Csáktornya, 1894, májas 6-án. NYKLYEW IECJELENÖ TÁRSADALHf, ismkrktterjkztö k. Megjelenik heteaklat ^ynxerx vaaárnap

XI. évfolyam.

Csáktornya, 1894, májas 6-án

18.

szám

i

flMrkMsi«v*l irtekunl leh«t »U4«uap 11 to lft in ktafttt — A t»p BMlIeml riwUr« Tonstkoaé

XIMmIM 6r*ki Egész érre . . . Fél évre . . . Negyed érre . . Egyes n á m 10

» I n d « ktoUulny K a r * ! t a t

J Ó I U f aaatkassUJ MTirt 1

ktldaadl.

1 4 M . 8 frt . 1 flrt kr. w r

Kiadóhivatal l

Flaektl Fílöp könyvkertakodéM. a* «löfl«elWI dijak ^ " U hird.ti.4k,

MAGYAR és

nORVÁT

NYKLYEW IECJELENÖ TÁRSADALHf, iSMKRKTTERJKZtö k

tílMm

HETILAP.

Megjelenik heteaklat ^ynxerx vaaárnap. A .Muraközi tiszti önbegélyző szövetkezet«, a »Csáktornyái takarékpénztár«, a »Muraközi

m szioiilUtoik.

Közügyeink gyakorlati téren. Nálunk is, meg másutt is az az általános tapaszialat, hogy közélelünk kávéházi és malomalatti politikái tereferékben nyilvánul és sínylődik Közügyeink iránt nincs akkora érzék, mint kellene. Keleti fatalizmussal nézzük" a mint közállapotaink alakulnak, indulnak és elintéztetnek- Még átlag csak egy kis sereg ostromolja S Z Í V Ó S kitartással a közélet fórumát: az a kis sereg, melyet strébereknek, kapaszkodóknak nevez a közforgalom- Polgári önkénytes és ideális munkát alig kereshetünk, mert vagy a demagógiát szolgálják (persze szájjal) a t. szónok urak, vagy a saját érdekeiket Legtöbbször azonban semmit és senkit. És ez a baj. A közügy asztalánál határoznak rólunk nélkülünk, rendesen nem Ínyünkre. Ebből teremnek ki a kávéházi és malom alatti sérelmi viták és rekriminácziók. -

takarékpénztár« sat. biratalos közlönye.

nyos jussát törik- vagy szakad, de hűséggel gyakorolja, ugyanis, ha v á l a s z t á s van repertoáron. De mihelyest leszavazott, siet az első vonattal, vagy kocsiszerrel haza, a közügyeket pedig jobbára a legkétségbe ejtőbb közönyben tárgyalják le. Világos, hogy a mi zöld asztalainknál a polgári bizalom részeseinél, a nobile officiumok birtoklóinál, — a kötelességér zetnek emelkednie kell, mert az bizonyos, hogy érdeklődés ős munka nélkül nem valósulhatnak. Aztán az amerikias gondolkozásnak ideje kell, hogy kezdődjék. Hiszen eddig a zöld asztalnál jóformán mindég arra csu csosodott figyelmünk, miképen kellene valami humánus, fillantrophikus közczél valósítására kiadásainkat fokozni.

HlrdrfUak Mi« alfot*dUta*k t BadapaaUa: GoldUntw A, V. ia XokHdM B. ktrd. Írod Bfeabaai Bokal »k H., Dakaa M, Oppatlk A., Daiba 0. L ti tiralnil 4« JBanrfL

Brftnban: BUra M. _

\ NyiltUr

pitit tora 10 kr. j J ij"i

többnyire községi ingatlan- Egy külföldi ember minket községi közvagyonunk állása felől megkérdezve nem menne a fejébe, hogy mi minden közkiadásainkat pótadóval fedezzük. Mindenkinek, a ki aülylyal emelheti föl szavát a zöld asztalnál, a gyakorlati térre való átmeneteit kell erale* getnie. Elő kell készíteni a talajt a jövő* nek: a magas politika nem soká kivonul a megyei székházak, a gyüléstermekből. Meg. marad a reália munka Becsvágyó embernek ezért küzdeni méltó ambicsió, mert a ki reális sikereket mutat fel a köznek: az mindenkorra biztosította 'magának polgártársai becsülését. t

Különfélék.

De mindennek van hatéra: immár ~ £j*đr*. G r é i l ó Jánoz ál'ami nagyon itt az ideje, hogy községi és me- iskolai tanító, oki. tornatanár szerdán d. u. gyei kormányzatunkban a gyakorlati, hasz- 6 órakor esküdött örök hűséget Szy Lsura A duzzogó férfiú pedig a sérelmi vinos beruházások domináljanak. kisasszonynak, özv. Szy S&ndorné, Ugyvédnó táról arra a hamis következtetésre jut, Ugyan uraira ne néoztfhk mindent ke; kedves leányának Ciáktornyán. hogy a közügyet nem érdemes szolgálni, a hol ilyen képtelen határozatok terem- leli fatalizmussal. Tanuljunk az európai - g l ó r i á n napja Folyó hó 4Lén .Flónyugati nemzetektől, melyekkel szokás és rián napján, mely h városnak fogadalmi hetnek. 1 ' v igényekben assim lálódunk. Olt az önkor* Ünnepe, délelőtt 11 órakor ünnepélves Nagy igazságtalanság volna azt mon- mányzat nem lesatnyitásra és kimerítésre mise volt, melyre a Csáktornyái tűzoltódani, hogy a ki a polgári bizalom és meg törekszik: de a produkczió erősítésére, egyesület is testületileg kivonult« tiszteltetésnek ezt a nobile oíflciumát el- minden modern állam alsó önkormányzatai, fogadta : egyáltalában érzéketlen lenne. Szó a maguk helyi szükségleteit, melyek egyéb— ájns t i s i j i n m volt hü régi ne« sincs róla ! ként hasznot hajló beruházások, lefoglalja véhez. Reggel borús, nyomott idő járt esőVan az ö alkotmányos kötelességtelje- önmagának. Lóvasut, helyiérdekű vasút, zéssel. A kora reggeli kirándulástól teh&t sitésében egy időpont, melyben alkotmá közfürdő, tégla és egyéb gyár külföldön leg- mindenki tartózkodott. A« állomásunkról

ott látom as én aranyos Nellikémet, aki mint a (ónylö nap hintette el sugarait. N e 11 i : Maga meg otak ült velem szemben némán, egy szót sem szólt hozzám. K o r n é l : Eleinte nem volt bátorságom, mert bAjal lefegyvereztek. Másfél órai utazás után végre egy alagúthoz ériünk, olt bátorságot kaptam s bemutattam magamat. Irta: K ö v e e ^ y Albert. Nelli: (nevetve) Alagutnál mikor sötét volt. Személyek : Szalay Károly posta én táviróK o r n é l : Csak a maga szemei fénylőitek. liszt, Nellike fiatat leány a ki férjhez Baeretne Szerencsére a néni aludt és mire fölébredt... menni. N e 11 i : Maga beszélte el a dolgot. K o m e 11 Tehát ^ön csakugyan elutazik K o r n é h Mi alatt maga ellopta a sziNellike P V6QQ6(i N e l l i : Muszáj. A néni akarja. El kell kiN e l l i : (pajkosan) S a j n á l j a ? térnem a fürdőre. , K o r n é l : Ob, dehogy 1 Ha kettő volna azt K o r n é l ; D e h á t mi les* én velem. Kn is odaadnám. Hisa oly boldog vagyok. Szeretném kétségbe fogok esni . . . Megállítom a vasúti kikiáltani az egész v i l á g n a k : Nézzetek ide, itt órát, elibe állok a gözmasinának, ráfekszera a van végre egy posta-expeditor, a ki véletlenül •»suti cinekre. nem maga sikkasztott, hanem a kinek elsikkaszN e I l i , Majd felkel, ha fütyöl a vonat. tották a szivét. K o r n é l : O h ne gúnyolódjék. Tudja, hogy N e l l i : Igen I D e mit szól a bácsi ? Hisz én komolyan beszélek. Hát uiit csináljak én egyszer m á r megtagadta a kezemet 1

A Jmkh"lániája Süldőszerelmesek.

azalatt.

N e 11 i : Törjön. A törőké a menyeknek országa. K o r n é l : Hisz m á r egy év óla török s u»ég*em jutok be a menyorsiágba. N e 111: Már egy éve, hogy ismerjük egymást ? K o r n é l : Augusztus 14-én U m Üzenkét hónapja, Ugy emlékszem, mintha ma történt volna. Maga Tiszafüredről jött hasa • nénivel, én Poprádon ráálltam (öl. Belépek a kupéba a

K o r n é l : Megkérlek még egyszer, százszor, ezerszer, addig mig bele nem fogok unni és küzdeni, harozolni fogok, képes leszek mindenre. E l l o p o m a bácsi parókáját, (elpörkölöm a házát s az égbe nyúló lángnyelvek közepette vállaimon viszem ki as én drága Nellikémet egész az oltár zsámolyáig s ba egyszer össaeköt bennünket a pap, áldása... N e 11 i : H ó , hó, most most már más szisztéma járja : polgári házasság.

K o r n é l (ragyogó szemekkel): Még pedig kőtelező. Hidd Nellim, a valóra ébredünk. N e l l i : Adja Isten. K o r n é l : Hat év múlva I N e l l i : Hat év m ú l v a ? K o r n é l : Igen. Te akkorra egészen betanulsz a gazdasszonykodásba. Reggel fölkelek. Felhúzom a papucsomat. Magamra veszem a hálóköpenyegemet, a reggeli mellé ülünk. Te hozod a kávét. Négy darab czukrot teszel a csészébe« N e l l i : Csak hármat. K o r n é l : De én nagyon édesen szeretem, N e l l i : N o jól van legyen hát négy. Te. falánk I K o r n é l : A reggeli alatt fecsegünk, nevetgélünk, egyszerre csak észrevesszük, hogy az abroszon egy iekete folt van. N e 111 : A mit te csináltál. . K o r n é l : Dehogy, nem én, hanem Oyurioza. N e l l i : Mioeoda Qyurioza ? K o r n é l : H á t a ml Uyuriczánk ! N e l l i : (Eltakarva szemét.) Miket beszél I . . . K o r n é l : (lelkesülten) És délben ? Hazalövök a hivatalból. Kérdezem. Mit aszünk ebédre. N e l l i : Kelkáposztát. K o r n é l : Kelkáposztát. O h mily boldogság. N e l l i : Szereted ? K o r n é l : É n ?.'.. nem. N e l l i : H á t akor miért ö r t t a neki ? K o r n é l : Mert a Böske szereti.

induló vonatok a legszebb hónap eliő napján Ünnepi díszt öltöttek. A stájerből jövő több vonat gőzmozdonya meg volt koszorúzva, • teherszállító kocsik ős őrbódék felgalyazva. Az ukki vasút minden vonatán n e m z e t i sássiók lobogtak, zöld galyak s kosxoruk lógtak. g / a b b adományok Gáspárits-emlékoszlopára. A lefolyt héten ismét IS írt küldetett be a Gáspárits emlékoszlop czéljaira. Adakoztak: Handler Károly zalaegerszegi polgár, volt nemzetőr kapitány és Gáspárits iskolatársa s barátja 10 irtot, Terbócz István min. osztály tanácsos 2 irtot és Ziegler Kálmán kir. közjegyző 1 frtot. Ezen ujabb adományokkal együtt a lapunk szerkesztője által kezelt s a Muraközi Takarékpénztárban elhelyezett tőke a mult évi kamatokkal együtt 168 frt 7 krt. tesz ki, a mihez fognak járulni még a jau.juliusi kamatok. g a r a n t m u l a t t i g . A ceáktornyai nőegylet e hó 8-án választmányi gyűlés* tartott, melyen elhatároztatott, hogy az egyesület jun. 2-án jótékonyczélu tavaszi mulatságot rendez« A mulatság a tanitó képző-intézet tornacsarnokában íog megtartatni. Lesznek étel elárusító bazárok, zene, táncz sat. Italokról vendéglős fog gondoskodni A mulatság iránt általános az érdeklődés.

kisebbedik. A felírás 75 cm. megfelelő helyen lesz. A csáktornyai bizottság egyik tagja személyesen tette magát érintkezésbe az obeliszk tervezőjével, a ki bemtalta a készítendő obeliszk anyagát és alakját természetben. Az obeliszk ugy anyagára, mint alakjára nézve díszére fog válni Perlak piaczának. Az obeiiszken eszközlendő dombormű faragását maga a tervező Tersztenyák ur fogja eszközölni, a ki teljes ambxzióval igéri, hogy~megfelel a belé helyezendő bizalomnak. — Statisztika. A lefolyt félévben a Csáktornyái járásban született 790, meghalt 768 egyén; szaporodás 22. A perlaki járásban született 970, meghalt 657 ; szaporodás 318. A lendvai járásban született 1006, meghalt 789 ; szaporodás 217. A letenyei járásban született 694, meghalt 486; szaporodás 208. Feltüuő a Csáktornyái járásban a halálozások nagy száma és az egészségügyi viszonyok hanyatlása, a mire alispán ur is felhívta jelentésébe a megye törvényhatóságának figyelmét. A Csáktornyái járás mindig a legegészségesebb vidékek közé tartozott Jó volna az okokat kutatni a társadalmi uton is tenui valamit a meglevő baj ellen. A hivatalos közegektől pedig kérünk móg erélyesebb intézkedéseket!

sz. gyorsított vígyesvonathoz közvetlen csatlakozás van. Csáktornyáról Nagy-Kanizsáig kötlekedő vegyesvonat is gyorsittatott ós változást szenvedett. Ugyanis; Csáktornyáról iudul reggel 5 óra 62 perczkor, Mura-Királyról 6 óra 33 perczkor, Kotorbóí 7 óra 8 perozkor, Kanizsára ér 7 óra 59 perczkor. (Kanizsáról Budapestifelé folytatva 10 órakor indul a vegycsvonat). A vegyes vonat Kanizsáról Csáktornyára indul d. u 6 óra 50 perczkor, Kotorban van 8 óra 2 porcakor, Mura-Királyon 8 óra 42 perozkor, Csáktornyán 9 óra 82 peroakor. (Euuek a vonatnak a Budapestről jövő vegyes vonattal nincs összeköttetése.) A csáktornyai menetrend lapunk más helyén is látható I

— M'ÍY' 1 Mnk. A zalamegyi gazd. egyesületnek 8000' frtot adott a föídrniv. ministerium, hogy azon tenyészbikákat „ vásáro'jon s a filloxera által sújtott községek közt ingyen vagy 2 0 - 2 5 % enengedéasel ossza szét. Az egyesület mozgalmat inditott meg a gyümölcsbor széles kötü készítése érdekében. — Keszth e l y e n jul. 1—8 qapjain az ipartestü. let munkakiáHitá^t rendez. Ugyanott az iparos ifjak önképző kört alakítottak. Elnöko U lmann Jákó — Tapolczán Szentmiklós^y Gyula főszolgabíró 10 évi hivataloskodásának jubileumát ülte meg a járás jogyzŐi kara. - B a l a t o n József plébánost a szombathelyi püspök apáttá be nedikálta. — A k e s z t h e l y i , t a k a r é k p é n z t á r alaptőkéjét 45,000 frtra emelte föl. /

— sok tsöxis k ö n t k i t u e n y t A drá4 QatpárlU.tmlekosilop Ügye a megva- vai kompközlekedés a magas vízállás miatt lósulás felé közeledik. A közel napokban fönnakadt; kedden a ludbregi országos fogja n^gát a csáktornyai gyüjtőbízottság vásárra induló mesteremberek nem kelhetnéhány tagja érintkezésbe tenni a perla- tek át a Dráván és vissza kellett térkiakkal, hogy a Csáktornyán ős Perlakon niük. A Mura is szerfölött kiáradt; a mura— &asal h t i i k M á r i a V a l é r i a összegyűjtött s elhelyezett adományok szerdahelyi hidat megrongálta, Kotort é» Légrádot veBzély fenyegdi. főherczegnőnek a mult héten született meg összegét megállapíthassa s az emlékoszlop harmadik fia; a legifjabb főherozeg kereszelkészítésével a vállalkozót Megbízhassa. — dili vasat meniirendjt. A Déli telője tegnap volt. — A h o r v á t tartóAz emlékoszlop elkészítésére Tersztenyák, Vaspálya Társaság üzemében levő vonalo perlaki születésű nagy-kanizsai kőfaragó kon május 1-én n^ári menetrend lépett életbe mánygyülés tagjai május 19-ikén külön — A g eadott be egy megfelelőnek látszó tervet. a következő fontosabb újításokkal: A bu- vonattal Budapestre utaznak járvány a tiszántúli Tersztenyák terve márvány obeliszk, elő dapest-pragerhofi vonalon a Budapest és r i n c - s a g y l o b megyékben folyton terjed. — A m i 1 1 elapján kard, kereszt, olaj- és cserág cso Kanizsa közt forgalomban levő 2 i 5. és portositvánnyal, mely jelvény mint dom 216. 6z vegyes vonatok lényegesen gyor n i ú m i ünnepségek alkalmával népszámbormü faragtatik ki. Az obeliszk ruszkiterai sitva lettek és ped g a 215. számú vonal lálás is losz — Egy p o z s o n y i venfehér márványból készíttetnék. Az obeliszk indul Budapestről 2 ó. 25 perczkor délután, déglőben ^chlesinger Áron nevű bpesti terméskő szikla alakú alapon nyugodnék. érkezik Kanizsára 8 óra 44 perozkor este fiatal ember nagy társaság jelenlétében, zeneszó mellett lőtte magát agyon. — -Magassága mintegy három méter; az alap az ellenkező irányban a 216 szAmu A z a l f ö l d i szooziális mozgalmak után szélessége l méter, amely szélesség az vonat iudul Kanizsáról 10 órakor délelőtt, obeliezk magassága irányában arányosan érkezik Budapestre 4 óra 31 perozkor májúi elsejére ujabb zavargásoktól tartottak, de ok nélkül- — Horvátországdélután. Ezen gyorsitott vegyes vonatoknál, b a n Jellaohich szobrát, Petrinye mellett melyek a nyaralásra oly fontos Balaton teljesen ezétrombolták. — A k o l e r a a vidéket A fő ós székvárossal nagyon elő külföldön már megkezdte rettenetes körN e 11 i : Micsoda Böske. •S K o r n é 1: Hát a mi Böskénk. nyö8en kötik össze, a mérsékelt menetille út á', Galicziában már több halálozás N e 11 i : Már megint ? (ékek továbbra ia érvó >yben maradnak. A volt. — K a l i n a Ferenoz bpesti pénztá K o r n é l : 1>« hísi az hat év múlva less 1 ... Éh este ? Hazajövök. Mondom: kát jegyet 207-ik számú személyvonat csak 20 perez- ros 8000 frtot sikkasztott; körözik. — csel korábban, azaz 9 óra 25 perczkor indul F ő t é r dunamelletti községben a vízihoztam a nemsetibe. N e I l i : De ha ön a népszínházba »sere- Budapestről s ezen vonatnak Csáktornyán malom kerekei egy uri ember holttestét tek járni. közvetlen csatlakozása van a Magy. Kir. fogták föl; az öngyilkosban llalm nevű K o r n é l : S a j n á l o m ! A jegy ^ már meg államvasutak Boba és Kis-Czell felé közlekétszeres gyilkost ismerték föl. — A z van. Vedd fel a foullord-ruhádat. kedő személyvonatához. A 208. »zárna szeá l l a t k e r t b e n a sudániak karavánja N el 1 i : Nem vessem. K o r n é l : (tll*e»en) D e ha parancsolom. mélyvonat mely Csáktornyáról este 10 óra ós rögtönözött kis városa már látható. — 7 pereikor indul, reggel korábban, vagyis Tizenöt tagu tolvajbandát itólt el 8 - 4 évi N e 111: Akkor sem. K o r n é l : Ne vigv a végletekre, assiony I 6 óra 29 perczkor érkezik Budapestre 8 ennél kevesebb fegyházra a budapesti N e 11 i : Te pedig ne erőszakoskodjál. 219. számú vegyes vonat, mely junius Ló törvényszék, 12—15 éves kitanult tolvaK o r n é l : Sajátságosnak találom mindég 1-től szeptember hó 15-ig közlekedik, 3 jokat. és mindég ast a népsxio h á i a t . Talán ax udóra 10 perez helyett már 11 óra 5 perczvarlókért van ex, mi ? N e 11 i : Ex o^éltatlansái uram. Talán öa kor indul Budapestről és 3 ó 10 perczkor — tlső p t r m i t i r f s Időszaka küszöadott a nemxeliben légyottot ? **»* érkezik Székes-Fehérvárra, Sió/okról Bu. bén nem győzzük szőlőgazdáinkat eléggé K o r n é l : Utoljára kérdem, akar-e velem dapestre közlekedő 212. számú nyári szesürgősen figyelmeztetni, hogy a permete jönni? mélyvonat lényegtelen módosítást szenved ; zést( melyet különben a magas minisztéN e II i ; Önnel, Boba I K o r n é l : Akkor el fogunk válni. A gyer- indulás Siófokról 8 óra 15 perczkor este, rium már kötelezőleg is elrendelt, kellő érkezés 10 óra 55 perczkor este A nagy- időben foganatosítani el ne mulasszák, mert mekeket magammal viszem. N e I l i : Ho, hó a gyermekek az enyémek. kanizsai barcsi vonalon N.-Kanizsával elő csak ekként vehetik elejét a veszedelmes K o r n é l : A fiu as apáé. nyösebb össeköttetés létesítése végett Barcs- szőlőragály, a peronospora terjedésének. A N e 1 l i : A leány ax anyáé. tól Nagy Kanizsáig egy uj 926. sz vegyes permetezők beszerzése dolgában jó lesz K o r n é l t Nekem miodkettö kell. vonat hozatott forgalomba. Indulás Barcs ól óvatosnak lenni, mert sok rossz permetezőt K e l III Nekem is. 6 óra 80 perczkor reggel, indulás Zákány kínálnak mostanában mindenfelé. Mellesleg K o r n é l * (Dühösen) Assxonyom ! ból 8 óra 41 perczkor d. e., érkezés Ka emiitjük fe', hogy a jó permetezők közt a N • 11 i : (Dühösen) Uram I Egy darabig farkassxemet néznek, axután nizsára 9 óra 40 perczkor délelőtt, hol legjobbnak találtuk a Mauthner budapesti K o r n é l 1 Oh mily boldogság. így foguhk ezen vonatnak a Budapestre közlekedő 216. magkereskedő „Unioiutn" nevű permetező* élni hat éy után. (Megcsókolják egjrmásf.)

lét, mely igen könnyen jár, kitűnően permetez, solm el nem romlik és a mellett a legolcsóbb is, a mennyiben az egész per. metezőnek ára 14 frt 75. — M b i u t t a gjrtrtyabél mosására, Mint hogy azt tapasztalták, hogy a gyertya szabályszerű égését előmozdítjuk, ha a belek lehetőleg jól megtisztíttatnak és az ásványi anyagoktól mentessé tétetnek, azt ajánljuk a gyertyagyártóknak, hogy a beleket a mártást megelőzőleg destillált vízben, mely 1—-2 száza'ékos erejű ammoniakfolyadókkal alkalizálva van, azután higitott salétromsavban, mely mintegy 10 p /. coneentrált savat tartalmaz, és erre ismételten destilált vízben mossák meg. — „ t f a l k á n * lámpa/őiö (Seelig rendszere). Seelig C.-töl egy uj lámpafőzőt gyárt ós hozott forgalomba Dopler és társa mtlncheni czég. A nevezett készülék leírására vonatkozólag csak annak sokoldalú hass nálhátóságára szorítkozunk. A lámpafőzőt ugy asztali-, mint függőlámpákon is lehet alkalmazni, mely utóbbi esetben a főzőlapot toldalékai segélyével a lánoztagokba kell tűzni. A lámpafőzőve), mely a konyhában, lakásban és laboratóriumban egyaránt jól használható, a lámpáknak eddig teljesen használat nélküli fUtőereje a legnagyobb mértékben értékesíttetik és egyúttal világító erejük gyarapittatik, mint hogy a főzőlap alsó oldala mintegy reflektor gyanánt szolgál. Minden veszély, füst, korom vagy szag teljesen ki van zárva. A A lámpafőző szilárd, de csinos és szétszedhető állvány, ruely minden álló és függőlámpáson azonnal használható főzésre, sütésre, melegítésre, pirításra, puhitásra, vasalásra valamint folyadékok elpárologtatására és kitűnően inhaUálásra. g o g f ktll b i / Ő v ú ? Ez a kérdés foglalkoztatja a jó gazdasszonyokat, mikor a gyümölcsérés ideje következik be. Mert a jó gazdasszony eleségtáráról a hosszú téli időre jó előre szokott gondoskodni. Erre a kérdésre legjobban felel meg Erzsi néni ; Hogy' kell befőzni? czimü a befőttek készítéséről szóló könyve, mely május 1-én most már 3-ik bővített kiadás ban fog megjelenni. A könyv közel 400 reczipét tartalmaz és ára csinos kötésben 1 frt lesz. Megrendelhető Lévai Mór könyvnyomdájában Ungvárt, valamint minden hiteles könyvkereskedésben

C

S

A

R

N

O

K

.

01), mint • > . Oh, mint csalódtam, mint csalódtam, Hogy tudok bizni, küzdeni, Szerelmed szép, jó tervemet, mind A biztos czélra vezeti I Nincs lehetetlenség, nincsen álom Mint el ne érnék általad, Hisz' dicsőségem, büszkeségem Te vagy egyedül, egy magad . . . . Oh, mint csa'ódtam, mint csalódtam, Mily gyenge vagyok, most tudom ; Gyors szakitásod, rászedésed, egAliit im, a félúton. 9 hogy nem czélom, sem erőm nincs : Nagy gyötrelemmel érezem, Mit egy fabábot; p o r s z e m e c s k é t , Ugy buktat el balvógzetem. Oh, mint csalódtam, mint csalódtam, Hogy tudok bizni, küzdeni 1

Lelkemet, hogy magamra hagytál, Az árny is megremegteti ; Most .nár jövőm nincs, hitem eltűnt, Életem képe oly komor, Mint azé a rózsalevélé, Melyet a vihar elsodor I . . . D u r a

Máté.

Ha ón volnék tavasz. (Anyámnak.)

>

Kertté varázsolnám Egész életedet; S abban fülemile Zengne bűv-óneket : Ha én volnék tavasz, Kertedben gyönyörű Virágok nyílnának; S azokon aranyos Lepkék szállanának: Ha én volnék tavasz. Abban éltetőleg Tiszta lóg lebegne ; S ahhoz balzsamgazdag Illat-ár terjedne: Ha én volnék tavasz. Zöldelnének ékes Lombtól fák óí bokrok; B azokon csengnének Vig madárcsoportok: Ha én volnék tavasz. Há felhőtlen égnek Mosolyogna képe , S ragyogna a napnak Büvüsbájo* fénye : Ha én volnék tavasz. Keitté varázsolnám Egész életedet ; S nem hagynám el soha Tündérszép kertedet: Ha én volnék tavasz. V&ros8y

— Bizony, borzasztó kérem, a azok a lányok mivelnek az utczán-

mit

— Nos, mit művelnek ? — Hát mosolyognak a férfiakra. — És ezért haragszik maga rájuk ? Elpirul nagyon a csepp asszony s lesüti szemeit mélyen a földre. — Mert . . . . mert hát ugy venni, hogy a z é n u r a m r a i a sj> 1 y o g n a k.

tessék mo-

A biró nevet, a pauaszos menyecske kitámolyog s keserű érzések támadnak nyughatatlan szivében, hogy miért is nem lehet megtiltani a virágnak a nyiláat, lep* kének a repülést? . . . .

A visszavont panasz. — Ehun — e l — mondja Demeter a biró előtt, • egy folytonosság hiányban szenvedő orrszerü daganat felé bök mutató ujjával— Mi az? - kérdi a biró. — E z ? — mondja Demeter — Hát az Orrom a kit beütött az a koma a tegnap, vagy mi. — É n ? — szól a mellett« áUó subái. — No hát. — Ejnye sógor, hát nem kend verte be az fejemet? ~ Hát nem hát J ó is vóna I — Hát ki ? — Hát mit tudom é n ? Be vót kend rúgva. — Ahán l — mondja a koma, eszmélkedvén az italközi ügyek tárgyaláBa közben a múltra. — Hát emel kend panaszt, aógor? — Hát kend ? — Dehogy, nem ón I — No hát én se. S szépen kiballagnak a törvénytudó szobá|ából, bizonyítva, hogy mégis van igazság a földOu.

Mihály.

Szerk. üzenetek, i

Panasz a lányokra. Csinos, sötét szemű, piros ajkú aszszonyka lép be a biró ur komor szobájába s kedves halovány arczárói leri a nagy szomorúság, valami mélységes bánat a mi oda fészkelte magát a pruszl'k alá, hogy két ragyogó könnyet sajtoljon a sötét szempillák közé Nagy Borja van szörnyen. A birót zavarba hozza könnyeivel, azzal a nagy, komló fekete hajával, mely oda hull egészen fehér homlokára.Q — Nos, mi járatban van, asszonyom ?

— i i a j a ü . ö r ü l ü n k , hogy mint írja : „rógi ismerősét ós szülőföldje hírmondóját* a „Murak ö z t " kedvesen fogadja s a megérkezését alig várja. így van ax ember, ha a sora t á v o l tartja a kedves otthontól. A „szülőföldem szép h a t á r a " reminiüoentiai más földiekben is hasonló érzelmeket gerjesztenek. S nekünk a kik itthon vagyunk, ö r ö m ü n k r e szolgál, hogy lapunk á l t a l ebben az irányban szolgálatot t e h e t ü n k . A küldeményt köszönöm I A vendekről írtakat is élvezettel olvastam. Ü d v ö z l e t 1 — S z i g e t v a r . Ismeretlen. A közleményt kössönöm I Szép, hogy nem felejtkezik meg a muraközi népről. Bárosak m i n d e n k i ugy lenne 1 Maga a szerkesztő os-k egy ember s csakis masok segítségével fopes a lap czéljait előbbre víudí. Szíves igéretét köszíiuattel fogadom t Horvát közleményt kérek i n k á b b , mert magyar m u n katársunk j o b b a n akad.

— H t r i d ó . K . és IP. Nem tudom kiA csepp asszonyka megremeg a hivenni levelükből, hogy mit csináljak a beküldött vatalos hangra s mig piczike, patyolat Értesítő s védlevéllel* s az emiitelt esernyővel ? kendőjével letörli a gördülő könyeket, A szölöváltsagrél szóló magyarázatot köszönetakadozva mondja: tel várom. — Hát van két szép, nagyon s z é p l e á n y . Reggeltől — napestig repkednek az utczán s aztán aztán mosolyognak. 4 — Igazán borzasztói - feleli a biró s egy csomó sárga, poros aktát tesz az aroza elé hogy a szégyenlős asszony ne lássa nevetését.

— javítást hetjük.

Csáktornya. S. kell , ^ k ö z ö l n ü n k ,

L . A versen előbb csak a k k o r közöl-

FELELŐS SZERKESZTŐ H A R G I T A I

J O Z S Ü t f T

XI,

Vu

tečaj

Čakovcu,

1894. 6-ga

majuša.

Broj. 18.

