A VÍZUMPOLITIKA MINT MIGRÁCIÓS CSATORNA

A VÍZUMPOLITIKA MINT MIGRÁCIÓS CSATORNA

szerző: Ságvári Ádám

2011. június

A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

1 / 59

Tartalom ÖSSZEFOGLALÓ ............................................................................. 3 I. BEVEZETÉS: CÉL ÉS METODOLÓGIA ............................................ 4 I.1 Cél................................................................................................................. 4 I.2 Metodológia .................................................................................................. 6

II. A VÍZUMKIADÁS JOGI ÉS POLITIKAI KERETE MAGYARORSZÁGON ....................................................................... 7 II.1 Nemzeti jogi és politikai keretek ................................................................. 7 II.1.1 “Határon túli magyarok”, a vízumpolitika vezérfonala .............................................................................. 7 II.1.2 A vízumkiadás általános jogi kerete ......................................................................................................... 11 Három hónapot meg nem haladó tartózkodás ............................................................................................ 12 Három hónapot meghaladó tartózkodás ..................................................................................................... 15 II.2 Egyezmények harmadik országokkal ......................................................... 16

III. A VÍZUMKIADÁS GYAKORLATI ÉS SZERVEZETI KÉRDÉSEI ..... 17 III.1 A vízumeljárás általános és különös szabályai ......................................... 17 III. 2 A legális migráció sikerei és kihívásai ..................................................... 22 III.3 Vízumeljárás az illegális migráció megelőzésének szempontjából ........... 24

IV. EGYÜTTMŰKÖDÉS HARMADIK ORSZÁGOKKAL: ESETTANULMÁNYOK .................................................................... 26 IV.1 Esettanulmány I.: Ukrajna ........................................................................ 26 IV.2 Esettanulmány II.: Kína ............................................................................ 31

V. AZ UNIÓS JOG ÉS POLITIKA HATÁSA ....................................... 34 VI. KONKLÚZIÓ ............................................................................ 37 FELHASZNÁLT IRODALOM ............................................................ 38 MELLÉKLETEK .............................................................................. 39 A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

2 / 59

Összefoglaló

Jelen tanulmány az uniós jog és politika nemzeti hatásának bemutatásával a vízumpolitika és a migráció kezelésének, illetve kontrolljának a kapcsolatát elemzi. A dolgozat megvilágítja a nemzetközi migráció speciális magyar változatát, amelyben a vízumpolitika szinte kizárólag a diaszpóra politika egy fontos szeletét jelenti. A tanulmány - a vonatkozó jogi és politikai keret elemzésével bemutatja a migráció-kezelésnek, illetve az illegális migráció megelőzésének hazai vonatkozásait, különös tekintettel a schengeni, illetve nemzeti vízumokra; - átfogó képet ad a vízumpolitika, illetve vízummal kapcsolatos jogalkotás gyakorlati és szervezeti kereteiről; - két esettanulmányon keresztül rámutat a vízumpolitika és migráció-kezelés kapcsolatára (és annak hiányára), illetve ennek okaira, elsőként a magyar “nemzetiségi vízumpolitika” egyik fókuszpontján, Ukrajnán keresztül, majd a legnagyobb nem határon túli magyar kisebbséghez tartozó migráns csoporton, a kínaiakon keresztül; - bemutatja az uniós jog és politika hatását a hazai gyakorlatra; - elemzi a rendelkezésre álló vízumstatisztikákat; - levonja következtetéseit a vízumpolitika és migráció-kezelés kapcsolatáról (annak hiányáról), illetve előrevetíti a jelenlegi tendenciák jövőbeni változását.

A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

3 / 59

I. Bevezetés: cél és metodológia I.1 Cél A tanulmány célja, hogy – a vízumpolitika és a migráció-kezelés, illetve kontroll kapcsolatának elemzése révén – bemutassa a vízumkiadás magyarországi jogi és politikai kereteit. Bár a koherens magyar migrációs politika hiánya nagyban befolyásolja a kérdést, megnehezítve a mindenre kiterjedő elemzést. Mivel a javarészt határon túli magyarokkal kapcsolatos elemek kivételével nem beszélhetünk általános magyar migrációs politikáról, nehéz meghatározni a vízumpolitika szerepét a migráció kezelésében és kontrolljában. Az elmúlt évtized során a magyar vízumpolitika nemzetiségi elvek mentén formálódott, mivel Magyarország a nemzetközi migráció azon speciális esete, amelyben a migránsok túlnyomó többségének nemzetisége, történelmi és kulturális hagyományai és legfőképpen anyanyelve megegyezik a befogadó társadalméval. A Magyarországra történő bevándorlás ezen alapvető sajátossága formálja értelemszerűen a vízumpolitikát is. Ez a szinte kizárólagosan nemzetiségi szempontrendszer nagyban járult hozzá azonban uniós, illetve különösen schengeni csatlakozásunk idején a magyar migrációs politika alakításához. A csatlakozás későbbiekben kifejtendő negatív hatásainak ellensúlyozására irányuló törekvések váltak ugyanis a magyar migrációs és vízumpolitika legfőbb formálóivá, aminek következtében ez a nemzetiségi szempontrendszer lett az uniós jog szabta lehetőségeken belül a vezérfonal. A vízumkiadás a határátlépés kontrolljának komponenseként a tagállami szuverenitás gyakorlásának fontos szeletét jelenti. Ebből a szempontból az uniós, illetve különösen a schengeni tagság a határok nemzetállami ellenőrzési lehetőségeinek veszteségével jár.1 Magyarország számára ez igen jelentősnek bizonyult. A vízumpolitika szemszögéből nézve a schengeni csatlakozással járó szuverenitás-vesztés két lépcsőben zajlott le. Először az uniós csatlakozással, 2004 májusában, amikor a követelményrendszer alapjai – mint pl. a negatív lista – a közösségi vízumrendelet (2001/539/EK) alkalmazásával bevezetésre kerültek, majd 1

Illés Sándor, Melegh Attila: Hungary in the Schengen System: Bastion or Gateway? Magyarországi Európa Társaság, Budapest, 2010, 3. o. A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

4 / 59

másodsorban 2007. december 21-el, Magyarország teljes jogú schengeni tagságával. A legfontosabb változás két szomszédos állam, Ukrajna, illetve Szerbia vonatkozásában következett be. A korábbi vízummentes vagy díjmentes vízumokkal történő beutazást felváltva Magyarországnak vízumkötelezettséget kellett bevezetnie ezzel a két – nagyszámú magyar nemzetiségű kisebbséggel rendelkező – országgal szemben, amelyekből a legtöbb harmadik országbeli látogató érkezett Magyarországra. A

nemzetiségi

„vízumszuverenitás”

szempontrendszer fentebbi

mint

korlátozása

vezérlő

sokkal

motívum

távolabb

következtében

mutatott

magánál

a a

vízumpolitikánál, amely a diaszpóra politika fontos kérdésévé vált. Az uniós és különösen a schengeni csatlakozás azt jelentette, hogy számos határon túli magyar nemzetiségű személy egy „új vasfüggöny” rossz oldalán rekedt, amely nem tette többé lehetővé az ukrán és szerb állampolgárok – köztük számos magyar nemzetiségűvel – számára a vízummentes beutazást. Ez a határon átnyúló kapcsolatok fenntartása módjainak intenzív keresését hozta magával, többek között a vízumpolitika révén. Az uniós vízumpolitika jól ismert következménye, hogy egyre kevesebb a tagállami mozgástér.

Mindazonáltal

ez

az

intenzív

harmonizáció

egyúttal

mindig

magyar

nemzetpolitikai aktivitást is eredményezett. Egyszerűen megfogalmazva, minél kevesebb hatásköre maradt Magyarországnak, a magyar-magyar kapcsolattartás fenntartása érdekében ez annál erőteljesebb politikai cselekvésben nyilvánult meg az uniós jog szabta keretek között. Ez az aktivizmus volt a meghatározó az elmúlt évtizedben, nem pusztán a beutazás és tartózkodás, illetve a kedvezményes honosítás szabályozásán, majd 2011-től a kettős állampolgárság jogintézményén keresztül, hanem a szociális, gazdasági és kulturális határon átnyúló interakció erősítésében is.

A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

5 / 59

I.2 Metodológia Jelen tanulmány a magyar vízumpolitikai elgondolások és tudományos források szűkös lehetőségeiből táplákozik. A tanulmány a következő fő forrásokon alapul: -

kutatómunka: a releváns nemzeti jogi keret elemzése, vízumpolitikai anyagok, statisztikák, jelentések és tanulmányok felhasználása.

-

a Belügyminisztérium Európai Együttműködési Főosztályának munkatársaitól származó információk: a főosztály az Európai Migrációs Hálózat magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pontja, egyben a kormányzati szervezeten belül a migrációs politika formálásáért, illetve a vonatkozó jogalkotásért is felelős szervezeti egység. Leginkább a főosztály munkatársai voltak a segítségemre.

-

más minisztériumok és kormányzati szervek szintén megkeresére kerültek a minél átfogóbb információszerzés érdekében. Az ezekkel a szervekkel való együttműködés relatíve hatékony volt, és a már fennálló munka- illetve EMN-kapcsolatokon alapult. A statisztikai adatokat a Külügyminisztérium, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal és a – 2008. január 1-eje óta – a Határőrséget is integráló Rendőrség szolgáltatta.

A tanulmány elkészítését az alábbi tényezők hátráltatták: 1) a migrációra vonatkozóan nincs Magyarországon átfogó kutatási tevékenység. Ennek

köszönhetően

a

vízumpolitikai

kérdések

legtöbbször

pusztán

a

nemzetpolitika alkérdéseként jelennek meg. A kifejezetten csak vízumpolitikával foglalkozó tanulmányok és jelentések száma elhanyagolható. 2) nincs kifejezetten migrációval foglalkozó folyóirat, így a vonatkozó tanulmányok csak rendszertelenül, és általános társadalomtudományi folyóiratokban vagy sporadikus monográfiákban jelenhetnek meg. Ennek köszönhetően a kérdéssel foglalkozó tudományos igényű információ igen szűkösen áll rendelkezésre. A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

6 / 59

3) a különböző szervek (Külügyminisztérium, Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, Rendőrség) által gyűjtött adatok nem mindig megfelelőek, és az értelmezhetőségük sem mindig azonos. Emellett állampolgári bontásban sem voltak a statisztikák teljes körűen hozzáférhetőek.

II. A vízumkiadás jogi és politikai kerete Magyarországon II.1 Nemzeti jogi és politikai keretek Jelen fejezet célja, hogy a bemutassa a vízumkiadás jogszabályi és politikai kereteit. II.1.1 “Határon túli magyarok”, a vízumpolitika vezérfonala A bevezetőben írtakra visszautalva, Magyarország uniós, majd schengeni csatlakozása az ország „vízumszuverenitásának” jelentős korlátozásával járt. A szabad mozgáson és a határellenőrzés eltörlésén alapuló „Schengenföldje” a nyilvánvaló és vitathatatlan pozitív hozadékok mellett ugyanis keserű pirulákkal is járt. A magyar csatlakozás nem pusztán újraegyesítést jelentett Európa nyugati felével, hanem egyúttal egy új vasfüggöny is leereszkedett. A külső schengeni határ világos határt vont „bent” és „kint” között, s míg Magyarország immáron „bent” volt, jelentős magyar kisebbséggel állampolgárai között több szomszédos állam kívül rekedt.2 (1-2. ábra)

2

Herbert Küpper: From the Status Law to the Initiative for ‘Dual Citizenship’: Aspects of Domestic Hungarian and International Law. 159. o. Available at src-h.slav.hokudai.ac.jp/coe21/publish/no9_ses/10_kupper.pdf (2011.06.30.) A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

7 / 59

1. ábra – A magyar nemzetiségűek becsült létszáma a szomszédos államokban Ausztria Horvátország Szlovénia Szerbia Ukrajna Szlovákia Románia

40.000 16.000 6.000 293.000 156.000 513.000 1.434.000

2. ábra – Magyar többségű területek a szomszédos állampokban

forrás: Sebők László: ethnic map of Central and South-Eastern Europe

Magyarországon az 1990-es évek közepe óta élénk vita folyt arról a szcenárióról, ha Magyarország úgy válna az Unió tagjává, hogy közben a szomszédos országok nem mindegyike csatlakozhat. A diskurzus óriási nyomást gyakorolt a politikai elitre, és alapjaiban határozta meg a vízumpolitika alakulását. A cél a kívül rekedt szomszédos országok vonatkozásában egyértelműen a schengeni tagság határon túli magyarokra gyakorolt negatív hatásainak minimalizálása lett. A nem uniós tag szomszédos államokban élő magyarok helyzetének könnyítése vált a vízumpolitika vezérfonalává, mi több, a magyar Alkotmány 6. § (3) bekezdésében foglalt, a határon túli magyarokért viselt felelősség megvalósításának egyik zászlóshajójává. Az Alkotmány 6 § (3) bekezdése kimondja, hogy “[a] Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

