Csőd-, végelszámolás, felszámolás számviteli feladatai a gyakorlatban

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

Csőd-, végelszámolás, felszámolás számviteli feladatai a gyakorlatban

Belső konzulens: Simonné Romsics Erika Külső konzulens: Tóth Györgyné

Kiss Kitti Nappali tagozat Pénzügy és számvitel szak Számvitel szakirány

2013

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett – egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG BUDAPEST BUSIN ESS SCHOOL

NYILATKOZAT a szakdolgozat digitális formátumának benyújtásáról A hallgató neve : ...Kiss Kitti ..... .. ...... .... .. ... ........ .................................................................. ..... ...... .. . Szak/ szak irán y: .. pénzügy és számvitel, számvitel szakirány .................. ................. .... ............. .. .

Neptun kód: .. .uub63a .... .............. ..

A szakd olgozat megvéd ésének dátuma (év) : 2013

A szakdolgozat pontos cím e: Csöd-,

vége lszámo lás,

számvi teli

felszámolás

a

feladatai

gyakorlat ban

Belső

konzu lens neve: ... Si mon né Romsics Erika ........................................................................... ..

Kü l s ő

konzu lens neve: ... Tóth Györgyné ..... .. ... ...... .... ... ............ ...... ... .. ............ ... ... ........ .. .......... ..

Lega lább 5 kulcsszó a dolgozat tartalmára vonatkozóan : csőd, csőde ljárás,

felszámolás, vége lszá molás, j ogutód nélküli

megszűnések,

vagyonm érleg-

tervezet, vagyon leltár-tevezet

Ben yújtott sza kdo lgozatom nem titkosított / titkosított. (Kérjük a megfelelőt aláhúznil Titkosított dolgozat esetén kérjük a titkosítási kérelem egy példányát csatolni vagy az eredetit másolatkészítés céljára átadni.) Hozzájárulok / nem járulok hozzá, hogy nem titkosított szakdo lgozatomat a főisko l a könyvtára az interneten a nyil vánosság számára közzétegye. (Kérjük a megfelelőt aláhúznil) Hozzájá rUlásom - sze rzői jogaim maradékta lan tiszteletben tartása mellett - egy nem kizárólagos, id őtartamra nem korlátozott f elhasználási engedély. Felel ősségem tud atában kije lentem , hogy szakd olgozatom digitális adatállománya mindenben eleget tesz a vonatkozó és hatályos intézményi előírásoknak, tartalma megegyezik a nyomtatott formában benyújtott szakdo lgozatommal.

Dátum: 2012 . 12. 1 7.. .......... ... . ha llgató aláírása A digitális szakdolgozat könyvtári benyújtását és

,.t~~I\' t igazolom.

'b"{,';-\e~

~~.~t.:e"'~<·

Dátu m: ..... .. ..... . 2ltUAltU2.............

<~,C>"~-I-"< :(\'"...k'\"
q,.! l..~t:.> ," OV ~O ....~'

o.t;)'Q,

'o" "o~'~ 6~

!:l1."

o..qfS \C~ v

z><'

(j~4v ~.

'0 '

51~

. . . . .c:/ ::;dN.JJ.>(.......1A.f.l ......... .. I

,.,

/

Vkön yvtári mJ
,~'"CiJt , _'o",'!o fl::/

,/'!:>

:.,.(!,\O

BGF Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg I\H-8900 aegerszeg, Gasparich M. u.l8jA. I Telefon: (+36-92) 509-900 Fax: (+'1\09 ) 509-930 I www.pszfz.bgf.hujgkz


Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ................................................................................................................. 4 2. A vállalkozás megszűnésének módjai ..................................................................... 6 2.1 Megszűnés fajtái .......................................................................................... 7 2.2 A megszűnés számviteli feladatai................................................................ 8 2.2.1 Végelszámolás.................................................................................... 8 2.2.1.1 A végelszámolás menete......................................................... 10 2.2.1.2 Kényszer végelszámolás ......................................................... 13 2.2.1.3 Egyszerűsített végelszámolási eljárás ..................................... 13 2.2.2 Felszámolási eljárás ......................................................................... 14 2.2.2.1 A felszámolás folyamata......................................................... 15 2.2.2.2 Tartozások kielégítésének sorrendje ....................................... 17 2.2.2.3 Mérlegek elkészítése a cégbíróság részére ............................. 17 2.2.2.4 Egyszerűsített felszámolás ...................................................... 18 3. Csődeljárás ............................................................................................................ 20 3.1 Mi előzi meg a csődeljárást? ..................................................................... 21 3.2 Mikor kerül csődeljárás alá egy cég? ........................................................ 22 3.3 A csődeljárás folyamata............................................................................. 23 3.4 A csődeljárás számviteli feladatai ............................................................. 26 3.5 Adózási feladatok csődeljárás esetén ........................................................ 27 4. A csődeljárás bemutatása a Krach Kft-én keresztül .............................................. 28 4.1 A Krach Kft bemutatása ............................................................................ 28 4.2 Mi vezetett csődeljárás elindításához? ...................................................... 30 4.2.1 2002-2003: előtársaság, első-második üzleti év elemzése ............... 30

2


4.2.2 2004-2006 üzleti évek elemzése ...................................................... 33 4.2.3 2007-2009 üzleti évek elemzése ...................................................... 37 4.2.4 2010-2011 üzleti évek elemezése..................................................... 41 4.3 A csődeljárás megindítása ......................................................................... 46 4.4 Egyezségi tárgyalások ............................................................................... 47 4.5 Vagyonmérleg-tervezet ............................................................................. 52 4.6 Vagyonleltár-tervezet ................................................................................ 53 4.7 Csődegyezség ............................................................................................ 54 4.8 A csődeljárás utáni időszak számviteli feladatai ....................................... 56 5. Összefoglalás ......................................................................................................... 58 6. Irodalomjegyzék .................................................................................................... 60 7. Mellékletek ............................................................................................................ 61

3


1. Bevezetés Főiskolai tanulmányaim kezdete óta nagy érdeklődéssel fordultam a számvitel irányában. Az idő elteltével egyre nagyobb lett a vonzódásom és kíváncsiságom a számvitel minden apró részletéra. Mára biztossá vált, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. Az előírt gyakorlatomat egy könyveléssel foglalkozó vállalkozásnál, az MKS Hungary Betéti Társaságnál töltöttem. A 3 hónap során nagyon sokat fejlődtem, hiszen mind a bérszámfejtés mind a könyvelési gyakorlattal megismerkedhettem. Betekintést nyertem a Bt, Kft, egyéni vállalkozók, egyesületek, alapítványok számviteli feladatainak munkálatába. Dolgozatom alapjául egy érdekes és aktuális témát szerettem volna választani. Ennek alapján esett a választásom a csődeljárás, felszámolás, végelszámolás témakörére. Úgy érzem a válság miatt igazán izgalmassá és aktuálissá vált ez a téma. 2008 óta rengeteg vállalkozásnál merültek fel gazdasági problémák, amelynek több összetevője is van. A válság még a jól működő cégeknél is okozott problémát, hiszen csökkent a vásárló erő, ami a tömeges elbocsátásoknak köszönhető. Mind a cégek mind, a magánszemélyek a válság előtti pár évben az olcsó deviza hitelekkel pótolták a fejlesztésükhöz szükséges pénzt. A válság kirobbanásával a deviza árfolyamok rohamosan növekedése romba döntötte a vállalkozásokat és a háztartásokat. Miután az emberek a megnövekedett hiteltörlesztés mellett felélték tartalékaikat nem volt pénzük vásárolni, így a termelés is csökkent, aminek egyenes következménye a romló gazdasági eredmény. A költségek tehát egyre nőttek a bevételek pedig egyre csökkentek. Sok cég likviditási problémával küszködik, amiért a vevőik nem egyenlítik ki időben tartozásaikat, ezáltal ők sem tudják kiegyenlíteni kötelezettségeiket. A gazdasági kapcsolatban álló cégeknél elég, ha az egyik félnél problémák lépnek fel, az a másik félre is hatással van. A témán belül azért a csődeljárást szeretném bemutatni a gyakorlatban, mivel alig indul a felszámolás és végelszámoláshoz képest. Ennek több oka is van, az egyik, hogy nincsenek tisztában a cégvezetők a csőd fogalmával. A másik, hogy a cégek többsége nem ismeri fel időben azokat a problémákat, melyek még ezzel a megoldással esetleg megoldhatóvá válnának. A válság óta folyamatosan nő a felszámolások és 4


végelszámolások száma. Véleményem szerint túl kevés cég indít csődeljárást, pedig így lenne esély a cég megmentésére. Kivárják azt az időpontot, amikor a cég már menthetetlen és hitelezőik felszámolási eljárást kezdeményeznek. A legtöbb kis- és középvállalkozás vezetője nincs is tisztában a csődeljárás fogalmával. A csőd szót az utolsó lépésnek hiszik, a tönkremenetelben, pedig nem így van. A csődeljárás egy lehetőség a cégeknek a talpra álláshoz. Ha a cég által beadott csődeljárási kérelem megfelel a jogszabályoknak, akkor moratóriumot kap, hogy lehetősége legyen helyre hozni a vállalkozása gazdasági helyzetét. Majd a moratórium végével kielégíteni a kötelezettségeit és folytatni a gazdasági tevékenységet. Ugyanakkor vannak cégek, akiknek nem segít a csődeljárás, hiszen nem egy ideiglenes probléma lépett fel. Évek alatt a termékük, szolgáltatásuk is elavulttá vált és magas költség igénye van, ami feléli a pénzügyi lehetőségeket. Nekik időben érdemes végelszámolási eljárást indítani, mielőtt a cég ellen felszámolási eljárást kezdeményezne a partnervállalkozás vagy az államháztartás. Dolgozatomban

szeretném

bemutatni

a

csődeljárás,

felszámolási

eljárás

és

végelszámolás különbégét. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy alig indul csődeljárás. Sajnos a magyar cégek vezetői, ha problémáik lépnek fel, nem szeretnék megoldani őket, hanem alapítanak egy másik társaságot, ahova átmentenek minden vagyont, amit tudnak. Ez rendszer tarthatatlan, amit már jelezz az is, hogy új cégalapítási jogszabályok látták meg a napvilágot, amelyeknél már a NAV vizsgálja azt, hogy az alapító tagoknak volt-e már olyan vállalkozása, amely bedőlt. Ezzel a rendelettel kiszűri az állam a sorozatosan bebuktató cégalapítókat. A dolgozatom második pontjában a vállalkozások megszűnéséről írok, ahol részletesebben megemlítem a végelszámolást, felszámolást. Bemutatom a csődeljárást elméletben, majd egy valós cégen keresztül a gyakorlatban is megismertetem. A cég fantom néven szerepel, mivel nem járultak hozzá, hogy a cégjegyzésben szereplő névvel készítsem a dolgozatomat. Az esemény és az adatok valós tartalmúak.

5


2. A vállalkozás megszűnésének módjai Egy gazdasági társaság működése során bekövetkezhetnek olyan események, amelyek szükségessé teszik a vállalkozás megszűnését. Ilyen ok lehet a fizetésképtelenség, a rossz gazdálkodás, a cég társasági formájának kinövése. A válság kezdete óta rengeteg cég termékére, szolgáltatására nincs igény, így vállalkozások ezreinek kellett megszűnniük. Továbbá a tulajdonosok is dönthetnek a cég befejezéséről, míg az adóhatóság szankcióként is alkalmazhatja a cégjegyzékből való törlést. Egy társaság megszűnhet: •

jogutóddal, amikor a megszüntetett cég jogait, követeléseit és kötelezettségeit a jogutód veszi át

•

jogutód nélkül, amikor a társaság ügyeit le kell zárni, hiszen a társaság jogilag megszűnik, törlik a cégnyilvántartásból.

Jogutóddal szűnik meg a cég társasági formaváltáskor, egyesüléskor, amely lehet beolvadás vagy összeolvadás és szétváláskor, amely lehet kiválás és különválás. Jogutód nélkül szűnik meg a vállalkozás a felszámolási eljárás, a végelszámolás és a csődeljárás során.1 A rosszul működő vállalkozások gazdasági életből való kivezetése nagyon fontos, ezért szabályozzák törvényekkel, amelynek célja az átmenetileg fizetésképtelen vállalkozások talpra állítása és az életképtelen gazdálkodók megszüntetése. Fontos azoknak a cégeknek a segítése, amelyeknél van lehetőség arra, hogy visszaálljon a jól működő gazdálkodás. Ennek fontos társadalmi hatásai is vannak, hiszen nem szűnnek meg újabb munkahelyek, nem nő tovább a munkanélküliség. Sajnos vannak menthetetlen vállalkozások, akiket mielőbb meg kell szüntetni, mivel így elkerülhetjük az egyre súlyosbodó körbetartozásokat. Sokkal több társaságot lehetne megmenteni a felszámolástól, ha időben lépnének a cégvezetők és csődeljárást kezdeményeznének. A következő grafikonon látható, hogy a csődeljárások száma elhanyagolható, a végelszámoláshoz és a felszámoláshoz képest. 1

A gazdasági társaságok átalakulás

6


1. ábra: Csődeljárások, felszámolások, végelszámolások száma Magyarországon 30000

25000

20000 Csődeljárások száma 15000

Felszámolási eljárások száma Végelszámolási eljárások száma

10000

5000

0 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Forrás: Saját szerkesztés, adatok: www.feketelista.hu

2.1 Megszűnés fajtái A gazdasági társaság megszűnik jogutód nélkül: •

ha a társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt, hiszen vannak cégek, akik előre meghatározott időszakra, illetve feladatra jönnek létre

•

egyéb megszűnési feltétel megvalósult például a cég tulajdonos elhalálozik

•

a társaság legfőbb szerve elhatározza, vagyis a cég vezetése a megszűnés mellett dönt

•

a társaság tagjainak száma egyre csökken (kivétel, ha a törvény másképp rendelkezik), ha a betéti társaság egy személyre csökken, a cégnek át kell alakulnia egyéni céggé vagy egy személyes Kft-vé

•

a cégbíróság így határoz a Cégtörvényben meghatározott okok miatt, a Cégbíróság szankcióként is alkalmazhatja a megszűnést, ha a társaság olyan súlyos szabálysértést követett el

7


•

A jogszabály így rendelkezik, ha a cég valamilyen ok miatt nem felel meg a jogszabályoknak például az adóhatósággal szembeni kötelezettségeit nem teljesíti2

2.2 A megszűnés számviteli feladatai „A

beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a

gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése (a vállalkozás folytatásának elve).”3 A 2006. évi V. törvény a végelszámolásról és az 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról viszont azt a rendkívüli helyzetet szabályozza, amikor egy vállalkozás már nem tudja fenntartani, illetve nem is kívánja folytatni gazdasági tevékenységét.4 A következőkben ismertetem a végelszámolást, a felszámolási eljárást, majd későbbiekben a csődeljárást. Szeretném bemutatni, hogy az időben elindított csődeljárás segíthet egy vállalkozás rossz irányának visszafordításában. 2.2.1

Végelszámolás

„A cég jogutód nélkül történő megszűnése esetén - ha a cég nem fizetésképtelen, és a cégre vonatkozó jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz - végelszámolásnak van helye.”5 A végelszámolást a 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról VIII. fejezete szabályozza. A végelszámolások száma minden évben egyre nő, 2008-ban és 2010-ben drasztikusan emelkedett az előző évekhez képest, ez köszönhető a válságnak és a kényszer végelszámolásoknak is, ezt mutatja be a következő diagram: 2

2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 2000. évi C. törvény a számvitelről 15.§ 1. bekezdés 4 A felszámolás, a végelszámolás, a csőd számvitele 5 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 94.§ 1. bekezdés 3

8


2. ábra: A végelszámolások száma Magyarországon

Végelszámolási eljárások száma 30000 25060 25000

22902

20000 14865 13330

15000 10000 4232

5000

4058

4524

5940

5276

5745

1199 0 2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Forrás: saját szerkesztés, adatok: http://www.feketelista.hu/toplistakmegtekintese/vegelszamolasi-intezkedesek-szama/ A végelszámolás a fizetőképes gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése, tehát csak olyan cégnél indítható el, amely nem fizetésképtelen, és amely ellen nem indítottak el felszámolási eljárást. Megtörténhet az is, hogy a végelszámolási eljárás átfordul felszámolási eljárásba, mivel a végelszámolás alatt derül ki, hogy nincs elég fedezet a hitelezői igények teljesítésére. Továbbá akkor sem lehet befejezni a végelszámolást, ha a vállalkozással szembeni hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban. A végelszámolásnak az eljárás kezdő időpontjától három éven belül be kell fejeződnie, amennyiben ez nem történik meg, a bíróság elrendeli a cég kényszertörlését. A végelszámolás tárgya az a vagyon, amellyel a cég a végelszámolás kezdő időpontjában rendelkezik és az eljárás folyamata alatt beérkező vagyon.