.1 •

t — i . . .

l'r«(lpl»(u« * ceu« Je:

8 a radnikom moil j« ••tki đu govoriti m«d 11 i li *nrow. — RT* pošiljk« tiioć« M ndrftfj* NOriaak, »aj M pollljaju na ima Hariltal laiefa urednika n Ćakorac. XxdfttolJatVtf > Kantara fiaobal Plllpova kam n prodplata I obmane polilj^jn.

fojođlul,broji kottája 10 fcr. Obmana M pol« pogodbo 1 fal raínnaja.

q n h o r v á t i k o r I | m a K ) a r s k o m j e s l k n izlazeél đ r u ž t v e n l z n a n s t v e n i I p o v n ž l j l v l itat * a tTzleuzJ. j o d e r O c r a t 1 t o : v u s v a k u nedelfra.. t —

i

nii • m

i i

i

m i l i n i i • ! 11 - f ^ — - -

4 frt 2 frt 1 frt

Na celo leto . Na pol leta . Na őetvert leta

^^ao&jmMmmmmmmmmmmmmmwmKrnmem^'t^tm^mmamtmmmmtmm^t^^^'^^mmmmmmmmmmmmBmmmmm^^m'

pnb,^

- r r a a t *mammmmmmMsmamMmmmnmmt^mmmarnmmm0Xzzc^\.i~ " " ^ ' - ^ ^ w a M a w a M M i M a i a M r

VBMBMMa

Službeni glasnik: ,.Međimurskoga podpomagajučega Činovničkoga družlvt, C C.nkovećke Spnrkasse", „Mftdjimurake sparknsse". i t. d.

u .~

Zdrávoslovje.

vsih drugih naravnih ili umjetnih pitvinah je pogibelj* da se sokovi stranimi ökodlji vimi stvarmi poméSaju. Voda mora da Ali čovčk ne mora samo jesti nego i bude friftka, prez farbe, prez teka ; ali p i t i ; on gubi neprestanim izlučivanjem: nevalja nigdar piti mrzle vode kad smo znojem, mokročom (scalinom) stolikom itd vrući. vnogo vlage, a ovu mora opet nadomestiti. X I zato treba, da pijemo,'da se jestvine vu A k o vnogo vode na jedan put pijemo. želudcu raztapaju i da se krvi dosta tekuodviSe se znojimo i oslabimo. .Dobro je ćine dovadja. I m a ljudi, koji nepače odutakaj kad se pije voda tulikajJe gibati se čavaju se piti. Pri ovih ljudi jela se jako (kretati se), ar ono drugač rashladi i slabi. teško rastapaju, sokovi su gusti i oStri, Dobro je, da se navčiš na večer prvlje odlučivanja i izlučivanja neuredna su, zbog nego legne«, popiti kupicu vode, ar pospjetoga nastaja vsake tele betegi : betegi šuje drugo julro lehku stolicu jetra, hipohondrija itd. Pred jelom, pri Vu predelih, gde nejma dosta vode, jelu i odmah posije njega, nevalja vnogo dob o je piti i pivo, ali ovo nesmije da piti, ar tim se želudaflni sok odviáe raz* bode premlado, a ni prejako, jer jako pivo redjuje i probavu oteščava. N u slobodno odviflé tira krv vu glavu. Debeli ljudi, koje med vsakim jelom malo vina ili piva jim krv pomali i mlitavo obtife tčlom, piti. nesmeju pivo piti. Koliko čovčk vsaki dan treba da pije* I mljeko je jako zdravo pilo, ono né ovisi kod vsakoga od posebnih uvjeta samo da žedju gasi, nego i hrani. Mljeko (pogodbe). Več slara regula veli : nepij prvje, nego si žedjeri, i samo toliko, koliko je v u obče jedno od najnaravskeöih i najti je potrebno, da 2edju vgasiš. Odo odviše priprosteöih i najleže probavljivih hranilah. pije, tomu bivaju i sokovi vide vodeni a O n o télo jači, ali ga nepodratuje. vutroba omlitavi, šeludačni sok tak ae Osobito déci mljeko Jako godi, ter se razredjuje, da probavnu moć sasvim gubi. more friiko ili kuhauo, si cukorom ili prez O n d a se 2eludeo neumjern'm pilom jako njega piti. razširi, nemare viče dobro, da se steže, ter Kuhano mljeko neokisili se tak hitro, po tom nemore ni mekinično na jela devu lovati. a to je zrok slaboj probavi. Prvlje kak nekuhano, ter pokehdob nejma ujem ugljišne kiseline, nismo od njega ili kesnefte zbete?a vsaki pijanec od vodenoga betega ili od drugih betegov, kojim naduti Ali i nekuhano mleko i m a dobrih svojstva : le2e r.e probavlja, ter ima vnogo je zrok poreme&enje trbušnih organa. balzamičnih delov, kojih neima vu kuha Najbolfla pitvina je voda. Gotovo pri noćna* Kisela i kuhana pila nevalja skupa

ZABAVA.

sa mlekom piti. Mljeko negodi hipohod* rom, on'm koji vnogo alkoholićoog pila piju, ter mi strukovnim ljudem, koji vnogo sediju. Toplo mljeko izpod krave i španoiranje ua frižkom zraku v i a k o m u godi. J a k o zdrava pila jesu osobito po ljetu: kiselo mljeko i frižke stepke. A k o topla pila vsaki dan pije*, omlitavili ti budu miéice i Vlakna, cftlo tčlo ti se slabi, ter budeš zagod star. K a v a neákodi zdravim ljudem, koji su so nft nj a privčili, samo nesme biti ni preslaba niti prejaka. N u ljudi, kojim krv rado navali vu glavu i dčca bolje budu činili, ako ju nepiju. Vnogo gorje od kave deluje čaj, osobito ako ga vsaki dan p i j e š ; on bn narkotično deluje, ter slabi žedulec i prčći probavu.; L;udi, koji piju čaj, ponajviše boluju od betega trbuha. A k o se je gdo tak navčil na čaj, dci*fca se odevčiti nemre, nek barem nepije zelenoga kinezkoga, nego črni ruski čaj (teh); ter nek nepuSCa vodu tak dugo na listju, dok ova počrni. Najvige moramo pazljivi biti, kad pijemo alkoholična pila; ona bo krv raz« draiuju, ter ako ih odviše pijemo fondaju naše sile. Zganica nije niti potrebna, niti hasnövila za život. Žganica Škodi zdravju i slabi pamet, kotrigi pofneju drhtati O n a slabi probavu, tak ti se neraći jesti. I m a doduše ljudi, koji su oslarili pijuć tganicu ; nu to

mi s moj'm čunom idemo samo jednako i tak tisne u morje, a ja sera baš došel, kad sera sa jednu vara jošče pred nju dojdemo, tara ju več daleko u morju videl, gde s mojom se samo zgrabite za vužo, koje iz ladje visi pttljagom put Englezke Jadi i. K a j sem anda i po njem oplazite gore na paluba. — Ho- bil čineći? — Odlučim se hitro te skočim čete ? • ovak oblečoni u morje i plivam za ladjum, Plivač. „ H o č a ! " odgovori dijak, plati jedan do- dok sara ju sretno dostigol i sad sam eto ves Nekoj visokih tkolah dijak imal se je lar ladvara, skoči a njegovu ladjicu a ov moker kak mid.« Svi ga začudjeni nad njegovom viešlinom iz Calais u Eoglezka po morju prepelati. odtisne od brega, I zbilja kak je ladvar rekel, tak je bilo. Velika ladja morala je u plivanju, poslušajo, a jedan Englez, koj se On dojde k-ladjostaji, prtljaga na ladja, kupi voznu karta za se te otide, jer je jofi krniiti, a on je svojom ladjicum još pred je takodjer med putnici na ladji nahadjal, dobta vriemena bilo dok se ladja gene, malo si oja došel, da ja je joi nekoliko minutah moral pristupi k-njemu, prime ga za rame te mu okolica Vazgledati. Raigledavajuči sve kaj ga čekati. Iza toga je već i večer zastal, pak reče: „Ako hočete, vi morete pri men], kad je zanimalo, a nepazeći na vnro) dojde k ladjo- kad je dijak iz barkice a morje skočil te se dojdemo va Englezka, liepa dama novac zaslustaji, kad je več daleko u'morju bilo na patu o ladji za vole zgrabil i gore palubu doplazil, titi a dielo nebudete imali baá nikakovo. Vi Eoglezku. Ladja je dodale z-očmi mogel nitko iz ladje u tmici nije videl barkica u pojdete z-raenora u moju kuču, onde budete videti, ali kaj basni, kad po morja nije moči kojoj se dijak dopola), samo sa na jedan krat imali stan i koštu, kočiju s-konji na razpolabiežftti za njom. Bil je a velikoj nepriliki, videli dijaka, koj nije bil na ladji, kad je ganje, u kojoj se morete na šetnju vozili, jer njegova prtljaga bi a je na ladji te je ona od ladjostaje, odhadjala, a sad tu ves kad volja, k-tomu na miesec 600 dolarah plaće, tak dugo moj plan dobro izpadne, a bez njega n Eoglezka putovala, dočim je moker na palubi (Verdack) stoji se saái. opet vozna karta samo za ova valjala, ako Svi ga obkole te znatikeljni pitaju, ođ- na koncu, kad budete od mene odbadjali, ba sad na dragoj hotél se a Englezka vozit', kud i kada je došel na ladju ? — O n pak dobijete na put još 1000 dolara, (jedan doiar ima na£e 2 frt) Jeli bočete moju ponudu bade moral po dragi krat za skape novce im odgovori: karta kupiti, „ J a sam na váccacije odlučil u London prim'ti Ovakse na obali toieči, dojde ma Jeden oditi te sam došel u Oalais, da se u Englezku „Hoću I" — odgovori dijak — I sad ladjar na proti te m« reče: »Za jeden do- po morju odpelam, ali kad sam već svoju je bil Eoglezov, koj ga je odmah dal, otrde lar vis ja odpelam do vale ladje, koja prtljagu na ladju preda) i vozna karta si onde na ladji već, po gospodaki dvoriti. Kad je eno onde u moru-, jer ona mora onda kupil, otiflel sem na šetnju, medjutim je je ladjo prispiela a Eoglezka, odpela Eoglez radi plitkog morja daleko okolo krotiti, p dofllo vrieme za Odlazak ladje i ona se od- dijaka u svoju palaču, koja b'la tak elegaatia m

nije dokaz, d t žganioa nelkodi, jer sigurno bi bili joi vekftu starost dočekali, da nisu žganicu pili. Cukor i mirodije ponekaj oslabe lestinu ajkohola, ali su ipak likeri Škodljivo pilo.

gda gda ognjom, a vusta odavaju nznljanose drhtavim smčžkom. Pisec veli o njem; slat« li so čovčk sa ministrovimi uazori, ili ne, priznati mu mora, da su to nazori neodvisna, svojom glavom mislečega i ovjerenoga mota. Odlučnost i sigurnost njegova sada odaje muža, koji je ne samo kakti magnat i £ i l ' pomno odgojenje, već se obrazoval za dale* kovidna "državnika s obilnim izprobaojem i visokimi navuki.

orsačkomu spraiišću račun o svom delovanja, vsaki pot razlaže, zakaj je ovo ili ono vČiull, a za kaj je koje kaj drugo, kaj niu se preporučilo bilo hitit iz pameti tli zakaj toga nije naogel speljati. Vsako njegovo obećanje je veksl, koj mora da je do termiaa Isplaćen. P a komaj rődko o be čaje, pak se tim Ijape lufti od ostalih drftavnikab, koji kaj lesa obričeja, a nikaj nevčine. Njegova je röé sveta i kaj jo obrekel, to je reket bi gotova stvar.

A k o pijemo mertučljivo vino razveselilo nas bude i jačiti n a m tčlo. A k o pak prekomerno pijemo ili do pijanstva, mesto da nas jafli, slabi n a s ; veselost preobraća vu nujnost. K a j je človek mlajši, to menje tréba ovoga podraiujućega sredstva; nu Več kod prvoga njegvoga govora vsaki starim ljudem jako hasni, ako ga mer je bil o njem na čisto, ter se blafao motJeden novinar, koji je {fano negda delal, tućljivo pijeju onda vu istinu izpunjuje svoj renje ovoga muža prometnulo vu podpuno obrnul se na njega sa molbom za podporo. cilj} najmre razveseli i jači, simpatiju, Već ona usrdna pohvala, kdju je On je hotel pomoči; ali nije imet va t i ) cilj izrekel o svom prediastniko, pokaza, koliko vile od 80 for. T o je doziiačil, a v a pla(Drugi put dalje.) ovaj mol plemenito misli, a čednost njegova tnenoj odluki, kojom se Ima! molitelj o podpori najde izraza yn Obećanja, da bode stnptl obavčititi, napisat je sastavljač va mlottUrstva njegovim tragom. Niguo u . L r ' e porekel primetbo, da molitelj more raćanati ü t obilrekel je jednom ptilikom — d . je uspomena nega podpora iz proračuna za budoće ljeto. Grot Albin Csílky, • pokojnoga baruna Ečtvčla i Augusta Treforta Minister je ztfpoveđ*?. da se U primetba osigurana od omalovaije, ar je najvekši dél izojitavi; ar bi moglo zgoditi, da i opet magjarski miuister za bogoštovlje i nastavu. deneflnje magjarske prosvjete delo ove dvojice. nebode penez vtn kasi, kad bode ovaj Čovčk, . —\ Ovih j e dnevo'r iziőla na raogjarskom Prvi je stvorit svojom postojanom delavnost- iskal jpodpora. \ jeziku knjitica ministerijalnoga tajnika Viktora jam okvir (rame), vu kojem vezda delamo. Grof Csáky )e sam razam i zdrav sad. Molnara, vu kojoj ima obdiren životopis Najprvlje trebalo je stvoriti fundament, a to je včinil Ečtvčs svojim idealizmom ; onda On vsaka stvar razmiftlja soho i hladno i vezdašnjega magjarskoga magjarskoga ministra je trebalo naglo dalje graditi, a to je mogel neda se nigdar svladati fantasiji, koja stvara grofa Csákya, a iz nje izvadili su političke Trefort svojom neumornom odvaflnostjum. prikaze i kvari sad Graf Csáky toliko obuznovine najznačajnijih crtah iz života ovoga Vezda pako tréba Čvrstih odredbah, a kojih dava čuvstvo, da g« neoatavlja trésen sad ni jako vućenoga muža i odreiitoga ministra. Te su crte takove, da zanimaju vsakog ob- neznam, hoće li mi pojti ta rukom, no ja onda, kad sudi o nezahvalnosti ili zbáatdvanju, kaj je samomu njemu izkazana ili vČInjena. razovanog čovč'ca, pak bi ga zanimale i onda, hoća pokadati. Vsaku svoju neVigodnost tolnači kakti posda je grof Osáky minister kojega god orsaga. Jenkrat ja jeden ablogat, da obrani sbog Od tud nade uvjerenje, da budemo ovim onih smutnjah, kaj ih je rodila naredba o ljedica čovččje slabosti, a uklanja (vugiblje) kratkim izvatkom iz Molnarove knjižcc vgo- prekraćivanja (tojest, da je dušobrižnik dožen se sam vsakoj slabosti Lak nigdo dragi. A r dili svojim ćitalcem, prez razlike,, da li dru- podati duflobrižalku včre kerđteiiikove izvod ne déla nikaj, o Čem nijo zrelo r a z M ž l ^ l , gać pristaju póleg cilja, k< jim ide grof Csáky, iz matice) ter rekel, da je tu naredbu stoga je glavni biljeg njegova bića odloćnoot ili su njegovi protivniki. 0 grcfu Albinu minister nasledil po svom predSastniku. N o i temeljitost- On razpltava vlaku osnov«, Csékyu i vu domovini samoj se malo čulo i grof Csáky se stal i izjavil, da je ovo vsaka namjera prvlje nego ti ide, da ja izpelja. znalo kakti o javnom dolaycu na polju mnenje krivo, ar je ovu naredba on sam iz Nu poklamkam je jednoö odločil, onda neod-N naiodne prosvjete, dokle nije postal ministrom delal ter za nju i odgovarja. „ J a se neigram vlaOi ni malo, ar sna, da ne dčla lakoumno. Pravičen je beskrajno ter se o pravica bogvátovje i nastavu. Prvi njegov govor vu sa načelima niti nedozvoljojem trgovine oko nije morti nikad ogréáil. orsaćkem spravidću včinil je na njega pazljivo načelah", Ovak je rekel neg^ia grof Ciáky, sludatélje,-koji razmeju ocrnjivati nutreánju kad se o tom delalo, da ili ostane pri svomu J<$noč mu se predložilo, da povisi vrčdnost govora h orsačkoga spraviíóa, ispi- načelu, ili da odebere kaj je udobnije dnevntčarom dnevieu sa 80 kr. na 1 forint. tujući više njegove misli nego li oblike i i lehkeáe. zvonkost govornike rčći. —i Koliko plaće dobiva redoviti podtérnik? Vu omčkom spravidću vrlo se vugodno zapital je minister. Lična pojava ministrova odaje čovčka dojimlje razboritih ljadih ona spremnost, ko veoma ozbiljna i zoačajua, ali trézna i uz« jom grof Cs&ky tudje mnenje slola, prosodjuje (Koneo sijedi). trajna; Suhonjavih obrazab, prvlje mrgiv nego i napokon, ako je dobro, ter obećaje, da je li pun, stoji za govora pognut i miren; bude uvažit ili izvráil. Isto je tak dobra najedino drugać mirno i blago oko rakresi se vada, kaj grof Csáky, polatući vsako ljeto »

„Nikaj' l " bil je odgovor. kak kraljevska. — Tu Eoglez odmah nabroji da dob'mo vadlingu od pol milijuna dolarov Crnac na ov odgovor postane jofi bolje 600 dolara, kakti miesečnu plaću nnprvo za te lordovoga črnca za navek obdanimo. Vafl znatiželjao. Sad je za stalno držal, da ov jedan miesec te mu pokaže njegovu kočiju i diel joflće zvrha pogodjene svote, nebude ima u t'»j flkat-ilji, kaj olahkuje plivanje. dvorjaniks, a zatim odide u svoje sobe, koje manjkal." Pristupi anda opet k njemu te ga liepo su se na dragoj strani palače nahajale. Dok je englez ovo govoril, bilo je dijaku Dijak, koj nije bit mogući prerazmeti, sad zima sad vruće, jer toga se nije nadjal, zamoli, da mu pokaže, kaj to nosi u flkatuljl. No kad ste tak znatiloljni«, - veli kaj to sve znamenujo i kaj bu stoga, ostal da bu svoju dobru plaću, grofovsku dvorbu sad dijak — „Pak BÍ peglednite!« — Stim je ta, dobro je živel, puno se zabavljal i na ov način morat odslužiti. Premiálava sira, vozil se sim i tam, kad i kam je hotel, premidlava tam; nikaj mu nemre na pamet odpre flkatolja i pokaže Crnca. U Ikatalji dojti, kaj bi ga iz Škripca vun vzelo. Ako se je nahadjala jedna salama, hleb krtbé i čekajući konec ove zagonetke. Jednog dana dojde Eoglez jod u jutro ide sa Arapinom plivat, zbogom je, jer zna flafla vina. „Pak kaj badete stim?« u p i t a ga k-dijaka u sobu te mu sad odkrije, zakaj ga lak plivati kak živec kamen, neide li, opet ornac zaćudjefto. je a takovom plačum u svoju palača vzel: je zbogom, jer dojde zbog prevare pred sud. „Kajti ja plivam na dva do tri dana „Ovde u Engleskoj" — veli on dijaku — Kaj je anda čineći ? daleko u morje* — odgovori dijiak — „pak Na jedan krat mu sine u motdjanih te „Je jedan Lord, (kak pri naB grof) koj ima jednoga Arapinn, taj isti Arapin more plivati onak u nepriliki zamrmlja: „Dobro je 1 — m i je onda strošek treba*. Crnac na té rieći presen éden stopi četiri ore daleko u morje, te je rrčeni Lord Mozbit bu ovak idlo. — Bum probal, sad stopi k-svojema lorda te ga zamoli, da vadveć mnoga vadlingu stim svojim črncem je već sve jeduo, puklo kud puklo l ' Po poldan u obrečeno vrieme dojde lingu izplati kakti »gab^eou, jer ovak i onak dobil. N a kad sem ja ouom prilikom videl, kad 8to vi ladja plivanjem dostigli, da ste k morju Arapin sa svodim lordom i nsl díjak je vsdlinga zgubljena, ako boda počeli plivati, vi bolje plivač od lordovog Arapin«, odmah sa svojim bogatim englezom. Arap i dijak poŠto oa samo na 3 - 4 vnre daleko more sem zamislit lorda roge potreti njegovoga bili su a plivać-hlače oblečeni, a dijak je joi plivati, a ovak ako neboda plivati, barem črnca kakti razkiićanoga prvoga plivaća ob- zvrha toga noail prilična ikatalju pod paz* neba crnac oblanjen. I ovak je včinjeno, raniti, a jod k-toma od lorda pol miliuna duhom. K a d je eraao pti svojem takmacu lord )e eoglezo vadlingu platit, akoprem 5 dolarov na vadlingi dobiti. U to ime Bem se zpazil pod pazduhom lkatulju, postai je zna- njegov dijak niti nije znal plivat . v . včera z-lordom za rečenu svotu zavadtjal, a tiželjan, kaj tu more nntri biti, mozbit je danas po poldan ob jednoj vuri počelo med kakova malina za laglje plivati ? — Pristupi EM. M U * lordovim Arapinom i vami plivanje za vad- anda k-njemu te ga aljad no zapita i B Moli m lingu u morje. Priredite se anda junački, za vas, kaj imate a toj ikatalji ? '

K A J J E NOVOGA ? Ceterdeset godišnjica vjenöanj«.

•

24. aprila navršilo se 40 Ijet od vjenčanja Nj. Veličanstva cara i kralja Ferenc Jožefa s caricom i kraljicom JalSabetom. Tiho se je slavil ov spomen-dao vu cezarskoj hiti i vu celoj monarkiji austro magjarskog, ali sato ne manje srdačno i iskrenom radolća. Vsi narodi monarkije zahvalno osjećaju preblagofltiva brigu i milost svoga vladara, koji im je tečajem dugotrajne svoje vlade prutil vnogobrojnih dokazah svoje naklonosti i pomoći, pak se stoga i vst kraleno mole Bogo, da im još dugo aidrÜ čila i zdravu, modra i britna cara i kralja Fereno Jožef i njegova prejasou drolico, carica i kraljica Jalžabetu!

Povraček kraljice vu Beč. 8 vari povrnula Jalžabeta nakon Beč. Kraljica je kralj, ter se je dvor vo Lainz.

Pohod hečke izložbe.

&

,

•

%

Zapleteno rodbinstvo. -

i

Pred dvemi tjedoi ob se je carica i kraljica viiemjesečne odsutnosti vu na banhofa dočekal samo finjom povrnal va cesarski

Ivek: .Na svőtu néga' premembei oltre odredbe, da se kobilice kaj vifle moguće Domaj me natežu za vulia a isto tak i sfondaja i zaprčći njihovo Sirenje. vu ikoli." A : „Zakaj ova gospoda nose tak Vu Felső Sipko va Magjarskoj pripetil Ijepu opravu ?" B : „Da im se nevidi ćrna dula. se je ove dnevc ovaj rödki dogodjaj: Mati, i ^_ vdovica, i njezina kči Ule su samot jednoga Malar: »Neznam, kaj bum od Sa'oiti, ter istoga dneva za otca i sina. Mati je vaela miti su mi pojeli gotovoga kipa: „Mačkina sina, a kči otca. familija." Sluga: .Naj se vmiriju gospodin, ar Blatna djevica Orleanska. * ako su miši kipa izgrizli, to je znamenje, da mačke nisu bile dobro namalane'« Iz Parisa javljajo 22. aprila. Denes po poldan bil je va stolno) Notredamskoj cirkvi A : „Ova zaručnica, koju 'si mi presvečani Tedeum povodom proglašenja djevice Orleansko blaženom. Kardinal-nadbiákup pa« poruči!, nije za mene, bogata je, *li vučena." B : E pak dobro, preporučujem ti ilSki Biharú obavil je sam glavom cirkvoni Katu, ona je siromašna i bedasta." čin. Oirkva je bila dobkom puna. Med oasočoimi bil je ratoi minister, general Izbavljenje, v- Jo'.ka se prebudil ves Mercler, guverner Pariza, general Saoasier prestrašen. papinski nnncij Ferrata, poklisari aostro, Mati: „Ali kaj ti je, sinek, im se ti magjarski t roaki, prince hUe orleanskevnogo notabiiitetab, senatorah i zastupnikah. ves Iresefl od straha i znoj te poléva ?' Joflka 1 „Oh, hvala Bogu, da je preSlo senja' sam, da sam se ženil. Stroflkl Kbssuthova pogreba.

Magjarske novine javljaju, da stroki Prijatelj. i Kossuthova zakapanja (sprevoda) iznose 60 Izložba za počka prehrana vu Bečo do 70.000 forinti. Stroike plaća grad Budapeflt. Muž: „Anda kaj fali mojoj žani ?• pohodilo je na dan otvorenja 2800, — 21. aprila 6818, a 22. aprila 24.427 perlonah, Krivotvorene potdesetate. Doktor: „Neopa am nikaj pogibelj— ili skopa va tri dana 88.040 perlonah. noga". Tretji den izločeno je 160 hektolitrov pive, Vu Fürstenfeldo vo štajerskoj naftli sn Muž • „Jeli ste vidli Kali jezika?" 160 fllagah Sampanjica i 6000 boteljah vina. ovih danab kod roSenja stare jedne kolibe Doktor : „Nisem" 8am jeden pražki klobasičat prodal je 2000 bliza ciglane vu ^stčni 54 komada iolifinih parov kloba&ićah i 600 velikih klobasov. Mut: ,No, onda ste né videli glavnu petdesetačah. Protestnoga so ljeta va toj ko» stvar." libi Btanovali talijanski ciglari, od kojih so dva vlovili zaradi izdavanja krivih baukah. • Priredil: Potres vu Grčko. Po svoj priliki su Talijani i ove krivo banke GH&đ. EPeranojB. Iz Atene telegrafnali sa 20. \aprila : ndi skrili. Denes Je va cöloJ Grčkoj bil potres. Vo Thebah i Ohalcisa - pornleno je v^e hižah. Neočekivana herblja. Buda 28-ga apriliSa 1894 Od Ijnd^h nije nigdo zaglavil, ali ima viSe 2 3 78 13 I I 40 ranjenih. Iz LoAonca pred nekolikimi dnevi vuĐalnje vösti glase: Zaradi potresa ošte- mrla je ovdi 84 Ijet stara gospá Balovsky, ćeno je vile hitah va Ateni, va Livadiji i koja je ves život sprevodila va najvekiuj A talanti. skromnosti. Kak 80 Ijet stara starica idla je Sredina včereflujeg potresa bila je pokra- zamoS za mladoga človeka, koga ja sama jina Larisisa. Ta je raaorono (traleno) vile čavala i dala na njega paziti. Pri odpiranju méatab,ter 20 dčcfe pokopano va ru»evinaq njezinoga teMamenta ae samo da sa se začu. jednoga kloStra. Va Thebah je kvar aoameoit, dile oblasti, već najvile sam njezin tovaroS, ali nije ni jedna osoba osmrčena. Va Chalciso koj nije misül kai ga čeka. Ostavila je najme VASÚTI M E N E T R E N D je osmrčeno 6 Ijodih. Va Ateni je skvarjeao 17 litrov prstenja i jedou košara zlatnih vavnogo biSah. . ^ ' rah. Cölu ostavinu cöue na BO.OOOido 100.000 rNAkTOIlNViv. Vösti, koje stiSa iz Lokride o potresa, forinti. Glavni herb je njezin tovarufl. I

/

nu

vrlo od žalostne. Broj aldovov vékái je, nego li se je a prva mislilo. Hüe sa poroSeae, Dobre žepne I stene vure za fal cöae stanovalki borave pod vedrim nebom. Vlada je poslala pomoč, moči dobiti pri Pollak Bernatu vuraru vo Daluje včstl javljajo, da je potres bil Čakovca (Pijac, SparkasBa). Pri njem se va Solaau, Trlpoliti, Vola, na oteko Milo, usimljeju vure takaj za popravek za falvu Patrua, Megari, Koriotu i Lamifi. Vo vnogih méfltih porušile su se hite, najvile vo cčua. Thebab, ali sestoji, da bil bi ves varas poroten ; Jako so stradala mésta Skanderaga i Palla. Minister Basidis boravil je célo noć (tfekaj z a k r a t e k cas. va telegraflčaom ureda i prijemal včsti, ter ih poiiljal kralja. S otoka Zaotea, koji je Horvat: Ćudno je, da nemrem spati, pred dvemi Ijetmi stradal, menjkaja včsti. kad god pijem teha." Magjar t Barátom, pri meni je uprav protivno, ar ja gda spim, nemrem piti Kolera. teha." Iz Lemberga javljajo : Zadnja kolera bulletin javlja, da ta od 7. do 20. aprila vo Gost; „Kak je ovo vino, kaj ste mi kotarih Borszizov i Hasjratin od kolere zbe- ga dali?« tetale 28 osobe. Od tih su 2 osobe ozdravile, Kerčmar : „šomleuer" 10 ih je vumrlo, 11 jo3 na vraCenja. Gost; »To mu je brž čas samo krstno ime".

Skakavci (kobilice)

Oteo (sineku, koji je bil prvi put vu S otoka Sardinija javljala, da ia kobilice Školi): »No Ivek, kak ti so dopalo vu ondi opustolile 86 ©fcđnab. Vlada Jo izdala Školi ?•

Indaal

Napmka

•S A•H1,

Reggel Délben Éjjel Heggel Heggel Délután Éjjel Reggel Délután Rste Dólben Heggel DélutAn

4 tl 10 5 6 4 1 6 4 10 11 6 4

39 39 07 52 06 16 17 60 20 17 44 05 28

Heggel Délután Éjjel Este Heggel Dólben Éjjel Heggel Délután Délelőtt Este Délelőtt Este

6 4 1 9 4 11 9 4 8 11 9 8 9

61 01 14 32 88 29 55 22 50 17 30 62 42

/

Kanizsa

i elé » >

»

Pragerbof

(elé

» »

Z á g r á b feló »

Varazsdig *

Bobára Egerszegre

Gyorspósta- 6a láfjeiYoiut gyors v n postav. vegyesv. postav. n gyorsv. vegyesv.

„ >

»

•

Krk«Blk Kanizsa felOl

n a >

Prafferhof felöl >

>

VurazMÜról a Zágrábból •

Egerstegr 01 Bob&ról

postav. » gyorsv. •egyesv. gyorsv. postav. •

vegyesv. •

a •

n a

C e n a

žiika. —

1 m-.mázsa. Búza Zab Rozs Kukoricza ó

á r a k

1 m.-cent;. frt kr. Pflenica 6 — Zob 6 60 Hri 5 — Kuruza stari 4 80 „ novi Ječmen 6.Grah beli 5. » žuti 4.— » zmédan 4. —

Árpa Fehér btb Sárga * Vegym » v

G a b o n a

.

1 NYILTTÉE*

Egésiselyem,

mintázott

Foulárdokat

(mintegy 450 külttnbözö fajban) méterenként 7 5 k r t ó l 3 frt 6 5 k r i g , v a l a m i n t fekete, f e h é r és ssines selyemsiOveteke 4n krtól 1 1 f r t 6 5 k r i g szAllit — sima, koczk&s, csikós, virágos, damaszolt minőségben (mintegy 240 féle dispositió és 2 0 0 0 kQlönb ö z ö s s i n s A r n y a l a t b a n ) s s á l l i t p ó s t a b é r és v á m mentesen a privátmegrendelök lakására Heixnebei'g G . (os. kir. udvarj sxállitó) s e l y e m g y A r a Zürichben. Minták pó«taíordnlóval küldetnek. S v á j c t b a o z i m x e t t l e v e l e k r e 10 k r o s és level e i ö j a p o k r a 5 kros bélyeg ragasztandó^

•)

E r o v a t alatt k ö l t ö t t e k é r t

nem

lelősséget a

S*erk.

ODGOVORNI M A

v á l l a l fe-

R

G I T A I Glavni

GLÁD

UREDNIK J Ó Z S E F

Burednik

A perlaki kir. jbiróság, mint tkvi ható. ság közhirró teszi, hogy Zakál Henrik ügy. véd csáktornyai lakósnak. Blázsekovics Ágota fór|. Ribics Lénárdné m.- csányi lakós elleni végrehajtási ügyében 31 frt 39 kr. hátrálókos tőke. ennek 1893. október 8-tól járó Kir. jbiróság mint tkvi hatóság Perlakon, 6°|0 kamatai ezúttal 8 frt 50 krban megálla1894. évi január hć 29-én. 512 1—1 pított költségbehajtáa* czóljábál (a n-kanizsai kir. törvszók (porlaki kir. jbirÓ9ág területén lévő a m.-csányi 423. sz. tjkvben. A f 909 hrsz. a. végrehajtást szenvedő és Bl&sekovica Ilona Granatér Andrásné ée BlázsekoSzagtalan és nyomban szaradó vica Borbála kiskorú m.-csányi lakósok tulajdonául felvett 51 frtra becsült egész in* Valódi ciakis Utániáaoktól gatlau az 1882. évi 156. §. a) pontja alapegy fél é« óvakodjunk ján sz n. a. A t 2500. hrsz. a. ugyanazok t Kilós 6* határozottan Üveg palacakokban Cbrlstoph-íéle tulajdonául felvett 73 frtra becsült egész kapható. lakk k£r«nd0. ingatlan ugyanazon t.-cz. alapján, az u. a. A \ 4185. hrsz. a. n a. tnlajdorául felvett 73 frtra becsült
Christoph Ferencz

szobapalló-fénylakk

1 8 9 i , eri mdjus hó 23 áa d. I . 10 órakor a m.-csány község házánál felperesi ügyvéd vagy hel>etteae közbenjöttóvel megtartandó nyilvános árverésen el fognak adatni.

FKRENOZ

t

i

1680. tk. 1894.

Árverési hirdetményi kivonat. A csáktornyai kir. jáiáabiróság, mint telekkönyvi hatóság közhirró teszi, hogy az államkincstár végrehajtatónak, Hollnb Oszkár, Hollnb Ferenc« 6a Nathália végrehajtást szenvedettek elleni 215 frt 60 kr. tőke követelés és járulókai iránti' végrehajtási Ogyében a nagy-kanizsai kir. törvényszék (a csáktornyai kir. jblróság) területén lévé IV. hegy kerületi 286. tk. 445. hrsz. a. 436 frtra becsült ingatlanra ar. árverést ezennol megállapított kikiáltási árbin elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az éri májas hó 25 I n d. e. 10 órakor

a IV. hegykerületi község biróbázánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni srándékozók tartoznak az ingatlan becsárának lüf.-át készpénzben vagy az 1881: LX. t. cz. 42. § ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1 én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8 §.ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881 : 60. t. cz. 170. §-a értelmében a bánatpénzuek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kir. jbiróság, mint

Árverési hirdetmény.

ugyanattól 75 nap alatt, a harmadikat ugyanattól 105 nap alatt minden egyes részlet után az árverés napjától számítandó 6*/. kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. — Ezen hirdetmény kibocsájtásával egyidejűleg megállapított árverési feltételek a perlaki kir. jbiróság telekkönyvi osztályánál és M. Csány község elöljáróságánál a hivatalos órák alatt megtekinthetők.

foltot, korábbi mázolást atb; van asntán

Hirdetések.

1894.

72. szám tkv, 1894. január 7.

tlkvihatóság.

Csáktornyán, 1894. évi April hó 15-én. 622 1 —

Kikiáltási ár a fentebb kitett bocsár. Árverezni szándékozók tartoznak a bocsár 10*|é-át készpénzben vagy óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezóhoz letenni. Vevő köteles a vételárt 3 egyenlő részletben még pedig t>z elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 45 nap alatt, a másodikat

a fánymáa (wineietleu;

uj pallókra U parketre, maly oaopan finyt ad. Kiilónósen parketre s olajfeetikkel ajfeeiikkel mar bemisolt bemásolt ogiasen ogi.sen oj pallókra Taló. való. Caak fioy '(ínyt ad, enikilfogva nem AMI el a famustrát. Vostaecsomag, so: kBrtllbolOI U nigyssbg mlr. (kit kósipnagy.igu »obira _ »'/, mirka. Lra való) S frt. 90 kr.. va«y A kOxvetlen megrendelések minden városban, ahol rak U rak vannak, Ide küldendők. Mlntamisolisok 4« prospektusok _ i Ingyen óa i birmentvo küldetnek. A bevásárlásnál tes.ek ]Jól«1 v Így ásni a cigro a a gyári Jegyre, inlvel esi a Wbb mint 1810 íve létező gyártmányt sokfelé utánoxaaki. hamisítják, a sokkal rosssabb, s gyakran a eiilnak meg nem felold minősigben bossák forgalomba.

; Christoph Ferenc,

k valódi notapalló-íiiyUU Klialilója és tsrUlli íiiriíji,

Prága, K.

Zflrlch.

Berlin.

Csáktornyán: CKAS7SE TESTVÉRESSlfL.

ooooooooooooooooooooooooooooooooooo

§

Gyapjúszövetek

§

Bel- és K ü l f ö l d i D i v a t á r u k

S

K a m g a r n , Cheviot, Tricot Egyenruházati- Lovagló- Vadász- Erdész és Libéria-Szövefek Peruvien és Dosking a magas papság részére Kocsi- Bútor és Tekeaszlal-Posztók ^egjobb minőségben és legolcsóbb árak mellett szállít vidékre, megrendelések utján

ANTON S U E S S gyári-raktára

Orácz

(Styrla)

Alapíttatott- 1744-ben. /

,

Minták kívánatra ingyen és bérmentve ftüldetnek. Elárusítóknak külön engedmény 1 500«-* IOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO

911 tk. 1894.

J f i i n d é M á r f f f / a kn a g y

Árverési hirdetményi kivonat« A Csáktornyái kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Czeczarkó Julia ós özvegy Vreszk Györgynó síül. Ozeczárkd Mária mint Nenmann Albert engedményesei végrehajtatóknak, özv. Czeczárkó Andrásnó sz&i. Mlinarica Mária mint t. óa t. szerinti gyám által képviselt kiskora Czeczárkó Jć^sef, Katalin, Mária, Julia és Amália vég rebajtást szenvedettek elleni 802 irt 19 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási Ügyében a nagy*kanizsaikir. törvényszék —

a Csáktornyái kir.

órás és ékszerész

éri májas

||j

C s á k t o r n y á n ,

főtér, az u j takarékpénztári épületben.

a

>oe»ogiL

Ajánlja dúsan felszerelt

járásbíróság

s v á g e x i

területén lóvó csáktornyai 146. tk. 191.hrsz. a. ingatlanból kiskorú Czeczárkó Józsefet, Katalint, Júliát, Máriát és Amáliát csáktornyai lakósoka.t illető '/s részére t l ö B frt kikiáltási árban az árverést ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1894

1

választókban.

hö 23 tk napián 10 órakor

3

arany-, ezüst- és chinai ezüst-áru

_ >

*

»

raktárát. Ajándéktárgyak

délilöttl

OzeciArkó Julia ős tóária végrebajtatók vagy helyettesük közbenjöttóvel megtartandó nyíl vános árvetésen a megállapított kikiáltás' áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartósnak az ingat lan becsárának 10°|9-át kószpóozben, vagy az 1881: L X . t.-cz. 42 §-b*n jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november bó 1-én 8838 sz. a. kelt ígazságügymlnisaterl rendelet 8 § ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy m 1881. L X . t-cz. 170. §-a értelmében a bánatpóuznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt itszolgá'tatni.

z s e b ó r a - ,

a

nagy választékban *

olcsó á r a k é r t Minden e szakmába vágó javításokat jótállás mellett a legolcsóbban, lelkiismeretesen és gyorsan eszközlöm. ^

I

Olcsó

Xy * I X X * X * X ^ * X X * K * * * * 0

á r a k

> K * K * X X * X * X * X X X * H

M X

metleII

•

Kir. jbiróság mint tkvi hatóság.

Csáktornyán, 1894. évi márosiua 15 én.

K i a d ó v-

A&l: I h t I 680/94. sz.

A házban

Árverési hirdetmény. i

Alnlirott kir. bír. kiküldött az 1881. évi L X . t.-cz. 108. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, bogy a csáktornyai kir. járásbíróság 848/p 94. számú végzés által özv. Molnár Jáuosné bagladi lakos végrehajtó javára Molnár József csáktornyai ellen 124>t, tőke i ennek járulékai erejéig el rendelt kielégitési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 516 frtra becsült szobabútorok és szarvasmarhából álló ingóságok nyilvános árverésen leendő eladatja elrendeltetvén, ennek a helyszínén,vagyis Csák tornyán leendő eszközlésére 1894.