8 / 59

való kapcsolatuk ápolását”. Ez a határon túli magyarok sorsáért való egyoldalú felelősségvállalás formálta a magyar vízumpolitikát az utóbbi évtizedben. Bár a felelősségi klauzula nem teremt konkrét kötelezettséget a magyar állam számára, a határon túliak irányában a teljes állami passzivitást azonban mindenképpen tiltja. A rendelkezés megfogalmazása nem jelent többet, mint hogy a Magyar Köztársaság felelősséget érez a kulturális értelemben vett nemzet határon túli közösségeiért is, továbbá sem közjogi viszonyt nem teremt, sem nem teszi a politikai közösség részévé a határon túliakat.3 Mindenesetre 1990 óta valamennyi kormányzat megpróbálta így vagy úgy, az elképzeléseinek megfelelően a felelősségi klauzulát tartalommal megtölteni.4 Annak érdekében, hogy jobban megértsük a kérdés vízumpolitikai vonatkozásait, érdemes röviden áttekinteni a fenti közéleti vita utolsó évtizedét. 1998 és 2002 között a magyar kormányzat komoly lépéseket tett annak érdekében, hogy a magyar kisebbséget kiemelje a potenciálisan „kívül rekedtek” köréből. Az elképzelés mögött álló elgondolás az egykoron magyar állampolgár felmenőkkel rendelkező határon túli magyar közösség speciális státusszal történő felruházása volt. Az elgondolás megvalósulása, a szomszédos országokban élő magyarokról szóló 2001-es törvény (státusztörvény) élénk vitát generált a magyar politikai elit körében, felszínre hozva a törésvonalakat a külpolitikát illetően. Lényegében az egyik oldalon az akkori jobboldali kormányzat azon álláspontja állt, miszerint a nemzet egységének határon átnyúló megőrzése érdekében ezek az intézkedések szükségesek voltak, valamint a kulturális, illetve gazdasági kapcsolatok előmozdítását szolgálták. Ezzel szemben az akkori baloldali és liberális ellenzék a törvényt felelőtlennek (mivel – szerintük – „románok” millióit juttathatja Magyarországon munkához, valamint szociális és egészségügyi ellátásokhoz), illetve az európai normákkal szembemenőnek tartotta. A törvény az Európa Tanács Velencei Bizottságának főszereplésével nemzetközi vitát 3

Majtényi Balázs: Special Minority Rights and Interpretations of the Nation in the Hungarian Constitution. Regio: Minorities, Politics, Society 2005/1. 13. o. 4 A 2012. január 1-jétől hatályos új magyar Alaptörvény D cikke szerint “Magyarország az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.” A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

9 / 59

is generált, melyben Magyarországot arra figyelmeztették, hogy a nemzetiségi alapon biztosított speciális státusz diszkrimininatív.5 Mindazonáltal

a

státusztörvény

épp

a

két

legfontosabb

kérdést

hagyta

megválaszolatlanul: a szabad mozgást, valamint az állampolgárságot. Részletekbe nem bocsátkozván az állampolgárság kérdéskörét illetően, a szabad mozgásra vonatkozóan a státusztörvény pusztán elhanyagolható mértékben, a kedvezményes tömegközlekedési lehetőségeket szabályozta, a beutazás feltételeit egyáltalán nem. A törvény előkészítése során (2001-2002) a magyar uniós csatlakozás már kézzelfogható közelségben volt, és a kormányzat egy tiszavirág életű vízumszabályozással a státusztörvényben már nem akarta a csatlakozási esélyeket veszélyeztetni. Így a szabad beutazás kérdése, az egész dirkurzus elindítója, végül teljesen kimaradt a törvényből. A különleges státusz biztosítására irányuló törekvések azonban folytatódtak. A következő lépcsőfokot a Magyarok Világszövetsége kettős állampolgárságról szóló népszavazási kezdeményezése jelentette, amely alapján a II. Világháborút követő Párizsi Békeszerződés aláírását megelőzően magyar állampolgár felmenőkkel rendelkező személyek kaphattak volna magyar állampolgárságot. A határon túli magyarok anyaországi lakcímtől független, ex-lege, kedvezményes honosítása ismét heves politikai vitákat kavart. Maga a 2004. december 5-én megtartott népszavazás ugyan az alacsony részvételi arány miatt érvénytelen lett, azonban alapjaiban határozta meg a vízumpolitikát, illetve mélyítette a magyar politikai életben húzódó árkokat, kormány (2002. és 2008. között szocialista-liberális, míg 2008. és 2010. között egypárti szocialista) és ellenzék, magyarok határon innen és túl, illetve „patrióták” és „kozmopoliták” között. A népszavazás kudarcát követően, 2005-től az annak idején a kettős állampolgárságot ellenző baloldali kormányzat számára a vízumpolitika vált a diaszpóra politika meghatározójává. A sikertelen népszavazás utáni migrációs szabályozás egyre több különleges rendelkezést tartalmazott a magyar nemzetiségűek számára. A 2005-ös reform egyaránt 5

Illés Sándor, Melegh Attila, 13. o. A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

10 / 59

érintette a honosítás, valamint a beutazás és tartózkodás szabályait. Az eljárási könnyítés mellett a legfontosabb változás a kedvezményes nemzeti vízum6 jogintézményének bevezetése volt, amely a birtokosát 5 éves tartózkodásra jogosítja, bár az uniós jog miatt keresőtevéknységre nem

jogosít. A vízumtípus

alapvető

célja

a magyar-magyar

kapcsolattartás elősegítése volt. (Ami a kedvezményes honosítás feltételeit illeti, azok a magyar felmenőkkel rendelkező személyek, akik Magyarorszgon állandó lakcímet létesítettek, egyből kérelmezhették az állampolgárságot, illetve nem csak azok mentesültek az állampolgársági vizsga letétele alól, akik magyarországi oktatási intéményt végeztek el, hanem azok is, akik magyar nyelvű oktatásban részesültek a határokon túl.) A legnagyobb, csaknem másfél milliós magyar kisebbséggel rendelkező Románia 2007-es uniós csatlakozása némiképp enyhített a helyzeten, de Ukraja és Szerbia változatlanul komoly problémát jelentett Magyarország 2007. decemberi schengeni csatlakozásával. Az ezt ellensúlyozandó magyar törekvéseket Ukrajna példáján keresztül a IV. fejezet mutatja majd be. II.1.2 A vízumkiadás általános jogi kerete A migrációra és vízumokra vonatkozó jogi keretet alapvetően a jogharmonizáció és a schengei acquis formálta. 2007. július 1-ével két jogszabály lépett hatályba: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény. A két jogszabály – a már szintén a harmonizáció jegyében megszületett – 2001. évi XXXIX. törvényt helyezte hatályon kívül. A közvetlenül alkalmazandó uniós jog mellett a harmadik országbeli állampolgárok számára a vízumkiadás szabályait a 2007. évi II. törvény, illetve végrehajtási rendelete tartalmazza.7 A szabályozás az uniós jognak megfeleően külön tartalmazza a hat hónapon

6

Bár ez is egy D típusú vízum, nem összekeverendő a tagállami szabályozási körben maradt, három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító “nemzeti vízumok” általános fogalmával. 7 A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet. A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

11 / 59

belül három hónapot meg nem haladó és a három hónapot meghaladó tartózkodás szabályait. Három hónapot meg nem haladó tartózkodás A három hónapot meg nem haladó tartózkodás az ezzel ellentétes szabályozás hiányában vízumköteles. Elsődleges kivételként, vízummentesen utazhatnak be az 2001/539/EK tanácsi rendelet II. mellékletében (pozitív lista) található országok állampolgárai. Ezen kívül az uniós jogból fakadóan vízummentesség vonatkozik az alábbi esetekre, a tagállamok egész területére vonatkozóan:8 a) A vízumkötelezett országok azon állampolgárai, akik rendelkeznek a vonatkozó közösségi rendelet9

alkalmazásában

kiállított

kishatárforgalmi

engedéllyel,

amennyiben

a

kishatárforgalmi rendszer összefüggésében gyakorolják jogaikat (Magyarország esetében Ukrajna állampolgárai – lásd I. esettanulmány); b) Azon iskolai tanulók, akik vízumkötelezettség alá eső harmadik ország állampolgárai, ugyanakkor egy másik tagállamban lakóhellyel rendelkeznek, és az Európai Unión belül iskolai kirándulás keretében diákcsoport tagjaként az adott iskola tanárának kíséretében utaznak; c) A tagállamok egyikében huzamosan élő, menekültként elismert vagy hontalan személyek, valamint más olyan személyek, akik egy ország állampolgárságával sem rendelkeznek, az adott tagállam által kibocsátott úti okmány birtokában; d) Valamely schengeni tagállam által kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek. Ez a csoport mindazonáltal nem a vízumkötelezettség alól mentes, hanem esetükben a tartózkodási engedély egyenértékű az egységes vízummal. A Schengeni Megállapodásnak, valamint a Schengeni Határellenőrzési Kódexnek a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező személyek mozgása tekintetében történő módosításáról szóló 265/2010/EU rendelet értelmében, valamely schengeni tagállam által kiadott hosszú távú 8

A Vízumkódex alkalmazásában a “tagállam” fogalma alá a schengeni acquis-t teljes mértékben alkalmazó uniós tagállamokon túl Norvégia, Izland, Liechtenstein és Svájc is beletartozik. 9 A tagállamok külső szárazföldi határain való kishatárforgalom szabályainak meghatározásáról, valamint a Schengeni Egyezmény rendelkezéseinek módosításáról szóló, 2006. december 20-i, 1931/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet. A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

12 / 59

tartózkodásra jogosító (D) vízummal rendelkező külföldi bármely hat hónapos időszakban három hónapos időtartamra a tartózkodási engedély jogosultjával azonos feltételekkel utazhat más tagállamokba; e) a diplomata útlevelek birtokosai, akik az egyes harmadik országokkal kötött vízumkönnyítési megállapodások alapján mentesülnek a vízumkötelezettség alól. Az 2001/539/EK rendelet alapján a tagállamok – saját választásuk függvényében – további kategóriák vonatkozásában biztosíthatnak még vízummentességet. Magyarország az alábbi esetekben élt ezzel: a) Az a menekültként vagy hontalanként elismert harmadik országbeli állampolgár, aki az 2001/539/EK tanácsi rendelet II. mellékletében (pozitív lista) szereplő állam által kiállított úti okmánnyal rendelkezik; b) Katasztrófa vagy baleset során a segély- vagy mentő légi jármű személyzetének tagjaként szolgálatot teljesítő, továbbá a segítségnyújtásban közreműködő harmadik országbeli állampolgár; c) Az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európa Tanács vagy a Nemzetközi Büntetőbíróság által kiállított úti okmánnyal rendelkező harmadik országbeli állampolgár; d) A polgári légi jármű személyzetének tagja és a légi-utaskísérő; e) A tengerhajózási személyzet tagja; f) A nemzetközi belvízi utakon közlekedő úszólétesítmény személyzetének tagja; g) Azon harmadik ország, diplomata vagy szolgálati útlevéllel rendelkező állampolgára, amely országgal Magyarország bilaterális alapon részleges vízummentességi megállapodást kötött. Az Európai Parlament és a Tanács a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról szóló 2009/810/EK (2009. július 13.) rendelete (Vízumkódex) szerint kiállított schengeni vízumok olyan egységes vízum, amelyek birtokosuk számára lehetővé teszik a tagállamok teljes területére történő beutazást és tartózkodást, vagy ún. korlátozott területi érvényességű vízum, melyek egy vagy több – de nem valamennyi – tagállam területére érvényesek, vagy A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

13 / 59

„repülőtéri

tranzitvízum”,

amely egy vagy

több

tagállami

repülőtér

nemzetközi

tranzitterületén történő áthaladásra érvényes. 2010. április 15-ével, a Vízumkódex hatálybalépésével a korábbi tranzitvízum (B vízum), illetve a kiállító tagállam területén huzamos tartózkodást, a többi schengeni tagállam területén a vízum érvényességi idejének kezdetétől számított 3 hónapig vízummentességet biztosító D+C vízum kategóriája megszűnt, érvényességük lejártáig azonban még felhasználhatóak. 1.) repülőtéri tranzitvízum (A): A repülőtéri tranzitvízum olyan vízum, amely egy vagy több tagállami repülőtér nemzetközi tranzitterületén történő áthaladásra érvényes, és a repülőtér nemzetközi zónájába történő belépésre, és ott a célállamba közlekedő járat indulásáig való tartózkodásra jogosít. Repülőtéri tranzitvízum felvételére az alábbi államok állampolgárai kötelezettek: Afganisztán, Banglades, Eritrea, Etiópia, Ghána, Irak, Irán, Kongói Demokratikus Köztársaság, Nigéria, Pakisztán, Sri Lanka, Szomália. A repülőtéri tranzitvízum kötelezettsége alól a következő személyek mentesülnek: a) azon személyek, akik valamely tagállam által kiadott, érvényes egységes vízummal, hosszú idejű tartózkodásra jogosító nemzeti vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkeznek; b) azon személyek, akik a következő országok valamelyike által kiadott érvényes vízummal rendelkeznek: -

Bulgária, Ciprus, Románia, Liechtenstein, Írország vagy az Egyesült Királyság,

-

Kanada, Japán, vagy az Egyesült Államok,

-

vagy a felsorolt országokból a vízum felhasználását követően hazatérők.

