Csepreg, Tormásliget és Tömörd Önkormányzatok. hulladékgazdálkodási terve

Csepreg, Tormásliget és Tömörd Önkormányzatok

hulladékgazdálkodási terve

2010-2015

Készítette: Ökokontroll Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Bt. Cím: Zsira, Lővér u. 5. Mobil: 30/351-7697 Email: [email protected]

Tartalomjegyzék 1

A tervkészítés általános adatai ........................................................................................... 4 1.1 A terv készítésére kötelezettek .................................................................................. 4 1.2 Az önkormányzatok részéről megbízott személyek ................................................... 4 1.3 Készítő neve és címe: ................................................................................................. 5 1.4 Tervezési szint ............................................................................................................ 5 1.5 A tervezésbe bevont szervezetek............................................................................... 5 1.6 A terv időtartama ....................................................................................................... 5 1.7 Bázisév ........................................................................................................................ 5 1.8 A települések rövid bemutatása ................................................................................ 6 1.8.1 Csepreg ................................................................................................................... 6 1.8.2 Tormásliget ............................................................................................................. 6 1.8.3 Tömörd ................................................................................................................... 6 1.8.4 Természetföldrajzi környezet ................................................................................. 7 2 A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége és eredete ................................................................................................. 9 2.1 Települési szilárd hulladék ......................................................................................... 9 2.2 Szelektíven gyűjtött hasznosítható hulladék ........................................................... 10 2.3 Települési folyékony hulladék .................................................................................. 11 2.4 A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége ................................................ 12 2.4.1 Nem veszélyes hulladékok ................................................................................... 14 2.4.2 Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok ............................... 14 2.4.3 Csomagolási hulladékok ....................................................................................... 15 2.5 A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége.................................................... 15 2.6 A településre beszállított és kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége ..... 16 2.7 A területi éves hulladékmérleg bemutatása ............................................................ 18 2.7.1 Nem veszélyes hulladékok ................................................................................... 18 2.7.2 Kiemelten kezelendő hulladékáramok ................................................................. 20 2.7.3 Csomagolási hulladékok ....................................................................................... 21 3 A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények .............................. 22 4 Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések ....................................... 24 5 A hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások .................................................................................................... 27 5.1 Szennyvíziszap stabilizáló telep ................................................................................ 27 5.2 A Répcesík kommunális hulladéklerakó ................................................................... 27 5.3 A területtel kapcsolatban álló hulladékkezelő vállalkozások ................................... 29 5.4 A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének ismertetése .......................... 29 5.5 A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél előírtakon túl ismertetendő tényezők ........................................................................................................ 29

2

5.5.1 Másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen .. 29 5.6 A területen a települési hulladék részeként jelentkező biológiailag lebomló szerves hulladék mennyiség, és ebből a lerakásra kerülő mennyiség, a jelenlegi komposztáló és egyéb kezelőkapacitás és a későbbiekben le nem rakható mennyiség összevetése........... 30 5.7 A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése .................. 31 5.8 A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése ......................... 31 6 A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései a tervezési területen, a tervidőszak végére várhatóan keletkező hulladékok mennyiség és összetétele ........................................ 32 6.1 Nemzeti hulladékgazdálkodási stratégia.................................................................. 32 6.2 Térségi adottságok, fejlesztési lehetőségek............................................................. 36 6.3 Helyi fejlesztési lehetőségek .................................................................................... 39 6.3.1 A hulladékgazdálkodás helyi szabályozása........................................................... 39 6.3.2 A közszolgáltatás átszervezése............................................................................. 41 6.3.3 Tudatformálás ...................................................................................................... 41 6.4 A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása .......................................... 45 6.4.1 Nem veszélyes hulladékok ................................................................................... 45 6.4.2 Kiemelten kezelendő hulladékáramok ................................................................. 47 6.4.3 Csomagolási hulladékok ....................................................................................... 48 7 Hulladékcsökkentési, hasznosítási és ártalmatlanítási célok megvalósítása ................... 49 7.1 Célkitűzések és intézkedések ................................................................................... 49 7.1.1 Hulladékszállítási közszolgáltatás jogi hátterének felülvizsgálata ....................... 49 7.1.2 A hulladékgazdálkodás fejlesztése ....................................................................... 49 7.1.3 Települési folyékony hulladék-gazdálkodás ......................................................... 49 7.1.4 Tudatformálás ...................................................................................................... 50 7.2 Az egyes intézkedések határideje ............................................................................ 51 7.2.1 Csepreg ................................................................................................................. 51 7.2.2 Tömörd ................................................................................................................. 51 7.2.3 Tormásliget ........................................................................................................... 51 7.3 Az intézkedések végrehajtásához szükséges költségek ........................................... 52 7.3.1 Csepreg ................................................................................................................. 52 7.3.2 Tömörd ................................................................................................................. 52 7.3.3 Tormásliget ........................................................................................................... 53 Mellékletek ............................................................................................................................... 54

3

Előzmények A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. XLIII. törvény (Hgt.) 35. §-ában rendeli el helyi hulladékgazdálkodási tervek készítését. A törvény 2003. (VIII.15.) 59. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazása alapján a Kormány a 126/2003. (VIII.15.) rendeletében szabályozza a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeit. Csepreg, Tormásliget és Tömörd egy körjegyzőség alá tartozó települések, így a Hgt. értelmében közös hulladékgazdálkodási tervet készíthetnek. Az idézett jogszabályoknak megfelelő közös, helyi hulladékgazdálkodási terv elkészítésével az érintett önkormányzatok az Ökokontroll Bt.-t bízták meg.

1

A tervkészítés általános adatai

1.1

A terv készítésére kötelezettek

Csepreg Város Önkormányzata

(9735 Csepreg, Széchenyi tér 27.)

Tormásliget Község Önkormányzata

(9736 Tormásliget, Kastély)

Tömörd Község Önkormányzata

(9738 Tömörd, Fő u. 56.)

1.2

Az önkormányzatok részéről megbízott személyek

neve:

Dr. Erdősi László jegyző

címe:

9735 Csepreg, Széchenyi tér 27.

telefon:

94/565-031

email:

[email protected]

4

1.3

Készítő neve és címe:

neve:

Csordás Csaba környezetvédelmi szakértő

címe:

9476 Zsira, Lővér u. 5.

mobiltelefon: 30/351-7697 email:

1.4

[email protected]

Tervezési szint

Helyi hulladékgazdálkodási terv Csepreg Város, Tormásliget Község, Tömörd Község közigazgatási területére.

1.5

A tervezésbe bevont szervezetek

Csepreg Város Önkormányzata Tormásliget Község Önkormányzata. Tömörd Község Önkormányzata. Parkom Bt. (közszolgáltató) Rekultív Kft. (közszolgáltató) Ökokontroll Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Bt.

1.6

A terv időtartama

2010-2015

1.7

Bázisév

2009

5

1.8

A települések rövid bemutatása

1.8.1 Csepreg Csepreg a Répce vidékének települése, amely Vas megye csepregi kistérségének központja. Nagy

kiterjedésű

határát

16

község

övezi:

Szakony,

Egyházasfalu,

Keresztény,

Medgyespuszta, Tormásliget, Ujkér, Iklanberény, Lócs, Bük, Gór, Acsád, Meszlen, Tömörd, Kiszsidánt, Peresznye és Répcevis.

Csepreg Szombathelytől 22 km, Kőszegtől 14 km,

Soprontól 42 km, Sárvártól 32 km távolságra fekszik. Közigazgatási területe 4.954 ha. Lakosainak száma 3.452 fő, lakások száma 1.274 db.1

1.8.2 Tormásliget A Répce-sík közepén, a megye északi peremén, a Sopron-Szombathely vasútvonal és egy közút kereszteződésénél fekszik. Korábbi anyatelepülése, Csepreg 6, Kőszeg 21, a megyeszékhely pedig 30 km-re található. A falu határának vizeit a községet délről kerítő Pósés a Metőc-patak szállítja a Répcébe. A település 1993-ban vált ki Csepregből, addig annak külterületi része, korábban majorja volt. Közigazgatási területe 7,53 km2. Lakosainak száma 337 fő, lakások száma 122 db.

1.8.3 Tömörd Az Ablánc-patak mellett fekvő Tömörd a Kőszeg-hegyalja keleti, északkeleti peremén található. A Szombathely és Csepreg között, a megye északi felében fekvő község Csepregtől csupán 4, a megyeszékhelytől pedig 17 km-re van. A falun átfolyó patak a Répce egyik legjelentősebb mellékvize. Közigazgatási területe 15,37 km2. Lakosainak száma 276 fő, lakások száma 108 db.

1

Forrás: www.ksh.hu (2009 januári állapot)

6

1.8.4 Természetföldrajzi környezet Mindhárom település a Répce-sík kistáj része, melynek természetföldrajzi jellemzőit az alábbiakban mutatjuk be. Táji besorolás: A Répce-sík nevű kistáj az MTA FKI 1990-es kistáj kataszterében a Sopron– Vasi-síkság mezotájba nyert besorolást, ami a Nyugat-Magyarországi-peremvidék nevű nagytájnak a része. Mivel a kistáj számos tekintetben alföldi jelleget mutat ezért indokolt inkább a Kisalföldhöz sorolni. A kistáj területének lehatárolása bizonytalan, nagyobbik része Győr-Moson-Sopron megye területére esik, de a természetföldrajzi táj Ausztria területére is átnyúlik. K-felé a Rábai teraszos sík felé a határa elmosódott, bizonytalan. Vízrajza: Fő vízfolyása a Répce, az Alpok keleti lábainál eredő kis folyó vízjárása meglehetősen szeszélyes a kisvízi vízhozam és a nagyvízi vízhozam közötti különbsége akár 160 szoros is lehet (Répcevisnél: KQ: 0,44m3/s, NQ: 72 m3/s). Árvizek főként tavasza keletkeznek de az őszi árvizek sem ritkák, kisvizek jellemzően nyárvégén jelentkeznek Vas megye területén csupán kisebb patakok táplálják, ezek közül jelentősebbek a Boldogasszony, Ablánc, Kőris és a Metőc patak. A pannon korú rétegek és a rájuk települő kavicsos hordalékkúpok is jelentős mennyiségű réteg vizet tárolnak ezért a Répcét övező vidék kiemelt vízbázisnak tekintett védett terület. A felszíni vízfolyások vízminősége I. osztályba sorolható. Éghajlata: A mérsékelten hűvös—mérsékelten nedves és mérsékelten száraz éghajlati övezet határán terül el. Évente 1850-1900 órán át süt a nap, ebből a három nyári hónapra 720-740 óra jut, míg a téliekre mindössze 185 óra. Évi középhőmérséklete 9,5-9,7

o

C, a

tenyészidőszaké 15,5-16 oC. A maximális hőmérséklet 32-33 oC körül várható, a leghidegebb napokon –15 és –15,5 oC körül alakul a minimum hőmérséklet. A csapadék évi összege 650 mm-t kevéssel meghaladja, ebből 410-420 mm jut a tenyészidőszakra. A hótakarós napok száma sokévi átlagban 42-45 nap, átlagos legnagyobb hó vastagság 25 cm. Uralkodó szélirány É-ÉNy-i, átlagos szélsebesség 3,5-4,0 m/s. Talajok: A Répcétől D-re eső csapadékosabb kavicsos dombhátakat agyagbemosódásos barna erdőtalaj fedi, míg a csapadékban szegényebb északi részeken a kisebb mérvű kilúgozódás hatására csernozjom barna erdőtalaj terjedt el. A kavicsrétegekben gyakoriak a