éri május

'

v

iv

l a k á s o k .

szűk utczai

A Riohtor$S&

248/189.

számú

Egy nagyobb lakás Egy kissebb lakás- ós Egy bútorozott szoba kiadó. Bővebbet a házmesternél. 517 1 - *

hó 8 án i . t . 10 órája

határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szán* dékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, bogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi L X . t.-cz. 107. §-a értelmében a- legtöbbet Ígérőnek becsáron alól is készpénz fizetés mellett elMatqi ÍQfpak. Mindazok, kik elsőbbségi jogot vólnek érvényesíthetni, kereseteiket vagy szóbeli je« leütéseiket az árverés megkezdéséig alulirt bír. végrehajtóhoz adják be, Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t cz. 109 §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetc^M Kelt Csáktornyán, 1894. évi április 28-án.

JkovqcsfcM 620

l - l

József

!

b r. kikü'döt*.

Nyomatott Fiachcl Fülöp lapfalajdonosnál Csáktornyán.

TinoL Captiei oomp.

Horgony-Pain-Expeller elnevetne alatt igen jó hirnóvnok örvond. v.. n n

:i,_

1 ...

....

<"• uwii lugjun tyjiuuuiag omiei Ezon tinktura már 25 év óta, mint leg " ' !szor általánosan kodvelt (m ennélfogva már további (^ánlásra nom szorul. C8okoly ára, üvogonkónt 40 kr.. 70 kr. vagy 1 f. 20 kr. vagyontalanoknak is lohotové toezi, ezon kitünö liáziszomek boszorzósót. Bevásárlás alkalmával a „Horgony" vó^jogyro ügyelendő, nohogy utánzatot adjanak, mort csak a vörös Horgonynyal ellátott üvogok valódiak. Ha a valódi Pain-Expollor holyben nom volna kapható, akkor forduljunk a gyártók gyógyszertárához: Richter gyógyszertára „az arany oroszlánhoz" Prágában vagy Török Józsof gyógyszerészhox Budapesten.

XI. évfolyam.

Csáktornya, 1894, möjus 13-An

19» szám

. BMrkwstfiTel irtekeml l«k»t min<»nn»p 11 te 18 óra köa&tt — A lap SMllemi rteaira vonatkoaó atind«n kOiUaitay Hargitai J ÓK 001 aaaikeaaU) aarir* ktldwdt.

xi6a*«u«i trak i Égés* évra . . Fél é n e ' ' . . Negyed é n * . Egyes axám

tal i

MA6YAR.

j ^MdaffdtFaa ^ófftetfcl dijak \ t.—r.

; 4 w . fi frt . . 1 frt 10 kr. j

Hlrdaiteak mit alfor^tataak t Bndapaataa: Goldbarg« A.V. te klrd. ind. Bteabaai és O ií RYXT NYELVEN MEGJELKNÖ TÁRSADALM,I 1SMKRETTKRJKSZTÖ * S2ÉPÍR0DALM\ i HBTLlAPKekatola . H.,a Dnkaa 8okal«k M , OppalJk iu, DanU O. L. 4. Urain« 4» HaraéL M c ) j ; ) c l e n l k h e t o i i k h i t e g y x z c r ; vnnáninp. Flrönben: 8Un» M.

A »Muraközi tiszli önhogélyző szövetkezet«, a »Csáktornyái takarékpénztár«, a »Muraközi

flirMM joUojoan számilalnak. 1

. .

takarékpénztár« 8at. hivatalos közlönye.

Birtokviszony és hitel.

Pénzügyi én hitelviszonyaink — mint tapasztalatból tudjuk — tetemesen javultak. A pénzforgalom hazánkban jelentékenyen emelkedett. Hitelünk a külföldi pénz piaczokon javult. A. valuta a teljes értékét biztosítja 8 rövid idő múlva azt fogjuk észrevenni, a miből sok van: a pénz. J Pénzintézeteink nem állanak a betétek után arányban a keresettel. Nem szenvedhet kétséget, hogy eme péniUgyi viszo nyaink íh tetemesen javultak, és jobb jövőnek néznek elébe. A földbirtok értéke rohamoian emelkedik. Olyan földbirtokra, melyet néhány év elŐtl ötvenezer forintért vásároltak, ma 10000 forintot adnak kölcsön és rme viszonyaink javulásával a magyar földbirtok értéke a külföldi birtok becsértékének színvonalára emelkedik és nagy mérvben emeli hacáuk hitelképességét örömUuket az ronija, hogy a Magyarországi földbirtokok nagyobbrészt külföldi kölcaönö'tkel terheltettek, mely kölcsönök törlesztése éveken át le van kötve. Pénzintézeteink a nsgymérvü betétekkel szemben egyfelől éi a csekély pénz kereslettel más felől a belétek után a kamatlábat leszállítani kénytelenitettek. Azon hitelképes birtokos, kinek a külföldi hitelintézetnél hitel nyújtatott, mely

olcsó kamat és előnyöd fizetési föltételek mellett szerezheti be pénzszükségletét hazai pénzintézeteknél és nem szükséges külföldi kölcsönt igénybe vennie, mi által hitelünk a külföldi pénzpiaozokon tetemesen emelkedik és hazai pénzintézeteink forgalma i^ hasonló mértékben emelkedik. A mondottakból önkényt értetődik, hogy hazai pénzintézeteink, nagyobb haúlommal fognának birni a nyílt piacz felett és állásuk kielégítően csak abban az esetben szilárdulhatna meg, ha betétek a kölcsönökkel paraleli egymás mellett, folynának. Szokjanak le pénzkezelő földbirtokosaink szón téves felfogásról, hogy a küllöldi pénzintézeteknél 30-40 évi részlet törleszié're felvett pénzkölcsön olcsóbb kamat mellett szerezhető meg, mint hazai pénzintézeteinkben, de meg kell emlékez ntlnk kisbirtokosaink hitelviszonyairól is, melyek minden esetre figyelmet érdemelnek s megérdemlik, hogy ezen ügygyei bővebben foglalkozzunk. A kisbirtokos gyakran szorongatott helyzetben vau és a várandó termésre kisebb-nagyobb pénzköl özönt köteles felvenni. Kisbirtokosaink ezen szorongatott helyzetükben fűhöz Iához kapkodva, gyakran álon kényszerhelyzetbe is jutnak, hogy vagy kénytelenek birtokoktól megválni, vagy pedig várandó terményüket a kereskedőnek potom áron előre eladni. Nem lehet ozándékomban kereskedőink ellen panaszt emelni, és nagyon téves azon

NyiltHf petit tora 10 kr. állitás vagy nézet, hogy az ily módon eszközölt pénzkölcsön a fóldmivelőt a tönk szélére juttatja. Nagyon téves azon nézet, hogy a kereskedő által meghatározott árak a termelő érdekeire és gazdasági viszonyaira károsak volnának — mert a mint tapasz* talatból tudjuk — az ily előre eszközölt Vétel és eladásra felvett kölcsönöknek gyakran a kereskedő vallja kárát, a menynyiben a szállítási határidő alkalmával az átvett ós előre megvett gabona sokkal olcsóbb árniveon áll, mint tényleg megfizetve lett, i De van egy más módja is a megszorult földmivelő segélyezésének. Pénzintézeteink nagyon helyesen cselekszenek, ha időről-időre különösen tavasszaf és aratás kezdetén a pénzsegélyre szorult egyei községek lakóinak'— az illető községek elől* járói utján — kölcsöneiket felajánlván, segítségére lennének a szenvedő vagyoni viszonyok mellett szorult helyzetbe jutott fó'dmüvelŐnek, kinek mód adatnék a felvett kölcsönt részletekben fizetni. A közgazdaság megjavalásán fáradozó vezérférfiak figyelmébe melegen ajánljuk ezen eszmék ápolását s bzzel megvalósítását.

Megyei közgyűlés. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága m á j u s h a v i rendes közgyűlését Svastits B e n ő főispán ő m é l t ó s á g á n a k elnöklete alatt f. h ó 1. és 2 - á n tartolta meg. „

H a n e m volt, a közös halkan m o n d á : „ V a n G y u l á t ó l . " a k k o r n e m szólott s e m m i t . E g y i k levélben leirta, m i l y e n n e k képzel enElső gondolatom volt, midőn m e g t u d t a m gem. Termószetes, hogy fogolyábrándos képzelSérossy G y u l a ottlétét, hogy DÓmileg segitsek a tével, érdekesebb képet irt a valónál. Levelét sorsán. P a p i r t s hozzávaló Írószereket k ü l d t e m azzal végzé, hogy egy szellemi csókot kér tőlem. neki. I g a z , hogy ez nagy m e r é n y v o l t , m e r t h a Véletlenül levelének ezen pontjára n e m le-* kisül, hogy nei^em papirom van, a legnagyobb leltem. börtöni szigornak lettem volna kitéve, pedig m á r M e g t u d v á n később, hogy Sárosy G y u l a egy írta : L e ö v e y K l & r a . k ü l ö n b e n is nagy mérvben éreztették azt v e l e m . . . k r a j o z á r r a l sem rendelkezhetik, minden pénzt D e csak azon gondolat vezérelt, s es felejteté el elvetlek tőle elfogatásakor. E k k o r a m i hüségfis A s 1802 ik évnek vége felé h o z t á k Sárosy u történhető veszélyt, hogy fogolytársamon se- levélhordónktdl k ü l d t e m neki öt forintot. G y u l á t as u j épületbe. É n m á r a k k o r régi lakója gitsek. Erre irta azon tréfás és mégis komoly tarvoltam a foglyok által úgynevezett B a b y l ó n n a k ; M á s n a p azon az uton, melyen a p a p i r t t a l m ú költeményt, h melynek I I . része igy k t s o l y a n „ P i r o s P i s l a - valék az V. pavillonhan. küldtem, egy becse* k ö l l e m é n y n y e l tisztelt meg d ő d i k : I s m e r t e m a rabság m i n d e n nehézségét, szigorát. Sárosy. É s igy ment ez t o v á b b . É n is irtam neki N a g y o n éreztem az a n y a g i és szellemi nélkülözé. N e m kaput tőlem t ö b b verset K l á r i k á m . olykor s ö gyakran küldölt egy-egy k ö l t e m é n y t , seket. De a hosszas fogság a l a t t m e g t a n u l t a m L e v o n t á l egész a prózfcba. melyekben az Újépület titkait örökíti meg. azt, hogy miket lehet némileg könnyíteni a helySzellem csók helyett k ü l d ö t t é i nekem zeten, hogy a tökéletes szellemi n é l k ü l ö z é s folyö t p * n g ö forintot, h i á b a 1 Nevesetea volt ezen levelezés m ó d j a . Voltak t á n : e l t o m p u l á « vagy elmezavarodás ne szállja az Ú j é p ü l e t b e n alföldi iöldészek, ' m i n t politikai meg a lelket. E n n e k tudása erkölcsi köteles- toglyok, kiknek némelyike m á r A z Újépületben h o z z á m küldött költeméel voll ítélve, ség v o t . nyeinek általános c i i m e v o l t : „ K l á r i k á d o k . * És néhány hónap vagy félévre, s n é m e l y i k még testvér v o l t ; mert az igazi t e s t v é r i s é g : szenvedésben fejlődik.

A „Muraköz" iá r o z á j a Emlékezés Sürosy Gyulára.

M i d ő n a n n a k hire terjedi el, hogy Sárosyt az Ú j é p ü l e t b e hozták, egész rémletesBégben állott elöltem a köliö helyzete, hogy m i n ő szörnyű lesz állapota a z o n tétlenségben, m i d ő n ezer gondolat ssihong az a g y á b a n , s azt leirni n e m ssa* bad óm n e m teheti titokbau s e m , mert nincs s e m m i Írószere. T a p a s z t a l á s b ó l t u d á m , hogy egy d a r a b k a r a j z ó n n a k se v o l t szabad lenni a fogolynál. S á r o s y t én soha se l á t t a m , c i a k költeményei voltak előttem ismeretesek, s ezeknél fogva tisxloMem a nevét É s mint politikai fogoly már

v á r t a az ilélelót, Ezen foglyokat felhasználták a fát h o r d a n i a szigorúan elzárt foglyok szám á r a . A jó. földész honfitársak a legnagyobb b ü n t e t é s n e k lehellek kitéve. Két névre emlékszem, ezen földész fogolytársak közül- E g y i k Győry I s t v á n volt O r o s h á z á r ó l , h másik Mezei S á n d o r . A z első k i s z a b a d u l t , az utolsót s z e g é n y t : az Ú j é p ü l e t b e n végezték k i I Szerencsére d a r a b ideig n a p o n k é n t ugyanegy e m b e r Jött, s ez voll az én l e v é l h o r d ó m s a SArosy G y u l á é . H a reggel behozta a fát. bedugja az á g y a l á , s ezzel együtt o d a t é v é a p a r á n y i tekeroobe g ö n g y ö l t levelet, s

több nevezetes ujópUleli tapasztalás volt némelyikben leírva, de melyeket f á j d a l o m n e m volt szabad m e g t a r t a n o m . Sárosy h a t á r o z o t t a n kérte a z o k n a k elégetését. Erősen á l l i t á , hogy 0 m i n d e n költeményét, melyet m á r egyszer leirt, könyv n é l k ü l t u d j a . Ezen versekből oaakugyan jelent ls meg n é h á n y , a Sárosy Gyula kiszabadultával, szépirodalmi lapokban, de ugy m i n t Balassa B á l i n t versei. B á j o k ö s m e r t e m . A Sárosy G y u l a össsea költeményeiben, melyek utoljára megjelentek, következők Írattak a f ö n n e b b emiitetten k i v l l a s Ú j é p ü l e t b e n :

!

Elnöklő főispán üdvözli a megjelent bixott»ági Ingókat; jelzi, hogy a törvény értelmében • közgyűlésnek fő lárgyát ax évi xársxátnadások képeiik, továbbá oly admiuistrátixnális ügyek, a melyekben érdemlegesen intézkedni a közgyűlés hatásköréhez tartozik. Majd raegemlékeavéo a közel múltban a munkás nép között felmerült siocsialistlkus mozgalmakról H a i o k káros következményéről, örömmel Jelezé. bogy vármegyénk ily kóros állapotoktól meni. Kegyeledel emlékezett meg Ciukelter Józaetről, a vármegye fáradhatatlan buxgalmu elbunyt fösxámvevőjéröl, a ki 32 évig önxetlen munkásságával s/olgAlt« a vármegyét s indítványéra a közgyűlés Czukelter J ó w e f főszámvevő elhunyta lelett jegyzőkönyvileg fejezte ki mélyen« érxett f á j d a l m á t A törvényhatóság állapotát feltüntető páni jelentés tudomásul vétetett.

ruházatban megjelenni.

A kereskedolemügy í miniszter leiratában tudatja hogy a törvényhatósági közutakon levő műtárgyak helyreállítási költségeire 6000 frt segélyt helyez kilátásba. A» vármegye monogfafiája ügyében ax illető választmány megkerestetik, hogy saját hatásköré, ben tegye meg a legszükségesebb imózkedéseket ax iránt, bog/ a vármegy« ir.onograíiéja mielőbb befejeztessék. •

A kéményseprői dijak szabályozása tárgyá alis- ban javaslattétel végeit a vármegye alispánjának elnöklete alatt bizottság küldetett ki.

Tárgyalás alá votle a közgyűlés a gaxdaaági egyesületnek a földmlvelésttgyi minisxterhex intése 11 és onnan nyilatkoxás végett leküldött felterjesxiését, melyben a ssölővessxő forgalomnak a vármegyében való szabaddá tételét kéri A közgyűlés már 1891-ben hozott határozatával azon kivánságát jelentette ki, hogy a szőlővessző bevitel a vármegye egész területére szabaddá tétessék. A közgyűlés pártolva • gazdasági egyesület felterjesztését, ma is a i o n óhaját fojeti ki, hogy a szőlővessző forgalom a vármegye egész térülőién teljesen szabaddá tétessék- Amennyiben pedig ext a minisztérium egyes községek bejelentett tiltakoxásai miatt a vármegye egész területér« kivétel nélkül elrendelhetnek nem találná, kéri a közgyűlés, hogy a sxölövessxö forgalom korlátozását osak a bevitel ellen tiltakozó községekre nézve tartsa fenn.

t

Zala-Egersiégen . harmadik gyógyszertár, BeléplidíJ: személyjegy 1 frt családjegy 8 Kestlhelyen és Csáktornyán második gyógyszer- i frt. Felüifizetések köszönettel fogadtatnak. tár felállítása tárgyában beadott kérvények egyi- A mulatság kedvezőtlen idő esetén is megkét sem párto'ta a közgyűlés s ily irányú jolentartutik A hölgyek kéretnek lehető egyszerű tést terjesxt fel a m i n m t e r h e z .

Koller István bizottsági tag indítványára a közgyűlés a kormányhoz leltfrjestíóst ir.ióz olcsó gazdasági aónak kiadása tárgyában s ex irányú kérvényét pártolás végett az ország összes törvényhatóságainak megküldi. Csáktornya község képviselőtestületének a villamos világitás tárgyában, Mura-Csány község képviselőtestületének a hiteltelekkönyv másolata megszerzése tárgyában hozott határozatai törvényh a t ó s á g i i g jóváhagyást nyertek. Szobotloza és Jutcsevecz községben községi ingatlan szabad kézből történt bérbeadását, vavalamint Mura-Füred község képviselőtestületének telekkönyvi kiigazítást tárgyazó határozatát a közgyűlés jóváhagyta. Gerenosér . György

drávavásárhelyi

taniló

A közgyűlés határoxatilag kimondotta, hogy özvegyének nyugdija 133 frt 33 krban, Tiszai a v á m p é n z t á r pénzkészletét, illetőleg a tartalék- András dekanoveoii v o l t tanitó nyugdija 286 alap tőkéjét értékpapírokba nem helyezi el. frtban megkllapittatván, egyúttal közgyülésileg A Sümegtől Keszthelyig, továbbá Alsó* Lendvától Hegedéig tervexett helyi é. vasútra nézve, a melyekre vonatkozólag a vármegye törvényhatósága az elvben való segélyezését már előző köig/ülétébeu kimondotta, továbbá a Tapolczától Keszthelyig tervezett h. é. vasútra néxve, a melynik elvben való segélyezése most mondatott ki, a vasúti bizottság javaslata alapján a közgyűlés amas egyértelmű határozatot hoqfa, hogy mind a három b. é. vasútra nézve az érdekeltség tegyen tüzetes jelentést a vasút hossaáról, a felépítés költségeiről, valamint az, érdekeltségi kör eddigi boaxájárulásának nagyságáról a mely adatok alapján fogja a vasúti bizoCság javaslatát megtenni mindegyik h. é. vauira, « , vármegyei hozzájárulás nagyságára néave. , J

„Bevezetés. Verhür. Iszonyú puffanás. Éjjel.

Bórtöndal.' A . B a b i l o n imája" is az Újépületre vonatkozik, mert az V . p a r i i I o n van értve alatta. Ezt a Sárosy .Arany Trombita" ezimü ujtágábao olvastam elösxör. Sárosy Gyulát az Újépületből várfogságba vitték, előbb mint engemet. S igy szakadt meg a m i nehéz uton v«ló levelezésünk. >

1869-ben Stuttgártban létemkor megküidiók nekt.-n, akkor megielent költeményeit Sárosy G y u l á u a k , s ezen versek közölt találtam egy költeményt, nelyet bizonyosan fogságon kivftl irt, mert axt nekem nem küldé meg ax Ú j é p ü l e t b e n A versszak eleje igy van ; „Egy csókot kértem s te megtagadtad." Ez «ma fönnebb

emiitelt

szellemi

ctókrs.

vonatkozik s as n költői jóslattal végződik: „Te még Majd azt Te roep U a majd

sem adsz hát osókot életemben ? ott fenn az angyalok. csókold meg egykor a keresztfát — hazámhoz hiven — meghalok 1"

Sárosy Gyulával néhány kiszabadulásunk uián.

levelet

váltottam

MegkQldé nekem aroaképét. De soha személyesen nem találkoztam vele. Még eddig a keresztfáját se lálhatám, melynek meglátogatása honleányi kötelességem.

megállapiitatolt mindegyiknél azon as illető községek

összeg,

amit

nevezetlek réséére a» országos

tanítói nyugdíjalapból kiutalt kiegészítése végett fizetni

nyugdijilletéküknek

tartoznak.

v K Q15« fél ék. — gúnkösd. Ragyogó, mad\r-da!ós, virágillalos szép Ünnep, oh jövel a mi leikeink megvigasztalására I Hiszen te is egyik kivételes normanapja vagy az emberiség nek, midőn a földi sa'aktól. az ünnep ki vételes nagy alkalmába megtisztul az em ber : midőn kenyérgondjainkat leszereljük én közöl vagyunk a léink absolut jóságához, a vallás-nyújtotta gondolathoz, hogy lelkiharmóniánkat a földre szálló istenség adta. Szép tavasz I a legpoetikusabb ünneped a madár dalos, pünkösdi-rózsás Pünkösd. Az élet viszontagságos, az ember bánatra született a földön. Ám azért egy-két csapás, avagy balsiker esetén ne zsugorodjunk össze, megujuló hittel, bizva-bizva, a remé nyek feszülő vitorlájával . indítsuk mármár elmerülő sajkánkat, s e nap, a mely vígadozásunkra adatott, találjon meg meleg érzései közö t és emeljük felebaráti szere tettel embertársainkat keblünkre ezen a rzép tavaszi ünnepen. Bo'dog ünnepeket lapunk t. olvasóinak I

— 4 nS- #
— & ÍQ96 ivi 0rsxdgos kiállítás zene és színművészeti előadója: Dr. Válí Béla, a .Zene és Színművészeti Lapok" szerkesz £f#gAfrd A csáktornyai jólékony nőegy- tő;©, mint értesülünk legközelebb városunkba let 894. évi junius hó 2 án segélyalapja jönni szándékozik a zene és színművészeti javára a m. kir. állami tanitóképzöintézet j ereklyék megtekintése végett. Nevezett kertihelyiségeiben tavaszi tánczmulateágol szakférfi tisztelettel felkéri ezennel mindrendez Rendező bizottság: Bernyák Károlyné, azon mükedve'őket, a kik valamely z e n e elnök Czvetkovics Antalné, Dittrich Jánoané, avagy színművészeti ereklye, ós pedig régi Hackl Károlyné, Dr. Kras30vecz Ignáczné hegedűk, zongora, orgona, tárogató, hadi Margilai Józselné, Pethő Jenőné.Tóth Lajosné, sipok, kürtök, hangjegyiratok, levelek, Woll&k Rez3Őné, Ziegler Kálmánné. Fink naplók, színlapok stb effélék birtokában Antal, Dr. Hajós Ferencz, Kovács Emil, vannak, nemkülönben aaokat, a kik vároMayer József, Mesterics Aladár, Molnár sunk egyes régi művészei kőiül valamely Ferehcz, Nsgy Elemér, Neuman Salamon, emléktárgygyal avagy utbavezető adatról Szilágyi György, Thorday János, Timár tudomással birnak, hogy azok felől nevére Mihály, Vaucsini József, Vázsony József, ozimezve egy levelező lapun érte itsék. Weltendorfer Bertalan, Zakál Vilmos, Vran- Budapest, Korepesi-ut 81. *zám alá czicsics Jenő vajda. Kezdete d. u. fél 6 órakor. mezve.)

$aifl) JÜfik. A p o l g á r i házp-s s á g r ó l szóló törvényjavaslat a főrendiház előtt huszonegy szótöbbséggel megbukott. — A m e m o r á n d u m p ö r t a héten tárgyalták a kolozsvári törvényszék előtt. — Hihármegyéből kolerahirek kellek szárnyra; Kondoros Mihály kocsics kojeragyanus tünetek közölt megbetegedelt; a megyei tőorvos rögtön a helyszínére utazott. — H ó d m e z ő v á s á r h e l y r e egy század katonaságot helyeztek el a szocziális mozgalmak elfojtására; a katonák egész aratásig ott maradnak. — A r ó z s a l e ányünnepet az idén Szent-Ivánon tartották ; a megkoszorúzott és megesketett rózsaleány Han Mária, vőlegény Stocker Ignácé volt. — P o s i l o v i c s zágrábi érsek pápai prekonizácziója f. hó 18-án lesz. — Az első magyar tengeri u s z ó d o c k o t Fiúméban mopt bocsátották a tengerbe. — A mult vasárnap véres összeütközés volt az oláhok és magyarok között, melyet a dorbézoló oláhok kihivó viselkedése idézett elő; pópa és Petrán szemináriumi tanár vezetése mellett szemin. növendékek vitték a lő szerepet. — Az a s z ó d i j a v í t ó i n t é z e t b e n Zima növendék egyik társát agyonlőtte. — Az ország jelentékeny részében voltak f a g y o k , havazás és dér a mull héten.

Hja, abban az időben még a hazai neked száz forint ? vigasztalta a ditörténelmi drámák iránt is érdeklődött egy rektor. kissé a publikum — legalább Szinér VárMit, hogy Fuchsnak legyen igaza, soha1 alján. , Tudod mit pajtás, neked adom a 100 foBlau Kóbi, a ki különben sárközaljai rintot, ha nem lesz gyerek a Könyves Kálnagybirtokos és bőrkereskedő volt, de a mánban ? —- bőgte oda foghegyről az igazsaison alatt Váralján mint elsőrendű gigerli gatónak. szinházudvarló, színészeknek kölcsönadó ós Száz forintlll Bájligeti nem lett volna reklámcsináló gavallér szerepelt, naponként hordla a próbáról 8 híreket a ezukrázdába, igazgató, ha el nem fogadta volna. Meg gabnaosarnokba, a hol csak megfordult a vagyok róla győződve, hogy száz forintért darabról, — egekig* magasztalván, hogy magát Könyves Kálmánt is kihúzta volnamég ilyet — Jókai sem irt A fogadásnak hire ment az egész környékenÉs a mit Kóbi mondott, azt szent Írásnak vette mindenki, mert tudták róla, Lesz-e gyerek, vagy nem lesz gyerek hogy nagy összeköttetései vannak a kulissa ez lett a napi kérdés Váralján. körökkel. No, de büszke is voll erre Blau Ez az általános érdeklődés eredméKóbi. nyezte aztán, hogy a Könyves Kálmán előPár nappal az előadás előtt ismét adására ugy megtelt az állás, hogy csak szóba jött a gabonacsarnokban a Könyves azért nem nyomiák ki a falait, mert nem Kálmán. voltak falai. «

Kóbi anzagolt szokása szerint. A tárFuchs ur a nézőtér jobb, Blau a balsaságban volt Fuchs ur is a gabonakeres- oldalán foglaltak helyet, ők voltak pontjai kedő Medgyersről a ki szintén beleszólt a az érdeklődésnek. társalgásba. Mi az Kóbi? A Könyves Kálmánról A darab sem keltelt már érdeket, beszélsz? Jaj I az nagyszerű egy darab, én mindenki azt firtatta lesz-e hát gyerek? lóltam is Szalmáron; van benne egy gye* Kóbi ur diadalmasan nézte Fuchs urat, rek is. a ki biztosan érezyén magát, nyugodtan — Mosógép (Zaraki János Varsóban). Gzen mosógépnél a mosandó ruha sima, A hallgatóság ránézelt Kóbira, a ki várla a gyereket. barázdált vagy púpos hengerek között eddig elég csodálatosan sohasem emiitelte A gyerek pedig csak nem akart előmegmunkáltatik, melyek mind egy és a gyereket. kerülni. ugyanazon irányban forognak és forgásuk És erre KóbU elöntölte a düh. közepette egymástól eltávolíthatók, vagy Vége volt az első, második felvonásegymáshoz közelíthetők, hogy igy a moHogy egy közönséges, gabonában utazó nak, lement a függöny harmadszor is, gyesandó ruha kivánat szerint többé vagy többet merjen tudni színházi dolgokról rekről szó sem volt. Fuchs ur kezdte mamint ő, ezt mftr nem engedheti meg; gát rosszul érezni, de azért még bizott a kevésbbé összesajtoltaspék. a Fuchsnak: kél utolsó lelvonásban. Kóbi meg nem állQázleg-motor. Egy ujszerll motort büszkén és hirtelen odavágla *» i hatta; hogy felvonás közben át ne kitalált fel Diesel berlini mérnök. Légköri Tudsz is te ahhoz I hiszen abban a áltson. levegő 90 légnyomás alatt hirtelen sllrit- darabban nincs is gyerek I A hallgatóság tetik, miáltal az nagyon felhevül. Azon iKóbi urat művészi dolgokban csalhatatlanLátod Fuchs, nincs gyerek. pillanatban, melyben a dugattyu vissza- nak tartván, természetesen az ő pártjára A mire a publikum részéről szörnyen felé tart, széngéz vagy gyúlékony gáz állt; de Fuchs ur nem tágított a gyemegt&paolták. Meg is hajtotta magát. bocsáttatik a hengerbe, mely a hőtől rög rektől. tön meggyulad Az igy bekövetkező robbaCsak várj, csak várj — felelt vissza a Széniül erősítette, hogy ő már látta a nás erejé hajtja a gépet. Az egy lóerőhöz másik 1 okvellen kell annak a gyereknek szükséges szénfogyasztás csak 0*22 font. darabot, igen is látta a saját szemeivel egy lenni. Igy lett vége a harmadik és negyeMivel a gép méretei egy hasonerejfl gőz- forintos zártszékről - és volt benne gye dik felvonásnak gyerek nélkül. gép méreteinél sokkal kisebbek, ezen mo rek — szegénykének még a szemeit is kiszúrták I — hogy ő gazember legyen, ha Az egész publikum Kóbi pártjára állt, tor nagy theoretikus haladást jelez. de Fuchs nem hagyta magát. nem igaz I

C

S

A

R

N

O

K

.

Hol van a gyerek, Irta: R ó n n p z

GuaztAv.

Blau Kóbi tekintélyére nézvést azonVárj csak várj, kell annak a "gyerekban mindennek daczára tagadásba vette a nek lenni. De bizony nem volt. Lement a gyereket. függöny utoljára visszavonhatlanul. Gyereknek híre hamva se volt. Fuchs annál jobban állította. A hallgatóság ingadozni kezeett. Kóbi tekintélyét Fuchs le volt főzve. veszélyeztetve látváu, azzal vágta ketté a A publikum éljenezte Blaut, Blau levitát, hogy henczegve oda kiáltott Fuchs nézte Fuchsot Fuchs pedig fizetett. Legurnák : alább megmutatta, hogy gavallér. Slande— Hát fogadjál velem 100 foriütba, pede ott * pubikum előtt átadta XóbV.ak a százast. hogy nincs benne gyerek.

Jókai Mór koszorús irónk sok évvel Fuchs ur kénytelen volt fogadni. — ezelőtt már megírta: Kálmán Királyunk és Almos herczeg szomorú históriáját, termé Blau megmentetle tekintélyét. Mert ha ö szetesen drámát csinálván belőle Könyves egyszer 100 forintba fogadni mer, akkor neki van igaza. Blau azonban nem volt Kálmán czira alatt. ilyen bizonyos a dolgában ; az igazgatót És mennyire bizonyos, hogy soha el nem képzelte volna, hogy milyen bohózat kérdezik meg. — Van e a Könyves Kállesz belőle a drámából Szinnyér-Váralján mánban gyerek ? a vendéglő udvarán, Thalia templomává — Van bizony, felelte a direktor — még avatott szekérállásban annak idején Bájligeli a szemelt is kiszúrjákszinigazgatása alatt. Kóbi meg voll semmisülve. Ehhez hasonlót még olt nem produ káltak többet Hümmögött egy darabig, végre el y A darab teljesen uj volt,* a színészek mondta a fogadást pasaióval tanulták a gyönyörű verseket; Sajnállak, de biz aöban van gyerek I már ki is voll hirdetve, arról beszélt egész ezt a fogadást elvesztetted l Különben mi Váralja.

Blau Kóbi hajtogatta magát és diadalmámorában büszkén vágta oda Fuchs barátjának : Látod Fuchs, hogy nem volt benne gyerek, de már most fogadjál velem másik száz forintba, hogy ha még egyszer előadják a Könyvest, akkor lesz benne gyerek .?,,uchs azonban semmi szin alatt nem akarl fogadni.

FELELŐS SZERKESZTŐ M A R Q I T A I

J Ó Z S U A

Broj. 19.

Vu Čakovcu, 1894- 13-ga majura.

XI. tečaj-

Pred p latna cena )«t

radnikom MO«I J « «T»kl 4 M gororlti med II i 1» Torom. — 8T» poHIJk« tliai« M ud rt »j* moTisak. b»J M' poliljajn nm Um SÁmrgíW J«S«r» urednika va Ćakov*«. 8

A

Na celo leto . . Na pol leta . . . Na četvert leta . ,

/Pojedini broji koltajn 10 kr.

blaMJitr«)

Obima« m polu p>gođb« I hi ratanaj*.

l^UTU rtMb«! HllpOT. k IM M prod pl *U I obauano polllj^jn. UH h o r v a l a k o r i I m a g j a r s U o m J n f k n

^Izaazd.

4 (rt 2 frt 1 frt

izlazeći

đružtvenl

znnniitvenl

3©ca.oixlcra.t 1 t o : v u

I povaéljivi

U n i r.n

puk.^

e-g-gOca nodloljTa

Slutbeni glasnik: „Međimurskoga podpomagnjučega činovničkoga druživa t .Čakovečke Sparkasae", „Medjirnurske sparkasse". i t. d. U 1"

Zdrávoslovje.

