Szende Árpád Alpár díjas építészmérnök, szakmérnök, vezető tervező gyémántkoszorús igazságügyi szakértő, az MTA Építészettudományi Albizottsági tagja, nemzetközi színszakértő, a színdinamika tanára, szakíró, ügyvezető igazgató, az ÉTE Tudományos Tanács tagja, a BMGE meghívott előadója
A TERVEZŐ ÉS A TERVELLENŐR MEGVÁLTOZOTT FELADATAI, JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A GYAKORLATBAN Előadás a Fórum Média Kft. Ú J A L A P O K O N AZ É P Í T É S Ü G Y c. konferenciáján – Workshop Gólyavár rendezvényház – 1088 Budapest, Múzeum krt. 6. – 2013. 03. 08. Péntek, 14,00 - 16,00
Mottó:
„Az építészet az utolsó igazi kaland!”
José Rafael Moneo 1996-ban a Pritzker-díjjal, 2001-ben pedig a Mies van der Rohe-díjjal kitüntetett spanyol építész (Vallés 1937. május 9. -)
A 2013. 01. 01-TŐL HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK A TERVEZŐRE, TERVELLENŐRRE VONATKOZÓ SZABÁLYAINAK RÖVID ÁTTEKINTÉSE AZ 1997. ÉVI LXXVIII. TV. Az épített környezet alakításáról és védelméről
4.1 Szakma gyak
6/A. § (1) a) A települési önkormányzat (Főv. kerületi önkormányzat) aa) elláthatja az épített környezet helyi védelmét, a helyi építészeti értékek, a településkép, a rálátás és kilátás védelmét, az építményekben létesíthető rendeltetések körét, reklámelhelyezés követelményeit
ab) előzetes tájékoztatást ad az ügyfeleknek a helyi településrendezési előírásokról, javaslatot tehet a telek beépítésére, a településkép, az építészeti örökség megóvására, minőségi alakítására
ac) szakmai konzultációt biztosít b) a fővárosi önkormányzat a főépítész közreműködésével elláthatja az épített környezet, a helyi építészeti értékek és örökség védelmét
(2) b) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytathat le az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységek, reklámelhelyezések, rendeltetésmódosítások tekintetében
4.2 16. § (1) Településtervezési tevékenységnek minősül a Szakma gyak településrendezési eszköz elkészítése. Az építési beruházások támogatására kiírt, terület-igénybevétellel járó településfejlesztési pályázatok elbírálása során azok tartalma és a településrendezési eszközökben foglaltak összhangjának igazolása településrendezési szakértői tevékenységként végezhető. (2) A településtervezés, település-
rendezési szakértés a névjegyzéket vezető szerv engedélyével folytatható. 28. § (1) A helyi építési szabályzatban a területre előírt kiszolgáló utakat és a közműveket az újonnan beépítésre szánt, illetve a rehabilitációra kijelölt területeken legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani, mely önkormányzati feladat (jogszabály, megállapodás mást nem kötelez)
29. § (1) Településrendezési kötelezettség elrendelhető meghatározott időn belül (polgármester – reklámok megszüntetése – 50.000,- bírság) a) beépítési kötelezettség (ha nem kisajátítható, ha nem tudja, kérésére ki kell sajátítani) b) helyrehozatali(településképet rontó állapot miatt támogatás nyújtható, hatósági szerződés köthető) c) beültetési kötelezettség (meghatározott mód, rendeltetést meghaladó kltsg-et megtéríti) 30. § (1) Ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat másként állapítja meg (övezeti előírások változása), korlátozza (telekalakítási vagy építési tilalom), a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, kártalanítás illeti meg.
Településképi véleményezési eljárás 30/C. § (1) A polgármester (főépítész, ép-műsz tervtanács vélemény) a megkeresés beérkezésétől számított 15 napon belül az illeszkedési követelmény teljesítéséről véleményt adhat engedélykérelemhez (ha nem, hozzájárulást megadott) 8 Terv (4) A helyi építészeti-műszaki tervtanács feladata tanács
a) az illeszkedési szabályok érvényesülésének elősegítése, b) települési környezet, táj-, településkép, beépítési, építészeti jellegzetesség, látvány, helyi jelleg védelme c) a helyi építészeti értékek és örökség védelme.
Településképi bejelentési eljárás
30/D. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytathat le engedélyhez nem kötött tevékenység, a reklám, és rendeltetésmódosítás tekintetében (2) A bejelentést a polgármesternél kell kezdeményezni. A tevékenység megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester végzését 8 napon belül nem tiltja meg (3) A települési önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni 31. § (1) Az építmény elhelyezése során biztosítani kell: a) az építmény, a szomszédos építmények rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát, (2) Építményekkel kapcsolatosan érvényre kell juttatni az OTÉK-ot (3) Az országos építési szakmai követelményektől – külön jogszabályban meghatározott esetekben és módon – lehet eltérni
Építészeti-műszaki tervezés 32. § (1) Építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek minősül az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítéséhez, bővítéséhez, felújításához, átalakításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez,
lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének megváltoztatásához szükséges építészeti-
műszaki tervdokumentáció elkészítése és kormányrendeletben foglaltak szerinti ellenőrzése, továbbá a 33.§ (4) bekezdés szerinti tervezői művezetési tevékenység 33. § (1) b) a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartásáért (2012: CLVII. törvény 66. § 21. pontja hatályon kívül helyezte)
(2) Aki tervezői jogosultság nélkül végez építési engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervezési tevékenységet, azt az építésügyi hatóság közigazgatási bírsággal sújtja 34. § (2) Az építésügyi hatóság eljárásokat, ép. hatósági szolgáltatást folytat: a) építési engedélyezési elvi építési b) összevont eng.-i telekalakítási c) fennmaradási engedélyezési d) használatbavételi eng.-i e) bontási engedélyezési g) jogutódlás-tudomásulvételi f) engedély hatályának meghosszabbítása iránti engedélyezési h)használatbavétel tudomásulvét.-i i) OTÉK-től való eltérés eng.-i j) hatósági bizonyítvány kiállítása iránti k) kötelezési 1.1 l) végrehajtási m) szakhatósági Terv n) veszélyhelyzet esetén építési tevékenység tudomásulvételi dok
1.2 Terv dok
36. § (1) Építésügyi hatósági engedély akkor adható, ha a kérelem és mellékletei megfelelnek a jogszabályi szakszerűségi követelményeknek (2) Településképet, tájértéket érintő engedélyezéskor hatóság előírhatja különösen: a) jellemző helyi építőanyag használatát, jellegzetes építészeti forma helyreállítását, visszaállítását b) építménynek az értékvédelem, környezethez való illeszkedés követelményeinek megfelelő kialakítását c) építmény külső helyreállítását (pl. homlokzat,
nyílászárók színezését MSZ7300/2002.
egységes kialakítását,
cseréjét), előnyösebb építészeti megjelenést szolgáló egyéb munkákat (3-4) Jogorvoslattal elrendelt új eljáráskor az alapeljárás megindításakor hatályos építésügyi szabályok szerint kell eljárni, de az építtető számára kedvezőbbet alkalmazva. 43. § (1) Az építtető felel c) az ET - KT tervezőjének kiválasztásáért 6. Jog48. § (1) Szabálytalan a a) jogszerűtlenül, b) jogosulatlanul, szerűtlen c) szakszerűtlenül megkezdett, végzett tevékenység (5)ha azt helyi építési szabályzat, alapvető követelmények, szakmai szabályok, előírások megsértésével végzik, vagy az életet, egészséget, köz-, vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot, használatot eredményez
A tervezők kiválasztásának kritériumai A. Krebs és H. Kappei darmsadti mérnökök cikke szerint, a Deutsches Ingenieurblatt 1997/01-02. számában
1.3 Terv dok
A közbeszerzésekre a 92/50/EGK számú irányelv 36. pontja
a munkák odaítélésére két lehetséges kritériumot ad meg: odaítélés kizárólag a legalacsonyabb ár alapján - tiszta árverseny gazdaságilag legkedvezőbb ajánlat elfogadása - teljesítményverseny több egyedi kritérium alapján: • Szakmai képzettség o o
Van-e megfelelő szakképzettség? Hasonló létesítmények tervezésével szerzett-e megfelelő tapasztalatot?
