Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola. Szervezeti és Működési Szabályzat

Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola 1212 Budapest, Széchenyi u. 93. Tel.: (1) 277-8301 E-mail: [email protected]

Szervezeti és Működési Szabályzat

Budapest, 2013. szeptember 02.

Szénásy Zoltán intézményvezető

Ezen példány sorszáma: 01

Kiadás száma: 04

Kiadás dátuma: 2013. 1

TARTALOM 1.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi alapjai ........................................................... 3 1.2 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja és feladata ................................................................ 5 1.3 Az SZMSZ általános rendelkezései, az SZMSZ hatálya ................................................................. 5 1.4 Az SZMSZ hatálya kiterjed ...................................................................................................................... 5 1.5 Az SZMSZ időbeli hatálya ........................................................................................................................ 5 1.6 A Csepel-sziget Ált. és Szakképző Isk. Spec. Szakisk. működési rendjét meghatározó dokumentumok .................................................................................................................................................. 5 1.7 Az SZMSZ-hez kapcsolódó belső szabályzatok ............................................................................... 5 2. Az intézmény meghatározása az Alapító Okirat szerint ................................................................ 6 3. Az intézmény szervezeti rendszere, irányítása ................................................................................. 23 4. Vezető beosztások ........................................................................................................................................ 24 5. Az intézmény kapcsolatai .......................................................................................................................... 39 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ........................................................................... 42 7. Az intézmény munkarendje ...................................................................................................................... 44 8. A tanulók védelme ........................................................................................................................................ 61 9. Az iskola ügyvitele ........................................................................................................................................ 65 10. Gazdálkodási feladatok ........................................................................................................................... 68

2

I. Fejezet 1. § Általános rendelkezések (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi alapjai:          

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKMrendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OMrendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet

További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok:                 

Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvények az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) kormányrendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) kormányrendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) kormányrendelet

3

                         

a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) kormányrendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet (a továbbiakban: Nkt. Vhr.) az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) kormányrendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) kormányrendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM-rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM-rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM-rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM-rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM-rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM-rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM-rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM-rendelet a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM-rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről, valamint egyes szociális és munkaügyi miniszteri rendeletek rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről szóló 20/2008. (XII. 17.) SZMM-rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM-rendelet az Országos képzési jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM-rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről 4

(2) A Szervezeti és Működési Szabályzat célja és feladata A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) célja, hogy rögzítse a Csepelsziget Általános és Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola adatait és szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét, az intézmény működési szabályait. (3) Az SZMSZ általános rendelkezései, az SZMSZ hatálya A Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola számára jogszabályokban, testületi döntésekben megfogalmazott feladat – és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. (4) Az SZMSZ hatálya kiterjed: Az intézmény pedagógiai egységeire, vezetőire, munkatársaira; Az intézmény diákjaira; Az intézmény SZMSZ-ben meghatározott szakmai feladat ellátóira; Az intézmény szolgáltatásait igénybevevőkre; Az intézményben mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit; - Az intézmény SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás, valamint a külső helyszínen szervezett rendezvények ideje alatt. -

(5) Az SZMSZ időbeli hatálya Határozatlan időre szól, évente szeptember 30-ig felülvizsgálatra kerül. Az SZMSZ az intézmény irattárában kerül elhelyezésre, elérhető az iskola honlapján keresztül, megtekinthető az intézmény tanári szobáiban. (6) A Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola működési rendjét meghatározó dokumentumok Az intézmény törvényes működését a hatályos jogszabályokkal összhangban lévő alapdokumentumok határozzák meg. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Pedagógiai program; Helyi tanterv; Házirend; Éves munkaterv; Minőségirányítási kézikönyv; Az SZMSZ-ben, valamint azok mellékletét képező, a szakmai és gazdasági munka vitelét segítő szabályzatok, munkaköri leírások; 7. Továbbképzési terv. (7) Az SZMSZ-hez kapcsolódó belső szabályzatok:  Eszközgazdálkodási szabályzat;  Iratkezelési szabályzat;  Leltározási szabályzat;  Munkavédelmi szabályzat;  Tűz- és balesetvédelmi szabályzat;  Pénzkezelési szabályzat;  Selejtezési szabályzat. 5

II. Fejezet 2. § I. II. III. IV. V. VI.

Az intézmény meghatározása az Alapító Okirat szerint Az intézmény neve: Az intézmény rövidített neve: Az intézmény OM azonosítója: Az alapítás éve: Az intézmény székhelye: Az intézmény telephelyei:

Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola CSISZI 200768 2006 1212 Budapest, Széchenyi u. 93. 1. 1211 Budapest, Transzformátorgyár u. 7. 2. 1215 Budapest, Árpád utca 1.

VII. VIII. IX. X. XI.

XII.

XIII. XIV. XV. XVI.

Az alapító, fenntartó neve:

Csepel-sziget Humánerőforrás Fejlesztő és Foglalkoztatást Támogató Alapítvány Az alapító, fenntartó rövidített neve: HETA Az alapító székhelye: 1211 Budapest, Transzformátorgyár u. 7. Az intézmény jogállása: jogi személy Az intézmény felügyelete:  Szakmai és törvényességi felügyeletet: Csepel-sziget Humánerőforrás Fejlesztő és Foglalkoztatást Támogató Alapítvány kuratóriuma,  A fenntartói tevékenység törvényességi felügyeletét: Budapest Főváros Kormányhivatala látja el. Az intézmény típusa: többcélú közoktatási intézmény, egységes iskola a. Általános iskola 1-8 évfolyammal b. Szakiskola általánosan képző fejlesztő-felzárkóztató 1-2 évfolyammal (10-20 hónapos, kifutó képzés) c. Szakiskola szakképző évfolyamokkal: 1, 2 vagy 3 szakképzési évfolyammal d. Speciális szakiskola 9/E jelzésű előkészítő évfolyammal, két évfolyamos (9-10. évfolyam) OKJ szerinti rész-szakképesítést oktató évfolyammal, illetve három vagy négy évfolyamos (9-11., vagy 9-12. évfolyam) OKJ szerinti szakképesítést oktató évfolyammal, ahol az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott Az intézmény munkarendje: nappali, esti, levelező, délelőtti és délutáni oktatással Az intézmény tagozatai: a. Felnőttoktatás Működési terület: Budapest és Pest megye vonzáskörzete Az iskola tevékenységei és egyéb feladatai: A.) Alaptevékenység: Általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás. 1-8. évfolyamokon biztosítja a tanulók számára az általános iskolai oktatást. Az iskola feladata az általános és szakképző nevelés és oktatás. Ennek keretében felkészíti a tanulókat az általános iskolai végzettség 6

megszerzésére, az alapfokú vizsgára, valamint a szakképesítő vizsgára, és maga is szakmai vizsgáztatást végez. Az intézmény teljes keresztmetszetében jogosult sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatására, különös tekintettel a részképesség- és iskolai teljesítményzavarral küzdő (dyslexia, dysgraphia, hyperaktivitás, tanulási képességek kevert zavara, pszichés fejlődési zavar), továbbá hátrányos helyzetű, valamint beilleszkedési zavarokkal, magatartási rendellenességgel, tanulási nehézségekkel küzdő, különleges elbánást igénylő gyerekek nevelésére. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése és oktatása speciális szakiskolai szinten (csoport, tagozat, osztály) is működhet. Kivételt képez ez alól: a súlyos értelmi fogyatékos, súlyos látássérült, ill. vak, súlyos mozgássérült, autista. XVI/1.

Székhelyen: 1212 Budapest, Széchenyi u. 93.  85.20 Alapfokú általános iskolai oktatás: nappali munkarend szerint Általános iskola: nappali munkarend szerint 1-8. évfolyam Felnőttoktatás: levelező munkarend szerint 

Általános iskola 7-8. évfolyamon. 85.31 Általános középfokú oktatás: nappali munkarend szerint Szakiskola: -



Speciális szakiskola  

-

Általános műveltség megalapozása, szakmai alapozás, pályaorientáció Fejlesztő-felzárkóztató oktatás (10 és 20 hónapos, kifutó képzés) a 9-10. évfolyamon Szakmai vizsgáztatás Szakmai elmélet és gyakorlat

Speciális előkészítő évfolyam, szakmai alapozás Alapfokú végzettséghez, illetve alapműveltségi vizsgához nem kötött rész-szakképesítésre felkészítő középfokú oktatás nappali munkarend szerint, szakmai vizsgáztatás Alapfokú végzettséghez, illetve alapműveltségi vizsgához kötött szakmai középfokú oktatás nappali munkarend szerint, kizárólag Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által kiadott szakvélemény alapján, kizárólag szakképzési évfolyamokkal, szakmai vizsgáztatás

7



85.32 Szakmai középfokú oktatás Szakiskola:

Alapfokú végzettséghez, illetve alapműveltségi vizsgához kötött szakmai középfokú oktatás nappali munkarend szerint, kizárólag szakképzési évfolyamokkal, szakmai vizsgáztatás Szakmai elmélet és gyakorlat A sajátos nevelési igényű tanulók általános és szakiskolai nevelése és oktatása speciális szakiskolai szinten (csoport, tagozat, osztály) szegregáltan is működhet a székhelyen. -

9. évfolyamtól OKJ szerint: OKJ azonosító

Szakképesítés megnevezése

33 582 03 1000 00 00

Burkoló

33 582 03 1000 00 00

Burkoló (SNI)

33 815 01 1000 00 00

Fodrász

52 815 01

Gyakorló fodrász

55 815 01

Fodrász

31 582 15 1000 00 00

Kőműves

31 582 15 1000 00 00

Kőműves (SNI)

31 582 15 0100 21 01

Beton- és vasbetonkészítő

31 582 15 0100 31 01

Építési kisgépkezelő

31 582 15 0100 21 02

Építményvakoló kőműves

33 582 15 0100 21 03

Épületfalazó kőműves

33 582 15 0100 31 02

Gépi vakoló

34 582 06

Kályhás

Évfolyam száma 2 év 1/11, 2/12 3 év 1/9, 2/10, 3/11 Előrehozott képzés esetében 1/11, 2/12, 3/13 3 év 1/11, 2/12, 3/13 2 év 1/11, 2/12 3 év 1/9, 2/10, 3/11 2 év 1/13, 2/14 1 év 1/15 2 év 1/11, 2/12 3 év 1/9, 2/10, 3/11 3 év 1/9, 2/10, 3/11 2 év 1/9, 2/10 2 év 1/9, 2/10 2 év 1/9, 2/10 2 év 1/9, 2/10 2 év 1/9, 2/10 3 év 1/9, 2/10, 3/11 8

34 582 08

Kőműves és hidegburkoló

34 582 08

Kőműves és hidegburkoló (SNI)

31 521 24 1000 00 00

Szerkezetlakatos

31 521 24 1000 00 00

Szerkezetlakatos (SNI)

34 582 03

Épület- és szerkezetlakatos

34 582 03

Épület- és szerkezetlakatos (SNI)

33 582 04 1000 00 00

Festő, díszítő, mázoló és tapétázó

33 582 04 1000 00 00

Festő, díszítő, mázoló és tapétázó (SNI)

33 582 04 0100 21 01

Mázoló, lakkozó

33 582 04 0100 21 02

Plakátragasztó

33 582 04 0100 31 01

Szobafestő

33 582 04 0100 31 01

Szobafestő (SNI)

33 582 04 0100 31 02

Tapétázó

34 582 04

Festő, mázoló, tapétázó

34 582 04

Festő, mázoló tapétázó (SNI)

21 582 01

Szobafestő (SNI)

31 341 01 0010 31 02

Élelmiszer és vegyi áru eladó

31 341 01 0010 31 02

Élelmiszer és vegyi áru eladó (SNI)

34 341 01

Eladó

31 341 01

Élelmiszer-, vegyiáru és gyógynövény eladó (SNI)

3 év 1/9, 2/10, 3/11 4 év 1/9, 2/10, 3/11, 4/12 2 év 1/11, 2/12 3 év 1/9, 2/10, 3/11 3 év 1/9, 2/10, 3/11 3 év 1/9, 2/10, 3/11 4 év 1/9, 2/10, 3/11, 4/12 2 év 1/11, 2/12 3 év 1/9, 2/10, 3/11 Előrehozott képzés esetében 1/11, 2/12, 3/13 3 év 1/11, 2/12, 3/13 2 év 1/11, 2/12 2 év 1/11, 2/12 2 év 1/11, 2/12 2 év 1/11, 2/12 2 év 1/11, 2/12 3 év 1/9, 2/10, 3/11 4 év 1/9, 2/10, 3/11, 4/12 2 év 1/9, 2/10 3 év 1/9, 2/10, 3/11 4 év 1/9, 2/10, 3/11, 4/12 3 év 1/9, 2/10, 3/11 2 év 1/9, 2/10 9

34 811 05

Vendéglátó eladó

33 542 05 0010 33 03

Női szabó

33 542 05 0010 33 03

Női szabó (SNI)

34 542 04

Férfi szabó

34 542 06

Női szabó

21 542 01

Lakástextil-készítő (SNI)

21 542 02

Textiltermék-összeállító (SNI)

31 542 01

Bőrtárgy készítő (SNI)

34 542 01

Bőrdíszműves

34 543 02

Asztalos

34 543 02

Asztalos (SNI)

21 543 01

Asztalosipari szerelő (SNI)

31 543 01

Famegmunkáló (SNI)

21 622 01

Kerti munkás (SNI)

21 622 02

Parkgondozó (SNI)

31 811 02

Gyorséttermi ételeladó (SNI)

21 215 02

Mézeskalács-készítő

XVI/2.

3 év 1/9, 2/10, 3/11 2 év 1/11, 2/12 3 év 1/11, 2/12, 3/13 3 év 1/9, 2/10, 3/11 3 év 1/9, 2/10, 3/11 2 év 1/9, 2/10 2 év 1/9, 2/10 2 év 1/9, 2/10 3 év 1/9, 2/10, 3/11 3 év 1/9, 2/10, 3/11 4 év 1/9, 2/10, 3/11, 4/12 2 év 1/9, 2/10 2 év 1/9, 2/10 2 év 1/9, 2/10 2 év 1/9, 2/10 2 év 1/9, 2/10 2 év 1/9, 2/10

Telephelyen: XVI/2/1. 1211 Budapest, Transzformátorgyár u. 7. 

85.31 Általános középfokú oktatás: nappali munkarend szerint Szakiskola: Általános műveltség megalapozása, szakmai alapozás, pályaorientáció Fejlesztő-felzárkóztató oktatás (10 és 20 hónapos) a 9-10. évfolyamon Szakmai vizsgáztatás Szakmai elmélet és gyakorlat 10



85.32 Szakmai középfokú oktatás Szakképző iskola: -

-

Alapfokú végzettséghez, illetve alapműveltségi vizsgához kötött szakmai középfokú oktatás nappali munkarend szerint, kizárólag szakképzési évfolyamokkal, szakmai vizsgáztatás Szakmai elmélet és gyakorlat

A sajátos nevelési igényű tanulók szakiskolai nevelése és oktatása speciális szakiskolai szinten (csoport, tagozat, osztály) szegregáltan is működhet a telephelyen. 9. évfolyamtól OKJ szerint: OKJ azonosító


Évfolyam száma

33 582 03 1000 00 00

Burkoló

2 év 1/11, 2/12 3 év 1/9, 2/10, 3/11 Előrehozott képzés esetében 1/11, 2/12, 3/13

33 582 03 1000 00 00

Burkoló (SNI)

3 év 1/11, 2/12, 3/13

Fodrász

2 év 1/11, 2/12 3 év 1/9, 2/10, 3/11

33 815 01 1000 00 00

2 év 1/13, 2/14

52 815 01

Gyakorló fodrász

55 815 01

Fodrász

1 év 1/15

31 582 15 1000 00 00

Kőműves

2 év 1/11, 2/12 3 év 1/9, 2/10, 3/11

31 582 15 1000 00 00

Kőműves (SNI)

3 év 1/9, 2/10, 3/11

31 582 15 0100 21 01


2 év 1/9, 2/10

31 582 15 0100 31 01


2 év 1/9, 2/10

31 582 15 0100 21 02


2 év 1/9, 2/10

33 582 15 0100 21 03


2 év 1/9, 2/10 11

33 582 15 0100 31 02

Gépi vakoló

2 év 1/9, 2/10

34 582 06

Kályhás

3 év 1/9, 2/10, 3/11

34 582 08


3 év 1/9, 2/10, 3/11

34 582 08


4 év 1/9, 2/10, 3/11, 4/12

31 521 24 1000 00 00

Szerkezetlakatos

2 év 1/11, 2/12 3 év 1/9, 2/10, 3/11

31 521 24 1000 00 00


3 év 1/9, 2/10, 3/11


3 év 1/9, 2/10, 3/11


4 év 1/9, 2/10, 3/11, 4/12

33 582 04 1000 00 00


2 év 1/11, 2/12 3 év 1/9, 2/10, 3/11 Előrehozott képzés esetében 1/11, 2/12, 3/13

33 582 04 1000 00 00


3 év 1/11, 2/12, 3/13

33 582 04 0100 21 01

Mázoló, lakkozó

2 év 1/11, 2/12

33 582 04 0100 21 02

Plakátragasztó

2 év 1/11, 2/12

33 582 04 0100 31 01

Szobafestő

2 év 1/11, 2/12

33 582 04 0100 31 01

Szobafestő (SNI)

2 év 1/11, 2/12

33 582 04 0100 31 02

Tapétázó

2 év 1/11, 2/12

34 582 03 34 582 03

Festő, mázoló tapétázó

3 év 1/9, 2/10, 3/11

34 582 04


4 év 1/9, 2/10, 3/11, 4/12

21 582 01

Szobafestő (SNI)

34 582 04

2 év 1/9, 2/10 12


3 év 1/9, 2/10, 3/11


4 év 1/9, 2/10, 3/11, 4/12

34 341 01

Eladó

3 év 1/9, 2/10, 3/11

31 341 01


34 811 05


31 341 01 0010 31 02 31 341 01 0010 31 02

2 év 1/9, 2/10 3 év 1/9, 2/10, 3/11 2 év 1/11, 2/12

33 542 05 0010 33 03

Női szabó

33 542 05 0010 33 03

Női szabó (SNI)

3 év 1/11, 2/12, 3/13

34 542 04

Férfi szabó

3 év 1/9, 2/10, 3/11

34 542 06

Női szabó

3 év 1/9, 2/10, 3/11

21 542 01


2 év 1/9, 2/10

21 542 02


2 év 1/9, 2/10

31 542 01


2 év 1/9, 2/10

34 542 01

Bőrdíszműves

3 év 1/9, 2/10, 3/11

34 543 02

Asztalos

3 év 1/9, 2/10, 3/11

34 543 02

Asztalos (SNI)

4 év 1/9, 2/10, 3/11, 4/12

21 543 01


2 év 1/9, 2/10

31 543 01


2 év 1/9, 2/10

21 622 01

Kerti munkás (SNI)

2 év 1/9, 2/10

21 622 02

Parkgondozó (SNI)

2 év 1/9, 2/10

31 811 02


2 év 1/9, 2/10

21 215 02


2 év 1/9, 2/10 13

XVI/2/2. 1214 Budapest, II. Rákóczi Ferenc u. 195-197. 

