A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése
Baja, Érsekcsanád, Sükösd, Vaskút
Önkitöltős kérdőíves lakossági megkérdezés
A KUTATÁS
A KUTATÁS TÉMÁJA:
A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS A CSATORNAÉS SZENNYVÍZHÁLÓZAT KIÉPÍTÉSÉNEK LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉSE
A MEGKÉRDEZÉS HELYE:
Baja, Érsekcsanád, Sükösd, Vaskút
A MEGKÉRDEZÉS IDEJE:
2009. november 1.- 2009. december 1.
A MEGKÉRDEZÉS MÓDJA:
önkitöltős kérdőív
A MEGKÉRDEZETTEK SZÁMA:
303 fő
A kutatás célja:
Baja Város Önkormányzata megbízásából a Baja város agglomerációjának csatornázási és szennyvízkezelési programja, keretében – közvélemény-kutatást végzett Baja, Érsekcsanád, Sükösd, Vaskút lakossága körében abból a célból, hogy felmérje a lakosság környezetvédelmi témákkal, valamint a tervezett csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésével kapcsolatos véleményét, attitűdjeit. Az elsődleges cél tehát annak kiderítése volt, hogy a lakosságot mennyire foglalkoztatják az alábbi témakörök, milyen véleménnyel vannak róluk:
– a világ és közvetlen környezetünk környezeti állapota;
2
– napi környezetvédelmi tevékenységek, informáltság; – a környezet megóvásának fontossága;
, illetve
– a szennyvízhálózat kiépítési tervének ismertsége, lakossági fogadtatása; – milyen a rákötési szándék; – a lakosság várható hozzáállása a munkálatokhoz.
A tanulmány, mint kutatási jelentés a vizsgálathoz használt kérdőív szerkezetéhez hasonlóan épül fel, az abban elkülönülő témaköröknek megfelelő logikával tagoltan.
A kutatás módszertana: A vizsgálatot Survey-módszerrel, azaz standardizált kérdéssorral, önkitöltős technikával végeztük Baja, Érsekcsanád, Sükösd, Vaskút területén a felnőtt (18 évesnél idősebb) lakosság körében.
A mérés érvényessége azt jelenti, hogy a kérdezés, adatgyűjtés során a kérdező személy és a válaszadó között kölcsönös megértés áll fenn, ami a kommunikáció során használt fogalmakat illeti. Így elkerülhetők az esetleges félreértések, és a kutatás eredményessége szempontjából biztosak lehetünk abban, hogy valóban azt mértük, amit eredetileg mérni szerettünk volna.
A vizsgálat módszere alapján azt mondhatjuk, hogy a másik általában elvárt, a kutatással szemben állított szempont, a megbízhatóság kritériuma is teljesült. A megbízhatóság azt jelenti, hogy a vizsgálat elegendő mintaelemet vizsgált meg az alapsokaságból ahhoz, hogy a megfigyelésekből számított becsléseket az alapsokaságra vonatkoztathassa. A kérdőíves módszer megbízhatósága általában véve is magas, hiszen jellemzően nagy minta elemszámon végzik az ilyen felméréseket. A jelenlegi vizsgálat minta elemszáma 303 fő, amely esetében annak esélye, hogy a valóságos megoszlások és adatok eltérnek a mintában megfigyeltektől, azaz a mintavételi hiba mértéke alacsony, 95%-os szignifikancia szint mellett legfeljebb 5.8%. Természetesen a
3
különböző almintán a hiba értéke egyre magasabb, hiszen minél kisebb almintákat vizsgálunk, az érték egyre nagyobb lesz.
A minta:
A kutatás reprezentatív, egyszerű véletlen kiválasztás módszerével, 303 fős mintán készült. A reprezentativitás alapján az alapsokaság minden egyes elemének egyenlő esélye volt a mintába kerülni. A mintába került megkérdezettek kiválasztása úgy alakult, hogy az érintett települések minden, csatornázásban érintett háztartás címét sorra vettük, sorszámoztuk, majd véletlen számgenerátor segítségével kiválasztottunk 1200 címet. Amelyekre előzőleg kiküldtünk egy értesítő levelet, majd 2 hét múlva az önkitöltős kérdőívet. A kérdőív előtti levéllel biztosítottuk, hogy minél többen visszaküldjék a kérdőíveket. Hiszen az önkitöltős kérdőíveknek az előnyein kívül van egy fontos hátránya, mégpedig, hogy az érintettek csak bizonyos százaléka küldi vissza. Ez a szakirodalom szerint a 8 és 25 % körül mozog. Kutatásunkban ez a szám 25 %, amely igen jó adatnak mondható, és amely eredmény valószínűleg a megelőző levélnek és a lakossági fórumoknak köszönhető.