• Személyi állomány o o
Tervezők szakképzettsége, tervezői, szakértői jogosultsága megfelelő-e? Vannak-e olyan főtervezők, vezető beosztásban dolgozók, akik: a munkatársak között optimálisan felosztják a munkát a munkavégzést koordinálják a megbízó és harmadik személyek között a tárgyalásokat legjobb tudásuk szerint lefolytatják?
o Az előzőekben említett személyek a feladat teljes időtartamára rendelkezésre állnak-e?
• Műszaki felszereltség o o o
Az iroda rendelkezik-e a feladat megoldásához számítástechnikai eszközökkel? Rajzos, grafikus ábrázoláshoz vannak-e a minőségi követelményeknek megfelelő eszközök? A feleknek történő adattovábbításhoz rendelkezésre állnak-e megfelelő berendezések?
1.4 Terv dok
• Megbízhatóság, és a határidő betartása o o
Tudja-e a tervező szavatolni a szerződések, határidők megtartását? Vannak-e az eddigi tervezési megbízások elvégzéséből eredő tapasztalatok?
• Tervezési díj o
A tervezési díj kritériuma az egyedül számszerűen megfogható tényező Hi = az egyes pályázók által kért tervezési díj (honorárium) Hm = az összes beérkezett pályázó tervezési díjainak középértéke Hi/Hm = viszonyszám, mely a pályázónak az átlagtól való eltérését mutatja Az átlagos pályázó a 3-as pontértéket kapja. Ha a pályázó tervezési díja 15%-kal vagy többel a középérték felett van, csak 1 pontot kap. Ha a honorárium 15%-kal a középérték alatt van, a megbízó szempontjából ez nagyon jó, 5 pont. A középérték alatt 15-25%-kal ajánló pályázó értékelésénél ismét csökkentést kell végrehajtani. Azt a pályázót, akinek tervezési díja több, mint 25 százalékkal a középérték alatt van, már eleve ki kell venni a teljes értékelésből, mivel fennáll annak a gyanúja, hogy a pályázó tudatosan dömpingárra törekedett, és ezáltal már nem várható minőségi teljesítmény.
A teljesítmény kritériumok értékelése pontjai nagyon kevés 1 kevés 2 átlagos 3 jó 4 nagyon jó 5
A teljesítmény kritériumok megnevezése Súlyozása szakmai képzettség 20-30 személyi állomány 15-20 műszaki felszereltség 15-20 megbízhatóság 20 tervezési díj 20 összesen: 100
52. § (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság az építési folyamat résztvevőivel szemben jogkövetkezményeket alkalmaz: a) figyelmeztetés b) hatósági kötelezés a szabálytalanság megszüntetésére c) tevékenység megkezdésének, folytatás ának megtiltása, leállítása d) bírság megállapítása e) a névjegyzéket vezető kamaránál eljárás kezdeményezése (2) Kamara a szakmagyakorlóval szemben jogkövetkezményeket alkalmaz: a) figyelmeztetés b) bírság megállapítása c) a tevékenység folytatásához szükséges jogosultság felfüggesztése d) a tevékenység folytatásának megtiltása 5.1 e) képzési és ismételt vizsgakötelezettség előírása Felelősség f) a névjegyzékből való törlés (3) A jogkövetkezményt úgy kell megállapítani, hogy figyelemmel kell lenni a) fokozatosság elvére b) szabálytalanság súlyára, következményeire c) kerülendő a párhuzamos jogkövetkezmény d) építési folyamat résztvevőinek felelősségi mértékére e) építmény jellegére, rendeltetésére, a szabálytalanság mértékére, a veszélyeztetés módjára, nagyságára, környezetre gyakorolt hatására
5.2 Felelősség
AZ ÉPÍTÉSI FOLYAMAT RÉSZTVEVŐINEK
F E L E L Ő S S É GMEGOSZTÁSI MÁTRIXA
5.3 Felelősség
7.1 52. § (4) Bírság a szabálytalan tevékenységek körében: Tervezői a) tervezésre vonatkozó szabályok megszegése bírság b) adatbejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása c) jogosulatlanul végzett szakmai tevékenység d) építési folyamat szerződéseiben szakmai szabályok megszegése e) összeférhetetlenségi szabályok megsértése, h) építési napló vezetésére vonatkozó szabályok megszegése i) állékonyságot, életet, egészséget, közbiztonságot veszélyeztető állapotot eredményező tevékenység j) az engedélyezés és ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok (6) A szabálytalanságot megállapító hatóság a felelőssel szemben köteles eljárást lefolytatni vagy kezdeményezni az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál vagy névjegyzéket vezető kamaránál. A megkeresett hatóság, névjegyzéket vezető szerv (kamara) a felelőssel szemben köteles az eljárást lefolytatni. 1.5 53/A. § (1) az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban az ügyfél Terv az engedély kérelmet elektronikusan is benyújthatja. dok (3) Ha hatósági eljárásba szakértőt von be, az ügyfelet közreműködésre kötelezheti
1.6 Terv dok
Az ÉTDR rendszerbe 2013. 01. 01-tól PDF/A (PDF for Archiving) típusú elektronikus dokumentumként lehet majd feltölteni a terveket, iratokat. A legtöbb tervező program nem képes PDF/A típusú elektronikus dokumentum készítésére – csak *.pdf – még azok sem, melyek egyébként beépített pdf kimenettel rendelkeznek (pl. Gstar CAD, DataCAD, ArchiCAD). A probléma egyik lehetséges megoldása egy ingyenes PDF nyomtató telepítése, mely képes ebbe a speciális formátumba menteni a terveket:
Bullzip PDF Printer (Magyar)(v9.2.0.1499)(4,6 MB) Telepítés: letöltés után futtassa a fájlt, majd kövesse a képernyőn megjelenő utasításokat. Telepítés után a Nyomtatók között találja „Bullzip PDF Printer” néven. Használat: Állítsa össze a rajzot a tervező programjában nyomtatáskész állapotba, mintha valóban kinyomtatná papírra. A nyomtatási beállításoknál válassza ki nyomtatónak „Bullzip PDF Printer”-t. Állítsa be a papír méretet, léptéket, kattintson a Nyomtatás ikonra/parancsra. Megjelenik a „Bullzip PDF Printer - Fájl létrehozás” párbeszédablak. A Fájl név mezőben adja meg a mentendő fájl nevét és mentési útvonalát. ,
1.7 Terv dok
Kattintson a Tulajdonságok fülre és pipálja ki a PDF/A-1b opciót. Végezetül kattintson a Létrehozás gombra. Az elkészült dokumentum automatikusan megnyílik az alapértelmezett PDF nézőjében, ha nem változtatta meg ezt a beállítást az Általános fülön. A dokumentumot a beállított mappában is megtalálja, melyet elektronikus úton (pl. e-mailben) továbbíthat az illetékes szervezet felé.
