Világháború a Távol-Keleten (1894-?)
Mérföldkövek a történelemben
1939. május 4. Csungking
1937. július 7. Peking Marco Polo híd
Sanghai 1932. jan. 18.
A mukdeni incidens, 1931 szept. 18.
A nagyhatalmak készek voltak elfogadni egy erős, egységes Kínát, amely képes irányítani a saját sorsát. Japán azonban 1945-ig nem tudott szabadulni attól a meggyőződésétől, hogy Kína szanaszét szórt provinciák halmaza, amelyeket egymás ellen kijátszva az egész országot meg lehet hódítani. Ez volt a háború egyik (fő) oka...
田中上奏文 Tanaka Jōsōbun (1927) • A világuralom megszerzése érdekében el kell foglalni Ázsiát... • Az Ázsia fölötti uralomhoz el kell foglalni Kínát... • A Kína fölötti uralomhoz el kell foglalni Mandzsúriát és Mongóliát... • Ha elfoglaltuk Kínát, akkor a többi ázsiai és dél-tengeri ország is behódol, és... • A világ elismeri, hogy Kelet-Ázsia a miénk.
• A párhuzam az első világháborúval csábító, de félrevezető... • A fő (diplomáciai) kihívás napjainkban nem az, hogy elrettentsük Kínát, vagy (szövetségkötésekkel) ellensúlyt képezzünk vele szemben, hanem az, hogy rávegyük a világ leghatalmasabb gazdasági együtteséhez való csatlakozásra.
• Jonathan Haslam:
1904-1905 Orosz-japán háború (Európai vonatkozások) • 1905 (1917): Forradalom Oroszországban • 1932-35: Araki tábornok, hadügyminiszter vezetésével a Szovjetunió elleni támadás (Szibéria elfoglalása) terveinek kidolgozása • 1933-tól intenzív szovjet hadseregfejlesztés • 1939 július-augusztus: Halhin Gol-i csata (hadüzenet nélküli határháború) • 1943: Kurszki csata
A japán expanzionizmus belső okai • „Fejnehéz iparosítás” (A japán „Nagy ugrás”) • A belső erőforrások (nyersanyagok, energia) hiánya • A császár isteni mandátuma • Militarizmus („bakufu”): A legmagasabb rangú katona a polgári kormány minisztere (Araki), majd miniszterelnöke (Tódzsó Hideki)
Japán (1868-) – Kína (1978-) • • • •
Modernizáció Külső fenyegetettség Birodalomépítés Kudarc (neorealizmus)
Boxer-lázadás (1899-1901)
1893
A nevető harmadik? USA
CHN
JPN
AZ USA Ázsia-politikája a 20-as, 30-as években • 1920-tól: – Nyitott ajtók (kínai piac) – Kína területi egysége (területi igények: Fülöpszigetek, Guam, Hawaii) – Együttműködés a nagyhatalmakkal
• A Briand-Kellog paktum (1928) – A háború törvénytelen
• A Stimson doktrína (1932) – Az USA nem is mer el egyetlen olyan japán-kínai megállapodást sem, amely az érdekeit és a szerződéses kötelezettségeit sértené...
Közbevetés: Hawaii (Hol húzódnak Ázsia határai?) • • • • • •
1893 amerikai partraszállás 1894 köztársaság kikáltása 1897 japán hadihajók érkezése 1900 az USA bekebelezi a szigeteket 1941 Pearl Harbor 1959 Hawaii az USA 50. tagállama
Japán háborúba megy...
Pearl Harbor (1941. dec. 7.) • ...„beléptette Amerikát a második világháborúba, és egy olyan hadüzenet nélküli háborúba, amelyet Japán már évtizedek óta folytatott Ázsiában...” • 1894-95 kínai-japán háború • 1905 orosz-japán háború • 1931 Mandzsúria • 1937 kínai-japán háború...
• 1941-42: Francia Indokína (Vietnám, Laosz, Kambodzsa), Sziám (Thaiföld), Fülöp-szigetek (USA), Burma, Malájzia, Szingapúr (GBR), Kelet-India (Indonézia, Hollandia) • Felszabadító háború Kínában 1945-ig • Polgárháború Kínában 1949-ig (de: Tajvan!) • Japán megszállása (1952-ig, de: alkotmány 9. cikkelyének átértelmezése 2015-ben!) • Koreai háború (1950-53) • Vietnámi háborúk (1954-ig, 1955-1975) • 1962 Kínai-indiai háború • 1964-től Kína atomhatalom • 1974: Paracel-szigetek: Kína-Dél-Vietnám • 1979 Kínai-vietnámi háború • 1988 Haditengerészeti összecsapás Kína és Vietnám között (Dél-Kínai tenger) • 1998-tól India és Pakisztán is atomhatalom
A kezdetek... • i.e. 660: Jimmu-tenno, az első császár trónra lépése („isteni harcos császár”) • i.e. 108: A kínai Han dinasztia elfoglalja a Koreai-félsziget észak-nyugati részét, és tartományává teszi azt. • i.u. 369: Korea déli részén a japánok meghódítják Minama királyságot, és 562-ig uralkodnak. • i.u. 663: A Tang Kína és a koreai Shilla királyság egyesült hadai legyőzik a japán seregeket, és megdöntik Paekche királyságát.
