KOSSUTH LAJOS (Monok, 1802 – Torinó, 1894) Kossuth Lajos jogász, újságíró, politikus, államférfi, a nemzeti függetlenségért, a feudális viszonyok felszámolásáért, a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc legnagyobb, s talán mindmáig legnépszerűbb alakja. 1802. szeptember 19-én, a Zemplén vármegyei Monokon született. Politikai pályája kezdetén még csak kiigazítani akarta a korabeli feudalizmus rendszerét, de rá kellett ébrednie arra, hogy ez nem elég. Egész élete során arra törekedett, hogy a feudális Magyarországból polgári Magyarországot teremtsen. Ezt célozták az 183236-os országgyűlésekről írt tudósításai is, melyet a hatalom börtönbüntetéssel torolt meg. Szabadulása után az általa szerkesztett Pesti Hírlap volt az első olyan magyarországi lap, amely nem csupán informált, hanem politikát is csinált. Kossuth csak egy évet kapott a történelemtől arra, hogy eszméit a valóságba is átültesse. Előbb a Batthyány-kormány pénzügyminisztereként, majd az országos Honvédelmi Bizottmány elnökeként, végül kormányzó elnökként szervezte meg előbb a polgári Magyarország intézményrendszerét, majd ezek megvédését. Nem az ő energiáján, hanem a nemzetközi politika kérlelhetetlen realitásán múlt az, hogy a „kossuthi út” csupán kísérlet maradt a magyar történelemben. Kossuth a szabadságharc bukása után az életéből hátralévő 45 évet emigrációban töltötte: Törökország, Amerika, Anglia, Olaszország adott otthont számára. Az 1849et követő években a szabadságharc tanulságait próbálta meg levonni. Így jutott el a Duna-konföderáció tervéhez. A kiegyezést (1867) követően a magyar polgári állam külföldön élő lelkiismeretének korántsem hálás szerepét vállalta magára. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban vállalt tevékenysége révén vált mitikus hőssé, „Kossuth apánk”-ká, olyan hőssé, akit a nép visszavárt. Turinban, a mai Torinóban hunyt el 1894. március 20-án. A hivatalos Magyarország nem akarta befogadni Kossuthot, a főváros – melynek díszpolgára volt – vállalta a temetését. Negyvenöt év után hazatért, magyar földben nyugszik. Képeslapok segítségével mutatjuk be életét, politikai pályafutásának főbb mozzanatait, történéseit a teljesség igénye nélkül. Az anyag Steiner Józsefné, nagyatádi gyűjtő tulajdona.
Kossuth szülőháza Monokon Itt született, Kossuth László uradalmi ügyész és Wéber Sarolta második gyermekeként. Az 1780-82-es években épült copf stílusú udvarház 1949. március 15-től emlékmúzeum. A szülőház emléktábláját – Gárdos Aladár bronz domborművével – 1911. május 27-én leplezték le.
Keresztelő Tállyán, az evangélikus templomban A templomban elhelyezett márványtábla szövege: E templom, melyben 1802. szeptember havában Kossuth Lajos nagy hazánkfia megkereszteltetett, épült 1790‐ben, megújíttatott közadakozásból 1892‐ben s újból felszenteltetett u. a. évi szeptember 19‐én Kossuth Lajos 90‐ik évi születésnapján
Kossuth keresztelő kancsója és tálja
A diák Kossuth Sátoraljaújhelyen Kossuth László 1808 elején vásárolta meg az akkori Barátszeren – ma Móricz Zs. u. 17. – lévő házat, s ez lett a diák Kossuth otthona. 1948-ban emléktáblát helyeztek el a ház falán, melynek a szövege a következő: EBBEN A HÁZBAN LAKTAK KOSSUTH LAJOS SZÜLEI AZ EMLÉKTÁBLÁT AZ 1848‐AS CENTENÁRIUM ALKALMÁBÓL LEPLEZTE LE A VÁROS KÖZÖNSÉGE 1948. MÁRCIUS IDUSÁN
1810-1816 között Kossuth a piarista gimnáziumba járt. A róla elnevezett gimnázium falán emléktáblát helyeztek el.
Kossuth az eperjesi kollégium diákja 1816 szeptemberétől 1819 júliusáig az evangélikus kollégiumban tanult jogot és német nyelvet.
Diákévek a sárospataki Református Kollégiumban … ahol „nem togatus”, azaz nem papi, hanem jogi pályára készülő diák. Professzora többek között Kövy Sándor, a hírneves jogtudós. Összeütközését vele bronz dombormű örökíti meg, melyen a következő szöveg olvasható: Ragyogjatok Ti, drága iskolánk egén örökké fénylő csillagok Tanár és tanítvány: KÖVY és KOSSUTH s népünk szent álmain virrasszatok
Kossuth Lajos Sárospatakon Iskoláit Sárospatakon fejezte be a jogakadémián az 1819-20-as tanévben. A mai Református Kollégium udvarán áll a régi kollégium épületének egyetlen megmaradt szárnya, az 1772-ben épített „Berna-sor”. Ebben az ősi kollégiumban volt diák a magyar történelem és irodalom számos nagy alakja. Móricz Zsigmond így ír a kollégiumról: „…a Patak felett futó felhők a magyarság felhői voltak mindenkor az én számomra… s mindezek felett Kossuth Lajos lelke égetett és gyújtogatott itt…” Sárospatak, Református Kollégium
A fennmaradt Berna-sor
Sátoraljaújhely Kossuth apja mellett volt joggyakornok, majd az eperjesi és pesti gyakorló évek után hazatért Zemplén megyébe. Újhelyen kezdte ügyvédi pályáját, ahol az evangélikus egyház ügyvédje, majd vármegyei táblabíró, városi ügyész, „kolerabiztos” volt. Bejárt a megyegyűlésekre és ritka szónoki képességével, nagy tudásával tekintélyt szerzett. Kossuth legelső képe 39 éves korában Franz Eybl litográfiája Alsó kép A vármegyeháza erkélyéről mondta első beszédét. Az épület homlokzatára 1991. március 14-én helyeztek emléktáblát. Az én nevem óramutató: jelzi az időt, melynek jönnie kell, ha a magyar nemzet számára tartottak fel jövőt a végzetek és annak a jövőnek neve szabad haza, Magyarország
Lakhelye Sátoraljaújhelyen Az önálló ügyvédként működő Kossuth bérelt lakása a Pap-soron volt 1824-32-ben. Az épületen lévő emléktábla átalakítás miatt új helyre került, melynek szövege a következő: E ház annak a háznak az alapján épült, melyben Kossuth Lajos 1824‐1832 között lakott. A régi házon első ízben születésének századik évfordulóján 1902. szept. 14‐ én avattak emléktáblát. E táblát a centenárium alkalmából 1948. március 15‐én helyezték el a város dolgozói
Kossuth a pozsonyi országgyűlésen 1832 végén került Kossuth a pozsonyi országgyűlésre, mint a távollévő főrendek képviselője. Itt szerkesztette az Országgyűlési Tudósításokat 1832-től 1836-ig.
A Prímási Palotában (alsó kép) tartotta ülését az utolsó rendi országgyűlés felsőháza 1847-48-ban, Pozsonyban.