INFORMÁCIÓK - L I N K O G R A P H I A az elektronikus dokumentum előállításról A PDF/A a PDF ISO standardizált változata, melynek célja az elektronikus dokumentáció digitális archiválása. Jelenleg három szabványosított változata van (PDF/A-1 - amelyet az ISO 19005-1:2005 szabvány határoz meg, valamint a PDF/A-2 és a PDF/A-3 , amelyek az ISO 32000-1 szabványon alapulnak, és az ISO 19005-
a három változat közötti különbség a szabvány szerinti tartalmuk szerint értelmezhető. Az 1-es 2:2011 és ISO 19005-3:2012 szabványok határoznak meg). Leegyszerűsítve
változat az alapvető célt teljesíti, miszerint a fájl tartalmazza a használt betűtípusokat. A 2-es változat értelmezi már az átlátszóságot, használja a fólia fogalmat, míg a 3-as formátum lehetővé teszi, hogy a PDF mindenféle más formátumú tartalmat megjeleníthessen és magába foglaljon. Az ÉTDR projekt keretein belül megvalósuló szabályzás a digitális adatmegadást teszi
a számítógéppel segített tervezés esetén a kötelezően benyújtandó formátum a PDF/A lett. Nem korlátozta a jogalkotó, hogy a kötelezővé. Vektoros ábrázolat, például
fentebb említett melyik szabványt kell használni. Technikai kitételeket tettek csak (pl. 150, de maximum 300dpi felbontást kér - ami a lehelyezett fényképekre is vonatkozik). Az ArchiCAD 17-ben minden elérhető platformon ingyenesen biztosítani tudja magyar felhasználói számára a magas színvonalú PDF/A direkt mentés lehetőségét is.
http://www.bullzip.com/products/pdf/info.php http://www.pdfforge.org/pdfcreator http://www.archimage.hu
http://www.e-epites.hu/etdr http://www.mek.hu
(6) A miniszter építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató
elektronikus dokumentációs rendszert (ÉTDR), építésfelügyeleti tevékenységet támogató elektronikus építésügyi monitoring rendszert (ÉMO) működtet
(9) Az építésügyért felelős állami vezető mint adatkezelő, az építési folyamat alábbi résztvevőinek személyes adatait kezeli: e) építészeti-műszaki tervező 1.8 f) településtervező Terv dok g) településrendezési szakértő h) tervellenőr m) energetikai tanúsító (10) Az adatkezelő felsorolt személyek alábbi személyes adatait kezeli: a) természetes személyazonosító adatok b) lakcím, székhely c) adóazonosító jel, adószám d) a cég képviseletére jogosultak neve, adóazonosító jele, lakcíme e) a szakképzettség megnevezése, okirati száma, szakmagyakorlási jogosultsági névjegyzéki száma f) elektronikus ügyintézés, kapcsolattartás esetén az elektronikus levélcím, telefonszám g) bírságok, szankciók, fegyelmi büntetések
59. § (3) A miniszter a) a településfejlesztési, -rendezési és építésügyi dokumentációk országos központi tervtárának működtetéséről, fenntartásáról, fejlesztéséről, valamint a dokumentációk megőrzéséről és közérdekű hasznosításáról, b) a Nyilvántartás működtetéséről, fenntartásáról és fejlesztéséről, c) a nyilvánosság, a közösségi ellenőrzés, a tájékoztatási, információs feladatai teljesítéséről az országos illetékességű – a személyes adatok kezelése tekintetében adatfeldolgozóként kijelölt – Dokumentációs
Központ útján gondoskodik
(6) A Nyilvántartás adatállományában személyes adatok a közérdekű cél érdekében szükséges ideig, de legfeljebb 10 évig kezelhetőek (7) A Nyilvántartásban a) határidő nélkül nyilvántarthatóak és nem törölhetőek a személyes adatok az archiválandó dokumentumok esetében; ilyenek különösen: aa) tervdokumentációk esetében a tervező és az építtető adatai, ab) szakértői vélemények esetében a szakértő és a megbízó adatai, ac) építési napló és mellékleteiben rögzítetten az adott építési folyamatban résztvevők adatai 1.9 Terv dok
4.3 2012. évi CLVII. törvény Szakma a településfejlesztéssel, a településrendezéssel gyak és az építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról
1. § (5) Ha a szakmagyakorlási tevékenységet, mérnöki, építészeti tevékenységet cég, egyéni vállalkozó főtevékenységként folytatja, akkor – a cégjegyzékbe való bejegyzését, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában történő rögzítését
követő öt munkanapon belül – köteles a tevékenységét a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény rendelkezései szerint bejelenteni a székhelye szerint illetékes területi vállalkozást nyilvántartásba veszi.
kamarának. A területi kamara a
2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól l) szolgáltatási tevékenység: bármely önálló, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett gazdasági tevékenység, kivéve: termelő tevékenység, közhatalom gyakorlását m) szolgáltató: a szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás 21. § A bejelentésre alkalmazni kell a közigazgatási hatósági eljárásról szóló tv-t (Ket - ügyfél = bejelentő) 22. § (1) A bejelentés tartalmazza a) a szolgáltató nevét b) a szolgáltató lakcímét, szervezet esetén székhelyét c) a folytatni kívánt szolgáltatási tevékenység megjelölését d) az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságot szabályozó külön jogszabályban meghatározott adatokat
3. § (1) A területi kamara mérnöki, építészeti tevékenység jogszerűségének biztosítása, szakmai színvonalának javítása érdekében közfeladatokat lát el: a) első fokon engedélyezi a mérnöki, építészeti tevékenység, egyéb szakmagyakorlási tevékenység folytatását, vezeti a névjegyzéket b) ellenőrzi, hogy a tevékenységet csak az arra jogosultak végezzék ba) az építési engedélyek nyilvántartásába betekinthet, véleményt nyilváníthat, az építésfelügyeleti hatóságok éves ellenőrzési ütemtervének tartalmára javaslatot tehet, hatósági ellenőrzéseiben, célvizsgálataiban részt vehet bb) az illetékes hatóságtól tájékoztatást kérhet bc) az intézkedésre jogosult hatóságnál eljárást kezdeményez c) ellenőrzi, hogy tagjainak tevékenysége és annak minősége megfelel-e a jogszabályoknak, hatósági előírásoknak, szakmai követelményeknek, saját hatáskörben eljár, hatóságnál eljárást kezdeményez d) kivizsgálja a tagjait, szakmai és etikai panaszokat e) együttműködik az illetékes hatóságokkal, valamint a helyi önkormányzati szervekkel f) közreműködik a mérnöki, építészeti minőségellenőrzés rendszerének kialakításában, működtetésében g) igazolja az igazságügyi szakértői tevékenységhez, az építésügyi műszaki szakértői jogosultság meglétét h) értesíti az igazsági minisztert igazságügyi szakértő tagja kamarai jogviszonyának felfüggesztéséről, megszűnéséről, okáról, szakértői tevékenységre való jogosultság megszűnéséről
25. § (7) A kamarai tag egyidejűleg a lakóhelye szerint illetékes területi mérnöki és területi építész kamara tagja is lehet (8) A kamarai tagot a választása szerinti – a szakképesítése, tevékenysége alapján – szakmai tagozatba vagy tagozatokba is fel kell venni (9) Kérelemre a vállalkozást a szakmai kollégiumba is fel kell venni 34. § (1) Fegyelmi vétséget követ el az a tag, aki az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységre vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok, kamarai szabályzatok rendelkezéseit szándékosan vagy gondatlanul megszegi. (3) A fegyelmi eljárás jogkövetkezményei: a) a tevékenység folytatásának egy évig történő megtiltása b) a tevékenység folytatásának megtiltása 34/A. § (1) A fegyelmi vétség esetén kiszabható büntetések: a) figyelmeztetés b) pénzbírság (mértéke legfeljebb a szabálysértési pénzbírság legmagasabb összegének négyszerese) c) a kamarai tisztség viselésétől való, legfeljebb egy évig terjedő eltiltás d) a tagsági viszony legfeljebb egy évig terjedő felfüggesztése e) a
kamarából történő kizárás
7.2 Tervezői bírság
Az építésüggyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló
322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelettel módosított 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről
4.4 jogosultság
65. § - 9. § (6)-(9) + (10)-(11) A TERVEZŐ
igazolás
9. Jogosultságát a KT aláíró lapján névjegyzéki számmal igazolja Tanácsadó Felel a KT technológiai megvalósíthatóságáért mérnök KT-t szerződő fél birtokába adja, tervellenőrnek szakaszosan is Aki tervező, beruházás-lebonyolító, műszaki ellenőr együtt TANÁCSADÓ MÉRNÖK címen láthatja el. Tervezési program, ET műszaki teljesítmények = (legalább) KT, kiválasztású termékek teljesítmény adatai Ha előzőekben nincs kellő információ, rossz, KT-ben az elvárt teljesítményeket módosítani kell!
