KSH Könyvtár A MAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK VASUTJAI 1894., ÉS ÉVBEN. * * *

Ú J

FOLY AJY.I:.

:X:::X::I. KÓTET.

***

tá

r

AMAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK VASUTJAI

H

Kö

ny v

1894., 1895. ÉS 1896. ÉVBEN.

A KERESKEDELEMÜGYI MAGY . .KIR. M[NISZ11 ER RENDELErr~B(l L

KS

SZERKESZ'l.'I ÉS KIADJ A

A MAGY. Kl B. KCl ZPUNTI ST AT[SZ TlK Al lll VATAL.

Ára S forint.

BUDAPEWI' l' E S'I'I

18~l~l.

KO N Y VNYO MDA-H. 1::s7. V J:: NY -'1' Á HNASÁfl.

KS H Kö n ár

yv t

Tartalomjegyzék. Ul dal

ny vt ár

I. Általános jelentés.

Oldal

I. .\ magyar vasuti statisztika története

__ _

•H

o)

II. ;\ magyar va~uti hálózat fejlődésc Ill. A vasutak állapota és üzcme __ _

1 1•

25*

II. Táblás kimutatásole l. Hosszak __ _

2

2. Alépitmény 1896. év végén 3. Fclépitmény 1896. éY végén 4.

Lejtő

és irányviszonyok 1896. év végén

<>. Állomások és egyéb építmények 189f). év végén

6. Különféle ép i tményck és

jel zőkészülékek

18H6. év végén __ _

7. Az épitmények fentartási költségei 8. N év leges és felhasznúlt befektetési

tőke

1806. év végén

1-L A mozclonyok teljesitményd .....

15. J~vi átlagban üzemben úllott személy·, podgyúsz·, tt:her· és posta-

kocsik ___

íG

16. A személy-, poclgyász-, teher· és postakocsik teljesítményei 17. A j ~í.rmlívek tcljesitményeinél elhasznált anyag és ennek költsége

!JO

18. A járm űvek fentartúsi és átalakitúsi költsége ......

!J2

14

Hl. A szem ély1·onatok telj esitményei

22

20. Teherúrúforgalom .. .. ..

l 02

U-l

28

21. Üzleti bevételek

11 O

:~2

22. Üzleti kiadások

120

:lG

23. Pénzügyi végeredmények ......

138

40

24. Tartalékalapok

l ií2

44

2 G. lvlcgújitási alapok

1;-,s

48

20. A vasuti forgalomban előford til t halcsetek

l GO

1O. Mozdonyok, szerkocsik és hóekék állománya

50

27. Tengely·, kerékabroncs-, korongkerék- és sintörések és megtörések

1fili

11. Személykocsik állománya .....

52

28. I-livatalnokok, szolgák és munkúsok és azoknak ja l'adalmazúsa

170

G4

2ü. A személyzet jótékonysúgi intézetei .....

174

57

00. Vontató pályúk ......

IlU

Állami és egyéb kedvezmények 1896. év végéig

12. Teher- és postakocsik állománya ___

Kö

Q.

KS

H

13. A júrmüvck beszerzési költsége 18\J6. végén __ _

tá r

.

Kö ny v

/

I.

Általános jelentés.

KS

H

.

.

l

I. .A. magyar vasuti statisztika története.

vt ár

Alkotmúnyunk visszaállit{tsa utún az üjonnan szervezett magyar hivatalos statisztika a közlekedési eszközök statisztikújút is működési körébe vonta s a »HiL,a!alos Statiszti/wi Köz!enh:uy, ·!:« legelső ' füzetében találunk egy fej ezetet a kö:;:lekedési vállalatok ! 867. évi állapotáról. E kimutatásban azonban nincs egyéb kimutatva, mint az engedélyezett vonalak hossza, az engedélyezési 1>kirat kelte, az engedély tartama, a pályaépítés kezdetének, bevégzésének sa megnyitásnak időpontja; a befektetési tőke nagysúga összesen és mérfüldenkint, a befektetett tőke után biztositott tisztajövedelem; a rés;;wények száma, névértéke, összege : az államkötvények és elsőbbségi kötvények száma és öss:;:ege, a sorsjegykölcsön összege; a jövedelmi adómentesség kezeletc és vége, az cngcdélye:;:ett viteldíjak, a személyforgalom egY:es kocsiosztályai, s a teherszúllit:'ts, a kiilönbü ző osztályokba sorozott árük szcrint részletezve. E legelső közlésnél többet nyujt a »Magyar Stalis::tikai Iiuköuyu« első évfolyiunn, mely fővonásokban a magyar vasutak állapotát három évről 1867., 1868. és 1869-ről mutatja be. Kimutatja a vonalhosszaságot, a befektetett tőkét úgy teljes összegében, mint mérföldenként ; a mozdonyok számát és az általok befutott mérfölcleket; a kocsik számát ; a személyforgaimat oszt{t!yonkint és a teherforgaimat; a bevételeket a személy- és a teherszállitásból, a poc!gyász- és gyorsjavak szállitásából s az egyéb forrásokból eredő bevételek megkülönböztetésével. A kiadások a vasuti számlázási rendszernek megfelelőleg a négy fő üzletág szerint részleteztettek, vagyis külön mutattattak ki a z általános igazgatási kiadások, a pályafelügyelet és karbantartás, a kereskedelmi és forgalmi szolgálat és a közlcl.-edési eszközök karbantartásának kiadásai, ötödik csoportul sorakozván az egyéb ldadúsol{. A bevételek és kiacl{tsok nemcsak abszolut számokban nmtattattak ki, hanem mérfölclenkint is, a bevételi többlet pedig a befektetett tőke százalékaiban. A mozdonyok kimutatásánál is látunk pár viszonyszámot: az egy-egy mozclonyra eső pftlyahosszasúgot s az egy mozdony által befutott mérföldek számát. E sovány a datok, melyeket a statisztikai hivatalnak csak alig lehetett az egyes vas utak eltérő üzletjclcntéseib<51 egyöntetlí kimutatásba foglalni, az intéző köröket természetesen nem elé"·itctték ki 1 h s a magyar kir. közmunka- és közlekedési minisztcrium 1871-ben i>Stalis::tikai adatol~ a 11zagyar lwrona Ieriilelén leuü vasuti t:s hajózási vállalatok iizletcredméuyei- és ft:jlődésérül« C7.Ím alatt ~gy közleménysorozatot inditott meg, az 1870. üzletév eredményével kezdvén meg az a datkiizlést. A közJemény szl!kségét az cléíszó a követkczí51eg indokolja : »Hazánk forgalmi statisztikájának majdnem teljes hi(mya azon arányban érezhetöbb napról-napra, a mely arányban növekszik az összeköttetés a termelő és fogyasztó vidékek közt s a mily arúnyban emelkedik a közérdekeltség forgalmi pulitikúnk irúnt. E szükségérzet legközelebbről magára a konnúnyra nehezedvén, miután a közlekedés terén is a kezdeményezés lc~rink(tbh őt illeti : a közmunka- és küzlekedési minisztcr kUzegci, n~vezetcsen a vasuti és hajóz(tsi főfelügyelőség, iisszegyüjtik azon statisztikai adatokat, melyek vasutaink és hajózúsunlmítl, mint a forgalom

KS

H

Kö ny

Hazánkban az első gőzmozdony-vasut, a 1lfa~gyar központi vasut pest-váczi szakasza, 1845. julius L:->-én adatott út a nyilvános forgalomnak; az 1896. üzletév tehát, mely jelen közleményünk fő tárgyát képezi, a magyar vasutak történetének félszázados korszakát zárja be. Első vasutunk kiépülésekor magyar hivatalos statisztika még nem volt. Pár év mulva az is megszületett, de a:;: l848/4U. év viharai Magyarország függetlenségével együtt a magyar statis:;:tikai hivatalt is elsöpörték, mielőtt még működését megkezdhette volna és igy hazánk vasutairól az elsö statisztikai adatokat az os:;:trák közigazgatási statisztika igazgatóságánnk folió-alakú közleményeiben, a >>Tafeln :::ttr Stafistik der österrcicltisclzcu Jf01wrcltie« évfolyamaiban találjuk, eg.vütt t:í.rgyalva nz osztr:'tk és olasz tartományok vasutaivaL A nevezett hivatalos forrúsmü 1849-185 1. évfolyamában , a pozsony-nagyszombati lóvasuton kivül ott találjuk az akkor üzletben volt két gőzmozdony-vasutat, a sopron-bécsujhelyit és a megszünt magyar központi vasut {tllamositott vonalszakaszait, melyek a cs. kir. államvasutak hálózatában ))Délkeleti állarnvasutak« név alatt alkott:1.k egy külön csoportot. E különbözö időpontban megnyilt vonalszakaszuk ekkor már egy összefüggő nagy vonalat képeztek, l\larchegtől le egészen Szolnokig. A megnyitási idő sorrendjében vonalszakaszonként részletezett hosszaságon kivül kimutattatott az ép i tési l~öltség (előleges kiadások és nyomjelzés, telekbeváltás és kártalanítás, alépítmény és hidak, felépítmény, épület, egyéb kiadások); a fölsz,Tclés költsége (leltári tárgyak, eszközök és szerszámok, mozdonyok és szerkocsik, szállítókocsik, épületek és mühelyek berendezése, egyebek); a száltiló eszközök száma (mozdonyok és szerkocsik, személykocsik, teherkocsik); s::állitás (személyek száma, a podgyász, katonai szállitmányok, gyorsjavak, közönséges tehetjavak mennyis~ge). Ez összefoglaló kimutatásokon kivül az egyes vasutakról va-. !ami kevéssel részletesebb ismertetéseket is találunk, részint szávai, részint számokban. A közlésnek ez a módja változatlanul megmara dt a »Tafeln zur Statistik« 1852-1854., 1855-1857. és 1858-1859-dik évfolyamaiban is. Erre az időszakra esik több vasut kiépülése, de egyúttal az államvasutak elidegenitése is. A vasutak szaporodásával a statisz tikai a nyag nemcsak külterjesen gyarapodott, hanem az egyes vas utakról közölt Jeirásoknál némi tartalmi gazdagadást is nyert. Igy pl. 1855-től kezdve a szállítási bevét~leket az egyes állomások szerint részletezve látjuk. Az 1860-1865-diki évfolyamban némileg a z összefoglaló táblás kimutatás is kibővittetett A személyforgaimat kocsiosztályok szerint részletezték, a közönséges teherjavaktól pedig elkülönítették a kő­ zsenet és kokszot. A bevételek közlése is részletesebben, szakszerűbben történt. Megkülönböztették a személyforgalomból eredő, a katonai szállitmányok után, a gyorsjavak és podgyász, a teherjavak után és az egyebekből származó bevételeket ; a kiadásokat pedig a következő csoportosítással mutatták ki : általános igazgatás, pályafelügyelet, pályafentartás, szállítási szolgálat és egyebe!{.

l"'

4*

. .. . m ásodik évfolyamához irt előszó men:ette. "'\ kot~kle~nl ~:;eb~ a datokat tartalmaz a z elsőlegnagyobb fontosságu küzvctitőin61, mind magok e küzlekedési , .· t e közlemeny m a r 0 e e . , . , d , j" • , - telj' csen hiteles S mmclcn ketseget eszközökre mind az általuk elért üzleteredményekre vonittkoznak, · SZC1111 nél >i de - ucrymon az e oszo ' o , . , 1 h ""'ll éveken át szerzett tapasztalatok mind végül 'a kormánynak irányokban d foglalt álláspontját tüntetik fel. eloszlatá összeallttas csa { os..,J lVIeg van a kormány győzőelve - végzi az előszó - hogy alapján sikerülhet.« , , 1 rr · 1 t'k e statis:~.tilmi közlemények, melyek ezután évről-évre meg fognak E második évfolyam az anyagnak mar ten~ ~::' ~~ :n e en~ · , t' Naay haladás h oay a kulonbozo kocsljelenni s melyek elsejét jelen allmlommal mutatja be a l{özönség· ' b. . rrazdarrodasat muta Ja. l b . nek, nemcsak a forgalmi és nemzetgazdasági fejlődés minderi figyeb t: }bb , 1. UÍ'lSOk által mcrrfutott Üt is lom utattatott S 1gy adva 1 · , ·t · ' osz a y e 1 b , · lőjénél keltenek érdeket, hanem cgyuttal ~gyedül alkalmas , cl · 1 for· rra!om v:tlódi naaysagana1{ oszami asara. volt a mo a szeme Y b b , . .. . forrnak szol~álni mindazoknak, kik forgalmi politikánk megbu·alaKimutattatott a terhek által befutott út, a n~azsam~rt~o~d~k szama, b b . sára hivatottak, vagy azzal behatóbban foglalkozni magokat htvatva valamint a teherkocsik által befutott út is. K1sebb ktbovlteseket nem érzik.« említve a vasutaknál a lkalmazásban volt tisztviselők és szolgák A'/- alig hét ívre terjedő kis közicmény az előszúban kitüzött ' ' k-imutatása s zintén emelte a köztemény becset. fel:1datoknak csak részben felelt meg. A küzölt statisztikai adatok E z utóbbi kimutatás még azért is nagyon érdekes, mert a telj'esséne mérr minclirr sok kivúnni valót hagyott. A mü részint hivatalnokok és szolgák közt megkülö nböztette a bel- és a külb b b l' szövegcs, részint táblás részből áll. Az előbbi, kisebb összefogla o fölclieket. E z nagyon actualis dolog volt akkor, mert az összes táblázatokkal ellátva, bemutatja először is a létező vasuti hálózatot vasuti h ivatalnokoknak csak 45°/o-a volt belföldi, ':)'5°/o-a ellenben az 1870. év végével vasutanként. Egy kis összehusonlitást nyujt a külföldi. ?vlég a magyar államvasutak hivatalnokainak is 23°/o-a területtel; felsorolja az egyes vonalszakaszokat meg nyitásuk idő­ külföldi volt. s a z oly kizárólag magyar vidéken futó vasut, mint pontjának sorrendjében. 1\:imutatja a befektetett építési tőkét s itt, a tiszavidéki vasut hivatalnokainak p edig 5'::/ljo-a. Leg rosszabb volt valamint a jármlívek állományáról stb. közölt a datoknúl nagy on figyelemreméltó, hogy a küzös \'asutak magyar vonalairit cső ösz- természetesen az arány a közös vasutaknál, még akkor is, .ha csak a magyar hálózaton alkalmazott személyzetet tekintjü k; az szegekct mcgközelitől<.:g kiszámítva, a magyar :'tllamterületen fekvő osztrák-magyar :'tllamvaspálya-társaság hivatalnokainak ugyanis 73, vasutakna k teljes összegét nyujtj a, nem úgy, mint később , midőn a k assa-oderbc rgi vasuténak ugya nannyi, az első m agyar gácsa közös vasutak két hálózatának igen sok adatánál ez a z elkülönítés meg sem kisércltetett, igy a magyarországi vasutak statisztikai országiének 79, a déli vasutéinek pedig 84°fo-a volt külfölcli. A vasuti szolgák tekintetében, ha nem volt is éppen ily kedvezőtlen az adatainak tcljcsségét egészen a legujabb időkig nélkülözni voltunk arány, de szintén abnormisnak mondható. A magyar állam egész kénytelenek. területén fekvő összes vasutak szolgáinak ;)9°/o-a volt belföldi, l'ülön kis fejezet szól a l:alllalbUosilúsról. Más fejezet a 41 °/o-a ellenbe n külföldi. A külföldick számaránya az osztrák s~:,í/!ii<ísi c.:s:::kc'izökt'l túrgyalja, kimutatva nemcsak a kocs ik és azok tengelyeinek súunút, hanem a személykocsiknúl a külünböző osz- á llamvaspúly a-társa súg- és a déli vasutnál 5.\ a k assa-oderberginél 76°/o-ra rugott. túlyu i'Ii(ihcl.\·ek s :~. :'tmút is ; a tcherkocsikn:'tl pedig 'a pndgyász, E vasuti közJem ény mindkét foly ama a tárgyalt üzletévet továhbú a fedett. a nyitott, a szén- és az álla tszállító teherkocsik küzvetlenül követő évben jelent meg ; az 1872. évről szóló azonban szitm:'tt és horclképcsségér. m á r 187 4-ben. Az el őszó a késedelmet részben azzal menti, h ogy .-\z ötödik fejezet a raltlielyd•riil szlll; kimutatva a raktúrakn:tk, kocsiszí neknek és gabonaszineknek nemcsak számát, hanem az adatok h itelességére min d nagyobb súly fektettetvén, egyes befogadisi képcsségét, s(ít az elszállított gabona és liszt mennyiadatok pontos megá llapitása hosszabb időt vett igénybe. De ha fokoségét is. zóelott is az adatok megbizhatósága, tartalmi g azdagadást nem A m(tsoJik f(ífejczct az üzleteredményeket foglalja i'lssze. Jútunk e közlcményben. A személyforgaimat kimutatja lcucsiosztúlyok, a tehcrforrralmat az E zzel jó időre megszakad a vasuti és h ajózási főfelügyel őség úrúk fűbb csupurtjai szcrint. b közleményeinek sora s midőn évek multán (18í8-ban az 18í7-iki Sokkal sovúnyabbak a pénzügyi e redm é nyről közölt adatok üzl etévről ) ismét megindul, az üjabb közJemény még csak egy melyek csak a személyszállítás és az árúszállítás után befolvt bcvé~ szóval sem emlékszik meg a régiről s nem említi, hogy miért telckct,.. az ~~.s:~.cs bevételeket s az összes kiadúsokat muta.Úúk. hagyták abba négy éven keresztül. . l,uncntubbek a balesctekrő l szóló adatok; a z utolsó fcjezct A statisztikai hivatal közléseiben ily hézagot nem találunk. pedig a k?rmúnyinté~kecléseket tárgyalja clióhéjba foglal\·a. E hivatal azokról az évekről is állitott össze kimutatásokat , me\ye\~ről .lVIellozve a hajozúsra vonatkozó részt merremlitj ül· !wo-y a a vasuti főfelügyelőség. A H iva talos St~llisztílwi Közl e m,ényel~ VI. müvet túbl:ís mcll e~ 'l-le' t e1{ egeszttii~ _ · . · · . ki.. Ugyanazokat ' o ~, b lút' c . az a da tokat ta folyamában közzétéve a vasuti statisztikai e redményeket, a beJ u~~ ezckbe,n, csakhogy az egyes vasutak szerint részletezve, mint a vezetésben hosszasabban indokolta elfoglalt álláspontját, m elyet :zo,v~ges ~~:s~be_n ; dc azonkivül az engeclélyokmúnyok bő kivonatát - tekintve a z egész kérdést érdekesen megvilágító voltát -- kiattc!onthe~u t:,tbla~atba foglalva; az igazgatósági közegek kimutatását ; vonatosan a következőkb en ismertetiink. a_ tarst~lati p~nzvtszonyokat megvilágító kimutatúst, végül a z áltaA bevezetés megemlíti, hogy a közlekedési miniszterium á ltal lanos arszabalyok táblázatát. kia dott hasontárgyú közlern é ny má r huzamosabb idő óta közkézen .. A jármü,·ek táblázatán is tetemes bővítést lá tunk a bev"ze' to" s zaverrben 1~ozo .. "It a d atokkal szemben. A mozdonyok a hajtótenrreb " re]· forog, igy ez a datok ismétlése fölöslegesnek Hinhetik föl. »A m a ~, b gyar kir. statisztikai hivatal azo nba n - úgymond a bevezetés szama szennt részleteztett ], b J ~ , . ' · e~, a szemelvkocsik pedi n· a J·crel·ek semmi kör~il~1ény~k ~<ö~t le ne m m ondhat azon feladatáról, hogy szama szennt ; kimutattatott a . ·]· : , , b ~ ~ . .1 , . , szet ~ocstk, a hockek a munkásl~o a n~m~e:kozt st~t1szttka; ~wng re sszu sokon megá llapitott elveket a csi { cs a haJtanyak szát . ' ' l ri· .,. , - na, va1ammt külön-külön a mozdonyok a s stat1szttl: ld ·. d vanya , b a ~oz- koielesseget felölel · ' 1 ""' , t , 1 tt -1 1 .. ' 1oby Jelen kozlemenv e melyct az elslí hivatalos s tatiszt'! . 1 .. 1• J~Va gazdagabb annál, m u avo a o lOlTV a J 'l tt · · leg~lább mea-kö~elitGierr' !-' efze ~~_cn,v~~m~k megfelelj en, az mégis I mt wz emeny nyujtott De l is voltak szembeszö kő hiányai lrr 1 .. · enne { . , . b b '' og belole tunn1, hoo· · · · oY, 1ogy tobbet ne említsür11· ttkanak m 1lyennel· I· , 11 _ 1 . . by a vasuti stattszvonat-, a haszon-, a tencrely- a sze ' l , ~, a " ~c ene c nme mely táro·y l·.1 k ll . . . 1 • ' b a ~ a e ene ktte rJ ed me, -'me y- es a tonnakilométerek s me ly alakban kelle · , · b ne az anyaa ot l l' szamat, a vasuti forgalom mecritélés, . f . - b, - 1a az te Jesen beszerezbelő . 'b k .. , .. . b et e e 1eg ontosabb adatokat volna - feldolo-oznia « A h ta b ' . meajelenes l·ése :lel mct ' az eloszo " . reszint ' a eressuL A penzugy 1 eredményei· d t . 1_ , , . b . ~ L az , l " b " a a am a ~ sovanysarra IS adatok késő b , .1• . . . eer -..ezesevel r eszi nt l . meg epo st . b 1 indokolja, mely a feldol / ezagos és hibás voltukkal A közleményben foglalt adatokat a vasuti és hajózási fő_ gozc1st tetemesen h· t , lt . ságá nak l eofőbb k" a ra atta. A m ü hiánvosfelügycl l5ség az egyes vasuttúrs ulatok, z arszama · · d ásaiból és más vasutakat :melyel~ 1m l , oz t az előszó külö nöse n kiemeli a kŐzös " ' " ugy mond - J'ele n legt. ugyk .. , ök m elle tt ezeles

