A MAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK

A MAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK

ÁLLAMI

ZÁRSZÁMADÁSA AZ 1 8 9 2 .

ÉVRE.

AZ O R S Z Á G G Y Ű L É S E L É T E R J E S Z T I : A

MAGY.

KIR.

ÁLLAMI

SZÁMVEVŐSZÉK:

^IAKOVSZKY ELNÖK.

BUD APE STEN,

1893.

AUGUSZTUS

31-ÉN.

/ i ^

L I ^ BUDAPEST, A

MAQYAR

KIRÁLYI

1893.

ÁLLAMNYOMDÁBÓL.

JSTYÁN

A M. K. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

JELENTÉSE AZ

Z

Á

R

S

Z

Á

M

1892. Évi A

D

Á

S

R

Ó

L

VALAMINT

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS, ÁLLAMVAGYON ÉS ÁLLAMI ADÓSSÁGOK KEZELÉSE

KÖRÜL

AZ 1892. ÉVBEN SZERZETT TAPASZTALATAIRÓL,

BUDAPEST, 1893. NYOMATOTT A MAOYAK KIRÁLYI ÁLLAMNYOMDÁBAN.

,

T

a

r

t

a

l

o

m

.

Lap Előterjesztés

5

Az 1892. évi állami háztartás eredményének főbb tényezői I. Az 1892-ki zárszámadás eredményeinek összehasonlítása a költségvetési és az azt kiegészitő törvényekkel II. A költségvetésre kiható törvények végrehajtásának hatása az állami vagyonra III. A hátralékok álladéka az év elején és végén IV. Átfutó kezelés

7

Túlkiadások és azok indokolása: a rendes kezelésnél az átmeneti kezelésnél a beruházásoknál

9

20 26 29

33 88 105

Kevesebb bevételek és azok indokolása: a rendes kezelésnél az átmeneti kezelésnél Építkezési, valamint építkezési jelleggel biró átalakítási vagy felszerelési hitelek Alapok és alapítványok kezelési eredményei . . . . . • .

110 135 . 137 .151

Az 1892-kí kezelés eredményeinek összehasonlítása az előző évi eredményekkel: az egyenes adóknál . . . . . jogilletékek és díjaknál doháuyjövedéknél sójövedéknél

.183 186 186 189

Államvagyon. Állami jószágok Fémbányászat és opálbánya Fémkohászat Pénzverő-hivatal fémbeváltással együtt Vasművek Kőszénbánya Állami erdők Nagyobb építkezések és beruházások Állami adósságok. Horvát földtehermentesitési adósság Szőlődézsmaváltság Maradvány- és irtványföldek megváltása Sorsolási kölcsön

.

.

193 196 198 199 199 200 200 203

.

.

219 219 220 220

Tisza-szegedi kölcsön Az államjavak eladásával összefüggő jelzálogkölcsönök Függő adósság Fém váltópénzek Osztrák-magyar bank követelésének törlesztése Az állami népiskolák épitésére szolgáló kölcsönök Temes-bégavölgyi társulat kölcsönéből elvállalt adósság

Lap 221 224 225 225 226 226 227

Egyéb jelentések. Postatakarékpénztár Országos honvédsegélyző egylet Vasutak telekkönyvezése Vasutak és gyárak forgó tőkéje Kedvezményes nyugdijak Helyszini vizsgálatok

231 238 239 240 242 248

423. 1893 : —:— szám. eln.

Az 1892-ik évre szóló, az állami számvevőszék által elkészített zárszámadást

és az állami vagyon mérlegét tisztelettel bemutatván, van

szerencsém egyúttal előterjeszteni az állami számvevőszéknek ezekre vonatkozó, valamint az államháztartás, államvagyon és állami adósságok kezelése körül az 1892-ik évben szerzett tapasztalatairól szóló jelentését. Budapest, 1893. augusztushó 31-én.

Rakovszky

István,

az á l l a m i s z á m v e v ő s z é k e l n ö k e .

AZ 1892. ÉVI

ÁLLAMI HÁZTARTÁS EREDMÉNYEINEK FŐBB TÉNYEZŐI.

I.

Az 1892. évi zárszámadás eredményeinek összehasonlítása a költségvetési és az azt kiegészítő törvényekkel. Az 1 8 9 2 . évet megillető állami költségvetést

az 1 8 9 2 . évi XIV. törvény-

czikk 4. §-a megállapította: összes kiadásokban

.

3 9 7 , 5 0 8 . 9 1 1 frttal,

összes bevételekben és jövedelmekben

.

.

.

fölöslegben

397,523.636 .

~

T

„ ~

~

1 4 . 7 2 5 írttal,

ezekre a bevételi és kiadási hitelekre a költségvetési év folyamán e l ő i r t j á r a n d ó s á g

tett:

bevételben

.

4 4 0 , 1 1 0 . 5 7 4 frt 3 5 1 / 2 krt,

kiadásban

.

412,327.306

„

39

fölöslegben

.

2 7 , 7 8 3 . 2 6 7 f r t 96%

krt,

minélfogva az előirás eredménye az előirányzat eredményével szemben k e d v e z ő b b a pénztárilag

.

.

.

.

2 7 , 7 6 8 . 5 4 2 frt 9 6 x / 2 krral,

foganatosított kezelés ered-

ménye pedig: tényleges bevételben 4 3 3 , 5 4 0 . 7 7 7 f r t 1 8 V 2 k r , kiadásban 4 1 1 , 1 0 9 . 8 1 4 „ 8 6 V 2 » fölöslegben

2 2 , 4 3 0 . 9 6 2 f r t 32

a törvény 4. §-ban előirányzott fölöslegnél

.

.

kedvezőbb

14.725

„

kr,

—

krnál

2 2 , 4 1 6 . 2 3 7 frt 32

krral.

Az 1 8 9 2 . évet megillető állami költségvetésre az 1 8 9 2 . évi XIV. törvényczikk mellett kihatottak még, illetve kiegészítették azt, a Z á r s z á m a d á s

I. R é s z é n e k

f ő s o m m á z a t a a l a t t e g y e n k é n t f e l s o r o l t m i n d a m a t ö r v é n y e k , melyeknek felhatalmazása alapján jogot nyert

a kormány külön eszközölni:

bevételeket

.

.

3 , 2 0 1 . 3 3 5 f r t 3 9 1 / 2 krt,

kiadásokat

.

.

8,409.211

hiány

.

~

„ 7

24 V2 ~

„ ~ 5 , 2 0 7 . 8 7 5 f r t 85

kr;

ezekre a bevételi, illetve kiadási hitelekre a költségvetési év folyamán e l ő i r t j á r a n d ó s á g t e t t : bevételben

.

3 , 2 0 1 . 3 3 5 f r t 3 9 1 / 2 krt,

kiadásban

.

8,409.211

hiányban

~

"

„

24% ~

7

„ . 5 , 2 0 7 . 8 7 5 f r t 85

krt,

minélfogva a kiegészítő törvények

alapján

előirány-

zott fönti hiány az előírás eredményekép kimutatott liiánynyal

egyenlő,

a p é n z t á r i k e z e l é s n e k eredménye pedig ugyanitt: tényleges bevételben „

3 , 2 0 1 . 3 3 5 frt 3 9 % kr,

kiadásban

6,524.053

„ 39V2 »

hiányban

3,323.318 frt.

az előirányzott hiánynál

.

.

.

.

.

kedvezőbb

5,207.875

85

krnál

1 , 8 8 4 . 5 5 7 frt 85

krral.

Az előadottak után, a mint. ezt a z á r s z á m a d á s jelzett időközi póthitelek

és felhatalmazások

alapján

eszközölt bevételeket

„

fősommázata az és

kiadásokat

is a természetüknek megfelelő kezelési főosztályokba illesztve kimutatja, az 1892. évet valóban

megillető

irányzata

végleg

megállapított

állami

költségvetés

elő-

tett:

bevételben: az 1892. évi XIV. törvény czikk alapján .

. 3 9 7 , 5 2 3 . 0 3 6 frt —

kit,

a kiegészítő törvények alapján

.

3,201.335

„ 39Vg

r.

összesen

400,724.971

irt 3 9 V 2 krt,

kiadásban: az 1892. évi XIV. törvényczikk alapján .

. 3 9 7 , 5 0 8 . 9 1 1 frt.

—

krt,

a kiegészítő törvények alapján

.

.

8,409.21 1 „ 2 4 7 2

„

összesen végeredményként hiányban

4 0 5 , 9 1 8 . 1 22 frt 2 4 ' / 2 krt, .

.

.

.

5 , 1 9 3 . 1 5 0 frt 85

krt;

ezekre a bevételi és kiadási hitelekre történt ö s s z e s e l ő í r á s , azaz mindaz, a mi a költségvetésre kiható törvényekkel megszavazott bevételekre (jövedelmekre) a fennálló jogi alapon a költségvetési év végéig ( 1 8 9 2 . év január 1-től 1893. év márezius 31-ig) b e f i z e t e n d ő ü l e l ő i r a t o t t és a kiadási hitelekre ugyaneddig k i f i z e t e n d ő ü l u t a l v á n y o z t a t o t t , a már idézett fősommázaí szerint t e t t : bevételben: az 1892. évi XIV. törvényczikk alapján . . 4 4 0 , 1 1 0 . 5 7 4 frt 3 5 ^ 2 krt, a kiegészítő törvények alapján . . 3 , 2 0 1 . 3 3 5 „ 39 V 2 » összesen

4 4 3 , 3 1 1 . 9 0 9 frt 75

krt;

kiadásban: az 1 8 9 2 . alapján

.

évi törvényczikk .

. 4 1 2 , 3 2 7 . 3 0 6 frt 39

a kiegészitö vények alapján

.

krt,

tör.

8,409.211

24x/2

„

„

összesen

420,736.517

frt 6 3 V 2 krt,

22,575.392

f r t 1 1 1 / 2 krt,

végeredménykép fölöslegben mely az összes előirányzat eredményénél, illetve hiányánál

5,193.150 kedvezőbb az ö s s z e s

pénztári

kezelés

„

27,768.542

pedig:

azaz

mindaz,

85

krnál

frt 9 6 ! / 2 krral; a mi a mult évi

hátralékból és a folyó évet megillető összes bevételi előirásból a naptári év végéig t é n y l e g b e f o l y t , továbbá a mult évről kifizetetlenül maradt hátralékokra, nemkülönben a folyó évre megszavazott kiadási hitelek terhére történt utalványozásokra a naptári év végéig t é n y l e g

kifizettetett,

a fentebb megjelölt fősommázat

szerint t e t t : tényleges

bevételben:

az 1 8 9 2 . évi XIV. törvényczikk alapján

.

. 4 3 3 , 5 4 0 . 7 7 7 frt 1 8 7 2 k r t ,

a kiegészitö törvények alapján

.

.

3,201.335

„ 39*/ 2

»

összesen tényleges

4 3 6 , 7 4 2 . 1 1 2 f r t 58

krt,

kiadásban:

az 1 8 9 2 . évi XIV. törvényczikk alapján

.

. 4 1 1 , 1 0 9 . 8 1 4 f r t 8 6 V 2 krt,

a kiegészitö törvények alapján

.

.

6,524.653

„ 39V2

»

összesen

417,634.468

végeredménykép fölöslegben mely az összes előirányzat eredményénél, illetve hiányánál kedvezőbb

A költségvetési

törvény

évi XIV.

5,193.150

26 krnál

2 4 , 3 0 0 . 7 9 5 frt 17

krral.

törvényczikk

szerint

„

krt,

85

főosztályai

A. Rendes Az 1892. megállapitotta :

„

1 9 , 1 0 7 . 6 4 4 frt 32

részletezve:

kezelés. 1-ső és

2-ik

§-ának

A.

főosztálya

krral,

a rendes kiadásokat 3 7 0 , 2 9 9 . 0 3 2 írt a 3. §-nak A. főosztálya a rendes jövedelmeket és bevételeket . .391,724.181 „ a fölösleget a

zárszámadás

illetve

fősommázata

szerint

2 1 , 4 2 5 . 1 4 9 frt —

krral,

5 1 , 7 1 0 . 6 2 2 frt 20

kr,

előiratott,

utalványoztatott: bevétel

.

. 4 3 0 , 1 5 5 . 4 5 7 frt 7 3

kiadás

.

. 378,444.835

kr,

„ 5 3

mutatkozik fölösleg

a mi az előirányzat fölöslegéhez képest k e d v e z ő b b 3 0 , 2 8 5 . 4 7 3 frt 20 krral. A mint a felsorolt összegekből kitűnik, a bevételi előirás 430,155.457

frt

73

391,724.181

frt több

kr,

az előirányzott

bevételhez

képest 3 8 , 4 3 1 . 2 7 6 frt 73

krral,

még pedig azért, mert noha némely jövedelmi ágnál a bevétel az előirányzattal szemben kisebb volt

.

4,654.517

„

167a

„

43,085.793

»

8972

„

a legtöbb jövedelmi ág az előirányzathoz képest többet jövedelmezett összesen

.

.

.

.

.

.

(I. Rész 161 — 162. lap.) Az

előirányzatot

f ö l ül m u l t á k

eredményben

a

főbb

összegeket

tekintve: a szőlődézsmaváltság

.

.

.

.

.

a maradvány- és irtványföldek megváltása a házadó

.

a kereseti adó

.

. .

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója a bánya-adó

.

.

.

.

.

a tőkekamat-adó a vasúti és gőzhajózási szállítás utáni adó az általános jövedelmi pótadó a szeszadó a husadó . . . . a söradó . a czukoradó a czukorfogyasztási adó a sörfogyasztási adó az ásvány-olaj adó . az italmérési illeték és adó a bélyeg . . . . a jogilletékek . a dohány-eladás

1 , 1 6 9 . 2 2 0 írttal, 105.060 266.396

„ „

2,600.032 541.970

„ „

114.789

„

506.769

„

1,542.897 374.905

„ „

6,141.127 213.852 1,622.434 1,746.110 187.087 509.326 914.681 4,125.941 1,516.200 4,866.847 2,965.844

„ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „

a sójövedék

.

.

.

.

.

.

.

.

6 1 3 . 6 4 3 írttal,

a vasművek

.

.

.

.

.

.

.

.

714.432

D

1,236.280

n

863.787

»

a m. kir. államvasutak

3,971.699

»

a m. kir. államvasutak gépgyára

1,458.558

a különféle bevételek a posta- és távírda

.

.

.

.

. .

. .

a m. kir. diósgyőri vas- és aczélgyár az állami erdők . . . .

.

.

.

.

.

.

az országos rabsegély- és javitó intézeti alap . Ellenben

az előirányzathoz

képest

kisebb

bevétel

217.425

j?

391.529

»

134.963

»

főbb

előidézésére

kben hatottak: a hadmentességi díj

.

az adóbehajtási illetékek

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

az adóbehajtási költségtéritmény

.

.

.

55.105 70.304

V) 7)

D

.

.

.

488.671

.

.

.

1,699.070

»

a fémbányászat és opálbánya

316.313

»

a pénzverő-hivatal a fémbeváltással együtt

416.650

n

a ménesbirtok-gazdaságok

r> »

a boradó

.

.

.

.

az arany-agió nyeremény

a selyemtenyésztés

. .

. .

.

.

.

.

.

.

.

.

.

A már idézett összegek tanúsítják továbbá,

.

.

440.289

.

.

544.752

370,299.032

kiüzetendőtil utalványoztatott

.

.

.

.378,444.835

egyes

kiadási

ágak

képest megtakarítást mutatnak .

az

„

53

8 , 1 4 5 . 8 0 3 frt 53

tehát az előirányzathoz képest több noha

az előiránykr frt --

hogy k i a d á s r a

zattal szemben

mert

1 3 0 . 2 2 5 írttal,

krral,

előirányzathoz

.

.

.

.

6,975.530

„

15

krt,

más kiadási ágaknál azonban tetemes tiilkiadás eszközöltetett A megtakarításokból

15,121.333

„ 6 8

krral.

főbb összegekben esik:

. 2,238.171 frt, 333.382 „ az italmérési jogok után adandó kártalanítási tőkék kamataira 586.024 „ a függő adósságokra . . . . . 109.913 „ az egyenes adók kezelési, kivetési és beszedési költségeir a közösügyi kiadásokra

.

.

.

.

.

.

154.168

„

283.128

„

a in. kir. államvasutak személyi járandóságaira

282.665

„

az állami erdőkre

212.914

„

a mezőgazdasági szeszfőzdékre az italmérési jövedékre

.

.

.

.

a selyemtenyésztés emelésére

544.752

„

a királyi törvényszékek személyi járandóságaira

258.769

„

a királyi ügyészségek dologi kiadásaira

114.039

„

Ellenben a t ú l k i a d á s o k b ó l

főbb összegekben esik:

az országgyűlésnél a képviselőház költségeire

26G.648 f r t .

az összes nyugdijakra .

196.107

„

40.805

„

1

a 4 /2°/o"

os

. . .

állam vasúti kölcsönök összes költségeire .

250.009

„

a dohány-vételre

.

.

.

.

.

.

.

1,404.341

„

a dohány-gyártásra

.

.

.

.

.

.

.

295.737

„

159.265

„

217.995

„

4,296.084

„

267.895

„

356.447

„

1,439.299

„

1,345.428

„

252.920

„

483.929

„

a 4°/ 0 -os aranyjáradék kölcsön tőkék kamataira

a lottojövedékre a fémkohászatra

.

.

.

.

.

.

.

.

a pénzverő-hivatalra a fémbeváltással együtt a különféle kiadásokra

.

.

a m. kir. állami vasutak dologi kiadásaira . a fentartási és üzemi kiadásokra a m. kir. állami vasutak kiadásaira

.

.

.

.

gépgyárának .

.

.

.

.

.

üzemi és fentartási

.

az anyagszerek gyarapítására

. .

.

.

' .

a m. kir. diósgyőri aczélgyár üzemi és fentartási kiadásaira az anyagszerek gyarapítására

.

.

.

.

.

1,070.382

„

a ménesbirtok-gazdaságokra

.

.

.

.

.

338.362

„

.

.

1 19.956

„

a népnevelésre

.

.

.

.

.

.

az országos rabsegély- és javitó intézeti alapra .

134.963

„

a csapatokra

.

.

.

.

.

.

.

.

348.492

„

a vasgyárakra

.

.

.

.

.

.

.

.

868.897

„

Az 1 8 9 2 . évi XIV. törvényczikk alapján a rendesek p é n z t á r i

kezelése

a már többször idézett sommázat szerint t e t t : tényleges bevételben 4 2 4 , 5 9 3 . 0 6 5 frt 0 6 l / 2 k r t , kiadásban fölöslegben

377,196.213 ~

„ 89*/ 2 » ~

~

. 4 7 , 3 9 6 . 8 5 1 frt 17 krt,

mely az előirányzati fölöslegnél

21,425.149 nagyobb

A melyek

az

tényleges előirásnál,

bevételekre

és

kiadásokra

illetve utalványozásnál

2 5 , 9 7 1 . 7 0 2 frt 17 krral.

ugyanazok

a

„ — krnál

a tényezők

különbözetet

hatottak,

előidézték, azzal

a

különbséggel, hogy a bevételként előirt 4 3 0 , 1 5 5 . 4 5 7 frt 73 krból 5 , 5 6 2 . 3 9 2 frt 66i/2

kr tényleg nem folyt b e ; a kiadás czéljából utalványozott 3 7 8 , 4 4 4 . 8 3 5 frt

53 krból 1 , 2 4 8 . 6 2 1 frt 6 3 % kr nem

fizettetett

ki, a be nem folyt 5 , 5 6 2 . 3 9 2 frt

66 l /. 2 kr a cselekvő hátralékokat, a ki nem fizetett 1 , 2 4 8 . 6 2 1 frt 6 3 7 2 kr pedig a terhelő hátralékokat gyarapitotta. B. I. Átmeneti Az 1892. évi XIV. törvényczikk B. főosztálya megállapította:

kezelés. 1.,

2. §§

és

3. §-ának B. I., illetve

az átmeneti kiadásokat „

„

.

7 , 2 9 0 . 7 2 8 írttal,

bevételeket .

5,799.455

a hiányt ~~7

„

~

~

. 1,491.273

írttal,

ennek a törv.-czikknek alapján az 1 8 9 2 . évet megillető bevételi az

előirás

tett 9 , 9 5 5 . 1 1 6 frt 6 2 % krt,

utalványozott

kiadás

.

.

.

.

13,611.386

a hiány

„ 00%

,

.

^

.

.

3 , 6 5 6 . 2 6 9 frt 38

krt,

.

2,164.996

krral,

mely az előirányzat hiányánál k e d v e z ő t l e n e b b mert

habár

ágak

az előirányzathoz

tek

.

a bevételeknél .

.

képest

.

némely

frt 38

számadási

többet

jövedelmez-

5 , 2 3 9 . 1 4 5 frt 8 0 % krral,

más számadási ágak ellenben kevesebbet eredményeztek

.

.

.

1,083.484

„

18

tisztán többet továbbá,

mert

4,155.661

habár

a

megtakaritás éretett el

kiadások .

némely

frt 6 2 %

krral;

ágainál

2 6 6 . 1 2 8 frt 07

kr,

másoknál az előirányzathoz képesttúlkiadásoktörténtek

6.586.786

„ 07%

krral,

tisztán túlkiadás

6,320.658

„

0 0 V 2 krral;

szemben a fentebbi nettó bevétellel az eredmény kedvezőtlenebb mint fönt a nagyobb

2 , 1 6 4 . 9 9 6 frt 38

krral;

b e v é t e l előidézésére különösen hatottak:

a telepitvényesek által fizetett vételárak és kamatok

.

1 1 4 . 0 3 8 írttal

az állami gépgyárnál és a diósgyőri vas- és aczélgyárnál eszközlendő beruházásra vett kölcsön a vasúti kamatbiztositási előlegek a kevesebb bevételből az államjavak eladására

.

.

.

.

367.057

„

.

.

4,310.138

„

esik: .

.

.

.

.

.

520.680 frt,

a budapesti egyetem boncztani intézetének épitésére felvett kölcsönre

100.000,

a horvátországi honvédségi

épületek

eladásából várható

jövedelemre A túlkiadásokból

275.000

„

a nagyobb összegeket véve esik:

az állami javak eladásának előmozdítására csönök rendkívüli törlesztésére

felvett köl-

.

.

.

.

270.900

„

az árvédelmi czélokra adott előlegekre .

.

.

.

438.063

„

a homokos szőlőtelepek létesítésére

.

.

.

295.990

„

.

a tőke visszafizetésre a felmondott budapesti

lánczhid

elsőbbségi kötvényekért

724.700 frt,

a kassa-oderbergi vasút által nem convertált beruházási kölcsönkötvények beváltására . A megtakarítás

.

.

.

.

4,318.324

„

nagyobb összegekben eléretett:

a belügyministeriumnál

.

a pénzügyministeriumnál

.

.

.

.

.

.

14.166

„

.

.

.

.

.

.

22.799

„

225.429

„

a honvédelmi ministeriumnál Az 1892

évi XIV. törvényczikk alapján előirányzott átmenetiek

pénztári

kezelésénél t e t t : a tény 1 eges bevétel a tényleges kiadás

. .

8,9 4 7 . 7 1 2 f r t 12 krt, 13,637.621

„ 02

„

hiány

4 , 6 8 9 . 9 0 8 frt 90 krt,

mely az előirányzat hiányánál

.

.

.

'

.

.

.

nagyobb Az átmenetiek pénztári kezelésére ugyanazok az

előirásnál a hiányt

előidézték, megjegyezvén,

6 2 V 2 krból csak 8 , 9 4 7 . 7 1 2 frt 12 5 0 l / 2 kr

a

kr

1 , 4 9 1 . 2 7 3 frt — krnál 3 , 1 9 8 . 6 3 5 frt 90 krral.

a tényezők hatottak, melyek

hogy az előirt 9 , 9 5 5 . 1 1 6

fizettetvén

be ténylegesen:

frt

1 , 0 0 7 . 4 0 4 frt

cselekvő hátralékot gyarapitotta, az utalványozott 1 3 , 6 1 1 . 3 8 6 frt OO1/^ krt

a kifizetett 1 3 , 6 3 7 . 6 2 1 frt 02 kr 2 6 . 2 3 5 frt O l V 2 krral felülmúlván, a kifizetett többlet a múlt, évi hátralék rovására eszközöltetett.

B. II.

Beruházások.

Az 1892. évi XIV. törvényczikk 2. §-ának B. II. főosztálya megállapitotta a beruházásoknak kiadását

.

. 1 3 , 2 7 2 . 0 2 8 frt — krral,

bevételeit

.

.

—

„ ti

—

y>

a. hiányt

1 3 , 2 7 2 . 0 2 8 frt — krral,

ennek a törvényczikknek alapján az 1892. évet megillető u t a l v á n y o z á s tett 1 3 , 6 2 3 . 9 6 2 frt 0 2 i / 2 k r t , a bevételi e l ő í r á s — „ — »„ TI a hiány

.

.

az előirányzat hiányánál n a g y o b b .

.

. .

1 3 , 6 2 3 . 9 6 2 frt 0 2 V 2 krt, .

.

3 5 1 . 9 3 4 frt 02 V 2 krral.

(I. Rész 1 3 7 — 1 3 8 . lap.) Némely ágazatnál eszközöltetett ugyan 2 3 3 . 5 9 0 frt 17 krnyi megtakarítás, a túlkiadás azonban 5 8 5 . 5 2 4 frt 1 9 1 / 2 krra rúgott.

A túlkiadásokból

főbb Összegekben esik:

a diósgyőri m. kir. vas- és aczélgyárnál előfordult „egyéb" .

161.521

frt,

a m. kir. államvasutak gépgyáránál eszközölt beruházásokra

205.535

„

73.694

„

100.000

„

54.958

„

beruházásokra

.

.

.

.

.

.

.

.

.

a budapesti posta- és távirdaház átalakítási költségeire A megtakarításokból

főbb összegekben esik:

a budapesti egyetem boncztani intézetének építésére

.

a lőcsei állami reáliskola épületének létesítésére Az 1892. évi XIV. törvényczikk alapján előirányzott beruházások p é n z t á r i

kezelésénél

a tényleges kiadás tett

. 1 3 , 6 2 8 . 8 5 7 f r t 12

krt,

a tényleges bevétel a hiány

1 3 , 6 2 8 . 8 5 7 f r t 12

melyet összehasonlítva az előirányzat hiányával az eredmény k e d v e z ő t l e n e b b

.

.

. 13,272.028 .

.

„

krt,

—

krral

3 5 6 . 8 2 9 f r t 12

krral.

A pénztári eredményre ugyanazok a tényezők hatottak, melyek az előírásnál a kedvezőtlenebb

eredményt

idézték elő,

azzal a különbséggel,

hogy

a tényleges

kiadásokból 4 . 8 9 5 frt 0 9 ^ 2 kr a mult évi hátralék törlesztésére esik. C. III. Rendkívüli Az

közösügyi

1 8 9 2 . évi XIV. törvényczikk

2.

kiadás.

§-ának C. III.

főosztálya

megálla-

pította : a kiadást

.

.

a bevételt .

.

6 , 6 4 7 . 1 2 3 frt — —

„

krral,

—

„

a hiányt

6 , 6 4 7 . 1 2 3 f r t — krral,

ennek a törvényczikknek alapján az 1 8 9 2 . évet megillető

kiadási

s á g tett

.

járandó.

.

a bevétel tett

. .

6 , 6 4 7 . 1 2 2 f r t 8 3 krt, .

—

„

—

„

a hiány

6 , 6 4 7 . 1 2 2 f r t 8 3 krt,

azaz: az eredmény k e d v e z ő b b

.

A pénztári

kezelésnél:

a kiadás tett

.

a bevétel tett .

.

.

.

—

f r t 17 krral.

. 6 , 6 4 7 . 1 2 2 frt 8 3 krt, .

—

„

—

„

a hiány mely az előirányzat hiányánál szintén k e d v e z ő b b

6 , 6 4 7 . 1 2 2 frt 8 3 krt, —

frt 17 krral. 3

Az i d ő k ö z b e n

megszavazott

a l a p j á n álló k e z e l é s

póthitelek

és

felhatalmazások

eredményei:

Az 1892. évi XIV. törvényezikk

keretén kivül póthitelek és felhatalmazá-

sok alapján a : I. R e n d e s k e z e l é s n é l (fősommázat 6 — 7 . lap) az előirányzott, bevétel tett .

.

kiadás tett .

.

—

frt — krt,

1,470.632

„

97

„

hiány Ezen járandóság

az

alapon

az

1892.

évet

1 , 4 7 0 . 6 3 2 frt 97

krt.

.

1 , 4 7 0 . 6 3 2 frt 97

ki-

.

1 , 4 7 0 . 6 3 2 frt 97 1 , 4 7 0 . 6 3 2 „ 97

kr „

megillető

tett:

bevételben

.

kiadásban

.

—

frt — krt,

1,470.632

„

97

a hiány az előirányzati hiánynyal

„

.

egyelő. A pénztári

kezelésnél:

a tényleges bevétel .

—

frt — kr,

a tényleges kiadás . 1 , 4 7 0 . 6 3 2 a hiány az előirányzati hiánynyal

„

.

97

.

„

.

egyenlő. II. Az á t m e n e t i k e z e l é s n é l (fősommázat

6—7.

lap) a póthitelek

és

felhatalmazások megállapították: a bevételeket .

3 , 2 0 1 . 3 3 5 frt 3 9 V 2 krral,

a kiadásokat .

790.652

„ 9 3

„

a fölösleget Ennek járandóság

alapján

az

2 , 4 1 0 . 6 8 2 frt 4 6 7 2 krral.

1892.

évet

megillető

tett:

bevételben .

.

kiadásban

.

.

3 , 2 0 1 . 3 3 5 frt 3 9 l / 2 krt, 790.652

fölöslegben mely az előirányzat fölöslegével

„

93 2 , 4 1 0 . 6 8 2 frt 4 6 7 2

krt,

egyenlő.

A p é n z t á r i k e z e l é s eredménye pedig : bevételben .

.

kiadásban

.

.

3 , 2 0 1 . 3 3 5 frt 3 9 V 2 790.769

„

83

kr, „

fölöslegben 2 , 4 1 0 . 5 6 5 frt 5 6 7 2 kr, az előirányzati fölösleggel szemben a pénztári fölösleg kedvezőtlenebb 116 frt 90 krral, mely különbözet onnan ered, hogy 116 frt 90 kr a mult évi terhelő hátralékokból törlesztetett.

III. A b e r u h á z á s o k n á l (fősominázat 0 — 7 . lap) a p ó t h i t e l e k és felhatalmazások alapján elő lett irányozva: a kiadás

.

5 , 2 4 5 . 0 6 8 f r t O l 1 ^ krral,

.

a bevétel .

—

„

—

„ 5 , 2 4 5 . 0 6 8 frt 0 1 l / 2 krral,

a hiány utalványoztatott bevétel

5 , 2 4 5 . 0 6 8 frt O l 1 ^

.

.

—

„

—

kr

;

„ 5 , 2 4 5 . 0 6 8 frt O l 1 ^ kr,

hiány mely egyenlő az előirányzati hiánynyal. A pénztári a kiadás

.

a bevétel

.

kezelésnél: .

3 , 3 6 0 . 3 9 3 frt 2 6 7 2 —

„

kr,

—

„

a hiány

3,360.393 frt 26V2

szemben az előirányzati hiánynyal

.

.

.

.

5,245.068

az eredmény k e d v e z ő b b

„

1

01 /2

1 , 8 8 4 . 6 7 4 f r t 75

kr, ,, krral,

megjegyezvén, hogy ez az összeg mint terhelő hátralék a jövő évre vitetett át. IV. A r e n d k i v ü l i k ö z ö s ü g y i k i a d á s o k n á l (fősommázat 6 — 7 . lap) a póthitelek és felhatalmazások alapján: előirányoztatott: a kiadás

.

a bevétel

.

.

9 0 2 . 8 5 7 f r t 3 3 krral, —

„

—

a hiány Erre

9 0 2 . 8 5 7 f r t 33 krral.

utalványoztatott:

a kiadás

.

a bevétel

.

.

902.857 —

frt 33 krral, „

—

a hiány

9 0 2 . 8 5 7 frt 3 3

kr

9 0 2 . 8 5 7 frt 33

kr

egyenlő az előirányzati hiánynyal. A pénztári

kezelésnél:

a kiadás

.

.

a bevétel

.

.

9 0 2 . 8 5 7 frt 33

a hiány egyenlő az előirányzati hiánynyal.

—

„

—

kr, „

II.

A költségvetésre kiható törvények végrehajtásának hatása az állami vagyonra. A költségvetés és az azt kiegészítő

törvényeknek

végrehajtása

1892-re a

fentebb részletezett eredményekben mutatkozik. A

törvényekkel

szemben

előfordult

eltéréseknek

(I. Rész:

összehasonlitő

kimutatás), túlkiadásoknak, előirányzat nélküli kiadásoknak, kevesebb

bevételeknek,

a kormány által hozott és esetleg az állami számvevőszék részéről kiegészített indokolásait az 1 8 8 0 . évi LXVI. törvényczikk 27. §-a értelmében jelentésünkben alább adjuk elő.

«

Kapcsolatosan azonban a már elmondottakkal és különös fontosságánál fogva kimutatandónak nyek

véljük itt azt a hatást

végrehajtása

a megszavazott

is, melyet

hitelek

a költségvetésre kiható törvé-

forrásainak

és

azok

természetéből kifolyólag 1892. évben az államháztartásra gyakorolt.

felhasználásának

A zárszáraadás összes kezeléseinek

I. r é s z é b e n

foglalt bevételek

kormány bevételeket

és k i a d á s o k a t

frt

Az 1892. évi XIV. t.-cz. (költségvetési törvény) alapján Póthitelek (felhatalmazás) alapján Mindössze

Kiadás

| kr

kr

frt

397,508.911

397,523.636

I. fejezet 8. czim

.

.

»

6.

»

.

. 2,106.617

»

60'/a

»

III.

»

4.

»

.

.

»

24

»

» 2., 3., 4., 6—9. és 11 —20. czim . V. fejezet 2. és 4. czim . VII. » 3. czim . .

295.000

23.652

frt —

Az

átmeneti

662.420 » 16 » 07 30.000 » —

24 V,

5,207.875

85

400,724.971

3®1/,

405,918.122

24'/«

5,193.150

85

3,900.943

X. fejezet 2. czim

E szerint a költségvetés és póthitelek alapján az állam forrásaiból (jövedelmeiből, vagyonából) nem több mint krajezárig terjedő kiadás fedezete állott a kormány rendelkezésére, és ennélfogva a kiadásokból már az előirányzat szerint is a költségvetési törvény 4. §-a értelmében a p é n z tári készletekből lett volna fedezendő.

| kr

8,409.211

kiadásokban:

A felsorolt összegeket levonva a fennebb kimutatott előirányzat szerinti összegekből, marad

frt

39'/2

kr

» » »

kr

3,201.335

IV.

783.253

frt

14.725

bevételekben:

II.

Hiány

Fölösleg

A megszavazott bevételek és kiadások közt olyanok is vannak, melyek kölcsönökből eredvén, 1892. évi jövedelemnek nem tekinthetők, ilyenek jelesül: átmeneti

kiadások

eszközölni:

Bevétel

Az

és

fősommázata szerint felhatalmazást nyert a

13 64

396,824.028 32

405,918.10S 60'/,

3 9 6 , 8 2 4 . 0 2 8 32

9,094.080 28'/2

Az összes kezelésnek már idézett íősommázata szerint az ö s s z e s teli j á r a n d ó s á g

és k i a d á s i u t a l v á n y o z á s

Bevétel frt

Az 1892. évi XIV. törvényczikk 4. §-a alapján .

Mindössze

frt

440,110.574 35\/2 412,327.306 3,201.335 39'/,

Póthitelek (felhatalmazás) alapján

tett:

Kiadás kr

443,311.909 75

kr

39

X.

»

Az

1.

»

.

átmeneti

4,310.13S

»

83

420,736.517 63' 2

kr » » » » » »

8,491.561 72

kiadásokban:

X. fejezet, 1., 2. és 5. czim XI. » 1. czim . .

. 678.416 frt 91 kr . 4,318.324 » 95 » Marad

Egybevetve a kiadást az államnak 1892-ben a saját forrásaiból (jövedelmeiből, vagyonából) keletkezett bevételi előírással

4,996.741 86 434,820.348 03

415,739.775

"7*

434,820.348 03

kiderül, hogy a bevétel a kiadások fedezésére nemcsak elegendő volt, hanem hogy fölösleg mutatkozik még

19,080.572

25'/g

mely eredményt összehasonlítva az előirányzatnál fentebb hasonló alapon kitüntetett ugyanazon természetű eredménynyel:

9,094.080

28'/,

az

előírás

kedvezőbb

frt

2 8 , 1 7 4 . 6 5 2 54

kr

frt.

kr

27,783.267 96',/2

8,409.211 24Va

bevételekben:

I. fejezet, 3. czim . . 280.900 frt — II. » 2., 3., 6 , 11. és 12. CZim . . . 2,547.369 » 42 III. fejezet, 4. czim . . 23.652 » 24 IV. > 3—9., 12—20. czim 471.014 > 8 2 V. » 2. és 4. czim . 828.486 » 41 VII. » 3. czim . . 30.0C0 » —

Hiány

Fölösleg

Levonván a hitelműveletekből eredő bevételeket, illetve a kölcsönök conversiójára fordítandó kiadásokat : Az á t m e n e t i

bevé-

5,207.875 22,575.392

85

A költségvetési és a többi kapcsolatos törvényeknek p é n z t á r i l a g natosított

foga-

v é g r e h a j t á s a ugyanazon fősommázat kezelésének eredménye szerint

a következőket tünteti k i : Bevétel frt

.

frt

.

.

.

Mindössze

3,201.335 30'/2 436,742.112 58

kr

átmeneti

417,634.468 26

bevételekben:

II. fejezet, 2., 3., 6., 11, és 12. czim 2,547.369 frt 42 kr III. ' » 4. czim . . 23 652 » 24 » IV. » 13—20. » • • • 86.053 » 16 » V. 5> 2. és 4. » . . . 828.486 » 41 » VII. » 3. » . 30.000 » — » X. » 1. » . . . 4,310.138 » — » VI. » 1. » . . . 120 » »

Az

átmeneti

7,825.819 23

kiadásokban:

X. fejezet, 1., 2., 3., 4. és 5. czim . 857.468 frt 56 kr XI. » 1. CZim . . . 3,856.373 » 85 » Marad

4,713.842 41 428,916.293 35

412,920.625 85

Ebből kiderül, hogy az államnak a saját forrásaiból (jövedelméből, vagyonából) 1892-ben eredő tényleges bevétele . . . . . .

428,916.293 35

nemcsak elegendő volt a kiadások fedezésére, hanem hogy fölösleg mutatkozik még . . . .

lá,995.667 50

mely eredményt összehasonlitva az előirányzatnál hasonló módon kitüntetett eredménynyel . a pénztári eredmény képest k e d v e z ő b b

frt

kr

9,094.080 28'/,

az előirányzathoz 25,089.747 '8 V,

frt

22,430.962 32

6,524.653 39'/,

Ebből levonván a kölcsönökből eredő bevételeket, illetőleg a kölcsönök conversiójára fordított kiadásokat, még pedig:

Az

Iliány

Fölösleg

433,540.777 18 >/, 411,109.814 86 '/,

Az 1892. évi XIV. törvényczikk alapján Póthitelek (felhatalmazás) alapján

1 kr

Kiadás

3,323.318 19,107.644 32

kr

Az előirt kölcsönök, még pedig: a szőlődézsmaváltság

1.325 frt 74

a maradvány- és irtványföldek megváltása

kr.

.

123.G10

„

—

„

az italmérési jogok után adott kártalanitás .

414.900

„

—

„

3,814.365

„

36

a pénzügyi, a kereskedelemügyi, a földmivelésügyi, a vallás- és közoktatásügyi, az igazságügyi és a

honvédelmi

( 2 8 0 . 9 0 0 frt + 24 kr

ministeri

tárczát

terhelő

adósságok

2 , 1 8 0 . 3 1 1 frt 89 kr + 2 3 . 6 5 2 frt

471.014

frt 82 kr +

3 0 . 0 0 0 frt

+

8 2 8 . 4 8 6 frt 41 kr) vagyis az összes folyó évi adósság-szaporodás . nem képez

egyszersmind

.

4 , 3 5 4 . 2 0 1 frt 10

kr

vagyon-fogyatkozást, mert mindamellett,

fent érintettek behatásán kivül a z á l l a m i v a g y o n

hogy í

1892-ben c s ö k k e n t

még

az ingatlanoknál: állami jószágok eladása folytán a többi számadási ágaknál valamint érték-csökkenés folytán

.

.

2,341.827

frt 76

krral.

ebből az okból, .

.

.

.

204.282

a terhelő hátralékok szaporodása folytán

.

„

88^2 1

»

19,468.061

„

63 /2

„

5,144.290

„

57

„

és végre az állam nem esedékes követeléseinek

álladékából

(állami

mint legnagyobb részben

leltár

1892-ben

227—228.

lap)

esedékessé

vált

összegnek a zárszámadás I. Részébe az

előirányzat-

szerű bevételek sorába történt átvezetése által

.

(az átvezetett összegek : a vasúti

kamatbiztosi-

tásnál befizetés folytán

.

.

a tisza-szegedi kölcsön alapnál, valamint a maradványés irtványföldek váltsági alapjánál, a kötelezettek által a folyó évre befizetendő járadékban foglalt tőke . . .

1 0 0 . 8 7 5 frt 41 kr^

647.611

a földtehermentesitési adósság és az italmérési jogok utáni kártalanitás apasztásából 1,090.300 i ; az államjavak eladása cziménél a mult években eladott

„ 12 „

„ — „

birtokok vételárából ez évben esedékessé vált részletek

kr

. 2,794.281 frt 65V2

>

az állami előlegek és különféle bevételeknél esedékessé vált .

.

mindezek az á l l a m i

.

.

az

itt

„ 38 1 /2 „ )

511.222 felsorolt

tényezők

ellenében

azonban

gyarapodott

vagyon:

az i n g a t l a n v a g y o n n á l b e r u h á z á s

folytán:

.

.

.

4 4 6 . 5 3 8 f r t 86I/2 2 6 7 . 9 4 4 i'i 26 329.742 » 78 149.915

5) 7 8 321/2 95 71 11 10V2

a dohányjövedéknél az állami jószágoknál a fémbányászatnál

.

.

a fémkohászatnál

.

.

.

.

.

.

a vasműveknél

.

.

.

.

.

.

100.578

.

287.597

az állami épületeknél

.

.

.

.

10,302.303

az állami vasutak és állami gyáraknál .

358.500

a közutaknál a fiumei kikötőnél

.

.

a pozsonyi állami hidnál

. .

.

»

.

.

525.508

n n

.

.

200.000

V

—

59 —

az állami erdőknél

222.912

»

74

az állami lótenyészintézeteknél

143.137

»

14

2,597.168

n

18

280.916

»

68

a viziutaknál

.

.

.

.

a philloxera elleni védekezésnél

.

.

.

a közoktatásügyi tárczánál

.

.

.

.

624.535

n

91

az igazságügyi

„

.

.

.

.

713.380

n

66

a honvédelmi

„

.

.

.

.

430.237

i) 0 4 a

az állandó országháznál

.

.

.

.

1,150.000

egyéb apró részletekben

.

.

.

.

403.915

n

96V2

10,191.568

»

68

21,518.656

»

n ö v e k e d e t t t o v á b b á az

—

érték:

a termesztmények, anyagok, szerek és eszköa fogyatkozásoknak ( 2 1 , 0 4 0 . 6 3 9 frt 8 0 i / 2 kr) a után

.

.

.

.

.

.

a pénzmaradvány gyarapodása által az értékpapir-készleteknek gyarapodása

. által

a cselekvő hátralékok emelkedése folytán az állami adósságok apadása folytán az folytán

értékpapírokban

való

tartozás

.

2,227.889 20,524.797

»

21V2 73 53V2

3,666.611

»

02

1,221.110

*

27

»

apadása

. . . . . . . . .

végre az állami követeléseknél az által, hogy a kamatbiztositást élvező vasutaknak az állam kötelezettsége szerint előlegeket nyújtott, és hogy az

államjavak eladásából, továbbá váltságokból és egyéb előlegekből követelések támadtak, melyeknek esedékessége csak későbben álland be

.

.

.

5 , 8 2 3 . 5 5 9 f r t 2 3 1 / 2 krral,

.

a mint ezekről átalában a vagyonnak évi gyarapodásáról,

fogyatkozásáról,

ezeknek

a pénzszámadással való összefüggéséről a részletezések, az állami leltár és kapcsolatosan ezekkel a vagyonmérleg a legkisebb részletekig tüzetesen nyilatkoznak.

III. A hátralékok álladéka az év elején és végén. A bevételi hátralékoknak, vagyis azoknak az összegeknek álladéka, 1892-ben

a költségvetési

év végéig b e f i z e t e n d ő ü l

b e f i z e t v e nem l e t t e k ,

kifizetendőül

év végéig ( 1 8 9 2 . már

melyek

előirattak,

de

és

a kiadási hátralékoknak, vagyis a költségvetési

már

azoknak az összegeknek álladéka, melyek

évi január

utalványozva

1-étől 1 8 9 3 .

lettek,

évi márezius

31-ig)

de az 1 8 9 2 . évi naptári

év

végéig t é n y l e g k i n e m f i z e t t e t t e k , úgy a követeléseket, mint a tartozásokat illetőleg szaporodással záratott le. A Befizetendőül Állami leltár 257. lap)

rendeseknél.

maradt ugyanis . . . .

a mult évről (Zárszámadás

illetőleg az apadás levonása után

.

.

.

befizetendőül maradt a jövő évre szaporodás

a

1 0 0 , 9 8 9 . 5 8 8 frt 68 6,476.967

.

követeléseknél

III. Rész,

„

08V2

9 4 , 5 1 2 . 6 2 1 frt 5 9 7 2 1 0 0 , 0 7 5 . 0 1 4 „ 26 5,562.392 frt 661/2

kr, „ kr,

kr

A fent kimutatott apadásból ( 6 , 4 7 6 . 9 6 7 frt 0 8 V 2 krból) részint különféle okokból keletkezett, behajthatlanságnál fogva, részint az előirások helyesbítése és a tartozásokkal való compensálása, részint más czimre való átutalás folytán leirattak: az állami adósságoknál az egyenes adóknál a jogilletékeknél . az italmérési jövedéknél a kereskedelemügj'i tárczánál a földmivelésíigyi tárczánál . egyéb apró tételek

1 , 9 0 0 . 3 3 7 frt 6 5 V 2 2,619.067 1,416.836 137.038 251.215 88.296 64.174

„

85V2 51 2372 8 4 72 52 4672

„

K i f i z e t e n d ő ü l maradt a múlt évről 1 6 , 2 0 8 . 6 0 7 f r t 35

(Zárszámadás III. Rész, Állami leltár 2 5 8 . lap) illetőleg a szaporodás hozzáadása után

. .

.

.

.

.

.

.

.

922.372

kifizetendőül maradt a jövő évre szaporodása

a

tartozásnak

Az Befizetendőül

„

66

1 7 , 1 3 0 . 9 8 0 frt 01

kr;

18,379.601

„

„

647a

1 , 2 4 8 . 6 2 1 frt 6 3 7 2

kr.

6 , 8 9 2 . 6 3 6 frt 22

kr,

átmenetieknél.

maradt

a mult

évről

(Állami leltár 2 5 7 . lap)

285.442

illetőleg az apadás

„

0572

levonása után

6,607.194 frt 1 6 7 2

befizetendőül maradt a jövő évre

7,614.598

szaporodása

kr,

a követeléseknek

.

„

„ kr,

67

1 , 0 0 7 . 4 0 4 frt 5 0 V 2

kr.

Az év végével befizetendőül maradt követelésből ( 7 , 6 1 4 . 5 9 8 frt 67 krból) esik: a pénzügyi tárczára

.

a földmivelésügyi tárczára

.

.

.

.

5 , 9 3 6 . 4 6 0 f r t 62 7 8 6 . 4 7 7 n 92

kr, 55 »

1)

a vallás- és közoktatásügyi tárczára

551.599

a kereskedelemügyi tárczára

228.676

55 4 9 55 72 55

az állami adósságokra

.

.

.

.

110.640

a belügyi tárczára

.

.

.

.

743

Az átmenetieknél

kifizetendőül

—

7) 92

maradt a mult évről (Állami

2 6 0 . lap)

9 8 9 . 8 4 5 f r t 35

illetőleg a szaporodás hozzáadása után

7.626 .

.

.

.

.

.

kifizetendőül maradt a jövő évre . apadása A

a tartozásnak .

1) leltár kr,

74

9 9 7 . 4 7 2 f r t 09

kr,

971.120

„

„

17V2

26.351 frt 9 l V 2

kr.

5 , 5 5 6 . 9 3 1 frt 3 2 7 2

kr,

beruházásoknál.

K i f i z e t e n d ő ü l maradt a mult évről (Állami leltár 2 6 0 . lap) illetőleg az apadásba hozott

106.453

levonásával kifizetendőül maradt a jövő évre . szaporodása

„

n

51

5,450.477 frt 8 l 7 2 7,330.257

a tartozásnak .

A közösügyi rendkívüli

„ „

47

1,879.779 frt 6 5 7 2

kiadásnál:

az 1 8 9 1 . és 1 8 9 2 . év végével nem maradt semmi tartozás.

kr, kr.

Ezek szerint: 5 , 5 6 2 . 3 9 2 frt 6 6 V 2 krral, 1 , 0 0 7 . 4 0 4 n 501/2 » 6 , 5 6 9 . 7 9 7 frt 17 kr.

szaporodott a követelés a rendeseknél . az átmenetieknél

.

tehát s z a p o r o d á s

a

.

.

.

.

.

követeléseknél

A kiadásoknál szaporodott a tartozás: a rendeseknél

.

.

.

.

.

1 , 2 4 8 . 6 2 1 frt 6 3 l / 2 krral, 1 , 8 7 9 . 7 7 9 V 651/2 »

.

a beruházásoknál összesen

.

3 , 1 2 8 . 4 0 1 frt 29

krral,

ellenben apadt: az átmeneti kiadásoknál tehát s ' z á p o r o d o t t

a

2 6 . 3 5 1 f r t 9 1 1 / 2 krral,

.

3 , 1 0 2 . 0 4 9 frt 3 7 V 2 krral.

tartozás

Ennélfogva a tartozások szaporodásával szem. ben a k ö v e t e l é s e k s z a p o r o d á s a

6,569.797

17

kr,

3 , 4 6 7 . 7 4 7 frt 791/2 krral.

nagyobb . A z á l l a m i (nem esedékes)

n

követeléseknél.

Álladék maradt a múlt évről (Állami leltár kr, 5 5 9 , 1 9 9 . 3 0 7 frt 56 2 2 7 - - 2 2 8 . lap) 3 , 1 7 4 . 8 8 9 a szaporodás . . . . . . n 521/2 » hozzáadása után

.

a jövő évre maradt a követelések

. .

.

.

.

.

.

.

. 5 6 2 , 3 7 4 . 1 9 7 frt OSI/g k r , . 5 6 3 , 0 5 3 . 4 6 5 n 75 n 6 7 9 . 2 6 8 frt 6 61/ 2 k r .

gyarapodása Az á l l a m i

adósságoknál.

Az álladék tett a mult év végén (Állami 2 . 0 6 4 , 4 6 0 . 7 5 6 frt 9 3 i / 2 krt, 5 9 7 . 4 4 2 n 39 V . 2 . 0 6 5 , 0 5 8 . 1 9 9 frt 321/2 kr, . 2 . 0 6 1 , 3 9 1 . 5 8 8 n 301/2 r>

leltár 225 — 226. lap) illetőleg a szaporodást hozzá számítva mint kezdeti álladék fölvétetett mint álladék az év végén pedig az a d ó s s á g

. .

3 , 6 6 6 . 6 1 1 frt 02

apadása. Az

kr.

értékpapíroknál.

A követelés tett a mult év végével (Állami leltár 2 1 9 - 220. lap)

3 0 0 . 3 0 2 frt 39 19.900 » —

krt, krral

3 2 0 . 2 0 2 frt 39 3 2 0 . 2 0 2 n 39

kr,

kr,

.

1 4 , 1 4 6 . 2 7 6 frt 72 1 2 , 9 2 5 . 1 6 6 » 45

apadás .

1 , 2 2 1 . 1 1 0 frt 27

kr.

helyesbítés folytán szaporodott együtt . a jövő évre maradt tehát sem szaporodás, sem apadás. A tartozás volt a mult év végével leltár 221 — 222. lap) a jövő évre maradt

.

.

.

»

(Állami .

»

Átfutó A zárszámadás mérleg"

kezelés.

II. Része (Átfutó kezelés)

és IV.

Részében

a „pénztári

szerint: Befolyt:

Előlegek czimén

.

.

2 9 1 , 1 3 5 . 6 6 5 frt 7 7

Idegen pénzek czimén . Szállítmányok

és

Kiadatott: kr,

„ 85

„

634,006.543

„ 59

.

935,834.958

„60

„

935,834.958

„ 60

.

19,581.913

„ I3V2 »

19,551.567

„ 36

kr.

ellát-

mányok czimén . Átszámítások czimén

Együtt 1 . 8 9 6 , 9 2 5 . 0 9 3 frt 3 5 V 2 kr, Bevételi többlet Átfutó

3 0 5 , 1 2 1 . 0 1 1 f r t 91

650,372.555

.

.

.

„

1 . 8 9 4 , 5 1 4 . 0 8 1 frt 46

kr.

2 , 4 1 1 . 0 1 1 frt 8 9 V 2

követelés: az év elején

.

az év végén

.

.

.

.

.

.

.

.171,714.424 .

185,669.424

szaporodott Átfutó

f r t 48*/ 2 „

kr,

85

1 3 , 9 5 5 . 0 0 0 f r t 3 6 ! / 2 krral.

tartozás: az év elején

. 111,380.611

az év végén

. 127,746.624

szaporodott

!

7

frt 8 1 V 2 „

07V2

7

7

vagyis az év végéig a vagyon apadt

,

Az á t f u t ó k ö v e t e l é s t a)

a forgalmi naplóban

tendó előlegek, együtt mely

összeg a

.

7

„ . .

16,366.012

/

.

Zárszámadás

II.

„

26

2 , 4 1 1 . 0 1 1 frt 8 9 ! / 2

az év v é g é i g

elszámolt

/

kr,

krral.

képezik:

megtéri.

.

9 3 , 3 9 3 . 1 3 2 frt 51V2

kr

>

Részének

észrevételi hasábjában ( 1 8 2 . lapon) részletezve v a n ; b) az átszámitásokból eredő követelések c) a tárczanaplókban elszámolt előlegek

. .

173.640

„

31

„ 1

90,049.558

„

02 /2

»

2,053.094

„

—

„

d) az önálló alapok előlegei, jelesül a budapesti zálogház cselekvő tőkéi

Az á t f u t ó t a r t o z á s t p e d i g az év v é g é n aa)

a forgalmi naplókban

elszámolt

képezik:

idegen

pénzek a melyből a jelentékenyebb összegek külön is megemlítve vannak a Zárszámadás II. Részének észrevételi hasábjában ( 1 8 4 . lapon);

5 4 , 3 5 7 . 8 9 0 frt 19

kr,

bb) a tárczanaplókban elszámolt idegen pénzek cc) az önálló alapoknál

ideiglenesen

idegen pénzek, jelesül a budapesti

7 2 , 4 6 4 . 4 2 7 frt 83

befolyt

zálogház

terhelő

tökéi

882.480 más alapok ideiglenes bevételei

A tárczanaplókban

.

.

.

elszámolt előlegek csoportositva:

Az államadóssági szelvények és kisorsolt, beváltására

a

beváltó

bankházaknak

egyéb előlegek a vasúti kamatbiztositásnál tiszaszabályozási költségekre

valamint

intézeteknek

.

.

.

tárcza

.

.

különféle jövedelmi

941/2

„ 1 1

» „

szerint

a convertált kötvények

adott javadalmazások és 4 6 , 9 7 5 . 5 3 0 f r t 041/2 kr, 1,043.029

r> 6 8 %

n

3,137.571 687.810

47% V 531/2 n 05

r> n

»

56

D

55

671/2

30,287.328

5)

i)

és 3,360.485

számadási ágainál

4,557.802

az egyes ministeri tárczáknál Együtt A tárczanaplókban

„

származásuk

a vasutak és állami gyárak cselekvő hátralékai pénzügyi

41.825

és

csohoséri és csongrádi érdekeltségtől a

kr,

9 0 , 0 4 9 . 5 5 8 frt

55

0 2 % kr.

elszámolt idegen pénzek származásuk

szerint

csoportositva: A pénztári jegyek kibocsátásából befolyt az állami adósságoknál

.

.

.

13,000.000 frt .

a vasutak és állami gyárak terhelő hátralékai tiszaszabályozási költségek . . . . a pénzügyniinisteri tárcza különféle jövedelmi és számadási ágainál . . . . . . a többi tárczáknál

.

.

.

.

.

Együtt

320.496 30,003.384 3,141.690

55

—

I O V 2

68 r> 69

J5

21,921.463

55

4,077.392

55

98% 37

7 2 , 4 6 4 . 4 2 7 frt 8 3

kr, n

» J5

* 55

kr.

Az állami pénztáraknál kiadásban elszámolt, de az év végéig bevételbe még nem tett összegek az úgynevezett „ s z á l l í t m á n y o k " , az 1891. év végén az azért nem deltetésük illetve az

„ellátmányok"

1 0 , 0 4 3 . 8 7 0 frt 0 3 % kr, 1892. év végén pedig . . . . 1 9 , 0 6 0 . 5 2 5 » 051/2 t> foglaltatnak a hátralékok összegében, mert azok mint lebegő, azaz renhelyére még nem érkezett pénzküldemények hozzászámittatnak a kezdeti, év végén mutatkozó pénzmaradványokhoz.

TÚLKIADÁSOK, ELŐIRÁNYZAT NÉLKÜLI KIADÁSOK KEVESEBB BEVÉTELEK ÉS

AZOK

INDOKOLASA.

Az 1892. évben a költségvetési és az azt kiegészítő törvényekkel szemben előfordult t ú l k i a d á s o k a t , e l ő i r á n y z a t n é l k ü l i k i a d á s o k a t é s k e v e s e b b b e v é t e l e k e t az eltéréseknek a ministerek által adott indokolásával együtt az állami számvevőszék alább mutatja ki, megjegyezvén, hogy azokat

az eltéréseket, melyek a költségvetési részletezésekkel illetve

az azokra vonatkozó ministeri indokolásokkal szemben merültek föl, de a költségvetési törvény tételei ellenében túlkiadást vagy kevesebb bevételt nem idéztek elő, az állami számvevőszék az illető ministeri fölvilágositásokkal együtt a Zárszámadás I. Részében (Összehasonlitás) adja elő.

Túlkiadások az A. „rendes" kezelésnél. III. f e j e z e t . Országgyűlés. 1. czim. A főrendiház megszavaztatott

kiadásai:

.

.

.

5 5 . 6 3 4 frt —

kr,

utalványoztatok .

.

.

56.291

»

„

llV2

túlkiadás

6 5 7 frt l l i / 2

kr.

Ez a túlkiadás a főrendiházi titkárnak beállott szolgálatképtelensége folytán, a szolgálat érdekében szükségessé vált számfeletti ideiglenes segédtitkárnak alkalmazása következtében merült fel.

2. czim. A képviselőház megszavaztatott . utalványoztatok .

. .

. .

túlkiadás A

képviselőháznál

az

kiadásai:

1 , 1 4 2 . 3 2 7 frt — 1 , 4 0 8 . 9 7 5 „ 74 .

.

1892.

évi

.

.

költségvetési

kr, „ .

2 6 6 . 6 4 8 frt 74 előirányzattal

kr.

szemben

előfordult túlkiadást az 1892. évi költségvetési előirányzatba föl nem vett következő előre nem látható kiadások okozták: 1. A képviselőház 1892. évi januárhó hó 4-én tartott ülésében 5.949. sz. a. hozott határozatával a képviselők X-ik félévi lakbérilletményét 1 7 4 . 8 0 0 frtban szavazta meg, a mely csak márczius hó 26-án lett volna esedékes, holott az 1887/92-iki országgyűlés 189 2. évi január hó 5-én berekesztetett. Az 1892/7-iki országgyűlés 1892. évi február hó 18-ára egybehivatván, a képviselőháznak 1892. évi márczius hó 10-én tartott ülésében 117 sz. a. hozott határozata folytán 1 7 5 . 2 0 0 frttal a képviselők lakbérilletményeit ismét folyóvá

34

TÚLKIADASOK A „RENDES"

KEZELÉSNÉL.

tette s igy az előbbeni pontban emiitett lakbérilletmény . többletet tesz ki, mint túlkiadást. 2. Az országgyűlés 1892 -ik évben 10 hónapon keresztül tartott, a költségvetési előirányzat azonban csak 9 hóra lévén előirányozva s igy a képviselők napidijai többlete 3. Jegyzők egy havi többlete . . . . 4. Péchy Tamás volt elnöknek 1887. évi október 4-től 1892. évi január hó 4-éig járó képviselői napidijai a képviselőháznak 1892. évi május 16-án tartott ülésében 553. sz. a. hozott határozata folytán . . . . . 5. Az 1890. évi állami zárszámadás kinyomatásáért, a képviselőháznak 1892. évi junius hó 13-án tartott ülésében 776. sz. a. hozott határozata nyomán . . . . 6. Irányi Dániel volt képviselő temetési költsége a képviselőháznak 1892. évi november hó 3-án tartott ülésében I . 1 9 4 . sz. a. hozott határozata folytán . . . .

174.800 frt —

kr

74.214 1.302

„ „

— —

„ „

6.557

„

—

„

4.953

„

74

„

2.422

„

—

„

7. A képviselőház hivatalnokai részére, az 1893. évi IV. t.-cz. következtében, s a képviselőháznak 1893. évi január hó 21-én tartott ülésében 1.574. sz. a. hozott határozata folytán az 1892. év II. felére fizetési pótlékul .

1.800

„

—

„

8. A képviselői lakbérkülönbözetek, melyek lemondás és uj választás folytán előállottak

600

„

—

összesen 3. czim. Az országgyűlési megszavaztatott . utalványoztatok .

. .

gyorsiroda . .

személyzetének

3 5 . 9 7 0 frt — 3 7 . 5 9 3 „ 25

2 6 6 . 6 4 8 frt 74

kr.

illetményei:

kr, „

túlkiadás 1.623 frt 25 kr. A gyorsiroda személyzeténél a túlkiadás szintén onnan ered, hogy annak fizetései az 1893. évi IV. törvényczikk s a képviselőháznak 1893. évi január 21-én tartott ülésében 1574. szám alatt hozott határozata folytán az 1892. év II. felére vagyis julius 1-től deczember hó végéig fizetési többletként folyóvá tétettek. VI. fejezet. Nyugdijak. 1. czim. megszavaztatott . utalványoztatok .

. . túlkiadás

. .

Országgyűlés: 14.311 frt — 15.324 „ 4 9 V 2

kr, „ 1.013 frt 4 9 V 2

kr,

Egy teremszolga

gyorsiró-revisornak, özvegyének

egy képviselőházi

nyugdíjjal

történt

szolgának

ellátása

folytán

évi szükséglet

és

az

1892.

1.877 frt 83

krral,

ezzel szemben tesz az évközben megszűnt nyugdijak összege

864

marad többlet . mindazonáltal

csak

1.013

főrendiházi

emelkedett

.

Hogy túlkiadásként

egy

—

krt,

1.013 frt 83

kr.

1

frt

49 /2

„

kr,

azaz

33Í/2

krral kevesebb mutatkozik, annak oka az, hogy az 1 8 9 2 . évi előirányzat az akkori szükségletnek 3 3 x / 2 krral való kikerekítésével .állapíttatott 2. czim. Állami megszavaztatott

meg

.

.

2 7 . 9 2 0 frt —

kr,

utalványoztatott .

.

.

29.096

„

„

01

túlkiadás túlkiadás

folytán keletkezett,

az

állami

a kinek

1 . 1 7 6 frt 01

számvevőszék

nyugdijából az 3. czim.

megszavaztatott

.

.

utalványoztatott .

volt

elnökének

tanácsosnak

volt az

ministerelnöknek 1892.

évre

nyugalomba

1 8 9 2 . évre 2 . 0 0 0

kr.

lépése

frt volt esedékes.

Minist er elnökség:

.

1 3 . 5 6 1 frt —

kr,

.

14.541

„

„

56

túlkiadás A

forintban.

számvevőszék:

.

A

14.311

9 8 0 f r t 56 és a

fiumei

kormányzósági

eső nyugdíj illetményei

okozták

czimzetes

kr.

ministeri

a túlkiadást, a mely

illetményekről a költségvetésben gondoskodva nem volt. 4. czim.

Ö cs. és apostoli

megszavaztatott

kir. Felsége

személye

körüli

.

.

.

1 7 . 9 6 9 frt —

kr,

utalványoztatott .

.

.

18.338,,

„

14

túlkiadás E

túlkiadás

ministerium:

369 frt 14

egy osztálytanácsosnak

a költségvetés

alkalmával

előre

kr. nem

látott nyugalmazása folytán állott elő. 6. czim. megszavaztatott

Belügyministerium:

.

.

.

6 0 7 . 0 0 0 frt —

kr,

utalványoztatott .

.

.

682.230

„

„

10

túlkiadás 7 5 . 2 3 0 frt 10 kr. A túlkiadás az évközben előfordult törvényszerű nyugdíjazások és végkielégítések folytán merült fel. A túlkiadásból esik: nyugdijakra . 2 2 . 3 4 3 frt 45 kr, végkielégítésekre 5 2 . 8 8 6 frt 65 kr, mely utóbbi kizárólag a csendörségnél sűrűn előfordult rokkantsági esetek következménye.

8. czim. Kereskedelemügyi megszavaztatott

.

.

utalványoztatott .

.

.

ministerium:

8 6 0 . 0 0 0 frt —

.

898.356

„

kr, x

49 /2

„

túlkiadás

3 8 . 3 5 6 frt 4 9 V 2 kr,

melyre nézve a kereskedelemügyi minister a következőket hozza föl: „Ezen túllépésből, mely az ezen czimnél az előző évben előállott 4 5 . 8 4 3 frt 1

2 4 / 2 krnyi túllépéssel szemben tetemes apadást jelez, most is a legnagyobb összeg vagyis 2 2.918 frt 65V2 ki; a posta- és távirda intézetre esik, a hol a személyzet sokaságánál fogva természetszerűen évenként nagyobb mérvű nyugdíjazások szüksége áll elő. A központi igazgatásra mely összeg a mult évihez

a kimutatott túllépésből 1 4 . 5 7 1 frt 30 kr esik,

képest tetemesebb

emelkedést

mutat;

a tengerészeti

hatóság nyugdíj -hitele pedig 866 frt 54 krral lett túllépve." „Már

a mult évben

azon

reményemnek

adtain

volt

kifejezést,

hogy

túllépés e tárcza nyugdíj hiteleinél már a legközelebbi években megszűnik; reményem jogosultsága mellett

azon tény

a

ezen

§.zól leginkább, hogy míg az 1891. évi

nyugdíj hitel az 1890. évihez képest 8 4 . 6 0 0 frttal emelkedett s a túllépés évben mégis 4 5 . 8 4 3 frt 2 4 x / 2 krra rúgott, addig az

1892.

az 1892. évi hitel az 1891-ikivel szemben csak 4 0 . 0 0 0

1891.

évi túllépés, jóllehet

frttal emelkedett,

mégis

mint már fennebb megjegyeztem 3 8 . 3 5 6 frt 4 9 7 a krra apadt le." 9. czim. Földmivelésügyi megszavaztatott

ministerium:

.

.

.

5 0 4 . 6 3 5 frt —

kr,

utalványoztatott .

.

.

534.106

„

„

1872

túlkiadás . . . . 2 9 . 4 7 1 frt 1 8 k r . A felmerült túllépésnek indoka az, hogy a költségvetési hitel a költségvetési évet megelőző év elején érvényben állott nyugdijjárandóságoknak megfelelő összegben irányoztatik elő, s minthogy a 113'ugdijszükséglet tapasztalás szerint emelkedőben van az egész államháztartásban, de az emelkedés mérvét előre látni nem lehet: ennélfogva, noha a netáni szaporodás fedezetéül a tárczába 1 0 . 0 0 0 frt vétetett előirányzatba, az eredmény azt igazolta, hogy ezen fedezet az egész tárczakezelésben 2 év alatt beállott uj nyugdíjazások költségeire elégtelen volt, s ennek lehetőleg elejét veendő, a minister jövőben az előre nem látható költségtöbblet fejében nagyobb fedezeti összeget fog előirányozni. 10. czim. megszavaztatott . utalványoztatott .

Vallás. .

és közoktatásügyi . .

ministerium:

2 8 0 . 0 0 0 frt — 301.845 „ 9 5 7 2

kr, »

túlkiadás 2 1 . 8 4 5 frt 9 5 7 2 kr. A nyugdijak természetes emelkedésében leli magyarázatát.

12. czim. Honvédelmi megszavaztatott

ministerium:

.

.

.

5 5 7 . 3 7 8 frt —

kr,

utalványoztatott .

.

.

585.042

„

„

88

túlkiadás

2 7 . 6 6 4 frt 88

Ezen túllépés onnan ered, hogy a költségelőirányzatba tése idejében fennállott állomány után

esedékes

az annak

kr.

szerkesz-

összeg vétetett fel, de a nagyobb

számban bekövetkezett s előre nem láthatott nyugdijazások nagyobb mérvű

kiadást

okoztak. VII. f e j e z e t . Állami adósságok. 2. czim. Földtehermentesités 6. r o v a t . megszavaztatott

és

Kezelési

örökváltságok:

költségek:

.

.

.

7 . 0 0 0 frt —

kr,

utalványoztatott .

.

.

7.290

„

túlkiadás A túlkiadást

.

a kötvények

.

tömeges

„

88 .

.

290 frt 88

kr.

szétirása folytán 4 0 0 0 drb kötvény és

szelvényiv űrlapnak szükségessé vált számozásáért fizetett 800 frtnyi költség váratlan felmerülése okozta. 4. czim. Maradvány-

és irtványföldek

1. r o v a t . megszavaztatott . utalványoztatott .

. .

. .

megváltása:

Kamatok:

1 0 2 . 3 9 6 frt — 1 0 5 . 1 3 8 „ 50

kr, „

túlkiadás 2.742 frt 50 kr, mert 1892-ben várakozáson felül sok uj váltságkielégités merült föl, a mi azonban a járadékoknál is több bevételt idézett elő. 5. czim. Italmérési

jogok után

adandó

XXXVI.

kártalanitási t.-cz.

tőkék kamataira

az 1888.

évi

alapján:

Előirányzat nélküli kiadás. 4. r o v a t . T ő k e k i e g y e n l i t é s a v á l t s á g jogosultaknak 2 1 . 8 3 3 frt 4 4 V 2 kr. Ebből az összegből 4.937 frt 18 kr a magán regálebirtokosok részére az 1892. év folyamán kiutalványozott kártalanitási tőke kiegyenlitését képezi, 16.896 frt 2 6 1 / 2 kr pedig a kincstárt mint magántulajdonost illető 1 2 , 2 0 3 . 0 5 0 frtnyi regaletőkék után kiutalt kiegyenlítési készpénzek fejében, a kincstár javára számoltatott el.

fi. czim.

Az

1888.

évi

X X X I I . t.-cz.

megszavaztatott . utalványoztatott .

alapján

kibocsátott

államvasuti

aranykulcson.

1. r o v a t .

Kamatok:

. .

. .

4 1 / 2 °/ 0 -o.s

adómentes

9,618.003 f r t — kr, 9,653.866,, 59!/2„

tűlkiadás

3 5 . 8 6 3 frt 5 9 V 2 k r .