85.32 Szakmai középfokú oktatás Szakképző iskola: -

-

Alapfokú végzettséghez, illetve alapműveltségi vizsgához kötött szakmai középfokú oktatás nappali munkarend szerint, kizárólag szakképzési évfolyamokkal, szakmai vizsgáztatás Szakmai elmélet

A sajátos nevelési igényű tanulók szakiskolai nevelése és oktatása speciális szakiskolai szinten (csoport, tagozat, osztály) szegregáltan is működhet a telephelyen. 9. évfolyamtól OKJ szerint:

OKJ azonosító

33 582 03 1000 00 00


Burkoló

33 582 03 1000 00 00

Burkoló (SNI)

33 815 01 1000 00 00

Fodrász

52 815 01

Gyakorló fodrász

55 815 01

Fodrász

31 582 15 1000 00 00

Kőműves

31 582 15 1000 00 00

Kőműves (SNI)

31 582 15 0100 21 01


31 582 15 0100 31 01


31 582 15 0100 21 02


33 582 15 0100 21 03


Évfolyam száma 2 év 1/11, 2/12 3 év 1/9, 2/10, 3/11 Előrehozott képzés esetében 1/11, 2/12, 3/13 3 év 1/11, 2/12, 3/13 2 év 1/11, 2/12 3 év 1/9, 2/10, 3/11 2 év 1/13, 2/14 1 év 1/15 2 év 1/11, 2/12 3 év 1/9, 2/10, 3/11 3 év 1/9, 2/10, 3/11 2 év 1/9, 2/10 2 év 1/9, 2/10 2 év 1/9, 2/10 2 év 1/9, 2/10 14

33 582 15 0100 31 02

Gépi vakoló

34 582 06

Kályhás

34 582 08


34 582 08


31 521 24 1000 00 00

Szerkezetlakatos

31 521 24 1000 00 00


34 582 03


34 582 03


33 582 04 1000 00 00


33 582 04 1000 00 00


33 582 04 0100 21 01

Mázoló, lakkozó

33 582 04 0100 21 02

Plakátragasztó

33 582 04 0100 31 01

Szobafestő

33 582 04 0100 31 01

Szobafestő (SNI)

33 582 04 0100 31 02

Tapétázó

34 582 04


34 582 04


21 582 01

Szobafestő (SNI)

31 341 01 0010 31 02


31 341 01 0010 31 02


2 év 1/9, 2/10 3 év 1/9, 2/10, 3/11 3 év 1/9, 2/10, 3/11 4 év 1/9, 2/10, 3/11, 4/12 2 év 1/11, 2/12 3 év 1/9, 2/10, 3/11 3 év 1/9, 2/10, 3/11 3 év 1/9, 2/10, 3/11 4 év 1/9, 2/10, 3/11, 4/12 2 év 1/11, 2/12 3 év 1/9, 2/10, 3/11 Előrehozott képzés esetében 1/11, 2/12, 3/13 3 év 1/11, 2/12, 3/13 2 év 1/11, 2/12 2 év 1/11, 2/12 2 év 1/11, 2/12 2 év 1/11, 2/12 2 év 1/11, 2/12 3 év 1/9, 2/10, 3/11 4 év 1/9, 2/10, 3/11, 4/12 2 év 1/9, 2/10 3 év 1/9, 2/10, 3/11 4 év 1/9, 2/10, 3/11, 4/12 15

34 341 01

Eladó

31 341 01


34 811 05


33 542 05 0010 33 03

Női szabó

33 542 05 0010 33 03

Női szabó (SNI)

34 542 04

Férfi szabó

34 542 06

Női szabó

21 542 01


21 542 02


31 542 01


34 542 01

Bőrdíszműves

34 543 02

Asztalos

34 543 02

Asztalos (SNI)

21 543 01


31 543 01


21 622 01

Kerti munkás (SNI)

21 622 02

Parkgondozó (SNI)

31 811 02


21 215 02


3 év 1/9, 2/10, 3/11 2 év 1/9, 2/10 3 év 1/9, 2/10, 3/11 2 év 1/11, 2/12 3 év 1/11, 2/12, 3/13 3 év 1/9, 2/10, 3/11 3 év 1/9, 2/10, 3/11 2 év 1/9, 2/10 2 év 1/9, 2/10 2 év 1/9, 2/10 3 év 1/9, 2/10, 3/11 3 év 1/9, 2/10, 3/11 4 év 1/9, 2/10, 3/11, 4/12 2 év 1/9, 2/10 2 év 1/9, 2/10 2 év 1/9, 2/10 2 év 1/9, 2/10 2 év 1/9, 2/10 2 év 1/9, 2/10

16

XVI/2/3. 1215 Budapest, Árpád u. 1. 

85.20 Alapfokú általános iskolai oktatás: Felnőttoktatás: esti és levelező munkarend szerint 

Általános iskola 7-8. évfolyamon. 85.32 Szakmai középfokú oktatás Szakképző iskola:

Alapfokú végzettséghez, illetve alapműveltségi vizsgához kötött szakmai középfokú oktatás nappali munkarend szerint, kizárólag szakképzési évfolyamokkal, szakmai vizsgáztatás Szakmai elmélet A sajátos nevelési igényű tanulók szakiskolai nevelése és oktatása speciális szakiskolai szinten (csoport, tagozat, osztály) szegregáltan is működhet a telephelyen. -

9. évfolyamtól OKJ szerint: OKJ azonosító


33 582 03 1000 00 00

Burkoló

33 582 03 1000 00 00

Burkoló (SNI)

33 815 01 1000 00 00

Fodrász

52 815 01

Gyakorló fodrász

55 815 01

Fodrász

31 582 15 1000 00 00

Kőműves

31 582 15 1000 00 00

Kőműves (SNI)

31 582 15 0100 21 01


31 582 15 0100 31 01


31 582 15 0100 21 02


33 582 15 0100 21 03


Évfolyam száma 2 év 1/11, 2/12 3 év 1/9, 2/10, 3/11 Előrehozott képzés esetében 1/11, 2/12, 3/13 3 év 1/11, 2/12, 3/13 2 év 1/11, 2/12 3 év 1/9, 2/10, 3/11 2 év 1/13, 2/14 1 év 1/15 2 év 1/11, 2/12 3 év 1/9, 2/10, 3/11 3 év 1/9, 2/10, 3/11 2 év 1/9, 2/10 2 év 1/9, 2/10 2 év 1/9, 2/10 2 év 1/9, 2/10 17

33 582 15 0100 31 02

Gépi vakoló

34 582 06

Kályhás

34 582 08


34 582 08


31 521 24 1000 00 00

Szerkezetlakatos

31 521 24 1000 00 00


34 582 03


34 582 03


33 582 04 1000 00 00


33 582 04 1000 00 00


33 582 04 0100 21 01

Mázoló, lakkozó

33 582 04 0100 21 02

Plakátragasztó

33 582 04 0100 31 01

Szobafestő

33 582 04 0100 31 01

Szobafestő (SNI)

33 582 04 0100 31 02

Tapétázó

34 582 04


34 582 04


21 582 01

Szobafestő (SNI)

31 341 01 0010 31 02


31 341 01 0010 31 02


2 év 1/9, 2/10 3 év 1/9, 2/10, 3/11 3 év 1/9, 2/10, 3/11 4 év 1/9, 2/10, 3/11, 4/12 2 év 1/11, 2/12 3 év 1/9, 2/10, 3/11 3 év 1/9, 2/10, 3/11 3 év 1/9, 2/10, 3/11 4 év 1/9, 2/10, 3/11, 4/12 2 év 1/11, 2/12 3 év 1/9, 2/10, 3/11 Előrehozott képzés esetében 1/11, 2/12, 3/13 3 év 1/11, 2/12, 3/13 2 év 1/11, 2/12 2 év 1/11, 2/12 2 év 1/11, 2/12 2 év 1/11, 2/12 2 év 1/11, 2/12 3 év 1/9, 2/10, 3/11 4 év 1/9, 2/10, 3/11, 4/12 2 év 1/9, 2/10 3 év 1/9, 2/10, 3/11 4 év 1/9, 2/10, 3/11, 4/12 18

34 341 01

Eladó

31 341 01


34 811 05


33 542 05 0010 33 03

Női szabó

33 542 05 0010 33 03

Női szabó (SNI)

34 542 04

Férfi szabó

34 542 06

Női szabó

21 542 01


21 542 02


31 542 01


34 542 01

Bőrdíszműves

34 543 02

Asztalos

34 543 02

Asztalos (SNI)

21 543 01


31 543 01


21 622 01

Kerti munkás (SNI)

21 622 02

Parkgondozó (SNI)

31 811 02


21 215 02


3 év 1/9, 2/10, 3/11 2 év 1/9, 2/10 3 év 1/9, 2/10, 3/11 2 év 1/11, 2/12 3 év 1/11, 2/12, 3/13 3 év 1/9, 2/10, 3/11 3 év 1/9, 2/10, 3/11 2 év 1/9, 2/10 2 év 1/9, 2/10 2 év 1/9, 2/10 3 év 1/9, 2/10, 3/11 3 év 1/9, 2/10, 3/11 4 év 1/9, 2/10, 3/11, 4/12 2 év 1/9, 2/10 2 év 1/9, 2/10 2 év 1/9, 2/10 2 év 1/9, 2/10 2 év 1/9, 2/10 2 év 1/9, 2/10

19

B.) Alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenység: -

Időszaki kiadvány kiadása Könyv, újság, papíráru kiskereskedelem (tankönyv, stb.) Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (terembérlet, stb) Irodagép, számítógép kölcsönzése Máshova nem sorolt egyéb gép kölcsönzése Adatfeldolgozás Egyéb számítástechnikai tevékenység Üzletviteli tanácsadás (az iskola szakmai profiljának megfelelő agrárgazdasági szakértés, szaktanácsadás) Hirdetés Máshová nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás Máshova nem sorolt felnőtt és egyéb oktatás Tanórán kívüli oktatási ellátás Oktatási, nevelési, módszertani feladatok végzése, pedagógus továbbképzés szervezése Máshova nem sorolható egyéb szabadidős tevékenység Egyéb sporttevékenység Máshova nem sorolt egyéb szolgáltatás Az intézmény iskolaszövetkezet tagja lehet. (123/2006. Korm. rend.)

20

XVII.

Az intézmény fenntartó által meghatározott felvehető tanulólétszám normatíva jogcímenkénti bontásban: Az iskola tervezett tanulólétszáma az évenkénti beiskolázással nem haladhatja meg a 990 főt, az alábbi bontásban:

Székhely 1212 Budapest, Széchenyi u. 93. Igényjogosultságot megalapozó tevékenységek szerint

Nappali

Általános iskolai nevelés-oktatás 1-8. évfolyamon

30

ebből gyógypedagógiai ellátás általános iskolában (1-8. évfolyam, SNI)

10

-

Esti

Telephely 1 Telephely 2 1211 Budapest, 1214 Budapest, II. Transzformátorgyár Rákóczi F. u. 195u. 7. 197. Nappali

Esti

Nappali

Esti

Telephely 3 1215 Budapest, Árpád u. 1. Nappali

Összesen

Esti 150

180 10

- ebből felnőttképzés

150

150

Szakiskolai nevelés-oktatás 9-10. évfolyamon

40

40

- ebből felzárkóztató oktatás szakiskolában 9-10. évfolyamon (10-20 hónap)

40

40

10

10

40

40

-

ebből gyógypedagógiai ellátás (SNI)

- ebből személyiségfejlesztő felzárkóztató oktatás kis létszámú csoportokban Szakiskolai nevelés-oktatás, szakképzés (elmélet és gyakorlat) - ebből gyógypedagógiai ellátás szakiskolai szakképzési évfolyamon (SNI) - ebből személyiségfejlesztő felzárkóztató oktatás kis létszámú csoportokban Összesen:

200

350

40

70

270

100

30

10

350

100

120

770

20

130 40

120

150

990

21

XVIII.

Az intézmény gazdálkodása: részben önálló gazdálkodást folytathat Az iskola gazdálkodását az Alapítvány elkülönítetten végezheti. Az intézmény részben önállóan gazdálkodik, a fenntartó által jóváhagyott éves költségvetés alapján. Az igazgató a bérgazdálkodás és a dologi kiadások felett önállóan rendelkezhet. A fenntartó által jóváhagyott intézményi költségvetés kiadási és bevételi előirányzatai felett az intézmény vezetője teljes jogkörrel rendelkezik. Az iskola gazdálkodásának belső rendjét – a gazdálkodásra vonatkozó hatályos jogszabályok alapján, - a fenntartó által jóváhagyott belső szakmai szabályzat szerint köteles folytatni.

XIX.

Az iskola feladatellátását szolgáló vagyon: A székhelyül szolgáló Hrsz.: 208076/2, 1212 Bp., Széchenyi u. 93. szám alatti házas ingatlan 429 m2 alapterületű, az 1980-as évek elején épült, jelenleg 8 oktatótermes (+tanári, titkárság, gondnoki-, orvosi szoba, WC-helyiségcsoport), földszint + egy emeletes épület. Tulajdonos: Budapest-Csepel Önkormányzata. Használat módja: Szerződésben rögzített módon, bérleti díj ellenében, 10 évre biztosítja az ingatlant. A bérleti jogviszony kezdete: 2006. szeptember 1.

1. Telephely: Hrsz.: 210146/51, 1211 Budapest, Transzformátorgyár u. 7. szám alatti házas ingatlan 1000 m2 alapterületű, a hozzá tartozó közlekedőkkel és szociális helyiségek, valamint az orvosi szoba használata. Tulajdonos: Csepeli Erőmű Szak és Átképző Kft., Használat módja: Szerződésben rögzített módon, bérleti díj ellenében, 15 évre biztosítja az ingatlant. 2. Telephely: 1214 Budapest, II. Rákóczi Ferenc u. 195-197. szám alatti házas ingatlan, a hozzá tartozó közlekedőkkel, helyiségekkel. Tulajdonos: Körút Kft., Használat módja: Szerződésben rögzített módon, bérleti díj ellenében. 3. Telephely: 1215 Budapest, Árpád u. 1. szám alatti házas ingatlan 6 db tanteremmel, 1 db informatikateremmel, tornateremmel, tanári szobával, könyvtárhasználattal, vizesblokkokkal és folyosókkal. Tulajdonos: Csepeli Munkásotthon Alapítvány. Használat módja: Szerződésben rögzített módon, bérleti díj ellenében. XX.

A vagyon feletti rendelkezési jog A fenntartó a XV. pontban rögzített bérelt ingatlanokat az iskola részére rendeltetésszerű használatra térítésmentesen átadja. Az iskola a vagyont, vagy annak bármely részét el nem idegenítheti, meg nem terhelheti, további használatra nem adhatja, csak a fenntartó, ill. a tulajdonosok hozzájárulásával

XXI.

Az iskola vezetőjének megbízása, munkajogi státusz rendezése Az iskola igazgatóját a fenntartó kuratóriuma írásban bízza meg a vezetői teendők ellátására határozott időtartamra (4 év). Felette a munkáltatói jogokat a kuratórium elnöke gyakorolja.

22

III. 3. §

Fejezet

Az intézmény szervezeti rendszere, irányítása

(1) Az intézmény vezetési szerkezete

Intézményvezető

Gazdasági vezető

Szakképzési igazgatóhelyettes

Gyógypedagógiai intézményegység-vezető

Diákönkormányzat vezető

Az intézmény vezetőségének tagjai: -

Intézményvezető (igazgató); Gazdasági vezető; Szakképzési igazgatóhelyettes; Gyógypedagógiai intézményegység-vezető; Diákönkormányzat vezető;

23

IV.Fejezet 4. § Vezető beosztások (1)

Az igazgató a) Az igazgató az általános iskola, valamint az azzal összevont szervezeti egységben működő intézmények (szakképzés) egyszemélyi felelős vezetője; aki a nevelőtestület élén állva, vele együttműködve pedagógiai tartalmú vezetési feladatokat lát el, Az iskola a diákönkormányzat, továbbá a szülői munkaközösség bevonásával gondoskodik a jogszabályokban, valamint a felettes szervek által meghatározott feladatok végrehajtásáról. Arra törekszik, hogy az iskolai közösség fokozódó öntevékenységgel vállaljon részt a feladatok megoldásából, az iskolai élet demokratikus szervezéséből, a vezetés gondjaiból. Személyes felelősségének megosztása nélkül egyes feladatok elvégzését a nevelőtestület tagjaira bízhatja a képesítésük, a pedagógiai szempontok és egyéb körülmények figyelembevételével. b) Képviseli az iskolát, az állami szervek, a társadalmi szervezetek és magánszemélyek előtt. A társadalmi elvárásoknak megfelelően irányítja az iskola nevelő-oktató munkáját; gondoskodik a nevelői-oktatói tevékenység személyi, tárgyi feltételeiről és szervezeti kereteiről. Elkészíti a tantárgyfelosztást, elkészítteti az órarendet és az ügyeleti beosztást. Kijelöli a munkatervben meghatározott felelősöket, az osztályfőnököket, megbízza a pedagógus munkaközösségek vezetőit. Megállapítja az egyes pedagógusok munkaköri jogkörét. Szervezi az iskola ügyviteli munkáját, és gondoskodik a gazdálkodási tevékenység ellátásáról. c) Az igazgató tervezi, szervezi, ellenőrzi és értékeli a nevelő-oktató munkát. E feladatkörében: 

Előzetes terv szerint ellenőrzi az alapdokumentumok felhasználását, a pedagógiai program előírásainak érvényesülését; a nevelőtestületi határozatok végrehajtását; látogatja a tanítási órákat és az iskola által szervezett tanórán kívüli foglalkozásokat, ezekről feljegyzéseket vezet, tapasztalatait megbeszéli az érdekelt pedagógusokkal, ellenőrzi a felelősök munkáját, útmutatást ad a munka további folytatásához;



Törekszik az iskola dolgozóinak alapos megismerésére, fejlődésük elősegítésére és elismerésére, a nevelőtestületben az egymást segítő emberi kapcsolatok megerősítésére, a demokratikus pedagógus-diák viszony kialakítására;



A pedagógus munkaközösségek vezetőinek bevonásával jóváhagyja a pedagógusok tanmenetét, foglalkozási tervét;



Irányítja és figyelemmel kíséri a tanulói közösségek életét, fejlődését, a tanulóknak a szorgalmi időben szervezett nevelési célú – külön jogszabályban szabályozott – foglalkozását, elősegíti a szabad idejük kulturált eltöltését; 24

támogatja a diák önkormányzati és érdekvédelmi feladatainak megvalósulását; felelős az önálló s öntevékeny diákönkormányzat működési feltételeinek megteremtéséért, az iskola, valamint a diákönkormányzat munkájának összehangolásáért;  



Gondoskodik a szülői munkaközösség, annak választmánya megalakulásáról, pedagógiailag felelős a szülői munkaközösség munkájáért; szervezi az iskola és a család kapcsolatait; Intézkedik az iskola munkatervében nem rögzített feladatok megoldásáról (a tanév közben érkező felsőbb utasítások végrehajtása, rendkívüli teendők felelőseinek kijelölése, megbeszélések összehívása, orvosi vizsgálatok rendjének kialakítása, stb…); Az iskolával kapcsolatos társintézmények (gyakorlóhely, TISZK, közművelődési intézmények, stb…) vezetőivel összehangolja a nevelő-oktató munkát.

d) Első fokon dönt a tanulók azon ügyeiben, amelyeket a jelen szabályozás és más jogszabályok a hatáskörébe utalnak. Ezek közé tartozik:           

A felvétel és beosztás a tanulócsoportokba; A tankötelezettség végrehajtása; Az iskolai előkészítő tanfolyamok szervezése; Az átiratkozás engedélyezése, a tanköteles felmentése az iskolába járás alól, eltiltás az iskola látogatásától; A vizsga és a vizsgahalasztás engedélyezése; A felmentés egyes tantárgyak gyakorlati része alól; A tanulók egész napos foglalkoztatása során igénybe vett étkezés térítési díjának megállapítása; Kizárás az intézményből; A középfokú oktatási intézményekbe jelentkező tanulók felvételi kérelmének szignálása; Bizonyítvány, másodlatok, iskolalátogatási igazolás kiállításnak engedélyezése; A kárt okozó tanulók felelősségre vonása, a kár megtérítése.

e) Az igazgató, mint munkáltató – a szakszervezettel együttműködve – végzi, illetőleg – az f) bekezdésben foglalt jogkörátruházás alapján – az igazgatóhelyettesek útján végezteti mindazokat a feladatokat, amelyeket a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazotti Törvény végrehajtási jogszabályai, továbbá az egyéb munkaügyi jogszabályok a hatáskörbe utalnak, így többek között:     

Elkészíti az iskola munkaerő-gazdálkodási tervét, ennek alapján a betöltetlen állásokra pályázatokat hirdet és lebonyolítja a pályázati eljárást; Külön jogszabályokban előírt feltételek szerint kinevezi (alkalmazza) az iskola dolgozóit, gyakorolja felettük a munkáltatói jogkört; Dönt az iskolai dolgozók főálláson kívüli foglalkoztatásának kérdésében; Elkészíti a dolgozók minősítését, az iskolavezetéssel közösen gondoskodik a személyzeti nyilvántartásuk vezetéséről; Szervezi és ellenőrzi az iskolai dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos vonatkozó nyilvántartások vezetését.