77. § - 22.-22/A. § (1) Az 1. sz. melléklet szerinti tartalmú KT. (2) A KT az Étv. 31. § (2) szerinti alapvető követelmények és egyéb előírások kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához, minden munkarészre kiterjedően, kellő részletezettségű információt, utasítást tartalmazza, meghatározza az összes anyag, szerkezet, termék, berendezés helyzetét, méretét, minőségét, mérettűrését. (3) A KT tartalma: ET + KV + jogszabályi esetekben biztonsági és egészségvédelmi tervből áll, ha: • a max. 300 m² szintterületű, 3!, vagy 1000 m³ br. térfogatú építmény(részt érintő) kivitelezés • a max. 1,5 m magasságú támfal esetén (4) A KT tartalma ezt meghaladó létesítménynél még:
• • • •
Tartószerkezeti KT (mon. vb., 5,4 m-nél nagyobb kiváltás, egy. szerk. 6,6 m-nél nagyobb fesztávú, tetőben a talpszelemen távolsága nagyobb 6,0 m 2 Épületgépészeti KT (30 kW-nál nagyobb hőtermelő berendezés esetén) Terv Épületvillamossági KT (7 kW-nál nagyobb teljesítményfelvétel esetén) dok Energetikai számítás jogszabály szerint
(5) Teljes KT. A többi esetben: • Az előzőekben meghatározott paramétereket meghaladó létesítmény esetén • Műemléki területen álló meglévő építmény esetén • Közhasználatú épület esetén • Üzemelés-technológiai tervet igénylő épület (gyártás-, javítás-, konyha-, egészségügyi t.) esetén (6) KT = jogerős ET, tudomásulvételi dok., melyért a TERVEZŐ FELEL! 22/A. § (1) A KT a követelményeket teljesíti, melyről a tervező nyilatkozik! (3) Ha nincs a KT-ben elvárt teljesítmény, a tervező, kivitelező, építtető közösen választja ki (4) Termékhelyettesítés esetén e tényt az Építési Naplóban rögzíteni kell.
78. § - 23. § (3) Az egyes különálló tervlapokon szerepeltetni kell az adott tervrajz pontos megnevezését és méretarányát önálló ábránként!
81. – 25-27/A. § Az e-építési napló: Az építési hatóság az építési-bontási engedély, tudomásulvétel határidejéig, bejelentésre egyetlen helyre gyűjtő, és egyetlen helyről elérhető e-naplót (főnapló, alnapló) készenlétbe helyez, és egyszer
használatos jelszóval hozzáférést biztosít az építtető részére a használatbavételi engedélyig, befejezésig. A fővállalkozónak az építtető adatok megadásával és jelszó generálásával biztosít hozzáférést. A fővállalkozó jelszó generálásával biztosít hozzáférést a felelős műszaki vezetőnek, alvállalkozóknak. Azokat a munkarészeket, amelyek nincsenek rögzítve az internetes alkalmazásban, helyszínen elérhetővé kell tenni, és az e-naplóhoz is kérésre hozzáférést kell biztosítani a bejegyzők, betekintők számára.
Bejegyezhetnek: vezetésre kötelezett, építtető, műszaki ellenőr, (írásbeli szerződés szerint) beruházás-lebonyolító, tervezői művezető, fő-, alvállalkozó, felelős műszaki vezető, építési hatóság, biztonsági és egészségvédelmi koordinátor, fedezetkezelő, hatóságok. Mellékletek: jogerős ép. engedély, -terv, KT, megvalósulási dokumentáció, tervezői művezető által átadott rajzok, számítások, hatósági iratok, jkv-k, FELMÉRÉSI NAPLÓ, TELJESÍTÉSIGAZOLÁSI NAPLÓ, elektronikus alvállalkozói, hulladék-nyilvántartás, teljesítménynyilatkozatok, mérési, üzembehelyezési jkv-k, kéményseprő nyilatkozat, dokumentum gyűjtőnapló, szervizkönyv. A nap végén a vezetésre kötelezett lezárja, ha nem, a rendszer zárja le.
Kötelező: 2013. 07. 01-én megkezdett kivitelezési tevékenységre Régi ÉN vezetése 2014. 01. 01-ig!
238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról 1. melléklet a 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelethez I. táblázat: A fővállalkozói szerződéshez, illetve a fővállalkozói munkavégzéshez kapcsolódó
jogsértő cselekmények esetén megállapítható bírság összegek
Jogsértő cselekmény megnevezése
Kivitelezési dokumentációt készítő tervező
3. Nem megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező foglalkoztatása, foglalkoztatás elfogadása, ha építtető a foglalkoztató
150.000,- Ft + 0,01 × SZÉ (építmény számított értéke) legfeljebb 500.000,- Ft
4. Nem megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező foglalkoztatása, foglalkoztatás elfogadása, ha kivitelező a foglalkoztató
150.000,- Ft + 0,01 × SZÉ legfeljebb 500.000,- Ft
5. Az engedélyezési dokumentáció és a kivitelezési dokumentáció összhangjának hiánya
100.000,- Ft + 0,01 × SZÉ legfeljebb 500.000,- Ft
19. A kivitelezési dokumentáció készítésére vonatkozó írásbeli tervezői szerződés hiánya
80.000,- Ft
7.3 Tervezői bírság
REFLEXIÓK:
Vélekedés:
3 Terv ellenőrzés
„A gyenge tervek alapján, befejezetlen, hibás épületek esetében a lassacskán elmúló szégyenen kívül tulajdonképpen nincs különösebb jelentősége a dolognak.”
Épített környezetünk sok hibát, hiányosságot tartalmaz Megszüntetéséhez, csökkentéséhez szükséges: o Ismerete • Előfordulása • Fajtái o Diagnosztika o Terápia
Épített környezet elemeit (település – építmény /épület, műtárgy, kisarchitektúra, műalkotás/ – épületszerkezet /anyag, ép.szerk., vezeték, berendezés/) érő hatások: o Öregedés (idő + külső hatások) o Ember „áldásos” tevékenysége
Charles Baudelaire
A romlás virágai című versciklus Egy dög című verse
„És hiába, ilyen mocsok leszel, te drága, ilyen ragály és borzalom, szemeim csillaga, életem napvilága, te, lázam, üdvöm, angyalom!”
ÖREGEDÉS
5. aranyszürke 4. földbarna 3. égetett okker
2. narancsokker 1. achátbarna
Ybl Miklós: Festetics palota – Andrássy Egyetem
Ybl Miklós: Festetics palota – Andrássy Egyetem: hercegi dolgozószoba mennyezete
Ybl Miklós: Festetics palota – Andrássy Egyetem: díszlépcsőház
Az építési hibák fogalma a hibás teljesítés meghatározása Az építési hibákkal azért szükséges foglalkozni e tárgykörben, mert a tervezési hiányok és hibák is építési hibák, továbbá evidens összefüggések találhatóak a tervezési tevékenység és az építési hibák között. A tervellenőrzési tevékenység során pedig éppen a tervezés kapcsán keletkezett hiányok és hibák – mint építési hibák – felderítése a cél, annak érdekében, hogy ne legyenek közvetlen okozói az építési kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hibáknak.
Többször módosított 1959. IV. tv. Polgári Törvénykönyv 305.§(1) „olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog nem felel meg a teljesítéskor a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak”. Teljesítés Ptk. 277. § (1): „A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy azt rendeltetésének, illetőleg a szerződésben kikötött vagy egyébként a szerződéskötéskor a kötelezett által ismert célnak megfelelően lehessen felhasználni.”
(2) „A kötelezettnek a szerződés teljesítése érdekében úgy kell eljárnia, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.” Ez azt jelenti, hogy a kötelezett a teljesítéskor megfelelő gondossággal, a társadalmilag elfogadott gazdasági szinten teljesítsen, mely átlagos gazdálkodótól (tervező - kivitelező) elvárható.
