A széthúzás volt a magyarok átka
> 2. Történelmi lecke
Csatorna- és ivóvízhálózat
> 2. Van hideg-meleg egyaránt
Baráti focitorna régi ismerősökkel
> 5. Székelyföld Kupa
CSÍKCSICSÓ KÖZSÉG KÖZÉLETI HAVILAPJA, III. ÉVFOLYAM 4. SZÁM – 2014. AUGUSZTUS
Székely lovasok Székelyföldért, Csicsótól Csicsóig
Vágtázva nappal holddal a szülőföldért Csíkcsicsói ötlet mozgatta meg Székelyföld lovasait. Innen indult és ide ért vissza az a staféta, amelyet közel háromszáz lovas hordozott körül a térségben. A váltó résztvevői nap és hold alatt egyaránt futottak, 75 települést érintve 53 óra alatt járták körül a régiót.
É
jjel nappal lovagoltak a futárok Székelyföldön, vitték magukkal, faluról falura továbbadva egymásnak a tarisznyát, s a hírt, hogy a összetartó a lovasnép. A lovasváltó ötlete pár éve fogalmazódott meg, a háttérben zajlott a csendes szervezés. Végül összeállt a kép, indulhatott Csíkcsicsóból, ahol az ötlet megszületett indulhatott egy augusztusi péntek reggelén az első lovas. „Szentmisével indítottuk. Ezzel meg akartuk teremteni a Székely Lovasok Székelyföldért staféta rendezvénynek szakrális jellegét is, hiszen a szülőföld eszméje ezt tőlünk megkö-
veteli. Annál is inkább, mert ez a rendezvény augusztus 15.-én Nagyboldogasszony ünnepén kezdődik, amely ünnep a szentistváni országfelajánlást idézi fel bennünk. A szentmise célja az volt, hogy bekapcsoljon bennünket és lovasaink által a teljes Székelyföldet, – ma Mária Menybevételének ünnepén – a Mária általi országfelajánlásba és amikor a „szent határokat” lovasaink megkerülik, azzal jelezzük, hogy ez a föld Istennek van szentelve évszázadok óta és minden, ami benne történik az Isten akarata szerint kell történjen. Folytatás a 3. oldalon
Vezércikk Lutz Levente
Középtől középig Éjjel-nappal dobogtak a paták Székelyföld szerte. Lovasok kézből-kézbe adták a tarisznyát, amely Csicsóból elindulva ide is tért vissza. Az ötlet ugyan a miénk volt, de kellett hozzá az a többszáz ember, aki bekapcsolódott a stafétába. Példásan, időt és pénzt áldozva a lovas váltó sikerérét, hiszen a zászló és a tarisznya szimbolikus körbehordozását senki nem támogatta, a résztvevők saját költségükön lovagoltak. A lovaglás nap és hold alatt ékes és szép példája volt annak, mit jelent, ha egy közösség – jelen esetben a székelyföldi lóbarátok – fel tud zárkózni egyegy kezdeményezés, ötlet mögé. Mindenki hozzátette, amit erejéből és lehetőségeiből telt, siker lett a vége. A rendezvényről helyi és országos, romániai és magyarországi sajtó beszámolt, a médiaérdeklődés meglepően magas volt a lovasváltó iránt, ami nem utolsó sorban öregbítette Székelyföld hírnevét. Ismételten világgá kürtölte, hogy a székely lószerető nemzet. Azt, hogy ma is, a gépek korában, különös kapcsolatot ápol egymással ember és jószág itt a hegyek között. Mégsem ez volt a legnagyobb hozadék, hanem az, hogy végre sikerült olyan lovasrendezvényt tető alá hozni, amivel megszólíthattuk be a térség mindenféle típusú lóbarátját, a különböző lovas szakágak sportolóitól a hagyományőrzőkön keresztül a lovas gazdákig. Elindult a lánc, végighullámzott Székelyföldön és visszatért. Onnan és oda, ahol szerintünk a világ közepe van: Csicsóból Csicsóba. Innen mutattuk a példát, mire képes az összefogás...