2. r o v a t .

Törlesztés:

megszavaztatott

.

.

.

4 0 1 . 2 0 0 frt —

kr,

utalványoztatott

.

.

.

405.555

„

„

46

túlkiadás

4 . 3 5 5 frt 46

I n d o k o l á s a z 1. é s 2.

kr.

rovathoz:

Ez a hiteltúllépés onnan ered, hogy az 1892. évi költségelőirányzatban az arany

átlagos

folyamán

1

árfolyama

18°/ 0 -kal

vétetett

számitásba,

holott

az az

1892.

év

/2°/ 0 -kal magasabb volt. 3. r o v a t .

megszavaztatott

Kezelési

költségek:

.

.

.

1 5 . 1 7 8 frt —

kr,

utalványoztatott .

.

.

15.764

»

„

52V2

túlkiadás 586 f r t 5 2 V 2 kr. 1 Ez az 586 frt 5 2 / 2 kinyi hiteltúllépés egyrészt abban leli magyarázatát, hogy az egyes beváltó helyek által nagyobb, a m. kir. központi állampénztár által pedig kisebb értékösszeg lön beváltva, mint a mennyi az előirányzatban számitásba vétetett, s igy a bankházi nagyobb beváltás után a jutalék s költségösszegek is növekedtek, másrészt előidézte a hiteltúlhaladást az előirányzottnál tényleg magasabb árfolyam is. 10. czim. Az és 1888.

1880.

évi VIII.,

évi VI.

t.-cz.

1881.

alapján

évi XI. kibocsátott

1. r o v a t . megszavaztatott . utalványoztatott .

. .

. .

és XXXIL, 4°/0-os

1887.

évi X X X I I .

aranyjáradék-kölcsön:

Kamatok:

2 7 , 9 4 2 . 4 0 0 frt — 2 8 , 1 9 2 . 4 0 9 „ 99

kr, „

túlkiadás . . . . 2 5 0 . 0 0 9 f r t 99 k r . A több utalványozás oka az, hogy az 1892. évi költségvetés szerkesztésénél a beszerzési költség 1 8 % - k a l számíttatott, holott az tényleg 1 9 - 0 5 5 . 7 8 5 4 % - o t tett.

13. czim. Az 1880. évi XLIV. t.-cz. alapján a zágráb-károlyvárosi vasútvonal megvétele folytán a cs. kir. szab. déli vasúttársaságnak fizetendő évi járulék 24. és 25.

részlete :

megszavaztatott .

.

.

. 2 8 3 . 2 0 0 frt —

kr,

utalványoztatok .

.

.

. 28H.000

„

„

—

túlkiadás

4 . 8 0 0 frt — kr.

A hiteltúllépcs onnan ered, hogy az 1 89 2. évi költségelőirányzatba az aranybeszerzési költség 1 b % - k a l vétetett fel, holott az tényleg 2 0 % - o t tett.

Vlil. f e j e z e t Kamatbiztositást élvezett é s m á s v a s u t a k á t v é t e l e folytán elvállalt adósságok. 1. czim. Az

1876.

évi L. t.-cz.

vények

alapján a keleti vasút

beváltására

fölvett

9,989.300

1. r o v a t . A k ö l c s ö n k a m a t a i r a megszavaztatott utalványoztatok

. .

.

megváltása

frtnyi és

.600.273

„

a rész-

kölcsön.

törlesztésére:

. 5 9 9 . 4 2 8 frt —

.

folytán

kr, l

34 /2

»

túlkiadás 84 5 frt 3 4 l / 2 kr. A többlet abban leli magyarázatát, hogy az előirányzat szerkesztése idejében az árfolyam 18°/ 0 volt, ez azonban az év folyamában 19.2 0 ü / 0 -ra emelkedett, 7. czim. Az

1889.

évi XIV.

t.-cz. folytán

3. r o v a t ,

A

11-od

alapján elvállalt

kibocsátású

a magyar

nyugoti

vasút

megváltása

adósság.

elsőbbségi

kölcsön

kamataira

és

törlesztésére: megszavaztatott

.

.

.

1 7 0 . 3 6 0 frt —

kr,

utalványozta tott

.

.

.

199.914

„

„

59

túlkiadás

2 9 . 5 5 4 frt 59 kr.

Az osztrák kincstár által az I. kib. magy. nyug. vasúti elsőbbségi kölcsönből reá eső, az 18S9. év elejéig, mint a vasút, átvétele idejéig megállapított 4 0 3 . 6 4 5 frt 41 krnyi tőke-rész, valamint továbbá : 1. miután ezen összeg még az 1889. év elején lett volna az osztrák kincstár által megtérítendő, ezen öszszeg után az 1889. évi január 1-től 1890. évi junius 15-ig, mint a befizetés napjáig járó . . 29.4 32 frt 48 krnyi 5°/ 0 kamat;

Áthozat .

2 9 . 4 3 2 frt 4 8 kr

4 0 3 . 6 4 5 frt 41

kr

2. az 1 8 7 4 . évi kölcsön 76 frt 92 krnyi tőkéjéből a styriai vonalra eső hányad

12 „ 90 „

u. a. kölcsön 686 frt 90 krnyi kamat maradványából a styriai vonalra eső hányad

115 „ 21 „

és a gráczi pályaudvar járadék tartaléka

65

összesen .

n

.

.

27

„

29.625

.

„

86 kr,

4 3 3 . 2 7 1 frt 27 kr

fizettetett be. Ennek az összegnek fölhasználása iránt az az intézkedés történt, hogy ugy a tőke fejében befizetett

.

. 4 0 3 . 6 4 5 frt 41 kr,

valamint a késedelmi kamat és egyéb apróbb összegű befizetésekből álló 2 9 . 6 2 5 frt 86 krból, az összegnek kikerekitéséhez szükséges

.29.554 tehát összesen

az

1892.

ápril

1-én

megtartandó

volt rendkívüli

„ 5 9 ,

. 4 3 3 . 2 0 0 frt — kr

sorsolás

alkalmával

a

rendes

törlesztési quotán felül álló 4 3 3 . 2 0 0 frt n. é. kötvény kisorsolására fordittassék és pedig akkép, hogy ebből a 4 0 3 . 6 4 5 elsőbbs. kölcsön részadóssága,

a

frt 41 krból az osztrák kincstár

29.554

frt 59

II. kib.

krból pedig a magyar kincstár

részadóssága törlesztessék. A 2 9 . 5 5 4 frt 59 krnyi kamat fejében befizetett s a zárszámadásban mint előirányzat nélküli bevétel elszámolt összeg pedig azért használtatott fel a magyar kincstárt terhelő adósság törlesztésére,

hogy a szóban levő kölcsönnek

fenmaradó

tőkeösszege, az 1889. évi XIV. t.-cz. mellett fekvő szerződésben foglalt törlesztési tervben kitüntetett évi összegekkel törleszthető legyen. Mi a 2 9 . 5 5 4 frt 59 krnak is tőketörlesztésre történt felhasználása folytán az

1892.

2 , 6 5 9 . 0 0 0 frtnyi tőke-álladék után számitott 1 4 6 . 3 5 0

év

végével

mutatkozó

frt 4 3 krnyi évi annuitás

alapján készített uj törlesztési tervvel el is éretett. Ugyancsak

a

7-ik

czimnél

az

előirányzat

keretén

kivül

utalványoztatott kezelési költségek fejében az I. kib. elsőbbségi kölcsön uj szelvényiveinek kibocsátásakor

8 . 8 2 8 frt 76 kr.

Az I. kib. elsőbbségi kölcsön uj szelvénjdveinek kibocsátásakor felmerült és tényleg kifizetett költségek összege, az

1 8 9 2 . évi költségvetésbe nem vétetett fel,

mert a költségvetés szerkesztése idejében ezen kölcsön convertálása kilátásba vétetett. 9. czim. Az

3. r o v a t .

1890.

évi X X X I . t.-cz.

alapján

a magyar

tása folytán

elvállalt

adósság.

5°/0-os

megszavaztatott utalványoztatott

aranykölcsön . .

. .

. .

túlkiadás .

.

kamatozására

északkeleti

és

vasút

megvál-

törlesztésére:

. 7 8 9 . 2 3 8 frt — kr, 790.140 „ 04 „ ~

~

~

!

T

902 frt 04 kr.

4. r o v a t .

6°/ 0 - o s a r a n y k ö l c s ö n

kamatozására

és

megszavaztatott

.

.

.

. 1 4 6 . 5 8 0 frt — kr,

utalványoztatok

.

.

.

.146.701

„

01

törlesztésére:

„

túlkiadás

121 f r t 01 kr.

5. r o v a t . B e r u h á z á s i

kölcsön:

megszavaztatott

.

.

.

. 6 3 1 . 6 8 9 frt — kr,

utalványoztatok

.

.

.

.637.177

„

57

„

túlkiadás

5 . 4 8 8 frt 57 kr.

I n d o k o l á s a 3., 4. és 5.

rovathoz:

A többlet onnan származik, hogy az átlagos agió a költségvetésileg megállapitok 1 8 % - k a l szemben tényleg 18. 1 3 7 illetve 1 9 . 3 7 8 ° / 0 volt.

XI. f e j e z e t . Állami számvevőszék. 2. r o v a t . D o l o g i '

kiadások;

megszavaztatott

.

.

.

.

5 . 9 0 0 frt — kr,

utalványoztatok

.

.

.

.

6.229

,

63

„

túlkiadás . ~ ~ ~ ~ 7 329 f r t 63 kr. A dologi kiadásoknál mutatkozó 329 frt 63 krnyi túlkiadásnak ,oka az, hogy a hivatali épület kapualjának korhadt s az 1891. évi zárszámadások elszállítása alkalmával beszakadt fakoczkaburkolatát keramit burkolattal kellett pótolni s ezzel kapcsolatban a csatorna helyreállítása is szükségessé vált, a mely munkák előre nem látott 277 frt 29 kr kiadást okoztak; továbbá, hogy ezen felül az épületfentartási rovaton 15 szoba festésére, kályhák és más kisebb javításokra 168 frt 44 krral, az útiköltségeknél — tekintettel arra, hogy két számvizsgálónak hosszabb ideig jelen kellett lenni a forgalomból kivont államadóssági kötvények és szelvények elégetésénél — 71 frt 80 krral, s végül közadókra több adatott ki 4 frt 54 krral, együtt

522 frt 07 krral,

melylyel szemben mutatkozik megtakarítás a „Hivatali, irodai és házi szükségletek" rovatánál 192 frt 44 kr marad túlkiadás mint fönt .

XII. f e j e z e t . Ministerelnökség. 2. czim. A fiumei és a magyar-horvát tengerparti kormányzó 1. r o v a t . S z e m é l y i

és személyzete

költségei.

járandóságok:

megszavaztatott

.

.

.

.

utalványoztatok

.

.

.

.25.533

túlkiadás

. 329 frt 63 kr.

2 5 . 3 8 0 frt — kr, „42

„ 153 frt 42 kr. 6

TÜLKIADASOK A „BENDES"

42

KEZELÉSNÉL.

Ez a túlkiadás onnan ered, hogy az újonnan kinevezett kormányzó fizetési illetménye az ezen minőségében letett hivatalos eskü letétele napjától, azaz 1892. évi márcziushó 12-étől kezdve lett utalványozva, ellenben az előbbi kormányzó illetménye 1892. évi márcziushó végéig lett kiszolgáltatva. 2. r o v a t . D o l o g i

kiadások:

megszavaztatott

.

.

.

.

.

.

utalványoztatok

.

.

.

.

.

.

.

4.750 frt 4.763

„

túlkiadás . . . . 13 frt, mely onnan ered, hogy a mult évben nagyobb számú sürgős ügyek gyakrabbi sürgönyváltást követelvén, a távsürgöny-kiadásoknál 41 frt 01 kr túlkiadás merült fel, az útiköltségeknél ellenben 28 frt 01 kr megtakarítás éretett el.

XIV. fejezet. Horvát-szlavon-dalmát minister é s személyzete.

megszavaztatott utalványoztatok

2. r o v a t . D o l o g i

kiadások:

.

6.840 frt — kr. . 7 . 1 2 7 „ 3 6 „

.

.

.

túlkiadás

.

.

.

. 287 frt 36 kr.

Túlkiadás mutatkozik az „Irodai s utazási átalány"-nál 64 frt 98 kr, mely az osztálytanácsosnak Bécsbe történt rendkívüli s előre nem látható, hosszabb ideig tartott kiküldetésében leli magyarázatát. Továbbá túlkiadás volt „az országos törvénytárnak horvát nyelven kiadására" czimű rovaton 269 frt 76 kr, mely onnan eredt, hogy az 1892-ben hozott s a szokottnál terjedelmesebb törvények és több külhatalommal kötött kereskedelmi szerződések beczikkelyezése folytán a törvénytár kiadása az előbbi évekhez arányítva sokkal több irási s nyomtatási költséget okozott. A távirati költségeknél ellenben 4 7 frt 38 kr megtakarítás van. Egyébiránt a tárcza egész költségvetését tekintve, a zárszámadás 329 frt 32 kr megtakarítást mutat.

XV. fejezet. Belügyministerium. 2. czim. megszavaztatott utalványoztatok

. .

.

Távirati

. .

túlkiadás

. .

.

költségek :

17.000 frt — kr, 2 6 . 0 5 3 „ 44 „ 9.053 frt 44 kr.

Az 1S92. évben megejtett országgyűlési képviselő választások alkalmából, továbbá járványok elfojtására és a csendőrség által a közbiztonság érdekében tett intézkedések nagyobb mérvű táviratozásokat tettek szükségessé.

6. czim.

Színművészeti

1. r o v a t . A in. k i r. o p e r a h á z

kiadások.

állami

megszavaztatott

.

.

.

. 215.000

utalványoztatott

.

.

.

.233.492

javadalmazása:

frt — kr, „

75

„

túlkiadás

1 8 . 4 9 2 frt 75 kr,

mely az Ő cs. és ap. kir. Felsége megkoronázásának val a m. kir. operaházban

rendezett

25 éves jubileuma alkalmá-

díszelőadás rendkívüli költségeinek

a

rendes

javadalmazásban fedezetre nem talált részét képezi. 7. czim.

Közegészségügyi

kiadások.

2. r o v a t . B e t e g á p o l á s i

költségek:

megszavaztatott

.

.

.

. 7 2 7 . 8 1 5 frt — kr,

utalványoztatott

.

.

.

.798.556

„

19

„

túlkiadás

7 0 . 7 4 1 f r t 19 kr.

Ebből esik a pozsonyi orsz. ségletet

részben

a

kórházra 5 . 8 5 4

betegforgalomnak,

várakozáson felüli növekedése,

részben

frt 97 kr,

mely több szük-

leginkább pedig az elmebetegek

számának

pedig

drágulása

az élelmi czikkek

ottani

okozta (pl. a 66 krral számított hús klgr.-ja tényleg 90 krba került). Az általános betegápolási költségeknél a túlkiadás 7 0 . 7 5 1 frt 90V2 krt tesz. Kulturális haladás s különösen az alsóbb néposztály részéről a kórházi ápolás iránt való bizalom jeléül tekinthető, hogy egyrészt a nyilvános gyógyintézetek száina folyvást szaporodik, másrészt pedig a meglevők kibővittetnek, mert a közápolást igénybe vevők száma évről-évre nőttön nő. így a lefolyt 1 8 9 2 . évben egyedül a nyilvánossági jelleggel felruházott közkórházak betegforgalma az előző évihez képest 2 0 0 . 0 0 0 ápolási nappal nagyobb volt. Mint minden túlkiadás ezen a rovaton, a fennebb jelzett

túlkiadás is csak

a lakosság egészségügyi állapotának megóvását s ezzel a közegészségügy érdekeinek előmozdítását czélozza. Szegény betegek gyógyszerei czimén a túlkiadás 83 frt 13 krt tesz, minek oka egy némely betegségnek

(roncsoló

fellépésében

ezek

keresendő,

mert

toroklob,

elfojtása

vörheny,

nagyobb

kanyaró)

mérvben

járvánvszerü

igényel

ingyen-

gyógyszereket. Mindezek

s még egy csekély

25 krnyi túlkiadás ellenében a bujasenyvi

közkórházaknál 5.949 frt 0 6 ^ 2 kr megtakarítás éretett el. 4. r o v a t . J á r v á n y o k

és m á s

rendkívüli

hető

fogva

felmerül-

költségek:

megszavaztatott

.

.

.

.

utalványoztatott

.

.

.

.

túlkiadás

okoknál

5 . 0 0 0 frt — kr, 89.820

„

01

„ 8 4 . 8 2 0 frt 01 kr. 6*

A túlkiadást az Oroszország és Németország felől fenyegetett cholera j á r vány

elleni védekezés,

valamint

e járványnak

az országban

is történt

fellépése

folytán az elfojtására tett intézkedésekből felmerült kiadások okozták. 7. r o v a t . T é b o l y d a i megszavaztatott

kiadások:

.

.

. 4 5 7 . 2 9 9 frt —

kr

utalványoztatott .

.

. 484.144

túlkiadás.

.

~

„

79V2

„

~

~

7

2 6 . 8 4 5 frt 7 9 1 / 2

kr.

14.824

Ebből a túlkiadásból esik : a) a lipótmezői orsz. tébolydára

.

.

.

b) az angyalföldi orsz. elmebeteg ápoldára

. .

.

12.591

„

68Y2

»

„

!

»

96 /2

és c) az egyéb gyógyintézetekben elhelyezett elmebetegek ápolási költségeire

.

.

.

.

. együtt

. .

mig ellenben a nagyszebeni orsz. tébolyda kezelésénél

.

.

megtakarítás éretett el, marad túlkiadás mint fönt

.

.

—

„ 1 6

„

2 7 . 4 1 6 frt 81 571

„

0lV2

2 6 . 8 4 5 frt 7 9 V 2

kr, „ kr.

Országos elmegyógyintézeteinknél az 1891. év óta a befogadási képesség legszélső

határáig

menő

túlzsúfoltság konstatálható,

mely körülménynél fogva a

lipótmezei orsz. tébolydánál és az angyalföldi orsz. elniebetegápoldánál

a

legutóbbi

3 év eredményeinek átlagán alapuló költségvetés betartható nem volt. Ennek megvilágításául szolgáljon, hogy az eredetileg 500 elmebeteg befogadására berendezett lipótmezei orsz. tébolydában az elmúlt 1892. évben naponkint átlag 777, az eredetileg 254 beteg befogadására berendezett angyalföldi orsz. elmebeteg ápoldában pedig ugyancsak a mult évben naponkint átlag 300 beteg volt ápolás alatt. A nagyobb beteglétszám természetes folyományaként az élelmezés, az ápolói szolgálat, a ruházat és az ágynemüek rovatánál a 3 évi eredmény átlaga alapján fölvett hitelt túl kellett lépni. Ide járul, hogy a lipótmezei orsz. tébolydánál a vízfogyasztási dijaknak 1891-ben történt végleges megállapítása alapján a múltra nézve megejtett leszámolás értelmében 2.412 frt 79 kr volt kifizetendő, mely összegnek fedezéséről az lír92. évi költségvetés során gondoskodás nem történhetett. Az angyalföldi orsz. elmebeteg ápoldába pedig a cholerajárvány fellépése miatt külön vezetékkel szűrt vizet kellett bevezetni, mi 1.439 frt 15 kr előre nem látott költséggel járt. A jelzett 26.84 5 frt 7 9 ^ 2 krnyi összes túlkiadás azonban teljesen egyensúlyozva van az által, hogy a tébolydai l evételek (rendes bevételek IV. fej., 4. czim, 3. rovat) 1 4 4 . 9 6 3 fit előirányzatával szemben az előírás 1 8 4 . 0 9 5 frt 4 d V 2 krt tett, vagyis az utóbbi 39.132 frt 4 5 1 / 2 k r r a l nagyobb volt s így a bevételi többlet a túlkiadást jóval felülmulta.

8. czim. Közbiztonsági 3

rovat.

Fővárosi

megszavaztatott . utalványoztatott.

. .

kiadások.

rendőrség

szükséglete:

. 1 , 0 6 2 . 0 6 9 frt — kr, . 1 , 0 7 1 . 8 4 9 „ 01V2 „ 9 . 7 8 0 frt 0 1 1 / 2

túlkiadás E rovat egyes alrovatainál egészben véve tulaj donképen túlkiadás mutatkozik, melylyel szemben többi alrovatoknál

.

.

.

.

.

azonban

kr.

41.056

„

91

„

31.276

„

89 Vg

»

a

.

.

.

megtakaritás éretvén el, a túlkiadás leszáll fenti

.

.

9 . 7 8 0 frt OlVgkrra.

Ugyanis több utalványoztatott: 1. Ő r s z e m é l y z e t j á r a n d ó s á g a (fizetése, lakpénze és lóátalánya) czimén . . . . . .

4 3 3 frt 97

kr.

6.547 frt 25

kr.

6.981 frt 22

kr

A rendőrségi őrszemélyzet aránylag csekély létszámánál fogva a közrendészeti szolgálat csakis a szabad napos rendőrök rendszeres kivezénylése mellett látható el. Ebből folyólag természetesen a fogyatékba jött legénység mielőbbi pótlása is elkerülhetlenül szükséges levén, az időközi üresedések czimén előirányzott 3.960 frtnyi összeg levonása után engedélyezett hitel nem mutatkozott elegendőnek. 2. „ R e n d k í v ü l i

pótlék"

czimén

.

.

.

Minthogy az állami tisztviselők, altisztek és szolgák illetményeinek szabályozására vonatkozó törvényjavaslatból a fő- és székvárosi m. kir. államrendőrségnél alkalmazottak eredetileg ki voltak véve, és igy az ezen törvényjavaslatból folyólag a pénzügyi tárcza 1892. évi átmeneti kiadásainak (IV. fejezet) 8. czime alatt költségvetésileg engedélyezett 1 , 1 2 5 . 0 0 0 frt hitelből az államrendőrség alkalmazottjait a törvényjavaslat szellemében kijáró ideiglenes pótlékban — fedezet hiányában — részesiteni nem lehetett, ennélfogva tekintettel arra, hogy az 1000 frtot meg nem haladó fizetést élvező rendőrségi tisztviselőktől és szolgáktól az általuk a régi alapon (1885. év óta) már élvezett rendkívüli (drágasági) pótlékok elvonhatok nem voltak, azok részükre az 1892. év III. és IV. negyedére is engedélyeztettek. Az ebből felmerült 6.547 frt 25 kr kiadás a pénztigyminister indítványához képest mint a tiszti stb. illetmények kiegészítő része itt volt elszámolandó. Átvitel . .

Áthozat

6.981

frt 22

kr

Megjegyeztetik egyébiránt, hogy ugy ezen, mint az 1892. év I. és II. negyedében

utalványozott

pótlék fele része a fő- és székváros

hasonnemü

közönsége

által

lesz

.

.

viselendő. 3. „ F ű t é s "

és „ V i l á g i t á s "

czimén.

Az ezen rovatok nlatt fölvett összegek

15.433 frt

6 1 k r

minderikor

csak hozzávetőleg állapithatók meg és azok előre nem látható

okokból igen

gyakran

nagyobb

hullámzásnak

van-

nak kitéve. A

legnagyobb

takarékosság

szem

előtt

tartása

mellett megállapított 3 3 . 4 0 0 frt hitel egyébiránt

a

őrségi czélokra

éjjel és

elfoglalt igen számos, nagyrészt

nappal használt helyiségek fűtésére és

világítására

rendrendes

körülmények között is alig elegendő, annál kevésbé lehetett tehát elegendő az 1892. évben, mikor az igen korán

be-

köszöntött, kivételesen zord téli időjárás e czimén nagyobb költséget okozott, és a múlt év őszén

fellépett

cholera-

járvány tartama alatt a folytonos rendkívüli szolgálat érdekében a rendesnél több helyiségnek éjjeli és nappali fűtése és világítása vált szükségessé. 4. „ T i s z t o g a t á s

és j a v í t á s "

czimén

.

.

3.307 f r t 04

kr

Az 1892. évben fellépett cholerajárvány alkalmával ugy a hivatalos helyiségek, valamint

a laktanyák

tartására is különös gond lévén fordítandó,

tisztán-

a foganatosí-

tandó volt kivételes intézkedések folytán az e czimén engedélyezett hitel nem volt elegendő. 5. „ H i v a t a l i b ú t o r o k és h á z i s z e r e k " és „ E p ü 1 e t f e n t a r t á s , b i z t o s í t á s és m e l l é k j á r u l é k o k " czimén

4.4 72 frt O9V2 kr

A már régebben meglevő irodai butornemüeknél és berendezési tárgyaknál, valamint a rendőrségi czélokra már huzamosabb idő óta használt épületeknél szükséges javítási és jókarban tartási munkálatok és pótlások mindinkább gyakrabban fordulván elő, ez alrovatok alatt a hitel túllépése nem volt elkerülhető. 6. „ B e t e g á p o l á s i k ö l t s é g " czimén . . Az -ezen alrovat alatt fölvett költség szintén gyakori hullámzásnak van kitéve. Minthogy pedig a fárasztó szolgálat folytán gyakori betegedéseknek kitett rendőrök a Átvitel

.

.

5 . 4 6 8 frt 09

kr

3 5 . 6 6 2 frt 06

kr

Áthozat

35.662

frt 06

kr

kincstár terhére gyógykezelendők, a tényleg felmerült kiadás még hiteltúllépés daczára is kiutalványozandó volt. 7. „ R e n d ő r s é g i Az czimen

1892.

rabkórház"

évi költségvetés

felmerülendő

költségek

—

czimén

.

szerkesztésekor adatok

. az

hiányában

5 . 3 1 8 frt 18

kr.

76 frt 67

kr.

4 1 . 0 5 6 frt 91

kr.

e —

még hozzávetőleg sem voltak megállapíthatók. A mutatkozó túlkiadás különben is csak látszólagos, mert a ház i ápolási költségek

t é r i t m é n ve"

des bevételek, IV. fej., 5. czim,

2. rovat)

„rabkórczimén (ren-

elért

túlbevé-

telben ellensúlyát találja Hozzáadva a személyi járandóságoknál még mutatkozó csekély túlkiadást, mutatkozik összes túlkiadás mint fent 9. czim.

Altalános

. .

. .

. .

túlkiadás Ez a túlkiadás

.

közigazgatási

1. r o v a t . H i v a t a l o s megszavaztatott utalványoztatott

.

lap

kiadások. költsége:

7.500 frt — 7 . 6 9 8 „ 33

.

.

a külországokkal

kr „

.

.

kötött

198 frt 33

terjedelmes kereskedelmi

dések közhirré tételéből és részben az 1 8 9 2 . évben

szentesitett,

szintén

kr.

szerzőnagyobb

terjedelmű törvények kinyomatásából származik. 2. r o v a t .

Országos

megszavaztatott . utalványoztatott .

törvények . .

és

rendeletek

. 3 4 . 0 0 0 írt — . 65.727 „ 02!/2

túlkiadás

.

"

.

tárának

költségei:

kr ,,

.

7

31.727 frt 02V2

kr.

A törvénytári kiadványok költségeinek előirányzásánál a kiadványok átlagos évi mennyisége és terjedelme szokott alapul szolgálni s ez alapon állapíttatott az 1 8 9 2 . évi előirányzat is. Az 1892. évben azonban

ugy a törvények,

meg

mint

a

rendeletek tára rendkívül nagy terjedelmű kötetekből állott ugy, hogy pl. az országos törvénytár átlagos 30 — 35 ive helyett az 1 8 9 2 . évben kerekszámban 100 törvény jelent meg, és a rendeletek tárának terjedelme is 100 ívvel haladta az előző évfolyamot, Ide járult még az is, hogy az 1 8 8 0 . évi rendeletek és IV. füzetét újból ki kellett nyomatni, minélfogva azntán

az előirányzott

iv meg

tára

I.

összeg

nem volt elegendő. A jelzett túlkiadás azonban teljesen

ellensúlyozva

van

az

által,

hógy

a

rendes bevételek IV. fej., 6. czimének 2. rovata alatt az „orsz. törvények és rendeletek tárának jövedelme" czimén előirányzott 5 0 . 0 0 0 1892-ben 9 2 . 0 6 9 frt 17 kr volt.

frttal szemben

az

előírás

48

TÚLKIADÁSOK A „RENDES"

7. r o v a t . megszavaztatott utalványoztatok

. .

KEZELÉSNÉL.

Karhatalmi . .

. .

költségek:

5.000 frt — 9 0 . 9 7 0 „ 24

kr „

túlkiadás

8 5 . 9 7 0 frt 24

Ezt a túlkiadást az 1892. évben megejtett országgyűlési képviselő tások alkalmával igénybe vett katonai segédlet utáni költségek képezik. 8. r o v a t . O r s z á g g y ű l é s i k é p v i s e l ő k v á l a s z t á s a é s névjegyzékének kiigazítása alkalmával felmerülő megszavaztatott utalványoztatok

. .

. .

kr.

válasz-

a választók költségekre:

. 1G.000 frt — kr . 2 5 . 3 5 4 „ Gö 1 /^ „

túlkiadás 9.354 frt 6 5 V 2 kr. E túlkiadás onnan származik, hogy az általános országgyűlési képyiselő választások téli időben ejtetvén meg, számos helyen a szavazás czéljaira külön helyiségeket kellett bérelni s azok fűtéséről és világításáról is gondoskodni. 9. r o v a t .

Katonai

előfogati díj pótlék okra

megszavaztatott utalványoztatok

. .

.

.

szükséges

költségek:

8.700 frt — kr . 9 . 9 1 8 „ 2 8 „

túlkiadás 1.218 frt 28 kr, mely onnan származik, hogy az 1891. év III és IV. negyedéről szóló költségszámlák csak 1892-ben kerülvén érvényesítés alá, ez utóbbi évnek három első negyedével együtt egészben véve öt évnegyednek katonai előfogati dijpótlékait kellett az 1892. év terhére utalványozni. 10. r ó v a t . - K ö z i g a z g a t á s i f o g h á z a k é s t o l o n c z h á z a k sére f o r d í t a n d ó költségek: megszavaztatott . utalványoztatok .

. .

. 140.000 frt — .152.785 „ 9 2 ^

létesíté-

kr „

túlkiadás 12.785 frt 9 2 V 2 kr. E rovat kiadása, valamint a rendes bevételek IV. fejezete, 6. czimének 4. rovata alatt előforduló hasonösszegü bevétel az 1887. évi VIII. törvényczikk rendelkezése éltelmében a belügyi tárczában csak mint keresztülvezetés szerepelvén, fenti túlkiadás és az ezt ellensúlyozó bevételi többlet a tárcza mérlegére mi befolyást sem gyakorol. 11.

rovat.

A

budapesti

első

gyermekmenhely-egylet

segélye-

zésére: megszavaztatott utalványoztatok

. .

. .

túlkiadás

. . .

500 frt — 3.500 „ — ~

~

~

kr „ T

3.000 frt —

kr.

TÚLKIADASOK A „RENDES"

KEZELESNEL.

49

E túlkiadás indokolására a belügyminister a következőket adja elő : „A budapesti első gyermekmenhely-egylet már 1891-ben az iránt kérvényezett, hogy a belügyi tárczából évente segélyként nyert 500 frt a sok teherrel járó kezelési költségek könnyebb fedezhetése czéljából 3.000 frtra emeltetnék föl". „Majd 1892. évben e kérelmét megújította, felhozván, hogy az egylet nem csak budapesti illetőségű árvákat és lelenczeket, hanem a helybeli kórházakba és fogságba került vagyontalan idegen anyák gyermekeit is gondozza, utóbbiakat mindaddig, mig ezek betegségükből felépülnek, illetve a fogságból kiszabadulnak, a lelenczeket és árvákat pedig mig önfentartásukra képesek lesznek, mi által Budapesten az orsz. lelenczházat pótolja. Utóbbi kérelmében részletes kimutatással igazolta azt, hogy az ápolt árváknak napi létszáma 3 2 7 — 3 7 0 között ingadozott s ezek mintegy 2

/ 3 -a idegen illetőségű, sőt arra is van kilátás, hogy számuk évről-évre emelkedni fog; igazolta továbbá azt is, hogy a csecsemők ápolásához és gondozásához szükséges dajkák felkeresése, orvosi vizsgálata, a dajkaságba adott gyermekek gyógykezelése, gyógyszerek, ruházat beszerzése stb. tetemes kiadásokkal járnak. A megkivántató jövedelmek pedig az alapszabályok 18. §-a szerint nagyrészt közadakozásból származnak s igy kevésbé biztosak". „Mindezek az elősorolt körülmények a budapesti I. gyermekmenhely-egylet állami segélyezését, illetve az állami segélynek felemelését indokolttá tették." XVI. f e j e z e t . Pénziigyministerium. 1. czim, Központi 2. r o v a t . megszavaztatott utalványoztatok

. .

. .

Dologi

igazgatás. kadások:

. 1 3 5 . 3 0 0 frt — kr .232.760 „ 73% »

túlkiadások 9 7 . 4 6 0 frt 7 3 % k r . A gyors ügymenet érdekében a fő- és ügyosztályok számának szaporítása vált szükségessé, a rendelkezésre álló helyiségek pedig már a szaporítást megelőzőleg is túltömöttek és elégtelenek voltak, minélfogva magánbérházakban megfelelő helyiségekről kellett gondoskodni, a mi a h á z b é r e k n é l 1.800 frt túlkiadást idézett elő. Különösen a „ h i v a t a l i é s i r o d a i k ö l t s é g e k " - n é l a nagyobb mérvben szükségelt nyomtatványok költségei okoztak 8 0 . 4 6 8 frt 4 8 kr túlkiadást; az „ é p ü l e t e k f e n t a r t á s a " rovatán pedig 1 3 . 7 1 5 frt 90 kr túlkiadás mutatkozik, a mely a központi állampénztár hivatalos helyiségének szükségessé vált nagyobb mérvű javításából és a pánczélszoba berendezéséből ered. Végre a „ t á v s ü r g ö n y ö k " költségeinél állott elő 3.687 frt 60 kr túlkiadás, mely az államügyek tárgyalása alkalmával igényelt gyakori sürgönyözések által van indokolva. A többi rovatokon ellenben 2.211 frt 3 0 % kr megtakarítás éretett el, mely a túlkiadást egészben a kimutatott összegre szállította le.

2. czim. Pénzügyi 1. r o v a t .

közigazgatási

Személyi

bíróság.

járandóságok:

megszavaztatott

.

.

.

8 9 . 6 4 1 frt —

kr

utalványoztatok

.

.

.

95.073

„

„

99

túlkiadás

5.432 frt 99

kr.

E czimen az okozta a túlkiadást, hogy a pénzügyi birák mellé rendelt fogalmazói személyzet a pénzügyministeri fogalmazókkal egy állományt képezvén, az előléptetés az illető tisztviselőnek az együttes rangsorozatban elfoglalt ranghelye alapján történik, tekintet nélkül a közigazgatási biróság költségvetésébe felvett illetményekre. Ennek következtében, miután 1892. évben a pénzügyi közigazgatási biróságnál alkalmazott tisztviselők közül többen a magasabb fizetési fokozatokban voltak elhelyezve, itt túlkiadás merült fel, mig ellenben ugyancsak e körülmény a „központi igazgatás" czimén csökkentette a kiadásokat. 5. czim. Állami 2. r o v a t . megszavaztatott utalványoztatok

. .

. .

Dologi

pénztárak. kiadások:

. 8.250 frt — ki. 9 . 1 0 8 „ 54V2 „

túlkiadás 8 5 8 frt 54V 2 kr. A mutatkozó hiteltúllépést a regale kötvények és papirjáradéki kötvények szelvényiveinek kicseréléséhez szükségelt nagyobb mennyiségű különféle nyomtatványok és ezeknek az értékpapíroknak elküldéséhez fölhasznált csomagoló szere'., beszerzése okozta. 12. czim. Bányászati

és erdészeti 2. r o v a t .

megszavaztatott . utalványoztatok .

.

. .

akadémia

Selmcczbámján

Dologi

kiadások:

és hány ásziskolák.

4 1 . 5 4 5 frt — kr 4 5.135 „ 0 6 V 2 »

túlkiadás Túlkiadás merült fel ugyanis : 1. „A t a n u l ó i f j ú s á g g a l teendő tanulmányi utazásokra" a mely túlkiadás a külföldön tett nagyobb tanulmányutak miatt nem volt kikerülhető és ellensúlyát találja az ugyanolyan természetű 5. rovat (Tanulmányi utakra bányásztannrok számára) alatt elért megtakarításban. Átvitel

3.590 frt 0 6 V 2

662 frt 0 l V 2 kr,

662 frt 01 VL> kr

kr.

Áthozat

.

662 frt 01l/2

kr.

477

frt 15

kr

. 1 . 9 9 4 frt 20

kr

.

2. „Az é p ü l e t f e n t a r t á s r a " mert a selmeczi akadémiánál oly előre nem látható tatarozások

váltak

szük-

ségessé, melyeket az épületek nagyobb inérvü megrongálódásának koczkáztatásával elhalasztani nem lehetett. 3. „ B e s z e r z e t t

anyagokra

és f o l y ó j a v í t á s o k r a "

.

Az akadémiai uj épület felszerelésének

kiegészítéséhez

nélkülözhe-

tetlen leltári tárgyak és üzemi gok, belső

nem különben

a

régi

berendezéseinek

anya-

épületek

tatarozásánál

felhasznált anyagok és szerek költségei okozták e túllépést. 4. „ K ö n y v t á r

és

tanesz-

közök gyűjteményének

kiegé-

szítésére"

1 . 6 0 8 frt 55

kr

4 4 6 frt 96

kr

E rovaton a túlkiadás az akadémia mineralogiai és geologiai teményeinek

áthelyeztetése

gyűj-

következ-

tében keletkezett. 5.

„Kisiblyei

költségeire"

.

pagony .

.

.

Az árviz által megrongált utak, árkok, vízvezeték és tenyésztavak

el-

odázhatlan tatarozásának

és

költségei

a pagonynál alkalmazott főerdőőr 7 hónapot meghaladó betegségének idejére kirendelt helyettes napidijai miatt nem lehetett kikerülni ezt a túllépést. Túlkiadás együtt 5 . 1 8 8 frt S71/2 melylyel szemben mutatkozik rovatokon megtakarítás marad túlkiadás mint fönt

.

kr,

a többi .

. 1 . 5 9 8 f r t 81

kr .

3 . 5 9 0 frt 0 6 V 2

kr

14. czim. Fogyasztási c) r o v a t .

Fogyasztási

megszavaztatott . utalványoztatok .

adók.

adó v i s s z a t é r í t é s e k felosztásából: . .

és

kiviteli

jutalmak

. 1 , 4 0 0 . 0 0 0 frt — ki. 1 , 4 2 6 . 4 2 0 „ 75 „

túlkiadás

26.420 frt 75 kr.

Túlkiadás merült föl a söradó visszatérítésnél . 10.991 frt 07 k r , mely onnét származik, hogy 1892. évben jóval több sör vitetett ki külföldre, mint 1890. évben, mely utóbbi év kiviteli adatai szolgáltak alapul az 1892. évi előirányzat egybeállításánál. A vámvonalon át kivitt s ö r után visszatérítés fejében fizettetett az egész monarchiát illetőleg 1890. évben 5 7 9 . 7 5 3 frt — kr 1892. évben 686.909 „ — 1892. évben több. . . . melynek Magyarországra eső hányada képezi a fenti . a czukor kiviteli jutalmaknál szintén túlkiadás volt és pedig Ez a túlkiadás onnan származott, hogy az 1892. évi előirányzat megállapításakor a hozzájárulási arányszám 1 2 ' 4 7 % - a l vétetett számításba. Az 1892. év folyamában azonban ezen arányszám a közös pénzügyministerium által az időközben megállapított végleges adatok alapján 14'26 i J / 0 -ra emeltetvén föl, a hozzájárulási arány felemelése idézte elő a fenti túlkiadást. A sör- és czukoradónál mutatkozó túlkiadással szemben a szeszadó visszatérítések és kiviteli jutalmaknál megtakarítás van és pedig mutatkozik végeredményül túlkiadás mint fönt . 17. czim. 2. r o v a t . megszavaztatott utalványoztatott

. .

. .

.

.

107.1 56 frt — kr, 10.991 frt 07 krt; 132.012 frt 52V2 kr.

1 16.582 frt 8 4 1 / 2 kr 26.420 frt 75

kr.

Bélyeg:

Dologi

kiadások:

. 2 7 0 . 5 0 0 frt — . 331.005 81

kr, ,,

túlkiadás . . . 6 0 . 5 0 5 frt 81 kr. A bélyeganyag kelendősége folyton emelkedvén, a bélyegjövedék jövedelme ez évben tetemesen meghaladta az előirányzatot (1. Rendes bevételek, V. fejezet, 28. czimét), minek természetes folyományaként a bélyeganyag előállítási, és elárusitási költségei is az előirányzathoz képest nagyobbak voltak.

kezelési

18.

czim.

Jogilletékek

és dijak

kezelési

költségei:

megszavaztatott .

.

.

. 3 3 . 0 0 0 frt —

kr,

utalványoztatott .

.

.

.45.858,,

„

87

túlkiadás

1 2 . 8 5 8 frt 87

A nagymérvű jövedelem szaporodással (1. Rendes

kr.

bevételek, V. fej. 29. és

30. czinieit) a kezelési, különösen a nyomtatványi költségek emelkedése k a r ö l t v e j á r t . 21.

czim.

Dohány jövedék :

1. r o v a t . D o h á n y j ö v e d é k i k ö z p o n t i megszavaztatott

.

.

. 8 3 . 6 5 8 frt —

utalványoztatott

.

.

.85.151

„

túlkiadás .

igazgatóság: kr,

96^ .

„ . 1 . 4 93 frt 9 6 l / g

.

kr.

Túlkiadás állott elő a napidijaknál, minthogy a dohányszállitási ügyek gyors ellátása és az ügymenet alkalmazni.

folytonossága czéljából egy szakképzett

Jelentősebb

túlkiadás

mutatkozik

az irodakezelési

napidijast

kellett

költségeknél,

mely

túllépés a dohányjövedéki központi igazgatóságnak és a két szakszámvevő osztálynak a Várból, a Vízivárosban újonnan épült pénzügyi palotába történt átköltözködéséből, a hiányzó bútorok beszerzéséből és a meglevőknek kijavításából származik. 2.

rovat.

Vétel:

megszavaztatott

.

. 1 8 , 7 4 8 . 0 7 6 frt —

kr,

utalványoztatott

.

. 20,152.417

„

túlkiadás .

„ .

19V2 .

.

1 . 4 0 4 . 3 4 1 frt 1 9 ^ 2

kr.

Túlkiadás merült föl: 1. „ B e v á l t á s b e l f ö l d ö n " az 1ÖÍ)2. év I. negyedében beváltott

alrovaton. Az 1 8 9 1 . évi bő dohánytermésnek részeért,

valamint

az 1 8 9 2 .

évben

és ugyanezen év IV. negyedében beváltott dohán}'mennyiségért járó vételár

termelt kiűze-

tésére a törvényhozásilag engedélyezett 1 0 , 2 0 0 . 0 0 0 frtnyi hitel elégtelennek mutatkozott, habár az 1 8 9 2 . évi költségelőirányzat összeállítása alkalmával, tekintettel a dohányültetvényeknek

akkoriban

már

ismert

kitűnő

állására, a 8 , 0 0 0 . 0 0 0

frtnyi

u

rendes szükségletnek 25 / 0 -ánál több irányoztatott elő. Miután pedig az összes dohánytermést

át

kellett

a termelőktől

venni, az

előirányzott összeget 2 , 0 0 1 . 5 2 1 f r t 4 6 V 2 krral túl kellett lépni. 2. I v é s z zett,

gyártmányok

hogy a magyarországi

vételáránál.

A hiteltúllépés onnan keletke-

dohánygyárak a szivarszükségletet

fedezni

képtelenek

voltak, miért is szükségesnek mutatkozott, hogy a belföldi szivarok közül 15 millió darab „F" és ugyanannyi „H" betűs szivar, 4 0 5 . 0 0 0 reztessék azon feltétel mellett

írt erejéig külföldön besze-

azonban, hogy a szükséges

összeg a 2-ik „Külföldi

dohány beszerzése" czimü rovaton elérendő niegtakaritásból fedeztessék.

A megrendelt

szivaroknak

azonban az 1 8 9 2 . évi folyama alatt csak

része szállíttatott és azokért 1 0 1 . 0 5 8 3.

Beváltási

dohány rendszeres

és

frtnyi összeg

üzemi

egy

fizettetett.

költségeknél.

Az

1891.

kezelésére, valamint az 1 8 9 2 . évi bő termés

évben

termett

beváltása

alkal-

mával szükséges munkások béreinek kifizetésére, végre ezen dohányok elszállithatása czéljából szükséges lennek

göngyszerek

bizonyult, s 1 3 2 . 5 1 4

beszerzésére az előirányzott 6 4 0 . 0 0 0 frt elégte2 6 1 / % krnyi

frt

hiteltúllépést

költségtöbblet, tekintettel az 1. pont alatt felhozott

eredményezett.

Ez a

adatokra, mérsékeltnek

mond-

ható, a mennyiben az a rendes szükségletnek csak 2 0 ° / 0 - á t tette ki. 4. F i z e t é s e k

és

lak pénzeknél.

M inthogy a rendszeresített

állások

száma majdnem az egész éven át be volt töltve, ennélfogva az e rovaton számitásba vett 2°/ 0 megtakarítás

nem

éretett el, miért is 2 . 2 1 1

frt 0 8

krnyi

hiteltúllépés

mutatkozik. 5.

Haszonbérleteknél.

A

mutatkozó

474

frt

28

kr

és

aranyban

9 frt 60 krnyi hiteltúllépés onnan ered, hogy a nyírbátori dohánybeváltó hivatalnál beváltott dohány elhelyezésére és kezelésére egy magánraktárt évi 5 0 0 frt haszonbér mellett kellett kibérelni. 6.

Irodai

és

kezelési

költségeknél.

A

hiteltúllépés

mindenek

előtt az 1. és 3. pont alatt felsorolt adatokban találja részbeni indokolását, továbbá annak tulaj donitható, hogy a beváltó hivatalok részére szükséges nyomtatványok két évi szükséglete állíttatott elő, valamint hogy az év folyamán egyes, a dohányjövedék érdekét

előmozdítani

hivatott

szakmunkák

kiadhatása

czéljából 2 6 0 frtnyi segély

nyújtatott a szakmunkák Íróinak. 7. az 1 8 9 2 .

Különféle évben

kiadások.

dühöngött

A mutatkozó 1 6 2 4 frt 15 krnyi hiteltúllépés

kolerajárvány

miatt

a beváltó

hivataloknak

hatósági

rendeletre beszerzett óvszerekkel való ellátásából keletkezett. 3. r o v a t . megszavaztatott utalványoztatott

.

.

.

Gyártás.

3,759.230 frt —

.

4,054.967

„

kr, 1

54 /2

„

túlkiadás Legnagyobb

a túlkiadás

295.737 a

„gyártási

költségekénél,

frt 5 4 V 2 s ez

kr.

egyrészt

azokban a kiadásokban találja magyarázatát, melyek a sátor-alja-ujhelyi és ó-budai dohánygyárak

berendezése,

czimén felmerültek,

valamint

másrészt pedig

költségei általában emelkedtek.

az az

ott

által

alkalmazott van

munkásszemélyzet

indokolva,

hogy

a gyári

üzeni

A dohánygyárak ugyanis a mult évben egész éven

át fokozott erővel működtek, s így sokkal több szivargyártmányt mint az előző évben,

bére

is állítottak

elő,

minélfogva a gyártás- és csomagoláshoz szükséges kellékeket

is nagyobb mennyiségben kellett beszerezni. Túlkiadás ségek"

mutatkozik

továbbá

az

„utazási

és

rovatán azon okból, mert a fennebb emiitett két

át k ö l t ö z é s i

költ-

dohánygyárhoz ideigle-

nesen kirendelt tisztviselők részére végleges áthelyezésük alkalmával a szabályszerű átköltözési költségeket kellett utalványozni.

Az

„irodai

költségek"

melynek hitele egyébiránt évek óta elégtelennek bizonyult,

szintén

rovatán,

túlkiadás

elő, még pedig részben a többször emiitett két dohánygyár részére

állott

szükséges volt

bútorok beszerzése folytán, részben az irodai nyomtatványoknál mutatkozott nagyobb szükséglet következtében. tási

költségekénél

lönféle

kiadások"

Végül

túlkiadás

keletkezett

kiadás

„épületientar-

és a cholerajárvány elleni óvintézkedések folytán a

„Kü-

rovatán.

E z e n f e l ü l felmerült ez alatt, a rovat alatt nélküli

még az

is, melyet a Pápán

9 . 6 3 6 frt 61 kr

egy uj dohánygyárnak

előirányzat

felállítására próba-

képen tett előkészületek okoztak. 22.

czim.

Lottojövedék:

megszavaztatott .

.

.

1 , 4 6 4 . 1 0 5 frt —

kr,

utalványoztatott

.

.

1,623.370

„

„

30

túlkiadás A túlkiadás

1 5 9 . 2 6 5 frt 30

túlnyomó része a „ k i f i z e t e n d ő

nyeremények"

kr.

rovatra

esik, minthogy az év folyamán sok és nagy nyeremény éretett el. Túlkiadás merült föl továbbá

a

„díjnokok

dijainál",

a mely

abban

leli indokát, hogy a tiszti létszám üresedés folytán nem lévén teljes, a hiány dijnokok alkalmazása által pótoltatott;. a „beszedési

százalékoknál",

a mi a játékbetétek

emelkedésének

folyománya ; az „ i r o d a i

és k e z e l é s i

költségeknél",

melyet

sürgős és elodázhatlan megrendelése folytán felmerült költség, mény idézett elő, hogy

a postakincstár

részére

a tárgyalások

a

kettősjegyeknek

továbbá azon körülelhúzódása

követ-

keztében 1 8 9 1 . és 1 8 9 2 . évre évi 2 . 5 0 0 frt átalány helyett 2 évi, vagyis 5 . 0 0 0 frt tizettetett; az „ ú t i k ö l t s é g e k n é l " , a budapesti lottóigazgatósághoz

minthogy a temesvári

szolgálat érdekében

lottóhivatalhoz,

helyettesitésre

illetőleg

kiküldött

tiszt-

viselők havi átalányban részesültek ; végre

a

„különféléknél"

mutatkozó

csekély

túlkiadás

visszafizetett

birságból áll. 29. megszavaztatott . utalványoztatott

. .

túlkiadás

czim.

Fémkohászat:

3 , 7 8 6 . 8 5 5 frt — 4,004.850

„

kr, l

87 /2

» 2 1 7 . 9 9 5 frt 8 7 V 2

kr.

E túlkiadást a selmeczi és fernezelyi kohók nagy érczbeváltása, illetőleg a beváltmányok nagyobb fémértéke, másrészt pedig az a körülmény idézte elő, hogy a kohók kedvező üzemi eredményei folytán elért és a beváltatok javára elszámolt

jövedelem a „kifizetett kohászati nyeremény" rovaton előirányzott hitelt 1 4 7 . 3 5 7 frt 2 9 V 2 krral haladta meg. 30.

czim.

megszavaztatott .

Pénzverő

.

utalványoztatok

hivatal

fémbeváltása:

5 , 6 4 7 . 4 0 4 frt —

.

9,943.488

kr, l

„

3S /2

»

túlkiadás A

pénzverésnél

a

4,296.084

valutaszabályozás

pénzités miatt oly előre nem kikerülni nem lehetett.

látható

frt 3 8 V 2

előkészítő munkálatai

kiadások

keletkeztek,

hogy

és a

kr.

nagyobb

ezt a túllépést

Többek között szükséges volt a hivatal tiszti személyzetét

szaporítani és a pénzverő berendezését uj verő-, szélező-, lapkavágó gépek,

ezüst-

nyujtó mű, esztergapadok, gőzkazánok stb. beszerzése- és beépítésével kibővíteni ; a régi berendezéseket tatarozni, " egy szóval

az egész művet

a nagyobb

pénzités

igényeinek megfelelően felszerelni. Ehhez járult a bolgár kormány részére eszközölt pénzverésnél, pénz

veretésénél

és az év második

a rézváltó-

felében megindított tömeges

lapkagyártásnál

szükségelt nagy mennyiségű üzemi anyag, ötvényréz és munkabér,

és a kirendelt

katonaság eltartása folytán felmerült kiadási többlet. A legjelentékenyebb a mennyiben

a kincstári

ezüst fém értéke

hiteltúllépés

azonban

a

és magánbányaművektől

5 6 3 . 2 2 0 frt 63 krral

„fémbeváltásnál"

mutatkozik,

és felektől beváltott

haladta meg az előirányzatot;

arany- és a pengő

pénzek bevonása és a fülekkel ellátott ezüstpénz beváltása következtében 1 , 6 1 1 . 5 6 2 frt 2 2 krnyi

kiadás állott elő;

végül

az osztrák-magyar

bank

által

beváltatott

aranypénzek értéke egymaga 1 , 9 6 4 . 5 3 2 frt 7 6 V 2 krnyi túlkiadást okozott. 31. czim.

Vasművek: *

6. r o v a t .

Vasgyárak:

megszavaztatott .

.

.

5,2 5 6 . 8 8 0 frt —

kr,

utalványoztatok

.

.

6,125.777

„

„

56

túlkiadás A vasműveknél mutatkozó túllépés a vasgyárak megrendelésekhez mért fokozásából ered.

8 6 8 . 8 9 7 frt 56 termelésének

a

kr.

beérkezett

Ezen tömeges gyártás azonban nem csak az előirányzott szükséglet túllépését okozta, hanem egyúttal 7 1 4 . 4 3 2 frt 5 0 V 2 krnyi bevételi többletet eredményezett. Eme, az előirányzatnál nagyobb bevétel pedig még tetemesen gyarapodott és a túlkiadást nem csak teljesen fedezte, de még meg is haladta volna, ha az 1 8 9 2 . év végső szakaszában nagyobb mennyiségű elszállításra kész áruk egyrészt a forgalmi akadályok okozta vaggonhiány, másfelől a gyárnál történő minőleges átvétel későn való eszközlése miatt a vasgyárnál vissza nem maradnak. Annak

következtében, hogy a visszamaradt gyártmányok csak az 1 8 9 3 . év kezdetén szállíttattak el és számiáztattak, azoknak értéke már repel bevételképen,

az 1 8 9 2 .

évi számadásban

az

1 8 9 3 . évi számadásban sze-

ellenben

csak mint ingó

vagyon-

gyarapodás jelentkezik. 36.

czim. AUami

nyomda:

megszavaztatott .

.

.

5 8 6 . 0 0 0 frt —

kr,

utalványoztatok .

.

.

604.523

„

„

77

túlkiadás

1 8 . 5 2 3 frt 77

kr.

Nagyobb túlkiadások csak az üzletnél fordultak elő, ezek között pedig legjelentősebb a „ n y o m t a t á s h o z táshoz

és g y á r t m á n y o k

szükséges papírok",

kidolgozásánál

továbbá a

szükséges

„nyomta-

a n y a g o k " rovatai

alatt mutatkozó 1 5 . 3 0 1 frt 92 krnyi, illetve 2 . 0 3 7 frt 2 5 krnyi túlkiadás, melyek a nagyobb megrendelésekhez képest a nyomtatványok és értékczikkek

előállitásának

emelkedése következtében keletkeztek ; a „ m ű s z a k i m u n k a s z e m é l y z e t zásánál"

és a „ s e g é d m u n k á s o k

és n a p s z á m o s o k

béreinél"

d i j a-

előfordult

1.296 frt 58 kr, illetve 5 . 3 9 7 frt 17 krnyi túlkiadások, melyeket elkerülni azért nem lehetett, mert a növekedő munka arányában rítani

a munkaerőt

kellett; a „ g é p e k , s a j t ó k é s m ű s z e r e k

megfelelően szapo-

f e n t a r t a s a n a 1"

1.292 frtnyi túlkiadás, mely abban leli magyarázatát,

hogy

rendelt

egy része

gépek és javítások

után felmerült költségnek

aZ 1 8 9 1 .

kiadványozása

és

elszállítása"

czimü

évre

elkésett

következtében csak az 1 8 9 2 . évben volt folyósítható és elszámolható; mányok

mutatkozó

rovat

meg-

szállítás

a

„gyárt-

alatt

felmerült

1.655 frt 0 4 krnyi túlkiadás a számosabb megrendeléseknek folyománya ; a

„fűtés

és v i l á g í t á s "

helyisé-

geknek

rovatánál

szükségessé

vált

mutatkozó

881

kibővítése,

frt

továbbá

65 krnyi hiteltúllépést

munkagépek

a

felállítása és a

sürgős

munkák miatt igénybe vett külön órák okozták. Ezen felül még egészben véve

4 22 frt 02 kr

pedig 4 1 7 frt 53 kr az „üzlet" keretében ségei",

az

tartása"

„üzleti

bútorok

és a „ k ü l ö n f é l e

gatás „ h á z i é s e g y é b

és

a

„felvigyázó

szerszámok

kiadások"

túlkiadás

merült fel,

bizottság

kiegészítése

rovatán,

és

még költfenn-

4 frt 49 kr pedig az igaz-

költségeinél".

Mindezek a túlkiadások,

melyeket a többi rovatokon

elért

megtakarítások

a kitüntetett 1 8 . 5 2 3 f r t 77 krnyi összegre szállítottak le, az üzem növekedésének következményei s az elért bevételi többlettel ellensulyoztatnak. 39. megszavaztatott . utalványoztatok .

. .

czim. Különféle . .

kiadások:

4 1 9 . 8 1 8 frt — 6 8 7 . 7 1 3 „ 50 túlkiadás

.

.

kr, „ . 2 6 7 . 8 9 5 frt 50 8

kr.

TÚLKIADÁSOK A „RENDES"

58 Ebből

KEZELÉSNÉL.

levonva:

a készpénzbiztositékok pénzeiből kötvények vásárlására fordított összeget, mely előirányozva nem volt, de a mely a megszerzett czimletek értéke által ellensúlyozva van 2 1 5 . 0 5 9 frt 0 4 kimarad túlkiadás 5 2 . 8 3 6 frt 46 kr Több adatott ki ugyanis: a) j á r u l é k c z i m é n t e m p l o m o k é s p a p lakok h e l y r e á l l í t á s á r a a 16 s z e p e s i városban 318 frt 28 kr, mivel időközben előre nem látott helyreállítások is váltak szükségesekké, melyek elodázása még sokkal nagyobb kárral, illetve költséggel j á r t volna; b) S z e g e d v á r o s l a k ó i n a k az 1880. é v i XX. t.-cz. a l a p j á n a d o t t kamatozó kölcsönökre — egyszerre történt visszafizetések folytán — a kincstár által fedezendő járulék czimén . . . mely hiteltúllépés a tényleges szükségletnek

,

9 6 3 frt 5 8 kr,

felel meg, a mennyiben, ha egyik másik fél kölcsön tartozását időközben egészen visszafizeti, a teljes kölcsönből reá esett annuitási rész további törlesztése a kincstárra hárul át; c) a z e g y é b k ü l ö n f é l e k i a d á s o k n á l , melyek között a 1 8 . 4 7 7 frt 61 kr aranypénz után számított és a rendes bevételek V. fejezetének 26. czime alatt ellensúlyozott 3 . 2 0 4 frt 02 kr agióveszteség is foglaltatik . . . . 4 1 . 1 1 3 frt 52 kr. E túlkiadás oka a z , hogy ezen a rovaton kerülnek elszámolásra azok az előre nem látott költségek is, melyek természetükhöz képest más számadási ágazatba be nem illeszthetők, s melyek elől kitérni nem lehet, a mennyiben előre nem látható természetüknél fogva annyira változók, hogy a szükséglet még hozzávetőleg sem határozható meg. Átvitel .

. 4 2 . 3 9 5 frt 38 kr.

d) K a t a s z t e r i

Áthozat 4 2 . 3 9 5 frt 38 kr t é r k é p e k sok-

szorosítására

1 6 . 2 2 3 frt 37 kr,

mely előirányzat nélküli kiadás a térké pek eladásából befolyt, s a különféle bevételeknél (rendes bevételek V, fej. 51. czim) elszámolt bevételi többlet által ellensúlyozva van. Ezeken kivül még következő kisebb előre nem látott kiadások fordultak elő: árvaletétek utáni kamatokra 521 frt 69 kr és a budai „Szent-Erzsébet" női szerzet járulékánál 50 kr

522 frt 19 kr

túlkiadások összesen . . . a többi rovatokon elért megtakarítások levonásával .

. .

5 9 . 1 4 0 frt 94 k r , 6.304 „ 48 „

.

5 2 . 8 3 6 frt 46

kr.

Az e l ő i r á n y z a t k e r e t é n k i v ü l utalványoztatott még pedig: regale-kártalanitásból illetéktelenül levont összeg visz-

3 . 7 1 0 frt 70

kr,

szatéritése czimén és kincstári árvaletétek kamataira

94 3.615

marad túlkiadás mint fent 40.

czim.

Állami

ingó

vagyon:

„ „

93 77

„ „

A 94 frt 93 krnyi kiadás onnan ered, hogy az aradmegyei Paulis község által annak idején az államkincstártól megvásárolt italmérési jog vételárhátraléka a község részére megállapított regale-kártalanitási tőkéből levonatott, később azonban az ekként levont összegből — bírói ítélet alapján — a községnek 94 frt 93 krt vissza kellett fizetni. A többi 3.615 frt 77 kr kiadásra nézve megjegyeztetik, hogy a kincstári árvaletétek most már csaknem kizárólag per tárgyát képező, kétes követelésekből állván, e czimen az 1892. évre mi sem irányoztatott elő. így történt, hogy az 1892. évben befejezett perek — míg egyrészt 1.708 frt 3 3 ^ 2 kr előre nem látott bevételt eredményeztek (1. a rendes bevételek V. fejezetének 50. czimét), — másrészt 3.615 frt 77 kr előirányzat nélküli kiadást is okoztak. XVII. f e j e z e t . Kereskedelemügyi 4. czim.

Ipari,

kereskedelmi

ministerium.

és külkereskedelmi

czélok.

2. r o v a t K ü l k e r e s k e d e l m i c z é l o k r a : megszavaztatott . . . 1 0 0 . 0 0 0 frt — kr utalványoztatott . . . 1 1 5 . 0 1 7 „ 70V2 » túlkiadás . ! . 1 5 . 0 1 7 frt 7 0 V 2 8*

kr.

A bolgár kormány

elhatározván,

dasági és iparkiállitást rendez, számokkal,

hogy 1892-ben Philippopolban

a melyben mezőgazdasági és ipari

készülékekkel stb. a külföldi kiállítók

jelentőségnél fogva, a melylyel a Balkán piacz termelésünkre, igényeinek

gépekkel,

is résztvehetnek, közül Bulgária

azon

mint

szerkiváló

fogyasztó

nevezetesen a fejlettség magas fokán álló gépiparunkra nézve

bir, mulhatlan feladatul jelentkezett, piaczok

államok

mezőgaz-

hogy hazai

leginkább megfelelő

iparunknak

ezen ága

a bolgár

termékeivel a philippopoli kiállításon mél-

tóan képviselve és bemutatva legyen; mely okból hazánknak az említett kiállításon való hivatalos részvétele határoztatott

el és azon önálló magyar osztálynak rende-

zése végett a budapesti kereskedelmi muzeum

vezetése alatt az érdekelt iparágak

képviselőiből alakított kiállítási bizottság szerveztetett. A

bizottság

előkészítő

munkálatait

átalánosan

szükségesnek

ismertetett

el,

építtessék,

mert egyfelől a bolgár kormány által a magyar kiállítók rendelkezésére

bocsátott

hely

rendelkezésre

hogy a magyar

befejezvén,

a jelentkezők bocsátott

kiállítási tárgyak

osztály részére a kiállítás területén külön pavillon

számánál fogva elégtelenek bizonyult,

helyiségek

sem voltak

olyanok,

másfelől ezen

hogy azokban a magyar

a gyakorlati igényeknek 'megfelelő elhelyezést találhattak volna.

Ezen körülménynél fogva és annak tudatában, hogy gépiparunknak a philippopoli kiállításon kellő módon való feltüntetése hazánk közgazdasági érdekeinek előmozdítása és a keleti piaczokkal való kereskedelmi összeköttetéseink élénkítése czéljából elutasithatlan követelményt képez: a magyar osztály kellő elhelyezésére szolgáló külön pavillonnak építésétől a kiállításon való részvételünk sikerének koczkáztatása nélkül annál kevésbbé lehetett eltekinteni, mert a bolgár kormány méltányolva a philippopoli kiállítás iránt tanúsított meleg érdeklődésünket és a magyar kiállítók részvétele szempontjából a hely tekintetében felmerült nehézségeket, a külön pavillon költségeinek részbeni fedezését 3 0 . 0 0 0 frank összeg erejéig magára vállalta. Miután azonban a szóban levő külön pavillon építési és berendezési költségei, valamint átalában a philippopoli kiállításon való részvétel következtében felmerült egyéb kiadások, a kereskedelemügyi ministerium 1892. évi költség előirányzatában, illetve a „külkereskedelmi czélok" rovatában — hová azok természetüknél fogva tartoznak — fedezetet nem találhattak, mert az ezen rovat alatt előirányzót 1 0 0 . 0 0 0 frtnyi hitel a külkereskedelem fejlesztését czélzó egyéb kiadások, nevezetesen a budapesti kereskedelmi muzeum és keleti képviselőségeire fordított javadalmazás czéljaira le volt kötve, a philippopoli kiállításon rendezett magyar osztály költségei — melyeknek legnagyobb részét az alkalmas elhelyezés czéljából épített külön pavillonnak és a gépek működésbe helyezésének költségei képezik — a költségvetésileg előirányzott hitel túllépését idézték elő. Ezen hiteltúllépéshez a pénzügyminister hozzájárulása előzetesen akkép eszközöltetett ki, hogy a túllépést képezendő összeg 3 0 . 0 0 0 frtot meg nem haladhat,

Ezen maximális összeg az

elért megtakarítások következtében a jelen zár-

mérlegben feltüntetett végeredményhez képest csak fele részben vétetett igénybe és igy a túllépés,

mely Magyarországnak

a philippopoli kiállításon a fenforgó körül-

ményekhez mért módon és alakban végbement részvétele által okoztatott, nem több mint 1 5 . 0 1 7 frt 70V2 k r t tesz ki, sőt tekintetve, hogy ezen czim 1. és 2. rovata közt az átruházási jog meg van adva, az 1. rovatnál pedig 4 8 frt 77 krnyi megtakarítás fordul elő, a túlkiadás csak 1 4 . 9 6 8 frt 9 3 1 / 2 krt tesz.

(>. czim. Magyar

királyi

postatakarékpénztár.

c) r o v a t . Ü z l e t i megszavaztatott .

.

.263.100

utalványoztatott .

.

.267.460

kiadások: frt — „

túlkiadás Ezen túlkiadás indokául nagyobb

betétálladék

után

14

„

.

.

azon körülmény

nagyobb

kr, . 4 . 3 6 0 frt 14

szolgál,

kamatösszeg

hogy

az

kr.

előirányzatnál

utalványoztatott és bőven fedez-

tetik a „Bevételek" Y. fejezet 6. czim alatt kimutatott nagyobb bevételből. e) r o v a t . A z 1885. é v i IX. t.-cz. 6. §-a, t.-cz. 1. §-a é r t e l m é b e n

i l l e t ő l e g a z 1889. é v i

a postaforgalmi

pénzekből

vett

XXXIV.

előlegek

visszafizetésére: megszavaztatott .

.

.

2 7 . 4 8 3 frt —

kr,

utalványoztatott .

.

.

85.130

„

túlkiadás E rovat a bevételek

„

88 .

.

.

5 7 . 6 4 7 frt 8 8

és kiadások közti külömbözetet képezvén,

a

kr.

kimuta-

tott 5 7 . 6 4 7 frt 8 8 kr tulajdonképen az előirányzattal szemben való javulást jelzi, mely összeg a postaforgalmi pénzekből nyert előlegek részbeni visszatérítésére lesz fordítható.

Előirányzat nélküli kiadás. Ideiglenes pótlékok

fejében utalványoztatott

A m. kir. postatakarékpénztári többi

állami tisztviselőknek

tisztviselők

.

3 . 0 7 6 frt 75

kr.

az 1892. év második felére a

megszavazott ideiglenes pótlékban nem részesülvén,

a

kisebb tizetésüeknek az addigi drágasági pótlék az intézet terhére engedélyeztetett. 8. czim.

Magyar

2. r o v a t .

királyi

Dologi

államvasutak. kiadások:

megszavaztatott .

.

. 2 , 3 8 6 . 0 6 0 frt —

kr,

utalványoztatott .

.

.2,742.507

„

túlkiadás .

„

26 .

.

3 5 6 . 4 4 7 írt 26

kr.

TÜLKIADASOK A „KENDES"

KEZELÉSNÉL.

Ezen túlkiadást illetőleg megjegyzendő, hogy az 1892. évi költségvetésnek alapjául szolgált forgalmi teljesitményuyel szemben tényleg teljesített többlet természetszerűen befolyással volt a dologi kiadások alakulására is. A forgalom emelkedéséből kifolyólag túllépés volt: a) az irodai költségeknél és nyomtatványoknál

.

. 1 1 5 . 9 5 8 f r t 53

b) a közös pályaudvarok és peage vonalak kiadásainál

kr,

6.237

„

64

„

29.519

„

94

„

c) a közös pályaudvarok és peage vonalak befektetett tőkéjének

a m. kir. államvasutak terhére eső kamat

egyen-

legnél

összesen . 1 5 1 . 7 1 6 frt 11

kr.

Mellesleg megjegyezvén, hogy a forgalom emelkedése különösen az állomási szolgálatnál okozott tetemesebb több költséget; igy az irodai költségeknél és nyomtatványoknál

felmerült

állomási szolgálatra,

s

fentebb jelzett

túllépésből

86.587

frt 04

kr

esik

az

2 8 . 1 4 5 frt 60 kr pedig a menetjegyek előállításánál felme-

rült több költségből származik. Továbbá befolyással voltak

még az elemi események és balesetek;

a for-

galomból kivont építmények értékének leirása és a Csáktornya zágrábi vasút üzletviteléből felmerült költségek. A tűzkár elleni biztosításnál ugyanis .

.

.

. 1 2 6 . 8 8 9 frt 01

kr,

az elemi események és balesetek következtében íizetendő kárpótlásoknál pedig

.

33.393

„

51

„

58.643

„

78

„

túllépés merült fel. A kolerajárvány által okozott kiadásokból e rovatot terhelő,

továbbá

a forgalomból kivont építmények

értékének a tőke számláról való leírásából kifolyó, s a tulajdonképpen

nem

üzleti kiadásokat

illető összegek;

végre a

csáktornya-zágrábi vasút üzletvitele tárgyában kötött szerződés értelmében

a

m. kir.

államvasutak

által

major által okozott kiadások együttvéve

előlegezendő, .

túllépést okoztak, a túllépés összesen illetve az egyéb tételeknél elért megtakarítások 15 kr

+

.

.

vis .

2 1 8 . 9 2 6 f r t 30 figyelembevétele

kr,

után 2 0 4 . 7 3 1 frt

1 5 1 . 7 1 6 frt 11 kr együtt mint fent 3 5 6 . 4 4 7 frt 26

kr.

A most emiitett kiadások természetüknél fogva pontosan nem irányozhatók elő, ezeknél rendesen az utolsó 3 évben felmerült kiadások átlaga vétetik fel előirányzati összegként. Annak jelzésére, hogy az 1892. évben tényleg felmerült dologi kiadásoknál a kellő gazdaságos eljárás érvényesült, megemlíti a minister, hogy a dologi kiadásokra 1892. évre költségvetésileg megállapított 2 , 3 8 6 . 0 6 0 frtnyi összegből egy fizető vonatkilométerre átlag 6 ' 6 7 kr esik; az egységtétel pedig a tényleg elért eredmény alapján — figyelmen kívül hagyva a forgalom alakulásától teljesen független kiadásoknál mutatkozó túllépéseket — csak 6• 60 krt tesz.