A szabványok a tudomány és a technika olyan elismert eredményeit tükrözik, amelyek már átmentek a gyakorlatba, és általánosan megkövetelhetők, figyelemmel a gazdasági adottságokra is. A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. tv. 6. § (1):
,,a nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes”, de az önkéntesség nem azt jelenti, hogy alacsonyabb színvonalat teljesíthet a szolgáltató, hanem legalább a nemzeti szabványban kikötött vagy annál magasabb színvonalat (pl.: DIN, CEN /EU szabvány/) 4. § (1) A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb.
de jure: önkéntes - de facto: gyakorlatilag kötelező alkalmazás A szabvány használata kötelező: 1. Jogszabály szabványra hivatkozik A szabványokra való hivatkozás módjai: Dátummal (merev hivatkozás): évszámmal jelzett konkrét változatát kell alkalmazni Dátum nélkül (rugalmas hivatkozás): a vizsgált időszakra érvényes változatot kell alkalmazni Általános hivatkozás (szövegszerű utalással), pl.: a vonatkozó MSZ-ek szerint kell kialakítani
2. Jogszabályban előírt szabvány szabványra hivatkozik (egymásra épülés) 3. Szerződés keretében (hivatkozás, mellékletben, tervdokumentációban) 4. Bírósági perekben (lásd: Ptk teljesítés - szabványosítás főcélja közti ekvivalencia)
A hibák észlelési időpontjai (4 időponttal jellemezhető): 1. a tervezés-kivitelezés közben, illetve azt követően (részátadás, átadás) azonnal közvetlenül (nyílt hiba) a tervdokumentáció felhasználásának idején, ha a kivitelezés a terv szolgáltatásától számított három éven belül megkezdődött, a terv hibája miatt érvényesíthető szavatossági jogok elévülési idejének kezdete a terv alapján kivitelezett szolgáltatás teljesítésének időpontja [Ptk. 410 § (1)]. A tervdokumentációk átadás-átvételét követő három év után kezdődik meg a kivitelezés, a felek megállapodhatnak abban, hogy a vállalkozó tervező a tervet felülvizsgálja, és nyilatkozik a terv kivitelezésre való alkalmasságáról vagy megváltoztatásának szükségességéről, illetve a tervet áttervezi, a megrendelő pedig díjat fizet [korszerűségi felülvizsgálat – Ptk. 410 § (2)];
2.
a tervezést-kivitelezést követően (részátadás, átadás) rövid határidőn belül (1-6 hó), használat közben észlelhető meghibásodás. E határidő vonatkozik a szavatossági jogok érvényesítésére és elévülésére is a Ptk. 308. § (1) bekezdése szerint figyelembe véve a kötelező alkalmassági idő [11/1985. (VI. 22.) ÉVM–IpM– KM–MÉM–BkM rendelet, az egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről] határidejének (5 és 10 év) irányadó jellegére.
3. a tervezést-kivitelezést követően (részátadás, átadás) 1-3 éven, ill. kötelező alkalmassági idő (korszerűsítési kötelezettség) tartamán – belül (jogvesztő határidők), használat közben észlelhető hiba 4. az építési hiba jelentkezésekor, egy szakértői vizsgálat esetén feltárva a terv-kivitelezés hibája, hiánya (rejtett hiba)
A tervdokumentáció hibája sokszor az észlelő által közvetlenül észlelhető elem megjelölésével perfektuálódik, és a vizsgálati – tervellenőrzési – metodika biztosítja, hogy az – esetleg több elemből álló – hibacsoport megállapítást nyerjen teljes körűen, a megfelelőségi vizsgálatok eredményeképpen.
A megfelelőségi vizsgálat során azt kell vizsgálni és megállapítani, hogy a vizsgálat tárgya mennyiben felel meg a rá vonatkozó követelményrendszernek. Példa:
KÖVETELMÉNY: 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet: az országos településrendezési és építési követelményekről HELYISÉGEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI - Helyiségek méretei, kialakítása • „85. § (1) A helyiségek, terek méreteit, kapcsolatait, körítő szerkezeteit, nyílászáróit, beépített berendezéseit a rendeltetésüknek megfelelően kell megvalósítani. (11) A helyiség akkor használható mindenki számára akadálymentesen, ha a) a helyiség bejárati ajtaja akadály nélkül megközelíthető, b) a helyiség mérete és kialakítása a rendeltetéséhez szükséges berendezési és felszerelési tárgyak elhelyezésével együtt alkalmas a fogyatékos személyek által történő használatra és mozgásra.” • Lakás 105. § (1) A lakás olyan huzamos tartózkodás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, melynek lakóhelyiségeit úgy kell kialakítani, hogy azok együttesen tegyék lehetővé a) a pihenést (az alvást) és az otthoni tevékenységek folytatását, b) a főzést, mosogatást és az étkezést, c) a tisztálkodást, a mosást, az illemhelyhasználatot, d) az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolását tervezési program szerint. (2) A lakószoba a lakás minden olyan közvetlen természetes megvilágítású és szellőzésű, fűthető, huzamos tartózkodás céljára szolgáló, legalább 8 m2 hasznos alapterületű helyisége, amely lehetővé teszi az (1) a) szerinti tevékenységek folytatását, és az azokhoz kapcsolódó berendezések elhelyezését. • 99. § (9) Élelmiszer tárolására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló helyiségből WC, vizelde szerelvénnyel felszerelt helyiség közvetlenül nem nyílhat.
Vizsgálati eredmény
Megfelelőségi vizsgálat eredménye:
N e m megfelelő!
A rossz példa terjed: PLÁZA – LAKÁS !?!
Megfelelőségi vizsgálat eredménye: N e m megfelelő!
A megfelelőségi vizsgálatok fajtái: Jogszabályi
általános és eseti hatósági előírásoknak való megfelelőség
Műszaki - technológiai szabályozási
(magyar) szabványossági, termékszabványossági műszaki irányelvi ajánlási, segédleti tervezési előírásoknak kivitelezési előírásoknak üzemeltetési előírásoknak szakmai szabályoknak (szakkönyvben, folyóiratban, kiadványban, tudományos dolgozatban, tanulmányban követelményként megfogalmazottaknak)
használati igényszinti látens igényszinti megfelelőség
Fenntarthatósági megfelelőség
Ökológiai Szociális Gazdasági
Pénzügyi szabályozási Átadott dokumentumoknak
szerződésnek, megállapodásnak tervdokumentációnak költségvetési kiírásnak egyéb dokumentumoknak, iratoknak való megfelelőség
Adatgyűjtéssel, kutatással beszerzett dokumentumoknak való megfelelőség
térképtári tervtári levéltári földhivatali költségekre vonatkozó archi-informatikai egyéb adattári (pl.: geotechnikai adattári), adatbázisadatoknak való megfelelőség
Ha a hiba aggálymentesen állapítható meg, a vállalkozót fel kell hívni:
R E P A R Á C I Ó R A:
vagy kijavítás teljes körűen, ésszerű határidőn belül •
A hibák lényegében mindig javíthatóak, legfeljebb: a kijavítást az eredeti vállalkozó o nem képes elvégezni erőforrásainak elégtelensége emberi szaktudás, létszámhiány miatt eszközök, gépek, segédeszközök, segédszerkezetek hiánya miatt technológia felhasználhatóságának hiánya miatt o nem akarja elvégezni, az írásbeli felszólítás ellenére sem • a kijavítás olyan sokba kerül, hogy érdemesebb árcsökkentést alkalmazni • a kijavítás olyan mérvű beavatkozással jár, hogy az cserének, újra-előállításnak minősül
vagy árcsökkentés (díjleszállítás)
a megbomlott értékegyensúly helyreállításának érdekében, a levonási szabályok szerinti minőségi a hibák, hiányok kiterjedtségének, előfordulási mértékének megfelelően Legfelsőbb Bíróság elvi állásfoglalásai szerint Vizsgálandó, megállapítandó szempontok (Legf. Bír. Gf. IV. 30.308/1983. sz.): Értékcsökkenés, értékváltozás
Használhatóság változása Élettartam változása Esztétikai megjelenés változása A kijavítás, illetve újra-előállítás értéke, jellege, mértéke (csere /L. 1983. évi 1. sz. BH. 33. sz.je./)
melyben kimutatást nyer a hiba
a 3/1982. (I.20.) ÉVM-ÁH számú rendelet az építési-szerelési árakról szóló 3/1980. (I.19.) ÉVM-ÁH számú rendelet módosításával – melyet már régen hatályon kívül helyeztek – alapján kialakított és alkalmazott bírói gyakorlat, az alábbi szakmai minősítés elvi alapjait, „ökölszabályait” alakította ki a gyakorlatban, miután az építési-szakipari munkák minőségi követelményeit a szabványok (MSZ) minőségi osztályozástól független és függő előírásai szerint, a munka a minőségi követelmények kielégítésétől függő I., II., III. osztályba és osztályon kívüli besorolásával minősítették.