jelentéseiből

L

a.la?:tl

L

KS

H

Kö

ny v

tá r

~

t,a 1yo J·'- szerint réc;zletcztetctt: · A személykocsik sz{ima Jwcs1osz ~ · - , · · ·· . . 'J ·l1el\·ci is :\ szemcly1 urryanioy részleteztettek a kocsi.;: osszcs szeme .Y . · • • - , , :::> b. • , , · t sn · J·:tt vnmmaösszes szamat, v.t, 1amm , ·súly:'tt . kocsik tengelyemek f zsákban szintén kimutatva tn.láljuk. ' . telJeSJtmenyeme . . ' . J·'- r·· hn.crv enn A szemelykocs!l.;: ,Jmu t nt:c~sa ,alirr b '. oJ , kivánni valót. I\:i van mutatva, hogy a saj:í.t személykocsJl.;: hany ·'t, t O\' ·ábbá' ideacn l b c saJa kocsi-, hány tengelymértfölclet f utotta.;: o pálván, idegen személykocsik pedig t:'trsulati p:'tly:'tn. - Kimutattntott a posta- és poclgyászkocsik, továbbá rt fed~tt és nvitott teherkocsik, a J.::őszén-, a. szálfa~ és az állntszállitó-kocslk A statisztikai hivatal különben, midőn a valószinüségi sz:í.mi- s az. egyéb teherkocsik és a hóekék száma. Kimutnttntott a postntástól tartózkodott, megjelölte a gyökeres megoldás helyes móclját : és podgyászkocsik s az összes teherkocsik tengelyeinek száma. Az ))Ezen akalhly - folytatja az elősúl - csak úgy volna elhúrit- árúkocsÚ<:: (igy neveztettek az összes felsorolt kocsik gyüjtőnévcn) ható, ha a mérvadó körök, áthat\·a annak szükségétől, hogy az arszúg hordképessége és súlyrt azonban csak egy összegben ki.izöltetctt. Az árúkocsik teljesítménye ugyanúgy részleteztetett, mint a viszonyai e tekintetben is tisztim s vilúgosan felismerhetők legyeszemélykocsiké, és pedig külön a posta- és podgyász s külön a nek, keresztülvinnék, hogy a vaspályatársulatok ügyk ezelésöket az teherkocsik :íltal befutott kocsi- és tengclymértfölclek. állami dualizmusra való tekintettel átalakitsák.« A vonatforgalom részletezésc a következéí volt : közlekellett .-\ közlőtt statisztikai :myag főbb VO!"!Úsokban a vasuti és hajózási főfelügyelőség által használt rendszert követve, elég logikus, vonatok száma, befutott mérrflildek s egy vonat :'ttlagos tcngcelég áttekinthető. Párhuzamosan szöveges és táblázatos alakbnn a 1\·einek száma. i'vlind ez adatok gyorsvonatok, szc mélyvonatok, \~egyes- és tehervonatok, tuvftbbú munka- és egyéb \·onatok szcrint következő tizenkét fejezetre oszlott: l. rftlyahosszaság, építési és részleteztettek. felszerelési költségek, befektetett tőke : 2. mozdonyok: 3. személyAz utasoknak abszolut és perczent-számokban kocsiosztályok kocsik; 4. árúkocsik: .-l. júrmüvck ára és kijavitási költségei; szerint való részletezésén kivül azt az érdekes kimutat{ts t találjuk, b. vonatforgalom; í. személyforgalom: 8. javak forgalma; 9. bevétclek és kiadások; 10. alaptőke; ll. vasu ti vállalatok mérlegci ; hogy hány utas szállt be az egyes vasutak magyarországi :'Lilomásain, hány jött út mfts magynrországi pály:'tról, húny a túrsulat 12. előfordult rendkivüli események. nem magyarországi vonalairól s h:'m y mfts nem magyarországi A pályahosszúság kimutatása nem járt semmi nehézséggel; vas u tró l. Ez érdekes részletezést azon ba n a déli vas u t nem közölte, de már a befektetési tőkéről beszerzctt ada~okat a statisztikai hivasőt ez a vasut még a személyforgalomra vonatkozó összes a datokat tal annyira hézagosnak tal:ilta, hog_\· rendszeres összehasonlítás is csak az egész magyar-oszt rák hfllózatrc'll b()csútotta a statisztikai helyett csak vnsutanként, illetőleg vonalanként közölte az egymástól hívntal rendelkezésére, pedig a forgalmi rtclatokat egy kis jóakarattal a egészen eltérő és igy egységes táblázatba sem foglalható adatokat. közüs vasutak nagyon jól el tudták kül önitcn i a két :'llla mterületen Az akadályok sorában, melyek egyöntctli kimutatás szerkeszfekvő hálózat szerint. Közöltetett kocsioszt:'tlyonként az egy-egy tését lehetetlenné tették, fölcmlitette, hogy az osztrák államvaspályautas által m egfutott mértfőldck száma s átlagosan ti zetett összeg. társulat a magyar és osztrák államterületen fekvő vonalait a Ez utóbbi helyett azonban sokkal érdekesebb lett volna, ha a bányákkal és uradalmakkal együtt kerek 200 millió frankon vette kölönböző kocsiosztályokb8.n az utasok által mértföldcnkint Jizetett meg, mely iisszeghez járult az azótn. türtént építkezések és felszeösszeg mutattatott ,·olna ki. mert ebbe)! tünt \'Olna ki, hogy az relések értéke. Ha ezt az összeget valamely kulcs (p. o. a vonalegyes vasutakon clrftga vagy olcsó volt-e a vitclbér. .-\ közölt hossztÍság) szerint fel is lehetne osztani, ez a felo szt:'is csak önadatok alapján azonban ez is kiszámítható : mcrt a bevétel kocsikényes lenne, azt pedig egyáltalán nem mutatná, hogy mennyi osztályok szcrint is közöltetett s ha kocsiosztályonkint a szemé!_y·ek fordíttatott belőle földbeváltás ra, az alépitményekre, felépí tmészámát megszorozzuk az egy-egy személy által befutott :ítlngos nyekre stb. úttal s e szorzattal elosztjuk a megfelelő bevételt, megkapjuk a Ez utóbbi nehézség forgott fenn a magyar államvasutak pest- személ_,nnértfölclcnkint eső be\•ételt, vagyis rtz egy-egy mértfölclre saJgótarjáni vonal{mál. Az is jelentékeny a kadály volt, hogy számos számított vitelbért. vasut átalányban épült s igy a társulatok az építési Idadúsoknak A szállitott teherárúknál (élő :'tllatokon és j{trmlívckcn kivül) .az egyes é pi tési ravatok között való· eloszlását nem tudták ki- a mennyiségnél szintén különbség tétetett, hogy mennyi rtclatott fel mutatni. · a vasut saját állomásain, mennyi jött át mús magyarorsz:'tgi pMyáLényeges ak:1dályul emeltetett ki az a körülmény is, hogy a ról stb. KiÍmltattatott tovúbbú a terhek :'tltal befutott út, vagyis a tényleg befizetett és felhasznált beruházási tőkétő! lényegesen eltér a mázsamértfülclck sz:'una, a.z egy-egy mázsa :'tltal útlagosan befutott n évleges tőke, a vasuttársulatok pedig jobbára megtagadták a rész- út, a teherszállítás után való Lisszcs bevétel, az egy mázsa utún s vények és kötvények kibocsátási árfolyamának közlését. az egy mázsamértfüld után fizetett útJagos ijsszeg, végül a p:'LlyaE z utóbbi akadály k ésőbb elhárittatott, de a többiek mincl h osszüsúg egy mértfölcljére eső nüzsák és múzsamértfii\clek szúmn. mai napig tényJeg fennállanak s megakadályozzák a beruházási tőke Ugyancsrtk rt »jnvak fo rgalma« czí mlí fejezetben a s z:'tllitott ·egyöntetlí részletes kimutatását. szarvasmarhák, lovak, sertések, juhok, egyéb úJlatok és a júrm(ívck A második fejezet a mozclonyokról szólt. A mozclonyok sze r- darabszámát küliin-kCtlün részletezve tal:í.lj uk. A szúllitott (tllatok kezetére vonatkozó adatok, a melyek talá n tisztán müszaki érde- összes szabvúnysúlyút azonban csak egy (isszcgben, ,·:tlam int nz kűeknek tekintettek, mellőztettek, csak a mozdonyok súlya, lóereje állatok mázsája után átlagosan fi zetett összeg sincs rtz egyes :'tllat5 a szerkocsik vizfogata mutattatott ki ; ellenben a mozdonyok telnemek szerint részleteí>ve. A poclg~rász- és gyorsjavak forgalma j esítményéről má r elég érdekes adatokat talá lunk. Az egyes vasutak összefoglalva szercpel, ugyanazon részletezésscl, mir.t az; utasok és szerint részletezve kimutatva Játjuk a mozdonyok által gyorsvona- ' teherftrük. l\Ieg kell azonban jcgyeznünk, hogy a felsoro lt kimutatokkal, személyvonatokkal, vegyes- és tehervonatokkal, rmÍnka- és tások li:özül több nem teljes, egyes ,vasutaknúl egyes ravatok kikezelési vonatokka l, valamint a tartalékszolgálatban befutott m ért- töltetlen maradtak. földeket. A bevételek kimutatása elég n::szlctcs volt. A szcmélysz(tlliKimutattatott a mozdonyfűtésre elfogyasztott tüzelőanyag is tásból erecW bevételek kocsiosztályonként részlcteztettck, ki.ilön {puhafa, keményfa, kőszén és barnaszén, koksz, kőszéngyurma) kimutattattak a poclgyúsz- és a gyorsr'trúk ut:'mi bevételek, a tchcrúgy abszolut mennyiségben, mint a haszonkilométerek számához szállitúsból ered ők pedig a következő rész:letezéssel : I., Il., II 1. oszt. hasonlítva, csakhogy e kimutatás már nem volt hézagtalan, egyes leszállitott úr mellett, krttonai díjszahús szerint, a júrmlívck (úgyük) v asutak az elfogyasztott tüzifa mennyiségét nem tudták kimutatni. 6s .élű úJlatok u tán beszedett bevételeknél mcgki.ilünbüztettck a

KS

H

Kö

ny vt

ár

a legjobb akarattal sem lennének képesek mindenben elkülöniteni a magyar vonalak statisztikáját , ha csak nem valószinlíségi számitás utján, mi ismét az exact eljárás elvével ellenkezik. Ez oknál fogva mindenütt, hol sommáz:'tsnak helye volt, elkülöníttettek az Ausztriával közös vasutak és csupán a tisztán magyarországiak sommáztattak.« A követett felfogás elvileg teljesen helyes, mert a statisztikának, a mennyire csak lehet, óvakodnia kell a puszta valószinüségi számításoktól; de mégis sajnttlnunk kell, hogy lelkiismeretes gonddal keresett kulcs szerint a közös vn.sutak magyar hálózatára vonatkozó adatok elkülönítése meg nem történt.

J

ny

sikerült. · t ,·áJblatok mérlegeit is, a mm A közJemény 1\-(·_·,zo·· lte a '',"Stlti " az a z{trszúmadások mérlegszámlájún szakott foglaltatni. Végül a rendkivüli eseményekről (clkésésck, tengelytöré~el<, _sintörések, :.~.r­ aaJmi fennakadások és balesetek) egy kimutatas zarta be a kozo

. meaállarított minták, melyek . tt 'gi tárayalaso 1wn o , Az emlitett b1?.:0 sa o ko.. "Iendő eay, az egesz . . . .. "ben lenne esz " ' "' ·· t ·· tes JOVO szerint az a d a gyuJ . . kiterJ·eszkedő s azokat egyutmonarchta vasutaira l k .... osztrák-magyar f 'ból szerkesztettek, me y ozos tesen tárgyaló statisztika szen:p?n J~ Ja' tszl·k a cs. kir. keresI ·d 1 azasat ucry ~ ' vasuti sta tisztikának n .0 g, ~ .k' ,." aára vállalni. Ebből önként . inisteríum szandekozi mao kedelm t m " "d.e st szerezni is alkalmam volt, . "l I ··r·· ben megayozo ... t~ndő adatok a monarchia két állama folyik, mtro m on hogy az ezen alapon! gyuJ yaroszáai vonalaira nézve, külön véve l"özt közös vasutalma < mag o 'l és teherl~ellő felvilúgositást nem nyujthatandnak s_em a ~zeme y. rözlel·edési eszközök tevekenysege, sem a bevetel foraalom, sem a ... ~ \ . . . . . r lek"' és kiadások oly nagy fontosságu kerdeser~. n ez\ e: . .. .. ·· k · · : le váaú adatainak htanyossaga, 1lletoleg A kozos vasuta IL o . . ." megbizhatatlansága képezte eddig is az okot, mely e~y ktelegito kidolaozását tette; . az magyar vasu t 1. s tatisztil-ának '- , . o . _lehetetlenne . . · · ·1 . 1 elfoa·tdasa pedJ~ , • ... .. .. • · k·ez 1e t en a 1
ár

r

kező körülményre felhtvm.

vt

. . b eve'te1e'· 1. Egy pár közönséges és a katonai árszabás szcnntt , . vasut , b, 1 azonban nem részletezte igy (·t beve: telek et, hanem az úrúszalhta.. s1.. o .. . ·b t tatta ki. A hkulyet on-. eredő összes bevételeket csak egy osszeg en 111 1 1 .. 1wzo • " c.'Soportok < e , , , , , foa!alta .o a ál áktól· féle bevetelek soraban a kovet , nbér- és bérletjövedelem kocsik hasznatataert tdeoen p _Y J 1aszo ' Ir· t tt t tt pályánkent az bevett összegek és egyéb bevétel~!~. '-ll~~u a a~ 'telek sommája. állami segély is, valamint az üzleti es az osszes ~ve . 'lta•t I 'tjul· ktmutatva az a Az üzleti kiadások köz t eikülöm ve, a . ' , z ·:1uomási ' 'l f ].. ayelet a palyatentartas, a < Iános igazgatas, a pa ya e Uo ' . , , nűhelyszol. Ia, lat a vonatmozclitas es a l , : 1 fe!üayeletet a szolgálat, a forgalint szo oa ' , .. , . . · os vasutnal a pet ya "' galat koltsegeJt, csakhogy szam · , f . · szoiaúlattal, a , ll , . szolg-tlatot a Ol ga1mt "' púlyafentartással, az a omasi - ' ' . L\ 1···1önféle ki" \a: latt·t! összefoglalva. · ,u vonatmozditást a muhe1yszo o' 1 ' '. , 'b l'iacVtsok mutatJ •• t az aclo' a bélyen·illetek es az egye ' '· , l -, , "" a d aso {
, I , , god nagybecs ű figyeimét a követmal bátor vagyok Nag~m~ tosa

Kö

Jeményt. . . · ll · · Látható c rövid ismertetésből, hogy a statisztikat hivnta
KS

H

Az 18/Z évi vasutstatisztikai adatok a Hivatalos Statisztikai Közleményck VII. évfolyamában Júttak napvilúgot, ugyanazon felosztússal és részletességgel, mint n z J 87 l évi aclatokból épen most lúttuk. A mint azonban az állami pénzügyek megromlása folytún a statisztikai hivatal leszállitott költségvetésével a Hivatalos Statisztikai I..:özlemények kiadása megszünt s csak egy szük térre szabott l~vkönyvben közöltettek a statisztikai hivatal munkásságának eredményei: a vasuti statisztíkának is csak itt jutott hely s inkább megszoritftsról, mintsem fejlesztésről szúlhatunk. A vasuti statisztika nagyobb szabású reformjára az impulzus

kivülről jött. Az 1875. év márcziusának első napjaiban ugyanis

Bécsben, a cs. kir. kercsk. ministcrium kezdeményezése folytán az osztrák-magyar monarchia valamennyi vasutjának részvétele mellett egy szakértekezlet tartatott, melyen a magyar kir. közmunka- és közlekedésügyi ministerium is képviselve volt. Ez a szakértekezlet azonban a magyar kir. statisztikai hivatal

közreműködése, sőt értesitése nélkül történt, a mi világos ellentétben állt az országos statisztika ügyének szervezéséről szóló 18 74. évi XXV. törvényczikkel.