25

f) Az igazgató egyes munkáltatói jogok gyakorlását az igazgatóhelyettesekre, illetőleg a teljes munkáltatói jogok gyakorlását a fizikai dolgozók felett a gazdasági vezetőre átruházhatja. g) A kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző dolgozókat az igazgató a munkaközösség-vezetők meghallgatásával jegyzőkönyvi dicséretben, az iskolai hagyományoknak megfelelő más elismerésben, továbbá pénzjutalomban, béremelésben részesítheti, illetve kitüntetésre felterjesztheti. Törekedjék arra, hogy az elismerés, jutalmazás előkészítésében a nevelőtestület minél szélesebb köre vegyen részt. h) Az igazgató gondoskodik a munkafegyelem és a törvényesség megtartásáról; a munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegő dolgozó fegyelmi felelősségre vonásáról. i) Az igazgató külön jogszabályban előírt feltételek megléte esetén, a tisztségviselők kijelölése és megválasztása útján gondoskodik az iskola dolgozóinak a munkaügyi vitáiban eljáró munkaügyi döntőbizottság megszervezéséről. Biztosítja a döntőbizottság működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket (jegyzőkönyvvezetőt, helyiséget, stb…). Ha az iskolában munkaügyi döntőbizottság nem szervezhető, a dolgozókat hivatalosan tájékoztatni kell arról, hogy ügyeikben melyik munkaügyi döntőbizottság jár el. j) Felelős a gazdasági, pénzügyi rendelkezések megtartásáért, és a végrehajtásuk ellenőrzéséért. Gondoskodik a munkavédelmi, a tűz- és balesetvédelmi előírások megtartásáról. k) Irányítja és ellenőrzi az iskola ügyviteli munkáját:        

A pedagógusok és az ügyviteli dolgozók adminisztrációs tevékenységét; A jogszabályok nyilvántartását; A naplók, leltárak, nyilvántartások és elszámolások vezetését; A folyóiratok, nyomtatványok megrendelését; A baleseti jegyzőkönyvek elkészítését; Az iskolai dokumentáció megőrzését; Az iratselejtezést; A személyi igazolványba való bejegyzést.

l) Az igazgató a tanulók ügyeiben hozott első fokú határozata elleni fellebbezést az ügy összes iratával, fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül a fenntartónak megküldi. m) Az igazgató a helyetteseivel közösen elkészített rend szerint tartózkodik az iskolában. Ha az igazgató és helyettesei egy időben vannak távol az iskolából, átmenetileg egy pedagógust kell megbízniuk a helyettesítéssel. n) Az igazgató az iskolával közös szervezeti egységek irányítását az adott intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint végzi. Törekedjék a demokratikus vezetési gyakorlat kialakítására, feladatait ossza meg helyetteseivel. Az igazgató és helyettesei együttesen felelősek azért, hogy intézkedéseiket összehangolják, egymás tekintélyét elvszerűen megóvják, minden lényeges ügyről, eseményről egymást kölcsönösen tájékoztassák. 26

(2) A gazdasági vezető a) Fő feladata:  Felelős a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola gazdálkodásáért, hatékony és eredményes működéséért;  Hatékonyan használja fel a rábízott forrásokat, segítse elő, hogy érvényesüljenek benne az átláthatóság, a demokratikus döntéshozatal követelményei;  A gazdasági igazgatóhelyettes feladatainak ellátása során az államháztartási, költségvetési, pénzügyi és számviteli jogszabályokban foglaltak alapján köteles eljárni. b) Ellátandó feladat és hatáskör:       

   

Az intézmény fenntartója által jóváhagyott költségvetési keretszámok alapján elkészíti az intézmény költségvetését; Elvégzi az intézmény költségvetését képező állami normatív támogatással kapcsolatos feladatokat, éves elszámolás, évközi lemondás, kötött normatívával kapcsolatos tennivalókat; Rendszeresen figyelemmel kíséri, irányítja az intézmény költségvetésének felhasználását, a tartalmi és gazdasági munka összhangjára ügyel; Rendszeresen részt vesz a fenntartó és az intézményvezető által tartott kuratóriumi és vezetői értekezleteken, három havonta egyszer összefoglaló elemzést, jelentést készít az intézmény költségvetésének (bér és dologi) helyzetéről, felhasználásáról; Szükség esetén javaslatot tesz a költségvetésen belüli átcsoportosításra; Irányítja és rendszeresen ellenőrzi a gazdasági munkával megbízott szakalkalmazott (gazdasági koordinátor) ilyen irányú tevékenységét; Gondoskodik az intézmény működésével kapcsolatos munkaügyi szabályzatok betartásáról, valamint a munkavégzéssel kapcsolatos (jelenléti ív vezetése, statisztikai jelentések [októberi 1-i állapot], szabadságolási terv, adóbevallás, tankönyvrendelés) adminisztrációs teendők elkészítéséről; A hatályos jogszabályok alapján kialakítja a számviteli rendet, szabályzatokat és azt hatékonyan működteti; Működteti a Tanítási Időkeret (TIK) jogszabályokban előírt elszámolását; Az intézmény dolgozóinak munkabérét legkésőbb minden hónap 5-ig számfejti és átutaltatja; Biztosítja az intézmény pénzügyi és gazdálkodási fegyelmet, az ez ellen vétőkkel szemben fegyelmi eljárás lefolytatását kezdeményezheti az intézményvezetőnél.

c) Hatásköre:  

Kiterjed az intézmény gazdasági feladatainak szervezésére, irányítására és ellenőrzésére; Az intézményvezető távollétében tejes hatáskörű helyettese.

d) Belső kapcsolattartás:  Az intézmény hatékony és eredményes működtetése érdekében a vezetés és a testületek (szervezeti egységek) egymással szoros kapcsolatot tartanak;

27

 Az együttműködés során a szervezeti egységek minden olyan intézkedésnél, amely a másik szervezeti egységét érinti az intézkedést megelőzően egyeztetési kötelezettségük van;  A belső kapcsolattartás rendszeres formái az értekezletek és fórumok;  A rendszeres és konkrét időpontokat az intézmény munkaterve tartalmazza. A helyettesítés rendje Tartós (2 hetet meghaladó) távolléte esetén a gazdasági igazgatóhelyettesi jogkört az igazgató gyakorolja.

(3) A szakképzési igazgatóhelyettes a) Fő feladata:  Felelős az általa irányított és vezetett szervezeti egység munkájáért, annak jogszerű működéséért, a kapcsolódó döntés-előkészítési, ellenőrzési és tájékoztatási feladatok maradéktalan ellátásáért. b) Átfogó és konkrét céljai:  

A munkaerő versenyképességének, s így az ország és a régió munkaerőpiacának és gazdasági fejlődésének javítása érdekében a gazdasági igényeinek megfelelő szakképzettség és tudás elsajátításának biztosítása megfelelően magas szinten; A pályakezdő fiatalok munkanélküliségének megelőzése érdekében a szakképzési rendszerünk fokozatos továbbfejlesztése olyan szinten, amely a folyamatosan változó, csúcstechnológiai és munkaerő-piaci igények költséghatékony kielégítésére, valamint a tanulók lemorzsolódásának lényeges csökkentésére, az élethosszig való tanulás alapképességeinek biztosítására, megszerzésére is képes.

c) Feladat és hatáskör:       

Elvégzi a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola szakképzési szervezeti egységének szakmai vezetését, irányítását és koordinálását; Az intézmény vezetőségével egyeztetve, információival előkészíti, előterjesztéseivel segíti az intézmény hatékony és eredményes működéséhez szükséges fenntartói és vezetői döntéseket, a szakmai munka pozitív megítélését; Munkakörével kapcsolatos jogszabályokat köteles megismerni és alkalmazni, a megjelenő jogszabályokat folyamatosan tanulmányozni, a nevelőtestülettel történő megismertetésében és betartásában közreműködni; Javaslatot tesz az aktuális tanév (június 10, január 20) tantárgyfelosztásának elkészítéséhez, majd a nevelőtestület által elfogadott tantárgyfelosztás alapján a döntés követően 1 héten belül elkészíti az órarendet; A vonatkozó oktatásminiszteri rendelet alapján javaslatot tesz az intézmény munkatervének összeállításához, az éves ellenőrzési terv kialakításához; Koordinálja az oktatáshoz szükséges tankönyvek megismertetését, majd előkészíti az intézményi tankönyvrendelés érvényesítését; Szükség szerint ellátja a különböző panaszokkal kapcsolatos törvényességi vizsgálatot, kijelöli az esetleges fegyelmi tárgyalások „ülnökeit”, ellenőrzi a határozat törvényességét és a végrehajtást; 28

   

     

Összeállítja az osztályozó és pótvizsga vizsgáztatóit, ellenőrzi, hogy a vizsgáztatás a törvényi előírásoknak megfelelően történjen; Figyelemmel kíséri az intézmény gazdálkodását, közreműködik a költségvetés előkészítésében; Figyelemmel kíséri az intézmény hatékony és eredményes működtetéséhez kapcsolódó pályázatokat, szükség esetén maga is alkotóan részt vesz azok megírásában, megvalósításában; Gondoskodik az intézmény működésével kapcsolatos iratkezelési szabályzatok megtartásáról, valamint a munkavégzéssel kapcsolatos adminisztrációs teendők (naplók, törzskönyvek, létszámjelentés, statisztikai jelentések) határidős elkészítéséről; Javaslatot tesz az intézmény munkatársainak munkaköri leírására, tevékenységüknek minősítésére és jutalmazására; Rendszeresen ellenőrzi (óralátogatások, konzultáció, stb…) a pedagógiai program megvalósulását, az érvényes kerettanterveknek és a helyi tanterv érvényesülését, szükség esetén javaslatokat tesz a korrekcióra illetve a hiányosságok pótlására; Ellenőrzi a túlórák, helyettesítések szakszerűségét, törvényességét, a tanóra pontos és szakszerű megtartását; Ellenőrzi az iskolaépület, a tantermek, az udvar rendjét és biztonságát, szükség esetén intézkedik a felelős dolgozó, tanuló és tanuló csoport felé. Vezetői értekezleteken rendszeresen beszámol a munkájáról és tapasztalatairól, az érdemi problémákra konkrét javaslatokat tesz, a sürgős teendőket hatáskörén belül ellátja; Ellenőrzi az osztálynaplók (havonta egyszer), a törzslapok, a bizonyítványok előírás szerinti vezetését és kezelését.

d) Belső kapcsolattartás:    

Az intézmény hatékony és eredményes működtetése érdekében a vezetés és a testületek (szervezeti egységek) egymással szoros kapcsolatot tartanak; Az együttműködés során a szervezeti egységek minden olyan intézkedésnél, amely a másik szervezeti egységét érinti az intézkedést megelőzően egyeztetési kötelezettségük van; A belső kapcsolattartás rendszeres formái az értekezletek és fórumok; A rendszeres és konkrét időpontokat az intézmény munkaterve tartalmazza.

A helyettesítés rendje Tartós (2 hetet meghaladó) távolléte esetén a szakképzési igazgatóhelyettesi jogkört az oktatási és nevelési igazgatóhelyettes gyakorolja.

(4)

Gyógypedagógiai intézményegység-vezető

1. Fő feladata: 

A gyógypedagógiai feladatokkal, illetve a gyógypedagógiai intézményegységgel kapcsolatos vezető helyettesi feladatok ellátása

29

2. Átfogó és konkrét céljai:  Vezetői helyettesi tevékenysége olyan folyamatok elindításait, illetve megerősítéseit kell, hogy szolgáljon, amely hozzájárul ahhoz, hogy a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskolában, Speciális Szakiskolában folytatott nevelés- és oktatás eredményesen segítse elő a tanulók fejlődését, személyiségük gazdagodását, az egész életen át tartó tanulásra, a társadalmi életben való aktív részvételre történő felkészülésüket; 3. Feladat és hatáskör: Kiemelten:  Felelős az általa irányított pedagógus közösség munkájáért, annak jogszerű működéséért, a kapcsolódó döntés – előkészítési, ellenőrzési és tájékoztatási feladatok maradéktalan ellátásáért.  Felelős az intézménybe felvételt nyert és gyógypedagógiai fejlesztésben részesülő általános és szakiskolai tanulók neveléséért, oktatásáért.  Felelős az iskolakijelölésekért, valamint a kötelező kontroll vizsgálatokkal kapcsolatban eljár a Tanulási képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok felé. Továbbá:  Felelős a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola gyógypedagógiai intézményegység szakmai előkészítő, irányító, koordináló és ellenőrző tevékenységéért;  Felelős az intézmény közép- és hosszú távú tevékenységekre bontott munkatervének és költségvetési ütemtervének megvalósításáért;  Felelős a hatékony és eredményes működéséhez szükséges fenntartói és vezetői döntésekért, a szakmai munka pozitív megítéléséért;  Rendszeresen részt vesz a fenntartó és az intézményvezető által tartott kuratóriumi és vezetői értekezleteken, tájékoztatást ad az intézményegységi feladatok ellátásának helyzetéről;  Munkakörével kapcsolatos jogszabályokat köteles megismerni és alkalmazni, a megjelenő jogszabályokat folyamatosan tanulmányozni, a nevelőtestülettel történő megismertetésében és betartásában közreműködni;  Közreműködik az aktuális tanév (június 10, január 20) tantárgyfelosztásának elkészítésében, majd a nevelőtestület által elfogadott tantárgyfelosztás alapján a döntés követően 1 héten belül elkészíti az intézményben folyó gyógypedagógiai fejlesztés végleges órarendjét;  A vonatkozó oktatásminiszteri rendelet alapján javaslatot tesz az intézmény munkatervének összeállításához, az éves ellenőrzési terv kialakításához;  Közreműködik az intézményi tankönyvrendelés határidőre történő lebonyolításában;  Ellenőrzi az SNI-s tanulók nyomon követését, a gyermekvédelmi feladatok ellátását;  Felelős az intézmény pedagógiai programjának, helyi tantervének gyógypedagógiai szempontok alapján történő folyamatos felülvizsgálatáért, a programok esetleges módosításáért.

30

4. Belső kapcsolattartás:  

 


(5) A vezetők benntartózkodási rendje Az intézményben a vezetők benntartózkodásának pontos beosztását a heti feladatok mátrix alapján elkészített és az intézményvezető által jóváhagyott ütemterv tartalmazza. (6) Kibővített iskolavezetés Állást foglal, illetve dönt mindazon kérdésekben, amelyeket az igazgató előterjeszt. Tagjai:  Igazgató;  Igazgatóhelyettes  Gazdasági vezető;  Gyógypedagógiai intézményegység-vezető  DÖK-öt segítő pedagógus;  Gyógypedagógus. (7) Az osztályfőnök a) Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki. Munkáját az SZMSZ előírásai, az intézmény Pedagógiai programja, az iskola munkaterve, valamint egyéb iránymutatások alapján végzi. b) Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos dokumentuma a foglalkozási terv, valamint a tanulók személyiségének alakulásáról készített egyéni feljegyzés. c) Az osztályfőnök felelős vezetője az osztálya közösségének. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, önállóságuk, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. E munkájában épít a diákönkormányzat programjára és eszközeire. d) Személyiség- és közösségfejlesztő munkájának eredményessége érdekében:  Együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, illetve az osztály tanulóival kapcsolatba kerülő többi pedagógussal (oktatókkal, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, nevelőotthonnal, gyógypedagógussal, stb…);  Látogatja az osztálya tanítási óráit, a tanítási órán kívüli foglalkozásait, tapasztalatait, észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevelőkkel megbeszéli; 31

 Szükség esetén – az igazgató hozzájárulásával – az osztályban tanító tanárokat és az érintett más pedagógusokat tanácskozásra hívja össze;  Vezeti az osztálya osztályozó értekezleteit, ezeken ismerteti és elemzi a tanulócsoport helyzetét, neveltségi szintjét, tanulmányi munkáját, magatartását. Az osztályában tanító pedagógusokkal megvitatja az addig tapasztaltakat és a következő időszak teendőit. e) Az osztályfőnök a közösség és az egyén fejlődése érdekében arra törekszik, hogy a tanulók – tanítási órán s azon kívül végzett – tevékenysége, az egyes tanulók személyiségét többoldalúan fejlesztő, egységes és arányos rendszerré szerveződjék. Gondot fordít a lemaradók felzárkóztatására, a speciális képességekkel rendelkezők megfelelő foglalkoztatására és a tehetséggondozására. f) A tanulók személyiségének alakulásáról szükség szerint feljegyzéseket vezet. A továbbtanulásra jelentkező nyolcadikos – illetve tízedikes tanulókról – az egyéni feljegyzések felhasználásával – pedagógiai értékelést készít, s ezt a szülőkkel, gondozókkal (továbbiakban: szülők) kérésükre ismerteti. A pedagógiai értékelés elkészítése során figyelembe veszi a tanulókkal foglalkozó pedagógusok észrevételeit és az osztályközösség véleményét, továbbá a gyermekvédelem során szerzett tapasztalatokat. g) A tanulók személyiségfejlesztése érdekében összehangolja az iskola és a család nevelőmunkáját, együttműködik növendékei szüleivel. Ennek során: 

Az osztályfőnöki megbízatása első évében – legkésőbb a tanév végéig – a tanulókról, majd szükség szerint végez családlátogatásokat, tájékozódik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősön keresztül;



Legalább két-három havonként fogadóórát tart;



Ellenőrző könyv (tájékoztató füzet) útján is tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi munkájáról, gondosan ügyelve arra, hogy az elismerések és elmarasztalások nevelőszándékúak, a tanulók tényleges teljesítményével s egyéb megnyilvánulásaival összhangban legyenek. Ellenőrzi, hogy a szülők tudomásul vették-e az ellenőrző könyvbe beírt értesítéseket, nevelői észrevételeket;



Az osztálya szülői értekezletén s egyéb alkalmakkor beszámol az osztály neveltségi és tanulmányi helyzetéről, ismerteti a soron következő feladatokat. A szülők pedagógiai ismereteinek bővítése érdekében – az iskolai munkaterv nevelési célkitűzéseivel összhangban – egy-egy nevelési témát is napirendre tűz, tanácsokat ad, a család és az iskola nevelőmunkájának összehangolására törekszik;



A munkaközösség elnökével együtt irányítja az osztálya szülői munkaközösségét.

h) Elvégzi az osztályfőnök ügyviteli teendőit. i)

Engedélyt ad tanulóinak a három napig terjedő indokolt távolmaradásra.