Kossuth elfogatása Az országgyűlés berekesztése után az 1836-37-es években Kossuth volt a Törvényhatósági Tudósítások főszerkesztője. Az udvar betiltotta a lapot, mely ellen Kossuth óvást emelt. 1837 májusában Metternich kiadatta ellene az elfogató parancsot. 1840. május 10-én, négy év után szabadult a börtönből.
Kossuth elfogatásának helyszíne Istenszeme fogadó a Zugligetben, ma Fővárosi Kossuth Lajos Nevelőotthon és Általános Iskola, melynek közelében, a Disznófő feletti tisztáson áll Kossuth szobra, Tóth István alkotása, 1913. A talapzaton látható dombormű a második világháború alatt eltűnt, ma egy márványtábla ismerteti a történteket Az emléktábla szövege: 1837. május 5‐én Kossuth Lajos e hely közelében esett az osztrák önkény fogságába
Dabas, a Kossuth-család lakhelye 1837-től Késő barokk stílusban épített kúria, mely a Kossuth család lakhelye volt, ma is ott áll a Kossuth Lajos utca 11. szám alatt. Kossuthot nem engedték el a börtönből édesapja temetésére, aki 1939-ben hunyt el. Szabadulása után idejött özvegy édesanyjához és húgaihoz. A szabadságharc bukása után valóságos zarándokhely lett Kossuth László sírja, melynek később betiltotta a látogatását Haynau. Lelkes patronálók kérték Kossuth hozzájárulását sírkő állításához, melyet 1880-ban országos ünnepséggel avattak fel. Kossuth Turinból egy égetett porcelánból készült nyolc rózsás koszorút küldött, mely ma is látható a helyi evangélikus templomban. Az alsó képkockán Kossuth-ék lakóháza
Kossuth apjának, Kossuth Lászlónak a sírja A sírkő felirata: KOSSUTH LAJOS édesatyjának KOSSUTH LÁSZLÓNAK emlékére emelték tisztelői 1879 (sz. 1763‐1839)
A Pesti Hírlaptól az Ellenzéki Nyilatkozatig Kossuth 1841-ben megindította a Pesti Hírlapot, mely 1844-ig jelent meg, miután Bécs utasítására és Landerer provokálta összetűzésük következtében Kossuth felmondott. Ezután átmenetileg visszavonult tinnyei birtokára.
Kossuth 1842-1844 között megszervezte a Magyar Kereskedelmi Társaságot, a Gyáralapítók Társaságát és a Védegyletet, mely szervezetekben különböző tisztségeket is betöltött. 1847-ben sikerült elérnie, hogy a reformerek párttá szerveződjenek – Ellenzéki Párt – és programot adjanak ki: Ellenzéki Nyilatkozat.
Kossuth Tinnyén Ma is áll az a földszintes ház, amelyben 1843-46 között lakott Kossuth Lajos. Kisebb földbirtokot vásárolt itt, hogy, mint Pest megyei birtokos részt vehessen és felszólalhasson a megyegyűléseken.
A lakóház egy 1980-as képeslapon. Az előtte álló emlékoszlopon Kossuth dombormű, alatta a következő felirat: E házban lakott Kossuth Lajos 1842‐46‐ig Emeltették tinnyei tisztelői 1883‐ban
1847. október 17-én Kossuthot Pest megye követévé választják Választási kortes rigmusok: Egy halálom, egy életem Kossuth Lajos a követem! Hogyha Kossuth lesz a követ, Pap és nemes adót fizet! A követválasztásra, Pestre érkezett kortesek. Franz Weiss színezett litográfiája.
A két nagy ellenfél: Kossuth és Széchenyi Széchenyi az első reformországgyűlések harcaitól távol tartotta magát, de Kossuth 1841. január 2-án megindított Pesti Hírlapja már nyílt fellépésre késztette. Széchenyi a Kelet Népe című művében azzal vádolja Kossuthot, hogy „izgatásával” veszélyezteti a békés reformtörekvéseket. Ugyanakkor az 1830as évek elején Kossuth Széchenyiről így nyilatkozik: „Ujjait a kor ütőerére tevé és megértette lüktetéseit: és ezért, egyenesen ezért tartom én őt a legnagyobb magyarnak…” Burger Lajos festménye, 1897 Kossuth Lajos Emlékmúzeum, Monok
Széchenyi támadta Kossuth gazdasági elképzeléseit, mert attól tartott, hogy ezek a Béccsel való összeütközés és a forradalom felé viszik az országot. Amikor Kossuth a jobbágyfelszabadítás és a közös teherviselés egyszerre történő azonnali megoldását történelmi kényszernek nevezte, Széchenyi Politikai programtöredékek című röpiratában lázítással vádolta. Gróf Széchenyi István Barabás Miklós festménye, 1867 Magyar Nemzeti Múzeum
Kossuth legfiatalabb húga, Zsuzsanna, Meszlényi Rudolfné (1817-1854) Részt vett a Védegylet szervezésében. A forradalom lelkes híve. Mint az „összes tábori kórházak főápolónője” járja az országot, szervezi és ellenőrzi a katonakórházakat. A szabadságharc bukása után a hatóságok állandóan zaklatták. A Makk-féle szervezkedés leleplezésekor letartóztatták és anyjával, nővérével kiutasították a Habsburg-birodalom területéről. Brüsszelben csipkeverő műhelyt nyitott. 1853-ban Amerikába települt át, New York-ban hunyt el.
Kőrajz Kossuth Lajosról, 1848
Kossuth Ferenc (Pest, 1841 – Budapest, 1914) Dualizmus kori politikus, mérnök, miniszter, Kossuth idősebb fia. A szabadságharc bukása után, 1850-ben kivitték apjához. Emigrációban nőtt fel. Műszaki tanulmányokat végzett, európai hírnevet szerzett a vasút és hídépítés, valamint az alagútfúrás terén. Részt vett az emigráció publicisztikai tevékenységében. 1894-ben hazakísérte apja holttestét és véglegesen hazaköltözött.
Kossuth Ferenc 1895-ben a Függetlenségi Párt elnöke. A Wekerle-kormányban négy évig kereskedelmi miniszter volt, a kormány lemondása után Apponyi Alberttel együtt a Függetlenségi és 48-as Párt vezetője.
1848. március 15.
Pesten győz a forradalom. A márciusi ifjak cenzúra nélkül kinyomtatják Petőfi Sándor Nemzeti dal című versét és a Tizenkét pontot. Pándy Lajos: Márciusi ifjak a Pilvaxban
Petőfi a Nemzeti Múzeumnál elszavalja a március 13-án írt versét, a nemzeti Dalt.
Népgyűlés a Nemzeti Múzeum előtt
Táncsics Mihály kiszabadítása (kőrajz) A Helytartótanács által szabadon bocsátott Táncsicsot a Budára vonult tömeg diadalmenetben kísérte át Pestre.
