kistérségi szerepet is betöltő - a szolgáltatás fenntartása fontos települési érték. Az általános iskolai nevelés számára a 2007-ben átadott közel 3000 m2-es, 21 tantermes új iskola összességében (az orvosi szoba hiányától, a tornateremmel kapcsolatos magasabb szintű igényektől és bizonyos műszaki problémáktól eltekintve) kiváló infrastrukturális feltételrendszert biztosít. Az oktatási szakmai háttere és színvonala megfelelő, szolgáltatásminőség folyamatos emelésének igénye számos új kezdeményezést eredményezett már (pl. iskolaotthonos oktatás, alapfokú művészeti oktatás bővítése új területek irányába, nyelvi képzés megerősítése) melyek fenntartása, illetve továbbvitele az intézmény vonzerejét növelheti. A már ma is 16 település diákjait befogadó iskola számára – a létszámproblémákra is tekintettel - kulcskérdés a térségi szerep megerősítése. A kiváló minősítésű – a város fúvószenekar utánpótlását is biztosító - Zeneiskola négy évtizedes tradíciójával különleges értéke Csepreg oktatási és kulturális életének. Habár a normatívák csökkenése miatt finanszírozása nem problémamentes és működésnek racionalizálása naprenden szerepelhet (pl. helyszín), a nagy múltú, már-már emblematikus intézmény fenntartása és minőségi fejlesztése vitán felüli városi feladat. A város középfokú oktatási intézménye Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium (fenntartója 2011. év végéig a Vas Megyei Önkormányzat Közgyűlése, azt követően állami tulajdonba kerül). Az 1962 óta működő intézményben – melynek feladata a középfokú szakközépiskolai nevelés és oktatás négy évfolyamon, annak befejezését követően az 5. és a 6. szakképzési évfolyamon a közgazdasági, informatikai szakképzés ellátása - 215 tanuló tanul (köztük 92 kollégista), minden ötödik diák helybéli. Az intézmény fontos szereplő a város életében, létével fontos városi szerepkör van jelen a településen (sőt, a statisztikák arra utalnak, hogy a középiskolai ellátás Csepregen a város nagyságrendjénél és településhierarchiai szerepénél nagyobb súlyt képvisel). A következő évtizedben a középiskola komoly kihívásokkal szembesülhet: a kedvezőtlen demográfiai trendek, a szakképző iskolák közti élesedő verseny, illetve a fenntartó-változás olyan új feltételrendszert körvonalaz, melyben csak komoly erőfeszítésekkel, megfelelő – akár jelentős változásokkal is számoló - szervezeti stratégiával tarthatja meg pozícióját az oktatási piacon.

3.2. Egészségügy, szociális szféra Az egészségügyi és szociális helyzet, illetve ellátórendszer az életminőség lényeges eleme, azok viszonyai azonban kevéssé település-specifikusak, erősen kitettek az országos és regionális állapotoknak (illetve más szférák, mint a demográfia vagy a gazdaság jellemzőinek). Mindamellett a közösségnek elemi érdeke, hogy a szűk mozgástér adta kereteken belül mindent megtegyen a folyamatok javítása érdekében. 18

5. ábra: A születéskor várható élettartam Vas megye kistérségeiben (év), 2005 Férfiak

80

Nők

SHH alapon becsült

Teljes népesség

74,18 73,83

75

70

67,8

65

60

55

50 Celldömölki

CSEPREGI

Férfiak

85

Körmendi

Nők

Kőszegi

Őriszentpéteri

Sárvári

Szentgotthárdi

Szombathelyi

Vasvári

KSH adatsorai alapján becsült

Teljes népesség

79,1 80 74,53 75 69,7 70

65

60

55

50 Celldömölki

CSEPREGI

Körmendi

Kőszegi

Őriszentpéteri

Sárvári

Szentgotthárdi

Szombathelyi

Vasvári

Forrás: Csite A.– Németh N.: A születéskor várható élettartam kistérségi egyenlőtlenségei az ezredforduló Magyarországán. Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás. II. 2007/2. adatai alapján

Csepreg lakosságának egészségügyi állapotáról pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de az ismert információk alapján a helyzet a térségi viszonyoknak megfelelő – habár nem átlag alatti, de nem is kedvezőbb az általános, sok problémával terhelt hazai viszonyoknál . A kistérségi szinten elérhető adatok szerint a halálozási statisztikákban markáns tendenciák vagy egyértelműen kedvező sajtosságon nem mutatkoznak – a szembetűnő negatív jelenségek az intézményi háttérrel magyarázhatók (légzőrendszeri betegségek –hegyfalui intézet). Az esetleges problémákat a születéskor várható élettartam – életminőséget nagymértékben befolyásoló - statisztikai információi is jeleznék. A lakosság egészségi állapotával szorosan összefüggő mutatóra vonatkozóan kistérségi szinten csak becslések állnak rendelkezésre (a jelenség közelíthető az egészségállapotot jelző SHH értékek felől és a KSH idősorok 19

irányából – a két módszer némileg eltérő eredményt ad), mely becslések ugyancsak átlagosnak mutatják a kistérség – és feltehetőleg a kistérségen belüli települések - helyzetét. Bár a várható élettartam mutató értéke nem lehet olyan magas, hogy elégedettséget okozhatna, s annak emelése folyamatos és erős közösségi törekvés, annak érdemi befolyásolására – részben a magyarázó változók sokelemű halmazával, részben az erőforrások és döntési kompetenciák korlátaival összefüggésben – helyi szinten kevés a lehetőség. 15. táblázat: A Csepregi Kistérség halálozási mutatói (2005)

SHH* 0,92 1,04 1,83 1,06 1,35 1,12

Daganatok okozta halálozás Keringési betegségek okozta halálozás Légzőrendszeri betegségek okozta halálozás Emésztő- rendszeri betegségek okozta halálozás Külső okra visszavezethető halálozások Összes halálozások Forrás: ÁNTSZ adatok alapján

férfi nő eltérés az eltérés az átlagtól (%)** SHH* átlagtól (%)** -12,8 0,93 1,7 0,4 1,11 9,5 80,7 1,69 143,3 -4,1 1,31 61 48,8 0 -100 7,5 1,17 20,3

* Standardizált Halálozási Hányados ** eltérés a régió kistérségeinek átlagától (%)

Az egészségügyi ellátórendszer szerepe mindazonáltal rendkívül fontos szférája a városi létnek – úgy a szolgáltatások lakossági közérzetre gyakorolt hatásaira, mint a település térszervező funkcióira és erejére tekintettel. 16. táblázat: Az egészségügyi ellátás főbb adatai Vas megye kisvárosaiban 2009.

Város

Bük Celldömölk Csepreg Körmend Kőszeg Őriszentpéter Répcelak Sárvár Szentgotthárd Vasvár Vép

Háziorvos

2 6 2 4 4 2 2 6 5 3 2

Házi gyermekorvos 1 2 1 2 2 1 1 3 2 2 1

Éves Egy háziMegjeleÉves teljesített Beavatko- teljesített orvosra nési nem szakorvosi zások szakorvosi és házi esetek munkaórák száma munkaórák gyermekszáma száma száma orvosra jutó lakos a járóbeteg szakellátásban (1000 h) 1 137 14 29 6 3 1 370 117 666 26 3 1 168 10 21 3 1 987 164 1 107 35 4 2 003 8 23 5 396 1 3 2 799 5 8 1 1 656 121 613 31 2 1 269 879 5 029 209 12 865 13 41 6 1 137

Forrás: KSH Területi Statisztikai Évkönyv 2009. alapján

Csepregen az ellátás a helyi lélekszámnak és a kisvárosi szintnek megfelelően stabilizálódott az elmúlt két évtized során. Az ellátás intézményi bázisa az Egészségház, ahol egymás mellett működik – megfelelő infrastrukturális és felszereltségi szinten - az alapellátás és a szakellátás. Az alapellátást két felnőtt háziorvos és egy házi gyermekorvos biztosítja, valamint fogorvosi rendelés is elérhető, és a védőnői hálózat is teljes, ami - abszolút mértékben és 20

lélekszámarányosan is - megfelel az igényeknek és elvárásoknak. Az ügyeleti ellátás a többcélú kistérség társulás keretében szerveződik (Bük), alternatív költséghatékony – egyben kielégítő ellátást biztosító – megoldások keresése azonban napirenden szerepelhet. A járóbeteg szakellátás – mint az önkormányzat által önként vállalt feladat - területei: (terhes szakrendelés, ultrahang diagnosztikai szakrendelés, nőgyógyászati szakrendelés, rheumatológiai szakrendelés, belgyógyászati szakrendelés, ideggyógyászati és pszichiátriai szakrendelés - mindez TB által támogatott szakrendelésként, területi ellátási kötelezettséggel. Kiegészítő alapellátás keretében lehetőség van vérvételre is. A bőrgyógyászati szolgáltatás magánpraxis keretében érhető el. A szolgáltatások skálája a város népességszámához viszonyítva széles, a kihasználtság – a Bőtől Völcsejig terjedő ellátási terület nagyságának is köszönhetően – maximális. A rendszer fenntartásához erős városi érdekek kötődnek, miközben a források biztosítása komoly terhet jelent a fenntartó számára. 17. táblázat: Szociális ellátás adatai Vas megye kisvárosiban

Város

Bük Celldömölk Csepreg a lakosságarányos kisvárosi átlag %-ában Körmend Kőszeg Őriszentpéter Répcelak Sárvár Szentgotthárd Vasvár Vép Összesen

Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények ellátottjai

ebből: Időskorúak otthonaiban ellátottak

12 52 18

12 40 18

35,3

14 189 0 0 0 736 100 0 1121

130,0

0 134 0 0 0 0 100 0 304

Idősek nappali intézményeiben ellátottak

18 156 31 136,4

82 30 0 26 53 58 20 25 499

Házi JelzőrendSzociális segítség- szeres házi étkeztetésnyújtássegítségben ban nyújtásban részesülő

25 139 17 43,4

132 148 29 13 96 142 37 82 860

12 70 6 42,0

35 33 15 10 11 65 33 24 314

RendelkeÁtmeneti Rendszeres segélyezészésre állási szociális támogatás- ben (pénzbeni segélyben ban részesí- és természetrészesítettek tettek átlagos beni) részesíátlagos száma tettek száma száma