čuvati pretésnih steznikah (miderah), ar prsa se onda nemreju dobro razvijati, kaj 4- Oprava. je zrok, da matere nemogu svoju dčcu Jzbirajuć opravu, trebalo bi, da vifle kojiti, a gustokrat zbetežaju prsa i dobi Be pasimo na cilj, vu koju ju nosimo, ne pak rak rana. Srce nemre pravilno delovati, kak to nav'aduo biva, da 66 vide po himbe- želudec i črčva se stieću, cirkuliranje krvi nosti i modi ravnamo. je nepravilno. Istom vu potlanjih Ijotah opažamo, koliko stoo sebi naškodili prejaPri opravi moraö paziti na ovo : a) da odgovarja podneblju, godišnjoj kim stezanjem. dobi, dobi dana, vremena, broju Ijetah, e) Gornju opravnu ponajvi e dčlamo telovnomu ustroju, spolu i navadni. iz biljevnih ili livinskih vunenih stvarih, b) D a vse déle tMa jednako g
Z A B A V A . Vlovila ga je. Jedan par zaručnikov išli sa u cirkvu vienöati dati, ili kak se to p r i uas veli, ifl'i su na zdavanje. U z put v cirkvu bil je mladenec tak nespreten, te mladenki an oprava nehotice stal, ova malo naglo naravi i ne bofl obilnoga izobra2enJa / odreže mu srdito; „Bedak" ! — O n se na ta reč osupne te sada stoprv spozna narav svoje zaručnice. Akoprem več bliza cirkve, ali ipak dosta zagod za občuvati se za cielo svoje življenje od vraga. Dojdući pred oitar, zapita svećenik najprije njega: . P i t a m te Andrafl, jeli hoČeS ovu pofltenn dievojku Margetu za svoja tovariišicu vzeti ? " — A l i moj Aodraé hitro odgovori: „Neću 1« tOva rieč je sve prisutne osupnuta. Matere an jedno malo omeglele, otci sa se pričeli jedea dragoga ipotati i krivnju jeden dragomu predbacivati, podekliči su na jedan krat dobile črevobol a sama mladenka se je tak lecnula, da su joj noge kakti d a ledu podletele ona svom sdom na cirkveni tarac, kak da bi bil najfineli kanapej se je sela. Pomoći ovdo nije bilo, te akoprem su otci i matere zaht'evali, da zdavanje n~ka

oslabjuje žilice, zrak nemre do nafle kože dopréti, izparivanje kože nemre iihlapiti. Krzneninu morali bi samo stari ljudi, ter vu oitroj zimi nositi. Upotrebljujuć posteljinu valja Opaziti na zdravstvene regule. Perje smije ae samo za m a l o dfcu i za stare, slabe ljudi opu trebiti, drugaö nije zdravo. G d o na perju apava i perjem se pokriva, vnogo se bude znojil i jako oslabil. Osobito v ljeti nevalja na perju spavpti, ar jako izparivanje kote vu se prima. NajbolSi material za posteljinu jesu konjake grive i rep, osobito za madrace, kak takaj i za vankoi- Vunenim pokrivalom (poplonom) pokrivati se je najzdraveie. 5. Stan. »

Pri stanu valja prije vsega paziti na poloiaj. Ov nek bude takov, da aa vsih stan more do njega dopréti frižki zrak (luft) g o l i c a stana mora biti prijazna i suha ; ako je vu blizini voda ili močvara, dobivaju stanovnjki, koji vu blizini stanuju, zimicu i druge betege. Isto tak je vnogo zdravefle vu visok h predelih, nego li vu nizkih, ar je tam zrak navćk čisteii i zdraveSi, ter epidem : Čni betegi vnogo hujfle haraju, vu nizkih predelih,, nego li vu visokihSobe nek su visoke, suhe i prostrane, svetle ter proti sunou obrnjene. J a k o zdravo je vu blizini stanov drévje posaditi, ar jako

samo ide svojim redom te neka se obavi, jod jedan krat u cirkvu kakti tobož n a zdaočitoval je svećenik, da to nikak biti netnore vanje, pak kada dojde na noe pitanje jeli te niti nesmije, ako mladenci ovde na glas ne bočom, onda ja odgovrim da neću te se iz očituju, da jedan drugoga hoče, a poito je cirkve raziđemo. To tebi nebu nikaj škodilo mladenec izri^no očitoval, da mladenku neče, a zmene on fipot, koj sad na meni žmehko anda neka idu svi skupa domov u imo božje, sedi, odmah opadue i j a bum odmah imala jer zdavanje Be nemre obaviti. med ostalemi pucami prebaju." Otidu anda svaki k-sebi domov te se je K u d j e ov spameten govor Andrafl ču), zaručnica nekaj od žalosti a nekaj od srama privolil j e na to, jer je izbilja videl, da taj nad tim dogodjajem hotela a suzah raztopiti, čin njemu nebude niti najmanje flkodil a kakti cukor u vodi, oči su joj bile uviek Margeti bi pak mogel liasneti. — J e r kaj zaplakane a lica črlena od brisanja rubcem ga je briga, ou Margeti drugać nije bil nesuzah. N e samo, da ju je Andrafl ostavil, prijatelj, samo ju za svoju ženu, nije hotel ali sada, ovak na flpot detu nebude n ti drugi vzeti, a po nju potlam makar i najbogateái nitko hotel za ženu vzeti, te joj je cieli život dečko dojde, to on njoj nije bil nenavideu. pokvarjeni; — „ O v a k nesme ostat'." — Zato anda na njez ; n predlog privoli te se je „To se mora popraviti." — , T o mora dru- odmah pričelo u kući kakti tobož sa zdavagač biti" — misli ona, te jedan krat, kao nje opet slagati, jer sa se tobož mladenci je nj?7Ín nesudjeni mimo njezine hiže prolazil, pomitih. izide m u na susret te ga ovak liepo nagovori: D o j J e vrieme zdavanja i svati jod bolje moj Andrafl, ja sem izbilja nakinčeni, nego prvi krat, te u puno vekiem w Vid^ft dragi ialela, kad sem te na putu u cirkvu bedakom broju genu se iz mladenkine kače u cirkvu. nazvala i ti si se na to mene odi ekel, ali O n d e mladenci atape pred oltar te svećenik stim si ti meni za c e l o moj ž v o t fl*odu zapita: „Andrafl I P i t a m te pod zavez Tvoje napravil, jer ja sam kroz to izsmehavanju viere, bočei li ovu poltena dievojku Margetu izvrgnuta i nijedan dečko uebudo po mene za svoju ženu uzeti i * — I A n d r a i odgovori v fle doiel. J a znam, da tvoja lelja nije, „ H o ć u 1* — N a t o zapita M a r g e t u : *IIomakar me i ti aam nećeA, pak te zato pro- ćefl li T i ovoga pofltenoga mladenca Andraöa sim, da me ovoga flpota rieSifl. Tebi to nebude za svojega m u l a vzeti ? • A ona miesto da nikaj Škodilo a meni bude hasnelo." odgovori, kak je bilo dospomenjeno a N e č u ! a „Ti napr«vi nsjmre ovak, mi pojdemo — odgovoii ona hitro takodjer „ H o ć u I —;

Čiste arak, zato sa iumi osobito zdravi.

stani

vu vrtih ili vu sluibenl položaj, stranom pako, kaj nije subjektiven, već se za vse drago viSe, nego li Jako Škodljivo je stanuvati vu novih sam za se. No grof Csaky nastoji, de neoći hilah, tu novo beljenih ili ličenih sobah. tnje toga svoga zanimanja, ar zna, da je To zrokuje vnogo betegov, osobito betegi večiifa I j adi h kak déoa, koja bivaju nečedna, trbuh«, iimiou. reumatizam i kostobolju. kad vide, da im je Covék prijateljen. Grof Ako su gde prilike Ukve, da moraá vu Csáky misli, da jedna polovica svčtske novo zezidanom stanu stanovati, treba mudrosti stoji vu reguli: „Vjty ljubiti niti barem koliko moguće včiniti, da ćdktonii mrziti,* a druga va načela: »nikaj govoriti i nikaj tvrditi.« Škodljivu mokrinu i izhlapevanje.

bićen Covék kod valnih méatah pažljivoga čini na stanovita perSonu i njezine sposobnosti. Onda Bravnjuje službeni opia takove peráone 8 onim, kaj mu je ; o njoj rečeno, ter dela kak mislli da je pravično. On aam nije nig<1ar nikoga preporučivat, a nepoznatoga čovAka nije preporučal ni na najusrdniju molbu svojih prijateljah. Iz prva dal se koji put predobiti, držeči takve prepruke suhim zlatom ; no kesneie se osvedoćil, da je to navadno ; \ prema franceskoj poslovibi: „porcalaa za Minister je példa Čestitoga činovnika. porculan« ter vezda oeveroje nikomu. Prije vaega valja gustokrat i izdaSno zračiti (luftati), onda valja poldragi ili dva On je toliko proniknut B dušnim spoznanjem kilograma gaflenoga vapna vu jednoj po- o valnosti svoga zvanja, da réSava najneznatPri podelivanja mestah gleda na sposob« sudi vu kutu sobe postaviti. Dobro je neSe stvari Ba jednakom pažnjom, kak i u os t i i na karakter. Izverllvanje dužnosti takaj vu vlalnoj ili novo lijenoj sobi vu» najvaftnije. Dok je bil drjžtva za oplemenji nesmatra za nikakvu zaslugu, ter se gde koji gati ffO do 60 grama sumporovih niti ili vanje čudorednosti, delal je toliko savjestno put začudil, kad je gdo koga tim pohvalil, ; oprezno aapaliti malo puSčanoga praha vu svojoj zadrugi, k a k dóla denes vu minis» kaj zvrđavil dužnosli. Im to mora biti. Posteljina, kaj je vu stanu, zastore itd. tarstvu. Vu ared ide navčk vu vréme, pak Grof ösáky poznaje svoj delokrug satreba večkrat isprašiti i izkefati, da se tim to potrebuje I od svojih činovnikah. vršeno. Postavci ministrom, botoli su njegvi od praha i izhlapljivanja očisteGustokrat ostaje va uredu prek uredovne izvestitelji, da se jednostavno pozi viju na Toplina vu sobah neka nije pigdar vure, ako nije mogel da ičil posle. On xakone. No on je obredil za regulu, da vsaki vtkSa od 13" R , *ato bi Irebalo, da je zaostatkov nejma nikakvih, ar ostaje do ti donosi sa sobom vu sednlcu dotićni zakon vu vsakoj lobi toplomer, ar nas lastonto čas vu uredu, dok je réöil cöli kup splsah. ili §. vu originalu, ter ga čita. Ovak je va o»Sćanje vu tom pogleda gustokrat On se nedrži one regule stanovitih' Ijudib, kratko vréme minister vse zakone predfltndéral da spisi Imaju va aredu dozreliti. I najza- i takaj po8t
Grof Albin Csaky,

KAJ J E NOVOGA ?

Zločinec. Nekoj krivec bil je jednoC zaradi nekakovog zločina po pandurib vlovljen, svezan i pred oböinsko poglavarstvo dopeljan. Kad 8u se starešini skup zebrali, za da vide jeli je ov krivec samo toliko kriv, da bu nad njim občinsko poglavarstvo moglo svoju odsudu izrefli, ili pak je njegova ktivnja tolika, da bu moral viljemu sada predan biti, poslaSal je rečeni krivec pazljivo njiüove zaključke n šedriji. A kad je doSlo do tog zakljuć ka, da krivnja nije tolika, za da ide viSji sud, ali ipak je krivnja, koju ovo obč'nsko poglavarstvo kaitigovati mora, piičel je okrivljeni

Vu Budimpeštu, I. majusa.

Kralj Friederik veliki izreče na tosliedeću odsudu, po kojoj je rečeno starešinstvo imalo dosta za mofati; »Da je krivec Boga opsoval, dokazuje, da ga nepozna, a k tomu Bog netreba moje pomoći, da krivca za to ka*tigujem. — Da je mene opsoval, to mu odpraSćam. — Zuradi toga pak, jer se je podufal plemenito občinsko stareiinstvo opsovati, zaslužuje o*tru kaStjgu te se ima na pol ure u Spandau v reét zapreti."

Em. Kollay

Pod predsedničtvom baruna Bánfya bila Je konferencija ablegatov svih stranjkah. Konferenolja vCčala je poziva kotrigah hrvatskoga sabora vu Budimpeéta va pojiode. Delalo se o tom, da Be uepozova samo intrigi narodne stranke, već i opozicije, pak da im se pruži tara prilika spoznati se s magiarskimi odno*aji s bliza. Konferencija je odobrila program ablegata Hoitsya. Kakti dani pohoda ustanovljeni su 19. i 20, majuS. Po programa ablegati budu razgledali vse znamonitosti Budimpešte, nazočni buda banketa 1 gala-prodstavi va teatru. Grad Budimpešta bule nazočen kod ove svečanosti.

Majuski promaknuto.

Orogodiiuj« majuiko promaknuće je jedno od uAjtekiib, kaj ib je ikada bilo TU miru. Imenovana s u : 2 generala kanonirstva, 1 general konjanićtva, 18 podmar.^alov, 42 geaeral-majora, 4 4 oberstera, 88 oberstlajt118 majorov, 192 kapetanov I . rasreda, 281 kapetan I I . razreda, — 4 2 0 oberlajtnantov, Ö41 lajtinant.

Od 10. do 26. aprila abetežale su vu Vaiiavi od kolere 4 osobe, od kojih su dvč vumrle. V a gnberniji kovnenskoj zbetežale su od 18. raaroiuáa do 21. aprila 68 osobe, a vumrle 8 4 ; vn gubemiji plockoj zbetežalo je 27, vumrlo 16 osobab. V u Podoliji je od 6- do 23. aprila zbetežalo 20. vumrlo 6 nek osobab. V u Radmu od 6, do 21. aprila zbe težalo 20, vumrlo 10'osobah.

Za pohode rabe se flvodske rukavice od lososab, za jahanje bč'e ili ćerlene od peBje kote, za soireje i teater ftute. Za pksove i slcžbene obede dozvoljen jo rnbec od bélog batista, — drugać pak Bamo od pisane svile. ut

Dozvoljenome piincu Walesu za volju nositi eamo jednu rukavicn, a diugi sglob tetovirati. Na mtlom prstu nose se tri mala prstena s tri velika kamena : rubiuom, si firom i diamantom. Vura se nosi prez lanca vu žepu vu hlaćsb, a peneii va ptusleku,^

Doktor: . K a j vam fali." Betelnik: .Zdravje". Doktor: „Jeli bi vas previsiteruval?* sami. a

Betežnik : „To znaju najbolje

Doktor: „Ako budete tak odgovarjali, vas vrag vrači."

Betežnik: „Zovite'ga i onak nemrem s vami nikaj opraviti."

Atdovl Honte-Karla.

Nove glgerloke modo.

t Parižki .Moniteur de la Mode" od 26. aprila oglaflnje sljedeće iskone ze fićfiriće Gigerle, koji vréde (gÜtaju) do 1. oktobra. Okolo vrala moiaje da omotaju r a mesto dovezdaánjih kravatah ogromne Široke rubce s jednim vozlom, — a okrajci takvoga ovratnika privćvrltjuju se komaj na trbuhu prstenom ili pod remenom velikom iglom, koja prikazuje glavu clowra Ovi su ovratniki ili zeleni ili modri. Znarfatelj tih ovratnikah je heioeg N., koji j e zaradi vratobolje omotal vrat, tak je dođe! vu klub i ondi zrokuval senzaciju,

Betežnik: .Vu postelji -

I

Kolora vu Rueijl.

-

Pred sudom.

Ruski bercog Nikolaj Karsjuv strelil se Sudeo: . K a j vi nemate nikakvoga je na gKobju vu Kandamini. Knez je hiV vn 11 Monte-Karlo. gde je vu kartaflnici s prvince srama? imal sreću, ali je na zadnje zgubil 800 000 Obtu'eni: „Kaj nebi imal, vem prizna frankab. — Bogata Englezklnja Miss W a t t jem, dragi gospon sudeo, da sam tat i lenjak; ston zaigrala je vu Monte-Karlo 2 milijuna ali znaju i takvih ljudi trčba.g lirah, a zatim'se vu svojoj palači otrovala Sudec: ,Kak Vi to mislite?' (fergiftala) opijumom. «

Nadvojvoda Albrecht vu Boinl.

Obtužeui: . N u znaju, gospon sudec, kad bi mi svi tati i lopovi postali poflteni, od ćesa bi oni vendar živeli."

Nadvojvoda Albrccht pohodil je ovih danab prvi put Bosnu i Hercegovinu, da Dobra slbžba. pregleda ondeflnje soldate. V u pratnji uadvojIliiegazda : „Pri nas je vse vu redu, kak vode nahadjaju se gcneral-raajor SđiOnaicb, krilni adjutant major Somogyi i dtopskl vu kasarni; ob Sesti vuri so stanemo, ob doktor dr. Huebel. Nadvojvoda ostavil je 8. dvanajsti jedemo, a ob 10 vuri na večer majuša Beč, dočel je 9. majuia vu Jutro vu idemo spat." Brod, a po poldan vu Tuzlu. I z Tuzle putuje Dek'a (služkinja): „Akodrugoga posla nadvojvoda va Sarajevo, kara je stigel 12. a majuáa, i tam je o&tal črez trojaike svetke. DČga, onda sam s tom službom zadovoljna ! Za tim putuje 16. vu Mostar, od kud bude Dober odgovor. 16. iftel vu Metković, gde si bude sel na w jahtu ,Greif i po morju pohoditi nekoje Gigerl: „Kaj vara Vata debljina nikaj dalmatiuske varaáe. V e ć 22. majuáa Btigue nesmeta ?" nadvojvoda Albrecht vu Pulj, od kud Be izM u ž : ,Bafl niti raalo, samo me srdi, ravno povrne vu Beč« kaj me vsaki bedak za to pita."

Narukvice (maucbete) kapőiju se oval nimi dupliinimi gombi, spojeni lancem.

Krč enje nadvojvode.

'

Oficir: tPoveft ti meni, pjeSak Miáka, zakaj nesme soldat nigdar glavu izgubiti ? u poldan

Vsaki fićfirić mora imati dvé batine Prva je od citrunov*, palmina ili maslnova dröva, da se vidi, da je vlas'nik bil vu zimi na Rivieri; druga batiua je od bara busa i tak debel*, da ae vu njoj ski iti more bodež, ambrelo i Brebrni plajbas. Prva batina je zevtfcma neobdelana, jednostavno vurezar.a, ali na glavi okovana zlatom ili kiistalnira gombom, vu korn^se uahadjaju bouboni.

6. majtiSa ob 10. vuri pred doiel je kralj Ferencz J o l e f vu Wela, odkud Pjedak : „Ar bi jedna kapa previde se je odpelal vu bližnji kafttelj Lichtene^g, bila.« da bude nazofen vu familijarskem krugu \ Priredil: kršćenja svojega vnuka. Taki iza dohodka 'traljeva va Lichtenegg preduzelo se va veliGl&d Ferenoz. koj dvorani prelat i dvorski plebanoS dr. Mayer kraćenje malog nadvojvode. K u m je Jedanput jeden činovnik, svojega prinadvojvoda R a j n e r * Na večer povroul se je jatelja tužio pred poglavarom, da ia kase Oipele se nose,, od krokodilove kote. kralj opet vu Beć. krade peneze. Pravi je gigerl dakak vubil krokodila s*m Ogenj vu Nedeliiću na N i l u . / Z a osti'u opravu ima se pobrinuti Poglavar pako smeáeC ovako odgov ori finajdar. 7. majuia izgorele su vu Dráva-VásárJa kradem . . . ti kradel, on krade, helyű dve bižc i jeden ikedenj. pak smo si jednaki, Dvoboj vu Belgiji. s

Cigan je jedan nekaj zlo vučini!, i zato je obsudjen na 60 batina. Jako je Svim pofltuvanim čitateljem želimo Vu Belgiji su vu taj i'as uajodlućepei kričel već predi, nek su počeli batina mu navalili na dvoboj (duel), da se skinu s lčpe, dobre i v ugodne trojačke svetke 1 brojiti po hrbtu. dnevnoga reda Novi izborni red oduzimlje v . 6

na vide Ijetah izborno pravo onomu, koji j e sudeloval pri dvoboju ili mu nazoten bil kak»i svedok, ter zato bil kaátiguvan. Senat pak prihvati! jo privoljenjem i odobrenjem miuisteriuma novi zakon, po kojem se dvoboj najoitrefle kaitiguje, a délniki, avedoki i deveri, kak i noviue, koje se o dvoboju bave,' osadjuju se na oátre ka. tige i globe. Odbor spravičć«, ne samo, da je pristal na taj zakon, več je dapaće kaátige još povisll. Izazivači i nadalje oni, koji javno osramote ili zbantuju osobu, koja ie dvoboj odbila, kaitigujn se s temnicom (reStom). Svedoki bivaju kaltiguvani na dva do jedno ljeto dana i oa 200 do 1000 franakah penezne globe. Podraži vanje na dvoboj kaStiguje se sa 6 meaecib do pet Ijet voae (reóta) I sa 400 do 3000 franka gW.be. (Tak bi bilo dobro pri na« vpeljati).

— No, kaj ti fali cigan, zakaj tak jako tulifl? pita ga sudec D o b r e žepne i stčne vure za f a l cöue m o ć i dobiti pri Pollak Bernatu

Čakovcu

(Pijac, Šparkassa).

uximljeju vure

takaj za

CČUU.

vuraru vu

— J®Ú, pog'aviti gospone, ovakov fine

P i i njem se koze élovek, i slab kak sam ja, lehko se

popravek za fal- mrtvo probudi pod 60 batina, bar nek mi oprosti u.

<£feka] z a k r a t e k

—

jednu

— N o dobro 49 dobifl J cas.

Vugoden betežnik. Doktor ; .Jeli ste betežen ?• Betežnik : »Dakak, drugać nebi bil v postelji", Doktor; Gde ote betežni ?«

— Hvala lepa, ku.'ujem njim ruke, al« samo naj prvu mi oprostiju. Na ovu misel, kojom je oigan hotel svih60 batina se rešiti, su mu oprostili polovicu Priredil: Kerleža Ignác.

NYILTTÉE*

|OOOOOOOOOOOOOOOOIOOOOOOOOOOOOOOOOOO

H e n n e b e v g Q . (cs. kir. udvaris»állitd) ael y e n o g y A r a Z ü r i c h b e n , a privátmegren delök l a k á s á r a közvetlenül szállít fekete,tehér és ssioss selyemszöveteket, méterenkint 4 6 krlól 11 írt 6& krig p o s U b é r és v á m m e n tesen, sima, csíkos, kooxkáiott és min»áiotl a k a t , d a m a s i t o t stb. (minlegy 240 k ű l ö n b ö z ö m i n ő s é g és 2000 k ű l ö n b ö z ö ssin éa árnyal a t b a o . ) M i n l á k postafordultával küldetnek. Svájcába c / i m i c l t levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasslandó.

* ) E rovat alatt közlőitekért lelSsséget a

ODQOVOBNI

n e m v á l l a l (e8»erk,

Glavni

GLAD

A Cena

J Ó Z S E F

ANTON S U E S S

surednik

FERENCZ

gyári-raktára

1

40 fll 51 14 30 zlika.

Buza Zab C Rozs Kukoricza ó uj Árpa Fehér bab Sárga » Vegyes »

Gabona 1 m.-cent. Páenica Zob Hrl Kuruza sUri nov n ' Ječmen Grah beli > žuti • » zméöan

frt kr. 6 26 6 6 — 4 90 6. 5 -

4.—

4. -

Árverési hirdetményi kivonat, A csáktornyai kir. jáiásbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Varga Lajos nagy-kauizsai ügyvéd végrehajtatónak, Szeppelfeld Máté Csáktornyái lakos végrehajtást szenvedett elleni 300 fit tőke követelés és járulékai iránti végr« hajtási ügyében a nagy-kanizsai kir. törvényszék (a Csáktornyái kir. jbiróság) területén lévő Csáktornyái 644. tk. 198|a hrsz, a. ingatlanból Szeppelfeld Mátó csáktornyai lakost illető fele része — melyhez a 188 .számú tljkvben felvett 198|b hrsz. a. községben lévó bejárás és udvartér tartozik — 1928 frt becsárban az árverést ezennol megállapított kikiáltási áiban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az hó 8 áa d t. 10 órakor

a Csáktornyái kir. járásbíróság telekkönyvi irodájában megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan beceárának 10*|,-át készpénzben vagy az 1881: L X . t. cz. 42. § ában jelzett ái folyammal saámitott és az 1881. évi november bó 1 én 3383. sz. a kelt Igazságügyminiszteri „rendelet 8 §.ábau kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881: 60. t. cz. 170. §-a értelmében a bánatpénioek a bíróságnál elóleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átssolgáltatnl. K
Gráci

(Slyria)

Alapíttatott 1744-ben.

g

Minták kívánatra ingyen és bérmentve küldetnek. O Elárusítóknak külön engedmény ! Bo6í-4 O

árak.

666. tk. 1894.

éri junlas

Divatáruk

K a m g a r n , C h e v i o t Tricot Egyenruházati- Lovagló- Vadász- Erdész és Libéria-Szövetek Peruvien és Doskiqg a magas papság részére Kocsi- Bútor és Tekeaszlal-Posztók

Qrac 5-ga majfla 1894

1 m-.mázsa.

1894.

Bel- és K ü l f ö l d i

legjobb minőségben ós legolcsóbb árak mellett szállít vidékre, megrendelések utján

UREDNIK

I

M A R Q I T A I

Gyapjúszövetek

ÍOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOCOO

Kiadó lakások.

A Itiohtor-fóto

Tinct, Oaptiei oomp.

Horgony-Pain-Expeller

A liázban

szük

utczai

248/189.

elnevezés alatt igen jó hírnévnek örvend. Ezon fíydalomcsillapitó bedörzsölés valamonnvi köszvény, osúi és tagszaggatásban szenvedő egyénoknok oz uton logyon ajánlólag omlékozetbe hozva. Ezen tinktura már 26 év óta, mint legmegbízhatóbb * ' ''szer általánosan kedvelt és ennélfogva már további (Uánlásra nem szorul. Osokoly ára, üvegenként 40 kr. 70 kr. vagy 1 f. 20 kr. vagyontalanoknak is lohotövó teszi, ezen kitűnő háziszornek beszerzését Bevásárlás alkalmával a „Horgony" védjegyre ügyelendő, nohogy utánzatot adjanak, mert csak a vörös Horgonynyal ellátott üvegok valódiak. 11a a valódi Pain-Expoller holvben nem volna kapbntó, r.kkor forduljunk a gyártók gyógy^r'-árához: Richtei gyógyszertára „az anyi^ a;zlánhoz" Prágában vagy Török Józsoí gyógyszorészhoz Budapesten.

számú

Egy nagyobb lakás Egy kissebb lakás- és Egy bútorozol! szoba kiadó. •i-

Bővebbet a házmesternél. '

517 3 - *

\

ALAPÍTTATOTT

1S41. É V B E N .

A PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANK váltó-üzlete BUDAPEST, V. DOROTTYA-UTCZA saját

Részvénytőke 10 0 0 0 , 0 0 0 frt.

t

_ ,

1. SZÁM

hálában.

Tartalékalap 4.460.0Q& frt.

Vasz és elad mindennemű értékpapírt a hivatalos tőzsdei árfolyamok 1 alapján ; s tSzidoi műveleteket a legjutányoaabban eszközöl ; pénztlgyi műveletekre nézve szívesen Szolgál szaktztrü felvilágosítással ; íg&rvéayekst minden húzásra bocsájt k i : •151«g*t nyújt értékpapírokra; v dijmentoiea mogvizcgálja a sorsjegyeknek éa sc*> landó értékeknek huzksait; kisorsolás által érhető árfolyamveszteség ellen biztosit sorsjegyeket éa soro'andó értékeket. 628 i—S

Ajándéktárgyak

nagy

választékban.

Szagtalan és nyomban száradó Utámáeoktól óvakodjunk 6» határozottan Cbristoph-félo lakk kérendő.

Valódi cukia egy föl éa

#

l KIlos üveg paUcskokbau G»phntó. p 7 ^

Christoph Ferencz

órás és ékszerész

Uhrtóró IMII. hogy n .lobák a luáauUa alall I he^ualUllaa• anak. mlvol A kellrnirtlen >IM éi » laeaó, ragadó. .Uradi«, mely u olaJtoUknek é. aa olajtakkaak aaJÁtla, elkrrOltetlk. Kuioll.lt k h»»«nAUla olyan agyaaorU, bogy hl*! ma*a »«**ahell • miiolial. A palló nadre* lárgygyal fel tórOl hetö, anílklll, b<*y •ITMIUO<S Moytl MEG kall kBl»nW>u«tnl: aárgAabaruAt <•» mahttfoulbarnát, mely akir caak u olajfe.tek fodl bo a pallót a nyúllal Mnyt la ad. KiJrt egvarint alkalmaiható rigi »agy ul pallóra Teljefen betöd minden foltot, korábbi mAioláat aibi van aautin

Ajánlja dúsan felszerelt

sváfcxi

%sel>Ara-.

arany-, ezüst-, és chinai ezüst-áru

l i s t a f é n y m á i (ixinczetlen;

nj pallókra <* parketre. moly C.upan Mnyt ad. KíiIídBmo parkéira a olaJfeeUkk«) mar bemiiolt ogliton uj pallókra való. Caak Mnyt ad, ennélfogva nom f»dl el a famuatrát. Poataraomag, kSrfllbelUI 3i nígy.ióg mlr. (kel köiípnagy.igu »obira való) 6 frt. 90 kr., vagy »'/, mirka. A kOxvetlcn megrendrlraf k minden vArotban, ahol raktArak vannak. Ide kűldeiidok.jMIntamáiolieok íaproapeklu.ok Ingyen
Christoph Ferenc,

Práara, K. ZOrlcb.

f a

V

•xlnezett izobap&lló - fdnymásí,

Ytl&ál ssoftapaló - íiiylakJc feltalálója b

Csáktornyán;

főtér, az uj takarékpénztári épületben.

szobapalló-féiiylakk

i

JfgJ

tirtüll srinója,

Berlin.

raktárát. Ajándéktárgyak

nagy választékban

olcsó á r a k é r t . Minden e szakmába vágó javításokat jótállás mellett a legolcsóbban, lelkiismeretesen és gyorsan eszkőzlöm, ^

Csáktornyán :

C K A t J E R TESIVÉKEEUÉL-

O tcső fira k me t te 11

Kérjen csalt JfiACUERLlNT" inert

6i

a

leggyoraftlbrtn

éa

legblitobaüban

mAhtídö

szer

l u i n d e i m e m ü

férgek

kipiiAzdláslirn^

S e m m i nem bizonyíthatja

Gsáktor&yta;

jobban elérhetetlen

ere-

jét

mint

Slrahia Testvérek

elferJedÓHB-

Graner Testvérek

és

jóságál,

óriási

n e k sikere rint

nem

mely

sze-

létezik

egy

második szer,

Heinrich Miksa özv. Göncz L. gyógysz.

melynek

forgalmát, a

Álsó-Le&cfoa: Fuss Nándor gyógysz.

/III

legalább néhány

Freyer Fülöp

luezat

Graner Testvérek.

szór felül nem m ú l n á . Kérjen azonban denkor

min

lepecsételt

Pirlak:

ü v e g e t és csakis ICramarils Viktor, „Zarherlln"

névvel

ellátottat

minden

más

Soslerics Pál. mert

értéktelen

Folitrau :

hamisítvány 11 Max

Az üvegek á r a ; 15 k r , 30 kr., 50 k r , 1

és

2 frt;

a

Robič

.

Zacherlin-pórszóró-készülék

3 0 krajezár.

996

Nyomaton Fischel Fülöp laptulajdonosnál Csáktornyán.

8

darabja _

7

XI. évfolyam.

Osftkto^a,

1894.

20-án

20. % z ( i m "f

rkMitOT«l 4rUk«inl ]«K«t mlaiwaap 11 «• 18 köafttt — A lap M*U*mt rinit« voaatkoaé »lnden kOaUminjr H a r g i t a i JfóSh»f unkmUI

m H m M

inkt 4M !fi

kWmO,

H i *

10

HlrfcMMk

r f

r» J

*

' ZTJÍ12 L Z t Z ^ Z u b«rd.t*u ^ M n S I * 4/*\ / -u . t i JlUllJOflll SUffillUlDU. iwiywiiim

i

U

m

*

R ™ m m Ö m m > " M Ö M e K ) e l e . i t k lietoi.kliat e g y » w >

m U ]

A , M u r o k ü z i ,,8zli

önbegélyző szövetkezet«, a »Csáktornyái takarékpénztárt, takarékpénztár« sat. hivatalos közlönye. f

a

»Muraközi

VÍ» Hyilttir piti!*>ra 10 kr\

1.

i .j

1

* SZÍHRÖÖALII BIT1LAK vauUkrna^

BadapwWa: Golil**« A. T. éa B. Mrd. Íred. BMHÜI ífckaUk H, Dák«*., Opp*ltkA^ Daab« (i. h.fcttirani! RrSnb«: BUra ML-* ''

• -

A míUfinaum ős Zalavármegye. 7IW Ezredéves kiálütás ügyében Zala vármegye gazdasági egylete m. hó 17-én Keszthelyen gyűlést tartolt.' Főispán ő méltósága elnöki székét elfoglalván, üdvözli a megjelenteket kiknek ezen országos fontosságú ügy iránti érdeklődése már ily örvendetes számban történt megjelenésében is nyilvánul. Behatóan ismerteti az országos ezredéves kiállítás kulturális, nemzetgazdasági, ipari és még számtalan más, országunk és annak minden egyes honpolgára érdekeit egyaránt érintő nagy fontosságát; kifejezési ad azon meggyőződésnek, hogy Zala vármegye törvényhatósága, gazdasági egyesülete, a me gye minden birtokosa és polgára egyaránt teljes odaadással fognak közreműködni a nagy mű fényes sikerének biztosítása ér dekében. Felemlíti, hogy mint az országos rendelő bizottság tagjának, alkalma nyílt povggyőződni arról, hogy a magas kormány minden lehetőt elkövet s nagy anyagi áldozatot is hoz a nagy mü oly szabású létesítése körül, mely mélló legyen netaze tünkhöz 1 Ezután felolvastatik a megyei helyi bizottság névsora. Elnök ur felhívja a tagok figyelmét arfa, hogy ezen bizottság lesz hivalva már most az e^fóz működést teljesíteni, mely mmden esetre kellő gondot, megfontolást tapintatosságot és teljes ügybuzgóságot igé-

nyel, de meg van győződve arról, hogy az ügy iránti belső érdeklődés minden esetleges nehézséget leküzdve, diadalmasan (og a kitűzött czélhoz érni. Felolvastatik azután az 1H9G ki ezred éves országos kiállítás részletes csoport beosztási programmjából a VI csoport mely a »mezőgazdaság, gyümölcsészet, ker tészet, szőlöszet, borászat, méhészet, állat tenyésztés, állati termékek és állategészségügyet, továbbá a Vll-ik csoport, mely az »erdészelet és vadászátot« foglalja magában ezekhez képest a helyi bizottság tagjai. A Helyi Bizottság tagiai szakosztályokba osztattak ; még pedig I. a mezőgazdasági csoportba: Koller István felső-rajki földbirtokos elnöklete alatt 2G tag, közöttük vidékünkről Tamás Ádám lelenyei földbirtokos- II. a gyümölcsészeti és kertészeti csoportba: Vessey László földbirtokos Várhely elnöklete alatt 14 tag, közöttük vidékünkről Ziegler Kálmán kir.közjegyző Csáktornya. III. Szőlöszet borászati csoportba: Skublics Gyula dörögi- ÍÖWbirtokoa elnöklete alalt J 9 tag. IV. Állattenyésztési csoport, állati termények, lókiállitás. állat egészségügyi csoportba: dr. Haudek Ágost jószágkormányzó Zala-Apáti »elnöklete alatt 32 tag; közöttük vidékünkről Szabó Imre földbirtokos Puszlákovecz Vrana Frigyes földbirtokos Bányavár, Wlasils Nándor uradalmi tiszttartó Bellatincz, Hajós Mihály ügyvéd Alsó Lendva, Szmodics Viktor földbirtokos Alsó Lendva, Tóth látván tiszttartó Csáktornya, Wlasits György ispán Turcsiscse. V. Kisérlelügyi csoporlba: dr- Csanádi

Gusztáv gazd. tanintézeti igazgató elnöklete alatt 8 tag, vidékünkről Margitai József tanitóhépezdei igazgató Csáktornya. VI. Erdészeti szakosztály és vadászati csoportba: Csertáu Károly alispán elnöklete alatt 12 tag, közöttük vidékünkről Balázs Béla és Kárpáli Lajos uradalmi főerdéaze* Alsó Lendva Az ekként megalakult bizotUvág a kővetkező határozatokat hozza : Az állat kiálülás keretébe tartozó, de külön létesítendő lOkiáliit&ara vonatkozólag kimondja a bizottság, hogy feladatául tekintendi, miszerint a megye minden vidékbeli és mind$p fajú lóállományábó! és nem csak egyes vidék lovaiból rendezi kiállítását. Kimondja továbbá, hogy , Zalamegjíe területén bőven található tőzegből ia fog kiállítani ős áz első vagyis mezőgazdasági csoport keretébe oaztja be Svaaiics Benó főispán elnök felemlíti, miszerint tervben van egy ofy falu felépi lése az ezredéves kiállítás , a l k a l m u l , melyben az ország összes megyéiből egyegy ház lenne felépilendő; egy ily ház felépítési és berendezési költségei 2500 írtban vannak hozzávetőleg megállapítva, felkéri a bizottság plenumát, hogy e^ep indítványt, melyet mát 30 megyéje az országnak elfogadott, a legközelebb tartandó törvényhatósági bizottsági gyűlésen támogatni szíveskedjék. A bizottság egyhangúlag megígéri hozzájárulását az indítványhoz. m

Ájurakií" tárnája A libapásztor. —

Rajz a pusztáról.

