CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Települési Fenntarthatósági Stratégia és Program

2010.

Csepreg Város Önkormányzata - Fenntarthatósági Stratégiája – 2010.

Tartalom 1

2

3

4

BEVEZETŐ...................................................................................................................... 4 1.1

A feladat indoklása és célja ..................................................................................... 6

1.2

Környezeti hatások.................................................................................................. 7

1.3

Általános klimatológiai viszonyok ......................................................................... 9

1.4

A település általános jellemzése............................................................................ 10

1.5

A környező települések vizsgálata.........................................................................11

1.6

Fenntarthatósági értékek....................................................................................... 12

A TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSAI ......................... 13 2.1

Utak állapota, útminőség ...................................................................................... 13

2.2

Kommunális infrastruktúra .................................................................................. 13

2.2.1

Csatornázás ....................................................................................................... 14

2.2.2

Közigazgatási rendszer, intézmények............................................................... 14

2.2.3

Hulladék (kommunális infrastruktúra) ............................................................ 15

2.2.4

Energiaellátás .................................................................................................... 17

A KÖRNYEZETÁLLAPOT JELLEMZŐI ...................................................................... 18 3.1

Levegő ................................................................................................................... 18

3.2

Vizek ..................................................................................................................... 18

3.3

Élővilág és természetvédelem............................................................................... 19

3.4

Települési és épített környezet .............................................................................. 21

FENTARTHATÓSÁGI STRATÉGIAI CÉLOK .............................................................. 22 4.1

5

A környezeti elemek védelme............................................................................... 22

4.1.1

Levegőtisztaság-védelem .................................................................................. 22

4.1.2

Felszíni és felszín alatti vizek védelme ............................................................. 23

4.2

Talaj- és földvédelem............................................................................................. 24

4.3

Települési és épített környezet védelme ............................................................... 25

4.3.1

A települési környezet védelme ........................................................................ 25

4.3.2

Közmű infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos feladatok.............................. 26

4.3.3

Hulladékhasznosítási célkitűzések ................................................................... 27

4.3.4

Közmű-infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos célok .................................... 28

4.3.5

A természet és a táj védelme ............................................................................. 30

FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIA OPERATÍV INTÉZKEDÉSEI............................ 32 5.1

LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM......................................................................... 32

5.2

VÍZMINŐSÉG-VÉDELEM.................................................................................... 33

5.3

TALAJVÉDELEM.................................................................................................. 34

5.4

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELME ............................................................... 35

2


5.5

KOMMUNÁLIS ÉS KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS........................ 36

5.6

A megvalósítás szereplői....................................................................................... 38

3


1

BEVEZETŐ

Az emberiség, az egyes emberek és társadalmak közvetlenül vagy a gazdaság révén szükségleteik kielégítése érdekében természetes környezetükből veszik el azokat a javakat, amelyeket a földi rendszer létezése óta felhalmozott. A fenntarthatóság biztosítása azt kívánja tőlünk, hogy a jelen és jövő generációk létfeltételeihez szükséges természeti és épített környezet minőségét, értékeit megőrizzük. Ettől a rendszertől az ember annyit és olyan körülmények között vehet el, hogy ne sértse saját létkielégítésének jövőbeli esélyeit. A fenntartható fejlődés célja mindezek értelmében az emberi társadalom fenntartása. Ebben a feladatban a környezet feltételként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak megújulási lehetőségét. A gazdaság a társadalom fenntartásának és ezen keresztül a környezet használatának eszköze. Ezt az eszközt bölcsen, a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell használnunk. A klímaváltozás kockázata két módon jut érvényre: egyfelől visszafordíthatatlan vagy csak igen nagy erőfeszítésekkel korrigálható veszteségeket okoz (emberi egészségkárosodás/többlethalálozás, pótolhatatlan biodiverzitás csökkenése, módosuló hidrológiai ciklus stb.), másfelől tekintélyes anyagi erőforrásokat (védekező, helyreállító tevékenységek növekvő ráfordításai) von el a további fejlődéstől-fejlesztésektől. Ezért a növekvő klímaváltozás korunk egyik legfenyegetőbb, un. fenntarthatatlan folyamata. A klímaváltozás elleni védekezés, valamint az ahhoz történő kényszerű alkalmazkodás egyik leghatékonyabb rendezőelve a manapság világszerte és hazánkban is egyre nagyobb figyelmet keltő fenntartható fejlődés (a továbbiakban: FF) gyakorlata. A FF lényege egy olyan fejlődési-fejlesztési folyamatok együttese, amely az életminőség hosszú távú, egyenletesen biztosítható javulását szolgálja az adott ökológiai keretek között. Ezért a természeti erőforrásokkal, a környezettel való fenntartható gazdálkodásnak együtt kell érvényesülnie a jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel, valamint a szociális esélyegyenlőség folyamatos növelésével. Az EU a tagállamok mellett felkért társult országokat is, hogy az EU stratégiával összhangban készítsék el saját stratégiájukat. A Bizottság a

4


fenntartható fejlődés stratégiáját meghatározó alapelvekről szóló, 2005-ben született deklarációja szerint az Unió elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett, amely minden politikáját és cselekedetét meghatározza. Az Unió megújított Fenntartható Fejlődés Stratégiájának jóváhagyása a 2006. júniusi Európai Tanács napirendjén szerepelt. 1992-ben Rio de Janeiróban rendezett ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencián elfogadott „Local Agenda 21” program („LA 21”) értékelése kapcsán fogalmazódott meg a fenntartható fejlődés helyi, lokális programja. Ezzel a modellel - általános „receptúrával” - a cél az, hogy elveket (vezérfonalat) fogalmazzon meg a helyi önkormányzat(ok), valamint a helyi lakosok, közösségek számára a fenntarthatóság tennivalóinak, helyi programjának kidolgozása, megvalósítása érdekében. A „LA 21” program az általános érvényű fenntartható fejlődés konkrét, gyakorlati megvalósítását a helyi adottságok, érdekek alapján, az önkormányzat és a helyi lakosok, közösségek széleskörű együtt munkálkodásával javasolja folytatni. Az alapfeladat itt a helyi hatáskörben befolyásolható fejlődés (beruházások, fejlesztések, felújítások, intézkedések, szabályozás stb.) olyan irányú alakítása, amely mind jobban előtérbe helyezi „a helybeni” életminőség, környezeti állapot javítását, valamint a helyi erőforrások - talaj, vízkészlet, energia, emberi- és jövedelemtermelő erőforrások stb.tartamos, azaz nem kimerítő kiaknázását. További fontos elvárás, hogy valamennyi nem helyi erőforrásra támaszkodó, de helyi felhasználásban szerepet játszó beruházó-fejlesztő, termelő-szolgáltató- és fogyasztó törekedjen a fenntarthatóságot figyelembe vevő megoldások, eljárások igénybe vételére, szokások kialakítására. Ennek megvalósíthatóságát a megfelelő politikai akarat megléte és helyi társadalmi-közösségi kultúra jellege együttesen szabja meg és egy racionális tervezési folyamat útján kimunkált stratégia foglalja rendezett keretbe. A fenntartható fejlődés nemzeti stratégia (FFNS) globális összefüggéseket is tükröző, nemzeti szintű prioritásai és fókuszai - az előzőekkel is összefüggésben - a következők: (a) a gazdaság anyag- és energiaigényességének racionalizálása; (b) a fenntarthatatlan társadalmi folyamatok kezelése és szabályozása; (c) környezeti rendszerek fenntartható hasznosítása.

5


Az Európa Uniós projektek tervezésekor javasolt eljárás a környezeti fenntarthatóságra történő hivatkozás és az azt szolgáló tervezett, gyakorlati törekvések bemutatása: ezért a pályázónak a környezeti fenntarthatóság elvének érvényesítését a pályázati dokumentáció egészében (célok, tevékenységek és eredmények stb.) érvényre kell juttatnia

1.1 A feladat indoklása és célja A környezet védelme, a természeti értékek megőrzése napjainkra a társadalmigazdasági élet meghatározó részévé vált. Ennek alapvető oka, egyrészt a hosszú távon nem fenntartható módon folytatott gazdálkodás következtében a természeti erőforrások egyre gyorsabb ütemű felhasználása, kimerülése; másrészt a gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyező anyagok növekvő mennyisége. Mindezek eredményeképpen - a gazdasági növekedés kétségtelen előnyös vonatkozásaival párhuzamosan mind globális, mind, pedig lokális szinten majdnem minden környezeti elem állapota romlott. Ugyanakkor, a megfelelő környezeti feltételek nélkülözhetetlenek a jelen és a jövő nemzedékek jólétének, egészséges életének biztosításához. A társadalmi-gazdasági feladatok végrehajtásával párhuzamosan, azokkal együtt kell a környezetvédelem problémáit megoldani. A fentarthatósági stratégia az egészséges környezet feltételeinek biztosítását, a veszélyeztetések kezelését, a természeti értékek megóvását, a FF feltételeinek kialakítását, a különböző - területi szinten jelentkező - környezeti problémák megoldását segíti elő. Emellett, a stratégia olyan feladatokat is előirányoz, amelyek megvalósítása hozzájárul az országos, regionális és megyei szinten jelentkező problémák megoldásához. Csepreg fenntartható stratégiájának célja: A település környezetminőségének javítása, az ehhez szükséges eszközök, intézményi feltételek megteremtése, kapcsolódva az országos, regionális, megyei stratégiákhoz. A környezet állapotának felmérését, rögzítését a felülvizsgálat során is a települési célállapot meghatározása, a környezetpolitikai célok, feladatok