7

pleisztocén kori talajfagy jelenségek, krioturbációs rétegzavarok, fagyzsákok, fagyékek stb. A folyómentén a víz hatására kialakuló réti öntéstalaj az uralkodó. A természeti erőforrások közül ki kell emelni a Bük határában 1957-ben szénhidrogén kutatás közben feltárt termál karsztvizet. Az ezer méteres mélységből, a devon korú dolomitból feltörő 58 C-os Ca-Na-hidrogénkarbonátos jellegű, fluorid-tartalmú, 35,5 nkf keménységű és 3000-4500 mg/l összes oldott anyag tartalmú termálvíz kiválóan alkalmas gyógyászati célokra. Lényegében erre a bázisra települt a büki gyógyfürdő gyógyidegenforgalom, melynek hatása döntő a térség fejlődésére. Nagy lehetőséget rejt a Répce folyó, bővítheti az idegenforgalmi kínálatot, mint a vízi turizmus egyik potenciális helye. Kedvező természeti erőforrásként értékelhető a táj kiegyensúlyozott éghajlata elsősorban a takarmánynövények termesztése és az erre építhető szarvasmarha tartás szempontjából. Végül összességében jó a kistérség talaj adottsága, az átlagos aranykorona értéke magasabb, mint a megyében.

8

2

A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége és eredete

2.1

Települési szilárd hulladék

Szervezett hulladékszállítás Csepregen 1982, Tormásligeten és Tömördön 1994 óta van. Csepregen 1992-ig a Költségvetési Üzem szállította a hulladékot, majd 1992-től a büki Parkom Bt. vette át a szállítási feladatokat. A 2000-ben bejegyzett Csepregi Városgazda Kft. kezdetben Csepregről, majd 2003-tól Tormásligetről is szállította a kommunális hulladékot. 2001. március 31-ig a Csepreg külterületén (hrsz. 032/47.) lévő régi lerakóban történt a végleges elhelyezés. Ezt az állapotot szüntette meg az új, korszerű hulladéklerakó átadása, melyet 2007-ig a Csepregi Városgazda Kft. üzemeltetetett. A 24 település tulajdonában álló lerakót 2008-óta üzemeltetési szerződés alapján a Rekultív Kft. működteti. Tömörd területéről továbbra is a Parkom Bt. szállítja el a hulladékot, 2007-ig a csepregi, ezután pedig a kőszegi hulladéklerakóba.

Mindhárom településen van a kötelezően igénybe veendő hulladékszállítást előíró helyi rendelkezés.

A települési szilárd hulladékot szabványos 60-1.100 l-es edényekben gyűjtik. A szállítások heti egy alkalommal történnek.

Település Csepreg

Tormásliget

Tömörd

Lakossági edényszám 1.058 db 60 l - 66 db 80 l – 2 db 110 l – 988 db 240 l – 2 db 117 db 60 l - 25 db 110 l – 92 db 79 db 110 l – 79 db

Intézményi edényszám 6 x 110 l

Állandó népesség

3 x 110 l

337

3 x 110 l

276

3 452

9

A rendszeres hulladékszállítást kiegészítendő, évente lomtalanítást is szerveznek az önkormányzatok.

2.2

Szelektíven gyűjtött hasznosítható hulladék

Csepregen és Tormásligeten 2009-től működik szervezett szelektív hulladékgyűjtés. A városban 4 gyűjtőszigeten lehet a papír és műanyag frakciókat elhelyezni, míg a községben egy gyűjtősziget áll a lakók rendelkezésére a papír, üveg és műanyag hulladék gyűjtésére.

Gyűjtőszigetek Csepregen:

10

Tormásligeti gyűjtősziget:

A közszolgáltató által működtetett szelektív gyűjtési lehetőség mellett a Csepregen működő általános iskolában gyűjtik külön a fém üdítős dobozokat, illetve évente két alkalommal szerveznek tanulói papírgyűjtő akciót. Tömördön nincs szervezett szelektív hulladékgyűjtési lehetőség.

2.3

Települési folyékony hulladék

Tormásligeten és Tömördön nincs kiépített csatornahálózat. Szerződött közszolgáltatóként Szabó Norbert egyéni vállalkozó (Sárvár, Cukorgyári u. 8.) szállítja el a szippantott szennyvizet. A szennyvizek tisztítását a Sopron és Vidéke Víz- és Csatornamű Vállalat Lövő Szennyvíztelepe végzi. Mindkét településen folyamatosan próbálkoznak a szennyvízgyűjtés fejlesztésével. Tormásligeten már több éve pályáznak az Iklanberény, Sajtoskál, Lócs, Simaság, Nemesládony által alkotott egyesüléssel a csatornázás támogatására, siker esetén a 11

büki szennyvíztisztító fogadná a szennyvizet. Tömörd tanulmánytervet készítetett egy alternatív szennyvíztisztító

létesíthetőségéről, melynek birtokában kíván

pályázati

forrásokhoz jutni. Csepregen a szennyvízhálózat kiépítettsége 100 %-os, melyre az ingatlanok 90 %-a van rácsatlakozva. A szennyvíz a Vasivíz Zrt. csepregi szennyvíztelepére kerül.

2.4

A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége

A települési szilárd hulladékokra (TSZH) vonatkozó adatokat a közszolgáltatóktól kaptuk meg, a termelői tevékenységből származó, nem TSZH jellegű hulladékadatok forrása az OKIR.

Lakossági és intézm. eredetű TSZH 2009 Papír és karton csomagolási hulladékok Műanyag csomagolási hulladékok Üveg csomagolási hulladékok Föld és kövek Kevert építkezési és bontási hulladékok Biológiailag lebomló hulladékok Egyéb települési hulladék Lom hulladék Összesen

EWC 150101 150102 150107 170504 170904 200201 200301 200307

Csepreg

Tormásliget 955 1 175 820 0 0 0 102 690 6 360 112 000

Tömörd

Termelői eredetű TSZH 2009 Egyéb települési hulladék Papír és karton csomagolási hulladékok Műanyag csomagolási hulladékok Összesen

EWC 200301 150101 150102

Csepreg Tormásliget 27 290 4 730 20 110 0 40 0 47 440 4 730

Tömörd

0 2 025 0 5 220 12 160 19 700 872 460 58 240 969 805

0 0 0 0 0 0 50 744 7 600 58 344

0 0 0 0

12

Csepreg termelői nem TSZH 2008 020203 - Fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok 170405 - Vas és acél 110109 - Veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és szűrőpogácsák 191202 - Fém vas 130507 - Olaj-víz szeparátorokból származó olajat tartalmazó víz 190813 - Ipari szennyvíz kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tart. iszapok 130205 - Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tart. motor-, hajtómű- és kenőolajok 170402 - Alumínium 200126 - Olaj és zsír, amely különbözik a 20 01 25-től 150202 - Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok 200140 - Fémek 130506 - Olaj-víz szeparátorokból származó olaj 150110 - Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szenny. csom. hull. 160107 - Olajszűrők 170401 - Vörösréz, bronz, sárgaréz 160114 - Veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadékok 160708 - Olajat tartalmazó hulladékok Összesen

kg 41 440 26 575 15 174 2 685 2 375 1 800 1 513 1 258 930 772 748 400 352 100 15 15 1 96 153

Tormásliget termelői nem TSZH 2008 160103 - Termékként tovább nem használható gumiabroncsok 130205 - Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tart. motor-, hajtómű- és kenőolajok 150202 - Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok 160601 - Ólomakkumulátorok 160107 - Olajszűrők 150110 - Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szenny. csom. hull. Összesen

kg 4 930 90 63 60 16 13 5 172

Tömörd termelői nem TSZH 2008

n.a.

A továbbiakban csak a lakossági és intézményi eredetű hulladékok körét vizsgáljuk.

13

2.4.1 Nem veszélyes hulladékok

Hulladék

Mennyiség a bázisévben (t) Csepreg

Tormásliget

Tömörd

950

109

58

Települési folyékony hulladékok2

11.465

11.271

8.702

Kommunális szennyvíziszap3

5.005

0

0

Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok

0

0

0

Építési bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok

17

0

0

0

0

0

17.437

11.380

8 760

Települési szilárd hulladékok

Összesen

2.4.2 Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok

Hulladék

Mennyiség a bázisévben (t) Csepreg

Veszélyes hulladékok

Nem veszélyes hulladékok

2 3

Hulladékolajok Akkumulátorok és elemek Elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Azbeszt Egyéb hulladék Csomagolási hulladékok Gumi hulladék Egyéb hulladék

Tormásliget

0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 3 0 0

Tömörd 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

100 l/nap/fı vízhasználattal számolva, melynek 80 %-a válik hulladékká A csepregi szennyvízteleprıl kiszállított, stabilizált iszap, forrás: Innowest Kft.

14

2.4.3 Csomagolási hulladékok

Hulladék Papír Műanyag Fa Vegyes kompozit Egyéb kevert Üveg Textil Összesen

2.5

Szelektíven gyűjtött mennyiség (t/év) Csepreg Tormásliget Tömörd 0 2 0 0 0 0 0 2

1 1,2 0,8 0 0 0 0 3

0 0 0 0 0 0 0 0

A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége

Csepreg 032/47. hrsz-ú ingatlanán található az a terület, amely 2001-ig hulladéklerakóként működött. Az új lerakó megnyitása után a területet rekultiválták. A régi lerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatát a Nyugat-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség a 9903/1/2003. számú határozatában rendelte el.