—

Meleg, rügyet fakasztó tavas*! napsugár ö m l i k végig a pusxtán s meglebben a t á v o l b a n , ai elmosódó k u n h a l tt! a stikes ér szélén, légy ssongással verődnek öasze a csendes légáramMegoslllan » harmaton buzaveté« s szemk á p r á z t a t ó h u l l á m a i b e n y ú l n a k messzire, egészen a fehér t a n y á k i g . A d ö l ö u t kigyós vonalán, apró, osipegö Jósságok nyomában, l é p k e d egy Dalai leány, a libapásztor. H a j a két t ö m ö t t , nehéz f o n a l b a n omlik a színes p u s z i i k * , mely róasáa á r n y a l a t á t vissza v é l l V napsütött a r c z r á , m i n t h a m é g ezzel is nevelni a k a r n á a fekete s z e m e k ' villog©' l é n y é t . Piczike, meztelen l á b a i v a l gyöngéden kerülgeti ki a d ü l ö u t saerény vad virágait, nehogy rátaposson s ijedteh veri el m a g á t ó l a »ttmmögö méhet, mely a j k a i r ó l a k a r szedni m é z e t .

— S a z t á n ? . . . H á t uein t u d j a kigyelmed, Hosszasan elmerengve tekint végig a sziken hogy az á l o m eafis időt jelent ? M i rossz vqlna s kellemes pir ö n t i el voná*ai>, m i k o r a delelő a b b a n ? ' • '' kutnftl, ax exüsllevelü nyárfák a l a l t , megpillantja Pistét, a Bogáti J á n o s u r a m b o j t á r j á t , ki selymes A legény h o m l o k á n egy b o r ú s , homályos b i r k á k a t legeltet a k ö k é n y b o k r o k k ö z ö t t . árny vonaglott által n megfogta a libapásztor fts a z u t á n egyre i n k á b b fogy kettöjök kö- kezeit. zött a távolság— Féltelek J u l c s á m I . . . A libapásstor valami régi d i v a i u , unott — Eogem ? n d t á b a kezd, m e l y n e k hangjait a szó) felkapja s — L á s d , a z t h i t z e m , hogy a hevsesr. tüaö elviszi a kutig, a hol megszólal r á a viszhcmg és n a p s u g á r meglopja szemeid fényét, a ^uttogó b ú b á n a t o s szavú kis tillinkó k ö s z ö n t i r á J u l o s á r a szél elhervasztja a'rczod rózsáit, hogy megcsalsz, a reggelt. elfelejt«« egykor..'. F e n n , a napsugaras messzeségben, énekes Pista t — szólott a leány • a prossl'k pacsirta csattogtatja össze s z á r n y a i t s versenyt a l a t t hevéáe'n kezdett dobogni a szive. repül a ' színes lepkével, mely bokorról-bokorra — Irigység, k á r ö r ö m j á r « m i nyorwuokszáll. ban, r ó z s á m . Sok a s ell«aaégüuk> axutáft meg-— Adj Isten h ú g o m ! — szól Pista a mo— Nos, mit a k a r kigyelmed V solygós libapásztorhos, m i k o r k ö z e l ér / h o i z á s erös izmos k a r j a i v a l körül Öleli a l á n y derekát, -r- H á t látod, te is l á n y v a g y , o l y a n m i n t a mely h a j l i k j o b b r a - b a l r a , m i n t a s i n g o y á n y o k a többi I... nádja ' • Ezekre a keserű szavakn* m á r kitört a — A d j , Isteo I — teleli J u ' c a a s szúró, leány k e b l é b ő l a luldokló zokogás n o d a b o r u l v a égető tekintetével oda tapad a b a r n a férű a r o t b a , a legény z i h á l ó , sséles mellére, o n n a n *ördelte a mely szerelmesen v á g y a k o z v a t e k i n t r#4. tel a * i ró szavakat : — V a l a m i rosszat, félelmet álmodtam az — Hogy m i l y e n rossz e m b e r kigyelmed ? éjjel, h ú g o m . Z i m a n k ó s , hideg fergeteg tombolt a V a n lelke h o z z á m e g v á d o l n i engem, pedig h a p u s z t á n , s z a k a d t a **por, • s * l k k * d t érben megt u d n á , m e n n y i r e szerétem t . . . ' f gyülemlett a viz s elragadott téged m a g á v a l Kicsike fülemile édes dalától csendült meg az ár. Csicsergő b o h ó k á s nevetés b a n g i o t t el a a szomszédos b o k o r , m i n t h a a csók csattauását a k a r t a volna h a l l a t l a n n á t e n n i . leány a j k é r ó l .

A

v á r o s h á z b ó l (Csáktornya m^jus

16.)

hogy a felhasználandó anyag költségét, mely pontos számítás szerint 1874 frtra megy, a várós érdekében megszavazza, hogy IIN az állam kiépítésnél alkalmazott munkaerőt ée a nagy hengert, es iránt kérvény által megkerestetvén, hajlandó lenne átengedni. A tervezet szerint a kiépítés v o n a l á b a esnék — négy méteren lul kocsi- és gyalogjárókat számítva — a nagy vendéglőtől a plaoztérig, innen, as egész piaczlerel is belavéve ki az Ujvári-uion fekvő Zozoliné-féle házig ós ugyancsak a piacztérröl a Deákutcza, egészen a hidlg terjedő részletek, i l a a terv sikerül s a kisérletképen készítendő kőburkolat tökéletesnek bizonyul, akkor fokozatosan, évről-évre aa egész város területén hasonló utakat fognak készíteni.

Városunk képviselőtestületének mai közgyüléiéu kél igen fontos tárgy került napirendre. £1*0 sorban a lovassági kaszárnya építésnek Ugye foglalkoztatta a képviselőket S Í M tárgyban hoiott határozat sserlot mér csak rövid idö válás*t el bennünket a kérdésnek végleges megoldásától. D e a mai higgadt, tárgyilagos tanácskozás egyúttal arról I« meggyőzőit bennünket, hogy e i e n kiválóan íontoe. városunk közönségét oly nagy mértékben érdeklő ügynek elintézése elé i« a legnyugodtabban tekinthetőnk ; városatyáink gondos körültekintése, a város érdekei Az iskolaszék javaslata alapján elhatározta iránti Őszinte j ó a k a r a t u l párosult bölcs Íntózíe dé«el minden esetre oaakls közös érdekeinket a képviselőtestület, hogy az elemi iskolánál egy helyettes tanítói állást sservez; as a l k a l m a z a n d ó fogják előmoiditani. Több pályamű érkezett be a kitűzött határ- tanító véglegesítés nélkül, minden, a város iránt időre, esek k ősül azonban osak Soukup A d o l f felmerülhető más kötelezettség mellőzésével óránkassai mérnöknek ügyesen késsitett terveiele ként 60 kr.. de legfeljebb évi 200 írtra »erjedhető érdekelhet bennünket, a mennyiben ezt fogadta díjazásban részesül, ha a rendes tanerők betegsége esetén tényleg helyettesit. Ezen áilást Ctompó el a képviselőtestület résiletes kidolgozási a. Andor helybeli kántorral tölti be. Elhatároztatott A modern, pavlllon-rendszerü építési tervefekvő W e l s z féle zet részletes kidolgozása és a költségvetés elkó- továbbá as Ujvári-utczában hásnak 2000 frton leendő m e g vásárlása; végül saitése kétezer lorlnlba kerül. S ezen, aránylag a toronyóra javítása iránt benyújtott s 153 frtra csekély összegnek két-hárömszorosát kitevő más menő költségvetést fogadiák el. ajánlatokkal szemben Soukup mérnökének as as előnye is meg van, hogy készítője, mint építési terveiö a legutóbbi időben is több hasonló munkálatot dicséreles eredménynyel végeseit, hozzánk is'hat-hét, általa készített olyan tervet küldött, melyek uláu tényleg nagyobb kaszárnyák , lettek felépítve. Így már egyénisége is nagyobb garanctiát »yujt HÜ iránt, hogy első sorban a saját érdekünk as, ha a íontoe munka keresztülvitelével őt bizsuk meg. E*en munkálat alapján a tervexetl kassárnya költségeinek a katonai kincstár által szerzödésileg bislosithatő jövedelemmel leendő összhasonliiása i&án less végleg e l h a t á r o z v a : lesz-e hát kaszárnyánk, vagy nem. H a azon kellőleg biztoeiihátó jövedelem a város által beterjesz tendö töke iránt biztos tedeietet nyújt s es álla* •árosunk fejlődése, előrehaladása csakugyan várható, ugy felépítjük a kaszárnyát. D e ha as össsehasonlitásböl as tűnnék ki, hogy a szerződés megkötése a városra nézve hiHrányo« volna, aai »em természetesebb, m i n t hogy as egén* Ugy a napirendről egyszerűen lekerül. V á r j u k tehát a minden esetre legjobbat. Második, szintén igen fontos tárgya volt a közgyűlésnek a lőtér s az ebből kiágazó állami utak kövezésének kérdése. Az állam most építteti a város legélénkebb vonalain áthúzódó állami utakat. M i u t á n a golubovecxi suzott kövei való burkolás csak négy méter szélességben ter, indítvány merült fel az iránt, hogy egyidejű a kérdéses vonalakon a város költségen egéIsék ki a burkolást. Szakonyi mérnök ur részletes tervezete szerint 5095 négyzet-méteri tesz ki a kiegéssitendö felület. A képviselőtestület olyan f ü l e m b e n hozta meg határozatát

S

A nap is magasabbra hágott a ragyogó boltozaton, sugarai hevesen tűztek le a széles rőnára, mikor Pisla bojtár virágos szűrét leterítette a gyep puha bársonyára s ráültette a zokogó lányt. fr FaJök fölé sötét, h ü v ö i árnyat borított a nyárfa lombja s vallomásaikat nem hallotta más, csak a puastai kutgém tetején álíó jjólya mely hossza csőrével fésskét rendezgeté. Lassan asután eltűnt a délibáb. Hűvös, enyhet nyújtó szél kerekedett nyugatról h aa akáczok mögött lenyugvó nap utolsó, vérvörös sugarait hintó azét as alkonyba boruló sikou. ,t , • Külön o t o p o r t o f t a verődve baladtak a tanyák felé a 'jósságok, csak a keresztút végénél álloUatf meg egy-egy pillanatra, hogy a szerelme« bojtár a még szerelmesebb libapásztor elbooKuzhassauak egymástól — holnapig. —

A s u t á n ősszel rózsám 1

— Saüret után I — feleli a leány a csillagok fényénél csattan el az utolsó, buoau csók. Mikor aztán elmúlik a nyár s beköszönt a virágokat hervasztó ösz, Pista bojtár is neki fog a gólya mesterségéhes s fészekrakáshoz kezd . Irta: B i b ó

Lajos.

Meghívás! Minden népek szellemi, anyagi erősségének létalapja műveltségében gyökerezik. Aa igazi műveltség meghozza ae eszközük tisztaságát, csíkig ez szül közös törekvéseket, egyesíti a legtávolabbi világrészeket, hozza ÜHHZe egy haza polgá alt A tudomány nagy vívmányai megédesítik az egyes életet, boldogítják az összest A kulturának csak áldásai vannak mindnyájunkat táplálnak gyümölcsei

K ü l ö n f é l é k . — § i ó í g i s t i ü c t i t n ó ur e h<5 11.én külföldi útjáról hosszabb tartózkodásra Csák. tornyára érkezett és zala-u)vári kastélyában szállott meg — QáspáriU imlik-osslopára Perlakon Sipos Károly gyógyszeré* ur gyűjtőivón összesen 60 frt 80 kr gyűlt össze, mely összeg az Alsó Muraközi Takarékpénztárban van elhelyezve. Ujabban adakoatak; Mi h ács János Perlak 40 krt, Preleo* látván Perlak 1 frtot, Hajdinyák EI«k^Per* lak 1 frtot, Németh N . vasuáT ő / f M ^ n Király 2 frtot. A gyűjtést líalek István perlaki bíró ur egy külön i ven folytatja. Gáspárits Borbálya, férjezett Kutnyák Mihályné a boldogult Gáspárite Márk édes testvérje hajlandó as. e m l & j ^ f l i t á s i f ó szükséges téglát adni a egv alapttvávyfai. ván tenni testvére emlékére évenként szolgáltatandó misére.. — 4 msgytl általános tanítói közgyűlésre, mely Csáktornyán a nagy szünidőben tartatik meg, Hajgató Sándornak a nagy-kanizsai járáaköri gyűlésen tett indítványa folytán a központi választmány a varaisdi tanitó-testületet is meghívja vendégül

4 csáktoinjral nötgyltt állal janius 2 án rendezendő tavaszi mulatság sikere érdekében mindent elkövet a rendező bizottság, ügy haljuk, hogy a rendezőség a mulatság (ánczhelyiségébe, az áll tanítóképző tornacsarnokába s kertjébe villamos ivlámpákat szándékozik bevezetni Nagyon helyes a rendező bizottságnak az az intézkedése ÍP, hogy az ételneműeknek megszabott áruk lesz Egyik sátorban hideg ételek lesznek Az élet ezétMÓrja a testvéreket, élő adagonként 2 0 - 2 5 krjával, a másikban hlrök ae hallik. Szétvált utakon küzdenek melegek 30-35 krajczárjával s a t. Va a létért, összeolvassza őket az édes szülői razsdról is több vendég ígérkezett. kebel. Műveltség gyengédebbé, szorosabbá fűzi kötelékeinket édes anyánkhoz. <4 kűtönség Ű g f t l m i b t / Csáktornyán a kir. postahivatalnál f. hó 11 tői kezdve Földi életünket megédesítő ezen marofrgeli 8 órától megszakítás nélkül esti 9 gas eszményi czélok szolgálatában áll az óráig adhatók fel minden néven nevezendő E M, K. E. Tiz éves fennállása, meg. r^ levélpostai, egyszerű, ajánlott és express HŐdéae hathatós tényező hazánk kultúrájálevelek, nyomtatványok, áruminták stb. nak előbbvitelére. A hatalmas társadalom, sziveink önkéntes megnyilatkozása, ezen — galáloxas. Tóth Kálmán hodosáni legelső kulturegyletünk keletkezése, fen'é- áll. isk. igazgató-tanítónak három éves tének alapja, e közös érzület teremtheti Erzsike leánya e hó 12 én meghalt Enycsak meg egyetlen anyánk, magyar ha- hítse a szülők fáidalmát számosak őszinte zánk iránti gyermeki vonzalmunkat* részvéte. A nagy múltban ia a felvilágosodás zászlaját elől lobogtató Torda városa, és segitő társa az E. M- K. E. torda aranyosvármegyei választmánya az ŐB múlthoz hiv, mikor Hazánk legnagyobb kulturegyletét falai közé hivta. Egyúttal áldozni kiván ez alkalommal az eszményiség nagy apostolának, a magyar regényirodalom megalapítójának, halhatatlan szülöttjének br. Jósika M i k l ó s n a k . E kettős ünnepélyre az 1894. junius 8 án tartandó nagy közgyűlésre és Jósika-emléktábla leleplezésére a „Muraköz" t. olvasóit ezennel tisztelettel meghivjuk. A részletes programmot az érdeklődők a .Muraköz 0 kiadóhivatalában megtekinthetik. Tordán, 1894. május 6-án. A 100-as bizottság nevében :

Valit« Ödön,

Sándor Kálmán

elnök

társ-elnök.

Gróf Bethlen 6éia, tiszteleti elnök.

gslúltités. Egy budapesti napi lap városunk közönségét alaposan felültette. E hó 16-én d. u. 2 órakor érkezeit a hírlap elárusító könyvkereskedésbe a következő sürgöny; Budapest. Lapunk óriási senzátiót kellő politikai leleplezést közöl »M< A A hirlapelárusiló kirakatába tette a sürgönyt s meg volt az eredmény: városunk lakói nyugalmának felzavarása. Tömegek verődlek össze a könyvkereskedés előli, mindenki a hírhedt sürgönyt akarta olvasni; a kávéhá* zakban éjfél utánig fennmaradt a közönség, mely egyébről sem beszélt, mint a másnapi leleplezésről. A találgatásnak se hossza, se vége. Ministerek, főrendiház, herczegprimás, csalás, sikkasztás s tudja Isten, kinek a nevéhez és mi mindenhez nem fűztek combinátiókat. — Megvirradt végre a várva várt nap s a budapesti vonat is megérkezett a »Mf-gal. Csakhamar elkapkodták az összes példányokat, de azonnal csalódva félre is dobták. Lett pedig az órási szenzátiót keltő politikai leleplezésből óriási felültetés. Morál: ne higyj a szenvedélynek 1 ~ M W l hirtk. A m e g y e terül e t én rendezendő fás- és zöld szőlőojtáai

tanfolyam szorgalmas hallgatóinak jutal hazában, mely a kölcsönösség elvén alamazánára 10 drb. 10 frankoa aranyat utal pult, igen szilárd helyzetnek Örvend a ványozott a gazd. egyesület — A k e H Z t- midőn az elnökség és igazgatóság köszöh e l y i - zsinagógába ismeretlen tettesek netet étdemel működéséért, az egyestllet a betörtek a a perselyekből 8 írtot elvittek. nagy közönség figyelmét is a legnagyobb — N a g y-K a n i z e a város 600 f tot mértékben megérdemli. szavazott meg az ottani ev. ref. m'S*zió — Papir füxesnádból. Amerikában egyház részéi e. — K n a u s z Boldizsár, kísérleteket lellek a papírnak ÍUiesnádból való H délzalai takarékpénztár főkönyvelő e 49 előállítására. E kísérletezések a kívánt eredéves korában Gyulafehérváron W e n n i n- ményre i« vezettek ÓH most New-Yerseyben egy 23 éves korábin Zala- társaság van alakulóban, mely ezen elegendő K e r Mátyásné apátiban, B e s z t e r c z e y Batáza, lég- nyersanyaggal rendelkező uj iparágat nagyobb rádi segédjegyző Nagy-Kanizsán s 8 z e g ő erővel szándékozik Umi. Gyuláné, azlil. Hirsobler Fanni - Ó r i á s i léggömböt ké*zitett el 42 évében N-Kanizsán elhunyt. — legutóbb Spencer é* fiai balloway-t (AngolorL é g r á d o n az idei májusi vásárt 21 ón szág) ozég, a mely (ellenen megtöltött állapotáfogják megtartani. — K o m á r o m vá- ban — körülbelül 17 méter átmérőnek megtelőros közelében egy öreg asszonyt elgázolt a lOen — nem kevesebb, mint 2700 köbméter gáxt gyorsvonat. — U n g á r J., nagykanizsai toglal magába. Világitógázaal megtöltve a gömb szatócs H felrobbant petróleum lámpától 2200 kgr. horderövel bir, ugy. hogy a i —• 1100 j életveszélyes égési szebeket szenvedett kgr.-nyi önsúlyát levonva — még 11(!0 kgr. terhet képes szállítani.

Hir szerint

a

Modem

szokás.

Lányka I mikor legelőször Csókoltad meg ajakam . . . Túlvilági érzés futott Végig-végig én rajiam. Imádtalak, szerettelek Jobban, mint tán mennyemet ; Csakhogy hamar semmivé lett E lángoló szeretet. Jött egy ifjú - nem Bokára — Megkérni a kezedet: * Elfeledtél, megtagadtál S neki adtad kezedet 1 Farka« K a r o l y .

léggömb

— & é l i k t a t l ő ü n u t p é l j folyt le a bumeteorológiai megfigyeléseknek ÓH vizsgálatoknak dapesti első leánykiházasitó egylet u| palo van szánva és szándékoznak vele hat napig Népdalok. tájában a folyó hó első napjaiban A zár- tarló, megszakítás nélküli utazást a magas légkövet tették le azon épülethez, melyet az régiókban megtenni. Hogy e mellett a gázvesztei. egylet a Teréz-körúton, három utczára ség lehetőleg raegakadályozlassék, a lepel két néző homlokzattal emeltetett. Az egylet vég selyemszövetből kósxülti a melyek kenőével Kétszinü a bogáncskoró virága előkelő állását és kipróbált közhasznú vannak egymáHsal összekötve; az egész hasonlóKétazinü vagy te is »sivem bálványai voltát eléggé bizonyltja az a körülmény, képpen selyemból készült hálózatra Ö'| kilo( Mn még nekem, holnap másnak igéred hogy az ünnepélyen a székes főváros veméter asinor voli nzükségen. A léghajó ára köSzerelmedet; — nem hiszek én tenéked. zérférfiai: Gerléczy Károly éa Márkus rülbelül 60,000 márka; egyszeri megtöltése pedig József polgármesterek, a Lipót- és Erzsé400 márkába kerül. A ludományos vizsgálati bet-város országgyűlési képviselői: Mezei utasán befejezése u ' á n a léggömb Londonba Fenn az égen esti csillag integet; Mór és dr. Morzsányi Károlysiámos más kiszállíttatik és iit mini Copiiv-lóghajó tog hasz- Ne hitegess, ne csalogass engemet 1 tűnőséggel együtt megjelentek. Az ünnepélyt nálatba kerülni. Nem hiszek én, nem hiszek a szavadnak, dr, Reich József igazgató nyitotta meg, kinek bevezető szavai után küldöttség — Beszelő alumínium a o z ó l - Maradj, maradj barna kis lány magadnak! hozta h terembe Schwa'tz Ármin elnököt b ó I. l i a az aczólhox kin mennyiségű alumíniua dr. Wittmann Mór tartott az egyesület mot adunk, ez rendkívül alkalmassá leszi azt II 31 évi, folyton erősbödő működéséről fe- reszeiők előállítására ; kezdetben puhább lesi, a mi a iogak bevágását lényegesen megkönnyíti ; az erre eszközlendö keményéén állal rendkívüli keménység éretik el. Az igy előállított reszelök igen szolidak és tarlósak.

.érdekes beszédet. Az emberszeretet Késő este szépen szól a csalogány/ nemes érzelme a legerősebb védbástya a A szivemet ellopta egy barn* lány — század végének fenyegető rémei a sociaBarna kia lány, add vissza a szivemet I lismu* és anarohis.r.us ellen. Az első bu — S e b k i m ó l ö . (Lucas Edónó Casseldapesli leánykiházasitó egylet e nemes ben.) A sebkimólö egy hurkolatból áll, mely a Kétszer nyilni a virágnak — czél szolgálatában, a boldogság terjestté megsebzett testrésznek megfelelöleg vsn alak- Egy tavaszon •— nem lehet. sében futotta meg eddigi pályáját a gaz- kitva ós atóle rugós ciaisxerü betétlel lesx nyomva, hogy igy a sebet megóvja a rothadási dag múltja kezeskedni fog egy még szebb csirák slb. belépésétől és egyszersmind megakaElhallgatott, elné'nult a csalogány, jövőért. Az ünnepi beszéd után beillesz dályozza, hogy az iileiö testrész nyomás vagy Haragszik a kis tolva) a - barna lány — tették a Róna József szobrász által ké«zi- lökés által utólagosén megsértessék. Visszaadott, visszaküldött egy szivet, tett művészi zárkövet az épületbe és ekkor A magáét — és cserébe általános nagy érdeklődés közt a székes főváros polgármestere, Gerlóczy Károly Olt fogta az enyémet. C S A R N O K . kir. tanácsos emelt szót. A polgármester köszönetet mondott az egyesületnek a fő* Göcsej felöl fuj a szellő hidegen, város nevében ezen kiváló közhasznú inAz én rózsám e vidéken idegen . . . tézet létesítéséért, a melynek párját nem Uj t a l á l m á n y * leljük a hazában. A közszolgálatban eltö'Mit tehetek, mit tehetek egyebet? tölt hosszas és sokolda'u tevékenységének (Közli : B e i ' K l S á n d o r sxabadalmi és raü-Cserébe hát neki adom emlékei közt örömmel Őriz egy kis emlé fzaki irodája. Budapesten VII. Erzsébelkörut 3 8 ) Örökre a szivemet. ket, azt t. i , hogy ő volt, a ki 80 évvel M i k é n t j u t o t t Dove elöazör a ezelőtt, mint Pest város hatóságának egyik „ g o l y ó á l l ó , , p á n e z é l j á n a k eszméjegyzője, az első budapesti leányhézasitó j é r e , azt tréfán módon beszélte el nem rég egy III. egylet alapszabálytervezetét felülvizsgálta és szerkesztőnek. Ex azt kérdezte ugyanit tőle: a város hatóságának jóváhagyás végett „Hogy j ö t t Dowe ur tulajdonképpen arra a hogy egy golyóálló pánoxólt készit- Nem messze van tőlünk egy malom — előterjesztette. Örömmel emlékszik erre, gondolatra, aen ?M — . H á t tudja, dolgozom én aron már liz Búbánatot őrlenek a*on. mert az akkor elvetett mag kikelt, az ő éves korom óla." — „Lehelellen !• — »Atyám szemei előtt nőtt a fa nagygyá, a árasz- áldott j ó ember volt, csakhogy nagyon könnyen Elviszem hát oda bir,atom totta jótékony gyümö'csét ezrekre és ez- lobbant haragra ; ha rossz bizonyítványt hoztam 8 reggelig azon lejáratom. rekre. Aa egv'et saját ereje, saját mun- haza, akkor czudarul elnáspángolt. Egy napon kássága állal évtizedekről évtizedekre na- ismét nagyon rossz iskolai bizonyítványt kaptam. Előbb az a gondolatom támaafy hogy Mura vize jaj de zavarost gyobb siketeket ért s ma jól esik szólónak Amerikába szököm, mert tudtam, hogy mi vár konstatálni, hogy megelégedéssel tekint- reám otthon. Végre más utat találtam. A háta- Az én rózsám nagyon haragos . . . hetnek vissza az egylet vezetői a megfutott mat ós más lestrészemet kípárnkxtam, még pedig De kitisztult H Mura vize Pályára s ama nagy közgazdasági missióra, oly ügyesen, hogy atyám ütéseiből mitsem érez- S meglágyult az én róssAm szive. a melyet az egylet betöltött s betölteni a tem ; sőt mulattam rajta, hogy mint erőlteti meg magát a dologban. Mikor axtán egyszer későbben, jövőben i i hivatva van, A polgármester egy pisztolypárbajröl-hallottam, melynél az egyik Farkas Károly, szavai általános lelkesedést keltetlek. Reich fél elesett, axt gondoltam magamban : „ H a az József köszönetet mondván ugy Gerlóczy ugy cselekedett volna mint én, hixonyosan nem polgármester urnák, mint a többi jelenvolt történt ez vele I" És igy jöttem lassankint arra FELELŐS SZKHKKaZtO hogy egy golyóálló pánczél feltalálásával togelőkelőségnek n szives megjelenésért, a lulkoxzam." M A R G I T A I JOZSJbJF minden tekintetben sikerült ünnepély véget ért. Az egyesület, mely első völt a magyar

X I tečaj-

Broj. 20.

Vu Čakovcu, 1894. 2ö-ga majura.

l'redplatn» m u n |e:

8 uradnikom »otl j« irakl dan govoriti mod II i 1« *uron». — Hv« poilljk* tllué« »• nulrt*j»»oriaak, »«J »• Polliján na I M MarglUt i*kT> urtdaika n (Vkoroe. Xs4*WU«tru K^iUr« *U®b«l Filipova kam M yn4plaU i obanana poliljijn. na horvatukoj a I m a đ a r s k o m Jeslku

Na celo leto . . 4 frt Na pol leta . . ,4 2 frt Na četvert leta . . 1 frt /Pojedini broji koitaju 10 k OB

poln r*fodbt I Cd r*inn»Ju.

f z l a z e é l d r u š t v e n i z n a i m t v e n l I p o v u é l j t v l Unt J e d L a r O c r a t i t o : TTUL s v a k u n e d a l j u .

Ka

puk.

Službeni glasnik: „Medjímunkoga podpomagajučega činovničkoga družtvo'C^Cakovečke Sparkaase", „Medjimurske aparkasae" i t. d. razbistri. Šećemo li se sami, nevalja vnógo misliti. Hodati nevalja ni odvifle hitro, ni odvile po lehko; ako odvifle polehko idemo, premalo se pojedini déli téla kreću; Kretanje téla. idemo li opet prehitro, odviSe se razjarimo, Vsakdafcnje kretanje téla na frižkom ter sile nam se preko mére oslabe. zraku potrčbno je, da ostanemo zdravi. Bežanje zdravo je, ako nebeiimo preGdo ae gustokrat vu frižkom zraku guato ni predugo. Bežanjem veoma se apredje, krv živahnije i pravilnije vežbaju trbuflne mišice, ter se dihala £ire. obtiče fcélem, Blajfle jede, lehkefle probavlja, Ljudi slabih prsih nesmenju bežati. mirnefle I krepčeie upava, koža mu se Najvažnije pravilo (regula) kod vsa" bolje iahlapljuje, tivoi se jačaju, mišice i koga makar kretanja je: polehko početi, vsi organi BU krepćeii i elastiéneái. ter isto tak prestati. Počimijemo li se na Hodanje najzdravefle je kretanje tfele, jenkrat hitro kretati, krv na jenkrat od vnogo zdravefle, nego Be vozili i jahali, vide hitro kola (cirkulira), žile se od vifle samo se mora ovo naproti zdravstvenom razfiire, pak onda zrokuju téskobu, omeglostanju urediti. Voženje je zdravo, ja4enje vicu i druge nevolje. zdraflveše, hodanje najzdravefle. Vaaki dan Gombanje (turnanje) jako godi, nu treba se kretati jednu VUru na frižkom valja pri tom navék paziti, da se kakva zraku, bilo Ijepo ili grdo v réme: tim nesreća ne dogodi. Turnanje razveseli i nam se télc jadi, na premembe vremena jači tölo i duh. Osobito onim, koji iz ma se privći, mogli bi reći uzduhom se kar i kojega zroka nerareju se svaki dan sprijatelji, izkustvo nas vuči, da ljudi, prefletati, jako zdravju godi gimnastika vu koji navék vu sobi sede, najviše trpiju od sobi, prvlje nego leleju spat i kad se hunjavice i kostobolje. staneju. I ples moremo med zdrava kretanja Vu jutro odmah, kak ae stanemo, notéla ubrajati, nu Jalibože većkrat neumjevaija se naporno i dugo kretati, ar odveć reno, odviše hitro pleflu ili sred pleaa frifek prelaz od mira na delatnost, nena mrzle vode piju i tak zdravju jako Škode. ravan je ter slabi i vumori. Gdo odviše dugo i hitro plefle, ne samo Dobro je vu druftvu Šetati se, ter da zdravje svoje zevaemu kvari, nego more gusto mén)áti predele, ar se tim i duh i naglo vumrčti.

Zdravoslovje.

kolač — » H a i t i " — opet ga zaustavi gos* pon — „od toga donesite d eci svakomu jednu porcija! — K a j ne dieca ? " D e c a opet posve zadovoljna glavami daju znameAnda dieca, kaj hoćete jesti? nje, da je gospon njihove misli pogodil i žilica im našel. — „Meni jofl k tomu U nékem vekšem varošu dojde jednoć donesite još jednu fllašu od ovoga vina, sriednje dobe gospon sa dvemi de'eci a jednu Vino ovo je fino, meni se dopada i ja bum ožtariu ; tam si svi tri za jedan pružni stol od danas a-mojom familinm a hodil u ovo sednu i gospon tak na glas, da IU ga svi gostionu kobedu i k-večerji. Kelner se okolo čuli, zapita dieca: „Anda dieco, kaj zadovoljno nasmehne i u drugoj sobi gospodaru gostione nekaj u uho prifleptne. hočete jesti ? " Dok su Bi dieca prenoifllavala,. reče on : OáterjaS se odmah odputi u onu sobu, . N o Čekajte malo. — Kelner 1 Donesite im u kojoj je gospon i adiecom veflerjal, da ga najpredi svakomu jedan par klobasic i obo- složbeno-nljadno, kakti svojega budućega dvem skupa jeden kriglec pive, — meni stalnoga gosta dostojno pozdravi te mu se pak donesite pržolica sa ialatom i flašu službeno^aljadno prepotač'. dobroga vina." I to je anda bilo obavljeno po reguli, Kelner odbeži i za nekoliko minutah kek to već mora biti, a zatim se gostioničar bili su, tak dieca kak i gospon, najtočnnije opet udalji i u druge sobe, k ostalnim gospodvoreni. tom otide. Gospon opet dozove kelnera: „Kaj „Kelner 1" — zazove gospon — „Deće» imate jofl zt jesti? — Dieca i ja smo jofl, com donesite za konfekt jofl svakoma jednu gladni, — K a j no dieca?" Dieca glavami kruflku, a meni pak jofl jeden fertal s kiselom kimaju za znamenje, da je tak. — Kelner vodom/ poćme jeden regiment jestvin po redu diktiKelner otide, donese jedno i drügo, te rati, dok nedojde d> najflneše ribe. „ H a i t i kruflke preda dieci, koja su je komaj čekala, od ove ribe porciju meni donesite, a sad a fertala s kiselicom zmeflanoga metne na pove lajte daljo" I — I kelner broji daljo gosponovo mlesto na stol, — gospona nije česa sve ima u kuhinji, dok opet dojde do bilo u sobi kod stola, — on je malo van jela iz melje i cukora — nekakov sladki otišel.

Z A B A V A .

Treba i paziti, da po plesu nejdu dimo, dok se nisu zevsema ohladili Vu obče treba, da pleSu odrasli ; dćvojčicam vu razvoju jako Škodi. Betežljivi i slabi ljudi, koje zvanja sili, da su vnogo vu hiži, mešteri, pri kojih jeden dél téla naporno déla, a drugi zevsema miruje, dobro bude vči'nil, ako célo télo frotira (riba). Frotiranje komadom flanela i to tak dugo, dok se ko2a ugrje, nadoknadil bude jim kretanje téla, ako ovo frotiranje vu jutro i na večer ponavljaju. Črez to nara,sokovi po télu hitreSe cirkuliraju, nigdi i nigdar ne zapinju, a nepotrebne stvari uredno se izlučuju. Ljudi, kojim je télo jako slabo, raz maženo i razdraživo, bolje budu činili, ako se samo rukom ribaju, ter ne odvifle dugo na jeden put, nego rajfli većkrat ponavljaju. Vu obće valja paziti pri ribanju, koliko télo podnaša, da fle ovo odvifle ne ugrije i ne razdraži Ribati treba najprvlje glavu, Ijeda, pak o n d i ^ r u g e déle téla.

onda

Ako pri delu stisnjenimi i prignjenimi prsi sedifl, nemogu ti se pluća dosta Siriti, nemrefl za dosta i pravilno dihati, a to je jako znamenito za priugatavljenje i kolanje krvi, pak za sama pluća more da ima 090bit0 zle posljedice, to je bo nnjvažneSi zrok, da ima toliko Ijudih, koji beteguju od suflice (heftike)

Prejde kratko vrieme — prejde i dugfle — a prejde ve:a mu i ciela vura, ali gospona neima i vino s kiselom vodom u kupici vei; je vso počrnelo. — Pristupi anda kelner k stolu te zapita zabrinjen dečeco: „ G d e je vafl tatek tak dugo, kam je otišel ?" „Ali, em to nije nad tatek mi ga niti onepoznam, — odgovori jeden dečec; — „ J a sem dimnjačarov a ov drugi je maáinistov. M i smo se u onoj ulici, tam prek pijaca igrali, kad je ov gospon k nam pristupi! te nas zapital, jeli hoćemo würfltlne jesti. Mi smo odmah svi veseli odgovorili, da hočemo tc na« je na to sobom pozval, sim dopeljal i ovak fino podvoriti dal, kak još nikada podvoreni bili nismo. A l i ovoga gospona mi nepoznamo, niti ga nigdar predi videli nismo." Kad je kelner to Cul, znal j e odmah, koliko je vur vudrilo, makar i na vuru nije poglednul. Dieca su naravski bila odpuščena i domov poslana, a gospona neima jofl niti danas večerju plaćat.