~Iihelyt a m. kir. statisztikai hivatal az értekezlet meatartásáo ról magán uton értesült, sérelmes voltáról azonnal jelentést tett a földmívelés·, ipar- és kereskedelemügyi ministernek, s egyúttal a közmunka- és köztekedési ministerhez a következő felterjesztést intézte: »Szóbeli úton értesülvén, hogy f. hó 1-10-ike közt Bécsben az ottani cs. kir. kereskedelmi minister kezdeményezése folytán 5 a magyar-osztrák monarchia minden vaspályái képviselőinek részvéte mellett egy a vasuti statisztika tárgyában összehivott bizottság ~árgyalásai folytak, melyeken a nagyméltóságú magyar királyi közmunka- és közlekedési ministerium a vasuti és hajózási főfel­ ügyelőség egy tisztviselője által képviseltette magát, jelen átiratom-

2:

'

1:::>

A megállapodáshoz k épest a táblázatokon az abszolut számokat a vasutak tartoztak szolgáltatni, a viszonyszámok kiszámításának feladata ellenben a központi statisztikai organumoknak maradt. Az adatok beszolgáltatásának határideje nem egyetlen idő­ pontra volt kitüzve. Az összes táblázatok három periodusba osztattak Az elsőhöz tartozókat a vasutak a megelőző évről már január hóban tartoztak beszolgáltatni, a másodikhoz tartozókat május, a harmadikhoz tartozókat pedig julius végéig. E beosztásnál az volt az irányadó, hogy a vasutak mikor vannak abban a helyzetben, szolgáltatni a különböző természetü adatokat. A vasut igazgatására, a hosszuságra és a pálya egyéb leírására, a jármüvek állományára vonatkozó adatok m úr az év elején rendelkezésre állnak. A forgalomra vonatkozák má r csak hónapok mulva állithaták össze teljesen, mig ellenben a pénzügyi eredmény ,·égleges megállapításához körülbelül egy félév szükséges.

szerint szerkesztett statisztikát adni ki.« lVIinthogy e jegyzőkönyvi megállapodás idejében az 1877 •. és 1878. üzleti év adatainak külön feldolgozását már mindkét statisztikai hivatal megkezdte, kimondatott, hogy ezek az eddigi módon tétetnek közzé s a közös kiadvány tényleg csak az 1879. üzletév adatainak közlésével indult meg. A magyar királyi statisztikai hivatal tehát három éven keresztül

készitett az új adatgyüjtés alrrpján vasuti statisztikát az 18í6., !877. és 1878. üzleti évekről. E munldtlat a Hivatalos Statisztiimi Közlemét~yek sorozatában jelent meg, rövid bevezető szöveggel ellátva. Ez adatközlés rovatról-ravatra teljesen azonos a Bécsben megállapitott mintákkal, csak az árúforgalomra vonatkozó "táblázatok maradtak el. Az adatokat, a mint emlitettük, a statisztikai hivatal közvetlentil a vasutaktól nyerte, kivéve az üzemben előfordult rendkivüli eseteket (kisiklások, vonatok, vagy jármüvek összeütközései, egyéb üzemháboritások), az előfordult baleseteket, és a tengelytö réseket és megtüréseket, melyekről a vasuti föfclügyelőség gyüjtött adatokat s kész kimutatásokat adott a magyar kir. statisztikai hivatalnak. Az 1879. üzletév adatai már a közös kiadványban jelentek meg. E hatalmas folió kötet tizenhat fejezetben s 1495 rovatban mutatta be a két állam vasutainak statisztikai adatait.

ny vt

Az adatszolgáltatásnak periodusokba osztásával azt czélozták, hogy a központi feldolgozás időt ne veszitsen, hanem részenkint végeztesse a munká t. Ez a föltevés azonban nem y{tlt be. A különböző periodusok adatai közt lét ező összefüggés inkább ajánlotta az egyszerre történő feldolgozást, mikor már valamennyi adat beérkezil{. Igy a felülvizsgálat és a relatív tételek kiszámítása mindig csak az év második felében vehette kezdetét.

vasutjára kiterjedő, s a két kormány által jóváhagyott rovatos minta

ár

ellenben a vasutak egy része a német vasutegy let osztályozásához ragaszkodott, Az árúforgalomra vonatkozó táblázatuk alkalmazása tehát felfüggesztetett és soha életbe nem lé pett.

Kö

Az új minták szerint \·aló adatgyüjtés az 1876 . évvel kezdődött meg. A közös vasutak ugy a magyar statisztikai hivatalhoz, mint az osztrák statisztikai osztályhoz beküldték kimutatásaikat Az osztrák kereskedelmi ministerium statisztikai osztálya azonban nem szoritkozott az osztrák államterületen fekvő vasutak adatainak közlésére. A magyar kir. vasuti főfelügyelőségtől - hová a vasutak az összes táblázatokna k egy példányát szintén beküldték - a tisztán magyar vasutak kimutatásait is elkérte s az osztrá k vasutakkal együtt tette közzé hivatalos kiadványában.

E kiadvány is teljesen megfelel az 1875-ben megiillapított mintálmak. Tizenhat fejezetbe osztva tárg_valja az anyagot. A fejezetek czíme következő: l. A vasutak állapota és igazgatása. 2. Piilyahosszaság. 3. Építmények. 4. Karba nta rt:'tsi és átalakitúsi költségek. 5. Beruházási tőke. 6. A jármüvek állapota. 7. A jármlívek m{íködési eredményei. 8. Pénzügyi üzleti eredmények. 9. Alapok. 10. !v[enetszolgálat. ll. Balesetek. 12. Tengelytörések. 13. Tengelymegtörések. 14. Hivatalnokok, szolgák és munkások s azoknak illetmé nyei. 15. Az alkalmazottak betegedési statisztikája. 16. Az alkalmazottak rokknntsági statisztikája.

H

Ez az eljárás azonban közjogi szempontból kifogás alá eshetett s a magyar statisztikai hivatal illetékes helyen fel is s zókllt ellene, s hosszabb tárgyalás után az eredmény az lett, hogy az érdekelt szakministeríumok megbízásából a magyar kir. statisztikai hivatal igazgatója s a cs. kir. keresk. ministerium statisztikai osztályának főnöke 1880. julius 24-én Budapesten egy eg:yezményt kötöttek az osztrák és n magyar vasutak stati~tikájának egy közös közleményben való kiadása tárgyában.

KS

Ezen egyezmény főbb pontjai : a közJem ény német és magyar nyelvű szöveggel jelenik meg, a cs. kir. kereskedelmi ministerium statisztikai osztályának és az országos m agyar kir. statisztikai hi\·ataln a k szerkesztésében és kiadásába n. A kinyomatásról a statisztikai osztály gondoskodik Bécsben. A közös mű kidolgozása akként történik, hogy a cs. kir. keresk. ministerium statisztikai osz tályá nak a kozös és a tisztán osztrák, a magyar k ir. statisztikai hivataln ak pedig a magyar , ·asutak feldolgozása, · továbbá a közös vasutak magyar á llamterülete n fekvé.í vonalainak felülvizsgálata s a szövegnek magyar nyelvre való forditása jutott feladatául. A közös kiadvány ügy terjedelemre, mint alakra ugyanazt az anyagot öleli tel, mint a cs. kir. kereskeddmi ministerium statis ztikai osztálya á ltal szerkesztett statisztikai közlemény. A kinyomatási költséghez való hozzájárulás aránya, tekintettel ügy a hossz ú ságra, mint a vasutak üzleti bevételeire, nkként állapittatott meg, hogy abból 700fo-ot Ausztria, 300fo-ot Magya rország viselj en. Fontos még az egyezmény utolsó pontja is, mely szóról-szóra következőleg hangzik: »l\1inthogy mindkét korm á nynak érdekében áll, hogy a közös vasuti s tatisztika kidolgozása á llami közegek kezére bizassék, a vasutakra nézve 18(:)8. julius 29-én illet6leg a ugusztus 21-én kötött ideiglenes egyezmény 14. ~- ának m ásodik bekezdése törlendő, mely következőleg hangzik: »Kü lönösen tartozik ez a vasuti szövetség évenként egy, a két állam va lamennyi

A táblázatokat egy kis bevezető rész előzte meg, de az is csaknem kizáróbg kisebb-nagyobb táblúkból állt. Feltüntetve üllúljuk itt a k ét ál la m vasutainak fejlődését kezdettől fogva én·ől-évre. A hálózatnak a tárgyalt évben való növekedését az egyes vonalakat és vonalszakaszokat megnyitásuk időrendje szeri nt felsoro~va. A hálózat megoszlását terület szerint. A vontató pályák ismertetését. Az egyes vasutak vonalait és vonalszakaszait a meg nyitás időpontja szerint részletezve. A vasutakat kezdettő l fogva a szerint a birtokállapot szerint, a mint évről-évre \'O !tak. Végül a külfölcli vasutakkal való csatlakozások kimutatásút.

A közös vasuti statisztika létesitése megszüntette azt a közjogi anomáliát, hogy a magyar vasutak statisztikai adatait is az osztrák kereskedelmi miniszterium statisztikai osztá lya publikúlja, valatpint a statisztika · hitelét érzékenyen rontó visszássúgnak is véget vetett, hogy a magym és osztrák adatközlés sok tekintetbe:1 ellentmondó Yolt. Dc egyes adatokra nézve még az egyezményileg szabályozott együttmlíködés idejében is merCtltek fel nézeteltérések, melyeknek eloszlatása mulh atlan ul szükséges volt. E zért a két statisztikai hivatal főnökei 1\:eleti Kúrol.\" és Brachelli Hugó 1881 . j uli us 25-én egy üj abh j egyző k ünyvi megúllnpodáshan igyekeztek m inden tekintetben megegyezésre jutni.

E jegyzőkönyvi mcgúlbpoclús, melyet a két kormány is júvúhagyott, szabályozta az üzleti hosszasúg mcgúllapitású nak módozat';1it a vasutak csoportosítását, a mng:'mczélok ra S%o!g{lló vasuta!~ (ipar~ vasutak, illetőleg , ·ontató pályák) kimutatús{tt a karbantatúsi kii ltségek némely módositását, a beruházási tőke feltüntetésénél kijvetend(í eljárást. Kiterjedt tovúbbú a jegyzőkönyvi megúllapodús a j:'ll"lnlívekben _el~forduló vúlt~zús~kra, a,. kocsitisztitúsra, a javitúsi J.::öltségekrc, megjelolte a bruttobevetekkbol le\·onand ó tételeket, s hocrv mik számitandók a tulajdonképeni üzleti kiad{tsok nak nem tekinthefti kiad{tsokl:oz. V~gül '_ncgrí.lbpitotta, hogy a polgúri utasok súlya 7':), a katonai szcmelyeJ.::e l 00 kilogram ma l szárnitandú, mindadd i•r mi•,. a nem zetközi vasuti statisztika szakbit.ottsnga eltér(í normút0 ' ne 1 ~ úllit fel.

L

'

•

~

Noha a magyar statisztikai hivatal is kidolgozott egy tervezetet, de tekintettel az első megegyezésre, kész volt a tárgyalás alapjúul elfogadni az osztrák statisztikai osztály munkálatait. .-\ cs. kir. kereskedelmi ministerium statisztikai osztálya, figyelembe véve a cs. és kir. haclügyministeriu m óhajtását, valamint a cs. kir. osztrák államvasutak vezérigazgatósúgának javaslatait, kidolgozta az új minták tervezetét s miután azt az 1892. juniüs 20-án Bécsben tartott értekezleten, melyen 2. cs. kir. államvasutak vezérigazgatósúgának administrativ igazgatóján ki\·ül az összes szakosztályok főnökei is jelen voltak, beha tó megvitatás tárgyúvá tették s a vasuti statisztikai anyag gyüjtésére és közzélételére alkalmasnak találták, ugyanazon év julius havában megküldte a magyar k ir. statisztikai hivatalnak.

Kö ny vt á

mindcn harmadik évben közölte. A közös vasuti statisztika belső jogosultságát abban a kürülményben találta, hogy azok a vasuttársulatok, melyek hálóz;~~u!~­ l~al mindkét állam tcrületére átnyl!ltak, vagyis nz ügynevezett kozos vasutak, adataik jelentékeny részét nem különitették el mag_y~r és osztdtk h{tlózat szerint s igy tís%tún mngyar s tisztún osztrak vasuti statisztik(tt késziteni külünben sem lehetett. lVIidőn azonban 18t\2-ben az Osztdtk-magyar (tllamvasut dualisztikus szervezete keresztülvitetett mccrtörtént az clst) lépés n.z elkülönítés felé. :Vlajcl ' b .. ~ . a létező ki.izüs vasutak egy részének (az Első magyar gacsorszaginak, a ?\\agyar nyugatinah:, s<:it mugftnak az Os~trák-mngyar államvasutnak) államosit:í.sa, a Déli vasutnak pedig az adózás szempontjából külön szúmnd(ts vezetésérc val<'J kötelezése, még inkább elbáritotta az akadályokat a külön magyar vasuti statisztika elől.

egyezmény megkötéséveL . · · · ter b ·tr saJ·át részéről a Az osztrák kereskeclelemügyt mmts , < · · · · ·b ],·· zJ' ogi amrályra okot n em közös vasutak szenntl Iomutatas an ,o~ oo . látott ele tekintettel a magyar kereskedelemügyi minister óhajt_ására, ' .·· · í. ·1·" d· vas u tr stavalamint arra, hogy a vasut ugy folytonos eJ o ese . a , tisztika mintáinak meafelelő változtatását és kiegészí teset csakugyan o . , szükségcssé teszi, l<észségesen beleegyezett az 1880. evt eg~ezmen~ módosité'tsába. Az osztrák kereskedelemügyi minister egyuttal lnjelentette, hogy clkészitteti a vasútstatisztikai táblázatok Llj tervezetét

r

· 1on eloszlattatvan · a Jen · J.orgo· l< c··telyel· llY ll10l · ,, 'l J-iizös vasuti statis%tika zavartalanul folyt. Az mlatszolgáltatásban és feldol~o:ás­ ban még az a további egyszerűsítés történt, hogy a pályalemtsra, valamint a mozclonyok részletes Jeirására vonatkozó adatokat, minthogy ezek változásnak kevéssé vannak kitéve, a vasuta~( csak minclen harmadik évben tartoznak beküldeni s a közJemény IS csa]{

. . . , 1 ]{özös vasúti statisztikára vonatkeclelcmügyi Jllil1!Sterhcz, bo~y ~ .. . ,; "] ö nyvi merrállapodás ily ~ • ••.• kozóJacr 1880. julius ~4-én Jetrejott Jeoyzo < .. o • .. f· .1.. d· ének szem elott tartasaval revtzi o értelemben, s a vasutugy eJ o es .. , . ·. . , . l . statisztikai hivatal es az osztrak keres ala vetessek, a magyar nr. . , · · · · ·1 · t'l,·a btzatvan meg újra az kedelmi mtmstenum stausztr {at osz a J

.-\ magyar kir. statisztikai hivatal igazgat(lja tehát 1889-ben először élöszóvnl, majd ugyan:-tzon óv október ~7 -én ~48. el n. sz.

alatt kelt fülterjesztésében a kereskedelemügyi min isztert a közös vasuti statisztika megszüntetésérc két·tc. :\'ézete szcrint a küzös ntsu ti statisztika jogi alapját a vámszövetség X. czikkébcn keresni nem leh,.:tett. :-\z l ö G7. évi XVI. törvényezikkben foglalt v:í.m- és kereskedelmi szüvetség X. czikkében ez á ll:

»:\lincl a két fél minisztcriuma egyetértőleg fog gondoskodni arn'1l, hogy a két :'tllam tcrületéblíl szúrmazó statisztikai anyag egy statiszt ikai főmtmk{~latbaJJ üss%c{tllittassék. <' Ez a nagy (tltal(mossúgban tartott intézkedés, ha s%Ószerint veszszük, vonatkozhatott a statisztika \'
KS

H

Itt mitr az aclatszolgúltatús köre sokka l szlíkebbre van szo ritva, dc"sza:1[\ttl~an Incg:j:lölvc ~1i1~~sc n. l~ cndescn a . forgalom (Vcrkchr) fo",alnlcl ala f()glaljak az arufurcralmon kivül a közutal·"t. f 1 l .. ' ' : . . . .n c '" ' o y arn1:l.JOZ,tst, vasutat, postat cs tm·trdát is. A törvényjavaslat indokolásaban llC!~1 t:tl:'t lunk a X. czikkre semmi megjegyzést, azonban úgy maga a torveny szelleme, min t egyéb körülményei< h a tározottan arra mutatnak, hogy a törvénuiJOZ''ts ;.;.l·eresl·e l ·Je1em es • f.orcralorn« l • J .• "' 1. .. .. a att nern ertett egyebet, mint >>kereskedelmi foro-'llmat « v ' t ··1 t 1 ··11 o' , a 1.0ZO~ am eru e \U \ercskedclmi for•ralmnn·J] at1\!" :t \ . ·· . . <> ' ' ' ' J .. g, t . .vamterulet l .. .. . . wzosscgc csakis c:mek a statisztikai an \rarrt1al· l·o··tcso··,l·· l . . . J' o c ' ' os ~!csere1• • . . • . . eset mdokolp: ellenben a Vlll czil·l-nel· intézkedése Jerrf· · . . ·. . · ' ' ' a vasutakra vonatkozó ,,. .. 't·. "' ülj eb~ azt mvolvalta, hogy a vasuts tatisz tika i adatol· "'?u~ e.~e a magyar allam területén is u rruanazon m· t : J· .· '" tortenJel-,, mm · t a b"trodahm . . hn·icsban l· ; oJ. l m d'" sz er mt . . ' ' · ~.cpvrse t orszagokban. A kereskeclelcmi.irryi 1 · · t · · "'· nmt~. ~:· u~· azonban sokáig nem foglalt úllást n. kérdésben ' mtt n.z a korulmeny is indol-oltt. szflbaclalmazott déli v·tsüt .. .· . . . . ' a tett, hogy a .. , . . '. u zlett szamaclasm cik ülönitett vezeté ~. Ju gye meg nem hsztáztatot·t .s alj cl.w erry hT. sene'" tisztikának életbeléptetése , 1• ~ "' .. ' 1_0 n magyar vasuti staA l· l l l nem atszott surgos teenclőnel,eres {CC e emügyi minist, . . . 1•.. .. • • '· nem abban látta hogy a 1•.. . .. Cl lll ~ulonbcn a kerdes súlypontját ' ,ozos vasuti t t' ·1 vagy külön magyar vnsuti t . . s a tsztt m megtartassék-c ,_ s attszttka által helyett 'tt , ' abban, hogy a vasutak csopo ·t . . . esr essek, hanem . · I os1tasa ne az ad eli .. , 1 hogy t. 1. osztrák vasutai· 1_.. .. c g szo '"asos moclon ' c ... , \OZos vasut ·ti· 1 jék, hanem a közös vasutak ... . . ' ,, nagyar vasutak, történ• . c"opor: ]anak meg . .. t • . osztrak es magyar vasutak sze .. t · szun etesevel, csak · . · - nn csoportosítva A m. lm. kereskeclelemüo· · . · . < • . . , bY! 11lllll.~ tcr enn él~0 a 16-an 42.()61. sz. a. azzal fl j · ova 1891. julius 1 . ' avas attai fordult az osztrák keresL

< •

\.

'

\

...\. magyar kir. statisztikai hivatal, mielőtt a tervezetnek érdemileg való birálatába bocsátkozott volna, ismerni kivánta a magyar kir. á llamvasutaknak óhajait és felfogását, s hogy a magyar illetékes fakto rok közt teljes egyértelműség jöjjön létre, a kereskedelemügyi magyar királyi minister úrhoz azzal a kéréssel fordult: jelöljön ki egy bizottságat a ministerium vasutügyi szakosztályának, a magyar királyi statisztikai hivatalnak és a magya r l
A hivatal javaslatúhoz képest a szakértekezlet a magyar kir. k ereskedelemügyi ministcrium kebelében rnegtartatott, mely többrendbeli módositúsokat tett az osztrák részről kidolgozott javaslatokon. E módositások tárgyában újább tárgyalás indult meg a m. kir. stntisztikai hivatal és a m. kir. kereskedelemi..'!gyi ministerium statisztikai osztálya között, s miután az összes pontokra nézve megegyezés jött létre, Bécsben 1893. november 9. és 10-én egy ~rtekezlet t a rtatott, m elyre magyar részről kiküldettek a k e reskedelemügyi ministerium, a magyar kir. államvasutak és a magyar kir. statisztika i hivatn.! képviselői. .-\ létrejött jegyzőkö nyvi megállapodás főbb pontjai következők:

A közös vasuti statisztika közzététele német és magyar nyelven történik, következő czím a latt: »Az osztrák-maavar monarchia b. vasutainak statisztikája«, szerkeszti és k iadja a cs. kir. kereskedelm i ministerium statisztikai osztál,·a Be· esben s az orszagos • v magyar kir. statisztikai hi\'atal Budape~ten. A nyomatásról a cs. k ir. kereskedelmi nJinisterium statisztikai osztálya gondoskodik Bécsben. A közös vasuti statisz tikúban közi)lt adatok kimutatása elki.il~.ni.~ve történik az osz trák és magyar vasutak szerint, beleértve a kozos vasutaknak az illető hálóza tba e-.;ő részeit is. Az e~.k~~lönités \:égrehaj tó.súra külön megállapodások szolgálnak. A ~wzos vasuti statisztika feldolgozása akként történik, hoa a cs. ktr. kereskedeimi ministcrium statisztikai osztálva b . oY d 1 · t • b · . .. a 1roa m1 anacs. an• 1•{epv1selt királuságok és orsz·íaok t ·"I t · • • J
Első év gyatünt, melyröl a vasuti st:~tisztikn. az új módoz:~tuk szerint készül, az lS\l--1-. év úllapittatik meg. A kidolg()zás a közös értelemmel megalla pitott új tábLtz
kel együtt :~z elsőbbségi részvények csak a vasu.~-statisztikai tftbl:'tzatok első mcoszcrkesztésc (!875) utún tüntck fui. t) ' ' , A felhaszn(tlt befekteteSI· to"l~c szamara ""Z ÚJ. mint<'tk sokkal

.-\ köziis yasuti statisztik~t péld:'mysz:í.ma GOO példányban ú\lapittatik meg. mcly szúmból mindkét kormúnynak :300-300 példány jut.