TULKIADASOK A

o. r o v a t .

RENDES"

F en t a r t á s i

megszavaztatott . utalványoztatott .

. .

és ü z e m i

túlkiadás . lebonyolitott jelentékeny

kiadások:

. 20,747.870 frt — . 2 2 , 1 8 7 . 1 6 9 „ 15

Az 1892. évi költségvetés mérvben

.

kr, „ .

alapjául szolgált nagyobb

63

KEZELÉSNÉL.

1,439.299

frt 15

forgalommal szemben

kr.

tényleg

forgalom az üzemi és fentartási kiadá-

sokra természetesen még nagyobb befolyással volt, mint a dologi kiadásokra. Ezen felül kedvezőtlenül befolyásolták kulását az elemi események,

balesetek

az üzemi és fentartási kiadások ala-

s a kolerajárvány

által okozott kiadások;

igy az elemi események és balesetek által okozott túllépések tettek: a pályafentartásnál

2 8 5 . 0 4 4 frt 11 krt,

a járművek fentartásánál a kolerajárvány által

.

okozott

.

.

.

.

több költség pedig

tett, összesen

*

54.119,,

03

„

42.151

92

„

38Í.3Í5

„

frt 06 krt.

A pályafentartásnál felmerült túllépésnek legnagyobb része a nagy havazások által okoztatott. A most kimutatott

381.315

maradó 1 , 0 5 7 . 9 8 4 frt 09 krnyi

frt 06

túllépés

krnyi

összegnek levonása után

a következő

fen-

szolgálati ágak között osz-

lik meg: Pályafelügyeleti kiadásoknál Alap építmény éknél

.

.

.

.

.

kr,

.

1 1 . 3 1 4 frt 09 4 5 . 1 4 4 » 11

r> 21 n 39

„ „

9 o

Magasépitmény éknél

.

.

.

.

.

51.094

Állomási szolgálatnál

.

.

.

.

.

564.378

.

.

.

.

53.628

Menet szolgálatnál

.

.

Vontatási szolgálatnál

.

.

.

.

.

és jármű fentartásnál

.

.

.

.

.

összesen

_

10

„

47

„

n 72 1 , 2 1 8 . 3 6 3 frt 11

„

436.107 56.696

75

n

kr,

a mely összeg más szolgálati ágaknál elért megtakarítások által a fentebb kiinutatátott 1 , 0 5 7 . 9 8 4 frt 09 krra apadt, A

pályafelügyeleti kiadásoknál felmerült túllépést

vonal átalakítási költségeiből forintnyi kiadás

okozta,

ezen

a m. királyi államvasutakat kiadás

a költségelőirányzat

a fuzine-íiumei távirdai terhelő mintegy

20.000

összeállitása alkalmával

ily nagy összeggel előre látva nem volt. Az alépítményeknél felmerült több kiadás a forgalom biztonsága érdekében a sűrű forgalmú vonalakon a vonósorompóknak előcsengetésre szükségessé vált berendezéséből s a miskolcz-füleki vonalnak I. rangúvá való átalakításából származik. A magas építményeknél felmerült túllépésnek oka az, hogy a forgalom nagymérvű emelkedése következtében számos állomáson a váróhelyiségek átalakitandók voltak; azonfelül több kiadást okoztak a raktárak és rakodók fentartása is.

Az

állomási,

menet,

vontatási

és járműfentartási

szolgálatnál

felmerült

túllépések kizárólag a forgalom emelkedésének tulaj donitandók. Az állomási szolgálatnál

különösen

az

árumozditásnál

felmerült bérek,

a

kocsik tisztítása, kocsik s vonatok tolatása, és az állomási berendezési tárgyak fentartása okozták a forgalom emelkedése folytán több költséget. A

menetszolgálatnál

a

kocsik

világítása

és fűtése,

valamint

a vonatfel-

szerelési tárgyak fentartása okozott több költséget, A vontatási szolgálatnál a mozdonyok,

szerkocsik és szivattyú gépezetek kenése, kenőcsszerek értéke,

bére, vízmelegítők s tartányok tisztítása,

kocsikenők

fűtőházak s laktanyák világítása, fűtése s

tisztítása voltak befolyással a túllépésre. A járműfentartásnál pedig

a járművek

fokozott igénybevétele

által felme-

rült több fentartási költség idézte elő a túllépést. Az összes kezelés megbirálhatása czéljából szükségesnek delmi

minister

alkalmával .

megemlíteni, .

.

hogy az üzleti hányad

.

.

.

.

.

tartja a

a költségvetés

.

.

összeállítása

. 57-ll

.

volt kilátásba véve, tényleg pedig eléretett vagyis kedvezőbb

kereske%-al

56*09 % - a l '

1-02 % - a l .

A kezelési eredményekre vonatkozólag a számvevőszék

szükségesnek tartja

megjegyezni, hogy a m. kir. államvasutak 3 2 , 3 6 8 . 6 1 8 frt 39 krnyi üzlet fölöslege a befektetett 7 1 7 , 8 4 0 . 9 2 3 frt 3 1 V 2 krnyi tényleges tőkét 4 51 °/ 0 -al, a 8 5 7 , 4 9 5 . 7 0 8 forint 7 0 ^ 2 krnyi névleges befektetési tőkét pedig 3 ' 7 7 % - a l kamatoztatta. A jövedelmezőség 2 , 2 0 5 . 1 3 8 frt 19 kr kivtil lett hagyva,

kiszámításánál

a

csácza-határszéli

tényleges és 2 , 5 4 9 . 1 5 9 frt 45 kr

minthogy

vonalrészbe

névleges tőke

fektetett figyelmen

e vonalrész a cs. és kir. szab. kassa-oderbergi vasút

kezelésében van és sem bevételei sem kiadásai a m. kir. államvasutak kezelésében elő nem fordulnak. 9. czim.

M. kir.

2. r o v a t .

államvasutak

Dologi

gépgyára.

kiadások:

megszavaztatott .

.

.

3 4 . 7 0 0 frt —

kr,

utalványoztatok .

.

.

34.853

„

,

95

túlkiadás . . . 153 frt 95 kr. Ezen túlkiadás egyrészt a gyár nagyobb üzleti forgalmával arányban szükségessé vált gyakoribb hivatalos kiküldetések, másrészt az ujabban létesített gyári épületeknek és beszerzett leltári tárgyaknak tűzkár ellen való megfelelő biztosítása folytán merült fel. 3. r o v a t . Ü z e m i é s f e n t a r t á s i megszavaztatott . utalványoztatok .

. .

kiadások:

. 2,605.300 frt — kr, . 3 , 9 5 0 . 7 2 8 „ 04 „ túlkiadás ,

T

!

1 , 3 4 5 . 4 2 8 frt 04

kr.

E helyének

túlkiadásból

24.543

a lokomotivókra

frt

75 kr részben

beérkezett

nagyszámú

a gépgyár

megrendelések

mechanikai

mű-

kellő időben való

foganatosithatása czéljából szükségessé vált kibővítése, részben az előállított cséplő gépek elhelyezéséhez

az idő viszontagságai

folytán ezen gépekben

okozható károk

kikerülése czéljából okvetlenül szükségessé vált uj félszer felállítása által okoztatott, 1 , 3 1 7 . 5 2 3 frt 29 kr pedig a nagyobb mérvű megrendelések,

illetve a több telje-

sítmény folytán merült fel; végre 3.361 frt a philipoppoli kiállításon való részvételből,

nevezetesen

szorosan

a kiállított gépek

oda- és

visszaszállításából

s a

összefüggő egyéb költségekből származott. Megjegyezvén,

felmerült

1 , 3 4 5 . 5 8 1 frt 99 kr,

5 . 0 1 4 frt 0 8 krnyi

összeg

illetve

levonása

a személyi járandóságoknál után

összes túllépésekkel szemben a bevételek

fennmaradó

is

kiállítással

hogy a gyárnál megtakarított

1,340.567

frt

91 krnyi

1,4 5 8 . 5 5 8 frt 66 krral aránylagosan

haladják meg az előirányzott összeget. Az sára

előirányzat

keretén

u t a l v á n y oz t a t o t t

kivül

az

anyagszerek

szaporítá-

még

2 5 2 . 9 2 0 frt,

mely kiadás azonban az anyagszerek és félig kész

gyártmányok

értékének

meg-

felelő gyarapodása által van ellensúlyozva. A gépgyárnál 29 kr

elért

8 0 9 . 3 3 0 frt 75 krnyi

építési és beruházási

tőke

33'94°/0-os

üzletfölösleg a 2 , 3 8 4 . 5 2 4 frt

kamatoztatásának,

és

a

tényleg

igénybe vett 2 , 7 5 5 . 8 7 6 frt 70 kr forgó tőke hozzáadásával 5 , 1 4 0 . 4 0 0 frt 99 krnyi össztőke után 15'74°/ 0 -os kamatoztatásnak felel meg. 10. czim. Diósgyőri 3. r o v a t . megszavaztatott utalványoztatok

Üzemi

. .

. .

és . .

vas- és

aczélgyár.

fentartási 2,733.100 3,217.029

túlkiadás "

kiadások:

frt — „ 31 ~

kr, „ ~

4 8 3 . 9 2 9 frt 31

kr.

E túlkiadás a több teljesítmény folytán merült fel, a melylyel szemben a bevételek is 2 1 7 . 4 2 5 frt 32 krral nagyobbak az előirányzott összegnél. Hogy a bevételek a felmerült több emelkedtek, illetve, hogy a kiadásoknál

kiadásoknak

felmerült túllépés

megfelelő

arányban

nem

nagyobb

az elért

több

bevételnél, annak oka az, hogy kellő mennyiségű sín-megrendelések hiányában dületes üzem nem volt elérhető. osztályok és az aczélöntőde

E tömeges

megerőltetett

gyártási

czikk

a

mechanikai

sem

volt

pótolható.

működése daczára

E mellett még, egyrészt a nyers vas ára is aránylag magas v o l t ; a csekély foglalkoztatás folytán beállott

nagy

verseny

által

len-

hiánya

a

másrészt pedig

sín-árak

is leszo-

ríttattak. Az kivül

anyag szerek

szaporítására

az

utalványozott Ezen összeg ellenértéket talál az anyagszerek

előirányzat

keretén

1 , 0 7 0 . 3 8 2 frt 52 kr. és félig kész

gyártmányok

értékének megfelelő gyarapodásában. D

A diósgyőri vas- és aczélgyárnál elért 6 9 9 . 4 2 4 frt 60 krnyi üzletfölösleg a 4 , 5 2 8 . 7 2 5 frt 38 kr épitési és beruházási tőke 15-44°/ 0 -os, s a tényleg igénybe vett 4 , 6 4 8 . 3 6 3 frt 96 kr forgó tőke hozzáadásával össztőke után 7 ' 6 3 % - o s kamatoztatásnak felel meg. 11. czim. Budapesti megszavaztatott . utalványoztatok .

. .

kir.

9,177.089

frt

34 krnyi

zálogházak:

. .

2 1 7 . 0 0 0 frt — kr, 227.307 „ 6 l 7 2 „ túlkiadás ~ ~ ~ 10.307 frt 6 l 7 2 kr. A zálogházaknak bevételei és kiadásai mint átfutó tételek egyenlő összeggel szerepelnek a költségvetésben, a mennyiben a bevételből a kiadások levonása után megmaradó fölösleg egyszersmind kiadásba tétetik, ennélfogva az itt kimutatott 10.307 frt 6 ^ / 2 kr nem képez túlkiadást és annak folyománya, hogy a bevétel az előirányzatnál ezzel az összeggel kedvezőbb volt. Az előirányzott összegben . . 2 1 7 . 0 0 0 frtban foglalt egyenleget levonva . . . < 1 4 . 8 6 3 frttal marad a tulajdonképeni kiadásokra 2 0 2 . 1 3 7 frt — kr, hasonlóan a zárszámadásilag utalványozott összegből 2 2 7.3 0 7 frt 6 1 V 2 krból levonva az abban foglalt egyenleget 3 2 . 0 4 3 „ 9 2 ^ krt a tulaj donképeni kiadás tett . . . . . . . 195.263 „ 6 9 „ e szerint mutatkozik megtakarítás 6.873 frt 31 k r .

XVIII. fejezet. Földmivelésügyi 2. czim. Állami Előirányzat

nélküli

ministerium.

erdők. kiadások:

1. P e r k ö l t s é g e k fejében utalványoztatok . . 5.164 frt 2 0 V 2 kr. A jószágigazgatóságok mellé rendelt számvevőségek által eddigelé nyilvántartott, de most már az államerdészetliez átutalt perköltségeket, mint előirányzat nélküli rendes kiadásokat kellett kimutatni. Ez a kiadás egyébként — 131 frt 57 kr híjával — ellensúlyozva van az ugyanezen czimen előirt előirányzat nélküli 5.032 frt 63V 2 krnyi bevétellel. 2. R a k a m a z k ö z s é g l e é g e t t k ö z s é g h á z á n a k é s i s k o l á j á n a k f e l é p í t é s é r e és a t ű z k á r o s u l t l a k o s o k s z á m á r a a d o t t segély 2.500 frt. Tekintettel arra, hogy a tűzkárosultak által kért mérsékelt árú éptiletfa a fenforgó viszonyoknál fogva természetben nem volt kiadható, készpénzben 2.500 frtnyi segély engedélyeztetett. Miután ezen tűzkárosultaknak a segély sürgősen volt nyújtandó, ez okból a segély azonnal ki is utalványoztatok, erre azonban költség-

TIJLKIADASOK A „RENDES"

67

KEZELESNÉL.

vetési fedezet nem állván rendelkezésre, a fent emiitett összeg, mint előirányzat nélküli kiadás számoltatott el. 3. Állami kezelés alá vett községi erdők terhére e g y fizetési pótlék

erdőtanácsosnak

és ú t i k ö l t s é g

3 4 4 frt 70

kr,

mely a naszódvidéki erdők kezelésével megbizott erdőigazgatóság által a központi kiadások fedezésére fizetett s a zárszámadásban mint előirányzat nélküli bevétel elszámolt 3 . 0 0 0 frtnyi járulék terhére engedélyeztetett. 4. czim. megszavaztatott . utalványoztatottt

.

Országos

. .

. .

erdei

alap:

100.000 frt — 1 0 2 . 0 9 6 „ 98

.

túlkiadás .

kr, „

.

. 2 . 0 9 6 f r t 98

kr.

Az alapnak bevétele és kiadása egyenlő összeggel van a költségvetésben fölvéve, a mennyiben az alap jövedelméből — az ennek terhére tett kiadások levonása után — megmaradó fölösleg egyszersmind kiadásba is tétetik. Az előirányzott összegben

.

.

.

.

.

.

1 0 0 . 0 0 0 frtban

foglalt fölösleget levonva

20.000 frt,

maradt a tulajdonképeni kiadásokra

.

.

.

.

8 0 . 0 0 0 frt,

hasonlóan a zárszámadásilag utalványozott összegből

1 0 2 . 0 9 6 frt 98 krból

levonva az abban foglalt fölösleget

.

15.573

„

25 krt,

a tulaj donképeni kiadás tett

8 6 . 5 2 3 frt 7 3 krt

s e szerint az indokolandó túlkiadás

.

.

.

.

.

6 . 5 2 3 frt 7 3 kr.

Ugyanis: a) az erdőtörvény ezirányu rendelkezésének eleget teendő, folyton nagyobb területekre ehhez

terjed a kopárok

szükséges

kerteket

magvak

fokozatosan

költségeket

és más terméketlen

és facsemeték termelése

nagyobbitani

aránylagosan

erdőterületek

s ujakat alakitani

növeli s az e czimen

befásitása

czéljából a meglevő

s az

csemete-

szükséges,

a mi az

üzemi

a költségvetésen

felül tett

kiadás

volt

4 . 6 2 0 frt 8 8

kr;

b) az üzemtervi és erdőkezelési nyomtatványok beszerzési költségei, a mi, a nyomtatványok készpénzért

elárusittat-

ván, az alap javára visszatérül, továbbá az erdészeti állam- és az erdőőri szakvizsgákhoz kirendelt vizsgabiztosok

útiköltségei

a különfélék rovatán

5 . 6 2 2 „ 0 3 k r

kiadást idéztek elő, mely előirányozva nem volt, de 8 . 8 4 0 frt 34 kr előirányzat nélküli „különféle bevétellel" ellensúlyozva van. az összesen tevő több kiadással szemben a többi rovaton mutatkozik megtakarítás marad túlkiadás mint fönt . .

1 0 . 2 4 2 f r t 91 krt 3 . 7 1 9 frt 18 ki6 . 5 2 3 frt 73 k r . 9*

5. czim. Állami 1. r o v a t .

lótenyészintézetek.

Lótenyészintézeti

központi

igazgatás:

megszavaztatott

.

.

. 33.938 frt —

kr,

utalványoztatott

.

.

.36.392

»

„

57 ^

2 . 4 5 4 frt 5 T 1 ^

túlkiadás

kr.

A személyi kiadásoknál két őrmester és egy ménes-katona előirányzott zsoldja igénybe nem vétetvén, továbbá a dologi kiadások között a vegyes kiadásokra előirányzott összeg egy része megtakarittatván, megtakarítás éretett ugyan el, mindazáltal a végeredményben a túlkiadás nem volt elkerülhető, részint mivel a személyzeti viszonyok következtében a katonai felügyelő helyetteséül

alkalmazott alezredes

méntelepparancsnoksággal bízatván meg, helyette egy ezredes osztatott be, a kinek illetményei valamivel magasabbak s a kinek, hogy feladatának alaposabban megfelelhessen,

700

frt uti átalányt

kellett

engedélyezni; továbbá

mivel a lótenyésztési

ügyosztályba, illetőleg a számvevőséghez több tisztviselőt kellett a ménesbirtok-gazdaságok létszámából beosztani, s ugy ezek részére a fővárosban való megélhetéshez a többiekhez hasonló szolgálati pótlékot engedélyezni,

mint pedig az összes beosz-

tottak lakbérét a többi fővárosi állami tisztviselőkéhez hasonlóan pótlék által emelni: végül és legnagyobb mértékben okozta a túlkiadást az útiköltségeknek az előirányzathoz képest

3 . 6 5 5 frt 9 3 1 / 2 krral való

utazásokkal kapcsolatos

teendők

emelkedése,

szaporodásán

mi az ellenőrzési és egyéb

kivül főleg onnét

eredt, hogy egy

tisztviselőt egy oroszországi arabsuiénes tanulmányozására s tenyészanyagnak

onnét

való cserélésére Oroszországba, egy másikat pedig a bolgár fejedelmi kormány megkeresése folytán Bulgáriába kellett kiküldeni. 3. r o v a t . megszavaztatott utalványoztatott

. .

Ménesbirtok-gazdaságok: . .

. 1 , 6 8 2 . 8 0 7 frt — . 2,021.169

kr,

1

„59 /2

n

túlkiadás . . . . 3 3 8 . 3 6 2 frt 5 9 7 2 kr, melyre nézve a minister a következőket adja elő: „A mint az alábbiakban részletesen előadni szerencsém lesz, azon kiadásoknak, a melyek ezen túlkiadást előidézték, túlnyomó részét, több mint 1 9 0 . 0 0 0 frtot oly beszerzések és előlegezések képezik, a melyek nagyrészt már ezen évben megtérültek, vagy a vagyonállományt gyarapítják s a melyeket nem állami kezelésben a gazdasági forgó tőkével, melylyel a ménesbirtokok azonban nem rendelkeznek, szokás beszerezni. Ezen felül pedig a százezer forintot meghaladja azon összeg, a mely eddig mint kiadás és bevétel költségvetésileg nem kezeltetett, most azonban a számvitel helyessége szempontjából költségvetésileg számoltatik el, a nélkül, hogy erről a költségvetés szerkesztése idején gondoskodás történt volna. Aránylag tehát a legkevesebb, körülbelül mintegy ötvenezer forint csak azon összeg, a mely a szó

szorosabb értelmében vett túlkiadást képez s melyet előre nem látható s a vezetéstől nem függő körülmények okoztak." „Az első kategóriába, vagyis azon kiadások közé, a melyek részint már az ezen évi bevételeket,

részint

pedig a vagyon-állományt

gyarapítják, a következők

tartoznak: Hizlalandó

szarvasmarha

vásárlására

61.975

frt

51

krral többet

kellett

kiadni, miután az előirányzat a birtokokon csak évenkint, egyszeri hizlalásra történt, ellenben a meglevő takarmánykészletek

értékesítése

czéljából, de meg a szükséges

nagyobb trágyaelőállitás, valamint a bevételnek a hizlalás jövedelmével való szaporithatása végett a kisbéri, bábolnai és mezőhegyesi ménesbirtokokon kétszeri hizlalás volt indokolt. Ezen intézkedéshez a pénzügyminister ur is hozzájárult ; továbbá megjegyzendő, hogy némileg csökkenii alrovaton:

„nyári hizlalásra

megtakarítás,

ezen túlkiadást az ezzel kapcsolatos

való ürük

mivel a hízott

vásárlása"

eszközölt

4 . 2 1 0 frt 75

másik krnyi

tininek az év folyamán ki nem elégíthető ára követ-

keztében hizlalásra ürük nem vásároltattak." „Egyéb állattenyésztési és tartási ágak között, a szarvasmarha-tenyésztésnél mutatkozó 5 . 0 6 8 frt 58 krnyi többlet onnét ered, hogy a kisbéri ménesbirtokon a tehenészet létszámát, a melyet az előbbi években betegség elharapódzásának

meg-

gátlása végett erősebben kellett mustrálni, szükséges lévén kiegészíteni, erre a czélra a bábolnai ménesbirtok növendékállatai közül 20 drb tehén és üsző és 1 drb bika adatott

át a fenti értékben,

minélfogva ezen

összeg csakis

átszámításból

ered s

ugyanannyival növeli a bevételt is. Ezzel rokontermészetű az „egyéb általános gazdasági kiadások" alrovatán mutatkozó 2 . 2 6 7 frt 18 krnyi túllépés, mely főleg onnét ered, hogy a bábolnai ménesbirtok ez évben több tejet adott át a kisbérinek feldolgozás végett." „A juhtenyésztésnél fölmerülő 7 . 4 2 7 frt 20 krnyi túlkiadás a kisbéri ménesbirtok juhtenyésztésében beállott részleges irányváltozás következménye.

Ezen bir-

tokon ugyanis eddig a fésűs gyapjas törzsnyáj mellett egy angol húsjuhnyáj is tartatott fenn, mely azonban

éveken át sem

tudott

kielégitőleg

meghonosodni,

ugy,

hogy a nagyobb mérvű meddőség és elhullások folytán érezhetőbb károkat okozott, minek következtében a tenyésztéssel fel kelle hagynom. Nehogy azonban ennek folytán

a birtokon

szükséges juhiétszám

egyszerre

nagyot

csökkenjen,

a feloszlatás

fokozatosan terveztetett, de mivel ugyanezen évben egy hazai jó hírnévnek örvendő fésűs gyapjas nyáj megvételre felajánltatott, a pénzügyminister ur hozzájárulásával intézkedtem, hogy ezen nyáj megvétessék. Ily módon lehetséges volt a veszteséggel járó

angol nyájat egyszerre

eltávolítani,

s másrészt

az

emiitett

hazai törzset a

netaláni feloszlástól megmenteni; az angol húsjuhok ugyanezen évben hizóba állíttatván, részint még ugyanezen, részint pedig a következő számadási év javára értékesíttettek. Igásmarha vásárlására 1 2 . 3 1 2 frt 75 krral többet kelle kiadni, részint az igásállatoknak az év folyamán köztudomásúlag tetemesen emelkedett ára, részint pedig azon körülmény következtében, hogy egyes birtokokon a tinóévjáratból az elő-

irányzottnál kevesebb tinó vált be, helyettük tehát kész ökröket kelle vásárolni. Mivel azonban a ménesektől is kevesebb igásló volt átvehető,

ezen

alro-

vaton viszont 4.567 frt 60 kr megtakarítás mutatkozik az előbb emiitett túlkiadást részben ellensúlyozva." „Ugyancsak

a szarvasmarha

árának

tetemes

emelkedése

okozott a tinók

vásárlásánál 1.481 frt 7 1 1 / 2 k r n y i túlkiadást." „A „malom fentartására" alrovaton mutatkozó 6 9 . 7 2 1 frt 92 kr túlkiadás nem a malom

fentartására adatott ki, hanem a kisbéri és bábolnai

malmai számára

vásárolt buza ára számoltatott itt el. Ezen malmok

ménesbirtokok órlőképessége

ugyanis arra van berendezve, hogy a birtok gabonatermését műőrléssel feldolgozzák, ezen évben azonban egy keményítőgyár részére adatott el a buza tetemes része, ugy, hogy az a gyár számára helyben meg is őröltetett, de a gyár kívánságához képest sima őrléssel, minek folytán a malmok a saját termésből származó

gabonát a szo-

kott időnél sokkal hamarább dolgozták fel. Hogy tehát az nj termésig azokat foglalkoztatni s a különbeni munkaszüneteléssel kapcsolatos veszteséget elkerülni, illetőleg az őrléssel hasznot szerezni lehessen, a pénzügyminister ur hozzájárulásával a malmok részére „A mezőhegyesi

mezei vasutak

üzemköltségére

buza

vásároltatott."

7 . 1 3 1 frt 76

krral

adatott ki, nem ugyan magára az üzemre, de a vasutak és felszerelésük

több

kiegészí-

tésére. " „Ez azért mutatkozott

szükségesnek, mivel a nyár elején a ezukorrépater-

més a rendesnél jóval nagyobbnak Ígérkezvén,

gondoskodni kellett, hogy a répa a

már kiépített vasutvonalaktól távolabb eső területekről is fennakadás nélkül legyen a szerződési kötelezettségnek

megfelelően a czukorgyárhoz

szállítható. Ezen intéz-

kedés szintén a pénzügyminister ur hozzájárulásával történt." „Az általános gazdasági kiadások között a legénység zsoldja, illetőleg a cselédség bére czimén 1 3 . 2 5 5 frt 93 krral több adatott ki, részben azon körülmény folytán, hogy a bábolnai ménesbirtokon időleges munkások helyett nagyobb számban alkalmaztatott havi béres cseléd, a mi egyúttal a megfelelő 15. a) alrovaton 1.767 frt 0 8 ^ 2 kr megtakarítást tett lehetővé, de főleg azért, mert Mezőhegyesen az év végén a kínálkozó kedvező bevásárlási alkalom folytán nagyobb mennyiségű szalonna vásároltatott a cselédek 1893-iki szalonna-illetményének fedezhetése végett, minélfogva ezen kiadásnak megfelelő készlet áll rendelkezésre a jövő év javára." „Végül ugyanezen kiadási csoporthoz sorolható még a mezőhegyesi szeszgyári üzemre kiadott 3 4 . 5 2 6 frt 95 krnyi többlet is, mely onnét állt elő, hogy a szeszkészlet nagy részét a kedvezőtlen árak folytán előnyösebbnek látszott kicsinyben (hordónkint) értékesíteni, a mihez azonban a fogyasztási adót a ménesbirtoknak kellett előre lefizetni, a mely adó azután természetesen az eladás után megtérült." „A második kategóriába tartozó, vagyis csupán a helyesebb elszámolás következményekép mutatkozó túlkiadások a következők: A földmivelés körében, a mely

alrovaton

az összes föklmivelési munkák

kiadásai

számoltatnak

el,

102.492

frt

2 9 1 / 2 kr túlkiadás mutatkozik, melyhez igen csekély részben hozzájárult ugyanazon körülmény is, hogy

az elözö évi

fűmagtermés

rosszul

sikerülvén,

némi fűmagot

készpénzért kellett vásárolni, de a mely túlnyomó részben (körülbelül 9 0 . 0 0 0 frtot kitevőleg) onnét

származik,

hogy

eddig

a mezőhegyesi

és kisbéri

ménesbirtokok

azon termelési előlegeket, a melyeket vonatkozó szerződéseik szerint — előbbi a czukorrépa, utóbbi pedig a burgonya termesztésére — az ezen terményeket átvenni köteles gyáraktól kaptak, s a mely előlegek ugyancsak a szerződés értelmében a beszállított termények árából vonandók le, a szerződés ezen pontjának téves értelmezése folytán nem számolták el költségvetésileg mint kiadást, illetőleg bevételt, hanem saját

szá-

madásaikban is csak az átadott termények árából vonták le." „Midőn ezen dolog tudomásomra jutott, azonnal intézkedtem, hogy ezen az államszámvitelben elfogadott

bruttó

elszámolási

rendszerrel

meg nem

egyeztethető

eljárás beszüntettessék, s a kapott előlegek tárczaszerüleg bevételeztessenek, felhasználtatásuk alkalmával pedig szabályszerűen kiadásba tétessenek, a jelen számadási év költségvetési előirányzatának készitésekor azonban még nem történhetett gondoskodás arra nézve, hogy ezen bevétel és kiadás

költségvetésileg is előirányoztassék, a mi

jövőre meg fog történni." „A mezőhegyesi ménesbirtokon a sertéstenyésztésnél 2 . 2 5 4 frt 92 kr kiadás pedig onnét ered,

hogy eddig a sertésnyáj aknái

alkalmazott

túl-

kanászok

az

elválasztott nialaczok száma után részükre kikötött és bérük kiegészitő részét képező jutalékösszegeket

a sertések

most intézkedtem,

eladása

hogy ezen

után

a befolyt

összeg kiadásként

összegből

kapták

tárczaszerüleg

is

ki,

holott

elszámoltassák,

továbbá a kanászok természetbeli sertéstartási illetménye megváltatott. Végül ide sorolhatónak látszik még a természetbeli járandóságok megváltására kiadott 1 . 1 4 4 frt 22 kr is, mint a mely a megváltott termények értékében megtérül." „Az ezeken kivül előfordult egyéb

túlkiadásokat a következőkben van sze-

rencsém indokölni: Az osztalék, jutalmak és segélyek alrovatán kiadási

többlet

onnét

ered,

hogy

a

mezőhegyesi

3.297

ménesbirtokon

a

frt

17

kr

tisztviselőket

megillető 1890-ik évi osztalék egy része csakis ezen évben juthatott kifizetésre, holott az már az előző évben esedékes volt, tehát ott megtakaríttatott." „Az adó és egyéb közterhek alrovatán 1 4 . 8 0 8 nagyobbrészt

az útadó időközben

történt

előirányzat készitésekor még nem lehetett

frt

01

kr

túlkiadás

felemelésének következménye, pontosan

számba venni,

onnét ered, hogy itt számoltatott el a ménes-intézetek

leg-

a mit az

részben

pedig

italmérési adója is, mely az

italmérési jog bérlőitől azonban megtérül." „A vegyes kezelési kiadásoknál, a melyek összegét előre nem lehet pontosan meghatározni,

a tényleges

szükséglethez

képest

3.519

frt

93x/2

krral több

adatott ki." „A mezőhegyesi élővizcsatorna fentartására 1 2.852 frt 34 krral több volt szükséges, részint mivel a csatornán helyenkint előre nem látott nagyobbmérvü isza-

polás mutatkozván a Maros időnkinti

kivételesen magas vizállása következtében, a

tisztítás a rendesnél költségesebb volt : részint pedig, mert egyszerűsítés szempontjából ezen alrovat terhére számoltattak el azon csekélyebb kiadások, a melyek még a csatornaépítés utáni leszámolásokból fenmaradtak volt." „Anyagok és szerek vásárlására 7 . 8 9 1 frt 56 krral több vétetett igénybe, főleg azon okból, mert uj gazdasági eszközök vásárlása helyett a meglevőknek tatarozása foganatosíttatott nagyobb mértékben, mi természetesen nagyobb anyagfelhasználást igényelt, továbbá azért is, mivel a mezőhegyesi ménesbirtokon a kiterjedtebb hizlalás folytán a gazdaságilag különben is czélszerütlen

szalmatüzelést

fokozatosan

minél inkább korlátozni kell, mi viszont a szénbeszerzésnél igényel nagyobb kiadást." „Ezen alrovat túlkiadását egyébiránt nagyrészben ellensúlyozza azon 7 . 1 2 8 frt 82 krnyi megtakarítás, mely éppen a fokozottabb mértékben folyt javítások következtében a leltári tárgyak, gépek stb. beszerzésénél volt elérhető." „Az építkezési költségeket végösszegben

2.037

frt 85 krral emelte azon

körülmény, hogy a bábolnai ménesbirtokon egy a vihar által tetemesen istálló nagyobb mérvű helyreállítási munkákat igényelt.

megrongált

8

„Végül a koleraveszélylyel szemben foganatosított szélesebb körű óvintézkedések a gyógykezelési költségek alrovatán okoztak 3 . 0 4 0 frt 78 krnyi túlkiadást." 5. r o v a t ,

Méntelepek:

megszavaztatott

.

.

.

1 , 2 8 9 . 8 1 1 frt — kr,

utalványoztatok

.

.

.

1,354.866

„ 74 „

túlkiadás . . . . 6 5 . 0 5 5 frt 74 kr, az előző 4. rovat: „ M é n e s e k " alatt mutatkozó megtakarítást, a két rovat között engedélyezett átruházási jognál fogva levonván 2 1 . 8 0 4 „ 6 0 7 2 krt, maradt indokolandó túlkiadás . . . 43.2 51 frt 1 3 1 / 2 k r . A túlkiadást a minister következőleg indokolja: „Ezen túlkiadás indokolásánál előre kell bocsátanom, hogy a ménesek és méntelepek között a törvényhozás az átruházási jogot engedélyezvén, a méneseknél mutatkozó megtakarítás itt tulajdonképen a túlkiadás összegéből még levonandó. A mint továbbá alább részletesen indokolni szerencsém lesz, azon alrovatokon, a melyeknél a kiadások korlátozására a vezetés nagyobb befolyást gyakorolhatott, mindenütt megtakarítások mutatkoznak, s hogy ennek daczára is a végeredményben túllépés állt be, azt főkép két körülmény okozta." „Egyrészt és főleg az, hogy némely élelmi czikkek és takarmányféléknek ára éppen azon időszakban, a midőn azok szállításának biztosítása iránt az ajánlati tárgyalásokat megtartani kellett, tetemesen emelkedett az előirányzat készítésekor alapul vett egységárakhoz képest, másrészt pedig az, hogy a tenyésztő közönség méltányos igényeinek kielégithetése végett a ménlétszámot s ezzel kapcsolatosan a legénység létszámát is ezen évben szintén némileg emelni kellett,"

„Ezen, egyébiránt csupán mintegy 70 drb ménre menő szaporítást indokolttá tette nem csupán azon közgazdasági szempont, hogy a kancza-anyag jobban kihasználható legyen, de a pénzügyi szempont is, mert a tenyésztési meglevő

mének

kihasználása is nagyobb

mérvű,

ugy,

kedv

lendültével a

hogy a fedeztetési dijakból

eredő bevétel évről-évre jelentékenyen emelkedik s emelkedett ezen évben is." „Ezen, az alábbiak elbírálásánál figyelmen kivül nem hagyható átalános körülmények előrebocsátása után, az egyes alrovatokon mutatkozó eltéréseket a következőkben van szerencsém indokolni." „A személyi járandóságok körében megtakarítások

érettek el: a tiszti fize-

tések s a szállás- és butorpénz alrovatán a személyzeti viszonyok folytán 5 . 4 8 1 frt 06 kr, illetőleg 657 frt 52 k r ; az időnfelüli szolgálati pótlékoknál 1.996 frt 72 kr 1 6 . 2 2 7 frt 4 9 1 / 2 k r ;

s a legénység ruházatánál

ellenben

a bevezetőleg

emiitett

körülmények folytán a legénység zsoldja, eledelpénze és egyéb járandóságai

czimén

1

2 8 . 1 9 0 frt 9 7 / 2 krral többet kellett kiadni." „A dologi kiadásoknál az

építkezési

költségeknél

megtakarítások

2.581

2 . 3 6 6 frt 14 kr, melyeket,

frt

52

történtek a következő

kr,

a vidéki

valamint több alrovaton

alrovatokon:

lótenyész-bizottmányoknál

mutatkozó kisebb eltéréseket

a tényleges szükséglet szabott meg." „Jelentékenyebb, 1 5 . 8 0 0 frtnyi megtakarítás mutatkozik a ménesektől átveendő mének árának megtérítésénél, miután az előirányzottnál

kevesebb mén volt a

ménesekből a telepeknek átadható, viszont azonban ennek arányában magán-tenyésztőktől

kellett

több mént vásárolni,

a mi ezen

a czimen

12.640

frt

túlkiadást

okozott." „A nagyobb ménforgalom az utazási és szállítási költségeket is emelte az előirányzathoz

képest

1 . 9 3 7 frt 22 krral,

2.497

frt 1 4 l / 2 krral, míg anyagok és szerek beszerzésére

ágynemű

beszerzése és javítására

1 . 0 0 8 frt 56 krral

többet

kellett a tényleges szükséglethez képest kiadni." „A túlkiadás legnagyobb részét azonban az élelmi szerek és takarmány már jelzett drágulása és a ménlétszám emelése, illetve a legénységnek ezzel kapcsolatos szaporítása

okozták,

mert

ezek folytán emelkedett

a szükséglet,

a

természetben

kiszolgáltatandó élelmiszerek, kenyér, olaj, fa és ágyszalma beszerzésénél 1 1 . 1 7 7 frt 3 2 x / 2 krral, a lovak élelmezésénél, úgymint zab, széna és alomszalma beszerzésénél 4 9 . 9 1 2 frt 3 3 ^ 2 krral. Végül a vegyes előre nem látható költségeknél számos kisebb kiadás összegéből származik 4 . 0 1 2 frt 25 kr túlkiadás." 6. r o v a t . L ó v e r s e n y e k megszavaztatott

.

.

.

utalványoztatok

.

.

.

.

segélyezésére:

2 5 . 0 0 0 frt —

kr,

. 2 6 . 1 4 2 „ 2 6 „

túlkiadás . . . . 1.142 f r t 26 k r . A túlkiadás 2 1 . 8 7 0 frt aranypénz után az állami számvevőszék által hozzászámított 3 . 7 9 2 frt 26 kr agióból ered, mely a pénzügyi „Agio-nyeremény" (Ren10

des bevételek.

V.

fejezet, 26.

czime)

alatt ugyanily

összegű

bevétellel

ellensú-

lyozva van. 6. czim. Mezőrendőrség

és mezőgazdasági

statisztika:

megszavaztatott

.

.

.

.

3 2 . 6 0 0 frt —

kr.

utalványoztatott

.

.

.

.

33.041

„

túlkiadás .

„ .

59 .

. 4 4 1 f r t 59

kr.

Az 1. rovaton előállott 5.310 frt 30 kr túllépés indoka az, hogy a korlátolt forgalmú birtokok statistikai adatai gyűjtetvén össze, az ezen teendőkkel

meg-

bízott idegen hatóságok közegeit megfelelő munkadíjban kellett részesíteni. Az adatgyűjtéshez s a nyert adatok feldolgozásához szükséges űrlapok beszerzési költsége, továbbá a kész munkálatnak 1.700 példányban történt kinyomatása 1.100 frt költséggel szintén hozzájárult a beállott túllépéshez. A 2. rovaton felmerült 198 frt 01 kr túllépést a gazdasági tudósítók számának szaporításával kapcsolatban nagyobi) szánni szaklapok és folyóiratok

előfize-

tése idézte elő. Az 5. rovaton felmerült 1.000 frt túllépést azon körülmény idézte elő, hogy az időjelzési adatoknak

távirati uton leendő terjesztése

határoztatott el és ennek

folytán jelző táblák készítésére és a központi meteorologiai és földdelejességi intézet több költségeinek fedezésére az eredetileg előirányzott 2 . 0 0 0 írtnál nagyobb összeget kelle utalványozni, mely czélból a központi intézetet 1.000 frt javadalmazással kellett ellátni. Az egész czim keretében

engedélyezve

lévén

a rovatok

közti

átruházás,

441 frt 59 kr túllépés vált elodázhatlanná. 7. czim.

Állategészségügy:

1. r o v a t . S z e m é l y i megszavaztatott utalványoztatott

. .

. .

. .

. .

járandóságok: 101.595 f r t — kr, 101.927 „ 2 0 7 2 „

túlkiadás .

.

.

. 3 3 2 frt 2 0 ^ kr.

A „személyi járandóságok" rovat-csoportban felmerült 332 frt 2 0 1 / 2 kr hiteltúllépést azon körülmény idézte elő, hogy a ragadós tüdőlob kiirtása czéljából több vármegye területén teljesített helyi felvételek, becslések, a beteg vagy fertőzés gyanújában levő állatok kiirtása s lehető értékesítése oly mérvben vette igénybe ugy a központi tisztviselők, mint a kiküldött állami állatorvosok munkaerejét, hogy ezen a rendes szolgálattétel keretét messze túlszárnyaló működésért az illetők rendkívüli jutalmazásban voltak részesitendők. Ezen jelentéktelen túllépést sokszorosan compensálja a „dologi kiadások" rovat-csoportban elért s 1 8 . 0 0 0 frtot felülmúló megtakarítás.

16.

czim. Kincstári

Előirányzat

birtokok.

nélküli

kiadás:

I l a n k h e r l e i n i és v í z a k n a i f ü r d ő k n é l . . . . 7 . 7 8 5 frt. Ezek a fürdőtelepek évközben a pénzügyi tárczától vétettek át a földmivelésügyi tárcza kezelésébe s minthogy az itt kitüntetett kiadásokra a hitel a pénzügyi tárczánál (Rendes kiadások, XVI. fejezet, 26. és 29. czimeinél) van előirányozva, azok a jelen czim alatt előirányzat nélküli kiadást képeznek. 20.

czim.

Folyammérnöki

2. r o v a t . megszavaztatott utalványoztatok

. .

. .

Dologi . .

. .

hivatalok.

kiadások:

51.600 frt — 5 2 . 7 6 8 „ 88

kr, „

túlkiadás

1.168 frt 88

kr.

A túllépés azon körülménynek tulaj donitan dó, hogy az épitési munkálatok folyton nagyobb mérvben házilag eszközöltetvén, s az eddig érvényben állott irodaátalányok minden irányban elégteleneknek bizonyulván, a „hivatali és irodai költség" rovat tényleges kiadásai az ezelőtti tapasztalati alapon nyugvó költségvetési hitelben fedezetet nem találhattak; növelte ezen rovaton a kiadásokat azon körülmény is, hogy a folyammérnöki hivataloknál 1892. évtől kezdve uj számadási rendszer léptettetvén életbe, a számadási könyvek első berendezése jelentékeny előre nem látott kiadást idézett elő.

XIX. fejezet. Vallás- é s közoktatásügyi 1. czim. Központi 1. r o v a t . megszavaztatott utalványoztatok

. .

Személyi . .

. .

ministerium.

igazgatás: járandóságok:

2 2 4 . 2 3 8 frt — 2 2 4 . 4 2 5 „ 40

kr, „

túlkiadás . . . . 187 frt 40 kr. E hiteltúllépés abban leli magyarázatát, hogy a személyi járandóságoknál számításba vett 2°/ 0 intercalaris jövedelem a csekély számú üresedések miatt, illetőleg azért, mert a megüresedő állásokat az ügyforgalomra való tekintettel rövid idő alatt kellett betölteni, nem volt elérhető. 2. r o v a t . D o l o g i megszavaztatott utalványoztatok

. .

. .

túlkiadás

. .

kiadások:

4 7 . 9 0 0 frt — 5 0 . 6 2 8 „ 38

kr, „ 2 . 7 2 8 frt 38 kr. 10*

Onnan

származik,

hogy

a

hivatalos

oktatás állapotáról szóló ministeri jelentés

utazásokra felvett

összeg és a köz-

nyomatási költségeire felvett javadalom

nem fedezte teljesen a lefolyt évben gyakrabban

felmerült és a központi felügyelet

gyakorlása érdekében szükséges hivatalos utazások és a ministeri jelentés költségeit, mely utóbbi a lefolyt évben a minden harmadik

évben szokásos

nagyobb terjede-

lemben jelent meg. 2. czim.

Országos közoktatási

2. r o v a t .

Dologi

tanács:

kiadások:

megszavaztatott

.

.

.

.

6 . 8 0 0 frt —

kr,

utalványoztatott

.

.

.

.

6.876

„

„

26

túlkiadás

76 frt 26 kr,

mivel a könyvbirálati dijak czimén az előirányzatnál nagyobb összegre volt szükség; ezen túlkiadás egyébként csak látszólagos, fejezetének

2.

cziménél ugyancsak

a mennyiben a rendes bevételek VIII.

a könyvbirálati dijak czimén befolyt összeg a

túlkiadás erejéig meghaladja az előirányzatot. 3. czim.

Tankerületi

2. rovat.

főigazgatóságok:

Dologi

megszavaztatott

.

.

.

utalványoztatott

.

.

.

kiadások:

. 1 2 . 5 1 0 frt — 13.075

*

49

kr, „

túlkiadás 5 6 5 frt 49 kr, mely túllépés onnan származik, hogy egyrészt a házbéreknél évközben történt bérletváltozás következtében emelkedés állott elő, másrészt pedig az utazási költségeknél egy főigazgatónak a szolgálat érdekében hivatalból történt áthelyezésének költségei idéztek elő szükségképeni emelkedést. 5. czim. megszavaztatott utalványoztatott

. .

Vizsgálati

. .

. .

túlkiadás

.

bizottmányok:

. 1 2 . 7 6 0 frt — 1 3 . 3 4 9 „ 47

kr, „ 589 frt 47 kr.

Ez a többlet a czim alatt egyesitett különféle vizsgálati kiadások közül kettőnél mutatkozott túllépésből származik: a népiskolai tanitók képesitő vizsgálatainak költségeinél 154 frt 90 k r ; a középiskolai tanárvizsgáló bizottságok költségeinél 1.215 frt 50 kr túllépés mutatkozik. A két túllépés együtt 1.370 frt 40 krt tesz. Legnagyobb része fedezetet talált ugyanazon czim más tételeinél elért megtakarításban. A néptanitók vizsgálatainak költségeinél mutatkozott 154 frt 90 krnyi túllépés onnan származik, hogy ujabb időben a szóban levő vizsgálatok szigorúbb ellenőrzése érdekében koronként biztosok kiküldése vált szükségessé.

Ezen czim alatt a további 1 . 2 1 5 frt 50 krnyi túlkiadás a középiskolai tanárvizsgálatoknál állott elő. A

tartandó

tanárvizsgálatok

számát

lehetetlen

előre

megállapítani

s

a

költségvetésben a vizsgáló bizottsági tagok díjazására fölvett összeghez szabni, mely összeg csak hozzávetőleges,

épen úgy,

mint az annak megfelelő b e v é t e l i

Az 1892. évben erősebb volt a tanárvizsgálatok

tétel.

számának emelkedése,

—

a mi igen örvendetes jelenség, — mint a milyenre az azon évi költségvetés egybeállitásánál

rendes

körülmények

között

számítani

lehetett: ez idézte elő a fentebb

jelzett túllépést. De ennek megfelelőleg emelkedett a b e v é t e l is, a mi szintén az imént emiitett körülményben: a vizsgálatok számában leli magyarázatát, 6. czim. Személyi

Budapesti

járandóságok

kir.

egyetem:

és d o l o g i

kiadások:

megszavaztatott

.

.

. 7 2 6 . 0 7 9 frt —

kr,

utalványoztatott

.

.

.729.338

»

„

69V2

3 . 2 5 9 frt 6 9 l / 2 kr.

túlkiadás

Ez a hiteltúllépés tisztán a dologi szükségletekre esik. A túllépés egyrészt az által keletkezett,

hogy az egyetemi Il-ik sebészeti kórodának a fővárosi Szent-

Rókus kórházban való további meghagyása ügyében megindult sabban

húzódtak el és így

vagyis 1.000 írttal többet

1892-ben a fő- és székvárosnak kellett

tárgyalások hosszamásfél évi részletet,

kifizetni bér fejében, mint a mennyi azon évre

előirányozva volt. Hasonlóképen állott a dolog az 1.842 frtra rugó viztúlfogyasztási dijakkal, a melyekről

szóló számlák a főváros

hogy a megelőző

közönsége

által

oly időben

mutattattak be,

évi költségvetésre — a melyre tulajdonkép vonatkoztak — már

nem voltak elszámolhatók. A túllépés hátralevő része az egyetemi törvényszéki orvostani intézeti épület után, a főváros által kivetett kövezési járulék és a gőzfőző és mosókonyha

kémé-

nyén elhelyezett flist-deíiector szükségessé vált kijavíttatása által okoztatott. Mindezen, az 1 8 9 2 . évi folyó szükségleteken

túl felmerült rendkívüli ter-

mészetű kiadások az 1 8 9 2 . évi javadalomból azért nem voltak fedezhetők, mert a budapesti egyetem

dologi szükségleteinek

fedezésére rendelt átalányok az egy évi

tényleges szükségletek viselésére is a fokozódó igényekkel szemben alig elégségesek. 8. czim. Személyi

Kolozsvári

járandóságok

egyetem:

és d o l o g i

kiadások:

megszavaztatott

.

.

. 2 7 4 . 0 5 2 frt —

kr,

utalványoztatott

.

.

.274.686

„

„

68^9

túlkiadás 634 frt 6 8 7 2 kr A túllépést a muzeumkert bedőlt kőfal-kerítésének helyreállítása okozta.

A

muzeumkert

viszonyoknak által

régi

megfelelő

aláázva,

kőfal-keritése

alapozással

meglehetős

nagy

nem

volt az ottani kedvezőtlen

ellátva és e miatt

a nagymérvű

talaj-

csapadékok

kiterjedésben, bedőlt. Miután az erdélyi muzeum-

egyesülettel kötött szerződés értelmében a kőfal-kerités fentartásáról a közoktatásügyi ministeriumnak

kell

gondoskodnia,

azonban

a kolozsvári

a

helyreállitási

költségek viselését meg-

tagadni nem lehetett. Minthogy

egyetem javadalma is a legnagyobb taka-

rékosság szem előtt tartásával van megállapitva, ez az aránylag tetemes rendkivüli költség a házi szükségletek átalányában fedezetet nem találhatott. 11.

czim.

Országos

mintarajziskola

Személyi járandóságok

és

rajztanárképzö:

és d o l o g i

kiadások:

megszavaztatott

.

.

.

.

6 0 . 4 9 0 frt —

kr,

utalványoztatott

.

.

.

.

62.382

„

„

93

túlkiadás 1.892 frt 93 kr. Az intézet 1892. évi javadalmának személyi kiadásainál mutatkozó 214 frt 07 kr megtakarítással szemben a dologi kiadásoknál 2 . 1 0 7 frt a túllépés. Igazolandó túllépés tehát 1.892 frt 93 kr. E túlkiadás onnan származik, hogy az é l ő m i n t á k r a , az i r o d a i k ö l t s é g e k r e , a f ű t é s r e és v i l á g i t á s r a a legnagyobb takarékossággal számitott 1892. évi javadalom a gyakorlatban elégtelennek bizonyult, a mit főleg az intézet növendékeinek és ügyforgalmának folytonos gyarapodása, a rendkivüli kemény tél magyaráz meg. 15.

czim.

Felekezeti,

törvényhatósági,

valamint

községi középiskolák

megszavaztatott

.

.

.

. 1 3 6 . 6 4 8 frt —

kr,

utalványoztatott

.

.

.

.136.969

„

„

52

segélyezésére:

túlkiadás 3 2 1 frt 52 kr. Az itt felmerült többlet oka abban van, hogy a segélyezett középiskolák között a rózsahegyi gymnasium fokozatos fejlesztés alatt állván, némely az előirányzat megállapításánál számba nem vett szükséglet merült fel. 16. czim.

A középiskolákkal

összekötött

alumneumok,

internatusok

és

conuictasok

segélyezésére: megszavaztatott . utalványoztatott .

. .

. .

. .

3 . 0 0 0 frt — 3 . 2 4 3 „ 70

kr,

túlkiadás 243 frt 70 kr. A túllépés oka abban van, hogy akkor, a midőn ezen rovat már 2 . 4 4 4 frttal megvolt terhelve, tünt ki, hogy a Szegeden levő gyert.yámosi convictus felügyelőjének évi 800 frt díjazása „a felekezeti középiskolák segélyezése" czimü

rovaton — a hová az nyilván nem

való — van elszámolva. E hibás elkönyvelés

helyrehozása azonban már csak a kitüntetett túllépés eszközlése mellett volt lehető. 17. czim. Személyi

Állami

fehőbb

járandóságok

leányiskolák:

és d o l o g i

,

kiadások:

megszavaztatott

.

.

.

234.436 frt —

kr,

utalványoztatok

,

.

.

239.977

„

„

36

túlkiadás

5 . 5 4 1 frt 36 kr.

Ezt a túllépést nagy részben a kassai és kolozsvári felsőbb leányiskoláknak állami kezelésbe való átvétele okozta, miután a költségvetésben e két iskola részére engedélyezett átalányok ( 4 . 0 0 0 és 7 . 5 0 0 frt) elégtelenek voltak, ségletek

ezeket az átalányokat

iskoláknál működött túlkiadást

okozott.

együttesen

tanerőknek Uj

frttal meghaladták

átvétele a személyi járandóságoknál

intézetek

tényleges szükséglete a csupán

2.284

a tényleges szük-

átvételénél

és az

illető

is 2 . 3 4 3 frt

majdnem elkerülhetetlen,

hogy azok

megközelitő számításra alapított előirányzattal egé-

szen meg nem egyezik. Ezenkívül elégteleneknek bizonyultak az elméleti és gyakorlati oktatás

szükségleteire,

továbbá a fűtésre és világításra

A két utóbbinál 6 . 4 3 4 frttal kellett többet utalványozni,

előirányzott

összegek.

hogy a tanítás érdeke

s

a növendékek egészsége kárt ne szenvedjen. E túllépést azonban részben más tételeknél elért megtakarítások

ellensúlyozzák.

23. czim.

Soproni

állami

kereskedelmi

Személyi járandóságok

és d o l o g i

iskola: kiadások:

megszavaztatott

.

.

.

11.45 5 frt —

kr,

utalványoztatok

.

.

.

1 1.868

„

„

75

túlkiadás A

túlkiadást

lejárván,

azt

lehetett,

hanem

az

a

4 1 3 frt 75 kr.

körülmény

az előirányzott

okozta,

hogy az iskola;

1 . 5 4 5 frt évi bérért

2 . 0 0 0 frt évi bér

további időre

helyiség

bérlete

megnyerni nem

mellett kellek az uj szerződést, megkötni.

Ez

által tulaj donképen a dologi kiadásoknál 6 1 3 frt 75 kr túlkiadás merült fel, de a személyi kiadásoknál az esedékessé nem vált korpótlékoknál 200 frt megtakarittatván, az összes túlkiadás csak 4 1 3 frt 75 kr volt, 25.

czim.

Brassói

állami

kereskedelmi

iskola (kapcsolatban

Személyi járandóságok

és d o l o g i

közép

kiadások:

megszavaztatott

.

.

.

19.220 frt —

kr,

utalványoztatok

.

.

.

19.357

„

túlkiadás

~

~

fa-ipariskolával)'.

„

67

~

~

137 frt 67 kr.

Ez a túlkiadás azért történt, mert a tanintézetnek kényelmesebb uj épületébe

való áthelyezése

következtében

a kapcsolatos két tanintézet

tanárait a tan-

tervnek megfelelőbben lehetett beosztani,

a mely kiterjeszkedés a tanóra többletek

s ezzel együtt az óradijak emelkedését okozta. Ez által a személyi járandóságoknál 472 frt 67 kr túlkiadás

történt

ugyan,

de a dologi

kiadásoknál

elért

335

frt

megtakarítás levonása után az összes túlkiadás csak 137 frt 67 kr volt.

26. megszavaztatott

czim. .

Keleti .

utalványoztatok .

kereskedelmi

.

.

.

. .

túlkiadás

6 . 5 4 8 frt —

kr,

6.984

„

„

.

.

.

A hiteltúllépést azon körülmény

tanfolyam:

okozta,

— .

.

4 3 6 frt — kr.

hogy ezen uj intézménynél,

fenn-

állása élső éveiben, több oly felszerelési beruházás vált szükségessé, melynek költségei nem voltak előirányozva s a melyet nem lehetett elhalasztani. 28.

czim. Elemi

és polgári

Személyi járandóságok

férfi

tanitó-képzők:

és d o l o g i

kiadások:

megszavaztatott

.

.

.

3 8 5 . 8 8 3 frt —

kr,

utalványoztatok

.

.

.

394.541

»

túlkiadás

.

„ .

42 V 2 .

. 8 . 6 5 8 f r t 4 2 % kr.

E túllépést azon körülmény okozta, hogy az állami tanitóképző intézeteknek kellő szánni növendékkel való benépesítése érdekében, a szegény növendékeknek köztartásban való részesítésére jóval nagyobb összegeket kellett engedélyezni, mint a mennyi erre a czélra az állami költségvetésben előirányoztatok. 2 3 . 7 8 1 frtra rug a köztartásra utalványozott összegnél a túllépés, melynek tetemes részét azonban más tételeknél elért megtakarítások fedezték. Az c túllépésre okot szolgáltatott intézkedéseit azonban — ugy hiszi a minister — eléggé indokolja ama körülmény, hogy a még mindig hiányzó népiskolák, illetőleg tanosztályok felállításáról csak megfelelő számú, képzett tanerők segítségével lehet gondoskodni s hogy különösen az állami képezdékből kikerültek kellő felhasználását csak ugy lehet biztosítani, ha már a fölvételeknél arra igyekszünk, hogy képezdéinkben a különböző vidékek és nemzetiségek fiai bejussanak, a mi áldozatok nélkül el nem érhető. Elégtelennek bizonyult továbbá az elméleti és gyakorlati oktatás szükségleteire előirányzott összeg is, melynél 959 frttal kellett többet utalványozni. A fűtésre és világításra is 1.150 frttal több kellett, főleg egynémely uj internátus miatt, Végül az épületeknél előre nem látható és elodázhatatlan helyreállítások fordultak elő nagyobb számban, melyek e tételnél 1.197 frt túlkiadást okoztak.

29.

czim. Elemi

és polgári

Személyi járandóságok

tanitónö-képzök:

és d o l o g i

kiadások:

megszavaztatott

.

.

.

2 6 1 . 7 7 9 frt —

kr,

utalványoztatott

.

.

.

282.186

„

„

44

túlkiadás E Az egyik

tagadhatatlanul

nagy

az,

állami

helyreállítási tonsága

hogy

két

munkálatok

érdekében

túllépés két körülményben tanitónőképzőnél

váltak

nem

2 0 . 4 0 7 frt 4 4 kr. találja

előre nem látható oly nagyobb

szükségesekké, a melyeket az illető épületek biz-

lehetett

elodázni.

Ilyen

volt

különösen

tanitónőképzőnél az épület elkorhadt gerendáinak kicserélése, frt kiadást okozott. tott

magyarázatát.

a győri

állami

mely egymaga

3.507

A másik pedig, hogy a köztartásra költségvetésileg megállapí-

összeg elégtelen

volt

és e miatt e tételnél

volt szükség, részint a kemény

19.420

tél s a fokozódó

ban), részint azért, mert a tanév

elején

az

frttal nagyobb

összegre

drágaság miatt (főleg a főváros-

előirányzatnak

megfelelőleg

kiosztott

kedvezményeket a számadási eredmények rendszerint túlhaladják, a mennyiben egyes növendékek menetelü

szülei

az

tanulóknak

elvállalt

tartásdijat

az intézetből

való

sem képesek megfizetni s a jeles

eltávolítása

elő-

eléggé igazolható nem volna.

E túllépéssel szemben a bevételek is némileg emelkedő irányzatot mutattak. 30.

czim.

Népnevelés:

megszavaztatott

.

.

. 1 , 5 9 0 . 5 0 0 f r t — kr.

utalványoztatott

.

.

.1,710.456 túlkiadás

.

„ 09^2 »

.

.

Ezen összegből az állami elemi iskolákra esik

.

119.956 43.309

túllépés indokolásául szolgáljon az, miszerint a más jellegű

frt

frt 0 9 ! / 2 01

iskolák

kr.,

kr. mely

megszűnése és

az állami iskolákba jelentkező tanulók örvendetes megszaporodása folytán s nehogy az illető tankötelesek az 1 8 6 8 . évi XXXVIII-ik m a r a d j a n a k : több oly helyen iskolát

bővíteni,

a

hol

az,

lehetett, mivel a kényszerítő

kellett állami az 1 8 9 2 .

évre

körülmények

t.-cz. ellenére iskoláztatás

elemi iskolát előirányozva

felállítani, nem

volt,

felmerülése a költségvetés

nélkül

illetőleg

az

de nem is összeállítása

alkalmával még nem volt tudható. így elő nem irányzott új állami elemi iskola állíttatott: Szobránczon, Honiokon, Tokajban, Felső-Visson, Kubekházán, Dubiban, Poroskón, Bethlen-Szt.-Miklóson, Gurahonzon, Szinnán, Gajtaszolon és Minaj-Ketergényen; bővíttetett: Somogyomon, Felső-Szálláspatakon, Baranyán, Alsó- és FelsőSzóváthon, Szolyván, Malaczkán, Fiúméban, Hertelendyfalván, Déván, Hibbén, Grattaján, Barkóczou, Nagy-Mihályon, Soroksáron, Zay-Ugróczon és Magyar-Csesztvén. Továbbá a jelzett túlkiadásból iskolai épületek kítására fordíttatott 5 4 . 3 0 0 frt 39 kr. S valóban a

helyreállítására és átalaköltségvetés összeállítása 11

alkalmával alig volt tudható, miszerint oly számos állami iskolai épület fog helyreállításra,

vagy

átalakításra s átépítésre

Pedig

méltán

iskola

épületénél

megkívánható, hiányok

hogy

szorulni,

mihelyest

merülnek

föl,

az

azok

mint ez tényleg állam

bekövetkezett.

által fentartott

azonnal

valamely

megszüntettessenek.

Az

előirányzott kisebb helyreállításokon kívül, ily czélra fordíttatott: . 2 . 3 4 0 frt — kr. Berzkon . . . . Deésaknán Bánffy-Hunyadon

.

1.184

.

1.046

Fogarason Nagy-Paczalon

.

1.232

.

2.920

.

.

Bohumiczon

04

D

7) 52 98 »

n

»

»

n

2.333

V 81 n 33 01

n

n

Turja-Remetén .

.

2.734

n

Kovásznán

.

2.700

n

—

Halmágyon

.

2.100

n

—

n

Gyülvészen

.

5.014

n

09

n

Gálszáson .

.

2.300

V

—

»

Titelen

.

.

.

.

Répáshatáron Görgény-Szt.-Imrén Ábrahámfalván . Tordán . . Újpesten

.

.

.

3.066

»

1.000

»

.

3.670

.

1.449

j> n

n

y>

23 —

D V

. 11.600

n

.

.

.

2.448

n

.

2.325

.

3.200

V M

.

1.318

»

összesen .

—

n

.

.

93 82

.

Somkereken Ungváron Nagy-Málason

. .

n

16 —

—

48

. 5 5 . 9 8 4 írt 40

1) y> n »

kr.

A helyettesítések és óradijak költségei 9 . 5 3 0 frt 87 krral lépték túl az előirányzott összeget, a mi az előre nem látható nagyszámú betegségi esetek, valamint a tanítói személyzet magánügyeinél előfordult nagyszámú rendkívüli körülmények természetes folyománya. Nem csekély összeget vett igénybe az is, hogy Dobsinán egy állami polgári fiúiskolát kellett felállítani, a Szombathelyit pedig kellően ki kellett fejleszteni. Ezen elő nem irányozott kiadások azonban az ottani oktatásügy nagy kára nélkül nem lettek volna elodázhatok. Végre a minister így nyilatkozik: „Törekvésem az, hogy e nagy költségvetési tétel a tényleges szükségletnek lehetőleg megfelelő reálitással irányoztassék elő, mi végből azt évről évre emelem, s a jövő évre még jobban emelni szándékozom. I)e másrészt azt hiszem, egyik költségvetési tételnél sem volna oly kevéssé igazolható, mint ennél, a túlszigoru takarékosság kedvéért az iskolaügy legégetőbb szükséglete t kielégítetlenül hagyni."

TÚLKIADASOK A „RENDES"

34.

czim.

Személyi

Vakok

országos intézete

járandóságok

megszavaztatott

.

utalványoztatott

.

.

.

és

.

.

.

telensége

folytán,

pénzügyminister

—

keletkezik, 1890-

1892.

évi

és

Budapesten:

dologi

.44.047

hogy

„

.

hó

.

„

.

~ 3.359 f r t 73 —

összegyűlt

25-én

kr,

73

az intézetnek

1891-ben

márczius

kiadások:

4 0 . 6 8 8 frt —

túlkiadás E túllépés onnan

88

KEZELÉSNÉL.

javadalmának

hátralékos

13.369.

sz.

a.

kr. elég-

tartozásai

a

kelt átiratában

kifejezett hozzájárulása alapján, kiutalványoztalak. E hátralékok az intézet növendékeinek fokozottabb kívánalmai folytán tisztán

apró

szaporodása, a modern

élelmezési,

ruházati,

szakoktatás

tanszerbeszerzési

stb. tételek kiadásaiképen keletkeztek, illetve lassankint gyűltek össze. 40. czim. Magyar Személyi

nemzeti

járandóságok

és

muzeum:

dologi

kiadások:

megszavaztatott

.

.

.

. 117.024 frt —

kr,

utalványoztatott

.

.

.

.118.719

„

túlkiadás E túlköltés nagyobbrésze kép vásárlási javadalom

(1000

fölhasználása

„

.

~

frt) onnan

után,

67 ~

. 1 . 6 9 5 frt 67

származik, hogy

alkalom

nyilott

arra,

kr.

évközben, a

hogy

a

nemzeti

muzeum Zichy Mihálynak az „Ember t r a g é d i á j á é h o z készitett illusztráczióit. kedvező áron megvásárolhassa. töprengés

tárgyát

Az ily alkalom

sem

képezhetvén,

fölhasználása, az

a dolog természete

illusztrácziók

10

év

alatt

szerint,

törlesztendő

1 0 . 0 0 0 frton megvásároltattak s a vételár első részlete, más tételeknél eszközlendő megtakarítások reményében, ki is

fizettetett.

A további túllépés a f ű t é s i és az é p ü l e t f ö n t a r t á s i tételeknél keletkezett. Indokolja e túlköltést a rendkivűli

szigorú tél,

mely a rendesnél

mérvű és hosszabb tartamú fűtéssel járt, másrészt pedig tetemes

kiadási

nagyobb többletet

eredményezett az intézeti épület tetőzetének hótól való folytonos tisztogatása. 42. Személyi

czim.

Meteorologiai

központi

járandóságok

és

intézet:

dologi

kiadások:

megszavaztatott

.

.

.

. 1 6 . 3 7 7 frt —

utalványoztatott

.

.

.

.20.170

túlkiadás A

3.793

frt

ugyanis az intézetnek

túllépés az utóbbi

különböző időben

kifejtett fokozott tevékenységére, sem

. az

—

~

tételek —

„

~

czimén új

az intézetnek

kr, „ 7 3 . 7 9 3 frt — merült

fel.

Tekintettel

igazgató kinevezése tudományos

felszerelésére, sem pedig a külső észlelők jutalmazására,

óta

eszközökkel

valamint

a 11*

kr. — való

számadatok

feldolgozására előirányzott átalányok nem voltak elégségesek; minthogy azonban az intézetnek ugy a tudományos kutatás terén, valamint a gyakorlati élet fokozott követelményeinek megfelelőleg az időjelzési és csapadékmérési szolgálatban kifejtett működését megszorítani nem lehetett, a különben teljesen indokólt kiadások fedezéséről gondoskodni kellett és így a túllépés ezen czimnél nem volt elkerülhető. 45. czim. Személyi megszavaztatott utalványoztatott

Technológiai

járandóságok

.

.

.

.

iparmúzeum :

és

dologi

kiadások:

1 9 . 7 2 8 frt — kr, 19.748 „ 06 „

.

túlkiadás . . . . 2 0 frt 06 melyre nézve az összeg csekélységénél fogva indokolás nem adatott.

XX. fejezel. Igazságügyi 7. czim. 3. 5. 6. 7.

rovat. rovat. rovat. rovat.

Országos fegyintézetek,

kerületi

kr,

ministerium.

börtön, közvetitő

intézet

és állami

fogház:

megszavaztatott: utalványoztatott: túlkiadás : M á r i a - n o s t r a i orsz. f e g y i n t é z e t 59.972 frt — kr; 64.079 frt 21 kr, 4.107 frt 21 kr. N a g y e n y e d i orsz. f e g y i n t é z e t . 50.396 » — » 53.288 » 21 » 2.892 » 21 » S o p r o n i orsz. f e g y i n t é z e t . . 108.370 » — » 114.405 » 96 » 6.035 » 96 » S z a m o s u j v á r i o r s z . f e g y i n t é z e t 106.007 » — » 113.114 » 78 » 7.107 » 78 »

I n d o k o l á s a 3. é s 5 — 7 . r o v a t h o z : A túlkiadás azért merült fel, mert ezeknél az intézeteknél a fegyenczek tényleges létszáma az előirányzat szerinti napi állományt meghaladta s ezen oknál fogva, valamint az élelmi czikkek megdrágulása következtében, az élelmezés, ruházat, fűtés, világítás és egyéb szükségletek nagyobb kiadást igényeltek, mint a mennyi e czimén előirányoztatott. 8. czim. Országos rabsegély- és javítóintézeti megszavaztatott utalványoztatott

. .

. .

alap:

. 3 0 5 . 0 1 0 frt — kr, . 4 3 9 . 9 7 3 „ 46 „

túlkiadás

.

.

.

.

1 3 4 . 9 6 3 frt 46

kr.

Az alap bevétele és kiadása egyenlő összeggel szerepelnek a tárcza költségvetésében és zárszámadásában, a mennyiben az alap jövedelméből — az annak terhére eső kiadások levonása után — netán megmaradó fölösleg egyenlegül egyszersmind kiadásba tétetik, viszont pedig abban az esetben, ha az alap folyó bevételei a folyó kiadások fedezésére nem elegendők, a fedezetből még hiányzó rész az előző években fel nem használt s gyümölcsözőleg kezelt készletből vétetvén, ugyancsak egyenlegül bevételben számoltatik el.

Az előirányzott összegben

3 0 5 . 0 1 0 írtban

foglalt egyenleget (fölösleget) levonva

6 . 1 0 4 írttal

marad a tulajdonképeni kiadásokra . ezzel

szembe

állítván

a zárszámadásban

kimutatott

ványozást, melyben egyenleg nem foglaltatik

. 2 9 8 . 9 0 6 frt, utal-

.

. 4 3 9 . 9 7 3 frt 46

kr,

mutatkozik tulaj donképeni túlkiadás .

.

1 4 1 . 0 6 7 f r t 46

kr.

E túlkiadás oka a nagyenyedi és váczi orsz. fegyintézeteknél folyamatban levő nagyobb mérvű építkezésekben rejlik, melyeknél fogva tehát nemcsak az előirányzatba fölvett fölösleg

6 . 1 0 4 frt —

kr,

8.285

„

05 V 2

„

126.678

„

40V2

„

tényleg nem volt megtakaritható, hanem ezenfelül e czélra még 1 3 4 . 9 6 3 f r t 46 krt is kellett utalványozni. Ez utóbbi kiadás fedezésére szolgált: egyrészt az

alap

rendes

bevételei

czimén előirányzott

.

. 3 0 5 . 0 1 0 frt —

és a tényleg előirt

.

. 313.295

között mutatkozó

.

.

la',

OÖ1/^

„ .

„

.

.

különbözet, mint bevételi többlet; másrészt pedig az a mely a büntetéspénzeknek

az előző

évekből

fen-

maradt, gyümölcsözőleg kezelt s az 1887. évi VIII. t.-cz. értelmében

ily

építkezésekre

felhasználható

készletéből

került ki ; mindössze mint fent

.