A földrajz bosszúja
1937-38 Nanking
• A Boldogság Megvalósítása Párt 2009 májusban alakult Ryuho Okawa, a Boldog Tudomány Csoport ügyvezető igazgatója kezdeményezésére, hogy erősítse Japán nemzetbiztonságát, és elősegítse a gazdasági növekedést. A párt felhívja az UNESCO-t, hogy törölje az ún. „nankingi mészárlást” a Világemlékezet Programjából...
• Mert az effajta megbélyegzés nem a történelem megismerését, hanem a Japán elleni gyűlölködést szolgálja... • Sem a „nankingi mészárlás”, sem a kínai és koreai nők „prostitúcióra kényszerítése” („comfort women”) kifejezések nem felelnek meg a valóságnak... • Még mindig vannak országok, amelyek ilyen hazugságok terjesztésével kívánnak diplomáciai nyomást gyakorolni Japánra...
Yan Xuetong: Ősi kínai gondolat, modern kínai hatalom
Mi a közös? • Az erkölcs és a nemzetközi rend szoros összefüggése • A vezető személyiségének fontossága • Jó kormányzás (realista diplomácia, praktikus szövetségkötések) • Bölcs tanácsadók alkalmazása! • Az államok hierarchiája, a nagyhatalmak felelőssége • A nemzetközi hatalom forrása: tekintély, hegemónia, zsarnokság (soft, smart, hard power)
Konfuciánus dinamizmus (Hofstede) • Perzisztencia (állhatatosság) • Kapcsolat (guanxi)
• Fukarság • Szégyenérzet
Háború és a kínai állam (Fukuyama) • • • • • • • •
Katonai szervezet Hierarchia Bürokrácia (közigazgatás) Infrastruktúra (közlekedés, hírközlés) Adó Népességnyilvántartás Technológiai innováció (katonai és polgári) Eszmék
Eszmék • Taoizmus • Konfucianizmus
• Legizmus • Motizmus
Kínai állam (és társadalom?) értékei • Egység
• Jámborság
• Béke
• Igazságosság
• Civilizáció
• Udvariasság
• Harmónia
• Bölcsesség
• Bizalom
Konfucius a pártiskolán
Jó kormányzás – rossz kormányzás (A kínai modell) • „A dinasztikus Kína egyik maradandó hagyatéka a színvonalas autoriter kormányzás megteremtése...” (Fukuyama)
• „Az oktatást és a személyes teljesítményt hangsúlyozó kulturális örökség tovább él, ami igen előnyös a kínai gazdaság növekedése szempontjából...” (Fukuyama)
2015. szept. 3.
Az „elszabadult” Japán (A Jó, a Rossz és a Csúf) • A jó – Amerikai japán együttműködés
• A rossz – Az ázsiai biztonsági helyzet alakulásának kiszámíthatatlansága (nukleáris Japán?)
• A csúf – Japán-kínai háború, amerikai beavatkozás
Kína nukleáris fegyverkezési tervekkel vádolja Japánt
Háborús tűzfészkek Kelet-Ázsiában • • • • •
Korea Tajvan Tibet (India-Kína) Diaoyudao (Szenkaku) – Kína-Japán Dél-Kínai-tenger
Szenkaku vagy Diaoyu? (magyar Wikipédia)
Következtetések • Két dudás egy csárdában • Nem az a kérdés, hogy lesz-e háború, hanem az, hogy milyen lesz az ázsiai fegyveres konfliktus(ok) természete? – Alacsony intenzitású – Magas intenzitású (helyi háború, csúcstechnika alkalmazása mellett) – Totális háború országok és szövetségi rendszerek között (hagyományos vagy nukleáris)
• Ki nevet a „végén”? • Na és akkor mit csináljak? („So what?”)
„Ebben az új frontvonalban semmi romantikus nincsen. A II. Világháború a fasizmus elleni erkölcsös küzdelem volt, a hidegháború elmúltával a balkáni, afrikai és levantei népirtás ellen harcoltunk, majd a terrorizmus ellen és a demokrácia védelmében léptünk fel... A 21. század Kelet-Ázsiája a kereskedelemről és az üzletről szól. Kínában nehéz másként gondolkodóként élni, de ez aligha ad erkölcsi alapot a kínai állam legitimitásának megkérdőjelezésére, vagy a területi viták fegyveres úton történő rendezésére.” (Robert Kaplan)
Köszönöm a figyelmet!
