Célegyenesben a csatorna pályázat!

Ingyenes kétheti lap 12 000 példányban

VII. évfolyam 14. szám • 2009. július 16.

ÉRDI LAP A

P O L G Á R I

Ö S S Z E F O G Á S

ALBERT ÉTTEREM Akció aug. 20-ig!

www.dockyardetterem.hu

Nyitva: H-P 10–18 óráig SZ 9–13 óráig

L A P J A

P

Jogállam

H

Balról: Szolnoki Gábor tárnoki polgármester, Losonczi Zsuzsanna projektmenedzser, T. Mészáros András érdi polgármester, Spéth Géza diósdi polgármester és Tóth Tamás tanácsnok kell így fizetni és elhárult annak veszélye is, hogy a fõvárosi projekt késése hátráltassa a mielõbbi kezdést. Így 2009-be indulhat az érdi csatornázás! Az elõkészítés rövid összefoglalása Emlékezetes, hogy a 2006-os választásokat követõen beindult intenzív lobbi nyomán 2007-ben sikerült a szakértõk igénybevételével bebizonyítani azt, hogy minden érv az mellett szól, hogy Érd, Diósd, Tárnok önállóan, az ér-

di tisztító fejlesztésével oldja meg szennyvízkezelését. Ezt sajnos az érdi Közgyûlésben nem minden képviselõ tudta támogatni, több – korábban döntéshozói pozícióban levõ – ellenzéki képviselõ azt szorgalmazta, hogy bontsák le az érdi tisztítót és pár km-rel odébb építsenek egy újat a fõváros területén, hatalmas költségnövekedéssel.

(Folytatás a 3. oldalon)

Jó minõségû és olcsó magyar áruk boltja K

ét boltot avattak fel nemrég Érden, a Magosz által létrehozott szociális bolthálózat keretében. A szociális bolt elnevezés kissé megtévesztõ, hiszen itt nem arról van szó, hogy a rászorultakon segítenek valamilyen szisztéma alapján, hanem a bolt olcsó áraival és a felvásárló-nagykereskedõ lánc kiiktatásával piachoz juttatja a kistermelõket és olcsó, jó minõségû, magyar áruhoz a fogyasztókat. Az egyik a Budafoki út 9/A, a másik a Bajcsy-Zsilinszky út 70. alatt nyílt. A Magosz elnöke, Budai Gyula így látja: Az Európai Uniós csatlakozást követõen a hazai termelõk jelentõs része, és itt kifejezetten a zöldség-gyümölcs ágazatban, tejágazatban, baromfi ágazatban, sertéságazatban tevékenykedõ termelõk nagy része elvesztette a hazai piacaik jelentõs részét. Ennek egyik oka a rossz csatlakozási feltételek mellett aláírt koppenhágai szerzõdés, a másik oka pedig hogy a magyar feldolgozóipar jelentõs része 1990. és 1994. között külföldi tulajdonba került, így a magyar termelõk nem tudták megoldani az elsõdleges feldolgozást, aminek következtében csökkent a versenyképességük a régi tagállamok termelõivel szemben, vagyis versenyhátrányba kerültek a hazai termelõk, de nemcsak a régi tagállamok termelõivel szemben csökkent a versenyképességük, hanem azon új tagállamokkal szemben is (Lengyelország, Csehország, Szlovákia), akik sokkal kedvezõbb feltételekkel csatlakoztak, mint Magyarország. Lengyelország például két és fél milliárd euró szabad felhasználású keretet kapott a lengyel termelõk megerõsítésére. Tényként kell leszögezni, hogy az Európai Unióban az agrárium tekintetében a lengyel

595 Ft

Telefon: 06-23/366-455, 06-70/383-6577 Nyitva: H–V 10–23-ig, P–Sz 10-24-ig

Célegyenesben a csatorna pályázat! rojektbemutatással egybekötött állófogadást adott T. Mészáros András polgármester az elmúlt hétvégén. Az alkalmat az szolgáltatta, hogy hivatalossá vált: a szakmai bírálók után a magyar kormány is kormányhatározatban támogatta az érdi csatornázási programot. Megtörtént tehát az, amire az érdiek régóta vártak: a sok-sok „apróbb” (de összességében mintegy négy és fél milliárd forint körüli) nyertes pályázat után túl vagyunk egy közel harminckét milliárd forintos csatornázási projekt sikeres elbírálásán is! Ez azt jelenti, hogy a projekt az eredeti ütemezésnek megfelelõen halad. Várható, hogy ha ezután is így történik, akkor még ebben az évben meglesz a teljes EU-s pénz. Ismert, hogy az EU-s pénzekbõl megvalósuló csatornázási pályázatoknál a támogatási döntés Magyarországon születik meg. A legnagyobb értékû projektek esetén azonban az EU Bizottság fenntartja magának azt a jogot, hogy a nyertes pályázatokat utólag átnézze- és ha mindent rendben talál, jóváhagyja. E folyamatot nagyban segíti, hogy a támogató kormánydöntés után megkötött a támogatási szerzõdést az EU szakértõi által készített elõzetes véleménnyel együtt küldik ki Brüsszelbe. Tehát nem kell már Brüsszelbe pályázni, a támogatási döntés megszületett! Az elmúlt közel két és fél évben sikerült tehát egy 2003-ban holtvágányra terelt projektet az Érden és térségében élõk érdekeinek megfelelõen újraindítani. Sokkal kevesebb önrészt

Sonkás pizza 32 cm 1190

gazdák a legnagyobb vetélytársaink, akik jelentõs versenyelõnnyel rendelkeznek. Az elmúlt évek ágazati válságai (tej, sertés, baromfi, meggy, dinnye, alma) pontosan azért erõsödtek fel, mert a megtermelt, elõállított jó minõségû magyar termékeknek nem volt belsõ piaca, vagy ha volt annyira nyomott áron (amely még az önköltségi árat sem érte el) értékesített, hogy a termelés így nem volt gazdaságos. Nem beszélve a különbözõ ágazatokban felhasználásra kerülõ input anyagok árán emelkedésérõl és az egyéb olyan rárakodó költségekrõl, amely a termelõket terhelte. Az igazi problémát a 2008-as év jelentette, amikor zöldség-gyümölcs ágazatban és a tejágazatban már olyan értékesítési gondok je-

lentkeztek, amelyek gazda demonstrációkat eredményeztek (a megyei almatermesztõk blokádja, továbbá a tejtermelõk akciói a multi üzletláncoknál). A MAGOSZ-nak alternatívát kellett adnia vidéken élõknek, a termelõknek, gazdálkodóknak az értékesítés tekintetében. Ennek az alternatívának az egyik legfontosabb eleme, a vidék népesség megtartó képességének a megõrzése, a másik a kiszámíthatóság a gazdálkodásban (amely a piacok kiszámíthatóságát jelenti), és termelési biztonság nyújtása a termelõknek. T. Mészáros András az avatáson elmondta, hogy elbírna még Érd több ilyen boltot, és a város minden támogatást meg fog adni a továbbiak megnyitásához is.

a egy társadalmat szét akarsz verni, szabályozd minden porcikáját, mozdulatát, minden lehetséges és lehetetlen pillanatát, gondolj arra is, ami jelenleg elképzelhetetlen, de a jövõben esetleg elkövetkezhet. Alkoss olyan szabályrendszert, amely jószerével betarthatatlan, és hozz létre mindenre kiróható büntetéseket, természetesen az ezeket behajtó hatóságokkal együtt, és a behajtókat tedd anyagilag érdekeltté. Úgy is mondhatjuk: egy civilizáció akkor kezd el a megsemmisülés útjára lépni, amikor megalkotja az elsõ törvénykönyvet. Lehet, cinikusan hangzik ez, és ellentétes a most divatos jogállamiság eszméjével, de számos gyakorlati tapasztalat mondatja ezt. Gondoljunk csak arra, hogy például mennyit változott az építési szabályzat az utóbbi évtizedekben! Mindenre megalkották a szabványokat, amelyeket be kell tartani, minõsíttetni kell az építõanyagokat, meg kell felelni különbözõ hõtechnikai stb. szabványoknak, s mindezek tudta nélkül száz évvel ezelõtt olyan házakat építettek például a Balaton-felvidéken az ott található kövekbõl, hogy ma is hûvösen tartja a szobát a legnagyobb nyári hõségben, míg az új építésû házakban járatni kell a klímát. Mi – szerintem egyáltalán nem titokzatos okból – élharcosai vagyunk a be nem tartható szabványok és szabályozások bevezetésében, pedig ha az APEH vagy a Vám- és Pénzügyõrség dolgozói ellenõrizhetnének Olaszországban vagy Portugáliában, Görögországban, ott a fél országot bezárathatnák vagy megbüntethetnék. Ismeretes az az eset, amikor egy APEH-ellenõr megvarratta az elszakadt cipzárát egy kiskereskedõvel, majd megbüntették a boltot egymillió forintra, mivel nem kért a tulajdonos pénzt érte, csak egy sört. Mert jószívû volt, és segíteni akart egy ismeretlenen. Mûködött a jogállam. Mindez azért jutott eszembe, mert ma is mûködik a jogállam. Feloszlatták a Magyar Gárdát, például. Majd a fõrendõr távollétében a helyettese kibocsátott egy körlevelet, miszerint a gárda egyenruhájának viselése önmagában rendbontás, és ezért szétverték a múlt szombati Szabadság téri megmozdulást. Majd a visszatért fõrendõr kijelentette, hogy ez félreértés volt. Bajnai Gordon erre kitüntette a megmozdulást szétverõket. A gárda a következõ szombatra újabb tüntetést jelentett be. Most jön a jogállam. A rendõrség kijelenti, hogy fel fog lépni a mások megbotránkozására alkalmas viselkedés ellen, és szerintük – eleve – a gárda és egyenruhája ilyen. (Csak zárójelben kérdezem: akkor fel fog lépni a homoszexuálisok és transzvesztiták felvonulása ellen is, mivel az szinte minden jóérzésû embert megbotránkoztat?) A kormány – szintén jogállami alapon – gyorsan hozott egy rendeletet, miszerint a feloszlatott szervezetekkel együttmûködõk szabálysértést követnek el, és ezért büntethetõk. Elfelejtettük a tízparancsolatot. Nem kellene vaskos törvénykönyv, többezer oldalas szabálykódex, ha az erkölcs szabályozná életünket, ha félnénk az Istent. Csak hát Isten nem fér bele a mai EU-s jogállamba. ORLAI SÁNDOR

Következõ számunk július 30-án jelenik meg

2

ÉRDI LAP

VII. évfolyam 14. szám • 2009. július 16.

Bõvülnek az óvodáink

Ki érti ezt? „Érted haragszom, nem ellened”

H

áromszori nekifutás után, a második rendkívüli közgyûlésen sikerült csak elfogadtatnia az elõterjesztõ polgármesternek az aktuális költségvetési módosításról szóló rendeletet. Az elsõ, rendes ülésen dr. Schütz István és Horváth András közölték, hogy nem tudják elfogadni, ezért T. Mészáros András levette a napirendrõl és a következõ keddre rendkívüli közgyûlést hívott össze. Ekkorra módosította azt a pontot, amin a két képviselõ megakadt, de ennek ellenére nem sikerült minõsített többséget szerezni, mert Kubatov István távol volt, dr. Aradszki András és Horváth András tartózkodott, dr. Schütz István pedig nemmel szavazott. A polgármester ekkor csütörtökre ismét rendkívüli közgyûlést hívott össze, amikor is végre sikerült elfogadni a költségvetést. Nem mehetünk el szó nélkül a történtek mellett, mert sok tanulság levonható belõle. Elõször is egy kérdést kell föltennünk: hogyan lehetséges az, hogy a meggyõzõ fölényben lévõ Fidesz-KDNP-MDF frakcióból egyvalaki (Kubatov István) rendszeresen hiányzik, mások pedig (dr. Aradszki András, Horváth András és dr. Schütz István) rendszeresen frakciójuk ellen beszélnek, illetve szavaznak, jobb esetben tartózkodnak a szavazástól? Nem ez volt az elsõ eset, ezért érdemes szóvá tennünk. Kubatov István esete az egyszerûbb, õ munkahelyi elfoglaltságával magyarázza rendszeres hiányzását a közgyûlésekrõl és a bizottságokból. Ezt meg is lehetne érteni, ha a képviselõi munka kényszer lenne, és nem önként vállalt szolgálat. Aki pedig ezt elvállalja, az tudatában kell, hogy legyen a vele járó kötelezettségeknek is, és vagy olyan munkahelyet kellene választania, amely nem akadályozza a képviselõi munkát, vagy sajnálattal ugyan, de le kellene mondania a képviselõségrõl. Remélem, hogy mivel az utolsó közgyûlésre már elment, ezentúl a többin is részt fog venni, és lezárul ez az átmeneti nehézségeket okozó szakasza életének. A másik három képviselõ esete bonyolultabb. Õk képviselik a frakcióban a KDNP-t, de nem gondolom, hogy a KDNP érdi tagjai egyetértenének „kvázi” ellenzékiségükkel. Jó lenne, ha delegáló szervezeteik vezetõi megértetnék velük, hogy az „önjáró képviselõ” többet árt, mint használ a két párt szövetségének és városunknak. A költségvetés vitájánál fültanúi lehettünk néhány érdekes felszólalásnak. Horváth András és Aradszki András is alulinformáltságról beszéltek, még a harmadik fordulóban is magyarázatot kértek néhány részrõl. Schütz István pedig egyenesen arról szólt, hogy csaknem nyolcmilliárd forint adóssága lesz így a városnak, és nem látja biztosítottnak a visszafizetését. Egy alpolgármesternek és egy pénzügyi bizottsági tagnak egyhén szólva pikáns dolog alulinformáltságról beszélni. Mindkettõjüknek ezer lehetõsége lett volna utánanézni az információknak. Például annak, hogy azért emelkedett meg drámaian a kötelezettség oldala a költségvetésnek, mert eddig az elnyert pályázatoknak csak az önrészét kellett szerepeltetni, most azonban a teljes költséget be kellett tervezni. Mivel a pályázatok utófinanszírozásúak, a városnak elõször ki kell fizetni, és csak utána hívhatja le a pályázaton elnyert összegeket, vagyis az önrészen felül most beépített pénzt a beruházások befejeztével a város visszakapja, az nem adósság lesz. Ezért is bocsátott ki a város kötvényt, hogy legyen pénz az építkezések elkezdéséhez. Egyesek azonban még talán az elõterjesztést sem olvasták végig, pedig abban ez világosan le volt írva, Péterfia Krisztina irodavezetõ pedig – még a közgazdasághoz nem sokat értõ újságíró számára is érthetõen – elmagyarázta ezt. Érted haragszom, nem ellened – mondom most, mert a városnak mûködnie kell, a kormányzó frakciónak meg kell találnia a közös hangot, a vitákat és a tisztázó megbeszéléseket nem a közgyûlésen, hanem a bizottsági üléseken és a frakcióértekezleteken kell lefolytatni, a szakmai kérdéseket pedig a hivatal illetékes szakemberei segítségével még a közgyûlés elõtt kell tisztázni. Ezek lehetnek a nyári szünetre a tanulságok, mert igen furcsa lenne, ha egy biztos többséggel rendelkezõ frakció saját belsõ vitáival lenne elfoglalva. Ennek csak a szocialisták örülnek, mint ahogy látni lehetett elõször csodálkozó tekintetüket, majd kaján vigyorukat a nagy nyilvánosság elõtt folytatott önostorozás alatt. ***

Kinek fontos az érdi csatornázási program?