6


kitűzése követte. A csepregi kistérség életében az NFT térségi szinten nem játszott érzékelhető, számottevő szerepet. A kistérség húzóágazata az idegenforgalom, azon belül a gyógyturizmus. A Széchenyi tervben elkezdett fejlesztési, beruházási folyamatok a program után magukra maradtak, és az országos szintű fejlesztési koncepció-változás következtében több korábbi, hosszú távú fejlesztési program megakadt. Ezek közül a leglényegesebb a büki gyógyfürdő fejlesztése. A kistérségi vezetők, polgármesterek véleménye szerint helyi szinten tisztában vannak a szereplők a fejlesztési, beruházási igényekkel. Többnyire kész ötleteik, terveik vannak, amelyek alkalmas pályázati kiírásokra várnak; új projektek tulajdonképpen nem születnek, hiszen a meglévő, égetően fontos beruházásokat sem tudják megvalósítani. A pályázási rendszerben való részvétel egyik nehézségét abban látják, hogy a meglévő projektjeiket kell a kiírás keretei közé szabni. Nem minden projekthez találnak megfelelő kiírást, ezért a tervezés és a fejlesztés nem minden esetben tud a helyi igényeknek megfelelően alakulni, hanem az éppen aktuális pályázási lehetőségek befolyásolják azt. A kistérség fejlődésének egyik alapvető gátja, hogy hiányzik a konkrétan átgondolt, megvalósítható stratégiai terveket magába foglaló fejlesztési rendszer. Ennek az oka tulajdonképpen az, hogy az alapvetően szükséges beruházásokat sem tudják végrehajtani a kistérségi települések többségében, így a fejlesztési igények nem terjednek tovább a feltétlenül szükséges beruházásoknál.

1.2 Környezeti hatások A csepregi kistérség a Nyugat-Dunántúlon, Vas megyében, a megye északi részén terül el. Közvetlenül határos Győr-Moson-Sopron megyével. A terület központja a megye legfiatalabb városa, az 1994-ben ismételten városi rangra emelkedett Csepreg, amely Szombathelytől 28 km, Győrtől 109 km, Budapesttől pedig 226 km távolságra fekszik. A kistérségben 17 település található, közülük két város: Csepreg és Bük. A kistérségben további 15 község található. A vizsgált terület közvetlenül nem határos ugyan Ausztriával, gyakorlatilag mégis határ mentinek tekinthető: egyfelől számos határon túli kapcsolódási pontja van (turizmus, bevásárlás, rokoni kapcsolatok), másfelől a földrajzi közelség is erre vall. A korábbi megyei és kistérségi területfejlesztési dokumentumokban

7


szereplő zsirai határátkelő szerencsére az erős lobbizás következtében a közelmúltban megnyílt, ezzel 10 km-en belülire csökkentette a legközelebbi határállomás távolságát. A kistérség területe 196,8 km2. Népességszáma ezredforduló környékétől növekszik. Népsűrűsége alacsony, noha kissé növekedett, mindössze 59,3 fő/km2.

A környezetvédelmi intézkedések azonban a kibocsátások keletkezési helyén kell orvosolni. A javasolt intézkedések abban a kistérségben szükségesek, ahonnan a környezet terhelés ered. Ennek megfelelően a Fenntarthatósági Stratégiának „környezetvédelmi kistérségként” kell megfogalmazni olyan intézkedéseket, feladatokat, javasolt megoldásokat, amelyek átlépik egy-egy község határait. Természetesen vannak olyan feladatok, javaslatok, amelyek minden községre egyaránt vonatkoznak (pl. az önkormányzatok szerepe, pályázati lehetőségek, jogszabályi keretek). A települési önkormányzat a környezet védelme érdekében: - A Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki.

8


-

Elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot.

A helyi önkormányzat, mint iskolafenntartó, részt vesz az oktatási intézmény programjának a kialakításában és betartatásában, amin keresztül érvényesítheti a környezeti nevelés szempontjait. A település oktatáspolitikai koncepciója az a dokumentum, amely az iskolai környezeti nevelés követelményeit és garanciáit kell hogy rögzítse. A programok, feladatok végrehajtása szempontjából fontos, hogy az önkormányzatnak legyen környezetvédelmi ügyintézője, aki a környezeti nevelési tevékenység szervezésében is részt vesz. A környezet- és természetvédelmi projekteknek otthont adó településeken a helyi társadalom környezeti nevelése rendszerint különféle formák egymást megerősítő hatásán alapul. Ilyen formák: az értékek szétsugárzása, előadások, kurzusok, tréningek, népfőiskolák, a helyi médiumok tevékenysége valamint – olykor – az önkormányzat környezetvédelmi munkájának nyilvánosságra kerülése, fórumok, közmeghallgatás továbbá akciók Csepreg város szerepel a sérülékeny üzemelő vízbázisok listáján: vagyis a vízbázis a felszíni szennyezésekre igen érzékenyek. A stratégia a meglévő önkormányzati intézményrendszer figyelembevételével készült.

1.3

Általános klimatológiai viszonyok

A mérsékelten hűvös—mérsékelten nedves és mérsékelten száraz éghajlati övezet határán terül el. Évente 1850-1900 órán át süt a nap, ebből a három nyári hónapra 720-740 óra jut, míg a téliekre mindössze 185 óra. Évi középhőmérséklete 9,5-9,7 oC, a tenyészidőszaké 15,5-16 oC. A maximális hőmérséklet 32-33 oC körül várható, a leghidegebb napokon –15 és –15,5 oC körül alakul a minimum hőmérséklet. A csapadék évi összege 650 mm-t kevéssel meghaladja, ebből 410-420 mm jut a tenyészidőszakra. A hótakarós napok száma sokévi átlagban 42-45 nap, átlagos legnagyobb hó vastagság 25 cm. Uralkodó szélirány É-ÉNy-i, átlagos szélsebesség 3,5-4,0 m/s.

9


1.4

A település általános jellemzése

A Répce-sík nevű kistáj az MTA FKI 1990-es kistáj kataszterében a Sopron–Vasisíkság mezotájba nyert besorolást, ami a Nyugat-Magyarországi-peremvidék nevű nagytájnak a része. Mivel a kistáj számos tekintetben alföldi jelleget mutat ezért indokolt inkább a Kisalföldhöz sorolni. A kistáj területének lehatárolása bizonytalan, nagyobbik része Győr-Moson-Sopron megye területére esik, de a természetföldrajzi táj Ausztria területére is átnyúlik. K-felé a Rábai teraszos sík felé a határa elmosódott, bizonytalan. Vízrajza: Fő vízfolyása a Répce, az Alpok keleti lábainál eredő kis folyó vízjárása meglehetősen szeszélyes a kisvízi vízhozam és a nagyvízi vízhozam közötti különbsége akár 160 szoros is lehet (Répcevisnél: KQ: 0,44m3/s, NQ: 72 m3/s). Árvizek főként tavasza keletkeznek de az őszi árvizek sem ritkák, kisvizek jellemzően nyárvégén jelentkeznek Vas megye területén csupán kisebb patakok táplálják, ezek közül jelentősebbek a Boldogasszony, Ablánc, Kőris és a Metőc patak. A pannon korú rétegek és a rájuk települő kavicsos hordalékkúpok is jelentős mennyiségű réteg vizet tárolnak ezért a Répcét övező vidék kiemelt vízbázisnak tekintett védett terület. A felszíni vízfolyások vízminősége I. osztályba sorolható. Talajok: A Répcétől D-re eső csapadékosabb kavicsos dombhátakat agyagbemosódásos barna erdőtalaj fedi, míg a csapadékban szegényebb északi részeken a kisebb mérvű kilúgozódás hatására csernozjom barna erdőtalaj terjedt el. A kavicsrétegekben gyakoriak a pleisztocén kori talajfagy jelenségek, krioturbációs rétegzavarok, fagyzsákok, fagyékek stb. A folyómentén a víz hatására kialakuló réti öntéstalaj az uralkodó. A természeti erőforrások közül ki kell emelni a Bük határában 1957-ben szénhidrogén kutatás közben feltárt termál karsztvizet. Az ezer méteres mélységből, a devon korú dolomitból feltörő 58 C-os Ca-Nahidrogénkarbonátos jellegű, fluorid-tartalmú, 35,5 nkf keménységű és 30004500 mg/l összes oldott anyag tartalmú termálvíz kiválóan alkalmas gyógyászati célokra. Lényegében erre a bázisra települt a büki gyógyfürdő gyógyidegenforgalom, melynek hatása döntő a térség fejlődésére. Nagy lehetőséget rejt a Répce folyó, bővítheti az idegenforgalmi kínálatot, mint a vízi turizmus egyik potenciális helye. Kedvező természeti erőforrásként értékelhető a táj kiegyensúlyozott éghajlata elsősorban a takarmánynövények termesztése és az erre építhető szarvasmarha tartás szempontjából. Végül összességében jó a

10


kistérség talaj adottsága, az átlagos aranykorona értéke magasabb, mint a megyében. 1.5

A környező települések vizsgálata

A települések többsége a viszonylag fejlettek közé tartozik. Kiemelkedik Bük, mely a 16., és 174 hellyel előzi meg a következő települést. A kistérség településeinek többsége az előnyös helyzetűnek tekinthető felső harmadba tartozik, és csak négy van ennél rosszabb helyzetben. A kistérség települései és fejlettségi rangsora

33. A kistérség települései kistérség 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

Bük Bő Iklanberény Lócs Csepreg Gór Simaság Sajtoskál Tömörd Chernelházadamonya Mesterháza Hegyfalu Tompaládony Nemesládony Répceszentgyörgy Nagygeresd Tormásliget

KSH fejlettségi pontszám 7.94 6.56 6.28 6.22 6.22 6.17 5.72 5.72 5.50 5.44 5.33 5.28 5.11 4.89 4.83 4.56 4.06

KSH fejlettségi rangsor, település 16 190 259 275 275 291 473 473 611 654 739 782 912 1111 1166 1472 2099

A kistérség 17 településéből 12 aprófalu, három nagyobb falu és kettő kisváros (Csepreg városi, Bük nagyközségi státusszal), lakóinak száma 11685 fő (2003ban). A két legnagyobb településen él a kistérség lakosságának 53,5%-a, szinte fele-fele arányban: Csepregen 3604, Bükön 3234 fő lakik. 1996 óta a kistérség lakossága 2%-kal nőtt (252 fővel), de a települések közül a legkisebbek lakossága csökkent, míg a két kisvárosé nőtt.