CSÍKCSICSÓ.MA
2 A torzsalkodás többet ártott a nemzetnek mint török, tatár
Történelmi lecke, keserű tanulsággal
A
gyermek Szent István napjának török ellen, amennyiben Zápolya János előestéje van, amikor ezeket a erdélyi vajda a rendelkezésére álló,. tisorokat papírra vetem. Államalapító kirá- zenötezer fős erdélyi sereggel idejében lyunk ünnepének kapcsán merül fel ben- megérkezik. Ő azonban mint tudjuk a nem néhány gondolat. Felvettük a nyugati királyi koronára áhítozott, ezért nem kereszténységet, civilizációt, rendben van. bánta volna, ha a király elvész a csatában Megmaradásunk kulcsát is ennek tulajdo- és ily módon a magyar fősereghez való nítom. Nagyhatalom lettünk. De mára csatlakozást lekéste. Igen szép példája az ebből nem maradt, csak a turáni átok. összefogásnak, segítségnyújtásnak... A Széthúzás, viszálykodás, pártütés. Au- mohácsi romlást követően a népnek nemgusztus hónapban, Nagyboldogasszony csak a török hódításokat kellett viselnie, napja és Szent István király napja mögött hanem a Zápolya és Habsburg Ferdinánd szerényen meghúzódva áll a huszonki- évtizedés versengéseit is. A végkifejletlencedik nap, Keresztelő Szent János ben az ország belesüllyedt a pártküzdelfővételének napja. Pedig sorsdöntő nap mekbe, ennek eredményeként szakadt háa magyarságra nézve. Ezen a napon dőlt rom részre: keleten Zápolya uralkodott, el Magyarornyugaton szág sorsa, Széthúzás, kutya- macska viszonyok, miegy- Fe r d i n á n d , indult vég- más. Diszkrét bája a dolognak, hogy éppen középre ékeképp hanyatlődve pedig lásnak or- azok kérik számon a megegyezést, az egysé- a török hóget, akik az éket verték bele. szág és nép. doltság. Ez 1526-ban lett tehát a augusztus 29-én volta mohácsi csata. E szomorú vége a főurak, hatalmasságok napon lett Mohács‚ „nemzeti nagylétünk kicsinyes, önző torzsalkodásának, mértemetője’’, ahogy Kisfaludy Károly írja. A hetetlen hataloméhségének. Máig kiható 24.500 fős magyar sereg katasztrofális ve- következményei mellett jelenkori törtéreségéhez – amellyel együtt járt a fővezér néseinkre levonható tanulságokkal. Hogy Tomori Pál kalocsai érsek, II. Lajos ma- hová vezet a pártoskodás, megosztottság, gyar király valamint sok világi és egyházi viszály. Ma is megtapasztalhatunk hasonméltóság halála, valamint a sereg három- lót. Széthúzás, kutya- macska viszonyok, negyede is odaveszett – azonban nagyban miegymás. Diszkrét bája a dolognak, hogy hozzájárult a Mátyás király halála után éppen azok kérik számon a megegyezést, trónra jutó II. Jagelló Ulászló erélytelen az egységet, akik az éket verték bele. Viuralkodása folytán kibontakozó széthú- gyázzunk, ha észrevesszük, hogy csak azt zás, torzsalkodás, hatalmi versengés. A szajkózzák, amit hallani akarunk. Ahogy a király halálával, kijelölt utódja nem lévén, régi mondás tartja: „Jobb a keselyűk, mint a katonai vereség mellett a magyar állam a hízelgők közé kerülni. Előbbiek ugyanis is összeomlott. A legendával ellentétben, csak a holtakat, utóbbiak azonban az élőmiszerint a török sereg kétszázezer főt ket falják fel’’.... Majd elfelejtem: más is számlált, a történelmi források szerint történt aug. 29-én, Keresztelő Szent János a valóságban számuk kb. ötven-hatvan- fővételének napján. Ekkor esett el Nánezerre rúgott. A magyar sereg győzelmi dorfehérvár. És Buda vára. eséllyekkel vehette volna fel a harcot a Pál Tibor
Pályázatból lettek gazdagabbak a fúvósok
S
ikerrel pályázott a helyi önkormányzat és a fúvószenekar. A Leader program kínálta lehetőségeket kihasználva 10 ezer euró értékű támogatást sikerült lehívni a község fúvószenekara számára. Az összegből hangszereket, egy hordozható számítógépet, valamint nyomtatót és fényképezőgépet kapta a fúvósok. A zenészek ez úton is köszönet mondanak a polgármesteri hivatalnak a pályázat lebonyolításáért.