32

(8) A pedagógus a)

A pedagógus felelősséggel és önállóan, a tanulók demokratikus nevelése érdekében végzi munkáját. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát s kereteit az iskola Pedagógiai programja, az SZMSZ, valamint a pedagógiai, szaktárgyi útmutatók, módszertani levelek, az iskolai munkaterv, a nevelőtestület határozatai, továbbá az igazgató, illetőleg a felettes szerveknek az igazgató útján adott útmutatásai alkotják. Demokratikus nevelőoktató munkáját az intézmény Pedagógiai programjában lefektetett pedagógia módszereinek szabad megválasztásával végzi.

b)

Közreműködik a diákönkormányzat kialakításában és fejlesztésében. Alkotó módon részt vállal a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, a közös vállalások teljesítéséből, az önkormányzat kialakításában és fejlesztésében. Alkotó módon részt vállal a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, a közös vállalások teljesítéséből, az önkormányzat kialakításából, az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből, az iskola hagyományainak ápolásából, a tanulók egész napos foglalkoztatásának tervezéséből, szervezéséből, irányításából, a tanulók folyamatos felzárkóztatását s a tehetséggondozást szolgáló feladatokból, a pályaorientációs, pályaválasztási feladatokból, a gyermekvédelmi tevékenységből, valamint az iskolai élet demokratizmusának fejlesztéséből.

c)

Ismeri a pedagógia korszerű elméletét és gyakorlatát, ezeket nevelő-oktató munkájában alkotó módon alkalmazza. Tantárgyához kapcsolódóan – öntevékenyen részt vállal a szertári állomány fejlesztésében.

d)

Hivatásából eredő kötelessége, hogy a pedagógiai munkáját fejlessze. ennek érdekében felhasználja az önképzés és a szervezett továbbképzés alkalmait. Külön jogszabályban meghatározott időszakonként részt vesz a szervezett továbbképzésben.

e)

Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi. Önálló – folyamatosan készített tematikus, illetve éves – tanmenet, vagy - a szükséges kiegészítésekkel ellátott – irányító tanmenet alapján dolgozik. Ezt az igazgató által meghatározott időpont(ok)ban, a munkaközösségvezető véleményével, az igazgatónak jóváhagyásra bemutatja. Ha a tanterv vagy a tankönyv nem változik, a bevált tanmenetet – folyamatos kiegészítéssel – több éven át használhatja. Párhuzamos osztályok számára közös tanmenet is készíthető, de saját példánnyal minden pedagógusnak rendelkeznie kell. A tanmenetet az ellenőrző személyek kívánságára kell mutatni.

f)

A tanítási órákra és a tanórán kívüli foglalkozásokra egyénileg kialakított vázlattal készül. A jól bevált óravázlat – a szükséges kiegészítésekkel – több tanéven át használható. A vázlatot az ellenőrző személyek kívánságára be kell mutatni.

g)

A minisztérium által jóváhagyott tantervek alapján, a tankönyvek és az egyéb taneszközök felhasználásával tanít.

h)

Az írásbeli dolgozatokat, a felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb 10 napon belül kijavítja, illetőleg kijavíttatja. A felmérő dolgozatok megíratását előre jelzi. A kötelező írásbeli házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja és velük együtt értékeli. A pedagógusnak minden tantárgyból helyesírási szempontból is javítani és javíttatni kell az írásbeli munkákat.

i)

Nevelőmunkája során fokozott gondot fordít a diákönkormányzattal való együttműködésre. Segíti a DÖK munkáját, látogatja a DÖK mozgalom összejöveteleit; 33

bevonja a fiatalok közösségeit a nevelési problémák megoldásába; támogatja a DÖK-öt programjának megvalósításában. j)

Munkájának szerves része az egészséges életmódra nevelés, a higiénés körülményekről való gondoskodás. Rendszeresen ellenőrzi a tanterem tisztaságát és a szellőztetést.

k)

Részt vesz az iskola szülői értekezletein. Három havonként fogadóórát tart. A tanulók magatartásáról és tanulmányi munkájáról – szükség szerint – tájékoztatja az osztályfőnököt és a szülőket.

l)

Munkájának megkezdése előtt 15 perccel köteles megjelenni az iskolában, illetőleg a foglalkozási helyen. Az igazgató útmutatásai szerint ellátja az ügyeleti szolgálatot, a helyettesítése, a tanórán kívüli teendőit, a vállalt tisztségeivel kapcsolatos kötelességeit, a munkakörével járó adminisztrációs és gazdasági munkát.

m)

Az igazgatónak bejelenti a lakcímét, lakcímének megváltoztatását és szabadsága idején a tartózkodási helyét.

n)

Amennyiben munkáját betegsége vagy váratlanul felmerült más ok miatt a megszabott időben nem tudja megkezdeni, az iskola vezetőségét időben előre értesíti. Távolmaradása esetén, a szakszerű helyettesítés érdekében, tanmenetét az értesítéssel egy időben a vezetőség rendelkezésére bocsátja.

o)

Az iskola állományába tartozó szaktanácsadót az osztályfőnöki teendőktől mentesíteni kell; egyébként mindazokon a napokon, amikor saját iskolájában teljesít szolgálatot, a nevelőkre az SZMSZ előírt kötelezettségeknek eleget kell tennie. Részt vesz az iskola tanévnyitó és tanévzáró értekezletén. Az iskolai közösségben végzett munkáját az igazgató minősíti.

p)

A pedagógusnak a nevelő-oktató munkával és az iskola működésével összefüggő tanítási órán kívüli egyéb feladatait az SZMSZ, valamint más jogszabályok alapján az igazgató határozza meg. E feladatokat a pedagógus a törvényes munkaidőnek a külön jogszabályban megállapított kötelező óraszám feletti részében látja el.

(9) A nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagjai: A nevelőtestület tagjai a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, gazdasági vezetője, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A döntési jogkörébe tartozik:  Az intézmény Pedagógiai Programjának és módosításának elfogadása;  Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának és módosításának elfogadása; 34

        

Az intézmény éves munkatervének elkészítése; Az intézmény munkáját összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; A házirend elfogadása; A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; Az intézményvezetői (igazgatói) pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; Az intézményi szinten eljáró diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása; A középtávú pedagógus továbbképzési (felkészítési) program elfogadása; A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógusok kiválasztása; A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása.

Valamint jogszabályban meghatározott más ügyek. (10) Az alkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösséget az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó alkotja. Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az intézmény átszervezésével (megszüntetésével), feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, az intézményvezető megbízásával és a megbízás visszavonásával összefüggő döntésekben, amelyet az alkalmazotti közösség értekezletén gyakorol. Az intézményvezetői megbízás támogatásáról szóló döntéshozatalt megelőzően ismertetni kell a szakalkalmazotti értekezletnek a vezetési programról kialakított véleményét. (11) Pedagógus munkaközösségek A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. Munkaközösség-vezető: A szakmai munkaközösség vezetőjét, a munkaközösség kezdeményezése alapján az igazgató bízza meg. A megbízás többször meghosszabbítható. a) A munkaközösség-vezető feladatai:  A munkaközösség tagjainak javaslata alapján összeállítja a munkaközösség éves programját;  Összefoglaló elemzést, beszámolót készít a nevelőtestület számára és az igazgatónak a munkaközösség tevékenységéről;  Elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit;  Módszertani, szaktantárgyi értekezleteket tart, bemutató órákat szervez;  Segíti a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését, segíti a szakirodalom tanulmányozását, felhasználását, a továbbképzést;  Javaslatot tesz az igazgatónak a tantárgyfelosztás elkészítéséhez;  Javasolja a munkaközösség tagjainak jutalmazását, kitüntetését, közalkalmazotti átsorolását;  Képviseli a munkaközösséget az intézményen belül és kívül; 35

 Felügyeli a tantervek, tanmenetek követelményrendszernek való megfelelést.

szerinti

előrehaladást

és

a

(12) Osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök tevékenységüket a munkaköri leírásuk alapján végzik. A tanulók az osztályközösség tagjaiból megválasztják tisztségviselőiket, képviselőiket. (13) Tanulók közösségei a) Az intézmény osztályközösségei az iskola tanulóinak közösségét alkotják. A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak a nevelőtestület véleménye meghallgatásával saját közösségű életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselők megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. b) A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekének képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. (14) Diákönkormányzat A diákönkormányzat élén a működési rendjében meghatározottak szerint választott iskolai diáktanács áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az iskolai diáktanács képviseli. Az iskolai diákönkormányzat képviselőjének biztosítani kell az igazgatóval történő személyes találkozás lehetőségét. A diákképviselőknek a személyes megbeszélést legalább egy munkanappal korábban kell kérniük. A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja, fogja össze. A diákönkormányzat a diákmunkát segítő pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait és fordulhat az iskolavezetéshez. A diákönkormányzatok a rendszeres kapcsolatot a diákmozgalmat segítő tanárral tartják. A diákönkormányzat legkisebb egysége az osztályközösség. Az osztályközösség megválasztja az ODB tagjait, küldöttet delegál az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A diáktanács a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből álló tanácskozási fórum, amely összejöveteleit a DÖK működési rendjében meghatározottak szerint tartja. A tanulók nagyobb csoportját érintő lényeges kérdések tárgyalásakor a diákmozgalom vezetője meghívást kap a vezetői, ill. a nevelőtestületi megbeszélésekre. A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. a) A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol:    

Az iskolai SZMSZ elfogadásakor és módosításakor (a diákönkormányzatra vonatkozó, valamint a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekben); A házirend elfogadásakor és módosításakor; Az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor; A tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor.

36

b) A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed:     

Saját működésére és hatásköre gyakorlására; A működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására; Egy tanítás nélküli munkanap programjára; Tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére; Vezetőinek, munkatársainak megbízására.

A diákönkormányzati szervek működésükhöz tanítási időn belül használhatják a kijelölt osztálytermet. Feladatuk ellátásához igénybe vehetik a titkárságon található telefont és faxot. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az iskolai SZMSZ és házirend használati szabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. A diákönkormányzati célok megvalósításához az intézményvezetés évente meghatározott összeget biztosít, amennyiben a költségvetés ezt lehetővé teszi. Az összeg feletti rendelkezés a diákönkormányzatot illeti meg a működési szabályzatában meghatározottak szerint. A diákönkormányzat a pénz felhasználásáról a gazdasági vezető által meghatározott módon köteles elszámolni. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, választ kell adni a tanulók által felvetett kérdésekre. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. c) Az intézményi sportkör Az iskola a tanórai foglalkozások mellett az érdeklődő tanulók számára tanítási napokon délutánonként sportfoglalkozást biztosít, ahol a szaktanárok által összeállított program szerint szerveződik a foglalkozás. (15) Szülői szervezetek, közösségek a) Az iskolába járó tanulók szülei jogaik érvényesítésére, kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. Az iskola szülői szervezetének legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői szervezet választmánya, melynek tagjai az osztályok szülői szervezetének vezetői. Az iskola igazgatója minden tanévben tájékoztatja a választmányt az iskola feladatairól és tevékenységéről. A szülői választmány megválasztja vezető testületét. A szülői szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az iskola igazgatójával. b) A szülői szervezet véleményezési joga: Az iskolai szülői szervezet folyamatosan gyakorolja a törvények által biztosított hatásköröket. A szülői szervezet részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben az iskola által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. c) Véleményt nyilvánít:  

Az intézmény működését érintő kérdésekben; A Pedagógiai Program elfogadásakor. 37

d) Javaslattevő jogköre van:    

Az iskola irányítását érintő kérdésekben; Az iskola vezetőjének személyét érintő kérdésekben; Az intézmény egészét érintő kérdésekben; A tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben.

A szülői szervezet jogainak gyakorlását és érvényesítését az igazgató köteles biztosítani. Az iskolai szülői szervezet választmánya határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50%-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az osztályok szülői közösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják, akik megválasztják tisztségviselőiket. Az osztályok szülői közösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök, vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskolavezetéshez. e) A kapcsolattartás szervezett formái:  

Szülői értekezlet (évi két alkalommal); Általános fogadóóra (évi két alkalommal).

f) Az intézmény többi dolgozója: 

A nevelési-oktatási koordinátor, a szakképzési koordinátor és a gazdasági koordinátor az ügyvitel felelős vezetői. Feladatul az iktatás, irattározás, postázás és egyéb, az igazgató által megszabott irodai munka végzése.



A koordinátorok feladatait a gazdasági igazgatóhelyettes és a szakképzési igazgatóhelyettes állapítja meg. Ha az iskolában nem működik iskolatitkár, a koordinátorok látják el mindazokat a feladatokat, amelyeket az a) bekezdésben felsoroltakból az igazgató kijelöl.



Az általános iskola nem nevelői munkakörben alkalmazott egyéb dolgozóinak (portás, takarító) feladatait jogszabályok és az igazgató által megállapított munkarend határozzák meg.



Az iskola nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatott dolgozói az iskolai közösség tagja; munkájukkal, magatartásukkal segíteniük kell az iskola nevelőoktató munkáját. Az iskola belső életére vonatkozó értesüléseiket kötelesek hivatali titokként megőrizni.

38

V. Fejezet 5. § Az intézmény kapcsolatai (1) Belső kapcsolattartás    


(2) A kapcsolattartás szabályai külső szervekkel     

Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozat adásra a kuratórium elnöke vagy az általa megbízott személy jogosult; Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabados válaszokat adjon; A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel; Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében anyagi vagy erkölcsi kárt okozna; A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra, a vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény érdekeire.

Adott esetben amennyiben jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adhat felvilágosítást azokban a kérdésekben, amelyek „hivatali titoknak” minősülnek és amelyek nyilvánosságra kerülése a fenntartó, az intézmény, a munkáltató és a dolgozók érdekeit sértené. (3) Vezetői értekezlet Hetente ülésezik. Az értekezletet az intézmény igazgatója hívja össze. Az értekezletről emlékeztető készül. A feladatokat kitűző állásfoglalásokat nyilván kell tartani, és a végrehajtásáról a határidő lejártával be kell számolni. Az állásfoglalásokat, döntéseket a szervezeti egység vezetők hozzák a nevelési egység tudomására. (4) Nevelőtestületi értekezlet a) A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart. b) Rendes értekezletek, az osztályozó értekezleten kívül: 

Tanévnyitó értekezlet a szorgalmi idő kezdetét megelőző héten az igazgató által kijelölt munkanapon. Ezen az igazgató a nevelőtestület elé terjeszti az iskolai munkaterv tervezetét. 39







A félévi értekezlet február első hetében. Ezen az igazgató elemzi a munkatervben megjelölt néhány fontosabb nevelési és tanulmányi feladattal kapcsolatban végzett első félévi munkát, értékeli az addig hozott határozatok végrehajtását, előterjeszti a következő félév feladatait; A tanévzáró értekezlet legkésőbb június 30. napjáig, az igazgató által kijelölt munkanapon. Ezen az igazgató részletesen elemzi az iskola egész évi nevelő-oktató munkáját, a tankötelezettséggel kapcsolatos feladatok teljesítését, a tanítási órákon kívüli tevékenységet, a munkatervi feladatok és a tanév közben hozott határozatok végrehajtását. Az értékelés tükrözze az iskola munkájában mutatkozó fejlődést, változást; elemezze a pozitív és negatív jelenségek okait, jelölje meg a továbbfejlődés módját, a következő tanév legfőbb munkatervi céljait. A nevelőtestületi vita és határozathozatal után az igazgató ismerteti az iskola nyári programját, a nyári ügyeleti beosztást, valamint a következő tanév előkészítéséhez szükséges tudnivalókat, illetőleg a tantárgyfelosztást; Nevelési értekezlet ősszel és tavasszal a munkatervben meghatározott napon és témából. A kijelölt előadó vitaindító előadásában előterjeszti javaslatait is, amelyekről a nevelőtestület határoz.

c) Az igazgató tanítási időn kívül rendkívüli értekezletet hívhat össze, ha azt valamilyen halaszthatatlan ok szükségessé teszi. Rendkívüli értekezletet hív össze akkor is, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább egyharmada vagy az iskolai szakszervezeti bizottság kéri. d) Az értekezleten a nevelőtestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – alapos ok esetén – az igazgató adhat felmentést. e) A nevelőtestület tagjai szavazati joggal, más résztvevők tanácskozási joggal rendelkeznek az értekezleten. A nevelőtestület a határozatait szótöbbséggel hozza. Egyenlő számú szavazat esetén az a javaslat válik határozattá, amelyre az igazgató szavaz. A kisebbség, sőt egyesek is kérhetik a különvéleményüknek a jegyzőkönyvhöz csatolását. A különvéleményt az értekezlet befejezésétől számított 24 órán belül, írásban, kép példányban kell az igazgatónak átadni. Ha az igazgató a többség véleményével olyan kérdésben nem ért egyet, amelyben a nevelőtestületnek határozati joga van, a határozat végrehajtását mindaddig függőben tartja, amíg az illetékes oktatási szakigazgatási szerv, illetve a fenntartó az ügyben dönt. f) Az értekezleten résztvevőkre kötelező a titoktartás. Erre a jelenlévőket figyelmeztetni kell. g) Az értekezletekről – a nevelési értekezlet kivételével – jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv vezetője a gazdasági koordinátor vagy az igazgató által megbízott pedagógus. A jegyzőkönyvet a nevelőtestület két, erre felkért tagja hitelesíti. A nevelési értekezletek határozatait kell csak írásba foglalni és a munkatervhez csatolni. h) A jegyzőkönyv tartalmazza az értekezlet tárgyát, idejét, helyét, a nevelőtestület tagjain kívül megjelent személyek nevét, távolmaradásuk okát, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítésre felkért pedagógusok nevét, továbbá az értekezleten ismertetett jogszabályok felsorolását, az azokkal kapcsolatos intézkedéseket, az előző értekezlet jegyzőkönyvére tett észrevételeket, az előterjesztés tudomásulvételét vagy a vitatott témák lényegét, végül a hozott határozatokat, szavazás esetén a szavazatok megoszlását. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető írja alá, és a két pedagógus hitelesíti.

40

i) A jegyzőkönyvet az értekezletet követő nyolc napon belül kell elkészíteni, csatolva hozzá az esetleges különvéleményt. j) A jegyzőkönyveket az irattárba kell elhelyezni és az iskola munkájának ellenőrzésével megbízott szervek képviselőinek kérésükre bemutatni. A jegyzőkönyvekbe a nevelőtestület tagjai bármikor betekinthetnek. Az értekezletről hiányzó pedagógusok a jegyzőkönyvet utólag elolvassák, és az irattári példányt láttamozzák. k) Ha valamilyen igazgatói intézkedés másképpen nem valósítható meg, rövid megbeszélést lehet tartani. Ha ennek tárgya az iskola munkáját folyamatosan vagy az iskola értékelését lényegesen érinti, arról a munkatervhez feljegyzést kell csatolni. (5) Szülői értekezlet a) A szülői értekezlet formája lehet:   

Iskolai: valamennyi szülő számára azonos témából; Évfolyami: a párhuzamos osztályok szülői számára azonos témából; Osztályértekezlet: egy-egy osztály szülői számára;

b) A szülői értekezletek formáját, idejét, témáját a szülői munkaközösség választmányának meghallgatásával a nevelőtestület határozza meg a tanév elején. A szülők meghívásáról az igazgató, illetőleg az osztályfőnök gondoskodik legalább egy héttel az értekezlet időpontja előtt. c) Ha valamely nevelési vagy tanulmányi ok sürgőssé teszi, az igazgató engedélyével az osztályfőnök az érintett szülőket rendkívüli szülői értekezletre is összehívhatja, előtte azonban meghallgatja az osztály vagy az iskolai szülői munkaközösség elnökének véleményét. Rendkívüli szülői értekezletet az osztály vagy az iskolai szülői munkaközösség elnöke is kezdeményezhet. d) Az iskolai szülői értekezleten az igazgatónak vagy helyettesének jelen kell lennie. (6) Belső ellenőrzés Az intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért az intézmény vezetője a felelős. Az intézmény ellenőrzési rendszere a határ és jogszabályok alapján két pillérből épül fel:  A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE);  Az intézmény belső ellenőrzése, amely a vonatkozó jogszabályok előírásai, az ISO szerint tanúsított és a fenntartó által jóváhagyott minőségirányítási rendszer előírása szerint működik. A belső ellenőrzés feladatköre magába foglalja az intézménynél folyó:  Szakmai tevékenységgel összefüggő;  A gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat. Az ellenőrzések tapasztalatait a minőségi munkáért felelős vezető értékeli és azok alapján a szükséges intézkedéseket megteszi, illetve az intézmény vezetősége felé a módosításokat kezdeményezi. Az ellenőrzések tapasztalatairól, eredményeiről az érintetteket, a vizsgált terület vezetőit az intézményvezető tájékoztatja. 41

VI.Fejezet 6. § A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje (1) Az ellenőrzés a vezetés és irányítás szerves része. Az igazgató felelős az ellenőrzés megszervezéséért, folyamatos és hatékony működtetéséért, a tapasztalatok hasznosításáért. a) Az ellenőrzés feladata és célja:    

Az iskola pedagógiai munkájának biztosítása; Az iskolában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése; Megfelelő információ szolgáltatása a pedagógusok munkavégzéséről. Adatszolgáltatás az iskola oktató-nevelő munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

Az ellenőrzés a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. b) A belső ellenőrzés célja:   

Tájékozódás, segítségnyújtás; A feladatok, utasítások végrehajtásának ellenőrzése; Eredményesség, hatékonyság, probléma feltárása.

Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az ellenőrzési terv tartalmazza. Szükség esetén rendkívüli ellenőrzést is elrendelhet az igazgató. (2) A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak:  Igazgató;  Igazgatóhelyettesek;  Munkaközösség-vezetők;  Minőségi vezető  DÖK vezető. (3) Az ellenőrzés módszerei:    

A tanórák, vizsgák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása; Írásos dokumentumok vizsgálata; Tanulói munkák vizsgálata, (dolgozatok, felmérőlapok); Beszámoltatás szóban, írásban.

(4) Kiemelt ellenőrzési szempontok:      

Pedagógusok munkafegyelme; Tanórák és tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása; Az adminisztrációs fegyelem betartása; Tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása; A nevelő–oktató munka a tanítási órán; ezen belül különösen: A tanítási módszerek megválasztása; 42

   

A tanóra felépítése; A tanóra eredményessége; A tantervi anyag teljesítése; A nevelőmunka hatékonysága.

(5) Minőségfejlesztési feladatok ellátására alakult munkacsoport Az iskolai minőségfejlesztési feladatokat a minőségfejlesztési vezető irányítja. A minőségfejlesztési vezetőt a nevelőtestület véleményét meghallgatva az igazgató bízza meg. A minőségfejlesztési csoport a minőségirányítási program alapján dolgozik, amely összhangban van az intézményi éves munkatervvel. A tantestület évente nevelőtestületi értekezleten értékeli a minőségfejlesztési feladatok végrehajtását, és határozza meg a további feladatokat. (6) Az ellenőrzés tapasztalatait minden esetben a pedagógusokkal egyénileg kell megbeszélni. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit a szakmai munkaközösségek értékelik, és megteszik a szükséges intézkedéseket. (7) Etikai elvárás a) Az intézmény valamennyi dolgozójának az iskolában és a tanítási órákon kívüli programokon annak tudatában kell tevékenykednie, hogy munkája és magatartása befolyásolja az iskola nevelő-oktató feladatainak megvalósítását. b) Az iskola pedagógusai és más dolgozói a tanulóktól vagy azok hozzátartozóitól – a mindennapi életben szokásos figyelmesség kivételével – ajándékot, kölcsönt és jogtalan előnyt nem fogadhatnak el. c) A tanulók és az iskolai dolgozók munkáját magáncélra sem tanítási időben, sem azon kívül igénybe venni nem szabad. d) A pedagógus a saját iskolájának tanulóit magántanítványként, díjazás ellenében csak rendkívüli esetben, az igazgató engedélyével taníthatja. e) A tanulók és a szülők között mindennemű pénzgyűjtés, sorsjegy, illetőleg nem iskolai rendezvényekre szóló belépőjegy árusítása tilos, kivéve, ha arra a fenntartó engedélyt adott. A tilalom nem vonatkozik az iskola által szervezett tanulmányi kirándulások, az iskola vagy a diákönkormányzat által ajánlott rendezvények (film, színház, hangverseny, stb…) költségeire, a tanulói balesetbiztosításra, stb… f) Az iskola pedagógusai, tanulói, továbbá ügynökök, üzletszerzők vagy más magánszemélyek – kivéve az iskolaszövetkezeteket – az iskola területén kereskedelmi vagy ipari tevékenységet nem folytathatnak. Az iskolai büfé fenntartására, a felettes szerv által engedélyezett vagy előírt sajtótermékek, taneszközök árusítására, továbbá időszakos könyvvásárok lebonyolítására az igazgató ad engedélyt az iskola dolgozóinak, tanulóinak vagy vállalatok alkalmazottainak. A fenti tilalom nem vonatkozik a diákönkormányzat által kiadott sajtótermékek, kiadványok, jelvények, stb… terjesztésére.

43

(8) Jogi védelem a) Az iskola dolgozója hivatalos személy, amikor államigazgatási feladatokat lát el. Ilyen minőségben személyét a Polgári Törvénykönyv fokozott büntetőjogi védelemben részesíti. b) Hatóság vagy hivatalos személy megsértése miatt büntetőeljárásnak csak a jogszabályban meghatározott szerv feljelentése alapján van helye. Az ilyen ügyre vonatkozó ügyiratokat ezért a fenntartóhoz kell felterjeszteni. c) Az iskola dolgozóját – ha nem tekinthető hivatalos személynek – a többi állampolgárral azonos büntetőjogi védelem illeti meg. Ha az iskolai dolgozó ellen szolgálati tevékenykedése alatt vagy miatt bűncselekményt követtek el, ezt a rendőrségi vagy ügyészségi feljelentéssel egyidejűleg a fenntartónak is jelenteni kell. d) Ha az iskolai dolgozót fiatalkorú sérti meg, az eset súlyossága miatt a Házirendben előírt fegyelmi intézkedéseken felül büntetőeljárás megindítása is indokolt. (9) Munkavédelem a) A nevelő-oktató munka biztonságának és egészségügyi feltételeinek megteremtéséért az igazgató a felelős. b) A munkavédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket külön jogszabályok tartalmazzák.

VII. Fejezet 7. § Az intézmény munkarendje (1) A tanítási év rendje a) Az iskolába a szorgalmi idő, tanítási év minden év szeptemberének első munkanapján kezdődik és – az érettségi vizsga s a szakmai vizsga évét kivéve – minden év június hónap 15-én, illetve, ha ez a nap nem munkanap, a június 15-ét megelőző munkanapon fejeződik be. A és a szakiskola szakképzési évfolyamain a tanítási év – a tanév rendjében meghatározottak szerint februárban is megkezdhető (keresztféléves oktatásszervezés). b) A tanév – eltérő rendelkezés hiányában – szeptember hó 1. napját magában foglaló naptári hét napján kezdődik és a következő év tanévkezdő napját megelőző napon fejeződik be. c) A szorgalmi idő a tanévnyitó ünnepéllyel kezdődik és – eltérő rendelkezés hiányában – az igazgató által kijelölt napon a tanévzáró ünnepéllyel végződik. A tanévzáró ünnepélyt az utolsó tanítási napot követő egy héten belül meg kell tartani. d) Az iskolában a tanítást – ha e törvény másképp nem rendelkezik – a nappali oktatás munkarendje, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a tanórán kívüli foglalkozások, az osztálybontások, egyéni foglalkozások és az iskolai alapszolgáltatások biztosításával kell megszervezni. 44

e) A tanítás a tanév első napján kezdődik és – eltérő rendelkezés hiányában - a június 15-ét megában foglaló hét pénteki napján ér véget. Tanévnyitó ünnepély az első tanítási napon, vagy – a nevelőtestület döntése szerint – az azt megelőző szombati, illetőleg vasárnapi napon tartható. f) A tanév eredményes lezárása: valamennyi az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátításához szükséges tanórai foglalkozások száma eléri a Közoktatási Törvény 52.§-ának (3)-(5) bekezdésében meghatározott kötelező tanórai foglalkozások 90%-át. Ha az e) bekezdésben előírt utolsó tanítási napig ez a feltétel nem teljesíthető, az igazgató a tanítás idejét – legfeljebb három tanítási nappal – meghosszabbítja. g) A szorgalmi idő meghosszabbítása esetén a tanévzáró ünnepélyt az annak lejártát követő öt napon belül kell megtartani. h) A tanítási napokat és az egyes tantárgyakból megtartott órákat az osztálynaplóban sorszámozni kell. Tanítási napoknak számítanak a tanmenet szerinti tanulmányi séták és kirándulások napjai, a múzeumi napok, valamint esetleg a termelőmunkával töltött munkanapok. (2) Munkaterv Az iskola – a tanév rendjében meghatározottak figyelembevételével – éves munkatervet készít. Az intézmény vezetője a feladatok hatékony és eredményes végrehajtása érdekében évi munkatervet készít és állapít meg, mely tartalmazza a feladatok végrehajtásának részletes ütemezését az intézményi folyamatokon belül. A munkatervben szerepelnek: a) Az aktuális tanév rendje és feladatai; b) A szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat és tanítási szünnapokat; c) A végrehajtását szolgáló feladatok, ezen belül külön a határozatok alkotására irányuló és az egyéb, az intézmény és a testületek, vezető és döntés előkészítő értekezleteinek tájékoztatását igénylő előterjesztések; d) A munkaterv tervezetét az intézményvezetés megvitatja, a tervezet elfogadásáról az intézmény nevelőtestülete dönt; e) A munkatervet az intézmény célmegvalósítással összefüggő feladatainak fő forrásaként kell kezelni és az intézmény honlapján mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. Az iskolai munka megtervezése: a) Az intézmény munkatervét a diákönkormányzat, valamint a szülői munkaközösség javaslatai, továbbá a nevelőtestület határozatai figyelembevételével az igazgató állítja össze. A munkaterv végleges kialakításáról és elfogadásáról a nevelőtestület dönt. b) Az iskolai munkaterv egy – vagy több éves programot tartalmazhat. A több éves munkaprogramot tartalmazó munkaterv tanévenkénti ütemezése során szükség szerint kiegészíthető, módosítható. 45

c) Az igazgató minden év decemberében – a nevelőtestület véleményének meghallgatása után – elkészíti a következő tanév munkaerő-gazdálkodási tervét. d) Az igazgató a tanévzáró értekezlet napjára elkészíti az előzetes tantárgyfelosztást, figyelembe véve a pedagógusok képesítését, egyéni képességeit és a munkafeladatok arányos elosztását. Az egyéni kívánságok csak a pedagógiai szempontok sérelme nélkül teljesíthetők. A végleges tantárgyfelosztást szeptember 20-ig és január 10-ig felterjeszti a fenntartónak. e) Az iskola órarendjét a tanévnyitó értekezlet napjáig kell elkészíteni! Az órarend magában foglalja a fakultatív és a tanórán kívüli foglalkozások, továbbá a helyettesítési beosztás rendjét is. Egy példányát a tanári szobában kifüggesztik. Az órarend készítésekor a pedagógiai szempontok érvényesüljenek. Törekedni kell arra, hogy az egyes tantárgyak órái a hét napjain arányos elosztásban szerepeljenek, a tanulók és pedagógusok terhelése egyenletes legyen. Ahol a feltételek és a tantárgy jellege megkívánja, alkalmazni lehet a tömbösített, kapcsolt órákat is. (3) Házirend a) A tanulói közösség iskolai életét a házirend szabályozza. b) A házirendet az egész tanulóifjúságot képviselő diákönkormányzat és a szülői munkaközösség javaslatainak figyelembevételével az igazgató terjeszti a nevelőtestület elé jóváhagyásra. Az elfogadott házirend előírásai az iskolai közösség minden tagjára kötelezőek. A diákönkormányzat előírásai az iskolai közösség minden tagjára kötelezőek. A diákönkormányzat és a szülői munkaközösség elősegíti és ellenőrzi a megvalósulásukat. c) A házirend tartalmazza: 

A tanulók jogait és kötelességeit, amelyek közvetlenül vagy a diákönkormányzat útján kiterjednek az iskolai közösség alakítására, fejlesztésére, az önművelődésre, az érdekvédelemre, a közéleti tevékenység fórumaira, a szabad idő jó megszervezésére.



A tanulók felelősségét az iskolával, a közösségi élettel, a társadalmi és személyi tulajdonnal, a munkával, a kulturált magatartással kapcsolatban.



Az iskola munkarendjére vonatkozó követelményeket (az iskolába érkezés ideje, óraközi szünetek, igazolások, köszönés, öltözködés, tisztaság, balesetvédelem, stb.) és tilalmakat (pl. dohányzás, szeszesital-fogyasztás, drog, stb.).



Az iskolán kívüli viselkedés normáit (közlekedés, kirándulás, ünnepi alkalmak stb.).



Az iskola helyiségeinek (a tanulószoba, a könyvtár, a tornaterem-szoba, az informatikaterem, stb.) belső használati rendjét.

d) A házirend előírásait az első tanítási napon a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel ismertetni kell. e) A házirendet a diákönkormányzat, valamint a szülői munkaközösség bevonásával legalább kétévenként felülvizsgálni és szükség szerint módosítani kell. 46

f) A házirendet a tanulók iránti bizalom szellemében kell megfogalmazni, hozzáférhető helyen kifüggeszteni, illetve minden olyan fórumon, információhordozó felületen megjeleníteni, ahol bárki tájékozódhat az előírásairól. (4) A tanítási nap rendje a) A tanítás helye az iskola épülete, udvara, sport- és gyakorlóterülete, a különböző közművelődési intézmények helyiségei, valamint az iskola rendelkezésére bocsátott egyéb terület, helyiség. b) A tanítás ideje általában a munkanapok délelőttje. Ha azonban a tanulócsoportok számával azonos számú tanterem nem áll rendelkezésre, akkor a felső tagozatos– szakképzés megosztásban (esetleg csak a tanulócsoportok egy részét érintve), délelőtti és délutáni váltakozással lehet tanítani. c) Egy tanítási óra időtartama 45 perc. Váltakozó tanítás esetén november 1. és március 1. között délután 40 perces órák is tarthatók. Az igazgató ügyeljen arra, hogy a tanulóknak a délelőtti és délutáni (tanulószoba, szakkör, tanfolyam, stb…) elfoglaltsága között legalább egy óra szabad ideje legyen. d) Az egyes tanítási órákat általában 10 perces (egy alkalommal 20 perces) szünetek közbeiktatásával kell megtartani. A helyi körülmények alapján az igazgató ettől eltérően is rendelkezhet. Az óraközi szünetek pihenésre, a helyiségek szellőztetésére szolgálnak; a szüneteket a tanulók lehetőleg az udvaron, szabad levegőn töltsék. A tanítás megkezdése előtt és az óraközi szünetekben biztosítani kell a tanulók felügyeletének ellátását. e) A tanuló kötelező tanórai foglalkozása nem lehet több:      

Az első-harmadik évfolyamon napi négy tanítási óránál; A negyedik –hatodik évfolyamon napi négy vagy öt (heti átlagban négy és fél) tanítási óránál; A hetedik-nyolcadik évfolyamon napi öt tanítási óránál; A kilencedik-tízedik évfolyamon napi öt vagy hat (heti átlagban öt és fél) tanítási óránál; A szakképzésben az iskolai és iskolán kívüli gyakorlati képzés a szakképzési törvényben meghatározott időnél; Szakképzési évfolyamon, a szakmai elméleti tanítási órák száma napi hét tanítási óránál, egy tanítási napon a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati tanítási órák száma napi nyolc tanítási óránál.

f) A tanuló kötelező tanórai foglalkozása a felzárkóztató oktatás esetén napi hét tanítási óránál nem lehet több. g) A tanítási óra zavartalansásának biztosítása érdekében a pedagógust és a tanulókat az óráról kihívni, az órát körözvény vagy egyéb intézkedés hirdetésével vagy más módon zavarni tilos. h) A napi munka további részleteinek szabályozását az iskola házirendje tartalmazza. i) Az iskolák munkarendje és házirendje szolgálja a tanulók egészséges életritmusát. A tanóra időtartama semmilyen körülmények között sem haladhatja meg a 45 percet. Az óraközi szüneteket kivételesen sem szabad elvenni a tanulóktól. 47

(5) Szünetek a) Tanítási szünetek a szorgalmi időben az őszi, a téli és a tavaszi szünet. Szünetekről a vonatkozó tanév rendjében az oktatási miniszter rendelkezik. b) A tanítás még a következő napokon szünetel:     

október 23; december 25-26; március 15; húsvéthétfő; pünkösdhétfő.

c) Az általános iskolában a nevelőtestület 5 tanítás nélküli munkanapot használhat fel szakmai továbbképzésre, tanulmányi kirándulásokra és diákönkormányzati napra. A szakképzésben a fentiekre 6 tanítás nélküli munkanap jut. d) Az előző bekezdésekben felsoroltakon kívül rendkívüli szünetet, illetőleg tanítás nélküli munkanapot – a járványszünetek kivételével – csak a Oktatási Minisztérium, a főváros jegyzője, illetőleg a fenntartó rendelhet el. e) Az igazgatónak a nyári szünetben legalább kéthetenként egy napon 9-13 óráig irodai ügyeletről kell gondoskodnia. Ennek idejét be kell jelenteni a fenntartónak. (6) Ünnepélyek, megemlékezések a) Az iskolai ünnepélyek s megemlékezések tartalmukban és külsőségükben a tanulók nevelését, az iskola hagyományainak kialakítását, ápolását szolgálják. Az ünnepélyek, megemlékezések formáját, idejét az iskola és a diákönkormányzat munkatervében határozzák meg. b) Az iskolai ünnepélyeken a nevelőtestület és a tanulóifjúság minden tagjának megjelenése kötelező. Meg lehet hívni a tanulók szüleit, a politikai és társadalmi szervezetek képviselőit. c) Az iskola épületét az ünnepnaphoz méltóan és jellegének megfelelően fel kell díszíteni, s a következő ünnepek alkalmával fellobogózni: tanévnyitó, szalagavató, ballagás, valamint a helyi hatóságok által elrendelt más alkalmakkor. d) Megemlékezést tartunk a következő eseményekről és évfordulókról: Minden évben  Aradi vértanúk napja;  Megemlékezés a holokauszt áldozatairól;  Megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól;  Megemlékezés a magyar kultúra napjáról;  Október 23-án;  Január 7-én;  Március 15.

48

e) Az iskolai ünnepélyeket, megemlékezéseket a nevelőtestületnek a munkatervben ezzel megbízott tagjai készítik elő, rendezik a diákönkormányzat és – nagyobb ünnepélyek alkalmával - a szülői munkaközösség bevonásával. Az előkészítő munkában, rendezésben való részvétel, továbbá a megemlékezések megtartása minden pedagógusnak kötelessége. f) Az ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok, az alkalmazottak és a tanulók az alkalomhoz illő ruházatban kell, hogy megjelenjenek. g) Az iskolai ünnepélyek, megemlékezések, továbbá a tanítási időn kívül szervezett egyéb összejövetelek (szalagavató, klubdélután, fenyőfaünnepség, stb…) előkészítése nem mehet a tanórák rovására. h) Az iskolai ünnepélyeken belépődíjat szedni semmiféle címen nem szabad, kivétel a szalagavató ünnepség. i) A megtartott iskolai ünnepélyeket és megemlékezéseket az osztályfőnök, illetőleg a megemlékezést tartó pedagógus az osztálynaplóba bejegyzi. (7) Tanórán kívüli foglakozások A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőség szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Szervezeti formái:           

Szakkörök; Énekkar; Felzárkóztató foglalkozások; Tehetségfejlesztő foglalkozások; Tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek; Iskolai sportköri foglalkozások, sportversenyek; Gyógytestnevelés; Kulturális rendezvények; Iskolanap; Táborok; Kirándulások.