0 0 0 0,0

40 0 3 0 0 32 43 0 118

7 9 11 110,3

19 39 1 7 27 55 22 22 219

31 89 5 28,2

24 79 2 13 58 50 36 3 390

356 319 67 44,9

182 513 228 38 717 204 196 455 3275

Forrás: KSH Területi Statisztikai Évkönyv 2009. alapján

A szociális ágazatban az elmúlt évtizedekben kiépült egy jól működő, a szolgáltatások teljes körét nyújtó intézményrendszer. Ennek bázisa az 1987-ben hét település együttműködésével, a térségbeli idősek egységes ellátása céljával létrehozott Területi Gondozási Központ. A Központ szolgáltatási portfoliója széles körű: étkeztetés (napi egyszeri meleg étel kiszállítása rászorulók részére a az intézmény 100 adagos főzőkonyhája által), házi segítségnyújtás (életvitelhez szükséges segítségnyújtás az otthonukba élő rászorultak részére), Családsegítő Szolgálat (szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett , illetve krízishelyzetben levő személyek, illetve családok segítése, valamint tájékoztatási, tanácsadási feladatok, természetbeni juttatások és egyéb segítségnyújtási formák) Gyermekjóléti Szolgálat (gyermekes családok segítése információkkal, erőforrásokkal, folyamatosan és személyesen együttműködéssel), Idősek Klubja (nappali ellátás, közösségi szolgáltatások), valamint Bentlakásos Idősek Otthona (teljes körű ellátás, gondozás, ápolás egy-kétágyas apartmanokban). Az intézmény működését általános elégedettség kíséri, de a szociális szférában várható újabb kihívások (pl. súlyosbodó társadalmi különbségek és konfliktusok, 21

időskorúak számának jelentős emelkedése) középtávon jelentős többlet-erőfeszítéseket és új megoldásokat igényelhetnek az ágazat szereplői részéről. A nyújtott szolgáltatások mellett a szociális ellátás lényeges szeletét jelentik a különféle támogatások is. Szociális segély vagy támogatás folyósítására kellően rugalmas, a valódi rászorultságot figyelembe véve gyakorlat alakult ki az önkormányzatnál. A segélynyújtás nagyságrendje összességében nem haladja meg a kisvárosok átlagát, de a rendszer alapvető funkcióját betölti. A szociális ágazat fontos, de problémás területe a bérlakás-gazdálkodás. A privatizációt követően az önkormányzat tulajdonában maradtak lakások rossz műszaki állapotúak, felújításukra nincs forrás, újak építésének még kevesebb a realitása. Az első lakáshoz jutást segítő támogatási rendszer ugyan működik a városban, de azt nagyon kevesen veszik igénybe, csak marginális szerepet játszik a célcsoport helyzetének javításában.

3.3. Kultúra, művelődés, civil szféra Csepreg kulturális élete évszázados stabil tradíciókon nyugszik, s napjainkban is ez a legerősebb szférája a településnek. Az „ágazat” jelenlegi állapotára vonatkozóan – annak természetéből kifolyólag egzakt értékelés nem adható, de az elemzések jellemzően komoly értékek és megoldatlan problémák párhuzamos jelenlétére utalnak. A számos kiemelkedő érték és előremutató kezdeményezés, komoly fejlesztési szándékok, kedvező feltételeket ígérő jövő-forgatókönyvek és a finanszírozás napi nehézségei egyaránt jelen vannak napjaink folyamataiban. A kulturális közösségek száma és aktivitása jól jellemzi a pozitív oldal: úgy az alkotó művelődési közösségek és tagjai, mint rendszeres művelődési foglalkozások, és az azokban résztvevők száma tekintetében kifejezetten magasak Csepreg mutatói – jelezve a helyi kulturális közösség erejét. A képet tovább árnyalnák a – statisztikailag meg nem ragadható – minőségi mutatók: a helyi közművelődésben mindig hangsúlyosan jelen volt a magaskultúra, az ilyen jellegű aktivitások kínálata és az arra irányuló igény. 18. táblázat: A kulturális aktivitás egyes mutatói Vas megye kisvárosaiban (2009) Alkotó Rendszeres Rendszeres műKulturális művelődési Alkotó művelődési művelődési velődési formák- rendezvényeken közösségek közösségek tagjai foglalkozások ban résztvevők résztvevők száma száma 1000 száma száma 1000 száma 1000 (db) (fő) lakosra (db) (fő) lakosra (fő) lakosra Bük 22 252 74 1220 470 138 34199 10 029 Celldömölk 16 259 24 1243 4457 407 65110 5 943 Csepreg 15 272 78 969 703 201 18140 5 178 Körmend 6 59 5 903 687 58 39695 3 329 Kőszeg 18 373 31 1224 4637 386 58862 4 897 Őriszentpéter 9 145 122 313 225 190 12381 10 430 Répcelak 8 80 33 516 182 76 16370 6 832 Sárvár 33 490 33 1097 13535 908 52859 3 546 Szentgotthárd 2 70 8 158 85 10 16168 1 821 Vasvár 8 65 15 261 102 24 10643 2 460 Vép 2 20 6 526 264 77 7338 2 151 Forrás: TEIR alapján

22

A tágabban értelmezett kulturális rendezvények mutatói kevésbé látványosak, de a csepregi adat – akár a Kulturális rendezvényeken résztvevők számát, akár települési könyvtárak beiratkozott olvasóit vagy könyvtári egységeit nézzük - itt sem marad el az 5000 fő alatti városok átlagától. 19. táblázat: A kultúra egyes jellemzői Vas megye kisvárosaiban (2009) Kulturális rendezvényeken résztvevők száma fő ezer lakosra 34 199 10 029 65 110 5 943

Város Bük Celldömölk Csepreg Körmend Kőszeg Őriszentpéter Répcelak Sárvár Szentgotthárd Vasvár Vép 5000 fő alatti városok

Települési könyvtárak beiratkozott olvasói könyvtári egységei fő ezer lakosra 756 222 5 306 2 250 205 4 904

18 140

5 178

593

169

6 090

39 695 58 862 12 381 16 370 52 859 16 168 10 643 7 338 1 225 423

3 329 4 897 10 430 6 832 3 546 1 821 2 460 2 151 4 061

2 454 2 110 91 527 2 691 1 848 1 384 45 48 092

206 176 77 220 181 208 320 13 159

9 496 5 161 6 100 8 248 5 328 5 682 12 673 2 333 6 896

Forrás: KSH Területi Statisztikai Évkönyv 2009. alapján

20. táblázat: Petőfi Sándor Művelődési- Sportház és Könyvtár tevékenységének adatai (2009) Alkalmak/ Résztvevők/ foglalkozások száma igénybevevők száma 980 545 16 626 1 18 42 7545 443 3649 520 7865 2002 20248

Rendszeres művelődési formák (26 csoport) Ismeretterjesztő foglalkozások, alkalmak Táborok Kiállítások, műsorok, rendezvények Szolgáltatások Külső szervek rendezvényei Mindösszesen Forrás: NEMFI Kulturális Statisztikai Rendszer 2010.

A helyi kulturális élet legfontosabb szereplője az önkormányzat, illetve meghatározó bázisintézménye a - 17 közösség 270 tagjának is otthont adó - Petőfi Sándor MűvelődésiSportház és Könyvtár, ami ellátja el a városban a törvény által „a települési önkormányzatok részére kötelező feladatként meghatározott helyi közművelődési tevékenységek támogatása körében meghatározott” közművelődési feladatokat. Közművelődési szolgáltatóként feladata az amatőr művészeti mozgalom összefogása, szakkörök, klubok, tanfolyamok szervezése, kulturális értékek közvetítése, ismeretbővítés, nagyrendezvények szervezése, civil szervezetek működésének támogatása, hagyományok ápolása, társadalmi ünnepségek, állami ünnepek, családi ünnepek, házasságkötések szervezése, ismeretterjesztés, kiállítások rendezése, szerepvállalás a szabadidő hasznos eltöltése, szórakoztatás, tömegsport, mozgáskultúra terén, intézményi kapcsolatok szervezése, kistérségi kulturális kisugárzás és összefogás katalizálása, 23

másrészt közösségi térként befogadja a helyi önszerveződő közösségeket, a település nagyrendezvényeit, helyi intézmények, vállalatok rendezvényeit, közigazgatási, egészségügyi és politikai rendezvényeket, társadalmi eseményeket. Az intézmény a helyi kultúra és közösségi élet szervezője, aktivitását a szikár statisztikák és a lakossági tapasztalatok egyaránt megerősítik, de a működéséhez kötődő problémák is ismertek. Habár a városközpont-rehabilitációs program keretében bizonyos fejlesztések történetek, az intézmény infrastrukturális feltételei továbbra sem kielégítőek, a költségvetés pedig egyre szűkösebb, miközben az igények és elvárások szintje nem csökken. Mindamellett a településfejlesztés terén a jövőben is fontos szerep vár rá, úgy a hagyományos feladatok, mind az új funkciók (turisztikai információs iroda, helyi termék bolt) terén. Részben a művelődési házhoz kötődik a városi rendezvénykínálat is, mely lényeges összetevője a helyi kulturális közélet minőségének és a város vonzerejének egyaránt. A rendezvénykínálat hagyományosan bőséges és tartalmas, bár a továbbfejlődés tere és irányai is láthatók (összehangolás, súlypontozás, marketing, színvonal tartása). 21. táblázat: Csepreg Város rendszeres kulturális rendezvényei* Rendezvény neve Rendező. Magyar Kultúra Napja Csepreg V. Önkormányzata Nótadélután Farkas Sándor Egylet 1848/49 forr és szab. harc megemlékezés Műv.Ház Húsvéti dalos délután Farkas Sándor Egylet Költészet Napja KIKI Színjátszóinak műsora Majális Műv.Ház Nyitott Pincék Napja Honismereti Kör Pünkösdi Lófuttatás Farkas Sándor Egylet Orbán-napi gyepűtiprás Szőlőhegy Tulajdonosok Egyesület Városi Gyereknap CSVÖ, Szebb Holnapért Egy. Répcementi Napok CSVÖ Csepregi Búcsú, búcsúi bál Répcementi Citerás Találkozó Csepregi Szüret Műv.Ház, Hegyközség Aradi 13 – megemlékezés F.S.E 1956-os megemlékezés Műv.Ház Fúvós Őszi koncert Cs. V. Fúvószenekara Erzsébet-napi műsor F.S.E. Borbarát Hölgyek Egyesülete, Hegyközség Jubiláló házaspárok köszönt. Nyugdíjas Klub Szent Miklós-napi búcsú Adventi hangverseny Csepreg V. Fúvószenekara Karácsonyi hangverseny Cs V. Vegyeskar Egyesülete Irodalmi Kávéház programsorozat Csepregi Olvasókör Városfesztivál Csepregi Olvasókör *Báli rendezvények, illetve sportnapok – túraprogramok nélkül