N

incs szerencséjük az érdi szocialistáknak. Nem elég, hogy ideiglenes regnálásuk alatt jóformán semmit nem tettek a város lakóit igazán érdeklõ fejlesztésekért, a FIDESZ vezette önkormányzat, megfelelõ szakértelmet felmutatva, rekordidõ alatt beindította a csatornázást Érden. Meg is próbálták minden módon obstruálni. A közgyûlésen rendre különbözõ kifogásokkal éltek, amelyet szakmainak álcáztak. Valójában menekültek a magyarázat elõl, hogy miért játszották át 2003-ban a fõvárosnak a lehetõséget és miért nem tettek semmit azért, hogy megmozduljon valami e téren? Miért kellett volna az érdieknek kifizetni a budapesti ipari szennyvizek tisztításának költségét is? Miért kellene arra várni, hogy a fõváros befejezze a szabálytalanságoktól hírhedt csepeli megaberuházását (amelyrõl épp a napokban derült ki, hogy két-négy évet csúszhat)? A felelõsség alóli menekülés tipikus példája volt, amikor a legfontosabb döntések esetén úgy tettek, mintha nem lennének ott: egyszerûen kikapcsolták a szavazógépüket. Nem mertek nyíltan szembemenni az érdiek akaratával, de gyanítható, hogy lopakodva arra készülnek, hogy késõbb sunyi támadást intézzenek a csatornázás ellen. Gyanítható ez abból is, hogy nemrég több utcából arról számoltak be az ott lakók: szimpatizánsaik sorra járták a házakat és terjesztették a suttogó propagandát: „úgyse lesz ebbõl semmi, nem kell fizetni a részleteket!” Azt hiszem, a közelmúlt eseményei csattanós cáfolatot adtak ezen aljas módszerrel terjesztett rémhírre! Elgondolkodtató, hogy az örömteli eseményen, amely a saját kormányuk döntésének bejelentésérõl szólt, a személyre szóló meghívás ellenére egyetlen érdi MSZP-s önkormányzati képviselõ sem jelent meg. Zavarban is lettek volna, hisz eddig arról beszéltek, hogy nem lesz, nem lehet csatornázás Érden, most pedig világossá vált, hogy közel vagyunk a megvalósításhoz. Igaz, nem rajtuk múlott, hogy megvalósulhat Érd legnagyobb beruházása. Vitrio L.

ÉRDI LAP A polgári összefogás lapja Alapította az Összefogás Egyesület Kiadja a BALATONI 19. KFT. Felelõs kiadó a kft. ügyvezetõje Felelõs szerkesztõ: ORLAI SÁNDOR Szerkesztõség: Érd, Alsó u. 8., Összefogás Székház Telefon: 06-20 9205-496. Honlap: www.erdilap.hu E-mail: [email protected] • ISSN 1589-9950 Nyomdai elõállítás: Ringier Kiadó Kft. Nyomda Felelõs vezetõ: Bertalan László nyomdaigazgató Hirdetésfelvétel: 06-20/530-30-84, e-mail: [email protected] ÉRDI LAP Ügyfélszolgálati Irodája KATALIN ÜZLETHÁZ földszintjén, a Budai út 11. szám alatt Hirdetésfelvétel, apróhirdetések felvétele minden hétköznap: 9-12 és 14-17 óra között. Telefon: 06-23/364-017, 06-20/530-30-84, 06-20/355-47-10

Simó Károly Közel százharmincöt óvodáskorú gyermek mehet még idén óvodába azok közül, akiket tavasszal nem vettek fel. A Közgyûlés júniusi rendes ülésén arról döntött, hogy a meglévõ intézményekben végrehajtott kapacitásbõvítéssel létesítsenek férõhelyeket, így közel 10%-kal növekszik a rendelkezésre álló helyek száma. A költségvetés-módosítás elfogadásával pedig elhárultak a pénzügyi akadályok is.

É

rden, a többi agglomerációs településhez hasonlóan minden évben szembesülhettek azzal a szülõk és az önkormányzat, hogy az igények jelentõsen meghaladják a rendelkezésre álló férõhelyeket. A demográfiai folyamatok azt vetítik elõre, hogy a helyzet a következõ idõszakban csak fokozódni fog, hisz fiatal városunkban minden évben örvendetesen sok gyermek született, akik hamarosan óvodás korba lépnek. Az érdi óvodákban jelenleg rendelkezésre álló férõhelyek száma 1435, azonban évek óta ezt jelentõsen meghaladó létszámban vesznek fel gyermekeket (kb. 1750 az ellátott gyermekek száma). Sok szülõ eleve nem is próbálkozott a felvétellel, ennek ellenére a jelentkezõk közül évente 130-150 gyermekeket voltak kénytelenek elutasítani az intézményvezetõk, mivel nem állt rendelkezésre elég férõhely. Az óvodai férõhelyek létesítésére az elõzõ önkormányzat által is elhangzottak ígéretek. Született is egy olyan szerzõdés egy lakópark építõvel, amelynek értelmében 2006-ig el kellett volna készülnie a beígért óvodának. Az már csak a választások után derült ki, hogy gyakorlatilag számonkérhetetlen szerzõdés született. A szerzõdés úgy szólt ugyanis, hogy olyan telken építi meg, amely nem volt soha sem az önkormányzat, sem a vállalkozó tulajdonában! Ráadásul e kötelezettség csak akkor állt fenn, ha be tudja fejezni a lakópark-építés második ütemét (jelenleg az arra járók láthatják, hogy még az elsõ ütemnek sem jutottak a végére). Így tehát látható, hogy belátható idõn belül ezzel a lehetõséggel számolni nem lehet. Az új önkormányzat megpróbálta elérni, hogy legalább egy más helyszínen felépü-

A Bem téri óvoda udvara lõ óvoda költségeihez részben járuljon hozzá az eredeti szerzõdés aláírója. Ebbõl építettek fel egy sunyi lejáratókampányt az ellenzéki szocialisták, akik korábban a betarthatatlan szerzõdést létrehozták. Az új önkormányzat kereste annak lehetõségét is, hogy milyen módon és helyszíneken lehetne bõvíteni az óvodai férõhelyeket. Ezért készültek el a város egyik legdinamikusabban fejlõdõ részén, Felsõ Parkvárosban, a Darukezelõ utcában létesítendõ új, 6 csoportos óvoda tervei. A tervezés után elindult ez engedélyezés is. Sajnos az önkormányzatokat sújtó kormányzati intézkedések erõsen korlátozták a pénzügyi mozgásteret, ezért az építkezés idén még nem kezdõdhetett el. De ez csak halasztás, az óvodának meg kell épülnie! A tervek rendelkezésre állnak és remélhetõleg sikerül a pénzügyi fedezetet is megteremteni a minél elõbbi megépítéshez. Addig is különbözõ megoldások jöttek szóba. A júniusi Közgyûlésen már jóváhagyták azokat a megállapodásokat, amelyek – egyelõre bölcsõdés korú gyermekek ellátására – családi napközikkel köttetnek. Az ülésen is elhangzott, hogy amennyiben lesznek még családi napközi üzemeltetõk, akik megfelelnek a törvényi feltételeknek, további megállapodások jöhetnek létre, ezáltal teremt lehetõséget az önkormányzat arra, hogy ilyen módon is elláthassák a gyermekeket. A jelenlegi óvodákban végzett mûszaki felmérésekbõl kiderült, hogy ráépítéssel és épületen belüli átalakításokkal lehetséges újabb fé-

rõhelyek kialakítása. Erre tett javaslatot T. Mészáros András polgármester a nyári szünet elõtti utolsó Közgyûlésen. A Béke téri óvoda épületében jelenleg az elsõ emeleten mûködik a Szociális Gondozó Központ adminisztrációs részlege. Ennek helyén 50 gyermek befogadására alkalmas két csoportszoba és hozzátartozó kiszolgáló helységek alakíthatók ki. A Szociális Gondozó Központ az Intézményi Gondnokság épületének földszintjére költözik a Budai útra. Az átalakítás várható befejezése 2009. október 1. Aki a Bem téri óvoda környékén járt a napokban, láthatta, hogy már neki is fogtak az bõvítésnek. A Bem tér rendezése kapcsán ugyanis lehetõség nyílik arra, hogy a jelenlegi óvodában ráépítéssel 3 csoportszobával és kiszolgáló helységekkel növeljék a befogadóképességet, ezáltal 77 újabb férõhely jöhet létre. Az építkezés várható befejezése 2009. november 1. A Tárnoki úti óvoda legkisebb csoportszobája mellett levõ raktár felszámolásával a csoportszoba megnövelhetõ, így 8 óvodással többet tud az intézmény felvenni. A nyári szünet alatt, szeptember elejéig várhatóan be lehet fejezni az ennek megfelelõ átalakítást. Reméljük tehát, hogy a nehéz gazdasági helyzetben minél több szülõ számára biztosítani lehet az új férõhelyeknek megfelelõen a gyermekei ellátását. Majd ezt követõen, ha megépülhet az új óvoda, az már a zsúfoltság csökkenését is magával hozza!

Gyermekeink biztonságáért Ö

römmel láttuk, hogy járda épült a Kornélia utcában az Alsó utca és az Erzsébet utca között. Aki reggelente a lakótelep felõl kisiskolás gyermekét vitte iskolába, tudhatja, hogy a gyalogosok számára rendkívül balesetveszélyes és nehéz volt ezen a részen közlekedni! Sokan féltettük gyermekeinket a járda nélküli úton közlekedés során. Ezért az érdi lakótelepen és környékén élõ szülõk nevében szeretnénk megköszönni T. Mészáros András polgármester úrnak és Antunovits Antalnak, a kerület önkormányzati képviselõjének (aki képviselõi keretébõl építtette a járdát), hogy gondoltak gyermekeink biztonságára! Csak így tovább! (Név és cím a szerkesztõségben) A szerk. megjegyzése: Az önkormányzat idén mintegy 100 millió Ft értékben, legalább 8.000 nm felüle-

ten kíván járdát építeni. Minden választókerületben 3 utcára tehettek javaslatot a képviselõk. Ezt a keretet egészíti ki a választókerületenkénti másik 6 millió Ft, amelybõl a legsürgõsebb dolgokat lehet megoldani.

Így ebben az évben is közel 200 millió Ft értékben történnek olyan munkálatok, amelyekre az egyéni választókerületi képviselõk -a részönkormányzatokkal konzultálva- tehetnek javaslatot.

VII. évfolyam 14. szám • 2009. július 16.

Célegyenesben a csatorna pályázat!

Gárda tagságom mikor J. F. Kennedy Nyugat-Berlinbe A látogatott, a körbezárt város lakói elõtt tartott nagygyûlésen azzal kezdte a beszé-

(Folytatás az 1. oldalról)

A döntést 2007 végéig sikerült elfogadtatni minden érdekelt féllel, így a fõvárossal is. Ezt követõen 2008-ban elkezdõdött a pályázat benyújtásához elengedhetetlenül szükséges viziközmû társulatok megalakítása. 2008 nyarán – több hónapos szervezõmunka nyomán – megalakulhatott az ország egyik legnagyobb létszámú társulata. Hasonlóképpen megalakultak a tárnoki és a diósdi társulatok is. Az egy egység után fizetendõ érdekeltségi hozzájárulást Érden 250 ezer, Tárnokon 255 ezer, míg Diósdon 348 ezer forintban állapították meg. Ezt különbözõ pénzügyi konstrukciókban oldották meg (LTP szerzõdésekkel), mindhárom település más-más megoldást választott. A beruházás értéke természetesen Érden a legnagyobb, közel 24 és fél milliárd forint, Diósdon közel 4 milliárd, Tárnokon pedig meghaladja a 3 milliárd forintot. Ez öüsszesen 31 milliárd 394 millió forint. A három település saját forrása pedig kis híján 7 milliárd forint. Érden a lakossági részvétellel mûködõ Csatorna Társulat kb. 4 milliárd forinttal járul hozzá az önrészhez, a többit az önkormányzat teremti elõ. Szintén 2008-ban állt fel a a három település által alapított önkormányzati Társulás munkaszervezete is. A Társulás által összeállított pályázat 2008. december 29-én benyújtásra került az illetékes NFÜ-höz A benyújtott pályázat formai értékelése után a pályázat befogadó nyilatkozatot a Társulás 2009. február 3-án megkapta. Ez azt jelenti, hogy e dátum után a beruházás már úgy indítható, hogy végleges támogatási döntés esetén a költségek visszamenõleg is elszámolhatók lesznek. A a pályázati anyag nagy részét megkapták az EU szakértõi csoportja, a Jaspers szakértõk is, akik a Brüsszeli benyújtás elõtt értékelik a projektet. Az értékelésük egyébként a Brüsszelbe kiküldendõ anyag része. Szóbeli egyeztetés történt a Jaspers szakértõkkel – 2009 februárjában, márciusában és április végén. A pályázat szakmai értékelése során

Megtelt a meghívottakkal a Polgárok Háza díszterme a pályázat átdolgozását kérték, mivel egyes költségtételeket – bár a pályázati kiírásban meghatározott keretek között voltak – csökkenteni kellett. A mûszaki tartalom pontosítását is kérték a szennyvíztisztító kapacitására vonatkozóan és az üzemeltetõ cég (ÉTV Kft.) privatizációs folyamatának pontosabb, részletesebb leírását. Az átdolgozás megtörtént és április 21-én benyújtásra került a tisztázó kérdések alapján az anyag. A Társulás 2009. május 29-én írásos értesítést kapott, hogy a Bíráló Bizottság a pályázat alapján támogatás nyújtásáról döntött. Ez azt jelenti, hogy a szakmai értékelés során a pályázat megkapta a szükségesnél magasabb pontszámot. A támogatási szerzõdés megkötésének feltételéül azonban – többek között – azt szabták, hogy a pályázó önkormányzatok mutassák be, hogyan biztosítható az, hogy az üzemeltetõ ÉTV Kft-ben levõ magántulajdonos nem jut jogosulatlan elõnyhöz az EU-s támogatás nyomán (ismert, hogy 2006-ban az akkori városvezetés eladta a vízmûvek egy részét egy francia tulajdonosi háttérrel rendelkezõ cégnek). Ennek megfelelõen a 2009 júniusi érdi Közgyûlés a polgármester javaslatára úgy döntött, hogy a három település növelje részesedését az ÉTV Kft-ben legalább 55% szavazati arány eléréséig. Döntöttek arról is, hogy ezen -együttesen többséget biztosító- tulajdonrészt az önkormányzatok nem kívánják értékesíteni illet-

ve az ÉTV Kft-t oly módon felügyelik, hogy az önkormányzati többségi tulajdon fennmaradjon. Ezen döntéseket követõen készült a kormány számára egy elõterjesztés, amely 2009. július 1-jén úgy döntött, hogy támogatja az érdi projektet. Mi következik ezután? Elindulhat a kiviteli tervek készítése, ezáltal kezdetét veszi a beruházás. A kiviteli tervek készítõjének kiválasztására már korábban kiírt közbeszerzési eljárás napokon belül lezárul, ezt követõen foghatnak neki a tervezõk a munkának. Készül majd egy részletes mûszaki felmérés is, amely a késõbbiekben a kiviteli terv készítõinek nyújt abban segítséget, hogy precízebb, használhatóbb tervek készüljenek. Ezt megelõzõen lakossági, szakmai fórumok lesznek. Következnek az ú.n. „nulladik ütem” kivitelezésére kiírt közbeszerzési eljárások. Ez azt jelenti, hogy lehetõség szerint még 2009-ben el kell kezdeni a felszíni vízelvezetési pályázattal érintett területen (RÁVNA), valamint az M7-es környékén a szennyvízcsatorna építését. A tervezést követõen várhatóan még idén õsszel kiírják a közbeszerzési eljárásokat a szennyvíztisztító bõvítésére és rekonstrukciójára, valamint a csatornahálózatok kivitelezésére. Ezt követi majd a konkrét kivitelezés, a szennyvíztelep bõvítése és a csatornahálózat építése.

Az érdi rendõrség felhívása – Segít a térfigyelõ rendszer – Sajtótájékoztatón kérte a lakosságsegítségét az érdi rendõrkapitányság. Sóthy Viktória nyomozó rendõrfõhadnagy ismertetett egy esetet, amelynél a tettes elfogásában segített a néhány hete beüzemelt térfigyelõ rendszer.

M

3

ÉRDI LAP

últ hét szombat hajnalban bejelentés érkezett egy fiatal hölgytõl, akit Érd-Alsó vasútállomásnál megtámadott egy fiatal férfi, válláról letépte táskáját, és mivel megpróbált ellenállni, ököllel többször megütötte, majd elmenekült. A személyleírás szerint átlagos magasságú, 30 év körüli fehér férfi volt, sötét kapucniban. Késõbb a Bethlen utcában támadtak meg hasonló körülmények között egy fiatal hölgyet, és itt is elvitték a táskát, majd a Kálvin téren egy idõsebb hölgyet támadott meg az ismeretlen, aki a földre is került, itt úgy megrúgta a támadó, hogy 8 napon belüli sérülést szerzett. Az operátor ekkor már figyelte a környéket, és a Béke téren a kapott

leírás alapján felismerte a támadót, N. Richárdot, akit a rendõrség el is fogott. Elõállították, s mivel beismerõ vallomást tett, elõzetes letartóztatásba helyezték. A rendõrség kéri mindazok segítségét, akik felismerik a képen szereplõ N. Richárdot, és ellenük N. Richárd valamilyen bûncselekményt elkövetett. Aki információval tud szolgálni, keresse az érdi rendõrkapitányságot a 107-es vagy a 23/365007-es telefonszámon.