, l'· A t·e'at · lll,tt1t-'tl" Inavon r0s;t,letes egyszeru"bb t'bl' a azatot nyu,Jtnna o ' " ':C:J , kimutat:ist contemplúltak, mely felülntette volna n.z elótmtnblatokra, a telek-bev{tlt:'tsra, az alépítmény minden egyes részére . . a építményre, a m:1gas épitményckre, a jclúsckre, a rendkivüli betektctésekre, a júrmüvckrc, a pnlyn- és mtihelyfelszcrel0sre, a kezelésre és építési felügyeletre, :lZ épitl!s alatti !Gtm:~tokra, nz üzem clőkiadúsaira s az e éb kiacl:í.sokra felhaszn:'tlt összegeket. tJJ

E jcgyzókiin.yvi meg:í.lla pod:'t s !l felsőbb júv(thagyúst is megnyerte, de némi n~ó dosítás~al, a magyar kir. kereskedelemügyi ministcr ugyanis a megállapodúsokat csak oly móclositússal hagyta jóvú, hogy a mü czímc ».~z osztrftk és a magyar vasut:1k statisztikája« legyen, s hogy a Yasutstat isztikai közJemény 50 °/u-os m cgosztús~t helyett mindkét iél a nyomtat:'tsi kliltségekhez oly arúnyb:ln iáruljon. a mennyi példúnyt ki\·:'n1 saját részérc eli'íúllittatni, Az új tábl{tzatok tulajdonképen :1 régieknek csnk útdolgozás:'tt képeztélc ?\é hol cg~·szerlísitésre volt szükség, máshol viszont üj adatok fcltünteté sérc, kidomboritás:'tra. A vasutak úllagúról és ign.zgatásúról szóló els6 t{ibla csak egy rovattal blívült, az úllami bcv:'tltúsi jog kezdetének kimutatás:'tval.

Az álln.mi és egyéb kedvezményekrlíl szól•'> kimutat:'tsnúl ellen· ben új . némileg gazdagabb ndatokat tartalmaz a réginél. Legnagyobb azonban az egyszer(ísités, illctl.í\cg az adatszolgúltatr'> vasutn.k m u nk:'tjúnn.k csökkentése a mozdon:vok kimutatúsánál. A régi vasuti statisztika a mozdonyok szerkczctét igen nagy részletezéssei közöltc. Az lij jóval kisebb részletezéssei elégszik meg, noha a szerkezetre vonatkozó jellemző eltéréseket ez is egészen élesen kidomborítja.

ny v

.-\ hosszas:'t~ra \'Onatkozó túblúzat :;cm mcnt ~'tt gyökerés változáson, mcrt az üzleti hosszaság mcgftllapit:'ts:í.ra vonatkozó elvek már korábban tisztáztattale ?\émi bő\·ülés azonban mégis történt, a mennyiben üg.Y az év Yégé11, mint az é\·i átlagban volt üzleti hosszas:'ignúl kLilön kimutattatott. hog.r be!Lílc mcnnyi szolgál a személy- és ml!nnyi a teherforgalom sz:im:'trn., Tovúbbi bt:ívités, hogy a púlyúk clslí és utolsó \'onalszalwsz:'tnak megnyitúsi id(ípontjn szfun:í.ra is egy-egy rovat nyittatott.

Ez azonban Ichetetlen kiv:'msúg volt, ige n sok vasut fltalányban épült, sok vasút és vasuti vonal pedig m:'ts t:'trsulatoktt'll v:'ts~i­ roltatott meg. a nélkül, hogy az építési és egyéb befektetési sz:'unad:isok szintén megneveztettek volna. Ily csetekben a részletezés mcrőbcn lehetetlenség Yult, azé rt ;lZ új mintúk közt nür egy lénycgesen összevont kimutntnst találunk, n mint az c mlinek t:'tbl:'tzatos részében látható.

tá r

A nyomat<í.si költségekhc.:z mindkét fél cg_ycnlö arúnyban járul. Ha V!tlamely;k kornünyn:-tk ::JOO 1-~éldúnyn(ll tübbre volna szükségc, !l többletról sajitt költségén gondoskodhatik.

:el-

A tcherkocsiktül a módositúsok jobb;'t ra ugyanezek. A fékberendezése k és a flítési berendezések elég részleli.!S kimutatúsa. Azonkivül a postakocsik a kerekek sz:'t ma szerint szintén részlete ztetnek, n mi korábban nem történt.

Kö

Az alépittnl:nyeknél a hidaknak n:tgyobb részlcte zését talúljuk. Korábban csak a l t l méternél kisebb és a tiz métern él nagyobb nyi1ftsokkal biró hidak mutattnttn.k ki külön, az új adatgyüjtés ellenben mcgki..'tlönbözteti a 2-10, n. 10-30 és a 30 métert meghaladó nyílással biró hidakat.

.-\ személykocsik :'tllomúny:'lll:'tl főleg a fé k berend ezésrő l és a flítöbcrc nde zés ről tnlúlunk üj adntokat. Fig~·elc mreméltú Lijit:'ts az is, hogy lijabb statisztikánkban n hosszntj:'trat i re ndszerG és a fülkérendszcrü szcmélyk()csik külön fel vann ak ti'mtctve s kü\i.Jtl rovat nyittatott a s zalJ\'{lllyos és a kcskeny,·úg:'tny ú vasutaknúl hasznúlatban lev() kocsik sz{un:'trn.

A felépítmények kimutat:'tsa sokkal gazdagabb a réginél, külünösen a m i a v:íg:'myok a!;mtai szerint való részletezést illeti. A lejtő- és irúny'\·iszo nyok kimutatása vúltozatlanul maradt.

H

Az állomások és egyéb építmények táblázata különösen a mlíhelyek és vizállomások gazdagabb részleteivel tűnik ki; dc gazdagodott a~távirók és jelzőkészü l ékek kimutatása is.

KS

Az építményekre \'Onatkozó táblázatokat, a mint említettük a vasutak csak minden három évben voltak kötelesek beküldeni. A m, kir. államvas utak képviselői a bécsi é rte kezleten nz új táblúzatok megúllapitúsáná\ ugyanezt inditvfmyoz ták: de inditványu k nem fogadtatott el, mert bár az adatok, a mint l:'tttuk, nem vúlnak kevésbbé részletcsekké, de a vnsutaknak az a nagy könnyítés engedtetett, hogy a pálya leirftsra \'Onatkozó adatokat nem tartoznak többé az egyes vonalakról külön-külön, han em az egész vasutról egy összegben közölni, a mi a számos vonallal biró nagyobb vasutaknál nagy munkamegtakaritással j á rt. A felépítmények fentartúsi költségénél rész int a már időközbe n foganatos it::>tt javítások vezettettek keresztül, részint a felépítmény imént emlitett nag~·obb részletezésének megfelelőleg részleteztetett job ban a fel é pitmenyek karbmitartási és áta la kirási költsége. A vasuta k befektetési tőkéjL:t ismertet() tábl:'tzatok egy egészen új táblázattal b{)vültck. E táblázat az úllamvasutnk beszerzett befektetés i tökéj éne k kimutatására szolgúl, kimutatja az illető vasutak épitési javadalmazását és vételárát, a vasuti czé lokra fü lvett á llam i kölcsönöket, az :íllam terh ére átvett el sőbbségi kötvénycl<et, a tőké­ s itett járadékokat és egyéb kö lcsönöket, üg y szinté n a nevezett kölcsönök törlesztésé rc vonatkozó adatokat. n vasutak utó]aaos befektetési tő kéJ. L:nél az elsöbbségi A maaá b b részvények számára nyittattak új rovatole A gazdasági élet üjabb alakulása tette ezt szükséaessé m ert a helyiérdekG vasuta k s ezek-

"'

.

A mozdunyok teljcsitményénél a leglényegesebb különbség, hogy t'l jabhan küWn kimutattntik a saját és idegen tnozclo nyuk {tl tal a saj{tt vonalnkon teljesitett kilométerek, s külün a saj:'tt ü zemben le\· ő mozclonyok által sajút és idegen vonalakon, tov:'tbb:'t a saj:'tt pálya újépitésü szakaszain teljesitett kilométerek sz{una. A személyés teherkocsik teljesítményeinél inkúbb csak vil{tgusabb csoportosítást és szabatosabb meghatározást, semmin t lényegbeli vúltoz:'tsokat Ifttunk.

A személyszúllitás nál becses újitús, hogy n gyorsvonatuk Mtal sznllitott személye k, kocsiosztályok szerint részletezve, elkülönítve mutatta tnak ki a szc:11ély- és vcgyesvunatokkal szállitott utasoktól. A teherjavak csoportositúsa némileg m{tskép tiirténik. Korúbban a podgyúszon és gyorsjavakon kivül vasuti statisztik:'mk megküli'lllböztettc: a rendes, a mét·sékelt vitcld:joszUtlyú tt.:herjavakat, a kőszé nt és kokszot, a p:'tlyaüzcm részérc \·alú, tov:'tbbú a p:'tlyaépitéshez való kezelési javakat; újabba n cllciJbcn - szintén a podgyászon és gyors:'tt·ukon kivül a díjkütc.es d:trabúrukat, kocs irakomúnyi árukat, a szolgttlati és építési {trukat, az él<'í:'tl latokat s ismét külön a díjmentes szolg:'tlati és építési :'u·ukat. A teherforgalomból nyert bevételek ugyanigy rés;dcteZI<.! tJH.: k.

Végül legyen elég még azt a külünbséget mcgemlitcni, hogy a betegedési és rokkants:'tgi statis;t,tika nz t'lj mint:'tkbúl egészen ki hagyatott.

A v:í.zolt alapon készült kiizös vosuti statis;t,tibi ki)zlemények első folyam{mak az l Sü4. évr1)! kellett volna lllC~j clennie . lJ~ a hossz ú tiírgyal;'tsok alatt szi.inetclt a kor:'tbb i é\·ek adatainak feldolgozása is, elöbh tch{tt a h:'ttralékus küzlcn1 é n.\ eket kellett nvilvúnosságra hozni. Végre l i)Ü7. végén megjelem a közös va~uti statisztikai közicmény nz 18fl3. üzlctév a cb tn ir·ú l, lllclynck be kellett fejeznie a régi mint:'tk szcrinti adatkt,zlést. Tétlyleg azonban 2*

10*

KS

H

Kö ny v

tá r

az egész közös munkának ez lett befejező kötete. Időközben ugyanis kat is érvényrc juttatni a magyar vasuti statisztikában, melyeket úgy magyar, mint osztrák részrő! mind erősebbé váJt a meggyőző­ vasutügyünk saját külön fej!ődése, például az érvényben levő zónadés, hogy miután még azoknak a vasutaknak adatai is megoszt- rendszer indokolttá tesz. Minthogy a jelen közJemény jobbára oly adatokat ölel föl hatók részint pontos számvitel alapján részint bizonyos kulcs szerint, ' melyek mindkét állam területére átnyu!nak hálózatukka!, a közös melyeknek már csak történeti becsök van, nem látszott indokoltnak vasuti statisztika elvesztette jogosultságát. A felmondási záradék a régibb évek adatait is ép oly részletességgel közölni, mint az alapján tehát a közös kiadványra vonatkozó egyezmény megszüntnek utolsó évét; de a hivatal azt sem akarta, hogy az adatközlésben jelentetett ki s mindkét fél visszanyerte a jogot a vasuti statisztikát hézag támadjon, ennélfogva az évről-évre változó adatok közü! külön közJemény gyanánt adni ki. A magyar kir. központi statisz- mindazokat, melyek nagyobb fontossággal bírnak, nemcsak az 1896., tikai hivatal ezuttal él először e jogával. A közös egyetértéssei hanem a megelőző két évről is közölte. A táblás kimutatásokban megállapitott mintákon mit sem változtatott, mert hiszen az adatok azonban mindenütt csak az abszolut számok közlésére szorítmár ez alapon gyüjtettek. A közel jövőnek marad feladatául, meg- kozott, csak az általános jelentés mutatja be a fontosabb viszonytartva ez elismert jelességű alapot, azokat a specziális szemponto- számokat.

II. A magyar vasuti hálózat fejlödése. Államvasutak

l

l\lagánvasutak

Összes yasutak

"' '2 l .!<: Q)

'"-' "O

;i

-~·~ ·u

d

> 'd "' :o c >.

t"\1 N

bJJ

.·;;:., g

bJJ

'd

Ul

"'.O

•('j

:,..

"'o '0> ..c::

al

<:J

Ul

l

~

"' T .!<: "' d > "' :g >.bJJ

d

'"-' ,-..

É v

ü

({}

o

l

Cl)

c • O)

i

-

- 194

-

-

1D4 328 328 386 473 27 27 27

1:34 -

. .

.

(-)

-

(- )

-

58 87 446 27

-

.. .

.

-

-

-

(-)

---

!25 231 134

22 524 !Ol 289 332 137

z·r ~l

-

···-

35 126 17

(-) 150

-

-

..

-

-

-

t:JJ

22 1 75 3:3 2 15

35 161 178 178 28 28 28 28 6 530 631 920 !.252 1.38B 1.616 1.837 1.91 2 UJ45 UJ 45 2.1 60 2.160 2.285 2.508 2.611 3.1 21 3.912

125 125 ·356 490

--

12G 223 103 5 10 791

·-> .._., ~

l

t:JJ

'd

"'Nd

"'"'o

..c::

..,c

É v

bJJ

'Ü

:>

>

• (l)

.!<:

-

44 134

-

58 G5 78 !Ol 289 305 137 •)•) -

--l

22 1 75 3:3

- 2 15 -

125 348 103 í 41 925

;i

d

"' 'al"'>. :o :>

'O

c::

(l)

~

tJJ •o • ;i cJJ <":! ' "' • Ul

35 I G! 178 !78 222 356 356 414 479 557 658 H47 1.252 1.389 1.6 10 !.837 UJ12 !.945 1.945 2.1 60 2.1 60 2.285 2.63:3 2.73G 3.477 4.402

'"'

. . .

A legelső gőzmozdonyvasut 1825-ben nyilt meg Angliában. Ausztria első gőzmozdonyvasutját 1837-ben adták át a közforgalomnak ; nálunk a közlekedés új és hatalmas eszköze 21 illetőleg 9 évvel későbben tünt föl. Bár Magyarország a több százados nemzeti szerencsétlenség következtében gazdaságilag el volt maradva, s még mindig a középkori intézmények békójában nyögött, az európai eszmeáramlatok még sem terjedtek hozzánk oly lassan, mint azt az idézett pár adatból gondolni lehetne. Hazánkban már 1836-ban két consortium alakult vaspályák építésére. Mindkettő fő forgalmi irányunkat választotta, nyugot felé az összeköttetést Ausztriával, csakhogy az egyik a Duna bal-, a másik a Duna jobbpartján akarta vezetni a vasutat. De míg az utóbbi egyelőre csak Győrig tervezte az összeköttetést s czélja az volt, hogy a Duna felső szakaszán levő zátonyok megkerülésével a dunai forgalmat továbbítsa, a második már egy nagyobbszerű, önálló conceptióval állt elő, s a vasutat az osztrák határtól Budapesten keresztül le az Alfölclre, s ennek szivébe, Debreczenig kivánta kiépíteni. A két versengő vá llala t egymás tevékenységét bénította meg, úgy, hogy a balparti útirány mellett küzdő consortium, melyet az országgyülés támogatott, csak 1844-ben nyerte m eg az engedélyt.

.

. . . .

.

.. . . .

115 159 122

806 10 255 665

.

1 ~92 .

1893 1894 18D5 189G

-

"

_g

·~

cr. >

..2 ·;;: .._.,

1872. 187:3 • 1874. !875. 187G. 1877 • 1878. !87f) • 1880 . 1881 1882 . 188::! . 1884 . ! 885 . 1886 . 1887 • 1888 . 1889. 1890 . ! 891

Ul

N

t JJ

'"' - - - - - -- ·35 12(i 17

'"'"'

;-j

l "'

l

316 94 711 465 (-) l 70 77 762 581 1.668 GG 5 78 10 6

605 764 886 886 88 G l.G!J2 !.702 1.957 2.622 2.623 2.930 3.033 3.74-l 4.20D 4.208 4.278 4.355 5.11 7 5.GD8 í .:JGG 7.432 7.437 7.:í15 7.525 7.53 1

d

bJJ

d

'iÁ

"'> "'>. :o •,-j

d N

c: t:JJ ..2 ·:;: .._.,

Ul ({}

_g

'"'

(- )

(-) (-)

(-) (-) (-)

Y as utak

•ü

'O

,§

..

bJ)

':U >

'0

"''-'

~

:>

:o

-

858 719 47 260 700 l UJ

DD 641 107 25 1 324 149 330 711 186 287 205 9G4 114 428 488 77:j 946

l l

N d

l

d

.~JJ

d

"'

"'

'd

;..., oJJ

al N

c: ·:; ., ~

"'Ulo

.

..c::

,§ t:JJ '"' :>

:>

'"'

i

ldlométcr

453 (-) ( -)

"'

;-j

T

Összes

ü

N

ü

N

'"'"O"'

d

al

Kö

-

:o "' c:: >.

H

. .. . .

•,.j

d

(l)

Cll

..c::

KS

!

.

:>

~

bJJ '"-' >

kilométer 1846 . 1847 . 1848 . 184!) . 1850. 185 1 1852 • 185:3 • 1854 . 1855 . 1856 . 1857 • 1858 . 18GD • ! SilO . 1861 1862 • 1863 . 1864 . 1865 . 1866 . 1867 • 1868. 18B9 . 1870 . 1871

T

'O

> o 'Ü

·:;: ::::..