A város kulturális szférájának fontos elemét jelenti a Helytörténeti Múzeum is. Az értékes gyűjtemény azonban jelenleg nem tölti be azt a szerepet, amit a helyi kulturális életében és a turizmusban lehetőségei alapján betölthetne. A város sokszínűségének formálásában – nemcsak a rendezvények és kulturális események tekintetében - fontos szerepük van a civil szervezeteknek, melyek Csepregen meglehetősen 24

nagy számban (közel negyvenen vannak regisztrálva, egy lakosra jutó számuk magas értéke is kiemelésre méltó) vesznek részt a folyamatok alakításában. Különösen erős az önszerveződés a helyi hagyományőrzésben és kultúrában (pl. Farkas Sándor Egylet, Csepregi Olvasókör, Honismereti Kör, Csepreg Város Fúvószenekara Egyesület, Répce Citera Barátok Köre, Csepregi Vegyeskar Egyesület), az ifjúság és sport területén (pl. Szebb Holnapért Közhasznú Egyesület, CSIN-talan Ifjúsági és Turisztikai Egyesület, Csepregi Sportegyesület, Flamingo Rock & Roll Klub), a turizmushoz is kötődő szakmai-közösségi tématerületeken (pl. Csepregi Hegyközség, Csepregi Borbarát Hölgyek Egyesülete, Hegytulajdonosok Egyesülete, Répcementi Horgász Egyesület, Répcevölgye Vadásztársaság, Szőlő- és Gyümölcstermelők Egyesülete, Szerencse Patkó Lovasegyesület), illetve bizonyos településvédelmi szolgáltatásoknál (pl. Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Csepreg Közbiztonságáért Polgárőr és Bajtársi Egyesület, Polgárőr Egyesület). A lista nem teljes, a közösségi élet rendkívül változatos terein vannak jelen a civil szervezetek, kivételként csupán a városszépítő mozgalom –a megszépült belvárosra tekintettel különösen figyelmet érdemlő - gazdátlansága említhető a Városszépítő Egyesület megszűnése óta. 6. ábra: A regisztrált nonprofit szervezetek száma vas megye kisvárosaiban (2009) 25

Nonprofit szervezetek (db)

1000 lakosra

140,0 120,0

20 100,0 15

80,0 60,0

10

40,0 5 20,0 0

0,0

Forrás: KSH Területi Statisztikai Évkönyv 2009. alapján

A kulturális szféra integráns részét képező hitélet legfontosabb helyi szerveződése a Csepregi Római Katolikus Egyházközség, illetve a Csepregi Plébánia (a Győri Egyházmegyéhez tartozó Csepregi Esperesi Kerület részeként), mely nemcsak átlagon felüli lokális hitéleti aktivitásával, de városhatáron túlnyúló közösségszervező erejével és markáns turisztikai vonatkozásaival (búcsújárás, vallási turizmus) is lényeges szempontját jelenti a városfejődésnek.

25

4. GAZDASÁG 4.1. Gazdasági bázis, ágazati sajátosságok Csepreg és térség gazdaságát illetően az országos összehasonlító elemzések jellemzően pozitív képet festenek ha nem is kiemelkedően, de átlagon felül „dinamikusnak”, „fejlettnek”, fejlődőnek”, „magas teljesítményűnek” minősítve a várost és térségét – vö. 7. ábra), azzal együtt, hogy magát a várost a helyi gazdaságot jellemző mutatók nagyobb része inkább a ranglisták középmezőnyébe, vagy alsó felébe sorolja. Az érem kedvező oldala a térség egészének szerencsés földrajzi elhelyezkedésével (és annak gazdasági vonatkozásaival), részben a büki turizmus dinamizáló hatásának tudható be, míg a Csepreg helyzetével összefüggő kedvezőtlen oldalt az említett adottságok nem kellő kihasználása, a helyi és foglalkoztatottsági szint és munkaalkalmak elégtelensége jelenti. A város jövője szempontjából e probléma megkülönböztetett figyelmet érdemel. 7. ábra: Csepreg és kistérsége helye a „gazdasági fejlettség és prosperitás” térképén (* 1998-2002; ** 2000) becsült GDP/fő** a régió kistérségeiben (Ország=100%)

MOSONMAGYARÓVÁRI 119% GYŐRI 167 %

SOPRON-FERTŐDI 1 37% KAPUVÁRI 90%

Általános „gazdasági fejlettség”*

CSORNAI 78% TÉT-PANNONHALMI 66%

CSEPREGI 113%

KŐSZEGI 100%

CELLDÖMÖLKI 78% SÁRVÁRI 113%

SZOMBATHELYI 1 32%

SZENTGOTTHÁRDI 155%

KÖRMENDI 101 %

ŐRISZENTPÉTERI 73%

VASVÁRI 58% ZALASZENTGRÓTI 51%

ZALAEGERSZEGI 90% KESZTHELYHÉVÍZI 1 04%

LENTI 58

LETENYEI 42%

NAGYKANIZSAI 89%

Forrás: A *VÁTI Kht, és **Kiss János Péter tanulmányai alapján szerkesztve

A település tehát jelenleg számos jellemzőjében elmarad az adottságai által predesztinált szinttől. A legalapvetőbb adatok Csepreget maximum közepes pozíciójúnak láttatják a hazai, illetve gyengének a régióbeli városrendszeren belül: sem a vállalkozói aktivitásban, sem a kereskedelemben nem rendelkezik jó mutatókkal, a turizmus jelentősége pedig kifejezetten alacsonynak tűnik városhálózati összevetésben.

26

22. táblázat: Csepreg pozíciója egyes gazdasági mutatók egy főre jutó értéke alapján a városhálózatban, 2009

Regisztrált vállalkozás összesen Működő társas vállalkozás Működő egyéni vállalkozás Kiskereskedelmi üzlet Vendéglátóhely Étterem, cukrászda Kereskedelmi szálláshely Vendégéjszaka

Csepreg pozíciója az egy főre jutó érték alapján a hazai városok* (304 db) a régió városai* (28 db) rangsorában közt 205 22 193 25 92 18 193 22 212 25 296 28 74 14 82 13

Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv 2009 alapján számítva

* megyei jogú városok és főváros nélkül

A város jelenlegi gazdasági bázisát a legszélesebb értelemben az az összesen 197 kisebbnagyobb vállalkozás jelenti, mely itt működik, szűkebb értelemben a 62 társas vállalkozás, dominánsan pedig az a nyolc legnagyobb, legalább 50 mFt saját tőkével bíró cég, amely kisvárosi szinten jelentős gazdasági erejűnek tekinthető, ez utóbbiak: ANOR-KER Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Csepregi Építőipari Kft., Öreg Malom Vendéglátó Kft., Répcementi CO-OP Kereskedelmi, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Kft., "SIKER" Ruhaipari Kft., UNIGALV Fémtömegcikk Felületkezelő Kft., UNIRIV Ipari és Kereskedelmi Kft, WFK-Ü Műanyagfeldolgozó Kft.. A lista rövid volta a helyi gazdasági bázis gyengeségét jól jellemzi, s tekintettel arra, hogy a legnagyobb foglalkoztató cég (Uniriv Kft.) állományi létszáma sem éri el a 100 főt, munkaerőpiac kínálati oldala is a városi szinttől jelentősen elmaradónak minősíthető. 23. táblázat: A vállalkozási aktivitás mutatói Csepregen (2009) Regisztrált vállalkozás Csepreg Csepreg 5000 fő alatti városok Városok összesen Ország összesen

Működő Működő társas vállalkozás vállalkozás Összesen (db) 408 197 62 Ezer lakosra vetítve (db/lakos) 116 56 18 155 56 21 167 82 45 159 70 37

Forrás: KSH területi Statisztikai Évkönyv 2004 alapján saját számítás

Működő egyéni vállalkozás 135 39 34 37 33

* megyeszékhelyek és főváros nélkül

A fenti adatok összességében, abszolút számokat tekintve viszonylag kis létszámú vállalkozói kört jeleznek, az adott településkategóriára jellemző helyzetnél némileg kedvezőtlenebb képest festve. Habár egyes népességarányos adatok megközelítik az ötezer fő alatti városok szintjét, a hasonló gazdasági térben működő régióbeli városoktól elmaradnak. Az ágazati megoszlás a regisztrált helyi vállalkozások teljes körére vonatkozóan kellő diverzifikáltságot mutatnak, egyszersmind a vasi kisvárosoktól eltérő struktúrát. A vállalkozások legnagyobb része a mezőgazdaságban (35%) és a szolgáltató ágazatokban (30%) tevékenykedik, de számottevő a kerskedelem (12%), az építőipar (10%) és az ipar (8%) és részesedése is. A megoszlás tekintetében a többi vasi kisvároshoz képest markáns csepregi 27

jellegzetessége emelhető ki a mezőgazdaság kiemelkedő jelentősége, míg a szolgáltatások jelentős mértékben átlag alatt reprezentáltak, s a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás súlya is szembetűnősen alacsony. 8. ábra: A csepregi vállalkozások ágazati megoszlása (2009) Csepreg

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 30% 21%

35%

Bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar, villamosenergia… Építőipar