A Bulgária, Ciprus, Románia, Írország, az Egyesült Királyság, Kanada, Japán vagy az Egyesült Államok által kiadott érvényes vízummal rendelkezőkre vonatkozó mentesség független attól, hogy az érintett személy a vízumot kiadó országba vagy más harmadik országba utazik. Ha azonban a harmadik országbeli állampolgár Bulgária, Ciprus, Románia, az Egyesült Királyság, Írország, Kanada, Japán vagy az Egyesült Államok által kiadott A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

14 / 59

vízuma már lejárt, az illető a vízumot kiadó országtól eltérő országból való visszatérés esetén nem mentesül a repülőtéri tranzitvízum kötelezettsége alól. c) azon személyek, akik az alábbi országok által kiadott érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek: - Írország, Egyesült Királyság; - Andorra, Kanada, Japán, San Marino vagy az Egyesült Államok, amennyiben a tartózkodási engedély birtokosának feltétel nélküli visszatérést biztosít; d) a 2004/38/EK irányelv hatálya alá tartozó uniós állampolgárok családtagjai, függetlenül attól, hogy egyedül, az uniós állampolgár kíséretében vagy a hozzá való csatlakozás céljából utaznak; e) a diplomata útlevelek birtokosai; f) a repülőgépek személyzetének azon tagjai, akik a nemzetközi polgári repülésről szóló Chicagói Egyezmény valamely szerződő felének állampolgárai. 2.) Rövid távú tartózkodásra jogosító egységes vízum (C): A rövid távú tartózkodásra jogosító egységes vízum egyszeri, kétszeri vagy többszöri beutazásra, és megszakítás nélküli tartózkodás esetén a beutazástól számított legfeljebb 90 napig, megszakítás esetén az első beutazás időpontjától számított 6 hónapon belül összesen 90 napig terjedő tartózkodásra jogosít. Három hónapot meghaladó tartózkodás A 2007. évi II. törvény a három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumok három kategóriáját különbözteti meg: a) tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum, amely egyszeri, a tartózkodási engedély átvétele céljából történő beutazásra és legfeljebb harminc napos tartózkodásra jogosít a Magyar Köztársaság területén b) szezonális munkavállalási vízum, amely egyszeri vagy többszöri beutazásra és három A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

15 / 59

hónapot meghaladó, de legfeljebb hat hónapos szezonális munkavállalási célú tartózkodásra jogosít; A Magyarországra irányuló migráció elsősorban kereslet által vezérelt, szub-regionális munkaerő-migráció, amely gyakran szezonális vagy ideiglenes munkavállaláson alapul. A szezonális munkavállalási vízum ennek a trendnek a vízumpolitikai leképeződése. c) nemzeti vízum, amely – nemzetközi szerződés alapján – többszöri beutazásra és három hónapot meghaladó időtartamú tartózkodásra jogosít a Magyar Köztársaság területén. A nemzeti vízum a határon túli magyarok különleges státuszának biztosítást szolgálja. Nemzeti vízumot az a nemzetközi szerződésben meghatározott harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki a magyar nyelv megőrzése, ápolása, a kulturális, nemzeti önazonosság megőrzése, államilag elismert közép- vagy felsőfokú oktatásban való részvételen kívül oktatás, illetve tanulmányokkal összefüggő ismeretek gyarapítása, valamint – a családegyesítést kivéve – családi kapcsolatok erősítése érdekében kíván a Magyar Köztársaság területén tartózkodni. A schengeni tagságot követő szigorúbb vizumrezsimet kompenzáló, meghosszabbítható „határon túli” vízum 5 évig érvényes.

II.2 Egyezmények harmadik országokkal Az uniós vízumpolitikának köszönhetően a rövid távú tartózkodást illetően a tagállamok számára lényegében az egyetlen – egyoldalú – vízumpolitikai döntési lehetőség a vízumrendelet negatív listáján lévő, diplomata és szolgálti útlevéllel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok számára biztosítható vízumentesség. Magyarország ebben a körben kiterjedt nemzetközi egyezményi hálóval rendelkezik, többek között India, Türkemenisztán, Tádzsikisztán, Örményország, Azerbajdzsán, Panana, Kirgizisztán, Kazahsztán, Mongólia, Ecuador, illetve legutóbb – 2009 óta – Egyiptom vonatkozásában.

A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

16 / 59

III. A vízumkiadás gyakorlati és szervezeti kérdései Ez a fejezet – a hosszú távú tartózkodásra jogosító nemzeti vízumokra is kiterjedően – a vízumeljárás gyakorlati és szervezeti kérdéseit veszi górcső alá, az eljárás három fő szakasza: a kérelmezés, a vizsgálati szak, valamint a beutazás és tartózkodás, illetve az ország elhagyása kérdéskörei mentén. A fejezetnek nem célja a beutazás általános feltéleinek az elemzése, ehelyett a vízumeljárás egyes fontos kérdéseit vonja elemzése körébe. Először az eljárás általános szabályait (a tagállamokban közös schengeni szabályokra a lehető legkevésbé kitérve), illetve a résztvevő hatóságokat mutatja be, majd a vízumkiadás néhány azon elemét, amelyek a legális migráció elősegítését szolgálják, illetve az illegális migrációt megelőzni hivatottak.

III.1 A vízumeljárás általános és különös szabályai10 Három hónapon belül A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumot a Vízumkódexben foglalt eljárások és feltételek szerint kell kiadni. A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadására irányuló eljárás a) a konzuli tisztviselő(k), b) a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a továbbiakban: BÁH), c) az idegenrendészetért és menekültügyért felelős belügyminiszter, illetve d) a külügyminiszter hatáskörébe tartozik. Az eljárás további potenciális résztvevője -

az Alkotmányvédelmi Hivatal, amely a 2010-es kormányzati változásokat követően a Nemzetbiztonsági Szolgálat átalakításával jött létre, valamint

10

a Terrorelhárítási Központ, amely 2010 szeptemberében került felállításra, és

Ez a fejezet tartalmazza a specifikáció 3.2.1. pontja szerinti elérhető információkat is. A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

17 / 59

feladatai közé tartozik Magyarország terror-fenyegetettségének az elemzése, illetve értékelése, a kormányfő és az államfő személyi biztosítása, valamint a Magyarország területén történt terrorcselekmények és emberrablások felderítése. A központi vízumhatóság feladatait a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal látja el. A schengeni főszabályként a rövid tartamú tartózkodásra jogosító vízumot a kérelmező lakóhelye szerinti konzuli tisztviselő állítja ki. A határátkelőhelyeken – ha csak azt az előzetes vízumigénylést lehetetlenné tevő, előre nem látható és nyomós indokok alá nem támasztják – vízum nem kerül kiállításra. A külső határokon vízumkiadásra ugyanis csak akkor kerülhet sor, ha a kérelmező nem volt olyan helyzetben, hogy előzetesen vízumot igényelhessen, és emellett az alábbi konjunktív feltételek is fennállnak: A kérelmező a) eleget tesz a beutazási feltételeknek; b) beutazásának előre nem látható és nyomós indokait igazolja; c) a kérelmező visszatérése a származási vagy a lakóhely szerinti országba vagy a schengeni vívmányokat teljes mértékben végrehajtó tagállamoktól eltérő államokon keresztüli átutazása bizonyosnak tekinthető. A határátkelőhelyen előterjesztett három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet a Rendőrség köteles haladéktalanul – elektronikus úton – döntésre felterjeszteni a BÁH-hoz. A BÁH a kérelemről a kézhezvételt követően azonnal, de legkésőbb három órán belül határoz, és döntését – a Rendőrség útján – közli a kérelmezővel. A kérelemnek helyt adó döntés esetén a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumot a Rendőrség állítja ki a kérelmező részére. A határátkelőhelyen előterjesztett három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem elutasítása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezést a döntés közlését követő három napon belül a határátkelőhelyen, a BÁH-nál, vagy a belügyminiszternél lehet előterjeszteni. A belügyminiszter a döntését öt napon belül hozza meg. A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

18 / 59

A külügyminiszter dönt a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvező személyek és családtagjaik, a magyarországi diplomáciai vagy konzuli képviseletek vagy nemzetközi szervezetek tagjaihoz látogatás céljából beutazók, valamint az olyan személyek három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmeiről, akiknek a beutazásához külpolitikai érdek fűződik. Szintén a külügyminiszter hatáskörébe tartozik a konzuli tisztviselő kérelmet elutasító döntése elleni jogorvoslat. Ezekben az esetekben a fellebbezést nyolc napon belül lehet az illetékes konzuli tisztviselőnél előterjeszteni. A fellebbezést a külügyminiszter tizenöt napon belül bírálja el. A külügyminiszter hatáskörébe tartozik a fentieken túl a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum megsemmisítéséről vagy visszavonásáról rendelkező konzuli tisztviselői döntés elleni fellebbezést elbírálása is. Az ilyen fellebbezést három napon belül lehet az illetékes konzuli tisztviselőnél előterjeszteni, amelyet az haladéktalanul felterjeszt külügyminiszternek, aki a fellebbezést öt napon belül bírálja el. A rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok meghosszabbítása, illetve megsemmisítése, valamint visszavonása a már Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok vonatkozásában a BÁH – lakóhely szerint illetékes – regionális igazgatósága hatáskörébe tartozik. A regionális igazgatóság a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum meghosszabbítása iránti kérelemről azonnal dönt. Amennyiben a meghosszabbításra irányuló kérelmet a regionális igazgatóság elutasítja, a döntés elleni fellebbezést három napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezést a regionális igazgatóság haladéktalanul felterjeszti a BÁH-hoz, amely a fellebbezést három napon belül bírálja el. A főszabálytól eltérően soron kívül, de legkésőbb tíz napon belül kell elbírálni - a kiskorú kérelmező, valamint a kiskorú kérelmezővel együtt utazó törvényes képviselő vízumkérelmét, ha az utazás igazolt célja a kiskorú gyógykezelése, - a kísérő nélküli kiskorú hazakísérése céljából beutazó, a kiskorú felügyeletéért felelős személy vízumkérelmét, és A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

19 / 59

- a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet, ha a kérelmező beutazásához és tartózkodásához a Magyar Köztársaságnak jelentős gazdasági, kulturális, tudományos vagy sportérdeke fűződik. A külügyminiszter, valamint a konzuli tisztviselő a hatáskörébe tartozó, három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelemről az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ véleményét kérheti. A két szerv köteles a megkeresésnek a) a fenti kivételes esetekben nyolc, b) egyéb esetben tíz napon belül eleget tenni. Három hónapot meghaladóan A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum kiállítása (valamint visszavonása, érvénytelenítése, cseréje, illetve pótlása) a tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum, illetve a preferenciális nemzeti vízum esetén a BÁH hatáskörébe tartozik. A szezonális munkavállalási vízumot a konzuli tisztviselő állítja ki. A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum kiadását a harmadik országbeli állampolgár a beutazást megelőzően – erre irányuló külön kérelem előterjesztése nélkül – tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmében a konzulátusokon kérheti (1. szcenárió: a vízum a tartózkodási engedély előfeltétele; tartózkodásiengedély-kérelmezés a származási országban). A kérelemet a konzuli tisztviselő elektronikus úton haladéktalanul továbbítja a BÁH számára. Pozitív elbírálás esetén a kérelmező automatikusan egyszeri beutazásra és 30 napot meg nem haladó tartózkodásra jogosító, tartózkodási engedély átvételére jogosító vízumot kap. A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízumot – a BÁH regionális igazgatóságának döntése alapján – a konzuli tisztviselő adja ki. A tartózkodási engedélyekre vonatkozó szabályozás könnyíti azonban a vízummentes körbe tartozó harmadik országbeli állampolgárok, valamint a kutatók helyzetét, ugyanis a A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

20 / 59

tartózkodási engedély közvetlenül Magyarországon, a BÁH regionális igazgatóságán is kérelmezhető [kivételként tehát a magyar főszabály 3. szcenárió alól (a tartózkodási engedély közvetlenül a származási országban kérelmezhető)] A szezonális munkavállalási vízum többszöri ki- és belépésre, valamint három hónapot meghaladó, de legfeljebb hat hónapos szezonális munkavállalási célú tartózkodásra jogosít. A vízum érvényességi ideje legfeljebb egy év. A vízum kérelmezésekor a harmadik országbeli állampolgárnak rendelkeznie kell az illetékes munkaügyi központ által kiállított szezonális munkavállalási engedéllyel, amelynek konkrétan meg kell határozni a szezonális munkavégzés helyét és idejét, többszörös foglalkoztatás esetén minden egyes munka vonatkozásában. A vízumkiadó hatóság a szezonális munkavállalási vízum iránti kérelemről tizenöt napon belül dönt. A preferenciális nemzeti vízumot az a vízumkiadás általános feltételeinek megfelelő harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki az alábbi célokból kíván a Magyar Köztársaság területén tartózkodni: a) a magyar nyelv megőrzése, ápolása, b) a kulturális, nemzeti önazonosság megőrzése, c) államilag elismert közép- vagy felsőfokú oktatásban való részvételen kívül oktatás, illetve tanulmányokkal összefüggő ismeretek gyarapítása, d) a családegyesítést kivéve, családi kapcsolatok erősítése érdekében. A vízumkiadó hatóság a nemzeti vízum iránti kérelemről tizenöt napon belül dönt. A szezonális munkavállalási vízum, valamint a nemzeti vízum iránti kérelmet annál a konzuli tisztviselőnél vagy ilyen vízumkérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen kell benyújtani, amely a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgársága szerinti országban működik. A szezonális munkavállalási vízum, valamint a nemzeti vízum iránti kérelem azonban a fenti főszabály országától eltérő olyan országban működő konzuli tisztviselőnél vagy ilyen vízumkérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen is benyújtható, amelyben a kérelmező A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

21 / 59

jogszerűen tartózkodik, feltéve, hogy a) a főszabály szerinti országban nem működik magyar konzuli tisztviselő vagy a vízumkérelem átvételére felhatalmazott egyéb hely, vagy b) igazolja az állandó vagy szokásos tartózkodási helyétől eltérő harmadik országban történő kérelmezés méltányolható indokait, vagy c) beutazásához és tartózkodásához a Magyar Köztársaságnak jelentős gazdasági, kulturális, tudományos vagy sportérdeke fűződik. A konzulátusok mindkét esetben haladéktalanul továbbítják a kérelmet a BÁH-nak. A vízumkiadó hatóság a nemzeti vízum iránti kérelemről a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében meghatározott esetekben az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ véleményét kéri, amely megkeresésnek a két szerv köteles a tíz napon belül eleget tenni. A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok visszavonása a BÁH regionális igazgatósága hatáskörébe tartozik.