9

Csőd-, végelszámolás, felszámolás számviteli feladatai a gyakorlatban 2.2.1.1

A végelszámolás menete

A társaság legfőbb döntéshozó szerve (közkereseti társaság és a betéti társaságnál a tagok gyűlése, a korlátolt felelőségi társaság esetén a taggyűlés, a részvénytársaságnál a közgyűlés) határozatot hoz a végelszámolásról, amelynek tartalmaznia kell a végelszámolás kezdő időpontját és a végelszámoló személyét, aki lehet külső személy, például ügyvéd. Ettől az időponttól megszűnik a vezető tisztségviselő megbízása, amelyet a végelszámoló vesz át, akinek legfontosabb feladatai a következők: •

fel kell mérnie a cég vagyoni helyzetét

•

követeléseit be kell hajtani

•

a cég tartozásait ki kell egyenlítenie

•

jogait érvényesítenie kell

•

a cég működését megszüntetetni

•

stb.6

A végelszámoló a változásbejegyzési kérelemmel indítja el az eljárást, amelynek tartalmaznia kell a határozat keltét, a végelszámolás kezdő időpontját, a végelszámoló adatait és a korábbi tisztségviselők jogviszonyának megszűnésének tényét. Majd a cégbíróság végzést hoz a végelszámolás megindításáról, amelyet közzé is tesz. A társaság korábbi tisztségviselője a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal elkészíti a tevékenységet lezáró beszámolót és a vagyonleltárt, amelyre az általános beszámoló készítés szabályait kell alkalmazni, hiszen a végelszámolás elhatározásával még nem törvényszerű, hogy a cég abbahagyja gazdasági tevékenységét. Természetesen ekkor már nem kell üzleti jelentést készíteni. A beszámoló készítésekor érdemes már az eszközök értékelésére, a céltartalék képzésre is odafigyelni. Módosítani kell a számviteli politikát, hiszen megváltozik a fordulónap és a mérlegkészítés dátuma is. Az új fordulónap, ha egy éven belül zajlik le a végelszámolás, akkor az eljárás vége, ha több éven keresztül tart az eljárás, akkor évente közbenső mérleget kell készítenie a

6

http://www.nav.gov.hu/data/cms224706/60_A_vegelszamolassal_kapcsolatos_legfontosabb_tudnivalok. pdf

10


vállalkozónak. Természetesen ekkor is lehet osztalékot fizetni, az erre vonatkozó korlátok figyelembe vételével. Kötelező könyvvizsgálat esetén a beszámolóval a könyvvizsgálói záradékot is közzé kell tenni a számviteli törvény alapján, vagyis a mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig. Továbbá elvégez minden olyan feladatot, amelyet záráskor a számviteli, az adó- vagy egyéb jogszabályok előírnak. Ezeket a dokumentumokat az eljárás kezdő időpontjától számított 30 napon belül át kell adni a végelszámolónak a cég többi iratanyagával együtt, amiről iratjegyzéket kell készíteni. Továbbá tartalékot képez a végelszámoló díjazására és költségtérítésére, amelyet be is fizet a pénzforgalmi számlájára, és ott elkülönítetten nyilvántartja. A korábbi tisztségviselő feladatai közé tartozik a munkavállalók, szakszervezetek, üzemi tanácsok értesítése a végelszámolásról.7 A végelszámoló a végelszámolás közzétételétől számított 15 napon belül köteles értesíteni az eljárásról a főbb hatóságokat és szerveket, ilyen például a NAV, a cég pénzforgalmi számláit vezető bankokat, a cég részvételével működő alapítványokat, egyesületeket. További feladata, hogy felmérje a vállalkozás vagyoni helyzetét, követeléseit behajtsa, kötelezettségeit kiegyenlítse, ha szükséges értékesítse a cég eszközeit, továbbá gondoskodjon a cég vagyonának megóvásáról és megőrzéséről. A hitelezők a követeléseiket a végelszámolás közzétételétől számított 40 napon belül jelenthetik be a végelszámolónak. Aki a bejelentés határidejét követő 15 napon belül jegyzéket készíti az elismert és vitatott követelésekről. Ezt a jegyzéket további 15 napon belül benyújtja a cégbírósághoz, értesíti a vitatott hitelezőket és lekötött tartalékot képez a vitatott kötelezettségekre. A végelszámoló a záró beszámoló és vagyonleltár alapján megnyitja könyveit és analitikus nyilvántartásait, de korrigálhatja, ha ettől eltérően ítéli meg a cég vagyoni, pénzügyi helyzetét. A korrekciókról tételes jegyzéket készít, amely egyben a könyvelés bizonylata is lesz. A felszámoló felvehet még követeléseket, kötelezettségeket. Ezenfelül dönthet az értékhelyesbítés alkalmazásáról, ha a piaci értéke tartósan és jelentősen magasabb a könyv szerinti értéknél, de ekkor fennáll a könyvvizsgálói 7

Csőd, felszámolás, végelszámolás

11


kötelezettség.

Továbbá

időbeli

elhatárolásokat,

céltartalékot,

értékvesztést

és

értékcsökkenést is vehet állományba vagy ezek eredeti értékét módosíthatja. A korrigált nyitómérleg 3 oszlopos kimutatás mely első oszlopa tartalmazza a tevékenységet lezáró beszámoló adatait, a második oszlop tartalmazza a korrekciók hatásait, a harmadik oszlop az első két oszlop összege. Ezt a korrigált nyitó mérleget akkor is el kell készíteni, ha nincs semmilyen korrekció, erre 75 nap áll rendelkezésre a hitelezők igénybejelentésének határidejétől. A végelszámolónak a korrigált nyitó mérleget a társaság tulajdonosai elé kell terjesztenie, akik döntenek elfogadásáról. Ha végelszámoló úgy ítéli meg, hogy nincs elegendő vagyon a tartozások rendezésére és ezt 30 napon belül nem tudják rendezni, akkor kezdeményezi felszámolási eljárás elindítását, ekkor természetesen nem dönthetnek a tulajdonosok az elfogadásról. A végelszámolás kezdő napjától 12 havonta köteles a cég éves beszámolót készíteni. Csak az első évi beszámoló különleges, hiszen ekkor a mérleg kiegészül a korrigált nyitó mérleg 3 oszlopával. Az eredmény kimutatás is kiegészül a korrekciók oszlopával. A végelszámoló gyakorolja az adózót megillető jogokat, így a végelszámolás kezdő időpontjában teljesíti az adófizetési kötelezettségeket is. A végelszámolás megszűnhet a tulajdonosok döntésével, ha a cég vezetői tovább működésről döntenek, ez a cég törlési kérelem benyújtásáig lehetséges. A határozatnak, amit a bírósághoz benyújtanak tartalmaznia kell a végelszámolás megszűnésének időpontját, a végelszámoló megbízásának visszavonását, díját és az új vezető tisztségviselőt. Befejeződhet továbbá, ha áttér felszámolási eljárással vagy a végelszámolás befejezésével. Ha felszámolási eljárás indul, akkor a végelszámoló az eljárás előtti nappal köteles készíteni beszámolót. Ha a végelszámolás befejeződik, mivel minden függő ügy le van zárva és a megmaradt vagyon felosztásra került, akkor a végelszámoló által megjelölt időpontra le kell zárni a könyveket és beszámolót kell összeállítani, amelyben piaci értéken kell kimutatni az eszközöket és az esetleges kötelezettségeket. Az átértékelés a rendkívüli eredménnyel szemben történik. A legfőbb szerv jóváhagyása és a vagyonfelosztási határozat elfogadása után ki kell jelölni egy időpontot, amikor a végelszámoló vezetésével ki adják a vagyont a tagoknak. 12


A végelszámolás akkor tekinthető befejezettnek, ha megtörtént a vagyon kiadása, a kötelezettségek rendezése és a könyvviteli nyilvántartások értékadatokat nem tartalmaznak. A törlés után a saját tőke elemeit és a tulajdonosaknak kiadott vagyont ki kell vezetni a saját tőke elszámolási számlával szemben. A hitelezőknek kiadott vagyont a kötelezettségekkel szemben kell könyvelni. Az eszköz kiadást először értékesítésként kell könyvelni így követelés keletkezik, amit össze kell vezetni a megfelelő számlán. Az áfát az általános szabályok szerint kell rendezni. A vagyon kiadása utána a könyvekben szereplő számlák egyenlegének nullát kell mutatni.8 2.2.1.2

Kényszer végelszámolás

A kényszer végelszámolás során nem a tulajdonosok döntenek a fizetőképes cég megszűnéséről, hanem a cégbíróság. Ezt alkalmazza az utolsó szankcióként. A kényszertörlésnek nincsenek speciális számviteli szabályai. 2.2.1.3

Egyszerűsített végelszámolási eljárás

Az egyszerűsített végelszámolási eljárás jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnál és egyéni cégnél lehetséges, ha a hitelezők nem indítottak pert a cég ellen és hitelezői igényeket 150 napon belül ki tudják elégíteni. Menete megegyezik a normál eljárás folyamatával különbség az eljárás határidejében van. Az egyszerűsített végelszámolás során nincs évente készítendő beszámoló, hiszen 150 nap alatt le kell folyatatni az eljárást. Továbbá nem lehetnek tisztázatlan és vitatott hitelezői igények így ezekre lekötött tartalékot sem lehet képezni. Amennyiben az előbb leírt kritériumok nem teljesülnek, úgy normál eljárást kell lefolytatni. Itt sincsenek speciális számviteli feladatok. 8

A számvitel nagy kézi könyve

13

Csőd-, végelszámolás, felszámolás számviteli feladatai a gyakorlatban 2.2.2

Felszámolási eljárás

„A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.”9 A felszámolási eljárást a 1991. évi XLIX törvény a csődeljárásról és a felszámolásról szabályozza. Rengeteg felszámolás történt mindig is, de 2003-ban drasztikusan megemelkedett. Majd 2003-2008 között szinte annyit nőtt, mint 2008-ról 2009-re. A válság hatására, rengeteg cégnél lett felszámolási eljárás. 3. ábra: A felszámolások száma Magyarországon

Felszámolási eljárások száma 25000

22382 19884

20000

17529 14575

15000 10931 9099

10000

7627

7609

9649

7844

5000 1807 0 2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Forrás: Saját szerkesztés, adatok: http://www.feketelista.hu/toplistakmegtekintese/felszamolasi-intezkedesek-szama/ Fizetésképtelen az a cég, amely a vitatott vagy elismert tartozását a teljesítést követő 20 napon belül nem egyenlítette ki és az ezt követő felszólítás után sem rendezte a 9

1991. évi XLIX törvény a csődeljárásról és a felszámolásról 1§ 3. bekezdés

14


tartozását. Továbbá akkor is fizetésképtelen, ha a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen, ha a csőd- vagy felszámolási egyezség ellenére sem teljesített és ha a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított határidőn belül nem fizetett. A felszámolási eljárást elindíthatja az adós, a hitelező vagy a végelszámoló, akiknek a jogi képviselet kőtelező. Az adós kérelmezheti a felszámolást, amennyiben a jogi képviselettel nem tud, illetve nem kíván élni. A hitelező elindíthatja a felszámolást, ha az adós fizetésképtelen, a végelszámoló pedig akkor, amikor a végelszámolás nem folytatható le. 2.2.2.1

A felszámolás folyamata

Ha a hitelező indította el a felszámolási eljárást, akkor bizonyítania kell az adós cég fizetésképtelenségét is, így csatolni kell a fizetési felszólításokat is. Majd a kérelem beérkezését követő 60 napon belül a bíróság megvizsgálja a cég fizetésképtelenségét és végzést hoz a felszámolás elindításáról vagy megszüntetéséről. Ha felszámolási eljárás mellett dönt a bíróság, a cég vezetője köteles elkészíteni a cég felszámolási időszakát lezáró beszámolót, záróleltárt, adóbevallást és az eredmény felosztása

utáni

zárómérleget.

Továbbá

nyilatkoznia

kell,

hogy

a

készített

dokumentumok vallós és megbízható összképet nyújtanak, valamint arról is, hogy a beszámoló elfogadása óta milyen lényeges változások történtek az adós vagyoni helyzetében. Erre a felszámolás kezdő időpontjától 30 napja van a cég vezetőjének, továbbá arra is, hogy a megőrizendő dokumentumokat, az arról készült iratjegyzéket átnyújtsa. Nyilatkoznia kell, hogy valamennyi vagyontárgyra és iratra vonatkozó kötelezettségét teljesítette. 15 napja van arra, hogy nyilatkozzon a felszámolónak és az illetékes környezetvédelmi szerveknek, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, melyből bírság vagy kötelezettsége származhat. A felszámolót tájékoztatni kell minden bírósági ügyről, míg a munkavállalókat és érdekvédelmi szakszervezeteket, az üzemi tanácsot a felszámolás tényéről.

15


A felszámolási eljárás kezdő időpontja a végzés Cégközlönyben közzétételének időpontja, ami tartalmazza a hitelezőknek szóló felhívást is, amely szerint a hitelezőknek 40 napjuk van a követelésük bejelentésére. Ha az eljárás csődeljárásból jött létre, akkor azokat a követeléseket nem kell bejelenteni, amelyeket már a felszámolást megelőző csődeljárásban szerepeltek. A felszámolás a közzététel napjától az eljárás befejezéséig tart, ez az időszak egy üzleti évnek minősül. Ez mind számviteli, mind adózási szempontból eltérő szabályokat jelent. A bíróság a végzést követően kijelöli a felszámoló céget, aki kijelöli a felszámoló biztost. A felszámolónak azokat a hitelezői igényeket is nyilvántartásba kell venni, ami 40 napon túl, de 180 napon belül érkezett be, ezek kielégítésére akkor kerülhet sor, ha a határidőben beérkezett hitelezői igények teljesítése után még maradt fedezet. A 180 napos határidő lekésése jogvesztéssel jár. Majd nyitó felszámolási mérleget kell készíteni a felszámolás előtti időszak zárómérlegéből, amelynek szabályairól később teszek említést. Továbbá rendezni kell a követeléseket és a kötelezettségeket. Közbenső felszámolási mérleget kell készíteni évente, a bíróság és a hitelezők megbízható és hiteles tájékoztatásához. Továbbá akkor is lehet közbenső mérleget készíteni, ha a követelések bejelentésére megadott idő utána elegendő tőke folyt be arra, hogy azokat részlegesen vagy teljesen ki tudják elégíteni. A várható költségekre a pénzeszközökön belül tartalékot kell elkülöníteni. Zárómérleg készítési kötelezettsége van a felszámolónak, amennyiben a felszámolás befejeződik. Ez alapján a felszámoló vagyonfelosztási javaslatot készít, amelyet 3 csoportba sorolható:- a felszámolásba be nem vonható, amelyek a tartozások, felszámolásba bevonható és az egyéb vagyoni eszközök. A tulajdonosokat meghatározott sorendben elégítik ki. A bíróság a zárómérleget és a vagyon felosztási javaslatot 30 napon belül megküldi a hitelezőknek. 30 napon belül fellebbezésnek helye van, határidő mulasztása jogvesztéssel jár. A bíróság tárgyaláson dönt a fellebbezésről. 16


Az összes hitelezői vagyont meghaladó követelések felosztása a tulajdoni hányad alapján történik. A felszámolónak a felszámolás befejezésével gondoskodnia kell a cég iratanyagának elhelyezéséről, úgy hogy az a számviteli szabályoknak megfeleljen, vagyis elérhető legyen, ha szükség van rá. 10 évig kell megőrizni a szervezet dokumentumait. 2.2.2.2

Tartozások kielégítésének sorrendje

A csődtörvény alapján a kötelezettségeket meghatározott sorrendben kell kielégíteni: 1. a felszámolás költségei 2. vagyont terhelő zálogjoggal biztosított követelések 3. a társaságot terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati kereset kiegészítés 4. magánszemély nem gazdasági tevékenységéből eredő más követelése 5. társadalombiztosítási-, magán nyugdíjpénztári tartozások, tagdíjtartozások, adók, adók módjára behajtható köztartozások, víz és csatornadíj 6. egyéb követelések 7. késedelmi kamat, késedelmi pótlék és bírság jellegű tartozások 8. azok a követelések, amelyek jogosultja a gazdálkodó szervezet tagja, vezető tisztségviselője, vezetőállású munkavállalója, továbbá az adós ingyenes szerződései alapján fennálló követelések 2.2.2.3