43%

Vasi kisvárosok

Kereskedelem, gépjárműjavítás

5% 7%

4%

Szállítás, raktározás

12%

2%

11%

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

2% 8%

12%

Szolgáltatások

10%

Forrás: TEIR adatai alapján

A város fejlődési pályája szempontjából a múltban kifejezetten meghatározó jelentőségű mezőgazdaság helyi bázisú jelentős szereplői (TSZ, ÁG) megszűntek, néhány számottevő gazdálkodó képviseli csupán az üzemszerű agrártermelést – a termőföld jelentős részét településen kívüli agrárvállakozások bérlik. A mezőgazdaság településfejődésben játszott jövőbeli szerepe jelenleg bizonytalan, de a tradíciókra tekintettel nem elhanyagolható kérdés. Az ágazat jelentőségét a primér üzleti és jövedelemszerzési vagy foglalkoztatási szempontokon túl bizonyos egyéb tényezők felértékelhetik (térségi integráció, tudástranszferrel összefüggő városi szerepek, helyi termékek, szőlő, gyümölcs, vadászat, mint turisztikai kínálati elem stb.). A foglalkoztatást és a (tőkeerő, árbevétel által jelzett) gazdasági súlyt illetően lényegesebb szerepű iparon belül csupán néhány vállalkozás (és vállalkozó) jelenti a szféra gerincét (az Uniriv Kft és Unigalv Kft, a WFK-Ü Kft. és Fal Kft., Soproni és Társa Kft), az e cégek által végzett tevékenységek jelölik ki a számottevő súllyal jelenlevő iparágakat (fémtömegcikk ipar, műanyagipar, élelmiszeripar). A szektor jövője a meghatározó szereplők fejlesztéseitől (ilyen törekvések napirenden vannak) és a település iparteremtési szándékain és lehetőségein (mely téren az infrastrukturális feltételek és a tulajdonosi viszonyok jelentek komoly problémát) múlik. A jövőben igen komoly erőfeszítések szükségesek - egy még stabil gazdasági bázis kiformálódása lehetőségére tekintettel – újabb vállalkozások letelepítése és a helyi vállalkozások erősítésének segítése érdekében. A túlnyomórészt kisvállalkozásokra épülő, összességében korántsem meghatározó súlyú építőipar közelmúltjának egy jelentős szereplője érdelem említést (Csátép Kft), az ágazat perspektívái jelenleg erősen bizonytalanok. 28

A modern városi lét meghatározó jelentőségű, a szűken vett üzleti élet határain messze túlmutató szférája a tercier szektor (tágan értelmezve, a kereskedelemtől az egészségügyi szolgáltatásokig), melynek erőssége és minősége komoly minősítő tényezője a helyi gazdaságnak. E szféra a Csepregen a munkahelyek közel felét (48,2%) nyújtja – a vasi városok átlagának megfelelően. A (nagy országos lánc új helyi egységét nem számítva) 47 helyi kereskedelmi vállalkozás képviseli az ágazatot. Habár a kiskereskedelemben közismerten domináns a nagy országos hálózatok súlya (Csepregen csak egy képviselőjük van jelen), de itt a szereplők számának, a változatosságnak és a minőségi jegyeknek a jelentősége ugyancsak lényeges elem, ami aláhúzza a helyi szereplők fontosságát. 24. táblázat: A kereskedelem egyes mutatói Csepregen (2009)

Csepreg Csepreg 5000 fő alatti városok Városok összesen Ország összesen

ebből: Kiskeres festékek, vaskedelmi élelmiszer ruházati áruk, barkács- és üzlet üzlet és szaküzlet építési anyagok összesen áruház szaküzlete Összesen 47 13 7 2 Ezer lakosra vetítve 13,4 3,7 2,0 0,6

elektromos háztartási cikkek szaküzlete

üzemanyagtöltő állomás

1

2

0,3

0,6

18,3

5,7

2,9

1,4

0,2

0,4

17,2

4,3

2,8

1,5

0,4

0,2

14,7

4,3

2,1

1,2

0,3

0,2

Forrás: KSH területi Statisztikai Évkönyv 2009 alapján saját számítás

A kereskedelem jelenlété és a kereskedelmi ellátottságot illetően markáns képet festenek az adatok: összességében és minden fontos területen egyértelműen elmarad a település az átlagoktól, mg a hasonló nagyságú városok kategóriájában is. A szféra élénkítése – a nyilvánvaló jövedelmi összefüggések korlátainak léte mellett is – fontos távlati érdek. 25. táblázat: A vendéglátás egyes mutatói Csepregen (2009) Vendéglátóhely

Étterem, cukrászda Összesen 5 Ezer lakosra vetítve 1,4 6,6 4,0 3,6

Kereskedelmi szállásférőhely

Csepreg

16

131

Csepreg 5000 fő alatti városok Városok összesen Ország összesen

4,6 9,5 6,1 5,7

37,4 142,9 32,4 30,1

Forrás: KSH Területi Statisztikai Évkönyv 2004 alapján saját számítás

A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (turizmussal nyilvánvalóan szorosan összefüggő) ágazatában ugyancsak jelentősen átlag alatti jellemzőkkel bír a város. A kereskedelmi egységek száma városi szinten meglehetősen alacsony, a vendéglátóhelyek és éttermek sűrűsége jelentősen elmarad a kisvárosi és városi átlagoktól. A kereskedelmi szálláshelyek számát illetően igen nem jelentkezik ez az elmaradás. 29

A szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazatot jelenléte nem számottevő. A szolgáltató szféra – mint a városiasság egyik fokmérője - jellemzően mikro- és kisvállalkozásokra túlsúlyával jellemezhető területén összesen 121 regisztrált szereplő van jelen, legtöbben az ingatlanügyletek (47 db), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (22), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (12) kategóriában. Habár e szám abszolút mértékben jelentősnek tűnik, a lakosságarányosan sűrűség kifejezetten alacsony, elmarad minden vasi kisvárosétól, s a kisvárosok összesített mutatójának kétharmadát sem éri el a helyi adat.

4.2. Gazdasági teljesítmény és jövedelemszint A város gazdasági erejének, gazdasági szerkezete életképességének, illetve általános versenyképességének egzakt megítélése számos módszertani probléma miatt problematikus, a környező kisvárosokkal való összevetés ugyancsak. Minősítési és viszonyítási alapként hivatalos statisztikák és adatbázisok csak a szervezetek számát és összetételét, valamint a foglakozási szerkezetet illetően állnak rendelkezésre; az ezeken túlmutató – de egy reális kép felvázolásához nem kevésbé szükséges - információk elérhetősége meglehetősen esetleges. (Egyáltalán nem állnak rendelkezésre városi szinten azok az adatok, melyek a különböző területi egységek – elsősorban országok és régiók – gazdaságának szokásos „makro-jellegű” minősítői, mint a GDP, vagy annak különböző alternatívái.)

Településen képződő összjövedelem változása reálértéken (2008 adata az 1994-es érték %-ában)

9. ábra: A megye kistérségeinek pozíciója az adóköteles jövedelmek szintje és növekedése tekintetében, (1994-)2008 180

Vasvári

Őriszentpéteri

Csepregi

Celldömölki

Szentgotthárdi

Sárvári

Körmendi

170 160 Szombathelyi 150 140 130 Kőszegi

120 600 000

650 000

Zala megye

RÉGIÓ

Vas megye

Győr-Moson-Sopron megye

700 000 750 000 800 000 850 000 900 000 950 000 1 000 000 Személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy állandó lakosra, 2008 (Ft)

Forrás: APEH SZTADI 1994, KSH Területi statisztikai évkönyv 2009.

Az egyetlen objektívnak tekinthető (és elérhető) mérce, a településen képződő jövedelmek nagysága. Habár e mutató sem mentes a bizonytalanságoktól (pl. szürke gazdaságban szerzett jövedelmek), ennek tendenciái viszonylag jól közelítik a helyi (átlagos) prosperitást (az adatok korrelációja a GDP-vel általában erős), illetve lakossági „jólétet”. Az adatok elemzésénél figyelembe veendő szempont, hogy a város gazdaságának kistérségi hatásai 30

vannak: az itt képződő jövedelmek részben a környező falvakban élőknél jelennek meg, másfelől a környékbeli falvak vállalkozásainak lehetőségeit is sok tekintetben befolyásolja a város – ennek megfelelően érdemes a vizsgálatot elsősorban kistérségi szinten végezni. A 9. ábra azt mutatja (a szubjektív, egyéni jólétre vonatkozó érzetekkel nem feltétlenül összhangban), hogy Csepreg (és Bük) térsége a régión belül nem tekinthető kedvező helyzetűnek az átlagos jövedelemszintet illetően, de a jövedelmek dinamikája némileg jobb az átlagosnál. A lakosságarányos jövedelemszint terén csak a két leginkább hátrányos helyzetű kisváros vonzáskörzetét előzi meg, ami korántsem kielégítő. A mutatók természetesen nem mutatják a jövedelmi különbségeket, s valószínűleg kissé felfelé torzítanak a hivatalos munkahelyek és bevallott jövedelmek magasabb arányával összefüggésben (vö. a közkeletűen gazdagnak tekintett idegenforgalmi városok, mint Keszthely, Hévíz, Zalakaros az adóköteles jövedelmek alapján kirajzolódó hátrányos helyzete a statisztikák információi alapján nehezen indokolható). A városok és kistérségeik jellemzői között kifejezetten erős az összefüggés. A városok lakóinak adóköteles jövedelmeit összevetve azonban Csepreg helyzete még kedvezőtlenebb képet fest. Kiemelt figyelmet érdemlő körülmény, hogy itt a legalacsonyabb mind az egy adófizetőre, mind az egy lakosra jutó jövedelem nagysága, azok értéke nem éri el a kisvárosok átlagának 85%-át. E kifejezetten kritikus probléma részben következménye a város munkapiacán lezajlott folyamatoknak (korábbi markáns agrárdominancia, majd a munkahelyek megszűnése), másrészt oka a település számos jelenlegi gyengeségének és konfliktushelyzetének (gyenge vásárlóerő, vállalkozói aktivitás). 10. ábra: A Vas megyei kisvárosok jövedelmi különbségei (2009) 2 000 000

Egy adófizetőre jutó belföldi jövedelem

Egy lakosra jutó belföldi jövedelem

1 800 000 1 600 000 1 400 000 1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0