Pijte i vi. Prjie jeduog manevra u Pruskoj / k-kojeinu je za onda vladajući kralj Friede'rik veliki osobno došcl, pozval je kralj jednoga ober* etera pred se te ga je za njegove podtinjenja

Oni, koji pri delu sediti moraju, treba prime konj« za rep, da ga zdigne, a kaj se staji navék friški i čist. Za hranu odredi • da se jako čuvaju vsih vuzkik haljinah, mu pripeti, rep mu konjov ostane vu rukl. si navék izvrstno- vréme i po jednako ovratnkah, itd ar onda krv jofl teže more Gozpodar konja videói to, odmah potrebuje, obroke. Hrana je navék zdrava, a pijač« obticati télom. Kod poala, na koji tréba da mu konja plati, jer ga on nemore imati voda čista. vau pazljivost i napor obrnuti, treba na bez repa ; pokehdob to nije hotel vučiniti i 5 Operi gustokrat kipučom vodom jasle čase prestati ter duboko udisati i izdisati ov ga predal sudu. od kud marha jede i posudu, ia koja pije. da kolanje krvi bude pravilno, onda treba, 6 Drii marhu kaj ćisteše mora*; to Vezda svi tri skopa idu k sudu, p u t joj poviflava vrčdnost i unapredjuje tčlovno da »e kaj ravnefle sedi, prsa nek se nepretisnu k stolu, a noge nek se ne deneju njihov opet j e vodil pöleg jedne jas^e.v gde i dulevno razviče. V lončari zemlju kopaju. I d u po malo svi' tri, jedna preko druge. Dobro je tnkaj nekoje 7. Podaj marhi potreben odmor (povréme, stoječ, a nekoje opet sedeč delati; dužnik pak si premišljava, kaj bi napravil Ćinek i postaraj se, da navék na dobroj i stolci od dréva ili trstine bolfli su od š njim i, da se njih re»i. Vidi ovu jamo, ali čistoj pfostirici (nastelju) leži i apava. gtoloov sa vanj k uéi, ar ovi su jako topli, nije videl, da uprav vezda lončar kopa zemlja. 8. Pripazi na jarmove i hamova, kak ter večkrat ftulje prouzrokuju. Ljudi, koji Misli si, najbolje bude obedva nutri porinnti. i na vsa ostala sprežna sredstva, d* nisu vnogo sede, nesmeju vnogo jesti, niti piti. K a k je mislil, tak i vučini ; no ali oui se skvarjena, da marhu pri delu muče. mu po8meknuli iz r u k , a jedna velik* grada 9. Ne zlostavljaj marhu vu nijednoj Sile našega tcla jačaju se i onda, ako zemlje pak opadne lončaru ravno , na glava. priliki; nebuhaj bičem živinće. kad ne treba se' vozimo ili javimo, ar onda brže dilemo, Vezda g a je 1 ovaj predal Budu. i upotrebi samo onda, kad je skrajna krv hitrefie obtiče télom, apetit se spunta, Dojdeju pred sud : i sudee sledeči sad sila ; na taj bude ti način marha pxiver* ter lete probavljamo. Nu kak god vs'gdi, lenefla i voljnije sledovati tvojim žel am. treba i tu, da smo mertučljivi, ar lakov- izreče na obtuženika. D v e preostale krave 10. Pri rabljenju marhe. kakti tvojim nostjum bivanju i najhasnoviteie stvari bratove badu tvoje i tolikajfle konj, kojemu si rep spukel, a ti si dužen tvojemu brata pomagačom pri izvrflenju trikih poslov, Škodljivimi. dati od ovih dveji krav teliče, tollkajfle pomišljaj uvek na to, da je vsako aečovačnj baratanje aa marhom protivno i volji bivSemu gospodara kobile trebe. — A kaj si gruda zemlje lončara na glava hit i, Božjoj i da navék, »le posljedice sa sohom D v a brata. duten si ti iti va ona ista jama, a lončar povlači.

V u jednom selu iivela au dva brata StareSi jo imel pet krave a mlajfli pak samo jednu. Napravili medju sobom takovu pogodbu, da s kiavami budu skupa delali, i da mlajSi bude šujirni *e«t dnevov oral bratu, a sedmi den pak sebi' Ali na nesrečn, sedmi deu je bila nedelja,, a
pak gori, i naj on vezda na tvoja glavu jednu grudu vruhne; aH lončar nespreten nije pogodil njemu glavo.

Telenje kravah. /

Da se moreju krave lehko i prez pogibelji oleliti, nek ina se tri tjedna predi daje vsaki dan šaka kuhanoga ienskoga semena vu napoj. To takaj i najbolfla hrana, od koje krave vnogo mljeka dobivaju I prav zaradi toga imalo bi se ovo sredstve na vök, pred eteliibom rabiti. KuKerleža Ignác. hano lensko seme jako' je v r a ć t v ^ " klfo _ ^ riivinče zbeteta, imenito od vtt*£nttjá;; Hi J a k o se razsrdil brat njegov, čiin je ako je zaprččeno izlučivanje izmetinah Gospodarstvo zaćul, da sa mu poginule tri krave. Odmah (lajna). Ako pri kravi zaostane pri stelitbi ide k bratu i potrebuje, da ma krave plati, posteljica, smije se im danomice samo tri i pokrhdob se je ustručaval plati.i m u , preDeset zapovedi za hranjene marbe. put dati po jedna litra na rčdko skuhanoga dal ga sudu. Ienskoga semena, p a k , se bude posteljica 1. Hudi marhi prijatelj, a nebudi joj najduže za 48 vur obrnula. A l W W k f f t v a m K a d su išli k sudu, put je vodil poleg neprijatelj. tri (jedna pred stelbom daje kuhao© lenako jedne velike grabe. K a k idu pomalem, čuju 2 Barataj sa marhom strpljivo i blago, seftie, onda se bude rčdko gda dogodilo, glas^ćlovečji, da *a pomoč kriči, ideju za naročito s plašljivom i ćudljivom, ar je bufl da bi poateljica vu tčlu zaostati mogla. gla6ora i kaj videjn ? vu grabi jednoga človeka, samo na taj način vmiril i pripitomil. . gdo skupa sa konjom opal n nutar. €> 3. Pazi vu staji na čistoću i dober red. K a k bude« teliče čaurt od vušifi? 4 Postaraj se, da bude zrak (luft) vu Obedva brata sa se prijeli posla, mlajfii

mu offlcire iapitival. Oberstar je jednoga za drugim pred kraljem hvalil, samo kad jo dofllo pitanje kapitana Doma, skrene spleći te izrazi BVO.O želju, da bi najmre kralj dopustiti hotel, da se ov ofOcir od njegove legimente k-kojoj drugoj premesti. Kralj, kojemu Je poznato bilo, da Oberstar toga kapitana netrpi, zapita, zakaj bi so ov oificir moral k-drogomu regimentu premesliti ? — Oberstar znajući, da je kralj najveći neprijatelj pijančevanja, odgovori, da ov kapitan puno pije i da je već m dielom u svojoj slažbi pijan. Drugi danje zapo el manever, pri kojem jo krulj opazil, da su svi oberstam nahvaljeni offlciri so samo po srednje kakti soldati izkazali, nasuproti pak on pokudjeni kapitan, na kojega je pri manevru kralj osobito p&zku ima), da je sa svojom kompanijum sve hvale vredno i kakti pravi soldat u manevru baratal, tak, da je on sa svojom kompanijom bil najvrleši med svemi. Poslie manevra pozove kralj oberstara na stran te mu reće med četiri oka: „Znate kaj gospon Oberstar? Pijte i Vi I"

Sud izrečen, ide dimo, prevzeme od brata njemn dosudjene krave i konja od gospodara, pak dobro gospodarajnč postane bogat človek. Priredil;

Tel ići budu postali vufiivi, ako se slabo hrane. Da;efl li teličem nekoliko dana aa kući mladenke na veselo gostuvanje sabrali hranom lenskso seme, ostavila je bude O gani pod vodstvom pokojnoga Paly-a au nesnaga na skorom. Dosta je dapače. d a o veselo igrali a kuharice su j e d n a jestvinu za samo čistiju s keíom, koja je namoče?« drugom aa stol nosile. va lensko ulje.

N a jedan krat dojde i vrieme, kad su gusku z mlinci donesle, ali n i naročita Aelji kapitana, ne rastrančerana, nego clela, Kapitan je najmre hotel pokazati svim prisutnim, kak on zna gaska trančerati i s kakovom lehkočum taj posel njema, koj takovu pećenku višekrat na svojem stolu ima, jer je mlinarski majstor, od rake ide. G a s k a anda donesu cielti na stol 1 nafl kapitan vzeme nož i vilica a rake te po običaja prićme nož o vilica brusiti. — N« jedan krat zabodne vilicu u prsa pečena guske te priőme nožem po njoj svoju umietnost kazat. A l i kak je bilo kak ali ne, neznam, samo toliko znam, da je pii tom poslu zdela s guskom nekak čisto na kraj stola doSla, — sad j o i jedan potez nožem po guski i p u f l posmekne se zdela a guska je pod stolom. T o sad nebi bila najvekéa nesreća, da nebi pod Btolom susedov veliki šarko čekal. na kosti, koje bada gosti pod stol hitali. Svi se sad zabezeknu, koji dapače i prebledoju, ali kapitan se samo slavodobitno Guska« pod stolom. posmehava i z-o mi m i t e : »Nikaj se nebojte veli — „zabadav ju šaiko cuka, neba ju U Vratiflincu su bili gosti. Pofltuvani dobil, j a s obodvemi nogami stojim na njoj.*

starešiua je svoju kč«.r zamuž daval. Vien čunje u cirkvi je obavljeno i gosti sa se u

Em. Kollay

Ka k o v se

k r am p ir sem e ?

uzimlje

i a

Francezi gospodari velijo, da se t « seme moraju uzimati kaj vekfti krumpiri, ar onda klioa ima vu prvom začetku vile hrane, pak se iz nje razvija bolša cima i boHi debleSi plod. Sa krumpirom ima se onak kak i saj ostalimi aemenjkami; čim je seme. arno, razvijenefle i bolje, tim bolja žetva. Iz ovoga sledi, da drobni k r u m p i r nije probitaćen za sadjenje. áp&ranje vu ovom pogledu more samo Škoditi. Razmer plodnosti naproti temenu je od prilke ov : ako od velikega semena dobimo 100 kilogramov, od srednjega budemo dobili 90 do 95, a od drobnoga 60 do 65 kilograma. Luk

z a h r a n o p i o i,k o m.

Da piščanci (piceki) čim prije porsatu i zdravi ostanu, preporuča im se za hranu luk, koji se ima vsaki tfedan p o dva ili tri puta izkosan pomčšau črnnm meljom davati. Piceki se moreju toga najesti koliko hočeju. Tina ne samo, da »e slabel

piceki pomoréju, nego ja I zdravju odraslih kokoíih haanovito, ako se i njim luk sa hranu daje, je naročito ako boluju sa vužganja vrata, očih ili glave, ar va luku im« ulja, koje ovakovu vutgauje ublatuju. I m poznato je čmelarom, da od čmelinoga ubooa (žalca) nestane otekline, ako se ubo< deno mesto lukom natare. K a k se v r b e sade.

telegraflčklm blagoslov.

putem

svoja

zahvalnost

Vu Budimpešti, 13. majusa. Carska turska vlada priobčila je ovamo, da le Porta oapustila osnovu, da priredi va Oarigrada 1896. izlošbu, ar «ultan želi, da Taraka bude aazoćna pri magjarskoj milenijskoj izlolbi.

Iz Karakasa, glavnog grada južno« amerikanske republike Venezuele, telegrafirali pu, da je ondi v noči od 9. na ^0. majuda silen potrea podpuuo zruSil varaflo Meridu, Lagunillas, Chlguara i San Juan. Okolo 10.000 ljudih Je usmrćeno.

S i j a n j e 0 p inata.

Aldovl golubovačklh komarah. Srbske službene novine oglaSuju, da je vu Srbiji od 21. do 29. aprila od nboda giftnih golubovačklh komarah poginulo 11 konjah, 810 glav rogate marhe, 23 ovce, 16 kozah i 137 svinjah.

Zatvoreni patvorlteljí penez.

K A J J E NOVOGA ? izlet horvatsklh ablegatov vu Budimpeštu, Za Uji izlet sastavljen je o putovanju i boravljenju va Budimpešti ov program : 18. majofta 1894. ideju ablegati ob 10. vari Iz Zagreba osobitim cugom. Bilo bi ahodno, da se vsi ablegati skup apravili va Zagrebu i od pvud zajednički krenuli, ali ako k toma koji od gg, ablegatsh nikak nebi mogel prispeti, mogel bu va cag dojti vu Dombovara ili va Kelenföldu, d* tak bar vsi zajednički prispiju vu BadimpeStu, kam bude cag 19. majuia stigel ob 9. vari pred poldan. Ondi bude izletnike na banhofa dočekalo odaslinstvo aradskoga zaitupstva i ablegati orsaćkoga. Žnjimi budu se ooda odpeljali črez ve* liku gradsku pojasnu i črez Aadráaijevu volića vu hotel „Hangarija". Tu bufie počinek, odmor toileta i kava. * Ob 11. vari pred poldan pokehdob se razgleda Budim, obiSli budu izletniki preosviftenu gospoda ministra-prezefia vu zastupničkoj aabornici i gradonačelnika vu novoj gradskoj alii. Zatim buda razgledali nova saborska palača, fabrika maliaah magjarske orsačke željezuice, Ladovlceam, fabrika orutja, klao niča, elevátor. Ob pet i pol vari po poldan odpelali se budu ablegati sa „zaklotvenoga piaca" ns »Margit sziget" na obed.' Od onud povrnule se bada ladje oh 10, 12 i 2 vure v noči. 20. majuda ob 10 vari pred poldan razgledali bada ablegati muzeam, akademiju i izložbi slikah, kipov. Ob 1 vari po poldaa buda na obedu kakti gosti glavuomu i preetolnomu »rtda. Ob 8. vari po poldan utrkivanje konjab. %

Ob 7 i- pol vari na ?eöer svetčana predstava va operi. Posije predstave vraćaju se oblegati osobitom cuga vsaki k svojemu doma.

Vu Budimpešti, 12. majusa.

Devojka etreljena od vojaičke stra>e. Iz Poiuauja javljajo : Devojka, Imenom Karcmarek smetala je soldata, koji je stal naj straži pufičAooga praha. Stražar je del voku vlovil, ali ma je ona pobegla. Soldat* je Sest put devojka pozval, da stane, a kad se je ona ni odezvala poziva, streljal je na nju ter jo streljil.

Zapuščen varaš.

Silen' potres vu Venezueli.

Jskópaju se barem 1 i pol šuha gliboke jame, na dno se dene komad kamena, najbolfe komad cigla, vrba se sadjenica odozgor poprék odsčće ili joflće bolje odpili, zatim se luknja zatapa dobrom zemljom i zatoče* Kamen ili oigel je zato, da vrba gliboko korenje nepuflča i da drži vlagu potrebna uspčvanje vrbe.

Ako želimo od Špinata imati kaj vekflu haaen, dobro je, da ga s protuljetje kaj moguče prvlje posijemo, ar samo rani špinat razvije veliko listje, doklam vu kes noga zakržljavi«

i

Furlanska je od nekad skupščina gnjézdo patvoriteljah auBtrijanskih bankah, a g n j é z d o jim je va varašu Udini. Neprejde ni par mesecih, da nebi ondi vu rešt z a p r l i po kojega patvoritelja (koj foliSne peneze dóla). Tak javljajo vezda iz Udine, da je ondi zaprt vlastnik najvek&e S t a m p a r n e , Botii Viktorijo, koji je s u m n j i v , da j e S t a m p a l folišne austrijanske petdesetače. Zvun njega zaprti su va Osoppu gradjevni poduzetnik Perchiaratti, a vu Bujah krčmar Miohelatti i težak Pezzetta. Do vezda se vsega skup nahadja vu refltu 82 peršone, zapleCene vu ova affaira.

I ovo samo more b'ti va Ameriki. Vu sčvernoj Dakoti na zahodnoj obali Bew>Bivera leži joden varaš, nakinćen silnimi Jjepimi ližtmi, ali prez i jedneftivedufle. Varaš se love Vest-Line i zezidan je vu jpfanja, da bade jeden od prvih i najglavneiih banhofof željeznico pačifik. Zemljišče se za varaS vrlo drago prodavalo, vnogo je plačeno po 20.000 maraka. Vata> se hitro podignnl, poljepflan Sctalisti, javnimi sgradami i pijaci. Za kratko vrčme se napanil stanovništvom, ali to nije dugo terpelo. Pacifik željeznica bila je sagradjena, ali na žalost nije došla na blizu West-Line, ter se stanoviki počeli seliti na izhod, gde je bilo viSe pobla i za malo, pak je varaš ostal pust i prazen- Komaj ako zahladi va njega koj putnik, vtiča ili divja živina, onda opet po malo oiive puste vnlice. Osobito dober mig za nekoje medjimurce, koji si vu Medjimarju hite i zemlje tržija pak idu vn Slavonija si imetka kupuvat i naataniti se ; ar tuleč se, da v Medjimurju nije moći yeč živeti; zato bi bolje včinili takvi nezadovolniki, da idu vu Ameriku vu varaš Vest Line, gde bi vsaki si vzeti par hi ž mogel, i prez brige živel, a koj je vrč sit va onom varaőu, on niti jesti neprosi • . .

-v. Albis tunel-

Dneva 8. majuSa probuše (predrt) je vu frvajcarskoj vu Kantona Zuga Albis tunel UR željezničkoj stroki iz Zür eha naGothard. Razdrapal ga medved. Albis tunel ntjvekšl je ir* Gothard-tuocla i Iz TemiSv«ra javljaju: Rumunj Titr.ii| vu Svajcarskoj. Živojnev, koji je dnže vremena obhadjal po jažnoj Magjarskoj sa svojim pitovnim medvedom, stigel je 1. majuša va ramanjsko selo Dobre žepne i stene vure za fal céne Gllmboku. Nekaj pripit, Živojnov je nemilosrdno tnkel ivojom okovanom batinom med- moći dobiti pri Pollak Bernatu vuraru vu veda. Medved je na to pnWsnil, pretrgel i Čakovcu (Pijač, Šparkassa). Pri njem se onak slabi lanec ter je nahrupil na svojeg uzimljeju vure takaj za popravek za falgospodara, kojega vadril i raztrgal. Tetkom makom mogli sa medveda odtrgnati od mrtvoga céuu. téla ter ga streliti.

Stopsko-oflcirski kurs dokinut Pred par dnevi izdani vojno-naredbeni Ust preglasuje naredbu ratuog minislerijuma, kojom se oglaSuje, da je Nj. Veličanstvo previsnjim r&fienjem od 19. aprila o. I j. premilostivno blagoizvoljelo odrediti, da se štopsko-oficirakl kursoB koncem drugog turnuöa ljeta 1894. okine, a ovoljetni prvi turnuš snizi na öetlri, drugi turouá na tri mesece, a va potlamjem pomenjla broj oflcirah. Tuli kaj Se se odred|uje, d« budu vu buduće vsi kapitani i ritmajstori, koji aspiriraju na majorski Oia, polagali pred komisijom vu Beda eglamen, vu kom imaju da dokalu svoje sposobnosti. Ustanove, koje se tiču toga egfamena preglasaju se istodobno. Ovo je |edan od najvažnijih premembah pri Boldačtvu.

Vubil otca.

S e k a j

z a

k r a t e k

cas.

I to je odgovor I Majka : „Kad si kral kolače, kaj si mislil ?« Sinek : „Mislil sam, da me nigdo nevidi."

Kata I „lteči mi, dragi Karlek, hočei li me i onda ljubiti, ako ti priznam, da imtm umjetne zube?" Kari: „Hvala Bogu, ve ti i ja morem odkriti, da nosim baroku." Prednost, KočiS: „Gospon doktor,' ja odpovčdam službo."

Doktori „A zitkaj ?" Is TemiSvara javljaju ; Občinsko sudec vu Zorlencu, Peter Miok, ustreljen je ovih Rimski otec papa Leon X I I I . doznavši Kočiš : „Naj oprostijo, ali mi dohadjamo v xá t-esaltat glasovanja va velikaftkoj hi/.i o danah vn ared sela od svoga sina, poznatog vsaki dan kesao dimo, i zaradi toga dobivam civilno) žaultbl, poslal je primata Vatnrju pijanca. Ubojica sam se je stavil suda. hladno jelo."

Doktor: „Nu i ja tak.« Koči : „Znam to dobro, ali uto Oni ipak oemreju odpovedati, ali ja morem." Izgovor. Sudec: „Vi Bte cipele Vašeg prijatolji, koje on naručil, vzeli i prodali.« Detlő; „Pak kaj zato? I muž vsome i proda kokoiine jajca, koja on Dlje znesel 1« Pojmljivo. Qospon: „ZaistÓ čuducivito, ov mesec, 4 v n o g o menjAi račun meiarov nego navadno. Gospa : »Naravski, da mora menjái bili, kad Je kaprol IUSO kuharico na manevru."

VASÚTI M E N E T R E N D

Ql(\d f'erencz.

Indul Ksnizsn

Napszaka

f elé

Pragerhof >

felé

*

Z á g r á b felé > Varazsdig •

felöl

H Buda 12-ga majfla 1894 54

10

ODGOVOBNI M

11

GLÁD

M >

t

P r a g e r h o f felöl

UBEDN1K

A R G l T A I Glavni

06

Reggel Délben Éjjel Reggel Reggel Délután ' Éjjel Reggel Délután E»te Délben Reggel Délután

§ (U

J 4 11 10 6 6 4

Varazsdról >

J Ó Z S E F

Zágrábból

surednik

Egerssegröl

F EK£ N OZ

Bobéról

Reggel Délután Éjjel Este

öyor>->

vegye»Ton»t gyorav

39 39 07 52 06 16 «7 60 4 20 10 17 11 44 6 05 4 28

»>

Reggel Délben Éjjel Reggel Délután Délelőtt EH le Délelőtt Eate

11 9 4 8 11 9 H 9

Árpa Febór bab

Sárgh

ff

*

VEGYEBT,

frt

6

-

Zob Hrž

6 — 4 60 4.80

4.

-

NYILTTJfiR* >

Nyersselyem Bastruhákraalkalmas kelméket ö l t ö n y ö n k é n t 9 frt 5 0 krért é a j o b b l a j t á j u a k a t is — v a l a m i n t fekete, fehér és szines s e l y e m k e l m é k e t méterenként 4 5 krtél 11 írt 6 5 krig — » i m a , koozkánott, csíkozott, m i n t á z o t t és dam&ssolt stb. minőségben ( m i n t e g y 240 f a j t á b a n és 2 0 0 0 kül ö n b ö z ö szín H á r n y a l a t b a n ) s z é l l i t ; póstabér és v á m m e n t e s e n a p r i v á t m e g r e n d e l ö k la k á s á r a H e n n e b e r g Q-. (cg. k i r , u d v a r i aaállitó) s e l y e m g y A r a Z ü r i c h b e n . Minták postafordultával k ül detnek. S v á j o z b a czim/ e l t levelekro 10 kros s l e v e l e z ő l a p o k r a 5 kros bélyeg r a g a s z t a n d ó .

H >

»

51 01 14 32 36 29 65 22 60 17 80 62 42

postav. gyorsv. vegyesv. gyorsv. postav. •

vegyesv. •

n M

• ) E rovat alatt közlőitekért éget a

FF

.

11

n e m v á l l a l le^ öserk.

Szagtalan és nyomban száradó Valódi ctakis egy fél fa l Kilós Üreg palaoakokban kapható.

#

Utánzásoktól óvakodjunk é* határozottan Chriatoph-félo lakk kérondő.

U u

Christoph Ferencz

szoljapalló-fénylakk l a k . l S v á l « » i l , bot/ » a i o b i k a m á i o l á a alall I b m u i l u i i . . • a n a k , m l val a k a l l r m e t l a n a i a f i « a l a i . i t , ragadó* . i i r * ' t i . , inaly a i © U J U a U k n a k <« a i o l a J U k k n a k aajáija, e l k c r O l t e t l k . Kraallatt a h a a a n i l a t a olyan a g y . i . r t l , k l k l n i ( t váraabatl a máaoláat. A p a t U nadvaa t á r f y r y a l f«lt«rUlbatö, anátkUÍ, alvaaataaá M a y á t . M a f kall k t í l ö n b ö u a t n l i

hogy

byty

falnsxett ssobapalló - fé&ym&xt, aárcáabarnát 4a mahagonlbarnát, maly akár caak aa olajfa.Uk Í8di bo a pallói i a»yiiltal fánrt li ad. Kaárt airraránt alkalmaihalA réfi <>|r ul pallóra Teljíieu belftd minden foltot, korábbi máioU.t itb; van aaután uj p a l l ó k r a

4lsxta

féaymás («*inezotlénj

parkatre,

ciupan ad. KülónS.on bamiioll efć.itn uj pallókra való. Po*t*e«oauu(, n<*y.i)>f mtr. (kál kSilpnafy.á«u 5 frt. 90 kr., va*y 9'/, márka. köavetlan mef reudílMek rakUrak van»ak, tde küldendők. 4. aktotok Infvanl. Mnnaatra vlcyáanl a cifra J»iyre, ÍIM era lét«a£ gyártmányt nUnoiiak raaaaabb, • ban koiUk forgalomba. áa maly Mnyl p á r l a t r a $ ol^Jfaatákkal m a r Oaak frfnyt »4, a n n é l f o t r a nam födi »I a f a m u . t r á t . kUrUlbfllUl 3J aiobára r a l i ) A ml ml n i v á r ó i b a n , ahol Mlniamáioláwk pro.pkllldatoak. A b a v á . á r l á a n á l toa.ák ISI a a gyárt mivel e i l a tflbb rolni tokfaiá ót h a m l . l i j á k , * tokkal cyakran a célnak mag nem falotó mloííiég-

Élete és Működése. Irta : Gracza 6 örgy; Cserépy, Homicsko, Kis Markt, Njemea és Szemlér rajzaival gazdagon illusztrálva Ára a 232 oldalra terjedő kületnek 1 írt 20 kr. papiron fűzve 2 frt, diszes vászgnkötésben 3 frt.

P r á r a . K. ZOrlch.

Berlin.

Csáktornyán :

tm

CrKAUER TESTVÉREKNÉL.

ÍlllDS Klí U M l i

Kossá

Ezon fijdalomosillnpitó bodöruölós vaininonnvi köaivóny, ceúz ós tagKMggaüUban szouvodö ogyönoknok oz uton legyen ajánlólag omlókozotbo hozva. Kzon tinktura már 2 5 év óta, mint legmegbízhatóbb ' ' 'azer általánosan kod volt ós ennélfogva már további ajánlásra uem szorul. Csókoly ára, tivogonkónt 40 k r . . 70 kr. vagy 1 f. 20 kr. vagyontalanoknak is lehotovó toszi, ozon háxiszornok boszorzósót Bevásárlás alkalmival a „Horgony" vódjogyro flgyolond«, nohogy utánzatot adjanak, mort csak a Horgonymai ellátott üvogok valódiak. Ha a Pain-Expollor holybon nom volna kapható, akkor junk a gyái tők gyógyszortárához: Hichtor gyógyszertára „az arany oroszlánhoz" Prágultan vagy

iitüuó

vörös valódi fordul-

Török József gyógyszorószhoz liudajiostou.

min,áz,a

Róna József hírneves szobrász Turinban 1890-benÁra Terrakottában 3. írt. Diszilve 4 frl Csomagolásért 60 kr. külön számillalik.

Bmlek érsni csengő sárgaszínű fémből, mely a nagy hazafi igen s ke-

íéWUHUVU UWíw ?i

rüU

arcképével van ellátva Egy drb ára 20 kr.

, , 2 szinben nyomatott legsikerültebb arczképe 88 cm. magas K O S S U l í i 30 cm széles. Ara 16 kr.

Kossuth

gyas/,jelvények

Kossuth Lajos A liichtor-fólo Tinót. Oujuici comp. Horflony-Pain-Expeller elnevesd alatt igen jó hirnóvuok örrond.

velin-

könyomatu kivitelben 70 cm. magas 66 cm széles Ára a rendkívüli képnek 1 í t 20 kr.

Chrtotoph Ferenc,

A valóéi lulmlli-liiylitt (illililóla és uyeitll zyártója,

Diszkiadásban

Kossá Lajos arczképs

KOSSUth

A »Képes folyóirat«

^ T o ' u ^ é9 ha'4'a-

U 0 8 Í U T I I

Ir

":

M

v

e

'

füzete.

"

}

B< r ű 8 V " m ° 3

~

Á m 30 kr. •

>

A Csáktornyai pályaudvaron lefolyt

Kossuth gyászlkrcepélyt ábrázoló fényképészéti fölvételek darabja 1 frt. 50 kr. Kaphaló: F i s t ^ l i e l

F «

kr.

Pőenica

» zmčfian

Vegyes »

gyor«v.

1 m.-cent.

árak.

Kuruza stnri » noviíi 5.60 Ječmen . 6 Grah beli 4.— » žuti

Kukoricza ó

poalav. vegyesv. po«tav.

1

6 4 1 9 4

Huza Zab Rozs

póata- éa

Ćrkolk Kanizsa

UDU

1 m-.mázsa. —

<-MAKTOKjNY:iiV

Bobára Egerazegre

Priredil:

Cen,m ztiika. — Gabona

könyvkereskedésében

Csóktornyán.

K O T Z Ó P Á L GÉPÉSZMÉRNÖK

benjöttével megtartandó nyilfános árverésen kiküldött kezéhez letenni, vagy az 1881'. L X . a megállapított kikiáltási áron alól is el* t-cz. 170. §-a értelmében a páuatp^nxnek a bíróságnál előleges elhelyezőéről kiállított adatni fognak. szabályszerű elismervényt átizolgáltatni. Árverezi szándékozók tartoznak az ingat* lan becsárának 10°|,-át készpénzben, vagy az 1881: L X . t.-cz, 42 §-ban jelzett árfolyammal számított éa az 1881. évi november hó 1-én 8333 sz. a. kelt igazságügy miniszteri rendelet 8 §«ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a

Kir. jbiróság mint tkvi hatóság. üsáktornyáu, 1894 évi piározius, 26 án.

Budapsst, Ülloi-nt 18. szám alatt

526

l-l

ttOOCKXXXKKXIXK*xxxxx Ajándéktárgyak

órás és ékszerész

Aj ánl 2•/„ 3. 8«/, éa 4 lóerejü

SZÖGES C S É P L Ő K É S Z Ö L E T E K E T továbbá 4, 5, 6, 8, 10 éa 12 lőerejü

sines g ő z c s é p l ő k é s z l e t e k e t ,

és s z é n f ü t é a ü

éa e r a d e t i

Továbbá R .

Q A R R E T

I

i—

»vájcxi xselióra-.

arany-, ezüst- és chinai ezüst-áru raktárát. Ajándéktárgyak

S O N S

íelQlmulbatatlan 40 °|0 tüzelőanyag megtakarító. ( § o m p o a n d

Csáktornyán,

Ajánlja dúsan felszerelt

azalmafütŐ

&

|g}

——•aggHn.uii,..,

GŐZMOZDONYOK AT y j f *

válaaziékkan.

főtér, az uj takarékpénztári épületben.

IIOMÍU ezalmarázókkal, alsó saelelövel éa rendkívül nagy feltilettl rostákkal, árpshéjazóval éa válasstóhengerrel-

7a-

nagy

g ő z m o z g o n y o k a t

legjobbnak, elismert brandtfordi önmülcödö a m e r i k a i k é v e k ö t ó aratógépeket. Eredeti amerikai szénagyüjtöit 1 vagy 2 ló befogására alkalmazható kombinált rúddal. S o r v e t ö és szórvavetö gépeket és mindennemű egyéb kisebb gazdasági gépeijet.

Vy

nagy választékban

m

•Ss

o l c s ó

á r a k é r í .

Minden e szakmába vágó javításokat jótállás mellet) a legolcsóbban, lelkiismeretesen és gyor$pi\ eszközlöm.

Jutányos árak 1 — Kedvezó feltételek 1

OtcMó árak

meHelt

. 627 1—6

1102 tk. 894.

Árverési hirdetményi kivonat. ALAPÍTTATOTT A csáktornyai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, h gy az államkincstár végrehajtatóknak, Bzklepics Mihály végrehajtást szenvedett elleni 55 frt 19 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási Ügyében a nagy.kanizaai kir. törvényszék — a csáktoruyai kir. járásbíróság területén lévó podtu/eni 721. tk. 17* hrsz. a. ingatlanból Szklepica Mihályt "(nős Pozigai Rozáliával) podtureni lakót illető \ része 209 frt becsértékben a podtureni 723. tk. 582. hrsz. a. ingatlan egészbe 60 irt ; a podtureni 1060. tk. 1061. hrsz. a. ingatlan egészben 69 frt; a podtureni 728. tk. 1608. hrsz- a. ingatlan egés'ben 106 frt; a podtu reni 1010. tk. 667. hrsz. a. ingatlan egészben 144 frt becsértékben és ezekből az 682. 1608 és 657. hraz. a ingatlan a vógr. t. 156. §-a értelmében az árverést ezennel megállapitott kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1884

éti janlas

hő 9 tk napián 10 órakor

déltláiU

1841. É V B E N .

A PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANK i J t t fáltó-AiJeie BUDAPEST, V. DOROTTYA"UTCZA Haját

1. SZÁM

házában.

Rés zvóntőke 10 000,000 frt.

Tartalékalap 4 400.Q.00 frt-

Voaz és elad mindennemű értékpapírt a hivatalos ttfzBdei árfolyamok alapján ; tSztdei műveleteket a legjutányosabban eszközöl ;

pénzUgyi műveletekre sítással ;

nézve szívesen

szolgál

azakaztrü felvilágo-

ígérvényeket minden húzásra bocaájt ki ; •lílaget nyújt értékpapírokra;

d i j a t n t a i « megvizsgálja a sorsjegyeknek husfcsait; kisoraolás által érhető árfolyamveszteség

és sorolandó értékeket.

á podtureni község biróházánál dr. Tuboly Gyula felperesi flgyvéd, vagyhelyettew köa* Nyomatott Fiad*] Fülöp laptulajdonoenAl Csáktornyán.

éa sorsolandó értékeknek ellen

biztOiit

sorajeírveket J

'

,

528 2—3

X I . évfolyam.

Csáktornya,

1894. m á j u s

27-én LLUUU-i-J.'l—

• u

BMrkmt«T«l irUkunl l«b»t «!»• d»on»p 11 4a 18 ór« köiött. — A Up iMlleml ritsir« vonatkoa* mlnd.n kttiUmlny Hargitai J é u m t t «MikM*tO Mvir* ktldmdf.

Xl»«Mt4d

kr+k

t

Kgé«* évre . . . . é frt Fél évre . . . . 8 frt Negyed évre . . . 1 frt Egyes Mám 10 kt\ i

Kiadóhivatal i Fiacktl F«l6p kOuyvker«akedW iá* ktUUndök u «10tW<>tfci dijak »/UtUrvk 4a hlrd»U.U,

MAGYAR és BORVÁT ITUm* IffoKjflenlP

_

I, J ^ ^ P q U SZÉPIRODALMI BCTIUP. eK^zé^TAáriinp.

A .Muraközi tiszti öiibogélyző szövetkezet«, a »Csáktornyái takarékpénztár«

BirMak jütíojomi uMUUik.

takarékpénztár« »at. hivatalos közlönye. - 1 j.

Szövetkezzünk I

—

*

''

1

A földműves a kölcsön vett pénzt titkán használja ugy fel, mint kellene, mert könnyű módon jutott hozzá, s rendszerint birtokának vagy szabadkézböli, vagy birói uton leendő eladásából jut csak azon hely ' zetbe, hogy a kölcsönt megfizethesse. Szerintem csak egy mód van, a mellyel földműves osztálvunkat a folytonos eladósodástól megmenthetnénk és ez volna a szövetkezetek megalakítása, melyek már városunkban amúgy is a régebbi időktől fogva fennállanak, s a mint ott forintok

Hrüub*«: KUrn M.

«.

Nyiiilét' pfiitštrm 10 kf\

• ta •-•

M

2

"

<,i

gyűjtésével rendelkezhetnek ; iw>flTCheljűk azt falukban fillérekkel. Hisz nagyon meg lehelünk már győződve arról, hogy a föld műves az 1, 2, 3, sőt 5. és több hatost — miglen legalább egy forintja nincs, nem tudja megbecsülni, mert azon — úgymond — ugy sem segíthet magán semmit; pedig téves ezen felfogása, mert a mint tudjuk, krajczárokból gyűjtünk hatosokat, ezekből forintokat és igy tovább.