A programban rejlő lehetőségeket a község vezetése igyekezett kihasználni, így másik két hasonló pályázatot is benyújtottak, mindkettőt nyertesnek bírálták el. Ebből az önkéntes tűzoltók ruhatára bővülne, illetve a kultúrotthon hangosítását oldanák meg. A formai lebonyolítás és az eszközök beszerzésének kötelező procedurális lépéseit követően, feltehetően a közeljövőben mindkettőt sikerül konkretizálni.
Csatorna- és ivóvízhálózat
H
alad a csatornázás és az ivóvíz hálózat kiépítése a községben. Megépült Csicsó keleti részén a fővezeték, befejezés előtt állnak a bekötések is. Ezt követően egy időben megvalósul a felásott útszakaszok rendbe hozása is, hiszen mint ismeretes a szerződés értelmében a kivitelező köteles olyan állapotúra visszaállítani az utat, ahogyan a munkálat megkezdése előtt volt. Természetesen utóbbira csak a Harviz Rt.
műszaki ellenőrzését követően kerülhet sor. Úgy tűnik a munkálatok eléggé nehézkesen haladnak, több esetben minőségi kifogás is merült fel a már elvégzettekkel kapcsolatban. A munka gördülékenyebbé tétele érdekében a csicsói önkormányzat kezdeményezésére a kivitelező cég munkatársai, a Harviz Rt. szakemberei és a községvezetők hetente tartanak megbeszélést a községházán. Muszáj siettetni valamiképpen a kivitelezést, hiszen félő, hogy, ha ebben az ütemben halad a munka nem sikerül majd tartani a 2015. szeptember 15.-i határidőt. A megbeszélések nyomán például sikerült elérni, hogy a gyenge minőségű ballaszt helyett törtkővel állítsák helyre a felásott szakaszokat, ezt az anyagot a helyi Egres Kft.től vásárolja a kivitelező. Nekifogtak az újfalusi út mentén is a csatornahálózat kiépítésének, azonban a talajvíz miatt előre nem látott nehézségekbe ütközött a kivitelező. Ennek ellenére a munkálatok zajlanak, a helyi önkormányzat igyekszik nyomást gyakorolni a kivitelezőre, egyrészt a vállalt ütemterv betartására, ugyanakkor a Harviz szakembereivel közösen arra is gondot fordít, hogy az elvégzett munkálatok feleljenek meg a minőségi elvárásoknak..
É
Hirdetés
rtelmiségi, stabil egzisztenciával rendelkező házaspár kiadó házat keres. A komfort nem priorítás, gazdálkodni szeretnénk, inkább örülnénk a megfelelő gazdasági épületeknek, csűr istálló, stb.. Vállaljuk akár idős személy(ek) gondozását, eltartását is az ingatlan használatáért cserébe. Tel: 0733-553015
CSÍKCSICSÓ.MA
3 Székely lovasok Székelyföldért, Csicsótól Csicsóig
Vágtázva nappal holddal a szülőföldért Folytatás az 1. oldalról Ezt pedig ne tudja megakadályozni semmilyen idegen szándék. Ezen kívül pedig Isten bőséges áldása áradjon ki a székely hazára és annak minden tagjára, mert erre valóban nagy szükségünk van. A staféta tartalmát megáldottuk. Benne van 1. a székely zászló, mint a székely nép jelképe, 2. egy rózsafüzér Mária éremmel, a Szűzanyának való felajánlottság és egyben a csíksomlyói nemzeti szentély jelképe, 3. egy Árpád-sávos zászló, amely a magyar nemzet-testtel való egység szimbóluma, de az árpádházi szentjeink és általuk megszentelt dicső múltunk jelképe is Kívánunk lovasainknak szerencsés utat, élménydús tapasztalatot és mindenkinek, aki szándékunkhoz csatlakozik Isten sokszoros áldását!” – küldte szét indulás után az éterben a szentmisét celebráló Csapai Árpád Szilárd az üzenetet. A satféta jól haladt, sőt figyelembe véve, hogy esőt jósoltak a meteorológusok a tempót a lehető legjobban felgyorsították a futárok. A lovasok felcsíki, gyergyószéki, udvarhelyszéki, háromszéki és alcsíki településeken haladtak keresztül. Nem vesztegették az időt a staféta átadásakor sem, igyekeztek mindenhol a lehető leg-
rövidebbre fogni a ceremóniát. Így sikerült, hogy a tervezettnél valamivel hamarabb, 53 órányi patadobogást követően a staféta visszaérkezett Csíkcsicsóba. A kis záróünnepségen nagyjából nyolcvan lovasfutár vett részt, a sikerre, a rendezvény népszerűségére való tekintettel egyemberként kérték, hogy ezután minden évben futhasson végig a lovashullám Székelyföld körül. – Egyféle autonómiát helyből kivívtunk magunknak, mert min-
denki a saját költségére, a saját tudásával, a saját lovával, saját felszerelésével vett részt a rendezvényen, senkitől semmilyen támogatást nem kértünk – nyilatkozta Lutz Levente ötletgazda, a váltó egyik főszervezője. A kérdésre, hogy lesz-e jövőben éjjel-nappal zajló lovas rendezvény a válasz, amennyiben futja az erőből és marad a tapasztalt lelkesedésből, akkor a tervek szerint nagyobb távnak, több résztvevővel futnak neki a lovasok.