. 1 4 1 . 0 6 7 f r t 46

kr.

Ehhez képest az alap vagyona — tekintve, hogy a leltári értékgyarapodás nem az

alap,

hanem

a

tárcza

leltárában jut

kifejezésre —

az alap

részletes

zár-

számadásából is láthatóan (176 — 1 7 7 . lap) 1 2 6 . 6 7 8 frt 4OV2 krral csökkent. Az előadottakból láthatólag tehát a szóban levő túlkiadás — miként e czim kezelése egyáltalán — nem esik a kincstár terhére. 9. czim. 2. r o v a t . megszavaztatott

.

utalványoztatott

.

.

Telekkönyv ezés :

Dologi .

.

. .

kiadások: 3 4 0 frt —

.370

„ 1 2 V

kr, 2

„

túlkiadás . . . . 30 frt 1 2 V 2 kr, E hitel túlhaladás abban találja indokát, hogy a központi telekhivatal helyiségeinek kibővítése folytán az eddiginél szükségkép több tüzelő anyagot kellett beszerezni, mely fatöbblet az előző évi szükséglet alapján megállapított 1892. évi állami költségvetésben fedezetet nem találhatott.

XXI. fejezet. Honvédelmi ministerium. 1. czim. Központi Személyi

járandóságok

megszavaztatott . utalványoztatott .

. .

. .

igazgatás : és d o l o g i

kiadások:

2 9 0 . 5 9 8 frt — kr, J 291.835 „ 74 /2 »

túlkiadás

1.063 frt 7 4 % kr.

Ez a hiteltúllépés azon körülménynek tulajdonitható, hogy a tisztviselői állások majdnem egész éven át betöltve lévén, az intercalaris megtakarításra előirányzott 3.499 frt 50 krból csak 4 1 5 frt 68 kr volt megtakarítható, úgy, hogy a személyi járandóságoknál tulajdonképen 3.083 frt 82 kr, továbbá az irodai költségeknél 2.477 frt 53 1 / 2 kr és így ezen két rovaton 5.561 frt 3 5 l / 2 krnyi kiadási többlet volt; de mivel a többi rovatokon 4 . 4 9 7 frt 61 kr megtakarittatott, a tényleges túlhágás csak 1.063 frt 7 4 l / 2 krt tesz. 2. czim. 4.

Honvédségi

rovat.

megszavaztatott . utalványoztatott .

.

. .

intézetek:

Honvéd-menház: . .

3 4 . 5 7 9 frt — kr, 36.682 „ 76 „

túlkiadás 2.103 frt 76 kr. Ez a túlkiadás onnan ered, hogy a honvéd-menház épületének fent.artási költségeire stb. előirányzott 882 frt 30 kr ellenében a lefolyt 189 2. évben váratlanul bekövetkezett el nem odázható nagyobb mérvű tetőzethelyreállitási munkálatok, fürdő- és raktárépités miatt a II. k) alrovaton 4.249 frt 46 kr kiadás merült fel; továbbá a kolera-járvány elleni óvintézkedések is oly kiadási többletet okoztak, mely az V. alrovat alatt előirányzott 1.752 frtnyi összegben fedezetet nem nyert. 6. czim. Csapatok: megszavaztatott utalványoztatott

. .

túlkiadás

gyalogság,

koronaőrség,

lovasság:

. 1 0 , 4 1 5 . 9 1 0 frt — kr, . 10,764.402 „ 59V2 „ 3 4 8 . 4 9 2 frt 5 9 l / 2 kr.

A túlkiadás főleg azon körülménynek tulaj donitható, hogy a legénységi ruházat, felszerelés és tábori eszközök utánszerzésére, fegyvernemre való tekintet nélkül, évi 20 frt, — a lószerelvények utánszerzésére pedig évi 5 frt 59 kr állott rendelkezésre, mig az ebbeli elhasználás évenkint egy gyalog honvéd után 29 frt 7 7 6 5 / 1 0 0 krt, — egy huszár után 28 frt 07 2 9 /ioo krt — és egy kincstári ló után 7 frt 3 1 1 0 / 1 0 0 krajczárt teszen, tehát ennek következtében a rendes elhasználás folytán a pótraktári készletekben keletkezett hiányok pótlására, — nehogy e miatt a honvédség hadkészültsége veszélyeztessék, — a zárszámadás tanúsága szerint

a „ruliázat

és f e l s z e r e l é s " rovaton engedélyezett költségvetési javadalmazáson

felül 3 5 1 . 8 6 1

frtot kellett kiadni,

cziménél mutatkozó

túlhágást.

a mi egymagában

Ezen kedvezőtlen

meghaladja a

„Csapatok"

viszonyról az 1 8 9 3 . évi költség-

vetés előterjesztése alkalmából a törvényhozásnak is jelentés tétetett. Az 1 8 9 4 . évi költségvetésben pedig már

a tényleges szükségletnek megfelelő összeg vétetett fel.

Az e l h e l y e z é s i

rovaton

198.428

frtnyi költségtöbbletnek

indokolásául

különösen kiemelendő, hogy azon laktanyák és egyéb férőhelyek, melyek a honvédség felállításánál részint adományozás, részint csekély vételáron jutottak a kincstár tulajdonába, most már

igen avultak

és katonai elhelyezésre kevésbbé alkalmasak

lévén, a legénység egészségének és életbiztonságának, valamint a raktározott kincstári vagyon biztos megóvása érdekében j e l e n t é k e n y

költség

mellett

részint

helyreállitandók és átalakitandók, részint pedig kibővitendők voltak. Az előadottak szerint tehát a kiadási többlet a ruházat és felszerelési rovaton

351.861

írtra,

az elhelyezési rovaton

198.428

„

kozó szükségletből

150.000

frt

átalánykép levonatott, tehát mindössze

700.289

frtot

rúgott, e mellett az 1 8 9 2 . évi részletes előirányzat szerint mutat-

teszen azon összeg,

melynek

fedezéséről a rendelkezésre

állott költségvetési javadalmazáson felül gondoskodni kellett, s hogy a zárszámadás szerint az egész túlhágás csak tesz,

az annak

a körülménynek

tulajdonítandó,

hogy

.

3 4 8 . 4 9 2 frt 5 9 1 / 2 krt

a többi

rovatokon

tetemes

megtakarítás eszközöltetett. 10.

czim.

Honvéd-számvevőség:

megszavaztatott .

.

.

.

1 2 7 . 5 5 0 frt —

kr,

utalványoztatok .

.

.

.

129.447

„

túlkiadás

„

90

1 . 8 9 7 frt 90 kr.

A túlkiadás abban leli indokát, hogy a személyi járandóságokból intercalare fejében a költségvetésben levont

2 . 6 0 2 frtnyi összegből üresedések hiányában csak

7 0 4 frt 10 kr volt megtakarítható.

Túlkiadasok a B. I. átmeneti kezelésnél. I. fejezet. Ministerelnökség.

Előirányzat nélküli kiadás

.

.

55 frt 83 kr,

mely a Száva folyó Mlinski Ottók nevü szigete állami hovátartozásának kipuhatolására kiküldött bizottság költségei czimén merült fel. II. f e j e z e t . Ö cs. é s ap. kir. Felsége személye körüli ministerium. Az

épületek

biztosítására

megszavaztatott . utalványoztatott .

. .

. .

szükséges . .

villámhárítókra:

900 frt — kr, 1.037 frt 25 „

túlkiadás 137 frt 25 kr. E túlkiadás indokolására felhozza az Ő cs. és ap. kir. Felsége személye körüli minister, hogy a bécsi ministeri épületek biztosítására szükséges villámhárítók tényleges felállítása többrendbeli előkészítő munkák teljesítésétől tét.eleztetett fel s miután e munkáknak, jelesül a szükséges állványok felállításának, a vezető rudak megerősítésének s a tetők és szarufák kellő helyreigazításának költségei az engedélyezett 900 frtnyi összegből nem voltak fedezhetők s másrészt az 1891-ik évben villámcsapás által nagymérvhen veszélyezve volt épületek biztosítása továbbra nem volt halasztható, hivatali előde kénytelen volt elrendelni, hogy a villámhárítók a felmerülő aránylag csekély túlkiadás daczára is — még az ilynemű munkák teljesítésére legalkalmasabb őszi időszakban felállíttassanak. Az e részben létrejött alku szerint a villámhárítók felállításának költségei 797 frt 25 krra, a mellékmunkák költségei pedig 240 „ — „ rúgtak, s miután tényleg csak állott rendelkezésre, túlkiadás merült fel.

összesen . 1 . 0 3 7 „ 25 „ 900 „ — kr 137 frt 25 krnyi

III. fejezet. Belügyministerium.

Előirányzat nélküli kiadások. 8. czim. A lipótmezei orsz. tébolyda élelmezési rendszerének tásával járt átmeneti kiadások czimén utalványoztatott . . . .

megváltozta3.000 frt.

A lipótmezei orsz. tébolyda 1893. évi január hó l-jével az eddigi vállalkozói rendszer mellőzésével az élelmezésnek önkezelési rendszerére tért át, mely rendszerváltoztatás előkészületei 3.000 frt költséget okoztak, (ilyenek: a konyha és

a gazdaság vezetésére hivatott 5 irgalmas testvérnek és 1 lelkésznek 1892. évi augusztus hó l-jétől való betelepítésével j á r t költségek, továbbá a télire elteendő volt élelmezési czikkek, u. m. burgonya, répa, káposzta, hüvelyesek, befőttek stb. beszerzésének költségei). 9. czim. A magyar felmerült

gyógyszerkönyv

második

kiadásának

újra

nyomtatásából

költségek czimén utalványoztatok . . . . . 1.831 frt 40 kr. A magyar gyógyszerkönyv második kiadásának az 1888. évben kiadott

példányai teljesen elfogyván, oly czélból, hogy az újonnan keletkező gyógyszertárak, valamint a gyógyszerészettan hallgatói a hivatalos pharmacopaeával elláthatók legyenek, ujabbi 1.500 példánynak nyoinatása vált szükségessé, minek költsége 1.831 frt 40 krt tett, IV. f e j e z e t . Pénzügyministerium. 2. czim.

Az

telepitvényes

állami javaknál ügyek

a bér hátralékok

lebonyolítására,

szükséges

leszámolásának

és az állami

tervek és helyszíni

javak

Az

1883.

évi XLI.

t.-cz.

kamatmegszavaztatott utalványoztatok

. .

. .

alapján

a

előkészitésére

szemlék költségeire :

megszavaztatott . . . 1 1 . 2 0 0 frt — kr, utalványoztatok . . . 2 5 . 3 9 5 „ 46 „ túlkiadás . . ~ "7 ~ ~ Ezt a túlkiadást leginkább az a körülmény idézte elő, igazgatóság kerületéhez tartozó 26 régi telepes községgel megejtetek, az e czélból kiküldött leszámolok uti költségei melyek az 1892. év végéig 1 5 . 5 2 3 frt 90 krt tettek, hitelben nem találtak teljes fedezetet. 4. czim.

keresztülvezetésére,

eladásának

felvett

. 1 4 . 1 9 5 frt 46 kr. hogy az aradi jószágaz egyéni leszámolás és napidijai azonban, a rendelkezésre állott

6,764.800

és

tőketörlesztésére:

. .

4 3 0 . 0 0 0 frt — kr, 5 1 0 . 3 9 3 „ 12 „

frt

jelzálogkölcsön

túlkiadás . . ~ ~ ~ ~ 8 0 . 3 9 3 frt 12 kr. E hiteltúllépés indokolva van az által, hogy a lekötött telepes ingatlanok mellékjelzálogát képezett s egyéb eladott kincstári birtokoknak, valamint néhány teleprésznek tehermentesitése vált szükségessé. Igy kifizetett rendkívüli tőketörlesztésül: a n.-majláthi 3 3 6 . 2 0 0 frtos kölcsönnél 2 0 . 0 0 9 frt 97 kr a k e g l e v i c h h á z a i 150.000 9.869 » 21 n n n a n.-m a j l á t h f a l v i 2 6 3 . 6 0 0 4 4 . 6 7 7 r> 57 n 1) n a kis-iratosi 2.158 n 33 n 543.400 n i) 3 3 . 3 6 4 » 23 V és a d o m b i r a t o s i 2 3 5 . 2 0 0 n összesen . 1 1 0 . 0 7 9 frt 31 kr.

mely összeggel a kincstár töke tartozása is kisebb lett s a záloglevél-névérték is 3 9 . 5 0 0 írttal apadt. 5. czim. Az állami javak eladásának előmozdítása czéljából tőke- és kamattörlesztésére. 8. r o v a t .

Esetleges

r e n d ki v üli

megszavaztatott

.

.

.

utalványoztatott

.

.

.

felvett

záloglevélkölcsönök

tőketörlesztésekre:

2 4 . 2 3 1 frt — kr, 295.131

„

03

„

túlkiadás

2 7 0 . 9 0 0 frt 03 kr.

Ez a hiteltúllépés a már eladott ingatlanok tehermentesítése végett eszközölt tőketörlesztésben fejében

fizettetett,

találja

indokát,

a

mennyiben

tényleg

rendkívüli

tőkerészletek

és pedig: a 41/2%"os

a pivniczai a szt-györgy-omori

kölcsönökre:

1 0 0 . 0 0 0 frtos kölcsönnél

5 8 . 5 5 7 frt 34 kr,

stb. 2 3 8 . 7 0 0

n

ri

55.970

2.000

*

55

1.830

a lippai stb.

23.000

55

55

314

a béla-radovai az; ó-szt-annai

90.000 87.000

55 55

« 55

a bogdányi

.

•

a

•os

a szilbási

•

J5 76 02 »

„

83.527

55 74 55 95

„ „

80.181

5) 40

„

„

kölcsönre:

2 6 . 0 0 0 frtos kölcsönnél

1 4 . 7 4 8 frt 82 kr,

összesen . 2 9 5 . 1 3 1 frt 03 kr, mely összeggel azonban a kincstár tőketartozása is kisebb lett s a záloglevélkölcsönök álladéka is 3 1 7 . 7 0 0 frt névértékkel csökkent, 6. czim. A Rába és mellékfolyóinak szabályozására felvett kölcsön kamat- és tőketörlesztésének az állami kincstár által fedezendő része, az 1885. évi XV. t.-cz. 7. §-a

értelmében:

megszavaztatott .

.

.

.

3 3 6 . 0 0 0 frt — kr,

utalványoztatott .

.

.

.

341.962

túlkiadás

„

92

„ 5.962 frt 92 kr.

E túlkiadás onnan ered, hogy az 1 8 8 5 : XY. t.-cz. 5. §-a értelmében az érdekeltek által holdankint fizetendő 2 5 krnyi hozzájárulás az 1892. év végéig teljesen be nem folyván, az ekként előállott hiány az államkincstár által volt fedezendő ; ez az összeg azonban a hátralékos hozzájárulási összegek beszedése folytán az államkincstárnak meg fog térülni.

7. czim.

A fővárosban

hivatalnokok,

altisztek

alkalmazott

és szolgálattételre

és szolgák segélyezésére,

beosztott

az 1892.

alsóbb rendű

év I. felére

megszavaztatott .

.

.

.

1 2 5 . 0 0 0 f r t — kr,

utalványoztatok .

.

.

.

154.376

„

30

kezdve,

évről-évre

pótlék

számitva:

„

túlkiadás Drágasági

állami

2 9 . 3 7 6 frt 30 kr.

czimén, ennek keletkezése óta,

250.0000

frt

átalányt

engedélyezett

vagyis a

az

1885.

évtől

törvényhozás,

mihez

képest az 1 8 9 2 . év első felére fenti összegnek fele része, azaz 1 2 5 . 0 0 0 frt vétetett fel az előirányzatba, ez azonban a fővárosban alkalmazott és szolgálattételre beosztott nagyszámú tisztviselők létszámában

és járandóságaiban

időközben

előfordult válto-

zások következtében elégtelennek bizonyult. 8. czim.

Az állami tisztviselők, megszavaztatott utalványoztatok

. .

altisztek és szolgák illetményeinek .

. 1 , 1 2 5 . 0 0 0 frt —

.

.1,217.813

„

ideiglenes

javitására:

kr, 1

22 /2

„ 9 2 . 8 1 3 f r t 2 2 1 / 2 kr.

túlkiadás

Az 1 8 9 2 . évi XIV. t.-cz. 5. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az ideiglenes pótlékok

a költségvetési

szövegében használt

hitelek

„hitelek keretén

határán belül voltak nyújthatók. A törvény belül"

szavak

alatt,

—

a mint ez a kép-

viselőház pénzügyi bizottságának az 1 8 9 2 . évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyában

104.

volt értendő,

az ideiglenes pótlékok fedezésére az átmeneti kiadások között

hogy

szám

alatt tett jelentésében

is kifejezést nyert,

— az

megszavazott 1 , 1 2 5 . 0 0 0 frtnyi összegen kivül a jutalmak és segélyek czimén megszavazott összegek egy része is felhasználható. Minthogy ez utóbbi összegekből és az egyes czimek alatt a

fizetések-

és lakpénzekre engedélyezett hiteleknél is messze-

menő további megtakarítások eszközöltettek, a minister ezekben a megtakarításokban találja a túlkiadás ellensúlyozását.

Előirányzat nélküli kiadások. 9. czim. Állami

előlegek:

Árvédelmi,

belvizrendezési

lokra adott előlegek és inségkölcsönök

és vizszabályozási 4 3 8 . 0 6 3 f r t 23

czékr.

Ez az összeg a következő tételekből áll : 1. Sárosmegye Ínséges községeinek vetőmag beszerzésére előleg utalványoztatok 2. A szepesmegyei Szepes-Béla község Ínséges lakosainak inségi kölcsön adatott . . . . . . 3. A Szepesvármegye Ínséges lakosainak vetőmagkölcsön fejében engedélyezett 5 0 . 0 0 0 frtból felhasználtatott

30.000

„

—

„

10.000

„

—

„

40.000

„

—

„

12*

4. Árvamegye

ínséges lakosainak

vetőmag

beszer-

zésére állami előleg utalványoztatott 5. A

trencsénmegyei

bisztricska-völgyi

és

4 0 . 0 0 0 frt —

kr

22.827,,

19

„

17.920„

—

„

31.670

„

—

„

74.481,,

25

„

74.481

„ ' 25

„

4.386

„ • 53

„

297

„

01

„

2.000

„

—

„

90.000

„

— „

zsolnai

járásbeli községek Ínséges lakosainak engedélyezett 2 7 . 3 3 5 frt inségkölcsönből 1892. évben felhasználtatott

.

6. A csongrád-sövényházi ármentesitő pesti hazai I. takarékpénztár-egyesülettől frtos kölcsöne után

1 8 9 2 . január

Ugyanannak

a

pesti

felvett .

hazai

I.

.

társulatnak a 640.000

2-án esedékes

részletre állami előleg utalványoztatott 7.

.

törlesztési .

.

.

takarékpénztár-

egyesülettől felvett 6 4 0 . 0 0 0 frt és 5 0 0 . 0 0 0 frtos kölcsöne után

1892.

évi julius

1-én

fizetendő

annuitási

részletre

állami előleg utalványoztatott 8. A pancsova-kubini ármentesitő

és

belvizlevezető

társulatnak a pesti hazai I. takarékpénztár-egyesülettől vett

2,335.400

frtnyi kölcsöne

után

1892.

esedékes részletre előleg utalványoztatott

április

.

.

fel1-én

.

.

9. Ugyanannak az 1892. évi október 1-én esedékes részletre 10. A temes-bégavölgyi

vízszabályozási

a Temes-Bégavölgy végleges ármentesitésére

társulatnak

vonatkozó ter-

vezetek elkészítési költségeinek végleges kiegyenlítése

czél-

jából állami előleg utalványoztatott 11. A Balaton-Sió-szabályozási

érdekeltség

által a

vizzsilipkészitésre 1891. évben engedélyezett 4 0 . 0 0 0 frtból felhasználtatott 12.

A

szamos-balparti

és

kraszna-vizszabályozási

társulat által a szabályozási tervezetek

elkészítésére

1891.

évben adott 3 . 0 0 0 frt előlegből 1 8 9 2 . évben felhasználtatott 13. A vág-jobbparti ármentesitő társulatnak lyozási költségekre állami előleg utalványoztatott

szabá.

.

Összesen . . 4 3 8 . 0 6 3 frt 23 k r . Ezeknek a megtérítési kötelezettség mellett engedélyezett előleg-összegeknek folyósítását részint az illető törvényhatóságok területén pusztított, elemi csapások, részint pedig az illető vízszabályozási társulatok zilált anyagi helyzete tették elkerülhetlenné. 10. czim. A szegedi kenderfonógyár-részvénytársaságnak mozditására adott állami kedvezmény . . . .

a hazai ipar éló. . 6.000 f r t .

A szegedi kenderfonógyár-részvénytársaság szegedi ipartelepe az 1892. év tavaszán leégvén, a vállalat felszámolását határozta volt el. A végből, hogy ez a

helyileg, mint közgazdaságilag fontos vállalat meg ne szűnjék, tárgyalások kezdettek a részvénytársaság igazgatóságával,

melyek folyamán a vállalatnak bizonyos ked-

vezmények helyeztettek kilátásba arra üzemét ismét megkezdi. azon 6 . 0 0 0

Ezeknek

a kilátásba helyezett

frt elengedése képezte,

és kereskedelemügyi jének, Ilakay

ministerium

Nándornak

az esetre, ha ipartelepét

újból felépiti és

kedvezményeknek

melylyel a vállalat

egyikét

a volt földmivelés-,

által még a jelenlegi részvénytársaság

átengedett

gépek

ipar-

jogelőd-

fejében az államkincstárnak

tartozott.

Miután a szegedi kenderfonógyár-részvénytársaság a kikötött feltételeknek megfelelt gyártelepét helyreállította és immár üzemét is újból megkezdte,

az emiitett

6.000

frtos tartozása elengedtetett. E z az elengedés olykép lett keresztül vezetve,

hogy

a 6 . 0 0 0 frt mint megtérített előleg bevételeztetett s egyúttal a pénzügyi tárczánál mint átmeneti előirányzat nélküli kiadás kiadatott. 11.

czim. Rendkívüli

jutalmak

Az

1 8 8 8 ; XXXVI.

törvényczikkel

lebonyolítása

még az

1892.

regale ügyien

.

elrendelt

.

.

.

925 frt.

regale-kártalanitási

művelet

év folyamán is több tisztviselőre rendkívüli

munkát

hárítván, méltányos volt az illetőket mérsékelt jutalomban részesíteni, megjegyezvén, hogy a jutalmazások a képviselőháznak

1891.

évi junius hóban 7 6 2 .

szám

alatt

az 1880.

évi

32 f r t 35

kr.

e czélra bejelentett 2 5 . 0 0 0 frtnyi összeg határán belül történtek. 12. czim. A mozgósított XXVII.

t.-cz. E

és az 1882.

katonák

évi XI.

segélyösszeg még

családtagjainak

t.-cz.

1885-ben

alapján

segélyezésére

.

.

utalványoztatott,

.

de

a felvételre jogosult

elhalálozása folytán akkor kiadható nem volt. Az elhalálozottnak hagyatéka 1891-ben letárgyaltatván,

a segélyösszeg

a törvényes

örökösöknek

1892-ben

újból

kiutal-

ványoztatott. 13. czim. Az

állami javak

eladásánál

utalványoztatott

4 8 . 1 3 1 frt 87

kr.

35.611

„

Ebből esik : a) V i s s z a t é r í t e t t

tőkére

és k a m a t r a

.

„

Ezek a visszafizetések mult években befolyt s végleg elszámolt

86

bánatpén-

zeket, vételár-részleteket és kamatokat képeznek, melyek a vételi ajánlatok el nem fogadása, vagy meghiusult voltak. Közöttük

van

eladások

a Zsablya

„Első hazai takarékpénztár" tárnak, a község

által

fizetésmulasztása

folytán

községnek

az

egyes

eladott

leszámítolt

vevőknek

814

vételárából

miatt, visszatérített

visszafizetendők

hold legelő földnek nevezett

az

takarékpénz-

2 2 . 9 5 0 frt is, mely összeg

most már az államkincstár javára vezettetik előírásban. b)

V issza térített

és k é s e d e l m i

telepes

váltságárakra,

kamatokra

Ez az előirányzat nélküli kiadás a telepesekkel

haszonbérekre 1 2 . 4 1 9 frt 37

kr.

megejtett egyenkénti leszá-

molások folyamán megállapított illetéktelen befizetések visszatérítéséből

keletkezett.

Minthogy pedig az illetéktelenül beszedett összegek visszafizetése elől elzárkózni nem lehetett, de erre előirányzati fedezet rendelkezésre nem állott, a hitel-

tulhaladásnak, illetve előirányzat nélküli kiadásnak mellőzhetlenül be kellett következnie. c)

Visszatéritett

maradvány-

és

irtványföld-váltság

dijakra

100 frt 64

kr.

A kincstárnak maradvány- és irtványföldváltság czimén alapuló követelését a váltságkötelezettekkel szemben számszerint is a biróság állapítja, illetve itéli meg. Minthogy pedig a diósgyőri kincstári uradalomban a korábbi években, a bíróilag megítélt követelésnél 100 frt 64 krral több szedetett be a kötelezettektől, ez mint illetéktelen befizetés azoknak visszatérítendő volt. V. f e j e z e t . Kereskedelemügyi 7. czim. Az

„Adria"

magyar

megszavaztatott . utalványoztatott .

. .

ministerium.

tengerhajózási részvénytársaság segélyezésére : . .

5 7 0 . 0 0 0 frt — 5 7 0 . 5 6 3 „ 73

szerződésszerű

kr, „

túlkiadás 5 6 3 frt 73 kr. Ez a túlkiadás a tényleges kiadás között előforduló 2 . 9 9 7 frt aranypénz után az állami számvevőszék által az állami zárszámadásba felvett megfelelő agionak elszámolásából ered.

Előirányzat nélküli kiadás. 5. czim. A tengeri hajózások segélyezésére utalványoztatott

a mait évekre

pótlólag 1.784 f r t .

Az ezen czimnél előállott 1.784 frtnyi kiadás az 1886 : XXXI. t.-czikkbe iktatott szerződés 3. §-ának d) pontja értelmében az „Adria" tengerhajózási részvénytársaságnak, a Braziliába indított járatokért törvényszerűen kijáró és a fiumei adóhivatal által téves számítás alapján kifizetett segélyösszeg közti különbözetből származik. A nevezett részvénytársaságnak az 1891. év végéig teljesített 40 hajójáratért ugyanis pótlólag kijáró 200 drb 20 frankos arany, vagyis 1.904 arany forint — levonatván az ugyunazon hajójáratokért kiegyenlitésképen kifizetett és a társaság által visszatérítendő 120 frt — a pénzügyminister hozzájárulása, illetve a ministertanács e részbeni határozata alapján fizettetett ki és számoltatott el, mint előirányzat nélküli kiadás. VI. fejezet. Földmivelésügyi ministerium. 1. czim. Phylloxera megszavaztatott . utalványoztatott .

rovar ellen való védekezés

. .

. .

túlkiadás

.

1 8 6 . 3 1 0 frt — 212.461 „ 76

czéljaira:

kr, „ 26.151 frt 76

kr.

Az elpusztult hazai szőlők lehető gyors regenerálása czéljából minden sikert igérő intézkedést életbe léptetni, illetve megkísérlem kellett,

annál is inkább, mert

félreismerhetien, hogy szőlőbirtokosaink s köztük jelentékeny mérvben a kisgazdák is, kibontakozva az eddigi közönyből,

erejükhöz képest új szőlő telepítésekre h a j -

landók s azokat foganatosítják is. A keresztül vitt intézkedések közt leglényegesebb s a berendezések nagyszabású méreteinek megfelelőlog legköltségesebb telep

megnagyobbítása

mintegy

40

hold

behozott szakerők közreműködésével

a

paulis-baraczkai

területtel,

a

melyen

állami

szőlő-

Francziaországból

szőlőoltványtelep létesittetett,

a mely hivatva

leend az ország ez irányú szükségletének igen jelentékeny hányadát fedezni, s a mely telepoltási helyiségek s a munkás és felügyelői személyzet részére az idő viszontagságai ellen védő barakkok, továbbá öntözési berendezés létesitését tette szükségessé. Mint új létesítmények, melyekről a költségvetésben volt,

1892.

évben

állami szőlőtelep

életbe

léptek

a tihanyi

szőlő-

és

előre gondoskodva nem gyümölcsiskola,

berendezése, a tokaj-hegyaljai kísérleti

szőlőtelepek

a

tordai

beállítása

s

állami közegek által való kezelése és felügyelete. A phylloxera és a peronospora pusztításai

ellen alkalmazott irtó szereknek

tömeges beszerzése és mérsékelt áron magán szőlőbirtokosoknak átengedése, amerikai szőlővesszők behozatala 9 0 . 6 4 0 frt költség erejéig, szóval a phylloxera-vész elnyomására irányuló nagyobb arányú tevékenység a dolog természeténél fogva fejlesztette a működést, de fokozta természetesen a szükségletet is, s minthogy a részben már megkezdett műveletek előre nem látható arány szerinti fejlődésével

s részben

az új kezdeményezésekkel egyáltalában nem állott arányban a költségvetési hitelnek 1891.

év

irányában

történt

felemelése

(36.310

frttal),

ennélfogva

a

beállott

2 6 . 1 5 1 f r t 76 kr hiteltúllépés elkerülhető nem volt. A várható

hiteltúllépés

a pénzügyminister

úrnak

idejekorán

bejelentetett,

s ő a 2 5 . 0 0 0 frt túllépéshez hozzájárult. 2. czim. A ragadós fertőzésben

gyanús

tüdőlob

betegség kiirtása

állatoknak

kártalanítás pótlási

megszavaztatott

igények

czéljából

mellett

az ezen

betegségben,

leendő levághatása

avagy

végett a

kár-

32.967 frt 8 1 l / 2

kr.

fedezésére :

.

.

.

50.000 frt —

kr,

utalványoztatok .

.

.

82.967

.

„

81%

túlkiadás

Arról, hogy a ragadós tüdőlob mily mértékben volt tényleg elterjedve azon északnyugati

vármegyékben,

a melyekben

az irtás

első

sorban

megkíséreltetek,

csak akkor szereztethetett biztos tájékozás, midőn az irtásra kiküldött bizottságok községről községre járva, a szarvasmarhák megvizsgálását foganatosították. A költségvetési hitel tehát csak hozzávetőleges lehetett s a Nyitra-, Bars-, Hont-, Gömör-, Kis-Hont- és Nógrád megyékben keresztülvitt irtások költségeire elégtelennek bizonyult. Ehhez járult még az a körülmény, hogy a csak részben

megtisztított megyékből,

megyékben melyekben

elejét kellett venni annak, szintén

be, hogy az által a járványt

uralgott a járvány,

hogy a gazdák a szomszédos beteg állatokat ne szerezzenek

újból felélesszék; s mert már

kellett tenni a német birodalommal

megkötött

halaszthatlanul

állategészségügyi

eleget

egyezmény

létre-

jöttekor, ezen betegség leküzdésére nézve elvállalt kötelezettségnek, az 1892. évi deczember hó elején folytattatott az irtás Zólyom megyében, a mi az 1892. számadási év végéig

35.000

frt kiadást idézett elő s tulajdonkép az az oka a fel-

merült hiteltúllépésnek.

Előirányzat nélküli kiadások. 9. czim. A pliilippopolisi

kiállítás

költsége

.

.

1.206 frt 74

A ministerium vezetése alá tartozó azon intézetek és hatóságok lított. különféle tárgyak

és erdei

termékek

szállitási

költségét

képezi,

kr.

által kiálmelyekre

nézve kivánatos volt, hogy a philippopolisi kiállításon ugy kereskedelmi mint gazdasági szempontból képviselve legyenek, miért is ezen összeg fedezeti hitel hiányában mint előirányzat nélküli átmeneti kiadás* volt kimutatandó. 10. czim.

A

felek-fogarasi

vasat

létesitéséhez

törzsrész-

vények vásárlására

30.000 frt.

Ezen vasút a fogarasi ménesintézet nagy részén áthaladván, téséhez a minister nem csak járulni

a várható haszonhoz

az intézet

érdekében

arányosított

tőkeértékű

de erre a törvény által kötelezve

is

érezte

magát.

tartotta

annak

létesi-

szükségesnek

hozzá-

törzsrészvények A

vásárlásával,

költségvetési

készítésekor azonban a tárgyalások még nem álltak azon a ponton,

előirányzat

hogy a szük-

séges összeg előirányozható lett volna. 11. czim. A kisbéri gazdaságnál

kasznári

lak épitésére

9 . 1 4 3 frt 02 kr.

Ezen különben is régi épület az év folyamán valószínűleg földrengés okozta talajcsuszamlás következtében annyira megrepedezett, hogy szakértők annak további használatát életveszélyesnek jelentették ki, minélfogva sürgősen kellett gondoskodni, hogy az épület lebontassák, illetőleg az ennek folytán egyebütt állandóan el nem helyezhető tisztviselők részére uj lakás építtessék. Ugy ezen, mint

az előbbi kiadás

a

pénzügyminister

ur

hozzájárulásával

történt. 12. czim. Kisbéren

a róm. kath. községi iskola épitéséhez

2.251 frt 56 kr.

Ezen iskola építését a község elhatározván, ahhoz a ménesbirtok a község határában fekvő ingatlanai után fizetett adók arányában hozzájárulni tartozott. Az 1891 -ik évben ezen czélra átmeneti kiadásként már kiutalványoztatott 5.000 frt, ezen évben pedig a még hátralékos fenti összeg volt a pénzügyminister hozzájárulásával kifizetendő.

TÚLKÍADÁSOK AZ ..ÁTMENETI"

13.

czim.

temetési költségeire

Néliai .

Kolozsváry .

.

Jenő

.

őrnagy,

.

97

KEZELÉSNÉL.

.

volt

.

kisbéri

.

ménesparancsnok

.

1 . 0 3 7 frt 91 kr.

Nevezett volt ménesparancsnok ugy előbbi szolgálata alatt, mint ezen minőségében is huzamosabb

időn

fejtvén ki, indokoltnak látta

át

igen elismerésre

a minister,

hogy

méltó

állami

és

sikeres

költségen

munkásságot

takarittassék

el,

annál is inkább, mert huzamos és költséges gyógykezelést igénylő betegsége a nélkül is elviselhetlen áldozatokat rótt a lesújtott családra. 14.

czim.

szállíttatására

Néhai

Kozma

Ferencz

és eltemettetésére

Néhai Kozma Ferencz irányuló negyedszázados

.

volt .

ministeri

.

köztudomásúlag

tanácsos

.

.

.

az országos

holttetemének

el-

3 . 6 5 8 frt 65 kr.

lótenyésztés

emelésére

ernyedetlen önfeláldozó és kiváló eredményeket

felmutató

munkássága által oly hervadhatlan érdemeket szerzett a közügy szolgálatában, hogy midőn őt a betegeskedése daczára is végzett szolgálati teendői közben Mezőhegyesen a halál utóiérte, kötelességének tartotta a minister az iránta országszerte nyilvánuló kegyeletnek az által is kifejezést adni, hogy holttestének Baracskára való szállittatása és méltó eltemettetéséről állami költségen gondoskodjék. 15.

czim. Homoki

szőlőtelepek

létesítésére

.

.

2 9 5 . 9 9 0 f r t 4 7 V 2 kr.

E r r e nézve a minister következőleg nyilatkozik : „Már az

1891.

évi zárszámadás indokolásában

a melyek homoki szőlőtelepek létesítését

felsoroltattak

oly vidékeken,

a

azon

melyek

okok,

lakossága

phylloxera vész pusztítása előtt kizárólag vagy főképpen szőlőmivelésből élt,

a

kívá-

natossá teszik. A kis szőllős gazdák és zsellérek sem a szükséges homokterülettel, sem az első berendezéshez szükséges pénztőkével nem rendelkezvén, sőt kézi munkájukat sem szentelhetvén oly foglalkozásnak, mely habár a jövőre nézve kielégítő keresetet helyez is kilátásba, de a naponkénti megélhetést sem nyújtja, szükségesnek tartotta homokterületeket vásárolni, azokat állami közegek által

s a kincstár által

előlegezett költséggel parczelliroztatni s ily uton a telepítést keresztülvinni. A telepesek a telek árát s az előlegezett költséget bizonyos lesztendik s igy nincs kétség az iránt,

számú

hogy a jelenleg

évek

tárgyalt

során

át

tör-

kiadásoknak leg-

nagyobb része az államkincstárnak vissza fog térülni. Az 1 8 9 2 . számadási évben következő homokíerületek szereztettek b e : a pestmegyei kis-szt.-miklósi ingatlan

.

a komárommegyei Császár községi ingatlan

.

3 5 . 1 6 8 f r t 59

kr,

.

27.683

„

08

„

47.209

„

67

„

63.411

„

25

„

102.820

„

37

a Nyíregyháza környékén megvett paranyi ingatlan a

veresegyházi és váczi homokterületek,

meg-

véve a váczi püspöki uradalomtól a

somogymegyei

Hedrahely

községben megvett

ingatlan összesen

2 7 6 . 2 9 2 frt 96 13

kr,

Ezen kivül telepítési czélokra 30 évre terjedő bérbevétel utján biztosítva van 310 hold Balaton melléki homokterület, a mely azonban tényleges telepítésre még csak részben vétetett igénybe. A terület eme részeiért a jelenleg fizetett évi haszonbér telre

Tehát telekvásárlásra és t e t t az 1892. évi összkiadás .

795 f r t 8 7 V 2

bérbevé. . .

kr.

2 7 7 . 0 8 8 frt 8 3 V 2 krt..

A zárszámadásszerü összkiadásnak tehát alig Q l / 3 % - a oly kiadás, a mely ingatlan birtokban fedezetet nem talál, sőt ezen 6 7 3 % (18.901 frt G4 kr) kiadásból is pénzértéket képvisel egy benzin motoros hajó beszerzési ára 4.52G frt. A Balaton melléki telepesek részére készült komp ára 750 frt. A homoki szőlőtelepitésekről egyébként megfelelő alakban részletes előterjesztést fogok a törvényhozásnak tenni." 16. czim. Árvamegyei

Ínségesek segélyezésére

.

.13.016

frt 16 kr.

Az Árva vármegyében fellépett ínség enyhitésére az egész országban nagyszabású mozgalom indult meg és sikerült is társadalmi utón a lakosság nyomorát élelmezési szerek kiszolgáltatása által orvosolni. Ezen segélyezés, bármily üdvös volt annak hatása, csak a pillanatnyi nyomort szüntette meg, de a lakosságnak, melynél a vetőmag teljesen hiányzott, a létfentartás a jövőre nézve, teljesen lehetetlenné vált volna. Ennélfogva, noha a minister rendelkezésére bocsátott költségvetési hitel ilynemű segélyezésekre nem terjed ki, elo lázhatlan kötelességének ismerte, vetőmag természetben leendő kiszolgáltatása által a jövőre kiható segélyt nyújtani azon mértékben, a meddig a társadalmi uton létrejött segélyezési alap az Ínségeseket istápolni elégtelen volt, Ezen oknál fogva 2 5 0 . 0 0 0 kg. burgonya és 2 0 0 . 0 0 0 kg. árpa vetőmag szereztetett be általa s lett a hatósági segélyezési bizottságok által az ínséges földművelők közt kiosztva. A jelzett czélra egészben

16.466 frt 16 kr

kiadás merült föl, a melyből a társadalmi segélyalap által

.

3.450 frt —

„

visszatérittetvén, az államkincstárt terheli s mint előirányzat nélküli kiadás lett elszámolva

13.016 frt 16 kr.

VII. fejezet. Vallás- és közoktatásügyi 2. czim. A budapesti kir. tud. és műegyetemi megszavaztatott utalványoztatott

. .

.

. .

. .

.

túlkiadás

ministerium.

olvasókör

segélyezésére:

1.200 frt, 2.200 .

.

.

1.000 frt.

A műegyetemi olvasókör részére a f. évben két 1 . 0 0 0 frtnyi segély adatott

a műegyetemi javadalom

izbeii

terhére,

5—500;

összesen

holott

tud.

a

és

műegyetemi olvasókör segélyezésére az átmeneti kiadások közt van felvéve 1 . 2 0 0 frt. A műegyetemi hallgatók a „tud. és műegyetemi olvasókör"-bői kiválván, ez jelenleg a „tud. egyetemi kör" elnevezés alatt áll fenn,

—

a műegyetemi hallgatók pedig

az 1 8 9 2 . év végén külön „műegyetemi olvasókör"-t alakítottak.

A

egyetemi olvasókör"

évben

számára

„tud. egyetemi körnek"

fölvett

1.200

utalványoztatok

frtnyi segély a f.

ki,

—

s miután

„tud. és műegészen

a műegyetemi

a

hallga-

tóknak elszakadása a más irányú tud. egyetemi hallgatók köréből teljesen indokolt volt, s az uj „műegyetemi olvasókör", mely 4 5 0 tagot számlál, kik túlnyomó nagy részben

a szegényebb

társadalmi

osztályokhoz

tartozván,

tagdijaikból nem

képes

összes kiadásait fedezni; mivel továbbá ezen kör a műegyetemi épületekben helyiséget nem nyerhet, ezen körülmény az uj egyletnek hetlenekké s fenmaradását is kérdésessé óta az egylet a pártolásra

teljesen méltónak

a minister a szóban forgó kör részére, lyezett javadalomból,

tette,

melyben

a kezdet nehézségeit

s minthogy végül mutatkozik,

indíttatva

a kir. József-műegyetem

az intézet

körében felmerülhető

tételben van gondoskodva, két izben 5 — 5 0 0 , összesen

rövid

elvisel-

fennállása

érezte

számára

magát engedé-

segélyekről

külön

1.000 frtot tenni folyóvá,

hogy így a körnek lakbére nagyrészt fedezve legyen.

Előirányzat nélküli kiadások. 18. szállításáért

czim.

A

Haynald-féle

és elhelyezéseért

.

növény-gyűjteménynek .

.

.

.

Kalocsáról .

.

.

Budapestre 3.600 frt,

mely a következő tételekből á l l : 1. A növénytári helyiség bére .

.

.

.

1.800 f r t ,

2. Költözés 3. Egy második szolga illetményei

.

.

1.010

,,

410

„

380

„

.

4. Fűtés, tisztogatás együtt E kiadás utalványozásához a pénzügyminister 1709. sz. a. kelt átiratával hozzájárult,

. 1892.

.

.

3 . 6 0 0 frt.

évi január hó 11-én

Dr. Hajnald Lajos kalocsai bibornok-érsek nagybecsű növénytárát a m. Nemz. Muzeumnak hagyományozta, oly feltétellel, hogy az alkalmas helyiségben szakszerűen állittassék fel és kezeltessék. A muzeum épületében az intézet növénytára már eddig is alig fér e l ; midőn tehát a Haynald-féle nagy gyűjtemény a inuzeumra szállott, elkerülhetetlen s elodázhatatlan lett egy alkalmas helyiség kibérlése. A tetemesen megnagyobbodott növénytár tisztántartása czéljából szükségessé lett egy második szolgai állás is.

19.

czim. A földművelésügyi

föntartásához

fizetett

járulék

az

minister intézet

által a meteorologiai

folyó

évi

dologi

intézet

kiadásainak

fedezésére

2.450 frt.

Az előirányzat nélküli kiadást azon körülmény okozta, hogy a m. kir. földmivelésügyi minister által ezen intézet költségeihez 2.450

hozzájárulásképen engedélyezett

frtnyi járulék a bevételek közé fel volt ugyan véve, de tévedés folytán a

kiadások között nem külön rendeltetésű

szerepelt.

költségek

Minthogy azonban a szóban forgó összeg

tényleg

fedezésére volt rendelve, azokat ki kellett íizetni és

előirányzat nélküli kiadások czimén elszámolni. 20.

czim. A történelmi

való áthelyezése

folytán

.

képcsarnoknak

.

.

.

.

a bérbe vett városligeti .

.

.

.

műcsarnokba

.

5.000 frt,

mely a következő tételekből áll: 1. 1892. évi házbér és adó

1.500 frt,

2. átköltözés költségei

1.000

„

3. helyiségek kifestése és bebútorozásuk első szükségletei 2 . 5 0 0

„

összesen .

.

.

5.000 frt.

E

kiadás utalványozásához a pénzügyminister 1892. évi junius 29-én 39.42 3. sz. a. kelt átiratával hozzájárult. A történelmi képcsarnoknak a budai várkertbazárban levő helyiségei annyira nedvesek voltak, hogy a festmények a penésztől már pusztulásnak indultak. Szükséges volt tehát más helyiség után nézni. Legalkalmasabbnak a városligeti műcsarnok mutatkozott, mely a fő- és székvárostól hosszas alkudozás után végre évi 2 . 0 0 0 frtért 5 év tartamára kibérelhető volt. A képcsarnok tetlenekké lettek. 21.

czim.

ez áthelyezésével a fönt részletezett kiadások is elkerülhe-

A kassai főreáliskola

épületének

helyreállítására

1.009 frt 68 kr.

Ez összeg folytatólagos és illetőleg végjárandóságát képezi

azon

10.000

frtnak, a mely az 1891. évi zárszámadására vonatkozó részletes jelentés 70. lapján indokoltatott. 22. czim. póthelyiségekért

Az

országos

iparművészeti

muzeum

számára .

kibérelt . . 122 f r t .

Az intézet folytonos fejlődése, gyűjteményeinek gyarapodása folytán szükségessé vált oly raktározó helyiség kibérlése, a melyben a hely sziike miatt ki nem állitható s az intézet nedves lomtáraiban levő tárgyak, biztonság szempontjából elhelyezhetők legyenek. A Felső-erdősor 11. sz. házában bérelt helyiség évi bére 328 frt. Ebből az 1892. évre (szeptembertől számitva) 122 frt esett. A pénzügyminister 1892. évi október hó 15-én, 6 9 . 5 7 0 . sz. a. kelt átiratával hozzájárult ahhoz, hogy az emiitett helyiség béréül az 1892. évi szeptember hó közepétől esedékes összeg előirányzat nélküli kiadáskép legyen utalványozható.

23. állapotba

czim.

A

budapesti

VII.

való visszaállítására

kerületi

.

.

gymnasium .

.

bérhelyiségeinek

.

.

.

Ez a kiadás fedezetet talál azon 1.000 frt előirányzat

nélküli

a

régi

. 1 . 0 0 0 frt. bevételben,

a mely a szóban forgó helyiségeknek albérletbe való adás utján történt értékesítéséből egyidejűleg befolyt.

Vili. fejezet. Igazságügyministerium.

Előirányzat nélküli kiadások. 3. czim. Az orsz. vegyészeti műteremnél alkalmazott tisztviselő- és szolgaszemélyzet 1892. II. félévi ideiglenes pótléka . . . . 270 frt — kr. 4. czim. A telekkönyvi betétszerkesztő birok és hivatalnokok 1892. II. félévi ideiglenes pótléka . . . . . . . . . 4 . 3 7 7 frt 50 kr. E kiadás indokolására felhozza az igazságügyminister, hogy jóllehet az állami tisztviselők, altisztek és szolgák illetményeinek szabályozására szóló törvényjavaslatban az országos vegyészeti műteremnél alkalmazottakról és a telekkönyvi betétszerkesztő birák- és hivatalnokokról, miután azok illetményei a költségvetésben a dologi kiadások rovata alatt fordultak elő, gondoskodva nem lett. az illetménypótlék nevezett alkalmazottakat mégis jogosan megillette, miért is a pénzügyministerrel történt megállapodás alapján a kérdéses illetménypótlékokat saját tárczája terhére utalványozta

IX f e j e z e t . Honvédelmi ministerium. 4. czim. Hadszervonatnak hámszerszámokkal való beszerzésére, elhelyezési költséggel és időközi kamattal együtt 726.990 frt; madik részletként: megszavaztatott

.

.

.

2 4 2 . 3 3 0 frt —

kr,

utalványoztatott

.

.

.

242.779

„

túlkiadás

„

14

átviteli, kiszállítási és 3 évre felosztva har-

4 4 9 frt 14

kr.

A túlkiadás annak tulajdonitható, hogy a szállítási költségekre számított összeg, az elszállítás befejeztével történt végleges leszámolás szerint elégtelennek bizonyult, a mennyiben az államvasutak javára mutatkozott 7 8 3 frt 71 krnyi követelés fejében ennél a czimnél, csak 334 frt 57 krnyi költségvetési fedezet állott rendelkezésre, 44 9 frt 14 kr pedig fedezet nélkül m a r a d t ; minélfogva a pénzügyminister beleegyezését adta, hogy utóbb jelzett összeg ezen czim terhére a törvényhatóságilag engedélyezett javadalmazáson felül számoltassék el, de oly föltétellel, hogy ezen túlkiadás az átmeneti kiadások többi cziménél elért megtakarításokban fedezetét találja, a mi tényleg meg is történt.

8. czim. A központi építési költségekre

honvéd föruharaktár

az 1890.

részletben

—

építéséhez

évi XX TI t.-cz. engedélyezett

319.000

§-a

szerint

.

.

.

1 0 6 . 3 3 4 frt —

kr

utalványoztatott

.

.

.

157.230

„

a központi

építési költségekre

föruharaktár az

1890.

részletben engedélyezett

~

építéséhez évi

XXII.

telep megszerzésére — három

frt második

megszavaztatott

túlkiadás ~ mert

2.

szükséges

„

76

~

~

szükséges

évi egyenlő

részlete:

T ~ 5 0 . 8 9 6 frt 76 telek

törvényczikk

megszerzésére

kr,

és

2. §-a szerint három

3 1 9 . 0 0 0 frt az ebbeli összes kiadások

lennek bizonyult; minélfogva az 1893. évi költségvetésben

és

fedezésére

az évi

elégte-

utolsó részletként fel-

vett 1 0 6 . 3 3 2 frt beszámításával még hiányzott összeget is, az 1892. évi előirányzatban

második részlet

gyanánt

felvett

106.334

frton

felül

a

pénzügyminister

előleges beleegyezésével és a ministertanácsnak kellő időben történt bejelentés után ezen czim terhére volt kénytelen a minister elszámolni. Ennek indokolásául felemlíti a minister,

hogy az említett nagy

terjedelmű

épület felépítésének előkészítő munkálatainál ugyanis mindazon szükségletek, melyeket, ezen intézet

különleges rendeltetésénél

fogva igényel, teljes részletességgel

meg-

állapíthatók nem voltak, azoknak az építéssel egyidejűleg való kielégítése elől pedig elzárkózni már csak azért

sem lehetett,

mert

későbbi

pótlásuk

tetemesén

több

költséggel j á r t volna. Ilyenek a raktári épületek födélszerkezeténél a Manier-féle boltozatok alkalmazása,

melyek a próbamegterheltetések

alkalmával

a

legmegfelelőbbeknek

bizo-

nyultak, de jelentékenyen több költséget igényeltek. Előre nem látott s szintén jelentékeny költségekkel jártak továbbá,

a

ho-

mokos talaj következtében szükségessé vált alapozási,

valamint a telep egyenetlen-

sége folytán

épületeknek

előidézett

történt ellátása,

egyengetési

munkálatok,

az

villámhárítókkal

a központi iroda s a távol eső raktári helyiségek

közt villamos

jelző és telephon-készülékek alkalmazása, az irodai, legénységi s kezelési geknek szükségessé vált uj felszerelése s végre a készleteknek

helyisé-

átvételére, kiszállí-

tására s csomagolására nélkülözhetlen fedett csomagoló félszer előállítása. 9. czim. 1890.

A Ludovika évi

akadémia

X X I I I . t.-cz. folytán

megszavaztatott utalványoztatott

4.

tényleges §-ban

állományú

meghatározott

a 3-ik évben eszközlendő . .

. .

. .

tisztképező

tan folyamáncdi

növendéklétszámra

az

fölemelése

beszerzésekre:

1 1.673 frt — 11. <82 „ 03

kr,

túlkiadás 7 7 ~ 7 . 9 frt 03 kr, mely onnan ered, hogy a Ludovika Akadémia tényleges állományú tisztképző tanfolyamába az 1892. évben belépett 30 növendék első felszerelési szükségletének egyes czikkeit nem lehetett abban az árban beszerezni, a mely árban azok a költségvetés megállapítása alkalmával számíttattak.

Előirányzat nélküli kiadások. 18. czim. Az 1891.

évi X X I I I . t.-cz.

alapján a magyar népfelkelés

részére

átengedett Werndl-féle fegyverek és az azokhoz tartozó töltények visszaszállításából eredő költségekre 9 . 2 5 5 frt 22 kr. Az előirányzat nélküli kiadás abban találja indokolását, hogy az e czélra az 1891. évi XXIIT. törvényczikkel engedélyezett 4 2 . 0 0 0 frt a visszaszállítás befejeztével történt végleges leszámolás szerint elégtelennek bizonyult, mert az előirányzat összeállításánál azon tüzér-szertárak, a melyekhez a fegyvereket visszaszállítani kellett, még nem voltak tudva és igy pontos számítás nem volt eszközölhető, minélfogva a fenfjelzett hitel rendeltetésszerű felhasználása után szállítási költségek fejében tényleg felmerült 9.2 55 frt 22 krt ez alatt a czim alatt kellett elszámolni, a mihez a pénzügyminister előlegesen oly föltétel mellett hozzájárult, hogy ezen kiadási többlet az átmeneti kiadások a mi tényleg meg is történt. 19. czim. A honvéd főparancsnokság költségei fejében

többi cziineinél

elhelyezésére

megtakarittassék,

szolgáló

házak tatarozási 4 9 5 frt 38 kr.

A honvédség főparancsnokának hivatalos lakásául és a főparancsnoksági irodák elhelyezésére emelendő állami épület telkéül magánosoktól megvásárolt két ház után adó fejében, vízvezetéki dijak, biztosítási és javítási költségek fejében 4 9 5 frt 38 kr adatott k i ; ennek ellenében pedig ezen házak után 1.183 frt 93 kr jövedelem folyt be, mely összeg az előirányzaton kívüli átmeneti bevételeknél a magyar kincstár javára elszámolt 4 . 2 2 0 frt 59 krban bennfoglaltatik. 20. költségeire

czim. Nagyváradon

épült gyalogsági laktanya

épitési 4 5 . 2 3 3 frt 34 kr.

Ezeket a költségeket az épitő vállalkozó előlegezte s azok egyszersmind az „Átmeneti bevételek" V. fejezete alatt fölvett azonos összegű előirányzat nélküli bevétellel vannak ellensúlyozva. A tartozás 21 félévi részletben fog a „Rendes kiadások" XXI. fej. 6. czime (csapatok) II. rovatának (elhelyezés) d) alrovata terhére törlesztetni.

X. f e j e z e t . Állami adósságok.

Előirányzat nélküli kiadások. 1. czim. Tőkevisszafizetés kölcsön-kötvények után

a felmondott

budapesti

lánczhid

6°/0 elsőbségi 7 2 4 . 7 0 0 frt.

A még ki nem sorsolt összes lánczhidi elsőbbségi kötvények az 1892. évi julius 1-én történő visszafizetésre felmondatván, kamatozásuk 1892. év julius 1-vel megszűnt.

Megjegyzi azonban az állami számvevőszék, hogy a 7 24.700 írtból csak 0 6 9 . 4 0 0 frt tekinthető előirányzat nélküli kiadásnak; minthogy a „Rendes kiadásnak" VII. fej. 9. czime, 2. rovata alatt 55.300 frt. volt előirányozva „tőketörlesztésre", mely összeg ott nem adatván ki, mint megtakarítás van kimutatva. 5. czim. Italmérési

jogok utáni

kártalanítás:

A magán regálebirtokosok kötvényei után ártöbblet .

. 9 . 0 0 3 frt 27 kr,

Ebből esik: a) a birói végzések alapján birói letétbe helyezés végett, és felváltás czéljából értékesített 6 3 4 . 2 0 0 frt névértékű kötvény után értékesítési többletül és pedig 100 frt. után 1 frt 11 krral számítva 7.039 frt 62 kr b) krajczár-töredékek figyelmen kivül hagyásából a kincstár javára . . . . 1 . 9 6 3 frt 65 kr. mely letétbe helyeztetvén, jövőben fog véglegesen bevételben elszámoltatni.

XI. fejezet. Vasúti kamatbiztositás. A kassa-oderbergi vasutat terhelő 1876. és 1888. évi beruházási kölcsön nem convertált kötvényeinek beváltására 4 , 3 1 8 . 3 2 4 frt* 95 kr, mely összeggel szemben 4 , 3 1 0 . 1 3 8 frt 83 kr előirányzat nélküli bevétel áll. A 8.185 frt 12 krnyi kiadási t.öblet. ágió - különbözetet képez, mely onnan ered, hogy a kassa-oderbergi vasút által az 1876. évi beruházási kölcsönből őt illető rész végleges törlesztésére még 1891. évben befizetett effectiv arany ezen évben kisebb árfolyammal értékesíttetett, mint az 1892. évben a kötvények beváltására beszerzett effektív aranyé volt.

Túlkiadások a B. II. „Beruházások"-nál. III. f e j e z e t . Pénzügyministerium.

Előirányzat nélküli kiadások. 6. czim. Birtokvétclre A kincstár

utalványoztatott

a magánköveteléseinek

.

.

.

érvényesítése végett

5.242 frt 11 kr. indított

perekben

elrendelt birói árveréseken az árverezők sorába lépvén, a bánatpénzt letenni köteles. Az 1892. év folyamán több szegedi államkölcsönös és több telepes tartozásának behajtása czéljából indíttatott p e r ; az 5.242 frt 11 kr az e perek folytán elrendelt birói árverések alkalmával tétetett le bánatpénzül. Ez az összeg egyébiránt a perek lebonyolítása után visszatérül. 7. czim. ingatlan ára .

A .

szurdoki . .

szorosban . .

létesítendő . .

melyre a hitel az 18') 1. évi költségvetésben volt ministeri költségvetési indokolásának 44. lapját.) 8. czim.

A kassai pénzügyi

épületen

vámépület . .

megszavazva

teljesített

átalakítási

ségeire

czéljaira megvett . . 2 4 0 frt, (lásd

a pénzügy-

munkálatok

költ-

2.089 frt 47 kr.

E kiadás megtételére indokul szolgáltak a kassai széképületen bővítés és javítások, mely munkálatok elodázhatlanok voltak. 9. czim.

A •kolozsvári

pénzügyi

épületen

teljesített

átalakítási

költségeire

eszközölt

munkálatok

3.191 frt 88 kr.

A kolozsvári pénzügyi palota, melynek építése

1885-ben

lett

elhatározva,

az építési vállalkozó által nem a szerződésnek megfelelőleg fejeztetvén be, utóépitkezések szüksége merült fel, melyek költségei 3.191 frt 88 krt tettek. 10. czim. A nagyváradi költségeire

pénzügyi

épületen

teljesített

átalakítási munkálatok 8.107 frt 09 kr.

A nagyváradi pénzügyigazgatóság széképülete szűknek bizonyulván s a pénzügyministeri hivatalos kiküldött a kibővítést sürgősnek is jelezvén, ez az építkezés a biharvármegyei építési hivatal terve szerint 8.107 frt 09 kr költséggel végre is hajtatott. 11. költségeire

czim.

A

zombori pénzügyi

épületen

teljesitett

átalakítási munkálatok 1.788 frt 93 kr.

Ez a kiadás a zombori pénzügyigazgatóság és adóhivatal végleges elhelyezésére szolgáló épületnél szükségessé vált némely utólagos munkálatban leli magyarázatát,

IV. fejezet. Kereskedelemügyi

ministerium.

Az előirányzat keretén kivül. 16. czim. aa) rovat. Állomások sére hozzájárulásokból

és vágányok

építésére és állomások

utalványoztatott

még pedig : 1. Yinár megállóhely létesítésére az járulásaiból 2. Kis-Küküllőmegye közigazgatási bizottságának hozzájárulásából a kerellőszt-páli megállóhely átalakítására . . 3. Fraenkl S. és íiai czég hozzájárulásából Bánffy-Hunyad állomás bővítésére 4. Egyházas-Radócz megállóhely átalakítására az érdekeltség hozzájárulásából 5. Az arad—tövisi vonalon a 19. számú őrháznál építendő kitérőre Grosz J. hozzájárulásából . . . . . 6. A hortobágy-berettyóvidéki belvizeket szabályozó társulat, valamint a pályafentartási számla hozzájárulásaiból a karczag—püspökladányi vonalrészen építendő híd létesítésére . .' . . 7. A kissebesi állomás létesítésénél fölmerült hiányok pótlására Czakó L. vállalkozó által fizetendő pótlékból . . 8. A budaörsi megállóhely létesítésére Lozer M. hozzájárulásából . .

kibővíté-

4 0 . 7 7 3 frt 95 k r ; érdekeltek hozzá2.003 frt 53 kr,

2.220 „

— „

1.260 „

— „

3.098 „

46 „

4.200 „

— „

27.000 „

— „

91

„ 96

„

900

„ —

„

összesen . . . . 4 0 . 7 7 3 frt 95 kr, a mely beruházások az átmenetieknél előirányzat nélkül bevételként előirt azonos hozzájárulási összegben találnak fedezetet. (Lásd „Átmeneti bevétel" II. fej. 7. czim.) 17. czim. Beruházások és uj éxntkezések a m. kir. államvasutak gépgyáránál és a diósgyőri m. kir. vas- és aczélgyárnál: Egyéb beruházásokra 161.5 21 frt 7 5 kr. 18. czim. A m. kir. államvasutak gépgyáránál különféle beruházásokra . . . 2 0 5 . 5 3 5 frt 78 kr. E két czim alatti összegek azokból a beruházási kölcsönökből fedeztettek, melyeknek 1,375.000 frt, illetve 6 8 0 . 0 0 0 frt erejéig való fölvételére a kereskedelemügyi minister az 1885. és 1891. évi budgettárgyalások folyamán felhatalmazást nyert s mely utóbbinak létrejöttéig a pénzügyminister 7 8 0 . 0 0 0 frt előleget nyújtott, a melyre 1891. és 1892. évben 8 0 . 0 0 0 frt visszafizettetett. (L. 1891. évi részletes zárszámadás 106-ik és 1892. évi zárszámadás 98-ik lapját.)

Ez az elszámolás a kölcsön, illetve előleg fokozatos tényleges felhasználásának kimutatására szolgál. (Lásd „Átmeneti bevételek" II. fejezet 12. czim.) 20.

czim. A budapesti

zése végett előirányzat

főposta-

és távirdaépület

nélkül utalvány oztatott

.

átalakítási költségeinek

.

.

fede-

7 3 . 6 9 4 frt 28V2

Az 1 8 7 2 — 7 3 - b a n épült posta- és távirdaépület mennyezeteinek födémszerkezetén és födélszékén 1890. évben veszélyes repedések, illetve behajlások mutatkoztak. Az épületben elhelyezett hivatalok biztonsága, egyszersmind az épületnek a folyton szaporodó távirda- és távbeszélő-huzalok elhelyezésére szolgáló nagy súlyú vastartóktól tehermentesítése szempontjából, a födémszerkezetnek kicserélése, valamint a huzalok bevezetésére két bevezető torony építése vált szükségessé. A központi posta- és távirdaépület ugyanis a hetvenes évek elején épült és a husz éves faszerkezeteket ki kellett cserélni; ennélfogva mellőzhetlen átalakítás s annak minél gyorsabb végrehajtása.

volt a nagyobb

Az összeg törlesztésére nézve az volt contemplálva, hogy az a posta és távirda fokozódó bevételeiből, a költségvetési mérleg érintése nélkül törlesztessék; időközben azonban ezen összeg a postaforgalmi pénzekből kölcsön utján fedeztetett, miért is a 7 3 . 6 9 4 frt 2 8 ^ 2 kr mint előirányzat nélküli kölcsönvett összeg az átmeneti bevételek közt ki is mutattatott. (Átmeneti bevétel II. fejezet 11. czim.)

V. f e j e z e t . Föídmivelésligyi

ministerium.

Előirányzat nélküli kiadások. 10. czim. A nagyenyedi

vinczellériskola

A nagyenyedi vinczellériskolánál

épitésénél

.

.

59 frt 23 kr.

1891. évben megindított

építkezéseknél s

épületátalakitásoknál felmerült s az 1892. évre lekötött 1891. évi beruházási hitelben fedezetet nem talált 59 frt 23 kr kiadási többlet, noha az a rendes kiadási hitelből is fedezhető lett volna, tekintettel arra, hogy a kivitel eredetileg mint beruházás lett engedélyezve, itt számoltatott el. 11. czim. A nagyszentmiklósi

földmives

iskolánál

.

.

.

2.64 3 frt.

A nagyszentmiklósi földmives iskolánál tarthatatlanná vált azon állapot, hogy a segédtanító lakás hiányában távol a városban vegyen magának lnkást, mi miatt az intézetben bentlakó tanulók feletti felügyelet folytonos és hatályos nem lehetett. Ezen helyzeten segítendő, az iskola beltelkén a segédtanító számára külön lakház építése határoztatok el, mely foganatosítva lett az előtüntetett 2.643 forint költséggel; ezen kiadás azonban recompensatiót talal a „Gazdasági tanintézetek" rendes kiadási hitelénél elért közel 2 0 . 0 0 0 forintnyi megtakarításban. 12. czim. A vizaknai

sósgyógy fürdőnél

.

.

.

.

.

8.000 frt.

A fürdőtelep kezelése az előirányzat összeállítása idejében a pénzügyi tárcza körébe tartozott s csak évközben ment át a föídmivelésligyi tárczához. A jelen 14*

kiadásnak megfelelő 8.000 forintnyi hitel a pénzügyi tárcza beruházásai közt, III. fejezet 3. czime alatt megszavazott 2 6 4 . 0 0 0 forintban van előirányozva. (Lásd a pénziigyministeri költségvetési indokolás 121. lapját.) 13. czim. A vízaknai

gyógyfürdőnél

telekvásárlásra

.

.

1.300 frt.

A vízaknai fürdő belterületének a fürdő emelése czéljából mellőzhetlen nagyobbitása egy szomszédos telek megvásárlását tette szükségessé. A vételár 1.300 forintban tényleg kiutalványozva lett, de minthogy ezen kiadás beruházás jellegével bir s arról a költségvetésben előre gondoskodva nem volt, a jelzett összeg a rendes kiadási hitelnél töröltetett, ellenben mint „Előirányzat nélküli kiadás" lett elszámolva.

VI. fejezet. Vallás- és közoktatásügyi 8. czim. A budapesti

VI. kerületi

megszavaztatott utalványoztatott

. .

. .

állami reáliskola . .

.

túlkiadás

ministerium.

bebútorozására

és

felszerelésére:

2.000 frt — kr, . 4 . 5 0 5 „ 5 6 „ .

.

.

.

2.505 frt 56

kr.

A pénzügyminister hozzájárulásával az előirányzott összegnél 2.505 frt 56 krajczárral több költetett azért, mert az ezen reáliskolának két osztálylyal való fokozatos fejlesztése érdekében szükségessé vált átalakitásokat. és az átalakitott helyiségek felszerelését az alacsonyan előirányzott összegből eszközölni nem lehetett. 16. czim. A bajai állami tanítóképző tornacsarnokán ah létesítésére szükséges 7.000

frt

I. részlete : megszavaztatott utalványoztatott

. .

. .

. .

. .

túlkiadás

4 . 0 0 0 frt — 4 . 6 0 9 „ 76 .

.

.

kr, „ .

609 f r t 76

kr.

A 609 frt 76 kr hiteltúllépés onnan származott, hogy a tornacsarnok az 1892. évben teljesen elkészülvén, a rendelkezésre álló 4 . 0 0 0 frt nem volt elegendő a vállalkozó által teljesített munkák után járó összegek kifizetésére. Az építési költségnek 1893-ra felvett második részleténél előreláthatólag 1892. évi hiteltúllépésnek megfelelő megtakarítás fog mutatkozni.

Előirányzat nélküli kiadások. 52. czim. A budapesti tárának felszerelésére

VI. kerületi

állami reáliskola szertárának

és könyv1.000 frt,

A pénzügyminister hozzájárulásával azért költetett 1.000 frt, mert ezen újonnan nyitott alreáliskolának tanszerekkel való első felszerelésére 1893 előtt a költségvetésben mi sem volt előirányozva, már pedig a reáliskolát a legelemibb tanszerek nélkül hagyni nem lehetett.

53. czim. A piskitelepi

állami

elemi iskola létesítésére .

.

6 0 . 0 0 0 frt.

Ez a kiadás a hasonló összegű ama bevétel által fedeztetik, mely a kereskedelemügyi minister járuléka fejében befolyt és előiratott. 59. czim. Az egri reáliskola

bebútorozására

.

.

.

7 1 3 frt 50 kr.

Ezen állami kezelésbe vett intézet négy osztályának legszükségesebb berendezésére, fedezet hiányában, előirányzat keretén kivül kellett utalványozni.

VII. f e j e z e t . Igazságügyministerium.

Előirányzat nélküli kiadások. 5. czim. Az kezési palota

1888.

évi III.

épitésére fölvett

épület czéljaira

törvényczikk

alapján

Budapesten

kölcsön pénzmaradványának •

.

.

1892. .

6. czim. A pozsonyi törvénykezési épület költségeire, épületanyagok eladása folytán befolyt összegből . . .

emelt

törvény-

évi kamataiból

az

.

725 frt 80 kr.

az .

5.782 frt 10 kr.

Ez alatt a fejezet alatt (1 — 6. czim) 4 5 2 . 0 8 0 frt 86 kr, vagyis az engedélyezett 3 0 0 . 0 0 0 frt hitelnél 1 5 2 . 0 8 0 frt 86 krral magasabb összeg utalványoztatott. Ennek fedezeteül szolgált az 1891. és 1892. évi állami költségvetés indokolása alapján: 1. Szilágyvármegye és Zilah város járuléka . . 15.572 frt 96 krral, 2. Pozsony szabad királyi város járuléka és 3. Szolnok város kölcsöne . .

. .

. .

100.000 30.000

„ „

— —

„ „

vagyis összesen 1 4 5 . 5 7 2 frt 96 kr, mely összeg a fentebb érintett indokolás alapján mint átmeneti bevétel lett elszámolva. A többi 6.507 frt 90 kr ldadást fedezték a következő előirányzat nélküli átmeneti bevételek, úgymint: a pozsonyi törvénykezési építkezésnél uz épitő vállalkozó által a régi anyagokért fizetett 5.782 frt 10 kr, és a budapesten emelt törvénykezési épület épitésére fölvett kölcsön fel nem használt részletének 1892. évi időközi kamata 7 2 5 „ 80 „ vagyis összesen 6.507 frt 90 kr, melynek kiadására felhatalmazás adva nem volt s melyet ennélfogva itt is mint előirányzat nélküli összeget kellett elszámolni.

Kevesebb bevételek az A. „rendes" kezelésnél. I. f e j e z e t . Állami adósságok. 3. czim. Sorsolási

kölcsön.

3. r o v a t . A z 1870. é v i X. t . - c z . 4. § - á b a n m e g j e l ö l t t á r s u l a t o k és v á l l a l a t o k á l t a l f i z e t e n d ő k ö z s é g i p ó t l é k o k : előirányoztatok előiratott .

. .

. .

. 2 4 0 . 0 0 0 frt — .205.193 „ 94%

kr, „

kevesebb

34.806 frt 0 5 %

Az előirás azért kevesebb, mert az ezen vasút államosítása folytán 1891. évre mely körülmény, miután az osztrák-magyar államosittatott, az 1892. évi előirányzat nem volt, 4. czim. A budapesti elvállalt

állami hidak

budapesti

előirányoztatok előiratott

.

osztrák-magyar államvasuttársulat által községi pótlék már nem volt fizetendő, államvasút tényleg 1891. év II.'felében szerkesztése idejében tekintetbe vehető

bevételeiből az 1870.

lánczhid

elsőbbségi kölcsön

.

.

kr.

évi XXX.

szükséglete

t.-cz.

alapján

fedezésére:

. 98.912 frt — kr, 4 3 . 4 9 0 „ 83 „

kevesebb

.