III. 2 A legális migráció sikerei és kihívásai Érdemes Illés Sándor és Melegh Attila – a Magyarországi Európa Társaság égisze alatt készült – tanulmányának egy példáján keresztül rávilágítani arra, milyen fontos gyakorlati következményei voltak a vízumpolitika speciális magyar szempontrendszerének. A lenti példa bemutatja, mennyivel könnyebb rezsim volt érvényben 2007. december 21., azaz teljes jogú schengeni magyar tagság, de különösen még a 2004-es magyar uniós csatlakozást megelőzően. A példa a vízumkérelmeket megtámogató dokumentumok (mint meghívólevél, munkaügyi papírok) követelményeinek folyamatos szigorodását személteti. A meghívólevelet illetően például 2005 előtt csupán egy kézzel írt papír is elegendő volt a kérelmező utazásának meghívó általi támogatásának igazolására, azaz az érintettek minden további nélkül teljesíteni tudták ezt a feltételt. 2006 nyarától ez már közjegyzői okiratot igényelt, amelynek különösen költségigényei voltak: mintegy 25 ezer Ft (kb. 100 €). Manapság a meghívóleveket már a A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

22 / 59

BÁH látja el hatósági hozzájárulással, amely ugyan kevesebbe kerül, mindazonáltal hatalmas terhet ró az érintettekre a munkaügyi, banki és földhivatali igazolások szükségessége révén. Ebből a szempontból szinte kézzel fogható a rezsim szigorodása. Mindazonáltal a vízumpolitika határon túli magyarokra koncentráló jellege mintha változásnak indulna. Magyarország az elmúlt időben néhány jelentős lépést tett más jellegű vízumpolitikai prioritások artikulálása irányában is. A közelmúltban megnyílt közös vízumátvevő központok mindenképpen új külpolitikai érdekek megnyilvánulásai, különösen Kelet-, illetve Délkelet-Európa felé. Moldova fővárosában, Kisinyovban, a magyar követség keretében 2007 áprilisában az Unió történetében elsőként nyílt meg közös vízumátvevő központ, ahol Magyarország immáron 14 schengeni állam nevében ad ki vízumot. Ez különös jelentőséggel bír, hiszen korábban Moldova állampolgárai komoly nehézségekkel szembesültek azáltal, hogy egy sor uniós tagállam nem rendelkezik saját képviselettel az országban. A schengeni vízum megszerzésében a megnyílt központ óriási könnyítés, tulajdonképpen híd Európa felé, hiszen a moldáv állampolgárok többé nem kényszerülnek arra, hogy vízumkérelmükkel Bukarestbe vagy Kijevbe utazzanak. A fenti együttműködési forma azóta virágzásnak indult: 2009-ben Magyarország újabb közös vízumátvevő központot létesített Isztanbulban, ahol Észtországot és Szlovéniát képviseli. A következő ilyen központ Jekatyerinburgban, Oroszországban létesült, ahol Magyarország Lettországot, Finnországot, Ausztriát, Szlovéniát és Dániát képviseli, míg 2011. június 30-tól a kazah fővárosban, Almatyban a magyar vízumkiadó hatóság Ausztria, Lettország, Szlovénia és Szlovákia képviseletében jár el. A központokon túl még számos más harmadik országban is Magyrország bocsát ki vízumot uniós tagállamok, különösen a Balti államok nevében. Ha a statisztikákat megnézzük, világosan látszik, hogy 2007 óta számottevően csökkent a magyar vízumkiadó hatóságnál (illetve lényegében az összes új tagállam hatóságainál) benyújtott kérelmek száma. 2007-ben még 426.873 kérelem került benyújtásra, 2010-ben már csak 175.433. A csökkenés csaknem 60 %-os. Ez azért is különösen érdekes, mert a schengeni tagsággal inkább vonzóbbá kellett volna, hogy váljon a magyar vízumigénylés, hiszen a pozitív elbírálás alapesetben az összes schengeni tag területére A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

23 / 59

érvényes engedéllyel jár. Azaz az új tagállamok valamelyikében történő tartózkodás a legális (vagy adott esetben illegális) továbbállás ugródeszkáját jelenthetné az Unió esetleg vonzóbb nyugati tagállamai irányába. A csökkenő trend mögött számos ok állhat. Így a pénzügyi és gazdasági válság is okozhatta az utazási kedv megcsappanását. Ezt számos más tagállam statisztikái is alátámasztják, de mégis kétségessé teszi a néhány állam (például Németország) vonatkozásában mért növekedés.11 A schengeni tagsággal párhuzamosan két másik uniós intézkedés is figyelmet érdemel. Ezek különösen a Keleti Partnerség országaiból az Unió irányába tartó migrációs folyamatokat könnyíthették, egyrészről a vízummentes utazást lehetővé tevő kishatárforgalmi rezsim bevezetésével, másrészről a vízumkönnyítési megállapodások keretében. Mindkettő hozzájárulhatott a vízumkérelmek számának csökkenéséhez, bár ezt cáfolandó, az ezekkel nem érintett államok vonatkozásában is kimutatható a csökkenés. Ez viszont talán részben a schengeni csatlakozás előtti növekvő trendekkel is magyarázható, amely pedig annak volt betudható, hogy a szigorodó szabályoktól tartván a harmadik országbeli állampolgárok legalább az egyes tagállami területeken való tartózkodást akarták még gyorsan a csatlakozás előtt biztosítani. Más esetekben a vízumok azelőtt díjmentesen kerültek kiállításra, így a költségekben is kereshető a csökkenés oka. Végül Magyarország tranzitország jellege is arra sarkallhatta a nem magyar nemzetiségű harmadik országbeli állanpolgár kérelmezőket, hogy a kifejezetten megcélzott schengeni államban nyújtsák be inkább a kérelmüket.

III.3 Vízumeljárás az illegális migráció megelőzésének szempontjából Magyarország egyfajta stréber attitűddel áll Schengenhez. Amint azt – szintén az Illés Sándor és Melegh Attila féle tanulmányból idézve – a magyar Külügyminisztérium Konzuli Főosztályának akkor vezetőjével, a schengeni tagság egyéves évfordulóján készült interjú mutatja: 11

Néemtországban 2009-ben: 1.509.662 kérelmet nyújtottak be, míg 2010-ben ez a szám már 1.609.846. forrás:http://www.auswaertigesamt.de/DE/EinreiseUndAufenthalt/Visabestimmungen_node.html#doc350344bodyText10 (2011.06.30.)

A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

24 / 59

„A magyar hatóságok számára nagy kihívás volt a schengeni csatlakozás [...] tudtuk, hogy árgus szemekkel figyelnek a régi tagállamok is – különösen Ausztria – ami érthető, hiszen saját országuk biztonsága is múlott az újonnan csatlakozók, így Magyarország megfelelő felkészültségén is. Örömmel állíthatjuk, hogy ezek a kezdeti félelmek, mára már mindenféle téren teljesen eloszlottak, ide értve a határőrizetet és a szervezett bűnözés kapcsolódó vonatkozásait. […] Több schengeni tagország is felkért már minket arra – és a felkérések folyamatosan érkeznek a továbbiakban is –, hogy bizonyos külképviseleti posztokon, mi adjunk ki helyettük vízumot. Ez önmagában már azt mutatja, hogy megbízhatónak találják a magyar vízumkiadást. Ezen túlmenően nem egyszer volt már arra is példa, hogy magyar közreműködéssel derült fény más tagállamok területén végbemenő jogi visszaélésekre, csalásokra, hamisításokra. Összefoglalóan végülis bátran állíthatom azt, hogy egy iskolai rendszerben bizonyára a legjobb osztályzatot érdemeltük volna ki.”12 Ez a stréber attitűd – megfelelvén néhány uniós tagállam „elvárásának” – egyes harmadik országbeli állampolgárok vonatkozásában egészen magas elutasítási rátában ölt testet: az elmúlt évek átlagos 3-4 %-ához képest néha akár 50 % fölé is emelkedve (például bizonyos években Algéria vonatkozásában 63,2 %, míg Nigéria vonatkozásában 51,4 %).13 Persze nem csak a schengeni szabályokból fakadó szigor éreztette a hatását. A Magyarországi Európa Társaság fenti kutatásának egyik interjúalanya például a vámszabályok 2005-ös változását is kihangsúlyozta, amely a magyar-ukrán határ mentén élő 25-30 ezer, lényegében dohány, üzemanyag és egyéb termékek csempészéséből élő embert érintett. Az interjúalany szerint ez a szigorítás is nagymértékben hozzájárulhatott a határforgalom és a vízumkérelmek számának lecsökkenéséhez. Az ebben a relációban 2005-ben még 97.000 kérelem 2006-ra 67.000-re, míg 2007-re már 45.000-re csökkent. Ez a nyilvánvaló tendencia egyértelműen a fokozatosan szigorodó vám- és vízumszabályoknak tudható be.

12

Magyarország ismét Európa védőbástyája – Schengeni csatlkozásunk első évfordulója. A Diplomata Magazin interjúja Berta Krisztinával, a Külügyminisztérium Konzuli Főosztályának vezetőjével. Forrás: http://www.diplomatamagazin.hu/ftp/gh1uarh_18-20.pdf (2011.06.30.) 13 Illés Sándor, Melegh Attila, 10. o. A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

25 / 59

IV. Együttműködés harmadik országokkal: esettanulmányok Ez a fejezet két esettanulmányon keresztül a harmadik országokkal történő együttműködést mutatja be. Az első esettanulmány Ukrajna, a második Kína. Mindkettő különös jelentőséggel bír a tanulmány egésze szempontjából, bemutatva a magyar migrációs, illetve vízumpolitika Janus-arcúságát, azaz annak felemás kapcsolatát a migráció kezelésével, valamint kontrolljával. Míg Ukrajna (ahol a kapcsolat teljesen nyilvánvaló) kristálytiszta példáját adja a szinte kizárólagosan a határon túli magyarokra fókuszáló magyar vízumpolitikának, addig a legnagyobb nem magyar nemzetiségű harmadik országbeli migráns közösség, a kínaiak vonatkozásában semmilyen értékelhető hangsúly vagy vízió nem artikulálódott (még) a magyar döntéshozók részéről (a kapcsolat teljes hiánya).