Székely Kupa 2014: Csíkcsicsó-Izmény-Bogyiszló
A
Közös foci a testvértelepülésekkel
hagyományokhoz híven idén megrendezték a Székely Kupa elnevezésű focitornát Csíkcsicsóban. A tornán idén résztvevői a magyarországi Izmény és Bogyiszló községek, valamint a helyi Ezüstfenyő a csíkcsicsói Fiatalság csapatai vettek részt. A focikupa mérkőzéssorozata viszonylag rövid idő alatt zajlott, péntek délutántól vasárnap délig lejátszották a csapatok az összes mérkőzést. Ennek ellenére mindenki próbálta kihozni magából a maximumot ugyanakkor jól érezni magát, örömmel játszani. Kifejezetten jóleső érzés volt találkozni az ismerős arcokkal és az első alkalommal résztvevőkkel, hiszen már 2007 óta hagyomány a focitorna, amelynek gondolata elsőként egy baráti beszélgetésen merült fel Balogh Árpád és Péter Lukács között. Külön öröm számunkra, hogy a legtöbbször Csíkcsicsó csapatának sikerült megnyernie a tornát. A Székely Kupa az idén is elérte cél-
ját, az egészséges sporttevékenység mellett barátságok szövődtek és találkozhattunk a rég nem látott ismerősökkel. A Székely Kupa idén Izménybe került, ők bírták jobban a hétvégi megpróbáltatásokat és megérdemelten győztek. A torna II. helyezettje a csíkcsicsói Ezüstfenyő csapata lett, a dobogó harmadik fokára a csikcsicsói Fiatalság csapata állhatott. A mérkőzések után kedves csapattár-
sunk Imre Attila „Szaki” szervezésében fellépett a színpadon a Crisis Band együttes, amelynek az egyik gitárosa a csíkcsicsói csapat hálóőre Imre Előd. A kis közösség nagy örömmel fogadta a zenekart és fergeteges buli keveredett a végére. Mint minden szórakozás, a Székely Kupa is nagyon hamar véget ért, vasárnap délben a kedves vendégeink már indultak is haza, de azért ígéretet tettek, hogy jövőre is találkoznak, a tervek szerint Izményben egy, az ideihez hasonló jó hangulatú focitornán. Őszintén reméljük így lesz, jövőre ismét találkozhatunk. A Székely Kupa megszervezését Csíkcsicsó község Polgármesteri Hivatala, a Csíkcsicsói Közbirtokosság, a szurkolók és sportkedvelők, a csicsói Plébánia, a Western kocsma, helyi vállalkozók támogatták. A résztvevők ezúton is köszönik a támogatást, kiemelt köszönet a szakácsnőknek, a szervezőknek, Imre Attilának és a Crisis Band- nek. Csutak Gáspár
CSÍKCSICSÓ.MA
4 Fájó emlékezés: A Szebenyiek és Bárányiak
V
Élő emlékezés régi Csicsóiakra
olt egyszer a Szebeny család.. Szebeny Antal örmény származású kereskedőnek Tódor Rozália tanítónővel való házasságából három gyermek született: Piroska (1919-2011) Mária és Antal(1921-1967). Ma már a Szebeny névnek nincs továbbvivője, pillanatnyilag a Szebeny családnak csak a nyoma van: a ház, a csűr, a földek, a sírhantok...Szellemi nyomuknak van azonban (remélhetőleg többek között) egy nagyon erőteljes hajtása Bárányi László Ildikó: született 1937.június 8-án László Lajos(1912-1983) kántortanítónak Szebeni Mária(1916-1945) tanítónővel való házasságából. Megélt évei száma alapján már-már a teljes nyugalomba való vonulás illette volna meg, amivel nem élt. Napjait a rászorultakkal való törődés-gyógyításalkotás töltötte ki.Míg hirtelen, rövid és súlyos betegsége halálát okozta: 2014. május 31-én szerettei, valamint ápoltjai köréből kilépett az Örökkévalóságba. A valamikori Szebeny család életére rávetült minden jó és rossz, ami a múlt századot jellemezte: a küzdés, a siker, az üldözöttség, a betegség és halál. László Ildikó testvéreivel, Zsolttal és Csillával félárva lett, ugyanis édesanyjuk László Lajosné Szebeni Mária(Manci) tragikus hirtelenséggel tífuszban meghalt.(1945) Édesapjuk hamarosan újranősült és a család Madéfalvára költözött. A továbbiakban azonban újfent Bárányi László Ildikóról szólok. Az elemi osztályokat itt, Csicsóban végezte. Csíkszeredában érettségizett 1954-ben. Ezt követően tanulmányait Marosvásárhelyen, az orvosi és gyógyszerészeti Egyetem általános orvos szakán végzett 1960-ban.