A minta statisztikai összetételét a következő táblázatok foglalják össze:
Mi az ön neme? Válaszadók száma
%
Férfi
128
42,4
Nő
175
57,6
Total
303
100 18-24
4
Válaszadók száma Életkor 3
% 1,0
25-39
18
5,9
40-59
93
30,7
60-
189
62,4
Total
303
100,0
Melyik településen lakik? Válaszadók száma
%
Baja
97
32,0
Érsekcsanád
72
23,8
Sükösd
69
22,8
Vaskút
65
21,5
Total
303
100
Eredmények: 1. Általános környezetvédelmi megközelítés
Ebben a fejezetben a lakosságnak a környezetről és a környezetvédelemről alkotott általános képét foglaljuk össze, valamint az általuk legfontosabbnak tartott problémákkal kapcsolatos társadalmi felelősségérzetüket vizsgáljuk meg. Korábbi nyilvános kutatásokból tudjuk, hogy a környezet- és természetvédelem az emberek számára elsősorban a hulladékkezelését jelenti – ez alatt értjük a szemétszállítást, a veszélyes hulladékok kezelését,
de pl. a szelektív
hulladékgyűjtést is.
A lakosság számára
környezetvédelem, mint fogalom nem feltétlenül azonos a szakemberek által használt
5
kifejezéssel, általában az emberek a saját maguk világára, érzelmeire és értékeire vetítik ki a környezetvédelmet is. Ennek átlátása és megértése feltétlenül fontos a jelen kutatási adatok értelmezése előtt. Szintén fontos továbbá megérteni a környezetvédelemhez való hozzáállás pszichológiáját is. Ma nagyon divatos tevékenység a környezet védelme, így a polgárok is pontosan tudják, hogy egy olyan témáról van szó, ami mellé állni lehet, sőt illik. Magyarán: mindenki érzi és tudja, hogy társadalmi elvárás a környezetvédelem; ugyanakkor azt is tudjuk, hogy ezért vajmi kevesen tesznek is ténylegesen. Ehhez elég körülnézni az országban, vagy kimenni az utcákra. Először a környezet állapotáról kérdeztük az embereket. Egy ötfokú skálán kellett „osztályozni”, ahol, az 1 jelentette a „kiváló”, az 5 a „nagyon rossz” minősítést. Ezek alapján megállapítható, hogy a válaszadók nagy része közepesnek látja a világ és lakókörnyezete állapotát, míg Magyarország állapotát a többség 4-esre értékelte. Ami hízelgő is lehetne, az országra nézve, azonban emellett az is jól látható, hogy kiugróan magas azok száma, akik az ország környezeti állapotát „rossznak” ítélik (47,7%). A „kiváló” értékelést mind a három esetben elhanyagolható számú válaszadó karikázta be. Elfogadott véleménynek tűnik tehát, hogy a lakókörnyezetünket kevésbé látjuk „rossznak” és „nagyon rossznak”, mint Magyarország és a világ állapotát.
6
Mi az ön
Nő
0,6%
Total
0,7% 3,3% 48,2% 37,0% 10,9% 100,0% Milyennek ítéli a környezet állapotát a világ egészét tekintve?
Férfi
2,9%
46,9%
37,7%
12,0%
100,0%
kiváló
jó
közepes
rossz
nagyon rossz
Total
0,8%
3,9%
50,0%
35,9%
9,4%
100,0%
7
Mindezt megvizsgáltuk, nemenként, életkoronként és településenként is:
Milyennek ítéli a környezet állapotát a világ egészét tekintve?