IV.1 Esettanulmány I.: Ukrajna Ukrajna a szinte kizárólag a határon túli magyarokra fókuszáló „nemzetiségi vízumpolitika” kristálytiszta példája. A vízumpolitika a magyar-ukrán relációban teljesen a diaszpóra politika által meghatározott. A 2001-es ukrán népszámlálás alapján 156.600 magyar él Ukrajnában. Nem hivatalos források szerint ez még magasabb, 180.000 fő körüli. Magyarok nagyobb részt Ukrajna legnyugatibb régiójában, Zakarpattia Oblast-ban élnek, ahol a lakosság 12,1 %-át teszik ki. A magyar határmenti területeken a magyarok ráadásul többségben is vannak. Az ukrajnai magyarok 84 %-a él a határtól számított 20 km-en belül, 95 %-a pedig 50 km-en belül. 2010 végén 18.932 ukrán tartózkodott jogszerűen Magyarországon. Zakarpattia korábban a Magyar Királyság részét képezte, később pedig az OsztrákMagyar Monarchiához tartozott, annak I. Világháborút követő felbomlásáig. Lényegében az ukrajnai magyarok érdekeit szem előtt tartva Magyarország az elsők között ismerte el Ukrajna függetlenségét 1991-ben, melynek állampolgárai – Románia uniós csatlakozása óta – a legnépesebb harmadik országbeli közösséget alkotják Magyarországon. Ukrajna vonatkozásában az Európai Közösség és Ukrajna közötti vízumkönnyítési megállapodás különös jelentőséggel bír. Az egyezmény 2008. január 1-én lépett hatályba. A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

26 / 59

Kétségtelen pozitív hozadékai (például a 35 €-s vízumdíj az általános szabály szerinti 60 € helyett, a kiterjedtebb vízummentes kör, a látogatás célját igazoló dokumentumok egyszerűsödése, vagy a 10 napos ügyintézési határidő 15 nap helyett) ellenére, nyilvánvalóan szigorúbb rezsimet jelentett a 2003-ig fennállt magyar-ukrán bilaterális viszonyokhoz képest, amely addig vízumdíj-mentességre épült, illetve meghívólevélre sem volt szükség. A schengeni bővítés után, illetve a vízumkönnyítés hatályba lépésével a vízumdíjmentes körbe tartozó kérelmezők aránya 35 %-ra csökkent. A schengeni tagsággal kapcsolatos negatív változások ellensúlyozására Magyarország és Ukrajna között 2007-ben aláírásra került a kishatárforgalmi megállapodás. A megállapodás ugyan 2008. január 11-én lépett hatályba, ideiglenes alkalmazására azonban már 2007. december 15-től, azaz 6 nappal Magyarország schengeni csatlakozása előtt sor került. Mivel ez volt az első egyezmény az uniós kishatárforgalmi rezsimről szóló rendelet 14 alkalmazásában, a magyar kishatárforgalmi vívmányok és gyakorlat számos más tagállam számára szolgált példaként.15 Az egyezmény személyi hatálya azokra a személyekre terjed ki, akik legalább három éve a határmenti térségben (a határtól 50 km-en belül – az általános szabály 30 km) állandó lakóhellyel rendelkeznek. Az engedély legalább egy évig, de öt évnél nem hosszabb ideig érvényes, illetve nem haladhatja meg az úti okmány érvényességét. A kishatárforgalmi engedély díja 20 €, kivételt képeznek azonban a fogyatékos személyek, a nyugdíjasok, a 18 éven aluli gyermekek és a 21 év alatti eltartott gyermekek. Az engedély többszöri beutazást és egyszerre legfeljebb 3 hónapos folyamatos tartózkodást tesz lehetővé a birtokosa számára, különösen szociális, kulturális, családi, vagy – a nemzeti szabályozások alapján keresőtevékenységnek nem minősülő, elsődlegesen nem gazdasági célból. Az egyezmény mellékletei tartalmazzák a megállapodás hatálya alá tartozó települések listáját (244 magyar település, köztük Nyíregyházával, illetve 382 ukrán település, beleértve Zakarpathia Oblast legnyugatibb részét, Ungvárral, Beregszásszal és Munkáccsal); az állandó lakóhely igazolására alkalmas dokumentumok listáját; a kérelem átvételére és az engedély 14

A tagállamok külső szárazföldi határain való kishatárforgalom szabályainak meghatározásáról, valamint a Schengeni Egyezmény rendelkezéseinek módosításáról szóló, 2006. december 20-i, 1931/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet. 15 2010 végéig további három egyezmény lépett hatályba: 2008 szeptemberében Szlovákia és Ukrajna között, 2009 júliusában Lengyelország és Ukrajna között, valamint 2010 októberében Románia és Moldova között. A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

27 / 59

kiállítására jogosult illetékes konzuli tisztviselőket (ungvári magyar főkonzulátus, beregszászi magyar konzulátus, illetve a nyíregyházai ukrán főkonzulátus); valamint a nemzeti jog szerint alkalmazható szankciók körét. A felállított rezsim nem okozott komolyabb nehézségeket a schengeni működésben.16 Ez javarészt az egyezmény biztonság-orientált rendelkezéseinek köszönhető. Bár a kezdeti makulátlan időszakot követően 2010 januárja és áprilisa között Magyarország például 16 ukrán állampolgárt szankcionált túltartózkodás miatt, illetve 1231 esetben utasított el kérelmet abból kifolyólag, hogy hat hónapon belül már megvolt a három hónap tartózkodás. 2009-ben két engedély került visszavonásra, míg 2010 első öt hónapjában már öt. A hatóságok ezen kívül 18 engedélyt pedig azért érvénytelenítettek, mert kiderült, annak birtokosai a kiállítást követően beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alá kerültek. Kitekintéssel az illegális migrációt elemző statisztikákra, a 2007-es állapotokkal szemben 2008-ban erőteljes – mintegy 30 %-os – visszaesés figyelhető meg az ukrán állampolgárok körében a hamis iratokkal való visszaélést illetően. Az egyezmény a határmenti térség lakosainak határátlépési és tartózkodási igényeire szabott megoldást kínál. Az engedéllyel rendelkezők mintegy 80 %-a korábban már rendelkezett magyar vízummal. A határmenti térségben élő ukránok összeségében hozzászoktak a kishatárforgalom lehetőségéhez, azt már mindennapjaik részeként alkalmazzák. 2010 nyarán egy monitoring vizsgálat17 egyértelműen megmutatta, milyen fontos szerepet játszik a kishatárforgalmi rezsim a magyar-ukrán relációban, és az mennyire liberális, progresszív és hatékony összehasonlítva az ugyanebben a térségben érvényesülő másik kishatárforgalmi rezsimmel, Szlovákia és Ukrajna között. A vizsgálat az alábbi megállapításokat tette: -

Amíg a kishatárforgalmi engedélyt az ungvári szlovák főkonzulátuson kérelmező válaszadók többsége (81,2 %-a) úgy tartotta, hogy az eljárás egyszerűsítésre szorul, addig ugyanez az arány az ungvári magyar főkonzulátuson csupán 20 % volt. Ugyanitt a szlovák konzulátuson igénylők több mint fele szorgalmazta az egyszerűsítést a

16

Lékó Zoltán (szerk): A migrációs jog kézikönyve. Budapest, Complex, 2009, 326-327. o. A Public initiative Europe without Barriers kutatásáról lásd bővebben: http://novisa.com.ua/upload/file/Viza_Monitor_ENG-3.pdf (2011.06.30.) 17

A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

28 / 59

szükséges dokumentumok, illetve az eljárás hossza tekintetében, amely átlagosan 60 napig terjedő időszakot vett igénybe, és csak a válaszadók felének volt egy hónap hosszúságú. Ezzel szemben a magyar főkonzulátuson a várakozás 5-15 napos volt, a válaszadók 65 %-a ráadásul 7 napon belül megkapta az engedélyét. -

Az ungvári szlovák főkonzulátus hivatalos adatai szerint 2010 második negyedévében 153 kishatárforgalmi engedély került kibocsátásra, ezzel szemben az ungvári magyar főkonzulátuson 2.178, Beregszászon pedig 2.219 ugyanezen időszak alatt. 2010. augusztus 1-ig az egyezmény hatálybalépése óta a magyar konzulátusok 62.029 engedélyt adtak ki, míg a szlovák relációban ez pusztán 1.132.

-

Az elutasítási arány is sokatmondó. Míg a szlovák konzulátuson 13 %, addig a magyar konzulátusokon csupán 1,4 %. Megállapítható tehát, hogy a relatíve magas szlovák elutasítási rátához képest a magyar konzuli tisztviselők csak igen alacsony arányban utasítanak el kérelmet. A „hagyományos” vízumokra vonatkozóan elmondható, hogy amennyiben a formális

követelmények nem bizonyulnak teljes mértékben elégségesnek, a magyar nemzetiséghez tartozás határozottan pozitív szerepet játszik. A schengeni tagállamok konzulátusainak fenti monitoring vizsgálata során a magyar konzulátusok kapták a legtöbb pozitív értékelést, és a magyar konzuli szolgálat magabiztosan áll az első helyen a schengeni konzulátusok ukrajnai versenyében. Bár ehhez szükséges hozzátenni, hogy a piros pontok túlnyomó többsége a határon túli magyarokra koncentráló, liberális magyar vízumpolitika érdeme, különösen Transzkárpátia régió azt megvalósító két konzulátusának, az ungvárinak, illetve a beregszászinak köszönhetően. A legtöbb többszöri beutazásra jogosító, fél évig vagy tovább érvényes hosszú távú vízum itt kerül kiadásra (az összes kérelem fele), az iratok és az interjúk tekintetében pedig a követelmények inkább liberálisnak mondhatók. Ezzel szemben a kijevi magyar konzulátus eredményei és értékelése inkább az általános trendekhez igazodik. A visszautasítási ráta relatíve alacsony szinten, a hivatalos adatok szerint 4,6 %-on stabilizálódott (7 %-on a fenti monitoring vizsgálat alapján). Az egyes konzulátusok között azonban erőteljes, sokszor A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

29 / 59

ötszörös vagy ennél is több) különbség mérthető, ami objektív okokkal nem igazán magyarázható. A gyakorlat mögött inkább egyszerű vízumpolitikai megfontolások állhatnak. A legmagasabb elutasítási arány a kijevi német konzulátuson volt (10,9 %), míg a legalacsonyabb, 2-3 % a magyar konzulátusokon (valamint a szlovák és litván konzulátuson). Ukrajnában a vízumkérelmek támogatására speciális rendszer került bevezetésre, amely alapján két jelentős magyar kisebbségi szervezet egy évig érvényes felelősségvállalási nyilatkozatot bocsáthat ki annak igazolására, hogy a kérelmező stabil háttérrel rendelkezik. Emellett a vízumdíjakat a magyar Kormány nem kormányzati szervezetek közvetítésével megtéríti, amennyiben a kérelmező magyar igazolvánnyal (a szomszédos államokban élő magyar nemzetiségűek számára kiállított, utazási, kulturális és oktatási kedvezményekre jogosító speciális kártya) rendelkezik. A már többször idézett kutatás egyik interjúalanya elmondta, számára két hónapon belül 50 € került megtérítésre, ebből 15 € utazási költségként. Fontos megjegyezni, hogy a fenti kompenzáció vélhetően jelentősen növelte a magyar igazoványok iránti keresletet. 3. tábla – Összes vízumigénylés ukrán állampolgárok által

2006 kiadott 2006 kérelmezett 2006 elutasított 2007 kiadott 2007 kérelmezett 2007 elutasított 2008 kiadott 2008 kérelmezett 2008 elutasított 2009 kiadott 2009 kérelmezett 2009 elutasított 2010 kiadott 2010 kérelmezett 2010 elutasított

összes rövid távú 178 276 179 416 1 140 142 245 145 505 3 260 21 102 21 417 315 17 630 17 887 257 67 198 68 324 1 126

összes hosszú távú 4 580 4 787 207 5 547 5 639 92 4 522 4 771 249 2 032 2 197 165 1 945 2 072 127

A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

30 / 59

IV.2 Esettanulmány II.: Kína A magyar-kínai kapcsolatok kiválóan szemléltetik a magyar migrációs és vízumpolitika másik arcát, azaz a hagyományos értelemben vett, nem határon túli magyarokkal kapcsolatos politikai megfontolások teljes hiányát. Magyarországon nem csak a – diaszpóra politikáról lcsupaszított – migrációról szóló társadalmi vita hiányzik, hanem magát a témáról szóló közbeszédet is hamis előfeltevések és torz reflexek uralják egy-egy szerencsétlen nyilatkozat, illetve félreértés következtében. A migrációról szóló közbeszéd tévútra terelődésének megértéséhez 2007-re kell visszatekintenünk. Egy szakpolitikai dokumentum-tervezet félreértése nyomán a magyar tömegtájékoztatás néhány hétig olyan állítólagos kormányzati elképzelésektől volt hangos, amely az ország demográfiai problémáit „egy millió ázsiai” betelepítésével kívánná megoldani. Természetesen ilyen terv nem létezett, csupán egy szakpolitikai tervezet téves és manipulatív értelmezéséről volt szó, amely többek között a migráció szükségességére hívta fel a figyelmet. Ugyanebben az évben egy másik esemény is egyértelműen tükrözte a kérdés politikai beágyazottságát. Ez a 2007 februárjában tartott, Magyarország demográfiai helyzetének szentelt parlamenti vitanap volt, ahol az egyetlen fő téma a család- és a gyermekpolitika volt, míg a migráció kérdésköre teljesen marginális szerepet játszott csak. A fentieken túl a munkaerő-migráció kérdésköre is meglehetősen elhanyagolt Magyarországon. Mivel a magyar munkaerőpiac igen alacsony aktivitási rátával jellemezhető (csupán 55 % körül, amely Málta után a második legrosszabb az Unióban), a magyar foglalkoztatáspolitika alapvetően a belső munkaerő-piaci részvétel fokozását tekinti elsődleges céljának.18 A kedvezőtlen politikai és gazdasági környezet mellett a hazai lakosság (nem magyar nemzetiségű) külföldiek és maga a migráció témaköre iránti hozzáállása is a migrációs politika-alkotás akadályát jelenti, mivel a magyar az egyik legidegengyűlölőbb társadalom a mai Európában. A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet 2007-es éves felmérése szerint, amely egy évtizedre visszamenőleg a felnőtt magyar lakosság körében az idegengyűlölet nagyságát 18