Mérlegek elkészítése a cégbíróság részére

A felszámolás ideje alatt több mérleget is kell készíteni. A felszámolás ideje alatt is köteles a gazdálkodó megfelelni a számviteli törvényben előírt kötelezettségeknek. Így módosíthatja a számalrendjét. Ha nem folytat vállalkozási tevékenységet, akkor az eredményt érintő tételeket a saját tőkén belül kijelölt felszámolás eredmény elszámolása számlán számolja el. Az első beszámoló összeállítását a felszámolás kezdő időpontja előtti nappal köteles a vállalkozás vezetője megcsinálni. A dokumentációnak tartalmaznia kell a záróleltárt, a tevékenységet lezáró beszámolót, adóbevallást és az eredmény felosztás utáni 17


zárómérleget is. A zárómérlegben nem szerepel az időszak eredménye, vagyis a mérleg szerinti eredmény sor üres. A záróleltár és a zárómérleg nem tartalmazhat értékhelyesbítést, értékelési tartalékot és időbeli elhatárolást. Nem kell üzleti jelentést készíteni. Majd a forduló napot követő 30 napon belül köteles letéti, közzétételi és könyvvizsgálati kötelezettségének eleget tenni. A felszámolás előtti időszakot lezáró mérlegből nyitó mérleget készít a felszámoló. Eldöntheti, hogy a tevékenységet lezáró mérleg vagy a zárómérleg felépítését választja. A nyitó felszámolási mérlegben az eszköz oldalon a felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközöket, a forrás oldalon azok ezzel egyező forrásait kell kimutatni. A felszámoló a felszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget készít, amely tartalmazza a pénzeszközöket, a megmaradt vagyontárgyakat, a be nem hajtott követeléseket, a ki nem egyenlített tartozásokat, a fel nem osztható vagyont és a felosztható vagyont. Továbbá kimutatást készít a bevételek és költségek alakulásáról, adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot.10 2.2.2.4

Egyszerűsített felszámolás

Az egyszerűsített felszámolást abban az esetben kezdeményezheti a felszámoló, ha az adós vagyona még a felszámolási költségeket sem fedezi illetve a könyvvezetés hiányosságai lehetetlenné teszik a normál eljárást. A felszámolónak tájékoztatni kell azokat a hitelezőket, akik hitelezői igényüket bejelentették, hogy egyszerűsített felszámolási kérelmet kíván benyújtani a bírósághoz. A felszámoló a felszámolási eljárás kezdő időpontjától számított 45 napon belül felhívja a hitelezők figyelmét, hogy 15 napon belül jelentsék, ha tudnak a felszámolt cég egyéb vagyonáról. Továbbá 15 napja van az adós cégnek, hogy könyvvezetési hiányosságait rendezze. Ha a felhívás eredménytelen és nincs lehetőség a felszámolási eljárás szabályos lebonyolítására, akkor erről a tényről írásbeli jelentést készít a felszámoló. Majd

10

A felszámolás, a végelszámolás, a csőd számvitele

18


felszámolási kérelmet nyújt be az adóhatósághoz a záró adóbevallással és egyidejűleg megfizeti az adót. A felszámolási kérelemnek tartalmaznia kell a hitelezői igényeket, a felszámoló költségkimutatását és a vagyonfelosztási javaslatot. A javaslat beérkezését követő 8 munkanapon belül elküldi a bíróság a hitelezőknek, az állami és önkormányzati adóhatóságnak a javaslatot. Ha ellenvetés van a javaslattal szemben vagy az egyszerűsített eljárás ellen, akkor 15 munkanapos jogvesztő határidőn belül lehet írásban benyújtani a felmerült kifogásokat a bíróságnak. Ha kifogást nem nyújtottak be a jelentésre, akkor a felszámoló által benyújtott javaslat beérkezésétől 90 napon belül a Cégbíróság meghozza a végzést. Ha nyújtottak be ellenvetést, annak tárgyában 15 napon belül dönt a bíróság, majd elrendeli a felszámolás alatt álló cég vagyonának és be nem hajtott követeléseinek a felosztását a csődtörvény által előírt sorrendnek megfelelően. Az egyszerűsített felszámolási eljárásra nincsenek speciális számviteli szabályok, így a normál eljárás szabályait kell alkalmazni.11

11


19


3. Csődeljárás „A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós- a csődegyezség megkötése érdekében- fizetési haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.”12 A csődeljárást a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (csődtörvény) szabályozza. Az eljárás célja, hogy a gazdálkodó szervezet labilis gazdasági helyzetét helyreállítása, a céget fizetőképessé tegye. Mint már említettem, azért ezt a témát választottam, mert úgy érzem a cégvezetők nincsenek tisztában a csődeljárás fogalmával. Kevés vezető nyúl ehhez az eljárási formához, pedig mint a későbbiekben kiderül, segíthet egy vállalkozásnak. Magyarországon kevés a csődeljárások száma, ezt mutatja a következő diagram. 4. ábra: A csődeljárások száma Magyarországon

Csődeljárások száma 140 140 114

120

91

100

83

80 60 40 20

26

25

31

25

29 13

6

0 2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Forrás: Saját szerkesztés, adatok a http://www.feketelista.hu/toplistakmegtekintese/csodeljarasok-csodintezkedesek/ 12

1991. évi XLIX törvény a csődeljárásról és a felszámolásról 1§ 2. bekezdés

20


Csődeljárást akkor indíthat az adós, ha nem folyik ellene felszámolási eljárás. „Az adós csődeljárás iránti újabb kérelmet mindaddig nem nyújthat be: •

amíg a korábbi csődeljárás elrendelésének időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igény kielégítésre nem került,

•

a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év még nem telt el, vagy

•

a korábbi csődeljárás iránti kérelmét a bíróság a 9. § (4) bekezdésében foglaltak szerint hivatalból elutasította, és az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el.”13

Adósnak tekintjük azt a gazdálkodót, aki tartozásait az esedékességkor nem tudta vagy előre láthatólag nem tudja kielégíteni. „A hitelező az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton vagy más végrehajtható okiraton alapuló, nem vitatott vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van.”14 Az csődeljárás tárgyát képezi az eljárás kezdetekor meglévő és az alatta szerzett vagyon. Nem tartozik az adóshoz az a vagyon, amelyet állami vagyonkezelővel kötött szerződés alapján kezel, továbbá a munkavállalók munkabéréből levont vagy levonásra kerülő szakszervezeti és egyéb érdekképviseleti tagdíj.

3.1 Mi előzi meg a csődeljárást? A gazdasági életben előfordul, hogy vannak olyan vállalkozásokat, akik nem tudnak megfelelni a piaci követelményeknek és ezeket célszerű időben felszámolni vagy újjászervezni, hogy be tudjanak illeszkedni a gazdaság által diktált folyamatokba. Ennek egyik lehetőségét nyújtja a csődeljárás. A csődeljárás azoknak a társaságoknak lett kialakítva, akik működésében ideiglenes probléma lépett fel. A csődeljárás célja, hogy az adós időt kapjon, működésének

13 14

1991. évi XLIX törvény a csődeljárásról és a felszámolásról 7§ 1991. évi XLIX törvény a csődeljárásról és a felszámolásról 3§ c pont

21


helyreállításához. A csődeljárás során a csődegyezség megkötése a terv, így az adós moratóriumot kap hitelezői kielégítésére. A csődeljárás az adós székhelye szerint illetékes törvényszék hatáskörébe tartozó nemperes eljárás. A csődeljárásban az adóst, a hitelezőt és a vagyonfelügyelőt kell félnek tekinteni.

3.2 Mikor kerül csődeljárás alá egy cég? A csődeljárás kezdő időpontja a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételének napja. Ettől a naptól az adós a csődeljárás alatt („cs.a.”) toldattal használhatja a cég nevét. Ha az adós kérelmezte a csődeljárást és nem utasították el, akkor a bíróság egy napon belül intézkedik a fizetési haladék közzétételéről. A hitelezők, ha tudomásukra jutott a csődeljárás, hitelezői választmányt alakíthatnak érdekeik képviseletére. Minden szervezetnél csak egy választmány működhet. Amennyiben több hitelezői választmány alakult, úgy a legkorábban bejelentettet kell elismerni. Ha egyidejűleg több választmány alakul, akkor a több hitelezőt tömörítő lesz az elismert. Megalakulásának feltétele, hogy a bejelentett hitelezők legalább egyharmada hozza létre és, hogy ezek a hitelezők rendelkezzenek a bejelentett hitelezői követelések több mint felével. Ha a hitelezői választmány tagjainak száma csökken és így nem éri el az említett mértéket, 30 napon belül meg kell szüntetni a választmányt kivéve, ha a határidő lejárata előtt kellő számú hitelező csatlakozik. A választmány 3-7 tagú lehet, amelynek elnöke is van. A választmány azokat a hitelezőket fogja képviselni, akik létrehozták, de természetesen később lehet még csatlakozni. A választmánynak, a megalakulását követő 3 munkanapon belül értesítenie kell az adóst, a bíróságot, a vagyonfelügyelőt. A választmány helyett hitelezői képviselőt is választhatnak a hitelezők érdekeik képviseletére. A hitelezői képviseletet ugyanazok a jogok illetik meg, mint a hitelezői választmányt.

22


3.3 A csődeljárás folyamata A csődeljárást kérelmezheti az adós és a hitelezők is. A csődeljárás a kérelem bírósághoz történő beérkezésétől a bíróság általi befejezetté nyilvánításáig tart egyezség esetén, míg hiányában az eljárás megszüntetéséig. Ha az adós kezdeményezi az eljárást, a gazdasági társaság vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása utáni kérelmet nyújt be. De előtte szükség van a legfőbb szerv előzetes egyetértésére. A hitelező akkor nyújthat be az adós ellen csődeljárási kérelmet, ha olyan követelése van vele szemben, amely miatt a felszámolási eljárásban megállapítanák az adós fizetésképtelenségét. A

csődeljárási

kérelmet

meghatározott

formanyomtatványon

kell

benyújtani

elektronikus úton, kivételt képeznek a természetes személyeknek, rájuk ez nem vonatkozik.15 Ha az adós nyújtja be az eljárásra irányuló kérelmet, akkor a csődeljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell, illetve ahhoz csatolni kell a 1991. évi XLIX törvény a csődeljárásról és a felszámolásról 8§-ban felsoroltakat. Egyéni cég esetén, mivel nincs tulajdonostárs, a cégtulajdonos egyedül dönt az eljárásról. A kérelem benyújtásáról a munkavállalókat, szakszervezeteket, az üzemi tanácsot tájékoztatni kell. A bíróság 1 munkanapon belül intézkedik a fizetési haladék Cégközlönyben való közzétételéről és haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül megvizsgálja, hogy a kérelem megfelel-e a törvényben foglaltaknak. A kérelmet elutasítják: •

az adós által benyújtott kérelem, ha hiányos 5 munkanapon belül ki kell javítani

• 15

ismételt hiányosság esetén


23


•

nincs meg a legfőbb szerv előzetes egyetértése

•

az adós ellen az Európai Unió más tagállamában főeljárás megindításáról szóló határozat került közzétételre a Cégközlönyben

•

és ha nem felel meg azoknak a kritériumoknak, amelyeket fentebb kifejtettem a csődeljárás elindításáról

Ha a csődeljárási kérelmet nem utasítja el a bíróság végzést hoz róla, amelyet a Cégközlönyben közzé is tesz, ekkor megszűnik az ideiglenes fizetési haladék és elkezdődik a moratórium. Ez a végzés tartalmazza a hitelezők felhívását. A moratórium lejáratának idejét, ami a közzétételtől számított 120. napot követő második nap 0 óra. Ezután kijelöli a vagyonfelügyelőt a bíróság a felszámolók névjegyzékéből, aki a hitelezők érdekeit szem előtt tartva, figyelemmel kíséri az adós gazdálkodását. Ellátja az adóssal a követelések nyilvántartásba vételét, besorolását, tájékoztatja a hitelezőket, jóváhagyja az adós új kötelezettség vállalásait. A vagyonfelügyelő jogai a csődeljárás megszűnésével vagy a felszámoló kirendelésével szűnnek meg. A csődeljárás lényege az egyezség, amikor az adós moratóriumot kap hitelezői kiegyenlítésére. A fizetési haladék célja a csődvagyon megőrzése a hitelezőkkel kötendő egyezség érdekében, minden gazdasági szereplő köteles úgy intézkedni, hogy ez a cél teljesüljön. Majd a cég értesíti hitelezőit közvetlenül (személyesen, telefonon, levélben) a hitelezői követelések bejelentéséről, egy országos napilapban, és ha van honlapja, azon is közzéteszi. A hitelezőknek a közzétételtől 30 napon belül jelenteni kell a követeléseiket, míg a közzététel után keletkezetteket 8 munkanapon belül. A privilegizált követeléseket nem kell bejelenteni. Ekkor kell a vagyonfelügyelő által közzétett bankszámlára megfizetni a nyilvántartási díjat, amely a követelés 1 %-a ami minimum 5000 Ft és maximum 100.000 Ft. Ezt az összeget a vagyonfelügyelő elkülönítetten köteles kezelni és kizárólag az igazolt költségei és díjai kiegyenlítésére használhatja fel. A fizetési haladék 120 napig tart a közzétételtől számítva, de az adós kérheti meghosszabbítását, és ha a hitelezők megfelelő arányban hozzájárulnak, akkor a fizetési 24


haladék meghosszabbodik, erről a bíróság végzést hoz, amely a vagyonfelügyelő által ellen jegyezett. Természetesen ezt is közzé kell tenni a Cégközlönyben. Maximum 180 napos lehet a meghosszabbított időszak úgy, hogy a 365 napot nem haladhatja meg a csődeljárás. A követelések besorolását a vagyonfelügyelő az adós bevonásával elvégzi. A követelések lehetnek: •

privilegizált, azaz előnyben részesített követelések, ilyenek a munkabérek, tartásdíjak vagy az adóhatóság, Tb követelései

•

határidőben bejelentett és a nyilvántartási díjat megfizetett követelések o elismert vagy nem vitatott követelések

biztosított

nem biztosított

o vitatott követelések o azok a követelések, amelynél az adós vezető többségi befolyást biztosító részesedéssel

rendelkezik

vagy

többségi

befolyással

rendelkező

tulajdonos o azok a követelések, amelyek a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőző kevesebb, mint 180 nappal megelőző tartozásátvállalásból erednek vagy jogosultja olyan hitelező, akire az adós a követelését engedményezte „Biztosított követelések azok, amelyekre zálogjogot, óvadékot vagy biztosítéki célú vételi jogot kötöttek ki, továbbá amelyre vonatkozóan a végrehajtási jog van bejegyezve.”16 A követeléseket ezután nyilvántartásba veszik. Az adós a közzétételtől számított 60 napon belül egyezségi tárgyalást tart, ahol ismerteti az egyezségi javaslatot. Ha ezt nem fogadják el, újabb tárgyalásra kerül sor. Az ismert hitelezőket közvetlenül, ismeretlen hitelezőit hirdetmény útján értesíti. Szavazati joga van annak a hitelezőnek, aki határidőben bejelentette az igényét, megfizette a nyilvántartási díjat, és a követelése elismert és nem vitatott. A jogszabály 100.000 Ft 16

http://www.feketelista.hu/hogyan-zajlik-a-kovetelesek-nyilvantartasba-vetele-es-besorolasa/

25


elismert vagy nem vitatott követelésért 1 szavazatot ismer el. A 100.000 Ft alatti követelések 1 szavazatot érnek. A tárgyalásokról kötelező jegyzőkönyvet, jelenléti ívet készíteni és ezeket a dokumentumokat a Cégbíróságra eljutatni. Az egyezség keretében az adós megállapodik az adósságra vonatkozó engedményekről, fizetési könnyítésekről, egyes követelések elengedéséről, átvállalásáról, a követelés fejében részesedés szerzéséről. Egyezség esetén, ha lejár a moratórium a bíróság 8 napon belül beszünteti a csődeljárást. Ha az egyezség nem jön létre, vagy nem felel meg a jogszabályban foglaltaknak, akkor a bíróság megszünteteti a csődeljárást. Ezt követően hivatalból megállapítja az adós fizetésképtelenségét és elrendeli a felszámolási eljárást. Az egyezségi tárgyalás eredményét 5 munkanapon belül köteles az adós a bíróságnak bejelenteni. Ha létrejött az egyezség, akkor a kapcsolódó dokumentumokat mellékelni kell. 15 munkanapon belül dönt a bíróság a csődeljárásról, ha megfelel a jogszabályoknak, akkor jóváhagyják, ha nem felszámolási eljárást indítanak az adós ellen. A megszüntetett, illetve befejezett csődeljárás ellen 3 munkanapon belül lehet fellebbezni, ezt a bíróság soron kívül maximum 8 napon belül elbírálja. A bíróság intézkedéseit, végzéseit haladéktalanul közzé kell tenni.