Életét Bárányi Ferenccel kötötte össze, akivel együtt végezte az orvosit. Következett az ide-oda helyezgetés, míg végül Temesváron sikerült megállapodniuk, itt valódi otthonra találtak. Pályájuk párhuzamosan ívelt. Nagyon komolyan vették a Hippokratészi esküt, így hamarosan szaktekintélynek tartották Őket. Házasságukból két gyermekük született: Ferenc és Ildikó. A Sors azonban nagy csapást mért rájuk: 1979.október 7-én, tragikus körülmények között meghalt Ferenc fiuk, aki elsőéves orvostanhallgató volt. Hasonló tragédiát soha nem lehet kiheverni. Ezt Ők sem tudták megtenni, azonban gyászukban is tudtak „építkezni”. Még elszántabban tették a dolgukat, felvéve a harcot az „értelmetlen” halállal. Írói vénával is megáldva, Ildikó hamarosan megírta a „Szövetségben a halál ellen” című regényt, amely a névváltoztatástól eltekintve, tulajdonképpen dokumentum értékű. 1991-től a Máltai Segélyszolgálat alapítója, önkéntese, elnöke volt. Gazdag írói munkásságánál fogva ismertté vált
Szobát kereső úrilány sikere
határon innen és túl. Tagja volt a Román Írószövetségnek, a Magyar Orvosírók Szövetségének, a Magyar Egészségügyi Társaságnak, a Segítő Jobbnak. Legjelentősebb könyvei: Gyakorlat tanács kismamáknak(1973). Gólyamese felnőtteknek(1980), Akiket a múlt évezred itt felejtett(szociológiai riportok- Ebben a sorozatban emléket állít a mi falubelink, özvegy Nagy Antalné-Veronka néninek a 100 év betöltése kapcsán)„Sokuknak világítottunk” című könyvében megszólaltatja mindazokat az orvosokat, akikkel együtt végeztek. Az emlékezésre való felkérésben írja: „ Ne legyünk restek emlékezni, akkor se, ha fáj.”Megszívlelendő! Férjével, dr. Bárányi Ferenccel együtt írta „ És akkor eljött Hippokratész” című könyvet, amelyben a hitben és emberszeretetben való gondolataik foglaltatnak. Bárányi László Ildikó életműve szinte kimeríthetetlen, a legtisztességesebb emberi értékek hordozója. Bárányi László Ildikónak jó értelemben vett csicsóisága vitathatatlan. Kötődött a faluhoz, minden apró-cseprő ,jó-rossz emlékét beleszőtte írásaiba. Az Embert gyógyítva,elvileg minket is gyógyított. Gazdag szakmai,valamint szépirodalmi alkotásai révén továbbra is mindannyiunkat szolgál testi-lelki bajaink orvoslásában. A bánsági magyar közéletben betöltött szerepével, a kiérdemelt tekintélyével a Székelyföldnek, így falunknak, Csíkcsicsónak is jó hírét keltette. Temetőnkbe járva, könnyen megtalálhatjuk édesanyja, valamint nagyszülei sírját.Egy szál virágot helyezve, egy gyertyát nyújtva, adózzunk egy perccel Bárányi László Ildikó emlékének. Nyugodjék békében! Szabó Magda nyugalmazott pedagógus
Együtt a községért, lakosokért
A
J
ól sikerült az amatőr színjátszóink előadása, az általuk bemutatott, Rejtő Jenő „Úrilány szobát keres” – című darabja nagy sikert aratott. Ezt nemcsak a pozitív lakossági visszajelzések támasztják alá, hanem az a tény is, hogy a műkedvelő színészeinket meghívták vendégjátékra a környező településekre is. A sikerhez hozzájárult a szakértő rendezés, és nem utolsó sorban az Élő Emlékezet Egyesület, Hargita Megye Tanácsához rendezői díjra benyújtott pályázata, amelyet a lebonyolítását a polgármesteri hivatal is segítette.