Lásd bővebben: Ács Viktória: Satisfying Labour Demand Through Migration in Hungary. European Migration Network, 2010. A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

31 / 59

vizsgálta, a magyarok 29%-a tekinthető nyíltan idegengyűlölőnek.19 Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy a döntéshozók és a társadalom közönye mennyiségi okokkal is magyarázható, hiszen a külföldiek aránya igen alacsony, pusztán a teljes lakosság 2 %-ára tehető. Magyarország a bevándorlók szempontjából nem számít tehát célországnak, pusztán egy tranzitországnak az Európai Unió nyugati országai felé tartó migrációs útvonalak mentén. Sajnos a hiányzó vagy méginkább torz közbeszéd, és a határon túli magyarokra összpontosító fókusz teljességgel kívül hagyja a vízumpolitika köréből a „hagyományos értelemben vett” harmadik országbeli állampolgárokat, köztük a legnagyobb magyarországi közösséget alkotó kínaiakat is. Ami a kínai migránsokat illeti, Magyarország a kínai vállalkozói migráció egyik első kelet-európai hullámába tartozott. Ennek gyökerei a korábbi Szovjetunió és Kína közti kereskedelemben keresendők, amely az 1980-as évek végén az olcsó ruhák és cipők kiskereskedelmével bontakozott ki. A kínai migránsok javarészt az ország gazdagabb, urbánusabb, partmenti részeiből származtak, de sokuk érkezett az Európa felé irányuló migrációs folyamatokban hagyományosan nem érintett területekről is. Ez a migráció kiemelkedően mobilis, átlagosnál képzettebb és személyesen is motivált körből került ki. Magyarországon legtöbbjük olcsó kínai ruházati cikkek és lábbelik importjával foglalkozik, a nagykereskedelemben és kiskereskedelemben egyaránt. Növekvő mértékben képviseltetik magukat azonban a külkereskedelem egyéb szektoraiban is.20 2010 végén 14.345 kínai tartózkodott legálisan Magyarország területén. A nagyjából az ezredforduló időszakáig hatályban lévő, lazább és liberális beutazási és tartókodási szabályokkal élve, számos kínai migráns vállalt legális (és illegális) módon munkát Magyarországon, vagy tartózkodott tranzitállomásként az országban Nyugat-Európa 19

A 2007 februárjában készült Omnibusz kutatás folyamán gyűjtött adatokat a TÁRKI Kutatóintézet honlapja tette közzé 2007. március 8-án. Elérhetőség: http://www.tarki.hu/hu/news/2007/kitekint/20070308.html (2011.06.30.) 20 Frank Pieke: Chinese Globalization and Migration to Europe. The Center for Comparative Immigration Studies University of California, San Diego, Working Paper 94, March 2004. A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

32 / 59

fele tartó útja során. A Kínából Magyarország felé irányuló migráció a ’80-as évek végén, ’90-es évek elején vált jelentőssé. 1988-tól bilaterális megállapodás biztosította a vízummentességet. A

’90-es

évek

elején

Magyarországra

érkező

kínaiak

rendkívül

kedvező

körülményekkel szembesülhettek, mind a gazdasági körülmények, mind a beutazás és tartókodás terén (az ún. „arany évek”). A magyar Belügyminisztérium szerint 1990-ben 11.000 körüli, míg 1991-ben már több mint 27.000 kínai érkezett az országba. A kedvező körülmények lassan azonban egyre inkább eltűntek. A vízummentes időszak már 1992-ben véget ért. Magyarország uniós csatlakozásának időszaka pedig bizonyos tekintetben különös szigort hozott: voltak évek, amikor bizonyos vízumtípusokra vonatkozóan az elutasítás aránya nagyobb volt, mint a pozitív döntéseké (például 2004-ben a családegyesítés esetében 73 %, vagy 2007-ben az önálló vállalkozást illetően 82 % volt az elutasítás aránya). Magyarország schengeni csatlakozását követően ez a tendencia egy érdekes (bár logikus) követlezménnyel járt: a magyar vízumkiadó hatóságoknál kérelmezett schengeni vízumigénylések száma csökkent, több kínai kérelmező egyszerűen más schengeni állam konzulátusához fordult. Mindazonáltal ez a trend ismét úgy tűnik, mintha változna. 4. tábla – Összes vízumigénylés kínai állampolgárok által összes rövid távú 5 899 2008 kiállított 2008 kérelmezett 6 476 2008 elutasított 577 5 268 2009 kiállított 2009 kérelmezett 5 644 2009 elutasított 376 7 854 2010 kiállított 2010 kérelmezett 8 323 2010 elutasított 469

összes hosszú távú 2 228 2 983 755 930 1 207 277 1 262 1 567 305

A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

33 / 59

V. Az uniós jog és politika hatása Az uniós jog és pokitika többszörös hatással van a magyar vízumpolikára. 1) Mindenekelőtt a vízumokra vonatkozó jogszabályi keret teljes mértékben megújult. Mivel az uniós acquis a migrációs jogot nagymértékben meghatározza, az elmúlt évtizedben a migrációs jogalkotás mozgatórugója az uniós jog és politika változása volt. Bár a magyar uniós csatlakozás 2004-ben történt meg, a hazai migrációs jogalkotás már 2001-2002 óta figyelembe veszi az uniós jogot. A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény (hatályban 2002. január 1. és 2007. június 30. között) többek között a vízumtípusokra vonatkozó szabályokat illetően már az uniós jogra figyelemmel került megalkotásra. Így Magyarország a repülőtéri tranzitvízumot, a tranzitvízumot és a rövid időtartamú tartózkodásra jogosító vízumot már jóval uniós csatlakozása előtt bevezette. 2) Magyarország nem uniós tag szomszédai vonatkozásában azonban az uniós jog szigorúbb vízumrezsimet eredményezett, melynek köszönhetően a vízumpolitika az ezekben az országokban élő kisebbségi magyarok érdekében egyértelműen a diaszpóra politikának rendelődött alá. A korábbi bilaterális vízumszabályozás (különösen Ukrajnával, illetve Szerbiával/Szerbia-Montenegróval/Jugoszláviával) megszűnésével a vízumpolitika a szigorúbb rezsim21 ellensúlyozásaként a lehető legnagyobb mértékben a magyar-magyar kapcsolattartást szolgálja Magyarország csatlakozási tárgyalásai óta. Ez kreatív és szisztematikus könnyítésben nyilvánul meg a határon túli magyarok irányában, a hagyományos kategóriák (például kutatók vagy a magasan képzett munkaerő) ezzel szemben azonban nem igazán tudtak a vízumpolitika látóterébe kerülni.

21

Az uniós jog új vízum tárgyú megállapodások megkötésével járt, amelyek visszafogadási és szervezett bűnözés elleni elemeket is tartalmaztak. A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

34 / 59

3) A magyar schengeni csatlakozás a különösen érintett régebbi schengeni államokból érkező biztonsági megfontolások messzemenőkig történő szem előtt tartásával zajlott le. A határon túliakra koncentráló Magyarország áteresztő szerepe mellett, a fenti nézőpontból egy bástya szerep is kibontakozott, mint annyiszor már a magyar történelem folyamán. Emlékezhetünk az osztrák aggodalmakra, amelyek a schengeni csatlkozást követően „behajtani tilos” táblákban öltöttek testet számos határmenti osztrák faluban. Szerencsére ezek az intézkedések nem a megromló kapcsolatok jelei voltak, és a félelmek eloszlásával el is tűntek. Mindazonáltal a schengeni térség folyamatosan változik, így a fenti bástya szerep is. Románia közeljövőben bekövetkező teljes jogú schengeni tagságával például Magyarország el fogja veszíteni külső határ és bástya szerepének jelentős részét. 4) Az uniós jogszabályi keret Magyarországot világos követelményekkel szembesítette, amelyeknek az ország igyekezett gondosan megfelelni. A Külügyminisztérium Konzuli Főosztályának vezetője a már idézett interjújában a következőképpen fogalmazott: “Nem csak elfogultságból, hanem tényekkel igazolhatóan állíthatjuk, hogy az új tagállamok közül talán a magyar konzuli szolgálat készült fel legjobban a schengeni követelmények teljesítésére. Ezt részben regionális képzéssel, részben egy, a konzulok számára elkészített igen részletes kézikönyv kiadásával, valamint alapos gyakorlati tréning levezetésével értük el. Nem volt az átállással semmiféle probléma, a megítélésünk jó.” Vélhetően ennek a jó tanuló szerepnek köszönhető, hogy számos schengeni tagállam kérte már fel Magyarországot, hogy bizonyos helyeken helyettük adjon ki vízumot. (Moldova - Kisinyov, Törökország - Isztanbul, Oroszország Yekaterinburg, Kazahsztán - Almaty). Ez önmagában azt mutatja, hogy ezek az államok megbízhatónak ítélik a magyar vízumkiadást.

A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

35 / 59

5) Magyarország azonban nem igazán alakította még ki a stratégiáját a határon túli magyarokon

túlmenően.

Mindezért

Magyarország

egyfajta

szubregionális

vízumkönnyítés mellett kötelezte el magát, és nem pozícionálta magát globálisan. Ennek köszönhetően az alábbi uniós intézkedéseknek van különös jelentősége a magyar szabályozásra, vízumpolitikára, illetve gyakorlatra. Ezek -

a vízumkönnytési megállapodások, valamint

-

a 2001/539/EK rendelet módosításai (pontosabban a vízumkötelezettség eltörlése bizonyos harmadik országok vonatkozásában).

Ez utóbbival kapcsolatban a vízumrendeletet módosító 2009/1244/EK rendelet bír különös fontossággal. A módosítás szerint a biometrikus útlevéllel rendelkező szerb állampolgárok (kivéve a Szerb Koordinációs Igazgatóság22 által kiállított okmányokkal rendelkezők) mentesek a vízumkötelezettség alól. A még mindig hatályban lévő vízumkönnyítési megállapodás továbbra is alkalmazandó a biometrikus útlevéllel nem rendelkezők, illetve a Szerb Koordinációs Igazgatóság által kiállított okmánnyal rendelkezők esetében). Mivel ez a lépés teljességgel egybevágott a magyar vízumpolitikai érdekekkel, kényes kérdést vet fel az a jelenleg futó javaslat, amely a vízumokra vonatkozó olyan védzáradékot biztosítana, amely komitológiai eljárással tenné lehetővé a pozitív listán szereplő harmadik ország vízummentességének gyors és ideiglenes felfüggesztését olyan szükséghelyzetben, amikor a tagállamok nehézségeinek leküzdéséhez azonnali intézkedésre van szükség (mint például a nyugat-balkáni országok esetében, a vízumkötelezettség eltörlése után bekövetkezett, menekültkénti elismerésre irányuló kérelmek számának hirtelen megnövekedése).

22

A Szerb Koordinációs Igazgatóság a koszovói szerbek számára állít ki útlevelet. A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

36 / 59

VI. Konklúzió A vízumpolitika és a migráció kezelésének kapcsolata igen sajátosan alakult az elmúlt évtized Magyarországán. A határon túli magyar kisebbségek kivételével a kapcsolat tulajdonképpen még nem igazán teremtődött meg. Mindazonáltal 2011. január 1-jével, a 2010-es választásokat követően felállt új Országgyűlés egyik legelső döntése alapján a saját országukban állandó lakóhellyel rendelkező (azaz nem áttelepült) magyar nemzetiségűek egyszerűsített eljárás alapján kérelmezhetnek magyar állampolgárságot.23 2011 júniusának végéig mintegy 100.000 kérelem került benyújtásra. A kettős állampolgárság vélhetően véget vet a határon túli magyarokra fókuszáló vízumpolitika évtizedének. Bár ez az egyoldalú magyar lépés számos szomszédos állam körében feszültséget gerjesztett, és ezen országok válaszlépései esetleg számos potenciális kérelmezőt visszatarthatnak. A 2011 első félévéből származó statisztikák ugyan még nem állnak rendelkezésre, megelőlegezhető már azonban, hogy a kevesebb és kevesebb vízumkérelemnek újabb oka lett. Az Országgyűlés 2010. május 26-i döntése valószínűleg már éreztette hatását a 2009-hez képest 2010-re csaknem 30 %-kal lecsökkent kérelmezői számban. Összefoglalva: minden bizonnyal végre eljött a „tiszta” vízumpolitika ideje. A döntéshozókon nincs többé schengeni nyomás, és nincs többé kényes politikai kérdés (mint a magyar-magyar kapcsolattartás) sem a téma középpontjában. Bár Magyarország hatalmas migrációs hullámoknak egyelőre nincs kitéve, itt az idő végre, hogy elkezdődjön a diskurzus arról, mi is a migráció és a vízumpolitika szerepe. Ha például Magyarország egyszerűen csak kiterjesztené azt a kreatív és hatékony gyakorlatot, amelyet a határon túli magyarok érdekében kialakított, már ez hatalmas lépés lehetne a következetes és irányított vízumpolitika felé vezető sikerrel kikövezett úton.