3.4 A csődeljárás számviteli feladatai A kérelem során be kell nyújtani 3 hónapnál nem régebbi beszámolót, amit a számviteli törvényben az éves beszámolóra előírt követelményeknek megfelelően kell elkészíteni vagyis tartalmaznia kell mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet. Az eszközök és források értékelését a számviteli törvényben leírtak szerint kell alkalmazni. Ez a mérleg az aktuális időszak könyvviteli zárlata során készített főkönyvi kivonat alapján készül, mivel a mérleg a cég vagyoni és pénzügyi helyzetét kell, hogy bemutassa. Ez a beszámoló adott időpontra vonatkozó helyzetfelmérés, jelentés. A csődtörvény nem írja elő leltár készítését, azonban a számviteli törvény a mérleg alátámasztásához előírja, mivel az eljáráshoz csatolandó beszámolót a számviteli 26


törvény szabályozza, így a gazdálkodó szervezet köteles összeállítani mennyiségi és értékadatokat tartalmazó leltárát. A csődeljárással kapcsolatos költségeket és ráfordításokat a tartalmuknak megfelelő helyre kell elkönyvelni. A csődegyezség létrejöttével nincs beszámoló készítési kötelezettsége az adósnak, mivel a csőd alatti időszak nem minősül üzleti évnek. Ha az eljárás több mint 1 évig tart, akkor az adós köteles az üzlet év mérleg-fordulónapjával beszámolót készíteni. Ha a csődeljárás átfordul felszámolási eljárássá, akkor köteles az adós beszámolót készíteni.17

3.5 Adózási feladatok csődeljárás esetén 1996. évi LXXXI. törvény szabályozza egy vállalkozás működésével létrejött feltételeket a társasági adó valamint az osztalékadó vonatkozásában, de erről eltérően nem rendelkezik a csődtörvény. A vállalkozás a csődeljárás folyamata alatt is alanya a társaságiadó-törvénynek, így továbbra is fennáll a társaságiadó-bevallási és adófizetési kötelezettsége. Ezentúl is meg kell felelnie a számviteli törvény előírásainak, és kötelező rá az eredménykategóriák megállapítása.18 Az adós a csődeljárás elindításával köteles elkészíteni a csődeljárás napját megelőző időszakról egy adóbevallást, ez egyértelművé teszi, hogy meg kell fizetni az adókat is. Az vállalkozásnak csődeljárás alatt is rendezni a következő adókat: az iparűzési adót, az áfát, a jövedéki adót, a termékdíjakat, stb, ami a vállalkozást a fenti időszakra terheli.

17

A felszámolás, a végelszámolás, a csőd számvitele

18

Csőd, felszámolás, végelszámolás

27


4. A csődeljárás bemutatása a Krach Kft-én keresztül Ahhoz, hogy az egész csődeljárás menetét be tudjam mutatni egy valós cégen keresztül, egy olyan cég iratanyagára volt szükségem, ahol már befejeződött az eljárás. Hiszen már előzőekben kifejtettem, hogy akár egy évig is elhúzódhat a csődeljárás. A Cégbírósághoz fordultam segítségért, ahol nagyon segítőkészek voltak, és több befejezett csődeljárás anyagát kutathattam. Majd találtam egy szimpatikus céget, akinek iratanyaga alapján be tudom mutatni a csődeljárás folyamatát és azt, hogy az időben elindított eljárás segíthet a társaságoknak helyre állítani gazdasági működésüket és kielégíteni kötelezettségeiket és megmenekülni felszámolási eljárástól.

4.1 A Krach Kft bemutatása A cég 2002. 10. 16-án alakult, előtte 09.26-tól 10.15-ig előtársaságként működött. 3.000.000 Ft jegyzett tőkével alapította két tulajdonosa Kovács János és Kovácsné Horváth Jolán. 5. ábra: A jegyzett tőke megoszlása

Jegyzett tőke megoszlása 100000

Kovács János Kovácsné Horváth Jolán

2900000

Forrás: saját szerkesztés, adatok: céges dokumentum

28


A jegyzett tőke pénzbeli hozzájárulással lett kiegyenlítve, nem volt apport. Változás történt a vállalkozás tagjai tekintetében, mert 2008.02.01-én Kovács János helyett Tóth Erika lett az új tulajdonos. Az ügyvezető a cég elindítása óta Kovácsné. A vállalkozás főtevékenysége gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése. A cég melléktevékenységeket is folytatott, amelyek nagy része a mezőgazdasághoz kapcsolódik, de vannak kereskedelemmel kapcsolatos gazdálkodási feladatok is. Ilyen melléktevékenységek a fakitermelés, felsőruházat, egyéb ruházat gyártása, lakó- és nem lakó épület építése. A cégvezető elmondása szerint a vállalkozás szántóföldi növénytermesztéssel, gyümölcs és burgonyatermesztéssel foglalkozik. A társaság 70 hektáron termel árpát, búzát, káposztarepcét, míg 30 hektáron kukoricát. További 7 hektáron folyik burgonyatermesztés. 2008- 2009-ben állami támogatást nyert a vállalkozás almaültetvény telepítésére, így azóta 10 hektáron gyümölcstermesztéssel is foglalkozik a vállalkozás. 6. ábra: Almaültetvény

Forrás:http://agrarszektor.hu/hir/1366/szakmai_talalkozokon_akg_integralt_almaultetve ny_celprogramban_veszek_reszt_interju_ribanszki_judit_fiatal_gazdaval.html A cég ellen felszámolási eljárás kezdeményeztek 2010.08.11-én, amit az 1. számú hitelező indított el. 2011.03.22-én befejeződött az eljárás és a Krach Kft tovább folytathatta munkáját, hiszen sikerült megállapodni a hitelezőkkel. A vállalkozás az 29


eljárás alatt végig szoros kapcsolatban állt a hitelező cégekkel és arra törekedett, hogy túlélje a felszámolást, rendeződjenek a tartozásai és a minden napi teendők zavartalan útjára lépjenek. A sok tárgyalásnak köszönhetően sikerültek a megállapodások. A társaság az előtársaság és az első üzleti évében egyszerűsített beszámolót készített, míg a 2003-as évtől kezdve éves beszámolót. Az eredménykimutatás formája összköltséges eljárással A változat, a mérleg is A változatban készült el.19

4.2 Mi vezetett csődeljárás elindításához? A vállalkozást alakulásától elemzem, mert úgy gondolom, hogy vannak olyan adatok mind a mérlegben, mind az eredménykimutatásban, amelyek a cég elindítása óta jelentős szerepet játszottak abban, hogy a vállalkozás csőd közeli helyzetbe kerüljön. 4.2.1

2002-2003: előtársaság, első-második üzleti év elemzése

A KFT 2002. 09.26-tól 2002. 10. 15-ig előtársaságként működött. Erre az időszakra is elkészítette egyszerűsített éves beszámolóját, ami tartalmazza a mérleget és az eredménykimutatást. Az előtársaság idején a mérleg főösszeg 17.919 eFt volt. Befektetett eszköze ebben az időszakban nem volt, forgóeszközök közül kiemelkedik a készlet állománya, amely 8.630 eFt. Ezen rövid időszak alatt is jól működött a cég mivel árbevételre tett szert, így követelése 5.018 eFt, pénzeszköz állománya 4.271 eFt. A társasági szerződésben előírt tulajdonosnak előírt jegyzett tőke befizetése 3.000 eFt összegben megtörtént. A saját tőkén belül szereplő mérleg szerinti eredménye is pozitív lett 3.326 eFt értékben. A rövid lejáratú kötelezettsége 11.593 eFt, ezt az összeget, nagyobb részt a szállítók felé történő tartozások ki nem egyenlítése teszi ki, mivel követelései még nem folytak be és ebben az időszakban jelentős készletvásárlás valósult meg. Az eredménykimutatás üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 4.056 eFt volt, fizetendő társasági adó 730 eFt, így lett az adózott eredmény 3.326 eFt. Mivel nem fizetett osztalékot a vállalkozás, így megegyezik az adózott eredmény a mérleg szerinti eredménnyel. 19

Céges dokumentumok

30


1. táblázat: Az előtársasági időszak főbb mutatói Mutatók Befektetett eszközök aránya Forgóeszközök aránya Saját tőke aránya Kötelezettségek aránya Eladósodottság mértéke Árbevétel arányos adózott eredmény

Adatok 0,00% 100,00% 35,30% 64,70% 183,26% 50,83%

Forrás: Saját szerkesztés, adatok: a cég beszámolói A

forgóeszközök

aránya

utal

a

vállalkozás

forgóeszköz

igényességére.

A

kötelezettségek aránya mutató közel van a 70%-hoz, ami kedvezőtlen. A vállalkozás megítélésében jelentős szerepet játszik az eladósodottság mértéke, amely rendkívül magas, így a saját tőke kötelezettségekkel terhelt. Az árbevétel arányos adózott eredmény azt mutatja, hogy az adózott eredmény a saját tőke növekedéséhez milyen mértékben képes hozzájárulni, így ez a mutató szoros kapcsolatban áll a vállalkozás vezetőinek érdekeltségi rendszerével osztalékfizetés szempontjából. Az első üzleti évben, ami 2,5 hónapot ölel fel, 7.395 e Ft volt a mérleg főösszeg. Az eszköz oldalon már nem csak forgóeszközök találhatóak, hanem befektetett eszközök is, azon belül tárgyi eszközök 294 eFt értékben. A forgóeszközök 17.919 eFt-ról 7.101 eFtra csökkentek, amit részben a készletek csökkenése okozott, másrészt a követelések 0 eFt-ra csökkentek, ami a fizetési határidők betartásáról árulkodik. A pénzeszközök 57,64%-kal csökkentek, mivel kisebb beruházást hajtott végre és rövid lejáratú kötelezettségeinek is részben eleget tett. Az előtársasági időszak alatt felhalmozott rövidlejáratú kötelezettség (11.593 eFt), 857 eFt-ra csökkent. A mérleg szerinti eredmény az előző évhez képest jóval alacsonyabb, pedig az értékesítés nettó árbevétele 6. 543 eFt-ról 26. 021 eFt-ra nőtt. De ezzel arányosan nőttek a költségek is, míg az anyagjellegű költségek az előző időszaki 3 eFt-hoz képest tárgyidőszakban 4.590 eFt-ra emelkedtek. Ennél jelentősebb emelkedésen mentek keresztül az egyéb ráfordítások, hiszen 2.484 eFt-ról 21.158 eFt-ra nőttek, ami 851,77%-os

növekedést

eredményezett.

Mivel

a

vállalkozásnak

nincsenek

alkalmazottai, így a legtöbb mezőgazdasági munkát (szántás, vetés, betakarítás) 31


alvállalkozókkal végezteti el, ezért magasak ezen költségek. Az adózás előtti eredmény 258 eFt-ra csökkent, amely alapján az adófizetési kötelezettség is 46 eFt-ra mérséklődött. Idén sem fizettek osztalékot így az adózott eredmény megegyezett a mérleg szerinti eredménnyel. 2. táblázat: A 2002-es év főbb mutatói Mutatók Befektetett eszközök aránya Forgóeszközök aránya Saját tőke aránya Kötelezettségek aránya Eladósodottság mértéke Árbevétel arányos adózott eredmény

Adatok 3,98% 96,02% 88,41% 11,59% 13,10% 0,81%

Forrás: Saját szerkesztés, adatok: cég beszámolói Ugyan a befektetett eszközök aránya elhanyagolható, hiszen 3,98% mindössze. A kötelezettségek aránya 11,59%, ami nagyon jó, főleg az előző évei 60% feletti arányhoz képest, ez annak köszönhető, hogy kiegyenlítette kötelezettségeinek számottevő részét. Az eladósodottság mértéke is jelentősen javult, mivel a kintlévőségek beérkezése nagymértékben fedezte a szállítói tarozások teljesítését. Az árbevétel arányos adózott eredmény, azt mutatja meg hogy az adózott eredmény minimálisan járul hozzá a saját tőke növekedéshez. 2003-ban 10. 250 eFt volt a mérleg főösszeg. Újabb eszközökkel nem bővítette a társaság a vagyonát, a befektetett eszközök értéke az amortizációval csökkent 109 eFt értékben, így a nettó érték 185 eFt. Az eddigi beszámolóból nem derült ki, de a jelenlegiből meg tudhatjuk, a tárgyi eszközök az egyéb berendezések, felszerelések, járművek soron találhatóak. A készletei anyagból (1082 eFt) és befejezetlen termelésből (7340 eFt) álltak, ami az előző évihez viszonyítva növekedést mutat. Számviteli elszámolás szerint az éves mérlegben befejezetlen termelésnek nevezzük az olyan termékeket, amelyek a következő évben kerülnek betakarításra, ilyenek például az őszi vetésű gabonák. Év végén a ténylegesen meglévő készletekről leltár készült, értékelése tényleges beszerzési áron történt. A kötelezettségek 856 eFt-ról 3.574 eFt-ra nőttek, amelyek csak rövid lejáratúak, ilyenek a szállító és adótartozások. A kötelezettségek 32


aránya 34,87%-ra emelkedett, a tavalyi 11,59%-ról, ez abszolút értékben 2718 eFt-os változást jelent. Az értékesítés nettó árbevétele 8663 eFt-tal csökkent, vagyis 26,60%-kal. A saját termelésű készletek állományváltozása megegyezik a befejezetlen termelés és félkész termékek sor összegével, ami 7.340 eFt. Az anyagköltségek növekedése minimális, míg az igénybevett szolgáltatások értéke 2.473 eFt-ról 21.616 eFt-ra növekedett, mivel a vállalkozásra vonatkozó termelési feladatokat továbbra is alvállalkozókkal végezteti el Ebben az évben már három fizikai alkalmazottja is volt a cégnek, akik után 1.188 eFt bérköltséget és 480 eFt járulékokat számoltak el. Az évi mérleg szerinti eredmény 137 eFt volt, az előtte évi 3.539 eFt-tal szemben, ez jelentős csökkenést mutat, mert ebben az évben magas volt az igénybevett szolgáltatások értéke. 3. táblázat: A 2003-as üzleti év főbb mutatói Mutatók Befektetett eszközök aránya Forgóeszközök aránya Saját tőke aránya Kötelezettségek aránya Eladósodottság mértéke Árbevétel arányos adózott eredmény

Adatok 1,80% 98,20% 65,13% 34,87% 53,54% 0,57%

Forrás: Saját szerkesztés, adatok: cég beszámolói Változatlanul a forgóeszközök aránya magasabb az eszközökön belül. Csökkent a saját tőke aránya, mivel a mérleg szerinti eredménye jóval alacsonyabb a korábbi évinél. A kötelezettségeknél a szállítói tartozások növekedtek 3.360 eFt-ra, míg az adótartozásai 214 eFt-ra csökkentek. Mivel az előző évhez képest csökkent az árbevétele, így az adózott eredménye sem járul nagyban hozzá a saját tőke emelkedéséhez. 4.2.2

2004-2006 üzleti évek elemzése

2004-ben a mérleg főösszeg 9.878e Ft-ra csökkent. A befektetett eszközök aránya 24,08%, míg előtte évben 1,80% volt ez a szám. Ez a jelentős növekedés a beruházásoknak köszönhető, ami pozitív, mivel ezt a beruházást nem hitelből finanszírozta a vállalkozás.