Életkor
kiváló
jó
közepes
rossz
nagyon rossz
Total
18-24
0%
0%
66,7%
0%
33,3%
100,0%
25-39
0%
5,6%
33,3%
55,6%
5,6%
100,0%
40-59
0%
0%
49,5%
33,3%
17,2%
100,0%
60-
1,1%
4,8%
48,7%
37,6%
7,9%
100,0%
Total
0,7%
3,3%
48,2%
37,0%
10,9%
100,0%
A világ környezeti állapotát a férfiak kevésbé tartják „rossznak”, mint a nők, míg életkor szerint elmondható, hogy az idősebb korosztály jobbnak ítéli. A 18-24 évesek látják a legrosszabbnak a világ állapotát, több mint 33 % - uk úgy válaszolt, hogy „nagyon rossz”, míg ez az arány a többi korosztályban jóval 20 % alatt maradt. Ez talán annak köszönhető, hogy a fiatalabbak koruknál fogva, tanulmányaik során sokkal többet találkoztak a világ környezeti problémáival, környezetvédelem fontosságával. És ezért lehetnek érzékenyebbek a környezet állapotát tekintve. Milyennek ítéli a környezet állapotát a világ egészét tekintve? nagyon
Melyik településen
kiváló
jó
közepes
rossz
rossz
Total
0%
7,2%
49,5%
33,0%
10,3%
100,0%
1,4%
0%
45,8%
37,5%
15,3%
100,0%
Sükösd
0%
1,4%
56,5%
36,2%
5,8%
100,0%
Vaskút
1,5%
3,1%
40,0%
43,1%
12,3%
100,0%
Total
0,7%
3,3%
48,2%
37,0%
10,9%
100,0%
Baja Érsekcsanád
lakik?
Települések szerint nincs nagy különbség, a válaszadók többsége „közepesnek” ítéli a világ környezeti állapotát. Legrosszabb állapotban egyértelműen az Érsekcsanádi, majd a Vaskúti lakosok látják a környezet állapotát, míg a Bajaiak mondták legnagyobb arányban jónak.
8
Milyennek ítéli a környezet állapotát Magyarországon?
Mi az ön neme?
kiváló
jó
közepes
rossz
nagyon rossz
Total
férfi
0,8%
4,7%
39,8%
47,7%
7,0%
100,0%
nő
2,3%
4,0%
37,4%
47,7%
8,6%
100,0%
Total
1,7%
4,3%
38,4%
47,7%
7,9%
100,0%
Az ország környezeti állapotát nemenként majdnem ugyanolyan arányban ítélték meg az emberek. A nők talán egy kicsit itt is rosszabb képet látnak, mint a férfiak, többen választották a „nagyon rossz” lehetőséget, míg a férfiak nagyobb számban adták a „jó” választ. Milyennek ítéli a környezet állapotát Magyarországon?
Életkor
kiváló
jó
közepes
rossz
nagyon rossz
Total
18-24
0%
0%
33,3%
66,7%
0%
100,0%
25-39
0%
11,1%
38,9%
44,4%
5,6%
100,0%
40-59
2,2%
2,2%
33,3%
51,6%
10,8%
100,0%
60-
1,6%
4,8%
41,0%
45,7%
6,9%
100,0%
Total
1,7%
4,3%
38,4%
47,7%
7,9%
100,0%
Életkor alapján az eredményekről elmondható, hogy a fiatalok nagyobb arányban látják „rossznak” Magyarország környezeti állapotát, mint az idősebb korosztályok. A 25 és 39 év közöttiek 11 % - a adta a „jó” választ, amely elég magasnak mondható a többi csoporttal szemben.
Milyennek ítéli a környezet állapotát közvetlen lakókörnyezetében?
Mi az ön neme?
kiváló
jó
közepes
rossz
nagyon rossz
Total
férfi
1,6%
11,7%
67,2%
15,6%
3,9%
100,0%
nő
3,4%
10,9%
66,3%
16,0%
3,4%
100,0%
Total
2,6%
11,2%
66,7%
15,8%
3,6%
100,0%
9
Milyennek ítéli a környezet állapotát közvetlen lakókörnyezetében?