11


A kistelepülések részaránya az összlakosságból 2,5%-kal csökkent, míg a Csepreg-Bük kettősé ugyanennyivel nőtt. Az aprófalvas települések közül mindegyik részaránya csökkent, és ezzel együtt népességük is, kivéve Gór és Tömörd településeit, bár ennél a kettőnél is minimális a növekedés (3 illetve 1 fő), így ez inkább stagnálásként értékelhető. A nagyobb falvak részesedése 1996ban egységesen 6% volt, ez 2003-ra 5,8%, 6,9% és 5,3% lett. Bő és Simaság lakossága csökkent, míg Hegyfalué nőtt, mintegy hatodával. A kistérség lakosságának eloszlása egyenlőtlen, ha a települések nagyságát vizsgáljuk. A két városban négyszer-ötször annyian laknak, mint a következő legnagyobb településeken. Ezt jelzi, hogy a 12 legkisebb településen összesen sem laknak annyian, mint a két kisváros egyikében, és ez már 1996-ban is így volt, bár akkor még csak 23 fő volt a különbség. 1.6

Fenntarthatósági értékek

A fenntarthatóság három dimenzióján belül a következő értékek jellemzik a fenntarthatósági feladatokat: Gazdasági dimenzió (átláthatóság, jövőkép, innováció, dinamizmus), társadalmi dimenzió (demokrácia, információs társadalom, jövő generációi, fenntartható társadalom, sokszínűség, társadalmi szolidaritás, életminőség, partnerség, tehetség, kreativitás), környezeti dimenzió (Föld, élhető, egészséges környezet, természet, biológiai sokféleség, természeti erőforrások).

12


2

A TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSAI

2.1 Utak állapota, útminőség Rossz a kistérség közlekedés-földrajzi helyzete, főutak csak érintik a kistérség területét, vasútvonala csak egy van. A kistérségben ugyan igen sűrű a mellékútvonal-hálózat, de annak minősége meglehetősen gyenge, mind az önkormányzati kezelésben lévő bel- és külterületi utak, és a mezőgazdasági utak vonatkozásában. A minőség emelésén kívül hiányzik néhány, a településeket összekötő mellékút. Rendkívül fontos kérdés a kerékpárutak gyors megépítése, elsősorban a turizmus szempontjából. A korábbi tervekből csak a Bük-Zsira-Locsmánd közötti 20 km-es kerékpárút valósult meg. A közeljövőben tervezik a Kőszeg-Sopron felé vezető kerékpárút, az úgynevezett „termálkerékpárút” megépítését, amely Sárvártól Bükön át Kőszegig tartana, több helyen a vasúti töltésen, Csepreg és Kőszeg között pedig az erdőben vezetne. A tervek lényegében készen vannak, a kivitelezéshez szükséges források hiányoznak. A kistérséget egy vasúti fővonal érinti csak Hegyfalunál, a Szombathely-Csorna-Győr-Budapest nyomvonalon. Ennek a vonalnak a hatása csak periférikus a kistérség egészét tekintve. Sokkal fontosabb a SzombathelyLövő-Sopron vasúti szárnyvonal, amely keresztülhalad a kistérségen, Büköt és Tormásligetet érintve.

2.2 Kommunális infrastruktúra Szervezett hulladékszállítás Csepregen 1982, Tormásligeten és Tömördön 1994 óta van. Csepregen 1992-ig a Költségvetési Üzem szállította a hulladékot, majd 1992-től a büki Parkom Bt. vette át a szállítási feladatokat. A 2000-ben bejegyzett Csepregi Városgazda Kft. kezdetben Csepregről, majd 2003-tól Tormásligetről is szállította a kommunális hulladékot. 2001. március 31-ig a Csepreg külterületén (hrsz. 032/47.) lévő régi lerakóban történt a végleges elhelyezés. Ezt az állapotot szüntette meg az új, korszerű hulladéklerakó átadása, melyet 2007-ig a Csepregi Városgazda Kft. üzemeltetetett. A 24 település tulajdonában álló lerakót 2008-óta üzemeltetési szerződés alapján a Rekultív Kft. működteti. Tömörd területéről továbbra is a

13


Parkom Bt. szállítja el a hulladékot, 2007-ig a csepregi, ezután pedig a kőszegi hulladéklerakóba. 2.2.1

Csatornázás

Az egyik legfontosabb térségi probléma a csatornahálózat kiépítése 12 településen. A korábbi években két társulást hoztak létre. Az egyik társulásba Hegyfalu,

Mesterháza

és

Nagygeresd

tartozott,

a

kistérségen

kívüli

Uraiújfaluval, Vámoscsaláddal, Vasegerszeggel és Zsédennyel együtt. Önálló tisztítót szerettek volna Nagygeresden, de a tagok nem értettek egyet egymással, a kezdeményezés nem sikerült, a társulás felbomlott. A másik társulást hét, a kistérségen belüli település alkotja, ez ma is működik. A gesztor önkormányzat a büki, ide tartozik még Iklaberény, Lócs, Nemesládony, Sajtoskál, Simaság és Tormásliget. Megalakulásuk óta hétszer adtak be pályázatot csatornázásra és a büki tisztítóra való rácsatlakozásra, de eddig egyik sem járt sikerrel, pénzhiány miatt mindig elutasították a pályázatot. Sajátos Répceszentgyörgy és Tömörd helyzete, melyet részben a természetföldrajzi, domborzati okok is magyaráznak. Mindkét település önállóan kívánja megoldani a szennyvízkérdést, egyedi, sajátos technológiával, például a megyében több helyen működő gyökérteres tisztítással. Ahol nincs csatorna, ott nagy gondot jelent a szennyvíz elszállítása és elhelyezése. Jelenleg a kistérség csatornázatlan településeiről a Florasca cég szippantja és szállítja el a szennyvizet, és Szombathelyen helyezi el. Hosszú távon nem megoldás ez, ráadásul előfordul az illegális ürítés, és a derítők sem szigeteltek a legtöbb helyen. Néhány faluban elkészült a komplex belvízrendezési terv, Górban előrelépés is történt, de a probléma kistérségi szinten egyáltalán nem oldódott meg. Mivel a térség elsőszámú gazdasági forrása a gyógyvíz, a gyógyturizmus és a fürdőturizmus, ezért a térség fokozottabb figyelmet szeretne szentelni a vízkészlet védelmére. Az egyes településeknek azonban nincs vízrendezési, vízelvezetési terve. 2.2.2 Közigazgatási rendszer, intézmények A település jelenleg a Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás tagja.

14


INTÉZMÉNYELLÁTOTTSÁG a, IGAZGATÁSI INTÉZMÉNYEK Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Széchenyi tér 27. Rendőrség (körzeti megbízott) Széchenyi tér 27. Tűzoltóság Deák F. u. 2. A városban önkéntes tűzoltóság működik, 2 korszerű szerkocsival rendelkeznek. Köztestületként való megszervezésük folyamatban van. b, EGYHÁZI INTÉZMÉNYEK Evangélikus Lelkészi Hivatal Római Katolikus Plébániahivatal

Bajcsy-Zs. E. u. 5. Széchenyi tér 25.

c, KÖZINTÉZMÉNYEK Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Kőszeghez tartozik Szolgálat Városi Intézete APEH Vas megyei Igazgatóságának Kirendeltsége Munkaügyi Központ Kirendeltsége Kőszeghez tartozik A térségben öt általános iskola működik Bőben, Bükön, Csepregen, Hegyfaluban és Simaságon. Az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény, a 2004. évi CVII. Társulási törvény, továbbá a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény felhatalmazása alapján a csepregi Általános Iskola, a Bognár Ignác Zeneiskola és a Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde általános jogutódjaként 2007. szeptember 1. napján kezdődő hatállyal, Csepreg Város Önkormányzata megalapította a Dr. Csepregi Horváth János KIKI intézményét .Önkormányzati fenntartású intézmények továbbá még: az Egészségház, a Petőfi Sándor Művelődési- Sportház és Könyvtár, valamint a Területi Gondozási Központ. 2.2.3 Hulladék (kommunális infrastruktúra) Csepregen és Tormásligeten 2009-től működik szervezett szelektív hulladékgyűjtés. A városban 4 gyűjtőszigeten lehet a papír és műanyag