15

A 2001-ben létesített kistérségi kommunális szilárd hulladéklerakó telep Vas- és GyőrMoson-Sopron Megye közös határán, csepregi közigazgatási területen, a 077/1 hrsz.-on fekszik. A terület teljes nagysága 11,47 ha. A lerakóban ezidáig kb. 50-60.000 t hulladékot deponáltak.

2.6

A településre beszállított és kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége

Tormásligeten és Tömördön hulladékkezeléssel, feldolgozással foglalkozó vállalkozás nincs, ezért ezeken a helyeken hulladékbeszállítás sincs. A szervezetten történő hulladékgyűjtés során elszállított hulladékmennyiségeket korábban már bemutattuk.

Csepregen közigazgatási területén kettő hulladékkezelő létesítmény működik. Az egyik a Vasivíz Zrt. szennyvízkezelő telepének üzemeltetésében működő szennyvíziszap stabilizáló, a másik pedig a Répcesík Regionális Hulladéklerakó.

Szennyvíziszap stabilizáló telep: A 600 m3/nap kapacitású tisztító évente mintegy 150 000 m3 szennyvizet fogad. A tisztítás után

visszamarad

szennyvíziszapot

stabilizálást

követően

mezőgazdasági

célokra

hasznosítják. A stabilizálást a Csepreg-Újkér összekötő út mentén található telephelyen, műszaki szigeteléssel ellátott földmedencében végzik. Az érett iszapot mélyinjektálásos technológiával juttatják a termőföldbe. Az éves iszapmennyiség 5.000 t körüli.

Répcesík Regionális Hulladéklerakó: A telephelyen 2001 áprilisától, környezetvédelmi engedély alapján kommunális szilárd hulladék lerakás folyik, dombépítéses technológiával. Az önkormányzati társulásban épített lerakót 2007-ben értékesítették, azóta a Rekultív Kft. üzemelteti. Az évente átvett hulladék mennyisége 8-10.000 t körüli.

16

Az átvehető hulladékok körét és a kezelési módokat a lerakó IPPC (Nyudukvtvvf 004486029/2008.) engedélye rögzíti:

Begyűjtés

11.595 tonna/év

Ártalmatlanítás

500 tonna/év

Hasznosítás

10.345 tonna/év

Előkezelés

2.845 tonna/év

20103 Hulladékká vált növényi szövetek 020107 Erdőgazdálkodási hulladékok 020301 Mosásból, tisztításból, hámozásból, centrifugálásból és más szétválasztásokból származó iszapok 020304 Fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmatlan anyagok 020305 Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok 020601 Fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok 020603 Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok 020704 Fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok 020705 Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok 030101 Fakéreg és parafahulladék 030105 Faforgács, fűrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hull., amelyek különböznek a 03 01 04-től 170101 Beton 170102 Téglák 170103 Cserép és kerámiák 170107 Beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól 170504 Föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól 170508 Vasúti pálya kavicságya, amely különbözik a 17 05 07-től 170904 Kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól 190501 Települési és ahhoz hasonló hulladékok nem komposztált frakciója 190604 Települési hulladék anaerob kezeléséből származó kirothasztott anyag 190801 Rácsszemét 190802 Homokfogóból származó hulladékok 190805 Települési szennyvíz tisztításából származó iszapok 200110 Ruhanemű 200111 Textíliák 200138 Fa, amely különbözik a 20 01 37-től 200201 Biológiailag lebomló hulladékok 200202 Talaj és kövek 200301 Egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is 200302 Piacokon keletkező hulladék 200303 Úttisztításból származó hulladék 200306 Szennyvíz tisztításából származó hulladék 200307 Lom hulladék

17

2.7

A területi éves hulladékmérleg bemutatása


Hulladék

Hasznosítás %

Települési szilárd hulladékok Települési folyékony hulladékok Kommunális szennyvíziszapok Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem vesz. hull. Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Települések összesen:

(t/év) 1,8 20

Égetés %

(t/év)

Lerakás % (t/év) 98,2 1.117

Egyéb módon kezelt % (t/év)

100* 31.438 100

13,3

5.005

5.025

100

17

3,0

1.134

83,7 31.458

*házi szikkasztás

Településenkénti bontásban:

Hulladék Csepreg

Hasznosítás %

Települési szilárd hulladékok Települési folyékony hulladékok Kommunális szennyvíziszapok Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem vesz. hull. Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Település összesen:

(t/év) 2,1 20

Égetés %

(t/év)

Lerakás % (t/év) 97,9 950


100 17.418 100

21,5

5.005

5.005

100

17

4,1

967

74,4 17.418

18

Hulladék Tormásliget

Hasznosítás %

(t/év)

Égetés %

(t/év)


Hulladék Tömörd

% (t/év) 100 109

100

Hasznosítás %


Lerakás

(t/év)

Égetés %

(t/év)

109

Lerakás % (t/év) 100 58

100



58

19

2.7.2 Kiemelten kezelendő hulladékáramok

Hulladék

Hasznosítás %

Veszélyes hulladékok Hulladék olajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék

Égetés

(t/év)

100

%

(t/év)

Lerakás %

(t/év)


5


Hulladék

Csomagolási hulladékok összesen Csepreg Tormásliget Tömörd

Hasznosítás

Égetés

% (t/év) 100 5 40 60 0

%

(t/év)

Lerakás %

(t/év)


2 3 0

20


Hulladék

Papír Műanyag Fa Vegyes kompozit Egyéb kevert Üveg Textil Összesen

Hasznosítás % 100 100

(t/év) 1 3

100

1

Égetés %

Lerakás

(t/év)

%

(t/év)




Hasznosítás % (t/év) 100 1 100 3

100

1

100

5

Csepreg % (t/év) 66,7

40

2

2

Tormásliget % (t/év) 100 1 33,3 1

100

1

60

3

Tömörd % (t/év)

21

3

A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények

A jogszabályokban meghatározott alapvető - a települési hulladékgazdálkodást érintő műszaki követelményekkel, valamint a vizsgált területen folyó hulladékgazdálkodási tevékenységet érintő hatósági szabályozás részletezése.

Települési szilárd hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése:

A települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatban a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet, a 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet, az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet tartalmaz alapvető előírásokat:

• Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző módon köteles gyűjteni. A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak megfelelő gyűjtőedényben történhet. • A települési szilárd hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni. • A települési hulladék hulladéklerakóra csak akkor kerülhet, ha a hulladékot kezelték, tulajdonságainak olyan megváltoztatása érdekében, amely révén a hulladék mennyisége vagy környezetre gyakorolt hatása csökken. • El kell végezni a lerakóba érkező hulladékok szemrevételezéssel történő vizsgálatát, nyilvántartását. • A hulladéklerakó üzemeltetőjének az alábbiakban megemlített tényezőkről ellenőrzési és megfigyelési programot kell vezetnie

Szelektív hulladékgyűjtő sziget: • Szabványos vagy erre a célra gyártott speciális edényzettel kell ellátni, minimálisan három hasznosítható hulladék-összetevő elkülönített begyűjtését kell lehetővé tenni • Elhelyezése történhet közterületen, lakóövezetben, kereskedelmi egységek közelében úgy, hogy alkalmas legyen a gyalogosan történő megközelítésre

22

• A kihelyezett edényzet zárható, bedobó nyílással ellátott, a gyűjtőjárműhöz illesztett rendszerű legyen; • Kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a gyűjtőedényzet célgéppel történő ürítése biztosítható legyen. • A begyűjtött hulladékot a gyűjtősziget üzemeltetőjének a gyűjtősziget edényzetéből rendszeresen kell ürítenie, vagy az edényzetet kell cserélnie, és a begyűjtött hulladékot a további kezelést végző telephelyre kell szállítani, valamint nyilvántartásba kell venni. • A hulladékgyűjtő sziget edényzetének rendszeres tisztításáról, karbantartásáról és szükség szerinti

gyakorisággal

történő

cseréjéről

a

gyűjtősziget

üzemeltetőjének

kell

gondoskodnia.

Települési folyékony hulladékok és iszapok:

A települési folyékony hulladékok kezelésével kapcsolatban 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet, a 2003. évi LXXXIX. törvény, 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet tartalmaz alapvető iránymutatásokat:

• Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező települési folyékony hulladékot műszakilag megfelelő (zárt) tartályban köteles gyűjteni, azt a begyűjtésre jogosult hulladékkezelőnek átadni. • Az illetékes vízügyi hatóság határozza meg, hogy a települési folyékony hulladék elhelyezésére melyik szennyvíztisztító telep vehető igénybe.

23

4

Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések

Állati eredetű hulladékok: Az állati hulladékokkal kapcsolatos intézkedéseket a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet szabályozza:

• Az állati hulladékokat veszélyességétől függően három osztályba sorolja be. Az egyes osztályba sorolt hulladékokra különböző kezelési eljárásokat határoz meg. • Az 1. osztályba sorolt állati hulladékok égetéssel való hasznosítását kell megoldani. A 2. osztályba besorolt állati hulladékok kezelését az állategészségügyi állomás által engedélyezett kezelő és feldolgozó üzemek végezhetik le. A 3. osztályba sorolt állati hulladékokat 24 órán belül össze kell gyűjteni és el kell szállítani állati hulladékgyűjtő helyre, vagy gyűjtő-átrakó telepre, vagy kezelő és feldolgozó üzembe, komposztáló telepre, vagy egyéb engedélyezett létesítménybe. • Az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű, kedvtelésből tartott állatokat az állati hulladék birtokosa saját telkén a szomszéd telek határvonalától számítót 1,5 m-re elföldelheti, megfelelő nyugalmi vízszint mellett.

Hulladék olajok: A hulladékolajok kezelésének részletes szabályait a 4/2001. (II. 23.) KöM rendelet fogalmazza meg:

• Az a természetes személy, gazdálkodó szervezet, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: birtokos), aki a tevékenysége során keletkező hulladékolaj hasznosítását vagy ártalmatlanítását a jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelően nem tudja elvégezni, köteles a hulladékolajat a kezelési tevékenységek végzésére jogosult gazdálkodó szervezetnek átadni. • Elsőbbséget kell biztosítani a hulladékolajok regenerálással történő hasznosításának, feltéve, hogy ezt a műszaki és gazdasági körülmények lehetővé teszik. Ha a hulladékolajokat

nincs

lehetőség

hasznosítani,

akkor

égetéssel

történő

ártalmatlanításukat kell megvalósítani.