N. Richárd

Hétfõ éjszaka Százhalombattán, a vasútállomáson egy öt fõs, fiatalkorúakból álló banda támadott meg egy hölgyet, akik között egy lány is volt. Az illetõ a támadás következtében elesett, a földön fejbe rúgták, értékeit pedig elrabolták. Nem sokkal késõbb a leírás alapján azonosították és elfogták õket. Mivel fiatalkorúak, szüleik jelenlétében hallgatták ki õket, akik csak ekkor szembesültek azzal, mit is követtek el gyermekeik. Az öt fõ beismerte tettét, de nem tanúsítottak megbánást. A rendõrség õrizetbe vette õket. Csoportosan elkövetett bûncselekményként egyéves, letöltendõ börtönbüntetést kaphatnak. A fentiek miatt is, a rendõrség az elkövetkezendõ idõben fokozottan figyelni fogja az este, illetve éjszaka csellengõ, fiatalkorúakból álló csoportokat, fõleg az ismert szórakozóhelyek körül, hogy ki tudják szûrni a hasonló esetek lehetséges elkövetõit. Természetesen az is biztató, hogy a – még nem teljes – térfigyelõ rendszer is mûködésbe lépett, és ténylegesen segített egy bûnözõ elfogásában.

dét, hogy: „Én is berlini vagyok!” A múlt hét végén az érthetetlen bírósági döntés miatt – már, hogy a Magyar Gárdát az ítélet feloszlatta – tiltakozókkal szemben a rendõrség megint leszerepelt. Azt szokták mondani, hogy az idõ a legjobb gyógyír a legtöbb bajra, bánatra. Jó néhányan vannak talán, akik már a távoli múlt elfelejtendõ, lezárandó dolgai közé sorolnák az azonosíthatatlan, sötétruhás, álarcos bandák garázdálkodását a fõváros utcáin, mondván ne hánytorgassuk fel a múltat. 2006 õszének szörnyû élménye, hogy a fékevesztett verõlegényekkel egyetemben a magyar rendõrség színe java is ott volt az utcákon. Valami perverz vezetõi léleknek köszönhetõen azonban nem lehetett azóta sem megtudni, hogy az egyforma kinézetû csapatok közül kik voltak az igazi rendõrök és kik a szadista ütlegelõk. A remélhetõen hamarosan megalakuló új nemzeti kormány nem veheti magára az akkori rendõri vezetõk el nem számoltatásának a bûnét. A vezetõi által már egyszer ellehetetlenített rendõrök már megint valami nagyon dicstelen szerepet kaptak. Úgy látszik, nem tudnak kibújni a politikai megrendelõknek való megfelelési kényszer súlya alól. És a dolog természetébõl adódóan, megint leszerepeltek. Megint ott, úgy és azok ellen léptek fel erõszakkal, indokolatlan durvasággal, akik ellen nem kellett volna. A földön ülve tiltakozók bántalmazása, idõs emberek durva ráncigálása és Vona Gábor arcának a földre szorítása, a hátára térdepelõ rendõr, engem is berlinivé tett. Nem tudom van-e a Magyar Gárda szabályzatában tiszteletbeli, vagy támogató tag, de mától magam is gárda tagnak tartom magamat. Teszem ezt annak ellenére, hogy nem tartom normális dolognak a Magyar Gárda létezését. Igazi demokráciában, egy jól mûködõ államban nem lehet elfogadni egy ilyen típusú szervezet létezését, mûködését. Egy igazi, jól mûködõ államban a dolgokat nevükön nevezik, az állam nem csak a fõvárosban, a parlament környékén, hanem a legeldugottabb kis faluban is mûködik, és profi módon teszi a dolgát. A jól mûködõ államban nem ismerik, és nem fogadják el a megélhetésinek nevezett bûnözést. Egy tiszta beszédû demokráciában ha például a svábok körében, a lélekszámukhoz képest jól meghatározhatóan megnövekszik bizonyos típusú bûncselekmények elõfordulása, akkor az bizony jellemzõen sváb (remélem megbocsátják nekem e minden szempontból nagyszerû magyarországi kisebbséghez tartozók, hogy pont õket citálom ide, és pont amiatt mert példamutató ellenpontként lehet rájuk tekinteni) bûnözésként lesz meghatározható. Õket ismerve pedig éppen, hogy õk fogják kivetni magukból a férgeset. Ha ez igaz lehet rájuk, miért nem lehet igaz a cigányokra is? Pont a tisztességes cigány többség érdeke is lenne, hogy kivessék maguk közül a bûnözõket. A jól mûködõ államban, a rendõrök a legkisebb faluban is el akarnák fogni a falusi, tanyasi emberek életét megkeserítõ tyúktolvajokat és nem küldenék haza õket a rendõrségrõl, hogy húszezer forint elkövetési érték alatt csak szabálysértésrõl van szó. Igaz, hogy ehhez meg a parlamentnek kellene olyan törvényeket hozni, amelyik hatékonyan fellép a kisebb súlyú elkövetési magatartás ellen is. A jól mûködõ államban meg éppen, hogy lennének elérhetõ közelségben rendõrök minden állampolgár számára, és nem arról szólnának a híradások, hogy egész régiók vannak abszolút rendõrségi védelem nélkül. Még annyi egyenruhás sincs, hogy legalább egy, egy rendõr jelenléte bírjon valamilyen visszatartó erõvel. Miután az állam elkezdett szétesni és a központtól távol esõ régiók állami védelem nélkül maradtak, és évek óta folyik egy felelõs nélküli, néhol járásnyi, megyényi területeket érintõ lezüllesztési folyamat, az egykori romániai falurombolástól is sokkal sunyibb falurombolás, páran felébredtek. Felébredtek és rájöttek, hogy a bõrükre, a gyermekeik, unokáik bõrére megy a játék. Meg azokéra is, akik még nem ébredtek fel. Mindannyiunk élete, életminõsége, utódaink életterének (nácifóbiások tessék szörnyülködni) a fenntartása, megõrzése a tét. Ezek az öntudatra ébredõ emberek kénytelenek voltak saját kezükbe venni a nemzeti önvédelem egy kicsiny részét. Egyéb eszközük sincs, mint az összefogás, az egységben lévõ erõ felmutatása a bûnözõkkel szemben. És láss csodát a modell elkezdett mûködni, ahol a Gárda egyenruhában, fegyelmezetten megjelenik, felvonul, megjelenik velük a remény is a falusiak körében. Még félve tekintenek ki az ablakaikon, hogy nem vonja-e a falu a hivatalosságok haragját a fejére, de magánbeszélgetéseikben elmondják, hogy már alig várták, a fekete fehér egyenruhások egységét, mert legalább egy kis idõre meghunyászkodnak az egyre jobban elpofátlanodó krumpli, tûzifa, meg tyúktolvajok. A hivatalosságok haragjának erejére meg eszembe jut egy régi szovjet, szibériai történet. Az egykori GULAG-on két követ törõ koma beszélget. Az egyik mond egy cifra rendszerellenes viccet, mire a másik elszörnyedve rászól: – Fogd vissza magad, mert még elvisznek. Azt mondja rá a vicces: – Innen? A magyar vidéknek sincs veszíteni valója, a hatalom nem akar és nem is tud sem tenni, sem ártani már nekik. Már elvették az iskolát, a vasutat, a postát. Nem maradt más már, csak a remény. A remény, hogy ha van még bennük élni akarás, markukba kell pökni, megfogni a kapa, fejszenyelet és felépíteni egy új országot. Felépíteni azt az új országot, ahol az értékek újra a helyükre kerülnek, lesz értelmes rend, lesz törvény és a törvény betartásán dolgozó rendõrség, igazságszolgáltatás. A bûnözés pedig veszélyes foglalkozássá válik, amelyik nagyon komoly kockázattal jár. Ha ez újra így fog mûködni, nem lesz szükség a Magyar Gárda feloszlatását elrendelni, nem kell velük szemben a hatóságoknak fellépni, mert a tisztességesen és profi módon mûködõ rendõrség, esetleg vidéken az erre szakosodott csendõrség, teljesen szükségtelenné teszi õket. A Magyar Gárdával kapcsolatos helyzet teljesen impotens módon való kezelésének tipikus példája, a kormány legújabb intézkedése, hogy illegalitásba kényszeríti õket. Amikor a könyvelõk kezdenek el politizálni, és országot irányítani megtörténhet még ez is. Ez a szakértõi kormány láthatóan pont annyit ért a politikához, mint hajdú a harangöntéshez. Azzal, hogy elrendelték a gárda tagság büntethetõségét, olyan útra kényszerítették õket és szimpatizánsaikat, amelybõl akár egy nehezen ellenõrizhetõ földalatti szervezet is létrejöhet. Mivel nem tudom megemészteni a tenni akaró magyar emberek elleni brutális rendõrségi fellépést, nem tudok nem gárda tag lenni. Nosza, jöhet a büntetés! KOPOR TIHAMÉR

4

ÉRDI LAP

VII. évfolyam 14. szám • 2009. július 16.

Törökkori útleírás Érd kastélyáról és templomáról 1626-ból É

rdrõl a török hódoltság korából csak szûkszavú, fõleg a török építményekre vonatkozó néhány elsõdleges forrás ismert. (Evlia Cselebi, Heinrich Ottendorff, Tholdalagi Mihály) A 18. századi Bél Mátyás történetíró leírása (1730 körül) és Illésházy Miklós visszaváltási jegyzõkönyve(1722) jelent bõvebb, de már késõbbi forrást Érd törökkori építményeire vonatkozóan. Mindezeket a Földrajzi Múzeumi Tanulmányokban és az Érdi Krónikában publikáltuk. A most ismertetésre kerülõ forrás jóval részletesebben ír Érdrõl és különösen értékessé teszi, hogy a település két fõ építményére, a kastélyra és a Szent Mihály templomra vonatkozóan is az eddig ismert legrészletesebb törökkori forrás. Athanasio Georgiceo dalmát humanista II. Ferdinánd császár megbízottjaként utazott el 1626-ban a boszniai, olovoi Szûz Mária kegyhelyhez. Egyben hírszerzõi feladatot is végzett. Részletes útleírásban ismerteti a török hódoltságbeli romos érdi kastélyt és templomot. Tóth István Györgynek a Századokban megjelent forrásközlése alapján ismertetjük és elemezzük az Érdre vonatkozó részt. Ez ugyanis a helyi helytörténeti irodalomban még nem került publikálásra pedig az érdiek számára számos kérdésben lehet perdöntõ a település két fõ építményével, a Sárkány kastéllyal és a Szent Mihály templommal kapcsolatban. Dõlt betûvel emeljük ki a lényeges momentumokat és a saját elemzésünket. „Emellett a dombok mellett fél mérföldet haladva megérkeztünk egy falucskába, amelyet korábban Haszán bég szerájának neveztek és egy tágas, de ablaktalan házba érkeztünk, amelyet a törökök karavánszerájnak mondanak és amelyet Szefer basa építtetett tíz éve, hogy befogadja az utazókat. Itt nem volt más, mint tizennyolc kémény és hely sok embernek, lónak és szekérnek. Az akinek az a feladata, hogy kinyissa és bezárja a nevezett karavánszerájt, csak fát, szénát és gabonát árul, és amikor valaki vesz tõle, mindjárt ki is kell fizetni, azt hiszem két okból: Egyrészt azért hogy ne kelljen annyi számlát vezetnie, másrészt azért, hogy a következõ reggel minden utazó abban az órában távozhasson, amikor akar. Itt kell megjegyezzük, hogy az egész a törököknek alávetett Magyarországon és az egész Illiricumban vannak ehhez hasonló karavánszerájok, amelyeket gazdag törökök építettek a lelkük üdvéért, és ezek olyan közel vannak egymáshoz, hogy déltõl másnap délig az egyikbõl a másikba lehet érni, ott pedig ahol szorosok és városok vannak, még több van ezekbõl.” A Hasán bég szerája nyilván Hamsa bég szerájára, mint a település megnevezésére vonatkozik, hiszen más források e korból így említik, tehát elhallásról van szó. A karavánszeráj

ezen leírás szerint egy különálló épület volt és nem azonosítható – mint egyes helytörténészek tették – a kastéllyal, még ha szeráj szó vonatkozhat kastélyra, várra is. Az Érdi Krónikában már korábban publikált és a Kutyavárral kapcsolatban említett 1627. évi (forrásunknál egy évvel késõbbi) Tholdalagi Mihály féle naplóban is Hamsa bég szerájáról olvashatunk említést, de mint helységnév szerepel ebben a formában és nem konkrétan a szállóra értik. A szerájt forrásunk szerint az útleírás elõtt tíz éve, azaz 1616ban, tehát a 15 éves háború után építették. „E falutól egy puskalövésnyi távolságra volt egy domb alatt egy palota, de tetõ nélkül és nagyrészt romosan, még az ablakokból is kiszedték a köveket…” Ez a romos épület nyilván a Kakukk-hegy alatti platón fekvõ Sárkány kastély, amely ekkor még birtokjogilag és fizikálisan is rendezetlen, elhanyagolt, romokban heverõ volt. Krizsán László Érdi Krónikában írt tanulmányából és Evlia Cselebi útleírásából is kitûnik, hogy a különbözõ török birtokosok tulajdonába került Érd a 16. században állandóan harcok színtere, a török hadjáratok vonulási útvonalába esett, a magyar végváriak gyakran rácsaptak és a 15 éves háború elején palánkját is elpusztították, tehát nyilván a kastélyt sem kímélték egyik oldalról sem. Így a Sárkány család sem a 16. sem a 17. században nem tudta igazán érvényesíteni tulajdonjogát. Sárkány János 1671-ben a pesti török aga védnöksége alá helyezte Érdet. 1675-ben veszi el Sárkány Erzsét Illésházy Ferenc s kerül Érd az Illésházyak kezébe. Õ azonban szintén zálogbirtokosra, Szapáry Péterre bízza Érdet és kastélyát. Szapáry ercsi birtokos is sokat hadakozott a törökökkel Érdért. A kastélyt tehát csak a 18. században az Illésházyak tudták rendbe tenni. Ezt igazolták Dóka Klára levéltáros kutatásai is, amelyek szerint erre 1722 után, Illésházy József birtoklása idején került sor. „Ezt a palotát minden oldalról megnéztem és a domb oldaláról igen mély pincéket találtam, ép boltozattal és egy teljesen ép konyhával, amelynek a tetejét piramis alakúra készítették, ez még kéményként szolgált –

igen elõkelõ építmény, volt bent egy teljesen kõbõl épült mosómedence is, amelyik eléggé kinyúlt a falon, itt mint gondolom, a piszkos vizet öntötték ki. Ennek a palotának a másik részén egy sarokban volt egy kerek tornyocska, ebben nem volt más, mint egy csigalépcsõ, amelyen a felül lévõ szobákba lehetett felmenni, ahol igen szép márványdarabokat lehetett látni. Ez a rész ennek a helynek, vagyis a dombnak a lejtése miatt magasan volt,

három sorban voltak a szobák, az elsõ rész szobái boltozatosak voltak, de a boltívek romosak, míg a két felsõ részben látszott, hogy itt valaha gyönyörû mestergerendák voltak. Az ajtó, amelyik az udvarról a boltozatos szobákba nyílt, szintén márványból készült, felette egy címer állt, amelynek mezejében egy korona volt kivésve, afölött egy ember, köldökig meztelen, aki keresztbe fonta a karjait és ezt az embert a koronával egy sárkány fogta körbe, amelynek egy alma volt a szájában.” Az utazó meglehetõsen részletesen leírja a kastélyban látottakat, tehát ez a forrás mindenképpen megbízhatónak tûnik a korábbról ismert gyérszavú leírásokkal szemben. Látjuk, hogy a leírás szerint megvoltak a pincék, amiket késõbbi források is a legrégebbinek írnak és török pincének is neveznek. Megemlít egy mosómedencét. Emeletesnek írja le a kastélyt, amit késõbbi források ellentmondásosan hol földszintesnek, hol emeletesnek mondanak. Bél Mátyás 1730 tájt készült leírása szerint „földszintes építmény, de magasabb fekvése miatt távolról emeletesnek látszik.” Bél vagy tanítványa (mivel õ diákokat is alkalmazott) nyilván téved, mivel a források többsége emeletrõl is tud. Wajthay Ferenc mérnök 1846-ban készült rajzai szerint is emeletes volt a nyugati szárnya, míg a másik három földszintes. Az 1840-es évek elején talált, majd a II. Lajos oszlopba 1926-ban beillesztett faragvány, Károly János megyei monográfiája (1901), Kereskényi Gyula plébános, helytörténetíró (1874), Jovicza Ignác 1970 évi helytörténeti kézirata és Horváth Lajos heraldikus-levéltáros Érdi Krónikában leközölt pecsétképe más formájúnak mutatják a Sárkány címert. Az útleírással szemben utóbbiak szerint nem férfi, hanem hosszú hajú nõi alak