Az első független, felelős magyar minisztérium kinevezési okmánya és a minisztérium tagjai 1848. április 7-én V. Ferdinánd császár és király a pesti forradalom, valamint a bécsi események hatására aláírja a kinevezési okmányt. Az új kormány tagjai: gróf Batthyány Lajos miniszterelnök Deák Ferenc igazságügyi miniszter báró Eötvös József vallás- és nevelésügyi miniszter
herceg Esterházy Pál Antal a király személye körüli miniszter Klauzál Gábor földművelés, ipar- és kereskedelemügyi miniszter Kossuth Lajos pénzügyminiszter Mészáros Lázár hadügyminiszter gróf Széchenyi István közlekedés- és közmunkaügyi miniszter Szemere Bertalan belügyminiszter
Kinevezési okmány
Az első független minisztérium tagjai
Kossuth Pestre érkezése A minisztertársaival 1848. április 14-én Pestre érkező Kossuth a Zrínyi gőzös fedélzetéről üdvözli a kormány fogadására felvonult embereket. Tyroler József rézmetszete
Kossuth Lajos Prinzhofer litográfiája, 1849
Az első felelős magyar kormány
Az első népképviseleti országgyűlés megnyitása, 1848. július 5. Pesten, a Redout nagytermében István nádor ünnepélyesen megnyitja az országgyűlést, és a Batthyány kormány. A képeslapot a szabadságharc centenáriumára adták ki.
„MEGADJUK!” Az országgyűlés 1848. július 11-én Kossuth Lajos szavára megszavazza a 200000 katonát és a 42 millió forint hitelt az ország védelmére. Kossuth ekkor mondta: „Leborulok a nemzet nagysága előtt s csak azt mondom: annyi energiát a kivitelben, mint amennyi hazafiságot tapasztaltam a megajánlásban s Magyarországot a poklok kapui sem fogják megdönteni!”
A haza veszélyben van A tavasszal kivívott szabadságot nem sokáig élvezhette a magyar nemzet. A mesterségesen szított nemzetiségi ellentétek hamarosan fegyveres összecsapásokká fajultak a Délvidéken, a felvidéken és Erdélyben. Ismét felhangzik a magyar Marsailles, a Talpra magyar… Esküszünk… A „Talpra magyar” allegóriája. Franz Kollarz rajza
Pap Henrik: Esküszünk
Az első magyar bankjegyek, a „Kossuth bankók” kibocsátása Kossuth, mint pénzügyminiszter a nemzetvédelmi szükségleteinek fedezésére elrendelte az első magyar bankjegyek kibocsátását. 1848. augusztus 6-án került forgalomba a2 Ft-os papírpénz, amit az 5, majd az 1 forintos követett. A 100 forintos október 22-én, a 10 forintos 1849. március 24-én került forgalomba.
Kossuth bankók 1848-49-ben Haynau már 1849 júniusában érvénytelennek nyilvánította a magyar bankjegyek minden címletét és elrendelte beszolgáltatásukat.
A bankjegyeket a kor híres művésze Tyroler József tervezte. Az alsó képeslapot a II. Nemzetközi Képes Levelezőlap Kiállítás alkalmával adták ki 1968-ban.
Kossuth bankók A szabadságharc 150. és Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójára kiadott képeslapok.
Az Országos Honvédelmi Bizottmány megalakulása: 1848. 09. 15. A Batthyány-kormány lemondásával a végrehajtó hatalom gyakorlása a Honvédelmi Bizottmányra szállt, amely Kossuthot választotta elnökévé.
Kossuth toborzóbeszéde Cegléden, 1848. szeptember 24. Toborzó körútjának első állomása volt Cegléd. További városok: Nagykőrös, Kecskemét, Solt, Abony, Szolnok, Szente, Szegvár, Csongrád, Szeged, Hódmezővásárhely. E városokban emléktáblák emlékeztetnek e jeles napra. Egykorú fametszet
Franz Kollarz ceruza rajza
Kossuth Lajos ceglédi beszéde 1848. szeptember 24-én (Ismeretlen festő munkája)
Cegléd: a Kossuth téren lévő Városházával szemben álló emeletes épület sarkán díszes emléktábla, melyen a következő felirat olvasható: Erről a helyről hangzott el 1848. szeptember 24‐én Kossuth Lajos toborzó szózata: Hozzád jövék el derék magyar nép Elárvult hazám reménye, vára, oszlopa, S szavára, e téren kapva szárnyra zúgott fel, mint vihar orgonája: Kossuth Lajos azt üzente MCMXXXI
Emlék carte maximumok
Kossuth Lajos Rusz Károly fametszete
Kossuth-nóta A szabadságharc egyik legelterjedtebb dala. Különböző szövegekkel már a kuruc korban, majd a napóleoni háborúk idején is énekelték. Legismertebb szövege: Kossuth Lajos azt üzente, elfogyott a regimentje Ha még egyszer azt üzeni, mindnyájunknak el kell menni Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!
Kossuth-nóta Kossuth Lajos azt izente… Kossuth 1848. október 8-án hajón érkezett Esztergomba, ahol nagy záporeső fogadta. A hagyomány szerint ekkor keletkezett a Kossuth-nóta harmadik versszaka: Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára Valahány csepp esik rája, annyi áldás szálljon rája Éljen a magyar szabadság, éljen a haza
„Kossuth Lajos legtökéletesebb 1848-49-iki arczképe” (dagerrotípia)
A szabadságharc első győzelmes csatája Pákozdnál A képeslapon: Gáspár András honvédezredes átadja Kossuthnak a képviselőházban az osztrákoktól elvett zászlókat.
Kossuth Debrecenben A kormány 1849. január elején Debrecenbe költözik. A kapuőr az utazó neve rubrikába csak annyit ír Kossuth neve alá: Magyarok Mósesse” A Református Kollégium Oratóriuma az 1849-es (és az 1944-es) országgyűlés színhelye, ahol emléktábla hirdeti: „Ez Istennek szószékről szólta a nemzetmentés igéit Kossuth Lajos”
„DEBRECZEN. Oratórium, itt tartotta Kossuth Lajos az ország egybegyütt rendei előtt nevezetes imáját.”
Kossuth Debrecenben 1849. április 14-én Kossuth a nagytemplomban olvasta fel a Függetlenségi Nyilatkozatot. Az a karosszék, melyen ült, ma is ott áll az Úrasztala mellett, emlékeztetve a nagy időkre. Kossuthot e napon választották kormányzó elnökké, mely tisztét 1849. augusztus 11-ig töltötte be. Kossuth április 16-án megkezdte a kormány átalakítását. A képen a Függetlenségi Nyilatkozat címlapja.
A Városháza. 1849 első öt hónapjában Kossuth otthona, hivatala volt, egyetemben a Honvédelmi Bizottmánnyal. A jobb szárnyban őrizték a Szent Koronát.
Evangélikusok a magyar szabadságharcban Petőfi, Görgei, Kossuth
„A szabadságharc vezérei” Damjanich (balra lovon), Ben, Batthyány, Petőfi, Klapka, Kossuth és a ceglédi római katolikus templom látható a képeslapon (Kossuth Emlékmúzeum, Monok).
Görgei levele Kossuthnak, 1849. augusztus 11. „Az ország kormányzójának, Kossuth Lajos úrnak Kormányzó úr… elkerülhetetlen szükségesnek tartom, hogy a jelen kormány lépjen le, s én ruháztassam fel a polgári és katonai legfőbb hatalommal… …hogy annak következtében minden késedelem nélkül azon lépéseket megtehessem, mellyek egyedül képesek a nemzet jövőjét biztosítani s azt a végromlástól még nem késő megmenteni.” Ó-Arad, Augustus 11. 849. Görgei Arthur tábornok
Görgei Artúr tábornok Barabás Miklós litográfiája
Kossuth levele Görgeihez, 1849. augusztus 11., du. 2 ó. k. „A jelen körülmények között a Nemzet életének megmentése s jövőjének biztosítása körül csak a hadsereg lévén képes sikeres lépéseket tenni. Ezennel a ministerek többségének indítványára is: úgy a magam, mint a Ministerium nevében kinyilatkoztatom, hogy a jelen kormány lelép s… eddig általunk gyakorlott polgári és katonai legfőbb kormányzási hatalmat ezennel Tábornok úrra ruházom… legyen Ön híve a hazának és Isten segítse Önnek lépéseit.” Kossuth Lajos kormányzó, Csányi László közmunka és közlekedésügyi Minister, Vukovics Sebő igazságügy Minister, Horváth Mihály Cultus Minister.”