15


frakciókat elhelyezni, míg a községben egy gyűjtősziget áll a lakók rendelkezésére a papír, üveg és műanyag hulladék gyűjtésére. A közszolgáltató által működtetett szelektív gyűjtési lehetőség mellett a Csepregen működő általános iskolában gyűjtik külön a fém üdítős dobozokat, illetve évente két alkalommal szerveznek tanulói papírgyűjtő akciót. Tömördön nincs szervezett szelektív hulladékgyűjtési lehetőség. Települési folyékony hulladék: Tormásligeten és Tömördön nincs kiépített csatornahálózat. Szerződött közszolgáltatóként Szabó Norbert egyéni vállalkozó (Sárvár, Cukorgyári u. 8.) szállítja el a szippantott szennyvizet. A szennyvizek tisztítását a Sopron és Vidéke Víz- és Csatornamű Vállalat Lövő Szennyvíztelepe végzi. Mindkét településen folyamatosan próbálkoznak a szennyvízgyűjtés fejlesztésével. Tormásligeten már több éve pályáznak az Iklanberény, Sajtoskál, Lócs, Simaság, Nemesládony által alkotott egyesüléssel a csatornázás támogatására, siker esetén a büki szennyvíztisztító fogadná a szennyvizet. Tömörd tanulmánytervet készítetett egy alternatív szennyvíztisztító létesíthetőségéről, melynek birtokában kíván pályázati forrásokhoz jutni. Csepregen a szennyvízhálózat kiépítettsége 100 %-os, melyre az ingatlanok 90 %-a van rácsatlakozva. A szennyvíz a Vasivíz Zrt. csepregi szennyvíztelepére kerül. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége: A települési szilárd hulladékokra (TSZH) vonatkozó adatokat a közszolgáltatóktól kaptuk meg, a termelői tevékenységből származó, nem TSZH jellegű hulladékadatok forrása az OKIR. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége: Csepreg 032/47. hrsz-ú ingatlanán található az a terület, amely 2001-ig hulladéklerakóként működött. Az új lerakó megnyitása után a területet rekultiválták. A régi lerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatát a Nyugat-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség a 9903/1/2003. számú határozatában rendelte el. A 2001-ben létesített kistérségi kommunális szilárd hulladéklerakó telep Vas- és GyőrMoson-Sopron Megye közös határán, csepregi közigazgatási területen, a 077/1 hrsz.-on fekszik. A terület teljes nagysága 11,47 ha. A lerakóban ezidáig kb. 5060.000 t hulladékot deponáltak. A településre beszállított és kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége: Tormásligeten és Tömördön hulladékkezeléssel, feldolgozással foglalkozó vállalkozás nincs, ezért ezeken a helyeken hulladékbeszállítás sincs. A szervezetten történő hulladékgyűjtés során elszállított hulladékmennyiségeket korábban már bemutattuk. Csepregen közigazgatási

16


területén kettő hulladékkezelő létesítmény működik. Az egyik a Vasivíz Zrt. szennyvízkezelő telepének üzemeltetésében működő szennyvíziszap stabilizáló, a másik pedig a Répcesík Regionális Hulladéklerakó. Szennyvíziszap stabilizáló telep: A 600 m3/nap kapacitású tisztító évente mintegy 150 000 m3 szennyvizet fogad. A tisztítás után visszamarad szennyvíziszapot stabilizálást követően mezőgazdasági célokra hasznosítják. A stabilizálást a Csepreg-Újkér összekötő út mentén található telephelyen, műszaki szigeteléssel ellátott földmedencében végzik. Az érett iszapot mélyinjektálásos technológiával juttatják a termőföldbe. Az éves iszapmennyiség 5.000 t körüli. Répcesík Regionális Hulladéklerakó:

A

telephelyen

2001

áprilisától,

környezetvédelmi engedély alapján kommunális szilárd hulladék lerakás folyik, dombépítéses technológiával. Az önkormányzati társulásban épített lerakót 2007-ben értékesítették, azóta a Rekultív Kft. üzemelteti. Az évente átvett hulladék mennyisége 8-10.000 t körüli. 2.2.4 Energiaellátás A villamosenergia ellátás a kistérségben elfogadható, a lakások 100 %-a rendelkezik elektromos árammal. A kistérség egésze, minden települése be van kapcsolva a vezetékes gázellátásba. A bekötött lakások aránya körülbelül 77 %ra tehető. A vezetékes vízellátás az 1970-es évtizedben terjedt el a kistérség településeiben, és mintegy 95 %-a a lakásoknak rendelkezik vezetékes vízzel. A kistérség egyik legjelentősebb kommunális infrastrukturális problémája a csatornahálózat kiépítetlensége. A kistérség 17 települése közül csak 5 rendelkezik szennyvíz-elvezető csatornával. Nem megoldott a belvíz elvezetése sem a kistérségben. A föld magánkézbe adásával sok belvízelvezető árok eltűnt, amelyek gyakran a Répcébe vezették el a vizet. Mivel azonban a folyó nincs szabályozva, a vízrendezés hiányzik, így az árvíz- és belvízveszély gyakori.

17


3 3.1

A KÖRNYEZETÁLLAPOT JELLEMZŐI Levegő

Csepreg levegő minőségének állapotát legjelentősebb mértékben a közlekedés és az ipar befolyásolja, ezen kívül a lakossági fűtésből származó légszennyező anyag kibocsátása is hatással van az immissziós helyzetre. Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a kén-dioxid kibocsátás megyei szinten csökkenő tendenciát mutat; a szén-monoxid csökkent; a nitrogén-oxidokra, és a porra a csökkenés illetve stagnálás jellemző. A gáz fűtést (mely a szén, illetve olaj-fűtéshez képest nevezhető jónak) lehetőség szerint – a fenntartható fejlődés szem előtt tartásával ki kell váltani a megújuló energiahasznosítási módokkal. A közlekedésből származó légszennyezés értékelésénél elmondható, hogy egyrészt a település elhelyezkedése (Bük településhez való közelség= jelentős idegenforgalom), másrészt iparosultsága forgalom-generáló tényező. Bár jelentősebb főút nem halad keresztül a településen, a 84-es főút közelségét mégis figyelembe kell venni a közlekedésből származó légszennyezés értékelésénél. A régió egészének légszennyezettségi állapotértékelésében nehézséget jelent, hogy rendszeres méréseket csak néhány településen végeznek és akkor is csak kevés légszennyező komponens koncentrációját vizsgálják meg. Talajközeli ózon koncentráció mérésére csak Győrött kerül sor és szálló por koncentráció mérést is csak két helyen végeznek az egész régióban. 3.2

Vizek

Folyóvizek Csepreg igazgatási területén A Répce folyó és az ún. „Ásás” csatorna, valamint a Répce mellékpatakjai: a Boldogasszony-, a Peresznye-, az Ablánc- és a Pós patak. A Répce folyó kiterjedt árvízvédelmi töltésrendszerrel rendelkezik, amelynek a kereskedelmigazdasági területfejlesztések mentesítése érdekében fejlesztését javasolja a szerkezeti terv. Állóvizek medre és partja Meglévő állóvizek Legnagyobb állóvíz a Boldogasszony patakon feltöltött jóléti tározótó az ún.

18


Csepregi tó. Tulajdonosa és kezelője a Csepregi Győzelem Mg. RT. Csepreg belterületén két téglagyári tó és egy magánszemély által mocsaras területből kialakított tó van. A keleti városrészben fekvő téglagyári tó az Ottó kemping területén fekszik, rendezett horgásztó. A nyugati városrészben fekvő téglagyári tó környezete rendezetlen, a vízfelület egy részét illegálisan elkerítették . a partvonal rendezését, a környékén közpark kialakítását és horgásztóként való hasznosítását javasolja a rendezési terv. Tervezett állóvizek Csepreg önkormányzata a Boldogasszony patakon a meglévőtől keletre a megépített völgyzárógátnál állandó vizű jóléti tó létrehozását tervezi. A tulajdonviszonyok és a tó funkciójának rendezése szükséges. A Boldogasszony patakon a meglévőtől nyugatra Kiszsidány község tervezi üdülési célzattal tározótó létesítését, amelynek egy része Csepreg igazgatási területén terül el. A csepregi önkormányzat feltételekkel hozzájárult a koncepcióhoz. Vízbeszerzési területek A város ivóvíz ellátását biztosító kutak közül a 20-CS-O (106,0), 10-III (30,0), 7-I (101,5), 8-II (30,0), 16-VIII (43,5), 14-VI (98,0) ÉS A 15-VII (9,0) a Répce töltésen belül, a 17-CS-1 (110,0) kívül attól északabbra van. Pontos külső védterületük meghatározása 2005-re várható. Átmenetileg 100 m-t határoltunk körül, amelyen belül lakóterület, gépkocsiforgalomra alkalmas út nem létesíthető (123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet). Pontosítás után az akkori helyzetnek megfelelően kell intézkedni. 3.3

Élővilág és természetvédelem

Növényzet Mivel e terület a Magyar Flóratartomány (Pannonicum) alpesi flóravidékének vasi részén fekszik, növényzetében pannóniai és nyugati elemek keverednek mediterrán fajtákkal. A csepregi határban 1240 hektáron találunk elegyes fenyveseket, valamint bükk-, tölgy-, gyertyán- és gesztenyeerdőket. A savanyú talajokon lucfenyőt, feketefenyőt, erdei fenyőt, a mélyebb részekre jegenyefenyőt, vörösfenyőt telepítettek. Ezeknek aljnövényzete, cserjeszintje úgyszólván nincs is. A barna