.

.

.

55.421 frt 17

kr,

mert a kölcsön kötvényeinek felmondása folytán a kölcsön rendes évi törlesztési szükségletét nem kellett a budapesti állami hidak bevételeiből fedezni. 5.

czim.

Az

1880.

évi

XX.

t.-cz.

pénzeiből adott előirányoztatok előiratott . .

. .

.

alapján kölcsönök

fölvett évi

és

szegedi

kölcsön

járulékai:

. 2 , 4 0 1 . 5 6 0 frt — 2,380.653 „ 5 5 %

kevesebb

tiszai

kr, „ 20.906 frt 4 4 ! / 2

kr.

A kevesebb előirás csak látszólagos, mert az 1892. évi október hó 1-én esedékes és 1893. évi márczius hó végéig terjedő annuitási részlet leszámolása csak az 1893. év folyamán történhetett meg, ennélfogva az állam által a függő államadósság terhére viselendő évjárulékok csak az 1893. évben irhatok elő.

IV. f e j e z e t . Belügyministerium. 1.

czim.

Központi

igazgatás

és földtehermentesitési

pénzalap

m. kir.

igazgatósága.

1. r o v a t . J á r u l é k a f ö l d t e h e r m e n t e s i t é s i a l a p b ó l a f ö l d t e h e r m e n t e s i t é s i p é n z a l a p m. k i r . i g a z g a t ó s á g a k ö l t s é g e i n e k fedezésére : előirányoztatok

3 9 . 3 5 5 frt — :A8_'448

előiratott

kevesebb mert a földtehermentesitési pénzalap

.

.

m. kir.

előirányoztatott előiratott .

.

.

Országos

.

.

.

rovat.

A

trachoma-járvány

. 906 frt 80

lepte

a

kr,

„rendes

kisebb

volt.

levéltár: 6.307 frt — kr, 6 . 3 0 5 „ 50 „ .

.

képest kevesebben

4. czim. Közegészségügyi 2.

.

ugyanennyivel

kevesebb . Az 1892. évben az előző évekhez másolatokat az orsz. levéltárból.

»

igazgatóságának

kiadások" XV. fejezete 1. cziménél előforduló költsége 2. czim.

kr,

20

"

. 1. frt 50 vettek ki

kr.

okmány-

bevételek. községeknek

adott

előleg

visszatér itéséből: előirányoztatott előiratott

.

.

.

. 2 . 5 0 0 frt — 201 „ —

kevesebb . . A bevétel elmaradása onnan származik, hogy előlegek legnagyobb része a járvány lepte községektől miatt — be nem hajtható, az 1892. év folyamán behajtása iránt pedig az intézkedések csak a folyó 6. czim. Altalános 5. r o v a t . előirányoztatott előiratott

közigazgatási

Különféle

kr, „

. . 2.299 frt — kr. a korábbi években kiadott — azok fizetésképtelensége kiutalványozott előlegeknek évben voltak elrendelhetők.

bevételek.

bevételek: 600 frt — kr, 257 „ 45 „

kevesebb . . . 342 frt 55 k r . Minthogy e rovaton csupán oly bevételek foglaltatnak, melyek más rendes rovatra nem tartoznak s melyekre tehát bizton számitani nem lehet, fenti kevesebb előírás is csak esetlegességen alapszik.

V. fejezet. Pénzügyministerium.

Egyenes adók és föl< Itehermentesitési pótlékok: 1. czim. előirányoztatott előiratott .

. .

. .

Földadó:

. 3 5 , 8 0 0 . 0 0 0 frt — kr, . 3 5 , 7 8 1 . 4 4 5 , 00 „

kevesebb

24.554 frt 40

kr.

A földadó kevesebb bevétel abban találja megokolását, hogy az egyes vizszabályozó és ármentesitő társulatok részére az 1881. évi XLII. t.-czikk 7. §-a értelmében járó adóvisszatéritések czimén az idézett törvényezikk 15. §-a értelmében időközben megejtett pótliquidatiók eredményéhez képest az előirányzottnál 01.219 frt 04 krral több földadó fizettetett ki, s e miatt, daczára a földadó előírásnál s befizetésnél mutatkozó szaporulatnak, e rovaton az előirányzottnál kevesebb lett.

a tényleges

eredmény

8. czim. Nyeremény adó: előirányoztatott előiratott

.

.

.

.

2 0 0 . 0 0 0 frt — kr, 1 196.242 „ 93 / 2 „

kevesebb 3.757 frt 0 6 x / 2 kr. A nycreménvadónál mutatkozó visszaesés oka az, hogy az 1892-ben ez alá az adó alá eső nyeremények fejében kifizetett összeg 1891-hez képest kisebb volt. 10. czim. Hadmentességi előirányoztatott előiratott

.

.

.

.

.

dij:

. 2 , 7 0 0 . 0 0 0 frt — .

2,569.774

„

kr,

35

„

kevesebb 1 3 0 . 2 2 5 frt 65 kr. Ezt a visszaesést okadatolja az a körülmény, hogy a véderőről szóló 1889. évi VI. t.-cz. értelmében a póttartalékosok hadmentességi dijjal többé meg nem rovatnak 13. czim. Adóbehajtási előirányoztatott előiratott

.

. .

. .

illetékek:

. 2 1 0 . 0 0 0 frt — .

154.894

„

kr,

48V2

„

kevesebb 55.105 frt 5 1 7 2 kr. A kevesebb bevétel onnan ered, hogy a pontosabb adóbefizetések következtében az adóvégrehajtások száma csökkent s igy az adóbehajtási illetékek is csekélyebb összegben kerültek előírásra. 14. czim. Adóbehajtási

költségtéritmény:

előirányoztatott

.

.

. 140.000 frt —

kr,

előiratott

.

.

.

»

.

69.695

kevesebb

.

„

20 ' / 2

.

.

.

7 0 . 3 0 4 frt 79»/ 2

kr.

A községi elöljárók és szolgabirák ellen, eljárás folytán ritkábban vált

az adóbehajtás körüli pontosabbb

szükségessé az 1 8 8 3 . évi XLIV. t.-cz.

megállapított felelősség kimondása és alkalmazása,

minélfogva az

81.

§-ában

előirás e czimen

is csökkent.

Fogyasztási adó: 17. előirányoztatok

.

előiratott .

czim. Bor adó:

. 5 , 7 5 0 . 0 0 0 frt —

.

.

. 5,261.328

„

kr,

34V2

„

kevesebb

4 8 8 . 6 7 1 frt 6 5 V 2

kr.

A kevesebb bevétel a phylloxera és a peronospora viticola óriási pusztításai s a bor árának

e miatt

ennek következtében

eddig nem

ismert

a borfogyasztásban

magasságra

történt

beállott nagymérvű

felszökkenése, s

és előre nem

látott

csökkenésnek tulajdonitandó. A borfogyasztási 1 8 9 1 . évben

észleltetett.

adónál

az egész

országot illetőleg

A fő- és székváros

visszaesés

első

izben

borfogyasztási adójánál azonban

a

visszaesés már 1 8 8 9 . évtől kezdődik. Ez figyelembe

a körülmény

az

1892.

évi költségvetési

is vétetett s 1891. évvel szemben

előirányzat

400.000

összeállításánál

frttal kevesebb

állíttatott

be az előirányzatba. Mindazonáltal a tényleges előírásban jóval nagyobb

visszaesés

állt be, mint a minő az előző évek tapasztalatai

alapján

számításba

vehető

A visszaesés csaknem egészben Budapest zárt adóterületére esik, a nyílt községekre

vonatkozólag

előzőleg kötött megváltási és bérleti

volt.

minthogy

szerződések

az adójövedelem rohamos hanyatlásának útját állották. A főváros zárt területén azonban az adójövedelem a bor tényleges fogyasztásával egyenes arányban állván, a fogyasztásban beálló csökkenés az adójövedelem csökkenését közvetlen és azonnal maga után vonja. A főváros zárt területére t a t o k 1 8 9 2 . évre

nézve boradó fejében

előirányoz1,490.524 frt

befolyt tényleg

1,011.270

a visszamaradás tehát

„

4 7 9 . 2 5 4 frt.

A boradónál mutatkozó

csökkenéssel szemben

azonban a sörtermelési és a

sörfogyasztási adónál jelentékeny emelkedés észlelhető. 26.

czim.

Aranyagionyereméwi):

előirányoztatok

.

. 7 5 0 . 0 0 0 frt —

kr bevétel

előiratott

.

. 9 4 9.07 0

»

.

kevesebb

„

40V 2

kiadás 1 , 6 9 9 . 0 7 0 frt 4 0 7 2 15

kr,

A kimutatott

kedvezőtlen

eredményből

az egyes

számadási ágak arany bevétele és kiadása után számított és ezen ág terhére irt egyenleg levonása után marad

az

előirányzattal

szemben

.

.

kedvezőtlenebb

159.588 frt 8 8 V 2

kr,

ered-

ményként

1 , 5 3 9 . 4 8 1 f r t 52

A határvám czimén befolyt aranypénzekből

kr.

csak

7 4 . 2 2 0 márka és 74 fillér adatott el, mely ügyletnél

.

6 . 4 2 0 frt 09

kr

agiónyeremény merült föl; az egyéb aranykezelésnél, károlyvárosi forintos

vasút

kölcsön,

vételáránál, a

keleti

nevezetesen a zágrábtovábbá

az

54

vasutkölcsön,

az

1 8 7 6 . . és

millió

1 8 8 8 . évi beruházási, az északkeleti és a magyar vasúti kölcsönök értékeinek beváltásánál, ugy szintén a 4°/ 0 -os magyar

aranyjáradék

kölcsönnél

elért

agiónyeremény

pedig tesz

.

161.761 frt 3

krt,

e szerint a nyeremény egészben tenne

1 6 8 . 1 8 1 f r t 4 5 V 2 krt;

ellenben a Bosznia és Herczegovinában teljesitett vámfizetéseknél

34.854 frt —

kr-

nyi agió-veszteség következett b e ; úgyszintén veszteség mutatkozik a 4 1 2 °/ 0 -OS államvasút! aranykölcsönnél föl nem használt 2 , 2 8 7 . 8 4 6 frt . 3 8 1 . 3 8 6 f r t 1 1 1 ^ kr

39 krnyi arany összeg után .

értékben; az 1 8 7 6 . és 1 8 8 8 . évi beruházási kölcsönnek megtérítendő arany összegeknél

.

.

.

1 6 . 6 2 4 f r t 60

kr,

. 5 2 4 . 7 9 8 frt 26

kr,

végül a m. kir. posta és távirda és államvasutak

főpénztárai

által

beszállitott aranypénzek után

vagyis az agió-veszteség egészben tesz

.

mutatkozik agió-veszteség

.

.

.

.

. .

Egybevetve az előirányzott nyereménynyel .

9 5 7 , 6 6 2 frt 9 7 x / 2 krt,

. .

7 8 9 . 4 8 1 frt 52

kr.

.

750.000

„ —

krral,

1 , 5 3 9 . 4 8 1 f r t 52

krral.

mutatkozik mint fönt

Annak oka, hogy az 1 8 9 2 . évben az előirányzott nyereség helyett veszteség mutatkozik,

abban keresendő,

hogy

a valutaszabályozás

következtében

az

arany-

készletekre szükség lévén, azok nem értékesittettek, minélfogva a fentebb részletezett beváltásnál

felmerült agió-veszteség

még nyereség is érethetett volna el.

sem volt ellensúlyozható, nem hogy azon fölül

36.

czim.

Perköltségek:

előirányoztatott

.

.

. 5 7 . 3 0 0 frt —

előiratott

.

.

. 54.876

.

„

kr,

52V2

„

kevesebb

2.423 frt 47V2

kr.

Ezzel a bevételi kevesblettel szemben viszont a perköltségek kiadási czimén (rendes kiadások, XVI. fejezet, 24. czim) a megszavazott hitelnél 6 . 9 2 0 frt 3 2 ^ 2 krral kevesebb utalványoztatott s ennélfogva e czim egész

kezelésének

végeredménye az

előirányzott tiszta bevétellel szemben 4 . 4 9 6 frt 8 5 krral kedvezőbbnek mutatkozik. 37.

czim. Állami

jószágok:

előirányoztatott

.

.

. 7 1 7 . 9 5 1 frt —

kr,

előiratott

.

.

. 696.803

„

.

„

66V2

kevesebb A

visszamaradásnak

oka

2 1 . 1 4 7 frt 3 3 V 2

abban

rejlik, hogy

több

birtoktest

az

kr.

erdészet

kezelésébe engedtetett át s ezzel kapcsolatban az átengedettekből várható jövedelem is átutaltatott; hogy a ránkherlányi és vízaknai fürdők kezelésének

a földmivelési

ministerium ügykörébe történt átadása folytán ezek jövedelme is nevezett tárczánál folyt b e ; e két fürdőre eső visszamaradás 1 6 . 4 3 3 frt

4.714

33V2

frt

krra

előirányzatnak

száll le.

az, hagy az előirányzott összes bevételből csökkenési

összeg

nem

meghatározott

a

kimutatott

További oka a kisebb

bevételnek

birtokeladás

adatok

kihasitásával

folytán várható

alapján, hanem

jövedelem

csak hozzávetőleg

volt megállapítható s a tényleges csökkenés nagyobb lett mint számításba

vétetett.

Egyébiránt megemlittetik, hogy ugyanezen arányban állanak az előirányzati összegek a kiadásoknál is, a mennyiben ezeknél 2 2 . 8 9 8 frt 78

kr megtakarítás

éretett el,

mely megtakarításban a jövedelem csökkenés összege bő ellensúlyát találja. 38.

czim.

Bányaigazgatóságok

előirányoztatott előiratott

. .

.

. .

és számvevő

. 3 1 . 3 0 7 frt — .

kevesebb

29.456

„

97!/2

osztályok: kr, „ 1 . 8 5 0 frt 0 2 V 2

kr.

Az előirányzatnál kisebb bevétel annak következménye, hogy a selmeczi kohónál nagyobb mennyiségben beváltott kéneges termények és a zalatnai kénlék után kohó üzemi költség czimén aránylag csekély összeg folyt be; mivel pedig az igazgatósági költséghányad az üzemi költség 2°/ 0 -ával van megállapítva: igen természetes, hogy az utóbbinak csökkenésével az igazgatósági költségjárulék is kevesbedett, daczára annak, hogy különben a beváltmányok súlya és fémértéke meghaladta az előirányzatot.

39. czim. Fémbányászat előirányoztatok előiratott .

.

.

.

.

és opálhány a :

. 2 , 6 8 7 . 1 2 1 frt 2,370.807 „

.

kevesebb . A

kedvezőtlenebb

eredmény

kerületben

(Felső-Bányán,

Kapnikbányán)

.

arra

— kr, 50 „

.

.

vezethető

3 1 6 . 3 1 3 frt 50

vissza,

hogy

a

kr.

nagybányai

folyamatban lévő zuzómű-épitkezések és

e mellett a nagy szárazság folytán bekövetkezett vízhiány miatt a termelt zuzóércz nem

volt

termények

egészben feldolgozható, másrészt pedig, fémtartalma

csökkent

és

dúsabb

hogy egyes bányaműveknél

érczkörök

hiányában

a

a fémtermelés

nem érhette el az előirányzatot. 41.

czim. Pénzverő

hivatal

fémbeváltással

együtt:

előirányoztatok

.

. 5 , 6 6 1 . 7 8 8 frt —

kr,

előiratott

.

. 5,245.137

>,

.

„

79V2

kevesebb A visszamaradás ezüst pénzek

veretése

4 1 6 , 6 5 0 frt 2 0 7 2

onnan ered, augusztus

hogy a valuta-rendezés

hóban

végleg be lett

kr.

folytán az 1 frtos

szüntetve,

minek

követ-

keztében a bevétel 4 7 3 . 8 0 8 írttal apadt. 43. előirányoztatok

czim. Zsilvölgyi .

.

.

kőszénbánya :

.

3 5 . 6 8 9 frt — kr,

előiratott

35.593 kevesebb

.

„

82

.

„

.

.

95 frt 18 kr.

1

A Lunka és Szurduk nevű rétből l / ^ holdnyi terület a petrozsány-lupényi vasútnak adatott át, minek következtében a bér összege leszállott 100 frttal. A

„haszonbérek"

rovaton

költségvetésileg

előirányzott

összeg

3 5 . 6 8 9 frt

az ajánlat pedig volt

35 6 8 5 vagyis kevesebb .

.

„

.

együtt . Ebből levonandó az előirányzatba fel nem vett előírás marad mint fönt 44. előirányoztatok előiratott

.

czim. .

4

„

. 104 frt . .

8

„

82 kx,

95 frt 18 kr.

Sótermelés:

. 1 , 0 0 5 . 3 6 4 frt — kr, 9 4 1 . 4 6 9 „ 58 „

kevesebb . . . . . 6 3 . 8 9 4 f r t 42 kr. A csekélyebb bevétel az üzemnél elért kedvező eredményeknek tulajdonítandó, mert olcsóbb termelés következtében a sójövedék által megtéritek és a termelésnél bevételezett só előállítási költségek kisebbek lettek.

49.

czim. Budapesti

elöirányoztatott

.

.

előiratott

.

.

.

.

állami

hidak:

. 1 3 2 . 4 8 3 frt — kr, . 132.049

„

18

„

kevesebb

4 3 3 frt 82 kr.

A hidak kezelési szükséglete, mely e czim alatt van bevételül előirányozva, 1892.

évben

a kitüntetett összeggel kisebb volt (L. Rendes kiadások, XVI. fej.

38. czimét). VI. f e j e z e t . Kereskedelemügyi 4. czim. Ipari,

kereskedelmi

ministerium.

és külkereskedelmi

Gépészeti ipariskola elöirányoztatott

czélok.

Kassán:

2.600 frt —

előiratott

.2.514

„

28

kevesebb

kr, „ 85 frt 72 kr.

Az előirányzott 2.600 frt bevételnek 2 . 5 1 4 frt 28 krra való leapadását az iskolán folyamatban volt épitkezés hátráltató hatásán kivül előidézte még az a körülmény, hogy az iskola műhelyeinek termelését 1892. évben kiterjedtebb mérvben oktatási czélokra kellett igénybe venni s e miatt az elárusitásra szánt munkák csak kisebb mennyiségben voltak előállíthatók. Az a körülmény, hogy a tanműhely termelése kiválólag az intézet érdekében vétetett igénybe, abban leli magyarázatát, hogy az intézet szertárai még nem voltak az előadások czéljainak megfelelően felszerelve. 7. czim.

Tengeri

hajózás :

elöirányoztatott

.

.

.

. 236 7 5 0 frt —

kr,

előiratott

.

.

.

. 206.747

„

.

„

93

kevesebb 3 0 . 0 0 2 frt 07 kr. Ez a bevételi kevesblet a „kikötői és hajózási illetékek" rovaton felmerült 33.004 frt 28 krnyi bevételi hiány által idéztetett elő, mely hiány onnan eredt, hogy míg egyrészt az előző években állandóan növekedett hajóforgalom alapján ezen rovatnak 1892. évi előirányzata magasabbra emeltetett, addig másrészt Fiume kikötőjének hajóforgalmában az 1892. év folyamán bekövetkezett kedvezőtlen konjunktúrák miatt váratlanul oly csökkenés állott be, hogy a kikötői illetékekből a bevétel még az előző évek előirányzatát sem érte el. Ez a csökkenés előre látható nem volt, és csak átmeneti jellegűnek tekinthető, a mennyiben a kikötői illetékek 1890. évben 195.201 frt 47 krnyi és 1 8 9 1 . évben 198.359 frt 12 krnyi tiszta bevételt eredményeztek s igy a szóban forgó bevételnek a korábbi években is tapasztalt állandó emelkedése mellett — az említett kedvezőtlen viszonyok beállta nélkül az 1892. évre előirányzott 1 9 5 . 0 0 0 frtnyi bevétel elérése biztosan várhatónak látszott.

Minthogy azonban a „rendes bevételek" többi rovatain összesen 3.002 frt 21 krnyi bevételi többlet éretett

el, az összes bevételeknél előforduló visszamara-

dás 3 0 . 0 0 2 frt 07 krt tesz. 13.

czim.

Statisztikai

hivatal:

előirányoztatott

.

.

.

. 8 5 . 5 0 0 frt —

kr,

előiratott

.

.

.

.67.327

„

.

„

13

kevesebb

18.172 frt 87 kr.

A bélyeges áruforgalmi űrlapokból költségvetésileg előirányoztatott 6 0 . 0 0 0 frtnyi bevétel, ezzel szemben a f. évi előirás tett 4 0 . 2 4 0

frtot, tehát 1 9 . 7 6 0 frt-

tal kevesebbet, a mely eltérés a 2. és 3. rovatokon (kiadványok és vegyesek) elért kedvezőbb eredmény által 1 8 . 1 7 2 frt 87 krra apadt. A

bélyeges

áruforgalmi

űrlapokból remélhető

bevétel

szabályszerűit

két

körülménytől függ; egyrészt a külforgalom alakulásától, annak élénkségétől, másrészt attól, hogy a vasúti és gőzhajózási szállítási vállalatok, a melyek az áruforgalmi nyilatkozatokat az országos statisztikai hivataltól a szállító felek részére beszerzik, ezen űrlapokból minő nagy készleteket tartanak. A szomszéd államokkal megkötött kereskedelmi szerződésekre alapított az a remény, hogy az üzleti élet, különösen a külforgalom, jelentékenyen fel fog lendülni, indította a statisztikai h i v a t a l t a r r a , hogy az 1 8 9 1 . évben" még 5 5 . 0 0 0 frtban előirányzott bevételt az 1892. évi költségvetésbe mult év őszén kitört kolerajárvány

azonban ezt

összforgalom az előző évhez képest a járvány várakozás, hogy az jelentékenyen járvány az áruforgalmi űrlapok

6 0 . 0 0 0 frtra felemelni javasolja. A a számítást megrontotta, bár az daczára nem hanyatlott is, az a

emelkedni fog, mégis meghiusult. S az emiitett elhasználására

aránylag még nagyobb

mértékben

hatott, mint magának a forgalomnak csökkentésére, minthogy a tilalom épen számos oly árura volt kimondva, melyek apró küldeményeket képeznek s így kimaradásuk a forgalomból az összforgalom mennyiségét ugyan nem nagyon módosította, de az árunyilatkozatok számára mégis érezhető befolyást gyakorolt. A másik ok, a melylyel a bélyeges áruforgalmi űrlapokból származó bevétel növekedése vagy csökkenése összefügg: azoknak a készleteknek mennyisége, a mely az áruforgalmi nyilatkozatokból a különböző szállítási vállalatoknál az év végén fenmarad. Ez a készlet az 1892. év végén azon véletlen körülmény folytán, hogy az összes nagyobb vasutak a tömeges megrendeléseket a folyó évi január hóra halasztották, oly alacsony volt, a minő még soha, s úgyszólván a minimálisra csökkent, Tehát ez a véletlen körülmény is hozzájárult ahhoz, hogy az áruforgalmi űrlapokból eredő bevétel oly nagy összeggel visszamaradt az előirányzat mögött, mert ha a f. évi január havi megrendelések már deczember hóban történtek volna, a hiány jelentékenyen kisebb lett volna.

VII. f e j e z e t . Földmivelésügyi 3. czim,. Állami

lótenyészintézetek.

1. r o v a t . M é n e s b i r t o k előirányoztatott előiratott

.

.

ministerium.

gazdaságok:

. 2 , 3 6 3 . 1 4 1 frt — 1 , 9 2 2 . 8 5 1 „ 99

kr, „

kevesebb 4 4 0 . 2 8 9 frt 01 kr, mire nézve a minister a következő indokolást közli: „Az előző években azon czélból, hogy az illető számadási évben előállított növényi, állati és gazdasági ipari termékek ugyanazon év javára bevételezhetők is legyenek, azon eljárás követtetek, hogy a számadási év lezártával azon év javára Írattak, az azon idő szerinti árak alapján, mindazon készletek és állatok, a melyek az illető számadási évben produkáltatván, illetőleg az akkor termett készletekből hizlaltatván, eladásra készen voltak ugyan, de tényleg még nem értékesíttettek". „Több év tapasztalatai azonban most már meggyőztek arról, hogy ezen eljárás nemcsak, hogy nem vezet kitűzött azon czéljához, hogy egy-egy termelési év eredményeiről pénzértékben is világos kép legyen nyújtható, de sőt oly hátrányai vannak, a melyek a rendes számadáskezelést tetemesen megnehezítik, s a várt helyes tájékozás helyett inkább még zavarokat okoznak. Igen világosan tanúskodik ezen eljárás czélszerűtlen és tarthatatlan voltáról különösen a jelen számadási év, a midőn a ménesbirtokok nemcsak hogy bevételeik igen tetemes részét voltak kénytelenek az 1891 -ik évi előírás lerovására fordítani, de még az 1892-iki termelésből befolyt összegekből is sokat igénybe vett ezen előírás lerovása, miután az 1892-ik évben több gabonaféle, továbbá a sertések és juhok, de az év első részében a hizómarha ára is az előző év végéhez képest tetemesen alászállván, azon árak, a melyekkel ezen készletek az 1891-ik év lezártával előirattak, nem voltak elérhetők, s igy a tényleges értékesítésből jóval kevesebb folyt be, mint a mennyi előiratott és igy törlesztendő volt". „Ily módon azután oly visszás helyzetek jöttek létre, mint pl. a bábolnai ménesbirtokon, mely daczára annak, hogy a gabona és takarmány eladásából tényleg 1 6 7 . 2 4 0 frtot vett be, az ezen alrovaton előirányzott 1 1 6 . 0 0 0 frt bevétellel szemben 6 0 . 0 6 9 frt bevételi kevesebbletet kénytelen feltüntetni, mivel az emiitett tényleges összbevételből 1 1 1 . 3 0 9 frtot az 1891-ik évi előírás törlesztésére volt kénytelen fordítani, s ennélfogva az 1892-ik év javára csak 5 5 . 9 3 1 frt bevételt számolhatott el". „Miután pedig az állami számvitelben elfogadott s a naptári évvel azonos számadási év a gazdasági évvel nem esik egybe, s igy a számadási év lezártával mindig tetemesebb még el nem adott készletek maradnak fenn, attól lehetett tartani, hogy az eddigi eljárás fenntartása mellett, az abból eredő hátrányok nemcsak nem szüntethetők meg, de a jövőben még évről évre fokozódni és egyre nagyobb bonyodalmakat előidézni fognának".

„Mulhatlan

szükségesnek

láttam

tehát

már most intézkedni

arra

nézve,

hogy úgy a jelen számadási évben, mint a jövőben is, az egyes évek javára csupán a tényleg befolyt, illetőleg a számadási év és a pótkezelési negyed végével már tényleg eladott termékek és állatok után befolyandó összegek Írassanak elő, a még el nem adott készletek

pedig mint ilyenek

csupán

mennyiség szerint a

vagyon

mérlegben mutattassanak ki". „Ezen immár elkerülhetlen intézkedés azonban azon átmeneti év bevételi mérlegére, a melyben a módosítás legnagyobb részben keresztülvitetik, tehát éppen a jelen számadási évre, azon, bár nem tényleges, hanem csupán számszerinti hátránynyal jár, hogy miután egyrészt a bevételek tetemes részét az előző évi előirás lerovására kell fordítani, másrészt viszont a meglevő készletek értéke nem iratik elő a bevételek javára,

ezen

bevételek

a költségvetésileg

előirányzott

összegek

mögött tetemesen elmaradnak, vagyis igen jelentékeny bevételi kevesebblet mutatkozik, mely azonban természetesen a meglevő készletekben fedezetét találja". „Noha tehát az átmenettel kapcsolatos ezen zökkenés némi enyhitése végett a számadási év végével a legközelebb értékesítésre kerülő termékek árából 1 4 0 . 3 4 9 frt 96

kr

értéket, úgy mint

a lisztkészletből

a'kisbéri

ménesbirtokon

40.173

frt

62 krt, a bábolnai ménesbirtokon 11.17 6 frt 34 krt, továbbá a mezőhegyegi ménesbirtokon a ménesnek átadott zab, széna stb. árából 4 0 . 0 0 0 frtot, ugyanott a szénkészletből 4 9 . 0 0 0 frtot még az 1892-ik év javára előirás szerinti árakon nem

változván)

való befolyása (az árak

biztosítottnak

mutatkozott,

előirattam, miután ezeknek az

a közeli értékesítésig

nem

volt

elkerülhető

a

lényegesen bevezetőleg

kimutatott 4 4 0 . 2 8 9 frt 01 krnyi bevételi kevesebblet, a melylyel szemben azonban a fent emiitett és az 1892-ik év javára előirt mékeken,

úgy szintén

a birtok

készleteken kivül még a jelenlegi árakon további eladó készletek

1 4 0 . 3 4 9 frt 96 krnyi értékű ter-

saját szükségletét

és

takarmány

számítva mintegy 4 0 0 . 0 0 0

frt értékű

állnak rendelkezésre,

képező gabona

úgy hogy

ezek

az

1892-ik

évre

mutatkozó bevételi kevesebbletet majdnem fedezik. Ezen készletek a következők : gabona

és

lisztből

mintegy

193.000

frt, göbölyökből mintegy

177.000

frt és

különféle kisebb mennyiségű eladó készletek 3 0 . 0 0 0 f r t " . Miután továbbá az 1892-ik évben a ménesbirtokok bevételeiből 3 8 8 . 5 2 1 frt 03 kr az 1891 -ik évi előirás fedezésére fordíttatott s mivel ezen kivül még némely gabonanemek és állati termékek árának az 1892-ik évben beállt csökkenése következtében a tényleges értékesítésből nem folyt be

az előző év javára ugyanazon

termékek eladásából várt és az akkori magasabb árakkal előirt összeg, tehát az előirás leróhatására

részben

az

1892-iki

termelés

értékesítése

is

felhasználandó

volt, e két körülmény együttvéve nemcsak kiegyenlíti, de jóval meg is haladja azon túlkiadást, a melyet ugyanazon évben a ménesbirtokokon őrlendő gabona és hizlalandó marha vásárlására, továbbá szeszadó előlegezésére tenni kellett. Ugy hogy mindezeket tekintetbe véve az 1892-ik

év bevételi eredménye tényleg elérte az elő-

irányzatot, daczára az árak emiitett hanyatlásának, s azon további hátrányos körül-

ménynek,

hogy a kedvezőtlen időjárás és főleg a nyári nagy hőségek folytán a

termések átalában véve nem érhették el azt a magasságot, a melyet a birtokok jó trágyaerőben levő talaja és szorgos művelés mellett átlagosan várni, s az előirányzat készítésénél alapul venni lehet; nevezetesen pedig, hogy a mezőhegyesi ménesbirtokon a mintegy 8 0 . 0 0 0 frt bevételt eredményezhető

repcze teljesen kipusztult,

s hozzá még nagyrészt virágzás idején, a midőn a kiszántott repczeföldeket már nem lehetett jövedelmezőbb növénynyel vetni be, továbbá

a czukorrépatermés

is,

mely még a nyár elején is a legszebb reményekkel biztatott, a beállt tartós szárazság következtében nagyon a várakozáson daczára is kielégítő eredmény tehát

alul maradt. Ezen a nagyobb nehézségek

csakis a ménesbirtokok változatos,

zatot megosztó termelési rendszerének,

a koczká-

s a mutatkozó üzleti konjunktúrák sikeres

kihasználásának köszönhető". „Ezekben

előterjesztvén

lényegesebb

vonásokban

a

bevételek

alakulását

előidéző mozzanatokat, kiegészítésül az egyes alrovatokon az előirányzathoz képest mutatkozó eltéréseket a következőkben van szerencsém indokolni". „A gabona és takarmány készpénzben való elárusitásánál a bevétel 2 9 8 . 1 1 7 frt 11 krral maradt az előirányzat mögött, miután — mint emiitettem volt — a termés, különösen a repcze és czukorrépánál a várakozáson

alul maradt,

s a

gabonaár

évközben hanyatlott, legfőkép pedig azért, mert az előző évi előirás törlesztetett, a készletek értékének zöme ellenben felvéve nincsen. A méneseknek átadandó zab és takarmány

értékéből

123.105

frt 07 krral

kevesebb

Íratott

elő,

legnagyobb

részt ugyancsak a fenti elszámolási módozat következtében, de meg azért is, mert a ménesek

e tekintetben

lehetőleg takarékoskodva jártak

el. Kisorolt

igásökrök

hizlalásából 1 0 7 . 1 1 5 frt 50 krral kevesebb bevétel volt előírható, mivel a számadási év lezártakor a hízóban levő ökrök még nem értékesíttettek". „A sertéstenyésztésből

az árviszonyok és eladásra kerülő létszám szerint a

rovat összegéhez képest csekély 1 . 5 9 0 frt 28 kr kevesebblet mutatkozik". „A juhtenyésztés bevétele

14.299

mögött, úgy a gyapjú mint a hízott juhok

frt 0 8 %

krral maradt az

előirányzat

árának köztudomásu, igen jelentékeny

hanyatlása következtében". „Éppen ezen körülmény folytán nyári hizlalásra ürűk nem vásároltatván, a bevásárlási összeg megtakarittatott ugyan, de viszont ezen alrovaton az előirányzott 9 . 6 0 0 frt sem folyt be". „Jelentékenyebb építkezések folytán, valamint téglakészleteknek a jövő évre való fentartása következtében a téglagyártás bevétele 8 . 0 5 6 frt 23 krral csekélyebb volt," „Anyagok és szerek értékesítéséből a csekélyebb kereslet folytán 6 . 7 3 8 frt 33 krral kevesebb folyt be." „Ellenben egyes kisebb tételeket nem számítva, bevételi többletek érettek el a következő alrovatokon:

„Kisorolt igásökrök eladásából a tényleges eredmény szerint krral

több

kedvezőbb

folyt

be;

lefolyása

a

szarvasmarha tenyésztésnél

következtében,

körülménynek köszönhető,

2.082 frt 31

a mezőhegyesi

mi ugy az árak

emelkedésének,

gulyaárverés mint

azon

hogy az eddig őszszel tartani szokott árverés most mái-

tavaszra, midőn a kereslet nagyobb, tétetett

át,

8 . 2 1 8 frt 38 krral haladta meg

a bevétel az előirányzatot; a hizlalásra vett szarvasmarha hizlalás behozatala következtében

27.4C3

frt

37

eladásából

krral több

éretett

a

kétszeres

el, noha a

hizlalásra vásárolt állatok a számadás lezárásakor még csak részben értékesittettek; a malmok bevétele az eszközölt gabonavásárlás

folytán

5 9 . 6 5 8 frt 29 krral emel-

kedett; a szesz eladásából az előlegezett adónak visszatérülése krnyi többlet mutatkozik, bár a készletek még nem

által 7 . 0 1 9 frt 85

értékesittettek

egészen, s igy

az egész előlegezett adóösszeg sem térült még meg; a különféle kezelési bevételek 2 2 . 1 7 3 frt 44 krral többet eredményeztek, mivel Kisbéren a regalebéiiőktől befolyt összeg itt számoltatott el." „Mezőhegyesen pedig a birtok kezelésében levő mészárszéknek adott előlegek leszámoltatván, itt vételeztettek be." „Ezek szerint tehát az állami ménesbirtokok

számadási

mérlege az

1892.

évre a következő: előirt bevétel

.

. 1 , 9 2 2 . 8 5 1 frt

eladó készletek

.

400.000

összesen . 2 , 3 2 2 . 8 5 1 előirt kiadás

.

. 2,021.169

bevételi többlet

.

„ frt „

3 0 1 . 6 8 2 frt,

melyből a ménesbirtokok 7 5 . 7 8 2 k. holdnyi összes területének holdjára 5 frt 50 kiesik. — Ezen bevételi többlet az egyes birtokokra következőleg oszlik m e g : " „ 1. K i s b é r i

ménesbirtok:

előirt bevétel

. 2 8 6 . 6 6 3 frt

eladó készletek

. 110.000

„

összesen . 3 9 6 . 6 6 3 frt előirt kiadás

. 361.773

„

bevételi többlet . 3 4 . 8 9 0 frt, melyből ezen ménesbirtok 1 1.256 k. holdnyi összes területének holdjára 3 frt 10 kr esik". „2. B á b o l n a i

ménesbirtok:

előirt bevétel

. 2 7 2 . 2 2 7 frt,

eladó készletek

.

40.000

„

összesen . 3 1 2 . 2 2 7 f r t , előirt kiadás .286.114 „ bevételi többlet . 2 6 . 1 1 3 frt, melyből ezen ménesbirtok 7 . 1 0 5 k. holdnyi összes területének minden holdjára 3 frt 67 kr esik".

„3. M e z ő h e g y e s i

ménesbirtok:

előirt bevétel

. 1,245.848 frt,

eladó készletek

.

240.000 1 „

összesen . 1 , 4 8 5 . 8 4 8 f r t , előirt kiadás

.1,211.299

bevételi többlet

.

„

2 7 4 . 5 4 9 f r t , melyből

ezen

ménes-

birtok 3 0 . 0 0 0 k. hold területének minden holdjára 9 frt 15 kr esik". „4. F o g a r a s i

ménesbirtok:

előirt bevétel

. 118.112 frt,

eladó készletek

.

10.000

összesen . 1 2 8 . 1 1 2 előirt kiadás

. 161.981

bevételi kevesebblet .

„ frt, „

3 3 . 8 6 9 f r t , melyből ezen ménesbirtok

6 . 4 2 1 k. hold területének minden holdjára 5 frt 27 kr esik". „Ezen utóbbi ménesbirtok a széttagoltság okozta jelentékeny kezelési költségek, valamint a fontosabb értékesítési piaczoktól igen távol fekvése, kivált azon körülmény folytán, hogy

a birtok

tagosítása

s az ezt követő

pedig

ameliorácziók

csak pár éve fejeztetvén be, a természeténél fogva is gyengébb minőségű és kizsarolt föld még nem volt azon trágyaerőbe és kulturállapotba hozható, hogy az intenzivebb termelés

nagyobb

eredetű kiadásokkal

költségeit

megbírta volna,

aránytalanul

megvan

végre pedig azért is,

terhelve,

mivel kegyúri

s az ezt eddig

ellensúlyozott

regalejövedelmek a megváltás következtében a pénzügyi tárcza javára esnek, mindeddig nem hozta a várt jövedelmet.

Igyekezni fogok azonban a kezelés egyszerű-

sítése, s főleg az állattenyésztés és tartás nagyobbmérvü fejlesztésével, a melyekre ezen birtokot fekvése s a szálas takarmány-félék termesztésére igen alkalmas talaj és éghajlati viszonyai határozottan

utalják,

megtenni a lehetőt arra, hogy a jövedel-

mezőség fokoztassék, s elérhető legyen a ménes eltartásán felül ama tiszta haszon, a mely a jelzett kedvezőtlen viszonyok közt egyáltalán elérhetőnek mutatkozik." „Ezen eddig veszteséggel kezelt birtoktól zőbben alakulnak a jövedelmek: A kisbéri, kező lesz:

1,804.739 frt,

eladó készletek

390.000 összesen

előirt kiadások

94 kr esik."

birtok

48.361

k.

holdnyi

„

2,194.739 frt, 1,859.187

bevételi többlet . három

kedve-

bábolnai és mezőhegyesi birtokokat együttvéve a mérleg követ-

előirt bevételek

emiitett

eltekintve természetesen

„

3 3 5 . 5 5 2 f r t , melyből az

összterületének

minden holdjára 6 írt

„Tekintve

tehát

a

birtokokon a főbb piaczi terményekben ezen

számadási

évben mutatkozott alig közepes termést, a gabonaárak alacsony voltát, s végül azon körülményt, hogy ezen számadási emésztett fel a készleteknek

év bevételeiből igen

figyelemre

az előző évi magas árakkal

méltó

összeget

előirt, s ténjdeg el nem

ért összegben való törlesztése, a jövőben csak közepes termések és árak mellett is bizvást várható a jövedelem emelkedése." 2. r o v a t .

Ménesek:

előirányoztatok

.

.

5 4 9 . 6 9 0 frt —

kr,

előiratott

.

.

505.917

„

.

„

67*/ 2

kevesebb

4 3 . 7 7 2 frt 3 2 V 2 kr.

Ezen az összbevételekhez arányosítva csekélyebbnek mondható bevételi hiánynak több mint fele, 2 6 . 8 0 0 frt onnét származik, hogy a ménesek kevesebb mént adhattak át a méntelepeknek, mi által természetesen az utóbbiaknál megfelelő megtakarítás éretett el. Azonkívül a számfeletti lovak eladásából is 4 . 4 5 9 frttal kevesebb folyt be, mert egyes ménesekben az 1890-ik évi országos lótenyésztési értekezlet javaslata folytán a kanczalétszám fokozatos felemelése határoztatván el, kevesebb fiatal kancza volt eladható. A fedeztetési dijakból befolyó összeg 1 1 . 2 2 6 frt 32 krral maradt az előirányzat mögött azon okból, mivel a kisbéri ménesben egy elsőrendű mén az év elején kimúlt, egy másik súlyos betegség folytán nem volt használható s egy harmadikhoz pedig idegen tenyésztők nem jelentettek be kanczákat. Ugyancsak azért, mert ezen három ménnél idegen kanczák nem fedeztettek, a vegyes bevételek rovatán szintén 1 1 . 5 9 8 frt 65V2 krral kevesebb folyt be, mivel ez azon rovat, a hol az idegen kanczák tartása- és takarmányozásáért fizetett összegek elszámoltatni szoktak; miután azonban ugyanezen kiadásokat a ménes saját költségvetése terhére szokta előlegezni, tehát azok átmeneti jellegűek, ezen bevételi hiány a ménes kiadásainál ugyanily összegű megtakarítást eredményez. Az előirányzott bevételnél több folyt be 3 . 5 0 0 frttal az egyéves csikók árveréséből, mely ez évben ismét Kisbéren a helyszínén tartatván, az előző évben megkísérlek budapesti árverésnél magasabb árakat eredményezett; továbbá a vásárolt méncsikók árából is, a nagyobb kereslet folytán 7 . 4 0 5 frttal több folyt be, mint előirányozva volt. 4. r o v a t . előirányoztatok előiratott

.

A lótenyésztési .

.

.

alap

jövedelme:

1 5 . 3 7 0 frt — 9 . 2 7 3 „ 61

kr, „

kevesebb . . . . 6.096 frt 39 kr. Minthogy az alapot kezelő bizottság a rendelkezésre álló jövedelemből a Rendes kiadások, XV1IÍ. fej., 5. czim, 9. rovata alatt megjelölt czélra az előirányzatnál 6.096 frt 39 krral kevesebbet vett igénybe, a jelen ellenrovaton is ugyanannyival kevesebb volt bevételül előírható.

elöirányoztatott előiratott .

.

6. czim.

Vinczellér

.

.

.

.

.

iskolák:

31.340 frt —

kr,

20.164

„

„

35

kevesebb A

kisebb

bevételt

11.17 5 frt 6 5 kr.

részint a silány termés, részint Ménesnél az elpusztult

régi szőlők következtében az eladható szőlőtermények kevesbedése idézte elő. A

kecskeméti

állami

szőlőtelep

vesszőtermése

korai fagy

következtében

elpusztulván, ugy a telep saját czéljaira szükséges, mint a vidéki megrendelések és más állami szőlőtelepek

részére

megrendelt vesszők kiszolgáltathatásának foganato-

sítása végett magán termelőktől lett a szükséges vesszőmennyiség bevásárolva. Ezen

bevásárolt

vesszők

vételára

eladott vesszőkért befolyt jövedelmet

mint rendes kiadás számoltatván

el, az

ezen vételár javára kellett elszámolni, minek

következtében a telep bevételi előirányzata elérhető nem volt. 7. czim.

Gazdasági

elöirányoztatott

tanintézetek .

.

és gazdasági .

előiratott

ismeretek

195.174 frt —

kr,

187.559

„

kevesebb

„

.

.

88 .

terjesztése:

.

7 . 6 1 4 frt 12 kr.

A debreczeni gazdasági tanintézetnél a tanulók létszáma kisebb volt, mint a

költségvetésben

számitásba

vétetett s ez okozta a kisebb bevételt.

Ugyanezen

körülmény volt túlnyomó részben indoka a kassai gazdasági tanintézetnél

bekövet-

kezett kisebb bevételnek, a mely különben a rendes kiadásoknál is megfelelő

meg-

takarítást vont maga után. A

pápai

földmivesiskola

földbirtoka

csak

1892.

év

utolsó

vétetvén házi kezelésbe, az iskola ezen évben meg nem nyittatván,

negyedében

az előirányzott

bevétel nem valósulhatott, de megfelelőleg a rendes kiadásoknál is aránylagos megtakarítás éretett el. A többi földmivesiskoláknál beállott kisebb bevétel indoka a gazdasági jövedelmeknek a termési

eredmény

és piaczi árak által befolyásolt változékonyságában

leli magyarázatát. 9. czim. elöirányoztatott előiratott

.

Országos közgazdasági

alap:

.

.

5 2 . 7 0 0 frt —

kr,

.

.

52.250

„

kevesebb

„

0672

4 4 9 frt 9 3 7 2 kr.

Az eltérés onnan eredt, hogy: a magyar aranyjáradék, magyar papirjáradék és m. vasúti köles, kötvények értékesittetvén, az azok után előirányzott együtt 1.230 frt kamat helyett 1.128 frt 85 kr folyt be, vagyis kevesebb . . . . 101 frt 15

tényleg krral,

a magyar fém- és lámpaárugyár részvényei után előirányzott kamat nem folyt be

2 . 8 6 0 frt,

a magy. czukor-ipar részvénytársaságnak adott előleg után a kamat- és a tőketörlesztés tekintetében az év folyamán uj

törlesztési terv állapittatott,

meg, mely

szerint a kamat

1892. évre kevesebbet tesz a juhhús-kivitel

15.300frttal,

czéljaira beszerzett

vasúti kocsikra

kiadott előleg utáni kamat még nem folyt be

2 . 4 0 0 frt,

az agionyereség a téritmény rovaton lett elszámolva

177frttal,

az előirányzattal szemben tehát csökkent a bevétel . 2 0 . 8 3 8 frt 15

krral,

más tételeknél azonban kamat fejében az előirányzatnál több folyt be s e szerint a „ g y ü m ö l c s ö z ő nök k a m a t a i n á l "

t ő k é k és

9 . 8 9 6 frt 96

krral,

. 1 0 . 9 4 1 frt 19

krral,

kölcsö-

egészben kisebb volt a bevétel

.

viszont több volt a bevétel az előirányzathoz képest: a „birságok

és

gazdátlan

sából

állatok

eladá-

5 . 4 7 8 frt 3 4 V 2 krral, s

egyebek''

a

„téritmények rovaton pedig .

és .

. 5.012 együtt

„ 91

.

.

„ .

. 1 0 . 4 9 1 frt 2 5 V 2 k r r a l ,

vagyis az egész cziniet együtt véve kevesebb mint fönt 10. czim.

Selyemtenyésztés:

előirányoztatott

.

.

1 , 8 3 0 . 0 0 0 frt —

kr,

előiratott

.

.

1,285.247

„

.

kevesebb

4 4 9 frt 9 3 V 2 k r r a l .

„

0372

5 4 4 . 7 5 2 frt 9 6 V 2 kr.

Ennek az üzleti ágnak költségvetése arra az alapra van fektetve, hogy az államkincstárnak 15.000 frt évi segélyösszegen felüli járulékát a selyemtenyésztés saját jövedelméből visszatéríteni tartozik. Minthogy a kincstár által a 1 5 . 0 0 0 frt segélyen felül a selyemtenyésztésnek üzleti költségekre nyújtott járuléka 1892-ben az előirányzathoz képest 5 4 4 . 7 5 2 frt 9 6 x / 2 krral kevesebbet tett (1. Rendes kiadások XVIII. fej. 14. czimét), a jelen czim alatt visszatérítésül előirt bevétel is annyival kevesebb. Egyébként ez üzleti ág 1892-iki kező fölvilágositást a d j a :

eredményeire nézve a minister a követ-

A selyemgubótermelés 1892. évben főleg azon oknál fogva, mert a szükséges eperfalevél a termelés utolsó időszakában, a midőn a levélfogyasztás hasonlithatlanul nagyobb, mint az előbbi pár hét alatt, mennyiségileg nem volt kielégitő. Nemhogy az 1892. évben az előző évhez képest előirányzott 1 0 0 . 0 0 0 kilogramnyi nagyobb selyemgubótermelés nem valósult, hanem tényleg közel

1 0 0 . 0 0 0 kilogrammal kevesebb

nyers selyemgubó

termeltetett, mint a közvetlenül

előző 1 8 9 1 . évben. Ez a kevesebb termelés

kifejezést talált

az illető rovat előtüntetett hitel-

Annál fényesebb volt a selyemtenyésztés

pénzügyi kezelésének eredménye

megtakaritásában. 1 8 9 2 . évben. Oka

ezen kedvezőbb

bevételnek az, hogy

a

selyemgubóbeváltás

idejében

uralgott felette alacsony nemzetközi piaczi árak fokozatosan emelkedni kezdtek s a számadási

év végéig oly fokra emelkedtek, a minő 1 8 8 0 . év óta

megközelítőleg

sem fordult elő. Ezen áremelkedésben a gubóbeváltási sittettek volna a termelők,

ár némi felemelésével örömest része-

de ez már lehetetlen volt, mert a piaczi

áremelkedés

sokkal a gubóbeváltás befejezése után állott be. Noha készletek

a

számadási

pénzértéke

zárszámadása

szerint

év végén

számításba az

készletben

véve nincs,

államkincstárba

az

maradt igen jelentékeny

a „rendes bevételek"

tárba,

1 , 2 8 5 . 2 4 7 f r t 0 3 1 / 2 kr,

beszállittatott

mint selyemanyag

a budapesti

eladásából

állampénz-

1 8 9 2 . év

végéig

befolyt jövedelem

1,697.779 a tiszta jövedelmi fölösleg 12.

előirányoztatott . előiratott . .

10. czimének

1892-ben nyert előlegek törlesztése

fejében visszafizetendő volt tényleg

anyag-

czim. .

.

. .

Kincstári

.

„

98

4 1 2 . 5 3 2 f r t 9 4 ^ 2 kr.

birtokok:

451.437 frt — 3 9 2 . 3 7 4 „ 10

kevesebb

kr, „ 5 9 . 0 6 2 frt 90 kr,

A kezelési eredmény főleg két irányban maradt jelentékenyen az előirányzat mögött: Gödöllői korönauradalomnál Rékás-szt.-andrási uradalomnál

3 5 . 0 3 5 frt 79 .

.

.

.26.679

„

68V2

kr, »

együtt 6 1 . 7 1 5 f r t 4 7 V 2 kr. Ennek a visszamaradásnak oka a g ö d ö l l ő i k o r o n a u r a d a l m a t illetőleg az általánosan ismert és a homok-talajban kétszeresen súlyosabbá vált 1 8 9 2 . évi rossz termés mellett abban rejlik, hogy az újból beállított haszonmarha-tenyésztés még nem érte el a kifejlődés azt a fokát, melynél a terményértékesités kedvezően jövedelmezővé válik; továbbá az igen csekély terinőképességü talajt, tekintettel a feljavítás nagy költségeire s a rendelkezésre álló eszközök és gépek elégtelenségére csak fokozatosan évek során át sikerülend jobb karba hozni s ez által a gazdasági hozamot emelni; végre két évi tapasztalás meggyőzött arról, hogy a fennforgó viszonyok közt ez idő szerint a költségvetési előirányzat kelleténél magasabb, s ez okból már 1 8 9 3 . évre az előirányzat mintegy 1 4 . 0 0 0 frttal leszállittatott;

a r é k á s - s z t . - a n d r á s i u r a d a l m a t illetőleg pedig a visszamaradás oka az, hogy a vadászerdei földekből 2.905 hold telepesek részére eladatván, és ezen területekre nézve a haszonbérlet és a bérjövedelem 1891., illetve 1892. évben megszűnvén, mintegy 29.000 frt évi haszonbér-jövedelem leiratott, és hogy a telepesek által fizetett tatnak el.

tőketörlesztési

részletek a pénzügyministeri

tárcza

javára

13. czim. A kincstári birtokok peres ügyeinek kezelése során befolyó előirányoztatott

.

.

.

.

előiratott

7.100 frt —

kr,

2.480

„

„

15

kevesebb

számol-

perköltségek:

4.619 frt 85 kr.

A visszamaradás oka abban rejlik, . hogy a bevétel mérvét a költségvetés készítésénél előre látni nem lehet.

16. czim. Alapítványok előirányoztatott előiratott

.

.

.

és különféle

bevételek :

. 2 7 . 0 5 2 frt — 2 6 . 5 5 2 „ 20

kevesebb

.

.

.

kr, „ .

499 frt 80 kr.

A Csáky Petronella-féle alapítvány terhére az előirányzott 600 frt helyett csak 200 f r t ; a Schwarz Ábrahám-féle 100 frt alapítvány terhére pedig ösztöndíj nem engedélyeztetvén, csak az előbbi összeg volt mint alapítványi jövedelem a tárcza javára átszámítható.

VIII. fejezet. Vallás- é s közoktatásügyi 5. czim.

Budapesti

középiskolai

előirányoztatott előiratott . .

. .

tanárképző .

.

kevesebb

. .

ministerium.

és az azzal egybekötött gyakorló

5.165 frt — 360 „ 43

iskola:

kr, „ 4.804 frt 57 kr.

A 4.804 frt 57 krnyi bevételi kevesblet magyarázatát azon körülményben találja, hogy a számadásokkal megbízott igazgató hirtelen súlyosan megbetegedett és engedélylyel elutazván, a leszámolást kénytelen volt elhalasztani, és így természetesen elmaradt a tanpénzek és felvételi dijak kellő időben való beszállítása is. Az igazgató betegségéből felgyógyulva visszatérvén, a számadásokat befejezte és a bevételt az állampénztárba be is szállította, mi azonban már csak az 1893. évi zárszámadásban fog kifejezésre jutni.

7. czim. előirányoztatok előiratott

.

.

.

.

.

József-műegyetem: .

4 . 1 5 0 frt — 2.691

kevesebb

.

T

„

kr,

71

~

~

T

1 . 4 5 8 f r t 29 kr.

A kimutatott 1 . 4 5 8 f r t 29 krnyi kevesblet azon körülményből eredt, hogy a műegyetem a beiratási dijakból a könyvtárt megillető rész czimén bevételkép előirányzott 2 . 0 0 0 frtot nem szállította be az átalány czimén nem az

1892.

állampénztárba

évi költségvetésben

azért,

felemelt

mert

összeg,

könyvtári

hanem

régebbi összeg utalványoztatok ki, a mely az 1 8 9 1 . évi költségvetésben midőn t. i. a beiratási dijakból a könyvtárt közvetlenül fizettetett ki a könyvtárnak

megillető

és ezen

járulék

összeg

mint

a

azon

szerepelt,

quaestura

bevétel

a

által

költség-

vetésben nem szerepelt, Ezen esetben

tehát

tulaj donképeni jövedelem-csökkenésről

nem

lehet

szó,

mert az említett 2 . 0 0 0 frt ki nem utalványoztatván a kiadások között, a tanulóktól befolyt összeg bevételképen nem volt beszállítható. 8. czim.

Országos mintarajziskola

előirányoztatok

.

.

.

előiratott

és

rajztanárképző:

2 . 3 5 0 frt —

kr,

2.293

„

„

05

kevesebb Az

intézet

56 frt 95 kr.

tandijbevételeképen az

1891.

évben

1.500

frt, s az

1892.

évben már 2 . 3 5 0 frt lett előirányozva. Ha tekintjük, hogy az intézetnek

már

1891-ben

szűknek

bizonyult

hely-

ségei 1892-ben sem bővültek ki, s igy annyi növendék, a mennyi jelentkezett s a kiknek révén az előirányzott nagy bevételi összeget hiánytalanul érni, fölvehető nem volt, az hiány

valóban

csekély.

előirányzott bevételben

Az

1891.

évvel

mutatkozó

szemben

bevétel

el lehetett 56

frt

tekintetében

95

volna krnyi igy

is

7 9 3 frt 05 kr többlet mutatkozik az által, hogy a mintarajziskolával a festészeti női tanfolyam szerves kapcsolatba hozatott. 12. czim. Állami előirányoztatok előiratott .

. .

. .

. .

felsőbb

leányiskolák:

9 8 . 5 5 0 írt — 8 2 . 0 3 7 „ 48

kr. „

kevesebb . ~ ~ ~ 7 1 6 . 5 1 2 frt 52 kr. Ebből a hiányból 2.179 frt 38 kr a beiratási és tandijaknál, 1 2 . 9 2 7 frt 14 kr az internatusok jövedelménél és 1 . 4 0 6 frt a vegyes bevételeknél mutatkozik. A beiratási és tandijaknál mutatkozó bevételi csökkenés oka főleg a budapesti állami felsőbb leányiskola növendék-létszáma apadásában keresendő. Az internatusok jövedelme azon oknál fogva nem érte el az előirányzatot, mivel több intézetnél nem jelentkezett annyi benlakó növendék, mint a mennyi a költségvetés összeállításánál számba volt véve.

13. czim. elóirányoztatott előiratott

.

.

Bábaiskolák:

.

kevesebb

7 . 0 0 0 frt — 3 . 2 3 2 „ 20

.

7

~

kr, „

~

7

3 . 7 6 7 frt 80 kr.

A kevesblet egyrészt abban találja magyarázatát, hogy a nagyváradi képezde 1892-ben bevétel czimén mit sem szállított

be az államkincstár

másrészt azonban az által jött létre, hogy a bevételek

bábajavára:

összege a tényleges

ered-

ménynél nagyobbra irányoztatott elő azon reményben, hogy a fizető betegek és a tanulók létszáma emelkedni fog, és igy az ápolási dijakból és oklevéldijból befolyó jövedelmek is emelkedni fognak. Ez a feltevés azonban nem következett be. 14. czim. Budapesti elóirányoztatott előiratott

.

.

.

kevesebb

állami

ipariskola:

6 . 1 5 0 frt — 5 . 0 0 3 „ 20

.

.

.

kr, „

.

7

1.146 frt 80 kr.

Az állami ipariskola bevételeképen az 1891. évben összesen s az 1892. évben

1.800 frt volt .

'

6 . 1 5 0 frt lett

előirányozva. Ez a bevétel a fejlődése első korszakát élő intézménynél teljesen megvalósitható nem volt, főleg azért, mert a műhely jövedelem czimén fölvett 2 . 0 0 0 frtnyi bevételi előirányzat most, a midőn a műhelyi munkák

végzésére

lethez elegendő hely még nincs meg, és a nagy jövedelem

az intézeti

előteremthetésére

épüszük-

séges munkavezetők is hiányzottak, egészen be nem folyhatott. Másrészt pedig ami a tanpénzeket illeti, az intézet növendékeinek túlnyomó része szegény szülőktől származván, a tandíjmentesek nagy száma miatt volt a 4 . 1 0 0 frttal előirányzott bevételi összeget elérni. Az 1891.

lehetetlen

évvel

szemben

bevétel tekintetében igy is 3 . 2 0 3 frt 20 kr többlet mutatkozik. 15.

czim. Mágocsi

elóirányoztatott előiratott

.

.

állami

.

.

agyag-ipariskola: 50 frt — kr, — „ — „

kevesebb . ~ ~ 7 ~7 . 50 frt — kr. A mágocsi agyag-ipariskola, mely az 1 8 9 2 / 9 3 . iskolaév óta a kereskedelemügyi ministerium alá tartozik, az 1892. évre előirányzott bevételt e tárczánál már nem szállította be. 16. czim. Fiumei elóirányoztatott előiratott

.

.

.

állami .

kereskedelmi 600 frt — 580 „ 20

iskola: kr, „

kevesebb 7 ! ! ~ mely összeg csekélységénél fogva indokolást nem igényel.

.

. 1 9

frt 80 kr,

18.

czim.

Újvidéki

(polgári

iskolával

kapcsolatos)

előirányoztatott előiratot .

kereskedelmi

és

ipariskola:

9 0 0 frt, .

.

.

.

.

.

—

„

kevesebb

9 0 0 frt.

A tanpénzekből és felvételi dijakból előirányzott

bevétel

szállíttatott be közvetlenül az állampénztárba, hanem az előző

ezúttal még évek

nem

gyakorlatához

képest az intézet számadásában szerepel bevétel gyanánt; a számadás lezárása után maradó többlet azonban tényleg be fog szállíttatni ugy, hogy

a

fenmaradó

összeg

csakugyan az állampénztár javára fog esni. 19.

czim. Brassói

állami

kereskedelmi

iskola

.

.

(kapcsolatban

előirányoztatott előiratott

közép

faipar-iskolával):

1 . 1 1 5 frt,

.

.

.

.

99G

„

kevesebb

119 frt,

a minek oka abban rejlik, hogy a convictus bevételeit

e czélra

tett

alapítványok

kamatai képezik, s minthogy az 1 8 9 2 . év folyamán minden alapítvány ügyét

még

nem lehetett teljesen rendezni, a kamatok sem válhattak esedékesekké. 20.

czim. Keleti

kereskedelmi

tanfolyam:

előirányoztatott

3 . 4 6 7 frt,

előiratott

3.425

„

.

.

kevesebb .

.

.

.

.

. 4 2

frt,

mely eltérés az összeg csekélységénél fogva nem indokoltatott, 21.

czim. Elemi

előirányoztatott előiratott

.

. .

• .

és polgári .

férfi

tanítóképzők:

2 8 . 5 3 0 frt —

.

8.929

„

96

kr, „

kevesebb

1 9 . 6 0 0 frt 04 kr.

A bevételeknél mutatkozó ezen hiány

különösen

az

internatusokban

fize-

tendő tartásdijak elmaradásában találja magyarázatát. Internatusok

jövedelme,

gazdasági

és

vegyes

2 5 . 5 0 0 frt volt előirányozva, és befolyt tényleg 5 . 6 6 7

bevételek frt 42

kr.

czimén A

tanítóképző

intézetek növendékei legnagyobb része oly szegény, hogy nem képes az sokban a tartásdijat megfizetni, miért fizetése

is azoknak

részben,

vagy

együtt

internatu-

egészben

a díj

alól való felmentése vált szükségessé. Megjegyzendő azonban, hogy a bevé-

teli hiány onnan is származik, hogy az előirányzat a kelleténél 1891. évig a tanítóképzők bevételei

a tanitónőképzők

nagyobb

bevételeivel

egy

volt, Az összegben

voltak kimutatva. Az 1892-ben végrehajtott elválasztásnál a tanitónőképzők ténél kisebb összegben (ezeknél a tényleges eredmény 1 1 . 9 3 5 frt

bevételei kelle11 krral meg-

haladja az előirányzatot),

a tanitóképzők

bevételei

ellenben

a kelleténél

nagyobb

összegben vétettek előirányzatba. 27,

czim. Balatonfüredi

előirányoztatott előiratott

.

szeretetház: 2 . 8 5 0 frt,

.

.

.

.

.

—

„

kevesebb

2 . 8 5 0 frt,

A balatonfüredi szeretetháznak

1892.

befolyt ugyan, azonban az intézet gazdaságában

évre előirányzott a költségek

bevétele

annyira

tényleg

emelkedtek,

hogy az okszerű gazdálkodás daczára túlhaladták az előirányzott kiadásokat,

s az

intézet kénytelen volt igénybe venni a befolyt bevételeket,

hogy

mellőzhetetlen és sürgős kiadások fedezése volt szükséges, 28. 1. r o v a t ,

czim.

Állami

tanintézetek

A budapesti

tulajdonát

tekintve,

elkerülni nem

építésére fölvett

egyetem

a mit,

lehetett.

kölcsönök. képező

Édeskuthy-

f é 1 e h á z t i s z t a j ö ve d e 1 me: előirányoztatott előiratott

.

1.230 frt, .

.

.

.

.

—

„

kevesebb

1.230 frt.

Az úgynevezett Édeslmty-féle ház bérjövedelme nem szállíttatott be az állampénztárba. A késedelem abból támadt, hogy a fővárosi hatóság azon házban különböző átalakításokat rendelt el, a melyek költségeiről a leszámolás nem volt mult évi deczember végéig elkészíthető és így a jövedelmi fölösleg sem volt az állampénztárba kellő időben beszállítható. Ezen késedelemnek következtében a szóban forgó ház bérjövedelmei a folyó 1 8 9 3 . évi tárcza-költségvetés bevételei között fognak szerepelni. 29.

czim.

Ösztöndijak

és egyéb tanulmányi

czélok:

előirányoztatott

7 . 3 2 0 frt,

előiratott

5.425

„

kevesebb 1.895 frt, mert a határőrvidéki ösztöndijak czimén a kiadás is csak 5.425 frtot tevén, (Rendes kiadások XIX. fej., 39. czim, 11. rovat) az alapítványi földek jövedelméből is csak ez az összeg volt bevételre előírható. 31. czim.

Országos képtár

előirányoztatott előiratott .

és ezzel kapcsolatos

magyar

történelmi

képcsarnok:

„

565 frt. .

.

kevesebb

565 frt.

Az előirányzott 565 frt bevétel az 1893. évi február hó folyamán az állampénztárba beszállittatott,

s az intézet igazgatóságának

jóváhagyatott, s igy ez a

bevétel

csak

az

1893.

erre vonatkozó

évi

számadása

zárszámadásban

nyerend

kifejezést. 33. czim.

Országos zene- és színművészeti

elöirányoztatott előiratott

akadémia:

12.940 frt, 10.991 „ kevesebb

1.949 frt.

Az intézet bevételeképen az 1891. évben 8 . 1 0 0 frt volt, s az 1892. évben már 12.940 frt lett előirányozva. Az intézet viszonyainak fejlődése 1891. és 1892. között nem tartott lépést a bevételek ama fokozásával, melyet az előirányzat tüntet elő; egyébiránt, ha a beszállított jövedelem 1949 frt hiányt mutat is fel, az 1891. évi bevételhez képest 1892-ben mégis 2 . 8 9 1 frtnyi emelkedés tapasztalható. Visszaesésről tehát szó sem lehet, s a mennyiben az előirányzat elérhető nem volt, ez a növendékek vagyontalanságában leli főindokát. 36. Egyéb elöirányoztatott előiratott .

.

.

közművelődési

.

.

czélok:

2.190 frt, . 1 . 1 5 5 ,

kevesebb 1.035 frt, A művészeti ösztöndijalap bevételeiben 105 frt csökkenés mutatkozik, mely az alap papirjáradék kötvényeinek koronajáradék-kötvényekre való convertálása folytán bekövetkezett kamatveszteségnek felel meg. A kimutatott 1.035 frtnyi elmaradt bevétel további 930 frtnyi része a vajdahunyadi vár házbérjövedelmével esik össze, mely pótlólag szállíttatott be az adóhivatalhoz.

IX. f e j e z e t .

Igazságügyministerium.

5. czim. Királyi elöirányoztatott előiratott .

. .

. .

ügyészségek:

. 7 5 . 0 0 0 frt — . 6 0 . 5 2 7 „ 26

kr, „

kevesebb . . . . 14.472 frt 74 k r . A kir. ügyészségeknél rabmunka-jövedelem czimén ennyivel kevesebb folyt be az előirányzott összegnél, a mi részben onnan van, hogy a szőlőkivitel nagymérvű csökkenése miatt a jövedelmező kosárkötési munka pangott, részben pedig abban az örvendetes tényben találja magyarázatát, hogy a szabadságvesztés — büntetésre való elitéltetés következtében letartóztatott egyének száma jelentékenyen csökkent.

X. fejezet. Honvédelmi ministerium. 1. czim. A Ludovika előirányoztatott előiratott .

akadémiai általános alapnak jövedelmeiből növendékekért fizetett tápdijakból : . .

. 2 1 1 . 8 1 0 frt — kr., . . 2 0 6 . 6 2 9 „ 44 „ kevesebb . . . .

és a fizetéses

.

5.180 frt 56

kr,

a mi abban találja indokolását, hogy a magán fizetéses helyek megfelelő pályázók hiányában egészen betölthetők nem voltak. 5. czim.

Nyugdijak: a közös hadügyi tárcza átal, a hadsereg állományából honvédséghez áthelyezett tisztek után fizetendő téritmények: előirányoztatott előiratott .

. .

. .

. .

8 9 . 2 8 0 frt — 8 7 . 2 6 2 „ 77 L / 2

a

kr, „

kevesebb . . ~ ^ 2 . 0 1 7 frt 2 2 V 2 k r , a mi azon körülménynek tulaj donitható, hogy azon egyének állományában, a kik után a közös hadügyi tárczából a honvédelmi tárczának nyugdíjtéritményre igénye van, az előirányzat szerkesztése óta a fogyaték a növedéket meghaladta.

Kevesebb bevételek a B. „átmeneti" kezelésnél. I. f e j e z e t .

Pénzügyministerium.

1. czim. Állami a)

rovat.

előirányoztatott

.

előiratott

.

.

Állami

javak

eladása.

javak

eladásából:

. 2 , 5 0 0 . 0 0 0 frt —

kr,

. 1 , 9 7 9 . 3 1 9 „ 34 */ 2 „ kevesebb " T 7 5 2 0 . 6 8 0 frt 657a k r . Az előirányzott bevétellel szemben mutatkozó visszamaradás abban leli indokát, hogy eg}Tészt a lefolyt évben mintegy 2 , 7 0 0 . 0 0 0 frt értékben eladott ingatlanok után az előirányzatba fölvett 1 , 4 0 0 . 0 0 0 frt helyett csak mintegy 9 4 0 . 0 0 0 frt volt esedékes összeg gyanánt előírható, s igy a különbözet, vagyis kerekszámban 4 6 0 . 0 0 0 frt, valamint az eladások előkészítése czéljából fölvett záloglevél kölcsönök átvállalásából v á r t , de senki által el nem vállalt 6 0 . 0 0 0 frt adja együttvéve a fennebb kimutatott, kerek összegben 5 2 0 . 0 0 0 frtra menő visszamaradást. 2. czim. Állami előirányoztatott előiratott .

előlegekből:

. .

. 4 9 7 . 0 0 0 frt — kr, . 4 1 4 . 7 0 1 „ 817a » kevesebb ~ ~ ! . 8 2 . 2 9 8 frt 187a k r . Az előirányzattal szemben mutatkozó kedvezőtlenebb eredményt a pénzügyminister egyrészt azzal indokolja, hogy az ínség- és vetőmagkölcsönökkel jelenleg a legszegényebb községek vannak hátralékban, különösen a felső magyarországi megyékben, melyek lakosai ellen az általánosan ismert kedvezőtlen mezőgazdasági visszonyok mellett nem hogy a végrehajtás kellő erélylyel foganatosítható lett volna, de még ujabban is inségkölcsönt kellett részükre engedélyezni; másrészt pedig azt hozza fel a pénzügyminister, hogy a vízszabályozási érdekeltségek által sem térittettek vissza egészen az előirányzatba fölvett összegek, minek oka részint az, hogy a társulattá alakulás munkája be nem fejeztetett, részint, hogy kedvezőtlen viszonyaik folytán ujabbi halasztásokat kérelmeztek és ezeket részükre engedélyezte is. 3. czim.

A budapesti

II.

ker. Főutczában

kölcsön utján előirányoztatott előiratott .

. .

emelendő pénzügyi

beszerzendő

épület

létesítésére

összeg:

. 2 9 5 . 0 0 0 frt, .280.900 „

kevesebb ~ 14.100 frt. E bevételi visszamaradás oka abban rejlik, hogy kisebb összegű kölcsön vétetett fel, mint a minő előirányzatilag czéloztatott. A teljes összegű kölcsönre nem volt szükség már azért sem, mert az állami épületek czimén (rendes kiadások

XVI. fejezet, 37. czim, 8. rovat) előirányozva volt 8 . 1 0 0 frtnyi első félévi kölcsöntörlesztési hányad is rendelkezésre állott, minthogy a kölcsön törlesztése csak az 1893. évben vette kezdetét. IV. fejezet. Vallás- é s közoktatásügyi 2. czim. A budapesti egyetem boneztani nyi kölcsönből az 1892. előirányoztatott előiratott

.