A világosi fegyverletétel Világos (ma Siria, Románia) mellett, a Szőlősi síkon tette le a fegyvert a magyar hadsereg az orosz cári csapatok előtt Görgei vezetésével, s ezzel véget ért a szabadságharc. Kossuth ekkor már a török határ felé tartott
Kossuth menekülése az országból Az aradi várban 1849. augusztus 11-én Kossuth átadja a politikai és katonai hatalmat Görgei Artúrnak. E napon, d. u. 4 órakor külsejét megváltoztatva Asbóth Sándor ezredes kíséretében hagyja el Aradot, Radna illetve Lugos irányában. Az 50 éves Kossuth Tury Gyula festménye
Orsova (ma Romániában van). 1849. augusztus 17-én itt hagyja el Kossuth az országot. Bego Musztafa, révész viszi át a Török Birodalomba (alsó kép).
Bego Musztafa, Kossuth Lajos megmentője Bego Mustafa csónakon vitte át Kossuthot Viddinbe, augusztus 22-én. Itt már több ezer magyar, lengyel, olasz menekült tartózkodott a Duna partján lévő sátortáborban. Innen írja Kossuth „viddini levelét” lord Palmerstonnak, közbenjárását kérve az emigránsok védelmében. Innen indul november 3-án Sumlába (akkor török terület), a mai Sumenbe (ma Bulgária).
Bego Musztafa (jobbra)
A megtorlás A szabadságharc megtorlás követte.
leverését
súlyos
1849. október 6-án gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt Pesten az Új Épületben, a honvédsereg 13 tábornokát Aradon végezték ki. Még hatszázan vártak a halálos ítélet végrehajtására, Haynau azonban kegyelmet gyakorolt és a többségük ítéletét 20-18-16-10 évi várfogságra, vagy kényszermunkára változtatta. A szabadságharc folyamán és azt követően így mintegy száz főt végeztek ki. A megtorlás azonban még számtalan formában tovább folytatódott az 1867-es kiegyezésig. gróf Batthyány Lajos Franz Eybl litográfiája
Emlék-képeslap 1899-ből: Az aradi vértanúk és a vesztőhely
EMIGRÁCIÓBAN
Kossuth Bulgáriában Viddinben közlik Kossuthtal, hogy elmúlt a kiadatás veszélye, de tovább kell költöznie. Sumenben (akkor Sumla, török terület, ma város Bulgáriában) négy hónapot tartózkodott, 1850. február 15-ig. 1849 decemberében 14 orvgyilkos érkezett Sumlába a bécsi udvar megbízásából, de a török védőőrizet és a személyes őrzőtisztek ébersége meghiúsította az ellenség tervét. Kossuth egykori lakóháza Sumenben, ma Kossuth Múzeum.
Sumenben ott tartózkodása után 103 évvel, 1952-ben szobrot állítottak Kossuth emlékére a város főterén. A szobor Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása.
Kossuth Törökországban, Kütahyában 1850 februárjától 1851 szeptemberéig tartózkodott itt Kossuth. Ideérkeztek gyermekei is. Itt írta „Kütahyai alkotmánytervezetét”, melyben Magyarországnak a „demokratikus köztársaság” államformát ajánlotta. 1982-ben a török kormány egykori lakóházában Kossuth Emlékmúzeumot hozott létre. Kossuth Lajos N. M. Illakovics festménye Magyar Nemzeti Múzeum
Kütahyai látkép mecsettel
Kossuth Amerikába utazik Az amerikai törvényhozás mindkét ága meghívta Kossuthot és emigráns társait Amerikába, végleges letelepedésre. Útközben 11 hetet töltött Angliában. 1851. december 4-én érkezett Amerikába, ahol közel nyolc hónapig tartózkodott. Mindenütt nagy ünnepléssel fogadták. Útja során 90-100.000 dollár gyűlt össze. A képeslapon a tiszteletére veretett 18 amerikai érem egyike látható.
1851. december 6-án kétszázezer ünneplő sorfala között vonul be New Yorkba. December 30-án Washingtonban, a Fehér Házban fogadják. Útja során 70 városba látogatott el.
Amerikai Kossuth-dollárok Az 1852 februárjában, Amerikában kibocsátott Kossuth-dollár 1, 5, 10 és 100 dolláros címletben jelent meg. A Magyar Alap (Hungarian Fund) kezelésébe kerülő papír nem bankjegy volt, hanem a rajta szereplő összeg befizetését igazoló kölcsönre szóló elismervény.
Kossuth Amerikában, Ohio államban Kossuth Cincinnattiban, 1852-ben. Thomas Faris felvétele (dagerotípia)
Kossuth 1852. februári, clevelandi látogatásának emlékére emelt szobra. Tóth András alkotása, 1902
Kossuth Amerikában A képeslap hátlapján a következő felirat van (angolul is): KOSSUTH LAJOS (1802-1894) az 1848-49-es magyar szabadságharc hőse, kormányzó és államférfi, aki 1851-52ben bejárta az Egyesült Államokat és a magyar ügy érdekében beszédet tartott a szenátusban 1852. január 5-én.
A szabadságharc 100. évfordulójára az Amerikai Egyesült Államokban kiadott képeslap.
Kossuth Olaszországban, Turinban (ma Torinó) Kossuth, a „turini remete” 1861-1874-ig, majd 1881-1892. március 20-ig, haláláig lakott itt, a Villa die Mille 22. szám alatti bérházban. Kossuth itt rendezte emlékiratait, itt fogadta honfitársait. A lakóházon ma emléktábla és előtte Damkó József Kossuth mellszobra látható.
Kossuth halálának 100. évfordulójára kiadott olasz képeslap (carte maximum).
Kossuth és Garibaldi Giuseppe Garibaldi (1807-1882) olasz szabadsághős, az egységes Olaszország egyik megteremtője. Az emigráció vezetőivel, Kossuthtal és Klapkával tárgyalt, közös Bécs elleni akcióról. A képeslap a Hadtörténeti Múzeum 1978. évi Garibaldi emlékkiállításra készült.
„Öreg arcomnak, fiam által készített rajza, 1881-ben”, írta a kép alá Kossuth, melyet idősebb fi, Ferenc készített.
Kossuth kapcsolata III. Napóleonnal Kossuth tárgyalásokat folytatott III. Napóleonnal (1808-1873), aki elfogadta Kossuth feltételeit, kész katonákat küldeni Magyarországra a magyar felkelés támogatására a közös ellenség, az osztrákok ellen. 1859 júliusában azonban III. Napóleon fegyverszünetet kötött Ausztriával, bár a császár magyarázkodik és felajánlja szolgálatait, azonban a magyar remények újra kútba estek.