Tárgyi eszközei után ebben az évben is elszámolta a 33


jogszabályokban előírt értékcsökkenéseket. A forgóeszközök száma 10.085 eFt-ról 7.499 eFt-ra esett vissza, amit mind a készletek, mind a pénzeszközök csökkenése okozott. Az egyéb követelések növekedtek 38 eFt-ról 117 eFt-ra. Csökkentek továbbá a rövid lejáratú kötelezettségek 2932 eFt-ra, vagyis 17,96%-kal. Az eredmény tartalékából 78 eFt-t lekötött tartalékba helyezett át a folyamatos és eredményes gazdálkodás miatt. A mérleg szerinti eredmény 270 eFt vagyis majdnem a duplájára változott. Az értékesítés összege nem változott jelentősen, viszont az anyagköltség 9059 eFt-tal növekedett, míg az igénybe vett szolgáltatások 9515 eFt-tal csökkent. A növénytermesztéshez

szükséges

alapanyag

felhasználása

emelkedett,

viszont

mezőgazdasági szolgáltatása kevesebb volt, mint az előző évben. Így az anyagjellegű ráfordítások összege magasabb, mint az értékesítés nettó árbevétele, ami egyáltalán nem jó jel egy vállalkozásnál. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 357 eFt, ami 211,24%-kal nőtt az előző évihez képest, ami az egyéb bevételeknek és a saját termelésű készleteknek köszönhető. Az évben -47 eFt lett a pénzügyi műveletek bevételei, a kamat jellegű ráfordítások miatt, de még így is pozitív lett a szokásos vállalkozási eredmény. 40 eFt adót fizetett be a társaság így lett mind az adózott, mind a mérleg szerinti eredmény 270 eFt. 4. táblázat:A 2004-es üzleti év főbb mutatói Mutatók Befektetett eszközök aránya Forgóeszközök aránya Saját tőke aránya Kötelezettségek aránya Eladósodottság mértéke Árbevétel arányos adózott eredmény

Adatok 24,08% 75,92% 70,32% 29,68% 42,21% 1,10%

Forrás: Saját szerkesztés, adatok: cég beszámolói A befektetett eszközök aránya a beruházása révén emelkedett. A saját tőke aránya hasonló, mint a korábbi évben. A kötelezettségek aránya 29,68%, ami csökkent az előző évi 34,87%-hoz képest. Még mindig nem játszik nagy szerepet az adózott eredmény a saját tőke változásában. 34


2005-ben a mérleg főösszeg 35.786 eFt. A készletek aránya 91,26%, 35.658 eFt-ra nőtt 7.499 eFt-ról. A befektetett eszközöket még mindig a tárgyi eszközök alkotják, az egyéb berendezések nullára csökkentek, a beruházások aktiválva lettek, méghozzá az ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok között ami, a földterület haszonbérleti joga. A követelések és a pénzeszközök drasztikusan megemelkedtek, ami figyelmeztető jel a követelések szempontjából, mert romlott a fizetési fegyelem. A pénztárban 20.507 eFt található, ekkor még nem volt törvény arra, hogy mennyi készpénzt lehet tárolni a házipénztárban. A tisztább pénzforgalom lebonyolítása érdekében a bankban történő pénzelhelyezés

biztonságosabb,

ami

vállalkozás

számára

kamathozamot

is

eredményezett volna. Az eredménytartalékból ebben az évben is növelte lekötött tartalékát 922 eFt-tal. A 22.764 eFt-os kötelezettségből 13.359 eFt hosszú lejáratú, míg 9405 eFt rövid lejáratú. A hosszú lejáratú kötelezettségen belül a 10.000 eFt banki hitel, a tagi hitelek majdnem fele aránya a hosszú lejáratú és fele a rövid lejáratú hitelek közé kerültek. A magas pénztári állomány megkérdőjelezi számomra, hogy miért nem egyenlíti ki a duplájára emelkedett szállítói kötelezettségeit és adótartozásait. A vállalkozás jó évet zárt a mérleg szerinti eredmény 5.806 eFt-tal növekedett. Az árbevétele majdnem háromszorosára emelkedett, de ezzel szemben az anyagköltség is több mint háromszorosára nőtt, a mezőgazdasági szolgáltatásai szinte alig változtak. Így sajnos az anyagjellegű költségek ebben az évben is magasabbak voltak, mint a belföldi értékesítés nettó árbevétele, de ezt megnövelte a saját termelésű készletek állomány változása. Valószínű, hogy a hiteleiből fizette a versenyképes alapanyag beszerzést. Az eredményesebb gazdálkodás szempontjából ebben az időszakban nagyon fontos lett volna az anyagköltségek felülvizsgálata, a takarékosságra való törekvés. Elemezéssel kellett volna azokat a főbb tényezőket megvizsgálni, amelyek ezeket a problémákat okozták, a megszüntetéséhez vezető utat pedig időben kidolgozni. A bérköltségek szintén megemelkedtek, mivel az alkalmazottak száma 6 főre nőtt, ami maga után vonta a járulék kötelezettségek növekedését is. Az üzemi eredmény 7521 eFt-ra emelkedett 357 eFt-ról. A pénzügyi műveletek ráfordításainak növekedése, a felvett hitelek után fizetett kamatokból áll. Ami igazán érdekes ebben az évben, hogy 6076 eFt lett az adózás előtti-utáni és a mérleg szerinti eredmény is. Ez három eredmény kategória azért

35


egyezik meg, mivel nincs társasági adófizetési kötelezettsége, mivel adókedvezményre tett szert. 5. táblázat: A 2005-ös üzleti év főbb mutatói Mutatók Befektetett eszközök aránya Forgóeszközök aránya Saját tőke aránya Kötelezettségek aránya Eladósodottság mértéke Árbevétel arányos adózott eredmény

Adatok 8,74% 91,26% 36,39% 63,61% 174,81% 9,19%

Forrás: Saját szerkesztés, adatok: cég beszámolói A forgóeszközök értéke a tárgyévben igen magas, ami a készpénz drasztikus megnövekedéséből és a kintlévőségek gyarapodásából adódott. A kötelezettségek aránya 63,61%-ra sokasodott, ami a hosszú és rövid lejáratú hitelek felvételéből következett

be.

Eladósodottság

mértéke

azt

mutatja,

hogy

a

saját

tőke

kötelezettségekkel terhelt, mivel ez a mutatószám nagyon magas (174,81), ami a vállalkozás számára igen kedvezőtlen. 2006-ban 43.850 eFt a mérleg főösszeg. Ebben az évben kisebb beruházás történt a műszaki berendezések, gépek területén. Ebben az évben is megtörtént a tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolása. Készlete növekedett, mivel a befejezetlen termelése majdnem kétszeresére emelkedett, ami a termelési volumen növekedését mutatja. Továbbá ebben az évben megjelenik késztermékként a zsákos búza és a kukorica. Óriásira terjedt a vevő követelések értéke, mely miatt fizetési felszólítások kiküldésével figyelmeztette partnereit a fizetési határidők betartására. A pénztár csökkenése abból adódott, hogy ebben az évben hiteleit törlesztette, így számot tevően lecsökkent hosszú és rövid lejáratú hitele. Különösen figyelmet érdemel a szállítói állomány háromszoros növekedése az előző évhez viszonyítva, ami az alapanyag beszerzéseknek köszönhető. Az értékesítés nettó árbevétele 1,5-szeresére emelkedett, valamint a saját termelésű készletek állományváltozása is pozitívan változott. Az anyagköltség minimálisan csökkent, viszont az igénybe vett szolgáltatások értéke több mint kétszeresére növekedett, a következő mezőgazdasági munkák végrehajtása miatt: vetés, telepítés, a 36


növények gondozása, növényvédelem. Ebben az évben megjelenik költségként az eladott (közvetített) szolgáltatások értéke méghozzá elég jelentős összegben 18.178 eFt, ami a talaj előkészítés, talajok tápanyagának utánpótlása feladatokat foglalta magába. Továbbra is fizikai munkásokat alkalmaz, a béremeléseket végrehajtotta ezzel együtt a járulékok is emelkedtek. Számomra kiemelkedő figyelmet okozó költségek ellenére az üzemi eredmény 11 millió feletti összeg lett. A hitelek után fizetett kamatok több mint kétszeresére nőttek ez rontotta a szokásos vállalkozási eredményt, ennek ellenére a mérleg szerinti eredmény 7.539 eFt volt, 1,5 millió Ft-tal több, mint az előző évi. A vállalkozás adózás előtti- adózott eredménye megegyezik, mert nem volt társasági adófizetési kötelezettsége. 6. táblázat: A 2006-os üzleti év főbb mutatói Mutatók Befektetett eszközök aránya Forgóeszközök aránya Saját tőke aránya Kötelezettségek aránya Eladósodottság mértéke Árbevétel arányos adózott eredmény

Adatok 8,57% 91,43% 46,89% 53,11% 113,27% 7,72%

Forrás: Saját szerkesztés, adatok: cég beszámolói A kötelezettségek aránya körülbelül 10%-kal csökkent, 53,11% az aránya ebben az évben, melynek jelentős része rövid lejáratú, azon belül is szállítói kötelezettség. Mivel a hiteleit törlesztette, így az eladósodottság mértéke csökkent 61,61%-kal. Az árbevétel arányos adózott eredmény stagnál. 4.2.3

2007-2009 üzleti évek elemzése

2007-ben közel azonos volt a mérleg szerinti eredmény, mint 2006-ban. A tárgyi eszközök 46,79%-kal nőttek, 2 millió Ft-tal növekedett a műszaki berendezések, gépek, járművek mérlegsor. Továbbra is megtörtént az amortizáció elszámolása. A forgóeszközök aránya 88,20 %, egyenlő részben oszlik meg a készletek, követelések és a pénzeszközök között. Forgóeszközökön belül a készletek aránya hasonló nagyságrendű, mint a tavalyi évben. A követelések a felére csökkentek, javult a fizetési

37


határidők betartása és a kintlévőségek beszedése. A pénztárban újból jelentős összeg található, több mint 10 millió Ft. Az eredménytartalék 16.711 eFt, ami az előző évek mérleg szerinti eredményeinek köszönhetően lett ilyen magas. A hosszú lejáratú hiteleit továbbra is törleszti, viszont újabb rövid lejáratú hitelt kénytelen volt felvenni a beruházásai miatt. Szállítói kötelezettsége változatlan nagyságrendű. Ebben az évben 20 millió Forinttal, vagyis 21, 63%-kal csökkent az árbevétel értéke. Ennek ellenére közel 20 millió Ft-tal növekedett az anyagköltség, míg az igénybevett szolgáltatások értéke közel ennyivel csökkent. Így az üzemi eredmény 60,66%-kal csökkent, ez abszolút értékben 6.766 eFt-t jelent. A fizetendő kamatok is jelentősen csökkentek erre az évre már. Ebben az évben 30. eFt társasági adót fizetett be a cég, amikor az adózás előtti eredménye 3.409 eFt volt. A mérleg szerinti eredmény 3.379 eFt lett, az előző évi 7.539 eFt-hoz képest. 7. táblázat: A 2007-es üzleti év főbb mutatói Mutatók Befektetett eszközök aránya Forgóeszközök aránya Saját tőke aránya Kötelezettségek aránya Eladósodottság mértéke Árbevétel arányos adózott eredmény

Adatok 11,80% 88,20% 51,19% 48,81% 95,35% 4,42%

Forrás: Saját szerkesztés, adatok: cég beszámolói A befektetett eszközök aránya minimálisan ugyan, de nőtt. A kötelezettségek aránya és az eladósodottság mértéke is az előző évhez képest csökkenést mutat, a hiteltörlesztések miatt. 2008-ban a mérleg főösszeg, 83.876 eFt lett. Csekély a befektetett eszközök aránya, hiszen csak 20,49%, pedig ebben az évben 10 millió értékben Landini vontatót, valamint 106 eFt értékben zsákbevarrógépet vásárolt a cég, így 14.646 eFt-ra emelkedett műszaki berendezések, gépek, járművek sora. A újonnan beszerzett gépek üzembehelyzése tovább emelte az értékcsökkenés értékét. A készletek 95, 67%-kal emelkedtek. Mind az anyagok, mind a befejezetlen termelés nőtt. Ebben az évben a társaság már növedék, hízó és egyéb állatok mérlegsorán is találunk értéket, 6.148 eFt-t, 38


csirke- és pulykatenyésztéssel kiterjesztette a tevékenységi körét. Az állattenyésztés beindításával és az értékesítés révén partneri körének kibővítésével, duplájára növekedett vevői követelése. A pénzeszközök is emelkedtek, de nem jelentősen, viszont pénzforgalmát már bankon keresztül bonyolítja. A kötelezettségek megint emelkedtek 67,39%-ra, bár a saját tőke összege is nőtt. A hosszú lejáratú kötelezettsége ismét nagyon megemelkedett a baromfitelep kialakításához szükséges hitel felvétele miatt. A szállítói kötelezettsége minimálisan bővült. Ebben az évben rendkívül magas árbevételre (153.667 eFt-ra) tett szert a Kft, ami köszönhető a sorozatos fejlesztéseknek. A saját termelésű készletek, több mint háromszorosára emelkedtek, mivel többrétű lett gazdasági tevékenysége. Ez a gazdasági fellendülés jelentős anyagi költségeket vonzott maga után, valamint a foglalkoztatottak száma is megemelkedett, ami a bér és járulék költségének növekedéséhez vezetett. Az üzemi eredmény kétszeresére nőtt, de ez nem látszik a mérleg szerinti eredményen, hiszen a fizetendő kamatok értéke 6.151 eFt. Nem járt el körül tekintően a hitelek felvételénél, nem elemezte, nem mérlegelte saját lehetőségeit. A mérleg szerinti eredmény 3.411 eFt, társasági adófizetési kötelezettség ebben az évben sem volt. 8. táblázat: A 2008-as üzleti év főbb mutatói Mutatók Befektetett eszközök aránya Forgóeszközök aránya Saját tőke aránya Kötelezettségek aránya Eladósodottság mértéke Árbevétel arányos adózott eredmény

Adatok 20,49% 79,51% 32,61% 67,39% 206,67% 2,22%

Forrás: Saját szerkesztés, adatok: cég beszámolói A kötelezettségek megint emelkedtek 67,39%-ra, bár a saját tőke összege is nőtt. A hitelfelvétel miatt az eladósodottság mértéke nagyon magas, a saját tőke kötelezettségekkel terhelt. 2009-ben a mérleg főösszeg 176.110e Ft. A tulajdonosok egy komoly beruházás mellett döntöttek, 85.306 eFt értékben, melyből a burgonyakombájn 40.000 eFt, a burgonyatermesztés gépei 45.200 eFt. A társaság a burgonya bemutatóra 36.000 eFt-t 39


passzív időbeli elhatárolást jelenít meg. Befejezetlen beruházásaként szerepel almaültetvénye 40.007 eFt értékben, amelyre 16.000 eFt állami támogatást kapott. Év végén az értékcsökkenést elszámolták költségként és a beszámolóhoz szükséges leltárakat is elkészítették. A forgóeszközök 40.425 eFt-ra csökkentek 74.950 Ft-ról, ennek fő oka a pénzeszközök változása (16.089 eFt-ról 277 eFt-ra). Pozitív a vevő követelések csökkenése, szinte felére apadt. A készleteknél az anyag és befejezetlen termékek csökkentek, viszont a csirke és pulyka készlet állománya megnövekedett. A hosszú

lejáratú

hitelekből

53.908

eFt

beruházási

hitel.

A

rövid

lejáratú

kötelezettségeknél duplájára nőtt a szállítói tartozások összege és jelentős összeg a hosszú lejáratúból átsorolás miatt itt található hiteltörlesztő részlet is. A mérleg szerinti eredmény ebben az évben nagyon jó lett, hiszen 17.390 eFt, ez több mint 4-szerese az előző évinek. Az árbevétel és az anyagjellegű ráfordítások jelentősen csökkentek. A kamatok nem nőttek annak ellenére, hogy a cég rengeteg hitelt vett fel. Az adózás előtti eredmény ebben az évben is megegyezik a mérleg szerinti eredménnyel, ami 17.390 eFt, mivel adóalapot csökkentő tételeket tudott a fejlesztési tartalék, támogatás, beruházás révén igénybe venni. Így nem kellett társasági adót fizetnie. Az állami támogatás miatt kötelezett volt könyvvizsgálatra, aminek eredménye korlátozás nélküli záradék. 9. táblázat: A 2009-es üzleti év főbb mutatói Mutatók Befektetett eszközök aránya Forgóeszközök aránya Saját tőke aránya Kötelezettségek aránya Eladósodottság mértéke Árbevétel arányos adózott eredmény

Adatok 77,05% 22,95% 25,41% 54,15% 213,16% 14,96%

Forrás: Saját szerkesztés, adatok: cég beszámolói A befektetett eszközök értéke 77,05% lett ebben az évben, még egy évben sem volt ilyen magas. 54,15% a kötelezettségek aránya,.. Az eladósodottság mértéke ugyan kis mértékben, de tovább romlott. Az árbevétel arányos jövedelmezőségi mutató, azt mutatja, hogy az adózott eredmény hozzájárult a saját tőke növekedéséhez 63,58%-kal. 40

Csőd-, végelszámolás, felszámolás számviteli feladatai a gyakorlatban 4.2.4

2010-2011 üzleti évek elemezése

2010.08.11-én a bank felszámolási eljárást kezdeményezett a cég ellen, ezért 2010.08.10-vel a vállalkozásnak el kellett készítenie a felszámolás előtti időszakot lezáró beszámolót. A mérleg főösszeg 141.760 eFt. A befektetett eszközök aránya nagyon magas, hiszen aktiválták az almaültetvényüket. A forgóeszközök 8.800 eFt-ra csökkentek 40.425 eFt-ról. A készletek megtizedelődtek, a befejezetlen termelés az előző évekhez képest visszaesett, az állatok értéke nullára csökkent. A vevő követelések harmadára estek vissza, a pénzeszközök nőttek. Ugyan a hosszú lejáratú hitelek összege nem változott, de a rövid lejáratúaké drasztikusan csökkent 41.461 eFt-ról 3.356 eFt-ra. A szállítói tartozásait nagymértékben kiegyenlítette, ebben az évben 2 millió Ft lett. A passzív időbeli elhatárolás értékcsökkenés arányosan fel lett oldva így már csak 8.924 eFt maradt. Az árbevétel az előző évhez képest nem változott, de az anyag jellegű szolgáltatások 125.284 eFt-ról 66.043 eFt-ra csökkentek. Az üzemi eredmény ennek köszönhetően 10 millió Ft-tal magasabb, mint az előző évben. Továbbá a pénzügyi ráfordítások tovább csökkentek, így ez sem rontotta az eredményt olyan nagy összeggel. Ebben az évben is megegyezett az adózás előtti eredmény a mérleg szerinti eredménnyel, ami egy rendkívül erős eredmény lett 31.088 eFt. 10. táblázat: A felszámolás előtti időszak főbb mutatói Mutatók Befektetett eszközök aránya Forgóeszközök aránya Saját tőke aránya Kötelezettségek aránya Eladósodottság mértéke Árbevétel arányos adózott eredmény