. .

ministerium.

intézetének építésére felveendő 300.000 év folyamán beruházandó:

frt-

. 100.000 frt, .

— „ kevesebb ~ . . . . 100.000 frt. A kölcsön azért nem folyt be, mivel az épités elhalasztása folytán a „beruházások" VI. fejezet 33. czime alatt megszavazott 100.000 frt kiadás sem vétetett igénybe. 4. czim. A budapesti VII. ker. állami gymnasium épületének 181.700 frtnyi kölcsönből az 1892. év folyamában előirányoztatott előiratott .

. .

. 1 3 1 . 7 0 0 frt — . 95.294 „ 66

létesítésére fölveendő beruházandó:

kr, „

kevesebb . . . . 3 6 . 4 0 5 frt 34 kr. A bevételi kevesblettel szemben a „beruházások" VI. fejezet 35. cziménél hasonló összegű kiadási megtakarítás jelentkezik. 11. czim. A lőcsei állami reáliskola

épületének

létesítésére kölcsön

utján

beszerzendő: előirányoztatott előiratott .

. .

. .

5 5.000 frt, — „

kevesebb . . . . 55.000 frt, mivel az épités elhalasztása folytán a „beruházások" VI. fejezet 42. czime alatti kiadásból 5 4 . 9 5 8 frt 16 kr nem vétetett igénybe. V. fejezet. Honvédelmi ministerium. A horvátországi

honvédségi 1892. é v b e n

előirányoztatott előiratott .

. .

.

épületek várható

és

ingatlanok

eladásából

jövedelem:

. 2 7 5 . 0 0 0 frt, — „

kevesebb 7 . . . . 275.000 frt. Bevétel tényleg nem fordult elő, mert czélszerűbbnek mutatkozott a rendelkezésre jutott állami ingatlanokat értékesités végett a pénzügyminister rendelkezésére bocsátani, a mi részben már meg is történt,

AZ 1 8 9 1 .

É V B Ő L E R E D Ő S AZ

1893.

ÉVI KEZELÉSBE

ÁTHOZOTT

ÉPÍTKEZÉSI, VALAMINT É P I T K E Z E S I J E L L E G G E L BÍRÓ ÁTALAKÍTÁSI VAGY F E L S Z E R E L É S I HITELEKET im •

AZ AZOKRA VONATKOZÓLAG AZ 1 8 8 9 - I Í I

F, •

éi

.

ORSZÁGOS HATÁROZAT I. PONTJA ÉRTELMÉBEN

INDOKOLÁSOKKAL

EGYÜTT,

AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK A KÖVETKEZŐ TÁBLÁZATBAN MUTATJA KI I

•

ADOTT

|

Az 1891. évre megszavazott

Folyó szám

T á r g y

hitel

frt

| kr

Az 1891. évi hitelre kiutalványo-

Az 1802. évre lekötött hitelnek az év folyamán tényleg fel nem használt, illetve zott összegben meg nem szüntetett és az mint lekötött 1893. évi kezehitel az lésbe átvitt része 1892. évre kr

frt

frt

Észrevétel

| kr

A pénzügyi tárczánál. Rendes kiadások

1

Az

XVI. fej., 6. cziin.

adóhivataloknál.

A szeredi adóhivatalnál építkezésre

Rendes kiadások

2

A

187 34

187 34

521 69 515 88 371 59

521 69 515 88 371 59

1.409 16

1.409 16

XVI. fej., 7. czim.

pénzügyörségnél.

a) A szeredi laktanya építésére b) A korna-revoi laktanya építésére cj A kornyai laktanya építésére .

•

R e n d e s k i a d á s o k XVI. fej., 23. czim.

3

•

A sójöve déknél. A turdosini sótárnoki épület építésére .

4

744 15

744 15

R e n d e s k i a d á s o k XVI. fej., 26. czim. Az államjószágoknál. Vrbovszkoi templom építésére

6.000

6.000

9.000

5.923 16

2.175 97 1.879 06V.

2.175 197 1.879 06 V*

A felhagyott bányamüveknél. 5

R e n d e s k i a d á s o k XVI. fej., 34. czim. A kudsiri vasgyárnál iskola építésére . >

6

R e n d e s k i a d á s o k XVI. fej., 37. czim. Az államépületeknél. a) Építkezésekre Szereden b) A pozsonyi postaépületen .

7

•

R e n d e s k i a d á s o k XVI. fej., 39. czim. A különféléknél. A nngy-huileczi templom építésére

8

10.000

10.000

Á t m e n e t i k i a d á s o k III. fej., 8. czim. Az állami vasgyárak rendezésére

9

.

274.477 97

600.000

274.477 '97

B e r u h á z á s o k I I I . fej., 2. czim. Az

újpesti

kikötőnél

8.25S 63

50.000

1

8.25S 63

1892-ben IV. _ fejezet, átmeneti kiadás lS92-ben III. fejezet, 3. czim beruházások

I n d o k o l á s

A helyreállítási munkálatok nem voltak befejezhetök.

A kudsiri vasgyári elemi iskola építéséhez szükséges telek megszerzése és az avval kapcsolatos telekkönyvi tárgyalások előre nem látott nehézségekbe ütköztek és azok a tél beköszöntével nyertek befejezést, a czélba vett építkezés 1892. folyamában nem volt eszközölhető.

Az építkezések a korán bekövetkezett fagyok miatt nem voltak befejezhetök, azok befejezéséhez a fenniaradt hitel mulhatlanul szükséges.

Az 1891. évre megszavazott

Folyó szám

T á r g y

hitel

frt

Az 1891. évi hitelre kiutalványo-

Az 1892. évre lekötött hitelnek az év folyamán tényleg fel nem használt, illetve zott összegben meg nem szüntetett és az mint lekötött 1893. évi kezehitel az lésbe átvitt része 1892. évre

kr

frt

kr

frt

Észrevétel

kr

A kereskedelemügyi tárczánál. 1

Rendes

kiadások

XVII.

fejezet,

3. czim, a) rovat. Állami közútak fentartására

.

2,878.820

385.980

46.8G7 12

•

2

Rendes

kiadások

XVII. fejezet,

3. czim, b) rovat. Az 1890. évi I. t.-cz. 23. §-a értelmében létesítendő állami alapra, a törvényhatóságoknak közútjaik és liídjaik fentartására és az e czimeken elvállalt kötelezettségek teljesítésére

390.000

91.829 60'/.

-

26.747 96 '/2

I n d o k o l á s

I . Á l l a m i k ö z u t a k f e n t a r t á s a alatt az 1891. évi hitel terhére még lekötve van 46.867 frt 12 kr. Ezen ősszeg a következő munkákra oszlik meg : 1. Árva vármegye területén á'.vonuló nagy-szombat - krakkói állami közúton levő 157. számú híd helyreállítására 100 frt — kr, 349 „ 1 0 „ 2. Az ugyanazon állami közúton levő 85. számú híd helyreállítására 3. Baranya vármegye területén átvonuló állami közutakra szükséges hintő anyag szállítására és hengerezésére 1.484 „ 5 5 „ 4. Bereg vármegye területén átvonuló munkács-vere-zkei állami közúton folyamatba tett építkezésekre 5.588 „ fr8 „ . 294 „ 1 6 „ 5. Ugyanezen közúton levő 6. és 43. számú műtárgyak épitésére 6. Csík varmegye területén átvonuló kolozsvár-szászrégen-tölgyesi állami közúton levő 106. és 120. számú hidak építésére 2.539 „ 3 8 „ 7. Bihar vármegye területén átvonuló dehreczen - fehértemplomi állami közúton levő 14. számú Berettyó-híd épitésére 4 „ 60 „ 8. (jömör-Kís-Hont vármegye területén átvonuló rozsnyó-lőcse-szandeczi állami közúton szükséges kavics szállításra 10 „ — „ 9. Hont vármegye területén átvonuló vácz-selmeczi állami közúton szükséges útrendezési munkákra . 690 „ 8 5 „ 10. Hont vármegye területén átvonuló nagyszombat-krakkói állami közut 115—llü kim. szakaszának rendezésére 921 „ 6 3 „ 11. Kolozsvármegye területén átvonuló kolozsvár-szászrégen - tölgyesi állami közúton levő 23. számú híd épitésére 3.440 „ — „ 12. Krassó-Szörény vármegye területén átvonuló lugos-orsovai állami közút 46—91 kim. szakaszán 2 útkaparó ház, 4 híd, 3 áteresz, támfal, korlátfal és fakorlátok felállítására 470 „ — „ 13. Krassó-Szörény vármegye területén átvonuló szeged - temesvár - szászsebesi állami közúton levő 55. és 62. számú hidak feljáróinak és kerékvetőinek felállítására 20 „ — „ 14. Kra.-só-Szörény vármegye területén átvonuló lugos-orsovai állami közúton levő 47/a számú áteresz kavics folyó, valamint a 24.M7—24 ,-75 kim. közti támfal helyreállítására 3.264 „ 23 „ !5. Ugyanezen állami közúton 1 híd, 9 áteresz, támfal, 45 drb kerékvető, 706 fm. fakorlát és út árok burkolat munkáiia 7.055 „ 0 2 „ 16. Krassó-Szörény vármegye területén átvonuló szeged-temesvár-szászsebesi állami közút J63—164 kim. szakaszán szükséges Temesparl biztosítási a 27 „ 44 „ 17. Haros-Torda vármegye területén átvonuló kolozsvár-szászrégen-tölgyesi állami közút 30—32 kim. szakaszának áthelyezésére 3.866 „ 22 „ 18. Nagy-Küküllő vármegye területén átvonuló nagyszeben-segesvári állami közút 73—74 kim. szakaszán szükséges út felemelésre 370 „ — „ 19. Pest-Pilis-Solt-Kís-Kun vármegye területén átvonuló budapest-zimonyi állami közút 4.63—7g28 kim. szakaszának kiépítésére , 1.666 „ 3 3 „ 20. Ugyanezen vármegye területén átvonuló budapest-vácz-kassai állami közúton levő 5. számú híd újból épitésére 1.723 „ 2 4 „ 21. Ugyanezen vármegye területén átvonuló budapest-gráczi állami közúton levő 12. és 13. számú hidak újból épitésére 2.750 „ — „ 22. Szi'pes vármegye területén átvonuló rozsnyó-lőcse-szandeczi állami közút felügyeleti költségeire . 1.403 „ 3 9 „ 23. Ugyanezen közúton szükséges kavics szállításra 629 „ 2 1 „ 24. Ugyanezen közúton szükséges útiszerek be>zerzésére 40 „ — „ 25. Szolnok-Doboka vármegye területén átvonuló kolozsvár-bukovinai állami közúion levő 139. számú áteresz épitésére 350 „ — „ 26. Trencsén vármegye területén átvonuló diószeg-jablunkai állami közút 114 — 187 kim. szakaszán szükséges beton áteresz építésére 3.184 „ 32 „ 27. Udvarhely vármegye területén átvonuló héjjasfalva-csíkgyimesi állami közúton levő 101., 106., 121. számú műtárgyak és az 50—52 kim. szakasz közti korlátok és kerékvetők felállítására 2.370 „ — „ 28. Vas vármegye területén átvonuló pozsony-varazsúi állami közúton levő 40. számú híd épitésére . 900 „ — „ 29. Zemplén várhegye területén átvonuló miskolcz-gerendai állami közúton szükséges kavics szállításra 1.294 „ 5 7 „ Miután a felsorolt munkák az 1892. év, illetve a pótkezelési évnegyed végéig befejt-zhetők és felülvizsgálhatók nem voltak, a leszámolás sem történhetett meg, az e részbeni költségek fedezésére szükséges összegeket a folyó év folyamán szándékozik a minister igénybe venni. Az esetleg fel nem használt hitelösszeg pedig az országos határozat értelmében elejtésbe fog hozatni. A kimutatott 46.807 frt 12 krból időközben 21.157 frt már kiutalványoztatott.

2 . „ A z 1 8 9 0 . I. t . - c z . 2 3 . § - a e r t e l m é b e n l é t e s í t e n d ő a l l a m i a l a p r a , a t ö r v é n y h a t ó s á g o k n a k k ö z ú t j a i k és h i d j a i k f e n t a r t á s á r a és a z e c z i m é n e l v á l l a l t kötelezettségek teljesítésére" szi.lgáló 1891. évi hitelből még le van kötve

26.747 frt 96'/2 kr. Ez az összeg a következő munkákra oszlik meg : A zsolna-priekopai th. közút helyreállítására Szálva-romului út építésre Brassó-Tölgyesi út szélesítésre Tiszolcz-poprádi út munkáira . . . . . Varteczi híd épitésére Szacsal-romuli útépítésre Vuchói révjog megváltására Zsolna-alsó-kubíni útinunkákra

372 frt 50 kr, 5.000 „ — „ .s . 1.000 „ — „ . 811 „ 05 „ 5.000 „ — 7.000 „ — „ 5.969 „ 9 0 „ 1,594 „ 51'/g „ Összesen 26 747 frt 9B'/2 kr. Ezek az Összegek az 1892. év, illetve a pótkezelési évnegyed végéig az egyes munkák állásához képest nem voltak felhasználhatók, azok felhasználását azonban a megfelelő munkákra a minister a folyó évben tervezi. Az esetleg fel nem használt összeg pedig az országos határozat értelmében elejtésbe fog hozatni. '.

.

.

.

Az 1891. évi

1891. évre megszavazott

olyó szám

T á r g y

hitel

frt

3

Rendes

kiadások

XVII.

Az 1892. évre lekötött hitelnek az év folyamán kiutalványotényleg fel nem használt, illetve zott összegben meg nem szűntetett és az mint lekötött 1893. évi kezehitel az lésbe átvitt része 1892. évre hitelre

Az

kr

frt

kr

frt

Észrevétel

kr

fejezet,

7. czim. 8.200

Révvilágitás

4

Rendes

kiadások

XVII.

2.600

1.262 67

Jejezet,

8. czim. 6,942.000

17.170 33

1.966 47

Vontatási, mühelyi, kompátkelési és hajózási szolgálatra . . . . 6,225.000

119.308 13

27.711 20

Pálya felügyelet és fentartásra

•

5

Beruházások

IV. fejezet.

Uj állami közútak és hidak épitésére. Magyarország. 3. c z i m . Temes megyében a debreczenfehértemplomi közút 259'260 klmtr. szakaszán levő 38. és 39. számú régi Temes-hídak helyett egy vas felszerkezetü végleges híd épitésére cs felügyelésére II. részlet . . . . 6

201 25

201 25

Horvát-Szlavonország. 8. c z i m . A zágrábi Száva-híd épitésére és felügyelésre

7

13.500

50.000

2.057 78

1.324 96

1,100.000

273.113 68

46.351 86

100.000

36.174 11

1892-ben az 1. czim alatt.

1891-ben a 6. czim alatt.

Kiegészítési munkálatokra és leltár szaporításra az államvasutaknál. 18. czim, a) rovat. Építmények sára

és felszerelések átalakítá-

b) rovat. Leltár szaporításra

5.553

1892-ben a 15. czim alatt.

I n d o k o l á

A révvilágitás tételénél 1891. évben fenmaradt és az 1889. évi országos határozat alapján lekötött 1.262 frt 67 kr hitelmaradvány, azon költségek fedezésére volt szánva, melyek a Mária-Terézia hulláingát folyamatban levő meghosszabitásából természetszerűleg következő és a kikötő bejáratának világítására vonatkozó munkákból erednek. Ilyenek egy világitó bárka és iránytűz felállítása. Miután azonban a hullámgát folytatását czélzó feltöltés csak 1892. év végén érte el a mélyebb járatú hajókra nézve veszélyes m a g a s s á g o t : a világító bárka elhelyezése és egy ideiglenes iránytüz felállítása csak 1893. kezdetén vált szükségessé és a szerint az erre, valamint a régi fénytorony leszerelése és esetleges elhelyezésére vonatkozó költségek csak 1893. évben fognak felmerülni, miért is a fenti hitelmaradvány az 1893. évi számadásba vitetett át. aj Pálya fenntartási munkákra áthozatott 1.966 l'rt 47 kr, mely összeg a zákányi Dráva-híd melletti partbiztositásra szükségei. Ezen munka ugyanis a kedvezőtlen vízállás folytán nem volt 1892-ben 1 efejezhetö, ennélfogva az 1891. évi hitel terhére elrendelt munkák költségeinek fedezésére s rendelkezésre álló hitelmaradvány áthozandó volt. b) Jármű fenntartási és műhely berendezési munkákra áthozatott . . . 27.711 frt 20 kr, mely összeg a mozdonyoknak amerikai szikrafogókkal való ellátására, vizszekrények nagyobbitására, uj kenökészülékek felszerelésére, kocsitengelyek kicserélésére és a műhelyek gépészeti berendezéseinek átalakítására szükséges. E munkák közzül az elöl említettek azért nem voltak befejezhetők, mert gazdasági szempontból azok csak akkor hajtatnak végre, a midőn az illető jármüvek javítás czéljából különben is a miihelybe utaltatnak; a kocsitengelyek kicserélése pedig azért nem volt befejezhető, mert az államvasutak gépgyára, egyébb sürgősebb teendői miatt, az összes tengelyeket nem szállíthatta b e ; a műhelyek gépészeti berendezéseinek átalakítása, a mühelyi üzemnek nagymérvű egyéb igénybevétele miatt, nem volt teljesen befejezhető. '

5. Temes vármegyében a debreczen-fehértemplomi állami ut 2 5 9 — 2 6 0 kim. szakaszán levő 38. és 39. számú sági Temes-hidak helyett, egy vas felszerkezetü végleges hid építésére és felügyelésre

201 frt 25 kr.

6. A zágrábi Száva-hid uj építésére és felügyelésre 1.324 frt 96 kr. Ezen összegek feletti rendelkezést, az esetleg előfordulható kiadásokra, a folyó évben a minister fentartani kivánja — és a mennyiben azok igénybe nem vétetnének, — az országos határozat értelmében el fognak ejtetni. A kiegészítési munkáknál 4G.351 frt 86 kr és a leltár szaporításnál 5.553 „ 17 „ a következő munkák költségeire hozatott át: 1. A dngoseloi állomás bővítése, mely munka azért nem volt befejezhető, mert a bővítési munkákhoz szükségelt területek kisajátítása tárgyában, a tulajdonosokkal folyamatba tett tárgyalások csak a mult év vége felé voltak befejezhetők s így a bővítési munkálatok foganatosítása is halasztást szenvedett. 2. A lepavinai állomás meghosszabbítására, hol egyrészt hátralékos kisajátítások, másrészt pedig befejezett magasépitményi munkák véglebonyolitási költségei fedezendők még. 3. A szolnoki ágyurukodó építésénél elrendelt pótmunkák költségeire. 4. A károlyvárosi felvételi épület bővítésénél pótlásként elrendelt kezelési udvar létesítésénél felmerülő költségekre. 5. A központi váltóbiztositó berendezésekre, nevezetesen : a lic-fiumei vonal biztosító, illetve block-berendezési költségeire, valamint a posta s távirda által végzett s még le nem számolt munkák költségeire. 6. A horkai állomás bővítésénél a vágány hosszabbításokhoz és hozzájáró út létesítéséhez szükségelt területek kisajátítási költségeiro és a hozzájáró út befejezésére. 7. Katona- és lószállitási berendezésekre. E berendezések kiegészítő részét képező ülőpadok és lépcsődes/.kák ugyanis, a műhelyek által, csak a mult év végével szállíttattak be, minek következtében azok átvétele, illetve leszámolása a mult évben eszközölhető nem volt. 8. A győr-szent-iváni felvételi épület létesítésére, mely mnnka a mult évben, nagy terjedelménél fogva, véglegesen b e f e jezhető, illetve a leszámolás eszközölhető nem volt; végre a mult évben már befejezett, de le nem számolt kiegészítési munkák és felszerelések költségeire.

Az 1891. évi

1891. évre T

3 N to

á

r

g

megszavazott

y

hitel

ÉR

8

frt

Az 1892. évre lekötött hitelnek az év folyamán tényleg fel nem használt, illetve zott összegben meg nem szüntetett és az mint lekötött 1893. évi kezehitel az lésbe átvitt része 1892. évre hitelre kiutalványo-

Az

| kr

frt

| kr

kr

frt

U j é p í t k e z é s e k r e és uj forgalmi eszközök beszerzésére. 19. cziiii. 100.000

99.247 57

2.963 35

1892-ben a 16 czim a) rovat alatt.

100.000

22.992 12

17.101 04

bj rovat alatt.

dj rovat. Szabadka állomás kibővítésére, III. részlet

150.000

72.517 26

16.049 91

c) rovat alatt.

e) rovat. A budapesti főműhely berendezésének kiegészítésére, IX. részlet .

20.000

3.473 34

1.729 78

dj rovat alatt.

500.000

08.816 41

52.419 51

ej rovat alatt.

g) rovat. A budapest - ferenezvárosi és a rákosi állomásokon mozdonj telepek létesítésére, II. részlet

100.000

21.195 15

19.148 49

f ) rovat alatt.

i) rovat. Cameral-Moravica állomás kibővítésére, utolsó részlet • .

100.000

43.051 23

21.607 04

hj rovat alatt.

kJ rovat. A 11. részlet

100.000

94.991 43

26.001 05

kJ rovat alatt.

100.000

40.772 58

23.928 17

rj rovat alatt.

bj

rovat. Győr állomás bővítésére átalakítására VI. részlet

c) rovat. Fiumei VI. részlet

állomás

külmíihelyek

és

kibővítésére,

f ) rovat. Fahídak vasszerkezettel kicserélésére, VII. részlet .

Beruházások

»

»

való

»

»

»

bővítésére,

sj rovat Folytatólagos fékfelszerelésre, fékvezetékekre és gőzfűtési berendezésekre

9

Észrevétel

» *

IV. fejezet.

1. c z i m . Kolozsmegyében az apahidaszászrégeni állami közút épitésének befejezésére és felügyelésére

27.000

4.624 29

1.242 28

1892-ben hátralék kezelés 1. czim alatt 1. tétel.

11. c z i m . A fiumei kikötőben létesítendő hajójavító telepre és villamvilágitási berendezésre, I. részlet

70.000

65.228 18

40.513 02

Hátralék kezelés 3. tétel.

11

14. c z i m . Uszorok beszerzésére

10.000

936 96

195 38

12

19. c z i m . a) rovat. A dombovár-zákányi vonal átalakítására, VII. részlet

10

»

Hátralék kezeié > 4. tétel.

»

410.00L

•

131.169 3U

106.226 Í38 t

Hátralék kezelés 7. tétel.

I n d o k o l á s

b) Győr állomás kibővítésénél áthozatott 2 963 frt 35 kr, mely összeg az 1891. évben elrendelt bővítési munkákból felmerülő hátralékos kiadások fedezésére szükséges. c) Fiume állomás kibővítésénél áthozatott 17.101 frt 04 kr, mely összeg a II. számú Recina-hid építésének befejezésére szükséges. dj Szabadka állomás kibővítésénél áthozatott 16.049 frt 91 kr, mely összeg a még le nem bonyolított kisajátítások és a magas építményi munkák költségeinek fedezésére szolgál. e) A budapesti főműhely berendezésének kiegészítésénél áthozott . . . 1.729 frt 78 kr, mely összeg a még be nem szállított berendezések költségeinek fedezésére lett fenntartva. f) A fahidaknak vasszerkezettel való kicserélésénél áthozott . . . . 52.419 frt 51 kr a tövisi Maros-hid építési költségeinek fedezésére szükséges. g) A budapest-ferenezvárosi és rákosi mozdony telepek létesítésénél áthozott . 19.148 frt 49 kr az 1891. évben elrendelt s ez ideig még teljesen be nem fejezett munkák költségeinek fedezésére szolgál. i) A Cameral-moravicai állomás bővítésénél áthozott . . . . . 21.607 frt 04 kr. Ezen bővítési munkalatok, részint nagy terjedelmüknél, részint pedig azon oknál fogva, mert egy részük az 1892. évben engedélyezett munkákkal kapcsolatosan végzendők, ez ideig leszámolás alá nem kerültek. Ti) A külmülielyek bővítésénél áthozott 26.001 frt 05 kr a szombathelyi műhelyben emelendő mngas építmények, nevezetesen: a szerelő műhely befejezésére és a kisajátítási kárpótlásoknál még hátralékos követelések fedezésére szolgál. s) A folytatólagos fékfelszerelések, fékvezetékek és gőzfűtési berendezéseknél áthozatott 23.928 frt 17 kr. Ezen hátralék az év folyamán azért nem volt kihasználható, mert a fékkel felszerelendő s gőzfűtési berendezéssel ellátandó jármüvek, a forgalom nagymérvű emelkedése folytán, a fékfelszerelések eszközlése czéljából, a forgalomtól, megfelelő mennyiségben elvonhatok nem voltak.

Kolozsvár megyében az apahida-szászrégeni állami közút építésének befejezésére és felügyelésére felvétetett . . . . 1.242 frt 28 kr. Ezen ös-zeg feletti rendelkezést az esetleg előfordulható kiadásokra, a folyó évben a minister fenn kívánja tartani és a mennyiben az igénybe nem vétetnék, — az országos határozat értelmében el fog ejtetni.

Ezen összegből 40.000 frt a fiumei u-zó dock és hajóépítő telep létesítésére alakult részvénytársasággal kötött szerződés értelmében, a nevezett társaságnak, mint a szerződésileg 1íztositott államsegély első részlete már kifizettetett; a fenmaradó összeg pedig a dock épités ellenőrzésével járó költségek fedezésére fordittatik. Az uszorok beszerzésére czimén 1891-ben fenmaradt hitelmaradvány lekötése folytán rendelkezésre állott 9;]6 frt 96 krnyi összeg terhére, az 1892. év folyamán, hat darab vas uszor szereztetett be. Az uszorok és a hozzá tartozó vasmacskák beszerzésére fordított összegen felül, ezen czimén, az 1892. év végén még 195 frt 38 kr hitelmaradvány maradt fenn, mely összegből a beszerzett uszorok felállítása alkalmával szükséges lánczok és lánczkapocstagok beszerzési költségei, valamint a felállításból eredő kiadások, az 1893. év folyamán fognak fedeztetni. A dombovár-zákányi vonal átalakításánál áthozatott . . . . 106.226 frt 38 kr. Ezen összeg részint kisajátítási költségekre és hátralékos követelések lebonyolítására ; részint a dombovárzákányi és zákány-zágrábi vonalrészeket összekötő iv létesítésének befejezésére; részint pedig a gyékényesi állomás építési költségeinek fedezésére szolgál.

Az 1891. évi hitelre kiutalványo-

Az

Folyó szám

1891. évre T á r g y

megszavazott hitel

frt

zott összegben mint lekötött hitel az 1892. évre

kr

frt

| kr

Az 1892. évre lekötött hitelnek az é v f o l y a m á n tényleg fel nem használt, illetve meg nem szüntetett és az 1893. évi kezelésbe átvitt része

Észrevétel

kr

frt

A földmivelésiigyi tárczánál. 1

Rendes kiadások

1892-ben XVI11. fejezet, 16. czim.

XVIII. fejezet,

15. czim alatt. A kincstári birtokoknál befektetésekre

2

494 99

5.000

4.986 40

1892-ben V. fejezet, 4. czim. 4.986 40

B e r u h á z á s o k V. fejezet, G. czim alatt. A kecskeméti állami szőlötelepen pincze építésére

4

10.500

B e r u h á z á s o k V. fejezet, 3. czim alatt. Jászberényben létesitcndö földm. iskola czéljaira építkezésekre I. részlet

3

35.200

Beruházások

1892-ben V.« fejezet, 14. czim. 4.000

4.000

4.000

V. fejezet, 8. czim,

3 rovat alatt. A soroksári Duuaág rendezésére II. részlet

5

Beruházások

100.000

13.860

390.000

148.300

43.480 38

20.000

12.680

2.243 04

9.658

1892-ben V. fejezet, 14. czim.

V. fejezet, 8. czim,

8. rovat alatt. Az egyesült körös folyónál az átmetszések kiásatására és bővítésére .

6

B e r u h á z á s o k V. fejezet, 8. czim, 9. rovat alatt. A Temes folyónál a folyó hajózhatóvá tételére

7

B e r u h á z á s o k V. fejezet, 8. czim, 11. rovat alatt. Maros-lllyc község biztosítása czéljából végrehajtandó munkálatokra

8

Beruházások

1892-ben V. fejezet, 14. czim. 40.000

•

38.760

13.142 29

V. fejezet, 8. czim, 1892-ben V. fejezet, 14. czim.

12. rovat alatt. A Vágnál: a rákotai IX. sz. átmetszés létesítésére II. részlet . . . .

25.000

24.170

13.783 67

fii l 'iu 1 •• m-nnitln •

n — e b —

I n d o k o l á s

1. A f a r m b é r l e t e k berendezésével járó munkálatok 1892. év folyamán teljesen be nem fejeztetvén, az 1891. évi hitelből lekötött s a számadási év végével fen maradt 4 9 1 frt 99 krt a 2-ik évben leendő felhasználás végett 1893. évre kellett átvezetni.

2. A j á s z b e r é n y i f ö l d m i v e s i s k o l a czéljaira kiszemelt telkek kisajátítása iránt megindított eljárás folyamatban van, minek folytán az iskola részére szükséges építkezések is késedelmet szenvedtek; miután pedig ezen iskolának 1894. évben leendő megnyitása határoztatott el s az iskola építkezése és berendezése iránti tervek az 1891. évről lekötött 4.980 frt 40 kr hitel számításba vételével készültek, ez a lekötött hitelrészlet a 2. évben leendő felhasználásra fentartandó volt. 3. A kecskeméti á l l a m i » M i k l ó s « telepre tervezett p i n c z e költségvetése és tervrajza, tekintettel arra a körülményre, hogy ebben az esetben a homoki szőlőgazdaságokra nézve minta gyanánt szolgáló építkezésekről van szó s hogy a pincze helyének megállapítása is tetemes előmunkálatot, próbafúrásokat igényelt, csak hosszabb tárgyalások után 1892. év őszén, oly időpontban készült el, a midőn az építkezést megkezdeni már nem lehetett, miért is az 1891. évi hitelből a kérdéses építkezés czéljaira lekötött 4.000 frt hitelt 1893. évre kellett átvezetni.

4. Mivel a soroksári Dunaág rendezési munkálatainak befejezése czéljából szükséges pótmunkák csak 1893. október havában lesznek befejezhetek; a s o r o k s á r i D u n a á g r e n d e z é s é r e lekötött 9.658 frtot 1893-ra kellett átvezetni.

5. Mivel a körösszabályozási munkálatok 1883. évben engedélyezett egységes szabályozási terv alapján foganatosíttatnak, a folytatólagos munkálatok költségeinek fedezésére a K ö r ö s folyónál s z a b á l y o z á s i m u n k á l a t o k r a é s f e l ü g y e l e t r e lekötött 43.480 frt 38 kr az 1893-ra hozatott át.

6. Minthogy az 1890. és 1891. évi javadalmazás terhére engedélyezett alsó temesi 1. és 2. számú átvágási munkálatok után a vállalkozók végjárandósága csak 1893. év folyaman lesz kiutalványozható ; a T e m e s f o l y ó n á l a f o l y ó h a j ó z h a t ó v á t é t e l é r c és felügyeletre lekötött 2.243 frt 04 kr 1893-ra kellett föntartani.

7. Mivel a Maros-Hlye község partvédezeti munkálatai csak az 1893. év folyamán lesznek befejezhetök; ennélfogva a vállalkozók végjárandósága fedezése czéljából M a r o s - I l l y e község b i z t o s í t á s á r a lekötött 13.142 frt 29 kr 1893-ra hozzátolát.

8. Mivel a rákotai átvágás létesítése czéljából szükségessé vált kisajátítások a felmerült akadályok folytán csak az 1893. év folyamán lesznek rendezhetők; a V á g n á l a r á k o t a i átmets z é s l é t e s í t é s é r e lekötött 13.783 frt 67 kr hitelt 1893. évre kellett átvezetni.

1

Az 1891. évi

Az

olyó szám

1891. évre megszavazott

T á r g y

hitel

frt

kr

Az 1S92. évre lekötött hitelnek az év folyamán tényleg fel nem használt, illetve zott összegben meg nem szüntetett és az mint lekötött 1893. évi kezehitel az lésbe átvitt része 1892. évre hitelre kiutalványo-

frt

kr

frt

Észrevétel

kr

A vallás- és közoktatásügyi tárczánál. 1

Rendes kiadások

1892-ben XIX. fejezet, 48. czim, 7. rovat alatt.

XIX. fejezet,

5. czim, 6. rovat. b) Vajda-hunyad várának fentartására átalányul

2

1.000 99

1.000 99

6.000

2.188 35

686 94

63.157

21.458 23

4.113 53

B e r u h á z á s o k VI. fejezet, 9. czim. A kolozsvári egyetem élet- és egészségtani intézet telkének szabályozási, bekeritési és parkirozási költségeinek 2-ik részlete

3

4.000

Beruházások 22

•

VI. fejezet,

czim.

A brassói állami közép kereskedelmi és faipari iskola épületének létesitésére fordítandó s kölcsön utján beszerzendő

I n d o k o l á s

Vajda-hunyad várának fentartása érdekében nagyobb mérvű átalakítás jellegével bíró építkezés rendeltetvén cl, a megállapítandó járandóságok fejében 1893. évre kellett átvinni.

A munkálatra vonatkozó 1893. évre vitetett át.

végleszámolás

eszközléséig

felmerülő

szükséglet

kielégítésére

az

A 4.113 frt 53 kr a még leszámolás alá nem került építkezési munkák költségeinek fedezésére 1893. évre tartatott fenn.

A kormány kezelése alatt álló

ALAPOK E S A L A P Í T V Á N Y O K 1892. évi kezelési eredményeit

a megvizsgált adatok alapján az állami számvevőszék a következő táblázatokban mutatja ki:

A

s -rá E t/3SI

u m

b e 1 ts

y

i

1.

2.

Régi országos

Polgári társas

Németh János-

alap

alap

féle alapítvány

kr

frt

3.

frt

| kr

frt

| kr

I. P é n z t á r i m é r l e g .

1 Valódi rendes 2

o 4 5 C 7 8 9 10 11 12

és rendkívüli bevételek . . . . Valódi rendes és rendkívüli kiadások Bevétel kincstári javadalmazás (pótlék-segély) czimén Kiadás a kincstár javára tényleg beszállított fölösleg czimén Hitelművelet általi bevételek Hitelmüvelet általi kiadások Átfutó bevételek Átfutó kiadások Pénzmaradvány az év kezdetén Pénzmaradvány az év végén Összesen tényleges bevétel a kezdeti pénzmaradvány.. nyal együtt Összesen tényleges kiadás az év végéveli pénzmaradványnyal együtt

414 31 2.106 10

1.271 85 618 20

91 72 36 52 07 48

2.121 80 432 51

633 02 1.227 87

34.115 27

3.038 61

1.937 37 V°

34.115 27

3.038 61

1.937 37 '/Ü

11.924 93 3.884 55 6.107 21.174 23.038 386 168 629 916

500 502 50

32 50'/* 91 30 V,

II. V a g y o n m é r l e g . 13 14 15 1G 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27

Valódi bevételi kiadási hátralék az év kezdetén Valódi bevételi kiadási hátralék az év végén Bevételi kiadási hátralék a kincstárral szemben az év kezdetén Bevételi kiadási hátralék a kincstárral szemben az cv vegen Átfutó bevételi kiadási hátralék az év kezdetén Átfutó bevételi kiadási hátralék az év végén Pénzmaradvány az év kezdetén Pénzmaradvány az év végén Cselekvő tőkék (értékpapírok névértéke) az év kezdetén Cselekvő tőkék (értékpapírok névértéke) az év végén Ingatlanok és hasznothajtó jogok értéke az év kezdetén Ingatlanok és hasznothajtó jogok értéke az év végén Összes vagyon az év kezdetén Összes vagyon az év végén Vagyon gyarapodás-fogyatkozás

12.209 81 13.084 17%

234 16 629 916 254.775 256.650

51 67 07 48 20 29

274 847, 1 73

145 03 481 98

500 50 V. 30% 02 87

2.041 342 51

32 91 26.133 26.727

267.848 59 270.667 61% 2.819 02%

2.318 34% 344 24 1.974 10%

26.310 55% 26.337 19Vs 26 64

12.799 37%

141 02%

1.257 55

9.991 63 2.807 74 V2

2.105 93 1 964 90%

1.230 91 26 64

502 50

III. J ö v e d e l m i m é r l e g . 28 29 30 31 32 33 34 35 3G

A valódi rendes és rendkívüli bevételek folyó évi járandósága A valódi rendes és rendkívüli kiadások folyó évi járandósága Fölösleg — hiány hozzá az árfolyam nyereséget-veszteséget az értékpapírok vételénél hozzá a kincst. javadalmazás stb. czimén előirt bevételt hozzá a valódi kiadási járandós. foglalt beruházások összegét (vagyoncsere) le a kincstár javára beszállítandó fölösleget . le a valódi bevételek járandóságában foglalt vételárakat ingatlanért Mutatkozik vagyongyarapodás vagyon-fogyatkozás

.

11 28

2.819 02% *)

9 20

1.974 10'/,

26 64

m i n i s t e r i u m n á 1. Marczibányiféle alapítvány kr

frt

20 20

Gr. Batthyány Színházi Szül- és lelenczJános-féle országos alap házi alap alapítvány kr

frt

1.306 1.294 03

507 12 500

20

78 58

50 35 69 44

20 78

1.863 47

20 78

21 93 V. 30 93'/«

7.

6.

5.

4.

1.863 47

323 31 399 58

kr

frt

19.068 02 V* 450 22

1*5.216 31.862 20 40 213 2.165

86 42 26 52 18 lG'/s

34.518 32'/, 34.518 32 V,

6.029 35 4.480 11

20 26 35 44 10 98

78 58 593 32 613 32

50 69 33.294 33.286

616 03'/ 2 644 83'/a 28 80

33.667 76 33.756 88 24

213 2.165 325.857 342.513

18 L6V, 94 58

frt

kr

55.338 51 26.749 67 15.600 16.800 15.143 24 32.960 10.100 2.227 86 1.699 94 88.309 61 88.309 61

7.835 37 6.122 34

311.288 301.188 2.227 1.699 161.582 179.399 1,927.733 1.940.733

58'/« 58*/. 86 94 89 65 57 V® 57 V,

1,788.091 11 332.080 21 349.158 85 Ve 1,826.766 92 38.675 81 17.078 64 V*

28 83

1.380

17.482 66'/*

53.559 04

03 28 80

1.291 76 88 24

414 10 17.068 56'/a

43.483 23 10.075 81

10 08 15.600 13.000 93

28 80

88 24

17.078 64 Ve

J e g y z e t

38.675 81

2. P o l g á r i

társasalap.

*) Ez vagyon-fogyatkozás onnan ered, hogy a lipótmezei tébolydában a kápolna részére beszerzett harmónium vételára, valamint az intézetben 1892. év folyamán eszközölt többrendbeli javítási munkálatok költségei az alap rendeltetéséhez képest az alaptöke vagyonának felhasználása által fedeztettek.

A

b

e

Színházi maganalap

m

frt

Gróf Nádasdy Ferencz-féle alapítvány

kr

frt

i

10.

9.

8.

tí a -rt N U3 o

1 ii g y

kr

Radl Józseffele alapitvany frt

kr

I. P é n z t á r i m é r l e g . 1 2 3 4 5 6 7 8 9

10 11 12

Valódi rendes és rendkivüli bevételek . . . . Yalódi rendes és rendkivüli kiadások . . . . Bevétel kincstári javadalmazás (pótlék-segély) czimén Kiadás a kincstár javára tényleg beszállitott fölösleg czimén . . . Hitelművelet általi bevételek Hitelművelet általi kiadások Átfutó bevételek Átfutó kiadások Pénzmaradvány az év kezdetén Pénzmaradvány az év végén Összesen tényleges bevétel a kezdeti penzmaradvány.. nyal együtt . • • • Összesen tényleges kiadás az év végéveli pénzniaradványnyal együtt

6.821 58 194 39

10.736 98 10.377 67

4.542 20 3.609

10.500 8.317 50 6.947 50 1.100

1 8.812 90 19 616 90

3.609 4.542 20

444 69

1.708 43 335 62

•

17.977 51

29.994 57

8.151 20

17.977 51

29.994 57

8.151 20

II. V a g y o n m é r l e g . 13

14 15 IC 17 18 19 20 21 22 23 24 25 20 27

41.695 er/s 43.056 53

Valódi bevételi kiadási hátralék az év kezdetén Valódi bevételi kiadási hátralék az év végén Bevételi kiadási hátralék a kincstárral szemben az év kezdetén Bevételi kiadási hátralék a kincstárral szemben az év végén Átfutó bevételi kiadási hátralék az év kezdetén Átfutó bevételi kiadási hátralék az év végén Pénzmaradvány az év kezdetén Pénzmaradvány az év végén Cselekvő tőkék (értékpapírok névértéke) az év kezdetén Cselekvő tőkék (értékpapírok névértéke) az év végén Ingatlanok és hasznothajtó jogok értéke az év kezdetén Ingatlanok és hasznothajtó jogok értéke az év végén Összes vagyon az év kezdetén Összes vagyon az év végén Vagyon gyarapodás-fogyatkozás

127.121 126.021 1.708 335 127.409 126.009

3.564 987* 3.041 48

257* 25'/. 43 62 50 50

444 69 202.749 58 203.581 61

101.291 77 102.224 97

297.934 80 295.422 90*/. 2.511 89 V*

206.759 25'/. 206.623 09 136 167a

101.291 77 102.224 97 933 20

8.163 83*/,

10.195 85 V.

4.542 20

10.675 73 2.511 897*

10.360 05 164 197a

3.609 933 20

III. J ö v e d e l m i m é r l e g . 28 29 30 31 32 33 34 35 36

A valódi rendes és rendkivüli bevételek folyó évi járandósága A valódi rendes és rendkívüli kiadások folyó évi járandósága Fölösleg — hiány hozzá az árfolyam nyereséget-veszteséget az értékpapírok vételénél hozzá a kincst. javadalmazás stb. czimén előirt bevételt hozzá a valódi kiadási járandós. foglalt beruházások összegét (vagyoncsere) le a kincstár javára beszállítandó fölösleget . le a valódi bevételek járandóságában foglalt vételárakat ingatlanért Mutatkozik vagyongyarapodás vagyon-fogyatkozás

.

28 03

')

2.511 891/2

2

)

136 167 2

933 20

m i n i s t e r i u m n á l . 11.

12.

Az 1863. és 1866-iki orsz. inségi könyöradományi alap kr

frt

Erdélyi himlőoltási alap kr

frt

15.629 10.044

16.923 34.739

56.518 37 V2 31.500 44.632 947, 46.022 01 728 68 V2 6.542 73V2

14.

13.

9.728 15.286

Nagyszebeni Erdélyi, Rudolf orsz. tébolydai trónörökös alap fogadalmi alap kr

frt

2.603 3.758

2.500 2.533

frt

J e g y z e t

kr

369 369 50

344 11 360

1.261 __72

118.803 99 V,

25.430 34

6.365

733

118.803 99'/,

25.430 34

6.365

733

8. S z í n h á z i

magán

alap.

') Tekintettel arra, hogy a nemzeti színházi országos és '"magán-alapoknak rendeltetése egy és ugyanaz, az országos alapnál pedig 38 675 frt 81 kr vagyongyarapodás volt; a magán-alapnál mutatkozó 2.511 frt 89 7 2 krnyi összeg tulajdonképen vagyon-fogyatkozásnak nem tekinthető. 9. Gr. N á d a s d y F e r e n c z - f é l e alapítvány. 2

J

) 37.595 36 V2 34.163 06V,

31.934 33.323 728 6.542 296.484 270.717

93 997, 68 V2 73 */a 31

08'/.

366.743 29 344.746 21.996 41

5.963 1.298

87 30 87 30 72 50 99 50 260.148 24 265.310 '83 15.000 . 15.000 . 281.271 89 281.805 59 533i70

) Ez a vagyon-fogyatkozás az 1891. évi 2.570 frt 397 2 krnyi vagyongyarapodás által van ellensúlyozva, mert a lipótmezei orsz. tébolydában ezen alap terhére ápolt elmebetegek után 1891. év IV. negyedében felmerült ápolási dijak 1891. évben nem fizettetvén ki: azok csak 1892. évben lettek folyóvá téve.

824 479

1.261 72 63.672 63.706

20 4 7.821 7.837

64.110 64.258 148 66

7.916 7.931 14

11. A z 1863. é s 1866-iki o r s z á g o s i n s é g i k ö n y ö r a d o m á n y alap. 3 ) Mult év végén volt . . . . 38.475 frt 46 kr, behajhatatlanság folytán töröltetett . ._ 880 » 09'/» »

maradt

B

)

4

)

13.151

10.947 10

2.652

383

34.399 21.247

10.027 920

2.504 148

368 14 76

748

380

21.990 41

533 70

148 66

14 76

37.595 frt 36 V. kr.

4 ) Ez a vagyon-fogyatkozás a viz-, valamiut tüzkárosultak részére részben 1891. évben kiutalványozott, de csak 1892. évben kifizetett, továbbá 1892. évben nagyobbára a felvidéki inség enyhítésére engedélyezett nagy mennyiségű segélyek összegeben leli magyarázatát.

6 ) Ez a veszteség behajthatlanság folytán értéktelenné vált kötvények leírásából származik.

A

b e 1 ts y i

Latin ovics János-féle alapítvány

s

>3 N to

u m ©

17.

16.

15.

kr

frt

Az I. magy. ált. Kolozsvári »Karolina« orsz. bizt. társaság tűzoltói alapja kórház-alap frt

| kr

kr

frt

I. P é n z t á r i m é r l e g . 1 2 3 '1

5 6 7 8 9 10 11

12

Valódi rendes és rendkívüli bevételek . . . . Valódi rendes és rendkivüli kiadások . . . Bevétel kincstári javadalmazás (pótlék-segély) czimén Kiadás a kincstár javára tényleg beszállított fölösleg czimén Hitelmüvelet általi bevételek Hitelmüvelet általi kiadások Átfutó bevételek Átfutó kiadások Pénzmaradvány az év kezdetén Pénzmaradvány az év végén Összesen tényleges bevétel a kezdeti pénzmaradvány.. nyal együtt Összesen tényleges kiadás az év végéveli pénzmaradványnyal együtt

249 03

22.239 0 7 7 ,

245 91

21.739 077

2

1.026 97'/, 213 28

600 500

1.251

10

50 59

1 3 6 9 4 Va

53 71

299 54

299 62

2 2 . 2 3 9 0 7 V*

1.763 92

299 62

2 2 . 2 3 9 0 7 '/a

1.763 92

II. V a g y o n m é r l e g . 13 14 15

16

17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27

Valódi bevételi kiadási hátralék az év kezdetén Valódi bevételi kiadási hátralék az év végén Bevételi kiadási hátralék a kincstárral szemben az év kezdetén . . . Bevételi kiadási hátralék a kincstárral szemben az év végén Átfutó bevételi kiadási hátralék az év kezdetén Átfutó bevételi kiadási hátralék az év végén . Pénzmaradvány az év kezdetén Pénzmaradvány az év végén Cselekvő tőkék (értékpapírok névértéke) az év kezdetén Cselekvő tőkék (értékpapírok névértéke) az év végén Ingatlanok és hasznothajtó jogok értéke az év kezdetén Ingatlanok és hasznothajtó jogok értéke az év végén Összes vagyon az év kezdetén Összes vagyon az év végén Vagyon gyarapodás-fogyatkozás

4 56*/.

1.286 89

5 0 7 V«

831 89

366

18

3 2 3 3 6 V«

50 59

1 3 6 9 4 V,

53 71

299 54

6.200

176.924 01

22.100

6.200

177.424 01

22.750

178.210 90

22.603

178.255 90

2 3 . 3 7 2 901/»

6.255

15\'t

6 . 2 5 8 7 8 V* 3 63

45

1 2 Ví

769 78

III. J ö v e d e l m i m é r l e g . 28

29

30 31 32 33

34 35

36

A valódi rendes és rendkivüli bevételek folyó évi járandósága A valódi rendes és rendkivüli kiadások folyó évi járandósága Fölösleg — hiány hozzá az árfolyam nyereséget-veszteséget az értékpapírok vételénél hozzá a kincst. javadalmazás stb. czimén előirt bevételt hozzá a valódi kiadási járandós. foglalt beruházások összegét (vagyoncsere) le a kincstár javára beszállítandó fölösleget . le a valódi bevételek járandóságában foglalt vételárakat ingatlanért Mutatkozik vagyongyarapodás vagyon-fogyatkozás

1 •

.

249 03

21.784 07'/,

1.067 42

245 40

2 1 . 7 3 9 0 7 V,

2 9 6 54

3 63

45

770 88

110

3 63

45

769 78

i 11 i

m

s

t

e

r

i

u

m

n

á

1.

18.

19.

20.

21.

Gr. Kaiácsonyi Guido-fele „Rózsaleány-ünnep" alapítvány

Dainaskin István-féle

Gróf Majláth Antal-féle »hasonszcnvi kórház «-alap.

Gr. Eszterházy Johanna-féle

| kr

frt

1.072 1.005 31

alapítvány frt

kr

600 1.199 57

850 299

1.000 1.100

írt

kr

12.550 53 1.255 06

11.295 47

alapítvány kr

frt

16.640 18 4.169 44

28.892 37.303 32 3.945

05 11 29 22

52 12 18 81

48 72 15

2.124 12

1.498 72

12.550 53

45.564 52

2.124 12

1.498 72

12.550 53

45.564 52

131 30 170 41

520 04 102 68

146 75

3.464 56 V, 29 83

3.912 93 12 81 45 45

48 72 15 13.150 12.599

206.389 97 217.685 44

146 75 329.915 91 337.881 67

22.861 87 22.967 67 105 80

12.678 68 12.701 83 23 15

206.389 97 217.685 44 11.295 47

329.467 54 Vo 338.058 25 8.590 70 V2

1.107 27

022 97

12.550 53

17.074 97'/,

1.001 47 105 80

599 82 23 15

1.255 06 11.295 47

8.038 97 9.036 00 7,

52 18 22.678 22.778

445 30

105 80

23 15

11.295 47

8.590 70*/,

J e g y z e t

A

sS ^C N C2/ l-l 02

b e 1 i S J i

22.

23.

24.

BujanovitsKoppy Mária »közczélú« jótékony alap.

BujanovitsIvoppy Máriaféle kórházi alapitvány

BujanovitsIvoppy Máriaféle hülyeintézeti alap.

kr

frt

kr

frt

kr

frt

I. P é n z t á r i m é r l e g . 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

Valódi rendes és rendkívüli bevételek . . . . Valódi rendes és rendkívüli kiadások . . . . Bevétel kincstári javadalmazás (pótlék-segély) czimén Kiadás a kincstár javára tényleg beszállított fölösleg czimén Hitelművelet általi bevételek Hitelmüvelet általi kiadások Átfutó bevételek Átfutó kiadások Pénzmaradvány az év kezdetén . . . . . Pénzmaradvány az év végén Összesen tényleges bevétel a kezdeti pénzmaradvány.. nyal együtt . Összesen tényleges kiadás az év végéveli pénzmaradványnyal együtt

1.696 297 72

315 51 315 51

49 43 1.500 1 03 1 03 62 50 10 21

315 315

1.808 96

630 51

1.808 96

630 51

270 270

270 270 *

II. V a g y o n m é r l e g . 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27

Valódi bevételi kiadási hátralék az év kezdetén Valódi bevételi kiadási hátralék az év végén Bevételi kiadási hátralék a kincstárral szemben az év kezdetén Bevételi kiadási hátralék a kincstárral szemben az év végén Átfutó bevételi kiadási hátralék az év kezdetén Átfutó bevételi kiadási hátralék az év végén Pénzmaradvány az év kezdetén Pénzmaradvány az év végén Cselekvő tőkék (értékpapírok névértéke) az év kezdetén Cselekvő tőkék (értékpapírok névértéke) az év végén Ingatlanok és hasznothajtó jogok értéke az év kezdetén Ingatlanok és hasznothajtó jogok értéke az év végén Összes vagyon az év kezdetén Összes vagyon az év végén Vagyon gyarapodás-fogyatkozás

472 43 393 22

271 G4V, 2G7 95','a

34 37V2 36 43'.''2

315 315 6.361 40 6.361 40

5.440 04 5.440 04

6.404 75V2 6.408 44V2 3 69

5.474 4IV2 5.476 47 Vs 2 06

1.761 36

318 69

272 06

442 29 1.319 07

315 3 69

270 2 06

62 10 35.246 36.697

50 21 65 22

35.781 58 37.100 65 1.319 07

III. J ö v e d e l m i m é r l e g . 28 29 30 31 32 33 34 35 36

A valódi rendes és rendkivüli bevételek folyó évi járandósága A valódi rendes és rendkivüli kiadások folyó évi járandósága Fölösleg — hiány hozzá az árfolyam nyereségét-veszteséget az értékpapirok vételénél . hozzá a kincst. javadalmazás stb. czimén előirt bevételt hozzá a valódi kiadási járandós. foglalt beruházásokösszegét (vagyoncsere) le a kincstár javára beszállítandó? fölösleget le a valódi bevételek járandóságában foglalt vételárakat ingatlanért Mutatkozik vagyongyarapodás vagyon-fogyatkozás

.

. 1.319 07

3 69

2 06

ni in i s te r i u m n á 1 Báró Wodiáner Közigazgatási Mór-féle fog- és toloncz»jótékony« ház-alap alapítvány kr

frt

2.379 25 1.527 70

984 1.800 16 16 27 63

27.

28.

Gr. Gyulai Samu-féle alapítvány

Együtt

26.

25.

kr

frt

146.044 5 6 7 , 6.666 33

57

frt

kr

2.332 50 2.363 47

85 25 85 85 63

írt

J e g y z e t

kr

354.386 35 139.464 287, 15.600 33.407 189.417 367.313 46.212 60.817 8.585 13.199

147a 38 80 V, 55 89 97 7a 27. Gr. G y u l a i

07 07 50 62

33

2.383 2.236 23 23

177 91

116

3.407 39

146.044 57

4.740 20

614.202 19

3.407 39

146.044 57

4.740 20

614.202 19

32.764 64 41.673 01

1.136 49 1.195 98

154.075 48 149.860 61

139.200

295 88 Vü 399

31 7 a

oo V,

33

27 50 63 62 53.747 57 54,563

54.070 9 5 '/a 54.227 3 0 ' / a 156 35

177 395.368 534.568 374.607 375.740 802.740 952.160 149.419

11

141.739 367a

oo'v,

927a

52.757 70 52.786 22 28 52

89 9 7 72 32 097a 887a 207a 5,512.657 467a 5,718.149 52 205.492 05%

2.391 99

351.111 83

91 95 95 31 63 57 V, 50

2.439

86

152.785 92 V,

2.283

51 35

4.499 32 148.286 607 2

156

150.344

116 63 51.621 21 51.473 61

47 28 52

2.363

8.585 13.199 3,188.999 3,365.354 2,317.340 2,331.474

173.811 637a 177.300 197, 1.541 46

15.600 14.133 32 1.133 32

156

35

149.419 9 2 7 ,

28 52

205.492 057a

Samu-fé 1 c alapítv á n y.

Ezt az alapítványt néh. marosnémethi és nádaskai gr. Gyulai Samu cs. és kir. altábornagy 1870. évi január 29-én kelt végrendeleti codicillusával budapesti szegény családok segélyezése czéljából létesítette ; az 1887. márczius 1-én kelt, s ugyan e hó 18-án 17.171/Beliigymin. szám alatt jóváhagyott alapitó oklevél szerint az alapítványi segélyösszegeket állandó évi segélyképen 300, 200, és 120 frtban állapították meg s azokat évenként két egyenlő részletben ápril és október hónapokban teszik folyóvá.

A

P

é

n z íi s y i

3

Osajaghy

Konoaiap

Márton alap

-rt

N W S-l

W

frt

3.

2.

1.

kr

frt

kr

Zólyom-lipcsei »Gizella« munkás árvaház alap kr

frt

I. P é n z t á r i m é r l e g . 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

Valódi rendes és rendkívüli bevételek . . . . Valódi rendes és rendkívüli kiadások . . . . Bevétel kincstári javadalmazás (pótlék-segély) czimén Kiadás a kincstár javára tényleg beszállított fölösleg czimén Hitelművelet általi bevételek Hitelművelet általi kiadások Átfutó bevételek Átfutó kiadások Pénzmaradvány az év kezdetén . . . . Pénzmaradvány az év végén Összesen tényleges bevétel a kezdeti pénzmaradványnyal együtt Összesen tényleges kiadás az év végéveli pénzmaradványnyal együtt

26.210 05 30.576 30

37 84

23.525 92 16.901 167,

37 84

1.610 10

5.800

1.485

7.219 37

1

485 21.381 16 26.395 8 1 7 .

52.375 78 61.028 90 91.605 20

37 84

46.392 08

91.605 20

37 84

46.392 08 *

II. V a g y o n m é r l e g . 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27

Valódi bevételi kiadási hátralék az év kezdetén Valódi bevételi kiadási hátralék az év végén Bevételi kiadási hátralék a kincstárral szemben az év kezdetén . . . . . . . . Bevételi kiadási hátralék a kincstárral szemben az ev vegen Átfutó bevételi kiadási hátralék az év kezdetén Átfutó bevételi kiadási hátralék az év végén Pénzmaradvány az év kezdetén Pénzmaradvány az év végén Cselekvő tőkék (értékpapírok névértéke) az év kezdetén Cselekvő tőkék (értékpapírok névértéke) az év végén Ingatlanok és hasznothajtó jogok értéke az év kezdetén Ingatlanok és hasznothajtó jogok éltéke az év végén Összes vagyon az év kezdetén Összes vagyon az év végén Vagyon gyarapodás-fogyatkozás . . . .

7.044 88% 8.900 83

3.528 35 23.337 20 1 /,

142.978 150.197 52.375 61.028 16.800

34 Ví 717, 78 90 583 73 891 57

11.000

100.128 100.128 21.381 26.395 310.043 311.506 23.727 26.834 448.235 455.957 7.722

11 11 16

81 Vg 82 52 39 33

28 Vg 57 V, 07 55 V. 487,

853 73 891 57 37 84

26 845 50 Vg

37 81

23.525 92

58.077 31 31.231 807,

37 84

18.763 4.762 81

169.957 226.284 99.683 124.778 25.095

597, 94'/, 35

III. J ö v e d e l m i m é r l e g . 28 29 30 31 32 33 34 35 36

A valódi rendes és rendkívüli bevételek folyó évi járandósága A valódi rendes és rendkívüli kiadások foly ó évi járandósága Fölösleg — hiány hozzá le az árfolyam nyereséget-veszteséget az értékpapírok vételénél hozzá a kincst. javadalmazás stb. czimén előirt bevételt hozzá a valódi kiadási járandós. foglalt beruházások összegét (vagyoncsere) . . . . le a kincstár javára beszállítandó fölösleget . le a valódi bevételek járandóságában foglalt vételárakat ingatlanért Mutatkozik vagyongyarapodás vagyon-fogyatkozás

.

11

147 40 3.106 94

56.327 29

25.095 4 8 Vg

37 84

7.722 35

m

i

n

i

s

t

e

r

kr

frt

kr

28.549 83

1,383.108 2 1 7 , 385.216 18

6.501 34.913 75

461.578 60 1,693.105 21

15 03'/ 2 122 117, 867,

m

n

á

1.

6.

Vagyontalan hivatalnokok özvegyei Hadmentességi és árvái segélyezédíj-alap sére szánt alap

35.065

u

5.

4.

frt

i

233.701 67 67 0 9 7 , 2,078.388 48 Ve

7.

Jövedéki Összesen

J e g y z e t

bírság-alap kr

frt

írt

kr

240.767 26 V2 60.836 54 V,

1,702.199 12 493.530 19

3.716 46 126 49 V2 94.982 0 0 * / . 278.502 69

473.879 1,729.696 12.420 1.611 402.455 366.116

A bátralék, illetve álladék helyesbítés 60 folytán e m e l k e d e t t : 90 ') alatt 8.644 frt 96 krral, 83 49 VÜ ") alatt 33.499 » 08 65 611/e

ellenben a p a d t : 3

339.465 73

2,590.955 20

) alatt

4

35.065

867,

2,078.388

487,

339 465 73

) alatt

8 frt 73

»

—

krral,

157,

»

2,590.955 20

f

)

1,208.636 8 2 ' . v 1,157.970 38

3.587 64

Ve

1,205.120 29 1,125.726 34

2

)

39

202

50 071 402.455 91.982 00'/* 366.1 16 278.502 69 12,088.284 1,276.287 3 ) 13,323.785 1,276.287 4 ) 193.684 253.118 2 32

15 122 273.800 301.350

037, 117,

233.701 67 C7 09 lít 10,210.500 11,422.750

273.815 03'/« 10,444.201 67 301.472 11'/* 11,422.817 09 l / 5 27.657 08 978.615 42 V,

28.549 83

1,383.108

28.549 8 3

997.892

217,

385.216 18

892

75

0 3 Ve

2.583.493 4 7 7 , 13,850.282 2,712.757 75 15,018.675 129.264 2 7 '/a 1,168.392

189.229 57 Ve 59.965 30 129.264

2 7 %

19.270 61

V,

59 92'/«

65 61V 2 55 09 67 Ve 90 Ve 5 7 Ve

03 4 5 Ve

1,651.296 88

Ve

522.021 90 1,12.».274 20.316

987, 76

59.434 23

27.657

08

978.615 42'/.

129.264

277,

1,168.392 4 5 Ve

!

A

k

e

r

e

s

k

e

d

e

1

e

m

ti

s y

i.

s

N Ifi

I. P é n z t á r i 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

Mária Valéria-

Stein Náthánféle alapítvány

kr

frt

kr

mérleg.

Valódi rendes és rendkivüli bevételek Valódi rendes és rendkivüli kiadások Bevétel kincstári javadalmazás (pótlék-segély) czimén Kiadás a kincstár javára tényleg beszállított fölösleg czimén Hitelmüvelet általi bevételek Hitelmüvelet általi kiadások Átfutó bevételek Pénzmaradvány az Pénzmaradvány az Összesen tényleges Összesen tényleges

2.

féle alapítvány frt

m

i

1.116 52 1.116 52

255 245 40

1.116 52 1.116 52

G8 27'.2 77 87 V* 323 27'/a 323 27 V.

.

év kezdetén év végén bevétel a kezdeti pénzmaradvány nyal együtt kiadás az év végéveli pénzmaradványuyal együtt II. V a g y o n m é r l e g .

13 14 15 1G 17 18 19 20 21 22 23 24 25 2G 27

Valódi bevételi kiadási hátralék az év kezdetén Valódi bevételi kiadási hátralék az év végén Bevételi kiadási hátralék a kincstárral szemben az Bevételi kiadási hátralék a kincstárral szemben az Átfutó bevételi kiadási hátralék az év kezdetén Átfutó bevételi kiadási hátralék az év végén Pénzmaradvány az év kezdetén Pénzmaradvány az év végén Cselekvő tőkék (éitékpapirok névértéke) az év kezdetén Cselekvő tőkék (értékpapírok névértéke) az év végén Ingatlanok és hasznothajtó jogok értéke az év kezdetén Ingatlanok és hasznothajtó jogok értéke az év végén Összes vagyon az év kezdetén Összes vagyon az év végén Vagyon gyarapodás-fogyatkozás . . .

év kezdetén év végén . . .

.

. . .

. .

. .

. .

23.400 23.400

68 27V. 77 87 '/, 5.100 5.100

. 23.400 23.400 .

.

.

.

5.168 27 V. 5.177 87 '/a 9 60

III. J ö v e d e l m i m é r l e g . 28 29 30 31 32 33 34 35 36

A valódi rendes és rendkivüli bevételek folyó évi járandósága . A valódi rendes és rendkivüli kiadások folyó évi járandósága . Fölösleg — hiány hozzá az árfolyam nyereséget-veszteséget az értékpapírok vételénél hozzá a kincst. javadalmazás stb. czimén előirt bevételt . hozzá a valódi kiadások járandóságában foglalt beruházások összegét (vagyoncsere) le a kincstár javára beszállítandó fölösleget le a valódi bevételek járandóságában foglalt vételárakat ingatlanért Mutatkozik vagyongyarapodás vagyon-fogyatkozás

.

.

.

.

1.116 52 1.116 52

255 245 40 9 60

9 60

m i n i s t e r i u m n á l . Goldberger-féle alapítvány frt

5.

4.

3.

kr

2.203 90 2.203 90

Országos hajós-segcly alap frt

| kr

758 75

G65 42 42 22 115

2.203 90 2.203 90

94 30 30 88 Vs 69 V* 823 93 Vs 823 931/«

Ipar és keres-

J e g y z e t

kedelmi alap frt

kr

43.484 60 1.507 49

20.680 69.197 2.492 6.567 10.859 244

78 55 22 99 66 23

77.517 26 77.517 26

23.681 13 19.448 12

5

1.285 55

28.000 28.000

28.000 28.000

22 115 9.700 10,300

9.722 10,420 697

2.790 10.859 88V, 69 Va 244 71.76* 120.282 76.531 65.705 88'! 2 ') 181.552 208.470 69 Va 81 26.917

£2 66 23 48 25 81 55 53 37 84

5. Ipar

és kereskedelmi

alap.

') A mult év végén volt összes vagyon 188.141 frt 30 kr, apadt: a m. é. cselekvő hátralékból helyesbítés folytán elejtett

2.203 90 2.203 90

763 75 763 75 05 94

38.244 10 500 37.744 10

4.643 74 15.470 697

81

26.917 84

.

.

maradt

.

1.588

» 77 »

181.552 frt 53 kr.

A

k

e

r

e

s

k

e

d

e

1

e

m

1

s y

6.

1

i

7.

Vasúti és tisztképző muzeum alapja tanfolyam-alap Kereskedelmi

a CSJ S-c

02

| kr

frt

frt

| kr

I. P é n z t á r i m é r l e g . 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

Valódi rendes és rendkivüli bevételek Valódi rendes és rendkivüli kiadások . . Bevétel kincstári javadalmazás (pótlék-segély) czimén Kiadás a kincstár javára tényleg beszállított fölösleg czimén Hitelmüvelet általi bevételek Hitelmüvelet általi kiadások

13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 25 25 26 27

Valódi bevételi kiadási bátralék az év Valódi bevételi kiadási hatralék az év Bevételi kiadási hatralék a kincstárral Bevételi kiadási hátralék a kincstárral Átfutó bevételi kiadási hátralék az év Átfutó bevételi kiadási hátralék az év Pénzmaradvány az év kezdetén

Pénzmaradvány az Pénzmaradvány az Összesen tényleges Összesen tényleges

44.566 79 120.438 48 91.232 .

1.309 13 10.539 18.944 7.991 14.947 154.329 154.329

év kezdetén év végén bevétel a kezdeti pénzmaradványnyal együtt kiadás az év végéveli pénzmaradványnyal együtt

47 10 36 04 62 62

II. V a g y o n m é r l e g .

az az az az

év év év év

8.125 3.528 41.941 41.941

41 Vs 0Í> 48'/. 4 8'.'2

«

kezdetén . . . . végén szemben az év kezdetén szemben az év végén . kezdetén végén

Cselekvő tőkék (értékpapírok névértéke) Cselekvő tőkék (értékpapírok névértéke) Ingatlanok és hasznothajtó jogok értéke Ingatlanok és hasznothajtó jogok értéke Összes vagyon az év kezdetén Összes vagyon az év végén

27.516 07 37.104 30 6.300

kezdetén végén kezdetén végén

8.114 71 4.479 22

.

6.350 63 2.054 7.991 36 14.947 04

. ')

25.868 31.567 35.623 53.047 17.423

28 27 72 53 81

17.743 11 1.558 58

8.125 3.528 99.430 9S.121 137.866 139.899 28.818 46.864 18.040

41 % 05'/. rí a9 67 61 25Vg 65 l /, 40

III. J ö v e d e l m i m é r l e g . 28 29 30 31 I

32

33 34 35 36

A valódi rendes és rendkivüli bevételek folyó évi járandósága . A valódi rendes és rendkivüli kiadások folyó évi járandósága . Fölösleg — hiány hozzá az árfolyam nyereséget-veszteséget az értékpapírok vételénél hozzá a kincstári javadalmazás stb. czimén előirt bevételt hozzá a valóságos kiadások járandóságában foglalt beruházások öszszegét (vagyoncsere) le a kincstár javára beszállítandó fölösleget le a valódi bevételek járandóságában foglalt vételárakat ingatlanért Mutatkozik vagyongyarapodás vagyon-fogyatkozás

.

.

.

.

36.962 47 116.469 65 79.507 18 91.232 5.787 29

34.911 95 25.198 49 9.713 46 6.300 2.032 94

88 30 17.423 81

18.046 40

m

i

11 i

s

t

r

A in. kir. államvasutak nyugdíjalapja kr

1,246.558 4 3 1,633.448 92 346.993 35

Összesen

frt

i

u

m

ii

á

1.

10.

9.

8.

frt

e

kr

Az egyesült kassa-oderbergieperjes-tarnovi vasút által az 1879. évi XXXVIII. t.-cz. alapján kibocsátott358.6102/10 o. é. frt részvénytőke törlesztési tartalék-alapja. kr frt

1.132

37

14 21 12 52 02 V, 95'/.

72 1.749

30 67

2,327.965 69'/« 2,327.965 69'/a

1.749 1.749

1,366.460 06 1,796.065 01 444.525 35

J e g y z e t

6. Kereskedelmi 406.576 338.660 2.033 2.033 47.548 75.567

36 59 13 13 43 06

2,049.709 70 2,049.709 70

427.257 409.833 15.107 27.587 74.616 94.479

47.548 75.567 2,494.971 2,427.213 7,966.584 7,963.506

43 06 34 07 03 97

10,509.103 80 10,466.287 10

42.816 70

1,246.558 43 1,633.44b 92

386.890 49 157 50 346.993 35

')

18 22 02 V« 95 V« 10 73 79 40

l 10,821.389 46 / 2 10,841.668 22 V* 20.278 76

1,361.016 12 1,779.182 88 418.166 76 91 56 35 444.525 97 12.463

3.077 06

18.635 36

42.816 70

20.278 76

alap.

') A múlt év végén volt vagyonálladck

.

.

. 35.624 frt 02 kr,

apadt:

545

az átfutó terhelő hátralék 67 67

helyesbítése folytán

. maradt

8. A m. kir. államvasutak

14.052 73 25.490 92

7.636 4.844 74.616 94.479 2,533.506 2,516.173 8,206.850 8,200.679

múzeum

.

—

» 30 krral,

3 5 . 6 2 3 frt 72 kr.

nyugdíjalapja.

Ez a vagyonfogyatkozás abban találja magyarázatát, hogy az os/.tr. magyar államvasutak magyarországi vonalainak államosításával átvett 545 21.892 23.537

59 45

22.437 23.537

59 45

1.099

86

1.132

37

1.132 32

37 51

1.099

86

és a m. kir. államvasutak nyugdíjalapjába beolvasztott oszt. nyugdij és nyugbérintézeti alapok bevételei azoknak már az átvételkor fennállott és azóta is növekedett terheit — a m. kir. államvasutak nyugdíjalapjánál elért megtakarítás felhasználásával sem fedezték.

A

f ö l d m i y e 1 é s i^ s y i i.

3.

2.