(8) Tanulmányi kirándulások a) A tanulmányi kirándulások és kulturális intézmények látogatása az iskolai munkatervnek, az osztályfőnök foglalkozási tervének, továbbá a pedagógusok tanmenetének szerves része. A tanulmányi kirándulások tervezése és szervezése annak figyelembevételével történjék, hogy a résztvevő tanulók  Ismereteiket élményszerű formában egészítsék ki;  Tanulmányi kirándulások során segítséget kapjanak tanulmányaikhoz, pályaválasztáshoz. 49

b) A tanulmányi sétákat, kirándulásokat a tanulók és a szülők elfogadható kéréseinek, javaslatainak a figyelembevételével kell megtervezni s szervezni. Az osztályfőnök és az illetékes szaktanárok készítsék fel a tanulókat, a program lebonyolítása után pedig értékeljék a tapasztalatokat. c) A tanulmányi sétán, kiránduláson való részvétel az osztály minden tanulójára kötelező. Indokolt esetben az osztályfőnök adhat felmentést a részvételi kötelezettség alól. Az általános iskolában 1 napos, a szakképzésben 2 napos kirándulás szervezhető. Többnapos kirándulás kizárólag tanítási szünetben, tanítás nélküli munkanapon, illetve – kivételesen – a szabadnap, a heti pihenőnap igénybevételével szervezhető. d) A tanulmányi kirándulások, látogatások alkalmával annyi kísérő pedagógust kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz feltétlenül szükséges, de 20 tanulónként legalább egy főt. A kísérő pedagógusok felelősek a rendért, a tanulók testi épségéért. A szülői munkaközösség önként jelentkező tagjai az igazgató felelősségével helyettesíthetik a második kísérő tanárt. e) Tanítás nélküli munkanapon, tanítási szünetben, illetőleg a heti pihenőnapon szervezett kulturális vagy sportprogramokra – a résztvevő gyermekek szüleinek engedélyével, az igazgató tudtával – szülő, pedagógus nélkül is kísérhet a tanulókat. A kísérő szülő felelős a rendért és a tanulók testi épségéért. f) A kirándulásokra el kell vinni az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelést. g) A kirándulások költségeit az osztály szülői munkaközösségének meghallgatásával úgy állapítsák meg, hogy azok a szülőket csak a legszükségesebb mértékben terheljék. A szükséges összeget lehetőleg előtakarékossággal biztosítsák. Az iskola rendelkezésre álló fedezet felhasználásakor arra kell törekedni, hogy az állami gondozott tanulók anyagi ok miatt ne maradjanak távol a kirándulásokról, látogatásokról, s a több gyermekes szülők anyagi terhelése minél kisebb legyen. Jelentékenyebb költségkihatással járó tanulmányi kirándulásokra a tanulók nem kötelezhetők. A kísérő pedagógus költségeiről az iskola költségvetésében kell gondoskodni. h) Az iskola dolgozóinak és tanulóinak külföldi utazásával kapcsolatban az alábbiak szerint kell eljárni: 



 

A Fenntartó engedélye szükséges az iskola dolgozóinak – a tanítási idő alatt vagy azon kívül – minden olyan egyéni, illetőleg csoportos utazásához, amelynek célja külföldön tanulmányok folytatása, tanulmányút, külföldi továbbképzésen, tudományos, művészeti, vagy egyéb kulturális rendezvényeken való részvétel; A tanítási idő alatt tervezett utazás céljára a dolgozók részére a szükséges szabadságot a munkáltató, a tanulók részére a tanítástól való elmaradást az igazgató, a szabadságidő engedélyezésére vonatkozó általános szabályok, illetőleg a házirend rendelkezései szerint jogosult engedélyezni; Az állami gondozott tanuló külföldi utazásához az intézeti gyám hozzájárulása szükséges; A diákönkormányzat keretében szervezett csoportos utazáshoz az igazgató engedélye szükséges.

50

(9) Tanulószoba, étkeztetés a) A 5-8. osztályos tanulók önálló tanulásának segítése, felzárkóztatása, valamint a tehetséggondozás érdekében tanulószobát, illetőleg külön jogszabályokban meghatározott étkeztetést kell szervezni. b) Tanulószobát és étkeztetést elsősorban az a) bekezdésben felsoroltak, valamint szociális és nevelési szempontból fokozott törődést igénylő tanulók számára kell biztosítani. c) Felvételre a tanév elején kell jelentkezni. A felvételről az étkezést igénylők esetében is a tanulószoba-vezető (étkezést szervező pedagógus) előterjesztése alapján, az osztályfőnök és a diákönkormányzat meghallgatásával az igazgató dönt. Az év közben megüresedett helyekre az igazgató az előjegyzett tanulókat a megállapított sorrend alapján veszi fel. d) A tanulószoba a szorgalmi időben egy vagy több csoportban, csoportonként legfeljebb heti 15 órában működik. A tanulószoba működési rendjét a nevelőtestület véleményének figyelembevételével az igazgató állapítja meg. e) A tanulószoba vezetőjét az igazgató jelöli ki. Feladatai:    

Az igazgatóval egyetértésben összeállítja a tanórák órabeosztását, ellenőrzi a foglalkozásokat, megbeszéli a tanárokkal a tapasztalatokat, az alkalmazandó módszereket; A tanulók bevonásával gondoskodik a tanulószoba működési rendjének megtartásáról; ellenőrzi, számon tartja a tanulók magatartását, előmenetelét és mulasztását; A félévi és a tanévzáró értekezleten beszámol a nevelőtestületnek a tanulószoba munkájáról, a tanulók előrehaladásáról; Elvégzi a tanulószobával kapcsolatos adminisztrációt.

f) A tanulószobai foglalkozásokat tartó tanárokat az igazgató jelöli ki. a tanárok feladata, hogy a tanulókat segítsék az önálló tanulási módszerek kialakításában, az iskolai tananyag elsajátításában. Külön gondot kell fordítaniuk a tehetséges, illetve a hiányos felkészültségű tanulókra. g) A tanulószoba működési rendjét megsértő tanuló – kivéve, ha a tanulószobai foglalkoztatásba felzárkóztatása érdekében vonták be – a tanulószobáról kizárható. Az igazgató a kizárás előtt a tanulószoba vezetője és a diákönkormányzat, továbbá szükség szerint más érdekelt személy véleményét is meghallgatja. A kizárást tartalmazó döntést írásba kell foglalni, amelyet a tanulóval szóban ismertetni, a szülővel pedig írásban közölni kell. A döntés ellen a tanuló az ismertetéstől, illetőleg a szülő a kézbesítéstől számított 15 napon belül a fenntartóhoz fellebbezhet. A fellebbezést az igazgatónál kell előterjeszteni. h) A tanulószobai ellátásért, illetőleg az étkezésért a szülők külön jogszabályokban megállapított térítési díjat fizetnek. (10) Szakkör, énekkar a) A tanulók igényeinek megfelelően, egyéni és közösségi tevékenységből eredő szakirányú érdeklődésének kielégítése, képességeik fejlesztése, pályaválasztásuk elősegítése céljából az iskola költségvetési előirányzatának terhére vagy társadalmi 51

erőforrásból szakkörök, tanfolyamok, klubok, művészeti csoportok, körök, egyes szakfoglalkozások (továbbiakban: szakkörök) működnek. b) A szakkörök legfeljebb heti két órában működhetnek. c) A szakkörök létszáma – a szakkör jellegétől függően – általában 10-20 fő. Az egyes szakköröknek az áltagosnál kisebb vagy nagyobb létszámmal való működéséről, továbbá a tanév közben bekövetkezett létszámcsökkenés miatti megszüntetéséről – az igazgató dönt. d) A szakkör vezetésével az igazgató az iskola pedagógusát vagy külső szakembert bíz meg. A szakkörvezető a szakkör működéséért szakmailag és pedagógiailag felelős. e) A szakkörnek tagja lehet önkéntes jelentkezés alapján minden olyan tanuló, akit érdeklődésénél fogva az osztályfőnök és a szaktanár alkalmasnak tart. Szakköri tagságra tanuló nem kötelezhető. A felvétel az egész iskolaévre szól, ehhez a szülő írásbeli beleegyezése szükséges. Az egyes szakfoglalkozások látogatásához szülői engedély nem szükséges. f) Szakkör munkatervét és működési rendjét a szakkörvezető készíti el az iskola házirendje, munkaterve figyelembevételével. A munkatervet az igazgató hagyja jóvá. g) A szakkörvezető és a tagság javaslata alapján az igazgató kizárhatja a tanulót a szakkörből, ha:  A fegyelmezetlenségével a munkát akadályozza;  Tanulmányi eredménye tanév közben erősen romlik. Ha a tanuló magatartásában, illetőleg tanulmányi eredményében javulás mutatkozik, a szakkörbe újra felvehető. h) A szakkör a tanulók szélesebb körét is bevonja munkájába pályázatok kiírásával, házi versenyek rendezésével, ankétok, felolvasások, kirándulások szervezésével. Évi munkájáról ünnepélyes nyílt ülés, kiállítás keretében ad számot. i) A tanulóifjúság ének- és zenekultúrájának, az iskolai ünnepélyek érzelmi, esztétikai nevelő hatásának emelése, valamint a közösségi érzés fejlesztése céljából, ahol arra a személyi feltételek megvannak, énekkart kell szervezni. Az énekkar az egész tanév folyamán, órarendben rögzített időpontban, heti 2 órában működik. A tanulók – hallásvizsgálat után – önkéntesen jelentkeznek, de jelentkezés után egy tanév tartamára kötelezően vesznek részt az énekkari órákon és a szerepléseken. j) A szakköri és énekkari órák megtartásáról, valamint a mulasztásokról naplót kell vezetni. (11) Tanulmányi versenyek a) A vetélkedők, szemlék, pályázatok iskolai fordulóit – a tanórán kívüli tevékenység részeként – tanítási órán kívül kell megszervezni. A területi és az országos fordulókra továbbjutott tanulókat az igazgató a verseny idejére mentesti a tanítási órákon való részvétel alól. b) Az igazgató minden esetben gondoskodik arról, hogy az országos, a körzeti, a helyi vagy a házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje, becsülje. 52

(12) Sportmunka a) A tanulók tanórán kívüli testnevelési és sporttevékenységét a nevelőtestület és a diákönkormányzat közreműködésével az iskola igazgatója irányítja. Ennek keretében az iskola tömegsport foglalkozásokat tart, házi versenyeket rendez, és biztosítja az iskola tanulóinak részvételét a magasabb szintű (iskolák közötti, városi, megyei, budapesti, diákolimpiai) sportversenyeken. b) A tanulók részvétele önkéntes. c) Az iskolai tömegsport tevékenységet külön jogszabályban foglaltak szerint kell szervezni. d) A különböző tanórán kívüli elfoglaltságok összehangolásával biztosítani kell, hogy a tömegsport foglalkozásokon a tanulók minél nagyobb létszámban vehessenek részt. e) Az iskolai sportversenyeken a tanulók csak felelős személy (az iskolában foglalkoztatott pedagógus, testnevelő tanár, edző) felügyelete és irányítása alatt vehetnek részt. (13) A tanulók iskolán kívüli tevékenysége a) A tanulók valamely intézmény, szervezet, egyesület (a továbbiakban egyesület) munkájában rendszeresen részt vehetnek. A részvételt az osztályfőnök engedélyezi. Az engedélyhez a szülő beleegyezése szükséges. A közművelődési intézmények nevelő jellegű szabadidős foglalkozásaira az iskola, illetőleg a diákönkormányzat mozgósítja a tanulókat. b) Az osztályfőnök tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységéről. Ha a tapasztalatok ezt szükségessé teszik, illetőleg ha a tanuló tanulmányi munkájában vagy magatartásának fejlődésében visszaesés mutatkozik, bármikor visszavonhatja az iskolán kívüli tevékenységre adott engedélyt. Az engedély visszavonásáról az egyesületet és a szülőt írásban – indoklással – értesíti.

(14) A könyvtár működése Az iskolai könyvtár az iskola pedagógiai tevékenységéhez szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát, a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység. A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai: Az iskolai könyvtárat könyvtáros tanár vezeti, aki közvetlenül az igazgató irányítása alá tartozik. Az iskolai könyvtár alapfeladatát és kiegészítő feladatait és működésének legfontosabb szabályait a 16/1998. (IV.8.) MKM rendelet és a helyi Pedagógiai Program határozzák meg. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:  Helyben-olvasás, kutatómunka lehetőségének biztosítása;  Tájékoztatási, bibliográfiai-és adatszolgáltatás;  Könyvtárhasználati órák tartása;  Könyvtárhasználatra épülő szakórák tartása;  Könyvtári egységek kölcsönzése. 53

Könyvtárhasználati szabályok: Az iskolai könyvtár tagja lehet az iskola minden tanulója, pedagógusa és nem pedagógus alkalmazottja.  Az iskolai könyvtárat a beiratkozott olvasók használhatják;  A könyvtári tagság megújítása tanévenként szükséges;  A tanulók beiratkozása az osztály kölcsönző füzetének segítségével történik. A szolgáltatások igénybevételének feltételei:  A beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására;  a könyvtárból csak kölcsönzés útján lehet dokumentumot kivinni. A kölcsönzés időtartama:  Általában 3 hét;  Házi olvasmányok, keresett dokumentumok esetében 2 hét (az olvasó kérésére egy alkalommal meghosszabbítható);  Tartós használatra szánt tankönyvek és segédletek kölcsönzési ideje 1 tanév. Kézikönyveket, folyóiratokat csak helyben való olvasásra, tanulmányozásra lehet igénybe venni. Az olvasónak a dokumentumokat gondosan kell kezelnie, azokba bejegyezni nem lehet, óvni kell mindenféle rongálástól. Ha az olvasó a dokumentumot, könyvtári egységet elveszíti, vagy megrongálja, az adott kiadású mű egy másik, kifogástalan példányát kell a könyvtárnak visszaszolgáltatnia. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor az olvasó a mű mindenkori beszerzési költségét köteles megtéríteni, amely az eredeti ár többszöröse is lehet. Az olvasó az iskolával való tanulói ill. alkalmazotti jogviszonyának megszűnése előtt köteles könyvtári tartozását rendezni. A könyvtár nyitvatartási és kölcsönzési rendjét a házirendben előírtak szerint évente határozza meg az iskola. (15) Tankönyvrendelés, tankönyvellátás A tankönyvkiválasztás elveit a Pedagógiai tankönyvrendelésnek ehhez kell igazodnia.

Program

tartalmazza.

A

Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje Február 15-ig az igazgató jóváhagyja a tankönyvrendelés tervezetét, amelynek véglegesítése előtt beszerzi az iskola szülői szervezetének véleményét. Abban az esetben, ha olyan könyveket, segédkönyveket kíván a pedagógus felvenni a tankönyvrendelésbe, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzéken, meg kell kérni az iskola szülői szervezetének egyetértését. Ugyanez vonatkozik a nem központilag forgalmazott tankönyvekre is. Ezek beszerzési módjáról a szaktanár köteles tájékoztatni a diákokat és a szülőket. Amennyiben a miniszter más időpontot határoz meg a tankönyvekkel kapcsolatosan, a fenti határidők annak megfelelően módosulnak. Minden év május 15-ig az osztályfőnökök felmérik, hogy a következő tanévre hány tanuló kíván kölcsönözni az iskolai könyvtártól tartós könyvet, segédkönyvet. Az adatokat az osztályfőnöki munkaközösség-vezetője május 31-ig összesíti. Az adatok birtokában az iskolai könyvtáros megteszi a szükséges lépéseket. Az adatokról az igazgató június 15-ig tájékoztatja a szülői szervezetet.

54

(16) Az intézmény látogatása a) A tanítási órák, egyéb foglalkozások látogatására jogosultak:  Az országgyűlési képviselők választókerületükben, az Oktatási Minisztérium és a felettes szervek képviselői, munkatársai, szaktanácsadói, a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet munkatársai, illetékességi körükben a Pedagógusok Szakszervezete tisztségviselői, az iskolaorvos és a védőnő. b) A tanítási órák látogatására jogosultakon kívül az igazgató engedélyt adhat más személyeknek is az intézmény és a foglalkozások látogatására. c) Nem kell engedély az iskolába járó külföldi állampolgárságú tanulók szüleinek iskolai rendezvényre való meghíváshoz vagy részvételéhez. d) A fent felsorolt személyek és intézmények képviselői az igazgató vagy a helyettese kíséretében látogathatják az intézményt és az egyéb iskolai és szakmai foglalkozásokat. Az intézményvezetés minden, számára ismeretlen látogató személyi igazolványát köteles elkérni. e) Óralátogatást tanítási óra közben megkezdeni vagy a tanítási óra vége előtt befejezni, a tanítás menetét zavarni nem szabad. f)

Az iskolában eljárásra az állami szerveknek szakirányú ellenőrzéssel megbízott azon dolgozói jogosultak, akik számára ezt a jogszabály lehetővé tesz.

(17) A tankötelezettség végrehajtása a) A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. b) A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti. c) Az iskola igazgatója dönt:  Nyolc évfolyamos általános iskola esetén a tizenhatodik;  A szakiskola esetén a huszonkettedik életévét. A c) 3. pontban meghatározott határidő egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a hetedik vagy a nyolcadik életévében kezdte meg, továbbá, ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettőt. A sajátos nevelési igényű tanuló esetén, valamint a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket 55

azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, a c) 13. pontban meghatározott életkorhoz három évet hozzá kell számítani;  A tankötelezettség meghosszabbításáról a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján. d) Tizenhatodik életévének betöltése után kérelmére megszűnik annak a tankötelezettsége, aki érettségi vizsgát tett, vagy államilag elismert szakképesítést szerzett, illetve házasságkötés révén nagykorúvá vált, vagy gyermekének eltartásáról gondoskodik. A kérelmet a tanuló és – a nagykorúvá vált tanuló kivételével – a szülő közösen nyújthatja be. A kérelmet az iskola igazgatója írásban tudomásul veszi. e) A tankötelezettség – a szülő választása alapján – iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető. f) Ha az iskola igazgatója vagy a gyámhatóság, illetve a gyermekjóléti szolgálat megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. A jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. g) Megszűnik a tanulói jogviszonya – a tanköteles kivételével – annak, aki igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárat. (18) Felsőbb osztályba lépés a) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az első-harmadik évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. E rendelkezést kell alkalmazni – iskolatípustól és évfolyamtól függetlenül – az idegen nyelv tekintetében is, az idegen nyelv tanulásának első évében. b) Az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába lépő tanulót nem kell beíratni. c) A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. d) A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő 56

kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. A szakképzési évfolyam nem ismételhető meg. Nem tekinthető a szakképzési évfolyam megismétlésének a második vagy további szakképzésbe történő bekapcsolódás. e) Tanulmányi követelmények nem teljesítése: ha a tanuló azért kénytelen évfolyamot ismételni, mert év végén elégtelen (1) osztályzatot vagy annak megfelelő minősítést kapott, vagy jogerős fegyelmi büntetéssel a tanév folytatásától eltiltották, illetőleg kizárták az iskolából, vagy a megengedettnél igazolatlanul többet mulasztott, és ezért tanulói jogviszonya megszűnt, továbbá, ha az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt a tanítási év végén nem volt osztályozható, és a nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét, illetőleg az előírt gyakorlati követelmények teljesítését az igazolatlan mulasztások száma miatt nem engedélyezte, vagy a vizsga folytatásától eltiltották, illetve a vizsgán igazolatlanul nem jelent meg, vagy engedély nélkül távozott. f) A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább kettő vizsgaidőszakot ki kell jelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni. Az iskola osztályozó vizsgát a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a tanulót a jelentkezéskor tájékoztatni kell. g) Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a vizsgáztatásra kijelölt intézmény vezetője engedélyezheti, hogy a tanuló az f) pont szerint előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. (19) Osztályismétlés a) Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt- tanulmányi követelményeket, tanulmányait – az első-harmadik évfolyam kivételével – az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától. b) Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja. c) Az évfolyam megismétlése – a közoktatási törvény 75.§-ának (2) bekezdésében meghatározott kivétellel – nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Ha az iskolában nem indul olyan követelmények szerint tanuló osztály, amelyben a tanulót évfolyamismétlésre utasították, a tanuló tanulmányait az új követelmények szerinti osztályban is folytathatja. A tanuló kérésére az iskola igazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló megkezdett tanulmányait másik iskolában folytathassa. (20) A tanulói jogviszony keletkezése a) A szülő március 1-je és április 30-a között – a községi, városi, fővárosi kerület, megyei jogú városi önkormányzat által meghirdetett időpontban – köteles beíratni tanköteles gyermekét (a továbbiakban: tanköteles) a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. Az iskola a beiratkozás idejét a határidőt megelőzően legalább harminc nappal köteles nyilvánosságra hozni. 57

b) A sajátos nevelési igényű tanulót a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleményében, illetve a jegyző jogerős határozatában megjelölt időpontig kell beíratni a kijelölt iskolába. c) Az intézményünkbe történő beiratkozáskor az alábbiak szükségesek:  A gyermek születési anyakönyvi kivonat;  Fejlettség elérését tanúsító igazolás, személyi igazolvány és lakcímkártya, adókártya;  Az elvégzett iskolai évfolyamokat tanúsító bizonyítvány;  A megfelelő iskolai előképzettséget igazoló bizonyítvány;  Esetleg szakértői vélemények, igazolások;  Tankönyvkedvezményre való jogosultság igazolása;  3 db igazolványkép;  Adminisztrációs díj. valamint a szakképző évfolyamra történő beiratkozás előtt a tanuló köteles részt venni az iskola által biztosított egészségügyi, szakmai alkalmassági vizsgálaton. Amennyiben a vizsgálat eredménye kétségessé teszi alkalmasságát, köteles a másodfokú egészségügyi és alkalmassági vizsgálaton részt venni. d) A szakiskolában a tanuló beiratkozásához be kell mutatni a tanuló személyi igazolványát vagy születési anyakönyvi kivonatát, az elvégzett iskolai évfolyamokat tanúsító bizonyítványokat, a megfelelő iskolai előképzettséget igazoló bizonyítványt, továbbá e) A szakiskolai felvételi kérelmet az általános iskolai tanulói jogviszony fennállása alatt az általános iskola útján, aki nem áll tanulói jogviszonyban, az közvetlenül nyújtja be a szakiskolába az e célra forgalomba hozott felvételi jelentkezési lapon. A szakiskolai felvételi kérelmeket a tanév rendjében meghatározott időszakban kell benyújtani, illetve elbírálni. f) Szakképző évfolyamra történő felvételi, átvételi kérelmek elbírálásánál – a d) pontban meghatározottak mellett – figyelembe kell venni az iskolai előképzettség, a szakmai előképzettség meglétét, a pályaalkalmassági, a szakmai alkalmassági, az egészségügyi követelményeknek való megfelelést. g) Az, aki a szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamát elvégezte, tanulmányait - szükség esetén évfolyamismétléssel vagy osztályozó vizsga letételével – középiskolában folytathatja, illetőleg bekapcsolódhat a tizedik évfolyam sikeres elvégzéséhez kötött szakképzésbe. h) Ha a tanköteles tanuló az iskola utolsó évfolyamának elvégzése után nem jelentkezik másik iskolába, az iskola igazgatója értesíti a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetéket önkormányzat jegyzőjét.