23

Részletesen lásd: http://eudo-citizenship.eu/docs/CountryReports/recentChanges/Hungary.pdf (2011.06.30.) A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

37 / 59

Felhasznált irodalom Böröcz József: The fox and the raven: The European Union and Hungary renegotiate the margins of ’Europe’. Comparative Studies in Society and History, Vol. 42, Nr. 4, 2002. Hajduk Annamária: Immigration to Hungary: Threat or Opportunity? Demos Magyarország, Budapest, 2008. Illés Sándor – Melegh Attila: Hungary in the Schengen System: Bastion or Gateway? (szerk: Molnár Tamás) Magyarországi Európa Társaság, Budapest, 2010. Küpper, Herbert: From the Status Law to the Initiative for ‘Dual Citizenship’: Aspects of Domestic Hungarian and International Law. Slavic Eurasian Studies Nr. 9, Sapporo, 2006. Lékó Zoltán (szerk): A migrációs jog kézikönyve. Complex, Budapest, 2009. Majtényi Balázs: Special Minority Rights and Interpretations of the Nation in the Hungarian Constitution. Regio: Minorities, Politics, Society, 2005/1. Petővári Bence: Migrációs és vízumpolitika Magyarország schengeni tagságát követően. Stratégiai Kutatások. A változó Kína III. A magyar-kínai kapcsolatok fejlesztésének néhány területe. Budapest, 2009. Petővári Bence: Európa Erőd – Az Európai Unió migrációs politikájának biztonsági dimenziói. Európai Tükör, 2010/3. Pieke, Frank: Chinese Globalization and Migration to Europe. The Center for Comparative Immigration Studies University of California, San Diego, Working Paper 94, March 2004. Rédei Mária (szerk.): Magyarországot érintő nemzetközi migráció. MK Katonai Biztonsági Hivatal, Budapest, 2006. Töttős Ágnes: Is there a Hungarian Migration Policy? Glossa Iuridica, 2009/1.

A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

38 / 59

Mellékletek24 1 tábla: Összes vízum típusonként

összes A

összes C

összes D

2001* 2002 Kiállított 2002 Kérelmezett 2002 Elutasított 2003 Kiállított 2003 Kérelmezett 2003 Elutasított 2004 Kiállított 2004 Kérelmezett 2004 Elutasított 2005 Kiállított 2005 Kérelmezett 2005 Elutasított 2006 Kiállított 2006 Kérelmezett 2006 Elutasított 2007 Kiállított 2007 Kérelmezett 2007 Elutasított 2008 Kiállított 2008 Kérelmezett 2008 Elutasított 2009 Kiállított 2009 Kérelmezett 2009 Elutasított 2010 Kiállított 2010 Kérelmezett 2010 Elutasított

59 64 5 239 239 0 180 182 2 161 162 1 119 120 1 44 44 0 36 36 0 65 65 0 299 317 10

120 798 122 479 1 681 283 323 284 775 1 452 574 022 576 255 2 233 511 774 515 203 3 424 483 828 490 284 8 411 426 873 435 284 8 411 293 513 312 785 11 617 212 367 248 131 8 921 175 433 196 255 8 255

35 906 38 145 2 239 44 343 46 733 2 390 49 693 52 354 2 661 34 559 36 023 1 464 45 497 47 475 1 978 21 288 22 408 1 120 14 454 17 568 1 726 7 545 10 581 1 149 7 238 9 255 1 145

24

A táblázatok sorszámozása a specikifkáció számozását követi. Azok a táblák kimaradnak, ahol teljességgel hiányzik a szükséges adat. A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

39 / 59

* nincs adat

Tables 2: D vízumok cél és állampolgársági bontásban Table 2.1: D vízumok cél szerinti bontásban

összes

keresőtevékenysé tanulmányi g

családegyesíté összes s egyéb

egyéb: humanitárius / nemzetközi védelem

egyéb: csak tartózkodá s **

2001* 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

35 906 44 343 49 693 34 559 45 497 21 288 14 454 7 545 7 238

5 955 5 872 4 154 3 343 3 940 3 575 4 098 2 582 2 573

21 334 27 516 30 068 19 482 23 724 8 191 6 838 2 293 2 684

390 1 626 2 461 1 956 2 524 1 116 995 459 601

8 227 9 329 13 010 9 778 15 309 8 406 2 523 2 211 1 380

n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a

35 906 44 217 48 960 31 678 44 949 20 287 13 494 6 699 6 668

* nincs adat ** szerzonális munkavállalási nélkül

D vízumok cél és 10 leggyakoribb állampolgárság bontásában (EU-27-en kívül)

helyezés *

ország *

összes *

tanulmán keresőtevék yi enység * *

család egyesí egyéb tés összes * *

egyéb: humanitárius / nemzetközi védelem *

egyéb: csak tartózkod ás *

*

*

2001 2002 1.

Románia

18 994

1 632

14 131

55

3 176

A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

40 / 59

2002 2.

Ukrajna

4 676

319

2 925

66

1 366

2002 3.

Szlovákia Németorsz ág

2 100

190

1 603

26

281

1 027

390

145

11

481

963

450

125

19

369

724

149

251

14

310

2002 7.

USA Jugoszlávi a Oroszorsz ág

467

145

112

20

190

2002 8.

Izrael

382

227

25

14

116

2002 9.

Irán

258

205

7

3

43

2002 10.

Japán

249 18 920

55

71

19

104

2002 4. 2002 5. 2002 6.

2003 1.

Románia

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

499

13 959

314

4 148

41 *

2003 2. 2003 3. 2003 4.

Ukrajna Szlovákia Németorsz ág

6 414

358

4 329

235

1 492

25 *

5 096

140

4 536

52

368

12 *

1 177

623

190

27

337

0 *

2003 5. 2003 6. 2003 7.

USA Jugoszlávi a Franciaors zág

1 139

517

121

33

468

0 *

848

107

352

41

348

1 *

477

169

110

2

196

0 *

2003 8. 2003 9. 2003 10. 2004 1.

Izrael Kína Irán Románia

391

279

20

22

70

0 *

357

51

8

7

291

0 *

248 28 964

229

8

3

8

0 *

690

20 450

832

6 992

204 *

2004 2. 2004 3.

Ukrajna Szlovákia

6 491

240

5 137

226

888

0 *

1 496

29

1 420

9

38

0 *

2004 4. 2004 5.

USA SzerbiaMo.

1 230

459

115

32

624

0 *

1 103

186

440

54

423

0

A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

41 / 59

2004 6.

Kína

*

523

79

93

42

309

0 *

2004 7. 2004 8.

Izrael Oroszorsz ág

423

298

16

17

92

0 *

393

116

73

22

182

0 *

2004 9.

Japán

390

64

214

3

109

2004 10.

India

146

88

8

84

2005 1.

Románia

326 18 242

539

13 995

550

3 158

0 *

0 *

20 *

2005 2. 2005 3.

Ukrajna Jugoszlávi a

3 839

201

3 071

89

478

9 *

1 275

233

602

60

380

0 *

2005 4. 2005 5. 2005 6. 2005 7.

USA Kína Japán Oroszorsz ág

1 164

451

128

23

562

0 *

595

85

94

158

258

0 *

526

53

235

25

213

0 *

409

133

87

12

177

5 *

2005 8.

Izrael

359

259

23

11

66

2005 9.

Irán

289

262

3

5

19

0 *

0 *

2005 10. 2006 1.

India Románia

239 18 617

39

108

6

86

0 *

474

15 257

692

2 194

2 *

2006 2. 2006 3.

Ukrajna Jugoszlávi a

4 580

197

3 878

193

312

0 *

1 473

311

918

90

154

1 *

2006 4. 2006 5. 2006 6. 2006 7. 2006 8.

USA

1 333

596

147

54

536

1 *

Kína Oroszorsz ág

908 694

105

421

23

145

Japán Koreai Közt.

592

84

366

25

117

150

267

287

204

7 *

4 *

0 *

491

59

163

8

261

0 *

2006 9.

Izrael

473

328

33

23

89

0

A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

42 / 59

2006 10. * 2007

*

Irán *

363 *

327 *

7 *

0 *

29 *

7 *

*

* 2008 1.

Ukrajna

4 522

198

2 841

74

1 409

740 *

2008 2. 2008 3.

Szerbia Kína

3 139

384

1 018

41

1 696

152 *

2 228

619

1 161

335

113

1 *

2008 4. 2008 5. 2008 6. 2008 7.

USA Törökorsz ág Irán Oroszorsz ág

754

286

15

17

436

4 *

737

546

124

29

38

0 *

679

571

6

8

94

1 *

478

83

119

24

252

1 *

2008 8. 2008 9. 2008 10.

India Mongólia Koreai Közt.

409

46

176

92

95

0 *

364

25

295

14

30

0 *

125

39

13

14

59

0 *

2009 1. 2009 2.

Ukrajna Kína

2 032

189

858

29

956

6 *

930

103

613

168

46

0 *

2009 3. 2009 4. 2009 5.

Szerbia Törökorsz ág Irán

926

340

223

32

331

117 *

474

398

27

11

38

0 *

403

259

2

7

135

0 *

2009 6. 2009 7.

USA Oroszorsz ág

439

259

34

6

140

0 *

325

102

74

43

106

0 *

2009 8.

India

308

44

71

43

150

2009 9.

Nigéria

125

115

0

1

9

2009 10.

Vietnám

113

35

49

16

13

0 *

0 *

0 *

2010 1. 2010 2. 2010 3.

Ukrajna Kína Törökorsz

1 972

295

836

54

787

491 *

1 262

112

912

197

41

0 *

659

555

37

10

57

0

A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

43 / 59

ág * 2010 4.

India

335

92

144

60

39

414

2010 6.

Irán Oroszorsz ág

301

70

93

72

66

2010 7.

Szerbia

271

114

61

2

94

2010 5.

0 *

190

26

21

177

0 *

0 *

Koszovó

2010 8.

Vietnám

2010 9.

68 *

159

4

135

17

3

0 *

186

84

62

26

14

0 *

2010 10.

USA

326

154

23

11

138

0

* nincs adat

3. tábla: Tartózkodási engedély cél és állampolgárság szerinti bontásban 3.1. tábla: Tartózkodási engedély cél szerinti bontásban*

Összes

Egyéb Tanulmányi Keresőtevékenység Családegyesítés összes

egyéb: humanitárius/ nemzetközi védelem

2001** 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

24 684 14 257 18 267 16 074 14 942 19 978 36 602 13 268

2 722 1 701 1 486 1 037 2 896 4 038 7 760 4 167

13 371 8 013 10 978 9 565 8 734 6 190 16 875 5 326

4 056 2 605 2 800 3 084 2 896 3 998 8 405 1 753

4 535 1304* 1 938 772 3 003 732 2 388 931 416 2 545 1 170 6 091 3 562 642 2 025 565

2010**

* összes meghosszabbítás és kiállítás ** nincs adat

A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

44 / 59

3.2. tábla: Tartókodási engedély cél és 10 leggyakoribb állampolgárság szerinti bontásban (EU-27-en kívül)

Helyezé s Ország

Tanulmán Összes yi

Egyé b Keresőtevékenys Családegyesít össze ég és s

egyéb: humanitáriu s/ nemzetközi védelem ***

2001 * 2002 1. 2002 2002 2002 2002 2002

2. 3. 4. 5. 6.

2002 7. 2002 8. 2002 9. 2002 10. 2003 1. 2003 2. 2003 3. 2003 4. 2003 5. 2003 6. 2003 7. 2003 8. 2003 9. 2003 10. 2004 1. 2004 2. 2004 3. 2004 4.

Románia Ukrajna Kína USA Oroszország Vietnám NagyBritannia Jugoszlávia Mongólia Franciaország Románia Ukrajna Szlovákia Kína Jugoszlávia USA Németország NagyBritannia Franciaország Oroszország Románia Ukrajna Szerbia-Mo. Kína

11 071 2 670 2 331 735 631 622

892 320 75 35 78 60

8 426 2 017 1 567 215 263 391

923 173 453 256 188 103

830 160 236 229 102 68

0 0 0 0 9 0

621 612 560 534 6 608 1 462 1 334 688 471 421 344

5 164 30 5 467 9 97 51 107 16 20

365 280 419 231 4 593 899 443 394 195 96 130

206 102 90 259 727 187 40 167 60 115 81

45 66 21 39 821 367 754 76 109 194 113

0 1 0 0 0 1 0 1 0 0 0

262 257 254 11 231 2703 528 336

2 5 55

141 95 58

90 138 83

0 0 0

366 196 106 21

7 812 1 721 201 155

1 188 374 86 139

29 19 58 1 865 412 135 21

0 1 0 1

A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

45 / 59

2004 5. 2004 6. 2004 7. 2004 8. 2004 9. 2004 10. 2005 1. 2005 2. 2005 3. 2005 4. 2005 5. 2005 6. 2005 7. 2005 8. 2005 9. 2005 10. 2006 1. 2006 2. 2006 3. 2006 4. 2006 5. 2006 6. 2006 7. 2006 8. 2006 9. 2006 10. 2007 1. 2007 2. 2007 3. 2007 4. 2007 5. 2007 6. 2007 7. 2007 8. 2007 9. 2007 10. 2008 1.