19


erdei talajokon kevés bükk, kocsányos és kocsánytalan tölgy, valamint szelídgesztenye található. A második koronaszinten juhar, gyertyán, a cserjeszinten fagyal, kökény, vörösgyurusom, kányabangita az ismertebbek. Gyepszintjében gyöngyvirág, kankalin, pázsitfüvek nőnek. Különféle gombafajok, zuzmók, mohák fordulnak elő a mohaszintben. A homokos talajokon az akácosok az uralkodók, alattuk a fekete bodza található meg, mint cserje. A réteken gyakori a csengettyűvirág, a gólyahír és az őszi kikerics. Az ártereken az éger, a fűz, a nád, a sás és a gyékény otthonos. A 3644 hektárnyi szántóföldön fejlett növénytermesztés folyik, míg 82 hektáron gondosan művelt szőlők és gyümölcsök találhatók. A búza és az árpa a löszt, a rozs a kavicsosabb területet kedveli, míg a zab az árnyékos domboldalak növénye. Az állattartás szempontjából értékes kukorica a szántóterület 20 %-át foglalja el. A szőlőt a keleti és a déli fekvésű domboldalakra telepítették, de bőven található őszibarack, szilva, meggy és cseresznye is. A sok hektáros magánültetvények almáskertjei termelik a híres csepregi almát. Állatvilág A község területe az Alpokalja (Noricum) faunakörzetéhez tartozik. Az erdőkben igen elterjedt a szarvas, az őz, a vaddisznó, de a nyest a nyuszt és a hermelin is megtalálható. A löszfalakban építi ki odúját a róka és a borz. Régen farkasok is tanyáztak az erdőben. Madárvilágában a ragadozóknál a héja, a vércse, az egerészölyv és a baglyok, a galambok közül a kacagó és az örvös gerle érdemel említést. Az erdő rovarvilága igen gazdag: cincérfélék, levélbogarak, szarvasbogarak, fürkész- és gubacsdarazsak, méhek, hangyák élnek itt egy életközösségben. A mező emlősei: a mezei nyúl, a hörcsög és a pockok. Madarai: a fácán, a fogoly és a pacsirták. A hüllőket a fürge gyík képviseli. A Répce vizében a fejesdomolykó, a csuka, a márna, a kárász, és a ponty úszkál. Madarai közül a gémek, a gólyák, a vadludak, a vadkacsák és a vízi tyúkok figyelhetők meg. Ritkán látható jégmadár is, amely a vízen halászgat. A rovarok közül az óriás szitakötő és a szegélyes csíkbogár érdemel említést. Rákot a Répcében alig találunk. Ezeket az 1929. évi szokatlanul hideg tél teljesen kipusztította. Viszont az Ablánc patakban - amelynek vize alig szennyezett- ma is nagy számban élnek.

20


3.4

Települési és épített környezet

Csepregen a legkorábbi állandó emberi település nyomai az új-kőkorból valók. A bronzkorból egy temető és egy lakóház maradványai maradtak meg, de a kelta idők is gazdag régészeti leleteket mutatnak. A 19. század hozott fellendülést a város életében. 1818-ban a korábbi árvízveszély

elhárítására

csatorna

épült

Csepreg

határában.

1842-ben

gyógyszertár, 1857-ben postahivatal, 1873-ban takarékpénztár nyílt a városban. A vasúti közlekedés a közelben a Déli Vasúttársaság kezelésében 1865-ben nyílt meg a Sopron–Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalon, a vasúti közlekedés azóta megszűnt a településen. A mai város határában két kis Árpád-kori vármaradványról tudunk. A település nevezetességei: • Római katolikus templom (gótikus) • Helytörténeti Kiállítás • Schöller-kastély • Rottermann-kastély • • •

Szent Katalin templom és zárdaépület Szentkút-kápolna Boldogasszony-kápolna

21


4

FENTARTHATÓSÁGI STRATÉGIAI CÉLOK

4.1 A környezeti elemek védelme 4.1.1

Levegőtisztaság-védelem

Csepreg levegőminőségi szempontból jelenleg kedvező helyzetben van, szennyezést okozó gazdasági tevékenységet alig folytatnak. Célkitűzés:

A

jó

levegőminőség

fenntartása,

a

település

környezeti

levegőminőségének javítása, különös tekintettel a nitrogén-oxidok, kéndioxid és az ülepedő porszennyezés vonatkozásában. Parkok, fasorok kialakítása honos növényzettel, valamint ezek hosszú távú fenntartása (monitoring értékelése). Feladatok: 1. A közlekedési eredetű emissziók csökkentése A nem motorizált közlekedés feltételei megteremtésének elősegítése a kerékpárút-hálózat fejlesztése, bővítése A közlekedés környezeti hatásait (zaj, por) mérséklő növényzet telepítése. Korszerű, alacsony kibocsátású buszok alkalmazása 2. A megújuló energiaforrások (napenergia, biomassza) használatának akadályait meg kell szüntetni, fokozatosan ki kell építeni elősegítésének rendszerét. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése mind technológiai, mind gazdaságossági szempontból kivitelezhető. Megújuló energiaforrások (nap és biomassza energia javasolt(!), szélerőművek felállítására lépéseket tett az önkormányzat. Fosszilis energiahordozók hatékonyabb átalakítása (kis szennyezőanyag- kibocsátású tüzelőberendezések alkalmazásának támogatása) A káros kibocsátás csökkenését eredményező építőipari, építészeti megoldások megvalósításának támogatása, ösztönzése 3. A település téli hőenergia ellátását főként gáztüzeléssel kell biztosítani, és a még be nem kötött fogyasztók mielőbbi bekapcsolását szorgalmazni kell. 4. Az avarégetés káros hatásának, a komposztálás hasznosságának

22


népszerűsítése, illetve az avarégetés szabályozása önkormányzati rendelettel.

rendjének,

tiltásának

- Közmunka révén az önkormányzatnak be kell vonni a dolgozókat a kialakításra kerülő, parkok, bemutató kertek rendezésére, a komposztanyag összegyűjtésére és mintaprojektekben részvételre, fenntartási, karbantartási feladatokra

való

aktív

5. Az állattartás bűzkibocsátásának minimalizálása fontos feladat, a turizmus előtérbe kerülése mellett (szigorúbb rendeletalkotás) 4.1.2 Felszíni és felszín alatti vizek védelme Csepreg városában komoly gond az utóbbi években, hogy a város ivóvíz minősége nem felel meg a 201/2001. (X.25.) sz. Kormányrendeletben meghatározottaknak. Arzén, Fe és Mangán tekintetében haladja meg az előírt határértékeket, így nem érvényesül a lakosság egészséges ivóvízhez való joga, és a 201/2001. (X.25.) sz. Kormányrendeletben meghatározott ivóvíz minőségre vonatkozó követelmények. Célkitűzés: A Város mielőbb meg kívánja oldani a vízkezelést, hogy megfelelő minőségű vízszolgáltatást tudjanak biztosítani a lakosságnak a vállalkozásoknak, és a városba érkező egyéb felhasználók, turisták számára. Annak érdekében, hogy mind a Város, mind a környező 4 község ivóvízellátása megfeleljenek a jogszabályi elvárásoknak, szükséges olyan vízkezelési technológia fejlesztés, mely megoldja a határérték feletti Arzén kezelését, és egyben megoldja a Fe és Mn kezelését is. Technológiafejlesztéssel, és a már elszennyeződött hálózat rekonstrukciójával a rendeletben előírtak teljesíthetőek. A fejlesztés sérülékeny vízbázisú területen valósul meg. A projekt megvalósításával gazdaságosan, 5 település számára biztosítható a Kormányrendeletben előírt minőségű ivóvíz. Feladatok: 6. Vízminőség-védelmi tevékenység (a felszíni és felszín alatti vízkészletek megóvása) a vízbázis szennyező forrásainak csökkentése (szennyvíz csatornára kiépítése, csapadékvíz elvezetés fejlesztése) 7. Vízminőségi vizsgálatok ásott és fúrt talajvíz kutak felmérése, vízminőségük vizsgálata; vízfolyások vízminőség vizsgálata

23


4.2 Talaj- és földvédelem Csepreg a termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást kell folytatni. Művelés alól kivont terület beépítését szakaszosan kell beépíteni és a munkák megkezdéséig az eredeti művelési ágnak megfelelően kell hasznosítani. Az építési tevékenység, tereprendezések során a talaj felső és humuszos szintjét külön kell letermelni és deponálni., majd a munkák befejezése után felhasználni. Célkitűzés: A talaj termőképességének helyreállítása a földvédelmet elősegítő területhasználat megvalósításával. Feladatok: 8. Települési földvédelmi stratégia kialakítása, amelynek eredményeként ösztönözni kell a termőföld minőségének védelmét és termékenységének megőrzését, illetve javítását szolgáló beruházások megvalósítását, a talajvédelmi létesítmények fenntartását, valamint a talaj vízgazdálkodásának ésszerű szabályozását, a szélsőséges vízháztartási helyzetek mérséklését. 9. Biztosítani kell az emberi tevékenység (bányaművelés-tájsebek) vagy természeti okok miatt csökkent területű, jelentős erdőtársulások megőrzését, továbbá ösztönözni kell az erdőtelepítések felgyorsítását a javasolt területeken . belterületen az 1500 m2-t meghaladó faállománnyal borított területeket érintő változtatásokhoz az ÁESZ Zala Megyei Igazgatósága előzetes engedélye szükséges, továbbá az 1500 m2–nél kisebb fás területekre és a zártkerti erdőterületekre önkormányzati szabályozás kidolgozása szükséges. Alacsony AK-értékű területek beerdősítésének ösztönzése potenciális talajszennyezési lehetőséget jelentő illegális 10. A hulladéklerakás, valamint a felhagyott és működő földben található tartályok és egyéb megmaradt szennyezések felszámolása 11. Az eróziós hatások megakadályozása érdekében a hiányzó csapadékvízelvezetési rendszerek, hordalékfogók kiépítése