Klapka György, a magyar emigráció lelkes tagja A szabadságharc tábornoka, 1849-ben emigrált. Kossuthtal és Telekivel Párizsban megalapította a Magyar Nemzeti Igazgatóságot, amely a magyar emigráns kormány szerepét volt hivatott betölteni. Klapka (1820-1892) felállította Bismark támogatásával a Klapka Légiót 1866-ban, amely azonban már nem ért Magyarországra, mert itthon már a kiegyezésre vártak. Klapka a kiegyezés után hazatért.
Kossuth Olaszországban Jelentősebb városok, ahol volt: Genova: 1859-től itt szervezte meg a magyar légiót, itt volt a Magyar Nemzeti Igazgatóság székhelye. E városban temette el lányát 1862ben és feleségét 1865-ben. Collegno al Barascone: hét évig élt a városban. Itt fogadta többek között a ceglédiek „Százas küldöttségét”. Pastoia-Monsumano: az itteni gyógybarlangban sikerrel gyógyította csúzát. Róma, Nápoly, Sorrento: 1886 januárjában természetrajzi kutatásokat végzett e városok környékén. Kirándulásainak eredményeként kb. 8000 darabból álló botanikai gyűjteményt állított össze.
Olaszország, 1867-1889-es évek Innen küldött üzeneteiben, leveleiben, a Deákhoz intézett híres nyílt levelében, „Cassandra levél, 1867”, óvta a nemzetet attól, hogy osztozzék a habsburg hatalommal az elnyomott népek feletti uralom felelősségében. A Cassandra levélben a kiegyezés ellen tiltakozott.
1889-ben a magyar kormány által életbe léptetett intézkedés folytán elveszítette magyar állampolgárságát. Ugyanakkor 31 város választotta díszpolgárává. 1892-ben Budapest is díszpolgárává választotta Kossuthot.
Olaszországban Kossuth időskori képei
Részlet Kossuth torinói dolgozószobájából
Az utolsó évek A közel 90 éves Kossuth teljes szellemi frissességgel dolgozott „Irataim” című további köteteinek kiadása előkészítésén. „Nem válhatik – gondolom – szégyenemre bevallani, hogy az élelmi gondok nagyon megkeserítik aggkoromnak különben is kimondhatatlanul szomorú napjait? E gondok enyhítését célozták a könyvírásra szóló megbízatások.” Élete utolsó napjaiban tüdőgyulladást kapott, 1894. március 20-án este 10 óra 55 perckor fejezte be földi pályafutását. Kossuth Lajos meghalt! Turinban, Olaszországban.
A magyar népnek az volt a kívánsága, hogy hozzák haza Kossuth tetemét és országos tiszteletadás mellett helyezzék örök nyugalomra hazai földben, melyre közel fél évszázadon keresztül nem léphetett.
Kossuth temetése Budapesten 1894. április 1-jén A hivatalos Magyarország nem akarta befogadni Kossuthot, a főváros azonban vállalta a temetés megrendezését. Amerre a vonat elhaladt, mindenütt ezrek és ezrek gyűltek össze. A vonat Turinból március 30-án futott be a Nyugati Pályaudvarra, ahonnan hatalmas tömeg kísérte a Nemzeti Múzeum oszlopcsarnokában felállított ravatalhoz. Ehhez fogható tömegmegmozdulást a szabadságharc óta nem látott a főváros. „Nem is temetés volt ez, henem megdicsőülés, nem is gyászmenet, hanem diadalút az örök halhatatlansághoz” – írták a lapok.
Kossuth ideiglenes sírja
A gyászoló Hungária és Itália A képeslap bal felső sarkában Zemplén vármegye és Turin címere. A képeslap szövege: Közös törekvéseink voltak a szabadságra, együtt siratjuk KOSSUTH LAJOS halálát, ki karját és lángeszét élete utolsó napjáig a szabadság ügyének szentelte.
Neked élni kell ó hon Dicső korszak lánglelkű alkotója
Kossuth Lajos mauzóleuma Budapesten, a Kerepesi temetőben 1909. november 25-én avatták fel ünnepélyes keretek között a Gester Kálmán műépítész és Stróbl Alajos szobrász tervei alapján készült mauzóleumot. A négyszögletes alépítményen emelkedik a dór stílusú templom, a magasba törő szellemóriás emlékéül. Fenn a magasban a láncát kettétörő oroszlán a szabadságharc szimbóluma, mely fölött a szárnyas géniusz világító fáklyát tart. A homlokzaton a múlt emlékein merengő Hungária alakja látható, melyet mellé helyezett párducok őriznek.
A mauzóleumban Kossuth mellett helyezték el feleségét Meszlényi Teréziát, korán elhunyt leányát, Vilmát, valamint nővérét Ruttkayné Kossuth Lujzát.
KOSSUTH-EMLÉKEK MAGYARORSZÁGON A történelmi Magyarország Kossuth szobrai
Miskolc Róna József alkotása, 1898. Kossuth többször átutazott a városon. 1830tól az itteni színjátszók többször előadták Kossuth: András és Béla című drámáját. A Herman Ottó Múzeum őrzi Herman Ottó és Kossuth levelezését.
Dobsina (ma Szlovákiában van) A bronz mellszobor alkotója Horvay János, 1906. A szobrot 1919-ben a bevonuló csehek ledöntötték. 1972-től Rudabányán áll a Művelődési Ház mellett.
Magyarország hatodik Kossuth szobra Técsőn Ma Tyacsiv, város Ukrajnában Gerenday Béla alkotása, 1896
Tenke, ma Tinca, község Romániában
A történelmi Magyarország hetedik Kossuth szobra Bácskossuthfalván (ma Stara Moravica, Szerbia) Gerenday Béla és Kiss György alkotása. 1896. augusztus 20-án avatták fel. 1918-ban a szoborra rálőttek, majd eltávolították. 1941-43 között újra állt a szobor, majd 1944-ben elrejtették. 1985-ben előkerült, de nem merték felállítani. 1994. március 20-tól újra áll a szobor. Mindkét képeslapot a Jugoszláviai Gyűjtők Egyesületeinek Szövetsége, Újvidék és a A 7 Nap szerkesztősége, Szabadka, adta ki.
Ittabé (Magyarittabé, ma Novi Itabej, Szerbia) A szobor alkotója Horvay János, 1904. A szobor csodával határos módon kerülte el a pusztulást, csupán a feliratát rongálták meg. Két pisztolylövés nyoma látszik rajta. A szobor eredeti helyén, a református templom előtt áll.
Marosvásárhely (ma Târgu Mureş, Románia) Küllő Miklós alkotása, 1898 (más forrás szerint 1893). A szobrot a románok 1923-ban ledöntötték. A képeslapok a 20. század elején készültek.
Csongrád Damkó József alkotása, 1899. A kő lábazaton márványtábla a következő felirattal Testvériség köt össze bennünket, nincs nemes és nemtelen többé. Egy hazának fiai, polgárai, testvérei vagyunk! Kossuth Lajosnak Csongrádon, 1848. október 3‐án e téren tartott beszédéből. 1849. július 28-án Kossuth felhívást intézett Csongrád városához, hogy semmisítsék meg a területükre 27-én bevonult ellenséges csapatokat. 29-én támadást indítottak a csongrádiak, de egy egész dandár vonult fel ellenük és felgyújtották a várost.
Tarpa Kiss György terve alapján Gerenday Béla alkotása, 1902. Koszorúzás a Kossuth szobornál 1910-ben. Kossuth öltözete: magas gallér, Bocskai-nyakkendő, és zsinóros mellény.