24

Elemek, akkumulátorok: 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről:

• Az elemek és akkumulátorok tulajdonosai, birtokosai kötelesek az általuk használt hulladékká vált elemek, akkumulátorok elkülönített gyűjtését megoldani, továbbá a hasznosítást vagy ártalmatlanítást biztosítani közvetlenül, vagy átadással. • A hulladékká vált elemek és akkumulátorok visszagyűjtését a gyártónak, illetve forgalmazónak kell biztosítani.

Egészségügyi hulladékok: 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézetekben keletkező hulladékok kezeléséről:

• A humángyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezelésére - a hulladékok jegyzékében foglalt besorolástól függetlenül - a veszélyes hulladékokra vonatkozóan külön jogszabályban előírtak az irányadók. • Az egészségügyi intézménynek, ha saját ártalmatlanító berendezéssel nem rendelkezik, a fertőző hulladék folyamatos elszállítására és ártalmatlanítására - erre a tevékenységre engedéllyel rendelkező hulladékkezelővel szerződést kell kötnie. • Az éles eszközöket szilárd falú, szúrásálló edényzetben, más hulladékot folyadékzáró, mechanikai sérülésnek ellenálló, megtelés után lezárt és már ki nem nyitható eszközökben kell gyűjteni.

Komposztálásra vonatkozó előírások: A 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról és a 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről:

• A hulladéklerakóra - a települési szilárd hulladék részeként - kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget tömegben mérve az 1995-ben országos szinten képződött - a települési szilárd hulladék részét képező - biológiailag lebomló szervesanyagmennyiséghez képest 2016. július 1. napjáig 35%-ra kell csökkenteni

25

• Amennyiben a komposztálás, illetve az anaerob biológiai lebontás feltételei adottak, a biohulladékot a keletkezés helyén elkülönítetten kell gyűjteni, és el kell kerülni annak egyéb hulladékkal vagy anyaggal való szennyeződését. • Az az elkülönítetten gyűjtött biohulladék kerülhet komposztálásra vagy anaerob biológiai lebontásra, amely újrafeldolgozásra már nem alkalmas, illetve az újrafeldolgozás ökológiai, gazdaságossági feltételei nem adottak. • Házi komposztálás: a saját tevékenységből származó biohulladék (konyhai nyers növényi hulladék) saját kertben (környezeti nevelési céllal iskolák, óvodák kertjében) történő komposztálása, valamint a kész komposzt saját célra történő felhasználása.

Az építési és bontási hulladék kezelése: 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól:

• Amennyiben a keletkező építési vagy bontási hulladék mennyisége meghaladja a rendeletben meghatározott mennyiségi küszöbértéket, az építtető köteles az adott csoporthoz tartozó hulladékot - a hulladék további könnyebb hasznosíthatósága érdekében - a többi csoporthoz tartozó hulladéktól elkülönítetten gyűjteni mindaddig, amíg a hulladékot a kezelőnek át nem adja. • A kötelezettségének az építtető köteles a keletkezés helyén vagy ha ez nem lehetséges, hulladékkezelő létesítményben eleget tenni. • Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot - amennyiben az műszakilag lehetséges - az építtető az építés során felhasználja, illetőleg a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének

feltételeiről

szóló

külön

jogszabály

előírásainak

megfelelően

a

hulladékkezelőnek átadja.

26

5

A hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások

Hulladékkezelő létesítmény a területen kettő található. Az egyik a Vasivíz Zrt. csepregi szennyvíztelepének iszapstabilizáló telephelye, a másik pedig a Répcesík Regionális Hulladéklerakó.

5.1

Szennyvíziszap stabilizáló telep

A Vasivíz Zrt. csepregi telepe Csepreg, Ólmod, Kiszsidány, Horvátzsidány, Zsira, Répcevis, Szakony és Gyalóka települések közcsatornán érkező szennyvizeit fogadja. A telephely kapacitása 6000 m3/nap. Az évente mintegy 150 000 m3 szennyvizet tisztítás után a Répce folyóba bocsátja. A kezelés során ~5.000 m3 szennyvíziszap keletkezik évente, melyet stabilizálást követően szántóföldbe injektálnak. Az iszaptároló a csepregi önkormányzat tulajdonában van, az üzemeltetést végzi a Vasivíz Zrt. Az iszaptároló helye: Csepreg, 026/45 hrsz. Kapacitása 250 m3. A stabilizált iszap elhelyezését az Innowest Kft. (Szombathely, Sugár út 2.) végzi.

5.2

A Répcesík kommunális hulladéklerakó

A 2001-ben épült települési szilárd hulladéklerakó Vas- és Győr-Moson-Sopron Megye közös határán, csepregi közigazgatási területen, a 077/1 hrsz.-on fekszik. A terület teljes nagysága 11,47 ha. A létesítményt a 079 hrsz.-ú út jelű területen kialakított bekötőútról lehet megközelíteni, mely csatlakozik az Újkér-Horvátzsidány 8624 j. összekötő úthoz szabályos útcsatlakozással. Üzemeltetője a Rekultív Kft.

27

A depó tervezett kiépítése, kapacitása:

Jelenleg a II. ütemben ábrázolt kettő medence működik.

28

5.3

A területtel kapcsolatban álló hulladékkezelő vállalkozások

Engedélyes neve Vasivíz Zrt. Csepregi Szennyvíztisztító Rekultív Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft. Parkom Bt. Szabó Norbert vállalkozó MÉHVIT Kft. Innowest Kft. ATEV Zrt. Győri Gyára

5.4

Címe Csepreg, Bognár köz 9.

Telephely Csepreg, Bognár köz 9.

Tevékenység Szennyvízkezelés

Mosonmagyaróvár, Csepreg-külterület Barátság út 8. Meggyespuszta Bük, Jókai u. 24. Sárvár, Cukorgyári u. 8. Kapuvár, Babóti sor 4. Szombathely, Sugár u. 2. Budapest, Illatos út 23.

Bük, Jókai u. 24.

Kapuvár, Babóti sor 4.

Győr, 10. sz. főút mellett

Hulladéklerakás, településtisztasági szolgáltatás Településtisztasági szolgáltatás Szippantott szennyvíz szállítás Másodnyersanyag kereskedelem Szennyvíziszap hasznosítás Állati hulladék ártalmatlanítás

A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének ismertetése

A tervezési területen ismert hulladéktároló helyek közül a csepregi régi lerakó környezetvédelmi felülvizsgálata, rekultiválása megtörtént, a terület környezetvédelmi monitoringja folyamatos. A működő lerakó a hatályos jogszabályok szerint üzemel, szakmai és hatósági ellenőrzése megoldott.

5.5

A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél előírtakon túl ismertetendő tényezők

5.5.1 Másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen

2009-ben

a

csepregi

és

tormásligeti

szemétszállítást

végző

Rekultív

Kft.

az

önkormányzatokkal közösen négy hulladékszigetet létesített, melyeken a papír, üveg és műanyag hulladékok gyűjthetők. Az edényeket a szolgáltató kéthetente üríti. A fertőszentmiklósi telephelyre beszállított hasznosítható anyagokat szétválogatják, majd

29

bálázást követően értékesítik. A településekről elszállított TSZ hulladékoknak csak 0,5%-át képviselik a gyűjtőszigeten begyűjtött anyagok, mely nagyságrend csak szimbolikus értéket képvisel. Az egyéb szervezett formában (iskolai gyűjtés) begyűjtött hasznosítható anyagokkal együtt sem éri el a 2%-ot a másodnyersanyag visszanyerés aránya. Tömörd tekintetében egyelőre nincs szelektív hulladékgyűjtési lehetőség.

5.6

A területen a települési hulladék részeként jelentkező biológiailag lebomló szerves hulladék mennyiség, és ebből a lerakásra kerülő mennyiség, a jelenlegi komposztáló és egyéb kezelőkapacitás és a későbbiekben le nem rakható mennyiség összevetése

A Rekultív Kft. tájékoztatása szerint a település szilárd hulladék 30%-át a biológiailag lebomló anyagok teszik ki. Ez a jelenlegi rendszerben teljes egészében lerakásra kerül, mivel a szolgáltató fertőszentmiklósi telephelyén nincs lehetőség a hulladék utólagos szelekciójára. Ugyanakkor a telephely rendelkezik nagykapacitású komposztálótérrel, tehát nincs akadálya annak, hogy a szelektíven gyűjtött zöldhulladék hasznosíthatóvá váljon.

Hulladék összetétel vizsgálat: Frakció biológiailag lebomló papír karton kompozit anyagok textíliák higiéniai hulladék műanyag nem osztályozott éghető anyag üveg fém nem osztályozott éghetetlen anyag veszélyes hulladék kis szemcseméretű finom hulladék

átlagminta m/m % 2006 2007 33,2 27,3 9,4 9,2 1,5 3,6 1,5 3,1 1,0 3,9 4,5 4,3 11,9 12,5 3,1 6,9 7,4 3,6 2,8 3,5 3,5 6,1 2,6 0,9 17,6 13,2

2008 29,3 9,3 3,8 3,6 3,9 4,4 11,9 6,3 3,5 3,5 5,7 0,7 13,6

A 30%-os részarányt alapul véve a területen keletkező komposztálható frakció mennyisége 330 t/év körüli, melyet akár a Rekultív Kft. fertőszentmiklósi meglévő, akár a csepregi telephelyén beüzemeltethető komposztálóterén fogadni képes. 30

5.7

A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése

A vizsgált területen csak Csepregen van kiépített szennyvízelvezető hálózat. A szennyvizet a Vasivíz Zrt. csepregi telepe fogadja. Ez a tisztító fogadja még Ólmod, Kiszsidány, Horvátzsidány, Szakony, Gyalóka, Répcevis és Zsira szennyvizeit is. A felsorolt településeken a csatornahálózat kiépítettsége 100 %-os. Csepregen a lakosság ~90 %-a kötött rá a szennyvízhálózatra. Tormásligeten és Tömördön nincs közműves csatorna, így a szennyvizeket a házaknál gyűjtik. Mindhárom településen Szabó Norbert egyéni vállalkozó a szerződött

szennyvízszállító.