nõ ki a koronából. Mindkettõ elfogadható hitelesnek, mivel több címerváltozat is létezhetett. „Kimentem a palotafal egyik hasadékán és egy lapos részt találtam, amelyet a Duna felõl egy igen vastag fal tartott, ennek vastagsága megegyezett a palota elsõ szobáival, úgy gondolom, hogy itt volt a kert és alul még látszottak a régi, nem túl magas falak, amelyek az istállók és a szolgáknak épült házak nyomait mutatták…” Feltûnnek a leírásban talán a mai támfal elõdje is és alatta lévõ kunyhók romjai is a pusztulás nyomaival. A lapos rész a mai üres térség, ahonnan gyönyörû kilátás nyílik a Budai hegyekre és a települést övezõ ártéri erdõre, a Dunára. Nem csoda, hogy az útleíró fenséges helynek mondja a következõ bekezdésben és a magyar királynék nyaralójának tulajdonítja a kastélyt. „Ez a palota, ahogy az egyik kísérõm tájékoztatott a magyarországi királynéé volt, aki idõnként idejött Budáról, hogy gyönyörködjék e fenséges helyben, egy puskalövésnyire a Duná-

tól, ahol mintegy húsz lépésnyire a parttól egy kis sziget volt, tele aránytalanul nagy gyümölcsfákkal, amelyeket úgy gondolom még ez a királynõ ültetett…” A leírás ezen része nyilvánvalóan már a mondaszerû kategóriába tartozik s talán onnan ered, hogy II. Lajos Budáról való kivonulása után itt szállt meg a mohácsi csata elõtt elõször és innen látogatta meg utoljára a Csepelszigeten lévõ feleségét. A Csepel-sziget , amit Nagy szigetnek is hívtak valóban királynéi birtok volt évszázadokon át. Az útleíró az érdi szigetet öszszekeverhette vele. „A fent nevezett palota és a Duna part között egy igen szép négyszögletes kövekbõl készített templom állt, négyszögletes harangtoronnyal, de

egyiknek se volt teteje. Belül az 1487es évszámot találtam. Nem tudom, hogy ez a templom építésének vagy pedig a felújításának az évszámát jelölte-e.” Nagy jelentõségû a leírás azért is, mert e korból a legrészletesebb ismertetést kapjuk a római katolikus templomról is. Forrásunk tetõ nélküli templomot említ 1626-ban.. Ottendorf is romos templom maradványokról írt 1663ban. Helyi hagyományok (Jovicza Ignác kézirata 1970, dr. Kerékgyártó Imréné írásai) szerint is úgy ismert, hogy a törökök lõport raktároztak a templomban és az épület felrobbant, innen ered a baruthána (lõporraktár) helynév is. Ezek a sorok írott forrásként utalnak a templom középkori – még a mohácsi csata elõtti – eredetére. Az eredeti hajóépítést a 15. századra datálták a feldolgozások (Torma István), de pontos évszámot csak ez a forrás ad számunkra, ha értelmezése nem egyértelmû is. (Az útleíró becsületesen be is vallja, hogy nem tudja biztosan mit jelenthet a szám.) Elképzelhetõ, hogy az 1487-es szám valóban az építés idejére utal. Ugyanakkor ismertek források Érd plébániájáról már 1334-bõl és 1468-ból is. A 2009. évi falkutatás megtalálta a középkori alapfal köveit is. Kiderül az útleírásból, hogy csak harangtorony volt ekkor. A torony 1774-es építése más forrásokból is ismert. Ez az évszám van felvésve a fõbejárat fölötti zárókõre is. „A templom körül volt egy temetõ, amelyet négyszögletes kövekbõl épült fal övezett, nagy kapuval, nem messze innen néhány fal állt nagy ablakokkal, ebbõl arra következtettem, hogy ez valamelyik szerzetesrend lakása lehetett.” A temetõt a Mária Terézia hozta rendelettel szüntették meg és helyezték új helyre. A szerzetesrendi lakás alatt talán a korábbi ferences kolostori részt kell értenünk, amit az 1930-as években bontottak le. Ehhez tartozott Jovicza Ignác helytörténész leírása szerint egy kisebb, Boldog György néven emlegetett templomocska is. A szûkszavú fogalmazás miatt azonban itt már elbizonytalanodik az útleírás értéke, így ehhez a templomhoz nem szolgál közvetlen bizonyítékul. Forrásunk mindenképpen hasznos adalék lehet helytörténeti feldolgozásokhoz, gondolatokhoz, hogy teljesebb és pontosabb képet tudjunk alkotni Érd történelmi változásainak folyamatáról. Kovács Sándor

Meghívó Tisztelettel meghívjuk az induló érdi csatornázási programmal kapcsolatos, érdi vállalkozóknak és szakembereknek szervezett, SZAKMAI FÓRUMRA 2009. július 21-én 17,00 órai kezdettel. A fórum helyszíne: Polgárok Háza (Érd, Alsó u. 3). Várjuk Önt, ha a csatornázási programban vállalkozóként részt szeretne venni, különösen az alábbiakban: – belsõ bekötések tervezõjeként – belsõ bekötések kivitelezõjeként A fórum témái különösen: – az érdi szennyvíztisztító bõvítése és rekonstrukciója – elvárások és feltételek a belsõ bekötések tervezése és kivitelezése során T. Mészáros András polgármester

***

Meghívó Tisztelettel meghívjuk az induló érdi csatornázási programmal kapcsolatos LAKOSSÁGI FÓRUMRA 2009. július 22-én 17,00 órai kezdettel A fórum helyszíne: Polgárok Háza (Érd, Alsó u. 3). A fórumon elsõsorban mûszaki kérdésekkel foglalkozunk: az induló mûszaki felmérés céljai, belsõ bekötésekkel kapcsolatos kérdések, stb. T. Mészáros András polgármester

VII. évfolyam 14. szám • 2009. július 16.

5

ÉRDI LAP

Mert olyanokat éltünk meg, amire ma sincs ige J

úlius negyedikén, élete kilencvenhetedik évében elhunyt Dr. Király Béla nyugalmazott vezérezredes, az 1956-os Magyar Nemzetõrség fõparancsnoka. Király Bélára emlékezve nem is találhatnánk jellemzõbbet a címben idézett Illyés Gyula idézetnél. Magam az 1956-os forradalom idején mint Budapest katonai parancsnokáról hallottam róla elõször, és 1989-ben, Nagy Imre és társai újratemetési szertartásán volt szerencsém elõször személyesen találkozni vele. Ízig-vérig katona volt. A haza védelme, a nemzeti öntudat, a keresztény erkölcsiség felélesztése számára mindenek elõtt a legfontosabb volt. Nem volt kitárulkozó ember, de életútja, írásai, megnyilatkozásai, tettei beszélnek helyette. Fiatal karpaszományosként tett katonai esküt 1930-ban. A második világháborúban vezérkari tiszti minõségben szolgált. 1945 elején a kõszegi védõkörzetben hadifogságba került, de sikerült megszöknie. 1945. december 4-én a HM Igazoló Bizottsága igazoltnak nyilvánította, és folytathatta katonai pályafutását. 1950. március 15-tõl vezérõrnagy, elõbb a Magasabb Parancsnoki Tanfolyam parancsnoka, majd a Honvéd Akadémia parancsnoka. 1951. augusztus 17-én az ÁVH letartóztatta, koncepciós perben kötél általi halálra ítélték, amit életfogytig tartó börtönbüntetésre enyhítettek. Az 1956-os forradalom idején a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány elnöke, Budapest katonai parancsnoka volt. Õ szervezte újjá a Nemzetõrséget is. A forradalom leverése után külföldre menekült. 1957 januárjától a Strasbourgban létrejött Magyar Forradalmi Tanács egyik alelnöke volt. Kéthly Anna és Kõvágó József társaságában tanúvallomást tett a forradalmi eseményekrõl az ENSZ Ötös Bizottsága elõtt New Yorkban. 1957 és

Ó

1966 között tagja volt a Varga Béla elnöksége alatt mûködõ Magyar Bizottságnak. Aktívan kivette részét a politikai emigráció munkájában. Az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le, ahol 1965-ben kapott állampolgárságot. 1959-ben az Egyesült Államok Hadseregének Parancsnoki és Vezérkari Akadémiája tiszteletbeli tagjává választotta, PhD fokozatot szerzett a Columbia Egyetem történelem szakán, 1971-tõl a hadtörténelem professzora a New York-i Városi Egyetemen, a Brooklyn College-ben. 1982-ben nyugdíjazták, és 1994-ben megkapta a humán tudományok doktora címet is. Számos amerikai város díszpolgára. 1989-ben tért haza. Részt vett Nagy Imre és vértanú társai újratemetésén. Rehabilitálták, és visszakapta vezérõrnagyi rangját. 1990-ben vezérezredessé léptették elõ. Az 1990-es országgyûlési választáson független jelöltként mandátumot szerzett szülõvárosa, Kaposvár képviselõjeként. 1990 novemberében átült az SZDSZfrakcióba, de a pártba nem lépett be, és a honvédelmi bizottság alelnökeként dolgozott. Mandátumát 1994-ig viselte. 1993. március 11-én a Jad Vasem Intézet a Világ Igazai közé választotta, mivel 1944-ben vezérkari tisztként fellépett a hadosztálya kötelékébe tartozó zsidó munkaszolgálatosok életének védelmében. 1999 és 2001 között Orbán Viktor miniszterelnök személyes megbízottja volt a haderõreform munkálataiban. 2002-ben kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével. 2004-ben a Magyar Tudományos Akadémia külsõ tagjává választotta, és elnyerte a Nagy Imre Érdemrendet is. Élete utolsó sikeres éveit a Nemzetõrség szolgálata töltötte be, azé a szervezeté, amelyet Machiavelli idézetével jellemezhetünk: Sokkal nehe-

, azok a gyönyörûséges szép idõk! – sóhajtott nagyot a zsurnaliszta, amikor meglátta az óriási lila kalapot, és szemét nem tudta levenni a sápadt arcú nõrõl, mert mozgása megbabonázta, és valamiért azt gondolta, nem is Ófaluban van a Duna partján, hanem Tusnádfürdõn. Hogy miért jutott eszébe éppenséggel Tusnádfürdõ, maga sem tudta volna megmagyarázni, ha ezt megkérdezik tõle, hiszen gondolhatott volna a Palicsi-tó csendes sétányára, vagy akár Ó-Tátrafüredre is, ahol fiatalemberként többször megfordult a különbözõ színû kalapok után. Talán a közeli orgonabokor juttatta eszébe Tusnádfürdõt, mert régi életében egyszer mély sebet ütött szívén egy kolozsvári színésznõ, aki orgonaillatba burkolózva szállt le a székely körvasúton közlekedõ szerelvény egyik elsõ osztályú kocsijából, és azóta is, ha teheti, minden esztendõben, húsvét idején orgona illatú kölnit keres a drogériákban, hogy emlékezzék a régi keservekre. Azokban a szép idõkben olyan hideg volt az Olt partján, hogy néhány suhanc azzal a hírrel érkezett haza, az utca sarkán ketté törött egy kóbor kutya, amikor be akart térni a szunnyadó vízimalomhoz. Senki nem hitt a legénykéknek, még meg is fenyítették õket hazugságért, pedig igazat mondhattak, mert egy késõ tavaszi hajnalon akkora roppanásra ébredt a kis fürdõváros, hogy biztosan akkor egyenesedhetett ki a csonttá fagyott kutya. A zsurnaliszta elhessegette magától ezeket a régi emlékeket, és nézte a nagy víz partján lassan távolódó óriási kalapot, amely hirtelen eltûnt egy magasra nõtt fa mögött. Kicsit szomorú lett a szíve, és már nyúlt volna a butykos után némi gyógyírt remélve, amikor újabb nagy kalap tûnt fel Ófalu felõl. Nézte csodálattal a földi tüneményt, akinek minden lépte után hallani lehetett a szerelmes férfisereg sóhaját. A büszke bunyevác lány pillantásra sem méltatta az érdi legényeket, mert egy régi májusi éjszakán örök hûséget esküdött egy kóbor poétának, aki hamar eltûnt az életébõl, de minden szökõévben levelet hoz azóta is a posta a világ valamelyik távoli kikötõjébõl, és a boritékból kiesik egy szonett, amely visszasírja az egykori öleléseket. A férfi felbaktatott a magaspartra, onnan gyönyörködött a látványban. A vízpart lassan megtelt élettel, kitárulkozott a régi promenád, jöttek a kacarászó kislányok, a teltkarcsú hölgyek, és a ledér nõk, akik magukkal hozták a párizsi meg a budapesti éjszakák minden bujaságát és tiltott örömét. A zsurnalisztának kedve lett volna postagalambot meneszteni a szétszórt település minden utcájába, hogy hagyják abba a munkát a férfiak, öltözzenek ünneplõbe, és siessenek ki a magaspartra, mert a Duna parton felriadt Csipkerózsika álmából a régi Érd, és mutogatja

zebb legyõzni az olyan országot, amelyet saját polgárai védenek, mint amelyért csak megfizetett zsoldoshadsereg harcol. Az elsõ magyar Nemzetõrség budai polgárok kezdeményezésére 1948-ban jött létre, és a Nemzetõrség lett az 1948-49-es forradalom és szabadságharc legfõbb fegyveres testülte. 1956-ban Király Béla kezdeményezte és irányította az ujjászervezést, és a Nemzetõrség létszáma a forradalom leveréséig folyamatosan nõtt. A rendszerváltást követõen 1993ban kelt életre újra a Magyar Nemzetõrség a Történelmi Igazságtétel Bizottságában, az 1948-49-es és 1956os Nemzetõrség folytatólagos polgári szervezõdéseként. 2001-ben, az amerikai terrortámadás után az amerikai National Guardhoz hasonló nemzetõrség felállítását javasolta Simicskó István fideszes államtitkár, amely javaslat alapján Országgyûlési Határozat jött létre a megszervezésre. Simicskó István javaslata szerint a 18 éves férfiaknak a hivatásos hadsereg létrejötte után a katasztrófavédelmi feladatokra is bevethetõ nemzetõrséghez kellene 2-3 hónapra bevonulniuk. A Magyar

Nemzetõrség – Király Bélával az élen – üdvözölte a javaslatot. Sajnálatos, de 2003 januárjában – a haderõreform végrehajtását követõen – az Országgyûlés visszavonta a szervezésre vonatkozó határozatot azzal, hogy az ország anyagi helyzete egy ilyen hadsereg fenntartását jelenleg nem teszi lehetõvé. De a Magyar Nemzetõrség továbbra is mûködik - igaz, fegyveres erõ nélkül- kiváló magyar polgárok szervezõdésében, Király Béla történelmi fõparancsnok részvételével. Idézek: A NEMZETÕRSÉG olyan alulról szervezõdõ, erõs társadalmi támogatottságú, de hierarchikus szervezeti felépítésben mûködõ társadalmi szervezet, mely az állampolgárok önként vállalt, a hon védelme iránt érzett személyes elkötelezettségére alapszik, képes a Magyar Köztársaság rendvédelmi szerveivel és a honvédséggel együttmûködve biztosítani a Magyar Köztársaság biztonságát… A NEMZETÕRSÉG feladata és célja napjainkban: Szervezett társadalmi hátteret nyújtani a Magyar Köztársa-

ság rendvédelmi, közigazgatási valamint állami szervezeteinek az alkotmányos feladataik ellátásában. A bûnmegelõzésben, a drogprevencióban, a migrációs feladatokban, a katasztrófa megelõzés és helyreállítási feladatokban való aktív részvétel az állami szervezetekkel való közös együttmûködéssel. A honvédség önkéntes szerzõdéses állományának tagtoborzásában való folyamatos segítségnyújtás. Valamint a történelmi és katonai hagyományok ápolása és a karitatív tevékenységben való részvétel. Ilyen célok és feladatok megvalósítása érdekében dolgozni megtiszteltetés, kiváltság. Tisztelet és köszönet Dr. Király Béla vezérezredes bajtársnak, hogy életmûvével, tevékenységével példát, erõt adott nekünk nemzeti öntudatunk megerõsítéséhez, erõnk nemes célokra való felhasználásához! Búcsúzunk azzal, hogy a magyar hazát, a haza szabadságát mindenkor, minden körülmények között készek vagyunk megvédeni. TÓTH TAMÁS nemzetõr ezredes