Életkor
kiváló
jó
közepes
rossz
nagyon rossz
Total
18-24
0%
33,3%
33,3%
20%
13,3%
100,0%
25-39
0%
27,8%
66,7%
5,6%
0%
100,0%
40-59
3,2%
8,6%
62,4%
18,3%
7,5%
100,0%
60-
2,6%
10,6%
69,3%
15,9%
1,6%
100,0%
Total
2,6%
11,2%
66,7%
15,8%
3,6%
100,0%
Közvetlen lakókörnyezetét mindenki sokkal jobbnak tekinti, látható, hogy a 18-24 évesek több mint 33 % - a találja jónak, valamint a „rossz” és „nagyon rossz” válaszok aránya is sokkal kisebb, mint az előző kérdéseknél. Tehát a közvetlen környezetünket, amelynek állapotáért mi magunk is sokkal jobban felelősnek érezzük magunkat és mi is tevékenyen részt vehetünk, veszünk annak alakításában, sokkal kevésbé látjuk rossz állapotban. Milyennek ítéli a környezet állapotát közvetlen lakókörnyezetében?
Melyik települése
kiváló
jó
közepes
rossz
nagyon rossz
Total
Baja
4,1%
8,2%
72,2%
13,4%
2,1%
100,0%
Érsekcsanád
1,4%
13,9%
59,7%
20,8%
4,2%
100,0%
Sükösd
1,4%
10,1%
71,0%
14,5%
2,9%
100,0%
Vaskút
3,1%
13,8%
61,5%
15,4%
6,2%
100,0%
Total
2,6%
11,2%
66,7%
15,8%
3,6%
100,0%
n lakik?
10
Jól látható az előző grafikonon, hogy lakhely szerint alig érzékelhető különbségek vannak a közvetlen környezet állapotát tekintve. Meglepően sokan aggódnak a környezeti problémák miatt. (30,1% nagyon, valamint 49 % meglehetősen)
11
A környezeti problémák miatt leginkább a 25-39 éves vaskúti nők aggódnak. A legnagyobb érdektelenséget pedig a 25 éven aluliaknál találhatjuk. Települések szerint kiemelhetjük Sükösdöt, ahol szintén kisebb érdeklődést találunk a téma iránt. (21,7% „nagyon”, illetve 27,5% „közepesen”) Ön személy szerint mennyire aggódik a környezeti problémák miatt? nagyon Mi az ön neme?
meglehetősen
közepesen
kicsit
Total
férfi
29,9%
47,2%
19,7%
3,1%
100,0%
nő
30,3%
50,3%
17,7%
1,7%
100,0%
Total
30,1%
49,0%
18,5%
2,3%
100,0%
Ön személy szerint mennyire aggódik a környezeti problémák miatt?
Életkor
nagyon
meglehetősen
közepesen
kicsit
Total
18-24
25,3%
46,7%
19,5%
8,5%
100,0%
25-39
33,3%
44,4%
22,2%
2,1%
100,0%
12
40-59
31,2%
50,5%
16,1%
2,2%
100,0%
60-
29,3%
48,4%
19,7%
2,7%
100,0%
Total
30,1%
49,0%
18,5%
2,3%
100,0%
Ön személy szerint mennyire aggódik a környezeti problémák miatt? nagyon Melyik település en lakik?
Baja
meglehetősen
közepesen
kicsit
Total
29,2%
51,0%
17,7%
2,1%
100,0%
31,9%
52,8%
12,5%
2,8%
100,0%
Sükösd
21,7%
49,3%
27,5%
1,4%
100,0%
Vaskút
38,5%
41,5%
17,9%
2,1%
100,0%
Total
30,1%
49,0%
18,5%
2,3%
100,0%
Érsekcs anád
Meglehetősen jó képet mutat a következő kérdésre adott válaszok összessége. Ezek szerint a válaszadók 62,7 % - a „mindig” odafigyel a környezet védelmére napi tevékenységei közben. De ennél is jobban hangzik, hogy a válaszoló 303 ember közül senki nem mondta, hogy „soha” nem figyel oda.
Hasonló pozitív válaszokat kaptunk arra a kérdésre, hogy oda figyelnek-e a környezeti hírekre, tudósításokra. A megkérdezettek több mint fele „mindig”, 45 % - a „esetenként”, és erre a kérdésre sem válaszolta senki, hogy „soha”.