Nagykőrös Tóth András alkotása, 1900. Kossuth szobra a főtéren. 1848. szeptember 25-én mondta itt toborzóbeszédét, s hívó szavára 1500 békés polgár lett a nemzet katonája, olvasható az emléktáblán.
Balatonkenese (Alkotó: Gerenday Béla, 1899) A középen lévő obeliszk felirata: A szép Balatonnál légy hű néped őre / Nyiss utat, vezérelj boldogabb jövőre / Óh, ragyogj előttünk, mint szent égő oltár / Aki bilincs‐oldó Messiásunk voltál
Kölesd (Alkotó: Gerenday Béla és Kiss György, 1898)
Monor (Alkotó: Gerenday Béla, 1901)
Nagyszalonta (ma Salonta, Románia) Tóth András alkotása, 1901. Egész alakos, bronz szobor. A szobrot 1919-ben a románok ledöntötték
Újra felállították a szobrot, melyet az 1985-ös kiadású képeslap bizonyít. A talapzaton magyar, román, német nyelvű felirat van. A Romániához csatolt terület egyetlen fennmaradt Kossuth szobra.
Cegléd Horvay János alkotása, 1902. Az ország legnagyobb Kossuth szobra. A város, Kossuth 1848. szeptemberi toborzóútjának első állomása. A hagyomány szerint itt született a Kossuth-nóta első versszaka. Többször átutazott a városon, 1849. július elején Pestről ideköltözött és egy hétig innen járt vissza Pestre. A szobor két mellékalakja a ceglédi születésű és hősi halált halt Kiss Tamás Mihály honvéd, valamint édesapja. E szobor mintájára készült 1928-ban az Amerikában felállított Kossuth szobor, New Yorkban, de ott Kossuth nem csizmában és ahhoz való nadrágban, hanem pantallóban látható.
Kossuth zsinóros atillában, szónoki tartásban látható. Mentéjét hátraveti, egyik kezét szívére szorítja, a másikkal parancsoló mozdulattal mutat előre.
Szeged Róna József alkotása, 1902. „Szeged népe nemzetem büszkesége, szegény elárvult hazám oszlopa, lelkes népére építem nemzetem szabadságát.” – mondta Kossuth 1848. október 4-i toborzóútján. Szeged népe a szabadságharcot lelkesen támogatta. 1849. július 1-jén Kossuth ide menekült a kormánnyal. Az országgyűlés itt fogadta el és iktatta törvénybe Európa első nemzetiségi törvényét.
Kossuthon díszmagyaros, mentés öltözet. Bal kezében tollas kalapját tartja, jobb kezével Szeged népére mutat.
Kossuth 100. születésnapjára emelt szobrok Kiskunlacháza (Alkotó: Horvay János, 1902)
Rakamaz (Alkotó: Horvay János, 1903)
Békéscsaba (Alkotó: Horvay János, 1902) A szobrot Kossuth 103. születésnapján avatták fel. Ez volt a 45. Kossuth szobor a történelmi Magyarországon.
Balatonalmádi Holló Barnabás alkotása, 1903. Kossuthon Bocskai-nyakkendő, kemény, magyar nyakú Bocskai-felsőkabát begombolva. A mellrészben egy tölgyfaág díszíti a szobrot.
Balatonalmádi Petőfi-park a Kossuth-szoborral
Soltvadkert Horvay János alkotása, 1903. A „három szíves Kossuth szobor”. A szobor talapzatán felül három, szív alakú bevésés látható. (Hasonlóképpen Nagyatádon is.) Az avatóünnepségen megjelent és beszélt Kossuth Ferenc is, aki szinte mindenütt ott volt, ahol édesapjának szobrot emeltek.
Kondoros Finta Gergely és Finta Sámuel alkotása, 1905. A talapzaton zászlót és kardot tartó, bilincset lerázó női alak áll.
Hódmezővásárhely Kallós Ede alkotása, 1903. 1848 októberében itt is tartott Kossuth toborzóbeszédet. A hagyomány szerint ekkor született a Kossuth-nóta második versszaka, a „Kossuth Lajos íródeák…” kezdetű. 1849. július 10-én egy éjszakát töltött a városban, s ekkor nagy tömeg ünnepelte.
Nagyatád (Alkotó: Horvay János, 1903) A szobor helyét a szobrászművész jelölte ki a Széchenyi téren. Az avatáson jelen volt Kossuth fia is. A bronz mellszobor két méter magas mészkőtalapzatra került. Kossuth öltözete magyaros. A városrendezéskor a szobrot a Kossuth utcába helyezték át, új, vörös márvány talapzatra.
Orosháza (Alkotó: Horvay János, 1904) A szobor talapzatának oldalait reliefek díszítik. 1. A szószéken beszélő Kossuth. 2. A bevonuló katonák búcsúja. 3. Honvédroham az ágyúk ellen. 4. Veres József, Orosháza pap képviselője megáldja Kossuth hamvait a ravatalon.
Kossuth egész alakos bronz szobra Makón (Alkotó: Kallós Ede, 1905)
Veszprém megye harmadik Kossuth szobra Ajkán (Alkotó: Holló Barnabás, 1904)
Zsombolya (ma Jimbolia, Románia, 1924től) Kallós Ede alkotása, avatás 1905. június 29. A szerb bevonulást követően (1918) Kossuth bronz mellszobrát felrobbantották a szerbek.
Pécsvárad (Alkotó: Kálmán Ede, 1911) A Kossuth mellszobor másfélszeres életnagyságú, fehér carrarai márvány.
Balmazújváros (Alkotó: Kiss György és Gerenday Béla, 1898) A szobor talapzatának felirata a jobb oldalon: Emelte 1898. március 15‐én Balmazújváros nagyközség hazafias lakossága. A baloldalon: A szabadság 1848. március 15. félévszázados emlékére.
Csokonyavisonta A bronz mellszobor alkotója: Ligeti Miklós, 1906.
Zalaegerszeg Kossuth szobrai Egy magánkert ékessége volt a mellszobor a 20. század elején. A szobor sorsa ismeretlen.
A szabadságharc 150. évfordulóján, 1998-ban avatták fel Kossuth bronz mellszobrát a Kossuth téren. Alkotó: Béres János.
Érsekújvár (ma Nové Zámky, Szlovákia) Székely Ernő alkotása, 1906. A szobrot 1919-ben ledöntötték. A képeslapok 1907-ben és 1915-ben készültek.
Letenye, Kossuth emlékoszlop Hild Ferenc kőfaragó mester munkája, 1894. Az emlékoszlop felirata: Kossuth Lajos 1802‐1894 A szabadság atyjának. A Te nagyságod előtt leborul a nemzet. Letenye szabad népe
Törökszentmiklós Horvay János alkotása, 1904. 1849 márciusában járt itt Kossuth a honvédsereggel. Március 20-án díszebédet adott a III. (Damjanich) hadtest törzstisztjeinek.
Nagykároly (ma Carei, város Romániában) Az egész alakos bronz szobrot a Székesegyház előtti téren állították fel. 1920-ban a szobrot ledöntötték. Alkotó: Kallós Ede, 1908.
Kecskemét Telcs Ede és Tőry Emil alkotása, 1906. Kossuth 1848. szeptember 27-én, alföldi toborzóútján járt itt.
Kossuth egész alakos bronz szobra a Városháza előtti téren áll. A szobor talapzatán ülő, kiegyenesített kaszát tartó harcos, mint a szolgaságot lerázó nép jelképe látható.