Forrás: TEIR

szaggatott vonalak: kisvárosok átlagai

31

4.3. Telephelyi feltételek és lehetőségek Csepreg gazdaságföldrajzi némileg ellentmondásos: a határközelség előnyeit a közúti (alacsonyabb rendű útvonalak) és vasúti elérhetőség (vasúti kapcsolat, iparvágány hiánya) kevésbé optimális viszonyai árnyékolják be, mely szituációt a középtávú közútfejlesztések jelentősen megváltoztathatják pozitív irányba. E sajátos körülmények (kiegészülve bizonyos tradíciókkal és kompetenciákkal összefüggő hiányokkal) feltehetőleg erősen összefüggnek a város telephelyi vonzerejének mérsékeltségével, tőkevonzó képességének erőtlenségével. Pusztán az adottságok és az azok által generált spontán folyamatok nem elegendők tehát a helyi gazdaság elfogadható fejlődési pályára állásához, ahhoz erőteljes tudatos és aktív ösztönző tevékenységre volna szükség. Az ilyen jellegű, megfelelő hatékonyságú aktivitás azonban az utóbbi évtizedben nem tudott megerősödni (számos ok mellett a szükséges források korlátaival is összefüggésben): nem intézményesült a városban egy hatékony gazdaságfejlesztési intézményrendszer és nem kristályosodott ki egy jól működő gyakorlat. Ennek hiánya és szükségessége azonban a fenti számok alapján – és a közismert problémák miatt – nyilvánvaló, a szűkös források mellett is komoly erőfeszítéseket igénylő. A valós problémák új magatartásmódokra és intézkedésekre kényszeríthetik az önkormányzatot, új – és folyamatosan megújítandó – települési gazdaságpolitikai megoldások keresését igénylik. A világos célok érdekében tett lényeges lépés volt az iparterület kialakítása a várostól északra fekvő körforgalomnál. A terület eladása és az azt követően felmerült jogviták után kialakult helyzetben 12 hektáros, további 12 hektárral bővíthető terület hasznosítása holtpontra jutott, ami – különös tekintettel az alternatív ipartelepítési helyszínek hiányára - a helyi gazdaságfejlődés lehetőségeit komolyan korlátozza. A helyzet rendezése és az ingatlan – infrastrukturális háttérrel (szennyvíz) párhuzamos – fejlesztése a következő évek egyik várospolitikai kulcskérdése. Az ipartelepítés, mint elsődleges feladat mellett az önkormányzat által kijelölt másik stratégiai gazdaságfejlesztési irány a turizmus új alapokra helyezése.

4.4. Turizmus A varos turizmusa jelenleg meglehetősen alacsony szintű, úgy a többi vasi városhoz, mint saját lehetőségeihez képest elmaradott. A vendégforgalom csekély (az évi 1360 vendég meglehetősen kevés, a vendégéjszakák rangsorában 90 magyarországi város előzi meg Csepreget), a mutatók trendje mérsékelten emelkedő. A legfontosabb adatok lakosságarányos értékét illetően nem kirívóan alacsonyak Csepreg mutatói: a kereskedelmi férőhelyek, a vendégek és a vendégéjszakák tekintetében is középmezőnyös a település a megyén belüli városi rangsorban, az átlagos tartózkodási idő pedig viszonylag magasnak is mondható. Ami a kínálati oldalt illeti, Csepreg és környéke számos olyan adottsággal rendelkezik, mely a turizmus szempontjából figyelemre méltó, amely turisztikai termékké formálva kínálati elemként a turisták számára értéket nyújthat. Ezek részletes számbavétele és koncepciózus fejlesztése elengedhetetlen azon ambíciók megvalósulásához, melyek a városban megfogalmazónak. A város turisztikai vonzerőlista tartalmaz néhány kiemelkedő jelentőségű és markáns elemet, melyek középpontba állításával, megvalósítható egy komplex fejlesztési program, amiben megtalálhatják a helyüket az önmagukban kevésbé intenzív hatású attrakciók is. Érdemes figyelemmel lenni azonban arra a tényre, hogy a város idegenforgalmi fejlesztése – már csak Bük jelenléte miatt is - a kistérségi, illetve regionális kontextusból nem ragadható ki, a 32

környezeti feltételeket és lehetőségeket a helyi célokkal össze szükséges hangolni. A kistérségi adottságok és jellemzők beépítése a helyi termékfejlesztés koncepcionális kereteibe külön figyelmet érdemel a városi stratégia véglegesítésénél és megvalósításánál. 26. táblázat: Néhány turisztikai mutató Vas megye kisvárosiban (2009) Kereskedelmi szálláshelyek Város Bük Celldömölk Csepreg Körmend Kőszeg Őriszentpéter Répcelak Sárvár Szentgotthárd Vasvár Vép

férőhelyei 1000 db lakosra

5 271 123 131 81 481 79 – 2 627 344 130 –

vendégei 1000 fő lakosra

1 581 131 431 11 881 40 1 360 7 3 918 42 13 010 66 1 043 – 172 137 239 39 9 555 29 269 –

39 410 76 410 327 1 129 869 8 962 1 081 60

vendégéjszakái 1000 éj lakosra

531 996 159 519 1 778 154 3 707 1 118 5 556 464 32 074 2 783 2 594 2 162 – 377 060 24 624 19 380 2 193 1 168 258 –

átlagos tartózkodási idő (nap)

4,0 2,0 2,7 1,4 2,5 2,5 – 2,7 2,0 4,3 –

Forrás: KSH területi Statisztikai Évkönyv 2009 alapján

Ami a regionális feltételrendszert – mint finanszírozási szempontból is releváns vonatkoztatási rendszert - illeti, a térségi turizmusfejlesztési programokban egyáltalán nem számolnak a várossal, mint értékelhető turisztikai célponttal. Sem a korábbi – részletes regionális vonzerőleltárt is tartalmazó - regionális turizmusfejlesztési stratégiában sem a 2006-ban elfogadott, „ A Nyugat-Dunántúl Turisztikai Régió turizmusfejlesztési stratégiája 2007-2013” (Régiófókusz Kht - szakértői team) című dokumentumban nem jelenik meg Csepreg semmilyen szövegösszefüggésben. Vagyis: igazán markáns turisztikai attrakció és számottevő regionális szintű figyelem és pozitív finanszírozási kilátások hiányában csak a valóban aktív saját önszerveződő kezdeményezések és a helyi értékek kreatív menedzselése estén van esélye a városnak a turisztikai piacra lépésre. Komolyan számba kell venni a város hasznosítható adottságait (egyúttal a korábbi alapos vonzerő-leltárokat és hasznosítási lehetőségeket is újragondolni) és kijelölni, majd mozgásba hozni azokat a kulcsterületeket, melyek kristályosodási pontjai lehetnek egy hosszú távon versenyképes helyi turisztikai ágazatnak. A korábbi elemzések tapasztalatai és a mai folyamatok irányai alapján a következő attrakciók jelenthetik (részben mert jelen vannak, részben mert számottevő potenciállal bírnak) az ágazati fejődés alapját:  Turizmusföldrajzi helyzet: a megye két fontos turisztikai célpontja, az évi 131 ezer vendéget fogadó Bük és 32 ezer szálláshelyen regisztrált látogatónál jóval többet vonzó Kőszeg (és a piacon jól ismert az Írottkő Natúrpark) közt elhelyezkedő város e jelenlevő jelentős vendégkör nyújtotta stratégiai pozíciót mindeddig csak nagyon töredékesen használta ki, habár az irányukba történő kapcsolatépítésben feltehetően nagy tartalékok rejlenek.  A szőlőhegyhez és a helyi bor- és gyümölcskultúrához kötődő értékek: a szőlőhegy kiváló természeti adottságok, illetve az utóbbi években a helyi borturizmusban lezajlott fejlesztések jó alapot (létrejött kínálati elemeket és már meglévő fogyasztókat) jelentenek a továbblépéshez és az intenzív piaci megjelenéshez. Problémaként az 33

állandó létesítmények hiánya, a vendégfogadás feltételeinek javítandósága és bizonyos infrastrukturális hiányosságok (hegyi utak, szennyvíz) nehezítik a piacépítést.  Tavak (és vízfelületek) kínálta attrakciók: a város területén található három tó (Benehegyi tó, Téglagyári tó, Boldogasszony-tó) és a Répce-meder kiváló lehetőségeket nyújt a horgászat és a vízparti aktivitások számára. A fejlesztést különösen a legnagyobb, egykori TSZ-tó tulajdonosa és a várospolitika közti összhang megteremtésének mai nehézségei jelentik.  Vadászat: a település határában található 8050 hektáros terület vadakban (főleg vaddisznó, a gímszarvas, őz) kellően gazdag ahhoz, hogy a vadászturizmus kellően hangsúlyosan megjelenjen a turisztikai termékfejlesztésben.  Lovaglás: a lovaglás helyi hagyományai, jelentős rendezvényei és az aktivizálódó személyi-infrastrukturális háttér e területet is figyelemre méltóvá teszi a fejlesztések irányai tekintetében.  Vallási értékek: Csepreg jelentős búcsújáróhely, vonzó szakrális attrakciói vannak (templomok, kálvária), és nem mellékesen részét képez formálódó Mária-útnak, mely adottságok összességében elérik azt a kritikus tömeget, ami már valós perspektívát kínál a vallási turizmus számára.  A természeti környezet kínálta szabadtéri aktivások: a városkörnyék adottságai kiválóak a bakancsos és kerékpáros turisták és egyéb (akár sport, akár természetbarát, akár ismeretterjesztő) szabadtéri tevékenységek számára – a feltételrendszer is formálódik (kijelölt túraútvonalak, hagyományos programok), de a lehetőségek kibontása még korántsem teljes.  Rendezvények: a gazdag helyi kultúra és a nagyszámú városi rendezvény sokszínű és gazdag kínálatot képez már ma is, s e meghatározó – a város arculata szempontjából is kiemelkedő– jelentőségű terület tudatos alakítása a helyi turizmus dinamizálásában kulcsszerepet játszhat.  Városkép és várostörténeti jelentőségű helyszínek: a megújult városközpont és város múltját reprezentáló helyszínek (objektumok,emlékművek és -táblák) ma már kellően attraktívvá váltak ahhoz, hogy vonzerőkét számolni lehessen velük. A vonzerők száma és sokszínűsége egyaránt tekintélyes – ha egyenként kis intenzitású elemek sorakoznak is egymás mellett, azok összességében alkalmasak arra, hogy megfelelő menedzseléssel komoly súlyú turisztikai termékek formálódhassanak. A jelen egyik fő problémája azonban épp a menedzsment: habár rendkívül aktív, elkötelezett szereplők rendkívül értékes munkája az elmúl évtizedben komoly eredményekre vezetett, de nem volt egy olyan központi szereplő vagy erőtér, aki a megfelelő hatékonyságú koordinációt kellő felhatalmazással és felelősséggel tudta volna megvalósítani. A turisztikai információs iroda létrejöttével ennek a csirája létrejöhet, de határozott várospolitikai döntéseknek kell születniük és a helyi érintettek szakmai-szervezeti konszenzusa is szükséges ahhoz, hogy valóban létrejöhessen egy hatékony helyi turizmusmenedzsment. A viszonylagos vonzerőgazdagság ellenére – amint azt a keresleti információk mutatják – még nem olyan élénk a város turizmusa, mint amilyennek azt az érintettek látni szeretnék. Ennek okai közt azonban – a fenti, épp csak elindult folyamatok, a helyi termékfejlesztés kezdeti stádiumban volta mellett - jelenleg még előkelő helyen áll a fogadóképesség elégtelen volta is (szállásférőhelyek szűkössége, a turisztikai infrastruktúra egyéb elemei) is. E szféra fejlesztésének ugyancsak nagy figyelmet kell szentelni a turisztikai termékfejlesztés kiemelt elemeinek megvalósítása mellett. 34