'"-'

"' "'

•Cl)

ü

N

ny v

N

Cl)

Magúnvasutak

Államvasutak

-- -

-· ~ -

tá r

A magyar állam területén a nyilvános forgalomra szánt vasutak hálózatának fejlődését kezdettől fogva a következő kimutatás tünteti fel :

4. 770 5.4 8 !J 5 .5:J() G.53G 5.7U6 5.0UG 5.2 15 5. 116 4.475 4. 582 4.833 5. 286 4.!JG2 4.SJ:l 5. 143 5.8:i4 6.040 5. 7G3 5,:j48 4.594 4.708

G. t an

5. 624 6. 3 D7 7.343

--

973 S78 16!l 260 lOU 12!J ! 5 ll 24 108 567 547 :!87 316 32 D 781 2 G3 475 :376 i 14 180 4:l:l 50() /S:l f)9 ;>_

5.375 G. 253 6.422 6.422 G.G82 6.788 6.9171 7.073 7.ord 7.205 7.772 8 .3 19 8.70() 9.022 D.:35 1 10.1:32

t o.su;,

10.870 11.2-W 11.000 12.140 12.573 13.1 30 13.922 14.874 l

l A magyar helytartótanács a vállalattal, a lviagyar llözponti vasutlal az 1836. évi XXV. törvényczikk alapján kötötte meg a szerz<'ídést, mely kijelölte Magyarország leendő közlekedési hálózatának 12 főirán yát s e vonalokon a szükséges területekre biztosította a létesülemlő vaspályáknak és csatornáknak a kisajátítási jogot. A középpanti vas ut engedélye a következő vonalokra terjedt ki : l•'ővon al a k: Pestről Pozsonyig és Debreczenig; Szárnyvonalak: Komáromig, Araclig, Nagyváradig és Rakamazig. Az építés elég gyorsan haladt, 184ti. julius 15-én megnyilt a budapest-váczi, 1847. al!/J11sztlls l-én a budapest-szolnoki vonal, 1848. augusztus 23-{m pedig a marcheggpozsonyi vonalrész. A duna-jobbparti vastit, a bécs-győri múr 1842-ben eltért az eredeti tervtől, Bécsuj helytől rt magyar hatúr helyett Gloggnitz felé vezette vonalát s a Bécs-glogguitzi vasut nevet vette fü l. De 1847 -ben visszatért az eredeti tervhez, Bécsujhelytől a magyar hatftrig (Katzelsdorftg) kiépitette vonaláts csatlakozott itt a Sopron-1\:atzclsdorfi vas uthoz, melyet ugyanezen évben erry macrvar fö ldbirtokoa n. sokból alakult tá rsulat épittetett ki. A mag:'tn vasuttársulatok azonban csakhamm súlyos pénzügyi bajokba bonyolodtak, a mi természetcsen megakasztotta a vasut ligy és a vasuti hálózat tovább-fej lődését. E2 mind últalúnosabbft tette

2**

.... • -1 . • • re·1!cs;;,tését .. --~ · J " J ] ·]'. c·szkoZClll k S!{eteS a meggyozouest, wgy ]wz c pontból • . . • :cr [ŐV'lro sabol mtnt csom< Jútassal tervezte meg. A ;;, Ot sz,Lo ' ' • cl· e~s · · vak . . ·; . ...• 'titették vo 1na n s zeme 1Y ~ .1"1 ' sugúralakban szetf uto von[tlak 1,or.;c . .· o·~ . . . " l .-: ..1lio vcrkcll!l 0 CS. forgalmat, mmt a \3Z IV1JO 1~ 1 <11 ' .. • . • ·th 'ául .. . .. · 1.. 1 n en· a macryar kozlckcdes • 'PJc • 1 1\c"Y lovonalat JC o b b E .· a .. b. ']· .. ·"]·o"s tartomúnyokkal s cgyuttal ur ope Az elso az osztra ~ 01 u~ ' · , : 1t.1{ · , latb·1 Iv!aayarorszagnt, a mctsoc • • nytwoti ursú tcraival hozna kapcso ' '0 o . b l l" l s czúlta l Olnszorszagga l cs a Buda ~estről s:tjút tcngerpnrtun { ,.~' • .. . . r . l ....., ' . 'l 11'lr111'ldik fő vonal fuvarosunka t f.... elettcl ten 0crerekkcl csato na uss,.c ' ' ' ' · ·~ · · 1 · ·• 1· . ·: · l · · E, sz· tk-l· uropava :. USSZC .. . ·J·,o" ttctésbc ' a nenvcdtk (,a ICZ J.lV,L es l10Zl1tl n .J , • ,. j·· "] a · .. 1 .. t t t· G ·óf S zéchen\'1 a fovonalokon dV U meb létesilene ossze w e cs 1· ·' 1 · · .J • • • : • ·.1e!"It 1s, vllagosan fel.t!htva a , o c. a 111 eJ1ék- és szúrnyvonalnkat . 1• ·];:ülönbséoet, mcly a nem zetközi forgalom, a b elkereskel cs cs ~ fo r~alom igényei közt fen fo rog . .'\ í'. {Ll tala tetYezett '. ·asutt l1 •·l"i ... .J h .. "j l .. "l h:'tló;w.t többny ire ri.iv id imlo kolússal kisén ·c k övetkezo cg van ;:ozo ve

m\.'t\•ében :

A)

Fővonalok

'

m egak.1szto tt(tk. l\Iá r a m a gya r k o ;·m á n y tárgyalásb a bocsátkoz o tt a középponti vasuttal a társ ulat r é szvényeinek átvétele cz é ljából, de eredménytelen ül, mcrt n. közgyülés nem fogadta el a k ormány fel-

Kö ny vt á

L

. tf 'l Irc rucrn tt vol na s m intn l 11o ssz a 'JCJS me r u l Nli11Ll c vona 10 " ~· 1 48 rn é rtW!d hosszu1 . . . Jest-szol n ok i vo n a a.;: hogy a p est-pozsony i cs _I • • • . J-i énitendl) v ona lilk hosszát , , l . olt::J.k é pttvc a m eg ' rsagban m a r .o v ' ' T' ,· tcr 1·esz th e tem a vasuti , . . 2- O . ·tf' ldre tette. )'L:.. n n.) l l e . S zcche ny t ;) m c t 0 m e rt n e m fel eJth e tem azon . . küzlc kedésrc n ézve j avasla tatmat m os t, .. . . .. ·l'c'• lységét mel\' fel e tt rendclkczhctunk. « cro esc" , . . ·x··vx t " . elme' b cn u tast·tott't S zéchényi terv e ert ' '-1z~ 1S4. .8 . .c vt .•. ·'" ,. or· , ' l· " z épconq a b o l k waazo hat vénycz ikk a minisztenum o t az Ot s zag ~o. . t; .. . · f " 1 · ·re ' s e ' re c c z élra 8 m ill i<J formt o s a lap letestteset vasutt ovona ept · , rendelvén cl. Az idmyok megá lla pi tás á n á l az o rszágos s z empontot h el yezi előtérbe s külön k iem e li a Fiumc felé v ezctD \ 'Onal sürgős kié~1itését. Az előmunkálatok tényleg meg is indul t:tk. a buda-székesfehérvári, a szolnok -deb reczeni és a s z olnok-szegedt vonalakon. De a s za b adságharc z v iharai, mint annyi más fejlődést nemzeti életünkbe n , vasutügy ünk sol.;: remény re jogosító kez d e mény eit is

r

12*

» Budnpcstr\íl 1. a Du na balJ'artj{ll1, P ozsonyon á t nz

úg _y ne\·ezctt 34 vaspúlyúi g minkgy . . . . . . . . . . Ezen vonal má r ké sz ül őbe n is van . :!. S zékesfehén·úr, Siófok s a Bala toll mellctt Ká rolyvflroso n keresztül Fiuméig és Buccariig m intcgy 70 :-;. S zoln o kon keresztül Ara dig minteg y :~4 Eze n vo na l E rdélyországo n k eresztül a k eleti ös szeköttetést eszköz öln é id ővel ; 4. :\lis kolczon :'tt Kassáig mintegy . . • . . . . ö5 Eze n vo nal jö ve ndő b e n a H e rn {td -vö l gyéb ől a Poprád-völgyébe vezettctvé n , képezné a z öss zeköttetést Galicziúval s az ];~sw klwl összesen 17:)

északi m f.

mf. »

m f.

mf.

JJ) MellékYonalak.

KS

H

E zek a fő v o n a lokka l téte tnek kapcsolatba . <~>. S zoln okról Debreczcnen keresztül S zatmá rig , m intcgy . . . . . . . . . . . . . • . . . . . . E zen vonal S zatmúrig azért volna foly tatandó , m e rt összekötn é egys zers min d n.z .-\!földet n tis za i felvid ékkel s E rdélyurszúg egyrl:s zével, honnan Szatmúr-, Ugocsa-, Múrma rosmcgyé k s E rdély S zam os-vidé ke b ő ségesen a dhatna égény t (tüzclűszert) a z nlföld nek. G• .lvlo iJ{tcson, Pécs e n, S zigetvúro n, Is tv:'m din k eresztül a fium ei von a lig, mintegy . . . . . . . . . Ezen vo nallal az a ldun a i vidék kö ttetnék össze a k özpo ntta l s F iu mé val ; músrészről nz alcluna i és a ls óti szai tc rm esztményc k e rr e a F erencz-csato rn a á lta l könnyü útat leln ének Fiuméba; c felett Mohács a z égé ny (tlízelőszer) tekinte té be n is fontos po n t. n út Nam'!. . 7· Sopro . . . ntó l Vas · és Zalame•Tuéke h .J b J -...antzsa la.J a n, a flumei vasp á lyn. vona lft iu mintemr T~ · Ol b.> .c..zen vo nal a d un ai m egy éke t kötné össze B écscsel s egyszersmind F iu mé val. 8. Czeglécltől Kccskem e' te 11 ,:1t .'-':1zege d tg ' , mintegy összes en • C) Szárnyvonalok. 9. Ara dtól Tcmes \'Úrig , minteg~' 1O. D ebreczent ől l'\agyvá rad ig ll . Miskolcztól T o kajig . 12. S zegedtől S zaba likúig ö s szesen

:3::~ mf.

~4

»

2 1 m f.

tételeit. .-\ v n.sut azonban n e m s o kú ig ta r totta fe nn m ag ii.t, m :'tr 1840. deczember ·í' -én kimondta a fels ó m olást s az l 8 50 . m á r czius 7-én k e lt s ze rz ő dés é rtelmében a társub t ö s szes vagyon át az á llam vette át 20,4;)8.3G l forint nwgváltás i á ron, oly m ó don, hogy a kormúny n. részvényeket ,-J 0/o-os úllamkötvényekkc l cse rélte ki. 1854- be n a katzclsdorf- soproni v a s ü t is filla mi tu lnj d o n b a ment át s ezzel :\lagynro rszág akkori egész \·asu t1Hí1ózara á lb mi tulaj donná lett.

A usz triábnn m á r a z 1.'34 1. deczember 19- é n kelt csá s zári clhat:'troz:ís az {tllamvasuti rendszert tűz t e ki meg v:dósitancló fel· nd a tul. Az úllnm va s uti re n dsz ernek n{tl un k is voltak k cr.dettDJ fog va hivei, s m ár a közép pan ti vas ut engeclélyezésc k ö rül fo rgott vitá k a lkalmáva l Kossuth Lajos, g r óf D css-cwf(y Auré l és Treto r t Ágoston a vasu taknak álla mi kiépítése m elle tt em eltek s zót , s a m in t láttuk, 18 4 8-ba n a törvé ny hozás is a vasutaknak á lla mi k öltség e n le en dő kiépítése mellett foglalt á llá st. A z úllamva suti rends zer azonban n á lunk cs::tk az nb s olut k o rsza kb::tn jutott (ekkor is csak rövid időre) dia da lra.

A z ::tbszolut ko rmúny, m ely n ek ural múval mint a lk otm á n y os életünk, vasutügyünk ö núlló fejl ő clése is m cg s z a k ad t, m cgszere zvén a m á r kiépült vona laka t, folytatta állam i l~öltsége n a m egkezdett h álózat továbbépitésé t. 1850. d e cze mber 16 -á n megnyilt a v á czesztergomi, 18 5 1. áp ri lis 6 -án az eszt ergom-p o zso nyi, 1853. szeptembe r 3· ún a czcglé d-félcgyh ázi, 1854. m á r cziu s 4-én a félegyh ázaszeged i vona lrész, s a m a g yar úllamte rül etcn Pozson ytól S zolnokig és S zegedig kiépite tt h á ló zat o t a k o rmán y c s . kir. d élkeleti államvasut czímen illesztette a cs . kir. úllamvasuta k n agy h úló za tába.

Az á lla mvasuti rendsz e r a zo n ban a z á lla mi h :'tz tar tús ziláltságún csakh a mar. haj ótör ést szen vcde tt. :\e m csa k ú j vo n abk é pítését k ellett abbah agyni , h anem a pénz ü g y i b a j o kkal kü z dő k o rmá ny n meglevőket is k ény telen volt elielegeni te n i. A délke leti úllanwasutalG~t a z 1K>5 . j a n u f1r l -én k elt engedé.lyo kmá n y a lnvj:l.n ccry fran czia és o:ztr~\k tőkepénzesekből a lakult c o n s ortiu m v e tte m eg ~.\450.000 frt vcte la ron . U gyan eze n vá lla la tna k adta cl az álla m a bod e nbachbrünn-olmützi cs. k i r. é.js zaki •:tlhnwa s u ht t O \ .a' l.11a t· a cse11o rszag1 ' · • . . • ' · , , a lla mt ba ny a k[ . lt s a k rassó m c
}.-,

» mf.

-~---

n:~

9 9 8 G

mf. »

» »

;)2 mf.«

,

,

""

•

-

.

d l .

-~ -a

h1dalnZL7::ott osztn 1-k

alla m vaspa1ya -hírs<7SÓ( m el Jv '·tz Cl11l.ttett \ 'O n a l a l~on l-:: .tn. ..l! a z 1858. evl vmua r l-tol sz·í.mita n l ' riO . · ' ' l o , cvre cngedélv t m·ert az ép ülőfélbe n l · vo t s zeged-tem esvári vas n : l .: .. 'l' . .. . :1 •. , .. '· r-• l j ,u,t, e m esvartol a Duna fe lé é nit end ő vasp.l yat ;) verruJ ' l l is· . ' l .) . rA 1. . . ' ,.., ' · · znv a t o l ra v tcz{m {tt Bá z iús io· Y cze t ő v o n aira \.Ü l man v ccry utt•l\ 'l b ; ' .. . b < <. ecs-gyo n v asu t m egvé telé h e z és fol vta tá sá1 . . b ·· o. . '. ' •

•

10Z

•

•

IS

..

L

'

elee g y e zes e t adta.

.

N em s okkal a cs h r .b . , , . . ~ . s z a . osztra k a lla mvn.spál va-t:lrsasáo· : '] - l ' . o o" cl ül a s a ut ·tn C
m err" J· I· l '

zással Eperjes felé. :\z tSGl). augusztus 18-ún kelt cngeLié.lyuk~nftny · t~ lso" er,le'l y1· \·asutna1~ "' "·!ott lf't"t pedig az r'"' "' , 111"1\·et ". ' a lllint latt uk, a tiszavidéki vasutnak kellett \'olna kiépíteni. .. · 'b o'll·"!" Az abszolut korszak vasutügyunk sze11lp!J ntp ,u un ösen 'nzért · emlékezetes, mert akkor honosodott meg a kn.matbiztosit:\si rends~~r. A J.::amatbiztusit{tsi rendszer mftr a negyvenes évek eleJCll szóba került h[lzúnkban ..-\ bécs-györi l 'tiSIII, minthogy ereeletileg kibocsátott részvényt()kéje jórészt kimerült, mielőtt még magyar vonalának kiépitését megkezelte volna, 184:!-ben új tőkék beszerzése czéljából kamatbiztosilást ké rt, mit azonban a kqrnüny megtagadott. A magyar köz ponti vasut ugyancsak tőke felemelés czéljából kérelmez te a kam atbiztositúst, a részvények kelendöségét vélvén előmozditani, ha a részvények szelvé ny-kamata 4°/u-ról 5°/u-ra emeltetik. .-\ kamatbiztositús fejé ben a vasut ki.'llönböző

tá r

engedményeket ajánlott fel. A lmmatbiztositíts i'! gye l 84-1. szcptembcr havúban kerü lt [lZ országos választmány elé. Hosszú vita után a vúlasztmúny elfogadta a felirati javaslatot, hogy a t:'trsulat 30 óvcn keresztül '2. 0 / •' kn.matbiztositftsban részcsitencllí, ele tartozik az épitést nyCJlcz év abtt bcfeje;mi, 70 éy mulm pedig a vasu t mindcn k:htnlanit(ts nélkül nz úllnm r:1 szúll. A korona azonhan ncn'l júrult hozz{t nz arszúggy-ülés jn.vaslatához s az egész kezdeményezés abbam n.radt. Gróf Széche nyi hat(trozotta n a k:un atbiztosi tú~i rendszer ellen nyilatkozott, élesen k ie melte annak rírnyokblait az államvasuti rendszen·cl szemben, mely utóbbit hazai érdekcink szempontjúból egyedül tekintett meg fe l e lőnek. .-\z absolut korszak cbő éveiben. a z úllam\·asuti rendszer kizúrólagossúga mcllett, kamatbiztosit{tsra nem \'Olt szükség és alkalom. :\lihel.\·t azonban az állami \'asutak elidcgenitésévcl megalakultak a magfmtúrsulatok, n. k[lmatbi z tositús kérdése ismét elő­ térbe lépett. A cs. kir. szab. osztdtk állann·aspályatúrsas{tg a megvett állami ,·asutak, uradalm[lk, bá n_y·úJ.:: és hut:'tk vétel{m1nak killzetésc czéljából 200,000.000 fran k tőke besze rzésérc nyert engedélyt, mely után az állam 5''2°/u é\'i járadékat biztositott Hn.sonlóképen 5·:Pj.J-os 1\am[ltozúst biz tositott [lZ úllam 100 millió ezüst forintnyi összeg erejéig [l F,;rcuc:: .Tó~s, f !.·deli va.,·pályatársas,íglzal,•, mcly a mir;t tudjuk, p:'tr év mulva múr [l cs . kir. szo.baclalmazott déli vasutba olvadt be. Karnatbiztosítás mellctt nyert engedélyt a déli, a tiszm·idéki s valamennyi vasut, mely [lZ absolut korszakban létes ült. A ezé! a magánvállal koz:ís felkültése s a pénzpiaczon re ndelkezésre {tiló tőkéknek vasuta k építesé rc \·aló megnye rése volt. A siker 11em maradt el s egy rövid évtized al att, a z akkori viszonyokhoz képest, elég tekint élyes vn.suti h úlózat épült még haz:'tnkban is. :\ kamatbiztositfiS n em is júrt az {tl\amkincstúr tényleges mcgtcrhcltctésévcl. Ez időben oly ntsutak épültek, melyek haz{rnk lcggazcbgabh vidékeit szelték, n. teremtett nagy fc 'rgalom tch{tt j öv edelme zűvé tette c vállalatokat. Dc ha a legkedvezöbb conjuncturúk mcll ctt is [lZ állami kamn.tbiztositás kedvezménye von zotta csak ,·as u ti befektetésekbe a t ő kéket, hogy sz{tnta volna r:'t nwg:ü a tn:lg:'tnvú\lalkodts, h ogy ily kedvez mény megad:'t sa nélkül épitsen \'asutat kc\·ésbbé népes és ,-ngyonos vidékeken. .'\ k:unatbi ztosit(tsi rendszer megkezelésével tehát az (tllam lejtüre került, a me!\· feltartóztatl!atlanul mgaclta n. pénzügyi bonyodalmak felé. E z volt a helyzet, m iclő n az alkotrn{my:'tt visszanyert :.Iagyarorsz{tg saj:'tt kezébe ,·ehettc sors:'lllak intézését. ,..\ szúzadok óta tartó mostoha \'iszonyuk közt :.lagymorsz<íg ne m fejtbett e ki gazdasági e rejét s elmaradt az európai cuitur nemzetek miigött. i\lost ezt a százados el maradúst lúzas sietséggel igyekeze tt pc'>toln i, megragaelott mindcn eszközt, ki.iWnösen a lllChiern c ultura Jeghat:tlm;1_ sabb té nyezőjénck, a közlckcclésnck fejlesz tését. ,\ mint J:'1ttuk több vasutnt még az absolut kormúny engedélyezett, ezekre néz,·~ tehát a magyar knnnúny keze ·kötve \'Olt., !Je korm{myunk cls(í kötelcsségei egyikének tekin tette az adott \'is;,onyok korhtai küzt, a mcnny irc lehet, visszatérni a régi mag_var hagyomúnyokhoz s a magyar közgaz(bs:'tgi érdekek szcmpontjúbúl helycsen meg{tllap itani Ivhgyarország vasuti hitlúzat{mak tcn·ét.