íolozsmonostori Keszthelyi ^azd. tanintézeti gazd.tanintézeti gazdászati alap alap alap Országos köz-

g >C 3 N Ifi

frt

w

| kr

frt

| kr

frt

| kr

I. P é n z t á r i m é r l e g . 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

437 39 8 10

7.574 34 300

83

441 63'/,

7.306 15

567, 74 09 V* 94

401 671/* 389 33

6.153 61 6.121 80

235.797 75 7 ,

839 06'/,

13.727 95

235.797 75 V*

839 06 Vü

13.727 95

42.072 09 Ve 50.458 24 V,

Valódi rendes és rendkivüli bevételek . . . . Valódi rendes és rendkivüli kiadások . . . . Bevétel kincstári javadalmazas (pótlék-segély) czimén Kiadás a kincstár javára tényleg beszállított fölösleg czimén Hitelmüvelet általi bevételek Hitelmüvelet általi kiadások Átfutó bevételek Átfutó kiadások Pénzmaradvány az év kezdetén Pénzmaradvány az év végén Összesen tényleges bevétel a kezdeti pénzmaradványnyal együtt Összesen tényleges kiadás az év végéveli pénzmaradványnyal együtt

2.900 176.200 110.200 16.838 33.716 87 38.521

II. V a g y o n m é r l e g . 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27

Valódi bevételi kiadási hátralék az év kezdetén Valódi bevételi kiadási hátralék az év végén Bevételi kiadási hátralék a kincstárral szemben az év kezdetén Bevételi kiadási hátralék a kincstárral szemben az cv végén Átfutó bevételi kiadási hátralék az év kezdetén Átfutó bevételi kiadási hátralék az év végén Pénzmaradvány az év kezdetén Pénzmaradvány az év végén Cselekvő tőkék (értékpapírok névértéke) az év kezdetén Cselekvő tőkék (értékpapírok névértéke) az év végén Ingatlanok és hasznothajtó jogok értéke az év kezdetén Ingatlanok és hasznothajtó jogok értéke az év végén Összes vagyon az év kezdetén . . . . . Összes vagyon az év végén Vagyon gyarapodás-fogyatkozás

18.950 23 1 /, 23.799 91 2.971 83 71 ') 308.140 325.018 S7 38.521 2) 1,323.300 1,257.300

15 441 63 Va 444 29

51 68'/, 09'/. 04

401 67'/* 389 33 8.800 8.800

1.348 47'/a 1.348 48'/Í 7.370 27 7.338 800 800 6.153 6.121 174.050 174.050 15.100 15.100 190.081 190.081

47 61 80

9.779 1,647.506 01 1,654.348 53V. 6.842 52«/,

8.760 04 8.760 04

48.688 297 s

452 39

7.574 •35

51.624 77 2.936 47 V,

8 10 444 29

300 7.274 35

' 444 29

7.274 35

81 '/a 81V,

III. J ö v e d e l m i m é r l e g . 28 29 30 31 32 33 34 35 36

A valódi rendes és rendkivüli bevételek folyó évi járandósága . A valódi rendes és rendkivüli kiadások folyó évi járandósága Fölösleg — hiány hozzá az árfolyam uyereséget-veszteséget az értékpapírok veteléuél hozzá a kincst. javadalmazás stb. czimén előirt bevételt hozzá a valódi kiadási járandós. foglalt beruházások összegét (vagyoncsere) le a kincstár javára beszállítandó fölösleget . le a valódi bevételek járandóságában foglalt vételárakat ingatlanért Mutatkozik vagyongyarapodás vagyon-fogyatkozás

.

9.779

6.842 52*/e

i n

m

i

s

t

féle alapitvány kr

frt

'203 62 5 40

r

i

u

111

n

á

16

5.

6.

7.

Schwarcz Ábrahám-féle alapitvány

Moskovitz Lajos-féle alapitvány

Csáky Petronella grófnő-féle alapitvány

4, Gaupp Károly-

e

kr

frt

112

frt

kr

60

kr

frt

1.501 10 16 20

60

126 95 0 7 7 ,

1.235 98

285 22'/.

185 60 162 74 Vz

300 126 7 7 7 ,

30 30 105 105

389 22

412

195

2.776 44

389 22

412

195

2.776 44

126

GO

190

60

185 60 162 74'/. 4.200 4.300

300 126 2.000 2.300

4.259 60 4.272 74'/, 13 14 V,

2.300 2.426 77 V« 126 77 V*

777,

1.275 34 1.524 26

. 200

105 105 1.200 1.200

1.275 34 1.524 26 29.900 31.200

1.245 1.245

31.175 34 32.524 26 1.348 92

62

112

60

1.501 10

5 40 198 22

112

60

16 20 1.484 90

203

4 92'/,

14 77'/,

190

13 14'/.

64 02

60

126 77 V,

J e g y z e t

200

1.348 92

1. Országos

közgazdászati

alapnál.

') A hátralékból 1891. végén 378.140 frt 51 kr, áttétetett a cselekvő hátralékba 70.000 » — » maradt 308.140 frt 51 kr. 2 ) 1891. végén volt álladék 1,253.300 frt, szaporodott a fennebbi . 70 000 frttal,

együtt 1,323.300 frt.

A

föld

111

i veié 8.

S

1i

§•

i

y 10.

9.

Baronyi Ignácz- Féger Ferencz- Országos erdei -rt N

féle alapítvány

m

frt

| kr

féle alapítvány kr

frt

alap kr

frt

I. P é n z t á r i m é r l e g . 1 2 3 4

5 6 7

8 9 10 11

12

Valódi rendes és rendkívüli bevételek . . . . Valódi rendes és rendkívüli kiadások . . . . Bevétel kincstári javadalmazás (pótlék-segély) czimén Kiadás a kincstár javára tényleg beszállított fölösleg czimén Hitelmüvelet általi bevételek Hitelmüvelet általi kiadások Átfutó bevételek Átfutó kiadások Fénzmaradvany az év kezdetén Fénzmaradvány az év végén Összesen tényleges bevétel a kezdeti pénzmaradványnyal együtt . • • . . . Összesen tényleges kiadás az év végéveli pénzmaradványnyal együtt

50

150

1 0 0 . 4 1 5 6 4 Ve 71.503 22

50

150 30.471 01

50

7.175 81

50

6.207 30

75

23.668 74

75

2 3 . 0 7 8 66'/a

175

150

131.260

19V*

175

150

131.260

1 9 Ve

•

II. V a g y o n m é r l e g . 13 14 15

16

17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27

Valódi bevételi kiadási hátralék az év kezdetén Valódi bevételi kiadási hátralék az év végén Bevételi kiadási hátralék a kincstárral szemben az év kezdetén Bevételi kiadási hátralék a kincstárral szemben az év végén Átfutó bevételi kiadási hátralék az év kezdetén Átfutó bevételi kiadási hátralék az év végén Pénzmaradvány az év kezdetén Pénzmaradvány az év végén Cselekvő tőkék (értékpapírok névértéke) az év kezdetén Cselekvő tőkék (értékpapírok névértéke) az év végén Ingatlanok és hasznothajtó jogok értéke az év kezdetén Ingatlanok és hasznothajtó jogok értéke az év végén Összes vagyon az év kezdetén Összes vagyon az év végén Vagyon gyarapodás-fogyatkozás

4.277 37 V2 17.616 55 50 50 1.524 34 555 83 23.668 74

75

23.078

75

1.000 1.000

3.000

254.000

3.000

284.000

66%

73.950 34 79.059 70 1.025

3.000

3 4 8 . 8 6 6 0 4 Ve

1.025

3.000

369.077

6 4 Ve

20.211 60

III. J ö v e d e l m i m é r l e g . 28 29

30 31

32 33 34 35

36

A valódi rendes és rendkívüli bevételek folyó évi jáiandósága A valódi rendes és rendkívüli kiadások folyó évi járandósága Fölösleg — hiány hozzá az árfolyam nyereségét-veszteséget az értékpapírok vételénél . . . . . . hozzá a kincst, javadalmazás stb. czimén előirt bevételt hozzá a^ valódi kiadások járandóságában foglalt beruházások összegét (vagyoncsere) . . . . le a kincstár javára beszállítandó fölösleget . le a valódi bevételek járandóságában foglalt vételárakat ingatlanért Mutatkozik vagyongyarapodás vagyon-fogyatkozás

.

50

150

50

150

102.096 98 86.523 73 15.573 25

471 01

5.109 36

50

150

20.211

60

m

i n

i

s

t

alap frt

kr

150.310 93 v; 110.801 11

r

i

u

13.

Országos 16tenyészintézeti alap

Együtt

frt

kr

15.130 08 9.676 41

n

m

12.

11. Erdővásárlási

e

frt

154.994 63 150.000

318.617 20 V, 242.768 68 V,

11.034 415.717 332.287 25.810 83.697 102.462 192.819

6IV, 63 29 28 V, 25 40 68

27.977 30 19.050 46 1.521 46

287.709 72 \

189.175 17

862.607 52

287.709 72 V2

189.175 17

862.607 52

332.856 42 323.544 39 \'2

2.950

11.019 73'/, 27.977 30 14.000 51.159 88 121.192 70V, 500.600 456.077

868.594 96 V, 904.317 251/« 35.722 29

') 136.703 82 2

) 100.981 53 35.722 29

19.050 1.521 335.800 331.600 55.000 55.000 381.873 391.071 9.198

46 46

16 46 30

8.353 282.487 340.374 102.462 192.819 2,637.850 2,554.827 144.050 158.938 3,488.686 3,562.150 73.463

7fi 55 51V2 40 68

34 70 97 V, 53 55 V,

18.080 08

315.672 63 V,

9.676 41 8.403 67

249.136 14 66.536 49'.,

794 63

407 34

14.888 36 8.368 64

35.722 29

9.198 30

e

g

y

z

B

t

kr

91 91 88 70 V*

316.835 08V2 313.047 55

i 1.

J

*

84.523 40.000 1.715 15.715 51.159 121.192

/ a

73.463 55 V,

') Ebből vételár és kamat eladott erdőterületek faállományáért 127.095 frt 28 kr, kamat gyümölcsözőleg elhelyezett pénzek után 9.608 » 54 » együtt 136.703 frt 82 kr. 2

) Ebből fordítottak :

aj a gödöllői erdőhivatal kezelésébe ingatlanok szerzésére . . . . bj a Sponer Antaltól vásárolt s a liptó-ujvári erdöhivatal kezelésébe átadott erdőbirtokra cj a kolozsvári erdőigazgatóság kerületében magánfelektől vásárolt ingatlanok szerzésére . . . . dj a tereseipataki erdőben tűzifa szállítására ej vasúti építkezésekre f ) bélyegköltségekre ingatlanok vásárlásánál és egyebekre . . .

15.944 frt 90 kr,

80.000

»

—

»

1.676

»

14

»

500 2.629

»

—

»

»

91

»

230

»

58

»

együtt 100.981 frt 53 kr.

A vallás- és közoktatás-

3 esi

K/l U

CO

i.

2.

Országos tanítói nyugdíj és gyám-alap

Budapesti m. kir. tud. egyetemi alap

frt

kr

frt

kr

I. P é n z t á r i m é r l e g .

10

Valódi rendes és rendkívüli bevételek Valódi rendes és rendkívüli kiadások Bevétel kincstári javadalmazás (pótlék-segély) czimén Kiadás a kincstár javára tényleg beszállított fölösleg cziméu . Hitelművelet általi bevételek Hitelmüvelet általi kiadások Átfutó bevételek Átfutó kiadások Pénzmaradvány az év kezdetén Pénzmaradvány az év végén

.

70.587 80

11

Összesen tényleges bevétel a kezdeti pénzmaradványtyal együtt

.

655.407 50

12

Összesen tényl. kiadás az év végéveli pénzmaradványnyal együtt .

1 2 3 4 5 6 7 8 9

369.644

13

87.410 59

295.000 43.866 99 54.578 13 2 2 8 . 3 8 1 9 5 Vs 147.830 98 13.514 42'/,

655.407

50

•

II. V a g y o n m é r l e g .

24

Valódi bevételi kiadási hátralék az év kezdetén . . . Valódi bevételi kiadási hátralék az év végén Bevételi kiadási hátralék a kincstárral szemben az év kezdetén Bevételi kiadási hátralék a kincstárral szemben az év végén . Átfutó bevételi kiadási hátralék az év kezdetén . . . Átfutó bevételi kiadási hátralék az év végén Pénzmaradvány az év kezdetén Pénzmaradvány az év végén Cselekvő tőkék (értékpapírok névértéke) az év kezdetén . Cselekvő tőkék (értékpapírok névértéke) az év végén Ingatlanok és hasznotliajtó jogok értéke az év kezdetén . Ingatlanok és hasznothajtó jogok értéke az év végén

25

Összes vagyon az év kezdetén

26

Összes vagyon az év végén

27

Vagyon gyarapodás-fogyatkozás

13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23

.

.

5 1 . 3 2 4 7 1 VÍ 44.109

19

99.114 137* 73.280 42 V , .

8 7 . 9 8 0 0 3 V* 7.429 06 1 3 . 5 1 4 4 2 V« 70.587 80 3,552.231 72V. 3,563.314

73l/a

1,547.396

16

1,549.675 51 5 , 1 5 3 . 3 3 2 9 2 V,

.

.

.

5,161.835 87 8 . 5 0 2 9 4 V,

III. J ö v e d e l m i m é r l e g . A valódi rendes és rendkívüli bevételek folyó évi járandósága A valódi rendes és rendkívüli kiadások folyó évi járandósága

3 5 9 . 2 8 1 6 9 Vs

29 30

Fölösleg — hiány

275.018

31

35

hozzá az árfolyam nyereséget-veszteséget az értékpapírok vételénél hozzá a kincstári javadalmazás stb. czimén előirt bevételt hozzá a val. kiad. járand. foglalt beruházások összegét (vagyoncsere) le a kincstár javára beszállítandó fölösleget le a valódi bev. járandóságában foglalt vételárakat ingatlanért

36

Mutatkozik vagyongyarapodás vagyon-fogyatkozás

28

32 33 34

.

.

84.263 68

.

.

371

oiv, 87

' 2.279 3 5 269.166 29 8 . 5 0 2 9 4 Va

ügyi

ministeriumnál.

3.

4.

Siketnémák váczi intézetének alapja

Vakok budapesti orsz.intézetének alapja

kr

frt

24.804 07 , / 2 698 72

5.

frt

kr

Vakok ánoldai

kr

frt

31.331 24 2.554 64

4.303 33V2 91 28

24.500 487 40 3.602 70 328 32 603 37 11.630.787* 7.845 79

26.000 655 4.590 4.987 962 6.177 9.043

2.892

37.250 58

43.151 867*

4.526 177»

37.250 58

43.151 867*

4.526 17 7*

31 4.523 10.961 2.699 381 106 11.630 7.845 384.040 387.153 186.119 186.119

2

)

114 2.300 9.462 5.291 3.732 292 6.177 9.043 454.292 454.236 175.445 175.445

70 35 557* 69 38'/, 337* 78 Va 79 67 27 90 90

59 65 88 73 157* 84 V2

78 76 05 59 20 95 15 Va 84 1 /. 40 81

1.434 115 25 107 82

115 25 107 82 72.300 73.750

02 26 92 58 95 Vs

26 92 58 957* t

570.480 ll 1 /*

630.299 48 V.

72.522 84

573.789 58 V*

630.840 357*

73.858 877*

3.309 47

540 87

1.336 037*

25.258 52 Vs 5.708 22

31.209 48 4.848 42

4.303 337* 91 28

19.550 30 Vj

26.361 06

4.212 057*

2

70

9 35 2

16.238 13'/, 3.309 47

)

15 98

4.000 21.829

54

540 87

J e g y z e t

alapja

2.892

1.336 037*

') Az országos tanitói nyugdíj- és gyámalap zárszáraadása, a vallás- ós közoktatásügyi ministernek az állami számvevőszékhez 1893. évi augusztus hó 7-én 1.493. eln. sz. a. intézett átirata szerint: azon terjedelmes több munkák miatt, melyek egyrészt az 1891. évi XLIII. törvenyezikk végrehajtása, másrészt az országos tanitói nyugdíjintézet folytonos fejlődése folytán, 1893. évi október hó előtt az állami számvevőszék rendelkezésére nem bocsájtható. 2

) A Sebastian - féle alapítvány ebből az alapból kihasittatott.

tőkéje,

mely

A vallás- és közoktatás7.

6.

Magyar nemzeti Magy. művészeti g N CH O f

muzeumi alap

W

kr

frt

ösztöndíj-alap | kr

frt

I. P é n z t á r i m é r l e g . 1 2 3

4

Valódi rendes és rendkívüli bevételek Valódi rendes és rendkívüli kiadások Bevétel kincstári javadalmazás (pótlék-segély) czimén Kiadás a kincstár javára tényleg beszállított fölösleg czimén .

20.083 40 9.574 27

1.446 60 55 26

10.000

1.410

Hitelmüvelet általi kiadások .

7.512 30.527 33 579 10.055

.

60.666 44

2.175 99

Összesen tényl. kiadás az év végéveli pénzmaradványnyal együtt .

60 666 44

2.175 99

5

0 7 8 9 10

Átfutó kiadások Pénzmaradvány az év kezdetén Pénzmaradvány az év végén

11

Összesen tényleges bevétel a kezdeti pénzmaradványnyal együtt

12

.

.

.

.

.

.

.

301 3 5 3 53 124 26 725 86 285 12

75 92V. 42 117*

•

II. V a g y o n m é r l e g . kezdetén . . . végén . . . szemben az év kezdetén szemben az év végén . kezdetén . . . végén

257* 737s 03 58 73 V. 23 117.

3 12

Valódi bevételi kiadási hátralék az év Valódi bevételi kiadási hátralék az év Bevételi kiadási hátralék a kincstárral Bevételi kiadási hátralék a kincstárral Átfutó bevételi kiadási hátralék az év Atlutó bevételi kiadási hátralék az év Pénzmaradvány az év kezdetén

25

Összes vagyon az év kezdetén

2,794.535 83 V.

29.352 36

26

Összes vagyon az év végén

2,794.723 08 7e

29.590 47

27

Vagyon gyarapodás-fogyatkozás

Cselekvő tőkék (értékpapírok névértéke) Cselekvő tőkék (értékpapírok névértéke) Ingatlanok és hasznothajtó jogok értéke Ingatlanok és hasznothajtó jogok értéke

az az az az

év év év év

kezdetén . végén . • kezdetén . végén

.

4.956 382 8.784 920 245 3.297 10.055

13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

. .

255.196 17 262.696 17 2,532.866 59 2,530.033

.

255 115 5 725 285 29.000 29.300

38 35 86 12 •

187 25

238 11

20.415 49 15.245 35

1.446 60 52 14

5.170 14

1.394 46

12 75

1 35

III. J ö v e d e l m i m é r l e g . 28 29

A valódi rendes és rendkívüli bevételek folyó évi járandósága A valódi rendes és rendkívüli kiadások folyó évi járandósága

30

Fölösleg — hiány

31 32 33 34 35

hozzá az árfolyam nyereséget-veszteséget az értékpapírok vételénél hozzá a kincstári javadalmazás stb. czimén előirt bevételt hozzá a val. kiad. járand. foglalt beruházások összegét (vagyoncsere) le a kincstár javára beszállitando fölösleget . . . . . le a valódi bev. járandóságában foglalt vételárakat ingatlanért

36

Mutatkozik vagyongyarapodás vagyon-fogyatkozás

.

.

.

.

.

2.130 55 2.833 59 187 25

1.155 238 11

ü g y i

m i n i s t e r i u m n á l .

8.

9.

Erdélyi vegyés bányászati alap

Együtt

frt

| kr

J

453.754 03 100.788 81

2.300

362.102 45.009 72.019 264.351 183.135 43.095 88.164

16 95 53 94

g

y

z

e

t

kr

frt

2.141 25 404 05

6 8 884 318

e

levonva

') A m. évi vagyonálladékból . . az országos tanitói nyugdíj- és

gyáinalap itt ki nem mutathatott vagyona 98 60 03 63 45 45

3.031 94

806.210 49

3.031 94

806.210 49

8.884.980

marad a 2—8. t. a. kimutatott melyhez h o z z á j ö t t : bités folytán:

6 8 884 318 52.965 52.965

16 95 53 94

20 21 VÍ 81 Va

47 fit 51

53.060 51'/ 2 *) 9,303.584 07 VÍ 53.060 51V,

9,317.698 75 VÍ 14.114 68

2.141 25 404 05

444.056 37 VÍ 110.613 14

1.737 20

333.443 23 VÍ 380 40

1.737 20

1.720 65 315.154 71 VÍ 2.833 59 14.114 68

kr,

a t a r t o z á s b ó l t ö r t é n t leirás folytán : b) a siket némák váczi orsz. intézetének 1.200

»

—

»

folytán.

a) a magyar nemzeti muzeumi alapnál az 1. tétel alatt már kimutatott

.

.

együtt

53 62 Vs 22 V2 45 45 96 VÍ 98 V2 65 41

>

7,4 76.704 frt 78 V2 kr,

a) a budapesti m. kir. tud. egyetemi alapnál

továbbá becslés 56.287 36.765 129.234 82.287 91.582 10.367 43.095 88.164 4,800.025 4,823.415 4,441.827 4,441.273

» 96

illetékhelyes-

alapjánál

137 13 137 13 658 04 V2 95 24 V2

16,361.685 frt 74V2 kr,

ellenben a követelésekből a) a siketnémák

váczi

» 78

leíratott: orsz.

intézetének

alapjánál fölvétetett

1,826.831

9,304.781 frt 07V. kr,

1.200 25. s o r s z á m

alatt

»

—

»

9,303.584 frt 07'/ s kr.

A vallás- és közoktatásügyi

m. kir. ministerium

kezelése alatt levő alapoknak, irányában 1892. év kezdetén

Tartozott a kincstárnak Az alapok

végtartozása

az 1891. év

1£SJ W

végével

cc

frt

kr

1

Budapesti egyetemi alap

99.114 137*

2

Siketnémák orsz. intézetének alapja Váczon

10.961 55 7,

3

Vakok országos intézeti alapja Budapesten

4

Vakok ápoldai alapja

5

Magyar nemzeti muzeumi alap

.

.

.

.

8.784 03

6

Magyar művészeti ösztöndij-alap

.

.

.

.

255

7

Erdélyi vegy- és bányászati alap

.

.

.

9.462 05

.

Köz- és magánkötvények, és az ingatlanok után a kincstárba szállítandó 1892. évi tiszta jövedelem frt

kr

269.166 29

Összesen

04'/a

') 129.234 81 '/*

frt

kr

368.280 42

16.238 13 */«

27.199 69

21.829 54

31.291 59

2 892

658

Együtt

2.136 55

V,

2 892 10.920 58

1.155

1.410

1.737 20

2.395 24 '/a

315.154 71 '/a

444.389 53

melyeknek tiszta jövedelme az állami költségvetésben előirányoztatok, az államkincstár és végén fennállott tartozása.

Tényleg

Maradt tartozás

beszállittatott

az 1892-ik év

a kincstárba

végével

frt

295.000

kr

J

e

g

y

z

e

t

kr

frt

73.280

42'A-

24.500

2.699 69

26.000

5.291 59

2.892 10.000

920 58

1.410 2.300 362.102

95 24'/. 82.287 53

') A múlt év végével maradt tartozás 130.314 frt 81'/z kr, leirás folytán apadt 1.080 » — krral, marad 129.234 frt 81V» kr.

Az

igazságügyi 1. Országos rabsegély- és javitó-intézeti alap

s -cí N tűS 02

frt

kr

I. P é n z t á r i m é r l e g .

1

325.725 13V2 276.493 75

2 3 4 5 6 7 8 9 10

Valódi rendes és rendkivüli bevételek Valódi rendes és rendkivüli kiadások Bevétel kincstári javadalmazás (pótlék-segély) czimén Kiadás a kincstár javára tényleg beszállított fölösleg czimén Hitelmüvelet általi bevételek Hitelmüvelet általi kiadások Átfutó bevételek . . . Átfutó kiadások Pénzmaradvány az év kezdetén Pénzmaradvány az év végén

11

Összesen tényleges bevétel a kezdeti pénzmaradványnyal együtt

12

70.947 119.100 2.706 3.507 122 400 .

.

.

41 01 86 64 lU

399.501 40'/ 2

.

_

399.501 40 VÜ

Összesen tényleges kiadás az év végéA eli pénzmaradványnyal együtt

•

II. V a g y o n m é r l e g . »)

57.024 29% 118.885 49%

13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

Valódi bevételi kiadási hátralék az év kezdetén Valódi bevételi kiadási hátralék az év végén Bevételi kiadási hátralék a kincstárral szemben az év kezdetén Bevételi kiadási hátralék a kincstárral szemben az év végén Átfutó bevételi kiadási hátralék az év kezdetén Átfutó bevételi kiadási hátralék az év végén Pénzmaradvány az év kezdetén Pénzmaradvány az év végén Cselekvő tőkék (értékpapírok névértéke) az év kezdetén Cselekvő tőkék (értékpapírok névértéke) az év végén Ingatlanok és hasznothajtó jogok értéke az év kezdetén Ingatlanok és hasznothajtó jogok értéke az év végén

25

Összes vagyon az év kezdetén

1,874.648 92%

26

Összes vagyon az év végén

1,747.970 52

27

Vagyon gyarapodás-fogyatkozás

. .

. .

. .

. . 3.209 4.010 122 400 1,505.172 1,553.325 309.120 309.120

58 18 86 647, 19 19

126.678 40%

III. J ö v e d e l m i m é r l e g . 28 29

A valódi rendes és rendkivüli bevételek folyó évi járandósága A valódi rendes és rendkivüli kiadások folyó évi járandósága

30

Fölösleg — hiány

31 32 33 34 35

hozzá az árfolyam nyereséget-veszteséget az értékpapírok vételénél hozzá a kincst. javadalmazás stb. czimén előirt bevételt . . . . hozzá a valódi kiadási járandós. foglalt beruházások összegét (vagyoncsere) le a kincstár javára beszállítandó fölösleget le a valódi bevételek járandóságában foglalt vételárakat ingatlanért

36

Mutatkozik vagyongyarapodás vagyon-fogyatkozás

.

.

.

313.295 05% 439.973 46

.

126.678 40%

.

.

.

.

.

.

2

)

126.678 40%

m

i n

i s t

e

r i u

2..

3.

Birtokrendezési állami előleg alap

Együtt

frt

3

)

| kr

50.000

frt

m

n

á

1.

J

4.000

g

y

z

e

t

kr

325.725 13'/ 2 276.493 75 50.000 1. Országos

4.000 50.000

e

74.947 169.000 2.706 7.507 122 400

41 01 86 64 V,

54.000

453.501 40V 2

54.000

453.501 407,

rabsegély-

és javitó

intézeti

alap.

') Mult év végén volt . . . . ez az összeg n ö v e k e d e t t : pótlólag előirt téritméuy czimén 1.210 frt 40 krral, törölt terhelő hátralék czimén 394 » 15 »

55.419 frt 74 7 2 kr,

összesen

57.024 frt 29 7, kr.

1.604

» 55

»

2

866 66 2.852 54

4.000

50.000 96.00U

50.866 66 102.852 54

57.890 95 V2 116.032 95'/2

3.209 8.010 122 400 1,555.172 1,649.325 309.120 309.120

58 18 86 64 Vs

19 19

) Ez a vagyonfogyatkozás onnan ered, hogy az 1887. évi VIII. t.-cz. alapján foganatba vett építkezések költségei a pénzbüntetések 3 / 4 -de czimén 1892. évben befolyt összeget 146.308 frt 23 l / 2 krral meghaladták, mely költségtöbblet ugyanis . 19.629 » 83 kr erejéig az orsz. rabsegély- és javítóintézeti alap 1892. évi rendes bevétele és kiadása között mutatkozó hasonösszegii eg3'enlegből fedeztetett, 126.678 » 40*/2 kr erejéig pedig a büntetéspénzek 3 / 4 ~de czimén az előző években fel nem használt, s az alap javára gyümölcsözőleg elhelyezett összegek terhére tétetett folyóvá; minélfogva az alap vagyonának 126.678 frt 4 0 7 2 krral csökkennie keilett. 2. Birtokrendezési

1,925.515 58 72 1,850.823 06

állami

előleg

alap.

3

51.985 88

74.692 52'/ 2

1.985 88

315.280 93'/ s 439.973 16

1.985 88

124.692 52'

s

50.000

50.000

51.985 88

74.692 52 7,

) Ez az összeg az »Atmeneti kiadások« VIII. fejezet 1. czime alatt van kiadásban elszámolva.

i

A

honvédelmi 1.

Ludovika akadémiai általános ilap

a

-cá N 03

s-l

«2

frt

kr

I. P é n z t á r i m é r l e g . 72.692 1.859

18 42

Átfutó kiadások Pénzmaradvány az év kezdetén Pénzmaradvány az év végén

70.970 14.974 15.357 346 346 3.901 3.380

21 13 55 63 63 56 69

11

Összesen tényleges bevétel a kezdeti pénzmaradványnyal együtt .

91.914

50

12

Összesen tényleges kiadás az év végéveli pénzmaradványnyal együtt .

91.914

50

1

2 3 4 5 6 7 8 9 10

Valódi rendes és rendkívüli bevételek Valódi rendes és rendkívüli kiadások Bevétel kincstári javadalmazás (pótlék-segély) czimén Kiadás a kincstár javára tényleg beszállított fölösleg czimén Hitelmüvelet általi bevételek Hitelművelet általi kiadások

II. V a g y o n m é r l e g . 13 14 15 16 17 18 19

20 21 22 23 24

Valódi bevételi kiadási bátralék az év kezdetén . . . Valódi bevételi kiadási hátralék az év végén Bevételi kiadási hátralék a kincstárral szemben az év kezdetén Bevételi kiadási hátralék a kincstárral szemben az év végén Átfutó bevételi kiadási hátralék az év kezdetén Átfutó bevételi kiadási hátralék az év végén Pénzmaradvány az év kezdetén Pénzmaradvány az év végén Cselekvő tőkék (értékpapírok névértéke) az év kezdetén Cselekvő tőkék (értékpapírok névértéke) az év végén Ingatlanok és hasznothajtó jogok értéke az év kezdetén . Ingatlanok és hasznothajtó jogok értéke az év végén

•

.

.

.

.

.

.

9.834 9.731 10.110 9.869 88.936 *) 88.936 3.901 3.380 1,446.632 1,446.765 568.050 568.050

95 86 31 77 72 72 56 69 94 81 80 80

2,107.246

66

2,106.996

11

250

55

25 26

Összes vagyon az év végén

27

Vagyon gyarapodás-fogyatkozás

III. J ö v e d e l m i m é r l e g . 28 29

A valódi rendes és rendkívüli bevételek folyó évi járandósága A valódi rendes és rendkívüli kiadások folyó évi járandósága

72.589 1.859

09 42

30

Fölösleg — hiány

70.729

67

31 32 33 34 35

hozzá az árfolyam nyereséget-veszteséget az értékpapírok vételénél . hozzá a kincstári javadalmazás stb. czimén előirt bevételt . . . hozzá a val. kiad. járand. foglalt beruházások összegét (vagyoncsere) . le a kincstár javára beszállítandó fölösleget le a valódi bevételek járandóságában foglalt vételárakat ingatlanért

250

55

70.729

67

36

Mutatkozik vagyongyarapodás vagyon-fogyatkozás

250

55

. . **)

m i n i s t e r i u m n á l . 2.

3.

Honvéd menedékház alapja

Összesen

kr

frt

frt

J

83

74.425 1.885

01 42

1.614

40

57'Va oov 8

72.584 14.974 15.457 346 346 3 909 3.380

61 13 55 63 63 13 Va 69 V8

1.740

40

93.654

90'/a

1.740

40 V2

93.654

90 '/a

7

193 239

201 239 7 33.497 33.597 93.983 93.983

84 71 41'/,

10.028 9.971

71V2

10.311 10.109

57 */. 00 Va 34 34 76 76

88.936 88.936 3.909 3.380 1,480.130 1,480.363 662.034 662.034

79 57 727. 48 Va 72 72 13'/a 69 Va 28 15 56 56

127.481

10

2,234.727

76

127.581

10

2,234.577

21

150

55

100

#

1.778 26

70

74.367 1.885

79 42

1.752

70

72.482

37

250

55

72.382

37

150

55

1.652 100

70

g

y

z

e

t

kr

1.732 26

100

e

Ludovika

akadémiai

átalános

alap.

*) A cselekvő vagyon értékében 88.936 frt 72 kr foglaltatik mint az 1797, 1800/1. és 1805/6-ik évi felkelési alapokból eredő követelés. Ez ügy lebonyolítása még nem fejeztetett be, de a mennyiben kamatjövedelmet egyelőre nem képvisel, a jövedelem rovatában, valamint a költségvetési előirányzatban sem szerepel.

**) A kedvezőtlen mérleg alakulása az év folyamán vásárolt 14.100 frt 5%-os papirjáradékkötvények névértéken felülfizetett árfolyamkülönbözetböl ered.

AZ EGYENES ADÓK, JOGILLETÉKEK ÉS DIJAK, DOHÁNYJÖVEDÉK, SÓJÖVEDÉK

1892-ki EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA AZ ELŐZŐ ÉVI EREDMÉNYEKKEL.

Egyenes adók. Magyarországban

és Horvát-Szlavonországokban,

a volt határőrvidéket

is

beleértve, az egyenes adók és az azokhoz tartozó illetékek fejében: 1891. é v b e n e l ő i r a t o t t levonva ebből a késedelmi kamatokat, az adóbehajtási illetékeket

103,394.605 frt,

és az adóbehajtási költségtéritményeket

1,746.931 „ 101,647.674 frt.

1892.

évben

előiratott

tisztán 1 0 4 , 7 1 0 . 5 5 7 frt,

.

levonva ebből is a fentemiitett illetékeket tisztán

1,570.518 ~ ~ ~

„ 7

e szerint a z 1892. é v i e l ő i r á s a mult évinél t ö b b a a a a a a a a

Ugyanis t ö b b Íratott elő: földadónál kereseti adónál nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójánál . . . bányaadónál tőkekamat- és járadék-adónál . . vasnti és gőzhajózási szállítás utáni adónál nyereményadónál fegyver- és vadászati adónál . .

együtt ellenben k e v e s e b b Íratott elő: a házadónál . . . 1 2 4 . 4 0 9 frttal, a hadmentességi dijaknál 25.797 „ a jövedelmi pótadónál . 15.227 „ együtt 7 ~ 7 vagyis egészben véve, mint fent t ö b b K e v e s e b b volt azonkívül az előirás: a késedelmi kamatoknál . . . . az adóbehajtási illetékeknél . . az adóbehajtási költségtéritményeknél

. .

.

522.533 342.267

frttal, „

203.255 28.466 139.479 375.496 26.050 20.252

„ „ „ „ „ „

1 0 3 , 1 4 0 . 0 3 9 frt, 1 , 4 9 2 . 3 6 5 frttal.

1 , 6 5 7 . 7 9 8 frttal;

1 6 5 . 4 3 3 frttal 1 , 4 9 2 . 3 6 5 frttal.

1 3 8 . 4 0 8 frttal, 5.698 „ 32.307 „

együtt . . . ö s s z e s e l ő i r á s az

. 1891.

minélfogva a z 1892. é v i évinél több A z 1891. é v i b e f i z e t é s volt . . . . levonva ebből a késedelmi kamatokat, az adóbehajtási illetékeket és az adóbehajtási költségtéritményeket . . . marad tisztán

1 7 6 . 4 1 3 frttal, 1 , 3 1 5 . 9 5 2 frttal. 105,882.985 frt; 1 , 7 8 3 . 5 6 4 frt, 1 0 4 , 0 9 9 . 4 2 1 frt.

Az

1892. é v i

befizetés

volt

pedig

' .

• 103,415.612

frt,

levonva ebből is: a késedelmi kamatokat

1 , 3 4 6 . 4 1 8 frttal,

az adóbehajtási illetéket

149.602

.„

101.834

„

és az adóbehajtási költse gt é ri tm é ny ek e t .

.

együtt

.

.

.

.

1 , 5 9 7 . 8 5 4 frttal,

marad tisztán a befizetés e szerint

.

.

.

.

.

az adóbehajtási illetékeknél

.

.

.

25.778

„

.

22.118

„

.

~7

tehát egészben

.

.

.

.

kevesebb

A jelentés elején jelzett adócsoportnál az .

2,281.663

frttal.

volt:

.

együtt

előirásra

.

1 3 7 . 8 1 4 frttal,

.

és az adóbehajtási költségtéritményeknél a z 1892. é v i b e f i z e t é s

101,817.758 frt,

1892-ben k e v e s e b b

S minthogy a befizetés szintén k e v e s e b b a késedelmi kamatoknál

.

1892.

185.710 2,467.373

„ frttal.

évi

/

103,140.039

befizettetett

frtra

1 0 1 , 8 1 7 . 7 5 8 frt,

a b e f i z e t é s az elő Í r á s h o z volt

k é p e s t ennélfogva k i s e b b 1,322.281

frttal,

ha ehhez hozzá adjuk a befizetések kevesbletét az adóbehajtási illetékeknél

.

.

,

együtt és levonjuk a befizetések többletét: a késedelmi kamatoknál

.

.

1 , 3 2 7 . 5 7 3 frt

*

.

,

490

és az adóbehajtási költségtéritményeknél

, .

32.138

együtt". kitűnik, hogy a h á t r a l é k

.

frttal ,,.~

7'

egészben véve szaporodott helyesbített

hátralékhoz

.

. 1892. é v v é g é v e l

melyből esik: állami adókra adóbehajtási illetékekre' adóbehajtási költségtéritményekre

.

3 2 . 6 2 8 frttal 1,294.945

hozzáadva ez összeget az év elején mutatkozott hátralék

5.292

.

.

3 2 , 1 5 2 . 7 6 3 frthoz 33,447.708

.

. . .

frttal,

fit,

31,426.260 frt, 1,215.690 „ ,806.908 „

együtt . 33,448.858 frt, levonva a késedelmi kamatoknál mutatkozó követelést . .• . • .. 1 . 1 5 0 frtot, .• marad mint fent ~ ~ ~ 7

3 3 , 4 4 7 . 7 0 8 frt.

185

Horvát-Szlavonországokban, adók fejében,

a

késedelmi

a volt határőrvidéket,

kamatokon,

adóbehajtási

költségtéritményeken kivül e l ő i r a t o t t

1 8 9 1 . évben

is hozzá

illetékeken .

A befizetés tett:

adóbehajtási

8,365.287

kisebb

1 8 9 1 . évben 1892.

és

8,400.846 frt,

1892. 1892. é v b e n t e h á t a z e l ő i r á s

véve, egyenes

35.559 .

»

frttal.

1 0 , 0 4 6 . 9 1 9 frtot,

„

8,564.985 1,481.934

1892. é v b e n k e v e s e b b e t Szembe állitva az 1 8 9 2 . évi előírást

»

frttal.

8 , 3 6 5 . 2 8 7 frtot 8 , 5 6 4 . 9 8 5 frttal

a befizetéssel kitűnik, hogy a b e f i z e t é s a z e l ő í r á s n á l n a g y o b b

1 9 9 . 6 9 8 frttal

volt

és, ha hozzá adjuk a befizetés többletét: az adóbehajtási illetékeknél

.

.

az adóbehajtási költségtéritményeknél

.

.

1.602

frttal,

.

.

3.214

„ 4 . 8 1 6 frttal,

együtt

2 0 4 . 5 1 4 frt

összesen és ebből levonjuk a késedelmi kamatoknál mutatkozó befizetési kevesbletet

4 2 3 frttal,

kiderül, hogy a h á t r a l é k

egészben

csökkent

204.091 frttal;

ezt levonván az év elején mutatkozott helyesbített hátralékból

7 , 8 7 1 . 9 2 2 frtból,

tesz a Horvát-Szlavonországok ö s s z e s adókban

véve

hátraléka

egyenes

1892. é v v é g é v e l

Elemi

csapások

7 , 6 6 7 . 8 3 1 frtot.

á l t a l o k o z o t t k á r o k m i a t t az 1 8 8 3 . évi XLIY.

t.-cz. 49. §-a alapján 1 8 9 2 . é v b e n

leíratott:

a) jégeső következtében: Magyarországban

.

.

Horvát-Szlavonországokban

2 4 6 . 2 1 7 frt 0 9 x / 2 k r , 9 1 . 9 3 3 „ 71

„

3 3 8 . 1 5 0 frt 8 0 V 2 kr

b) árviz következtében: Magyarországban

.

.

Horvát-Szlavonországokban

160.617 frt 64V2 kr, 8.118

„ 05

„

168.735

„ 69x/2 »

c) tűzkár következtében: Magyarországban

.

.

Horvát-Szlavonországokban d)

rovarok

által

1.635 frt 31*/ 2 k r , 17 „ 8 4

„

1.653,,

15V2 »

okozott

károk folytán: Magyarországban

.

Horvát-Szlavonországokban

.

310.2 7 6 frt 2 7 80.486

„10

kr, „

390.762

„37

e) szántóföldeknél, fagy, földárja, tartós szárazság és más egyéb elemi csapás következtében: Magyarországban . . 10.569 frt O8V2 kr, Horvát-Szlavonországokban 121 , 2 i y 2 „ f ) szőlőknél és komlókerteknél fagy folytán: Magyarországban

10.690 frt 30

kr

11.558 „ 1 0

„ 1

egészben 9 2 1 . 5 5 0 frt 4 2 / 2 kr. A fent megjelölt czimeken Magyarorszában leirt . 7 4 0 . 8 7 3 „ 51 krból esik: a hátralékra . . az 1892. évi előírásra

. .

9 0 . 3 3 5 frt 7 3 V 2 kr, 650.537 „ 7 7 y 2 „

A Horvát-Szlavonországokban leirt . . esik: a hátralékra . . . 15.640 frt 57 az 1892. évi előírásra

.

165.036

.180.676,, kr,

91 x / 2

„

„ 34V2 „

és igy a Magyarországban és Horvát-Szlavonországokban leirt 9 2 1 . 5 5 0 frt 4 2 x / 2 krból esik összesen: a hátralékra . . az 1892. évi előírásra

. .

105.976 frt 3 0 V 2 kr, 8 1 5 . 5 7 4 _ 12 ,,

Jogilletékek é s dijak. Magyarországban és Horvát-Szlavonországokban e l ő i r a t o t t : 1892-ben 1891-ben . lerovatott:

1892-ben 1891-ben

Az 1892. évi lerovás az ugyanazon évi előírásnál

2 3 , 1 6 3 ,813 frt, 21,422 . 8 6 2 „

. .

1892-ben t ö b b . . . . . . .

.

1892-ben . . .

.

több .

.

az 1892. év végéig

szaporodott

701.690

frttal. 2 0 , 7 3 1 . 8 5 6 frt, 2 3 , 1 6 3 . 8 1 3 r>

.

2 , 4 3 1 . 9 5 7 frttal; 14,715.606 frt

•

1 7 , 1 4 7 . 5 6 3 frtra.

kisebb . következőleg az év elején áthozott hátralék .

1 , 7 4 0 . 9 5 1 frttal; 2 0 , 7 3 1 . 8 5 6 frt, 2 0 , 0 3 0 . 1 6 6 >:

Dohányjövedék. Az 1892. évi nyers jövedelem . költség a mult évi tiszta jövedelemnél

tiszta jövedelem . . . . .

1892-ben k e v e s e b b .

5 3 , 2 0 3 . 2 2 8 frt 57 2 5 , 3 5 6 . 1 3 3 „ 36

kr,

V kr 2 7 , 8 4 7 . 0 9 5 frt 21 2 8 , 4 9 1 . 8 5 2 „ 64 1 / 2 J> 6 4 4 . 7 5 7 frt 4 3 V 2 krral.

Több

íratott

elő

a

bevételben:

a belföldi eladásnál az osztrák kezelőség kezelési költségtéritményeinél a boszniai eladásnál . . . a dohány kisárusok liaszonbéreinél . a különféle bevételeknél

.

1 , 4 8 8 . 9 3 3 frt 11V 2 213.173 „ 991/0

.

2.747 „ 89V2 4 9 . 0 1 4 „ 54 9.242 „ 80V2

a leltári szerek értéke szaporodott az osztrák kezelőség anyagtéritményénél .

3 . 1 0 5 „ 54 1,798.391

együtt. Kevesebb a napidijaknál .

.

.

. .

a haszonbérleteknél .

.

.

az épületfentartási költségeknél a termelési előlegeknél

519 frt 90

3 , 5 6 4 . 6 0 9 frt 25

kr.

3 3 7 . 2 2 4 frt 53

kr.

3 , 9 0 1 . 8 3 3 frt 78

kr.

krral, 1

3.764 „ Ö l ^

„

1.068 „ 50

„

1 2 . 0 5 6 „ 99 V 2

.

a külföldi dohánybeszerzésnél

1

»

.161.728

„ ÍO ^

„

.152.143

„ 80

„

a csempészett dohány beváltásánál

137 „ 9 6 V 2

„

a kármentesítéseknél

.

4 8 1 „ 25

„

a fuvarozási költségeknél (eladás)

5 . 3 2 3 „ 20

„

. összesen

.

.

.

K e v e s e b b Í r a t o t t elő

.

bevételben:

a beviteli és termelési engedély .

.

.

a termelési előlegeknél . . a kivitelre eladott dohánynál . az a n y a g k é s z l e t e k é r t é k e apadt . . . . együtt . Több

utalványoztatott: frt

a fizetések és lakpénzeknél a tisztek mellékjárandóságainál . . . az évi dijaknál . . . a szolgák béreinél . . az élvezményeknél és ruházatnál . . . . az altisztek, gyártási ügyelök és mesteremberek béreinél . . . az utazási költségeknél . Átvitel .

„ 36

ntalványoztatott:

a jutalmaknál és segélyeknél

illetékeknél

krral, „

krral,

7 . 3 5 0

9 5 3

6 4

I O V j

704 21 744 49 1.290 78

1 1 . 3 8 6

4 6

1 2 . 4 0 8

5 3

34.838 22

1 1 . 8 1 4 frt 7 2 V 2 krral, 161.728 „ 10x/2 47.629 „ 9 6

„ „

472.382

„

„ 79V2

6 9 3 . 5 5 5 frt 5 8 ! / 2 krral.

frt krral Áthozat . 34.838 22 92 36 VÍ az irodai költségeknél a betegápolási költségek2.911 04 nél . . . . 6.664 95'/, a különféle kiadásoknál . a belföldi dohánybeváltás3,324.034 61'/. nál . a kész gyártmányok vétel52.320 71V, áránál . . . . a beváltási és üzemi költségeknél . . . . 170.799 34V, a fuvarozási költségeknél 16.698 1 5 7 2 (vétel) . . . . a gyártási költségeknél . 208.071 1 0 7 , a fuvarozási költségeknél (gyártás) 15.600 5 0 7 , a bűntárgyalási költségek117 83 nél . . . . 16.637 321/« az eladási járandóságoknál 4.249 45V. a központi igazgatóságnál

összesen

4 , 5 4 6 . 5 9 1 frt 2 1 i / 2 kr

vagyis egészben kevesebb a jövedelem, mint fönt . 6 4 4 . 7 5 7 frt 4 3 1 / 2 krral. Az átfutó kezelés eredménye szerint tartozásunk Ausztria irányában 1892. év végén volt 4 9 2 . 0 3 5 frt 9 7 ^ 2 melynek fedezésére azon 1 , 7 1 6 . 3 0 9 -frt 13 kiszolgál, mely a valódi kezelésnél, mint a termesztők részéről a magyar kincstárnak megtéritendő követelésül elő van irva. Magyarországban 1892-ben 7 3 . 6 1 3 holdon termett 5 3 , 3 0 6 . 7 2 8 kilogram dohány, vagyis az előző évhez képest 6.790 holddal kisebb területen 11,390.476 kilogrammal volt kisebb a termés. A gyári Feldolgoztatott: külföldi dohány . . . belföldi dohány . . .

üzlet

eredménye.

1892-ben 3 , 7 3 1 . 1 6 1 kg. 15,252.077 „

1891-ben 3 , 9 5 6 . 2 5 6 kg. 15,291.345 „

52.792 „ 18,512.361 „ 9 6 8 , 8 5 3 . 2 8 7 db.

49.639 „ 18,694.356 „ 9 4 2 , 1 3 2 . 3 5 1 db.

3 , 8 7 9 . 7 7 9 kg. 8 , 2 3 5 . 8 3 8 db.

3 , 8 6 6 . 8 9 9 kg. 1,877.375 db.

6 9 . 8 6 3 kg. 15,429.298 „ 1 . 0 6 3 , 7 4 3 . 4 0 5 db.

7 3 . 1 9 7 kg. 15,349.543 „ 9 8 2 , 6 7 1 . 1 0 5 db.

. .

Gyártatott: burnót pipa- és szivardohány szivarok és szivarkák Külföldről

. .

. .

. .

behozatott:

dohány szivar Eladatott: burnót pipadohány szivar és szivarka

.

.

.

.

Sójövedék. A sójövedék fölöslege a zárszámadások szerint 1892. évben . 1891.

1 3 , 3 2 7 . 6 0 0 frt 45 13.374.630 „ 8 i y 2

.

„

1892. évben k e v e s e b b . Kedvezőbb

volt

a különféle bevételeknél . a személyi járandóságoknál

az

kr ,

4 7 . 0 3 0 frt 3 61/2 krral.

er e d m é n y :

2 8 . 3 6 4 frt 2 4 i / 2 krral, „ 905 „ 48i/2

a dologi kiadásoknál . . 7.362 az anyagoknál és terményeknél . . . 229.085

*

331/2

„

30

együtt 2 6 5 . 7 1 7 frt 3 6 i / 2 Kedvezőtlenebb:

„

kr.

a lak- és haszonbérekfrt krral, nél . . . . 288 45 a sóeladásnál . . 137.112 12*/, a sóvételnél . . 8.952 62 a szállítási költségeknél . . . • 153.681 81 a sóelőállitásnál . . 12.762 72V.

együtt

.

. 3 1 2 . 7 4 7 frt 73

kr

egészben k e d v e z ő t l e n e b b mint fent 4 7 . 0 3 0 frt 3 6 l / 2 krral. Eladatott M a g y a r o r s z á g b a n az erdélyi részekkel együtt és Fiúméban kilogrammokban:

teljes áron . mérsékelt áron

több 1892-ben

kevesebb 1892-ben

1891-ben

1892-ben

. 118,649.306 . 27,504.251 V2

118,540.174V2 28,021.609

517.3571/2

—

146,561.783V2

408.226

—

együtt Horvátországban:

146,153.557i/2

teljes áron .

.

10,560.689

mérsékelt áron

.

8,888.109

együtt

19,448.798

gyárisó . . hulladéksó . . kivitel külföldre .

6,073.046 171.193V2 5,790.000

10,525.180 9,245.351 19,770.531 6,024.340 175.593 9,670.000

—

—

109.1311/2

35.509

357.242

—

321.733

—

—

4.3991/ 2 3,880.000

48.706 —

—

összesen . 1 7 7 , 6 3 6 . 5 9 5 182,202.247V2 4,565.652V2 — A szállítási költség a sóhivataloknál eladott só után métermázsánként volt: 1892-ben 8 4 . 0 2 kr, 1891-ben 82. 1 9 „ 1892-ben több .

krral.

A kezelési költség a sóhivataloknál 1892-ben

eladott só után métermázsánként volt: 15. 8 6 k r ,

1891-be n

16. 7 4 1892-ben kevesebb .

Az előállítási költség métermázsánként t e t t : 1892-be n 1891-ben

00. 8 8 krral.

44. 0 9 kr, 48. 0 7 „

1892-ben kevesebb . Az 1891. év végével maradt sókészlet,

,

,

1892. év folyamán szaporodott

.

.

.

„

1892. év végén maradt sókészlet tesz .

20,635.097V2

3. 9 8 krral. kl

°gr-

8,2 7 4.8 5 9 ^ 2 klgrmmal, 28,909.957

klgrmot.

ÁLLAMI VAGYON.

Állami jószágok. A k ö l t s é g v e t é s i t ö r v é n y megállapította : a bevételt

.

.

.

a kiadást

.

.

.354.100

a fölösleget

7 1 7 . 9 5 1 frttal,

.

„

.

.

. 3 6 3 . 8 5 1 frttal,

levonván ebből az év folyamán a földmivelésügyi min. tárcza kezelésébe átengedett vizaknai és ránk-herleini kincstári gyógyfürdőket illető 4 . 7 1 4 frt bevételi előirányzatot és 8 . 8 7 5 frt kiadási hitelt azon okból, mivel a két fürdőnek ez évi kezelési eredményei, a földmivelésügyi ministerium tárczájánál számoltattak el, tesz a bevétel . . . 7 1 3 . 2 3 7 frtot, a kiadás

.

.

.

345.225

„

a fölösleg pedig A zárszámadás előirt bevétel

.

utalványozott kiadás

3 6 8 . 0 1 2 frtot tesz ki. szerint: .

6 9 6 . 8 0 3 frt 6 6 V 2

kr,

.

331.201

„

fölösleg következőleg az előirányzathoz bevételnél kedvezőtlenebb . a kiadásnál kedvezőbb . .

„

22

3 6 5 . 6 0 2 frt 4 4 i / 2 kr, képest az eredmény a 1 6 . 4 3 3 frt 3 3 l / 2 krral, 1 4 . 0 2 3 „ 78 „

összesen tehát kedvezőtlenebb . . . ezt egybevetve, a vagyoncserét képező befektetésekre fordított kiadás . . . . 12.049 frt 98 kr és a termesztményeknél mutatkozó fogyatkozás . . . 2.476 52 „ közötti különbözettel

.

.

.

a tiszta jövedelem az előirányzathoz képest t ö b b Az eredmény a részletes költségvetés kerületek szerint :

. .

9 . 5 7 3 frt 46

851 frt 96 Ví krral, 7.093 » 63 76.537 » 317 2 » 7.596 » 07 » 167 » 41 » 84 » 92 » 473 » 46 602 » 58 481 » 12 •/. » 93.888 frt 47«/. krral;

krral, l

7 . 1 6 3 frt 9 0 / 2 krral.

előirányzatának

kedvezőtlenebb volt : az ó-budai kerületben a temesvári » az aradi » a szlatinai » a kolozsvári » a deési » a tordai » a beregszászi » Horvát-Szlavonországban együtt

2.409 frt Öö 1 /^ krral,

tekintetbe

vételével

kedvezőbb volt: a a a a a a a a

krral,

központnál . . . . 10.300 frt 00 112 » zalatnai kerületben . 464 » marosnjvári » 368 » nagybányai » 518 » nagyenyedi » marosvásárhelyi kerületben 2.778 » nyíregyházai » 35 » debreczeni » — » együtt .

14.579 frt 38

krral,

7 9 . 3 0 9 frt 0 9 7 2 krral

egészben kedvezőtlenebb volt egybevetve ezt az előirányzat szerkesztése

időpontjától,

a kezelési év végéig várható birtokeladások folytán bekövetkező jövedelemapadás fejében a költségvetés mázatában levont

som-

107.452 frt

és a hasonló okból várható adómegtakarítás fejében ugyanott levont

.

.

.

.

20.979

„

közötti különbözettel, vagyis

8 6 . 4 7 3 frttal

mutatkozik a fennebbi kedvezőbb eredmény .

7. 163 frt 9 0 7 2

kr

A tényleges pénztári eredmény : bevétel

.

.

.

.

.

.

.

7 4 8 . 250 frt 91

kiadás

.

.

.

.

.

.

.

310. 310

fölösleg szemben az előirányzott fölösleggel több Az 1891. év végével kimutatott cselekvő hátralék

„

kr,

16

4 3 7 . 940 frt 75

kr,

368, 0 1 2

krral

„

—

69 .928 frt 75 2,646 065 „ 16V2

krral

5 2 . 5 2 6 frt 1 5 V 2

krral

kr,

szaporodott : a mult évben compensált terhelő hátralékokból: a) elévülés folytán leirt a különféle kiadásokhoz átutalt a földmivelésügyi tárczához „ b)

leszámolások

és

könyvi helyesbítések folytán

48.861

együtt apadt: a) behajthatlanság miatt törült . . . . b) az elengedett

e) a sójövedékhez átutalt

55

2 , 6 9 8 . 5 9 1 frt 32

c) a bíróilag meg nem itélt d) a bértárgy megszűnése folytán leirt . Átvitel .

2 . 8 4 5 frt 3 3 7 a krral, 286 52 532 75

.

9 . 6 9 4 frt 0 6 V 2 krral, 2.645 54 900 48 2.448 50

74

1 5 . 7 3 8 frt 8 2 V 2

kr

kr,

í 95 Átbozat . f ) a különféle

. 1 5 . 7 3 8 frt 8 2 V 2

kr,

bevételekhez

átutalt

23 frt 2 5

g) a földmivelésügyi tárczához átutalt . . . .

4.989

„

krral,

11

„

2 0 . 7 5 1 frt 1 8 y 2 krral,

maradt Az 20.751

frt

52.526 frt 1 5 V 2 krnyi szaporodás 18V 2

krnyi

apadás

folytán

a

1891.

év

végén

kimutatott

cselekvő

kr.

3 1 . 7 7 4 frt 97

kr

4 3 . 0 6 8 frt 87

krral,

3 1 . 7 7 4 f r t 97

kr.

és a

cselekvő

hátralékoknál tényleg mutatkozó tiszta szaporodás az

2 , 6 7 7 . 8 4 0 frt 1 3 V 2

.

hátralék

1 ' 2 0 % - n a k felel meg. Az egyes kerületek szerint a hátralék az előbbi okokból szaporodott: krral, 1 7 . 8 6 3 frt 19 2 4 . 7 5 7 5) 6 1 7 2 35 56 . 177 33 2 0 3 n 07 35 kerületben 5 53 17 53 „ 62 35 2 6 7 a 55

a temesvári kerületben az aradi a a a a

„

zalatnai „ marosujvári „ marosvásárhelyi beregszászi

53

együtt csökkent: az ó-budai kerületben . a marmaros-szigeti kerületben a nagybányai „ a kolozsvári „ a deési „ a kassai „

1.563 frt 6.151 33 2.272 33 47 35 38 33 23 35 1.196 55

87 33 96 35 62i/2 23V2 53V2

krral, 55 55 33 35

33 53 a szaporodás a kezdőleges hátraléknál egészben mint fönt Horvát-Szlavonországban

A fennebb kimutatott kezdőleges helyesbített cselekvő hátralékot 2,677.840 egybevetve az 1892. év végén fennmaradt cselekvő hátralékkal 2,605.501 kitűnik, hogy a f. é. befizetés a f. é. előírást egészben véve meghaladta a mi a kezdőleges hátralék 2 ' 7 0 % - á n a k felel meg;

„

13V 2 krt

„

83

7 2 . 3 3 8 frt 3 0 y 2

krral, krral,

befizetés folytán c s ö k k e n t ugyanis a hátralék : krral, 9.266 frt az ó-budai kerületben . 10.925 r> 79 n a temesvári „ 02 4 0 . 5 9 6 B 9 az aradi „ 66 102 » a zalatnai „ » 349 a nagybányai „ 301 a kolozsvári „ 53 a deési „ 126 a marosvásárhelyi kerületben 93 a tordai „ 13.109 Horvát-Szlavonországban

V 26V2 n 56 D 78 n 90 n n

-v 32

w

1) r> n i)

2

r> 7 4 . 9 2 4 frt 30

együtt

krral,

ellenben a befizetés visszamaradása folytán a hátralék n ö v e k e d e t t : a marosujvári kerületben a szlatinai „ a nagyenyedi „ a nyíregyházai a beregszászi a debreczeni

113 frt 63

„ „ „

. .

705 379

22

. . .

203 1.167 16

„

17 95 30

.

.

marad mint fönt

.

krral,

7272

2.585 frt 9 9 1 / 2 krral, .

7 2 . 3 3 8 frt 3 0 V 2

.

Fémbányászat é s opálbánya. A k ö l t s é g v e t é s i törvény megállapította: a bevételt . . . . . . . . a kiadást . . . . . . . .

. 2 , 6 8 7 . 1 2 1 frt — . 2,618.427

„ —

6 8 . 6 9 4 frt

a fölösleget

krral, krral.

A z á r s z á m a d á s szerint t e s z : az utalványozott kiadás . . 2 , 5 4 8 . 3 1 2 frt 94Í/2 krt, az előirt bevétel . . . 2,370.807 „ 5 0 „ a veszteség levonva a termesztmények, anyagok és szerek értékének ez évi gyarapodását 38.047 frt 37 krt, és a beruházásokra fordított öszszeget., mely az ingatlan vagyont gyarapította 38.117 frt 1 8 i / 2 k r t ,

1 7 7 . 5 0 5 frt 4 4 7 2 krt,

76.164

marad valóságos veszteség

>51 .

vagyis az előirányzott fölösleggel szemben az kedvezőtlenebb

.

.

.

101.340 frt 89

kr,

170.034 frt 89

krral.

eredmény

Az egyes kerületek eredményei a következőleg alakultak : A s e1 m e cz i

kerületben:

a szélaknai bányahivatal vesztesége

.

.

.

.

a körmöczi

.

.

.

.

az urvölgyi

„

„

„

„

.

.

.

.

2 1 4 . 8 9 3 frt 04 29.677

együtt

„ 97

n

8.333 „ 877* 821

az idegen igazgatás alatt álló bányarészek vesztesége

kr,

„ 32Vs

» »

2 5 3 . 7 2 6 frt 21

kr,

ebből levonva : a magurkai bányahivatal fölöslegét . az aranyidkai

„

„

4.587 frt 94

krt,

.10.336„68

összesen

.

.

marad veszteség

„

.

.

.

1 4 . 9 2 4 frt 62

krt,

.

.

.

2 3 8 . 8 0 1 frt 59

kr,

.

62.809

az előirányzathoz képest . a veszteség

1 7 5 . 9 9 2 frt 59

nagyobb

A nagybányai

„ —

j; krral.

kerületben: 8 . 5 3 6 frt 26

a veresvizi bányahivatal fölöslege

.

.

.

.

.

a kereszthegyi

„

,,

.

.

.

.

.

115.137

„ 49

a felsőbányái

„

„

.

.

.

.

.

60.381

„ 80

a kapniki

„

„

.

.

.

.

.

8.058

a nagybányai bányaterményraktár fölöslege

832

együtt

kr, i)

n 1772 n „ 01V2 n „

1 9 2 . 9 4 5 frt 74

l:r,

összesen

2 8 . 1 5 5 frt 22

krt,

marad fölösleg az előirányzathoz képest

1 6 4 . 7 9 0 f r t 52

kr,

ebből levonva : az oláhláposbányai bányahivatal veszteségét

1 2 . 7 7 8 frt 58

a radnai bányahivatal veszteségét

a fölösleg

. 15.376

„

135.605

nagyobb

A z a1 a t n a i a vöröspataki altárna vesztesége

krt,

„ 64

.

„ —

»

2 9 . 1 8 5 frt 52

krral.

2 5 . 4 6 9 frt 40

kr,

kerületben: .

.

.

.

levonva ebből az idegen igazgatás alatt álló bányarészek fölöslegét

3.960 marad veszteség az előirányzathoz képest a veszteség

nagyobb

„ —

2 1 . 5 0 9 frt 40 8.067

„ —

1 3 . 4 4 2 frt 40

krt, krT n krral.

198 A r é z b á n y a i b á n y a h i v a t a l vesztesége tesz az előirányzathoz képest a veszteség

nagyobb

A vörösvágás-dubniki

10.553 frt 69V 2 krral.

opálbányánál

a 16.951 „ 39 16.900 „ —

fölösleg tesz az előirányzathoz képest a fölösleg A

magánosok

a fölösleg tesz

nagyobb

részleteinél

(Magurka)

.

.

.

.

T>

716 frt 8 8 V 2

.

.

»

krral

-

eredmény: .

kr, . 2 , 5 0 0 . 1 9 0 frt 71 2,351.744 „ 76V2 -

veszteség levonva a beruházási (új építkezésekre fordított) kiadásokat

1 4 8 . 4 4 5 frt 9 4 i / 2 k r , 38.117 „ 1 8 V 2 k r t ,

a valóságos veszteség vagyis szemben az előirányzott többlettel a tényleges pénztári

krral.

716 „ 8 8 ^ 2 krt,

pénztári .

krt, kr,

a

nagyobb

A tényleges .

51 frt 39

. az előirányzathoz képest afölösleg

kiadás bevétel

2 3 . 4 8 8 frt 6 9 V 2 k r t , 12.935 , — „

eredmény k e d v e z ő t l e n e b b

.

110.328 frt 76 68.694 „ —

kr,

179.022 frt 76

krral.

F é m k o h á s z a t . Az á l l a m i költségvetésben a bevétel és a kiadás egyenlően 3 , 7 8 6 . 8 5 5 forinttal van megállapítva, azért, mert a fennálló szabályok értelmében egyrészt az állami kohók jövedelme évenként az illető bányamüvek közt osztandó fel, másrészt pedig a kohók netaláni vesztesége a következő évben magasabbra emelendő olvasztási költségjárulékok alapján a bányaművek által térítendő meg. A zárszámadás

szerint tesz : 4 , 0 0 4 . 8 5 0 frt 8 7 1 / 2 krt, 3,869.821 „ 4772 »

a kiadási utalványozás a bevételi előirás pedig

mutatkozik kiadási többlet . . . 135.029 frt 40 kr, mely a termesztmények, anyagok és szerek folyó évi gyarapodásával egyenlő. A tényleges pénztári

eredmény:

kiadás bevétel pénztári hiány . . . mely egyenlő a termesztmények, anyagok és szerek ez évi gyarapodásával levonva a kezdőleges és végleges terhelő és cselekvő hátralékok egybevetéséből származó fogyatkozást . .

3 , 8 5 8 . 9 5 4 frt 13V 2 3 , 8 4 1 . 9 2 9 „ 70

kr

>

17.024 frt 4 3 V 2 kr, 135.029 „ 40

krral,

118.004 „ 9 6 V 2 k r t

Pénzverőhivatal f é m b e v á l t á s s a l együtt. A költségvetési a bevételt

törvény

megállapította: 5 , 6 6 1 . 7 8 8 Írttal,

a kiadást

5,647.404 a fölösleget

A zárszámadás az előirt bevétel . az utalványozott kiadás

.

1 4 . 3 8 4 írttal.

szerint: . .

5 , 2 4 5 . 1 3 7 frt 7 9 V 2 kr, 9,943.488 „ 381/2 „

veszteség . . ezt egybevetve a termesztmények és anyagok ez évi gyarapodásával

„

4 , 6 9 8 . 3 5 0 Frt 59

. . 4,974.986 mutatkozik fölösleg

„

kr,

18

krral, . 2 7 6 . 6 3 5 frt 59 kr,

vagyis az előirányzathoz képest az e r e d m é n y k e d v e z ő b b . 2 6 2 . 2 5 1 frt 59 krral. A tényleges pénztári eredmény: kr, . 5 , 2 2 8 . 9 3 7 frt 24 bevétel . 7 , 4 4 9 . 5 9 3 „ 18V 2 n kiadás . 2 , 2 2 0 . 6 5 5 frt 9 4 V 2 krral, a bevétel kisebb . . . . . 14.348

illetőleg az előirányzattal szemben a tényleges pénztári eredmény

kedvezőtlenebb .

„

—

kr,

2 , 2 3 5 . 0 0 3 frt 9 4 V 2 krral.

V a s m ű v e k . A költségvetési osztály költségeivel együtt:

törvény

megállapitotta

a pénzügyministeri

a bevételt a kiadást

vasmű-

5 , 4 2 2 . 5 5 4 frttal, 5,272.108

a fölösleget A z á r s z á m a d á s szerint tesz: az utalványozott kiadás . . 6 , 1 4 0 . 9 5 7 frt 75 krt, 1 az előirt bevétel . . . 6,136.986 „ 50 /2 „ a veszteség . . 3.971 frt 2 4 ^ 2 krt, ezt egybevetve a termesztmények, anyagok és szerek ez évi gyarapodásával 3 0 8 . 7 9 0 „ 67 krral, mutatkozik fölösleg . hozzáadva az uj építkezésekre forditott, az ingatlan vagyont gyarapitó befektetések összegét összes fölösleg

1 5 0 . 4 4 6 frttal.

3 0 4 . 8 1 9 frt 4 2 7 2 kr,

96.863 .

„ .

2 5 V 2 krt, .

.

vagyis az előirányzathoz képest a f ö l ö s l e g n a g y o b b

.401.682

frt 68 kr,

. 2 5 1 . 2 3 6 frt 68 krral.

A tényleges

pénztári

eredmény:

bevétel kiadás

6 , 4 4 7 . 7 2 7 frt 49 kr, 6 , 0 3 4 . 4 1 0 „ 50V 2 * fölösleg

hozzáadva

a beruházási

4 1 3 . 3 1 6 frt 9 8 V 2 kr,

(uj építkezésekre fordított)

kiadásokat

96.863 valóságos fölösleg

.

vagyis az előirányzott fölösleggel szemben az e r e d m é n y

„

2 5 V 2 krt,

.

.

5 1 0 . 1 8 0 frt 24

kr,

.

.

150.446

„

.

3 5 9 . 7 3 4 frt 24

kedvezőbb

„

—

krral.

Kőszénbánya. A költségvetési a bevételt

törvény megállapította: 35.689 frttal,

.

a kiadást

.

.

.

.

.

a fölösleget A zárszámadás

.

.

.

. .

.

fölösleg hozzáadva a termények, anyagok és mutatkozó gyarapodást . . .

.

.

. .

. .

. .

. .

. .

fölösleg . az előirányzathoz képest .

3 5 . 5 9 3 frt 82 7.787

„

68 V 2

kr, »

27.806 frt 13V 2 kr,

28.016 frt 2 8 7 2 kr,

.

pénztári

az e r e d m é n y

„

szerek értékénél 210 frt 15 krt,

a f ö l ö s l e g az előirányzathoz képest n a g y o b b

. .

16.410 frttal.

.

.

összes fölösleg

bevétel kiadás

19.279

szerint:

előirt bevétel . utalványozott kiadás

A tényleges

.

11.606 frt 2 8 1 / 2 krral.

.

eredmény: . .

. .

.

.

54.315 frt 92 8.099

„

9l72

kr, „

4 6 . 2 1 6 frt 0 0 V 2 kr, .

16.410

„

—

29.806 frt 0 0 V 2 krral.

kedvezőbb

Állami erdők. A költségvetési a rendes bevételt a rendes kiadást

t ö r v é n y megállapította :

a fölösleget

. 7 , 6 1 6 . 9 1 6 frttal, . 4,909.851 .

.

.

.

„

. 2 , 7 0 7 . 0 6 5 frttal,

a zárszámadás előirt rendes bevétel

szerint 8 , 0 0 8 . 4 4 5 frt 28

.

utalványozott rendes kiadás

4,690.936

„

kr, 1

32 /2

„

1

fölösleg

3 , 3 1 1 . 5 0 8 f r t 9 5 / 2 kr,

levonva a termesztményeknél mutatkozó fogyatkozást

71.408

.

marad ellenben

hozzá

„

7 4 i / 2 krt>

3 , 2 4 0 . 1 0 0 frt; 21 adva

a

kr,

kiadási

járandóságban foglalt vagyon-cserét képező befektetéseket

18.072

.

35

krt, 3 , 2 5 8 . 1 7 2 f r t 56 kr,

összes fölösleg következőleg az előirányzathoz képest a fölösleg

5 5 1 . 1 0 7 frt 56 kr.

nagyobb

A magyarországi

hivatalok közül t ö b b j ö v e d e l m e t

a beszterczebányai erdőigazgatóság

2 9 . 8 3 7 frt 4 4 101.930

„

04V2

az orsovai erdőhivatal

29.234

„

92

az apatini erdőhivatal .

13.329

„

6II/2

7.619

„

33

a lugosi erdőigazgatóság

a beszterczei erdőigazgatóság együtt Kevesebb

1 8 1 . 9 5 1 f r t 35

a zsarnóczai erdőhivatal

1 4 . 0 1 2 f r t 65 krral, 5 0 . 0 3 4 n 241/2 » 1 5 . 0 1 8 » 431/2 n

a kolozsvári erdőigazgatóság .

50.483

a szászsebesi erdőhivatal mármarosszigeti gatóság

krral, „ „ krral.

jövedelmet:

a liptóújvári főerdőhivatal a soóvári erdőhivatal

a

mutatott k i :

6.776

T)

77

n

i)

10V2

V

39.894

»

921/2

n

17.933

»

10.473 13.715

n

26l/s 43 90

V

53.704

erdőigaz-

.