5. MŰSZAKI ÉS KOMMUNÁLIS INFRASTRUKTÚRA 5.1. A lakáshelyzet és a lakások infrastrukturális felszereltsége Csepregen 2009 év végén összesen 1231 db lakást tartottak nyilván, ez 3,5 százalékos emelkedés a 2001. évi népszámlálás óta, mely pozitív változás csak fele a vasi kisvárosokban tapasztalt átlagnak. A városban 2001 óta évente átlagosan 5,6 lakást építenek, ami meglehetősen kevés. 27. táblázat: A lakóegységek megoszlása, a lakott lakások aránya (%) 2001-ben Város

Száz lakásra jutó lakos 2009. dec. 31. 1 623 210 4 761 230

Lakásállomány,. Lakásállomány 2001. dec. 31 1 201 4 497

Bük Celldömölk Csepreg Körmend Kőszeg Őriszentpéter Répcelak Sárvár Szentgotthárd Vasvár Vép Összesen

Lakásállomány Lakott lakások változása aránya 2001-2009 (%) 2001 35,1 86 5,9 95

1 231

1 274

275

3,5

91

4 762 4 303 492 1 013 5 960 3 117 1 873 1 120 29 569

5 085 4 625 530 1 061 6 228 3 346 1 929 1 176 31 638

234 260 224 226 239 265 224 290 243

6,8 7,5 7,7 4,7 4,5 7,3 3,0 5,0 7,0

96 93 92 96 94 94 90 96 94

Forrás: KSH területi Statisztikai Évkönyv 2009 és Népszámlálás 2001. KSH Bp. alapján

A legutóbbi népszámlálás adatai alapján Csepregen a lakások életkoruk alapján meglehetősen vegyes képet mutatna: egyfelől a lakásállománynak 10,5%-a épült 1990 után, ami jóval átlag feletti szint, ugyanakkor hasonlóképpen sok (átlag feletti) a kifejezetten koros épületek aránya is. E helyzeten az utóbbi évtized lanyha lakásépítési kedve inkább ront, mint javít. 28. táblázat: A lakások megoszlása (%) építésük éve szerint 2001-ben Az 1945 előtt 18,6 28,0

1945-1969 22,3 19,8

1970-1979 17,7 30,7

1980-1989 20,2 15,3

1990 után 21,3 6,2

Csepreg

30,5

24,6

20,0

14,4

10,5

Körmend Kőszeg Őriszentpéter Répcelak Sárvár Szentgotthárd Vasvár Vép Együtt

17,8 35,4 26,5 6,4 20,0 30,2 29,6 15,2 24,6

20,4 13,2 23,8 38,2 22,2 21,8 29,3 40,5 22,0

29,5 27,1 21,8 25,1 28,7 21,9 18,9 16,8 26,1

22,5 17,4 18,7 24,7 21,3 14,9 17,1 17,3 18,7

9,7 6,9 9,2 5,5 7,8 11,2 5,1 10,2 8,6

Város Bük Celldömölk

Forrás: Népszámlálás 2001. KSH Bp.

35

A lakások minőségi tulajdonságai is heterogén képet festenek. Egyrészt szembetűnően magas a komfort nélküli és félkomfortos lakások aránya, másrészt hasonlóképpen látványos a pozitív eltérés az átlagos szobaszám és az alapterület tekintetében a kisvárosi átlagtól. 2001-ben a csepregi lakások alapterülete 93 m2, a legalább négy szobás lakások aránya pedig 26,3%, mely mutatók tekintetében csak Bük helyzete mutatkozik kedvezőbbnek. 29. táblázat: A lakások komfortossága és mérete (2001) Komfort nélküli Város Bük Celldömölk

FélÖsszEgy lakásra komKom- komfor- Szükség- Átlagos jutó alap fortos fortos tos és egyéb szobaterület lakások száma 2001 (db) szám (m2) 5,7 2,8 16,9 72,6 2,0 3,5 110 5,7 3,7 48,2 41,0 1,3 2,6 77

Legalább 4 szobás lakások aránya 37,6 14,8

Csepreg

11,1

6,5

24,0

55,0

3,4

2,9

93

26,3

Körmend Kőszeg Őriszentpéter Répcelak Sárvár Szentgotthárd Vasvár Vép Együtt

4,3 2,5 12,1 2,0 4,4 5,6 12,1 6,3 5,4

2,4 3,0 7,4 2,7 3,4 4,9 8,0 3,2 3,8

27,0 40,6 30,2 72,7 31,2 27,0 35,0 37,7 35,1

64,2 51,5 46,4 21,2 58,8 60,4 41,4 50,6 53,5

2,1 2,4 3,9 1,5 2,2 2,1 3,5 2,2 2,2

2,6 2,5 2,6 2,9 2,6 2,7 2,4 2,9 2,7

73 74 87 86 77 82 76 92 79

17,1 14,4 16,6 22,5 16,1 20,4 11,2 23,4 17,7

Forrás: Népszámlálás 2001. KSH Bp.

A lakások jellegét illetően kifejezetten kevés (2,1%) az emeletes házak aránya és kisvárosi szinten is kiemelkedően magas (97,1) az egylakásos épületek aránya, azaz nagyon kevés az emeletes tömbház, ami a mezővárosias jelleg megőrződésére utalhat.

5.2. Kommunális infrastruktúra, városüzemeltetés A település kommunális infrastruktúra rendszere megfelelő, az alapvető igényeknek megfelelő. A város villamos energia ellátó hálózata már évtizedekkel ezelőtt kiépült, minden lakás ellátott villamos árammal (s Hegyközségben is kiépült ki a hálózat). A lakossági szükségletek kielégítettek a közületi igények függvényben a rendszer továbbfejlesztésének lehetőségei adottak. A hálózatfejlesztési tervekben szerepel rendszerhasználói igény által generált beruházásként a 2010-2015 időszakra a Szombathely Vépi út – Kőszeg távvezetékhez Csepreg bekötése T-ponttal és egy új 120/20 kV-os alállomás létesítése a városban 16 MVAes transzformátorral. Vezetékes gáz gerincvezetéke 1993 nyarára épült ki a településen, a Répcelak-Sopron fővezetékhez, illetve az újkéri gázátadóhoz csatlakozva. A azóta eltelt évek során a háztartások 76%-a került kötött rákötésre, mely érték magasnak minősíthető, további számottevő bővülése nem várható. A vezetékes vízhálózat kiépítése 1963-65-től indult, s a mára elért 96%-os szint megfelelő ellátottságot jelent; a csepregi vízmű 5 db kútjából 658 m3/nap átlagos vízmennyiség termelhető ki, ami a mikrotérségi mennyiségi igényeknek megfelel. A csepregi ivóvíz arzén, vas és mangántartalma azonban a magyar szabványnak megfelel ugyan, de a 2010 után 36

érvényes, szigorúbb európai uniósnak már nem, így egy e problémát kezelő fejlesztés szükségszerűvé vált. (Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 6. számú melléklete a „2009. december 25-ig teljesítendő feladatok” közt nevesítette a „0,03-0,01 mg/l közötti koncentrációjú arzéntartalmú vízzel ellátott települések”, közte Csepreg, valamint a térségből Acsád, Csepreg, Horvátzsidány, Iklanberény, Kiszsidány, Lócs, Ólmod, Peresznye, Sajtoskál, Simaság, Tormásliget, Vasszilvágy helyzetének rendezését.) A megvalósítás - a vízmű gépészeti berendezéseinek korszerűsítésével is járó – folyamata Csepreg Város Önkormányzata gesztorságával, a Vasivíz Zrt. közreműködésével, Kiszsidány, Horvátzsidány, Peresznye és Ólmod Község önkormányzataival közösen pályázati források segítségével (KEOP) megindult. Az új tisztító megépítés és az elszennyeződött hálózat rekonstrukciója után nemcsak tisztább és egészségesebb lesz az ivóvíz az érintett településeken, hanem a szolgáltatás is folyamatosabbá válik, s ritkábban lesz ivóvíz kimaradás tapasztalható. 30. táblázat: A kommunális infrastruktúra néhány adata a Vas megyei kisvárosokban

Város

Bük Celldömölk Csepreg Körmend Kőszeg Őriszentpéter Répcelak Sárvár Szentgotthárd Vasvár Vép Összesen

Szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) 85 79 100 62 96 92 97 77 100 97 96 81 99 91 100 97 97 79 100 35 90 78 98 81

Vízcsőhálózatba bekapcsolt

Háztartási villamosenergiafogyasztók száma

Gázzal fűtött

79 78 76 51 55 33 98 62 57 43 90 63

Közvilágítási fényforrások száma

a lakások számára vetítve 115 120 121 114 146 106 106 119 108 118 101 120

49 30 49 33 40 38 40 31 39 41 35

Forrás: Vas megyei statisztikai évkönyv, KSH. 2009.