Telt ház elõtt, nagy sikerrel mutatta be „vizsgadarabját”, Schiller: Ármány és szerelem c. drámájának átiratát a Thália Ördögei Színjátszó Egyesület a Földrajzi Múzeum kertjében

Vízparti promenád

elfeledett szépségeit. Integetett is hosszú fehér selyem sáljával a parkvárosi férfiaknak, de azok mással voltak elfoglalva, kocsmáztak, éppen vitatkoztak valamelyik túlbuzgó rendõrrel, vagy munkát kerestek a közeli településen. A Duna partján egyre vídámabb lett az élet. Lépdeltek a kamaszlányok szép komótosan, a szeplõk mögé bújtatták félelmüket, és egyre többször próbálták ellesni a felnõtt hölgyek magabiztosságát, de hamar rájöttek, sokat kell még sétáljanak a promenádon, hogy olyanok legyenek, mint a Kiss Józsi bácsi lányai, akik után bolondultak az érdi férfiak. Két gimnazista lány megszeppenve nézte a nagy felfordulást, egyre sokasodott a népség, és a gyorsan magasodó porfelhõ jelezte, érkeznek hintóikon az urak is szép számban, mert mindenki tudta, férfiak nélkül nincs élet a promenádon, hiszen a sok szépség csak kedvükért vette fel a nehéz bársonyokat, és a deli férfiak is sejtették, kedvükért pirosították ki magukat a csinos asszonyok. A bunyevác menyecskék nem vegyültek a többi fehérnéppel, gõgösen emelték a magasba fejüket, úgy tettek, mintha királynõk lennének, csak pillantásuk villanása jelezte, õket sem hagyja hidegen a távoli vidékrõl érkezett férfiak társasága. Az egyik asztalnál békésen pipázott a postamester és az ügyvéd úr. Szép lassan eregették a füstfelhõket, hunyorogtak laposan a sétálók felé, megbeszélték a gabona árának az alakulását, a távolkeleti helyzet legújabb fejleményeit, szót ejtettek a közelgõ nagy õszi vadászatról is, de ez csak amolyan elterelõ beszélgetés volt, mindketten a színésznõt várták, hogy szép szavakkal

invitálják asztalukhoz. A két agglegény úgy illett egymáshoz, mint a szentjánosbogarak a Balaton parti sötétséghez, és az egyik érdligeti pékinas mindenképpen fogadni szeretett volna valakivel, hogy hamarosan megjelenik a virágárus kislány, akitõl utolsó szálig megvásárolják majd a piros és a sárga színû rózsákat, hogy teátrális mozdulattal átnyújthassák a szép színésznõnek. Távolabb, az egyik lombos fa alatt a fõvárosból érkezett tiszt urak emelgették a magasba a sörös krigliket, az egyik szõke hadnagy éppen ott tartott, hogy még a mókusok is megdermedtek a fán, amikor a temesvári Vadászerdõben egyetlen kardszúrással átdöfte ellenfele karját. A tiszt uracskák újabb krigli söröket rendeltek, és magukban megfogadták, vívóleckéket vesznek a garnizonhoz közeli vívóteremben, hogy alkalomadtán, ha úgy hozza a sors, magabiztosan nézhessenek ellenfeleik szemébe. Hozzájuk csapódott három cigány muzsikus, elõször halkan húzták, fél szemmel lesték a tiszt urakat, villan-e haragosan a tekintetük, de amikor a nehéz csizmák ritmikusan mozogni kezdtek a zene ütemére, akkor felbátorodtak, egyre közelebb kerültek a vitéz urakhoz, és tudták, nemsokára kezdõdik a dinomdánom. Távolabb szikár henteslegények csettintgettek elégedetten, ha elment elõttük egy-egy ünneplõbe öltözött leányka, újabb meg újabb borokat rendeltek, és akkorákat ütöttek az asztalra, hogy attól zengett az egész promenád. Bozontos szakállát simogatta a helyi lap fõszerkesztõje, és elégedetten állapította meg, lesz mit írni a lap következõ számában. Lelki szemeivel látta is az elsõ oldalon megjelent cikk nagybetüvel szedett címét: „Agglegények verekedtek a színésznõ kegyeiért”, és amikor erre gondolt, jólesõ érzéssel köszönte meg istenének, hogy neki Boriskát szánta, aki több mint húsz éve zokszó nélkül fekteti az ágyba, amikor havonta egyszer hajnalban haza keveredik a helyi értelmiségi találkozó után. A Dunán megjelentek a battai legények is hosszú csónakjaikban, az egyik felfelé tartó hajó legénysége is integetett eszeveszetten a part felé, és mindenki azt várta, hogy a kormány a hétfõt is ünnepnappá nyilvánítja, amikor hirtelen csend lett. Egy nagy varázsszõnyegen megérkezett a polgármester, és elmondta, a közgyûlés rendeletet fogadott el az éjszakai csend betartásáról, és aki vét a rendelet ellen, azt karóba húzzák, utána pedig felnégyelik. Ezt már nem várta meg a promenádon a mulatozó népség, gyorsan eltûntek a szépasszonyok, a katonatisztek és a bunyevác szépségek, a polgármester körülnézett, magához kérette a zenészeket, szép csendben húzta Cucuka Aladár, és a csillagok kacagni kezdtek örömükben. Szeredai Botond

6

ÉRDI LAP

Két új album érdi mûvészekrõl

Azt mondják az okosok… – hogy van ugye a demokrácia, ahol az Alkotmány és a törvények szerint mindenki egyenlõ. De vannak azért még egyenlõbbek is, pl. a képviselõk. Mentelmi joguk miatt még köztörvényes bûncselekmények esetén sem folyhat ellenük állampolgári peres eljárás, a rendõr, sõt az ügyészség sem intézkedhet velük szemben, csak ha a kollegák kiadják. Persze nem adják ki, mert ma neked, holnap nekem. Juttatásaik után adózniuk sem kell, elég bemondania pl. Szili Katalinnak, hogy Bp-i lakása mellett naponta leutazik Pécsre és vissza, mert otthon felejtette a papírzsebkendõjét. Ebbõl kigazdálkodik évi 20 milliót, elháríthatatlan költségként, mert szénanáthás. Saját maguk szavaznak saját magukról. Közben õk is tudják, hogy mi is tudjuk, ahogy mi is tudjuk, hogy õk is tudják, de úgy tesznek, mintha… Mert a demokrácia csak elvont filozófiai fejtegetésekben létezik. A nép azt szereti, ha vezetik, mint lovat a folyóhoz. Aztán õ döntheti el, hogy szomjas-e. Ezt nevezzük jogállamnak. – hogy a Burgundi utca és környékének lakói aláírás gyûjtésbe kezdtek. Fekvõrendõrök kiépítését kérték, a féktelenül és ellenõrizetlenül száguldozó jármûvek miatt. Sokan aláírták az ívet, amire illett volna hivatalosan és pozitívan válaszolni. Mindöszsze a kezdeményezõ kapott egy telefont (nem pecsétes határozatot), hogy a kérelem nem megvalósítható, mert ha valamiért netán terelõ út lenne egyszer és véletlenül az utcánk, akkor ez lassítaná a forgalmat, másrészt akadályozná a téli hókotrást. Ennél intelligensebb indokolást vártunk és legalább írásban, a fellebbezés jogával. Nem akarásnak nyögés a vége. De azért érdekelne a valós kifogás is. – hogy Magyarországon a statisztika szerint nincs munkanélküli, csak átmenetileg álláskeresõ! Ismét egy ügyes trükk, a hamiskártyások részérõl. Egyébként is, 60 év felett állampolgári kötelesség meghalni, mert szeretett kormányunk költségvetése már képtelen eltartani az egész életén át járulékot fizetõ, de ma már felesleges, betegeskedõ és naplopó nyugdíjasokat. Eddig úgy tudtam, hogy a prostituáltak legnagyobb büntetése az öregség. De addig legalább összegyûjtöttek annyi pénzt, hogy elmehettek kuplerájos madamnak. – hogy az izraeli állam 3 hónapra felfüggeszti az újabb zsidó telepek létesítését. Micsoda gesztus! De mi legyen akkor Trianonnal? Az erõszakosan elcsatolt magyar területek egyre durvább gyarmatosításával, fasisztoid nemzettagadásaival, nyelvtörvényekkel? Ez legalább olyan életszerûtlen, mint ha az orvossal csak latinul beszélgethetnék. Vagyont kezelni és irányítani csak valódi és õszinte birtok-tudattal lehet. Ha attól fostos a nadrágom, mert tudom, hogy orgazda vagyok és nem valódi tulajdonos, akkor csak bûzt érezni a környezetemben. Einstein már régen Amerikában dolgozott, de úgy érezte, hogy angol tudása csak a hétköznapokra elég, a relativitás elméletrõl szóló értekezéseit mindig németül adta elõ. Ma, Pozsonyban, nem tarthatna elõadást az egyetemen. – hogy hosszas nyomozgatás után végre elkapták a kiskunlacházi kislány gyilkosát. Véletlenül elszólták, hogy nem cigány, hanem a magyarság egyik salakja. A cigányság másik szemétje, a 100 milliót testvéreitõl elsikkasztó Kolompár Orbán, rögtön bocsánatot követel. Mert ha cigány az elkövetõ és azt ki is mondják, akkor tombol a rasszizmus. Mert csak gyerekcsínyekrõl lehet szó, ugyebár. Ha elárulják, hogy nem cigány, neki akkor is dühítõ, mert a szó kiejtése is tilos. Nézem a tévét, ahol egy fõrendõr úgy nyilatkozik, hogy a cigány bûnözés jellege kifejezett és fontos nyomozati tényezõ. Ezt megerõsíti egy, a nyomorában 140 kilósra kihízott roma vezetõ is. Akkor most mit kezdhetünk ezzel az egész kitalált rasszizmussal? Vidéki házunk szomszédai cigányok. Kedvesek, udvariasak, semmi probléma velük. Szegények, de becsületesek. A nagyfiút egyszer-régen valamilyen kisebb munka (búbos kemence kitapasztása) ellenértékeként befizettem egy balatoni nyári táborba (5 ezer Ft), ami élete nagy álma volt. Utána azt mondta, majd mi megvédjük magukat. A környéken már szinte minden házban történt betörés, nálunk nem. Mi baj van a cigányokkal? Csak szót kéne velük érteni. Emberségesen. Pisti azóta felnõtt, és szakképzetten az építõiparban dolgozik. A múltkor meghívta egyik fiamat egy sörre. Hol itt a baj? – hogy nálunk az egészségügy(?) már odáig pusztult, hogy több hónapos-éves várólistákra kell feliratkozni, életmentõ beavatkozásoknál is. Családunk egyik tagja szerencsére csak egy kis szemmûtétre (jégárpa) kapott beutalót, egy fõvárosi kórházba. 10 nap várakozás, aztán du. 3-ra. Idõben megjelent a kb. 20 percnyi kis mûtétre, de csak 6 óra után került sorra. Elõtte ugyanis kb. tizenöten, ugyanazon napon, ugyancsak 3 órára kapták az idõpontot. Tehát a lehetetlent is megoldják, de a csodákra még várni kell. Támogassuk inkább a drogosokat, un. steril tûcsere programokkal. De mi legyen az alkoholistákkal és játékfüggõkkel? Kocsmákban utalványozott ingyen pia és olyan játékgép, ahol csak nyerni lehet? Nehogy sérüljön a lelkük! – hogy nálunk a központi hatalom észmenése eléggé egyoldalú. Az önkormányzatoktól egyre több elvonás és létszámcsökkentés az elvárt, valamint egyre több fedezet nélkül utasított felelõsségáthárítás. Lassan értelmét veszti az „önkormányzat” kifejezés. A vízfejû fõhatóságoknál viszont valós feladatok nélküli cím- és rangkórság látható, mint a feudális idõkben. Mert van az elnök, a fõigazgató, az igazgató, fõosztályok és alosztályok és sok-sok bizottság, monstre fizetésekkel, jutalékokkal, prémiumokkal. Mindegyiknek helyettese is van, és önálló titkárságok járnak. Az univerzálisan nagy koponyákat tanácsadók okosítják jó pénzért. Rendkívül felelõs munkájukat igazgatótanácsok, felügyelõ bizottságok ellenõrzik. Így biztos, hogy ezek a testületek sohasem hibáznak, mert mindenki túlképzett. Ezért kerül a 4-es metró, az induló 150 helyett már 600 milliárdba, és a Margit-híd felújítása is 13 milliárdról 30-ra bõvült. Ja, hogy a pénzügyi bizottság elnöke orvos? Hátha történik valamilyen baleset, akkor rögtön kéznél van. Bár én nem feküdnék a kése alá. Meg egyébként is vannak tanácsadói. Az induló összegeket kimondó „szakértõk” sem repültek a francba, csak átültek egy másik bizottságba, mivel hovatovább, de biztosan mindegyikrõl kiderül, hogy kimerítették a teljes Büntetõ-törvénykönyvet. Seneca mondta egyszer, hogy minden állam annál szerencsétlenebb, minél több a törvénye. Pedig kapkodni kár, a halottas ingre már nem varrnak zsebet. – hogy az „elvtárs” szó, egy önkényesen kisajátított jelzõ. Kár, pedig úgy általában szép lenne a tartalma, jelentése. De akik elragadták az elv-társi csoportoktól, azok nem tudnak vele elszámolni, csak leszámolni. – hogy hazug állítás, miszerint globális gazdasági válságban élünk. Tengernyi pénzben lubickol a világ, csak rossz az elosztás. Mert, amíg egy labdarúgó-teniszForma-1, vagy popsztár 80-90 millió euróért átigazol, pózol, rugdos és csapkod, netán kábszeresen meghal, addig nézzünk át Etiópiába, vagy a satöbbi országokba. Miért kéne elhinnem, hogy mikor másoknak egy marék rizs sem jut, akkor egyesek négy ebédet esznek, nyolc öltöny ruhát hordanak és tizenkét autóba ülnek egyszerre? A vályogputri sem jó, de mit kezd az ember egy kilencvennégy szobás kastéllyal, ahol csak ötöt használ, és testõrök hada õrzi a magánéletét? Miért jut néhányunknak csendes elkaparás, másoknak arany koporsó? Biztos van különbség ember és ember között. Na, de ekkora? Mihez ért pl. Habsburg György a nevén kívül, hogy császári-királyi sarj? Mert, hogy több nyelvet ismer, hát az ma már kevés. Mit kell tudni egy utazó nagykövetnek, az állam(köz) pénzen nyaralgatásokon kívül? Csak nem lesz ismét monarchia? Ahhoz szegénykémnek a sóskúti birtokkal együtt is kevés a tálentuma. KUCHEN ZOLTÁN

VII. évfolyam 14. szám • 2009. július 16.

É

rd Megyei Jogú Város támogatásával két képzõmûvészeti album jelent meg szinte egyidõben. Az elsõ Eõry Emil 70. születésnapja alkalmából egy bõ válogatást tartalmaz a mûvész életmûvébõl.

Budapesten, Érden, Diósdon és Vásárosnaményben. Kéri Mihály festõmûvész az idén 60 éves, és ebbõl az alkalomból a Duna-Part kiadásában kapunk ízelítõt életmûvébõl.

Kéri Mihály 1949-ben született Sárbogárdon. 1960-tól – kis megszakításokkal – Érden él. 1962-tõl Szepes Gyula érdi mûvészeti iskolájában, majd a Vasutas Képzõmûvészeti Szabadiskolában végzett képzõmûvészeti tanulmányokat. 1972ben színjátszó–rendezõi oklevelet szerzett a Népmûvelési Intézet akadémiáján. Tanulmányait a Debreceni Tanítóképzõ Fõiskola népmûvelõ–könyvtáros szakán, majd az ELTE Bölcsészettudományi karán folytatta. 1972-tõl vesz részt hazai és külföldi kiállításokon. 1986-tól tagja a Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületének, 1994-tõl a Magyar Képzõ- és Iparmûvészek Szövetségének. 1992-ben társaival megalakítja az X-Art Egyesületet, amelynek megalakulásától elnöke. 1995-tõl a Patak Csoport tagja. 1996-tól alapító tagja a Magyar festõk társaságának.