24


4.3 Települési és épített környezet védelme 4.3.1 A települési környezet védelme A közvetlen települési környezet képezi az ember mindennapi életterét. A települési közterületek (utak, járdák, parkok állapota) rendezettsége, tisztasága, a megfelelő növényzet – elsősorban őshonos, tájba illő lombhullató fafajok felhasználásával - nagymértékben javíthatja az ott élők közérzetét. A tisztaság és a növényzet számottevően növelheti az ingatlanok árát is. A növényzetnek komoly szerepe van a káros környezeti hatások, elsősorban a porterhelés és részben a zaj csökkentésében. A fásításoknak, ökológiai folyosóknak, központi bemutató kerteknek, pedig fenntartható mintaprojektekként kell a települési környezet védelmében hosszútávon funkcionálni. Célkitűzés: Kevesebb környezeti stresszhatást eredményező, jobb környezeti állapotjellemzőkkel rendelkező, egészségesebb települési környezet kialakítása és fenntartása, fenntartható zöld- és lakóövezetei arányban. Feladatok: 12. A települési légszennyezés csökkentése az önkormányzat környezetvédelmi programjának megfelelően 13. A szelektív hulladékgyűjtés elterjedésének elősegítése, a települési szilárd hulladékok megfelelő kezelése és ártalmatlanítása. Az intézményekben és környezetükben ennek teljes körűvé tétele. A zöldhulladékot hasznosító bemutató komposztálók kialakítása egy bemutatókertben. A lakosság szemlélet-fejlesztése vonatkozásában, a háztól történő szelektív gyűjtés és a Pack Pontok számának növelése. 14. A település köztisztasági helyzetének javítása közterület fenntartás feladatai ellátásának megszervezése, településtisztasági feladatok ellátási színvonalának fejlesztése (árkok, utak kaszálása, fák-, cserjék nyesése) köztisztasági szabályok hatékonyabb betartása, különös tekintettel a szilárd hulladékokra 15. A települési zöldfelületek fejlesztése mind minőségi, mind mennyiségi vonatkozásban, a belterületi zöldfelületek kiterjedésének szinten tartása, illetve növelése. A sport- és rekreációs szerepű létesítmények és területek kiemelt gondozása és fejlesztése fenntarthatóan kialakított zöldterületek növelése, lehetőség szerint

25


a lakosság, elsősorban az iskoláskorúak bevonásával (kertészeti bemutatókert, gyógy –és fűszernövény kert, parkok) -

utak menti védőfásítás szerepének növelése a porterhelés és NOx csökkentésére (főként a főútvonalak, intézmények és a buszöblök

mentén) 16. A lakosság bevonása a települési környezetvédelmi döntésekbe és azok végrehajtásába 17. A település területén található természeti értékek, élőhelyek védelme és sokszínűségének megőrzése 18. A településkép harmóniájának fokozott védelme az épületek külső megjelenésének javítása (festés-színharmónia, hagyománytisztelet, karbantartás). A Balaton-felvidéki népi építészeti hagyományok megőrzésével, az OTÉK rendelkezéseinek jelenlegi betartásával, később alátámasztva a kialakításra kerülő új HÉSZ-ban. 4.3.2 Közmű infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos feladatok A települési közmű infrastruktúra fejlesztése igen fontos feladat minden önkormányzat számára, mivel az a környezet és természet védelmét és a fenntartható fejlődést biztosítja, egy élhető lakókörnyezeten belül. Jelenleg nemcsak a már előkészített infrastruktúra-fejlesztések (pl. szennyvíz csatorna teljes kiépítése, csapadékvíz elvezetés bővítése, közvilágítás korszerűsítés, szelektív hulladékgyűjtés fokozása) szükségesek, hanem az infrastrukturális feltételek olyan összehangolt, egymásra épülő mennyiségi és minőségi jellegű átalakítása, amely a legnagyobb belterületű európai település, Csepreg egyre bővülő feltételeit és fenntarthatóságát segíti az itt élők és az ide látogató turisták számára. Célkitűzés: A kiépített és épülő kommunális infrastruktúra fejlesztése, legalább az országos átlag elérése. Feladatok: 19. A hulladékok keletkezésének megelőzése, a keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése. 20. A hasznosítási arány növelése, a lerakásra kerülő hulladékok mennyiségének és arányának csökkentése. 21. A tovább nem hasznosítható hulladékok környezetkímélő módon történő ártalmatlanítására. 22. Felvilágosító-tudatformáló tevékenység a lakosság körében a

26


hulladékmennyiség csökkentése, a szelektív gyűjtés szabályainak közös kialakítása és betartása érdekében. „Jó példák” kialakítása a település több pontján (intézményi szelektív gyűjtők és bemutatók, bemutató parkok és kertek) •

El kell érni, hogy elszállításra és lerakásra csak a nem hasznosítható hulladékok kerüljenek.

•

Csomagolóanyagoknál

•

népszerűsíteni. A szelektív hulladékgyűjtési rendszereket teljes körűen ki kell építeni.

•

a

cseregöngyölegek

alkalmazását

A lakosság tudatformálása fontos és szükséges környezettudatos magatartási formák elérése

kell

feladat a érdekében

(fenntarthatósági mintaprojektek kialakítása) Települési folyékony hulladék: - A begyűjtést és műszakilag megfelelő körülmények között történő kezelés szintjét növelni kell. - Intézkedéseket kell hozni a nem megfelelő hulladék elhelyezési módok -

megakadályozására. Mezőgazdasági területen a szennyvizeket csak 6 hónapos előkezelés után lehet hasznosítani.

4.3.3 Hulladékhasznosítási célkitűzések El kell érni 2012. év végére, hogy a képződő, nem biomassza jellegű hulladék mintegy felének anyagában történő vagy energetikai hasznosítása megvalósuljon. A regionális lerakóba, pedig csak a más módszerrel nem ártalmatlanítható hulladék kerülhessen. A hasznosítható fém, üveg, gumi, műanyag, papír és zöld hulladékok szelektív hulladékgyűjtési rendszereinek teljes körű kialakítása, a szelektív hulladékgyűjtés rendszerességének lakossági elfogadtatása. A regionális begyűjtő-hulladékhasznosító térségi rendszerek hatékonyságának növelés az érintett megrendelő-tulajdonos önkormányzat részéről (Zalaispa). Zöldhulladékok szelektív gyűjtése, komposztálása, ezt népszerűsítő bemutatók. Ezekkel kapcsolatosan a zöldfelületek integrált és bemutatható fejlesztése (gyógy- és fűszerkert, természetközeli tanórák az ökogazdálkodás jegyében). Célkitűzés: a lerakóban elhelyezett települési szilárd hulladékok lebontható szervesanyag-tartalmának csökkentése. Az újrahasznosítás egységes növelése.

27


A települési biomassza helyben hagyása. Csepreg esetében fontos célok és követelmények: ♦ A településen keletkező, a szolgáltató által begyűjtött és lerakott hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmát 2012-ig a Hulladékgazdálkodási Tervben megállapított összmennyiség 67 %-ára kell csökkenteni. ♦ Komposztálást

és

a

kész

komposztok

mezőgazdasági

elhelyezésének feltételeit a települések számára a körzetben az ISPA projekt keretében kell megoldani. ♦ A biológiailag lebontható szerves anyagot tartalmazó élelmiszer hulladékok szelektív gyűjtése, hasznosítási feltételeinek megteremtése. (VÜZ Kft. bevonásával önkormányzati szerződés mellett elindítható a szomszédos települések jó példái után) ♦ A Zalaispa projekt megvalósításának támogatása (önkormányzati konzorciális hulladékszállítás, a zalabéri lerakó szelektív hulladékválogató beindítása)

4.3.4 Közmű-infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos célok A települési közmű infrastruktúra fejlesztése a környezet és természet védelmét és a fenntartható fejlődést biztosítja, egy fenntartható fejlesztésrendszeren belül. A jelenlegi Csepreg 60 %-ban megvalósult szennyvíz csatornarákötésen túl az ivóvíz és a villanyszolgáltatás 100 %-os. A gázrákötések kihasználtsága 85 %-os, és a csapadékvíz elvezető árkok aránya csupán néhány %-os. Ivóvízellátással, szennyvízelvezetéssel és tisztítással kapcsolatos feladatok A jelenleg alkalmazott hagyományos szennyvízkezelés környezeti, gazdasági-, társadalmi szempontból hosszabb távon nem fenntartható. A szennyvizet, csapadékvizet olyan tisztítási eljárásoknak kell alávetni, amelyek biztosítják, hogy a kibocsátások nem okoznak további degradációt az ökológiai rendszerben. A tisztított szennyvíz, eső- és csurgalékvíz hasznosítást a fogyatkozó édesvízkészletek védelme érdekében növelni kell. 23. A kommunális szennyvíz hálózat növelése - a települési folyékony hulladék kezelésének szabályozott megvalósítása csapadékcsatornába történő esetleges illegális szennyvízbekötések feltárása, megszüntetése a házi szennyvíz tárolók vízzáróságának vizsgálata 24. Csapadékvíz-elvezető és tisztító rendszer fejlesztése és folyamatos