A csatornázás Csepregen 1965-70 között indult, kezdetben nagyon vontatottan haladt, de mára a rákötések aránya 92%, ami Sárvár és Kőszeg után a legmagasabb a megye kisvárosai közt. A csatornahálózat főnyomócsöve 8,3 km hosszú, a bekötővezeték hálózat 4,5 km. 2007ban a bekötött fogyasztóktól 232 ezer m3/év szennyvíz keletkezett, mely érték a 600 m3/nap kapacitáshoz viszonyítottan önmagában is magas, a létező jelentős bővítési igényeket (ipartelepítés, hegyközség) a rendszer a mai feltételek mellett nem tudja kezelni. A túlterhelt szennyvíztisztító fejlesztése szükséges: a Répce védelme a telep kapacitásának növelését teszi szükségessé, a jelenlegi szintről a duplájára, 1200 m3/nap-ra. Távhő- és melegvízellátás nincs a településen, s a tervekben sem szerepel. A városban – a lakások 55%-ában elérhető - kábeltelevíziós hálózat működik, üzemeltetője a Trió Média Kft. Az üzemeltetés és szolgáltatásnyújtás optimális rendszerének kialakítása érdekében alternatív megoldások folyamatos keresése, mérlegelése szükséges.

37

Csepregen a szilárd háztartási hulladékot 1982-től gyűjtik rendszeresen, a nyolcvanas években a helyi költségvetési üzem majd a büki Parkom Bt. illetve Városgazda Kft. közreműködésével. A jelenlegi szolgáltató a Rekultív Kft-vel, a vele kötött megállapodás a hulladékkezelés hosszabb távú rendezettségét biztosítja. Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya átlagosnak tekinthető. 31. táblázat: Egyes környezeti jellemzők a vasi kisvárosokban (2009) Egy lakosra jutó zöldterület Város Bük Celldömölk Csepreg Körmend Kőszeg Őriszentpéter Répcelak Sárvár Szentgotthárd Vasvár Vép

m² 22,3 53,9 9,2 48,9 12,0 26,6 12,6 25,8 12,0 6,3 7,8

Rendszeresen tisztított közterület ezer m² 3,0 15,0 15,0 276,1 120,0 7,0 – 189,5 125,0 17,5 –

Rendszeres Egy lakosra jutó hulladékgyűjtésbe bevont elvezetett lakások szennyvíz száma aránya m³ 1 158 71,3 130,4 4 519 94,9 24,3 1 085 85,2 26,0 5 012 98,6 26,7 4 414 95,4 27,5 413 77,9 32,3 932 87,8 36,7 6 089 97,8 34,4 2 857 85,4 23,8 1 921 99,6 11,4 917 78,0 28,4

Forrás: Vas megyei statisztikai évkönyv, KSH. 2009.

Csepregen a zöldterületek és gondozandó közterületek nagysága más kisvárosokhoz képest viszonylag kicsi, de az azokhoz kapcsolódó feladatok ellátása jelentős terhet jelent, nem megfelelő magvalósulása rontja a városi közérzetet. E feladatok (zöldterületek, védett területek gondozása, köztisztaság biztosítása) a megújult városközponttal összefüggésben fokozott figyelmet érdemelnek, az optimális megoldás keresése napirenden szerepel. A csepregi temető üzemeltetését a Vas Megyei Temetkezési Vállalat végzi az önkormányzattal kötött temetőüzemeltetési és kegyeleti közszolgáltatói szerződés alapján.

6. VÁROSFEJLESZTÉS, VÁROSPOLITIKA A város irányítását végző önkormányzat, illetve képviselőtestülete a rendszerváltozás óta minden ciklusban kellő stabilitással működött, a városirányítás politikai háttere szilárdan kiépült. A várost vezető koalíciók pártkötődési és személyi összetételét a választások rendszerint megváltoztatták ugyan a váltások azonban nem okoztak számottevő törést a folyamatokban. A város vezetésében a parlamenti pártoknak van döntő szerepe helyi szervezeteik révén. E tény biztosítja az országos politikához, döntési központokhoz való – hivatalos kapcsolatokat kiegészítő - kötődés (formális és informális) csatornáit, aminek jelentősége a központosított forráselosztás mai rendszerében nem csekély. A két legutóbbi önkormányzati választáson a polgármester-választást különböző támogatottsági hátterű jelöltek (FIDESZ-KDNP-NF, majd független) nyerték, de a képviselőtestületben a polgármestert adó párt egyik esetben sem rendelkezett többséggel, mindkét esetben a függetlenek száma meghatározó. Noha a pártpreferenciák (és értékrend-eltérések) vezetnek bizonyos kérdésekben eltérő válaszokhoz, Csepregen a helyi politikát – habár személyes különbözőségek, megközelítések jelen vannak - nem jellemzi az országos politika által kijelölt törésvonalak menti éles szembenállás. Az utóbbi években a településfejlesztésre 38

vonatkozóan megfogalmazódott szervezeti-, párt- és egyéni programok közt meglehetősen nagy az átfedés, a helyi közélet szereplői a legfontosabb célokban lényegében azonos álláspontot foglalnak el (a megoldási módokban ugyanakkor léteznek különbségek). 11. ábra: A képviselőtestület megoszlása 2006 és 2010 után, támogató szervezetek szerint 2006

2010

Fidesz/KDNP Fidesz/KDNP/Nemzeti Fórum független Magyar Demokrata Fórum

Forrás: Országos Választási Iroda, www.valasztas.hu/

A várost vezető polgármester mellett egy alpolgármester tevékenykedik, a hat fős képviselőtestület munkáját két szakmai bizottság segíti (Humánpolitikai Bizottság, Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság), ami megfelel a realitásoknak. A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítését és ügyrendjét a feladatok által meghatározott, személyi állománya a feladatellátáshoz szükséges szakképesítéssel rendelkezik. A városirányításra és a hivatali működésre, azok hatékonyságára vonatkozóan felmérés nem készült, annak minősítésére nincs mód, de a menedzsment minőségének, hatékonyságának folyamatos javítása személyektől és szereplőktől független követelményként megfogalmazható és az arra irányuló törekvés ennek megfelelően tapasztalható. Ami a különböző időszakok városvezetéseinek fejlesztési elképzeléseit illeti Csepreg elmúlt évtizedbeli fejlődési pályáját – miként a többi városét is – erőteljesen behatárolták azok a külső kényszerek, melyek az ország makrogazdasági helyzetéből és az önkormányzati rendszer szabályozásának aktuális körülményeiből fakadtak, viszonylag szűk mezsgyét hagyva a saját stratégiai elképzelések megvalósításának. E szűk mozgásteret tovább korlátozták a város évek óta átlagnál kedvezőtlenebb finanszírozási feltételei. Mindamellett a helyi fejlesztések tekintetében érzékelhető tervező aktivás zajlott/zajlik aminek eredményeképp számos elképzelést fogalmazódott meg, de az elmúlt években s a megvalósult beruházások száma és nagyságrendje is figyelemre méltó – ezek sorában a legújabb, és várospolitikai szempontból legnagyobb jelentőségű a városközont revitalizációs program, mely sok tekintetben új perspektívákat ígér a helyi fejlődés számára. Általában véve a városban (és a kistérségben) a különböző szintű fejlesztési dokumentumok (általános és ágazat koncepciók, ciklushoz kötött gazdasági programok) egymással összhangban emelik ki fejlesztéspolitikai célként az alábbiakat:  Életszínvonal emelése  Társadalmi béke és kohézió  Fenntarthatóság A nagyon általános célkitűzések mögött rendszerint olyan jövőkép-elemek rejlenek, mint a 39

 stabil gazdasági bázis, erősödő szolgáltató szférával, számottevő ipari jelenléttel, sokszínűsége idegenforgalmi kínálattal és a turizmust is szolgáló helyi termékekkel, illetve  magas szintű infrastruktúra és a kultúrával átitatott, társadalmi konfliktusoktól mentes települési légkör. A települési és kistérségi célok megvalósulása szempontjából kulcsfontosságú beavatkozási területként került azonosításra a közvetlen belváros, azzal az indokkal, hogy az itt megvalósuló fejlesztések hatásai messze túlmutatnak a határoló utcákon, s a kinyilvánított prioritás alapján megvalósult városközpont revitalizációtól e hatások tényleges kibontakozását várja minden érintett. A városközpont mellett azonban számos ágazati (iparterület, megújuló energiák, turizmus, kultúra, infrastruktúra) és területi (Nádasdy/Schöller kastély és parkja a Szedenik villával, a kastély mellett található egykori TSZ-major, a régi Deák utcai sportpálya, a malomkerti sportpálya, a szőlőhegy) fejlesztési igény fogalmazódott meg az elmúlt évek során, melyek egységes koncepció alapján történő – a finanszírozási lehetőségek korlátai közti megvalósítása jelenti a következő évek fejlesztéspolitikájának a gerincét. A finanszírozási feltételek természetesen nagymértékben meghatározzák a fejlesztéspolitika lehetőségeit, mozgásterét. Csepreg esetében ez különösen komoly korlátot jelent a költségvetés évek óta kifejezetten feszített voltára tekintettel. 32. táblázat: Csepreg Város Önkormányzat egyszerűsített éves pénzforgalmi jelentésének adatai (2009) Megnevezés Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi és egyéb folyó kiadások Működési célú, támogatás értékű kiadások, egyéb támogatások Államháztartáson kívülre végleges működési pénzeszközátadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Felújítás Felhalmozási kiadások Felhalmozási célú támogatás értékű kiadások, egyéb támogatások Államháztartáson kívülre végleges felhalmozási pénzeszközátadások Hosszú lejáratú kölcsönök nyújtása Rövid lejáratú kölcsönök nyújtása Költségvetési pénzforgalmi kiadások összesen (01+...+12) Hosszú lejáratú hitelek Rövid lejáratú hitelek Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kiadásai Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kiadásai Finanszírozási kiadások összesen (14+...+17) Pénzforgalmi kiadások (13+18) Pénzforgalom nélküli kiadások További (lebonyolítási) célú kiadások Kiegyenlítő, függő, átfutó kiadások Kiadások összesen Intézményi működési bevételek Önkormányzatok sajátos működési bevételei Működési célú támogatás értékű bevételek, egyéb támogatások Államháztartáson kívülről végleges működési pénzeszközátvételek