Eõry Emil 1939. június 8-án született Rábaszécsényben, és egyéves kora óta él Érden. Az érdi Vörösmarty Mihály Gimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti Mûszaki Egyetemen végezte tanulmányait. 1968-tól mûvészeti tanulmányokat folytatott a zebegényi Szõnyi István Képzõmûvészeti Szabadiskolán. 1980-tól tagja a Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületének. Az X-Art Egyesület alapító tagja. Mûvei megtalálhatók köztereken, közgyûjteményekben, hazai és külföldi magángyûjteményekben. Számos egyéni és csoportos tárlaton szerepelt, több alkalommal díjazták mûveit. Közterületi szobrai megtalálhatók Tisztelt parkvárosi lakók, kocogók természetet szeretõk! Felhívjuk figyelmeteket a PARKVÁROSI II. rendhagyó nagytakarításra, a környezetünket borító, illegálisan elhelyezett SZEMÉTGYÛJTÉSI AKCIÓRA. 2009. július 17. péntek 16 órától és 18. szombat 10 órától tisztíthatjuk a területet. Gyülekezõ: Parkváros határán Érd Burkoló utca 51. elõtt A hulladékgyûjtés Sóskút irányában a levendulás és fenyves erdõ területén, Érd határában lesz. Kesztyût, zsákot, konténert az Önkormányzat biztosít. Fogjunk össze újból, közös erõvel vegyünk részt a természet megóvásában, környezetünk tisztaságának megteremtésében! Segítségetekre ismételten feltétlenül számítunk! Csukáné Tarnói Katalin, 06/30-206-6675

VII. évfolyam 14. szám • 2009. július 16.

Megjelent a Szentatya Caritas in veritate enciklikája Július 7-én délben nyilvánosságra hozták XVI. Benedek pápa harmadik enciklikáját, amely a Caritas in veritate címet viseli. A dokumentum angol, francia, lengyel, német, olasz, portugál és spanyol nyelven már olvasható a Szentszék honlapján.

A

pápa harmadik enciklikáját négy elõadó mutatta be: Renato Martino bíboros, a Justitia et Pax Pápai Tanács elnöke, Paul Josef Cordes bíboros, a Cor Unum Pápai Tanács elnöke, Giampaolo Crepaldi püspök, a Justitia et Pax Pápai Tanács titkára és Stefano Zamagni, a bolognai egyetem politikai közgazdaságtan professzora, a Justitia et Pax Pápai Tanács konzultora. A sajtókonferenciát óriási érdeklõdés elõzte meg, mert korábbra várták az enciklika közzétételét, aminek késlekedése a hat világnyelven megjelent szövegek fordítási nehézségeibõl adódott. Újabb aktualitást adott a dokumentumnak az éppen Olaszországban tartó G8 csúcstalálkozó, melynek így szinte az elõestéjén jelent meg az enciklika. Miért vált szükségessé egy új pápai szociális enciklika megírása, 18 évvel II. János Pál pápa utolsó szociális körlevele, a „Centesimus annus” kezdetû után? – tette fel a kérdést Renato Martino bíboros a sajtókonferencián. A szociális enciklika valójában az evangélium jegyében fogant reflexió azokra az új problémákra, melyekre az egész emberiségnek válaszolnia kell. Az utóbbi idõk változásai meglepetésszerû gyorsasággal következtek be és ebben a megváltozott, új helyzetben fogalmazta meg a pápa az egyház jelenleg is érvényes szociális tanításának figyelembevételével a választ a jelenlegi kihívásokra. Giampaolo Crepaldi püspök az enciklikát bemutató és értékelõ felszólalásában annak szintetikus jellegét hangsúlyozta. Benedek pápa enciklikája nem pragmatikus, nem akar konkrét válaszokat adni a világ sokrétû szociális problémáira, hanem mélyebbre megy és elvileg tisztázza az egyház álláspontját. A pápa maga írja a körlevelében: „Az egyháznak nincsenek felajánlható technikai megoldásai és egyáltalán nem tart igényt arra, hogy beleavatkozzon az államok politikájába. Feladata viszont az igazság küldetésében áll, melyet minden idõben be kell töltenie az ember méltósága és hivatása mértékében az egész emberiség javára. Paul Josef Cordes bíboros a körlevelet bemutató beszédében az új pápai körlevél szociális tanítását értelmezte az egyház küldetésében. Az egyháznak nem feladata, hogy megteremtse az igazságos társadalmat. A Krisztus által alapított egyház ugyanis a népek üdvösségének a szentsége. Szociális tanítása nem jelent egyfajta „harmadik utat”, vagyis egy olyan politikai programot, melynek megvalósításával el lehetne jutni egy tökéletes társadalom kiépítéséhez. Ellenben az egyház szociális tanítása az evangelizálás elemét képezi. Eddig a pápai szociális megnyilatkozások a hangsúlyt inkább az igazságosság elõmozdítására helyezték, most ellenben az

7

ÉRDI LAP

enciklika tág értelemben véve a pasztorális tevékenység felé fordul, amennyiben a Krisztus halálát és feltámadását századokon át hirdetõ egyház aktualizálja igehirdetését az élet szociális oldalára is. Teológiai megközelítését adja az élet problémáinak, mégpedig az Istennek Fiában feltárt szeretetébõl kiindulva. Ez az ajándékba kapott, kinyilatkoztatott szeretet az egyház szociális tanításának a fõ irányvonala, éppen ezért lett címadó szava az enciklikának: „szeretet az igazságban”. Cordes bíboros felszólalásában rámutatott a körlevél lényegi antropocentrikus, emberközpontú megközelítésére: az ember áll a szociális tanítás szívében. „A legfontosabb érték a világban, melyet õrizni és értékelni kell, maga az ember, az emberi személy”. Benedek pápa így is fogalmaz: „A szociális kérdés gyökeresen antropológiai kérdés lett”. A hetvenkilenc pontból álló százoldalas dokumentum hat fejezetre oszlik, sorrendben a témák így követik egymást: 1. A „Populorum progressio” üzenete, 2. Az emberi fejlõdés a mi idõnkben, 3. Testvériség, gazdasági fejlõdés és polgári társadalom, 4. A népek fejlõdése, jogok és kötelezettségek, környezet, 5. Az emberi család együttmûködése, 6. A népek fejlõdése és a technika. „A szeretet az igazságban, melyrõl Jézus tett tanúságot, a minden ember és az egész emberiség igazi fejlõdése számára a legfontosabb mozgató erõ” – ezzel a mondattal kezdõdik Benedek pápa új enciklikája. A szeretet kereszténysége igazság nélkül… hasznos lehet ugyan, de csak mellékesen. A fejlõdésnek szüksége van az igazságra. Ezeket az alapelveket szögezi le az enciklika bevezetõje, majd elsõ fejezete VI. Pál pápának a II. Vatikáni Zsinat után két évvel, 1967-ben megjelent „A népek fejlõdése” kezdetû szociális enciklikáját elemzi. „Az örök élet távlata nélkül az emberi fejlõdés lélegzet nélkül marad és Isten nélkül a fejlõdés embertelenné válik”. VI. Pál idézett körlevelében erõsen hangsúlyozza „az élet etikája és a társadalmi etika közötti kapcsolatot”. A „fejlõdés meghívás, mert egy transzcendens felszólításból ered” és ennek jegyében nem korlátozódik hatalmi érdekekre, privilégiumokra, hanem minden ember és az egész ember fejlõdésének elõmozdítását szolgálja. A második fejezet napjaink emberi fejlõdésérõl szól. Benedek pápa le-

szögezi: a gazdaságot mozgató profit „a közös jó, mint végsõ jó figyelembe vétele nélkül szétrombolja a gazdagságot és szegénységet teremt. A társadalmi egyenlõtlenség növekedésével szemben új humanista szintézist kell teremteni, újra kell értékelni az állam közszolgálati hatalmának szerepét és nagyon kívánatos a civil társadalom résztvétele a nemzeti és nemzetközi politikai életben. Kulturális síkon kettõs veszélytõl óv a körlevél: a kulturális eklektizmustól, mely lényegileg egyenértékûeknek tekinti a különbözõ kultúrákat, továbbá a kulturális egyformaságtól, mely szinte kiegyenlíti az életstílusokat. A fejezetben a pápa kitér még az éhség, az abortusz és a vallásszabadság kérdésére. A körlevél harmadik fejezete a gazdasági fejlõdés és a civil társadalom összefüggésében vizsgálja a haladást, melyet a mai mentalitás élesen elválaszt annak morális vonatkozásaitól. Ezzel szemben szükség van az ajándékozás, adományozás alapelvének az újra megfontolására, mely szemben áll a pusztán produktivista és haszonelvû korszellemmel. A „Népek fejlõdése, jogok és kötelességek” címet viselõ negyedik fejezet az egyén, az individuum szerepének túlhangsúlyozásával szemben egy személy-barát etikát helyez elõtérbe, melynek révén az államok olyan politikát folytathatnak, mely a család központi szerepére épül. A körlevél ötödik fejezete az emberi család együttmûködését tárgyalja. Ehhez azonban szükséges, hogy Istennek is helyet hagyjanak a közéletben, ellenkezõ esetben a politika elnyomóvá és agresszorrá válik. A pápa a szubszidiaritás alapelvét ajánlja mindenféle paternalista megoldással szemben, mert így humanizálni lehet a globalizáció folyamatát. Az utolsó hatodik fejezetben a pápa a népek fejlõdésérõl és a technika kapcsolatáról szólva kijelenti: A technikának nincs abszolút szabadsága, hanem az ember morális felelõsségével kell társulnia, különben – különösen a bioetika területén – öncélúvá válik. Benedek pápa enciklikáját buzdítással zárja: „Szükséges, hogy a fejlõdés érdekében a keresztények kitárt karral imádkozzanak az Istenhez, a szeretet, a megbocsátás, a lemondás, a felebarát elfogadása, az igazságosság és a béke jegyében”. Forrás: Vatikáni Rádió

KURULTÁJ MAGYAROK ORSZÁGOS GYÛLÉSE ÉS VÁSÁRA a Fidesz Érdi Szervezet Nyugdíjas Tagozata kirándulást szervez Kunszentmiklós-Bösztörpusztára 2009. augusztus 22-én Indulás különbusszal 8 órakor a Szepes Gyula Mûvelõdési Központ elõl Visszaérkezés: 21 óra körül Költség: 3000 Ft, étkezésrõl mindenki maga gondoskodik Befizetés: Fülöp Sándorné Magdikánál Mobil: 20/513 7218

Régiós borverseny J

únius 13-án hagyományosan megtartották érd és a régió borászai a 2009 évi borversenyt az Érdi Gazdakörben. A leadott borminták mennyisége a korábbi évekével azonos volt, ami azt sugallja, hogy kialakult egy 40-50 fõs borász réteg, akik fontosnak tartják a minõséget és a folyamatos megmérettetést. A hagyományosan jól szereplõ borászok kis kivétellel most sem okoztak csalódást. Lassan elmondhatjuk, hogy egyenletesen jó a borok minõsége, ez a vidék büszke lehet nedûire és borászaira. Természetesen ez alkalommal is voltak kirívó esetek. Sajnos olyat is tapasztaltunk, hogy az amúgy jó bor nem eléggé kimosott szörpös üvegben került a zsûri elé, így a „gyümölcsös illatarómák” ezúttal kizárták a bort a versenybõl. Tárolási hibát továbbra is sokat találtunk. Az „egéríz” sajnos gyakori hiba volt. A korábbi évek tendenciája azonban megtörni látszik, ugyanis kevesebb vörös bor érkezett a versenyre és a rozék is erõsen megritkultak, noha eddig több igen szép bor érkezett ezek közül is. A fehérborok kategóriájában is meglepetés született, Vucsics Béla nyerte az arany fokozatot és szintén õs söpörte be az Érd Város Bora , valamint az Év Borásza címeket is. Többen a résztvevõk közül ezt nem tartották meglepetésnek, azonban az igazság érdekében meg kell említeni, hogy Béla barátunk eddig a vörös boraival aratott népszerûséget. Természetesen a díjazottak között ott vannak a hagyományosan jó minõséget tartó híres borászok is. Külön meg kell említeni a vörös borok „sanyarú”sorsát is. Több ígéretes bor került bírálatra, de mind 2008-as évjáratú, mondhatni csikókorú, ami azt mutatja, hogy a korábbi évek termései nem érték meg a testes, tisztes vörös bor állapotot, idõ elõtt elfogytak. A rendezvény hagyományosan jó hangulatban telt. A zsûri a szokásos profizmussal végezte a bírálatot. A díjakat T. Mészáros András polgármester úr adta át. Zene, tánc, mulatság követte a nagy eseményt, valamint tombola, ahol a támogatóknak köszönhetõen rendkívül értékes ajándékok kerültek sorsolásra. Köszönettel tartozunk többek között Fajkusz Józsefnek, Micsinai Ritának, a Szelp Méhészetnek, Monostori Vilmosnak, a Pataki Cukrászdának, Nagy Péternek, a Pál Gazdaboltnak, A Hudák Pincészetnek, a Gál Pincészetnek (a párizsi bor világversenyen Nagy Aranyérmet nyertek 2009-ben rozé borukkal) , az Osváth Cukrászdának, a Soós Pékségnek, a Kávrán és Fia Kft-nek és Érd Város Önkormányzatának a támogatásukért.

NP

Joli néni 100 éves

J

únius 18-án ünnepelte 100. születésnapját a Csuka Zoltán Városi Könyvtár legidõsebb olvasója Almás Károlyné, született Deutsch Jolán. A könyvtár munkatársai otthonában köszöntötték az idõs hölgyet. Joli néni legfiatalabb lányával, Zsuzsával, unokáival és dédunokáival övezve él Érd egyik legszebb vidékén a Kutyavártól észak-nyugatra. Fegyelmezetten, napirend szerint él. Tíz órára megreggelizik, majd elolvassa a napilapot. Szépiro-

dalomból inkább a rövidebb terjedelmû írásokat szereti. Ebéd után szundít egy kicsit. Délutánonként a teraszon (büszkén mondta, hogy tolószékével ki tud ugratni a nappali küszöbén át a teraszra) gyönyörködik a természetben, hallgatja a madarak hangját. Búcsúzáskor megígértük, hogy jövõre is megyünk felköszönteni Õt. Jó egészséget, sok örömöt és szépséget kívánunk neki! BENCSIK ILDIKÓ

8

VII. évfolyam 14. szám • 2009. július 16.

ÉRDI LAP Simonpusztai edzõtábor a Deltásoknak

Gál Vivien

Varga Zsófia

z iskolaidõ végével a röplabdás lányoknak nem értek véget az edzések. A nagyobb lányokkal kezdõdtek el a táborozások. Minden nap három edzéssel készültek a következõ szezonra. A reggeli futások, ugráló kötelezések nem voltak könnyûek, de a lányok egymást bíztatva birkóztak meg a kihívásokkal. A második, harmadik edzésen a labdás gyakorlatok kerültek elõtérbe, illetve új taktikát tanultak. Június utolsó hetében a mini korosztályú lányokkal folytatódott a táborozás. Õk naponta két edzésen vettek részt. Voltak olyanok, akik két hetet egymás után végig edzettek. Ez alatt a két hét alatt akadtak nehezebb idõszakok, nehéz feladatok, de az esti játékok, a fürdõzések

ezeket feledtették. Megkérdeztünk egy- két kislányt, hogy érezték magukat a táborozás során, mi volt a legnehezebb, mit szeretett a legjobban az edzéseken csinálni? – Sok nevetés, jó társaság, bár az erõsítések nem hiányoztak – mondta Gál Vivien a kismini csapat csapatkapitánya. – Az edzéseken a legjobban a játékokat szerettem, az ugráló kötelezés viszont nem lett a kedvencem – nyilatkozta Medvegy Anna. – Nagyon fárasztóak voltak az edzések, de megérte eljönni, mert nagyon megerõsödtünk és bízunk benne, hogy megverjük a Vasas csapatát! – mondta Varga Zsófia, aki a csapat többi tagjának a véleményét is tolmácsolta.

A

Akciók Érden a lakótelepi húsboltban! Csirke comb szárny bontott csirke Sertés lapocka comb karaj

799 699 649 998 1048 1198

dagadó oldalas tarja csülök csont nélküli csülök belsõség nyelv zsírszalonna

998 978 1048 799 968 298 390 399

láb húsos csont Pulyka pulykamell filé pulykacomb

248 248 1498 799

Kolozsvári szalonna 1398 Sütõ kolbász 1298

Ugyan itt ABC-s termékek nagy választékkal. 2030 Érd, Béke tér 7. (A volt Renault szalon mögött)

Az árváltozás jogát fenntartjuk!