KS H

Kö

ny v

ú1lami vasutrrkat egy consortiumnak adtrr cl. .-! cs. kir. s:ub . déli ·z·. 1.-: 11 tt.írsaság azonban tulajdonképen az 1858. szcptcmber 23-án kelt eno·edélyokmán~' aJarjún jött létre, melylyel a kormány a vnsut eno·cdn~ényeseinek átadta n cs. kir. d('\i :ülanwasutat, n. mn.rburgkt~enfurti yasutat, meghosszahbitva Villn.chig, a stein brück-z<1grítbszi~zeki vasutat n Károlyvftrosig elúgazó vonallal és a Bozcn, Brixen cs Innsbruckon át \'eronától 1\:ufsteinig terjedő tiroli vn.sutat; 1858. november 18-ó.n pedig létrejött az egyesülés a J.~'/', '1/c';,; Jó.-::s,f k.·ldi ras 11 ttárs11latüzl. Ez utóbbi n.z lö5G. október 8-{m kelt engcclél~·­ okmánynyal a következő vonalakra nyert cngedél~·t : egy Bécsből Sopronon és Nagy-1\:anizsrín át Eszékig, egy Ujsző nyt()l Székcsfehérváron át Eszékig. BuJútól K'tgy-Kanizsún {tt Pöltschach kl.izelében a déli államv[lspúlyr'thoz csatlakozó, végül az Eszékt{)l Zimonyig vezető vonrrlm. Dc e v:'tlln.lat az építkezési munkáln.tokkal mire sem haln.dt, s eredménytelen púlyúját csakhrrmrrr befej ezte. ...\. déli vasut l;:övetkezű sorrendben :tdt:t (tt magy[lrországi yonn.lait a nyilvános forgalomnak : a pragcrhof- kanizsai vonalat 1X60. úprilis 24-én, az újszőny-székcsfehérvárit 18GO. junius l-én, n nagykanizs[l- budapestit l 861. április l-én, a steinbrück-zágrftbsziszekit 18G2. október l-én, a sopron-nagykanizsait l 865. szeptetnber 9-én, a murn.keresztur-barcsit l 8G8_ sze p tember l-én , a s zentpéter- liumeit 187:3. juniüs 2lkúl. ...\ két hatalmas társaság mellett, mely húlózn.tát úgy a magyar, mint az osztrák úllamterületre kiterjesztette, az ötvenes é\·ekben egy tisztún mag:--·ar vasut is alakult, ,~ Tis::auidHd VLISlll, mely az l X5li. november lO-én kelt engedélyokmány alapjún a következő vonalak kiépitésére nyert felhatalmaz{tst : Szainoktól Debreczenig, Püspök-Ladánytól 1\agyvúrnclig, Pesttől l'vliskolczig, .l\liskolcztól 1\:assflig, :\liskolcztól Tokajon :'tt Debreczenig, Aradtól Szolnokig, végül l\: assától Gácsarszúg felé vezető vonal ra, szúrny,·onn.llal Szepes-Oiasziig. Az 18ll0. múrczius 7-én kelt cngedélyokm:'tny jogot adott még a i\yiregyházától :\lármaros-Szigeten át Sugatagig vezető \'[lSUt kiépitésére, azonban ezt az 18G4. junius G-{m kelt egyezmény hatályon kivül helyezte. A tiszavidéki vasut egyes vonalainak megnyitása következő sorrendben történt: szolnok-ckbreczeni ,-onal lf-\57. november 23-án, püspökladány-nagyváradi 1858. április 24-én, szolnok· aradi !858. október 2:>- én, debreczen-miskolczi 1859. május 24-én, miskolcz-kassai !860. a ugusztqs 14-én. Lát ható e sorozatból, hogy az engedélyezettek közül tübb vonal kiépitetlen maradt. Az ötvenes évek folyamán még egy vasut jött létre, a Jllolzúcspécsi, melyet az állam épitett ugyan ki, ele kizárólagos üzletét 4.) évre, az épitési költségek megtéritése mellett n.z l 853. julius 20-án kelt egyezség alapján a cs. kir. szab. dunagőzhajó zási társaságra ruházta. A magyar vasuti hálózatnak az. a conceptiója, mclyet Széchenyi javaslata kifejtett, mely vasuti húlózatunk csomópontjúul az o rsz{tg fővárosát jeJi'j lve ki, egy erős egységes nemzeti vasuti politikának alapjút rakta le, az abszolut korszakban egészen kiforgattatott. T übbé nem Bud[lpest, hanem Bécs tekintetett csomópontul s a kiépitendő vasuti vonala k is ebbe n az értelemben ítllapittattak meg a Bruck féle programmban, m elyet az uralkodó 1854. november l-én kelt l egfe l ső elhatftrozásávn.l hagyott jóv;i. Legsérelmesebbek e programmban l\lagyn.rország önálló vasuti rendszerére nézve, a bécs-zimonyi és bécs-bmssói vonalak, m clyek Budapest elkerülésével terveztettck, az előbbi Nagy-Kan izsán, Eszéken át, a másik Szabadkún, Aradon, Gyulafehérvftron, Nn.gy-Szcbcnen keresztül. E tervezet ugyan nem valósu lt meg, de a kormá ny a \'asutépités t még sem abban az irá nyban v ezette, a mint azt g ró f Széchenyi h atározott programmja után a nemzet óhaj totta s a mclynek az országos magyar gazdasági egyesület !862. junius 9-én kelt emlékiratában kifejezést is adott. A kormá ny 1863-ban megkezdte az alföld-liumei vasut épitését, mely tervét tekintve, sokban hason litott a S zéchenyi által oly erősen megtá madott vukovúr· fium ei vas ut te rvéhez, s egy részvénytársulat megalakitftsán fáradozott. 18G3. január 1\:J-én engedélyezte a pest-salgótarjáni, illetőleg Joson cz-beszterczebányai vasutat, 18fl4. junius 6-án a tiszavidéki vasuttal k ötött egyez ményt a:t. Aradtól Alvinczen át Gyula -Fehérvá rig terjedő vonn.! J.::i épitése t:irgyúban. l866. junius 26-án engedélyez te a kassa-oderbergi vas utat, kiúga-

14*

12.

13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

r

ll.

vt á

10.

Gömöri vonal: Nliskolcz- Putnok-~ozsnyó Győr--gráczi vonal: Győr-Pápa·-h.ormend, a határszélig . . · . · · · · .Murakercsztur-pécsi vonalon: KanizsaBarcs . . . . . . · · · • • · · Barcs- Pécs-Üszög . . . Székesfehérvár-pécsi vonalon : Székesfehérvár-Szent-Lőrincz . . . • . · Villány-eszéki vonal: Baranyavár felé Baranyavár-bezdáni ág . . Nagyvárad-bezdán-alföldi vonal Eszék-sziszeid tót-horvát vonal Tót-horvát vonalon : Pletternicza-bródi ág Pest-pancsovai vonalon : Nagy-KikindaPancsova Perlasz-újvidék-zombori vonal Arad-temesvári vonal Temesvár-orsovai vonal . . Arad-gyulafehérvári (Alvincz) vonal Piski-petrozsényi ág . Kapus-szebeni ág • . . • • . . . Brassó- csíkszereda-gyergyószentmiklósi vonal . . . . . . . . . . • . . . • :-vlarosvásárhelyi ágvonal . . . . . . Kolozsvár-beszterczei vonal . . . . . Összesen •

11 2/4 21 2/4

91/4 8 3 /4

}

18

20 62/4

3 3/4 39 30 51/4 161/4 18

26 2/4 10 1/!

71/4 23

}

36 3/4 51/4 15 3/4 63/4 132/4

635 3/4

ny

Gróf Mikó Imre közmunka- és közlekedésügyi minister 1867 -ben »Magyarország vasuthálózata« czímlí füzetben közzé is tette a magyar vasutügyben követendő programmot. »Óhajtva várja az ország, - ügymoml a minister, - hogy a közlekedési eszközök rendszere mielőbb kiegészíttessék és ez okból kötelességének tekinti a kormány ügy az erőkkel, mint a szükségletekkel mielőbb számotvetve a cselekvés tcrére lépni. A kormány azt véli, hogy a közóhajtásnak ad kifejezést, midőn jelen prospectus által kijelöli azon vasutvonalakat, melyeknek kiépítése a forgalmi szükségletek által első sorba lett helyezve.<< A prospectus hangsülyozza, hogy a multban sok hiba történt s a magánvállalkozásnak és particuláris érclekeknek teljesen szabad mozgást engedni, ellenkezik a közérdekekkcl. »Ezen alapon -ügymanel - igazolva és inclokolva van a kormány azon lépése, melylyel maga ragadja meg a kezdeményezést, kijelölve a vállalkozási szellemnek az irányokat, melyeken a legszükségesebb és legfontosabb vasutvonalaknak vezettetniük kell, melyekben aztán a többi közlekeclési eszközök, összhangzó egybefüggéssei folynak, akként hozzúidomittatni, hogy az egyetemes közlekedési rendszer teljes közvetitőit képezzék.« A vasuti vonalak irányának kijelölésén kivül nagyfontosságú eleiöntenelő kérdés volt még, hogy a kiépítés- és. kezelésnél az illiamvasutak vagy a kamatbiztosítást élvező magánvasutak rendszere követtessék-c? A prospectus e fontos kérdésre igy válaszol: »A kormány a kivitelre nézve nem ragaszkodik egyik rendszerhez sem. A mint az idő és körülmények engedik, a szerint fogja megviliasztani a legalkalmasabb és legczélszer(ícb eszközöket. Törekvésében irányadó marad az, hogy haz{mk minél rövidebb idö alatt minél több vasuttal birjon, mcly feltétel foganatositúsára vúltozatlai~ul irú.nyaclú marad azon vezérelv, hogy erőnk és tehetségünk szambavetele mellett cgyuttal tákarékasan járjunk el mert sem pénzügyi . á!l~p_otu_nk a nagy terheket, scm nyerster~ényeink a magas szallitasi bereket meg nem birják.«

Összesen Rászenkint m é r t f ö l d

:\ vasutvonalak megnevezése

A tervezett vasutak hossza tehát nem járt messze az 5000 ktlométertől, pedig 1866. végén a kiépitett vasuti vonalak hossza már meghaladta a kétezer kilométert s közel járt ahhoz melyet gróf Széchenyi javasolt 1848-ban. ' A kormány és törvényhozás nem maradt a tervezgetések

m_eu~:t, ~anem megindult a vasutépités lázas kora, mely állami pe!:~ugy~ml~ _megroml~sának egyik legfőbb oka volt. A vasutépitési

H

Kö

. A .i_avaslat hivatkozik rá, hogy a közvélemény a főirányokra nezve mar meglehetősen tisztában van s nagy szakértelemmel kidolgozott tervezetekre lehet túmaszkodni. ·· · · . , »Azon . .- Ú•TymonLI b. '·t J·avasl ' a t - torvenyhozasunk {tltal ko~abba-~1 Is hgyelembe vett fővonalak közül, melyeknek rendelt~e~e fol~~ a_ ne_mzctközi forgalom közvetítésére szaigáini s melyck ~bYI~<e ~nai letesitvc, az ország szivét Bécscsel s az összes nyurrattal kapcsolJa, legfontosabbakul tlinnek ki azok melyek az l"b"'b. l errvete b · ' ~ e \l IVe ';'· . . m cn, az ország központjúból Budapestről nérry f"· .: b· ' hsurrá -0 b 011any an l~álú b~l', zva_ ls_ al z' or~zágot mintegy négy szelvényre hasi tv a a < clpsza aJt cepezllc« '

.

KS

A javaslat sorra veszi n. hé it l .. nyukat s r··l J' , - ' ' p ene o vasutakat, megjelölve iráo em Il ve az okol·at me! J l . , . , Végül a tervezett vas ut l .. 1,, 'J· ·· , y e< .."~P't.esök mellett szólnak. a Go a ,ovctkezo '·tti1ezetet nyuJtJa: -. A vasutvonalak

megnevc:~.tlse

z. .

l. Buda-fiumei vonalon . ;;::.:-tl·:tnv b . \c J - - agra ,

,

•

.IC.

Részenkint m é r t

Karolyvaros- Fiume Fiumei ágvonalak : Li é- zcn~i b Spalatói árr 2. Erdély · . b - · · · · · · · I vonal: Nao-vv . -t r·ld-1' l , . b. ' ' \.O ozsvar l\.ülO"S ' c.· ,, var-.:Jcgesvár - Brassó-B• d ' -• szaros o va Erdél YI· ctgvonal: .:- · ·1\.ocs{trd-G, - · · · · · ·l· f· l · , · , · 3. Gácsorsz.:-t"i JU ,\ c 1ervar E"e .· vonalon.· I·htvan ' ' -~l\!' · IS lco lez . peiJes-hatftrszél (Przemysl fel') 4. S zerencs-csap _na a ... 1 .. • e byszo los-maramarosszigeti vonal .

...

5. Szatmári vonal : Dcbrec· · · ·S · · • · · . Tekeháza zen- zatmárnémeti6. Kassa-oderbenri -v~na.l · · · · · · e's az eperjesi ág . ~. . . . a határszéliu: ~ 7. Pest-oclerbergi von al· S:tl •. , soncz-Zólyom -Szu~sán' g.o- arJan- Lo8. ~rsekujvár-nyitra-trcncséni v· · 1 2· · •.. · . . . ona ~solnaw 9. E rsekUJVar-komaromi vonal . . . . b

T·.: · · ·

- 13 1/1 21 51/.t 45 20 1/.t 51 152/4 ll !!/4

r

Összesen ö 1d

}

34 1/t

}

50 1/t

l

7P/4

J l "/.t

27 33 18 2/4 39 1/t 21 2/4 27 4_

nctlo

ket ."·:myban mclult meg, az állam saját költségén vasuti

v~nalalmt ep1tett, másrészről kamatbiztositús mellett vasutakat enae-

clelyezett.

o

. _Az e!ső törvényes intézkedés, mely közlekedésügyünk fejlesztese erdekeben az üj alkotmányos korunkban történt az 186XI!I r · . .l ~ '· evJ .. · .?r~~nycz1
uo

A GO .milliós kölcsön fejében kiállíttatott sc::. 1?- ('00 ft , v,_;).) r nev, t'l" ts·-· JUlius 5-étől 5o/o -kal kamatozó állami kötvény melyre ezust penzben netto 58 • 365.558 frt 73 kr., 10 "' lyo, penzben . ' . . , lufe1 Jezve b8,96!U 78 frt 09 /2 kr. folyt be. er-~ m, ,

h'.

A csa~_orná~< építése elmaradt, de a vasutak létesitése annát nagyobb erovel mdult meu. '\z állam "' · megszerezte a csődbekerült ·. magyar. eJszalo vasut pest-sa]o·ótarJ· : . vonalát, de azonl{·v··l . . . . . , . b am l ep1tesebe 1s kezdett. vasuta" c I u UJ Az 1868. évi XII. törvényczikl· a z, l . , vantól rvJiskolczig terjedö vasut ' 1 "1 a mnytol Zágrábig és Hat1868 XLiv vona a< épitéséről intézkedik. -"z : .. ·•· törvényczikk a vasut l . . , . ."\. vett kölcsön hováforclitásáro'1 . t, 1 a\: es csatornak ep1tésére föl111 ez \:ed ve az · · · •. • c Imen t emlitett két vonalon kivül, kimondja az , 11 1 . a am ,mcstar · · hatvan-saJgótarjáni va t ' szamara megvett pest. ll . su vonalnak a forrraJ . . . a apotba helyezését. a i· . - l , ' b om Jgenyeihez mért · ... ai o y va ros fi · munkálatok folytat ·is. t . - um ei vonalon a meakezdett ., , ' ' a ' a n1acryar é. l. b ,.., JSZa {l vasutvonalnak Sal o-ótarJantol Losoncz · B , es eszterez b. C • b a kassa-octerbergi vasuthoz . e a~1?'a. ~le foJytatásfit, csatlakozással nyen át Szainokig vezete d,.' a~ _cJszaki :ronal Hatvantól Jászberéa bányaipar előmozditásan ~ szai ny_von alanak elkészítését, valamint tia .. ' vegett iVliskolcztól p t 1 f . b vezetendo vasut épite'se't l b" u no\. ele azon pon.cl ·1 ' me Y ol a v · VI e< egyes völgyei kiáaaznak V, ..1 asiparral foglalkozó bán\'a, arra is felhata!-· "'' · egu a corveny

15*

r

Ezenkivül a következő vasutak építését az úllam szintén a kölcsönből kezdte meg, de már más segélyforrásokból, üjabb kölcsönökből, volt kénytelen befejezni : 12,204.762 frt 03 kr. l. Károlyváros-fiumei vonal 2,485.530 » 85 » 2. Hatvan- szolnoki vonal . l 03.693 » 19 » 3. Zólyom-beszterczebányai vonal l :200.795 » 64 » 4. Fiumei indóház . • . • . . • . Ez építkezések befejezése, valamint a fiumei kikötő kiépítése czéljából az 1871 : XLV. törvényczikk 30 millió forint ezüstkölcsön fölvételére hatalmazta fel a kormányt.

1~~~~zetközi jelentőséglí

in~\ább

e~·de­

Kö ny v

vasuti

. b A 1869 évi V. törvényczikk amagyar-uyngoli · • t- G · cztkkelyeztetett c. z · . , , ,. . , . e re a Székes-Fc11ervar o 1 racz ( · ,. .• a vas ut kiéptteserol mtezkechk, megnev Z\ · .. C Il .. to 1 .yot 1b ~ I· az orszá a határáio· terjedo.. f" ovona1a t s. o · · · ' · vonatAz 1870. év ismét nagyon gazdag vasutak epttese~e 1· · törvényes intézkedésekben: noha már nem annyn·a. n_agy, vasutak építése, mint _a helyt kek kielégítése került szőnyegre. A XXVII. törv.enycztkk, a. vall~,my.. · ' · ,.XVIII törvényczikk uyiregylza:a-ttii/Jvan masodP<·1'}amosl, a ü . • • .. , • b' ' l rendlí gőzmozdonyvasut l< i építéséről intézkedik. A torven y az u tob ma_ engedélyesül a magyar északkeleti vasutat, az ~lőbbin~l. gró~ Náko Kálmánt és társait jelöli meg, ele tényleg a valkany-perJamos_1 vas~It is egy nagy vasut, a cs. kir. szab. osztrák államv~spálya~ar~-~sag tulajdonába ment. A valkány-perjámosi vasut er;gedelyok~a~) ahoz egy függelék is csatoltatott, mely a vasu~ra . nez~e a_z ervenybe_n volt ideiglenes üzletrend némely intézkedesett modo:ttotta: E. mo_dositúsok a vasut másodrendű természetének megfelelo korlatolasok, pl. hogy a vas ut egyes vonataiban nem lehet több l 00 tenge~~nél, oly vonataiban pedig, melyekkel személyek szállittatnak.' l_e gfolebb 60 tengely. Ilyen pl. továbbá, hogy a menetrendszenntl vonatsebesség a nyilt pályán középszámitással óránkint két mértföldn:'i, a megengedhető legnagyobb sebesség pedig óránkint legfölebb harom mértföldnyi lehet. A korláttal el nem látott útátjárásoknál azonban a gyorsaság olykép mérséklendő, hogy a vonat 100 méterny i távolsftgban megállitható legyen. A gömürmegyei vas-iparvidék érdekében engedélyezte az 1870. XXXI. törvényczikk a gömöri z]Jarvasntak hálózatát, mcly mint magánvasut engedélyeztetett s a kamatbiztosítást részint az érdekelt vidékek iparosai és földbirtokosai vállalrák el. Az állam a beruházási tőkéhez hozzájárulást biztosított. Az engedélyesek azonban az engedélyokmányban megállapitott határidőket nem tartották meg s ennek következtében az 1871 : XXXVII. törvényczikk az engedélyt megszüntnck nyilvánitotta s utasitotta a ministeriumot, hogy a kiépitésre s a vasut üzletképes állapotba helyezésére szükséges öszszeget részint az országos jövedelmekből fedezze, részint elsőbb­ ségi kötvények kibocsátása útján szerezze be. Az 1872 : X. törvényczikk pedig a ministeriumot a gömöri iparvasutak hálózatának kiegészítésére hata lmazta fel.