A

szippantott

szennyvizek

kezelési

helye

a

lövői

szennyvíztisztító. A fentiek alapján a területen keletkező folyékony hulladék mennyisége csak becsülhető (átlagos vízfogyasztás 80 %-a).

Település

lakos

Csepreg Tormásliget Tömörd Összesen:

Települési folyékony hulladék (m3/év) 20.352 11.271 8.702 40.325

3 487 386 298 16 487

A szennyvízhálózatra nem kötött házaknál keletkező szennyvíz jelentős része a házi szikkasztókban szikkad el. A jogszabályoknak megfelelően a közcsatornára rá nem kötött háztartások (~100 lakás) felé a csepregi önkormányzat talajterhelési díjat ró ki. A díjszámítás alapja a mérővel mért ivóvízfogyasztás.

5.8

A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése

A csepregi szennyvíztelep 2009-ben 5.005 m3 szennyvíziszapot bocsátott ki. Az iszapot a már tárgyalt módon mezőgazdasági művelésben hasznosítják. A fenti adatból a lakossági rész becslése a következő. A

csepregi

telep

által

ellátott

területen

mintegy

6.600

ember

él.

Mivel

a

hulladékgazdálkodási tervvel érintett területen csak Csepregen van szennyvízhálózat, ezért ott a lakosságarányosan becsült szennyvíziszap mennyisége 2.640 m3/év.

31

6

A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései a tervezési területen, a tervidőszak végére várhatóan keletkező hulladékok mennyiség és összetétele

6.1

Nemzeti hulladékgazdálkodási stratégia

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2006-ban készítette el a 2006-2015 időszakra vonatkozó települési szilárd hulladékgazdálkodás stratégiáját4, illetve a program támogatási stratégiáját5. Az alábbiakban röviden ismertetjük a dokumentumok főbb megállapításait.

A hulladékok képződésére és kezelésére vonatkozó előrejelzések, valamint a határidőhöz vagy teljesítményhez kötött kötelezettségek összehasonlítása alapján megállapítható volt, hogy:

•

a gyártói felelősség körébe tartozó települési hulladék összetevők esetében 2009-et követően szükséges a lakossági begyűjtési kapacitás növelése,

•

a szerves hulladékra vonatkozó kötelezettségek teljesítése érdekében már 2009-ig is szükséges a szerves hulladék kezelő kapacitásának fejlesztése,

•

a megtelő, valamint a jogszabályi nem megfelelőség miatt bezárandó hulladéklerakók kapacitás-kiesése következtében 2010-ben már kapacitáshiány lép fel a lerakók esetében.

A helyzetelemzés intézményi vizsgálata alapján egyértelműen levonható következtetések: •

A gyártói felelősség körébe tartozó hulladékokra vonatkozó, nemzeti szintű hasznosítási kötelezettségeket megállapító EU előírások teljesítése jogszabályi előírások alapján a gyártók kötelezettsége, aminek kikényszerítésére és ellenőrzésére a hatósági intézményrendszer is létezik. Hiányzik viszont a végrehajtást segítő ösztönzés arra

4

A települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája 2007-2016. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2006. 5 A települési szilárd hulladékgazdálkodás támogatási stratégiája 2007-2016. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2006.

32

vonatkozóan, hogy a települési szilárd hulladék hasznosítható összetevőinek begyűjtési rendszerei mellett ne egy elkülönült, csak az egyes, a gyártói felelősségi körre kiterjedő, kevésbé hatékony párhuzamos rendszerek jöjjenek létre. •

A szerves hulladék lerakásának csökkentésére, így áttételesen elkülönített kezelésére vonatkozó, EU előírások nemzeti szintű teljesítése jogi kötelezettségként nem biztosított, mivel a teljesítéshez szükséges feladatoknak csak egy része (begyűjtés és ártalmatlanítás) jelenik meg a települési önkormányzatok kötelezettségeként, a szelektív gyűjtés, illetve a hasznosítás egyre nagyobb arányú végzése nem kötelezettség, hanem csak lehetőség az önkormányzatok számára. Az önkormányzati feladatok ellátásának kikényszerítésére hatékony környezetvédelmi hatósági jellegű intézményrendszer nem alakult ki.

•

Az EU előírások teljesítéséhez szükséges, települési szinten túlmutató összefogást a jogszabályi, intézményi háttér nem támogatja megfelelően.

A helyzetelemzést követően elvégzett, a teljesítéshez szükséges, lehetséges változatok megfogalmazása érdekében folytatott elővizsgálatok a következő eredményre vezettek:

a) A képződő, illetve a lerakandó hulladékok mennyiségének csökkentése

Folyamatos lakossági felvilágosító és szemléletformáló munkával kell ösztönözni az embereket a tudatos vásárlói szokások kialakítására, a háztartásbeli újrahasználatra, a szerves hulladékok házi komposztálására. Az un. újrahasználati központok kialakításával szintén jelentősen csökkenthető a kezelendő hulladék mennyisége. A szervezett hulladékkezelés igénybevételének díját úgy kell kialakítani, hogy az ösztönözzön a kevesebb hulladék „termelésére”, illetve a szelektív gyűjtés alkalmazására.

b) A hasznosítható és a veszélyes összetevők szelektív gyűjtési lehetőségei

A csomagolási hulladékok és a (nem csomagolási) papírhulladék elkülönített begyűjtésére olyan szelektív begyűjtési rendszer kialakítása célszerű, amely alkalmas a gyártói felelősség körébe tartozó hulladékok, különösen a csomagolási hulladékok, a háztartási veszélyes 33

hulladékok,

valamint az

egyéb,

hasznosítható

(nem

csomagolási),

különösen

a

papírhulladékok elkülönített begyűjtésére Megállapítható, hogy a 15000 lakos feletti települések 20 km-es körzetén belül történő begyűjtés költség-hatékony. Ilyen költséghatékony begyűjtési körzetekkel a vonatkozó EU előírások kb. 10%-kal túlteljesíthetők lennének, ha mindegyik körzetben teljesítik a 75%-os átlagos begyűjtési hatékonyságot. Az egyéb, gyűjtőszigeten nem gyűjthető hulladékok esetében hatékony megoldást csak a házhoz menő gyűjtés, illetve a hulladék-udvarok építése jelenthet. A gyártói felelősség körébe tartozó, nem csomagolási hulladékok esetében azonban ezek inkább a lakosság jobb kiszolgálását, illetve a teljes begyűjtési rendszer hatékonyabb működését biztosíthatják

c) Biohulladék elkülönített begyűjtése és hasznosítása

A papírhulladéknak mintegy kétszeresét kitevő egyéb lebomló szerves hulladékból (az un. biohulladékból) elsősorban a növényi zöldhulladék komposztálását célszerű megvalósítani műszaki lehetőségek és költség-hatékonysági okok alapján. A háztartási zöldhulladék évenként néhány alkalommal házhoz menő gyűjtéssel is hatékonyan begyűjthető.

d) Szerves hulladék hasznosítása maradék hulladékból

A papír szelektív gyűjtése és a zöldhulladék komposztálása mellett a szerves hulladékok lerakási arányára vonatkozó korlátozó előírások betartása érdekében 2010 után már szükség van a szelektív gyűjtés után maradó vegyes hulladék (a továbbiakban: maradék hulladék) mechanikai-biológiai előkezelésére, a maradék hulladék bomló szerves anyag tartalmának stabilizálására

(a

továbbiakban:

MBH).

Az

MBH

előkezelés

biológiai

folyamata

eredményeként a bomló szervesanyag-tartalom lecsökken, illetve stabilizálódik. Az alkalmazott technológiától és a hulladék összetételétől függően a beszállított és aprított maradék hulladékból gázfázisú emisszió távozik, mechanikai elkülönítéssel egy része másodlagos tüzelőanyagként, kis hányada fémkohászatban hasznosítható, fennmaradó része lerakandó maradék. Az eljárás során nyert, az eljárás specializáltságától függően magas fűtőértékű, bálázott formában jól szállítható hulladék másodlagos tüzelőanyagként felhasználható pl. cementgyárban, széntüzelésű erőműben vagy un. MBH energiahasznosító műben. 34

e) Maradék települési szilárd hulladék égetése

Jelenleg évi 420 ezer tonna maradék hulladék hulladékégetéssel történő ártalmatlanítását végzi Budapesten a rákospalotai hulladékégető. A támogatási stratégia feltételezi, hogy ez kapacitás ilyen kezelt mennyiséggel fennmarad, a jelenlegi tervezés beruházási időszakában (2007-2015) további ilyen kapacitás nem épül ki a fajlagosan magasabb költségigény miatt.

f) Maradék települési szilárd hulladék lerakása

Az elkülönített gyűjtésre, hasznosításra vonatkozó célkitűzések teljesítését követően is szükség van lerakó-kapacitásra, hiszen a szelektív gyűjtést követően is van maradék hulladék. A lerakókon részben az elsődleges hulladékok, részben az egyes (elő)kezelésekből (válogatás, MBH, égetés) származó másodlagos hulladékok ártalmatlanítása történik meg.

Megállapítások és célkitűzések:

• 2015-ig kiépül a 2016-os kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kapacitás. • Fejleszteni szükséges a szelektív gyűjtési rendszert, hogy az a lakosság számára rendelkezésre álljon. A szelektíven begyűjtött hulladékot hasznosítani kell. Az előzetes vizsgálatban bemutatott begyűjtési hatékonyság elérése esetén a rendszer biztosítani fogja a gyártói felelősség keretében teljesítendő hasznosítási arányok elérését, a csomagolási hulladékok 55%-ának, az egyéb gyártói felelősség alá tartozó hulladékok irányelvekben

meghatározott

hányadának

hasznosításához

szükséges

lakossági

begyűjtéssel, a biológiailag lebomló összetevők lerakásának csökkentése érdekében a nem csomagolási papírhulladék 55%-ának szelektív gyűjtését. • A biohulladék lerakótól való eltérítése és hasznosítása (komposztálótelepi és házi komposztálás, valamint MBH technológiák alkalmazásával), olyan mértékben, hogy a véglegesen lerakott hulladék mennyisége ne érje el a képződő mennyiség 50%-át. • Az évi 420 ezer tonnás égetés fenntartása.