13
Odafigyel-e a Földünk környezeti állapotáról szóló hírekre, tudósításokra? Válaszadók száma
%
mindig
165
54,6
esetenként
137
45,4
Total
302
100,0
nem tudja
1
Total
303
A következő kérdésben arra voltunk kíváncsiak, hogy kit, mennyire tartanak felelősnek a környezet megóvásában. A kormány, helyi önkormányzat, üzleti szféra, civil szféra, lakosság felelősségét osztályozhatták egy négyfokú Likert-skálán. Ön szerint a környezetünk megóvásában mennyiben felelős a mindenkori kormány? Válaszadók száma
%
nagyon felelős
142
48,3
felelős
137
46,6
kevésbé felelős
12
4,1
Válaszadók
egyáltalán nem
3
1,0
száma
%
294
100,0
nagyon felelős
63
22,0
felelős
189
65,9
kevésbé felelős
27
9,4
egyáltalán nem
8
2,8
Total
287
100,0
nem tudja
16
Total
303
Total nem tudja Total
9 303
szféra? nagyon felelős … üzleti90
31,6
felelős
Válaszadók 140
49,1
száma 55
% 19,3
kevésbé felelős
… helyi önkormányzat?
14
Total
285
nem tudja
18
Total
303
100,0
… civil szervezetek? Válaszadók
… lakosság? Válaszadók
száma
%
nagyon felelős
46
15,9
felelős
159
54,8
kevésbé felelős
74
25,5
száma
%
egyáltalán nem
11
3,8
nagyon felelős
141
48,6
Total
290
100,0
felelős
123
42,4
nem tudja
13
kevésbé felelős
23
7,9
Total
303
egyáltalán nem
3
1,0
Total
290
100,0
nem tudja
13
Total
303
A válaszokból kiderül, hogy a résztvevők leginkább a mindenkori kormányt és a lakosságot teszik felelőssé. Az adatok szerint nagyjából azonos mértékben mondták, hogy „nagyon felelős”. Mögöttük a helyi önkormányzatok, majd az üzleti szféra és a civil szervezetek következnek.
Mi a legfontosabb Önnek egy termék vagy szolgáltatás megvásárlásakor, hogy…? Válaszadók száma
%
jó minőségű legyen
85
28,1
megbízható legyen
122
40,4
környezetbarát legyen
76
25,2
olcsó legyen
19
6,3
Total
302
100,0
nem tudja
1
Total
303
15
A válaszadók legnagyobb része a megbízhatóságot tartja a legfontosabbnak egy termék megvásárlásakor, azonban fontos szempontnak tartják, hogy az jó minőségű, és környezetbarát is legyen. Remélhetőleg utóbbi eredmény nem a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések torzító hatásának fogható fel és tényleg döntő szempontnak tekinti vásárláskor. Meglepően kevesen választották, hogy egy termék olcsó legyen. (6 %)
2. 1. Informáltság a projektről Nagyon pozitív képet mutatnak a beruházás ismertségére adott válaszok.
A lakosok több mint 91% - a hallott már a projektről, tudják, hogy az utcájukban hamarosan csatornázás lesz.
16
Hallott-e arról, hogy utcájában hamarosan kiépítik a szennyvízhálózatot?
Melyik településen lakik?
igen
nem
Total
Baja
90,7%
9,3%
100,0%
Érsekcsanád
97,2%
2,8%
100,0%
Sükösd
89,9%
10,1%
100,0%
Vaskút
87,7%
12,3%
100,0%
Total
91,4%
8,6%
100,0%
Települések szerint sincsen mérvadó különbség, a csatornázásokról mindenhol majdnem ugyanannyian hallottak róla.
A lakosok válaszaiból kiderül, hogy döntő többségük tudja, hogy EU-s forrásból valósul meg a beruházás. Szám szerint 85 % -uk válaszolta ezt a kérdőívben.