csíkcsicsói helyi civilszervezetek együtt a polgármesteri hivatallal, valamint a község közbirtokosságával közös, mindannyiukat tömörítő civil ernyőszervezetet hoztak létre. A Csicsóért Egyesület alapítóinak megfogalmazott szándéka, olyan keretszervezet működtetése, amely tömöríti a község aktív lakosságának különböző csoportjait. – Mindazokat szeretnénk egy táborba hívni, akik valamilyen módon a község fejlesztésében, a közösségi élet él-énkítésében önkéntesen részt vállaltak. Közös erővel, nekifeszüléssel biztosan többet elérhetünk, mint elszigetelt, kis csoportokban, vagy magánemberekként a község, a helyi közösség jövőjének építésében – fogalmaztak az alapítók.
CSÍKCSICSÓ.MA
5
A helyes út az édes anyanyelv elsajátításáig
A beszédfejlődés ösztönzése
A
gyermek anyanyelvét csak olyan szociális környezetben tanulhatja meg, ahol beszélnek. Elsősorban a szülők feladata, hogy megteremtsék a megfelelő kommunikációs közeget gyerekeik számára. Igaz az a mondás a beszédfejlesztésnél is, hogy „soha nem elég korán elkezdeni”, a gyerekekhez beszélni kell, mesélni kell nekik, ösztönözni a beszédre. A beszédfejlődés minden szakaszának megvannak a sajátos lehetőségei, amelyekkel segítjük, ösztönözzük a beszédfejlődést. A gyermekkel játékosan kell foglalkozni, öröm legyen a beszéd, a kommunikáció. Első életév: azt gondolhatnánk, hogy az első évben nem sokat tehetünk a gyerekünk beszédfejlődéséért, pedig igen. Kezdetben valóban nem érti a baba a szavak jelentését, de annál többet ért a hanghordozásból, hangszínből, megérzi a szülői törődést, szeretetet. Kb. a hatodik hónaptól kezdve próbálja leutánozni a gyermek azokat a hangokat, amelyeket hall és a kilencedik hónaptól kezdve ez si-
kerül is neki. Hangok és szótagok mellett az ajakkal és nyelvvel való játék, csettintés és más hasonlók szórakoztatják a gyereket. Fontos, hogy minden cselekvést, eseményt, körülöttünk levő tárgyakat megnevezzük. A gyermek a neki dúdolt gyermekdalokra is szívesen odafigyel. Egyáltalán nem korai mondókázni, a kicsik örömüket lelik a nyelvi játékokban, mozdulatokkal kísért mondókákat különösen élvezik. A gyerekdalok, a mondókák a gyermekünk és magunk szórakoztatására van, nem pedig egy kötelező, erőltetett közös tevékenység. Második-harmadik életév: ebben a korban a gyermekdalok és mondókák a gyermek figyelmének hosszához igazodnak. Fontos része a beszédnek a ritmus, a megfelelő beszédritmust pedig a mondókák és versikék jelentik. Képeskönyvek, meséskönyvek mind hasznos szórakozást nyújtanak gyermekünknek, természetesen szülő vagy nagyobb testvér magyarázataival, válaszaival együtt. Ebben a korban már ne beszéljünk mi
Javítások középületeken
Aktív Vadvirágok
J
avítási munkálatok zajlottak a csíkicsicsói iskolában a nyáron, két osztályterem kapott korszerű arculatot. Emellett a kultúrotthonban is zajlott korszerűsítés: modern légcserélő berendezéssel gazdagodott a létesítmény. Utóbbi beruházás nyomán a terem hőmérséklete és páratartalma szabályozható lesz ezután, a jövő rendezvényei a szó szoros értelmében a legjobb légkörben bonyoladhatnak le.