35

6.2

Térségi adottságok, fejlesztési lehetőségek

Az Európai Unió előcsatlakozási alapjából (ISPA) 12 hulladékgazdálkodási projekt támogatásáról döntött. A csatlakozás óta a Kohéziós Alap (KA) keretében 1 térségi települési hulladékkezelési projektet fogadtak el. A projektek megvalósítása folyamatban van, teljes befejezésük azonban – az OHT kialakítása idején tervezett 2004–2006 helyett – jellemzően a következő években várható. A projektek beruházási összköltsége 314,2 millió EUR. A 12+1 projekt az ország lakosságának 43 %-át érinti. A projektek felépítése hasonló, mindegyikük magában foglal egy vagy több regionális, korszerű kiszolgáló létesítményekkel ellátott új vagy felújításra, bővítésre kerülő hulladéklerakót, a szelektíven gyűjtött hulladék válogatására szolgáló válogatóműv(ek)et, biohulladék kezelésre szolgáló komposztálótelep(ek)et, valamint átrakóállomás(oka)t. A rendszereken belül mindenütt kiépítik a szelektív hulladékgyűjtés infrastruktúráját, beszerzik a szükséges tárgyi eszközöket (például gyűjtőedények, konténerek, szállítójárművek).

A vizsgált tervezési terület bevonása több hulladékgazdálkodási projekt kapcsán is felmerült (Győr-Mosonmagyaróvár-Sopron Hulladékgazdálkodási Projekt, Nyugat-Balaton és Zalavölgye Hulladékgazdálkodási Projekt) ám a fejlesztésekhez szükséges önrész hiánya miatt végül az érintett önkormányzatok ettől elálltak. Az anyagi források szűkössége okán az önkormányzatoknak helyi fejlesztésekre sincs nagyon lehetősége, ám abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy több hulladékkezelő vállalkozás is elérhető, tehát van némi választási lehetőségük a közszolgáltatási piacon.6

Térségi települési szilárd hulladék kezelési lehetőségek:

a) Kőszegi Városgondnokság

A Kőszegi Városgondnokság az üzemeltetésében levő Kőszeg-hegyaljai Regionális Hulladéklerakóra összesen 8 település 14.059 lakos hulladékát szállítják be és helyezik el. A hatályos rendelkezéseknek megfelelő Kőszeg-hegyaljai Regionális Hulladéklerakó PHARE 6

Hulladékgazdálkodás tervezése a nemzetközi támogatásokból kimaradó területeken Nyugat-Dunántúl Régió. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2006.

36

segítséggel létesült, kiépített jelenleg meglévő szabad kapacitása ~40.000 tonna, az engedélyezett kapacitás 75.000 tonna. A hulladéklerakó bővítésére a helyi adottságok (rendelkezésre álló hely) miatt lehetőség volna, a tervezett kapacitást 160.000 m3-ben jelölték meg. A lerakón építési törmelék feldolgozó és komposztálótér is üzemel.

b) Szombathelyi Városgazdálkodási Kft.

A Szombathelyi Városgazdálkodási Kft. tulajdonosa Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata. A Szombathelyi Városgazdálkodási Kft. a tulajdonát képező és az üzemeltetésében levő hulladéklerakón 57 település 130.561 lakosától kb. 80.000 tonna hulladékot ártalmatlanít évente. A társaság 2001 tavaszán a betelt hulladéklerakó mellett, egy 9 hektáros területen, 1,5 milló m3 kapacitású, több ütemben kivitelezésre kerülő, korszerűen szigetelt lerakó elkészült I. ütemének 2 ha-os területén kezdte meg a hulladék lerakását, ma már a III. ütem áll művelés alatt, a IV. ütem kivitelezése is megtörtént, kész a hulladék fogadására. A harmadik évezred környezetvédelmi igényeit is kielégítő lerakó, várhatóan 20 évre megoldja Szombathely és a még gazdaságosan ráköthető térségek hulladékának elhelyezését. A lakosság 12 fajta edényzetből (50 literestől 1100 literesig) választhat, a közületeknek pedig a hagyományos edényzeten kívül 3 m3-től 30 m3-esig bármely űrtartalmú nyitott és zárt konténereket is tudnak biztosítani, továbbá korszerű, tömörítős konténerekkel is rendelkezésre

állnak.

Szolgáltatásukat

13

db

öntömörítős,

univerzális

hátfalú,

hulladékgyűjtő, 5 db emelőkaros, konténeres és 4 db emelőhorgos, pótkocsis nagy konténeres gépkocsival látják el.

c) Rekultív Kft.

A cég tevékenységét Mosonmagyaróváron és környékén kezdte. Tevékenységi területét az évek során jelentősen kibővítette, így napjainkban telephellyel rendelkezik Csornán, Kapuváron, Fertőszentmiklóson, és a régión kívül Komáromban. A Rekultív Kft. az előzőekben említett településeken, valamint régió 111 községében végzi a szilárd települési 37

hulladékok gyűjtését, szállítását és kezelését. A társaság üzemeltetési joggal rendelkezik a csornai, mosonmagyaróvári, szili, csepregi és kapuvári hulladéklerakók felett. 2000. évben két új, regionális, EU normák szerint elkészült hulladéklerakó üzemeltetetését kezdték meg Jánossomorján és Fertőszentmiklóson. A jánossomorjai és fertőszentmiklósi hulladéklerakót berendezései alkalmassá teszik a hulladékok utóválogatására (papír, fém, műanyag, üveg, stb.), a biohulladékok komposztálására és a hulladéklerakóból kinyerhető depóniagáz hasznosítására is. A tervezési területről a csepregi és a fertőszentmiklósi lerakó érhető el.

d) Sopron és Térsége Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

Sopron és térsége 45 települési önkormányzatának képviselő-testülete 2005 áprilisában létrehozta a Sopron Térségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulást, melynek célja a hulladékgazdálkodás feladatainak ellátása, valamint az ennek megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása. A társult önkormányzatok a jogszabályokban meghatározott közfeladatok ellátását vállalta, azaz,

a

hulladékgazdálkodásról

ingatlantulajdonosoknál

keletkező

szóló

2000.

települési

évi

hulladék

XLIII.

törvény

kezelésére

alapján

az

hulladékkezelési

közszolgáltatást szervez, és tart fenn.

A közszolgáltatás kiterjed a: • közszolgáltatás ellátására feljogosított hulladékkezelő szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezés céljából történő rendszeres elszállítására; • települési hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmény létesítésére és működtetésére; • begyűjtőhelyek (hulladékgyűjtő udvarok, átrakóállomások, gyűjtőpontok), előkezelő és hasznosító (válogató, komposztáló stb.) telepek létesítésére és működtetése.

A projekt meghatározó eleme a Cséren építendő hulladéklerakó, mely mechanikai-biológiai hulladékkezelő művel (MBH) fog rendelkezni. A projektterületen 2-edényes gyűjtést

38

vezetnek be, ennek keretén belül a lakosságnál keletkező biohulladékot (zöldhulladék és konyhai hulladékok) az egyik, míg a vegyes áramot a másik edényzetbe gyűjthetik.

A megvalósítás tervezett időpontja: 2012.

6.3

Helyi fejlesztési lehetőségek

6.3.1 A hulladékgazdálkodás helyi szabályozása7

Az elmúlt évek során a helyi gyakorlat szerint az önkormányzatok a kommunális adóba építették bele a közszolgáltató által meghatározott szemétszállítási díjat, majd a beszedett adóból fizették meg a közszolgáltatás díját a szolgáltató felé.

A módszerrel kapcsolatban több kifogás hozható fel: •

Nem arányos a közszolgáltatás igénybevételének mértékével, tehát az egyes háztartások által elszállíttatott hulladék mennyiségével.

•

Nem ösztönzi az egyes hulladékok hasznosítását.

•

Nem támogatja a hulladék keletkezés megelőzését, a tudatos fogyasztást.

•

Nem veszi maradéktalanul figyelembe a helyi adottságokat, igényeket.

Megalkotása óta a hulladékgazdálkodási törvény (2000. évi 63. Tv. - HGT) folyamatosan fejlődött, mára már a fenti kívánalmak magában a törvényben és a kapcsolódó végrehajtási rendeletekben is megfogalmazódnak, így kötelezőek a hulladékgazdálkodás résztvevői – a hulladék termelője (lakó), a közszolgáltatást megrendelő és kötelezővé tevő (önkormányzat) és a közszolgáltatást végző (vállalkozó) – számára.

A jogszabályoknak megfelelően az utóbbi időkben már külön szolgáltatási díjként kezelik a szemétszállítási díjat. A helyi szabályozás (pl. Csepreg 14/2000.(VI.22.) és 29/2008. (XII.11.) 7

A megállapítást alátámasztja az „Az állampolgári jogok országgyőlési biztosának jelentése az AJB 1187/2010. számú ügyben” címő dokumentum

39

Ök.r.) ez irányú átalakítása azonban továbbra is csak korlátozottan teszi lehetővé az egyes háztartások számára a hulladékszállítási közszolgáltatás valóságos igényeik alapján történő igénybevételét, nevezetesen a náluk általában keletkező hulladékhoz igazodó edényzet használatát. A Rekultív Kft. a 2008. évtől kezdve ugyan elméletileg lehetővé tette a mennyiségfüggő díjképzést s így a kisebb kukák ürítésének igénybevételét, ám e lehetőséget ténylegesen a lakóingatlanban élők számához köti. Sajnos a vonatkozó rendelet mellékletében (a szolgáltató működési területén nem egyedüli módon) az egyes edényméretek díjtételei mellett ténylegesen megjelenik a lakóingatlanban élők számához kötődő korlátozás (pl. 60 l edény 1-2 fő esetén vehető igénybe). A leírtak miatt a 3 főnél nagyobb háztartások számára nem lehetséges a 110/120 literesnél kisebb térfogatú edények használata (illetve használhatja, de az nem jelentkezik a szemétszállítási díjban).