tá r

. . .· ot hoay ha a leautolsó helyen emlitett vonalból mazta a mtmsztettum , t:> b • , . . " .. · ·al foglalkozó bányavtdekek valamelytke az tlleto ktmdulva a vastparr . . , , ··t er · deke'ben csatlakozm , ln, vanna s e. v ege vonal la l saJa " . ,t t , a . vasut· · · · #l két harmadának beszerzeserol vagy btztosttasarol maga eritCSI tO <e , , ., , • · • · l "l • l czelJabol,. az epttest• w tsege•< gon d os kod1·1{ •. a bányaipar emelese • · ·e'szét mely segel y azonban gozmozdonyu vasutnal egy h arma dl ' . . .. . · ""ld k'nt merho en 1 100•OOO fonntnal to bbre nem mehet, a vasut ttszta· ·.· . d em 1 e ara· nylacros részének lekötése mellett rendelkezésére boJO\·e t:> csáthassa az illető vállalatnak. Tényleg a vasuti kölcsön következőleg használtatott fel : 1. A. magyar éjszaki vasut megvétele és ll ,O 10.964 frt 33 kr. fölszerelése • . . • • 1 8,010.46Z » 02 /2 » 2. Hatvan-miskolczi vonal 7,199.735 » 07 >> 3. Zákány-zágrábi vonal . 8,276.()11 » l G >> 4. Salgótarján-zólyomi vonal 5. Mískolcz-bánrévei vonal 1,93G. l97 » 77 » 6. Hatvani indóház . . . . 767.785 » 95 » 7. Zólyom-ruttkai vonal 11,453.735 » 79 1/2 » S. Füzesabany-egri vona} . 634.914 » 82 » » 9. Vasuti gépgyárak . • • . 1' 118.444 »

KS H

Az állam vasutépitési tevékenysége mellett a magánvállalkozás sem szünetelt. A kamatbiztosítási rendszer, melyet a magyar kormány az abszolut kormánytól vett át örökül, elég csábitólag hatott a tőkepénzesekre. Az alföld-fiumei vasut nagyvárad-eszéki része építése tárgyában hozott 1868 : VIli. törvényczikk nyitja meg a sort. E törvény a Nagy-Váradtól Eszékig terjedő vasut s innen Baranyaváron át Villányig terjedő szárnyvonal ldépitésére adta meg az engedélyt a vállalkozóknak, kikkel a közmunka- és közlekedésügyi minister 1867. november 13-án kötötte meg a szerződést. Az 1868. évi XIII. törvényczikk a magyar északkeleti vasutat engedélyezte a következő vonalakra: a) Debreczentől Szatmár-Németin, Tekeházán át Szigetig; b) Tekeházától Csapon át Kassáig; az előbbi vonalból kiágazva Sátoralja-Ujhelyen át Mező-Zomborig, az utóbbiból Munkácsig. Az 1868. évben még két biztositott jövedelmű vasut engedélyeztetett. Az 1868 : XXXVII. törvényczikk az_amd-temesvári vas ut kiépítését engedélyezte, az 1868 : XLV. torvényczikk pedig a magyar keleti vasutét. Ez utóbbi vasut engedélyezett fővonalát és szárnvvonalait a törvény következőleg sorolja fel: a) a Nagy-Váradtól Kolo;sváron, Tövísen, Segesváron át Brassóig vezető fővonal; b) a fővonalból Gerendnél kiágazva Maros-Vásárhelyig; c) a fővonal­ ból Kis-Kaposnál kiágazva Nagy-Szebenig vezető szárnyvonalak; a fővonalból Tövisnél kiágazó s Gyulafehérvárig vezető, és igy az arad-gyulafehérvári vaspályába szakadó szárnyvonal. De ezenkivül a vállalatnak még további vonalak ·kiépítésére is elsőséget biztositort a következőképen: »A mennyiben az állam a fővonalnak Brassótól az oláh határszélig leendő folytatását s illetőleg a szomszéd oláh vasutakkal való összeköttetését kivánni fogná, mire nézve az elhatározás szabadságát az ország magának teljesen fentartja, az engedélyesek egyuttal biztosittatnak az iránt, hogy hasonló feltételek mellett a Brassótól az oláh határszélig folytatandó vonal kiépítésére, a fenforgó j elen fontos okok tekintetéből az elsőbbségi jog őket fogja illetni. Ugyancsak eme feltétel alatt az engedélyeseknek megadatik tová bbá az előjog a Kolozsvá rtól Reszterezére és a Brassótól Gyergyó-Szent-Miklósra, végül a Maros· Vásárhelytől vezető szárnyvonalnak felfelé a Maros völgyben leendő folytatására.« A törvényhozás 1S69-ben már nem foglalkozott annyit vasutak engedélyezésével. Mindössze csak két vas utengedélyokmány

Szintén iparvasutat engedélyezett az 1870 : XXXII. törvényczikk is, a bánrévei állomásból kiinduló s Czenteren, Ózdon út Nádasdra vezető bám·éve-11ádasdi vasnlat. Engeelélyes a rima-murányvölgyi vasműegylet volt s a törvény kimondta, hogy az engeelélyes az 1868 : XLIX. törvényczil>a mennyiben az állam érdeke, nevezetesen az egységes forgalom s az államkincstár csekélyebb terheltetésének czéljai ügy kivánnúk, az engedélyezési tárgyalásokat a kiépült zákány-zúgrá bi, valamin t az építés alatt álló károlyváros-fiumei vonalakra is kiterjeszthessc, mely esetben ezen vonalak engedélyezése szintén az 1-ső ~- llatározmányai alapján fog eszközöltetni.« Tudjuk, hogy nemcsak a nevezett két államvasuti vonal elic!egenitése nem történt ml!g, hanem a nemsokára bekövetkezett pénzügyi válsúg miatt az alföldfiumei vasut tervezett kiépítése is elmaradt. Az 1870 : XXXIII. törvényczikk a lJ é! i v" su/ ua!.~ adott engedélyt a szentpéter-fiumei vonal magyar úllamteriiletrc eső rüvid

Ar, 18í0: XLI, törvényczikk a 11/(t,<:,)'ar i:s::ak-11_\'ll!:f~li .z ·,tsllt ldépitésérc adott engedélyt Strousberg Henriknek, a cs. 1\Jr. nllamvasuttúrsulat érsekujvúri {dlomftsMól egyrészt Komárom mellett a • '1' rencsenJg . • · . .A·z eno·edélyes dunnpartig, másrészt .:\yitrán, B{mon at "' . , nr,onbnn nemsokúra megbukott s búr a jogot nngyobb banl{!n t ~ze­ tek vették :'tt, minthogy az engedélyezet~ vonalaknak csak, egy ~:es~ c • · kamat 1Jiztosi · 't'as t , a t u'· "J·elJe•szci·z/·s ne!Jézsccrbe u t lwc'1 vezett allamJ · ·"' · b .. " · · 1 · It ·\·' Cilacl·l/']\·t 'lZ 1 L·-,"· :\:1 t.-czikk zott. sot teljesen meg IS liLISli · r ,, "' "' J ' • o '-' • • · helyezte hntályon kivül. Az 1871: XIV. törvényczikk az .:peijcs-larll(nui vasut magynrorszáo-i részének kiépítésérc [,elott engedélyt, szintJn k rnnatbiz tositús b ' l ' '. mellett; míg az !871.: XXI l. törvénycz. a /.fí(yomtol JJ~·s::!tTc;;,~ 'dll)'lll,:; terjcdű sz:'trnyvonalnak álhmköltségcn IeendéS kiépítését rendelte el.

úllamköltségen leend() építését rendelte el.

Kö

.-\ többi mind kisebb jelentőség(í, nemcsak az 1872 : XII. ti.ir\'ényczikk:, mely c kincstítri va~- és sóbán_yaipar érclcl;ébcn a niis!.·o!c.:-dió::,:~Yr'iri és a n~tírnirross.:· ~ge/-s:.lltségen, n emcsak a :\:\VIII. tiin·énvczikk, mcl_,. a cs. kir. szab . ()Sztr{Il;: (tllaim·asp(tlya-1~·,rsas (tgnak adott cngedélyl l 'oj!dhil llo,!jsáni,::: egy músodrcndCí \'i!Sllt cpilcserc, lwncm a :\:\VII. tön·ényczikJ..: is, Ille!~· Gyiir!iíl ,'-,'oJWolloll ,í/ Ff~t~ njitrl i r:'tn\·ú h n n az orszúg hat:'! r:'t ig vczetcnd(í el s lírend tí g(ízntüzd ony vnsut l;iépitésérLíl intézkedik, nem is szúmitva a .'\:\1:\:. Wrvény· czikkct, mcly egy l\onzorcziumnnk enged élyt adott sopron-pozsony!Itll
a nevezett év tiirvén~· lwzói m(íküdés[hen. Er, évben egyetlen

cg_,. t'Jj vas u t sc m cn g cdéJ.\·eztctctt, csak a tisw vidéki vas u t knmat-

KS

H

biztosi t:'ts i üg~· c in ek rend ezésérlíl kötött egyezményt czikkelyezte be az 107:): XVIII. türn~ nyc z ikk s a XL. törvényLí:ikk intézke dett n. giimiiri iparvaslitak ki'dtségtiibbletének fedezésérGJ. .-\ követke z ő év tiirvénylwz:'tsa is ink(thb csak a pénzügyi zavarokba jutott vn.sutak szanúlúsúval (l 87 4: l. t.-cz. a nwm. ~idóssúo·ainak O.) ·élr ]\cleti vnsut fi.inol) OM O t·endezéséré51), s me:-;adott enaedélvek múdositásnvn.l foo-Jalkozott (XX IX. t.- cz. a sopro~-pozsony~und~nburg-vúgvij!gyi s a X~X . t.-cz. n gyGr-sopron-ebenfurti vnsut engedélyokm:'tnyn. némely pontjai nak móclositús:'llll). Sokkal fontasa hb ezeknél nz J 8 74 : ;..: :\V Jll. t.-cz ikk, mcly a kir. szab. osztr:'tk ftllamvaspúlyat:'trsasúgn:ik jogot adott n. tcmcsl•ar-orsomi vonal kié pítésére s · ezzel létrehoz ta a ro m{ul vasutnkkal való kö r,v etlen c s atlakozást. ?vliutún nz 1874 : xxvn. törvénycz ikk a I\omún fejedelems éggel 1874. mú jus 3 1-én a vasuti csatlakozások t(trgy:'tbnn k iitütt szerzödést b eczikkelvez te.

c:.

: Az ..1~-7.5. év,ben a h~~talnws osztr:'tk úllanwns~úlya nyujtotta t?v't?b L~tJUit masodrcndu vasutak alakjítban. Az 1875 : XLIII. torvenycztkk en••ed é!yc· 1 , t· , . ~ z e ,1 olmegyer-nagysuranyi, az 18 7;> : X Ll L pec!w a narrysur-tny-n\ ·it . · · .. • ~ ~ . , ' J Ini masol1ren du vasutat. .-\z . lJt óbbit ugyan , , . · m.tgdn engedelyesek nyerté!· 1 , ., , ,, l e ct nevezett vasut epJtctte. ki. Er, evbcn engedelveztetett ('tz 1875 . XI l\' .. . . . .. 7 ~ ' • • - · . torvenycz!ld;:cl) a z arad• 7 .. .. ,.:urosvo.!{)'I vasut mc!y az ; ·t , ._, . _ ' ' et nevezetes, ho .ry az érintett v i ié!· , erclckeltsegenck crejéb"! o l " 1• 1.1. . · , 0 ..c •1l l Ig kepzelhetetlen olcsón épü lt 5 typusa lett a h elyt erdeklt vas uta knnl' J\ to''bb' t" , . ' . J· . ' J orvenv m!lld a vasuta" penz u gy1 bap111nk orvosl-ísát c · 1 t · - 5 X' L.. ' ' ze oz a ; m eghozatott urrya•1is az 18 l . " . t.-cz. az l marryar o-: , . · b . • ' , , - .. , • . . L"' ', ·nacsorszagt vasut úlln.mi biztosi:tekan8k folemelesc s n e mci y- modos it·í J· t· . . · so " ~~tgyaban, a XLI. t.-cz . a v.1su~ak cpttesebol <~z alJam ellen táma t t 1 • ••• . , s z o t mrtalnnJtnst köver

,

Az 1877 : XVl. tö rvényczikk ism ét a magya r ész akkeleti vasut flnáncziúlis ügyével foglalko z ik; mig n.z 1871 : XX\"J. t.-cz. a határ-' é5rvidéki vasutakhoz tér v issza s kimondj i;i, hogy a z alfö ld-fiumei vasut eszék-sz iszek-károlyvárosi részének kiépítését elrendelő 1870. évi XXXVIII. t.-czikk hatályon kivü.l helyeztetik s o.. ministerium ha.talrnaztatik fel a :\litroviczil tól Vinkovczén , Bródon, L"j-Gradiskán és :-;unján ;'tt Sziszekig, SziszcktőJ a ká rolyviiros-fiumei vasut valamelyik úllomús~iig, végül az nlföld-fiumei vasut dáh·ai (lllomás~ítól \ ' inkovczéig terjedő vn.sutvonalak kié].'itésé re, a hatúr(5rvid éki erdők jö\·cdclmének vasutépitésre fordithatú részéből. E tü rvényczikk intézkedéseiben múr Bosznia okkupácziúj:'mak körvotHtl itt látjuk.

ny v

Az 1872. évben a törvényhoz:ásnak a vasutügyre vonatkozólag Jegfontosabb intézkedése a IX, törvényczikk, mely a Buclapesten Jétcz(5 vnsuti indóhúzak összekötése czéljúb61 egy gGzmozdonyvasutnnk s e vasut szftm:'tra szUkséges lÍ/l
rendezéséről.

. . ·,. lch:lt álla m közre. , , , any·lrrila<-r ts Cll ' A Jwmatbiztosttas reven '. ' D • D lezésc körül továbbra is , , i' ~ ; nzüayemck J ene . . .. mlíködesc a v asut,t ... JC b"' • • "l törvény cz ikk n.z allamt btzthzott Az lBt(> · ...... . . s-- X'JI szükségesnc J~ mu t a "J • • , t 1: rl:szén'>l az l' ';) : • 4. · • , . . be vev{) vasuttarsu 1n <1 ' tositást ténylcg 1gcny . · , . ·]st'.!lhsé" i kötvcnyeknek , . 1 ') ~ hp·1:u 1 Jobocsatalll 1o c · · · ,_, törvcny cz ii~ { ~. :-;-a a ' · '. , .. , . . . · . .1 beru ház ási külcsön . . 1" : tvetclerol s zol vag_\ 15 ' · ' • 11 az nllam aJtai leenco ' 1 hordcrc jü a pénzügyi egysé .Sit'., .. baJO" a Jonyo oc > • • ... 1• , • 1 ]~; 1111 ,-;lSUi i rendsz ert l ,·]:tn I\Icrt búr ezt mé,,. nem tckmthetJ U' ,tz ' . a a~.< · ..b .. . •• . ·, ·l· 1c azc r t a vasutinaunuráló vnsuti pohttka ontullatos tcn) ene,, c , , :tllm~~ositások történet ében igen fontos momcntLim. E~. evben '1\_O]llilll , · lcl ·:v·d 1 eo-y ik csatlako zás létesitése . is s z an k ezlOt nyert 1~~a·sod b '' az 18/G : X:\:\ IV. t.-cz . élltal, me ly a minisl':tenumot. ~elhatrdt~az.~a: J-i)tütt V'' t"'Uii ccryezmcny nl:q.".']illl a tO!llOSI ' 1·.;v·:tl h o cr y a l\_(• )!l1aJ J, , < \. •. n sz<7roson út Jétcsitend6 összeköt<:í \'asu ti vonal mn.gy:uorsz:igi részét .·., 'ti esse :\!err ]-cll m écr emliteni hogy 18/(i: I.'\. törn~nyczikk a ]\lepi 1 , · • b " n ' ' vúgvölgyi vasuttársulatnak engedélyt a dott, hogy nagyszombatszereeli J(n·onatu vonalá t g!)zrnozdonyu vasuttá alakithassa át. ügyeinek

tá r

· · · 1 · 3:ír c kis vona 1resz · l'' vasut• ''oll ''llt·'·sze' c · •ne1\ 1"' \!CpJtcscrc. ·J u me't ''l !):·Ji v húlóznt(tv:tl hozta közvellen iisszcköttctésbe, a J11[tgyar fo rg~tllllJ politika szempontjából fontoss:'tggnl nem birt. A nevezett törvcnyczikk ennek dacútra nemcs<1k jöveclelcmbiztositássnl Jótta el _e vonnlrészt, hnnem a mng-ynr kincstúr részéről 185.000 frt segélyt JS biztosított, mint a kiépítési költségekhez: való hozzújárulúst.

. t n.z :l!Jami biztosítást · , · . '' 1 v al amll1 ' ' . Cs ctlc"es Jdcg_\ enliteseto' .. : 1_1_0• 1 a :\LV. ti)rvénycztkk teJések . . n ' .. " · i'· J·se, ,.., · ·· cs l't.J' bcrullaZLlSU' · vas u ta]{ fug('f sz..... . _ ·l •. . -ltn'rvún c bo e•1vezo·.· fl', tly"tkon . ' . n 11 y 1regy 1a z. t a magyar északkeleti es a

••

,

..

•

•

,

•

',

•

"

•

,

'

r

;

•

,

'·

18i'K-b:m vasuthúlózatunk fejlesz té sérc vonatkozó törvényt nem talnlunk, mert n vn.sutügyet bcfolyúsoló törvénynek a XI. törvényczikke t, mely a volt m agyar-keleti vasutt:'irs uln.t rész \·é n ycinck bevá ltás(u·a kit(íziitt hatúridő mcghosszabbitilsrúJ szúl, nem tekintherjük ilyennek.

:\z 1870 : XXX\'Ifl. törvénycz ikk a ka.-;sa-odcrbergi vasut lmmntbiz tositási ügycit ren dez i, tovúbbá a n evezett vasut m agyn.r vonalainak a z osztrák vonalaktól elkülö n ített számvitelé t mondja ki, ügyszintén jóváhagyja a z epcrj es-tarnO\\·i 'a-;ut m agyar részének egyesítését a kassa-odcrbcrgi vasuttal. .-\z 187\l : X. törvényczikk a tiszavidéki vasutnak adott jogot a mcz(itúr-szarvasi másodrendű vasut ki é 1~itésérc.