Adatok 93,79% 6,21% 53,49% 40,21% 75,18% 26,38%

Forrás: Saját szerkesztés, adatok: cég beszámolói Érdekes, hogy pont ebben az évben indítottak felszámolást a cég ellen, hiszen a kötelezettségek aránya 40,21%-ra visszaesett. Voltak évek, amikor mind a rövid lejáratú, mind a hosszú lejáratú hitelek jóval nagyobb összegben és arányban jelen

41


voltak a társaságnál, így az eladósodottság mértéke az utóbbi évekhez képest jóval alacsonyabb. A követező időszak, amelyről beszámolót készített a vállalkozás a felszámolás időszaka, 2010.08.11-től 2011.03.21-ig. Felszámolás időszakában a társaság működött, elvégezte a szokásos őszi-téli talajmunkákat, betakarítást, értékesítést. Az eljárás alatt a hitelezőkkel szoros kapcsolatot tartva sikerült megállapodni, így a felszámolás viszonylag rövid idő alatt lezárult. Az évben 99% feletti a befektetett eszközök aránya, ami nagyon magas. 56 millió értékben található almaültetvénye, míg 74 millió értékben gépek, járművek. A készletek értékesítésre kerültek a felszámolás alatt, a követelések összege minimálisra csökkent 35 eFt-ra. A pénzeszközök értéke 1.062 eFt. A hosszú lejáratú kötelezettségek 72.255 eFt-ra emelkedtek 53.908 eFt-ról. A rendkívüli bevételre 4.924 eFt-t feloldott a passzív elhatárolással szemben. A mérleg szerinti eredménye -66 eFt. 11. táblázat: A felszámolás alatti időszak főbb mutatói Mutatók Befektetett eszközök aránya Forgóeszközök aránya Saját tőke aránya Kötelezettségek aránya Eladósodottság mértéke Árbevétel arányos adózott eredmény

Adatok 99,16% 0,84% 35,14% 61,81% 175,90% -2,57%

Forrás: Saját szerkesztés, adatok: cég beszámolói A társaság 2011. 03. 22-től újra folytathatta tevékenységét. A tárgyi eszközök értéke az amortizációval csökkent. Újból beindult a gazdálkodás ezt mutatja a befejezetlen termelésnek 7.800 eFt-ra való növekedése. Hiteleit rendszeresen törleszti, amelyek után 788 eFt kamatot fizetett ki. Anyag és bérköltsége megfontolt, takarékos gazdálkodásra utal, így a mérleg szerinti eredménye 1.772 eFt.

42


12. táblázat: A csődeljárás előtti időszak mutatói Mutatók Befektetett eszközök aránya Forgóeszközök aránya Saját tőke aránya Kötelezettségek aránya Eladósodottság mértéke Árbevétel arányos adózott eredmény

Adatok 93,87% 6,13% 29,53% 70,47% 238,67% 7,69%

Forrás: Saját szerkesztés, adatok: cég beszámolói A befektetett eszközök aránya nagyon magas továbbra is, de újból van készlete. Nőtt a kötelezettségek és az eladósodottság mértéke is, ezért is döntöttek a csődeljárás mellett a cég vezetői. Az árbevétel arányos adózott eredmény viszont javult az előbbi évhez képest. A következő diagramon a saját tőke növekedésének mértéket szeretném bemutatni. Azért ezt a mutatót választottam, mert fontosnak tartottam, hogy milyen a mérleg szerinti eredmény a jegyzett tőkéhez viszonyítva, hiszen így kiderül mennyi eredményt produkált a cég. 7. ábra: A saját tőke növekedésének mértéke

Saját tőke növekedésének mértéke 1200,00% 1000,00% 800,00% 600,00% 400,00% 200,00% 0,00% -200,00%

Forrás: Saját szerkesztés, adatok: céges beszámolók 43


A sajt tőke növekedése 2004-ig szinte stagnált, majd 2006-ig egy gyenge emelkedés következett be, majd 2008-ig csökkent egy picit. Eddig az időszakig nincsenek nagy kiugrások a grafikonon, de 2009-ben hatalmas növekedésnek indult. A beruházások meghozták a várva várt eredményt, elkezdett növekedni a cég eredménye. 2010-ben a felszámolás előtti időszak mutatója éri el a tetőpontot, ekkor a legmagasabb a saját tőke növekedésének mértéke és mégis ekkor indult a vállalkozás ellen felszámolási eljárás. Az eljárás alatt szinte 0-ra esett vissza a mutató, majd a felszámolás utáni időszakban, vagyis csődeljárás előtt minimális növekedés tapasztalható. A következő diagramon fontosnak tartottam az eladósodottság mértékének bemutatását, hiszen ez az érték nagyon jól mutatja, hogy áll a cég pénzügyileg, mennyi kötelezettsége van a saját tőkével szemben. 8. ábra: Az eladósodottság mértéke

Eladósodottság mértéke 300,00% 238,67%

250,00% 206,67% 200,00%

213,16%

174,81%

183,26%

175,90% 150,00% 113,27% 100,00%

95,35% 53,54%

50,00% 0,00%

75,18% 42,21%

13,10%

Forrás: Saját szerkesztés, adatok: céges beszámolók

44


A vállalkozásnál az előtársaság idején magas volt a mutató majd, ahogy a cég kezdett beindulni, 2006-ig a mutató értéke kedvező volt. Majd ettől fogva 2008-ban és a felszámolás előtti időszakban volt a mutató 100% alatt. Vagyis a többi időszakban a saját tőke több mint egészében el volt adósodva a cég. A csődeljárás előtti időszakban a legmagasabb a mutató, így azt gondolom, a legjobbkor kérelmezte a cég a csődeljárást. A likviditási gyorsrátáról is csináltam egy diagramot, hiszen nagyon fontos, hogy mennyire likvid egy cég, főleg amikor pénzügy problémái keletkeznek. 9. ábra: A likviditási gyorsráta

Likviditási gyorsráta 3,00 2,83 2,50 2,29 2,11

2,00

1,88 1,53

1,50

1,39

1,00 0,80 0,50 0,00

0,48

0,46

0,12

0,06

0,00

Forrás: Saját szerkesztés, adatok: céges beszámolók A mutató minimális értéke 1,3 kell, hogy legyen. Sajnos, mint látjuk a Kft ezt több évben nem érte el.2002, 2005-2008 és a felszámolás előtti időszakban volt a mutató értéke 1,3 felett. 2004-ben nagyon gyenge volt a mutató majd hirtelen 2005-ben a legmagasabb. 2009-ben ismét visszaesés, majd a felszámolás előtti időszakban újabb

45


növekedés látható. A felszámolás alatt drasztikusan csökkent és ez tovább romlott a csődeljárás előtt.20

4.3 A csődeljárás megindítása 2011. 12. 29-én csődeljárási kérelmet nyújtott be a Krach Kft a Cégbírósághoz. Mivel nem folyt ellene felszámolási eljárás, így ez nem zárta ki a csődeljárás kezdeményezését. A vállalkozásnál korábban nem volt csődeljárás, így a 1991. évi XLIX törvény a csődeljárásról és a felszámolásról II. fejezet 7§ 3-as pontja sem befolyásolta az eljárás elindítását. Természetesen a kérelemhez csatolni kellett az erről szóló nyilatkozatot. 2011. 12. 30-én ideiglenes fizetési haladékot kapott a vállalkozás a Cégbíróság további döntéséig. A kérelemhez mellékelték a társaság alapító okiratát, (amelyben megtalálható volt az adós neve, székhelye, cégjegyzékszáma, adószáma), a 2011. 12. 23-án megtartott taggyűlési jegyzőkönyvet, ahol a csődeljárás elindításáról döntöttek a tulajdonosok. Továbbá tartalmazta a három hónapnál nem régebbi közbenső mérleget, nyilatkozatot arról, hogy ez a mérleg valós és megbízható összképet nyújt a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről. A kérelemhez csatolni kellett a hitelezők névsorát, a kötelezettségek összegét és lejárati idejüket, a társaság 10 hitelezői kötelezettséget tüntetett fel. 2012. 01. 04-én a zalaegerszegi Törvényszék végzést hozott, amiben visszavonásra került az ideiglenes fizetési haladék, mivel a kérelemben közölt szavazati arányok helytelenek voltak, a cégnek 15 napon belül lehetősége volt fellebbezni. A tulajdonosokat megillető szavazati arányok rosszul lettek feltüntetve, mivel helyes arány 100 szavazatból 100 lett volna, hiszen Kovácsné Horváth Jolánt 86 szavazat, míg Tóth Erikát 14 szavazat illeti meg a tagokat. Ennek ellenére a taggyűlési jegyzőkönyvben 2 igen szavazat szerepelt. 2012. 01. 23-án fellebbezést nyújtott be a társaság a Pécsi Ítélőtáblához, amelyhez csatolva lettek a helyes taggyűlési határozat mellett még további mellékletek is.

20

Amit a mérleg mutat, Céges dokumentumok, beszámolók

46


2012. 02. 13-án a Pécsi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az elsőfokú végzést és a végzéssel felkérte az elsőfokú bíróságot, hogy a csődeljárás elindításáról ismételten intézkedjenek. 2012. 02. 21-én vagyonfelügyelőt rendel ki a Krach Kft mellé. A vagyonfelügyelőt elektronikus úton jelöli ki a bíróság. Az eredetileg kijelölt vagyonfelügyelő társaság helyett, még aznap a bíróság az ügy súlyára és a gazdasági társaság sajátosságaihoz igazodva egy másik vagyonfelügyelőt rendelt ki, figyelemmel a Cstv.27/A./1/ bekezdésben foglaltakra. 2012. 02. 22-én végzést hozott a bíróság a csődeljárás elindításáról, melyben meghatározták, hogy az adóst a közzétételt követő 90 napot követő első munkanapig fizetési haladék illeti meg a Cstv. 10.§ /1/ bekezdésének 2. pontja szerint. 2012. 02. 23-án közzétették a csődeljárás tényét a Cégközlönyben, így ettől a naptól a cs.a toldattal használhatja a nevét és 90 napig fizetési moratóriummal élhet.21 13. táblázat: A hitelezői igények Hitelező neve 1. számú 2. számú 3. számú 5. számú 7. számú 8. számú 9. számú 10. számú 11. számú NAV

Hitel összege 27.185.987 3.846.588 5.553.009 16.517.512 11.000.000 2.570.754 487.473 2.323.750 9.479.751 663.580

Hitelező besorolása

nem biztosított biztosított nem biztosított biztosított nem biztosított nem biztosított nem biztosított nem biztosított nem biztosított moratórium alá nem eső

Forrás: Saját szerkesztés, adatok: csődeljárás dokumentumai

4.4 Egyezségi tárgyalások A csődtörvény célja a csődegyezség, ehhez azonban tárgyalásokra van szükség. A Csődtörvény 17§-nak 1. pontja kimondja, hogy az adósnak az eljárás kezdetétől 60 21

A csődeljárás dokumentumai

47


napon belül össze kell hívni a hitelezőket és egyezségi tárgyalást kell tartania. A tárgyalások célja a fizetőképesség helyreállítása és az adósságok rendezése. A nyilvántartásba vett hitelezőket személyesen, az ismeretlen hitelezőket pedig hirdetmény útján kell értesíteni az adósnak. A meghívót és mellékleteit a tárgyalás előtt legalább 8 nappal el kell juttatni a hitelezőkhöz. Fontos melléklet az előzetes egyezségi javaslat. A Krach Kft első egyezségi tárgyalását 2012. 03. 13. 11 órára tűzték ki. A meghívókat időben kiküldték, amely tartalmazta az adós adatait, a csődeljárás kezdőidőpontját és a tárgyalás helyét és idejét. A csődegyezségről jegyzőkönyvet és jelenléti ívet kell készíteni, amelyet a vagyonfelügyelőnek a tárgyalás után el kell jutatnia a Cégbírósághoz. A vagyonfelügyelő eleget tett ezen kötelezettségének, majd a jegyzőkönyvben biztosította a Bíróságot, hogy az adós az egyezségi tárgyalás előtti kötelezettségeit teljesítette, így megtörtént a hitelezők felhívása mind személyesen, mind országos napilap által. Továbbá az egyezségi javaslat kidolgozása is megtörtént, amit az adós a vagyonfelügyelő bevonásával készített. Az első egyezségi tárgyalásnak már az elején kiderült, hogy nem lesz határozatképes, hiszen a biztosított hitelezői kategóriában a hitelezők 9,6%-a jelent csak meg, míg a nem biztosított hitelezők 85,6%-ban képviseltették magukat. 14. táblázat: Az első egyezségi tárgyalás jelenléti íve Hitelező neve 1. számú 2. számú 3. számú 5. számú 7. számú 8. számú 9. számú 10. számú 11. számú NAV

Részt vett X X

Nem vett részt

X X X X X X X X

Forrás: Saját szerkesztés, adatok: csődeljárás dokumentumai A vagyonfelügyelő megnyitotta az egyezségi tárgyalást, majd javaslatot tett a jegyzőkönyv hitelesítőire, ezt a többi résztvevő kézfenntartással elfogadta. 48


Ezután következett a vagyonfelügyelő beszámolója. Tájékoztatta a hitelezőket, hogy lehetőségük van hitelezői választmányt alakítani, amelyhez a hitelezők egy harmadára van szükség. Majd közölte a jelenlévőkkel, hogy a tárgyalásnak három kimenetele van. Elfogadják a javaslatot, majd a bíróság befejezettnek nyilvánítja a csődeljárást. A másik lehetőség, hogy az adós átdolgozza tervét és a csődeljárást meghosszabbítják 180 nappal. A harmadik lehetőség, ha az adós nem vállalja a terv átdolgozását és a hitelezők sem kívánnak együtt működni, akkor a csődeljárást hivatalból megszünteti a Bíróság és felszámolási eljárás kerül elindításra. Majd ismertette a főbb határidőket, amelyeket az adósnak és a hitelezőknek be kellett tartaniuk: •

csődeljárás kezdő időpontja: 2012. 02. 23

•

30 napos igénybejelentési határidő: 2012. 03. 23

•

90 napos moratórium lejárta: 2012. 05. 23

•

egyezségi tárgyalást 45 napon belül kell megtartani

Megállapította a vagyonfelügyelő, hogy az adós a határidőket betartotta és az ügyvezető együtt működött. Ezután ismertette a nyilvántartásba vett hitelezői igényeket: •

nem biztosított kategória: 58. 600 eFt

•

biztosított kategória: 20.3604 eFt

•

moratórium alá nem eső: 663.580 Ft (Adóhivatal)

A nem biztosított kategória 586 szavazatot, míg a biztosított kategória 204 szavazatot ér. A moratórium alá nem eső összeg nem ér szavazatot. Elmondta továbbá a vagyonfelügyelő, hogy számlájára 556.639 Ft-os regisztrációs díj érkezett és eddig 125.000 Ft költség merült fel, 50.000 Ft ügyvédi díj, 50.000 Ft utazási és kapcsolódó költségek valamint 25.000 Ft postaköltség és hatósági eljárási díjak. Majd megkérte az adóst, számoljon be a vállalkozás munkájáról és a reorganizációs tervről. A cég ügyvezetője elmondta, hogy 7 hektáron már elültették a burgonyát, a további 100 hektáron pedig az eddig ismert arányokban lesz a növények termesztése

49


tavasszal. A vállalkozás vezetője ismertette még jövőre néző terveit is, elmondta, hogy jelentős megtakarításokat tervez. Az első egyezségi tárgyalásnak nem lett eredménye, hiszen a jelenlévők nem voltak határozatképesek, így nem volt szavazás sem. A hitelezők nem hoztak döntést, így további tárgyalásra volt szükség, amelyet még a moratórium lejárta előtt meg kell tartani. A második egyeztetési tárgyalás 2012. 05. 10-én 11 órakor került megtartásra az adós székhelyének Faluházában. A vagyonfelügyelő megnyitotta a tárgyalást. Majd tájékoztatta a hitelezőket, hogy a tárgyalást diktafonnal rögzíti és később az alapján készíti el a jegyzőkönyvet, a többiek ezt elfogadták. Ezután megválasztották a két jegyzőkönyv hitelesítőt. A vagyonfelügyelő felidézte az első tárgyalás eredményét és tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a 90 napos moratórium rövid időn belül lejár. A második egyezségi tárgyalás már határozatképes volt, hiszen a biztosított kategóriából a hitelezők 81,3%-a, a nem biztosított kategóriából 99,3% jelen volt. 15. táblázat: A második egyezségi tárgyalás jelenléti íve Hitelező neve 1. számú 2 .számú 3. számú 5 .számú 7. számú 8. számú 9. számú 10. számú 11. számú NAV

Részt vett X X X X X X

Nem vett részt

X X X X


50


Elmondta továbbá a vagyonfelügyelő, hogy hitelek az első csődegyezségi tárgyaláshoz képest nem változtak, sem összegben, sem kategóriában, egyet kivéve, az Adóhivatal moratórium alá nem eső követelését, mivel ezt közben kielégítette az adós. Az adós most is eleget tett 1991. évi XLIX törvény a csődeljárásról és a felszámolásról II. fejezet 17§-nak és időben elküldte meghívóit és a módosított reorganizációs tervet, amit az adós cég ügyvezetője Kovácsné Horváth Jolán ismertetett. Kovácsné elmondta, hogy a biztosított kategóriában a követelések 70%-t, míg a nem biztosított kategóriában a 25%-t tudnák az egyezség megkötését követő 90 napban egy összegben megfizetni. A hitelezőknek nem volt kérdésük az egyezségi javaslattal szemben, így a vagyonfelügyelő megkezdte a szavazást, ami szavazólapokon történt. Az összesítés után kiderült, hogy a biztosított kategóriában 39 igen és 165 nem szavazat érkezett, míg a nem biztosított kategóriában 229 igen és 349 nem. Így a csődegyezség most sem jött létre.