LEVONÁSI „ÖKÖLSZABÁLYOK” Ha a szerkezet a minőségi osztályozástól független követelményeknek sem felel meg, akkor az nem megfelelő – alkalmatlan –, nem javítható, csak cserélhető, illetve bontás után újra megvalósítható, mely esetben az alkalmazható levonás mértéke, az esetlegesen újra alkalmazható anyag mértékétől függően: Ha a szerkezet I. osztályú, az alkalmazható levonás mértéke: II. osztályú, az alkalmazható levonás mértéke: III. osztályú, az alkalmazható levonás mértéke: osztályon kívüli, de még használható:
- 100 % -0% -8% - 15 % - 25 % - 50 %
osztályon kívüli, de részben használható: A kontár munka (vállalkozási, iparűzési engedély nélkül végzett munka, adófizetés, járulékfizetés, telephelyfenntartás és építéshelyi általános költségek, valamint bruttó fedezet finanszírozása, garancia vállalása nélkül) miatt – a kialakult gyakorlat szerint – alkalmazható levonás mértéke a díjból:
- 50 %
ÁRCSÖKKENTÉS (DÍJLESZÁLLÍTÁS) SZÁMÍTÁSA D = (ÉAv/ÉAo+ÉDv/ÉDo)×é + Hv/Ho×h + Cv/Co×c + Ev/Eo×e + Kv/Ko×k ahol:
D ÉAv ÉAo ÉDv ÉDo é Hv Ho h Cv Co c Ev Eo e Kv Ko k
= árcsökkenés (díjleszállítás) mértéke %-ban = anyagra vonatkozó értékcsökkenés (változás) mértéke = anyagra vonatkozó érték figyelembe veendő a teljes ép.szerk., tétel, tételcsoport, munkanem, ép.rész, épület értéke = munkadíjra vonatkozó értékcsökkenés (változás) mértéke = munkadíjra vonatkozó érték figyelembe veendő a teljes ép.szerk., tétel, tételcsoport, munkanem, ép.rész, épület értéke = értékváltozásra vonatkozó súlyozó faktor = használhatóság korlátozottságának (változásának) mértéke = rendeltetésszerű és biztonságos használhatóság értéke = használhatóságra vonatkozó súlyozó faktor = csökkenő élettartam (változás) mértéke = teljes élettartam (ciklus) értéke = élettartamra vonatkozó súlyozó faktor = esztétikai állapot csökkenésének (változásának) mértéke = hibátlan esztétikai állapot értéke = esztétikai állapotra vonatkozó súlyozó faktor = kijavítási érték mértéke = épületszerkezet értéke = kijavítási értékre vonatkozó súlyozó faktor
ÉRTÉKCSÖKKENÉS
∑ 263 lakás, 15.496,54 m², 2.989.685.895,- Ft 375.095.529,- Ft - 12,55 % - 11.367.627,- Ft/lakás - 192.926,- Ft/m²
NAGYPANELES TECHNOLÓGIÁJÚ LAKÓÉPÜLETEK HŐSZIGETELÉSÉVEL KAPCSOLATOS PR OB LÉ MÁ K ENERGETIKAI
FINANSZÍROZÁSI
ÉPÜLETGÉPÉSZETI fűtés hűtés melegvíz-ellátás szellőzés
ORGANIZÁCIÓS
ÉPÜLETVILLAMOSSÁGI erősáramú gyengeáramú
SZOCIOLÓGIAI
ÉPÜLETSZERKEZETI
TÁRSADALMI össztársadalmi kisközösségi
Juharyné Dr. Koronkay Andrea docens vizsgálata BMGE Építészmérnöki kar, Éplületszerkezettani Tanszék
Műanyag hab hőszigetelés hatása a fal hangszigetelésére
LAKÁSGAZDÁLKODÁSI ÉLETMÓD VÁLTOZTATÁSI
A tervdokumentációnak meg kell felelnie a követelményrendszernek: a jogszabályok előírásainak a vonatkozó szabványok előírásainak a szakmai szabályoknak
A tervdokumentáció legyen: jogszerű szakszerű o melynek érdekében a tervező altervezőket alkalmazhat a kompetenciáknak megfelelően, szükség szerint szakértő(ke)t kérhet fel, meghatározott szakkérdések véleményezésére
VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK Az 1990-es évek elején a jogalkotó arra a következtetésre jutott, hogy a piacgazdaságban a szerződésekre vonatkozó részletes szabályokat nem az államnak, hanem a piaci szereplőknek kell meghatározniuk. A magánjogi megállapodásokra vonatkozó kötelező előírások többsége megszűnt, így egyebek mellett 1993-ban a gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseiről szóló 7/1978. (II. 1.) MT (Miniszter Tanácsi) rendelet is hatályát vesztette, melytől a felek csak annyiban térhettek el, amennyiben ezt az egyes rendelkezések megengedték, és amely alól kivételt csak a tervezői művezetési szerződésre vonatkozó rendelkezések jelentettek. Ezután nem volt jogszabály, amely az építési, tervezési szerződés feltételeit, biztosítékait rögzítette volna. A 16/1998. (VI. 3.) KTM rendelet, a településrendezési és építészeti tervpályázatok részletes szabályairól érinti a tervezési program kérdéskörét, ám hatályon kívül helyezték 2004. 05. 01-jén. A következő jogszabály, a 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentációtartalmáról (Kivitelezési kódex) címmel rendelkezett e témában, mely kötelezővé tette az építési és tervezési szerződések írásba foglalását, és kötelezővé tett néhány szerződéses elem alkalmazását. Ezzel egy időben helyezték hatályon kívül a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendeletet az építészeti műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről. E korból jelenleg csak a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet, az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló maradt fenn jelenleg 2012. 07. 01-i módosításával hatályban, de csak az építészeti műszaki dokumentáció c. fejezete (47-50. §), és az erre vonatkozó 5. számú melléklete: építészeti-műszaki dokumentáció tartalma címmel. Ez lényegében az építési engedélyezési tervdokumentációk tartalmát írja elő.
1997. évi LXXVIII. törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv), 32. § (11) bekezdése a tervezési programról: 32. § (1) Építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek minősül az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítéséhez, bővítéséhez, felújításához, átalakításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének megváltoztatásához szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció elkészítése és kormányrendeletben foglaltak szerinti ellenőrzése, továbbá a 33. § (4) bekezdés szerinti tevékenység: A tervező – ha erre az építtetőtől megbízást kapott – tervezői művezetést végezhet. Ennek keretében közreműködik az építészeti-műszaki terveknek megfelelő maradéktalan megvalósítás érdekében, valamint elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását.
(11) Az építészeti-műszaki dokumentáció az építési tevékenység megvalósításához – pályázathoz, tervpályázathoz, tervtanácshoz, engedélyezéshez, ajánlatkéréshez, építőipari kivitelezéshez, állapotfelméréshez, állapot vagy megvalósítás dokumentálásához – szükséges tervezési programot, terveket, dokumentumokat tartalmazza.