40

eFt 297 082 88 865 143 030 32 833 3 553 0 21 541 21 428 0 10 242 0 0 618 574 23 307 0 0 0 23 307 641 881 0 0 100 641 981 45 586 199 964 73 659 350

% 46,3 13,8 22,3 5,1 0,6 3,4 3,3 1,6

96,4 3,6

3,6 100,0

100,0 6,6 29,1 10,7 0,1

Megnevezés Felhalmozási és tőke jellegű bevételek ebből: önkormányzatok sajátos felhalmozási és tőkebevételei Felhalmozási célú támogatás értékű bevételek, egyéb támogatások Államháztartáson kívülről végleges felhalmozási pénzeszközátvételek Támogatások, kiegészítések ebből: önkormányzatok költségvetési támogatása Hosszú lejáratú kölcsönök visszatérülése Rövid lejáratú kölcsönök visszatérülése Költségvetési pénzforgalmi bevételek összesen Hosszú lejáratú hitelek felvétele Rövid lejáratú hitelek felvétele Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bevételei Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bevételei Finanszírozási bevételek összesen (37+...+40) Pénzforgalmi bevételek (36+41) Pénzforgalom nélküli bevételek Továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek Kiegyenlítő, függő, átfutó bevételek Bevételek összesen Költségvetési bevételek és kiadások különbsége [költségvetési hiány /többlet(+)] Finanszírozási műveletek eredménye Továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek és kiadások különbsége Aktív és passzív pénzügyi műveletek egyenlege

eFt 11 234 10 892 1 584 9 642 283 784 283 784 56 0 625 859 30 000 0 0 0 30 000 655 859 32 297 0 -1 073 687 083 39 582 6 693 0 -1 173

% 1,6 1,6 0,2 1,4 41,3 41,3 0,0 91,1 4,4

4,4 95,5 4,7 -0,2 100,0

Forrás: Belügyi Közlöny 2010. szeptember 30.

A városfejlesztés előtt álló feladatok és a versenypozíció erősítésével kapcsolatos kihívások komoly forrásigényt támasztanak, ugyanakkor az önkormányzati finanszírozási rendszer ugyanakkor meglehetősen szűk teret hagy a települések „nem kötelező” feladatainak végrehajtására, saját fejlesztési elképzelések megvalósítására. Csepreg esetében is megfigyelhető a fejlesztéssel kapcsolatos költségvetési részarány alacsony szintje a működéséhez képest (legyen szó akár a bevételekről, akár a kiadásokról). A fejlesztések finanszírozása egyéb források híján az utóbbi években rendszeresen egyedi eseti forrásokból történt és/vagy tervezett, ezek egyre szűkülő lehetőségei (pályázati rendszer várható átalakulása előre nem látható volta; piacképes vagyonelemk hiánya) a fejlesztési célú stabil saját bevételek (helyi adók és díjak) felértékelődő szerepére hívná fel a figyelmet, de a mozgástér itt is szűkös. A működés-központúság és a szűk mozgástér az önkormányzati finanszírozás sokat vitatott rendszerének a következménye, amely helyzet várható jelentős változásának következményei ma még kiszámíthatatlanok (de feltehetően nem könnyítik meg a fejlesztések önkormányzati finanszírozhatóságát). Az önkormányzat bevételeinek nagyobb hányada a központi költségvetésből származik. Ezekkel kapcsolatosan azonban évek óta egyre nőtt a kötött felhasználás és erősödött a normativitás, ami erősen lecsökkentette a helyi tervezési és forrásszabályozási önállóságot. A gazdálkodás alapvető körülménye, hogy önkormányzatok alulfinanszírozottsága egyre erősebb (önkormányzatok támogatása alig/nem növekszik, a költségek főként a közalkalmazotti illetmények igen, egyes feladatellátáshoz kapcsolódó bevételt nem kapják meg teljes összegben az önkormányzatok), így folyamatosan napirenden kell tartani a megtakarítási lehetőségek keresését, bizonyos intézményi szűkítések kérdését – mindezt az elhatározott fejlesztések megvalósításának szándékai, az ezek iránti igényének erős nyomása mellett.

41

A költségvetés városfejlesztési szempontból legfontosabb tételét a helyileg szabályozott bevételek, azon belül is a helyi iparűzési adó jelenti. Ez az egyetlen olyan forrás, mellyel a helyi politika a folyamatokra hosszú távú céljai érdekében érdemben hatni tud. Ennek összege a bevételek kevesebb mint tizedét (6,4%) jelenti (2009-ben 43,6, mFt, aminek érdemi növekedésére nincsenek kilátások). 12. ábra: A helyi adók súlya a vasi kisvárosok bevételei közt (2009)

Répcelak Bük Szentgotthárd Sárvár Körmend Vép Celldömölk Kőszeg Vasvár CSEPREG Őriszentpéter 0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

Forrás: TEIR adatok alapján

A nagy volumenű fejlesztésekre (iskola, városközpont) az elmúlt években jelentős külső forrásokat sikerült bevonni, azonban – amellett hogy ezek nagyságának bizonyos mértékű csökkenése valószínűsíthető – a szükséges önrész biztosítása jelentősen megterhelte a költségvetést, így újabb számottevő önkormányzati beruházások indítására a jelenlegi feltételek mellett a közeljövőben nincs mód. Az önkormányzati erőforrások mellett a városi fejlesztési források jelentős tartalékát jelenti a magánszféra is. A lakossági hozzájárulások és a vállalkozói fejlesztések mellett a jövőben nagyobb hangsúlyt kaphatnak a közösségi-magán és intézmények közti partnerségen nyugvó projektek. A külső források bevonása (tőkevonzás, pályázati sikeresség) nyilvánvalóan nem puszta pénzügyi-finanszírozási kérdés, annak a városfejlesztés komplex rendszerébe kell beépülnie. Olyan modern városmenedzsment gyakorlatnak kell szervesülnie (és folyamatosan fejlődnie), mely képes a szükségletek és lehetőségek felismerésén, a megfelelő célok kijelölésén és az elinduló projektek lebonyolításán túl elhitetnie az érintettek különböző csoportjaival (lakosság, üzleti szféra, kormányzati döntéshozók, pályázatértékelők stb.) a deklarált szándékok helyességét és reális voltát illetően, megnyerve őket a folyamatok támogatására. Ennek érdekében olyan szemlélet és számos olyan módszer alkalmazása válik – mutatis mutandis - mindinkább szükségessé, amely az üzleti életben már bizonyította létjogosultságát. Mindenekelőtt nagy hangsúlyt kell kapnia a településmarketing komplex rendszerének, aminek a külső kommunikáció (és arculat) természetesen csak egy szelete (ami maga is csak egy komplex rendszer részeként tud igazán hatékonyan működni). 42

7. SWOT ANALÍZIS Belső tényezők Erősségek

Gyengeségek

Kedvező relatív földrajzi fekvés, az osztrák határhoz közeli helyzet

Kedvezőtlen közlekedés-földrajzi helyzet (főutak, vasút).

Kiegyensúlyozott természetföldrajzi adottságok, viszonylag jó környezeti állapot, elegendő felszín alatti vízkészletek.

Csökkenő és öregedő lakosság A képzett fiatalok elvándorlása A városnak oktatási vonzerejének csökkenése a középiskolás korosztályban

Egyedülálló táji adottságok (szőlőhegy, tavak, erdők érintetlen egysége) Általában megfelelő infrastrukturális ellátottság Kulturális és civil aktivitás magas szintje, erősödő ifjúsági aktivitás Nagyszámú és változatos turisztikai vonzerő

Képzettségi és munkapiaci kompetenciák hiányosságai Kedvezőtlen tendenciák a munkaerőpiacon, magas inaktivitás. Munkalehetőségek kifejezetten szűkös volta, az ipari telephelyek alacsony száma

Jól működő szociális ellátórendszer Az intézményhálózatban felhalmozott tapasztalatok és kompetenciák jelentős értéke

Gyenge vállalkozói aktivitás Idegenforgalom alacsony szintje

Erős vallási közösség, kulturális és turisztikai vonatkozásokkal

Munkaerőpiac sérülékenysége

Kisvárosias jelleg

A szennyvíztisztító kapacitáskorlátjával összefüggő szűk keresztmetszetek

Meglévő térségi funkciók erős tradíciókkal

Tartós forráshiány a város költségvetésében, helyi adóbevételek elégtelensége

Vonzó városközpont, közösségi terek

A lakossági vásárlóerő elégtelensége, helyi kereskedelem problémái Tulajdonosi konfliktusok a gazdaságfejődés szempontjából kulcsfontosságú területeken (iparterület, tó) Szolgáltatások, szabadidős lehetőségek elégtelensége Külső tényezők Lehetőségek A város – tervek szerint – kedvezőbbé váló közlekedés-földrajzi adottságainak a kihasználása (újraértékelődő logisztikai adottságok) Térségi és térségen kívüli kapcsolatok intenzifikálódásából származó lehetséges szinergikus hatások (Kőszeg, Bük, mikrotérség, testvérvárosok) A város külső megítélésnek vonzerejének javulása a lezajlott és folyó fejlesztésekkel összefüggésben

Veszélyek Finanszírozási lehetőségek túlzott beszűkülése (pl. a kastély hasznosításának problémái) A külső források elmaradása miatt megrekedő a fejlesztések Kistérségi központi szerep adminisztratív elveszítése, kistérségi kohézió gyengülése a közigazgatás átszerveződésének következtében A közútfejlesztés elmaradása, vagy nem kedvező nyomvonalú megvalósulásából származó veszteségek

Megújuló energiákkal kapcsolatos iparágak esetleges konjunktúrájának kihasználása Helyi értékek iránti érdeklődés és kereslet trendjének pozitív hatásai

43

44

II. Fejlesztési koncepció

45

46