58

(21) Átiratkozás másik iskolába a) A tanuló a szülők elköltözése vagy egyéb méltányolható ok esetén bármikor átiratozhat másik iskolába. Átvételről a felvevő iskola igazgatója dönt. b) Az elbocsátó iskola az iskolából távozó tanulónak átadja az „Értesítés iskolaváltoztatásról” (a továbbiakban: értesítés) elnevezésű nyomtatványt, dolgozatfüzeteit és rajzait. Az értesítés kiadásának időpontját a Nyilvántartó könyvben is feltünteti. c) A felvevő iskola köteles az értesítés 2. számú szelvényét (visszaigazolás) a tanuló nyilvántartásba vételét (beírását) követő 48 órán belül kitöltve az elbocsátó iskolának visszaküldeni. Az értesítést, illetőleg a visszaérkezett szelvényt a selejtezésig az iskola irattárában kell megőrizni. d) Az iskolaváltozáskor az elbocsátó iskola igazgatója a tanuló bizonyítványát az értesítés 2. számú szelvényének megérkeztéig az iskolában visszatartja, és az irattárban őrzi. A visszaigazolás megérkezte után az átiratkozott tanuló bizonyítványát záradékkal látja el, és a személyiséglappal együtt postán küldi meg a felvevő iskolának, egyidejűleg a tanulót törli a nyilvántartásból. e) Ha az elbocsátó iskola a tanköteles iskolaváltoztatásától számított két hét elteltével nem kapja vissza a tanuló nyilvántartásba vételét igazoló értesítés 2. számú szelvényét, azt az igazgató a felvevő iskolánál megsürgeti. Amennyiben a felvevő iskola ismeretlen, a sürgetést annak a helyi önkormányzati szakigazgatási szervénekkel megküldeni, amelynek területére a szülő távozását bejelentette. f) A tanulónak elbocsátásakor vissza kell adnia az iskolától használatra kapott kölcsönvett könyveket, tanszereket, szerszámokat, stb… g) Ha az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy az iskolatípus változtatásával is jár, az átvételre megállapított eljárás szerint kerülhet sor. h) A tanuló átvételére a (19) e) pontban meghatározott kivétellel – a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemhez a (19) d) pontban felsorolt iratokat kell bemutatni. i) Az általános iskolák a tanulmányaikat befejező, de középfokú nevelési-oktatási intézményben tovább nem tanuló tankötelesek névjegyzékét (név, születési hely, év, hó, nap, anyja neve, lakóhelye) szeptember hó 5-ig a lakhelyük szerint illetékes továbbképző iskolának küldik meg. (22) Felmentés a) A gyermeket, kérelemre – ha családi körülményei, képességének kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja – az iskola vezetője felmentheti az alól, hogy iskolai nevelésben vegyen részt. b) Az igazgató – a gyakorlati képzés kivételével – a tanulót kérelmére – részben vagy egészben – felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt 59

indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottság vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. c) A magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. d) Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon, ad számot tudásáról. e) Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa, illetőleg, akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak. A tanulónak a tanulóig jogviszony szünetelése alatt is joga, hogy látogassa az iskola létesítményeit, tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekben, kérje átvételét másik iskolába. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tanulói jogviszony szünetelése alatt is gyakorolhatja. (23) Eltiltás az iskola látogatásától a) Azt a tanulót, aki fertőző betegségben szenved, vagy lakótársai között fertőző beteg van, el kell tiltani az iskola látogatásától. Az eltiltást az iskola igazgatója rendeli el az orvos javaslata alapján. b) Ugyancsak el kell tiltani az iskolába járástól azt a tanulót is, aki nem beteg ugyan, de fertőző baktériumokat terjeszt (bacilusgazda), a társait fertőzés veszélyének teszi ki. c) Gyanús esetben a tanulót az osztályfőnök köteles orvoshoz küldeni, az igazgató pedig ideiglenesen – a vizsgálat befejezéséig – eltiltja az iskola látogatásától. d) A betegség miatt eltiltott tanuló eltiltását orvos javaslatára az igazgató oldja fel. e) Az iskola látogatásától eltiltott tanköteles tanulónak – ha mulasztása miatt a tanév végén nem osztályozható – osztályozóvizsgát kell tennie. (24) Továbbtanulás a) Az igazgató a pályaválasztás segítése érdekében az iskola pályaválasztási felelőst bíz meg, aki az osztályfőnökkel, a diákönkormányzattal, a szülői munkaközösséggel, valamint tanácsadást végző intézettel együttműködik, szervezi a pályaválasztási tanácsadást a tanulók és szülők között.

pedagógusai közül szaktanárokkal, a a pályaválasztási pályairányítást, a

b) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás feladata a tanulóadottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata, és ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása. c) Amennyiben nincs pályaválasztási felelős, úgy a végzős osztályfőnök feladata a pályairányítás, a jelentkezési lapok határidőre történő kitöltése, kitöltetése és a nevelési-oktatási koordinátornak történő leadása.

60

VIII.

Fejezet

8. § A tanulók védelme (1)

Az iskolai egészségvédelem a) Az iskola tanulóinak iskolán belüli egészségügyi gondozását az iskolaorvos (továbbiakban: orvos) és a védőnő látja el. b) A dolgozók egészségügyi szakmai alkalmassági vizsgálatát minden évben egy egészségügyi intézménnyel kötött szerződéssel biztosítjuk. c) Az ÁNTSZ hatósági ellenőrzési jogköre kiterjed az iskola használatában lévő minden helyiségre és területre. d) Az iskola dolgozói és tanulói kötelesek az előírt egészségügyi vizsgálaton részt venni. Ennek ellenőrzéséről, valamint az orvosi vizsgálatok megszervezéséről az igazgató vagy helyettese gondoskodik, együttműködve a védőnővel. e) Az iskolában vagy a nyári táborban élelmiszerrel foglalkozó személyek (tanulószobai, napközi otthoni, árusítók, stb…) külön jogszabályban megállapított vizsgálatoknak kötelesek magukat alávetni az előírt időpontokban. A személyi higiéniára vonatkozóan a számukra kiadott egészségügyi előírások szerint kell eljárniuk. f)

A fenntartónak gondoskodnia kell az orvosi rendelő és váróhelyiség céljára megfelelő helyiségről, annak törvényi előírások szerinti felszereléséről.

g) A fertőzésre gyanús tanulót vagy iskolai dolgozót az igazgató orvosi vizsgálatra küldi, és az orvossal, védőnővel együtt intézkedik a fertőzés terjedésének megakadályozásáról. Fertőző megbetegedés(ek) esetén orvosi javaslat alapján – a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint – az ÁNTSZ rendeli el a tanítás ideiglenes szüneteltetését, illetve a szükséges intézkedések megtételét. h) Az ÁNTSZ-i ellenőrzések során tapasztalt rendellenességek megszüntetéséről az igazgatónak kell gondoskodnia. i)

Az orvosi vizsgálatokon a nevelői felügyeletet az igazgató utasítása szerint a nevelőtestület tagjai látják el. A pedagógusoknak részt kell venniük a tanulók és a szülők egészségügyi felvilágosításában, nevelésében.

j)

Az osztályfőnök ügyel arra, hogy csak orvosi engedéllyel látogathassa az iskolát az a tanuló, aki – vagy akivel együtt élő személy – fertőző betegségen esett át.

k) Az iskola valamennyi balesetveszélyes helyiségében (tanműhely, stb…), továbbá egy központi helyiségben (orvosi szoba) egy-egy mentődobozt kell elhelyezni, amely tartalmának szükség szerinti kiegészítéséről az igazgató vagy megbízottja gondoskodik. l)

Az egészségügyi adatokkal kapcsolatos titoktartás az iskola valamennyi dolgozójára kötelező. 61

(2)

Az orvos és védőnő a) Az orvos és a védőnő a nevelőtestületnek tanácskozási joggal rendelkező tagja. b) Az orvos és a védőnő munkáját az igazgatóval egyeztetett munkaterv alapján végzi. A munkaterv tartalmazza a szűrővizsgálatok ütemezését, az iskolai rendelések ütemezését, az iskolai rendelések idejét, az egészségügyi ellenőrzős és felvilágosító feladatokat. c) A védőnő az orvossal együttműködve végzi tevékenységét. d) Az orvos és a védőnő külön jogszabályokban foglaltaknak megfelelően végzi munkáját.

(3) A dolgozók feladatai a tanulóbalesetek megelőzésében és baleset esetén: A nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, a tanuló balesetek megelőzése érdekében teendő intézkedések az igazgató feladatkörébe tartoznak. Minden pedagógusnak törvényből következő kötelessége, hogy a rábízott tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön. A pedagógusok illetve az osztályfőnökök feladatai:    

  

 

Minden tanév első tanítási napján az osztályfőnök baleseti oktatást tart. Ennek tényét az osztálynaplóba az osztályfőnöknek be kell jegyeznie és aláírásával kell ellátnia. A tanév folyamán történő osztály- vagy tanulmányi kirándulás alkalmával külön oktatást kell az osztályfőnöknek tartani. Az oktatás tényét az osztálynaplóba be kell jegyezni, és az osztályfőnöknek a bejegyzést el kell látnia az aláírásával. A nyári szünet megkezdése előtt az osztályfőnök felhívja a tanulók figyelmét a balesetek veszélyeire. Csak pedagógus felügyelete mellett használható gépek, eszközök:  villamos háztartási gépek  a villamos árammal működő oktatási segédeszközök  számítógépek Ha a tanulót baleset éri, a vele foglalkozó tanár kötelessége az elsősegélynyújtás, (szükség esetén orvos, mentő kihívása) az intézkedés és a baleseti jegyzőkönyv felvételéről való gondoskodás. A jegyzőkönyvet munkavédelmi felelősnek át kell adni. Amennyiben a balesetet az iskola nem pedagógus munkakörben dolgozó alkalmazottja észleli, az elsősegélynyújtást és az intézkedést neki is azonnal meg kell tennie A balesetet észlelő dolgozónak a sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie. Minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni kell az iskola igazgatójának vagy helyettesének. Az igazgató a munkavédelmi felelős bevonásával a balesetet kivizsgálja, és megteszi az intézkedést a hasonló jellegű balesetek elkerülése érdekében. A tanulói balesettel kapcsolatos eljárást kell alkalmazni, ha a tanulót az iskolába jövet vagy – az iskolai oktatás befejeztével – hazafelé menet éri baleset. A tanuló- és gyermekbaleseteket jelenteni kell. A jelentési kötelezettségnek a 16/1998. (IV. 8.) MKM rendelet 1. sz. melléklete szerint kell eleget tenni. A jelentés megtétele az iskolatitkár illetve a munkavédelmi felelős feladata.

62

(4)

Baleset-elhárítás a) Minden olyan iskolai foglalkozáson (testnevelési óra, sport, szakkörök, technikaigyakorlati foglalkozás, stb…), ahol baleset veszélye fennáll, továbbá az óraközi szünetekben, vállalatok látogatásakor, kirándulásokon megelőző oktatással, pedagógus felügyelettel vagy egyéb biztonsági intézkedéssel meg kell előzni a baleseteket. b) A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők Rendkívüli esemény és bombariadó esetén intézkedést az iskolában az igazgató hozhat. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Az épület-kiürítésének időtartamáról, a tanulók elhelyezéséről (az intézkedést végző hatóság információja szerint) az igazgató vagy az intézkedéssel megbízott személy azonnal dönt. A bombariadó, a rendkívüli esemény miatt kieső órák pótlásáról a téli, tavaszi és nyári szünidő ill. szombati nap terhére hoz intézkedést az iskolavezetés. A rendkívüli eseményről és a bombariadóról, a hozott intézkedésekről az igazgató írásban értesíti a fenntartót. c) Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje Az ipari és technikai fejlődés hatására megnövekedett a civilizációs eredetű veszélyek (vegyi balesetek, robbanás, tüzek stb.) száma. Nem elhanyagolható a természeti erők által okozott (pl. viharkár, hóhelyzet, stb.) károk nagysága sem. Az iskolának is fel kell készülnie ezekre a veszélyekre. Az iskolában katasztrófahelyzetnek számít:  Tűz, tűzvész;  Terrortámadás;  Természeti katasztrófa (víz, villám, földrengés, talajmozgás,stb.);  Robbanás;  Épület falainak repedése;  Tető jelentős sérülése;  Jelentős áramkimaradás;  Télen a fűtési rendszer teljes leállása;  Rendkívüli időjárási viszonyok;  Fertőzés, mérgezés, járvány;  Az iskola környezetében lévő ipari katasztrófa;  Jelentős légszennyeződés;  Közlekedés teljes leállása;  Súlyos munkahelyi baleset. Az iskola feladata a katasztrófák sikeres elhárításának érdekében:  Prevenció;  Jogszabályok megismertetése a pedagógusokkal, diákokkal;  Vészhelyzeti felkészítés, gyakoroltatás;  A segítő szervezetek megismertetése, a telefonszámok tudatosítása;  A rendkívüli események bekövetkezésekor megkövetelt magatartási szabályok ismertetése, gyakoroltatása;  Kialakult katasztrófahelyzet kezelése; 63

 A tanulók, dolgozók riasztása létszámellenőrzéssel;  A katasztrófa jellegétől függő kimenekítés megszervezése a katasztrófa terv alapján;  A sérültek ellátásának megszervezése;  A biztonságos elhelyezés megszervezése;  Vagyonvédelem biztosítása;  Kapcsolattartás, tájékoztatás megszervezése. Az iskola katasztrófavédelmi prevenciós programmal rendelkezik, amely tartalmazza a szükséges tennivalókat. A program szerinti felkészítést az iskolai munkavédelmi, illetve tűzvédelmi felelős végzi. Az oktatás megtartásának ellenőrzése az intézményegységvezetők feladata. A diákok felkészítéséről az osztályfőnökök gondoskodnak. Az oktatás megtörténtét a haladási naplóban dokumentálják. (5)

Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok a) Az iskola pedagógusai a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megvalósításában közreműködnek, a gyámhatóságot, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst munkájában támogatják (szükség szerint pedagógiai véleményt készítenek a tanulókról). b) A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat az osztályfőnök látja el, aki ezzel összefüggően:

 Nyilvántartja a veszélyeztetett körülmények között élő, nehezen nevelhető tanulókat;  Szorgalmazza a veszélyeztetettség megszüntetését, a rászoruló tanulók szociális támogatását;  Együttműködik a szülői munkaközösséggel a gyermek- és ifjúságvédelmet szolgáló feladatok megoldásában;  Rendszeres kapcsolatot tart az illetékes gyámhatósággal, az iskola állami gondozott tanulói tekintetében a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet nevelőszülői felügyelőjével, illetve az illetékes nevelőotthonokkal.

64

IX.

Fejezet

9. § Az iskola ügyvitele (1) Ügyiratkezelés Az iskola működése során keletkező ügyiratok iktatását, kezelését, irattározását és selejtezését az iratkezelési szabályzat írja elő.

(2) Iskolai naplók a) Az osztálynapló vezetéséért és rendben tartásáért az osztályfőnök felelős. b) A pedagógus az osztálynapló haladási részébe a tanítási anyagot, az óra sorszámát és a hiányzókat, az osztályozó részbe a tanulók szóbeli, gyakorlati vagy írásbeli munkáját értékelő érdemjegyeket tintával írja be. c) A mulasztások igazolása és összesítése, a jutalmazások, fegyelmi büntetések vagy a tanulók iskolai munkájával, életével összefüggő egyéb eredmények záradékainak bejegyzése az osztályfőnök feladata. d) A kötelező tantervi órákon túl rendszeresített iskolai foglalkozásokról (tanulószoba, rendkívüli tantárgy, előkészítő tanfolyam, énekkar, szakkör, stb…) külön-külön foglalkozási naplót kell vezetni. E naplót a foglalkozások vezetői kezelik.