16. táblázat: Szavazás a csődegyezségről Hitelező neve 1. számú 2. számú 3. számú 5. számú 7. számú 8. számú 9. számú 10. számú 11. számú

Igen

Nem

X X X X X X X X


Újabb szavazás következett, hiszen lassan lejár a moratórium és lehetősége van a vállalkozásnak 180 nappal meghosszabbítani az ideiglenes fizetési haladékot. Természetesen akkor érdemes meghosszabbítani az eljárást, ha lehetőség van egy újabb terv kidolgozására, ezt vállalta az adós. A biztosított kategóriában valamennyi hitelező a moratórium meghosszabbítása mellett döntött, míg a nem biztosított kategóriában 307 szavazat, vagyis 53% döntött az eljárás folytatása mellett. A nem biztosított

51


kategóriában az 1. számú hitelező volt az egyetlen, aki nem kívánt további tárgyalásokat folyatatni. 2012. 05. 19-én a Cégbíróság közzétette honlapján a Krach Kft fizetési haladékának meghosszabbítását,

amelyet

a

szavazás

eredményeképpen

180

nappal

meghosszabbítattak. A vagyonfelügyelő a tárgyalás befejezése előtt még lehetőséget ad, kérdések felvetetésére, de mivel nem merültek fel, így a vagyonfelügyelő berekesztette a tárgyalást.22

4.5 Vagyonmérleg-tervezet A csődeljárás során vagyonmérleget és vagyonleltárt kell készíteni, amely segíti feltérképezni a vállalkozás vagyonát, illetve vagyoni helyzetét. Továbbá ha átfordul a csődeljárás felszámolási eljárássá, ez a mérleg lesz a felszámolás alapja. A vagyonmérleg és vagyonleltár fordulónapját a gazdasági társaság legfőbb szerve határozza meg, vagyis jelen esetben a taggyűlés. A vagyonmérleg egy négyoszlopos mérleg kimutatás, amely a vállalkozás vagyonát mutatja be. A vagyonmérleget a fordulónapot követő 3 hónapon belül el kell fogadnia a tagok gyűlésének. Megnevezés

Könyv szerinti érték

Átértékelés

Vagyonértékelés szerinti érték

Összeállításának szabályai: •

a vagyonmérleget zárás nélkül, folyamatos könyvelés mellett kell elkészíteni

•

a vagyonmérleget fordulónapra, a fordulónapi értékelés szabályai szerint kell elkészíteni, így le kell könyvelni minden olyan tételt, amelyet záráskor (elhatárolások, céltartalékok, écs, stb.)

•

a fenti tételeket nem tartalmazhatja a főkönyv, így vagy sztornózni kell, vagy a főkönyvi könyvelésen kívül kell ezeket a tételeket kontírozni

22

A csődeljárás dokumentumai

52


•

a vagyonmérleg fordulónapját követő gazdasági események nem lehetnek láthatóak a kimutatásban

•

nem

szerepelhet

benne

értékhelyesbítés,

értékelési

tartalék,

értékelési

különbözet, így az ezekkel kapcsolatos főkönyveket figyelmen kívül kell hagyni •

a valós értéken történő értékelésből adódóan az eredménnyel szemben elszámolt tételek nem, míg a saját tőkével szemben elszámolt értékelési különbözetek kerülnek kiszűrésre

•

a vagyonmérleg negyedik oszlopában, a saját tőkében csak a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék és a lekötött tartalék szerepelhet

•

az eredménytartalék lehet negatív előjelű

•

mivel a második és harmadik oszlop összege adja a negyedik oszlop értékét, így sem a második, sem a harmadik oszlop nem tartalmazhat mérleg szerinti eredményt, ehhez az kell, hogy az előző évi MSZE-t az eredménytartalék 3. oszlopában kell átvezetni

A vagyonmérleg-tervezetet könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell.23

4.6 Vagyonleltár-tervezet A vagyonmérleget vagyonleltárral kell alátámasztani, ezért meg kell, hogy egyezzen a felépítésük a könnyebb értelmezhetőség és átláthatóság miatt. Így oszlopai megegyeznek a vagyonmérleg oszlopaival, így azok a változások, amelyek a vagyonmérlegben találhatóak, tételesen láthatóak a vagyonleltárban is. Megnevezés

Könyv szerinti érték

Átértékelés

Vagyonértékelés szerinti érték

A vagyonleltárra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, melyek a beszámolóhoz készült leltárra. A vagyonleltár tételesen tartalmazza a vállalkozás eszközeit és forrásait. „Abban az esetben, ha a készleteknek nincs folyamatos mennyiségi és értéki nyilvántartása, akkor ezeknél tételes leltárfelvételt kell alkalmazni (ha van nyilvántartás,

23

A gazdasági társaságok átalakulása

53


akkor nem kötelező a mennyiségi felvétel), a többi eszköz az analitikus nyilvántartások alapján kerülhet be a leltárba (és ezen keresztül a mérlegbe).”24 A vagyonleltár esetében is három hónapon belül kell elfogadni a legfőbb szervnek.

4.7 Csődegyezség Az első tárgyalás határozatlanképtelen volt a Krach Kft-nél, így nem született döntés. A következő tárgyalás már határozatképes volt, de a hitelezőknek nem felelt meg az egyezségi

terv,

így nem

sikerült

csődegyezséget

kötni,

hanem

az

eljárás

meghosszabbítása mellett döntöttek. 2012. 08. 08-án 11-órakor a harmadik egyezségi tárgyalásra került sor az adós székhelyének Faluházában. A vagyonfelügyelő megnyitotta a tárgyalást, majd tájékoztatta a hitelezőket, hogy a jegyzőkönyvet Maga kívánja vezetni, ezt a többiek elfogadták. Ezután megválasztották a jegyzőkönyv hitelesítőket. A vagyonfelügyelő felidézi az utolsó tárgyaláson történteket, majd ismerteti, hogy meghosszabbított moratórium 2012. 08. 21-én lejár, így aktuálissá vált összehívni az egyezségi tárgyalást. A harmadik egyezségi tárgyaláson már nem képviseltetette magát a Nav, mivel az adós a már kiegyenlítette tartozását, így kikerült a hitelezői körből. Az egyezségi tárgyaláson a biztosított kategóriában a szavazatok 100%-a van jelen, míg a nem biztosított kategóriában a szavazatok 99,3%-a van jelen, így ez a tárgyalás is határozatképes. A 9. számú hitelező nincs jelen. Egyezség akkor köthető, ha mind a biztosított mind a nem biztosított hitelezői kategóriákban egyaránt megkapja a szavazatok többségét. A vagyonfelügyelő megállapította, hogy a hitelezők megkapták a módosított reorganizációs tervet, majd röviden ismertette az egyezségi javaslatot. A javaslat szerint

24

A gazdasági társaságok átalakulása

54


a biztosított kategória 70%-t, míg a nem biztosított kategória 25%-t tudnák az egyezséget követő 90 napon belül egy összegben kielégíteni. Az 1. számú hitelező kért egyedül szót, nehezményezte, hogy az adós nem volt elég együttműködő sem az eljárás előtt, sem az alatt. A hitelező úgy érzi, ez nem segíti elő az egyezséget. Ezután a vagyonfelügyelő szavazást tartott, melynek eredménye a következő: 17. táblázat: Szavazás a csődegyezségről Hitelező neve 1. számú 2. számú 3. számú 5. számú 7. számú 8. számú 9. számú 10. számú 11. számú

Igen

Nem

X X X X X X X X

Forrás: Saját szerkesztés, adatok: csődeljárás dokumentumai Így a biztosított kategóriában 203 igen szavazat, azaz 100%, míg a nem biztosított kategóriában 307 igen, azaz 53% döntött az egyezség mellett. A nem biztosított kategóriában 271 nem szavazat érkezett, ami 47%. Így létrejött a csődegyezség, melyről csődegyezségi megállapodás készült, amely tartalmazza a vállalkozás csődbe jutásának okait is. Ebből kiragadva az alábbiak nyomatékosan bemutatják a csőd folyamatát. A vállalkozást, mely az évek alatt többszörösére nőtt, mind az árbevételt, mind a tevékenységét illetően nem kímélte a válság. Nem tett jót sem a 2010-es szárazság, sem a 2011-es özönvíz, de a vállalkozás vezetője azt is belátja, hogy a gép beruházásokkal a cég túlvállalta magát. A vállalkozás nem véletlenül a téli időszakban indította el a csődeljárást, hiszen a mezőgazdaság speciális helyzete miatt télen nem realizálható az árbevétel. Az adós kidolgozta reorganizációs tervét melyet a 3. egyezségi tárgyaláson elfogadtak a hitelezők, így a

55


megállapodásban szereplő 90 napon belül kell biztosított kategória 70%-t, míg a nem biztosított kategória 25%-t kiegyenlíteni. Természetesen a megállapodás azokra a hitelezőkre is kiterjed, akik nem járultak hozzá az egyezség megkötéséhez. Majd a vagyonfelügyelő kiosztotta a csődegyezséget 3 példányban minden hitelezőnek az 1. számú hitelező az egyezség 5-ös pontjára hivatkozva kezdeményezi az egyezség végrehajtásának ellenőrzését. A biztosított kategóriában a 2. számú hitelező, míg nem a biztosított kategóriában a 7. számú hitelező lett a feladatra kiválasztva. A megállapodás után minden jelenlévő a vagyonfelügyelőt is beleértve aláírta a megállapodást, majd a vagyonfelügyelő ígéretet tett, hogy a megállapodásról készült jegyzőkönyvet mielőbb eljutatja a Cégbíróság részére. Miután létrejött a csődegyezség a vagyonfelügyelő berekesztette a tárgyalást.25

4.8 A csődeljárás utáni időszak számviteli feladatai Az adós 5 munkanapon belül köteles az egyezségi tárgyalás eredményét a Bíróságnak jelenteni. Ha létrejött az egyezség, akkor köteles mellékelni a kapcsolódó dokumentumokat, mint jegyzőkönyveket, megállapodásokat, nyilatkozatokat. Ezután a bíróság a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül köteles dönteni az egyezség jóváhagyásáról. Ha minden megfelel a jogszabályban foglaltaknak, akkor a bíróság végzést hoz, melyben jóváhagyja az egyezséget és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. Ha nem sikerült egyezségre jutni vagy az a jogszabályoknak nem felel meg, a bíróság elrendeli a cég fizetésképtelenségét és felszámolási eljárás megindítását.26 A vállalkozás életében kritikus időszak volt mind csődeljárás alatti időszak, de még kritikusabb az utána lévő, hiszen megállapodott az adós a hitelezőkkel, hogy 90 napon belül kielégíti tartozásai nagy részét, ehhez azonban megfelelő gazdálkodásra volt szükség.

25 26

A csődeljárás dokumentumai A számvitel nagy kézikönyve

56


A továbbiakban a cégnek nagyon kell figyelnie, hogy csak olyan beruházást vállaljanak el, amelyre tényleg szükség van, és amelyhez van némi önereje. Ügyelnie kell a cégvezetésnek arra, hogy egyszerre ne kezdjenek el több pénzügyileg jelentős fejlesztést. A cégnek minden évben elemzést kellett volna végeznie és láthatóvá vált volna, hogy folyamatosan nagyon magasak voltak az anyag jellegű ráfordítások. A rendszeres elemzés rámutatott volna a gazdálkodás folyamán megjelenő hibákra. Fontos elemzési terület az adósság állomány, melyet nem szabad 60% fölé engedni. A cégnek hatalmas tanuló pénz volt a csődeljárás alatt megtapasztalt nagy nehézségeket okozó eljárások tömkelege, amelyek végül is kivezették azokból a hibákból, amelyeket elkövettek és útmutatást adtak arra, hogy az elkövetkezendő időben azokat a hibákat még véletlenül se kövessék el.

57


5. Összefoglalás Dolgozatom témájául a csődeljárást, végelszámolási eljárást és felszámolás eljárást választottam, mivel aktuálisnak találom a témát. Nagyon érdekesnek találtam, amikor először láttam egy diagramon a csődeljárások, felszámolások, végelszámolások számát. Már akkor sem értettem miért nem indul több csődeljárás, ezért úgy gondoltam, hogy jobban

tanulmányozom

mindegyik

eljárást.