.-\z 1879: XXVII. tö rvényczikk a V[lSUt{ll\amosit;'ts n ak eg_y újabb l é pése, mert ennek alapjún n z állam mcgszcrezte a vág·vülgyi vasttf1lak az 1872: XXIX., 18/4: XXIX. és az 18/G: IX. törvényczikk al!lpjún kiépitett vonala it s n. ki nem épitett nm;tlnkon mcgszerzett földterüle teket minden ingl) és ingatinn ta "tuzékaikk:tl. A z 1880. év ford ulópontot jelez v nsutiigyünk tö rténetében, mert ekkor vette k ezdeté t
17*

' .·l •XXXV törvényezikkel beczikkelyezctt szcrz<'ídés" alapaz l 8 ~"0. e\ • . • , . ,. , ·. ·b V'lStttal·hoz. A törveny egy l"alocsarg vezetendo mapn a sze t , ·" ., . , , . . ., sodrend ü szárnyvonal kreprteset rs e !r end elte. A magyar államvasutak hálózatának egy fontos hiányz<'> lúncz't szeme sze'r·ezte me()' ::> 'az !880 : XLIV. törvényczikk, mely a zágráb, ., osi vasutvonalnak megvétele, iránt a déli vasuttal kötött l,aro1yvar , szerzódést czikkelyezte be. Fontos lepes volt ez a fiumei t"'ttirány fCw(l'etlenitése tekintetében. t>O

,· , . , 1.tg , ..s,tjJ , " , oJ o . · t 1 kcsobb suivos . ·t ·a támaszl·o lott daczolt a kezdethen Ira a' ·· csopol r " l ' : .· , cryar flllammal. ' , .. ,· baJ'okba bonyolódott parlamP-nt.urs m,to . penwgj r < , _ f"bb üayemck o. . Dc Ill .IdŐn eau eréís kézbe került !vlagyarorszag Jeg O oJ .. ·"t l' 5 vasut r intézése s közlekedésünk terén is egy ontudatos, et o e Je . . politika jutott diadalra, az osztrúk :'lllamvasut monopol:szt,rl~~~,s .\ macryar filiamvasutak fol)\ clSÍ , ott . ."l. hatalma súlvos sebet l{,tp o J , n r 1, ,... , · foo-t 't erősöd() hálózata hatalmas karjaival kelet es l c c e, . ,oz r c_ "' 't s foJ'!oO'atni kezdte az osztrúk úllamvasutat s ez a zrmo,nyr v::su_ lep nr kiépülteo utún utoljára is kénytelen volt m~' lt'an~_l 0..s ecryczsecrrc o ·: ,t;'_ ;

KS

H

Kö ny

vt

ár

Vasutügyünk történetéhen korszakalkotó a helyi érdeklí vasutakról szóló 1880. évi XXXI. törvényczikk. Az elsC)rendü, sőt még a másodreodú vasutak is oly nagy költséggel épültek s ennélfogva az a macryar a, 11 amma.1 A·z lSR'J l' ~. ]·unius 8-an kotutt" szeiZOlkst , .. jlivedelmezőségök a nagy beruházási tőkével ol_y kevéssé állt arány0 E szcrzudes alanJan az , . " : • r .. .. .ban, hogy azok létesülése állami kamatbiztosítás nélkül nem igen 188:2 : XL V. törvenyez rkk hagyta JOV.t, ' ' ' d ual'rsz· t'Jr n lS szcrvczetct nyert kulon · osztrák államvaspalya-tarsasag · · .. ti.irténhetett. Ily módon az ország félrecső vidékeinek küzlekedési bécsi és budapesti igazgató-tanúescsal s os;,;!rák-mL~gy,rr tt!!alll·c>aslli ádeke csak igen lassan nyert kielégitést. Az arad-kőrösvölgyi vasut nevet vett föl. A magyar állam dönt(í befolyúst nyert , a ,vasut létesitése azonban megmutatta, hogy lehet olcsó és jövedelmezó tarifapolitikájára s vágvölgyi vonahiért cserében az os:-:trak •,lllamvasutakat épiteni s maga a helyi érdekeltség buzgalma elégséges vasuttól átvette az ujszőny-brucki vonala!, hogy a magyar a ll amaz ily vasutak létrehozásához. Felszínre került tehát a helyi érdeklí vasutak nyugot felé is közvetlen összeköttetést nyerjenek: ::z 1882, vasutak kérdése. Ennek törvényes szabályozás::ít tartalmazza az évi XLVI. törvényczikk azonnal cl is rendelte a csere utpn megemlitett törvényczikk. E törvény a helyi érdek(í vasutak czéljúul váltott vasuti vonalnak Buclapestig való kiépítését úllamki'l ltségcn. azt jelöli ki, hogy egyes vidékek forgalmi és közgazdasági igényeiAz osztrák úllamvasuttársasággal kötött szerződés megadta nek feleljenek meg. Már engedélyezésüket kevesebb formasághoz köti, a mennyiben kimondja, hogy a ministerium által engedélyez- az engedélyt a nevezett vasutnak, hogy az 1880 : XX~I. töl'\·.ényczikk alapján 1883. január l-től tiz év alatt 200 kilometer terJ edchetők, a törvényhozásnak csak bejelentenelők az engedélyezést lemben helyi érdeklí vasutakat épithessen, ,·agy a fövonalaiba követő 14 nap alatt. Kivételt képez azonban azon vasutak engedélyezése, melyek két vasutvonal összeköttetésére szalgálnak vagy beá(l'azó oly helyi érdekü vasutakat mcgs:-:erezhessen. Eg~· küliin egyes fővonalaknak főirányukban kiegészltő részét képezile .-\z eng:délyokmány pedig a vúgvölgyi vasut trencsén-zsolnai részének ily vasutak engedélyezése a törvényhozásnak tartatott fenn . kiépítésére hatalmazta fül az osztrák állam\'asutat. A törvény kimondja továbbá, hogy az építést, felszerelést és üzletet .-\z 1883. évben némi szi.'met állt be. .-\ törvényhozús csak illetőleg mindazon könnyebbségek és kedvezmények megadatnak, két ízben foglalkozott vasutügygyel. r\z 1883. XXVI. törvényczikk melyek megadását az üzleti biztonság megengedi. Szabályozta a a vá(l'vöiO'vi vasut cscreértékér{jl és a budapest-ujszőnyi vasut. O O.J , , " törvény az állam hozzájárulását is, midőn kincstári vagy állami valamint az azzal összefüggő építkezések költségeinek fedezcseru1, kezelésben levő javak is érdekelve vanna k. A magyar államvasutak az 1883 : XXIX. törvényczi kk pedig az első magyar-gácsorszúgi részéről pedig jelentékeny forgalmi támogatást biztositott az államvasut ki.ilönböz ő financziúlis, az állami kamatbiztosítással összefüggő vasuti vonalakba beágazó helyi érdekü vasutak részére. A szi.ik- ügyeinek rendezéséről. sé(l'es beruházási tőke előteremtésére nézve a törvény feljogositatta o Annál gazdagabb az 1884. év, met't tulajdonképen ekko r az érdekelt községeket, hogy legfeljebb l O évre szóló kamatbiztovette kezdetét a kamatbiztosítást élvező vasutaknak, melyek az sítást vagy másnemű segélyezést vállaljanak, a törvényhatóságokat pedig, hogy a helyi érdekú pályák építését közmunkújok vagy állami háztartásnak oly nagy megterheltetésével j;'trtak, :'lllamositúsa. Bár a vasutak tőkéjéből származó kamatteher \'áltozatlan marad t, közmunkaváltságuk egy részével segélyezzék. de az egységes vezetés mig egyrészről a forgalmal emelte, músA törvényhozás 1880-ban még két másodreodú vonal kiépírészről a kezelést gazdaságosabbá tette. De ·közgazdasúgi szemtését is engedélyezte. A XXXII. törvényczikk a szamosvölgyi vasut, pontból is nagy hatása lett ez államosításoknak ; mert b:'u· korábban a XXXIII. törvényczikk pedig a nyitra-nagytapolcsá nyi másodrendlí is volt az államnak bizonyos befolyúsa a kamatbiztos itúst élvez{) vasut kiépítését. vasutak tarifapolitikájára, de nem lehetett oly hatékony, mint midőn A helyi érdekü vasutak kiépítése serényen megindult, részint egy egységes nagy hálózat fölött lehetett föltétlenül intézkedni. egyszerű ministeri engedélyek, részint külön törvényezikkek alapján. Az 1884 : XXIX. tiirvényczikk az I. Erdélyi vasut, az 1884: .\XX. 1881-ben a következő törvényezikkek intézkednek helyi érdeklí törvényczikk a duna-drávai, 1884: XXXIX. törvényczikk az alföldvasutak építéséről : a XL VII. t.- ez., mely az arad-csanádi vasut fiumei vastit vonalainak megváltásúról intézkedik: ~J essze vezetne kiépítéséről szól, a XLVIII. t.-cz. a szatmár-nagybányai és a LXXllL az államositási szerződések ismertetése, csak azt ki,·ánjuk kie melni türvényczikk a nagykikinda-nagybecskereki helyi érdekü vasutról. belőlök, hogy az állam lemondott azon előlegek és kam atjaik megA pénzpiacz általános javulásával a vállalkozási kedv a vasut- téritésére való igényéről, melyekct :'tllami biztosítás czímén az illct<'í építések körül is éreztette hatását és helyi érdekü vasutakon kivül társulatoknak kiszolgúltatott. Az 1884 : VII l. tiirvényczikk a '11/UIIk, ít"selsőrendü vasut is épült állami kamatbiztosítás nélkül, mely bes;,;/.:idi vasutnak államköltségen leend{) kiépítését mond!a ki. rendszerrel, a sajnos tapasztalatoknál fogva, a z állam már végleg Honvédelmi érdekek ajánltúk c vasuti vonal létesítését, mcly osztrúk szakított. Az 1881 : XL VI. törvényczikk beczikkelyezte a budapesl- területen egész Strijig terjedt. ,-\z 18R4 : X. t.-czikk szintén cg_,. pécsi elsőrendű vasut kiépítéséről a magyar általános hitelba nk és a nemzetköz i összeköttetést létesített, a mcnnyiben a szab. osztrúkcs. k. szab. osztrák kereskedelmi és ipar hitelintézet részére kiállitott magyar államYasut engedélyt nye rt a kassa-oJerbcrgi vasut c:::aczai engedélyokmányt. E vasut czélja a pécsi kőszénbánya-vicléknek a állomásúból kiindulva a gácsországi transverzftlis vasut \·onal:'tval fővárossal való közvetlen k apcsolatba hozása. Utóbb azonban, a mint Zwardonnál leendő csatlakozással, egy a z orszúg hatúrszékig terlátni fogjuk, fontos szerepet töltött be az által, hogy államositása jedő vonal kiépítésére. Az 1884: IX. törvényczikk a budnpest- zim uny i utún a magyar állami vasut há lózatát Budapesttől Fiuméig megvasut szabadka-bajai szúrnyvonalának ki építésé ről intézkedett. Csak szakitás nélkülivé tette. egy rövid vonalszakasz hiá nyzott l3áttaszékig s egy dunai hid, hogy Az 1882. év a magyar vasuti politikának ismét diadalmas a magyar alföld legrövidebb üton közvetlen összekiittetéshe jusson éve volt. A cs. kir. szab. osztrák államvaspftlya-társaság, mely Dél-Németországga_l, bár fővárosunk clkcri'rlése :'trún . .-\ z 18:--\4. évi :vtagyarországot egész hosszában végighasitotta s szúrnyvonalaival országos törvények köztil megemlí the!j ük még a X X X l. törvén yegyütt hazánkna k legfontosabb közlckedési ere volt, de a m cly czikkct, mely a csftktornya-zágr:'1bi (zagoriai) helyi érdekli vasut, hatalmas hálózatával osztnik á lla mtcri'ile trc is fttnytílt, évtizeden a XXXII. törvényczikkct, mcly a mmus lttdas- hesztcrczei helyi

18* ttf ......

ár

t.-cz. által engeLiélyezett budapesti körvasut, mely a főváros dunabalparti területén fekvő állomásoknak az egyes gyár- és ipartelepekkel való összeköttetése czéljábólépült ésa m. kir. államvasutakhálózatának kiegészítő részét képezi. 1889-ben az államasitás ismét nagy léptekkel haladt előre. A XIV. t.-cz. az első magyar gácsországi és a magyar nyugati vasutak magyar vonalainak, a XV. t.-cz. pedig a budapest-pécsi vasutvonalnak megváltásáról intézkedik. Ez utóbbi megszerzése megteremtette az államvasutak közvetlen összeköttetését Fiuméval, függetlenül a Déli vasuttól. A többi törvényhozási intézkedés, egyen kivül, (a X. t.- cz. a cs. k. szabadalmazott kassa-oderbergi vasut elsőbbségi kötvényeinek konvertálásáról szólt) helyi érdekű vasutak engedélyezésére tartalmazott felhatalmazást, névszerint a XL törvényczikk a Deéstől Zilahig vezető, a XIII. t.-czikk a Budapest-soroksár,haraszti, a XXXV. t.-czikk a Csáktornyától Zala-Szt.-Ivánon át Ukkig vezető, a XLVII. t.· cz. a somogy-szobb· barcsi, a XLVIII. t. ez. pedig a dévaványa-szeghalom-kóti és szeghalom-füzesgyarmati helyi érdekű vasutak engedélyezésérőL Az 1890. év legfontosabb eseménye a Magyar északkeleti vasut vonalainak államosítása, melyre a XXXI. t.-cz. adta meg a felhatalmazást, mig a kötött szerződést az 1891. évi II. t.-czikk hagyta jóvá és czikkelyezte be. Van ez évben még egy csomó törvényczikk, mely helyi érdekű vasutak engedélyezéséről szól, így a VI. törvényczikk a morvavölgyi helyi érdekű vasut, valamint a dévénytó-stomfai szárnyvonalnak, a XV. törvényczikk a Holicstól a magyar határszélig Gőding irányában vezetendő helyi érdekű vasutnak, a XXXIII. törvényczikk a pozsony-szombathelyi helyi érdekű vasutnak, a XXXIV. t.-cz. az esztergom-fü zitői, a XXXV. törvényczikk a nagymargita-verseczi helyi érdeklí vasutnak engedélyezése tárgyában. Meg kell még említenünk, hogy a budapestpécsi vasut megváltása iránt az 1889. évi XV. t.-czikk alapján kötött szerződést az 1890: évi VII. t.-cz. hagyta jóvá és czikkelyezte be; az 1890. évi XXXII. t.-cz. pedig a győr-sopron-eben­ furti vasut befektetési tőkéjének felemelését engedélyezte. Az 189 1-ik év hozta meg az államositások betetőzését és juttatta az államvasuti rendszert teljes diadalra. E fontos esemény a szabadalmazott osztrák-magyar államvasut-társaság magyarországi vonalainak megváltása volt, melyről a XXV. t.-cz. intézkedett, mig a szerződést ugyanezen év XXXVIII. törvényczikke hagyta jóvá és czikkelyezte be. Fontos a XL. t.-cz. is, mely a román királysággal l étesítendő vasuti és közuti összeköttetésre, a már létező csatlakozási viszonyok szabályozásával vonatkozó egyezményt czikkelyezte be ; ezen egyezmény összekötő pontokul a Ghymes-Palánka és a Vöröstorony-Riul-Vadului között fekvő szoro~ sokat jelölte ki. Az 189 1. évi XXVI. t.-cz. engedélyt adott a nagyszeben-vöröstoronyi helyi érdekü vasut Nagy-Szebentől Felekig terjedő vonalának kiépítésére. Az 1892. évi XVI. t.-cz. ismét egy nemzetközi összeköttetést létesi tett, a mennyiben kimondta, hogy magyar államvasutak MármarosSziget állomásból kiindulólag és a Tisza mentén Kőrösmezőig és innen az osztrák területen Stanislautól Voronienkáig tervezett vasuthoz való csatlakozással, az ország határáig v ezetendő gőzmozdonyu vasut épitessék államköltségen . Az 1892. é vi XXIII. törvényczikk a szenteshódmezővásárhelyi helyi érdekü vasut engedélyezésére hatalmazta fel a miniszteriumot, a XXX V . t.-cz. pedig a vasuti árú-fuvarozás tárgyába n Bernben kötött nemzetközi egyezményt czikkelyezte be. Az 1893. évi IX . t.-cz. a m. ·kir. államvasutak különféle beruházásaira · szavazott meg 2,000.000 forintot, a X. t.-cz. az aradi- és csanádi egyesült vasutak hálózatához tartozó vonalak engedélyokmányainak egy esitéséről intézkedett. Azonkivül több helyi érdekü vasut engedélyezése is történt ez évben, a XI. t.-cz. a balaton-szent. györgy -somogy-szobbi, a XII. t.-cz. a békés-csanádi, a XXXIX. t.-cz. a C unjától Bosznia határaig vezetendő, a XL. t.· ez. a budapest-esztergomi helyi érdekü vasut engedélyezésére hatalmazta fel aminiszteriumot. Az 1894. évi XIX. t.-cz. újabb 2,000.000 forintot bocsátott ·a kormány rendelkezésére az állami vasutak több állomásán folyamatban levő kib ővitési és átalakitási munkálatok befejezésére. A XIII. t.-cz. a sza mosvölgyi vasuttársaság hálózatához tartozó

vt

vasut kiépítéséről szól. A XXXIV. törvényczikk a marosvölgyi vasut 1880. évi engedélyokmányát kiterjesztette a deésbeszterczei vonaira és a deés-deésaknai szárnyvonaira is. Az 1884: XV. törvényczikk a győr-sopron-ebenfurti vasutra vonatkozó törvények némely határozataira modositotta, a XL. törvényczikk pedig az ujszőny-brucki vonalrész átalakitási munkálataira szükséges póthitelről gondoskodott. Az 1885. X. t.-cz. az osztrák-magyar államvasuttársaság vágvölgyi vonalának kiegészítéséről intézkedik, a mennyiben felhatalmazást ád a Szered és Galgócz-Lipótvár közötti összekötő vonal építésére, azonkivül e törvény a korábbi engedélyokmányokban a kamatbiztosításra vonatkozó intézkedések némely pontját is módositotta. Az 1885. évi XVIII. t.-cz. a bihari és békési, a XIX. t.-cz. pedig a mátrai helyi érdekű vasut engedélyezésére hatalmazta fel a ministeriumot, az első részére ezenkivül még 300.000 frtnyi állami segélyt is engedélyezett, hogy a vasut nagyvárad-érmihály falvai vonalrésze a hadászati ezéloknak megfelelőleg kiépittessék. Az 1886. évben a törvényhozás nem foglalkozott vasutengedélyezési ügyekkel ; egyetlen törvényczikk vonatkozik vasutépitésre, · de ez is egy boszniai vasut további kiépítésére. lVIinthogy azonban e közlernény kizárólag a magyar vasutakkal foglalkozik, mint a korábbi években, úgy itt sem tartjuk szükségesnek felemliteni a boszniai vasutakra vonatkozó törvényeket. Az 1887. év hasonlólag nem valami gazdag a vasutakra vonatkozó törvényhozási intézkedésekben. Az 1887. XV. t.-cz a nyitravölgyi vasutról intézkedik, kimondván, hogy az 1875. évi XLII. és XLIII. t.-cz., vala mint az 1880. XXXIII. t.-cz. által engedélyezett nagysurány-nyitrai, tótmegyer-nagysurányi és nyitra-nagytapolcsányi másodrendű vasutak, úgyszintén az 1880. XXXI. t.-cz. alapján engedélyezett nagytapolcsány-béliczi helyi érdekű vasut nyitravölgyi vasut elnevezése alatt egyesittetnek és az osztrákmagyar állami vasutak egységes vonalának tekintetnek. Az 1887. XXXIII. t.-cz. az örökös pénzügyi bajokkal vesződő első magyar gácsországi vasuttársaság szanálására, a kibocsátandó újabb sorozatú elsőbbségi kötvény kamatozása és törlesztése czéljából, külön állami kamatbiztosítást engedélyezett. Végül a XLVI. törvényczikk a határőrviéléki vasut annyi változáson keresztül ment tervét módositotta újabban. Az 1888. év ismét egy jelentékeny törvényhozási intézkedéssei nyilt meg; a l V. t.-cz. ugyanis a helyi érdekű vasutakról szóló 1880. évi XXXI . törvényezikket részint módositotta, részint kiegészítette. E törvényczikk a ministerium engedélyezési jogát megszoritotta, a mennyiben kimondta, hogy nemcsak a fővonalakat összekötő helyi érdekű vasuta k engedélyezése tartatik fenn a törvényhozásnak, hanem azoké is, melyck közvetlen az ország határszéléig terveztetnek, vagy a melyek valamely vasutat gőzhajókkal járt vizi úttal közvetlen csatlakozás útján kötik össze. Az engedélyeseket is korlátolta, kimondván, hogy a helyi érdekű vasutaknak nemcsak engedélye, illetve tulajdonjoga, hanem üzlete sem ruházható át másra a közmunka- és közlekedésügyi minister engedélye nélkül. Az állam megváltási jogát is lényegesen kiterjesztette. Fontos határozatokat tartalmaz a helyi érdekü vasutaknak az államvasutak üzleti kezelése alá vételére vonatkozólag. Kimondja továbbá, hogy a helyi érdekű vasutak létesítését támogathatják az állam, a törvényhatóságok és a községek is, de az állami költségvetés e czímen évenkint 300.000 forintnál nagyobb összeggel meg nem terhelhető és hogy egy helyi érdekü vasut nem segélyezhető ezen összegből többel, mint tényleges építési tőkéjének 1/ 10-ed részével. Felállítja a korlátokat, a melyek között a törvényhatósági és községi segélyezés alkalmazható, ezenkivül a befektetési tőkék és a pénzbeszerzés módozataira is több fontos intézkedést tartalmaz. A kormányt az 1888. VIII. törvényczikk felhatalmazta a kisujszállás-dévaványa-gyomai, a XXVIII. t örvényczikk a Debreczentől Füzes-Abonyig vezető helyi érdekű vasutnak és Oháttól Polgárdig terjedő szárnyvonalnak, végül a XXIX. törvényczikk az eszék-batriojai helyi érdekű vasutnak, valamint pleternicza - pozsegai szárnyvonalnak engedélyezésére. Budapest székes főváros ipari fellendülésének és forgalma emelésének lény eges tényezőjévé vált az 1888 : XXVII.

KS

H

Kö

ny

érdekű