Pest megyei Szala E

lérkezett hát a mai nap ... Gödöllõn vagyunk, a Szárító pusztai lovas tanyán. Kora reggel a kis sátrakból fáradt, de lelkes emberkék bújnak elõ. Õk azok , akiknek köszönettel tartozunk. Szabad idejüket és energiájukat áldozták ezért a rendezvényért. Volt aki egész héten itt dolgozott, szívességbõl, értünk és a MAGYAR NEMZETért. A reggeli kávéjukat már csak futtában iszogatják, temérdek még a tennivaló. Oda még egy sátort kell állítani, amoda egy jurtát, díszíteni a kettõs kereszt alatti hármas halmot, elirányítani az érkezõ kereskedõket. Látszólag fejetlenül rohangál mindenki, de a változások azért észlelhetõek. Lassan összeáll a kép , helyére kerül minden kis mozaik. 9 órától elkezdõdnek a rendezvények. 2 színpadon és 2 elõadósátorban egymást érik a jobbnál jobb elõadások, néptánccsoportok bemutatói, népdal énekesek, zenészek. A programfüzet olyan színes, hogy képtelenség eldönteni merre is forduljon az ember. Mindez tart 11 óráig, amikor elkezd összegyûlni a jelenlévõk többsége. Érkezik a Szent Korona másolata. Aki eddig csak sétálgatott fel-alá, most ráébred miért van itt. 5-6000 ember együtt énekli Boldogasszony anyánk Himnuszát, miközben bevonul a Szent Korona és a kísérete. A KÖZÖSSÉGI ÉLMÉNY lenne a megfelelõ kifejezés, de ez attól sokkal több. Együtt éneklõ ajkak, együtt dobbanó szívek, közös célok. Minden megvan itt amit a mai életbõl próbálnak kiirtani. Ezért szálka sokak szemében a Magyarok Szövetsége. Míg õk megpróbálják mindjobban szétverni a nemzetet, a Magyarok Szövetsége összekovácsolja ezt. Egyre több homok kerül a romboló gépezetbe, akna munkájuk lassan hatástalan lesz. Minden ilyen rendezvény újabb embereket ébreszt öntudatra, elkezdik érezni a magyarságukat és megszûnnek félni. A hatalom számára ez a legveszélyesebb dolog, mert aki nem fél, azt nem lehet vakon irányítani. Az nem hajlandó birkaként bármit megtenni, annak vannak önálló gondolatai. Különbséget tud tenni jó és

rossz között és ennek hangot is mer adni ... Szóval nem rabszolgának való! Delelõre hágott a nap , mindenki elvonult ebédelni. Mi Érdiek a Csörgõné Klárika által fõzött gulyás és palócleves kettõsbõl választhattunk (köszönjük Klárika, nagyon finom volt!). Vendégül láttunk még asztalunknál mûvészeket, gyógyítókat és más településrõl érkezetteket is. A programok folytatódtak délután is, ha lehet még színesebben mint eddig. Ezek közül kiemelném Szántai Lajos elõadását a Magyar Szent Koronáról és királyainkról, a beavatási szertartásokról. Ezt követte a pálosokról szóló elõadás. Ezeket

végighallgatva ismét sok új dolog került ki a köztudatba. Ismét ízelitõt kaptunk népünk nagyságáról, újra rávilágítottak az elõadók mi a bûnünk. Túl sok a szunnyadó tudásunk, túl nagy az a hatalom amit a nemzet felébredve birtokolhat! Esteledik, de ezt csak a hûvösödõ idõ érezteti velünk, észre sem veszszük hogy sötétedik. Lassan elérkezik a mai rendezvény vége, a Tûzszertartás. 22 órakor lobban fel, messzire látszó hatalmas lángjaival. Hírül viszi mindenfelé: a magyar nép újra éled , elkezdte újra szervezni önmagát. „A magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez...” PJ

É

rik a messze földön híres ÉRDI BARACK is! Az elkövetkezõ hetekben lehetõség van az érdi határban, érdi termelõktõl közvetlenül kiváló minõségû, olcsó barackot vásárolni. Azonnali fogyasztásra vagy eltevésre is alkalmas. A közvetlen vásárlás a fölösleges közvetítõk kiiktatásával mindkét fél számára elõnyös. Igény esetén a jelzett mennyiség a lakótelep környékén is átvehetõ! Telefonon érdeklõdni lehet a 06-70770-4570-es telefonszámon.

Érdi Fiókok: Budai út 22. és Balatoni út 46., Százhalombattai Fiók: Vörösmarty u. 2/a. (SPAR mellett)

VII. évfolyam 14. szám • 2009. július 16.

SZOLGÁLTATÁS • Árnyékolástechnika. Fali és lábonálló napellenzõk, egyedi árnyékolók, alu- mûanyag- és faredõnyök, alu- és mûanyag-nyílászárók, szúnyoghálók, harmonika ajtók, rolók, szalagfüggöny készítése, javítása. Szakál László 06-70-336-73-61, 0630-205-1207, 06-23-378-161 • Burkolás precízen, laminált parketta lerakás. Tel.: 06-70-668-3680. • Komplett házak kivitelezése alaptól a tetõig, felújítások (drayvitolás), festés mázolás, parkettázás, lakatosmunkák, kertrendezés, fûnyírás. Tel.: 06-20357-2812. • Kõmûvesmunkák rövid kezdési határidõvel! Családi ház építés, külsõ hõszigetelés, lakásfelújítás, viacolorozás, festés-mázolás, burkolás. Tel.: 06-30268-7333. • Hûtõgépjavítás garanciával hétvégén is. Nyugdíjasoknak kedvezmény! Akciós lakásklíma szerelés. Hibabejelentés ingyen hívható zöldszámon. Tel.: 06-80-625-647, 06-20-467-7693. • Családi házak dryvit hõszigetelése, nyílászárók cseréje és szigetelése pályázatírással. Kõmûves, festõ, burkoló munkák megrendelhetõek kedvezõ áron. Tel.: 06-20-283-2378. • Könyvelést vállal megbízható, nagy szakértelemmel rendelkezõ könyvelõ, cégek és magánszemélyek részére Érden és környékén. Idõpont egyeztetés: 06-20-459-8216. • Családi házak építését, tetõkészítését, fedését, régi tetõk átrakását, falazást, vakolást, külsõbelsõ szigetelést, színezést, tetõterek ajtó-ablak elhelyezéseit, gipszkartonozást, lambériázást, szobafestést, mázolást, tapétázást, burkoló munkát vállalok. Tel.: 06-20-982-5031, 06-20-361-9345. • Konténerrendelés! Sitt, lom, zöldhulladék szállítás. Gyors, pontos, megbízható. Tel.: 06-30942-3035.

• Dugulás elhárítás garanciával! Ne bontson, hívjon! Mosogatók, padlóösszefolyók, csatornák tisztítása, szippantás. Nyugdíjas kedvezménnyel minden nap. Tel: 06-20-342-9064, 06-20-4932286.

• Érden, az SZTK mellett 800 m2 telek kis házzal 10,5 M Ft-ért eladó vagy telephelynek kiadó. Százhalombattán kis ház telekáron eladó, ugyanitt 2 személynek 1 és ½ szoba kiadó 38 eFt. Tel.: 06-30416-1994.

• Automata mosógép javítás garanciával hétvégén is. Javítás esetén ingyenes kiszállás. Tel.: 0620-288-5148. • Redõny, reluxa, szúnyogháló rendszerek beszerelése, javítása garanciával. Egy darabért is kimegyünk! Hétvégén is! Tel.: 06-30-245-1151, 06-23375-111. • ELEKTROMOS BOYLEREK VÍZKÕMENTESÍTÉSE, JAVÍTÁSA, KARBANTARTÁSA HÉTVÉGÉN ÉS ÜNNEPNAPOKON IS. Tel: 06-23-365-025; 06-20957-7202. • Hûtõgépek, mosógépek, mosogatógépek, mikrosütõk, villanyboylerek, hõtárolós kályhák, gázkészülékek javítása garanciával. 06-23-380-745, 0630-948-53-74, e-mail: [email protected], www.dhs63.extra.hu

• Eladó 2 generációs családi ház. 5 szoba, 2 fürdõ, 3 WC, garázs aknával. 2 autó befér, 1200 m2 telek, csatorna bekötve, sok gyümölcsfa, szõlõ, közel van a busz, vonat, csendes környezet. Irányár: 28 M Ft. 06-30-414-0892, 06-30-548-9483.

• Csókás vízvezeték szerelõ. Szerelések, javítások, dugulás elhárítás falbontás nélkül R-600-as géppel. 06-30-2411-343. • Televízió LCD Plazma, TFT Monitor, Kamera, Hi-Fi, házimozi, mikrosütõ gyorsszervíz. 06-70-24650-49, hétvégén is hívható. ÁLLÁS • Virágkötõt gyakorlattal érdi virág-ajándék üzletbe augusztusi munkakezdéssel felveszünk. Tel.: 0630-408-4969. • Sóskúti Szeszfõzde augusztus 5-én indul. Tel.: 06-30-203-9387. Munkatársakat keresünk. Tel.: 0630-210-0875. • Megbízható pultos munkatársat keresek érdi sörözõbe. Érdeklõdni: 06-20-941-3236. • Otthon végezhetõ munka hölgyeknek! Tel.: 0630-757-0580. • Szociális gondozót- és ápolót valamint szociális intézetben gyakorlatot szerzett foglalkoztatás szervezõt keres diósdi bentlakásos idõsek otthona. Telefon: 06-30-755-1798.

• Gázkészülék javítás, karbantartás. Gáztûzhely, vízmelegítõ, cirkó, konvektor. Tel.: 06-30-352-9818. • Bádogozást, tetõfedést vállalunk. Korrekt áron, rövid határidõvel, illetve kisebb munkákat és javításokat is. Nyugdíjasoknak kedvezmény. Tel.: 06-30316-6008.

• Pénzkereseti lehetõség érettségivel rendelkezõk részére. Érd..: 06-20-489-4534.

• 1,5 t zárt kisteherautóval anyagbeszerzési-, áruterítési-, futárszolgálatot vállalnék. Éjszakai munka is érdekel. Tel.: 06-30-423-5973.

• Gyakorlattal rendelkezõ szakácsot, konyhalányt érdi pizzéria étterem felvesz. Tel.: 06-23-369888.

• Fogyjon kényelmesen masszázzsal otthonában. 10-12 alkalom -3-6 kg 3-4 hét alatt. Egyéb masszázsok ugyanitt, mozgásszervi, illetve streszszes panaszokra. Igény szerint házhoz megyek. Tel.: 06-30-677-1912.

• Termék manageri munkakörbe, 4 fõ munkatársat keresek, Érd és vonzáskörzetében. Elvárás: érettségi, magas önbecsülés, terhelhetõség. Karrier lehetõség. Tel.: 06-30-922-1686.

• Digitális mûholdvevõk telepítése. A UPC direct hivatalos szerelõjétõl helyszíni szerzõdéskötéssel, társdekóderekkel, megállítható visszatekerhetõ adás. Tel.: 06-20-332-7781. • Garanciával vállalom ablakok, ajtók korszerûsítését utólagos nyílászáró szigeteléssel, zárak, vasalatok javítását, cseréjét. Alternatív megoldás ablakcsere helyett. Tel.: 06-30-687-2302. • Várom szeretettel kozmetikámba kis- és középtestû kutyusokat. www.kutyakozmetika-erd.hu. Feketéné Erika, 06-30-241-4241. Nyitva: H-P: 10-20 óráig. • Kertépítést, kertfenntartást, fûnyírást, növényültetést, permetezést, metszést, öntözõberendezés telepítését vállalom, közületeknek is. Izsold Gyõzõ, tel: 06-70-394-4785. • Tisza Árpád. Csõtörés, dugulás elhárítása, kõmûves-, burkoló munkák elvégzése. Tel.: 06-30991-8499. • Napkollektor. Tervezés, kivitelezés. Éves melegvízfogyasztásának akár 60-70%-a ingyen. Kedvezõ árak, 5 év garancia. Tel.: 06-20-529-5517. • Villanyszerelés (új szerelés, felújítás, javítás), boylerjavítás, vízkõtelenítés, felülvizsgálatok elvégzése. Tel.: 06-30-966-0019, www.novill.uw.hu. • SZIPPANTÁS!!! TO-NO Bt. a Szippant-Hat tagja, várja megrendeléseiket hétvégén is: 23/363-166 vagy a 20/9220-246 számon. • Duguláselhárítás díjtalan kiszállással bontás nélkül garanciával korszerû gépekkel épületen belül és kívül lakosságnak közületnek magasnyomású csatornamosás, kamerázás. (WOMA) Tel.: 06-20971-5186, 06-30-956-0504. • Az érdi Moncsi Csemege ABC házhozszállítást hirdet 1500 Ft felett Érd egész területén a hét minden napján. Rendelés felvétel: H-P: 08.00-11.00-ig, SZV: 08.00-11.00-ig. Kiszállítás másnap 13.00-ig. Kiszállítás díja 200 Ft, idõseknek és mozgáskorlátozottaknak ingyenes! Tel.: 06-20-964-1623, 06-204800-469. • Céges weboldalak módosítása, bõvítése, feltölthetõ internetes katalógus készítése. Tel.: 06-30601-9577.

9

ÉRDI LAP

• Érdi irodába értékesítési területre érettségizett munkatársat keresek. Vállalkozói, brókeri tapasztalat elõnyt jelent! Érdeklõdni Mikóczi Károlyné, Allianz, tel.: 06-30-924-6364. MUNKÁT VÁLLAL • Idõsek gondozását vállalom, nagy gyakorlattal. Tel.: 06-20-594-0826. • Vállalok takarítást és kerti munkát. Tel.: 0623-394-236. • Nyugdíjas vállal kerti munkát, fûnyírást. Tel.: 06-30-338-2936. INGATLANT KÍNÁL, KERES • Érd-központi 2 +1 félszobás társasházi lakások akciós áron 16.75 M Ft-tól, ajándék gépkocsibeállóval! További információk és eladó ingatlanok: a www.ezersziningatlan.hu-n (tel.: 06-70-434-9631). • Érden 2 szintes, duplakomfortos, 2 fürdõszobás családi ház eladó. Garázs, klíma riasztóval. Tel.: 06-30-297-5163, 06-30-406-7435. • 68 m2-es, háromszobás panellakás, erkélyes, jó elosztású, pincés, Százhalombattán, a Jókai közben nagyon jó helyen rendezett házban 10,9 M-ért eladó. Tel.: 06-20-351-8062. • Érd-Parkvárosban 130 m2-es ház eladó. A ház alatt 70 m2-es pince van garázzsal. Érd.: 06-30518-2264, 06-70-779-9783. • Érd-Tusculánum központi részén, iskola, óvoda és orvosi rendelõ közelében másfélszobás, összközmûves, csatornázott, felújítandó családi ház tulajdonostól eladó. A telek alkalmas társasház építésére. Irányár: 17,5 M Ft. Tel.: 06-30-852-7158. • Érdligeten eladó 62 m2-es elõkertes, különbejáratú, újépítésû társasház. Tel.: 06-23-382-033, 0630-534-8698. • XI. Etele u., Sparnál, 53 m2, 2 szobás, mfsz-i lakás mérõórákkal, parkban tulajdonostól eladó. Irányár: 11.7 M Ft. Tel.: 06-20-297-8573. • Érden, ikerház építésére alkalmas, 1210 m2 építési telek aszfaltos utcában eladó. Víz, gáz, villany van. Irányár: 10.000.000 Ft. Tel.: 06-30-966-8356. • Érd központjában, legszebb utcában Lke2 1320 m2 telken 100 m2 felújításra szoruló parasztház eladó. Irányár: 16,6 M. Tel.: 14-22 óráig a 06-70-213-1360.