17
Ön tudja-e, hogy mikor kezdődnek a munkák? Válaszadók száma
%
igen
83
27,4
nem
220
72,6
Total
303
100,0
Nem mutatnak ilyen jó képet a munka kezdetének ismeretével kapcsolatos válaszok. A válaszadók több mint 72% - a nem tudja mikor kezdődnek a munkálatok. Ön tudja-e, hogy mikor kezdődnek a munkák? igen
nem
Total
38,1%
61,9%
100,0%
Érsekcsanád
23,6%
76,4%
100,0%
Sükösd
20,3%
79,7%
100,0%
Vaskút
23,1%
76,9%
100,0%
Total
27,4%
72,6%
100,0%
Melyik településen lakik? Baja
A fenti táblázatból jól látható, hogy a bajai lakosok nagyobb arányban tudják, mikor kezdődik a csatornázás. A többi településen nagyjából egyforma eredményeket kaptunk.
18
A beruházásról kapott tájékoztatással kapcsolatban a megkérdezettek egy öt fokú skálán választhattak. Ezek szerint legnagyobb részük „többnyire” vagy „közepesen”, sőt 12 % „teljesen elégedett”. A valamennyire „elégedetlenek” összességében is kevesen vannak. (16%) A legtöbb elégedetlen Vaskúton található, a legkevesebb pedig Érsekcsanádon. A kapott válaszok átlaga, tehát az elégedettség értéke 2,6. Mennyire elégedett Ön a beruházásról eddig kapott tájékoztatással? többnyire
közepesen
teljesen
elégedett
elégedett
15,8%
35,8%
29,5%
10,5%
8,4%
100,0%
Érsekcsanád
6,9%
50,0%
33,3%
6,9%
2,8%
100,0%
Sükösd
10,1%
44,9%
31,9%
5,8%
7,2%
100,0%
Vaskút
14,3%
28,6%
33,3%
11,1%
12,7%
100,0%
Total
12,0%
39,8%
31,8%
8,7%
7,7%
100,0%
Melyik településen Baja lakik?
többnyire
teljesen
elégedetlen elégedetlen
Mint láttuk, a lakosok nagy része nem tudja, mikor kezdődnek a munkálatok (73 %),
Total
ez
tükröződik a következő kérdésre adott válaszokból is. Hiszen a legnagyobb részük a rákötés időpontjára kíváncsi, ezután következik a beruházás költsége, majd a rácsatlakozás díja és legvégül a közlekedési korlátozásokra kíváncsiak az érintettek.
19
A szennyvízhálózatra a megkérdezett lakosok több mint 67 % - a rá szeretne kapcsolódni, másik 30 % pedig „valószínűleg”. Mindez településenként is megnéztük, és a következő eredményt kaptuk: Rá kíván-e csatlakozni a szennyvízhálózatra? valószínűleg
valószínűleg
biztosan
igen
nem
Total
66,0%
28,9%
5,2%
100,0%
Érsekcsanád
62,3%
36,2%
1,4%
100,0%
Sükösd
72,5%
26,1%
1,4%
100,0%
Vaskút
69,4%
27,4%
3,2%
100,0%
Total
67,3%
29,6%
3,0%
100,0%
Melyik településen lakik? Baja
A legtöbb „biztosan” választ a Sükösdiek adták, míg a legkevesebbet, Érsekcsanádon, azonban itt a legnagyobb azoknak a száma, akik „valószínűleg” rá szeretnének csatlakozni a hálózatra. A legtöbb „valószínűleg nem” válasz a Bajaiaktól érkezett erre a kérdésre.