A »Muraközben« ben már löbb izben volt alkalmunk gazdasági és pénzviszonyainkról szakemberek czikkeit olvasni, s ba azokat figyelemmel kísértük, azt ta pasztaltuk, hogy csak mindig azon tana kodnak az emberek, hogy és mikép lehetne a földműves osztálynak olcsó kamatláb mellett kölcsönöket kieszközölni, hogy ekként mostoha helyzetükön javitva le A beszerzett adatok alapján minden gyen. lehetőt elkövettem, hogy Botlornyán önsegélyző szövetkezetet hozhassak léire, ami Nem vagyok e részben szakember, de közbenjárásával és tapasztalataimból kifolyólag nem tartom jó indululu barátaim segélyével sikerült ösak. Ezen szövetkezetczélszerünek azt, hogy az amúgy ÍB már tulnyomólag eladósodott földműveseinket nek van vagy 150 tagja — 80 — 100 u|abb és ujabb kölcsönök kieszközlésével írt befizetéssel. terheljük, mert ezen kölcsönöket vissza is kell fizetni, hololt a visszafizetés mai nap ság i^en nehezen megy.

a .Muraközi

HiWUUMk («4« dfegtđtatMki Budipwtw! A. Y. «a Kok»u>i» kM. i rod *k»W»i Bofetltk H., »ak«.M., ÜpfMik A^ O. L 4a iiniail 4« Han4L

gyűjtik össze, egy 220 hélből álló csoport feloszlása ulán legalább 25.000 Irt adósságot törlesztettünk le hatosonként. A jövő egyébként majd megmutatja, ciak.egy kis türelem, hogy az ilyetén megtakarítással elérjük-e czélunkat, és akkor bővebben fogunk foglalkozni ezen kérdés megoldásával.

K o l l a y Lajow.

Kisiparosaink érdekében.

-Mióta a magyar nemzet értelmiségének kö zéposstálya; a polgárság öntudatosan halad azon az ulnn, mely a newzeti vagyouo*odáa leié vezeti a kinvároeok jövöju óm jeleulöaóge nemcsak nemzetgazdasági szempontból emelkedett kiváló fonígy aztán alkalmat adtunk a földmüve tosságra, hanem a müveit magyar ip*ro«os*lály seknek, hogy hetenként 10, 20 és l ö b b értelmiségének törekvéH« nemzsli eaempontböl is krajc.zát megtakarított pénzét elhelyezhesse, figyelemre méltó. a legolcsóbb kamatláb mellett saját megA magyar nemnél megizmosodásának egyik takarított pénzét kölcíörf-veheöae s ez által ÍÖ(elW>teh» m a már kétségtelenül »«, ho^y képesek-e a vidéki &kvárosok érdekeinek érvényt más adósságait lörleszhesse. szerezni? A legtöbb vidéki kisváros mintegy köTudtommal tcsak jegyzőségem területén zéppontja a hozzá terméarftszerüen csatlakozó szellemi művelta baromfi és tojás forgalomból 10— 12.0tft} vidék anyagi emelkedésének ségének s igy mindig ciak attól függ az illeti frt évi jövedelme van a földműves osztály vidék fölvirágzása in, hogy helyes irányban, helyes nak, hololt legkevésbbé sem láthatjuk azt, mddon tudja-e valamely kis város ezen teladalát hogy ezen összegből bármi is adósságok tör- megoldani. lesztésére fordíttatnék, sőt ellenkezőleg Annak ellenére, hogy mi agrikultur-ország löbb és löbb ujabb adósságot tudunk fel vagyunk, iparunk is némi rószt kór a világvermulatni. Ezen összegnek csak 30 - 40 */„ át senyben. A mezőgazdaság terményeinek feldolgotegyük fel, hogy ily szövetkezeti tagok zásában, jelenül a m a l m i é« bőripar t^ién moud-

Mintha megkövültek volna. Es az angyal — Nem jól van az, vitéz. Ennek nem volt fegyvere. elrepült a barát lelkével a csillagon magasság Megint beállott a (wend. föló, a hol már vár rájuk H 1 Áthatni lan. Az alacsony Tátra felöl menydörgós közeHeállt az ój már, mikor egy nehéz fóln»jtás ladik. Villámlás, ógaengés közt nehéz felhő re- tört elő az öreg iuteu kebléből. Aztán felkel« és pül, elöl magas felhő párkányán kardját villog- kezébe kspta rettenetes buzogányát : H a d a r h a l á l a . tatja Csaba királyfi, nyomában hun s magyar — Ezt a földet ón szereztem, enyém p nép, daliák. Kardjuk villanása villám, mozdulásuk ég aki lakja. K i meri elvenni lőleua ? Ti a.< -enyé— Költemény prózkban. —zengése, haragjuk az ellenség voszle. A néma lég besötétül. Nincsen az égen mek vagytok itt köröttem. Utánam. J ó kardunkat I. , osak egy fényes oiillag, az is mint ba a föld teló nem gyösle még .ellenség. Foglaljuk vissza ezt á földet megiut. A szürkület aozéls*ine borongott a Lomniczi I közelednék. Száll as égen fényes ívben, lehull j S lenzállollak nehéz ködben a l'oprád völcsúcs (elétt. A hegyormok körUl felhők kavarog- izzó ragyogással, akár ciak az emberi sziv, hogy ha felgyújtják a vágyak. gyére. Elmentek a Hernád völgyén -azöku Tiszáig, tak B a legmagasabb szirten haragos arezoxal ült szőke Tiszától öreg Dunáig, át a Dunán a r r ; Hulló csillag oda hullott az istenek sálorá a meny dörgő Hadúr. felé, a hol lakik a mag/ar fejedelem hoz, hulló csillagon egy angyal, fehér, fényes, A tündérek félve bújtak el források ölébe, szőke. kövér moha közé. A pajkos manók ia komoran II. \ Elhalványul as istenek aroza, reszketve nézgunnyasztottak egy furcsa felhödarabon. Glöbb nek reá a hősök. emberi koponyához hasonlított az a felhő, aztán Lenn a földön akkortájban üésa lejedelem — Mit akarsz itt ? — kláltá Hadúr és szétfoszlott a olyan lett, mint kél egymásra do országolt, ez a békés fejedelem, a kirö! azt Írbolt lábszárcsont, axulán meg lett belőle ke- rettenetes szavaira megdördült a felhők széles ják a krónikaírók, hogy elég gazdag volt arra, bo'tozala, bömbölve hulloltak alá a gránitoreszt. hogy két Iftent szolgáljon : azt a régit, a ki A Hadúr balján valamivel lejehb guggolt a sziklák t tajtékosan rombolva bukott a völgybe a Ázsiából ide' hozta tiépéb me;< azt aa ujat, a kit rötszakálu ármány, oldalt a szakadékban boszor- tarpataki vizesós megakadt árja. német papok terjesztettek. kányhad pihent. Osendes volt a magyar Olympus, Az angyal fölemelle jobb keséi ós megszaKehérváról nem messzire, erdő mélyén pimint zivatar elölt az erdft. kadt a hangok és elemek vad háborúja. Az angyal letette jobb kesét a barát vál- hent meg a csapul. Egy-két manó bekullogott a Egyszerre megnyílik a felhőpadló és sisakos, városba, hogy megiudjai mi ujsfig. A többi - had páuczélo* vitéz lép a komor isten elé. A vitéz laira ; nyomában ájialos barát lépked, félénken tekint — Ezt akarom. Ez nem a tietek. O l t a nyugalomra tért, el in aludt, o*ak Hadúr nem körfll. aj i g birják lábai a reuketéslöl. csillagos magasság fölött v á r j reád a Látha- ludott pihenni. Fárasztó a pihenése, nem jön álom sehogy a szemére. — Iladur isten — azólt a vité« — betölt a tatlan. sorsom lent a földön, meghaltam. Itt vagyok Ármány keserű mosolygással tekintett a Nehéz éjjel volt már. Megérinti valaki sm elölted. E z a barát itt ezolgám, karddal öltem Hadúrra. isten vállát. Magas, szikár férfi állt előtte. meg, hogy velem jöjjön a másvilágra. Senki sem felelt. — Kelj föl.

A Jmkk'lámája

csáktornyai bizottság álul ajánlott obeliszktervet elfogadja s hozzájárul annak elkészíttetéséhez , 2. a még hiányzó összegnek főleg gyűjtés utján leendő b6«*erzését a — i i t m é l ^ í Air. V i z k e 1 e t h y Imre je'enlevők magukra válalták ; 3. a perlaki nyűg pénzügyi tanácsos aion czélból. hogy bizottságba megválaiztatUk: Kostyál FeA z utóbbi időben a n a g y i p a r n a k versenye a volt horvát bánok arczképeit összegyűjt- renoz elnök> Dr. Böhm Sidnei, Horváth Csongor, Grósz Alajos, Vargha János, nincs v a l a m i lelkiismerete« tekintettel a »seréhesse, vidékünkön s néhány nap óta vá Sipos Károly, Tóth Sándor, Malek István, nyebb anyagi erővel dolgozó kisiparra, mely pedig n a m versenyezhet rnáaaal, m i n t szolidságá- rosunkban időzik. Mint U M ^ W U ^ amateur«| Banelly Sándor, Gáspárits Vipcie, Biráná val éa beoaQletetsségével. festő, nm^a másolj* J f t A V ^ f f i ^ ^ í müve- rits Ferencz, Glavina András. — A Ast m a m i n d e n k i elismeri, hogy a kisipar megalakult bizottság az obeliszk helyének e p e d i g kérdés« fontos n a p i kérdéssé lett. 8 m é l y belá- k t á s « államférfiak, avatott Demzelgazdáazok törik Órtóaesdolgot,' azért közeWklP ^ftaerítően kijelölése ügyében tanácskozott, azonban végleges megállapodásra nem jutott. — elméjüket e kérdés helye« megoldásán Hogy térünk vissza működéinek mélUtására. •IkerÜl-e, es a j ö v ö titka. A s államerejének bizAz obeliszk Ugye ezzel végleges megoldást tosítása lenne e kérdés megoldása esetén, mert nyert, amennyiben Tersstenyák nagy-kani— 4 s n i p l t i t g y a & l t t e- hó 24-lkén egy oaziáJyt mentene meg jóformán aa elzüllés zsai kőfaragó az elkészítéssel megbízatott, és prolstárlatus elől, mely osztály eddig beesüle- M o i ^ i f t f t A l f a Y elnöklete alatt közgyűlést aki 3 hónap alatt az obeliszket elkészíteni tes m u r á v a l kereste kenyerét, tartouS»#lyt)n gróf Festetics Jenő urat tartozik, 8 igy aug. végén ast rendeltetésének A nemzeti fejlődés és n e m z e t i társadalom kifejlődése bizonnyal v á r h a t ó a kisipar virágzása egyhangúlag az egyesület védnökévé vá- át is adja. esetén, mert a kisiparos beosülele* m u n k á j a lasztották meg Elnök bemutatott két vá nemcsak vagyoni függetlenséget ér e l , h a n e m & í r i n d ü l á t A csáktornyai tornaegylet rosi park-tervet ; a jelenlevők többuége elönállóságot is. A pénst és vagyont a r á n y o s a b b a n Űrnapján egy napi kirándulást telt a szomosztja el, ay i p a r o s a azabadságszeretetnek alap vileg a Mesei utczában lévő Baumhak-féle szédos Horvátországba. A kellemes, és ját la n a g y o b b mértékben vetheti meg. telek mellett nyilatkozott, melynek megvétornászati szempontból is becses kiránduA független és vagyonos oailály mintegy tele és befásitása tlgyóben a lépések meg lásra Varazsdon át Turcsinig vonattal, ongerinoxét képesté mindenkot' a s é l ő nemsetnek a est a középosztályt, b a p á s s l u l n i kese, m i n d e n fognak tétetni. nan a regényes fekvésű, hegyes völgyes viá r o o meg kell menteni. déken áthúzódó utat gyalog telte meg a — fiösxöait nyilván tiás Tóth Sándor Első törekvésünk legyen tehát, hogy a középosztársaság Varazsd-Tepliczig. Valóban kelletály anyagi boldogulásának ú t j á t ne v á g j u k , perlaki áll. isk- igazgató-tanító ur két pörmes emlékű, érdekes epizódokban gazdag, b a n e m a társadalom intéző férfiéinak oda kell beli tanndiját — 4 frtot. — a helybeli de különösen tornászat! szempontból beh a t o l o k , hogy böloe előrelátással a j ö v ő b e tekintve, iránt m i n d e n közügyet, mely « kérdésééi összefüggés- szegény tanulókat sególyző egylet csóljaira cses kirándulás volt ez. A tornászat ben v a n , a kisipar érdekében kell elintézni. adományozta. Fogadja ai egylet hálás kö- igazán lelkesülő férfiakat a gyaloglás egyáltalán nem viselte meg, ezt leginkább De m a g á n a k a k i s i p a r i a k cem szabad tétlerzönetét I Csiszár József egyleti gazda. n ü l néani • viasonvok e l a k u l á s á i ; n e m szabad bizonyítja az a jó hangulat, mely Turcsínra arra v á r n i , hogy m i n d i g és m i n d e n b e n a z állam— < § o t l o i n j i n „Botlornya és vidékének vissza gyalogolván, a horvát testvérek nem hatalom jöjjön segítségre, ö n n ö n m a g á n a k faladata csekély gyönyörűségére szép magyar daloka saját érdekében • küedö-tért teljes mértékben önsegélyző szövetkezete- czimmel egyesüban tört ki: még a Kossuth-nótára is spr elfoglalni, mert n á l u n k a kisipar fejlődére igen let alakult, melynek czéljait lapunk más került, Karlek karmeatersége mellett. A fontos, nagy és nemzeti érdek, melynek előmozdítása hazafiúi és érkölosl kötelességrészében írja le t. tudóaitónk. Az uj pénz- társaságot Teplicz környékén P. J. igazán Ast m o n d t u k , hogy • k i s i p a r n a k m s g á n a k intézet lapunkat választotta hivatalos köz- fáradhatlanul kalauzolta; az ő gondos kell elaő sorbab m a g á n segíteni, est azonban utánnajárásának köszönhető a kitűnő ebéd, A szövetkezet igazgatója Kollay oeak ugy éri el, hogy a viszonyok helyes föl- lönyéül. valamint a szőlőkkel, lugasokkal ékeskedő ismerésével ugy találja m e g a k i b o n t a k o z á s t , Lajos bottornyai közs. jegyző. »Tonimirt-en, pihenés közben, jó piros bor hogy a s oeakugyan áldásos lágyan é t nagy időkre mellett élvezel', pompás kilátás! Este 8« hasson ki. — # l i h i t ó l A muraközi Unité kör ez évi rendes közgyűlését f. é juuius hó meg nem fogyva, se meg 'nem törve (no 7-én d- e 10 órakor a csáktornyai közs. az az egy láb nem számit h ugyanazon az elemi népiskolában fogja megtartani, melyre uton gyalog, illetve Turcsintói vonaton ér, Különfélék. a köt;, t tagjai és a tanügy barátai ezennel kezett vissza a társaság. h a t j u k : jeleotekeny helyen á l l u n k s esse] már * kdJfSidnek 1« s z á m o l n i a kell. N a m csodál k ózh a t u n k tebát, hogy a mezőgazdasági gépgyártás la oly fényéé fejlődésnek Indult, hogy a k ü l f ö l d i toka b megtelepedett n á l u n k , m a l y n e k k a m a t a i az épen ki la v á n d o r o l n a k / a m i világos kárunkra.

jegyzőnek, közszolgálat terón szerzett érde mei elismerése«! a k o r o n á s arany érdemkeresztet adományozta

- £ H á * t » U i . A király B o t f y Lajos tisztelettel meghivatnak. A gyűlés főbb zalavármegyei tb. főjegyzőnek és első al tárgyai: 1. Elnöki jelentés. 2. Pénstáros jelentése. 3. Eötvös alapról szóló jelentés. 4. Tisztujitáa- 6. A hitelemzós történelmi fejlődése 8 módszeres kez«lése az elemi feláll, A férfi sselid xeuéjU h a n g o n iskolában ; előadja : Matyi Máik csáktormondja i nyai hitelemző ur. 6 A magyarnyelv ta— J e r velem. nítása a horvát anyanyelvű iskolában; S s ö t l a n i n d u l t a k el F e h é r v á r (elé. Megint a előadja Kovács János mura-királyi tanitó férfi s z ó l t : — T u d o m mit a k a r t o k . Karddal a k a r j á t o k ur. 7. Nutáni indítványok. Csáktornya kiirtani az u j hitet. H a s z t a l a n , a ki kardot von, 1894. május 23. J e n e y Gusxtáv körkarddal véss el. elnök. — Idegen férfin, megölitek est a népet, h a

£ f u a l - j l o a a l országos vásár a mult héten kedden, kedvező időjárás melleit igen népes volt. Most nagy számban voltak a lóvásáron külföldi vásárlók is, kik az előző napi lendvai vásár daczára, élénk forgalmat és rendes jó árakat biztosítottak a nagy számban felhajtott lovaknak. Különösen a szép lovak iránti kereslet volt élénk, ugy hogy a mintegy 3000 drb. jószágállományból hivatalos adatok szerint 693 drb. ló kelt el, melynek jelentékeny részét Ausztriába, sőt Szászországba ős Galicziába vitték; k a n f j á t elvessitek. — 4 Q á j p d i t í i ' t m l é k ügyében e hó vasúton még az nap elszállitotUk követ— Minősen o t t ellenség, a hol meghonosul kiküldöttei: kező helyekre: Nagy Kanizsára 4, Görzbe a szeretet. A ki as ly vallásban hlsseo, ha meg- 28-án a Csáktornyái bizotUág Vrancsita Károly ós Margitai József érint- 6, Kuhmdorfba (Karinthia) 6, Bécs 2, h a l is él. — A szeretet... kezésbe tették magákat Perlak közönségével Mürzuslag 6, Laibach (Krojna) 10, Laase — K i s s oda. ugy a perlaki bizotuág megalakítása, va- 6, Klagenfurt 4, Adelsburg 4, Gráczba 63 E « a csillagtalan, setét égboltozat ketté 1 mint a még hiányzó pénz összegyűjtése drb, Marburg 1, Maréin 18, Szempcz 2, nyilt Angyalok éneke sengeit w éjszakában. czéljából. Perlak városházán szép számmal Sohwarzenstadt 8, Budapest 86, Lemberg A s angyalok között egy msgdieeőQlt c ö i alak. összegyűlt, melegen érdeklő közönségnek (Gácsország) 9 darab kiváló minőségű — Ki aa ott ? — A m i g néped öshits m i n d e n v o n á s á t el Mar-ital József 1. bemutatta a csáktornyai lovat, melyek közül első osztályú muraközi nem veti, országod védő asszonya. A lovagias bisottság álUl elfogadott obeliszk Urvrajzát tenyészkanczáért átlag 4—600 frtot, mé gondolkodás előtt iatsuitett ideál. Kivéts a pusz- • a perlakiak álul leendő elfogadásra nekért Ö - 600 frtot fizettek; páros lovak tító k a i d , de m e g m a r a d a bátor lelksesdés. ajánlja azt; 2. jelentést teáz a gyűjtés ára uri fogatokba páronként 800 -1000 És elejti kardját a bátor h a d v e r ö é s • férfi eredményéről; 8. a még hiányzó ös»zegnek frtig ment, kiváló árukat véve; közönséges ölébe hull. — A fény megöl... K i vagy idegen ? Lá- beszerzése ügyében hiv|a fel a jelenlevők lovak kevésbbé voltak keresettek, de áruk tod g a jövőt? Nem fslejt-t el népem ? N e m figyelmét; 4. a perlaki bizotuág megala- kielégítő volt. — Aránylag a körülménye»sas-e s a t n y a , m e g v e t e t t ? kítását ajánlja. VrancdU Károly a Gáspá- ket figyelembe véve, most még élénkebb — Lengjen fölötte szellemed. rits-emlék gyűjtő bizottságnak keletkezését volt eladás tekintetében a szarvasmarha-vá— K i vagy ? . sár, ugy, hogy a 2000 darabra tehető felhajtoit ftu vagyuk, a ki eljöttem, hogy életemet ós eddigi működését ismerteti a felhívja Perlak város közönségét hogy az emléknek jószágból mintegy 26*/., 486 drb * marha a d j a m s világ bűneiért. . . . , a s zokogva sirtak a p a t a k o k , fiák., mielőbb leendő felálliUsa czéljábél tegyen meg kelt el elég kedvező áron. A kirakodó vávirágok tündérei. H a d ú r n e m volt többé. mindent. A Jelenlevők közül többen hozzá- sár kevésbbé élénk, de ugy felhozat, mint ilumvsus Jóssef. szólván az ügyhöz, elhatárolták : 1. hogy g látogatottság szempontjából népes volt.

— Megyei hírek. ZalaEgerszegen megalakult az ú j o n n a n választott városi képviselőtestület; megválasztották a i iskolaszéket, jogügyi, pénzügyi, közegészségügyi stb. összesen 18 bizottságot. A képv. testület 3 4 virilis és 84 válaaztolt tagból á l l . — 8 ü m e g e n díjazással összekötött tenyészállat-kiállítás lesz j u u . 25-én. - N a g y - K a n i z s á n K. Hegyesi Mari, a nemzeti színház művésznője b á r o m esiéu vendégszerepelt R a k o d c z a y társulatánál. — Keszthelyi kir. közjegyzővé L é n á r d K r n ő ottani ügyvédet nevezték ki. — B a I a t o n-H e n y e és M o n o a a 1 6 községek h a t á r a i b a n nagy z á r t telt a jég. — A g a b n a á r a k a kedvező időj á r á s folytán az megyében hanyatlottak. M e g s z ű n t a k e r e s k t , az üzlet teljesen pang. — H a z a i h í r e k A berszeo/ówi kerület, ben k o l e r a j á r v á n y lépett föl. — A s olasz uralk o d ó h á z családi t a n á c s b a n elhatározta, bogy az olasx t r ó n ö r ö k ö s n e k a magyar u r a l k o d ó h á z valamelyik herozegnöjét kell elvennie. — Budapesten *m orezágos levéltár o k l e v é l k i á l l i t á s a e h ó 17-én n y i l t meg. — Manger T i v a d a r lüstnélküli lokomotivját m u t á l t a b« a Bécs Z n a i m - i vonalon f. b. 19 én. —• M a s z l o k a falu Hansa mellett e h ó 20-á a teljesen leégett. — D r . Posilovios György z á g r á b i £raek á l l á s á b a n meg lelt erösitve. — Kossuth Kerenoz elfogadta a Tarnóczyféle tüzoltószer és gépgyár teoljnikai vezetését s Jövö deczemberben elfoglalja állását. — Felméri Lajos' a kolozsvári egyetem tudós t a n á r a e h é 22-én hirteleo m e g h a l t — L e o n l»a P o n t o i s P i H s b u r g b a n geuiális t a l á l m á n y t tett, a telektroskopot t a l á l t a lel* mely a szemnek ép oly készülék, m i n t a telephon a fülnek.

A 'i

i •

,

i

i• • i

C S • i <.

A

,

R

N

O

• • • \

Kéziratok.

K

.

bánat méla homálya borong. A grófné rendesen arra H jubászlegényre gondol, a kinek mélytüzű szemmel vannak, férfias arozát pedig a nap égeti. Az eső ezek közben folyton veri az ablakot. A gróf néha fölháborítóan könnyed kézlegyintéssel a kandallóba veti, aa általánosnál jóval illatosabb ozigaretljét, néha azt mondja: át kozott | Ha kutya van a szobában, az ilyenkor a gazdája térdeire fekteti a fajét és néz. R«ndesen okos szemeivel néz H daczára e tekintetben} jártasságomnak, még nem találtam egyet sem, a melyik a fülei» vei nézett volna. E kutyák rendesen dog gok a as még rejtély, hogy miért kell okvetlen dánnak lenni a doggnak s miért dogg minden dán.

mintha osak fertály Volna, költözködni kezd. Hova költözik a gróf? Talán az Anclrássyuton emelkedő büszke palotába? A gi4iuő idegesen toppant, satöbbi, az eső veri, satöbbi, a fiskális játazlk vastag arany... a a négy lábú dánus okosan néz* szemeivel mindezen dolgok közé. V

Ha o . . Ha elnézem csöndes estén A csillagoe eget, Azt hiazem, hegy te is ott vagy, 8 beszélgetek vei ed. Te mosolyogsz, lelked derült, llennem sir a bánat . . . Sirásomra bánatomra. Enyhe szellő támad.

E novellákba gyakranként szünetek állnak be, a melyek miközbennel végződnek A miközben többféle. V«n olyan miközben, a midőn a grófné idegesen topog kicsiny lábaival a szőnyegen, lábdobogás Biőnyeg nélkül nem megy. Ellenben lehet oly miközben i\ a midőn a gróf kezeit nadrág|a zsebeibe mélyeszti, tí tekintetben ninos teljes egyöntetűség a dolgokban, s igen kívánatos volna, ha közös megegye* zésre jutnának a szerző urak. Az például bizonyos jóleeő meleg érzéisel tölti el az embert; hogy a jószágigazgatók okvetlen öregek, s a kastélyhoz vezető uton jegenyefasor van. E jegenyefasor kétségkívül sokkal szebb lenne, ha a tiszteletre méltó sserző, mielőtt a dolgába kezd, felköti Önmagát egyik szép puha fóra s ugyanaz a szél, a mely a grófnő baját megbontja, lengetné Őt is — m
Serdtlltebb ifjúságunknak a« a része, a mely már lul van Fenimore Cooperen B -íiAV ._.; Jelky ^.ndráson, a szünidő alatt kétségbeIgen érdekes éa megszívlelendő helyejtő szorgalommal képzi ki magát abban : zetek azok, a midőn a grófnő nevet. A hogy cea 1 Ad i szerencsétlenségek okozzon papíron e olyan dolgokat Írjon meg, a grófnő mindig ezüstös csengő hangon nemik újságban napvilágot lássanak. Ezután vet és semmi érzékük nincs as arany, jönnek a levelek, vastag éa tekintélyes valutához ezeknek a grófnőknek. A grófkülsővel, a melyeknek novella a tartalma nők egyáltalában nem foglalkoznak egyébs mellette van a szerény hangú kisérd bel, mint hogy selyemzaebkendŐket tépnek levél, hogy ha jónak találtatnék, tessék össze. kiadni Természetesen a törekvő if.u, a ki Végezetül megtudja a gróf a valóságot, már túlesett a középiskolán s ez idő sze hogy a birtok elúszott. Rettenetes sok grófi rint a bajussnövesztéai gondokkal küzkÖ- birtok megy igy a novellákban tönkre. A dik, meg van lelke mélyén győződve gróf azonban ennek daczára még mindig arról, hogy okvetlen jó, jelea és kitűnő bámulatos egykedvűséggel« hanyagol dől dolgokat produkál és Sassváry Uzobáld ide, vagy oda, de mindig valami szilárd grót, a novella hőse, a midőn főurainknál tárgyhoz dől és egészen nem dől fel. eddig még nem tapasztalt hanyagsággal Azután a szemei rémessen villannak, dili a kandallónak, miközben bágyadt moa foglalni jött fiskális pedig aranyóraláncsásolylyal nézi illatos havannája füstjét, val játszik. A dán kutya megmagyarázuto'ćrhetetlen alak. hatlan érzelmek által megkapatva, üvölteni Eaen dolgok indítottak arra, hogy kezd hosszan. Ugyanekkor Babtiato, a hü némely tanácsosai szolgáljak élemedettebb komornyik (minden komornyik hü, pedig fiatalságunknak a« iránt, hogy alak>ival valóízinű, hogy az urai ingeit viseli a gazés történeteivel mily módon lehet a legti ember) elfojtottan zokog aa előszobában. keresebben a tökéletes elsülléses állás Odakint va«y az aratók vidám stb. vagy felé hajtani ason embereket, a kiknek vagy az eső veri satöbbi. aztán a bánatos a l a k o k pokoli kinokat Jön a nagy Jelenet. Már volt dühös ka' okoznak. Mert, ha komolyan és lelkilsmere t eaen teljeaiti valaki a rábizottakat s elol- czaj, görcsös kaozaj, a melyekpt azonban a vas hetenkint ölvén ilyen gréfl tragédiát, fiskális vérlázító aranylánoz-játékkal fogad. okvetlenül örül a lelke mikor látja, hogy De most hirtelen őrült kactajra fakad a taily bámulatos egyöntetűséggel dőlnek gróf 8 elrohan Hová rohan ? Egy csigahanyatt kényelmes karosszékeikben a gró- rettáért, hogy aatán egykedvűen verheaae fok • aa eső e kőiben halkan veri odakint le gondosan ápolt uj.ával a hamvát ? Nem aa ablakot. Ea emberek testére mindig ele- A gróf a fegyvertárba rohan A gróf lea gáns öltöny simul, el'enben ha ft grófuő kaszt a falról egy pisztolyt. Rendesen plazaa erkélyen Ul s mig lent *B aratók vig tolyt akaszt le s nem velenosei tükröt danája hallatszik, tekintete végig száll a Természetesen es utóbbit hiába irányozná pusztán, hajával könnyŐ szellő (E. E- K- a homlokának, pedig most ea következik. irány) játsaik. A gróf rendesen keresztbe A gróf a pisztolyt a homlokának és soharakja Ukkczipfe lábait, ellenben a grófnő sem a lábujja hegyének irányozza.' Azután egy dörrenés és a -gróf lelke, hintaszéken ül és BÖtét fekete szemeiben a

l\

Tudja isten, mi van azon ; Sirnom kell, ha látlak . . . Nézem, nézem a csillagot S könnyek között áldlak.

Bartw Gyúl*

Ablakomnál. Ablakomnál csöndes slráfl Hallatszik, Ki ki nózek. ki as* aki , Nem alszik ? A teli hold beragyogja Az éjét. . . Barna babám, mi baj történt Ma véled ? Mért airsz a bus szellővel ? ítaHJrt| „ Nézz szimembe, tán lelked Kiderül ? Rám sem tekint. . . zokogáa a Felelet Fáj a szive, beszélnie Nem lehet.

Uázló Rózsi

VASÚTI M E N E T R E N D T8Á K T O K N Y A Indul Kanizsa

1•I

i elé

Heggel Délben Éjjel Reggel

» >

»

Pragerhof

1rt.

Napszaka j

felé

Reggel Délután Éjjel Reggel Délután Este

»

»

Z á g r á b felé »

Varassdig •

Délben Reggel Délután

Bobára Egerszegre

Gyorsposta- és •

vagye»*on»t

fi

39 11 3 9 10 0 7 6 52 8 06 4 16 1 17 6 60 4 2 0 .. 10 17 U 6 Oö 4 28

«*

gyorsv

a postav. vegyesv. poatav.

n

gyorsv. vagyeav. •

a H »

Krk#»llt Kanizsa

a

Reggel Délután

felöl

4

1

Éijsl

•

9 Raggal • 4 11 Délben 9 Éjjel Keggol i Délután Délelőtt 11 Kate 9 8 Délelőtt Kate 9 Este

P r a g e r h o f felöl » »

Varazsdról

*

>

Zágrábbél •

Egersaegröl Bobáréi

61 01 14 32 86 «9 66 22 60 17 80 62 42

postav.

M

gyorsv. veiywv. gyorav. postav. vegyesv; •

• •

-

(

•

M—m-ahc x.Ttft-.'-as—amai — M É — t s t x s t ^ . . M "so^1

FKLBLÖ8 HZK&KJtSZTO M

A

K

Q

I

T

A

I

J

O 25 Ö J b i F

,

JL tefoj8

uMdhlkoM

govoriti

Bn

ananem

laoil

]«

»»aki

II

1»

T»r»».

i

Broj. 21.

Vu CakoTOn, 1884. 27-ga majaš«.

P r o d p U í a a

iíii —

N a celo leto N a pol l e U

ÜHi* M Mdrí^Jnn*

V l-t®

• • r | ( U l

i t t o f l i

t w í i l k i

M

M

) • «

. . .

4 frt

. . . Na öetvert leta .

í frt t bt

n

(Vk«T»o.

foj«Hnl broji kctUj« 10 kr.

lUaMJitrot K ^ p f k . ' - ^ Filipova U « ^

ObsMu« M pri«« ^Hrodb« I M

í

r r ^ p U U

I I l n i u i

r*6ao*Jn.

poWIJiJu.

mm $H»x>vat*|fm a 1 M n K j f i r « k « M J e z i k a l * l a * e « l đ r u ž t v e n l z n a n s t v e n i í p o v u é l j l v l ! * • * s a I 1 t p : -sna. m^gUcu. n a < l a l M . \ 3letbeni

gíaanl* i

„ M e đ i m u r s k o g a )>odpőmagajuflega činovničkoga d r u t t v a v C „ Č a k o v e č k e i p a r k a a a e " , „ M e đ i m u r s k e sparkqaae". i t

I U —I).

Zdravoslovje. Dufie vui

napor.