• Eladó Tordas Öreghegyen két telek bekerítve, össz.: 1900 m2 egyben, vagy külön-külön. 5x5 m-es téglaépület, víztároló, villany. Irányár: 3,2 millió. Tel.: 06-30-480-3494. • Érdligeten családi ház sürgõsen eladó magánszemélytõl. 70 nm-es, 1+2 fél szobás, felújított, gázcirkós, hõszigetelt. 06-20-532-8027, 06-30690-9889. KIADÓ INGATLAN • Budaörs mellett közvetlenül, Gazdagréten lakótelepi garzonlakás kiadó: földszinten, elõszoba, konyha, fürdõszoba, szoba – bútorozva, teljesen felszerelve (háztartási gépekkel, ágynemûvel). Hosszútávra, tulajdonostól. 62.000 Ft/hó + rezsi + kaució. Érd: +36-30-557-2895, +36-30-202-9018. • Kisméretû szoba zuhanyzóval, melegvízzel, gázfûtéssel 20.000 Ft + kaució + rezsiköltség. Tel.: 06-23-374-787. • Kiadó Érd központjában a Korall 1-ben Budai útra nézõ 53 m2–es üzlet.Tel.: 06-70-360-1745. • Érd központjában albérlet kiadó. Rendezett környezet, jó közlekedés. Szoba-konyhás összkomfortos. Tel.: 06-30-687-1528. • Érden a Bagoly utcában kiadó egy 200 m2 alapterületû raktár. Tel.: 06-30-210-3543. • Érdligeten ház különbejáratú alsó szintje kiadó, mely kisebb javításra szorul. Szoba bútorozható, konyha üres. 50,000 Ft + rezsi. Hívható délután: 0620-473-1237. • Érden, a Diósdi úton 31 m2 üzlethelyiség kiadó. Érdeklõdni: 06-30-540-9814. • Két nõ részére albérleti szoba olcsón kiadó. Tel.: 06-20-524-3301. • Érd központjában 3. emeleti 2 szobás zöldövezeti, erkélyes lakás hosszú távra kiadó vagy eladó. Tel.: 06-70-268-2704. • Tárnokon albérlet kiadó! Külön épületben 44 m2-es, nappali, háló, konyha, fürdõszoba összkomfortos lakás kiadó. Érdeklõdni: 06-30-461-0844. • Kiadó 1 db 50 m2 alapterületû egyszoba összkomfort, almérõkkel ellátva, kocsibeállóval. 50 e Ft/hó +rezsi és 1 havi kaució. Tel.: 06-23-372-489. • Casino Üzletházban, Érdligeten, Balatoni út 66. sz. alatt, 50 m2-es üzlethelyiség kiadó, emeleten, orvosi rendelõk mellett bármilyen tevékenységre. Érdeklõdni: helyszínen vagy 06-30-986-8808as telefonon. • Érden, a központban kétszobás kertes családi ház kertgondozással 2 hónap kaucióval 50.000 Ft + rezsivel 2-3 fõs nemdohányzó családnak kiadó. Tel.: 06-30-333-5800.

• Lakás kiadó Százhalombattán 54 m2, erkély, földszintes, bútorozott. Tel.: 06-30-934-9567. • Érd-Parkvárosban 350 nöl-es telken 200 m2es új családi ház dupla garázzsal tölgyerdõben hoszszú távra kiadó v. eladó. Tel.: 06-20-962-3990. • Kiadó érdligeti 2 szobás + hálófülkés lakás 4 lakásos társasházban berendezve vagy anélkül. Kocsibeállási lehetõség, 70 eFt/hó + rezsi, kaució szükséges. Tel.: 06-30-352-9737. • Munkásszállás Érden 8 személy részére kiadó. Kocsibeállási lehetõséggel 4000 Ft/nap. Tel.: 0620-512-0937. • Érdligeten négylakásos társasházban kiadó egy kétszobás, összkomfortos lakás garázzsal. Érd: 06-70-383-9596. • Diósdon kis lakás hosszú távra kiadó válsági áron. Tel.: 06-30-598-8941. • Garázs kiadó Érd központjában a lakótelepen a négyemeletes házak aljában. Érdeklõdni: 06-30331-9443. • Pecsenyesütõ és borozó berendezéssel együtt Érd központjában kiadó. Tel.: 06-30-949-6454. • Érden kiadó zöldövezeti amerikai konyhás egyszobás összkomfortos lakás külön mérõórákkal, gépkocsibeállóval üresen vagy bútorozva, hosszú távra. Tel.: 06-20-920-4261, 06-23-520-668. OKTATÁS, TANFOLYAM • Angol korrepetálást vállalok kezdõtõl haladóig. A teljesen kezdõk, kisgyermekek jelentkezését is várom. Tel.: 06-30-999-3112. • Támogatott OKJ-s képzések indulnak! Kéz-, lábápoló mûkörömépítõ, fodrász, kozmetikus, masszõr. Helyszín: Érd, Budapest. Tel.: 06-70533-6379, www.fodraszoktatas.hu. ! • Hagyományos és sikeres angol magánórák Parkvárosban. A segítségnyújtástól a nyelvvizsgáig. Tel.: 06-20-521-1439. • Pótvizsga felkészítést vállal matematika, fizika tantárgyból V-XII. osztályos tanulókat középiskolai tanár. Tel.: 06-23-372-643, 06-30-499-8402. EGYÉB • Kétszemélyes, ágynemûtartós ágy és egy félmagas csúzdás gyermekágy ülõgarnitúra, bárpult székekkel eladó. Hívható délután. Tel.: 06-20-4731237. • Kitûnõ állapotú, felhangolt Zimmermann pianino székkel együtt 255.000 Ft-ért eladó. Tel.: 06-70415-2502. • Jó minõségû nadrágpelenkák ingyenes házhozszállítással: Mini: 100db/csom, 3300 Ft, Midi: 100db/csom.: 3430 Ft, Maxi: 100db/csom: 3575 Ft, Junior: 100db/csom: 3710 Ft. Tel.: 06-30-5249714, www.pelusrita.5mp.eu, http://www.pelusrita.5mp.eu. • 37 éves, kisebb problémával leszázalékolt férfi társát keresi. Fényképes levelet várok és viszonzok. (Érd, Könyvelõ u. 5., 2030) Tel.: 06-30-2006402. • Autósbolt árukészlete 20%-os áron átadó betegség miatt. Szállításban segítek. Tel.: 06-30-5161580.

10

VII. évfolyam 14. szám • 2009. július 16.

ÉRDI LAP

Itt találja meg az Érdi Lapot: 1. sz. Posta (Nagyposta) AL Élelmiszer Bolt Albert Bútor Aranyalma Zöldséges Bacskai Élelmiszer és Kisvendéglõ Bagolyker 67 Bt. Barkács Bolt CBA Centrál GSM Szerviz CERAGEM Coop ABC Coop Király Csemege Coop Parkvárosi Csemege Coop Újságos Copé Csemege Csuka Zoltán Könyvtár De-Ka-Duo Bt. (hús, hentes, élelmiszer) Diósdi Önkormányzat Érd 2. sz. Posta Érd Polgármesteri Hivatal porta Família ABC Festékház Fortuna Nyomtatvány Fortunamix 96 Lottózó Gazdabolt Gyümölcskutató Intézet Haj-Lak Fodrászat Hortenzia ABC Kalotaszegi Lottozó Kati-Mami Pékség Kertbarátok Boltja Kesphoto-Fuji Foto Centrum (Casino Üzletház) Korall Dental Fogászat Korona Ételbár Kozo-Kozo Bt. (Élelmiszerbolt) Lépcsõs ABC Liget Nyomtatvány Liget Klinika Lottózó Lottózó Lottózó Lõcsei Tüzép Mariann Fodrászat Márkás Használtruha Bolt Márton Fodrász Mazsola Húsbolt (Casino Üzletház) Mazsola Tanuszoda Mediter Bt. (Gyógyászati segédeszközök boltja)

Érd, Angyalka u. 1/A. Érd, Balatoni út 95. Érd, Gellért u. 2. Érd, Bajcsy Zs. u. 35. Érd, Fehérvári út 93. Érd, Bagoly u. 67. Érd, Riminyáki út 79. Érd, Bajcsy Zs. u. 125-127. Érd, Budai út 12. Érd, Szabadság tér 12. Érd, Lõcsei út 4-8. Érd, Szent László tér 1. Érd, Bem tér 1. Érd, Bem tér 1. Érd, Szövõ u. 13. Érd, Hivatalnok u. 14. Érd, Ürmös u.73. Diósd, Szent István tér 1. Érd, Szajkó u. 2. Érd, Alsó u. 1. Érd, Sárd u. 81. Érd, Törökbálinti út 40. Érd, Budai út 26. Érd, Budai út 24. Érd, Római út 2. Érd, Elvira major Érd, Edit u. 1/B. Érd, Hortenzia u. 16. Érd, Kalotaszegi u. 15. Érd, Riminyáki út 64. Érd, Esküdt u. 3. Érd, Balatoni út 66. Érd, Angyalka u. 1. Érd, Bem tér 5. Érd, Tárnoki Érd, Diósdi út 81. Érd, Balatoni út 85. Érd, Balatoni út 91. Érd, Fehérvári út 42. Érd, Szt. István u. 83. Érd, Velencei út 36. Érd, Lõcsei u. 13. Érd, Bem tér 6. Érd, Diósdi út 35. Érd, Balatoni út 9. Érd, Balatoni út 66. Érd, Balatoni út 19. Érd, Felsõ u. 7.

Mini ABC Mister Minit STOP SHOP Móni-Csaba Vegyesbolt Napfény Otthon Napfény Otthon Óra-Ékszer Orvosi rendelõ Osys Kft. Összefogás Egyesület Panda Bt. Élelmiszer Parkvárosi Közösségi Ház Parkvárosi Posta Penny Market Picur Kocsma Plus Élelmiszer Diszkont Polgármesteri Hivatal Polgárok Háza Profi Élelmiszer Diszkont Regina Mundi Apátság Rimi 2000 Bt. Lottózó Skinny Modell Stopli Vegyesbolt Szegedi László, állatorvos Szent Filoména Gyógyszertár Szepes Gyula Mûvelõdési Központ Szikla ABC SZTK Büfé Takarékszövetkezet Tárnok Község Polgármesteri Hivatal Temes ABC Thermál Hotel Liget pénztár TIP-TOP Fagyizó Total Kút Trafik Lottózó Tünde ABC Ücsörgõ Sörözõ V+V Kereskedés Vegyes Bolt Vegyesbolt Vegyeskereskedés Viky Trafik Virágudvar Zöldség Gyümölcs Zöldséges Zöldségház

Érdi Városi Polgárõr Egyesület

Kedves érdi polgárok!

2030 Érd, Fûtõ u. 41. Macsotay Tibor elnök Ügyfélfogadás: minden hónap elsõ péntekén 17-18 óra között. Diszpécserszolgálat: 0-24 óráig. Telefon: 06-23/374-459, 06-30/621-2580, 06-30-621-2596. 06-30-621-2579, Jelentkezz tagnak!

Várjuk Önöket az Összefogás Egyesület székházában (Alsó u. 8.) minden szerdán 18 órától. Találkozhatnak önkormányzati képviselõkkel, a város vezetõivel, a polgári oldal aktivistáival, tájékozódhatnak a város életérõl. A Fidesz Érdi Szervezete

Érd, Sárd u. 25. Érd, Budai út 13. Érd, Tárnoki út 18/b. Érd, Árpád u. 26. Érd, Kende u. 4-8. Érd, Stop Shop Érd, Bajcsy Zs. u. 47. Érd, Bajcsy-Zsilinszky út 15. Érd, Alsó u. 8. Érd, Fõ u. 2. Érd, Bajcsy Zs. út 206. Érd, Bem tér Érd, körforgalom Érd, Iparos u. 57. Érd, Stop Shop Érd, Alsó u. 1-3. Érd, Alsó u. 1. Érd, Kálvin tér 1. Érd, Tárnoki út 11. Érd, Riminyáki út 72/b. Érd, Duna u. 76. Érd, Csillés u. 2. Érd, Orchidea u. 6. Érd, Kossuth L. u. 102. Érd, Alsó u. 9. Érd, Esztergályos u. 21/b. Érd, Felsõ u. 39. Érd, Bem tér 1. Tárnok, Dózsa Gy. út 150. Érd, Temes u. 2. Érd, Római u. 9. Érd, Hajnalka u. 1. Érd, Bajcsy Zs. u. 117. Érd, Szt László tér 1. Érd, Vörösmarty u. 39. Érd, Miklós u. 1. Érd, Diósdi út 114. Érd, Selmeci u. 17. Érd, Szendrõ út 4. Érd, Ürmös u. 26. Érd, Velencei út 2. Érd, Cseresznyefa u. 39. Érd, Bem tér 1. Érd, Riminyáki út Érd, Tárnoki út 65.

A Fidesz Nyugdíjas Tagozata minden hónap második csütörtökén este 6 órakor összejövetelt tart az Összefogás Székházban, melyre szeretettel vár minden érdeklõdõt!

Homlokzati hõszigetelõ rendszer akció!

Tisztelt Leendõ Új Munkatársunk! Érd- és környéke értékesítési területre felsõfokú végzettséggel vagy biztosítói OKJ-s vizsgával, alkalmazotti vagy vállalkozói jogviszonyba kollégákat keresünk. Telefon: Kiss Erika, 06-20-231-8597.

Dr. Szegedi László állatorvos Rendelõ: Érd, Orchidea u. 6. Telefon: 375-879 Rendelési idõ: Hétfõ, kedd, szerda, péntek: de. 8–10, du. 15–18-ig, csütörtök: de. 8–10-ig

A Tárnoki Tüzépen tavalyi árnál olcsóbban keményfa és koksz! Érdeklõdni: 06-20-359-6021 www.erdifidesz.hu • www.t-meszaros.hu • www.erdilap.hu www.erdicsatornazas.hu • www.erd.hu • www.erdcenter.hu

4 cm-es rendszer: 1470 Ft/m2 5 cm-es rendszer: 1570 Ft/m2 6 cm-es rendszer: 1720 Ft/m2 8 cm-es rendszer: 1960 Ft/m2 10 cm-es rendszer: 2170 Ft/m2 A rendszer tartalmazza: 1 m2 polisztirollap 1 m2 üvegszövetháló 6 kg ragasztó 1 dl alapozó 2 1 m 2 mm-es mûgyantás színes vakolat 70 db színlehetõséggel Gabo-Therm Kft. 2030 Érd, Bajcsy-Zs. u. 114. Áraink az áfát tartalmazzák! Nyitva: H-P 8.00-16.00-ig Sz: 8.00-12.00-ig Tel.: 06-30-683-7478 Kivitelezési munkák vállalása nagy referenciával!

VII. évfolyam 14. szám • 2009. július 16.

ÉRDI LAP Üdüljön – Pihenjen és szervezze konferenciáit, baráti találkozóit, ESKÜVÕJÉT

a Tisza-tóhoz, Poroszlóra a

Club Thermál Kastélyba A kastélyban kádas vagy zuhanyzós, tv-vel, hûtõvel francia ággyal ellátott szobákat biztosítunk, nagyobb családos vendégeinknek pedig 70 m2-es teljesen felszerelt apartmanok állnak rendelkezésre. Szolgáltatásaink a kastélyban: 70, 150, 300 m2-es konferenciatermek, fedett medence, hidro-medence, fitness terem, infra szauna, alpha massage, testmasszázs, billiárd, rex, csocsó, darts. A kastély területén: külsõ medence, minigolfpálya, ping-pong asztalok, gyermekek részére játszótér, játszószoba, lengõteke, bográcsolásra alkalmas hely és zárt parkoló van kialakítva. Programjaink: Tisza-tavi hajó kirándulás, a Tisza-tavi vízi-sétány (tanösvény), meglátogatása, kerékpáros túrák a Tisza-tó mentén, bográcsozás és grillezés a kastély területén. Nyári pihenés és Kikapcsolódás! 3 nap 2 éjszaka 2 fõ részére félpanzióval: 36,000 Ft 4 nap 3 éjszaka 2 fõ részére félpanzióval: 54,000 Ft Az ár tartalmazza a külsõ-belsõ medence, zárt parkoló és fitnesz terem, minigolf, lengõteke, ping-pong asztalok, 1 napra túrakerékpár ingyenes használatát, valamint 1 x infraszauna, 1 x jacuzzi és 1x jádeköves masszázs ágy használatát 2 fõ részére.

Üdülési csekket elfogadunk. Érdeklõdni lehet a 06-30/6341-582 vagy a 06-20/5777-939-es telefonszámon illetve a következõ e-mail címen: [email protected] További fényképeket és akciós ajánlatokat megtekinteni a: www.poroszlokastely.hu címen lehet.

KERTVÁROS A TETÕTÉRBEN A GRÁNIT házban ÜZLETEK, LAKÁSOK ELÉRHETÕ ÁRON Érdeklõdni:

ÉRDI IPAROS KFT, telefon: 06-1/250-3399 [email protected]

www.erdiiparos.hu

11

12

ÉRDI LAP

VII. évfolyam 14. szám • 2009. július 16.

Szennyvízszállítás 24 órán belül A SZIPPANTHAT Konzorcium tagja Miért fizetné ki az egész fuvart, ha nem kell! Fizessen m3-enként! Az autóinkon ezt is ellenõrizni tudja, korrekt szintjelzõ berendezésen

Tevékenységeink: Szennyvízszállítás, duguláselhárítás, csatornatisztítás nagynyomású WOMA gépkocsival, szennyvízaknák nagynyomással való átmosása, tisztítása. Veszélyeshulladék szállítása: autómosók, olajos iszap, konyhai zsírfogók.

Fülöp 2004 Csatornatisztító Kft. Telefon: (23) 377-062, 06-30 9-540-003

Az akció július 1-jétõl július 30-ig, illetve a készlet erejéig tart. Bruttó árak!