felnőttek baba nyelven a gyerekhez. A gyermekkel lehetőleg lassan, nyugodtan és jó hangsúllyal beszéljünk, használjunk rövid és egyszerű mondatokat. Ne magyarázzuk túl a dolgokat! Fogadjuk el a hibás beszédet, ne javítsuk a gyermek beszédmódját! Bizonyos formában adhatunk visszajelzést a gyermek nyelvi megnyilvánulásaira úgy, hogy beszélgetés közben felkínáljuk a helyes formát, de tőle ne kívánjuk annak megismétlését! Magyarázzunk el mindent, amire kíváncsiak, értelmes válaszokat adjunk, ne higgyük azt, hogy nem érti, mert sokkal többet fog fel abból, amit mondunk, mint mi gondoljuk. Legyen időnk a gyermekre! Ha beszél, egész figyelmünket szenteljük neki. Hagyjunk elég időt neki az átgondolásra és a válaszra. Nézzünk rá elejétől a végéig! Érezze, hogy beszélni jó, beszélni öröm. A beszéd tartalmának mindig fontosabbnak kell lennie, mint a helyes formának! Negyedik - hatodik életév: az óvodában még több mondókát, dalokat, játékokat tanulnak a gyerekek és fontos az azonos korú társakkal való együttes tevékenység. Bármilyen mozgásos játéknak, tevékenységnek – finom és nagymozgásoknak - fontos szerepe van a beszédfejlődésben. Majd csak azt vesszük észre, hogy egyre hosszabb és bonyolultabb mondatokat képesek alkotni és igazi beszélgető partnerré válnak a gyerekek. Gyakori, hogy még hibásan ejtenek hangokat, de nem szabad kritizálni, csúfolni miatta, viszont mi megismételhetjük helyesen kiejtve a szót. Az óvodai szolgáltatás részeként, öt éves kortól szakember foglalkozik a beszédhibák kijavításával. A mai rohanó világban a családon belüli beszélgetések alkalmával pedig a gyermeknek legyen lehetősége, hogy saját élményeit elmesélje, kérdéseket tehessen fel és válaszokat kapjon. Kelemen Kincső, logopédus
Táborozás pályázatból
S C
ernátonban és Balánbányán kalotaszegi illetve széki táncokkal léptek fel a Vadvirágok táncosai, az előadások fergeteges sikert arattak.
ikeresen pályázott táborozásra a Kájoni Tanoda Egyesület. A Homoródfürdőn, szeptember 2.-6. között zajló, négynapos tanulmányi táborban 15 csíkcsicsói általános iskolás gyerek vehet részt. A tanulók szaktanári irányítás mellett román nyelv és matematikai ismereteiket mélyíthetik el. A pályázók kiemelten köszönik Hargita Megye Tanácsának segítségét, a megyei önkormányzat részpályázóként sokat tett az ügy sikeréért.
CSÍKCSICSÓ.MA
6
Nyüzsgivel kalandoztak a hangyasulisok A Zöld SzékelyFöld Egyesület és a Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park igazgatóságával közös kezdeményezése a Sasszem projekt. A nemzeti park értékeit népszerűsítő projekt nagy sikernek örvend, hiszen az első fordulóba 116 csapat (348 gyerek) nevezett be Székelyföld 45 településéről. Az elmúlt hétvégén a Csaracsói Kulturális Központban került sor a második fordulóra, amelyen 23 csapat versenyzett. Nyüzsgivel, a kis hangyával kalandozva kellett kiálljanak több próbát. Először memóriajátékot próbáltak ki, felismertek különböző turistajelzéseket, növényeket azonosítottak fényképek alapján, valamint madárhangok segítségével jellegzetes fajokat ismertek meg. Vaktérképen jelölték be a nemzeti park főbb domborzati formáit, egy rejtvény megoldásával megtudhatták, hogy melyik az a növény, amely veszélyezteti a legelőket, valamint kiraktak egy puzzlet is. A lucfenyő, a jegenyefenyő és a tiszafa termését, kérgét, levelét sorrendbe rakták, majd egy kis
verset írtak a védett területről, amelyet a elő is adtak. A Nyüzsgi útra kel című történetet itt lehet elolvasni, emellett hamarosan videó formájában is elérhetővé válik a második forduló. A projekt során egy kiadvány is megjelenik, amely a nemzeti park bemutatásán túl játék-, tevékenységötleteket ad az oda látogató osztályoknak, csoportoknak. A legjobb 10 csapat jutott tovább a harmadik fordulóra, amelyet a Gyilkos-tónál szerve-
zünk meg, előreláthatólag szeptember 28-án. A továbbjutó csapatok nevei sorrendben: Havasi gyopár (Csíkszereda), Cohárd Céh (Kézdivásárhely), Halasok (Csittszentiván), Terabithia (Gyergyócsomafalva), Schola formica (Székelykeresztúr), Bognyesők (Gyergyócsomafalva), Hangyászok (Gyergyóalfalu), A sasszem győztesei (Nagybacon), Háromfa (Nagybacon), Havasi gyopár (Csíkszentmihály).