Megismerkedtem

a

menetükkel,

dokumentumaikkal. Ahogy jobban beleástam magam, az elméleti anyagba egyre biztosabb voltam, hogy nagyon izgalmas kérdést vetettem fel: Miért nem indul több csődeljárás? Kutatásaim során kiderült, hogy nincsenek tisztában a vállalkozások vezetői a fogalmakkal, ez meghatározza, miért indul kevés csődeljárás. A fentiek apropójaként a csődeljárást szerettem volna bemutatni a gyakorlatban, és ezzel bebizonyítani, hogy van remény és lehetőség a vállalkozás további működésére. Ha a bajba jutott cégek időben észlelik a válsághelyzetet és válságkezelő eszközöket alkalmaznak, akkor elkerülhető a felszámolási eljárás. A cég melyen keresztül bemutatom a csődeljárást, fantom néven szerepel. Ahhoz, hogy az egész folyamatot ismertetni tudjam, egy befejezett csődeljárásra volt szükségem. A cégbíróságon sikerült a Krach Kft-t találnom, adatai valósak, tükrözik a valóságot, ezen keresztül szerettem volna bemutatni azokat az életszerű megoldásokat, amelyet bármikor, bárhol lehet alkalmazni, hiszen a jogszabályok lehetőséget biztosítanak hozzá. A Krach Kft egy mezőgazdasággal foglalkozó cég melynek főtevékenysége a gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése. Az adós maga kezdeményezte a csődeljárást, mivel egy mezőgazdasággal foglalkozó cég télen nem tudja realizálni az ősszel befektetett munkát és alapanyagot. Alapító okiratában több melléktevékenység szerepel, ha valamely tevékenységét időben elkezdte volna folytatni a társaság, talán segített volna átvészelni a tél hónapjait. Továbbá jelentősen hozzájárult a cég vagyoni helyzetének romlásához a nagyon változékony időjárás és a természeti adottság is. A mezőgazdasági vállalkozásoknál 58


mindig ott van még egy tényező, az időjárás, amely 2009-ben az özönvíz, majd 2010ben a szárazság tette tönkre a termés nagy részét, így nem sikerült azt az árbevételt realizálni, amelyre számított a vállalkozás. A cégvezető saját bevallása szerint túlvállalta magát a cég a több milliós beruházásaikkal, amelynek nagy részét hitelből finanszíroztak. Elemzéseim alapján nagy problémát jelentett, hogy minden évben nagyon magasak voltak az anyagjellegű ráfordítások, amely több évben is túlszárnyalta az árbevétel összegét. Egyik évben az anyagköltség, rá következő évben az igénybevett szolgáltatások értéke volt kiugróan magas. Mivel tartozásaikat előre láthatóan pár hónapig nem tudták kiegyenlíteni, így rákényszerültek a fizetési haladék kérésére, hogy átvészeljék az árbevétel nélküli időszakot felszámolás nélkül. A csődeljárás kezdőidőpontja 2012. 02. 23. Ettől az időponttól fizetési moratórium kapott a vállalkozás, amelynek fő feladata lett a reorganizációs terv kidolgozása és a gazdálkodás visszaállítása eredeti menetébe. 2012. 03. 13-án tartották az első csődtárgyalást, amely határozatképtelen volt. A második tárgyaláson 2012. 05. 10-én nem született meg az egyezség, így felmerült a csőd meghosszabbítása és a felszámolás lehetősége. A hitelezők a csődeljárás meghosszabbítása mellett döntöttek, amennyiben az adós átdolgozza a reorganizációs tervét. 2012. 08. 08-án a hitelezőket meggyőzte a reorganizációs terv, mely szerint 90 napon belül a biztosított kategória 70%-t, a nem biztosított kategória 25%-t kiegyenlíti a cég. Létrejött a csődegyezség. A vállalkozás azóta nem került felszámolás alá, így a csődegyezség egyenlőre tartós. Mivel sikerült kielégíteni a csődegyezségben foglalt összegeket, így kötelezettségeik jelentősen csökkentek. Mint a dolgozatomban bemutatott cég is mutatja, az időben elindított csődeljárás és az, hogy a vállalkozás végig törekedett az egyezségre, helyre hozhat egy céget. Javaslatom szerint a bajba jutott cégeknek nem szabad megvárni azt az időpontot, amikor már nem lehet megmenteni a vállalkozásukat, időben cselekedni kell. Csődeljárást kell indítani. 59


6. Irodalomjegyzék Szakirodalom Csőke Andrea, Fodorné Lettner Erzsébet, Serényi György: Csőd felszámolás végelszámolás KJK-Kerszöv Kiadó, Budapest 2001 Dr. Sztanó Imre, Korom Erik: Amit a mérleg mutat mérlegmutatók vállalkozások és költségvetési szervek részére I. kötet Saldo Kiadó, Budapest 2002 Potondiné Dr. Varga Krisztina, Kovácsné Fecz Csilla: Vállalkozási praktikák 1. Csőd, felszámolás, végelszámolás Media Team Kiadó, Budapest 2003 Erős József: A felszámolás, a végelszámolás, a csőd számvitele Verzál Kiadó, Budapest 2001 Dr. Gál Judit, Dr. Adorján Csaba: A gazdasági társaságok átalakulása HVG-Orac Kiadó, Budapest 2010 Kardos Péter, Dr. Szakács Imre, Tóth Mihály: A számvitel nagy kézikönyve CompLex Kiadó, Budapest 2012

Törvények 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 2000. évi C. törvény a számvitelről 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 2006.

évi

V.

törvény a

cégnyilvánosságról,

végelszámolásról

Internetes források www. feketelista.hu

2012. 12. 26.

www. nav.gov.hu

2012. 11.10

Céges dokumentumok Beszámolók Csődeljárás dokumentumai 60

a

bírósági

cégeljárásról

és

a


7. Mellékletek Képletgyűjtemény 1. Befektetett eszközök aránya=

öö ö ö

x100

óöö

2. Forgóeszközök aránya= ö ö x 100

3. Saját tőke aránya=

á ő ö

á

4. Kötelezettségek aránya=

x100

öé

5. Eladósodottság mértéke=

ö

á

x100

öé á ő

x100 ó é

6. Árbevétel arányos adózott eredmény= é éíé ó á é x100 7. Saját tőke növekedésének mértéke=

é é

x 100

ő

óööé

8. Likviditási gyorsráta= ö á ú öé

Beszámolók adatai E S Z K Ö Z Ö K (A K T Í V ÁK)

Előtársaság

2002

2003

2004

2005

2006

A.

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

0

294

185

2.379

3.128

3.759

I.

IMMATERIÁLIS JAVAK

0

0

0

0

0

0

II.

TÁRGYI ESZKÖZÖK

0

294

185

2379

3.128

3.759

3.128

2.933

1. 2.

Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek,

826

61

Csőd-, végelszámolás, felszámolás számviteli feladatai a gyakorlatban járművek

4.

Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Tenyészállatok

5.

Beruházások, felújítások

6.

Beruházásokra adott előlegek

7.

Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

III.

BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

B.

3.

185

75

2.304

0

0

0

0

0

0

FORGÓESZKÖZÖK

17.919

7.101

10.065

7.499

32.658

40.091

I.

Készletek

8.630

5.292

8.422

7.316

6.078

13.645

1.

1.082

386

1.071

3.000

7.340

6.930

5.007

9.845

3.

Anyagok Befejezetlen termelés és félkész termékek Növendék-, hízó- és egyéb állatok

4.

Késztermékek

5.

Áruk

6.

Készletre adott előlegek

II.

Követelések

2.

4.

Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Váltókövetelések

5.

Egyéb követelések

6.

Követelések értékelési különbözete Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

1. 2. 3.

7.

800

5.018

0

38

117

6.030

24.012

4.190

22.528

38

117

1.840

1.484

III. ÉRTÉKPAPÍROK

0

0

0

0

0

0

IV. PÉNZESZKÖZÖK

4.271

1.809

1.605

66

20.550

2.434

1.604

15

20.507

2.393

1

51

43

41

1.

Pénztár, csekkek

2.

Bankbetétek

C.

AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN:

0

0

0

0

0

0

17.919

7.395

10.250

9878

35.786

43.850

6.326

6.538

6.676

6.946

13.022

20.561

F O R R Á S O K (P A S S Z Í V Á K) D.

SAJÁT TŐKE

62

Csőd-, végelszámolás, felszámolás számviteli feladatai a gyakorlatban I.

JEGYZETT TŐKE

II.

JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-)

III.

TŐKETARTALÉK

IV.

EREDMÉNYTARTALÉK

V.

LEKÖTÖTT TARTALÉK

VI.

ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK

VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

3.000

3.000

3.000

3.000

3.000

3.000

3.326

3.539

3.598

2.946

9.722

78

1000

300

3.326

212

137

270

6.076

7.539

11.593

857

3.574

2.932

22.764

23.289

13.359

5.949

5.949

E.

CÉLTARTALÉKOK

F.

KÖTELEZETTSÉGEK

I.

HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK

II.

HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉG

1.

Hosszú lejáratra kapott kölcsönök

2.

Átváltoztatható kötvények

3.

Tartozások kötvénykibocsátásból

4.

Beruházási és fejlesztési hitelek

5.

Egyéb hosszú lejáratú hitelek Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

10.000

8.

Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

3.359

III.

RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

6. 7.

1.

Rövid lejáratú hitelek Vevőtől kapott előlegek Kötelezettség áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Váltótartozások Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

6. 7. 8.

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

9.

Kötelezettségek értékelési különbözete Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

10.

3.574

2.932

9.405

17.340

3.432

979

ebből: az átváltoztatható kötvények

3.

5.

857

Rövid lejáratú kölcsönök

2.

4.

11.593

63

3.360

2.924

5.778

16.331

214

8

195

30


G.

PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK FORRÁSOK ÖSSZESEN:

17.919

7.395

2008

10.250

2009

9.878

35.786

Felszámo lás előtti időszak

Felszám olás alatti időszak

43.850

E S Z K Ö Z Ö K (A K T Í V ÁK)

2007

2011

A.

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

5.518

17.189 135.685

132.960

130.211 120.658

I.

IMMATERIÁLIS JAVAK

II.

TÁRGYI ESZKÖZÖK

5.518

17.189 135.685

132.960

130.211 120.658

4.

Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Tenyészállatok

5.

Beruházások, felújítások

6.

Beruházásokra adott előlegek

7.

Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

III.

BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

B.

FORGÓESZKÖZÖK

41.248

66.687

40.425

8.800

I.

Készletek

13.086

25.605

20.668

2.500

7.800

1.

4.350

400

15.107

6.416

2.500

7.800

3.

Anyagok Befejezetlen termelés és félkész termékek Növendék-, hízó- és egyéb állatok

6.148

13.852

4.

Késztermékek

5.

Áruk

6.

Készletre adott előlegek

II.

Követelések

16.685

27.256

19.480

4.388

11.495

25.000

12.419

4.225

1. 2. 3.

2.

1. 2. 3. 4.

Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Váltókövetelések

2.737

2.543

2.346

56.030

56.029

56.606

2.781

14.646

93.315

76.930

74.182

64.052

1.097

7.873

40.007

17

12.136

950

64

35

22

Csőd-, végelszámolás, felszámolás számviteli feladatai a gyakorlatban 5.

Egyéb követelések

6.

Követelések értékelési különbözete Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

7.

5.190

2.256

7061

163

35

22

III.

ÉRTÉKPAPÍROK

IV.

PÉNZESZKÖZÖK

11.477

13.826

277

1.912

1.062

51

1.

Pénztár, csekkek

10.402

44

262

1.615

9

51

2.

Bankbetétek

1075

13.782

15

297

1053

C.

AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN:

46.766

83.876 176.110

141.760

131.308 128.531

F O R R Á S O K (P A S S Z Í V Á K) D.

SAJÁT TŐKE

23.940

27.351

44.741

75.829

46.143

37.952

I.

JEGYZETT TŐKE

3.000

3.000

3.000

3.000

3.000

3.000

II.

JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-)

III.

TŐKETARTALÉK

IV.

EREDMÉNYTARTALÉK

16.711

20.440

20.351

41.741

43.209

33.180

V.

LEKÖTÖTT TARTALÉK

850

500

4000

VI.

ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK

VII.

MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

3.379

3.411

17.390

31.088

-66

1772

E.

CÉLTARTALÉKOK

F.

KÖTELEZETTSÉGEK

22.826

56.525

95.369

57.007

81.165

90.579

I.

HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK

II.

HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉG

2.515

38.598

53.908

53.651

72.255

64.530

1.

Hosszú lejáratra kapott kölcsönök

2.

Átváltoztatható kötvények

3.

Tartozások kötvénykibocsátásból

4.

Beruházási és fejlesztési hitelek

5.

Egyéb hosszú lejáratú hitelek Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

4.345

28.304

28.047 25.604

46.651 25.604

38.926 25.604

34.253

25.604

6. 7. 8.

2.515

65


III. 1.

RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

3.

Vevőtől kapott előlegek Kötelezettség áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Váltótartozások Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

6. 7. 8. 9. 10. G.

41.461

3.356

8.910

26.049

10.930

1.015

1.015

4.512

30.527

2.157

7.882

19.599

4

184

13

1.938

36.000

8.924

4.000

176.110

141.760

ebből: az átváltoztatható kötvények Rövid lejáratú hitelek

5.

17.927

Rövid lejáratú kölcsönök

2.

4.

20.311

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek értékelési különbözete Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

2.868 16.866

17.927

577

PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK FORRÁSOK ÖSSZESEN:

46.766

83.876

FŐCSOPORT, CSOPORT

Megnevezés 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele

131.308 128.531

ÉRTÉKEK eFt-ban Előtársaság

2002

2003 23.901

2004 24.648

2005 66.122

2006 97.612

6.543

26.021

23.901

24.648

66.122

97.612

7.340

6.270

5.007

7.883

7.340

6.270

5.007

7.883

1.191

8.595

8.592

02. Export értékesítés nettó árbevétele

I.

ÉRTÉKESITÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE

03. Saját termelésű készletek állományváltozása 04. Saját előállítású eszközök aktívált értéke

II.

AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTM. ÉRTÉKE

III. EGYÉB BEVÉTELEK Ebből: visszaírt értékvesztés 05. Anyagköltség

7.602

16.661

56.659

54.411

06. Igénybe vett szolgáltatások értéke

21.616

12.101

11.676

25.136

63

110

245

730

07. Egyéb szolgáltatások értéke 08. Eladott áruk beszerzési értéke

66

Csőd-, végelszámolás, felszámolás számviteli feladatai a gyakorlatban 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

IV. ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK

18.178

3

4.590

10. Bérköltség

29.281

28.872

68.580

98.455

1.188

1.961

2.419

2.754

31

63

11. Személyi jellegű egyéb kifizetések 12. Bérjárulékok

V.

480

784

956

1.401

1.668

2.745

3.406

4.218

15

109

109

201

249

SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK

VI. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS VI EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK I. Ebből: értékvesztés

2.484

21.158

14

26

16

11

A.

4.056

258

169

357

7.521

11.154

1

1

3

5

1

1

3

5

48

1.448

3.620

48

1.448

3.620

ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE

13. Kapott (járó) osztalék és részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Ebből: értékelési különbözet

VII PÉNZÜGYI MŰVELETEK I. BEVÉTELEI 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Ebből: Értékelési különbözet

IX. PÉNZÜGYI MŰV. RÁFORDÍTÁSAI

67

Csőd-, végelszámolás, felszámolás számviteli feladatai a gyakorlatban B.

PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII-IX)

C.

SZOKÁSOS VÁLLALK. EREDMÉNY

X.

RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK

0

0

1

-47

-1445

-3615

4.056

258

170

310

6.076

7.539

6.076

7.539

XI. RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK D.

RENDKÍVÜLI EREDMÉNY

E.

ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY

4.056

258

170

310

XII ADÓFIZETÉSI . KÖTELEZETTSÉG F. ADÓZOTT EREDMÉNY

730

46

33

40

3.326

212

137

270

6.076

7.539

3.326

212

137

270

6.076

7.539

22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék és részesedés

G.


FŐCSOPORT, CSOPORT

ÉRTÉKEK eFt-ban

Megnevezés 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele

2007 76.499

felszámol felszámol ás előtti ás alatti 2008 2009 időszak időszak 153.667 116.232 117.862 2.569

2011 23.029

76.499

153.667 116.232

23.029

02. Export értékesítés nettó árbevétele

I.

ÉRTÉKESITÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE

03. Saját termelésű készletek állományváltozása 04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke

117.862

2.569

6.935

21.256

20.268

2.500

7.800

6.935

21.256

20.268

2.500

7.800

III. EGYÉB BEVÉTELEK Ebből: visszaírt értékvesztés

7.615

120.044

25.761

15.998

7.170

13.362

05. Anyagköltség

72.260

156.210 107.702

66.043

2.032

18.556

06. Igénybe vett szolgáltatások értéke

8.044

6.334

16.841

11.448

564

2.943

381

478

641

213

13

77

II.

AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTM. ÉRTÉKE

07. Egyéb szolgáltatások értéke 08. Eladott áruk beszerzési értéke

2.410

09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

68

Csőd-, végelszámolás, felszámolás számviteli feladatai a gyakorlatban IV. ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK 10. Bérköltség

80.685

163.022 125.184

77.704

2.609

23.986

5.445

5.990

6.506

38

32

3.947

9.319

5.600

65

131

32

1.425

3.341

1.853

891

844

958

5.437

12.791

7.485

6.336

6.872

7.496

VI. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS

515

1.580

6.832

10.671

5.248

10.130

VI EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK I. Ebből: értékvesztés

24

18

16

8.785

4.388

9.556

22.744

32.864

4

6

12

3

1

4

6

12

3

1

983

6.151

5.366

1.779

788

983

6.151

5.366

1.779

11. Személyi jellegű egyéb kifizetések 12. Bérjárulékok

V.

A.

SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK

üzemi (üzleti) tevékenység

20 -4990

2.559

eredménye 13. Kapott (járó) osztalék és részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Ebből: értékelési különbözet

VII PÉNZÜGYI MŰVELETEK I. BEVÉTELEI 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Ebből: Értékelési különbözet

IX. PÉNZÜGYI MŰV. RÁFORDÍTÁSAI B.

PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE

788 -979

69

-6145

-5354

-1776

-787

Csőd-, végelszámolás, felszámolás számviteli feladatai a gyakorlatban C.

SZOKÁSOS VÁLLALK. EREDMÉNY

X.

RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK

3.409

3.411

17.390

31.088

-4990

1.772

4.924

XI. RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK D.

RENDKÍVÜLI EREDMÉNY

4.924

E.

ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY

3.409

XII ADÓFIZETÉSI . KÖTELEZETTSÉG F. ADÓZOTT EREDMÉNY

30

3.411

17.390

31.088

-66

1.772

3379

3.411

17.390

31.088

-66

1.772

3379

3.411

17.390

31.088

-66

1.772

22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék és részesedés

G.


70

NYILATKOZAT

Alulírott Kiss Kitti büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során.

Zalaegerszeg, 2012. 12. 20

______Kiss Kitti sk______ hallgató aláírása

Csőd-, végelszámolás, felszámolás számviteli feladatai a gyakorlatban

Recommend Documents