28


karbantartása, működőképességének biztosítása 25. A csapadékvíz gyűjtése és háztartási, kerti célú hasznosítása (felvilágosító tevékenységgel kialakítva és szemléltetve)

összekötve,

egy

bemutatókertnél

A helyi közlekedésszervezés feladatai Az EU új közlekedésfejlesztési irányelve kimondja, hogy át kell gondolni a közlekedési infrastruktúrák rendszerét, és meg kell próbálni a meglévő hálózatokon, a meglévő feltételek javításával, lehetőleg környezetkímélő módon megoldani a gazdaság szállítási, és személyforgalmi igényét. 26. A kerékpáros és gyalogos közlekedés népszerűsítése és feltételeinek javítása (Járdarendszer és biztonságos kerékpárutak kialakítása zöldövezeti pihenőkkel.) Energiagazdálkodás korszerűsítésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatok 27. Korszerűtlen energia ellátású épületeknél gázhálózatra, vagy biomassza rendszerre csatlakozó lakások, intézmények számának növelése. 28. Elő kell segíteni a lakások, lakóházak, közintézmények energiatakarékosságra, az energiahatékonyság növelésére, az alternatív energiák felhasználására irányuló törekvéseit. 29. Energiahatékonysággal, megújuló, alternatív energiaforrások alkalmazásával összefüggő ismeretek népszerűsítése, terjesztése, az iskolai oktatásba történő beillesztése, kampányok, tanfolyamok szervezése, kiadványok szerkesztése A magas napsütéses órák számából (1850 – 1890 óra) adódó jelentős napenergia készletek jelenleg nem kerülnek kihasználásra, noha ezek képviselik a legalacsonyabb környezetterhelést. A lakossági környezettudatosság kialakítása, szemlélettudatos nevelésformák Jelenleg a környezeti nevelés döntő színterei az oktatási intézmények, ám ahhoz, hogy sikeres legyen a program, a színtereket ki kell terjeszteni az élet szinte minden területére, de különösen a családra, a kulturális és művelődési intézményekre, a civil szervezetekre, a hatóságokra, az önkormányzatra és a gazdaság szereplőire is. 30. A társadalom környezeti értékrendjének javítása (a FF alapelveinek ismerete már iskolás kortól, a FFNS-sel összhangban történő települési fejlesztések, élhető lakókörnyezeti igények, fenntartható és

29


bemutatható gazdálkodásformák, bemutató kertek létesítésének ösztönzésével) -

környezet- és természetbarát, valamint a környezettudatos szabadidős tevékenységek elősegítése

-

óvodás, iskoláskorúak környezettudatos oktatása szülők bevonása (közös növényültetés, gondozás)

31. A lakosság hiteles tájékoztatása a környezet állapotáról és annak -

változásairól fórumok, klubok

szervezése,

hirdetőtáblákon

való

folyamatos

tájékoztatás és akcióprogramok megszervezése lakosság civil szervezeteinek létrehozása, együttműködés kialakítása a

hasonló érdeklődésű szervezetekkel, környezetvédelmi tevékenységek elősegítése 4.3.5 A természet és a táj védelme A Nemzeti természetvédelmi Alapterv és az FFNS is részletesen meghatározza az elérendő természetvédelmi célokat, célállapotokat és feladatokat a talajjal, a földtani-felszínalaktani értékekkel, a vizes élőhelyekkel, a növényvilággal, az állatvilággal és a tájakkal összefüggésben. Célkitűzés: Csepreg természeti értékeinek és környezetének védelme, fenntartható használata. A település biológiailag gazdag élőhelyei mozaikosságuk, sokrétűségük miatt igen sérülékenyek, ezért megőrzésük érdekében speciális intézkedések sorozata szükséges. Fontos továbbá a település és környezete tájainak fenntartható használata, a táj esztétikai értékének megőrzése. Feladatok: A természeti környezet értékének megóvása, gazdaságilag-társadalmilag kedvezőbb időkre történő konzerválása hatékony adminisztratív eszközökkel kiegészített, viszonylag szerény anyagi többlet-ráfordítással lehetséges. 32. Biztosítani kell a természetes élőhelyek, különösen a veszélyeztetett növény- és állatfajok természetes élőhelyeinek védelmét 33. A település élővilágában történt változások nyomon követése az Országos- és a létrehozandó Megyei Biomonitoring Hálózathoz kapcsolódóan 34. Az erdősültség arányának növelése 35. A természetes, védett és védelemre javasolt területekre védelmi, és – lehetőség szerint – bemutatási-hasznosítási koncepciót kell

30


kidolgozni, megőrzésük és fenntartásuk érdekében. 36. A település természetes élőhelyeinek megtartása. 37. A terület környezetileg érzékeny (talaj, víz, élővilág) volta miatt a vegyszerhasználat és az állattartásból eredő szennyezések csökkentése 38. A település védett természeti értékeinek megismertetése érdekében tájékoztató kiadványok készítése A tájvédelemmel kapcsolatos feladatok A táji sokféleség és a biológiai sokféleség szorosan összetartozó fogalmak, csak egy változatos, a hagyományos tájszerkezetet őrző táj rendelkezik a különböző élőhelytípusok sokaságával, mely a biológiai sokfélség alapja. Az emberi térhódítás jelenlegi fokán a biológiai sokféleség megőrzéséhez már messze nem elegendő a még megmaradt természetes/természetközeli élőhelyek megőrzése, egyre nagyobb energiát kell fordítani a tönkretett élőhelyek rehabilitációjára (őshonos fajokkal), ill. új élőhelyek létrehozására a megváltozott környezetben. 39. A település-, a területrendezés és fejlesztés, különösen a terület felhasználás, a telekkialakítása, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére 40. Biztosítani kell a jellegzetes tájképi (honos) elemek fennmaradását, esetlegesen megjelenő tájképi műtárgyak harmonizációjával

31

5

FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIA OPERATÍV INTÉZKEDÉSEI

5.1

LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM

Megvalósítás várható időpontja

Várható költség

1, 27 Közlekedési eredetű emissziók csökkentése, a levegő és porszennyezés csökkentés elősegítése növénytelepítéssel, utak menti porszennyezés csökkentése növényzettel (fásítás, parkosítás, gyógy- és fűszernövénykerti központ térforma kialakítása az intézmények közelében, egészséges zöldövezeti arányok) 2, 30, 31 Energiahatékony és takarékos technológiák támogatása, megújuló energiaforrások (napenergia, biomassza), az üvegházhatású gázok mérséklése

2011-től folyamatosan

400,-/év


részletes költségelemzést igényel

3 A gázhálózatra, vagy korszerű energiahordozójú rendszerekre való átállás, a rákötések szorgalmazása


Sorsz.

Feladat, tervezett intézkedés

4 Avarégetés megszűntetése, (komposztbemutatók)

komposztálás 2012.

5 Állattartás bűzkibocsátásának minimalizálása

2011-2012

Várható pénzügyi források

(eFt)

önkorm. támogatás, regionális fejlesztési forrás

KEOP, KVVM (Zöld Forrás), önkormányzati támogatás, regionális OP forrás, vállalkozói tőke Önkormányzat, ágazati OP, regionális források

-


KEOP, LEADER

Eredmény indikátor

Felelős, közreműködő

levegőszennyezés csökkenése (%), zajterhelés csökkenése (dB), lakónépesség elégedettsége (%) energiafogyasztás éves szinten csökken (%), napkollektor kialakítása (db, m2), biomassza, biogáz

Önkormányzat, környezetvédelmi referens (addig: Falugazda!)

gázzal ellátott lakások aránya nő (%)

önkormányzat, szolgáltató, lakosság

levegőszennyezés mértékének csökkenése (%), csökken zöldhulladék mennyisége (kg) Javul a levegő és életminőség

Befektetők, terület tulajdonosok, önkormányzat, vállalkozók,

önkormányzat a

önkormányzat és gazdálkodók


5.2

VÍZMINŐSÉG-VÉDELEM

Sorsz.

Feladat,


tervezett intézkedés 6 Vízminőség-védelmi tevékenység

7, 42 Vízminőségi állapotfelvétel (Gyöngyös-patak, Csókakőpatak)

Várható költség



(eFt) 2011-től folyamatosan



500

Felelős, közreműködő Regionális Vízügyi Igazgatóság, önkormányzat,

vízügyi célelőirányzat, BFT, EU-s források (Vízkeret irányelvek szerint), regionális OP

Elvezető árok (m); ülepítő medence (m3)

KVVM (Zöld Forrás)

Elemzett vízminta, db önkormányzat

33


5.3

TALAJVÉDELEM

Sorsz.

Feladat,


tervezett intézkedés

Várható költség



(eFt)


8 Földvédelmi stratégia kialakítása

2011-2012.

1-1.200

GOP, FVM pályázat, önkorm. támogatás

védelmi célú erdőterület növekedése (ha)

9 Bánya-rekultivációs erdőtelepítések ösztönzése


4-5.000

KVVM (Zöld Forrás) pályázat, GOP, LEADER

nő az erdőterület, javul a levegő és életminőség

Erdészet Szolgálat, Vas Megyei Földhivatal, tulajdonosi kör, önkormányzat Állami Erdőfelügyelet, önkormányzat, érintett tulajdonosok

10 Az illegális hulladéklerakás felszámolása

2011-2012.