(3) Anyakönyv, pótanyakönyv a) A tanulók személyi adatai, tanév végi osztályzatai, mulasztásai, valamint a tanulókkal kapcsolatos határozatok nyilvántartására az osztályfőnök anyakönyvet vezet. Az anyakönyv megnyitásának időpontja október 1. b) Az anyakönyvbe a tanulók személyi adatait a személyi igazolvány adatai, az anyanyelv rovatot a szülő nyilatkozata alapján, a tantárgyak osztályzatait betűvel, a mulasztott napokat csak számmal az osztálynapló adatai alapján, a továbbhaladási és egyéb záradékot az előírt szöveggel kell bevezetni. c) Az anyakönyv személyi és tanév végi adatainak az osztálynapló, valamint a bizonyítványok adataival való egyeztetését két összeolvasó pedagógus közreműködésével az osztályfőnök végzi. Összeolvasás után az adatok megegyezését mindhárman aláírásukkal igazolják. Az adatok egyezőségéért az összeolvasók, az összeolvasás ellenőrzéséért az igazgató a felelős. d) Az anyakönyvben javítani csak a következő módon szabad: a hibás szöveget egyszeri áthúzással érvényteleníteni úgy, hogy az eredeti szöveg olvasható maradjon. Az érvénytelenített szó vagy szöveg közvetlen közelében, a legalkalmasabb helyre kell a helyes szót vagy szöveget beírni. Ha a helyesbítés, javítás igazolására itt nem lenne elég hely, a bejegyzett szöveget és az igazoló záradékot csillaggal vagy indexszámmal kell ellátni. A záradékot a javítást végző osztályfőnök és az igazgató írja alá, s az iskola 65

körbélyegzőjével hitelesíti. Az anyakönyvben ráírással, radírozással, kaparással, vegyszerrel, a hibás szöveg leragasztásával javítani tilos. Az anyakönyvben szöveget rövidíteni nem szabad. e) Az anyakönyv üresen maradt felesleges rovatait – a tanév lezárásakor üresen maradt tartalék lapokat is – át kell húzni. Az igazgató az anyakönyvet tanévenként ellenőrzi, aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesítve lezárja. f) A megsemmisült vagy elvesztett anyakönyv helyett az igazgató a rendelkezésre álló értesítők, évkönyvek, felvételi iratok, osztálynaplók, továbbá más hivatalos okiratok, feljegyzések adatai alapján pótanyakönyvet készít. Ezt is szabályszerű nyomtatványűrlapon kell kiállítani, a rovatok közül csak azokat szabad kitölteni, amelyeknek adatai hitelt érdemlően igazolhatók. A pótanyakönyv fedőlapjára záradékot kell írni, s azt az összeállításban közreműködő pedagógusoknak is alá kell írniuk. g) Az anyakönyvet össze kell fűzni. (4) Bizonyítvány a) A tanulók a tanév végén bizonyítványt kapnak. b) A bizonyítványt az osztályfőnök állítja ki. A bizonyítvány keltezése a tanévzáró ünnepély napja. c) A bizonyítványt az anyakönyv adataival megegyezően kell kiállítani. Az anyakönyvbe tévesen beírt, majd helyesbített adatokat a bizonyítványba a helyes bejegyzésnek megfelelően kell bevezetni. Az iskola nevének bejegyzésére az iskola hosszú bélyegzője használható, és mellette – a külön jogszabályokban szabályozott módon – fel kell tüntetni az évfolyam számát betűkkel, az osztály betűjelzését. A bizonyítvány üres rovatait át kell húzni. d) Ha az összeolvasás alkalmával olyan tévedés derül ki, hogy az osztályfőnök az anyakönyvből más tanuló adatait írta be a bizonyítványba, az első osztály esetében új bizonyítvány kell kiállítani, a többi osztályban a téves bejegyzést tartalmazó lapot át kell húzni, és a Jegyzet rovatban történt érvénytelenítés után a helyes szöveget a következő lapra beírni. e) A bizonyítványt az osztályfőnök és az igazgató aláírásával az iskola körbélyegzőjével ellátva a tanévzáró ünnepély napján kell kiosztani. f) Az érdemjegyeket a bizonyítványban található (táblázatba foglalt) elnevezések szerint kell beírni. (5) Bizonyítványmásodlat, pótbizonyítvány a) Az igazgató az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról az anyakönyv (pótanyakönyv) alapján másodlatot állít ki a tanuló vagy a szülő kérelmére. b) A másodlatnak az anyakönyvvel mindenben egyeznie kell. A másodlat kiállításának tényét és keltét az anyakönyv megfelelő rovatába be kell jegyezni. c) Anyakönyv hiányában bizonyítványmásodlat nem adható ki. 66

d) Évkönyv, továbbá hiányos adatokkal rendelkező pótanyakönyv alapján csak pótbizonyítvány állítható ki, amely a tanuló személyi adatain és az iskola megjelölésén kívül csupán annak tanúsítását tartalmazza, hogy a tanuló az iskola melyik osztályát melyik tanévben végezte el sikerrel. Ha a pótanyakönyv az osztályzatokat is tartalmazza, annak alapján bizonyítványmásodlat állítható ki. e) Ha az iskolában sem pótanyakönyv, sem más, a pótbizonyítvány kiállításához szükséges írásbeli dokumentáció (pl. régebben megszűnt iskola írásos anyaga) nem áll rendelkezésre, az igazgató ideiglenes bizonyítványt állíthat ki arról, hogy a személyi adatait (születési helyét, idejét, anyja nevét, lakcímét) igazoló tanuló az iskola melyik osztályát, melyik tanévben végezte el sikerrel. A kérelemhez a tanulónak csatolnia kell:  

Büntetőjogi felelősséggel tett írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a kérdéses tanévben valóban az iskola valamely osztályának tanulója volt, továbbá Volt pedagógusának, vagy volt két osztálytársának büntetőjogi felelősséggel tett írásbeli nyilatkozatát az előző pontban foglaltak valódiságáról, a nyilatkozattal kapcsolatban a pedagógusnak azt kell hivatalosan igazolnia, hogy a kérdéses időben a megnevezett iskolában tanított, a két osztálytársnak viszont a megnevezett iskolában a kérdéses tanévre vonatkozó bizonyítványát kell bemutatnia.

f) A másodlat, a pót- és ideiglenes bizonyítvány illetékköteles. (6) Egyéb iskolai iratok, dokumentációk a) Az igazgató az iskola állapotát és fejlődését jellemző adatokról iskolai törzskönyvet vezet. b) Az iskola működésével kapcsolatban készített jegyzőkönyveket az irattárban kell megőrizni. c) Annak igazolására, hogy a tanuló az iskolát látogatja, az igazgató a tanuló (szülő) kérésére iskolalátogatási igazolást állít ki. Egy tanév során több ilyen igazolás is kiadható. Az iskolába járás alól felmentett tanuló részére a körülményeket feltüntető igazolást lehet kiállítani. d) Az órarend tartalmazza a pedagógusok tanórai és tanórán kívüli elfoglaltságát, külön jelölve a túlórákat és egyéb kötött munkabeosztást. e) Az igazgató és helyettesei a tanítási órák s egyéb foglalkozások ellenőrzésekor tapasztalataikról feljegyzéseket vezet. f) Az ellenőrzési, az egészségügyi munkavédelmi és a tűzvédelmi naplót az igazgató, és azokat az illetékes, hivatalos ellenőrzésre jogosult személyeknek átadja az esetleges észrevételek beírására. g) Az iskola dolgozóit és tanulóit ért valamennyi balesetről nyilvántartást kell vezetni, amelyet a baleseti jegyzőkönyvekkel együtt kell megőrizni. 67

h) Az iskolai dolgozók számára kötelező tudnivalóként kiadott közleményeket az igazgató vagy hirdetőkönyv útján, vagy a felsőbb szervektől érkezett eredeti irat aláíratásával hozza az érdekeltek tudomására. i) A TIK-lap és a helyettesítési napló feltünteti a helyettesítés pontos idejét, a távollevő pedagógus nevét és távollétének okát, a helyettesítő nevét, a tantárgyat, az osztályt, valamint azt, hogy a helyettesítés szakszerűen történt-e. j) A statisztikai adatszolgáltatásokat külön jogszabályok állapítják meg. k) Az egészségügyi dokumentációt csak orvos engedélyével lehet kiadni. A tanulók egészségi állapotára vonatkozó közlést az erre rendszeresített űrlapon az orvos aláírásával és pecsétjével ellátva lehet kiadni.

X. Fejezet 10.§

Gazdálkodási feladatok

(1) Az iskola gazdálkodása a) Az iskola igazgatója a fenntartó által meghatározott módon gazdálkodik a jóváhagyott költségvetési összegekkel. b) A költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokat külön jogszabályok tartalmazzák. A szabályok megtartásáért, az anyagi eszközök célszerű és takarékos felhasználásáért, a vagyoni eszközök állagának megóvásáért az igazgató a gazdasági vezetővel együttesen felelős. c) Az iskola épületének és felszerelésének karbantartására, továbbá a felújításra, a kiselejtezett tárgyak pótlására vonatkozóan az igazgató a gazdasági vezetővel együtt intézkedik. d) A beszerzéseket a jóváhagyott költségvetési keretből – a pedagógusok előterjesztett kívánságainak figyelembevételével – kell lebonyolítani. e) Az iskolai vagyontárgyak kezelésére az igazgató a gazdasági igazgatóhelyettessel leltárfelelőst jelöl ki, aki az iskola tulajdonában levő minden vagyontárgyról nyilvántartást, leltárt vezet a meghatározott gazdálkodási és nyilvántartási formának megfelelően. f) Az álló- és fogyóanyagok selejtezését külön jogszabály állapítja meg; g) Az intézmény épületét címtáblával, az osztálytermeket, tanműhelyeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni.

68

(2) Munkavégzéssel és gazdálkodással kapcsolatos feladatok A munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrejötte Az intézmény az alkalmazottak esetében a belépéskor határozott vagy határozatlan idejű munkaszerződéssel határozza meg, hogy az alkalmazottat milyen munkakörben, milyen feltételekkel és milyen mértékű illetménnyel foglalkoztatja. Az intézmény feladatainak ellátására megbízásos jogviszony keretében is foglalkoztathat külső személyeket. Az intézmény megbízási időre megbízási szerződést köthet saját dolgozójával munkakörén kívül eső feladatra határozott időre, átmeneti időszakra. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése A munkavégzés teljesítése az intézményvezető által kijelölt munkahelyen az ott érvényben lévő szabályok és az ott leírtak szerint történik. A foglalkoztatott köteles a munkakörébe tartozó képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak köteles végezni. Amennyiben adott esetben jogszabályban előírt jogszabályi kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené. Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek a következők:  A dolgozók személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok;  A tanulók személyiségi jogaihoz fűződő adatok;  A dolgozók egészségi állapotára vonatkozó adatok;  A folyamatban lévő beszerzések, közbeszerzések, eljárások adatai. A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi foglalkoztatottja köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap. Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók díjazása Rendszeres személyi juttatása A rendszeres személyi juttatások körébe tartozik a foglalkoztatottak munkabére és mindazon juttatások, amelyek rendszeren, ismétlődve kerülnek kifizetésre. A foglalkoztatottak illetményének megállapítása a gazdasági igazgatóhelyettes hatásköre. A gazdasági igazgatóhelyettes a pedagógusi munkakörben foglalkoztatottak illetményét a köznevelési törvényben foglaltak alapján állapítja meg. A munka díjazására vonatkozó megállapításokat munkaszerződésben kell rögzíteni. A munkabért lehetőség szerint a tárgyhót követő hó 5. napjáig kell kifizetni. (3) A munkaidő beosztása A munkarendet a jogszabályok szerint kell kialakítani. A heti munkaidő teljes foglalkoztatottság esetén 40 óra. A hivatalos munkarendtől eltérő külön beosztás szerint munkaszerződésben rögzített munkarendben dolgoznak a vezető beosztású foglalkoztatottak, valamint a technikai dolgozók. 69

A hivatalos munkarendtől eltérő külön beosztás szerint dolgozik a részmunkaidős munkatárs, munkarendjét munkaszerződése tartalmazza. (4) Neveléssel-oktatással lekötött munkaidő A pedagógusok munkaidő beosztását a kötött munkaidő keretre vonatkozó előírások alapul vételével a köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint kell meghatározni. E szerint a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkáját úgy kell megszervezni, hogy - a heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse, és - a teljes munkaidő ötvenöt–hatvanöt százalékában (a továbbiakban: nevelésseloktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása legyen elrendelhető. (5) Szabadság Az éves rendes és rendkívüli szabadság kiadásához előzetesen az intézményvezetővel és a gazdasági igazgatóhelyettessel egyeztetett tervet kell készíteni. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak az intézmény vezetője és a gazdasági igazgatóhelyettes közösen jogosult. A foglalkoztatottak éves rendes szabadságának mértékét a Munka Törvénykönyvben és a Közalkalmazotti Törvényben foglalt előírások szerint kell megállapítani. A foglalkoztatottakat megillető és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni. Az intézménynél a szabadság nyilvántartás vezetésért a gazdasági vezető, vagy az általa kijelölt személy felelős. (6) A helyettesítés rendje Az intézménynél folyó munkát a foglalkoztatottak időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A foglalkoztatottak távolléte esetére a helyettesítés rendszerének kidolgozása, kiírása az adott szervezeti egység vezetőinek feladata. A szervezeti egység vezetőit és vonatkozó feladataikat a tanév elején, szükség esetén évközi módosításokkal, az intézményvezető határozza meg. (7) Munkakörök átadása Az intézményvezető valamint az intézményvezető által kijelölt dolgozók munkakörének átadásáról, illetve átvételéről személyi változás esetén jegyzőkönyvet kell felvenni. Az átadásról és átvételről készült jegyzőkönyvben fel kell tűntetni:  Az átadás-átvétel időpontját;  A munkakörrel kapcsolatos tájékoztatást, fontosabb adatokat;  A folyamatban lévő konkrét ügyeket;  Az átadásra került eszközöket;  Az átadó és átvevő észrevételeit;  A jelenlévők aláírását. Az átadást-átvételi eljárást a munkakörváltozást követően legkésőbb 15 napon belül be kell fejezni. A munkakör átadás-átvételével kapcsolatos eljárás lefolytatására a munkakör szerinti felettes vezető gondoskodik. 70

(8) Egyéb juttatások Továbbtanulás, továbbképzés Az intézmény a tanulásban, továbbképzésben azokat a dolgozókat támogatja, akiknek munkakörük betöltéséhez nélkülözhetetlen a képzés által nyújtott képesítés megszerzése. Ez az intézmény továbbtanulási tervében szerepel és a nevelőtestület jóváhagyta. A fedezetnek az intézmény éves költségvetésében rendelkezésre kell állni. A továbbtanulás, továbbképzés szabályai: A dolgozó köteles írásban kérni továbbtanulása támogatását, mind diploma megszerzése, mind továbbképzés esetén. Felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok idején köteles igazolni, hogy beiratkozott az adott félévre. Köteles leadni a továbbtanult dolgozó a konzultációs és vizsgaidőpontokat, azokon való részvételt igazolni. Az intézmény a tandíjat, a tankönyveket és oda-visszaút költségét a konzultációs napokra és vizsganapokra akkor téríti meg, ha erre vonatkozólag a dolgozóval tanulmányi szerződést kötött; és abban rögzítették a költségtérítés feltételeit. A tandíjat, a tankönyveket az intézmény csak számla ellenében fizeti ki; Az úti költséget a dolgozó számolja el az utazás befejezésétől számított 8 napon belül. A továbbképzés költségeihez hozzájárulás mértékét a rendelkezésre álló összeg, a továbbképzési díjak és a jelentkezők száma alapján évente kell felülvizsgálni; A továbbtanulásban, továbbképzésben részt vevő személlyel csak az intézményvezetés hozzájárulásával köthető tanulmányi szerződés. (9) Gépkocsi használat költségtérítése A jogszabály a saját gépjárművel történő munkába járás költségeinek térítését a munkáltató részére abban az esetben teszi kötelezővé, ha  A munkavállaló (alkalmazott) állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz, vagy  A munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem, vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni, vagy  A munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni. A munkavállaló, alkalmazott részére a munkába járáshoz a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben meghatározott, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár. Annak eldöntése, hogy a tömegközlekedéssel történő utazás mikor, illetőleg milyen körülmények között nem alkalmas a munkahely megközelítésére, a munkáltató felelősségi körébe tartozik. (10)

Mobiltelefon használat

Az intézményben iskolai tulajdonú és előfizetésű mobiltelefon munkakörükkel összefüggésben az alábbi személyek jogosultak:  Igazgató;  Gazdasági igazgatóhelyettes;  Szakképzési igazgatóhelyettes;  Iskolatitkár(ok);

használatára

71

Az iskolai tulajdonban lévő mobiltelefon használatával kapcsolatosan a megküldött részletes számla alapján az iskolai célú felhasználáson felüli költségeket az iskola a jogosultra terheli. A foglalkoztatottak saját mobiltelefonjának esetleges elvesztéséért, eltűnéséért az intézmény felelősséget nem vállal, kártérítést nem fizet. Ez a tanulók hasonló eszközeire is vonatkozik (bővebb szabályozás a házirendben). (11)

Telefonhasználat

Az intézménynél lévő telefonokat magáncélra csak térítés ellenében lehet használni. Az ellenőrzés részletes számla lekérésével történik. Az ellenőrzésért a gazdasági igazgatóhelyettes felelős. (12)

Fénymásolás

Az intézménnyel, a szakmai munkával összefüggő anyagok fénymásolása és nyomtatása térítésmentesen történhet. Magáncélú felhasználás a felmerült költségek megtérítése mellett lehetséges. Politikai és propaganda célra az intézmény oktatás technikai és audo-vizuális eszközei, beleértve a fénymásolót és a nyomtatót is, nem vehetők igénybe. (13)

Anyagi felelősség

Az intézmény a dolgozó ruházatában, használati tárgyaiban a munkavégzés folyamán bekövetkezett kárért vétkességre tekintet nélkül felel, ha a kár a dolgozó munkahelyén vagy más megőrzésre szolgáló helyen elhelyezett dolgokban keletkezett. A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati eszközöket csak az intézményvezető vagy a gazdasági igazgatóhelyettes engedélyével hozhat be munkahelyére, illetve vihet ki onnan. Az intézmény valamennyi dolgozója felelős a berendezési, felszerelési tárgyak rendeltetés szerinti használatáért, a gépek, berendezések, felszerelések, anyagok, kis értékű eszközök, valamint a szakkönyvek megóvásáért. (14)

A nevelési-oktatási intézményekben folyó reklámtevékenység szabályai:

Az iskola működése során reklámtevékenységet csak abban az esetben folytathat, ha a reklám az egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, társadalmi-közéleti, vagy kulturális tevékenységgel függ össze. (15) A vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai: A Köznevelési törvény 46.§ (9) bekezdésének megfelelően a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelésioktatási intézmény biztosította. Az iskola ezeket a dolgokat megtartja, másra nem ruházza át. Ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával esetlegesen mégis bevételre tesz szert, akkor a bevételt, az előállítás során felmerült összes költséggel csökkentve, a tanuló részére átadja. Abban az esetben, ha a tanuló nem a tanulmányaival kapcsolatosan egyedi terméket állít elő az iskolában, akkor a termék a tanuló tulajdonát képezi. Amennyiben az iskola anyagilag hozzájárult a termék előállításához, az iskola költségeit a tanuló megtéríti. 72

(16)

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

2007. évi CLII. törvény az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről 3.§ (1), 4.§ jogszabályi előírásnak megfelelően vagyonnyilatkozatot köteles tenni:  Igazgató;  Igazgatóhelyettes;  Gazdasági vezető. A vagyonnyilatkozat tétel esedékessége:  2008. január 1-jétől kezdődően, a fenti vezetői kinevezést megelőzően, illetve;  A vezetői megbízás megszűnését követő 30 napon belül, egyébként;  Évente, mindig június 30-ig. Aki megtagadja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését, nem foglalkoztatható tovább. A vagyonnyilatkozatot a nyilatkozattételre kötelezett személy, nyitott borítékban adja át az igazgatónak, aki az érintett jelenlétében lezárja és lepecsételi azt. A vagyonnyilatkozat átadásakor harmadik személy nem tartózkodhat a helyiségben. A lezárt borítékokat az igazgató az irattárban, csak erre a célra használt, biztonsági zárral ellátott helyen, (páncélszekrényben) őrzi. Amennyiben a vezetői megbízás megszűnik, vagy a nyilatkozattevő új nyilatkozatot tesz, az igazgató az előző nyilatkozatot 8 napon belül köteles visszaadni. (17)

Intézményi dokumentumok nyilvánossága

A Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola Pedagógiai Programját, Szervezeti és Működési Szabályzatát, Házirendjét – az igazgató által hitelesített másolati példányban – a tanári szobában kell elhelyezni úgy, hogy azokat a szülők és a tanulók bármikor megtekinthessék. A dokumentumok a honlapon is megtekinthetők. Budapest, 2013. március 31. ….………………………. SZMK elnöke

…….……………………… DÖK vezetője …………………………. intézményvezető

A fenntartó részéről jóváhagyta: …………………………. aláírás

73

Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola. Szervezeti és Működési Szabályzat

Recommend Documents