USA Oroszország Japán Vietnám Izrael Mongólia

338 196 181 167 201 143

16 47 26 61 129 14

74 53 75 23 29 95

114 58 65 58 40 28

Románia Ukrajna Szerbia-Mo. Vietnám Izrael Japán Kína Izrael Mongólia USA Románia Ukrajna Kína Szerbia-Mo. Izrael Japán Koreai Közt. India Irán Vietnám

9 457 1 737 654 530 183 175 1 020 183 138 437 8 194 1 941 752 717 343 302 170 168 234 159

238 95 114 52 88 19 37 88 8 28 249 160 46 140 47 22 9 20 216 46

6 533 1 056 272 197 32 82 653 32 73 67 5 778 1 334 347 342 249 118 69 91 2 34

1 319 323 115 116 53 65 287 53 39 126 1 211 267 288 130 47 153 86 44 4 61

Ukrajna Kína Szerbia Vietnám Mongólia Irán Japán Izrael Koreai Közt. Törökország Ukrajna

5 517 3 381 1 576 993 900 796 749 649 608 575 9 482

698 186 469 173 68 732 89 436 49 176 880

2 267 1 321 538 288 400 13 183 53 121 142 6 385

505 963 171 267 149 21 265 112 305 119 1 604

134 38 15 25 3 6 1 367 263 153 165 10 9 43 10 18 216 956 180 71 105 0 9 6 13 12 18 2 047 911 398 265 283 30 212 48 133 138 613

0 43 0 0 0 0 0 2 121 0 0 0 170 0 2 4 54 35 414 427 0 0 0 30 24 361 53 1 003 923 1 640 188 45 0 0 0 144 5

A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

46 / 59

Kína Szerbia USA Oroszország Törökország Japán Mongólia Vietnám Koreai Közt. Ukrajna Kína Szerbia USA Oroszország Japán India Thaiföld Mongólia Koszovó

2008 2. 2008 3. 2008 4. 2008 5. 2008 6. 2008 7. 2008 8. 2008 9. 2008 10. 2009 1. 2009 2. 2009 3. 2009 4. 2009 5. 2009 6. 2009 7. 2009 8. 2009 9. 2009 10. * 2010

*

4 817 4 237 1 834 1 467 1 324 1 309 1 124 1 022 930 2 758 1 546 1 390 1 281 384 357 295 169 152 137 *

513 1 163 480 186 627 227 80 173 134 200 172 354 506 113 128 117 32 14 4 *

2 812 1 680 355 290 397 577 787 461 328 2 034 1 044 418 231 121 167 118 129 111 117 *

1 339 941 529 438 235 470 221 366 394 224 278 261 246 83 50 44 7 22 13 *

153 453 470 553 65 35 36 22 74 300 52 357 298 67 12 16 1 5 3 *

56 121 0 0 14 0 41 10 6 1 242 1 550 1 100 0 200 89 91 84 360 569 *

* nincs adat *** humanitárius célú engedély iránti kérelmek száma

4. tábla: D vízumok külképviseleteken cél szerint 4.1.tábla: D vízumok külképviseleteken cél szerint

Egyéb Tanulmányi Keresőtevékenység Családegyesítés összes

Összes 2001 * 2002 2003 2004

* 5 667 43 383 49 026

* 1 331 4 629 829

* 2 376 28 110 13 128

* 261 1 312 684

1 709 9 332 34 441

A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

47 / 59

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

37 539

2005 2006

43 961

2007

20 299

2008

8 386

2009

10 938

2010

8 985

37 532

* nincs adat

5. tábla: C vízumok külképviseleteken

Összes 2001 * 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

32 167 267 504 575 107 288 502 491 135 441 463 177 752 268 638 254 999

* nincs adat

A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

48 / 59

10. tábla: Harmadik országbeli állampolgárok kérelmének elutasítása határátkelőhelyen Általános trend: 2001

*

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

23 540

24 166

20 373

25 922

12 091

6 677

2009

2010

*

Összes elutasítás

8 233 11 857

* nincs adat

10 leggyakoribb állampolgárság

Helyezés

Ország

Összes

*

*

*

*

*

*

2001 2002 2003 1. 2003 2. 2003 3. 2003 4. 2003 5. 2003 6. 2003 7. 2003 8. 2003 9. 2003 10. 2004 1. 2004 2. 2004 3. 2004 4. 2004 5. 2004 6. 2004 7. 2004 8. 2004 9. 2004 10. 2005 1.

Románia Ukrajna Jugoszlávia Németország Moldova Bosznia-H. Bulgária Hontalan Szlovákia Oroszország Románia Ukrajna Szerbia Bosznia-H. Moldova Törökország Hontalan Oroszország Bulgária FYROM Románia

6 978 3 831 2 719 1 221 980 763 643 605 546 476 7 159 4 910 4 181 911 707 656 615 530 523 484 6 761

A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

49 / 59

2005 2. 2005 3. 2005 4. 2005 5. 2005 6. 2005 7. 2005 8. 2005 9. 2005 10. 2006 1. 2006 2. 2006 3. 2006 4. 2006 5. 2006 6. 2006 7. 2006 8. 2006 9. 2006 10. 2007 1. 2007 2. 2007 3. 2007 4. 2007 5. 2007 6. 2007 7. 2007 8. 2007 9. 2007 10. 2008 1. 2008 2. 2008 3. 2008 4. 2008 5. 2008 6. 2008 7. 2008 8. 2008 9.

Ukrajna Szerbia Moldova Bosznia-H. Törökország Hontalan Bulgária Oroszország FYROM Románia Ukrajna Szerbia Moldova Bosznia-H. Hontalan Törökország Bulgária Oroszország FYROM Ukrajna Szerbia Románia Moldova Törökország FYROM Horvátország Bosznia-H. Oroszország Kína Ukrajna Szerbia Horvátország Moldova Törökország Oroszország FYROM Bosznia-H. Egyiptom

5 396 2 482 820 636 512 497 394 379 294 11 624 5 646 2 533 1 061 512 504 430 426 382 325 3 783 2 166 1 344 889 367 162 159 154 151 68 2 713 1 738 772 326 295 155 139 122 28

A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

50 / 59

2008 10. 2009 1. 2009 2. 2009 3. 2009 4. 2009 5. 2009 6. 2009 7. 2009 8. 2009 9. 2009 10. 2010 1. 2010 2. 2010 3. 2010 4. 2010 5. 2010 6. 2010 7. 2010 8. 2010 9. 2010 10.

Románia Ukrajna Szerbia Horvátország Moldova Törökország FYROM Oroszország Bosznia-H. Algéria Kína Ukrajna Szerbia Horvátország FYROM Moldova Törökország Oroszország Bosznia-H. Montenegro Albánia

24 3 960 1 841 921 347 280 236 160 108 39 31 5 321 3 218 778 567 456 418 244 171 127 67

* nincs adat

A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

51 / 59

11. tábla: Harmadik országbeli állampolgár beléptetésének megtagadása érvényes vízum vagy tartókodási engedély hiányában; Általános trend 2001

*

Összes

2002

*

2003

*

2004

*

2005

*

2006

*

2007

2008

2009

2010

3 624

3 254

2 299

*

* nincs adat

A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

52 / 59

12. tábla: Harmadik országbeli állampolgárok beléptetésének megtagadása hamis vízum vagy tartókodási engedély miatt 2001

*

2002

*

2003

*

2004

*

2005

*

Összes

2006

*

2007

2008

2009

2010

57

42

80

*

* nincs adat

10 leggyakoribb állampolgárság szerinti bontás

Helyezés

Ország

Összes

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 1. 2008 2008 2008 2008 2008 2008

2. 3. 4. 5. 6. 7.

Ukrajna Szerbia Moldova Törökország Oroszország FYROM Bosznia-H.

1 548 1 174 186 185 133 92 89

A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

53 / 59

2008 8. 2008 9. 2008 10. 2009 1. 2009 2. 2009 3. 2009 4. 2009 5. 2009 6. 2009 7. 2009 8. 2009 9. 2009 10. 2010 1. 2010 2. 2010 3. 2010 4. 2010 5. 2010 6. 2010 7. 2010 8. 2010 9. 2010 10.

Egyiptom Hontalan Belarusz Ukrajna Szerbia Moldova Törökország Oroszország FYROM Bosznia-H. Albánia Kína Belarusz Ukrajna Szerbia Törökország Oroszország Moldova Bosznia-H. FYROM Kína Hontalan Albánia

23 17 16 1 355 1 081 184 146 139 137 70 21 11 9 872 479 234 196 139 105 28 27 23 21

* nincs adat

A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

54 / 59

13. tábla: Harmadik országbeli állampolgárok beléptetésének megtagadása abból az okból, hogy hat hónapon belül három hónapot már tartózkodott Általános trend 2001

*

2002

*

2003

*

2004

*

2005

*

Összes

2006

*

2007

2008

2009

2010

150

375

2 969

*

* nincs adat

10 leggyakoribb állampolgárság

Helyezés

Ország

Összes

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 1. 2008 2. 2008 3. 2008 4. 2008 5.

Horvátország Ukrajna Szerbia Malajzia Kanada

80 55 7 2 2

A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

55 / 59

2008 6. 2008 7. 2008 8. 2008 9.

Szingapúr Oroszország Izrael Bosznia-H.

1 1 1 1

2008 10. 2009 1. 2009 2. 2009 3. 2009 4. 2009 5. 2009 6. 2009 7. 2009 8. 2009 9. 2009 10. 2010 1. 2010 2. 2010 3. 2010 4. 2010 5. 2010 6. 2010 7. 2010 8. 2010 9. 2010 10. * nincs adat

Horvátország Ukrajna Moldova Bosznia-H. Szerbia Új-Zéland Argentína Brazília Kanada FYROM Ukrajna Szerbia Horvátország FYROM USA Bosznia-H. Izrael Törökország Uganda Dél-Korea

240 111 6 6 5 1 1 1 1 1 2 310 377 182 56 9 6 5 4 3 3

A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

56 / 59

14. tábla: Illegális tartózkodáson ért harmadik országbeli állampolgárok Általános trend 2001

2002

Összes

* * nincs adat

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

11 985 10 365

9 677

9 912

7 922

4 008

4 862

5 989

5 141

10 leggyakoribb állampolgárság

Helyezés 2001 * 2002 1. 2002 2. 2002 3. 2002 4. 2002 5. 2002 6. 2002 7. 2002 8. 2002 9. 2002 10. 2003 1. 2003 2. 2003 3. 2003 4. 2003 5. 2003 6. 2003 7. 2003 8. 2003 9. 2003 10.

Ország

Összes

* * Irak 2 840 Afganisztán 2 734 Románia 1 506 Jugoszlávia 1 021 Moldova 701 Ukrajna 531 Kína 368 Törökország 360 Somalia 322 Bangladesh 194 Románia 2 469 Ukrajna 1 176 Moldova 1 370 Afganisztán 1 014 Irak 908 Jugoszlávia 800 Irán 382 Törökország 250 Algéria 174 Kína 135 A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

57 / 59

2004 1. 2004 2. 2004 3. 2004 4. 2004 5. 2004 6. 2004 7. 2004 8. 2004 9. 2004 10. 2005 1. 2005 2. 2005 3. 2005 4. 2005 5. 2005 6. 2005 7. 2005 8. 2005 9. 2005 10. 2006 1. 2006 2. 2006 3. 2006 4. 2006 5. 2006 6. 2006 7. 2006 8. 2006 9. 2006 10. 2007 1. 2007 2. 2007 3. 2007 4. 2007 5. 2007 6. 2007 7. 2007 8.

Románia Ukrajna Moldova Szerbia Törökország Afganisztán Algéria Oroszország Ruanda Bulgária Románia Ukrajna Szerbia Moldova Törökország Grúzia Bangladesh Kína Bulgária Oroszország Románia Ukrajna Szerbia Moldova Grúzia Törökország Kína Oroszország Bulgária FYROM Szerbia Ukrajna Moldova Románia Grúzia Törökország Szomália Irak

2 843 1 519 1 665 796 349 184 154 84 78 77 3 293 3 281 937 749 204 156 116 87 81 70 3 451 1 880 774 501 119 108 95 89 64 45 1 318 672 538 221 195 136 99 92

A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

58 / 59

2007 9. 2007 10. 2008 1. 2008 2. 2008 3. 2008 4. 2008 5. 2008 6. 2008 7. 2008 8. 2008 9. 2008 10. 2009 1. 2009 2. 2009 3. 2009 4. 2009 5. 2009 6. 2009 7. 2009 8. 2009 9. 2009 10. 2010 1. 2010 2. 2010 3. 2010 4. 2010 5. 2010 6. 2010 7. 2010 8. 2010 9. 2010 10. * nincs adat

FYROM Oroszország Szerbia Koszovó Moldova Ukrajna Pakisztán Grúzia Szomália Törökország FYROM Irak

86 59 1 102 1 049 409 320 236 227 209 133 126 101

Szerbia Afganisztán Koszovó Ukrajna Moldova Törökország FYROM Grúzia Szomália Albánia Afganisztán Szerbia Koszovó Ukrajna Palesztína Moldova Törökország Algéria Marokkó Albánia

1618 1 145 866 374 277 218 164 99 86 85 819 759 583 442 422 275 208 132 119 113

A 2008/381/EK tanácsi határozat által létrehozott Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság finanszírozza.

59 / 59