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről: 50. § (1) bekezdése „A tervezési program olyan szöveges dokumentum, amely tartalmazza az építménnyel szemben előírt alapvető követelmények meghatározását, valamint a tervezési szerződés szerinti építtetői elvárások mennyiségi és minőségi részletezését. A tervezési program az e rendeletben előírt követelményeknél szigorúbbakat is megállapíthat.” Az 50. § (1) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Tervezési programra, tervdokumentációra vonatkozó jogszabályok 1. - 1997. évi LXXVIII. törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről - Többször módosított 1959. IV. törvény, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről - 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet mód. 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről - 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, az építésügyi hatósági eljárásokról, építésügyi hatósági ellenőrzésről - 192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről - 277/2008. (XI. 24.) Korm. rendelet, az építésügy, a településfejlesztés, -rendezés körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartásáról - 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet, az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról - 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet, az építésfelügyeleti tevékenységről - 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet, az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról - 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet, a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról - 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet, a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól - 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet, a felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről - 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről - 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet, az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól
Tervezési programra, tervdokumentációra vonatkozó jogszabályok 2. - 3/2003. (I. 25.) BM–GKM–KvVM együttes rendelet, az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőségigazolásának, valamint forgalombahozatalának és felhasználásának részletes szabályairól - 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet, a telekalakításról - 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet, a területek biológiai aktivitásértékének számításáról - 4/2002. (II. 20.) SZCSM–EüM együttes rendelet, az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről - 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról - 2012. évi CLVII. törvény, a településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról - 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet, az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási, és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról - 1996. évi LVIII. törvény, a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról - 11/1985. (VI. 22.) ÉVM–IpM–KM–MÉM–BkM rendelet, az egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről - 2009. évi LXXVI. törvény, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól - 1995. évi XXVIII. törvény, a nemzeti szabványosításról - A Legfelső Bíróság Gf. IV. 30.308/1983. számú állásfoglalása, a minőségi árcsökkentésről - 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet, az építésfelügyeleti bírságról - 245/2006. (XII. 5.) Korm. r., az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól - egyéb vonatkozó jogszabályok
Az építészeti tervezést érintő legfontosabb szabványok 1. A műszaki ábrázolásra, rajzra, dokumentációra vonatkozó szabványok: MSZ ISO 128:1992 A műszaki ábrázolás általános előírásai MSZ ISO 129:1992 Méretmegadás műszaki rajzokon MSZ ISO 2594:1993 Vetítési módszerek építőipari rajzokon MSZ ISO 4067-1:1998 Műszaki rajzok. Rendszerek. 1. rész: A vízellátás, a fűtés, a szellőzés és a vízelvezetés rajzjelei MSZ ISO 4067-2:1998 Épületek, műtárgyak műszaki rajzai. Rendszerek. 2. rész: Egészségügyi berendezési tárgyak egyszerűsített ábrázolása MSZ ISO 4068:1994 Referenciavonalak az építőipari rajzokon MSZ ISO 4069:1993 Felületek általános ábrázolása ép.ip. rajzokon MSZ ISO 4157-1:1994 Műszaki rajzok. Építőipari rajzok. 1.Rész. Épületek és épületrészek megjelölése. Általános előírások MSZ ISO 4157-2:1994 Műszaki rajzok. Építőipari rajzok. Épületek és épületrészek megjelölése. 2. rész: Helyiségcsoportok, egyéb helyiségek MSZ ISO 4172:1994 Előre gyártott szerkezetek szerelési rajzai építőipari rajzokon MSZ ISO 5261:1994 Fémszerkezetek műszaki rajza MSZ ISO 5455 T 52 A műszaki rajzok méretaránya MSZ ISO 5457 T 52 A rajzlapok kialakítása és méretei MSZ ISO 6284:1994 Tűrésmegadás építőipari rajzokon MSZ ISO 7200 T 52 Feliratmezők műszaki rajzokon MSZ ISO 7437:1994 Műszaki rajzok. Építőipari rajzok. Az előre gyártott szerkezeti elemek gyártási rajzainak általános előírásai MSZ ISO 7518:1994 Műszaki rajzok. Építőipari rajzok. Bontás és átépítés ábrázolása MSZ ISO 7519:1993 Az ábrázolás szabályai az építőipari rajzok általános és szerelési rajzain MSZ ISO 8048:1993 Nézetek, metszetek és szelvények ábrázolása építőipari rajzokon MSZ ISO 9431:1993 A rajz, a szövegmező és a feliratmező elhelyezése az építőipari rajzokon MSZ 369:1979 Függőleges szerkezetek ábrázolása építőipari rajzokon MSZ 1228-1:1999 Építési tervek. Építészeti tervrajzok általános követelményei MSZ 1228-2:1985 Építési tervek. Mérnöki építmények terveinek általános követelményei MSZ 1228-4:1982 Építési tervek. Kémények és szellőzők MSZ 1228-5:1980 Építési tervek. Berendezési tárgyak rajzjelei MSZ 1228-8:1982 Építési tervek. Fűtési berendezési tárgyak rajzjelei MSZ 1228-12:1985 Építési tervek. Tetők, födémek, áthidalók és álmennyezetek ábrázolása és rajzjelei MSZ 1228-15:1986 Építési tervek. Tereprendezés ábrázolása és jelölése MSZ 1228-16:1999 Építési tervek. Építmények alapjainak ábrázolása és jelölése MSZ 1228-17:1986 Építési tervek. Kőszerkezetek ábrázolása és jelölése MSZ 1228-20:1989 Építési tervek. Épületszerkezetek jobbos és balos alakjának megkülönböztetése MSZ 1228-21:1989 Építési tervek. Külső hőszállító vezetékek rajzai MSZ 3540:1979 Ideiglenes és felvonulási létesítmények elrendezési terveinek rajzjelei MSZ 7141:1986 Ácsszerkezeti rajz MSZ 14060:1983 Csatornahálózat elemeinek rajzjelei MSZ 14753-1:1965 Építési tervek. tartószerkezeti tervrajzok. Építmények vasbeton szerkezeti tervének ábrázolása MSZ 14753-3:1988 Tartószerkezeti rajzok. Szegecsek és csavarok elhelyezésére való lyukak gyökméretei acélszerkezeteken MSZ 23003 T 52 Műszaki rajzok módosítása MSZ 23023:1992 Modelles műszaki tervezés MSZ 23004-83 T 52 Szöveges műszaki dokumentációk fő követelményei
Az építészeti tervezést érintő legfontosabb szabványok 2.
Az építési tűrések és modulkoordináció (példák): MSZ 7658-1: Építőipari tűrések. Építőipari mértani paraméterek pontosságának általános előírásai MSZ 7658-2: Építőipari tűrések. Pontossági osztályok MSZ 7658-3: Építőipari tűrések. Technológiai és funkcionális tűrések
A műszaki tervezésre vonatkozó szabványok Általános, az építészeti-műszaki tervezést érintő szabványok (pl.:) MSZ-04-209-6:1991 Sportlétesítmények. Labdajátékpályák. Tervezési előírások A szakági tervezés szabványai (pl.:) Tartószerkezetek tervezési szabványai (pl.:) MSZ 15001:1987 Alapozások tervezésének általános előírásai Minőségügyi szabványok Pl.: MSZ EN ISO 9003 Környezetközpontú irányítási rendszerek szabványai (MSZ EN ISO 14001) Hőtechnikai-energetikai szabványok (pl.:) MSZ EN 1934:2000 Épületek hőtechnikai viselkedése. A hővezetési ellenállás meghatározása mérőkamrás eljárással, hőárammérővel. Falazat Hangszigetelési szabványok (pl.:) MSZ EN ISO 10534-2: 2001 (angol nyelven) Akusztika. Hangelnyelési tényező és impedancia meghatározása állóhullámú csőben. 2. rész: Átviteli függvényt alkalmazó módszer Tűzvédelem szabványai (pl.:) MSZ 15631:1985 Tűzvédelmi jelzőtáblák Színdinamikai szabványok (pl.:) MSZ 7300:2002 COLOROID-színrendszer MSZ-2980-87 Csővezetékek színjelölése
Az építészeti tervezést érintő legfontosabb szabványok 3. Épületszerkezetekre és azok megvalósítására vonatkozó szabványok Általános, a kivitelezési tevékenységhez kapcsolódó szabványok Egyéni védőeszközök
Építési munkák Keverékkészítés Ideiglenes melléképítmények Dúcolás Víztelenítés Zsaluzás és állványozás Alépítményi munkák Irtás, föld- és sziklamunka Szivárgóépítés és alagcsövezés Alapozás Építőmesteri munkák Helyszíni beton- és vasbetonmunkák Előregyártott épületszerkezeti elem elhelyezése és szerelése Falazás és egyéb kőműves munkák Fém és könnyű épületszerkezetek szerelése Ácsmunka Vakolás és rabicolás Cserépkályhák Szakipari munkák Tetőfedés Burkolás Bádogozás Asztalos szerkezetek elhelyezése Lakatosszerkezetek elhelyezése Üvegezés Felületképzések Szigetelés
Közmű- és vízépítés Közmű csatornaépítés Közmű csővezeték és szerelvények kivitelezése Villanyszerelő munkák Épületgépészet Épületgépészeti csővezeték szerelése Épületgépészeti szerelvények és berendezések Szellőztető és klímaberendezések szerelése Útépítési munkák Útburkolat alap és makadámburkolat készítése Kőburkolat készítése Beton pályaburkolat készítése Útpályatartozékok készítése Kiegészítő tevékenységek Takarítás Kertépítési és parképítési munkák
A szakmai szabályok a szakoktatás keretében oktatott ismeretek az egyéb szakmai szabályok • • • •
alkalmazástechnikai kézikönyv tervezési segédlet beépítési útmutató külön előírások
az MSZ-04-800 az építő- és szerelőipari szerkezetek általános előírásai, de valamennyi – az e szabványsorozatba tartózó épületszerkezetekre vonatkozó szabvány – általános, 1. jelű, Építési, szerelési előírások című fejezetében szerepel az alábbi előírás: „1.1. A kivitelezett szerkezetek és ezek anyagai
feleljenek meg a tervben vagy külön előírásokban foglaltaknak.” Ez tehát azt jelenti, hogy az adott épületszerkezetre vonatkozó alkalmazástechnikai kézikönyv, tervezési segédlet, beépítési útmutató vagy egyéb előírás külön előírásnak minősül, melyet be kell tartani. Az abban foglaltak be nem tartása építési hiba keletkezéséhez vezet, mely hibás teljesítés, és mivel általános előírás megszegéséről, be nem tartásáról van szó, az adott, vizsgált épületszerkezet minősítése már csak osztályon kívüli lehet.