A közszolgáltatás keretében végzett lakossági hulladékszállítás legnagyobb problémája, hogy a hulladék elszámolása, s így a szolgáltatás díjának megállapítása térfogatra, nem pedig tömegre vetített alapon történik. Mivel a gyűjtőedények méretbeli változtatása a korábban ismertetett okok miatt nehéz, illetve nem lehetséges, ezért tapasztalható a lakosság részéről az a hozzáállás, hogy lehetőleg minél több szemét legyen a kukában, ha már ennyit kell fizetni érte. E viselkedéshez igazodóan hasonló településeken tett felmérések során látható volt, hogy a kukák tartalmának jelentős részét a nyári vizsgálatban lenyírt fű és kerti zöldhulladék, télen pedig a fahamu tette ki. Ezek mellől természetesen nem hiányoztak a PET palackok, papírhulladékok sem. Az előbbiek házi komposztálása kertes házas környezetben könnyen megoldható, utóbbiak pedig gyűjtőszigetre vihetők, de a rugalmatlan szolgáltatási rend nem segíti e környezettudatos attitűd kialakulását.

Tehát, ha a kötelezően igénybeveendő legkisebb méretű gyűjtőedény túlzott nagyságú, nem képes ösztönözni a kevesebb hulladéktermelésre az ingatlantulajdonosokat. Ez éppen a hulladékgazdálkodás legfontosabb elve, a megelőzés ellen hat. Ez fordítva is megállapítható, vagyis amennyiben a szabályozás nem veszi figyelembe a lakosság komposztálási és szelektálási erőfeszítéseit, esetleg tudatos fogyasztását – de nem is motivál erre – nem alkalmas arra, hogy a kevesebb hulladéktermelésre ösztönözzön. Ez esetben az állampolgár ugyanis nem érdekelt abban, hogy csökkentse a keletkező hulladékot, alacsony szinten tartsa a nála keletkező hulladék mennyiségét. 40

6.3.2 A közszolgáltatás átszervezése

Mint korábban jeleztük a tervvel érintett önkormányzatok anyagi szűkössége nem tesz lehetővé saját beruházásbeli fejlesztéseket, de mivel hulladékgazdálkodási szempontból adott a versenypiaci környezet, így lehetséges a hulladékgazdálkodás szolgáltatóoldali fejleszthetősége. A környéken működő szakcégek kínálatában már most is elérhetők azon különböző - a hagyományos kukás szemétszállítást kibővítő szolgáltatások - mint pl. a házaknál történő többedényes gyűjtési módok, a zsákos szelektív gyűjtési lehetőségek (zöldhulladék,

műanyag

hulladék),

stb.,

melyek

alkalmazásával

az

országos

hulladékgazdálkodási célokban foglaltak elérhetők.

Mivel minden a közszolgáltatást érintő fejlesztés többletköltségét végül a lakosság fizeti meg, ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a szemétdíjon keresztül jutalmazhatók legyenek azon háztartások, melyek ténylegesen élnek is a szelektív hulladékgyűjtési lehetőségekkel, csökkentve ezzel a véglegesen lerakandó hulladék mennyiségét. Mindenképp lehetővé kell tenni a szükséglet szerinti edényválasztást, mely nem köthető semmilyen általános feltételhez (pl. a háztartásban élők száma, lakóhelyiségek száma, lakás alapterület, stb.). Mindezekkel elérhető, hogy közszolgáltató által a hulladékkezelés díjába beépített többletráfordítások ugyan növelik a fajlagos kezelési költségeket, de a csökkenő szemétmennyiséggel arányosan csökkentett űrméretű edények igénybevételének díja kompenzálja azt.

6.3.3 Tudatformálás

A környezetvédelmi tudatformálás célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Távolabb nézve ez a magatartás-, értékrend-, attitűd-, érzelmi viszonyulások formálását és a környezetről-társadalomról kialakítható tudás bővítését célozza. A tudatformálást általános értelemben nevelésnek nevezzük, hiszen céltudatos és a pedagógia-andragógia eszközeivel történő, professzionalizált és nagyrészt intézményesült tevékenység. A környezeti nevelés legfontosabb tartalmai a fenntartható fejlődéssel, a jövő

41

nemzedékek életminőség iránti jogaival, a bioszféra iránti felelősségünkkel kapcsolatosak, ezért hangsúlyosan erkölcsi-etikai irányultságúak, attitűdöket és szokásokat formálók

A környezeti nevelési kutatások eredményeinek elemzése azt mutatja, hogy a környezeti ismeretek önmagukban nem elegendőek; környezettudatos életvitelt azok a személyek tanúsítanak, akik azon túl, hogy ismerik a fontosabb környezeti fogalmakat, az aktuális környezetvédelmi problémákat és tennivalókat, az adott probléma megoldásához használható cselekvési stratégiákat, ugyanakkor hisznek is a tevékenységük jelentőségében, elkötelezettek a cselekvésben és gyakorlatuk van az önálló cselekvésben. A környezeti nevelés során érvényesülnek a nem-szándékos befolyásoló hatások, az iskolából kilépő gyerekeket körülvevő társadalom pozitív és negatív példái, érdekviszonyai.

Az önkormányzatok környezetvédelmi és oktatási-nevelési feladatai törvényi kötelezettség formájában jelennek meg A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben és A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben.

Az önkormányzati törvény főbb környezeti elemei a következők: •

Az önkormányzatok felelősek helyi szinten az épített és természetes környezet védelméért, valamint a jelentős környezeti szempontokkal is bíró településfejlesztési és településrendezési feladatok ellátásáért. Ugyancsak felelősek az alább részletesebben kifejtett helyi oktatási és közművelődési feladatokért. E feladataik egymással összefüggenek és kölcsönösen átfedik egymást.

•

Az önkormányzatok gondoskodnak az óvodáról, valamint az alapfokú nevelésről és oktatásról. Az óvodai, valamint az alapfokú nevelés és oktatás kiemelkedő jelentőségű a környezeti tudatosság kialakításában. Az önkormányzatok felügyeleti joguk keretein belül az oktatás-nevelés részévé kell hogy tegyék a környezeti ismeretek tanítását.

•

Az önkormányzatok gondoskodnak a gyermek és ifjúsági feladatokról. A környezeti nevelés szempontjából ez elsősorban az iskolán kívüli környezeti nevelést, ismeretterjesztést,

programok

szervezését,

a

gyermekek

és

fiatalok

helyi

környezetvédelmi akciókba való bevonását jelenti. •

Az önkormányzatok feladata a közösségi tér biztosítása. Ez sokféleképpen értelmezhető fogalom. Egyik lehetséges értelmezése az átvitt értelemben vett közösségi tér, vagyis a 42

közösségi élet, a közösségi atmoszféra kialakítása, amelynek része a helyi közösség együttes tevékenysége a helyi természetes és épített környezet megóvása és javítása érdekében. •

Az önkormányzatok felelősek helyi szinten a közművelődési és tudományos tevékenység előmozdításáért. A közművelődési feladatok ellátásán belül nagy jelentőségű a környezeti ismeretterjesztés. Ez elsősorban a felnőtt lakosságot célozza meg. A közművelődés az a tevékenység, amelynek keretén belül a legjobb lehetőség nyílik - ami a felnőtt lakosságot illeti - a globális környezeti ismeretek terjesztésére. A környezeti ismeretterjesztés akkor lehet igazán hatékony, ha a globális ismereteket a helyi problémákkal és akciókkal összefüggésben mutatja meg.

•

Az önkormányzatok felelősek az egészséges életmód közösségi feltételeinek megteremtéséért. E feladatkör összefoglalja az összes fentebb említettet, így ide tartozik az egészséges életmódhoz szükséges infrastruktúra megteremtése, az ismeretek terjesztése és a helyi közösség szervezése.

A környezetvédelmi törvény IV. fejezete határozza meg a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait.

A települési önkormányzat a környezet védelme érdekében: •

A Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési

tervével

összhangban

illetékességi

területére

önálló

települési

környezetvédelmi programot dolgoz ki. •

Elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot.

A helyi önkormányzat, mint iskolafenntartó, részt vesz az oktatási intézmény programjának a kialakításában és betartatásában, amin keresztül érvényesítheti a környezeti nevelés szempontjait. A település oktatáspolitikai koncepciója az a dokumentum, amely az iskolai környezeti nevelés követelményeit és garanciáit kell hogy rögzítse. A programok, feladatok

43

végrehajtása szempontjából fontos, hogy az önkormányzatnak legyen környezetvédelmi ügyintézője, aki a környezeti nevelési tevékenység szervezésében is részt vesz. A környezet- és természetvédelmi projekteknek otthont adó településeken a helyi társadalom környezeti nevelése rendszerint különféle formák egymást megerősítő hatásán alapul. Ilyen formák: az értékek szétsugárzása, előadások, kurzusok, tréningek, népfőiskolák, a helyi médiumok tevékenysége valamint – olykor – az önkormányzat környezetvédelmi munkájának nyilvánosságra kerülése, fórumok, közmeghallgatás továbbá akciók.8

A tervezési területen kiemelhető közösségi tudatformálási eszköz a csepregi általános iskolában évente szervezett Természetvédelmi Nap elnevezésű rendezvény. Ez évben a Természetvédelmi Nap fő témája a szelektív hulladékgyűjtés, hulladékhasznosítás volt.9

8

9

Dr. Havas Péter: A környezetvédelmi tudatformálás színterei és módszerei. www.korlanc.hu http://www.csepreg.hu/hirek/hirolvaso.php?id=1671

44

6.4

A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása

A táblázatokban – ahol az értelmezhető - a tervidőszak elejére (2010-2012) és a végére (2015) vonatkozó célértékeket is megadjuk.