A PÁDUAI SZENT ANTAL PLÉBÁNIA ROVATA Augusztus 16-án a csíkcsicsói egyházközség családjai, fiatalok, idősek és gyermekek nagyjából 50 személy kapcsolódott bele az „1Úton nemzetközi zarándoknap a családokért” c. kezdeményezésbe, amely hisszük, hogy sok áldást és kegyelmet közvetített családjaink számára. Ha arra gondolunk, hogy milyen szükség van arra, hogy a családokért imádkozzunk, áldozatot hozzunk, kevés ez a szám, de jó volt látni, hogy az esti szentmisére többen is eljöttek Csíksomlyóra, ahol megerősödhettek abban a hitükben, hogy jó családban élni. Gondolom mindannyiunk számára élményt jelentett Eperjes Károly tanúságtételét hallgatni templomunkban, ahol 12 óra körül érkeztek a rákosi és madéfalvi zarándokok, és együtt lehettünk részesei annak az élménynek, hogy egy Kossuth-díjas színész elmondja magáról, hogy 21 éve mindennapos megtérő, vagyis mindennap szentmisét
hallgat és szentáldozáshoz járul. Szentek példáját állította elénk, amikor az ima és böjt fontosságát hangsúlyozta; a mai kor emberének a rózsafüzért ajánlja, ha boldog akar lenni. Az Úrangyala elimádkozása után meghallgattuk az elmélkedést és utána a zarándokcsoport gyerekei
majd Csíksomlyó felé vettük utunkat, ahol zarándoklatunk utolsó előtti mozzanata a keresztút végzése volt a Jézus Hágóján, amit szintén a családokért ajánlottunk fel. Nem volt könnyű a nap végén végigjárni ezt a keresztutat, de felemelőek voltak az elmélkedések, amik arra buzdítottak, hogyan kell elfogadni, elviselni a családi élettel járó kereszteket. A nap záró szentmiséjén Jakubinyi György érsekatya a környék papságának részvételével kb. 500 zarándok volt jelen a csíksomlyói templomban. Zarándokoltunk, áldozatot hoztunk és jó volt, hogy megtehettük! A családokért és nem csak értük, hanem egyházközségeink nagy családjainak vezetőiért, lelkipásztorainkért, akik ezen az úton is velünk zarándokoltak, úgy ahogy végigkísérik földi életünk zarándokútját: életünknek minden állomását a születéstől a sírig. Legyünk hálásak érte! Sárosi Éva
1Úton a családokért áldást kértek, imádkoztak a padok közt térdeplő szüleikre. Első megállónk a csíkdelnei Szent János templom volt, ahová imádkozva énekelve és csendes elmélkedést folytatva érkeztünk. Itt Obermájer Ervin kispaptól hallhattunk elmélkedést, majd a szülők kértek áldást gyerekeikre. Elindulás előtt a csíkszentmiklósi Drócsa László plébános elmélkedésével indultunk útnak Pálfalva felé. Egy kis megálló erejéig, útközben megáldották az áldott állapotban lévő kismamákat,
Csíkcsicsó község közéleti havilapja. Kiadja a Csíkcsicsói RMDSZ. ISSN 2285-9942, ISSN-L 2285-9942 Szerkesztőség: Adorjáni-Szabó Hajnal, Lutz Levente, Szabó Magdolna. Honlapunk: www.csikcsicso.ro