Körmend Horvay János alkotása, 1927. A szobor a szónokló Kossuthot ábrázolja. Illenek rá Juhász Gyula: Kossuth Lajos című versének sorai: Némán is harsog és nem bántja lárma, Sem a tömeg, mely gyűlöl vagy csodál, Az emberek alatta rendre járnak S elmennek mind a temetőbe ki. Ő áll, fölötte minden változásnak S az évek adnak patinát neki! S leint karjával, balsorsot, halált!
Karcag Horvay János alkotása, 1907. 1849. január 5-én a városban szállt meg Kossuth.
A szobor talapzatán lévő felirat: HAZÁDNAK RENDÜLETLENÜL LÉGY HÍVE OH MAGYAR
Rozsnyó (ma Rožňava, Szlovákia) Róna József alkotása, 1907. A szobrot 1919-ben ledöntötték, 1939-ben újra felállították.
Pécs (Alkotó: Horvay János, 1908)
Erzsébetfalva (ma Pesterzsébet, Budapest XX. kerülete) Füredi Richárd alkotása, 1909.
Rákospalota, Budapest XV. kerület A Kossuth mellszobrot Barcza Lajos készítette 1908-ban. A sziklatömb jellegű talapzat haraszti márványból készült.
Losonc (ma Lučenec, város Szlovákiában) A szobrot Holló Barnabás készítette 1910-ben. 1919-ben ledöntötték és elásták, csak 1969-ben került elő megrongált állapotban, és a füleki (ma Fiľakovo, város Szlovákiában) múzeumba vitték.
Pécel (Alkotó: Horvay János, 1909)
Arad (ma város Romániában) Kossuth 1849. augusztus 4-11. között tartózkodott Aradon a kormánnyal együtt. 11-én Kossuth itt, a várban adta át a politikai és katonai hatalmat Görgei Artúrnak. Kossuth innen indult a száműzetésbe. A szoborcsoportot 1909-ben készítette Margó Ede és Pongrácz Szigfrid. A szobrot előbb csak letakarták, majd 1925-ben lebontották.
Szentes Tóth István alkotása, 1934. Szentes az őszi toborzókörút egyik állomása volt 1848. október 1-jén. 1849. július 10-én Vukovics Sebő igazságügyi miniszter társaságában megfürdik a Kurca vizén felállított fürdőben. Július 26-án Aulich tábornokkal járt a városban. Emlékére kétszer állítottak szobrot a városban. Először 1898-ban mellszobrot, és 1924-ben a képen látható egész alakos bronz szobrot.
Tiszaföldvár Poroszlay Sándor alkotása, 1914.
Sátoraljaújhely A szobor Gárdos Aladár, a talapzat Gondos Imre alkotása, 1911.
A szobor talapzatából Árpád vitéze lép ki, megérintve az eke szarvára támaszkodó, felemelkedni készülő parasztot.
Sátoraljaújhely A szobor talapzatán lévő szöveg: ÉN MONOKON SZÜLETTEM… DE ENGEM ÉLETEM LEGELSŐ EMLÉKEZETEI ÚJHELYHEZ CSATOLNAK, A SZÜLŐFÖLDHÖZ RAGASZKODÁS ÉDESSÉGÉVEL, ÚJHELY VOLT GYERMEKKOROM BÖLCSŐJE… ÉS AMI A MADÁRFIÓKÁNAK ELSŐ BIZONYTALAN SZÁRNYPRÓBÁLGATÁSAINÁL AZ ANYAI FÉSZEK, NEKEM EZ ÚJHELY VOLT. S BÜSZKE VAGYOM ARRA, HOGY MAGAMAT ÚJHELYI MAGYAR EMBERNEK NEVEZHETEM…
A szobor a főplébánia templom előtt áll.
Debrecen (Alkotók: Margó Ede és Pongrácz Szigfrid, 1914) A központi alak Kossuth, akit szónoklat közben ábrázoltak, amint a baljában lévő kardját a szívéhez emeli. Reá tekint a tőle jobbra álló Perényi Zsigmond, a főrendiház elnöke. Mellette jegyzetel Szacsvay Imre a képviselőház jegyzője. A harmadik alak Könyves Tóth Mihály debreceni református lelkész. Mind hármójukat halálra ítélték.
Kossuthtól balra anyjától búcsúzó, harcba induló fiatal katona. A híres debreceni „vörössipkás” ezred katonája anyja intő, óvó mozdulatával megy a csatába.
Kaposvár (Alkotó: Kopits János, 1911)
Nyíregyháza Bethlen Gyula alkotása, 1912. A Kossuth szobor talapzata bástyaszerű emelvény, amelyen legfelül a szabadság géniusza ül. Előtte balról egy fiatal férfi ingét széttárva, életét ajánlja fel Magyarország szabadságáért, jobbról pedig egy idősebb férfialak a rabszolgaság láncát tépi le testéről.
Kossuth bronz alakja a mellékalakoknál lejjebb van. A szobor a városháza és a római katolikus templom tengelyében, a főtéren áll.
Budapest, Kossuth-tér, (Alkotó: Horvay János, 1927) A művész Kossuthot, mint magvetőt ábrázolja a szabadságharc után, aki a függetlenség eszméjét hinti el a nemzet lelkében. A többi alakon lendületes, élénk mozdulatokban jut kifejezésre a haza sorsa feletti fájdalom. A szoborcsoport talapzata mészkőből, a kilenc szobor ruskicai márványból készült. A szoborcsoportot 1951-ben eltávolították, majd hossza hányódás után Dombóváron állították fel 1973-ban.
A szoboralakok az első felelős magyar kormány tagjai. Balról jobbra: herceg Esterházy Pál, Klauzál Gábor, báró Eötvös József, gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, gróf Batthyány Lajos, Szemere Bertalan, Deák Ferenc, Mészáros Lázár.
Dombóvár (Szigeterdő) Kossuth Lajos szobra, 1951-ig Budapesten, a Kossuth téren állt, a Horvay-féle Kossuth szoborcsoportból került ide. Az elbontott szoborcsoportot 20 év múlva, 1973. május 20-án avatták fel új helyükön. Az eredeti kompozíciót megbontották, három egyedi és három kettős figurára. A szobrokat egymástól 15-20 méterre helyezték el.
A szoborcsoport mögötti reliefet külön helyezték el, mely a szabadságért, a haza oltárán hozott áldozatot, odaadást jelképezi. A dombormű alatt Petőfi Élet és Halál című versének első versszaka olvasható: A Kárpátoktul le az Aldunáig / Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar / Szétszórt hajával, véres homlokával / Áll a viharban maga a magyar.
Budapest, Kossuth tér Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása, 1952. A mellékalakok alkotói: Kocsis András és Ungváry Lajos. Kossuth jobbján gyermeket tartó asszony, a baloldalon lévő, külső szoboralak férfit ábrázol, jobb karját Kossuth felé lendíti.
Látrány (Alkotó: Bodó Levente, Szentegyháza, ma Vlăhiţa, Románia) A szobrot a millenniumi zászló átadásakor, 2000. július 22-én avatták fel. Somogy megye ötödik Kossuth szobra.
Beregszász (ma Beregovo, Ukrajna) Petőfi Sándor, Kossuth Lajos és Illyés Gyula szobra 1990 után készült. A Kossuth szobor Kárpátalja harmadik Kossuth szobra.