Kapuépítmény kiviteli terve
1. ábra: az álláshelyekhez vezető közlekedési út egyenes és íves szakaszai (rendszeres gyalogosforgalom nélkül) 2. ábra: az álláshelyekhez vezető lejtő (közlekedési rámpa) 3. ábra: álláshelyek és közlekedő folyosóik
OTÉK: Gépjárműtároló: 103. § (1) A gépjárműtároló egy vagy több gépjármű elhelyezésére szolgáló helyiség. (4) A gépjárműtároló kialakítása, bejárata, szabad belmagassága tegye lehetővé az elhelyezendő gépjármű biztonságos be- és kiállását. (5) Egy személygépkocsi [1] tárolására szolgáló gépjárműtároló helyiség legalább 2,70/5,00 m nagyságú legyen. Több személygépkocsi elhelyezésére szolgáló tároló tervezésénél és kialakításánál a 6. számú melléklet szerinti megengedett legkisebb méreteket és legnagyobb lejtéseket kell alkalmazni. 6. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez: A gépjárműtároló kialakításának méretei: Gépjárműtárolók legkisebb méretezési előírásai (a megengedett legkisebb méretek és legnagyobb lejtések) legfeljebb 4,8 × 1,8 m vízszintes befoglaló méretű gépjármű figyelembevételével (nagyobb gépjármű esetén növelni kell a méreteket). Határolófal esetén legalább 0,25–0,4 m széles kiemelt szegély szükséges. Egyenes szakaszon, négy álláshelyig a kiemelt szegély elhagyható. A félesésű szakaszok helyett 20 m sugarú lekerekítés is lehet. Négy álláshelyig megengedett a 20% lejtés. A lejtés ívben a közlekedési sáv közepén legfeljebb 15%, a keresztirányú lejtés 3–5% lehet. Időjárásnak kitett helyen a lejtés legfeljebb 10%, vagy gondoskodni kell a jegesedés elleni védelemről. Mozgáskorlátozottak legkisebb álláshelyszélessége: 3,6 m. Kisméretű gépjárművek számára a közforgalom számára nem megnyitott gépjárműtárolókban az álláshelyek legfeljebb 30%-ának mértékéig a helyigény 4,1 × 2,2 méterre csökkenthető. A járművek be- és kiállását épületszerkezet, egyéb tárgy nem nehezítheti, ezért szükség esetén a méreteket növelni kell. Zsákutcás elrendezés esetén a visszafordulás lehetőségét biztosítani kell.
Az É-1 Lépcsőterv nézete
keresztmetszet a borospincén át
A helytelen és a helyes homlokzatfelújítás - Pfaff Ferenc: Szegedi MÁV Ig. /MSZ 7300 – 2002./ - Kaposvár Ady Endre utca 15.
A fekete vonalakkal történt tervi ábrázolás helyett a piros vonalakkal történt ábrázolás a helytálló, valós állapotot tükröző
Hiányos kótázású alaprajzi részlet (nyaktag közvetlen leolvasható méretei, falvastagsága hiányzik)
Rossz és jó metszeti ábrázolás
Nem megfelelő és megfelelő rajzpecsét és megjegyzések
Beépítési és épületterv színes példája – Vuk ábrázolás
Táblázatos példa az el nem készült munkarészek és a minőségi levonások kiszámítására (A/2 jelű épület, építész szakág: kiviteli tervdokumentáció)
Somogytúri
Kiskastély
Esterházy Péter: „A két világháború közti időszakról világosan, matematikai pontossággal, zárt rendszerben, de nosztalgia nélkül ír” Ottlik 100 – Ottlik Géza: Iskola a határon – riport: 2013.
Mi történik, ha nem a követelményrendszernek megfelelő a tervdokumentáció?
6 oldalas tervbírálat a hiányokról: Nincs geodéziai felmérés az egész telekre Hiányos az asztalos-lakatos konszignáció Nincs tetőalaprajz - Pallértervek hiányosak Nincs műkő (lábazatok, mellvédek, fedkövek) konszignáció… stb. -
-
Villamos tervező: „nem gondoltuk, hogy ezt ilyen komolyan kell megcsinálni”
Somogyi kiskastély rekonstrukciója - 1. változat Költségvetési bruttó végösszeg: 174.998.488,- Ft
Somogyi kiskastély rekonstrukciója - 2. változat (TERVELLENŐRZÉS UTÁN)
Költségvetési bruttó végösszeg: 339.473.712,- Ft
KÖLTSÉGNÖVEKMÉNYEK (Ft) Föld-, irtási munka bruttó 1.: Föld-, irtási munka bruttó 2.: Föld-, irtási bruttó különbség:
1.092.405,- Ft 12.345.212,- Ft +11.252.807,- Ft
Épületasztalos szerkezetek bruttó 1.: Épületasztalos szerkezetek bruttó 2.: Épületasztalos szerkezetek bruttó különbség:
26.249.773,- Ft 49.658.275,- Ft +23.408.502,- Ft
Költségvetési bruttó végösszeg 1.: Költségvetési bruttó végösszeg 2.: Költségvetési bruttó különbség: +93,99%
174.998.488,- Ft 339.473.712,- Ft +164.475.224,- Ft
Mik a kiutak? Meg kell újítani – minden szinten a szakoktatás színvonalát: o szakmunkás-, technikus-, mérnök-, posztgraduális továbbképzés Legyenek olyan kiművelt emberfők, akik a szükséges feladatokat végre tudják hajtani magas o szakmai-erkölcsi színvonalon. Pontos betartása a o felülvizsgálati – karbantartási – felújítási életciklusoknak Új megvalósításoknál a minőség minél magasabb, jobb és hiba-, hiánymentes létrehozása o irányítási (jogalkotói, -alkalmazói, közigazgatási) o szellemi-kulturális (tervezés - innováció) o műszaki – épületszerkezeti, -kiviteli A költségek folyamatos nyomon követése o ár-érték arány érvényre juttatásával Az építési folyamat minden résztvevőjének felelőssége tudatában kell döntéseit meghoznia, cselekednie, e felelősség számonkérésével!
ÁR–ÉRTÉK ARÁNY
SZELLEMI – KULTURÁLIS SZÍNVONAL
FELÚJÍTÁSOK OKTATÁS
SZAKMAI – ERKÖLCSI SZÍNVONAL
MŰSZAKI – KIVITELI SZÍNVONAL
IRÁNYÍTÁS
FELELŐSSÉG
ÖSSZEFOGLALÁS
„A jó fa nem terem rossz gyümölcsöt, de a rossz fa sem jó gyümölcsöt” Középkori benedictus-antifona
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!