Kak god kretanje téla jako utiče na nafte zdravje, ito tak i duševna delatnost. Dnflevno del« jadi télo, kak god i télovno komu je duh »aobsaien, tomu je i tölo humaitije i »ugetlnede- Prekomjerni duáevni najp9/r pak iako slabi živce i probavila, osobito ako nerado koji dudevni posel obavljamo. Prekomjerni napor duha slabi télo. Vu noćno dobft ili vimenom probave neka duh miruje. Jako je Škodljivo Ukaj umj^uo avqj PW*«: 1 ^ alkoholnićim pilom, kavom itd. Najfoolfle je vrčme za duševno Duševno dela valja navék pred telovnim delom ' obavljati, a ne posije njega, sedeti I misliti posije napornog« telovnoga dela ili' kwtapja nezdravo je. Ra^gov^ranje je za duh, kai je kre tanje za ';té!o, ar mu je pajnaravnija i najhaanqviteS* delatnost, koja oaobito basni duhu i téla. ako se kod nie ne uzrujsmo. Razgovqraiqő duh se bistri, a dihala ae véftbaju i jaeiju. P o t r e s d u ž e i l i g e n u 6 e erce Da nam se zdravje dobro zdrfli, po trčbno je, da se öuvamo vsako genuóa arca. 'Ako smo vesele dud«, krv hitrado obtiče telom, nutr^inji i izvanjski organi téla tivlje delaju, vsako vnživanje nam je

ZABAVA. Jopec ga je zvraćil. Jedan veliki gospodin bil j« ljubitelj raznovretue živine. U njogovom gradu se je oabad|alo epglezklh konjev, franeezklb cuckov, Ivajcarikifr krav, amerikanskih kopovov, afrikanskih mačkov, australskih kokoših, morskih pajcekov i. t. d. — J^ed optalum aitfismjaji im^l je i jednoga soaloga jopčeca, koj je prost okolo pp spbah trčal a pnno krat i jcvara doata napravil, nu te mu je bilo slobodao, jer je Ul osobiti ljubimac • V Ö M gospodari} a k tomu |e svojimi emie! nimi uvójattri uvim i|a zabavu služil. Ov l^ft eo ai je za svojega dobroga prijatelj*, domaćeg« m te ie je rad znjim igral, dim je «p«t svojega gospodara više krat tnal zabavljati i na smieh uaganjati. Jednoč taj gospodin, oajmre gospodar tega grada pogibeljno zbeteža, u vratu mu se je iznatra sapravil piUč, koj ae je gnojil i m to vil« rasel. Doktori tw o4 svih

slajše, ter lebkeše podnadamo nevolje života noapunjene telje, ufanja itd. Dobra volja, zadovoljatvo i ppkoj dude najvekflo su obrane natega zdravja, a žalost uniUuje, rekel bi iivot vu nami* Zato trebamo gledati, da smo navék dobre volje i vesele ćudiŽalostna genuća srca, koja iznenada na nas deluju, je kakti gift, koji vse nade sile unifltuje; iskustvo vući, da najvekfli broj betega téla i uma. proiztiče iz nenadjanoga afekta straha, srdjbe, nesreću« ljubavi itd. Kak god vsake fele genuća srca veoma utiéu na naile zdravje, tak jol vide utvaranje. Nebi čovžk véruval, kuliko premembah prouzrokuje ovo vu pa'em tćluUtvaranje nas čini ve betežnimi, ve zdravimi, a najvide deluje pri Ijulih slabih probavila; oni utvaraju vu sebi betege, kojih nemaju, ter su tak vu iatinu nesretni ljudi« Žalostna ganuća srca vsaki Covék menje vide doživljuje, ar podpune sreće nejma na svčta; nego ae moraju arećni dani sa nesrečnimi' izmenjivati, ter nemoákfl sreću prez nopr«če, veselje prez žalosti niti pomisliti. Nu neleži vu naSoj naravi, da smo uvék mirni i veselji, za harqao* n éni razvoj telovnih i duševnih sposobnosti, značaja i talenta potrebno je žaloati. i ve selju. Nevugodnosti popisuju užitek vu* godpoati. Dug« težka ž«loat, koja télo i duh vubija. nikaj nebi hasnila, niti bi nam izgubljeno blago povrnula, niti okolnoati poboljšala. Odveő velika ftalost nesrečnika još nesrećneSim čini, Ako hoćemo ipak žaliti

ux

J- — u J

pnk^ fl.

nad nečim, kaj nam srce razlUloali, tréba, da idemo vu proatu božju narav, tam udi* sujuć frižki zrak, hoćemo biti men e žalostni. Sen 1 s K o z n u v a n j e . ' Najvažnija pogodba zdravj« je, da vu stanovito vréme céli organizam miruje. Ima najmre dvé fele mira, — onaj J gde samo pojedini délovi t&llt iflirojij, to je poćinek i zabava; onda mir, gdé céli organizam miruje, to je sen. Na e telovie i dudevne sile nemreju navek delati; ako BU du*e napete, iztroSe se i oslabe. Ove sile pako opet se olivljuju i jaíiju vu snu. Najbolje budemo zaćuvali svoje zdravje, ako toćno opredelimo vrčme, kad budqnqo apaiig ter kad akoznuvali. Gd> premalo spi, nemre biti zdrav ; nego trpi od glavobolje, slabljine, mlitavoati, kapi (bo^jj bič) itd. Zato se valja strogo vsega čuvati, kaj bi nas moglo buniti vu mirnom snu. Jer samo miren sen o2»vljtye na5 or^-izam, hrani, kíépi, razveseli, daje nam veselje i jakost za delo. Koliko da zdravi čovdk spava, nemre se za stalno opredeliti; to visi o starosti, spolu, téla i navadi. Déca spavaju navadno vise, i>ego odrasli, debeli vile nego suhi, — 6 do 8 vur mirno spavati .dosta je za staro i mlado. Samo slabi l{udi i boležljM moraju vifle spati. Ako odviše spavamo, duh nam ae otupi, ftivici oslabe. Najbolöe je rano leči i rano ustati; gdo vu jutro akozen još duže vu postelji ostaje, ökodi téla i duhu svojemu. Sen po obedu nemremo vu obće pre-

stranah dohadjali, ali do prigča, koj je bil kak je i piije lejisl. Nije dugo tomu bilq, i duboko notri u vrata, niti jedan nije mogel opet jopéeku pod nos nevugodna daha puhne. aa instrumentom dojti, da bi ga predrl. (To Ov se opet gore skoči, pregleda sve okolo je nsrovski bilo u jako staro vrieme, jer psa, koj je mirno dalje spal, i kad vidi, da danas bi mu već do njega sigarno doflli) — je opet mir, legne se i opet u istom poloOvak sa anda reéenl vrači tel ji okopostelje, žaju, kok je i prije ležal k svojemu prijanezaajnči, kaj su čineći, stali i zglavami ki- teljn, medjutira ipak z*olmi požmrkavamali, dok nisu do tog zaključka došli, d« juč>, jer sad vide nije hotel zaspati, poflto si ako se ba morsl z« dva tri dana doda je sa stalno naprvo vzel iviranjek toga spasti U. smrada, koj ma svaki ć u u nos vudii, Naravski, da gospodinu to nije bilo «ve odkriti. I nut 1 — I po treći pat ma vadri jedno, »li kaj si je hotel, kad mu niti naj- takova jaka duha u nos, ali sad je zpazil, vučeuiji doktori nisu mogli pomcči. Moral je odknd to vun psiće. Ves zadovoljan nad svojim odkrićem, skoči opet gore, beži k trp«tl — i trpel je. Jednoč sam u sobi na postelji ležeči, postelji svojega betežooga gospodina, vzene T- vrat mn je V(č na toliko otekel, da je iz medicinske flašice, kojih je pri postelji P> aamp jod slabo dihati mogel, — premislaval omariću doata bilo, jedan zatik, beži žnjim je čalgrnost ovoga svieta, vučenost svojih k-spavajučemu svojemu prijatelja pri p«ći, te vračiteljev i svojega zadnjega cilja, jopčec mu pofimé s tim zatlkom zviraajek on'h ia svojim prijateljem psom su pri peči spali, hudih dnhah zatikat*. Betežni gospodin, koj js to već od poletali IU pak slačajno tak# da je jopčekov uos bal pr) pesovoj zadnjici ležal. Ovo četka sve iz postelje gledal, sad se tomu đroje je gospodin i* postelje gledal, kad na tolikom silura nasmije, da ma je pričć a jedsn krat nekaj naravskoga is pesove vrata paknnl, gnoj izcnrel i on za nekoliko zadnjice jopčeca pod nos pnhne, ov se dans posve ozdravel. osupne, skoči gore, gledi, »li jer je sad opet Ova lata pripovest, samo na dragi namir nastal, leta se nitrag, sli op«t onak, čin, se pripotieda od kardinala Antoni Sa-

poručili, osobito punokrvni ljudi nek po obedu pod nikakov način neapiju ; starim, alablm i boležl|ivim ljudem jako bu dobro do lo- Po obedu nevalja dute spati od pol vuro, ütfo nemre lehko sa»pali, nek ae malo preípanoira na frižkom zraku, ali ne, dok bi truden bil, ar onda bi joö teže zaspal. V u obče nevalje tčlo ili dub odvifle naprezati prvlje nego idel spat.

vu jednoj postelji leli, qsoVi^ »ko su razne dobe i različitog ustroja tél a, Jer razna izlučivanja jeden od drugoga udiSe, kaj pod nikakov način nije zdravo ; najvide ne pako valja čuvati, g betežuikom vu jednoj postelji spati, djkpate ako se za radi pažnje vu jednoj sobi spavati mora treba gustokrat ruke kar bolnom otopinom prati, vetfkrat čifitu rubje öblééi, ter ako je beteg priljepćivi, treba, da se tarbolna otopina vu sobi razmeće. D s morefl skororn zaspati, dobro je vse brige i misli iz glave izbiti; nevalja, da si uzrujan i razdraften, kada lepned vu postelju. Zdravomu bude dobro na vefcer kuprcu vode ispiti.

i na polja i n* tenokoiab, da bi Dam gospodari morali zahvalni biti, kaj ujlm tuliko črvov i gosenic pojémo. Jedeukrjt jp jeden vučeni profesor' prp^a, napravil, da iz Česa živimo »ai krti ? 7)va krta je dal live vu jedna đrevenu Ikato^i zapreti i va semlja zakopati, a |«*t* iim je dat na tri dans 390 tompošov i glistah I leđnoga vcrknjenoga miša. — Vse ovo sa ovi dva krti pojeli; Idi jiua to ne bilo dosta, i tak je jak I krt svojega slabe* lega pajdaši jo?čd k toma pojci. A' onda je pak dal tomu, koj je joi ostat živ, korenje i oraču* ali od toga je taj krt poginu). Niti nije moj fajt k toma išel, ksj bi korenje jel. rajši Je poginul, sr mi samo od kukcov, črvov i glistah ftivimo. Vesđa niti je potrebno, da se hvalim, ar dragi gospodar, ti aam badeš previde!, da ja, néa korenjem nego samo iz črvov, glistah i kukcov živim, i tak sem tvoj rajkóiéi" prijatelj, ka'ti basen délara, sr na ljeto vise jezcr kukcov i veakojrikih Črvov koji su tebi aa kvar. Tak anda naj misliti, da mi od korenja i žilicah Živimo; ar va krtrvopa želadcu je joi aigdsr nigdo nogel korenje Ili trava.

Hpavafta soba nek )e visoka i prostrana, da se zrak (lufi) vu n oj odviže fridko nepokvari. Nevalja takaj vu istoj sobi apáti, vu kojoj stanujemo i vu lo*eno| sobi, ar ja zrak va onoj aobi iskvaren, a ura« jetna toplina razmazi (izoarta) tölo. Ako viče ljudi vu jednoj sobi spava, treba o tom nastojati, da M arak vu njoj nepres lance izmenjuje — venti'acijom - ili vrata G o s p o d a r s t v o . aasednih sobah odpréti, da se more zrak dovoljno obnavljati. Psi, maćke, lampaii, Kaj'nam prlpovčda k r t ? cvčtje, zamazana ili mokra rubenina (rubje) • .i « '. ' i , vu obće vse, kaj zraka kvari, nek nije vu Ja scm jedna jako čudaovits stvar, spavaöoj sobi, pod zemljom živim i tsm si iSĆeai i lovim Punim áeludcem nevalja nigdar ili kukce, gliste i črve. apat» ar onda nemirno aenjamo, znojimo se, Žal mi je, da sem 4o vezda joáOe né ter gustokrat le prebudimo- Dobro je prvlje mogel predobiti ljudi za moja atraa; nego nego idemp spat, c'vlo tölo ili barem trbuh mali i veliki, gde mo nsjdeju, mene fojidaju. latina, da i kvana delam, nego on mali (Crčvo) ribati 8 do 16 minut. Tomu K je zrok to, ar me joiče'dobro kvar napravim, se lehko s malom delom Najboláe vrénpe za aen Je noć Ljuto uepozoaju, im vi gospodari poslušajte kaj poravna , ali ov kvar je aé tak velik, oego se vkanjuju oni, koji misle, da ako po bum vam ja povedal, kak živim i iz česa ti je na haaeu, ar ti kukce i Crve, koji od »o4i neapaVaju, da budu, to nadoknadili živim pod zem'jom. korenJa živiju, fondsm. Jezere i jezera je Pod zemljom si sam gelam stana, koj takveneaaage, koji ti kvara delajii, ali ja |e po dnevu. Po dnevu kajčesa utiće na télo: svetlo, toplina, buka, vika itd., aato sen po j je okrugel i kotla spodoben, i t,n si največ- vse vu jednim ljetu s fondaa«. dnévu w'gdar tuliko neokrépi, kuliko po krat poöivam, a sam si delam od atans Zato te prosim dragi gazda, aaj me noći. Osobito pred pol npčju zdrav je sen ; mojega vsikam pute. Poleg ataua ai jedna preganjati i fondati, nego drži zs tvojega moglo bi se reći, da je zdraveSe spati dvč mulu grabiću skopam, gde ae voda skup uajbollega prijatelja. vure pred polnočjum, nego četiri po zide i to je moj zdeneq, kojega ja na dan Krta- . većjirat pohodim, da si žedju pretiram. polnoći. Oni krtorovnjakl, koje večkrat ate vidi', Ako legnemo apqt, treba vae do ru bače H16£Í. ar ako opravljeni spavamo, krv to au pó moji atani, nego to vam kažo kud nam nemre pravilno obtičali, télo ae od- sem hodil za brauom. Möj'krsrtir je* 1 do i . , • i / s yUe razžari, ter nemirno spavamo. Isto 2 metra glibok pod zemljom. Pod zemljom Imam samo jednoga pajda»a, f Bftriin Vay Mikioš. tak n a m je sen n>miren, ako va postelji koj me vsikam eprevadja, a to je — „glad I" . i .:• > i ćitatno, gr nam Čitanje duflu uznemirje. Senior evropskih držtvoikah i jeden pd Nevalja glavu niti previsoko, niti prenizko To me čini, da aera grabežljiva iivint. — položiti; ako previsoko leliopp, stisnuta au Va mojih putili, koje delam vsaki dan, pre- asjvilih dostojanstvenikik magjarskib, barun nara prs*- i terbuh; ležimo li prenizko, bežim, da si glada malo pretiram, i jaj Vay MikloS, vomrl je va Budlmp^t^ . 14nas zaboli glsva. Na ledji (hrbtu) ležati, onom siromakom kukcu, sli črvu, koj onds majuöa va jatro 93 ljeta star, Jofl do ueznije zdravo; najbolje je, da ležifl sad na pred me dojde; ako pak nepsjdem Crve, davna slavil je pokojaik vu ,pril>£qoia iidravju jednoj, sad na drugoj strani, ar ako na- onda pojem i žabe, koje predme dojdeju. avoj 93 — roijen dan, ter BU se njegovi vek nu j§dqoJ »Urani ležie, ov* se odviše Negda se pripeti, da si i svojega fajta pojem, prijatelji aadjall, d& bude stanec prebolel posljedice influence. Ovo ufaaje bilo je .vkanj" krvjum napuni. Vusta treba vu snu za- koj pre i me dojde. ljivo, jer barna Vay tak naglo propadal, 4a Mi krti amp samo va basen tak na vrta preti, Nezdravo je, ako vi&e Ijudih skupa

KAJ JE NOVOQA ? ;

i ii m i livian, koj je ffkaj imal iatolakovoga prlScs u vrata i je^opga j pca. Kada au doktori već povezali kardinalovim dvorjanikom, da za beteflnika neima spasa i da je aa svaki uaćio zgubljen, pričeli su ovi krasti, kak je tó ved a takovih slučajevih zločesta navada, te sa več i Iz kardinalove stvari odnašali. Ksd sa već skoro sve odoesli, skoči jopec gore, te ifče i on kaj bi odnesel, ali već nikaj takovoga cijo ta bilo, jer je veó skoro Bte bUo pokradjeno, — zgrabi audslkatolju u kojoj je bil kardinalski ákrljak, odpre ja, vzeme Akrljsk vsa, metne si gs QS glsvu i hajd zbogom k-vrati, kad je videl, d* W ostali sve vkradjeno nosili, hotel je i on srojim plenom oditi. Ksd je kardinal ta smielnu figur i a ksrdipjtlikem Ikrljaku videl, a k toma ma je još čez mpiJjsae prelio, kak i isti jopec neti* o w * prilikam bez pliena ostati, jer kad svi krađa, hoče i on, vuflel mu Je tsk ailen sraiob, da mu se je priíö a vrata predrl i OD I krátko vrleme ozdravel.

mmmmmrnmmmmmmábmmm^mmammmmmmmm Obsuđjenl. >

i* * • > U niekom varofla b i je jedan zločinac na smrt obsudjen, pak kad je i njegova familija i branitelj dsl molba zs pomiluvsnje at vladara, Čekali su svi znatiieljao, ksj ba odozgor dofllo. — Vladar medjatim moral je b*4 zle volje biti, jer je molba ss po* milovanje polsg svojega stoleka a kolara hitil i naredil, da ae pravici laa zadovoljiti. Zaradi toga anda bil je odsudjeni dopeljsni iz teran'ce pred gospodu gore v sala, gde sa ma onds odluka vladarovu na glas pročitali, a kojoj je stalo, da ov kudodeloik za svojs črna dlela ka4tigu pretrpeti, koja ga ba glave koštala. U to Ime sa na oads gospoda svoje askaneBje odkrila te ma objavila, ds od denes xs tri dni bude došel iz Peflte Kozare k, koj g* ba aa vulinča sa vrat obesil i na stapa tak dugo visećega ostavili dok kraj kooca van amre i dala ma se is njegovoga greánoga tiela na dragi sviet preseli.

Jeli |e ovo odprto i iskreno očitovanje os pode obaudjenomu bilo po volji ili ne, Iqg wiá, — tollkp je istina, da kad ta ga

Í

iz sale nazad u tamnica soldati vodili, kimal je nekak nezadovoljno glavom. DoSel je I taj tretji dan, kada bade najmre Kosarek svoje probe na njem deiai. Deidj je caril kak *s' Ikafa tak,' da kak se ono veli, človek nebi alti p«« iz. hite tiral. Vrieme zs potovanje je doaknii obsudjeni zlde na pripravna kol«, kuja -su ga imala do galgih, jedaa ura od nitasta odsljenib, dopeljatl. Otec dahovni se as kola polag njega sedne te ma pričme iskthi saviesti, sko jofl ima a njem, kaditi te> ga joi a zadnjem času k Boga ubrsdatj, stsvljsjać ma pred oči, dn ovo sada aa vrst visenje 1 'skvarenje tUla nije niát proti oaoma akvsrenju dude na drugom svieta, ako se sad ea svoj« grisbe aapožaluje I k Boga neobrae. Dok mu je otec duhovni ovak liepo a dala govoril, ogleda se obsaájeai «»o na okolo te veleé: , A l a nego bafl grdo deidj cari' - pak bafl dsaM I* • ' , E h tebi okeieojak je lahko* odgovori vriedni svečenik — „jer ti tam »slana«, ali mi ostali se neimatco^nikaj veseliti,koji bamo oads jas jedna ara morálé po njem nasaditi.« ' t m . K«II«y

sije vite mogel niti TU magnatskti bliu đojti, krčmar ? Zatažll je birovs, šakaj ima občina odpelall so se okol pol leete Tire na da onda po avojoj želji glasuje za civilnu metijiu moru, nego li on, Margaretskl otok, gde je ob 6 Tari bil ienitbu. Vumrl je vu hotelu „k englesko, — Ovak je liromslki birov tagazil vo sretóaai banket. Drogi deo bili aa va sarod kraljici*, gde je od oktobra 1808. stanoval. Imfr, pak bi se lehko tak p i l p e O f o , kak ataro nim mozeju TU akademiji,pri miutstru pre> Bsrun Vay rodil se je 29. aprila 1802. prirečje (poslovica) veli: Koj pod drogim zidenta, TO kraljevskoj palači i va operi, , Hrvati sa aa svim sadovoljoi odputorali ljeta TO AIs6-Zsolc*i TO borlodskoj varmegjlj jamu kopa, da se vo njo sam zokopa. TU Zagreb. od otca generala barona Vay Mikloáa 1 baKardinai Schlauch |»r! kraljurunice Ivane Adelsheim. Pravoalovue navoke Papiaaki konzlsterlj. Uvučil je TO Beču i postal velikim notarjuVelikoTaradioski blflkop i kardinal dr. lem zempliaske varmegjije, skoro xatim posta! Is Rima telegrafiraja : Vu deneAnjem j« viciflpan, ablegat TU orsačkem spravIMu Lovro Schlaocb, n a j d u h o v i t i j i prelat magjarstajnom konzistoriju imenoval je papa Aest ter velikim žapsuom (Mispau) iste varmegjije, koga klera, bil je vu pondeljek o poldan LjeU 1889. postal je septem virom, a ljeta od Nj. Veličanstva primljen vo privatno kardinalov i prsoooival med oetelnimi; 1844. Uebrau je čuvarom kornoe. Vu tih audijenciju. Is Bela Vrenol je kardinal vo nadbiskupa Posilovida sa Zagreb, biikupe razmih službah Vay je blagotvorno deloTal ülm. gde bude iz papinih, rukah prijel vu Maroelića sa Dubrovnik, Starka sa Krk i Mečellinia kakti administratora sa Kotor. kakti pomočnik naroda ú r so odlikoval za budučem konzistoriju kardinalski klobok, t vréme glada, poplave i nemirab. Jod 1846 V ^j-tpostal je komauderom reda sv. Ótefana. Prva električna željeznica. Trinajst aamoubojstvah. .<»/ i , r .. » ; : . Ljeta 1847. bii je poslan va Erdély, Vu Beču i okolici se je vu zadnja tri Do vezda so električnu željeznico rabili d« onde kakti vladin povierenik primiri dana trinajst osobah usmrtilo. Vu tork Komouje — i to ga zatoče imanovaoje samo vu Tsrafiih i na manjih lokalnih Jeden magjarskoga miuistra-preze*a Iza odstopa Itrekah. Medtimtoga javljaju vezda iz Pa- počinjeno je Seat samoubojstvah Battbyanyeva. No prvlje jofl nego li je ta riza, da je 9. majala otvorena električna dobro voljec ae je strelil, trgovefrki akademik č«»t prijel, imenovan je ministrom-prezešom željeznica iz Pariza Vu Nantes. Prri cug Löff ogiftal zaradi nesrećne ljubavi, agent barun Adam Béoaey, a Vay je pozvan, da s električnom lokomotivom po sistema Heil- ogiftal saradi kaznene prijavo, fijaker Suh ustraje v« Erdeljo. Malo zatim Vay je mznova p< šel je ,9. majnfla iz zapadnoga se je obesil, kaharioa Paula Festberger položil vse svoje čssti, zvun časti ćuvara kolodvora (bauhofa) parižkog ter je za jeduu skočila je vu Dunaj, Švelja Barbara Wacha krune ter se p vukel va privatni ftivot, ar vara prevalil 120 kilometrov i prez potež- ispila je kupicu foeforove raztopine. se nije slagal sa stanjem strarib, nastalih za koćah avlaoal Tie nepravilnosti tla, a nije se Krvavi izgred. KosiuthoTe. ete. Pokehdob je ljeta 1860. ne malo drmal. Od bodočega ljeta vea bode a* promet iimed Parita i Nantesa obavljal odb'l čast msgjarakog guvernera, bll ie zaIz Soprona javljaju: Va bližnjem selu radi pisma, kojom je odbil ta e«lt, zapleten 6íékfricuom iePjeznicom. 8ohtltzen sukobili su pred par dnevi na vo pravda zaradi veleizdaje i osadjen na smtt plesnoj sabavi dečki is Sohfltzena i Ceprega. oa galgah. Kralj ga je onda pomiloval na 4 Oplenjena porezna blagajna. Kad je nazočen žandar hotel posredovati, ljetni zatvor*a Imanja sa Urućina njegovim Na večer 15. majui* oplönjena (porob bil je napadnut, pak je moral itréljati. Več sinom. prvim iusom strelil je jednoga dečka i Puflčen kesnele is relta, iivel je zabitno Ijena) varaftka porezna blagajna (kasa) vo njegovu tanoaricu. Na to je sledila obča vse do ljeta 1860., kad je 20. oktobra Jászb rényu, a zloflucem neima niti trag«. borba. Žandar je streljil jofl tri dečke, a imenovau magjarskim dvorskim kancellarom Kolika je svota vkradjena, jol se nezns, — ostali su zaklali njega. va Beču. No več 10. oktobra 1,861. on se ali ona nadilazi 15.000 forinti. Provala je tahvali], postal opet 1866. rtlikim Zu- kradja tim otajstvenije, C m je vu Istoj agi adi panom (fóispán) boilodsklm, nakon vpeljanega smőátena i poltcajim' strala. Blagajnička i dualizma čuvarom korone, kaj je ostal do soba i sama blagajna odprte au kl)učevi i Dobre žepne 1 atčne vure sa fai céne odpirači. Originalno je, da so tati sa sobom smrti. Od l|eta 1884. bil je podprezefl, a moči dobiti pri Pallak Bernatu vuraru vo od ljeta li}88. prezefl velikaške (rasguatske) odnesli samo velike po 1000, 100 i 50 CakoTcu (Pijac, Őparkassa). Pri njem se bite. Oáobite ie saslage stekel u protestansku forinti, dočim au forintače ostavili. clrkvu, kojoj je bll jedea oJ glavarah. uklailjeju vure takaj za popmek za fal»

Vu Budimpešti 19. maju*a.

Barun I barunica Seefried vu Beču.

. •

*

očna.

Iz Budimpeite piieja sljedeće : Doček Od par dan ah boravi vo Bt én princes« nagih horvatskih gostih bll je veoma srdačan. Oizsla bavarka, a tim povodom doili su Gojti sa pod vodjenjem saborskog prezofta $ e k a j za kratek cos. oaamo i baron i baronica Seefried (princesa Vase Gjnrgjevióa Btigli posebnim cugom ob Elisabeta bavarska) ii Opare va Beč. Baron 8. vuri 80 ukinut. Dočekalo ih jo na izhod Iz jednog zabitog mesta sa doflli dvoj'ca i barnnica stanuju TO güotel k grala Frank nona banhofu do 60 magjarakih zastapnikab ra jedan varafl. No ooi niso nigdar j
.i..

LOTERIJA

Buda 12-ga maji« 1894 65

Vena zlika. 1 m-.raázsa. Buza Zab Rozs Kukoricza 6 , uj Árpa Fehér bab Sárgtz * Vegyes »

3H

Í 4 48

10

árverési hirdetmény.

— Qmhona 1 m.-cent. I Pöenica Zob Hrl Kuruza stari novi M Ječmen Grah beli > žuti » zmftšan

539 tk.94.

árak. frt kr. 6 6 — 4 60 4 80

5 60 5. 4.— 4.-

NYILTTÍJR*

Eflészielyem, mintázott

Foulárdokat

( m l n t e a v 450 k ü l ö n b ö z ő fajban) m é t e r e n k é n t 7 5 k r t j í 3 Irt 6 5 krig, v a l a m i n t fekele, f e h é r éa «>ines selyemsaöveleke 4 ö krtól 11 frt 6 6 krig asálht — alma, kooakáa, csikón, virágos, damaszolt minőségben (mintegy 2 4 0 féle dispositió és 2 0 0 0 k ü l ö n böxőazin s á r n y a l a t b a n ) s*állit p ó s l a b é r éa v á m mpnleaen a privátmegrendelök lakárára Henneberg G. (os. kir. u d v a r j s z á l i i l ó ) aelyemgyékra Züriohben. M i n t á k . póetaíordnlóval küldetnek, S v á j c ^ b a czlmzett levelekre 10 kros éa levelező l a p o k r a 5 kros bélyeg r a g a s s t a n d ó .

A perlaki kir. jbiróság, mint tkvi hatóiig közhírré teszi, hogy Cseszaák József oerlaki lakóftVégrehajtatónak Bártolics Bálint, Bártolics Margit, Bartoliea Zsuzsanna, Bartolici Mária szent-márlal lakosok vlgrehajttat szenvedők elleni végrehajtási ügyében 145 frt tőke ennek 1893. szeptember 2-tól járó 8oj0 kamatai, 8o|. késedelmi kamatai, 28 frt 23 kr költség ós ezúttal 8 frt 66 krban megállapított költség behajtása czáljábál (a u-kauizsai kir. törvszók (perlaki kir. jbiróság területén lévé a szent-márial 142. sz.i tjkvben. A I 1—-85 soriz. a. felvett ingatlannak Bártolics Bálint, B«rtolica Marg't ifj. Pongrácz Tamásné, Bártolics Zsossanna, Bártolics Máris 8zent»márlal lakosokat ültté 597 frtra becsült fele része 189i

éri pntns

pedig az elsőt az árverés jogerére emelkedésétől számítandó Ifi nap alatt, a másodikat ugyanattól 80 nap alatt, a harmadikat ugyanattól 45 nap alatt minden egyes részlet után az árverés napjától számitandó 6*/. kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. — Ezen hirdetmény klbocaájtásával egyidejűleg megállapított árverési feltételek a perlaki kir. (bíróság telekkönyvi osztályánál és SzcutMária község elöljáróságánál a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Kir. jbiróság mint tkvi hatóság Perlakon, 1894, évi4 február hó'27-ón. 612 1—1

A Riohter-félo 7 W

(hptici oomp.

Horgony-Paiii-Exjpeller elnevez*« alatt

hó 13 án d. i 10 órakor l

hírnévnek örvend.

Kzen tinktur« m á r t t é v i t a , alat leamegbizfeatébb ' 'szer általánosan kedvelt 6« Minélfogva mir további ajánlásra nem szoruL Osokély fra, üvegenként 40 kr., 70 kr. vagy 1 f. 20 kr. vagyontalanoknak is lehetővé toszi, ezen kitűnő háiiszernik beszerzést Bevásárlás alkal-

Osesznik József felperesi ügyvéd vagy helyet« fese k őzben jötté vei megtartandó nyilvános árverésen el fognak adatni. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsir. Árverezni szándékozók tartoznak a becsár 10*1.-át készpénzben vagy óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni. Ve»ö köteles a vételárt 3 egyenlő részletben még

helyben nem volna kapható, akkor forduljunk a gyártók gyógyszertárához: Kiohter gyógyszertára „az arany oroszlánhoz" Prágában vagy Török József gyógyszerészhez Budapesten.

Eaen rovat alatt közlőitekért nem vállal felelőséget a Baerk.

I

Hirdetmény.

KÓTZÓ P Á L

„Bottornya és vidékének önsegélyző szövetkezete* részérói ezennel közhírré tétetik, hogy a

GÉPÉSZMÉRNÖK

befizetések f. évi május hó 27-én

Btiiaf ist, Öllíi-it lt. m alatt

veszik kezdetét. Továbbá, hogy az alapszabályok 5. §-s értelmében a tagok felvétele az I csoportba

f. évi junius h* végéig történhetik. Bottornya, 1894. május 20-án. 628

4 «

1-2

igazgatósig-

,./** ~» * V , f-.VlAWA-

|tS^f , '

WY*

'

\

•

ALAPÍTTATOTT

1841. É V B E N .

A PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANK

Ajánl 2'/,, 3. 8«/, és 4 lóerejü SZÖGES C S É P L Ő K É S Z Ü L E T E K E T

váltó-üzlete

továbbá 4, 5, 6, 8, 10 és 12 lóerejü

sines g ö z c s é p l ő k é s z l e t e k e t ,

BUDAPEST, V. DOItO'ITYA.UTCZA

h o a s z u s x a l m a r á i ö k k a l , alsé welelSvel és rendkivöl nagy (elOletO r o s t á k k a l , árpabéjazóval és válasatöhengerrel.

aaját

fa- i« sslafttlaü éa orsdoti »zalmafútő

GÓZMOZCÍÖ3YOKAT Továbbá R . Q A R R E T & S O N S felülmúlhatatlan 40 «|0 tüzelőanyag megtakarító. (Qompoand

g ö z m o z g o n y o k a t

legjobbnak elismert

brandtfordi J n m ü k ö d ö

a m e r i k a i k é v e k ö t ó aratOgópekek Eredeti a m e r i k a i széaagyojtöit 1 vagy 2 sára a l k a l m a z h a t ó k o m b i n á l t r ú d d a l .

e« »sórvavetA gópeUet és

ló

befogá-

Horvetfl

mindennemű egyéb kisebb gazdasági gépeket.

Jutányos árak 1 — Kedve*« feltételek I 527 2-6

Részvénytőke 10 000,000 frt.

1. 8ZAM

házában.

Tartalékalap A.400,S00 frt.

i

Vesz ós elad mindennemű értékpapírt a hivatalos tőzsdei árfolyamok alapján ; tSzadsi müvslotskst a legjutányosabban eszközöl ; pénzügyi műveletekre nézve sziveaen szolgál szakszortt felvilágosítással \ Ígérvényeket minden búzásra boosájt k i ; slSlofst nyújt értékpapírokra; dijmsatOBsa mojvizagálja a sorsjegyeknek éa
W

A j á n d é k t á r g y a k

Vittdt cudcl«

U tán iáitoktól óvakodjunk é* határozottan Chriítoph-fále M

egy 01 fa t Kllos üveg palacakokbm kapható.

h»iry a . l ó b a *

X

k

a auuulu

«.<11II

órás és ékszerész *

S

rifi

S

l a s t a f é n y m á a (aiiucr.ctlonJ

finyX

sviljczi zsebóra-,

UH vlcriiol a efara 3 a »yirl Ja»rr», mlral eit a t8bb mlol

•Q ©

eveléUmi

Christoph Ferenc,

3

aranya ezüst- és chinai ezQst-áru raktárát.

€ M

1140 g y á r t m á n y t »oktaU u U n o i u k / . bamUlyik, a »okkal reaaaabb, a ayakran a c4Inak m»g nam falot« mla£»4fban botaik ferfalomba.

Ajándéktárgyak

o l c s ó

a o.

nagy választékban

a. *

á r a k é r t .

Minden e szakmába vágó javításokat jótállás mellett a legolcsóbban, lelkiismeretesen és gyorsan eszközlöm.

i TilÜl iMliwlló-íhylttic Kitalálója és ujeitli ariftója, K .

v Ajánlja dúsan felszerelt

*

R] p a l l ó k r a 4a p a x k e t r e , mely taopan f<Snyi ad. Külöo&ten párkaira a ola)feet4kkel Bar bamAiell n g i t m n <0 pallókra való. Caak ad, ennólforva nam fSdl al * famuXril. PeeUwweBMh k»rtUbel»IM n4tye»6«mlr. (k4l ktta4pna« y » i f « u o U i r a vali) 5 frt. »0 kr., ra«y »'/, mirka. k kOivetlen mefrendetteek m i n d e n vároaban, ahol r a k U r a k v a n n a k . I d e k ü l d e n d ő k . WlnumiiolAwk 4a p r o « sktu.ok lofran 4« b4n',enl»» kOldaloak. A b » » i » i r U » n i l t«.»4k

d

T""""* "'"

•Ö i •0

t á r c á a b a r n i t 4a n u ü t a f o a l b a r a a t , m.ly » k i r c»ak aa oli\J fttdl ba be a pallót a • e»yuttal e«yutlal Muri Ja ad. E«4rt »graránt fa.lík f8dl " Tt|Y allMmaabMi ' ra»r ulul pallóra pallóra Teljeeen betod m i n d e n foltot^ k o r á b b i m á i o l á a t atb ; v u u u t i n

Csáktornyán,

-

m u m w

amlnaxatt » a o b a p a l l ó - f é n y m á s t ,

||gj

főtér, az uj takarékpénztári čpuletbao.

3 •M M

»anak, mlral a k e l l r i n e t l a n a t a a 4. lualy ax o l a j f á k n a k 4a « i olajlakki » klkl mlfi v4f«ih«0 K ni »lltil a kanoálata olyaa f j m t r t , kofy ma*a»4t«« a »4«oli»t. A palló nadrM O üJfy%J»l r f T f / a l f»ll«rfl f.ll«rOlk»W, anilkul, b W elvaaitea4 (4»>4t. Mac kall k S l S a M i l a U l i

Práara.

j

-sc

lakk kérendő'.

Christoph Ferencz sz.ül)
I

válatzifikban.

ét nyomban száradó

Szagtalan

l»krlo>4 I M I I ,

n a g y

Berlin.

ZAricb. Csáktornyán :

CRAUER

TESTVÉHEOÉL.

O te hó árak

...tU

melleit

KXIOO<X*XXX*XXX*HIXX*X*XXXXXX^*X*«0

Kérjen mert

ez

a

csak

leggyoraabban

éa

legbiztosabban

„ Z A C H E K L i N T ' ' inflltödö

azer

inlndeiiiieniA

I Semmi nem bizonyíthatja

férgek

LIpnAztit^firn.

Caáktorny&n;

jobban elérhetetlen ereI j ét

és

jóaágát,

óriási

Graner Testvérek

«lter|edéHé-

a«k sikere rint

Slrahia Testvérek

mint

Heinrich Miksa

mely sze-

nem

létezik

második szer,

egy

özv. Göncz L. gydgysz.

melynek

forgalmát, a Alsó-Lendva: »*

u

m

m

m

'

Fuss Nándor gyógysz. Freyer Fülöp

legalább néhány tuczat-

Graner Testvérek.

szor felül nem múlná. Kérjen azonban min denkor

lepecsételt

Poriak:

ü v e g e t és csakis

Krama rita ViWor,

,Zachfrlin'

Sosterics- Pál.

névvel

ellátottat

mert

minden

más értéktelen

folitrau ;

hamisitvány 11

Az

Maxilobiő,

tWegek á r a ! 15 kr , 30 kr., SO kr., 1 és 2 frt; a Zacherlin-pórszóró-készülék

darabja 996 4 - 7

30 krajczár.

Nyomatott Fischel Fülöp laptulajdonosnál Csáktornyán.