Budapest A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Kossuth Klubja. Kossuth életnagyságú mellszobra. Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása.
Budapest, Parlament Kossuth Lajos, Magyarország kormányzója, 1894. Udvary G. falfestménye.
Budapest, Parlament Festmény Kossuth Lajosról az Elnöki Tanács elnökének dolgozószobájában egy 1986-ban kiadott képeslapon.
Kossuth érdemrend Az 1948-ban alapított érdemrendnek három fokozata volt. A nyolcágú, sugaras ezüst csillag középpajzsában zöld babérkoszorúval övezett, fehér mezőben Kossuth címer van. A különböző méretű fokozatokat fehér, nemzetiszínű farkas fogazású szalagokon viselték.
Paizs-Goebel Jenő plakátja, 1918.
Monok Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása, 1960. A szobor anyagi alapját 5 járás 171 településén gyűjtötték össze. A svéd gránit emléktábla felirata: Monokon születtem amott a szerencsi hegy tövében ahol a rege szerint Árpád a honalapítás első áldomásait megüllötte Turin, 1890. II. 12.
Kossuth balkezében kardja, jobb kezében a jobbágyfelszabadításról szóló okmányt tartja.
Abony Bronz relief, Blaskó Sándor alkotása. A Múzeum Baráti Kör szervezte közadakozásból készült az alföldi toborzókörút abonyi állomásának 146. évfordulójára, 1994. szeptember 26.
Dunaújváros, 1848-as emlékmű Kossuth és Széchenyi szobra Veres Kálmán szobrász és Vadász Bence építész alkotása, 1998.
Kossuth a népművészetben Terítő Kossuth arcképével, melyet 90. születésnapjára, 1892-ben készített Apró József, kecskeméti műszövő. Katona József Múzeum, Kecskemét.
Mézeskalács-minta Kossuth alakjával és a Kossuth címerrel a 19. század végén. Néprajzi Múzeum, Budapest.
Kossuth üvegablak a Gresham palotában.
Kossuth Lajos pipája Tajték, 1830-as évek. Kajdács István ajándéka Kossuthnak.
Kossuth Lajos születésének 100. évfordulójára kiadott képeslapok, 1902
Kossuth Lajos születésének 100. évfordulójára kiadott képeslapok, 1902
Kossuth babérkoszorúval honvédszobor.
és
a
budai
A képeslapot Kossuth születésnapjára adták ki. Felirata: Feledhetetlen nagy hazánkfia születésének századik évfordulója. 1802-1902
Budapest, Honvéd szobor és Kossuth öregkori arcképe. A szobor alkotója Zala György, 1893.
Születésnapi megemlékezések Patai Mihály fametszete Kossuthról. Kossuth születésének 150. évfordulójára adta ki a Magyar Történelmi Társulat Szolnok Megyei Szervezete, a Megyei Tanács Népművelési Osztálya és a Damjanich János Múzeum, Szolnok.
Monoki megemlékezés alkalmi bélyegzővel Kossuth 175. születésnapján. Kossuth Lajos Printzhofer litográfiája, 1848.
A magyar szabadságharc 100. évfordulója emlékére kiadott képeslapok, 1948 Jelenetek Kossuth Lajos életéből: 1. Kossuth kormányzóvá választása, 2. Követválasztási menet, 3. „Megadjuk” 1848. július 11. 4. Kossuth a kápolnai csatamezőn; Kossuth imája, 5. Kossuth búcsúja a hazától.
Petőfi és Kossuth, és Than Mór: A kápolnai csata című festménye
Allegorikus kép 1848. március 15. emlékére. A képen felül: A magyar szabadságot jelképezve tűzből kiemelkedő Főnix madár. Középen: A rabláncot összetörő Kossuth eltapossa a cenzúra és a kamarilla hidráját. A háttérben, zászlók alatt, a szabadságharc gyülekező hadserege.
A szabadságharc 150. évfordulójára kiadott képeslap
Gróf Kreith-féle ’48-as gyűjtemény és a Kossuth Múzeum részletei Gróf Kreith Géza (1851-1916) nagy szorgalommal összegyűjtötte a szabadságharc emlékeit és ezzel megalapította az 1848/49-es Ereklyemúzeumot, melynek nagy részét később a magyar Nemzeti Múzeum és a Parlamenti Múzeum szerezte meg.
Arad, Ereklyemúzeum Részlet a 2. teremből, előtérben a bankóprés maradványai láthatók.
Részlet a 3. teremből. A háttérben Kossuth Lajos emléktárgyai láthatók.
Kossuth és Cegléd. A Kossuth Múzeum Cegléden Kossuth kapcsolata nem szakadt meg a várossal a szabadságharc bukása után. 1877-ben száz ceglédi utazott Turinba Kossuthhoz, hogy hazahívják országgyűlési követüknek. 1894-ben fiát, Ferencet választotta meg a város követévé. Kossuth Ferenc Ceglédnek adományozta az apjától örökölt, mintegy 2000 darabból álló családi gyűjteményt. A múzeum alapítását Cegléd város tanácsa 1917-ben határozta el. Az évtizedekig otthontalan gyűjtemény 1956-ban költözött jelenlegi helyére, az Iparbank egykori székházába. Első állandó kiállítását 1969-ben nyitották meg. A múzeum egyedülállóan gazdag Kossuth relikviái között számos temetési emlék is van: gyászjelentések, virágok, koszorúszalagok őrzik az 1894-es pesti temetés emlékét, melyre 2000 ceglédi zarándokolt gyalog.
A múzeum 1965. évi felvételen
A múzeum 1985-ben
Kossuth Emlékmúzeum Monokon A szülőházában, 1949-ben berendezett múzeumot azóta többször bővítették. A hat helyiségből áll. legértékesebb tárgyai a Kossuth-relikviák, korabeli bútorok, szobrok, képek, metszetek, kéziratok, a szabadságharc és az emigráció emlékei. A múzeum előterében Kossuth halotti maszkja látható.
Kossuth Emlékmúzeum Monokon Kossuth szülőháza, ahol bölcsője ringott, s ahol mindössze nyolc hónapot töltött.
Külső és belső felvételek a múzeumról.
Kossuthról elnevezett utcák Budapest
Eperjes (ma Prešov, Szlovákia)
A Kossuth Alapítvány kiadványai 1990-1991-ben Talpas serleg, melynek felirata a következő: Kossuth Lajosnak, a nagyon becsült és igen szeretett szabadsághősnek számos philadelphiai asszonytól és lánytól bensőséges tisztelete jeleként 1851. évben A képeslapot a Monoki Kossuth Kör adta ki. A képeslap hátoldali felirata: Aki hozzád hasonlóan lángol a szabadságért, az sokak szívében él.
A washingtoni Kapitólium rotundájában, 1990. március 15-én elhelyezett bronz szobor. Kur Csaba alkotása. Felirata a következő: Kossuth 1802‐1894 a magyar demokrácia atyja magyar államférfi és szabadságharcos 1848‐1849
Kossuth Lajos halálának 100. évfordulójára, Monokon megjelent képeslapok, és alkalmi bélyegzés. 1994. március 20. A képeslap 83 éves korában ábrázolja Kossuthot. A bélyegkép Ambrosetti 1877-ben, Torinóban készített fényképe után készült, ekkor 75 éves volt Kossuth.
A Kossuth-család címere