Hulladék

Hasznosítás % 25,0/38,5

(t/év) 279/430

Égetés % (t/év)

Települési szilárd hulladékok Települési folyékony hulladékok Kommunális 100 5.005 szennyvíziszapok Építési, bontási hulladékok 100 17 és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem vesz. hull. Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Települések összesen: 12,1/12,5 5.301/5.452

Lerakás % (t/év) 75,0/61,5 838/687


100

37.558

1,9/1,6 838/687 86,0 37.558

Településenkénti bontásban: Csepreg

Hasznosítás

% (t/év) Települési szilárd 25/38,5 243/373 hulladékok Települési folyékony hulladékok Kommunális 100 5.005 szennyvíziszapok Építési, bontási hulladékok 100 17 és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem vesz. hull. Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Települések összesen: 22,5/23,0 5.265/5.395

Égetés % (t/év)

Lerakás % (t/év) 75/61,5 727/597


100 17.418

35,8/29,3 838/687 74,4 17.418

45

Tormásliget

Hasznosítás

% Települési szilárd 25/38,5 hulladékok Települési folyékony hulladékok Kommunális szennyvíziszapok Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem vesz. hull. Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Települések összesen: 0,3/0,4

Tömörd

(t/év) 34/42

Települési szilárd hulladékok Települési folyékony hulladékok Kommunális szennyvíziszapok Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem vesz. hull. Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Települések összesen: 0,2/0,3

% (t/év)

Lerakás % 75/61,5

(t/év) 82/67


100 11.380

34/42

Hasznosítás % 25/38,5

Égetés

(t/év) 15/22

0,7/0,6

Égetés % (t/év)

82/67

Lerakás % 75/61,5

(t/év) 43/36

99,0 11.380


100 8.760

15/22

0,5/0,4

43/36

99,3

8.760

46

6.4.2 Kiemelten kezelendő hulladékáramok

Hulladék

Veszélyes hulladékok Hulladék olajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen Gumi Egyéb hulladék

Hasznosítás %

(t/év)

100

114/182

Égetés %

(t/év)

Lerakás %

(t/év)



Hulladék

Csomagolási hulladékok összesen Csepreg Tormásliget Tömörd

Hasznosítás % 100

(t/év) 114/182

85,3 9,6 5,1

97/155 11/17 6/10

Égetés %

(t/év)

Lerakás %

(t/év)


47


Hulladék

Papír Műanyag Fa Vegyes kompozit Egyéb kevert Üveg Textil Összesen

Hasznosítás % 33,3 33,3

(t/év) 38/60 38/60

33,3

38/62

Égetés %

(t/év)

Lerakás %

(t/év)


114/182



Hasznosítás % (t/év) 33,3 38/60 33,3 38/60

Csepreg % (t/év) 33,3 32/51 33,3 32/51

Tormásliget % (t/év) 33,3 4/6 33,3 4/6

Tömörd % (t/év) 33,3 2/3 33,3 2/3

33,3

33,3

33,3

33,3

38/60

100,0 114/182

33/53 97/155

3/5 11/17

2/4 6/10

48

7

7.1

Hulladékcsökkentési, hasznosítási és ártalmatlanítási célok megvalósítása

Célkitűzések és intézkedések

7.1.1 Hulladékszállítási közszolgáltatás jogi hátterének felülvizsgálata

A 6. fejezetben tárgyalt ellentmondások feloldása miatt felül kell vizsgálni a kötelezően igénybe veendő hulladékszállítással kapcsolatos helyi rendelkezéseket. A „büntető” jellegű szabályzás helyett „jutalmazó” kereteket kell teremteni. A jogi háttér átdolgozása során figyelemmel kell lenni a jelenleg átalakítás alatt lévő nemzeti és közösségi szabályok változásaira.

7.1.2 A hulladékgazdálkodás fejlesztése

Fel kell tárni, hogy milyen, a szolgáltatók által biztosított, szelektív gyűjtési módszerek érhetők el a térségben, ezek bevezetésének költségei milyen mértékben emelik a szolgáltatás díját és ennek kompenzációs lehetőségeit (kisebb edényzethez alacsonyabb díjak, stb.). Tömördön legalább hulladékgyűjtő sziget szinten meg kell teremteni a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségét.

7.1.3 Települési folyékony hulladék-gazdálkodás

A csatornával nem rendelkező települések esetében továbbra is szükséges a pályázati lehetőségek felkutatása és a pályázatok írása. Amennyiben sikerül a csatornázást megoldani, úgy törekedni kell a háztartások minél nagyobb arányú bevonására.

49

7.1.4 Tudatformálás

A közszolgáltatás jogi hátterének átdolgozása mellett be kell mutatni a házi komposztálás lehetőségeit, a komposztálható hulladékok körét, a komposzt hasznosítási lehetőségeit és azt, hogy a módszer kapcsán milyen megtakarítások érhetők el a háztartások részére. A komposztálás megismertetésének kiváló színtere az óvoda, iskola, célszerű ezekben komposztálókat kialakítani és a tanterv részeként (környezetismeret, környezeti nevelés, technika órákon) használatukat megtanítani.

Reálisan elérhető hulladékcsökkentési és hasznosítási célok:

A tervidőszak első felében (2010-2012): • Háznál történő komposztálás elősegítése és/vagy szervezett biohulladék begyűjtése útján a biohulladék min. felének hasznosítása (a képződő hulladékmennyiség 15%-a). • Többedényes vagy zsákos szelektív gyűjtéssel a hulladék papír és műanyag összetevőinek lerakótól való eltérítése, legalább 50%-os hatékonysággal (a képződő hulladékmennyiség 10%-a). • Hulladéksziget létesítése Tömörd területén.

A tervidőszak második felében (2013-2015): • Háznál történő komposztálás elősegítése és/vagy szervezett biohulladék begyűjtése útján a biohulladék min. 75%-os hasznosítása (a képződő hulladékmennyiség 22,5%-a). • Többedényes vagy zsákos szelektív gyűjtéssel a hulladék papír és műanyag összetevőinek lerakótól való eltérítése, legalább 80%-os hatékonysággal (a képződő hulladékmennyiség 16%-a).

50

7.2

Az egyes intézkedések határideje

7.2.1 Csepreg

Intézkedés A hulladékgazdálkodási helyi szabályzásának felülvizsgálata és szükséges átdolgozása Hulladékgazdálkodási lehetőségek felkutatása, költségelemzés Elérhető többletszolgáltatások bevezetése Házi komposztálási lehetőségek feltárása, a helyi hulladékgazdálkodás rendszerébe integrálása Iskolai, óvodai komposztálók kialakítása

Határidő 2010. 12. 31. 2010. 12. 31. 2011.03.31. 2011.03.31. 2010. 12. 31.

7.2.2 Tömörd

Intézkedés A hulladékgazdálkodási helyi szabályzásának felülvizsgálata és szükséges átdolgozása Hulladékgazdálkodási lehetőségek felkutatása, költségelemzés Elérhető többletszolgáltatások bevezetése Hulladékgyűjtő sziget telepítése Házi komposztálási lehetőségek feltárása, a helyi hulladékgazdálkodás rendszerébe integrálása Tömörd csatornázásának megoldása

Határidő 2010. 12. 31. 2010. 12. 31. 2011.03.31. 2011.03.31. 2011.03.31. folyamatosan

7.2.3 Tormásliget

Intézkedés A hulladékgazdálkodási helyi szabályzásának felülvizsgálata és szükséges átdolgozása Hulladékgazdálkodási lehetőségek felkutatása, költségelemzés Elérhető többletszolgáltatások bevezetése Hulladékgyűjtő sziget telepítése Házi komposztálási lehetőségek feltárása, a helyi hulladékgazdálkodás rendszerébe integrálása Tormásliget csatornázásának megoldása

Határidő 2010. 12. 31. 2010. 12. 31. 2011.03.31. 2011.03.31. 2011.03.31. folyamatosan 51

7.3

Az intézkedések végrehajtásához szükséges költségek

7.3.1 Csepreg

Intézkedés A hulladékgazdálkodási helyi szabályzásának felülvizsgálata és szükséges átdolgozása* Hulladékgazdálkodási lehetőségek felkutatása, költségelemzés* Elérhető többletszolgáltatások bevezetése** Házi komposztálási lehetőségek feltárása, a helyi hulladékgazdálkodás rendszerébe integrálása* Iskolai, óvodai komposztálók kialakítása

Becsült költség (eFt) 0 0 0 0 150

7.3.2 Tömörd

Intézkedés A hulladékgazdálkodási helyi szabályzásának felülvizsgálata és szükséges átdolgozása* Hulladékgazdálkodási lehetőségek felkutatása, költségelemzés* Elérhető többletszolgáltatások bevezetése** Hulladékgyűjtő sziget telepítése Házi komposztálási lehetőségek feltárása, a helyi hulladékgazdálkodás rendszerébe integrálása* Tömörd csatornázásának megoldása

Becsült költség (eFt) 0 0 0 150 0 n.a.

52

7.3.3 Tormásliget

Intézkedés A hulladékgazdálkodási helyi szabályzásának felülvizsgálata és szükséges átdolgozása* Hulladékgazdálkodási lehetőségek felkutatása, költségelemzés* Elérhető többletszolgáltatások bevezetése** Házi komposztálási lehetőségek feltárása, a helyi hulladékgazdálkodás rendszerébe integrálása* Tormásliget csatornázásának megoldása

Becsült költség (eFt) 0 0 0 0 n.a.

*Saját intézményi személyzet útján lehetséges. **A ráfordítás a szolgáltatónál jelentkezik

Zsira, 2010. 07. 14.

Csordás Csaba üzletvezető

53

Mellékletek

Tervezői jogosultság igazolása Környezetvédelmi hatósági értékelés

54

NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELİSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. 9701 Pf.: 183 Kérjük válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!

6436-1/1/2010. Szám: Mőszaki ea.: Palotainé Rozmán Csilla 94/506-725 Tel.:

Tárgy:

Csepreg, Tormásliget és Tömörd települések hulladékgazdálkodási terve.

Csepreg Város Jegyzıje Csepreg Széchenyi tér 27. 9735

Tisztelt Cím! Csepreg Város Jegyzıje (Csepreg, Széchenyi tér 27.) a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 37. §-ban foglaltaknak eleget tett, miszerint benyújtotta Felügyelıségemhez véleményezés céljából - az Ökokontroll Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Bt. (Zsira, Lıvér u. 5.) által – a körjegyzıséghez tartozó Csepreg, Tormásliget és Tömörd települések vonatkozásában elkészített hulladékgazdálkodási tervet. A terv a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeirıl szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelel. Elvárható mértékben figyelembe veszi a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Törvény) 4. §-ában megfogalmazott hulladékgazdálkodási alapelveket. Véleményezésemet a Törvény 24. § (2) bekezdése alapján adtam ki. Felügyelıségem hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 347/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 8. §. (1) bekezdésének c) pontján, illetékessége az 1. számú melléklet IV. fejezetének 2. pontján alapul. Szombathely, 2010. augusztus 16.

Fekete István sk. osztályvezetı

Tel.: (94) 506–700

Fax: (94) 313–283 E-mail: [email protected] Ügyfélfogadási rend: Hétfı 8-12; Szerda: 8-12, 14-16; Csütörtök: 8-12

Csepreg, Tormásliget és Tömörd Önkormányzatok. hulladékgazdálkodási terve

Recommend Documents