önkorm. támogatás, KVVM, ISPA rekultivációs támogatás

illegális lerakók száma csökken (db)

jegyző, ÁNTSZ,

11 A vízerózió ellen csapadékvíz elvezető rendszerek, hordalékfogók kiépítése

2011-2014.

12-16.000,-/km

önkorm. támogatás, regionális OP forrás, KVVM, FVM

csapadékcsatorna hálózat hossza (km), kapacitása (m3/nap)

önkormányzat, civil lakosság

12 Biogazdálkodás fejlesztése


regionális forrás, LEADER pályázat, FVM pályázat,

az ökológiai gazdálkodás területének növelése (%)

mezőgazdasági vállalkozók, Falugazdász Iroda


34


5.4

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELME

Sorsz.

Feladat,


tervezett intézkedés 13 A település légszennyezettségének csökkentése az önkormányzat (területfejlesztési) koncepciójának megfelelően

Várható költség


(eFt) 2011-től folyamatosan

rendelet-alkotás, operatív civilönkorm (bizottság) munkaszervezet kialakítása (ECM minta)

14, 15, Szelektív hulladékgyűjtés hatékonyságának ösztönzése, a 20, 21, köztisztaság javítása. A település köztisztasági 22, helyzetének javítása, hulladékok megelőzése és ártalmatlanítása, intézmények széleskörű minőségi szelektív hulladékgyűjtő prgramjai, a lakosság tudatformálása 16 A települési zöldfelület fejlesztés, belterületi zöldterületek, parkok kialakítása


17, 18, Csepreg területén található természeti értékek védelme, a 19, 33, településképi harmónia védelme, a lakosság bevonása a 34, 35, természet- és környezetvédelmi döntésekbe 36, 37, 38 23, 39 Felvilágosító, tudatformáló rendezvények szervezése, kiadvány szerkesztése a korszerű hulladékgazdálkodásról



önkorm. támogatás, környezetvédelmi bírság, Környezetvédelmi Alap feltöltése (évi min. 200 e ft-tal)

levegőszennyezettségre önkormányzat, vonatkozó értékek polgármesteri csökkennek (%) hivatal, civil szervezet


Szolgáltatók a hulladékválogatóra és gyűjtésre, KVVM (Zöld forrás) pályázat

lerakott hulladék mennyisége csökken (m3)


1.500

KVVM (Zöld forrás), LEADER, önkorm. támogatás

m2-ben mutatkozóan nő a zöldterület nagysága

önkormányzat, környezetvédelmi referens, civil szervezetek


600

KVVM (Zöld forrás), NCA források

megvizsgált terület (ha), elemzett minta (db)

önkormányzat, szervezetek

200-300

önkorm. támogatás, KVVM, civil szféra támogatásai

csökken az illegális lerakás, a lerakott hulladék mennyisége (m3), havonta környezetvédelmi fórum

polgármester, környezetvédelmi referens, civil szervezetek

2011-től folyamatos

önkormányzat

civil

35


5.5

KOMMUNÁLIS ÉS KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS

Sorsz.

Feladat,


tervezett intézkedés 24 Kommunális szennyvízhálózatra történő rákötés növelése

25, 26 Csapadékvíz-elvezető rendszer fejlesztése és folyamatos karbantartása, csapadékvíz gyűjtése és hasznosítása

27

Kerékpárutak és járdák kialakítása, együttesen a zöldövezeti fejlesztésekkel (fásítás mindezek mentén)

Várható költség



(eFt)

közreműködő

2011-től folyamatosan A rákötés mindenkori Csatornamű közszolgáltatói díja szervezésében (alakításában) 2012.


28,29 Korszerűtlen energia ellátású épületeknél gázhálózatra, 2011-től folyamatos vagy biomassza rendszerre csatlakozó lakások, intézmények számának növelése. Elő kell segíteni a lakások, lakóházak, közintézmények energiatakarékosságra, az energiahatékonyság növelésére, az alternatív energiák felhasználására irányuló törekvéseit.. 32 Környezetvédelmi kiadvány, cikk, hír szerkesztése; a 2011-től folyamatosan csepregi lakosság hiteles tájékoztatása a környezet állapotáról (fejlesztésekről, öko-koncepciókról)


TEUT, KEOP, regionális OP

250.000,- /km

TEUT pályázat, LEADER

tisztított szennyvíz (m3)

önkormányzat

BFT, elvezető árok (m2) és önkormányzat, (m3), ülepítő medence Vízügyi Igazgatóság (m3)

levegőszennyezés mértékének csökkenése (%), kiépített kerékpárút hossza nő (km) A rákötés mindenkori regionális forrás, gázzal ellátott közszolgáltatói díja önkormányzat, lakások aránya nő lakossági finanszírozás (%)

25,-/hónap

Felelős,

önkorm. támogatás, KVVM pályázat, NCA

Havi rendszerességgel megjelenő híranyagok, cikkek

önkormányzat,

ökormányzat, E-ON Rt., lakosság

önkormányzat, civil szervezetek, környezetvédelmi referens

36

Csepreg Város Önkormányzata - Fenntarthatósági Stratégiája – 2010. (db) 31, 32

Környezetvédelmi programok, ismeretterjesztő előadások, tanfolyamok szervezése, a társadalom környezeti értékrendjének javítása. Lakossági szemléletformálás (a Green City Mozgalom hazai célkitűzései és irányelvei szerint).

2012-tól folyamatos

300,- /év

önkorm. támogatás, regionális OP forrás, BFT, KVVM,NCA

faültetés évente kétszer, fasorok (élőhelyek) tájékoztató táblával történő ellátása (db)

önkormányzat, civil szervezetek, környezetvédelmi referens

37

Mivel egyes feladatok, intézkedések összetettek, több területet is érintenek, több tématerületnél is említésre kerülnek, azaz többször előfordul(hat)nak elő a fenti táblázatban, de összességében 40 különböző fenntarthatósági stratégiai feladat került megfogalmazásra a programban. Ebből kitűnik, hogy Csepreg prioritást kell adni a talaj- és tájvédelmi, vízgazdálkodási feladatoknak, a természetvédelemnek, a hulladékgazdálkodásnak és a tudatformálásnak. Igen fontos prioritás a levegőminőség védelmi intézkedések sora és a zöldterületi fejlesztése koncepcionálása, hiszen egyik a másikkal összefügg. Kert és park kialakításánál, vagy fásításkor a finompor (PN10, PN2,5) megkötésen kívül a növények jelentős mennyiségben tudnak megkötni NO2, NOX, CO2 valamint egyéb aromás és szerves vegyületeket. Ezáltal jelentősen javítják az ott élő és arra közlekedő emberek egészségét. A kialakított fasorok, így nem csupán esztétikai tényezőként fontosak, hanem jelentős humán-egészségügyi szerepet is betöltenek.

5.6 A megvalósítás szereplői A fenntarthatósági stratégia megvalósítása szempontjából alapvető a környezetvédelem intézményrendszerének helyi szinten való erősítése. E nélkül veszélybe kerülhet a fenntartható fejlődés elvének gyakorlati érvényesítése, a közérdek védelme, az önkormányzati környezetvédelmi feladatok ellátása. A FFNS céljainak megfelelően erősíteni kell az önkormányzat környezetvédelmi intézményrendszerét. Elengedhetetlen bővíteni és hatékonnyá tenni a környezetvédelmi szakmai és szervezeti rendszert, elősegítve annak megfelelő működtetését a szakmai és a lakossági feladatokban való közreműködésnél. Szükséges erősíteni a horizontális kapcsolatok rendszerét, szorosabb együttműködésre törekedve a társhatóságokkal, vállalatokkal, oktatási, egészségügyi intézményekkel, civil szervezetekkel és a lakossággal. A környezetvédelmi program megvalósításában nagy szerep hárul a helyi társadalom szereplőire, szervezeteire. A környezetvédelmi, természetvédelmi és a területfejlesztési törvénnyel, valamint az FFNS-sel összhangban e vonatkozásban sajátos feladatai vannak az önkormányzatnak A környezetvédelmi ismeretek, az ökológiai szemlélet és a környezettudatos magatartásforma kialakítása minden állampolgár és minden szakma számára elengedhetetlen a FF irányába való előrelépés igénye miatt. Az oktatás, képzés, tájékoztatás feladata, hogy az emberek számára világossá tegye az egyes döntéseik környezeti következményeit és a helyes megoldások módozatait. Az önkormányzatnak ebben tevékeny részt kell vállalnia. A helyi társadalom


környezethez való viszonyában az országos és helyi tömegtájékoztatási eszközöknek döntő szerepe van. A környezetvédelmi tájékoztatás hatékonyabb formáinak alkalmazását kell elősegíteni és egyidejűleg a színvonalat növelni. A helyi társadalom szempontjából is alapvető elvárás az információhoz való jog biztosítása. Ebből a szempontból nem elegendő a környezeti állapotadatok megadása, hanem szükség van az okok, okozók tisztázására is, mert e nélkül a védekezésnek korlátozottak a lehetőségei. A környezetvédelmi program megvalósításának kulcsszereplője: Csepreg Város Önkormányzata.

Kelt: Csepreg, 2010. szeptembere 15. P.H. …………………………………….. Polgármester

…………………………………… Jegyző

39

CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Recommend Documents