20
2. 2 Egyéni vélemény a csatorna- és szennyvízhálózat kiépítéséről
Nagyon pozitív, a lakosok véleménye arról, hogy mennyire fontos ez a beruházás. Döntő többségük „nagyon fontosnak” tartja, illetve „fontosnak” ami így együttvéve több mint 90% - ot tesz ki. Az összes megkérdezett közül mindössze hárman válaszolták, hogy „egyáltalán nem fontos”. Környezetvédelmi szempontok alapján szintén pozitív eredménynek mondható a következő eredmény is. Mindamellett, hogy fontosnak tartják a projektet, az is tudatosult a lakosokban, hogy az a környezet megóvásában is nagyon fontos szerepet játszik. A résztvevők több mint 78 % - a válaszolt így, ezen kívül kiemelhető még azok, akik szerint „kényelmesebbé teszi a hétköznapokat.” (18%)
21
Ön szerint elsősorban miért fontos a beruházás? Válaszadók száma
%
kényelmesebbé teszi a hétköznapokat
53
17,7
csökkenti a szennyvízköltséget
12
4,0
hozzájárul a környezet megóvásához
234
78,3
Total
299
100,0
nem tudja
4
Total
303
A többség (51,5%) „teljesen egyetért” azzal az állítással, hogy a fejlődés érdekében áldozatokat kell hozni. Nem sokkal vannak kevesebben azok, akik „részben” értenek egyet (42, 5%). Akik valamilyen formában „nem értenek egyet” azok aránya mindössze csak 6%. Szintén egyetért a többség a következő állítással is, miszerint a munkákkal járó kellemetlenségeket ellensúlyozza a fejlesztés végeredménye. A válaszadók 57 % - a válaszolt így, 37 % - uk, pedig „részben” ért egyet. Az egyet nem értők száma erre kérdésre is csekély számú. (összesen: 7%)
22
A terület fejlődése érdekében áldozatokat kell hoznia a lakóközösségnek.
Életkor
teljesen
részben
részben nem ért egyáltalán nem
egyetért
egyetért
egyet
ért egyet
Total
18-24
82,6%
13,2%
3,2%
1%
100,0%
25-39
72,2%
20,8%
6,4%
0,6%
100,0%
40-59
43,0%
54,8%
1,1%
1,1%
100,0%
60-
52,9%
38,5%
4,8%
3,7%
100,0%
Total
51,5%
42,5%
3,3%
2,7%
100,0%
A szennyvíz beruházási munkákkal járó kellemetlenségeket ellensúlyozza a fejlesztés végeredménye.
Életkor
teljesen
részben
részben nem ért egyáltalán nem
egyetért
egyetért
egyet
ért egyet
Total
18-24
66,7%
29,3%
2,2
1,8%
100,0%
25-39
71,2%
22,2%
5,6%
1%
100,0%
40-59
45,7%
46,7%
6,5%
1,1%
100,0%
60-
50,4%
43,2%
5,3%
1,1%
100,0%
Total
56,7%
36,7%
5,7%
1,0%
100,0%
23
Ha az előző kérdésre adott válaszokat megvizsgáljuk korosztályonként, akkor jól látjuk, hogy mindkét állítással a fiatalabb korosztályok értenek egyet, minél följebb haladunk koronként, annál kisebb ezen állítások elfogadása. Ez tehát jól mutatja, hogy a fiatalok, sokkal rugalmasabbak, könnyebben viselik a változásokat, az esetleg felmerülő kellemetlenségeket.
3. Összegzés A beruházással kapcsolatos általános tájékozottságról és az ahhoz való lakossági hozzáállásról a kutatás alapján a következő megállapításokat tehetjük: -
a lakosság döntő többsége hallott már arról, hogy az utcájukban kiépítik a szennyvízhálózatot (91%), legkevésbé a Vaskútiak informáltak, de az ott kapott eredmények is nagyon jónak mondhatóak (88%);
-
a válaszadók nagy része (85%) tudja, hogy a beruházás EU -s támogatással valósul meg;
-
nem tudja a megkérdezettek nagy százaléka, hogy mikor kezdődnek el a munkálatok (73%), települések szerint ebben a kérdésben a Bajaiak a legtájékozottabbak;
-
a beruházásról eddig kapott tájékoztatással a polgárok „többnyire elégedettek”;
-
az érintettek legnagyobb része (45%) a rákötés időpontjára és költségére (29%) kíváncsi;
-
a válaszadók túlnyomó többsége (67%) rá szeretne csatlakozni a szennyvízhálózatra;
-
„nagyon fontos” a beruházás a lakosság nagy része szerint (57%)
-
véleményük szerint a lakóközösségnek áldozatokat kell hozni a terület fejlődése érdekében (52%);
-
a megkérdezettek egyetértenek azzal a vélekedéssel is, hogy a beruházási munkákkal járó kellemetlenségeket ellensúlyozza a fejlesztés eredménye (57%);
24
25