.

.

a bustyaházai erdőhivatal a lippai főerdőhivatal a gödöllői erdőhivatal . SL2 : ungvári főerdőhivatal a nagybányai főerdőhivatal a központ (állami kezelés alá átvett községi erdők)

.

n

n

7)

n

69

»

41.412

n

98i/2

n

8.278

n

00i/8

tt

3 2 1 . 7 3 8 frt 4 0 1 / 2 kr,

együtt egészben kevesebb

1 3 9 . 7 8 7 frt 0 5 V 2 krral; 26

a horvátországi erdőknél t ö b b j ö v e d e l m e t mutatott k i : az otocaci erdőhivatal . . 4 3 . 6 0 4 frt 84V2 krral, a vinkovcei főerdőhivatal . 6 4 8 . 6 0 3 „ 36 „ együtt . . 7 6 9 2 7 2 0 8 f r t 2 0 V 2 krral, kevesebb jövedelmet: a zágrábi erdőigazgatóság

.

1.313 frt 59

egészben többet az ö s s z e s mint fönt

.

erdők .

bevétel kiadás

. .

.

.

pénztári .

. .

.

jövedelmi

.

A tényleges

. .

krral, .

.

többlete .

5 5 1 . 1 0 7 frt 56

kr.

eredmény

. .

6 9 0 . 8 9 4 frt 61 x / 2 krral,

.

.

.

fölösleg az előirányzott fölöslegnél nagyobb . a miből esik: a magyarországi erdőkre

8,099.675

„

92

4,685.677

„

52

3 , 4 1 3 . 9 9 8 frt 40 2,707.065

„

kr, kr,

—

7 0 6 . 9 3 3 frt 40

krral,

7 0 6 . 9 3 3 frt 4 0

krral.

kevesebb . . . 5 9 . 1 1 6 f r t 4 5 V 2 kr, a horvátországi erdőkre t ö b b . 7 6 6 . 0 4 9 „ * egészben n a g y o b b mint fönt

A 100.000 FRTOT MEGHALADÓ

ÉPÍTKEZÉSEK ÉS BERUHÁZÁSOK ÁLLÁSÁ AZ 1892. É v VÉGÉVEL.

Tekintettel a képviselőház zárszámadási bizottságának az 1 8 8 3 . zárszámadások megvizsgálásáról előterjesztett, tudomásul vett jelentésében

s az

foglalt határozatok

1 8 8 5 . évi 1.239. jegyzőkönyvi vevőszék az eddig rendelkezésre

szám

alatt

álló adatok

országgyűlés

C. pontjára

kelt

mindkét

(lásd a

határozatát) —

alapján a következő

kezések és beruházások eredményét állította össze :

évi állami házában

képviselőház

az állami számnagyobb

épít-

Az állandó országház épitésére. Az

1880.

évi

LVIII. t.-czikkel nyert felhatalmazás alapján . az 1884. évi

3 2 . 9 4 3 frt 69 k r ,

XIX. t.-czikkel engedélyeztetett

200.000

„ — „

megszavaztatott:

tényleg kiadatott:

1885 — 1 8 9 1 - b e n

.

.5,750.000

„ —

„

1891. év végéig 4 , 3 6 1 . 9 9 5 frt 04 k r ,

1892-ben

.

. 1,150.000

„ —

„

1892-ben

.

. 1,058.289

együtt 7 , 1 3 2 . 9 4 3 frt 69 kr,

„ 35 „

5 , 4 2 0 . 2 8 4 frt 39 k r .

A pénzügyministeri tárczámál. Dohányjövedék. 1. A s z e g e d i d o h á n y g y á r

épitésére: megszavaztatott:

1890. és 1891. években . 1892. évben . . . .

tényleg kiadatott:

.

230.000 frt, —

1 5 1 . 9 1 5 frt 91 5 4 . 6 2 8 „ 85

kr, „

együtt

2 3 0 . 0 0 0 frt,

2 0 6 . 5 4 4 frt 76

kr.

2. Ó - B u d á n e g y u j s z i v a r k a - é s t ö r ö k p i p a d o h á n y g y á r é p i t é s é r e (egészben 2 8 0 . 0 0 0 frttal előirányozva, lásd a pénzügyministeri 1892. évi budgetindokolás 120. lapját): megszavaztatott:

1892-ben .

.

tényleg kiadatott:

2 3 0 . 0 0 0 frt,

1891. és 1892-ben 2 4 7 . 1 0 1 frt 99 kr.

3. A S á t o r - A l j a - U j h e l y e n l é t e s í t e n d ő u j s z i v a r g y á r é s k ö z ö n s é g e s p i p a d o h á n y g y á r é p i t é s é r e (egészben mintegy 3 0 0 . 0 0 0 frttal előirányozva, lásd a pénzügyministeri 1 8 9 2 . évi budgetindokolás 120. lapját): megszavaztatott:

1892-ben

.

.

1. A k ö r m ö c z i

tényleg kiadatott:

1 0 2 . 0 0 0 frt,

1891. és 1892-ben

1 4 . 0 9 6 frt 99 kr.

B á n y á s z a t é s pénzverés. „Nándor-altárna" berendezésére: megszavaztatott:

1879-től 1891. végéig . 1892-ben . . . .

tényleg kiadatott:

.

1 , 4 1 0 . 0 0 0 frt, 120.000 „

1 , 3 3 6 . 3 2 4 frt 4 0 V 2 130.254 „ 78V2

kr, »

együtt

1 , 5 3 0 . 0 0 0 frt,

1 , 4 6 6 . 5 7 9 frt 19

kr.

A s e l m e c z i „II. J ó z s e f a l t á r n á " - n á l a k n a m é l y i t é s e k r e , melyek 4 évi 2 6 0 . 7 0 0 frtos részletekben, összesen 1 , 0 4 2 . 8 0 0 frtnyi hitelt fognak igényelni (lásd a pénzügyministeri 1884. évi költségvetési indokolás 12 2. lapját):

megszavaztatott:

1884-től 1891. végéig . 1892-ben . . . .

.

együtt

tényleg kiadatott:

1 , 0 4 5 . 0 0 0 frt, 45.000 „

1 , 0 3 1 . 3 8 1 frt 77V 2 48.109 „ 7 l 7 2

kr, „

1 , 0 9 0 . 0 0 0 frt,

1 , 0 7 9 . 4 9 1 frt 49

kr.

3. A v a s m ű v e k n é l : a v a j d a h u n y a d i v a s g y á r i az á t t e l e p í t é s i k ö l t s é g e k k e l e g y ü t t : megszavaztatott:

1883-tól 1891. végéig . 1892-ben . . . .

.

együtt

építkezésekre tényleg kiadatott:

4 3 9 . 3 0 2 frt, —

4 1 2 . 2 0 2 frt 78 5.720 „ 26

kr, „

4 3 9 . 3 0 2 frt,

4 1 7 . 9 2 3 frt 04

kr.

4. A s e l m e c z b á n y a i b á n y á s z a t i é s e r d é s z e t i a k a d é m i a k i é p í t é s é r e , mely a pénzügyministeri 1886. évi költségvetési indokolás szerint (lásd 131. lapon) 1 2 0 . 0 0 0 frtba fog kerülni: megszavaztatott:

1886-tól 1891. végéig . 1892-ben . . . .

tényleg kiadatott:

.

1 7 0 . 0 0 0 frt, — „

1 6 3 . 3 0 1 frt — 5.973 „ 29

kr, „

együtt

1 7 0 . 0 0 0 frt,

1 6 9 . 2 7 4 frt 29

kr.

5. A s e l m e c z i V. s z á m ú z ú z ó m ű v e k á t a l a k í t á s á r a , mely a pénzügyministeri 1891. évi költségvetési indokolás szerint (lásd a 123. lapon) 156.586 forintba fog kerülni: megszavaztatott:

1891-ben 1892-ben

. .

. .

. .

. .

100.000 frt, 56.568 „

együtt

1 5 6 . 5 6 8 frt,

tényleg kiadatott:

9 2 . 0 4 0 frt 3 8 7 2 64.527 , 1 6 7 2 1 5 6 . 5 6 7 frt 55

kr, „ kr.

6. A z á l l a m i v a s g y á r a k r e n d e z é s é r e , a z e czélból eladott vasbánya telkeiért befolyt és 1891-ben az „Átmeneti bevételek" I. d) czime alatt fölvett 600.000 forintnyi összeg erejéig (lásd a pénzügyministeri 1891. évi költségvetési indokolás 119. lapját): megszavaztatott:

1891-ben 1892-ben

. .

. .

. .

. . együtt

tényleg kiadatott:

6 0 0 . 0 0 0 frt, —

2 3 8 . 5 8 0 frt 0 8 7 2 304.358 „ 3 l 7 2

kr, „

600.000 frt,

5 4 2 . 9 3 8 frt 40

kr.

Állami jószágok. 1. A z ú j p e s t i k i n c s t á r i k i k ö t ő m e d r é n e k megszavaztatott:

1885-től 1891. végéig . 1892-ben . . . .

.

450.000 frt, 50.000 „

mélyítésére: tényleg kiadatott:

4 2 9 . 0 1 0 frt 5 7 7 2 31.301 „ 83

kr,

együtt 5 0 0 . 0 0 0 frt, 4 6 0 . 3 1 2 frt 4 0 7 2 k r . 2. A t i s z a u j l a k i á l l a m i h i d é p í t é s é r e (egészben 2 9 8 . 0 0 0 frttal előirányozva, lásd a pénzügyministeri 1892. évi költségvetési indokolás 122. lapját):

megszavaztatott:

tényleg kiadatott:

1891-ben

.

.

. *) 8 4 . 4 9 2 frt 731/2

kr,

1892-ben

.

.

.

„

223.153

kr,

2 3 3 . 4 8 9 f r t 39

125.000

„

— 1

együtt

2 0 9 . 4 9 2 f r t 7d /2

3 3 5 f r t 49 „

kr,

90

„ kr.

A kereskedelemügyi tárczánál. 1. K o l o z s m e g y é b e n

az a p a h i d a — s z á s z r é g e n i megszavaztatott:

1870-től 1891-ig . 1892-ben

.

2. A p o z s o n y i

.

.

.

tényleg kiadatott:

. 1,127.000 frt, .

7 1 1 . 3 0 9 frt 3 7 V 2

—

15.162

együtt

1,127.000 frt,

Dunahid

költségeire:

forintnyi átalányából fizetendő évi 1 7 8 . 0 0 0 írtra

út k i é p í t é s é r e :

„

75

7 2 6 . 4 7 2 frt 1 2 V 2 a vállalkozónak

kr, kr.

1,460.000

és a pozsony—szombathelyi vas-

útnak 8 éven át fizetendő 2 2 . 0 0 0 frt évi j á r a d é k r a : megszavaztatott:

1889-től 1891-ig

.

.

.

1892-ben IV., illetve II. részlet együtt 3. A

zágrábi

Szávahid

600.000 frt,

5 7 5 . 0 9 8 f r t 82

kr,

200.000

200.600

„

„

800.000 frt,

uj

tényleg kiadatott:

építésére

„

36

7 7 5 . 6 9 9 frt 18 (mintegy

300.000

kr.

forint

költséggel): megszavaztatott:

1 8 9 0 . és 1 8 9 1 . években

100.000 frt,

1 8 9 2 . évben III. részlet

50.000 együtt

4. A f i u m e i k i k ö t ő

„

150.000 frt,

.

kr,

54,238

,

„

23

1 4 5 . 8 0 8 frt 46

kr.

épitésére: megszavaztatott:

1870-től 1891-ig

tényleg kiadatott:

9 1 . 5 7 0 frt 23

.

. 14,906.302

1892-ben

500.000

frt, ,.

együtt 1 5 , 4 0 6 . 3 0 2 f r t , 5. A f i u m e i k i k ö t ő k i k ö v e z é s é r e

tényleg kiadatott:

1 3 , 0 4 2 . 7 4 8 frt 33 499.443

„

01

1 3 , 5 4 2 . 1 9 1 f r t 34

és c s a t o r n á z á s á r a

kr, „ kr.

(e munka

1 5 1 . 3 8 0 frt 93 kr összköltséggel biztosíttatott évi 1 5 . 0 0 0 frt részletfizetés mellett, lásd az 1891-diki ministeri budgetjelentés 1 4 5 . lapját): megszavaztatott:

tényleg kiadatott:

.

30.000 frt, 15.000 „

3 2 . 7 3 4 f r t 10 15.000 „ —

kr, „

együtt

45.000 frt,

4 7 . 7 3 4 frt 10

kr.

1 8 9 0 . és 1 8 9 1 . években . 1 8 9 2 . évben . . . .

*) Az 1891. évben a beruházások III. fejezet 2. czimének c) pontja alatt (lásd a pénzügyministeri költségvetési indokolás 121. lapját) állami hidakra átalányösszegben megszavazott 120.000 frtból a tiszaujlaki állami hid épitésére az 1891-diki utalványozás szerint 63.771 frt 60V. kr esik, mihez az 1892. évi kezelés során az előző évről maradt hátraléknak emelése folytán még 20.721 frt 13 kr járult.

6. F o l y ó - é s t ó h a j ó z á s i e z é l ó k r a (lásd az 18 90-ki ministeri budgetjelentés 149. lapját): megszavaztatott:

.

.

200.000 frt,

1 6 5 . 5 7 0 frt —

kr.

1892. évben III. részlet

.

.

100.000

132.338

„

együtt 7. (ennek

tényleg kiadatott:

1890. és 1891. években

A

Komáromnál

építéséért

1 , 4 1 9 . 7 0 0 frt

10 év alatt

fizetendő,

„

300.000 frt,

„

—

2 9 7 . 9 0 8 frt —

létesítendő

dunai

1 , 1 6 5 . 0 0 0 frt,

és az időközi kamatokkal

vashid

kr.

költségeire együtt

lásd az 1892. évi ministeri budgetjelentés 144. lapját): megszavaztatott:

1891-be n

tényleg kiadatott:

50.000 frt,

1892-ben II. részlet .

.

.

együtt 8. A t i s z a f ü r e d i

168.500

4 4 . 9 9 4 frt 75

„

160.271

218.500 frt,

vashid építésére

03

2 0 5 . 2 6 5 frt 78

„ kr.

a debreczen—füzesabonyi helyi

érdekű vasuttársulat épitő vállalatának 3 évi egyenlő részletben forint fejében és felügyeleti stb. költségekre

„

kr,

fizetendő

(lásd az 1891-diki

600.000

ministeri budget-

jelentés 141. lapját): megszavaztatott:

1889-től 1891-ig . 1892-ben IV. részlet

. .

. .

együtt 9. A s á g h i t e m e s i v a s h i d

tényleg kiadatott:

627.000 frt, 80.000 „

5 8 7 . 7 1 7 frt — — '—

kr, „

7 0 7 . 0 0 0 frt,

5 8 7 . 7 1 7 frt —

kr.

é p í t é s é r e (mintegy 1 9 0 . 0 0 0 frt költség-

gel, lásd az 1891-diki ministeri budgetjelentés 140. lapját): 1891-be n 1892-ben II. részlet .

.

.

együtt

megszavaztatott:

tényleg kiadatott:

13.500 frt,

228 frt 75

60.000

„

73.500 frt,

65.663

„

66

6 5 . 8 9 2 frt 41

kr, „ kr.

10. A b u d a p e s t — b é c s i t á v b e s z é l ő r e , mely mintegy 2 0 0 . 0 0 0 frtra terveztetett, a postai forgalmi alapból vett kamatmentes előleg törlesztésére (lásd az 1890-diki ministeri budgetjelentés 147. lapját): megszavaztatott:

1890. és 1891. években 1892. évben III. részlet

. .

. .

együtt

tényleg kiadatott:

4 0 . 0 0 0 frt, 20.000 „

4 2 . 0 3 8 frt 93 20.000 „ —

kr, „

6 0 . 0 0 0 frt,

6 2 . 0 3 8 frt 93

kr.

11. A t á v í r d a - é s t á v b e s z é l ő h á l ó z a t f e j l e s z t é s é r e : az 1892. évi 69. jegyzőkönyvi szám alatt hozott képviselőházi határozattal engedélyezett 1 , 3 0 0 . 0 0 0 írt hitelből igénybe vétetett (lásd az 1892-diki ministeri budgetjelentés 148 — 152. lapjait is): megszavaztatott:

1892-ben

.

.

.

9 7 1 . 7 3 1 frt 2 8 7 2 kr,

tényleg kiadatott:

9 7 1 . 7 3 1 frt 2 8 7 2

kr

-

12. A b u d a p e s t i k ö z p o n t i p o s t a k e z e l é s i h á z költségeire (lásd az 1889. évi állami zárszámadás részletes jelentésének 150. lapját) kiadatott 1890. év végéig

3 4 1 . 0 2 1 frt 25 kr,

erre a postaforgalmi alapnak megtérült: 1889-től 1891-ig . . . 1 3 3 . 1 6 3 frt 54 k r , 1892-ben . . . — „ — „ együtt

1 3 3 . 1 6 3 frt 54 kr.

Az állami v a s u t a k n á l . 1. A d o m b o v á r — z á k á n y i v o n a l

átalakítására:

megszavaztatott:

1885-től 1891-ig

.

.

1892-ben

— együtt

2. A g y ő r i

állomás

tényleg kiadatott:

. 1 . 0 9 7 . 0 0 0 frt,

9 3 1 . 2 1 9 frt 62

„

24.942

1,097.000 frt,

kibővitésére

és

együtt 3. A f i u m e i

állomás

tényleg kiadatott:

5 4 3 . 4 9 7 frt 14

kr,

157.318

„

850.000 frt,

7 0 0 . 8 1 5 frt 53

.

. 1 , 2 1 4 . 0 0 0 frt,

.

.

együtt 4. A s z a b a d k a i á l l o m á s

100.000

1 , 1 0 8 . 9 6 9 frt 26

„

1,314.000 frt,

. .

. .

67.440

„

49

1 , 1 7 6 . 4 0 9 frt 75

kr, „ kr.

főműhely .

tényleg kiadatott:

4 0 0 . 0 0 0 frt, 100.000 „

3 2 7 . 4 8 2 frt 74

kr,

138.532

„

5 0 0 . 0 0 0 frt,

4 6 6 . 0 1 5 frt 22

berendezésének megszavaztatott:

. 1 , 6 8 0 . 0 0 0 frt, 20.000

együtt állomásokon ( 7 0 0 . 0 0 0

kr.

kibővitésére:

együtt

6. M o z d o n y t e l e p e k

39

tényleg kiadatott:

megszavaztatott:

1883-től 1891-ig . 1892-ben X. részlet

„

kibővitésére:

.

5. A b u d a p e s t i

kr.

7 5 0 . 0 0 0 frt, 100.000 „

1892-ben VII. részlet

1889-től 1891-ig . 1892-ben IV. részlet .

„

átalakítására:

megszavaztatott:

1887-től 1891-ig

92

9 5 6 . 1 6 2 frt 54

megszavaztatott:

1886-től 1891-ig 1892-ben VII. részlet

„

kr,

1 , 7 0 0 . 0 0 0 frt,

létesítésére

frt költséggel, lásd az

„

48

kr.

kiegészítésére: tényleg kiadatott:

2 , 9 2 7 . 3 6 4 frt 40 1

13.989

2 , 9 4 1 . 3 5 3 frt 59

Budapest-Ferenczváros 1891-diki ministeri

kr, kr.

és Rákos

budgetjelentés

156. lapját): megszavaztatott:

1890. és 1891. években 1892. évben III. részlet

. .

tényleg kiadatott:

. .

2 0 0 . 0 0 0 frt, 100.000 „

1 5 8 . 9 2 1 frt 12 1 0 5 . 7 4 7 „ 69

kr, „

együtt

300.000 frt,

2 6 4 . 6 6 8 frt 81

kr.

2 7

7. A s z o l n o k i

állomás kibővítésére

( 6 0 0 . 0 0 0 frt költséggel, lásd

az 1891-ki ministeri budgetjelentés 156 — 157. lapjait): tényleg kiadatott:

megszavaztatott:

1891-ben . 1892-ben II. részlet együtt 8. A c a m e r a l - m o r a v i c z a i 1890. években

150.000 frt, 100.000 ,

8 5 . 8 7 3 frt 47 kr 1 4 2 . 2 8 2 „ 41

250.000 frt,

2 2 8 . 1 5 5 frt 8 8

állomás

a kiegészítési munkák

kibővítésére

átalányából,

kr.

(az 1889. és

1891. óta pedig a beruházá-

sokból, lásd az 1891-diki ministeri budgetjelentés 157. lapját): megszavaztatott:

255.000 frt, 65.000 „

1889-től 1891-ig 1892-ben utolsó részlet együtt 9. 1 . 2 0 0

320.000 frt.

darab teherkocsi

tényleg kiadatott:

2 1 1 . 9 4 8 frt 77 5 4 . 2 8 6 „ 97 2 6 6 . 2 3 5 frt 74

beszerzésére tényleg kiadatott:

megszavaztatott:

1890. és 1891. években 1892. évben IV. részlet 10. 5 7 6 d a r a b

kr, „ kr.

. .

667.040 frt, 219.020 „

6 5 8 . 4 9 1 frt 17 219.020 „ —

kr, „

együtt

886.060 frt,

8 7 7 . 5 1 1 frt 17

kr.

személykocsi

b e s z e r z é s é r e ( 4 , 4 9 2 . 4 9 0 frt költ-

séggel, lásd az 1892. évi ministeri budgetjelentés 163. lapját): megszavaztatott:

1890. és 1891. években 1892. évben III. részlet

. .

. .

együtt

tényleg kiadatott:

7 5 4 . 0 0 0 frt, 424.700 „

7 5 4 . 0 0 0 frt — 424.633 „ —

kr, „

1 , 1 7 8 . 7 0 0 frt,

1 , 1 7 8 . 6 3 3 frt —

kr.

11. 4 0 0 0 d a r a b t e h e r k o c s i b e s z e r z é s é r e

(mintegy 8 , 0 6 0 . 3 4 0 frt

költséggel, lásd az 1892. évi ministeri budgetjelentés 1 6 4 — 1 6 5 . lapjait): megszavaztatott:

1891-ben . 1892-ben II. részlet 12. 1 6 8

darab

tényleg kiadatott:

400.000 frt, 712.700 „

3 9 6 . 1 0 1 frt 87 7 1 6 . 5 0 9 „ 05

kr, „

együtt 1 , 1 1 2 . 7 0 0 frt, mozdony beszerzésére:

TTl 1 2 . 6 1 0 frt 92

ki\

megszavaztatott:

1892-ben I. részlet . . 13. A m o z d o n y á l l o m á n y czikkel nyert felhatalmazás alapián:

megszavaztatott:

1890. és 1891. években . 1892. évben III. részlet .

tényleg kiadatott:

. 5 0 0 . 0 0 0 frt, 5 0 0 . 0 0 0 frt — kr. s z a p o r í t á s á r a , az 1890. évi X. törvény-

7 7 1 . 6 8 6 frt 47 kr, 2 8 . 5 7 3 „ 67 „

tényleg kiadatott:

4 1 3 . 6 8 4 frt 20 3 8 6 . 5 7 5 „ 94

kr, „

együtt 8 0 0 . 2 6 0 frt 14 kr, 8 0 0 . 2 6 0 frt 14 kr. 14. A z á g r á b i á l l o m á s é s f ő m ű h e l y é p i t é s é r e az 1890. évi X. t.-czikkel nyert felhatalmazás alapján ( 2 , 1 1 8 . 0 7 2 frt 04 kr költséggel): megszavaztatott:

1890. és 1891. években 1892. évben III. részlet

. .

tényleg kiadatott:

. .

7 0 0 . 3 4 2 frt, 327.000 „

6 8 1 . 9 2 0 frt 73 3 4 3 . 8 0 6 „ 79

kr, „

együtt

1,027.342 frt,

1 , 0 2 5 . 7 2 7 frt 52

kr.

15.

A budapesti

körvasút

kiépitésére,

az

1 8 8 8 . évi XXVII.

törvényczikkel nyert felhatalmazás alapján ( 2 , 5 0 0 . 0 0 0 frt költséggel): megszavaztatott:

1 8 9 0 . és 1 8 9 1 . években 1 8 9 2 . évben III. részlet

27.598

együtt 16. A b u d a p e s t i

tényleg kiadatott:

2 , 5 4 0 . 5 4 5 f r t 21 k r , „

38

2 , 5 6 8 . 1 4 3 frt 59

Duna-jobbparti

2 , 0 8 7 . 2 0 8 frt 4 7

„

111.672

kr,

,

75

2 , 1 9 8 . 8 8 1 f r t 22

körvasút

kr, , kr.

kiépítésére,

az

1891. évi XXIV. t.-czikkel nyert felhatalmazás alapján ( 2 , 5 0 0 . 0 0 0 frt költséggel): megszavaztatott:

1891-be n 1892-ben II. részlet .

.

.

együtt 17. A b u d a p e s t i

tényleg kiadatott:

170.000 frt,

1 1 9 . 1 3 9 frt 53

kr,

830.000

689.370

„

„

1,000.000 frt,

dunaparti

„

83

8 0 8 . 5 1 0 f r t 36

teherpályaudvar

további

kr.

kiépí-

tésére : megszavaztatott:

1891-i g

tényleg kiadatott:

3,533.000 frt,

1892-be n

3 , 2 7 5 . 8 7 8 f r t 44

— együtt

49.099

3,533.000 frt,

18. A h a t v a n — m i s k o l c z — s z e r e n c s i

1 8 9 2 . évben

.

.

.

.

II. v á g á n y

117.423

3,000.000 frt,

megszavaztatott:

20.

.

.

.

az

1892.

évi

XYI.

1 0 0 . 0 0 0 frt,

törvényczikk

66

kr, „ kr.

kibővítésére:

tényleg kiadatott:

1.717 frt 62

A máramarossziget—kőrösmező — határszéli

építésére,

„

2 , 5 7 3 . 1 3 4 frt 12

19. A m i s k o l c z i á l l o m á s é s r e n d e z ő p á l y a u d v a r 1892-ben I. részlet

kr.

kiépítésére:

2 , 4 5 5 . 7 1 0 f r t 46

—

együtt

„

tényleg kiadatott:

. 3,000.000 frt, .

40

3 , 3 2 4 . 9 7 7 frt 84

megszavaztatott:

1 8 9 0 . és 1 8 9 1 . években

„

kr,

vasút

kr. ki-

alapján (időközi kamatok nélkül

1 3 , 5 0 0 . 0 0 0 frt költséggel): megszavaztatott;

1892-ben I. részlet

.

.

.

tényleg kiadatott:

500.000 frt,

2 9 7 . 0 7 0 frt 99

kr.

21. Az 1 8 9 3 . évi IX. törvényczikk alapján: a)

a budapest — marcheggi

vonal

forgalmi képességének emelésére

s különösen a vácz—esztergomi szakaszon II. vágány építésére: megszavaztatott:

1,700.000 frt, b) a m i s k o l c z — f ü l e k i v o n a l I. rangúvá tétele érdekében még szükséges állomási átalakításokra együtt

300.000

„

2 , 0 0 0 . 0 0 0 frt,

tényleg kiadatott:

—

frt —

—

„

—

—

frt — 2 7 *

kr,

„ kr,

22. A z i p o l y s á g — b a l a s s a g y a r m a t i v a s ú t v o n a l é s a m o r v a v ö l g y i v a s ú t épitése és berendezésére, valamint forgalmi eszközök beszerzésére s egyéb beruházásokra az 1891. évi XXV. törvényczikk alapján: megszavaztatott:

1891-be n 1892-be n együtt

tényleg kiadatott:

5 , 0 0 0 . 0 0 0 frt, —

3 , 8 3 3 . 6 4 3 frt 27 6 0 6 . 5 0 8 , 17

kr, g

5 , 0 0 0 . 0 0 0 frt,

4 , 4 4 0 . 1 5 1 frt 44

kr.

23. A m. k. á l l a m v a s u t a k m e n t é n e m e l e n d ő i r o d a i é p ü l e t e k , i l l e t v e t i s z t i é s m u n k á s l a k h á z a k é p i t é s é r e (lásd az 1890. évi nov. hó 13-án 4.244. jegyzőkönyvi szám alatt hozott képviselőházi határozatot): megszavaztatott:

1891-ben 1892-ben együtt 24. A f e h é r ú t i a l u l j á r ó r a

1 17.630 frt 77 3 0 4 . 8 8 6 „ 32

kr, „

3 , 2 0 0 . 0 0 0 frt,

4 2 2 . 5 1 7 frt 09

kr.

Kőbányán: megszavaztatott:

1890. és 1891. években . 1892. évben . . . .

.

együtt

tényleg kiadatott:

3 , 2 0 0 . 0 0 0 frt,

tényleg kiadatott:

167.000 frt, —

148.369 frt 16 11.722 „ . 99

kr, „

167.000 frt,

160.092 frt 15

kr,

Az állami gyáraknál. 1. A z á l l a m v a s u t a k

gépgyáránál: megszavaztatott:

1891-ig (a megszavazott hitelekből és a beruházási alapokból) . *) 1 , 0 4 5 . 6 7 8 frt 56 kr, 1892-ben (a beruházási alapokból) 2 0 5 . 5 3 5 „ 78 „ együtt 1 , 2 5 1 . 2 1 4 frt 34 kr, 2. A d i ó s g y ő r i v a s - é s

tényleg kiadatott:

1,056.959 frt 39 kr, 2 0 5 . 5 3 5 „ 78 „ 1 , 2 6 2 . 4 9 5 frt 17 kr.

aczélgyárnál: megszavaztatott:

1891-ig (a megszavazott hitelekből és a beruházási alapokból) . 2 ) 1 , 4 9 1 . 2 7 5 frt 26 kr, 1892-ben (a beruházási alapokból) 161.521 „ 75 „ együtt 1 , 6 5 2 . 7 9 7 frt 01 kr,

ténylag kiadatott:

1,477.256 frt 50 kr, 1 6 1 . 5 2 1 „ 75 „ 1 , 6 3 8 . 7 7 8 frt 25 kr.

4 ) A mult év végével kimutatott 850.000 frt a tényleges 56 krral emelendő volt.

viszonyoknak megfelelően

195.678 frt

2 ) A mult év végével kimutatott 1,387.000 frt a tényleges 26 krral emelendő volt.

viszonyoknak megfelelően

104.275 frt

A földmivelésügyi tárczánál. 1. A f ö l d m i v e l é s ü g y i é s i g a z s á g ü g y i m i n i s t e r i u m o k k ö z ö s h a s z n á l a t á b a n á l l ó p a l o t a é p í t é s é r e az 1 8 8 5 : IV. és 1 8 8 7 : IV. törvényczikkekkel engedélyezett 1891. évvégéig

1,770.000

frt kölcsönből építésre tényleg kiadatott 1 , 7 6 9 . 5 0 9 frt 59 kr.

A kincstári birtokoknál. és

2. A m e h á d i a i H e r k u l e s - f ü r d ő b e n a z u j f ü r d ő h á z felszerelésére: megszavaztatott:

tényleg kiadatott:

1883 — 1891. években . . . 3 4 0 . 0 0 0 frt, 1892. évben 18.000 „ kiadatott továbbá 1892. évben a villamos világítás berendezésére, de egyelőre mint megtérítendő előleg számoltatott el . . — együtt .

építésére

5 1 3 . 8 3 5 frt 13 1.540 „ 89

31.500

. 3 5 8 . 0 0 0 frt,

„

—

5 4 6 . 8 7 6 frt 02

kr, „

„ kr.

Vizi utak- é s vizszabályozásoknál. 3. A f e l s ő D u n a alatt 17 millióba kerül):

szabályozására

( 1 8 8 5 : VII. t.-cz. szerint 12 év

megszavaztatott:

1885-től 1891-ig 1892-ben

.

. .

tényleg kiadatott:

. 7 , 2 0 0 . 0 0 0 frt,

.

1,100.000

„

6 , 6 1 6 . 3 3 8 frt 0 2 i / 2

kr,

1,108.066

„

„

43V2

együtt . . 8 , 3 0 0 . 0 0 0 frt, 7 , 7 2 4 . 4 0 4 frt 46 4. A b u d a p e s t i D u n a r é s z s z a b á l y o z á s á r a : megszavaztatott:

1868-tól 1891-ig . 1892-ben . .

. .

tényleg kiadatott:

19,369.350 frt, 14.000 „

1 4 , 6 9 6 . 5 1 6 frt 0 7 V 2 3.249 „ 57

együtt . 1 9 , 3 8 3 . 3 5 0 frt, 5. A B u d a p e s t a l a t t i D u n a s z a k a s z

1 4 , 6 9 9 . 7 6 5 frt 6 4 y 2 szabályozására:

megszavaztatott:

1892. évben 6- A b a j a i

kr.

250.000 frt,

kr

>

kr.

tényleg kiadatott:

2 2 7 . 8 3 8 frt 70

kr.

partbiztositásra: megszavaztatott:

tényleg kiadatott:

731 8 9 4 frt 9 5 1 / 2 6 7 . 9 0 7 „ 93

kr,

együtt . . 9 1 6 . 0 0 0 frt, 7 9 9 . 8 0 2 frt 8 8 y 2 7. A m o h á c s i é s ú j v i d é k i D u n a r é s z s z a b á l y o z á s á r a :

kr.

1880-tól 1891-ig 1892. évben .

.

.

.

.

. 8 8 1 . 0 0 0 frt, 35.000 „

.

megszavaztatott:

1889-től 1891-ig . 1892. évben

.

.

együtt.

.

tényleg kiadatott:

2 5 2 . 0 0 0 frt, 62.000 „

1 4 2 . 4 2 3 frt 80 28.214 „ 27

kr, „

. 3 1 4 . 0 0 0 frt,

1 7 0 . 6 3 8 frt 07

kr.

8. A T i s z a é s e z z e l

kapcsolatban

a Bodrog

megszavaztatott:

1868-tól 1891-ig 1892-ben

1 6 , 2 1 5 . 2 3 7 frt 48

.

750.000

együtt

„

kr,

—

1 1 , 5 1 9 . 8 5 2 frt 5 6 V 2

„

747.048

. 1 6 , 9 6 5 . 2 3 7 frt 48 k r ,

9. A z e g y e s ü l t K ő r ö s f o l y ó

1892-ben

.

.

.

.

.

együtt

330.000

.

.

4 , 9 0 7 . 2 3 1 frt 7 4 V 2

„

249.678

8.000 együtt

11. A M a r o s

.

kr,

45 kr.

tényleg kiadatott:

3 8 5 . 5 4 5 frt 7 3 ! / 2

„

13.982

. 1,018.814 frt,

„

kr,

88

3 9 9 . 5 2 8 frt 6 i y 2

kr.

szabályozására: megszavaztatott:

1885-től 1891-ig .

.

.

.

25.000 együtt .

12. A D r á v a

tényleg kiadatott:

200 0 0 0 frt,

1892-ben

1 4 2 . 2 7 6 frt 09

„

3.476

. 225.000 frt,

'71

1 4 5 . 7 5 2 frt 80

kr, „ kr.

szabályozására: megszavaztatott:

1868-tól 1891-ig 1892-ben

kr.

tételére:

1,010.814 frt,

1892-ben

„

5 , 1 5 6 . 9 1 0 frt 1 9 V 2

megszavaztatott:

.

80

tényleg kiadatott:

6 , 3 7 8 . 1 1 7 frt,

10. A T e m e s f o l y ó h a j ó z h a t ó v á 1873-tól 1891-ig

kr,

szabályozására:

6,048.117 frt,

.

„

1 2 , 2 6 6 . 9 0 1 frt 3 6 í / 2

megszavaztatott:

1871-től 1891-ig

szabályozására: tényleg kiadatott:

.

.

.

.

.

együtt . 13. A S z á v a

. 1,634.000 frt, .

.

70.000

tényleg kiadatott:

1 , 6 4 5 . 5 8 5 frt 10

„

. 1,704 0 0 0 f r t ,

51.215

„

—

1 , 6 9 6 . 8 0 0 frt 10

kr, , kr.

szabályozására: megszavaztatott:

1892. évben

5 0 . 0 0 0 frt

tényleg kiadatott:

2 9 . 4 7 5 frt 60

kr.

A vallás és közoktatásügyi tárczánál. 1. A B e l e z n a y - f é l e t e l k e n a m ű e g y e t e m e z é Í j a i r a l é t e s í t e n d ő é p ü l e t n e k , továbbá berendezésének és a régi épíiletbeli helyreállításoknak 1 7 4 . 5 0 0 frtnyi költségeire: megszavaztatott:

1891. évben 1892. évben

.

.

.

együtt.

.

tényleg kiadatott:

. 1 0 0 . 0 0 0 frt, 74.500 „

7 3 . 4 0 2 frt 40 77.421 „ —

kr, „

. 174.500 frt,

1 5 0 . 8 2 3 frt 40

kr.

2. A b u d a p e s t i VII. k e r . á l l a m i g y m n a s i u m i é p ü l e t 2 2 7 . 7 0 0 frtnyi költségeire, illetőleg a telek egy részének eladásából befolyó 4 6 . 0 0 0 frt levonása után fenmaradó 1 8 1 . 7 0 0 f r t r a :

megszavaztatott:

1 8 9 1 . évben

tényleg kiadatott:

50.000 frt,

1 8 9 2 . évben

131.700 együtt .

3. A k o l o z s v á r i

.

1 3 3 . 2 2 5 f r t 31

„

73.515

. 181.700 frt,

állami tanítónőképző

4.

épülete

egyetem

boncztani

kr, „ kr.

költségeire: tényleg kiadatott:

100.000 frt,

A budapesti

09

2 0 6 . 7 4 0 frt 4 0

megszavaztatott:

1 8 9 2 . évben

„

2 1 . 6 5 9 frt 4 8

intézetének

kr.

épitésére

( 3 5 0 . 0 0 0 frt költséggel): megszavaztatott:

tényleg kiadatott:

1891-be n

100.000 frt,

—

1892-be n

100.000

—

együtt

.

„

. 200.000 frt.

—

A honvédelmi tárczánál. A központi honvéd

főruharaktár

é p i t é s e , mely czélra az

évi XXII. t.-cz. 2. §-a szerint három évi egyenlő részletben

1890.

3 1 9 . 0 0 0 frt engedé-

lyeztetett : megszavaztatott:

tényleg kiadatott:

1891-ben

.

106.334 frt,

1 8 9 1 . év végéig

.

1892-ben

.

106.334

1892-ben

.

együtt.

„

2 1 2 . 6 6 8 frt

.

1 0 4 . 3 1 9 frt 80 k r , 99.415

„ 40 „

2 0 3 . 7 3 5 frt 20 k r .

ÁLLAMI ADÓSSÁGOK.

Horvát-szlavon f ö l d t e h e r m e n t e s i t é s i 1. A horvát-szlavon 1891. év végén

5°/ 0 -os

adósság.

földtehermentesitési

adósság álladéka 7 , 2 7 3 . 7 7 3 frt,

1892. évben törlesztetett konvertálás folytán . 1892. év végéig beváltásra nem került kötvények álladéka

7,012.309

„

tett

50 kr,

2 6 1 . 4 6 3 f r t 50

kr.

2. Az 1891. évi XXVIII. t.-czikk értelmében a magyar pénzügyminiszter hozzájárulásával kibocsátott horvát-szlavon 4°/ 0 -os földtehermentesitési kötvények névértéke 8 , 0 7 3 . 0 0 0 frt, apadás 1892. évben sorsolás folytán álladék 1892. év végén

.

.

A kibocsátott 4°/ 0 -os kötvények névértékét .

.

összehasonlitva a konvertálandó vények névértékével . . ,

5°/ 0 -os

összes

.

23.600 „ 8 , 0 4 9 . 4 0 0 frt.

.

8 , 0 7 3 . 0 0 0 frtot

köt7 , 2 7 3 . 7 7 3 frttal,

mutatkozik adósságszaporodás A kamatok azonban az 5°/ 0 os kötvények

7 9 9 . 2 2 7 frt. szelvényei után fizetett 7 %

adónak számbavételével 1 5 . 3 1 0 frt 44 krral apadtak. Szőlődézsmaváltság. A kötvényekkel nem fedezett tőketartozás 1892. év végén . kamattartozás együtt . A mult évi „Részletes jelentés"

szerint a

8 6 . 3 4 7 frt 38 9 4 . 9 8 2 . 12 1 8 1 . 3 2 9 frt 50

kr, kr.

vált-

ságkötelezettek járadékának az 1 8 8 3 : XI. t.-czikkben nyújtott kedvezmény folytán még nem esedékes része . 7 , 8 7 2 . 2 4 7 frt 9 0 ^ kr, a p a d t : elemi csapások által megrongált szőlők után eszközölt törlés és két járadékrészlet esedékessé válása folytán l , 6 1 0 . 7 7 8 „ 6 3 1 / 2 krral, marad . 6 , 2 6 1 . 4 6 9 frt 27 kr, az 1892. évben megállapított tartozások után az 1883. évi XI. törv.-czikk értelmében meg nem esedékes járadékok összege 1.290„ — „ együtt nem esedékes . 6 , 2 6 2 . 7 5 9 frt 27 Az 1883. évi XI. t.-czikk folytán 1892. évben be kellett fizetni: a) az 1891. év végéig le nem rótt . . . . 6 , 1 0 8 . 1 1 9 frt 44 kr, illetve a behajthatlanság és az 1891. évi I. t.-cz. alapján elengedés folytán törült . . . 280.738 „ 1 4 „ levonásával . 5 , 8 2 7 . 3 3 6 frt 30 krt, Átvitel

5 , 8 2 7 . 3 3 6 frt 30 kr

kr.

Áthozat . . 5 , 8 2 7 . 3 3 6 frt 30 krt b) az 1892. évfolyamán esedékessé vált

.

. együtt

befolyt tényleg

.

.

.1,567.930

. 7 , 3 9 5 . 2 6 6 frt 56 krt,

.

marad esedékes hátralék

„ 2 6 krt, .

3 1 6 . 0 2 5 frt 89 kr, .

.

az összes követelés járadékokban

.

.

.

7 , 0 7 9 . 2 4 0 frt 67

kr,

.

.

.

1 3 , 3 4 1 . 9 9 9 frt 94

kr.

Az alap tartozása a kincstártól nyert javadalmazás fejében 1891. év vegén apadt 1892. évben

.

.

.

.

.

1 4 , 8 1 0 . 3 9 6 frt 2 4 V 2 kr, 2 7 5 . 1 1 6 , 32V 2 krral,

maradt

.

1 4 , 5 3 5 . 2 7 9 frt 92

kr.

Maradvány- és irtványföldek megváltása. A v á l t s á g j o g o s i t o t t a k részére kiadott kötvények névértéke 1891. év végén 2 , 1 0 1 . 6 2 0 frt, emelkedett 1892-ben uj kibocsátással . 1 2 3 . 6 1 0 frttal Törlesztetett: a) sorsolás utján

együtt

.

.

'.

'.

1 3 2 . 2 8 0 frt', 1

.

60

.

b) készpénzbeli kiegyenlítés által

.

.

2 , 2 2 5 . 2 3 0 frt —

„

j 132.340 „ —

kr.

„

maradt k ö t v é n y e k k e l f e d e z e t t tartozás . . 2,092.890 f r t — kr. Az e s e d é k e s j á r a d é k hátraléka: 1891. év végén 987.927 „ 711/2 „ e m e l k e d e t t : a folyó évi befizetéseknek hátramaradása miatt 6 1 . 1 0 3 frt 75 krral, | a p a d t : behajthatlanság és [ helyesbítés folytán . . . . 8 . 7 1 0 „ 21 „ J 5 2 . 3 9 3 „ 54 krral, 1892. év végével tett

1,040.321 f r t 2 5 y 2 k r t .

Az alapnak adott javadalmazásokból eredő k i n c s t á r i k ö v e t e l é s , a mely 1891. év végével tett . az 1892. évi szaporodással emelkedett . . .

7 2 0 . 9 5 4 „ S8l/2 „ 757.376 frt 7 3 y 2 krra.

Sorsolási kölcsön. A fölvett névértékű törlesztetett: marad adósság

3 0 , 0 0 0 . 0 0 0 frtból

1891. év végéig

.

.

8,520.000

1892. évben

.

.

515.000

.

1892. év végén

frt,) „

j

9 , 0 3 5 . 0 0 0 frt, 2 0 , 9 6 5 . 0 0 0 frt.

A sorsjegyek névértékét meghaladó

nyeremények

fejében kifizettetett: 1891. év végéig 1892. évben .

.

.

.

.

.

1 5 . 0 8 4 . 0 0 0 frt, 609.000 „ J

.

1 5 , 6 9 3 . 0 0 0 frt

és a törlesztés 4 1 — 5 0 . évében esedékessé válandó nyeremények kifizetésének biztosítására szolgáló t a r t a l é k a l a p b a gyümölcsözőleg elhelyeztetett: 1891. év végéig 1892. évben

.

.

.

.

.

.

2 , 1 0 0 . 0 0 0 frt,

.

100.000

A megtörtént leszámolások szerint az ezeknek

a kiadásoknak

„ j

2 , 2 0 0 . 0 0 0 frt.

államkincstár

fedezéséhez

járult:

1891. év végéig . . 6>660.673 frt 0 6 V 2 k r r a l , 1892. évben a jövedelmi hiány pótlása által (a zárszámadási részletezés 1-ső jegyzete szerint) .

451.342 „ 79V2

„

7 , 1 1 2 . 0 1 5 frt 8 6 k r r a l .

A kölcsön utolsó tiz évében fizetendő nyeremények biztosítására szolgáló t a r t a l é k a l a p 1892. é v v é g é n r e n delkezett: a magyar földhitelintézetnél elhelyezett papírokban névérték szerint 4,777.200 és egy tűzmentes pénzszekrénynyel . . . 500 értékben; ellenben tartozott készpénzben . . . 213 A lánczhid jövedelmét eredetileg terhelt 1 , 4 0 0 . 0 0 0 frt j e l z á l o g k ö l c s ö n b ő l az államra átszállott . . 1,385.800 t ö r l e s z t e t e t t : 1891. év végéig . 6 6 1 . 1 0 0 frt,) 1892. évben marad törlesztetlénül A főváros

.

724.700 „ f

1892. végén

hídjogának

m e g v á l t a s a r a szükséges

.

.

.

400.000

—

végleges

az 1 8 7 0 :

XXX.

1892. év végén állott:

4°/ 0 -os magyar aranyjáradék-kötvényből: névértékben készpénzben Tisza-szegedi

frt.

lejártával leendő

frt tőke gyűjtése végett

t.-cz. 2. §-a értelmében a l a k í t o t t a l a p

frtból

1 , 3 8 5 . 8 0 0 frt,

.

a szabadalmi idő

frt — kr, „ — „ „ 94 krral.

4 4 . 7 0 0 frt — 76 „ 30

kr, „

nyereménykölcsön.

Az 1880. évi XX. t.-czikk alapján a Tisza és mellékfolyói szabályozására alakított társulatok és Szeged városának újjáépítése czéljából 4°/ 0 -os sorsjegyekben kibocsátott 4 4 . 0 0 0 . 0 0 0 frt — kr kölcsönből t ö r l e s z t e t e t t :

1880-tól

1891

3 , 8 0 0 . 0 0 0 frt,

vegeig

500.000 „

1892. évben

az 1 8 9 2 . év végén f o r g a l o m b a n sorsjegyeknévértéke

4,300.000 frt —

kr,

maradt 39,700.000

A kölcsönalapba készpénzben befolyt

„

—

4 0 , 5 3 9 . 0 2 9 frt 0 8 V 2 krból

.

fölhasználtatott: a) k e z e l é s i

költségekre:

1 8 9 1 . év végéig .

.

1892. évben

.

.

b) S z e g e d v á r o s kiadatott

5 8 . 4 4 0 f r t 02 kr —

„ —

„

a kölcsön kötvényeinek országos

javadalmazására

kr,

tartalékalapjának értékesítéséből

előállott többlet czimén e törvény 4. §-a értelmében . c) az

5 8 . 4 4 0 frt 02

közgazdasági

fordíttatott

az

70.199

35

alap

1889-ik

évi

1,2000.000

XXXI. t.-cz. 10. §-a alapján cl) j á r a d é k k ö l c s ö n ö k r e

és pedig:

1. A vizszabályozó és ármentesitő társulatoknak a törvény 10. §-a értelmében 1891. végéig

.

2 8 , 9 6 5 . 4 8 4 frt 15 kr,

(ebből a mult év végével 200.000

frt

kölcsönalap

előleg - követeléseként

volt

kimutatva) 1892. évben

. együtt

2. Szeged város törvényhatóságának a törvény 20. és 37. §§-ai alapján . 3. Szeged város kárvallott lakóinak a törvény 20. és 26. §§-ai alapján . 4. Szeged város szegényebb sorsú lakóinak a törvény 27. §-a alapján .

420.000

„ — „

2 9 , 3 8 5 . 4 8 4 frt 15 kr.

5,500.000

„ — „

7,372.945

„ — „

493.600 „ — „

5. A 3. és 4. tétel alatti kölcsönök évi járadékai pontos befizetésének biztosítása végett a törvény 24. §-a értelmében alkotott s az 1 8 8 9 . évi XXXI. t.-czikk 4. §-a alapján Szeged város tulajdonából az államkincstár tulajdonába átszállott tartalékalapra . . . . . . . .

4 2 , 7 5 2 . 0 2 9 frt 15

502.112

79

kr.

e) A z 1 8 8 1 : LII. t.-cz. alapján .

.

.

f ) A z 1 8 8 2 : XXVI. t.-cz. alapján

.

.

összesen

5,550.000 frt — 945.643

.

kr,

20

9

5 1 , 0 7 8 . 4 2 4 f r t 51

kr.

A kölcsönökből v i s s z a f i z e t t e t e t t , a törlesztési (járadék-) részletek esedékessége előtt: 1 8 9 1 . év végéig 1 8 9 2 . évben

a

. 1 8 , 2 6 9 . 9 6 5 frt 15 k r , viz-

szabályozó és ármentesitő t á r sulatok által .

.

.

1,143.348

„ 80 „

összesen

1 9 , 4 1 3 . 3 1 3 f r t 95

marad az 1 8 9 2 . év végéig t i s z t á n f e l h a s z n á l t összeg 3 1 , 6 6 5 . 1 1 0 hozzá az alap pénztári készletét 1 8 9 2 . év végén

.

kr,

„ 56

„ 1

8,873.918

„ 52 /2 „

együtt annyi, a mennyi az alapba készpénzben befolyt . 4 0 . 5 3 9 . 0 2 9 frt 0 8 V 2 kr. Ha a fennebbi p é n z t á r i k é s z l e t h e z .

8,873.918

„

521/2krhoz

. 27,459.413

„

89y2krt

.

hozzáadjuk a kölcsönvevők irányában 1 8 9 2 . év végével fennálló járadékkövetelést, a zárszámadás szerint . és az e g y e n l e g e t

1,170.293

„ 03

„

. 3 7 , 5 0 3 . 6 2 5 f r t 45

krt

(ez utóbbi részletezését 1. a kölcsönzárszámadásában I. füzet 8m melléklet 5. jegyzet) s az együttvéve tevő összeget szembeállítjuk az

1892.

év végén for-

galomban maradt sorsjegyek törlesztésére szükséges

. 3 9 , 7 0 0 . 0 0 0 frtot

mutatkozik az államkincstár által pótlandó hiány

.

a mi onnan ered, hogy a tiszai és szegedi kölcsön dasági adatott,

alapnak a c) pont Szeged

városának

5 , 2 8 2 . 8 7 4 frt 55

kr

alatti 1 , 2 0 0 . 0 0 0 f r t pedig

az

tőketartozásából

alap

2 , 1 9 6 . 3 7 4 f r t 55

pénzeiből az

visszatérítés

irányában

országos

kötelezettsége

1890.

év

végén

kr, közgaznélkül fennálló

4 , 2 8 6 . 5 0 0 frt visszafizetése után fedezet-

lenül maradt 9 9 6 . 3 7 4 frt 55 kr az 1 8 8 9 : XXXI. t.-cz 5-ik §-ához képest mint az államkincstár

Szeged

kamat nélküli tőkekövetelése

város

1 8 8 0 : XX. törv.-czikk

lakóinak

adott

az

állami

kamatozó

előlegekhez

tétetett

át.

kölcsönöknek

az

31. §-a értelmében történt v i s s z a f i z e t é s é b ő l

alko-

t o t t alap vagyona: készpénzben

36 f r t 06

értékpapírokban

203.300„ együtt

Az 1 8 8 0 : XX. t.-czikk 26. §-a alapján S z e g e d város

lakóinak

adott kamatmentes

kölcsö-

.

—

2 0 3 . 3 3 6 frt 06

kr, „ kr.

n ö k v i s s z a f i z e t é s é b ő l az idézett törvény 29. §-a értelmében a l k o t o t t a l a p vagyona: készpénzben . . 40 frt 38 k r , | értékpapírokban

.

.

427.800

„

—

„ j

4 2 7 . 8 4 0 frt 38

kr,

6 3 1 . 1 7 6 frt 44

kr.

a kölcsön törlesztésére szolgáló az államkincstár tulajdonát képező k é t a l a p vagyona együtt

.

.

A járadékok pontos befizetésének biztosítása végett az 1880. évi XX. t.-czikk 8. §-a értelmében alakított t a r t a l é k a l a p o k vagyona: a) a v i z s z a b á l y o z ó é s á r m e n t e s i t ő t á r s u l a t o k alapjának: értékpapir-készlete . 2 , 1 6 1 . 9 0 0 frt — kr,j tiszta követelése . . 507.472 32 „ } 2 , 6 6 9 . 3 7 2

tartalék-

„

32

„

b) S z e g e d v á r o s t u l a j d o n á b ó l a z á l l a m kincstár tulajdonába átment tartaléalap: készpénzkészlete követelése .

. .

A két tartalékalap

4 1 . 5 9 2 frt 97 6 8 9 . 9 8 6 „ 7S1/2 összes vagyona

kr,j „ / .

7 3 1 . 5 7 9 frt 761/2 . 3 , 4 0 0 . 9 5 2 frt

kr.

Q7lj2\x.

Az a) pont alatti tartalékalapból az 1889. évi XXXI. t.-cz. alapján kiadott a vizszabályozó és ármentesitő társulatoknak az általuk visszafizetett kölcsönök után 1891. évben 4 2 6 . 4 2 4 frt 86 kr, 1892. „ 5.389 „ 48 „ összesen

.

4 3 1 . 8 1 4 frt 34

kr.

Az állami javak eladásával összefüggő jelzálogkölcsönök. Az állami javak eladásának előmozdítása czéljából — egyes állami birtokoknak jelzálogul lekötése mellett — 1892. évben sem 4V2 % - o s , sem pedig 4°/ 0 -os kölcsön nem vétetett fel. A 4 7 2 % - o s k ö l c s ö n n e k az kimutatott és helyesbített álladékából törlesztetett 1892. évben

1891. évi Részletes jelentés 167. lapján . . . . 3 , 7 4 2 . 9 1 8 frt 04 kr 3 3 2 . 7 3 6 „ 89 „

maradt kölcsönálladék 1892. év végével 3*410.181 frt 15 k r . A 4 / 2 °/ 0 -os kölcsön l°/ 0 -nyi j ó t á l l á s i a l a p j á n a k álladéka, mely 1891. végén tett 4 2 . 6 9 9 irtot, apadt . . . . . - . . . 1.790 frttal, maradt- 1892. végén 40.909 frt. A 4°/o"0s k ö l c s ö n álladéka 1891. végével tett 6 9 8 . 0 8 5 frt 0 8 krt, ebből törlesztetett 1892. évben 2 3 . 3 2 8 „ 31 kr maradt 1892. végén 6 7 4 . 7 5 6 frt 77 k r . l

A 4°/ 0 -os kölcsön j ó t á l l á s i a l a p j á n a k álladéka 1891. végén volt

8 . 0 7 6 frt,

apadt

.

.

.

.

.

.

. 8.076 frt, 4 0 . 9 0 9 frttal

maradt 1892. végén mely a 4 7 2 % - o s kölcsön jótállási alapjának álladékával együtt . az „Átmeneti bevételek"

I-só fejezet,

1. czime alatt

az

4 8 . 9 8 5 frt, átfutó kezelésnél

mint

követelés van kimutatva. Függő a d ó s s á g . Az 1 8 6 8 :

L. és későbbi törvényczikkek alapján

u t a l v á n y o k álladéka: 1891. év végén 1892. évben kibocsáttatott

.

.

.

kibocsátott

kincstári

1 2 , 9 4 2 . 0 0 0 frt, . 26,136.700 „ . 39,078.700 frt.

. együtt

1892. évben visszaváltatott

2 6 , 0 7 8 . 7 0 0 frt,

maradt 1892. év végén 13,000.000 ebből a kincstári utalványok forgalmának szabályozása végett a központi állampénztárnál letéteményeztetett . forgalomban volt .

. .

frt;

. 6 0 6 . 7 0 0 frt, . 12,393.300 frt.

Az államnak a dijak, bélyeg és illetékek hátralékából származó, részben jelzálogilag is biztositott követelése, melynek erejéig kincstári utalványok kibocsáthatók, tesz 1 7 , 2 4 5 . 0 3 6 frt 92 krt. Fém-váltópénzek. Az 1 8 6 8 : VII. t.-cz., az 1 8 6 9 : XII. t.-cz. 7. §-a, az 1 8 7 8 : VI., az 1 8 8 1 : VII., az 1 8 8 5 : XII. t.-cz. és az 1 8 9 1 : XXII. t.-cz. szerint a verhető: ezüstpénz összege 1 1 , 1 0 0 . 0 0 0 frtban, réz váltópénz összege 1,800.000 „ együtt . 1 2 , 9 0 0 . 0 0 0 frtban állapíttatott meg. Az 1892. év végéig tényleg veretett: ezüstben . . . 1 1 , 1 0 0 . 0 0 0 frt —

kr,

rézben . . . 1 , 7 2 1 . 4 2 1 „ 83 „ 1 2 , 8 2 1 . 4 2 1 frt 8 3 kr még verhető réz váltópénz 7 8 . 5 7 8 frt 17 kr. A vert váltópénzből 1892. év végén forgalomban volt: ezüstben . 1 1 , 1 0 0 . 0 0 0 frt — k r , rézben . 1 , 7 2 1 . 4 2 1 „ 8 3 „ 1 2 , 8 2 1 . 4 2 1 frt 8 3 kr, a körmöczi pénzverőhivatalnál készletben — „ — „ együtt

1 2 , 8 2 1 . 4 2 1 frt 8 3 kr. 2 9

Az o s z t r á k - m a g y a r bank nyereségéből é s bankjegyadójából a magyar államot illető hányadnak és a hányad h o v á f o r d i t á s á n a k n y i l v á n t a r t á s a . Az osztrák-magyar bank tiszta évi jövedelméből az 1887: XXVI. t.-czikkel módosított bankalapszabályok 102. czikke értelmében a monarchia két államát megillető rész, valamint a módosított alapszabályok 84. czikke értelmében a bank által a két államkormánynak bankjegy ki bocsátás czimén fizetendő 5°/ 0 -os adó, az 1 8 8 7 : XXVII. t.-czikkben foglalt egyezmény I. és II. czikkének határozta szerint az 1863. január 3-án kelt egyezségből származó s a bankot cselekvőleg illető, eredetileg 80 millió osztrák értékű forintnyi kölcsön törlesztésére forditandó és ebből a tartozásból leirandó. Ennek megfelelőleg a 80 millió forintnyi kölcsön 1891. év végén volt álladékából leíratott: a banknak 1892. évi tiszta nyereségéből a monarchia két államára eső rész . . . . marad kölcsönálladék 1892. év végén . . . megjegyezvén, hogy a bank 1892. évben nem volt kénytelen adóköteles bankjegyek kiadására nézve jogát érvényesíteni.

7 7 , 4 1 9 . 1 6 0 frt 41

krból

6 8 . 2 8 7 „ 7472 7 7 , 3 5 0 . 8 7 2 frt 66V 2

kr kr,

Állami elemi é s polgári iskolák épitésére az 1884. évi V. t.-czikkel engedélyezett 5 0 0 . 0 0 0 frtnyi, valamint az 1890. évi XXVI. t.-czikken alapuló további 2 0 0 . 0 0 0 f r t n y i kölcsön felhasználásáról. A vallás- és közoktatási minister az országos tanítói nyugdíj- és alapból kölcsönképen a megjelölt czélra: a z 1884. évi V. t . - c z i k k

alapján:

1884. évtől 1889. évig kiutalványozott . . a melyből levonva a visszatérített és ócska anyagokért befolyt marad kölcsön . erre

gyám-

5 0 3 . 0 7 4 frt 12 krt, 3.074 „ 12 „ 5 0 0 . 0 0 0 frt — kr,

törlesztetett:

a vallás- és közoktatásügyi tárczából: 1891. év végéig . . . 4 4 . 6 4 9 frt 34 kr, 1892. évben . . . 7.232 „ 47 „ marad 1892. év végén tőketartozás . a z 1890. é v i

XXVI. t . - c z i k k

1891. év végéig kiutalványozott . 1 8 9 2 . évben

.

.

tehát a kölcsön tesz

51.881 frt 81 4 4 8 . 1 1 8 t'rt 19

kr, kr,

alapján: .

70.431 frt 1 9 7 2 k r t , 35.462 „ 01 .

105.893 frt 2 0 7 2 k r t ,

erre törlesztetett: 1891. év végéig . . . 1 3 . 8 6 9 frt 88 kr, 1892. évben . . 9 . 5 2 8 „ 85V a „ marad 1892. év végén töketartozás .

2 3 . 3 9 8 frt 73 1 / 2 _kr, 8 2 . 4 9 4 frt 47 kr.

A temes-bégavölgyi vizszabályozó t á r s u l a t kölcsönéből az 1885. évi t.-cz. alapján elvállalt 1,000.000 f r t n y i a d ó s s á g álladékáról.

XXVII.

A temes-bégavölgyi vizszabályozó társulat által pénzügyi viszonyainak rendezésére az 1885. évi XXVII. t.-czikk alapján felvett 1 2 , 0 0 0 . 0 0 0 forintnyi kölcsönnek az ugyanennek a törvényczikknek 5. §-a szerint az állam által elvállalt 1 , 0 0 0 . 0 0 0 frt összegéből a törlesztési tervhez képest törlesztetett: 1887. — 1 8 9 1 . évben 3 1 . 8 9 3 frt 67 kr, 1892. évben 6 . 2 9 6 „ 17 „ együtt ~ 3 8 ? Í 8 9 frt 84 k r , marad t ő k e á l l a d é k 1892. év végével . . . 9 6 1 . 8 1 0 frt 16 kr , az 1892. évi törlesztési részlet az 1892. évi zárszámadásban a „Rendes kiadások" XVI. fejezete 39. czime alatt elszámolt 7 2 . 1 0 3 frt 32 krban foglaltatik.

EGYÉB JELENTÉSEK.

A magy. kir. p o s t a t a k a r é k p é n z t á r Az

1 8 9 2 : IV. t.-cz.

zárszámadásához.

szerint a postatarékpénztár

kiadásai

4 8 2 . 7 1 7 frt — krral

saját üzleti bevételei az 1885. évi IX. t.-cz. 6. §-a, illetve az 1 8 8 9 . évi XXXIY. t.-cz. 1. §-a alapján a postaforgalmi pén-

510.200

„

—

„

27.483

„

—

„

zekből nyert előlegek részbeni visszatérítésére összeg pedig

forditandó

állapittattak meg. A zárszámadások szerint: a kiadások: a takaréküzletben a cheque-üzletben

328.134„06 151.773 „ 6 6

krra, „

összesen

4 7 9 . 9 0 7 frt 72 krra,

. . 3 4 8 . 2 9 9 frt 86 krra . . 2 1 6 . 7 3 8 „ 74 „ összesen

5 6 5 . 0 3 8 frt 60 krra

a bevételek: a takaréküzletben a cheque-üzletben

. .

rúgtak, e szerint a felesleg a takaréküzletben . . a cheque-üzletben . .

. .

2 0 . 1 6 5 frt 80 kr, 6 4 . 9 6 5 , , 08 „

összesen Vagyis üzletáganként részletezve a takaréküzletben a bevételeknek a kiadások feletti többleteként előirányzott 6 . 7 4 5 frt — krral és cheque-üzletben hason czimén előirányzott . . 20.738 „ — „ tehát az összes többletként előirányzott . . . . szemben a takaréküzlet feleslege

2 7 . 4 8 3 frt — krral 13.420 „ 80 „

a cheque-üzlet feleslege

.

.

44.227

„"08

s igy összesen .

.

5 7 . 6 4 7 frt 88 krral

8 5 . 1 3 0 frt 8 8 kr.

„

kedvezőbb. Emez eredmény annak tulaj donitható, hogy a takaréküzletben a bevételek az előirányzott 3 1 5 . 6 0 0 frttal szemben 3 2 . 6 9 9 frt 86 krral, a 'cheque-üzletben pedig a bevételek az előirányzott 1 9 4 . 6 0 0 frttal szemben 2 2 . 1 3 8 frt 74 krral, tehát együttesen a bevételek 5 4 . 8 3 8 frt 60 krral nagyobbak.

Minthogy azonban

a kiadások

a takaréküzletben

előirányzott 3 0 8 . 8 5 5 frttal szemben 1 9 . 2 7 9 frt 06 nagyobbak,

ellenben

a

cheque-üzletben

1 7 3 . 8 6 2 frttal szemben 2 2 . 0 8 8

az

frt 34

krral

előirányzott

krral

kisebbek,

s igy együttesen a kiadások

-

kisebbek; ennélfogva a végeredmény a fenti

.

.

.

2 . 8 0 9 frt 28 krral 5 7 . 6 4 7 frt 8 8 krral

kedvezőbben alakult. Ezen összességében

egyrészt bevételi többlet,

másrészt kiadási

kevesebblet

magyarázatául a következők szolgálnak : a takaréküzletben

az

1892.

évi részletes költségvetési

állapításánál alapul az vétetett, hogy a tiszta bevételek álladéka számban 8 0 0 . 0 0 0

frttal fog gyarapodni,

átviendő és 5 , 7 0 0 . 0 0 0

s ennek folytán az

frttal felvett álladék,

előirányzat ez évben 1891.

vagyis a fentemiitett

összesen

év

megkerek-

végével

gyarapodással 6 , 5 0 0 . 0 0 0 frt

betét álladékkamat jövedelme fejében

3 1 2 . 5 0 0 frt

irányoztatott elő. A forgalom azonban az 1892.

évben jóval kedvezőbben

alakult,

ugy, hogy az évi álladékgyarapodás a tőkésített kamatokkal együtt az előirányzott 8 0 0 . 0 0 0 frt helyett 1 , 4 5 0 . 2 1 5 frt 6 3 1 / * krt tett ki, másrészt pedig az 1891. évről az előirányzott 5 , 7 0 0 . 0 0 0 frt helyett 5 , 9 6 7 . 9 2 7 f r t 0 0 V 2 k r , vagyis 2 6 7 . 9 2 7 frt 0ÖV 2 krral több volt átvihető, úgyannyira, hogy a tényleges kamatjövedelem 3 4 3 . 2 2 2 frt 46 kr, azaz az előirányzatnál

30.722

több, melyhez hozzáadva az időközi kamatok előirányzathoz képest mutatkozó

.

czimén .

.

„ 4 6

krral

az .

1.727

„

0 6 kr,

250

„

34 „

az értékpapírok eladásából mutatkozó nyereségnek és egyéb bevételeknek az előirányzathoz képest

.

.

.

többletét, bevételi többletül

3 2 . 6 9 9 frt 86 k r

jelentkezik. Viszont a cheque-üzletben az 1 8 9 2 . évi részletes költségvetési előirányzat megállapításakor alapul az vétetett, hogy az 1 8 9 1 . évről átviendő betétálladék 3 , 2 0 0 . 0 0 0 frt, az 1892. évi álladékgyarapodás pedig 4 0 0 . 0 0 0 frt lesz, mely összesen 3 , 6 0 0 . 0 0 0 frt betétálladék kamatjövedelme fejében 8 9 . 5 0 0 frt — kr, időközi kamat fejében . . . . . . . 28.500 „ — „ összesen irányoztatott elő. A forgalom azonban álladék tekintetében kedvezőbben fejlődött 1892. évben, mert az álladékgyarapodás a tőkésített kamatokkal együtt 1 , 5 8 3 . 2 6 6 frt 1 4 ! / 2 kr, az 1891. évről átvett álladék pedig 3 , 3 2 2 . 1 5 1 frt 4 8 V 2 kr, és ezen összesen 4 , 9 0 5 . 4 1 7 frt 63 kr álladék után elért

1 1 8 . 0 0 0 frt —

kr

kamatjövedelem az időközi kamatokkal együtt .

.

.

vagyis az előirányzott szemben több.

.

.

1 3 1 . 4 3 6 f r t 92 kr, 118.000

.

.

.

.

.

.

.

Azon felül nagyobb bevétel éretett el a

„

—

krral

1 3 . 4 3 6 frt 92 krral

.

kezelési

.

.

.

.

.

6 . 5 7 7 f r t 57 kr,

.

.

.

.

.

1.496

»

30

55

a nyereség czimén értékpapírok eladásából

108

»

70

;5

s egyéb bevételek czimén

.

519

55

25

55

dijak és jutalékok rovatánál nyomtatványok eladásából

vagyis összesen

.

. .

. .

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

2 2 . 1 3 8 frt 74 kr.

.

5 4 . 8 3 8 f r t 60 kr,

E szerint mutatkozik bevételi többletül : a takaréküzletben

.

.

.

a cheque-üzletben

.

.

.

" 3 2 . 6 9 9 frt 86 kr, 22.138

összesen

.

„

.

74 „ .

~

mely összeg a bevételeknél kimutattatott. A kiadásokat illetőleg a forgalomnak mindenekelőtt a takaréküzletben mutatkozó kedvező alakulása természetesen kamatösszegek

növekedését,

irányoztatott

elő,

a jelzett

maga

után

vonta

a kamat összeg ugyanis czimén

azonban

a

.

.

betétállag mellett fizetendő volt

.

a

betevőknek

fizetendő

2 0 0 . 5 0 0 frt — krral

nagyobb .

.

221.563

„

36 ki-

21.063 frt 36 krral

s így több, mely többlet bőséges fedezetét találta a fent kitüntetett nagyobb

(30.722

frt 46

kr) kamatjövedelemben.

E kiadási többlethez hozzászámítva a mazottak dijjutalékai czimén kitüntetett

postaalkal-

.

.

.

.

.

.

az ideiglenes pótlék czirnen a takaréküzletre eső több kiadást, összesen több

kiadás

mutatkozik,

.

.

.

.

mely összegből

.

azonban

levo-

nandó a személyi kiadásoknál .

.

1.047 frt 10 kr,

a dologi kiadásoknál

.

.

2.213

„

60 „

a postatakarékpénztári tanácsnál

.

188

„

— „

.

összesen . . . . . . éiért megtakarítás, miáltal kiadási többlet gyanánt a fent jelzett

126 frt 02 kr, 1.538 55 38 kr 22.727 frt 76 kr

3.448 frt 70 krral 1 9 . 2 7 9 frt 06 kr

mutatkozik. A cheque-üzletben továbbá a kiadásokat illetőleg, megtakarítás vagyis kevesebb kiadás jelentkezik: a személyi járandóságoknál 4 . 6 0 3 frt 40 kr, a dologi kiadásoknál 2.006 „ 07 „ az üzleti kiadásoknál 1 6 . 8 2 9 „ 24 „ a tanács költségeinél 188 „ — „ összesen

2 3 . 6 2 6 frt 71 kr, 3 0

ellenben több kiadásként ideiglenes pótlék czimén a chequeüzlet terhére

1 . 5 3 8 frt 37 kr,

s így előáll a fent jelzett

2 2 . 0 8 8 frt 34 kr

kevesebb kiadás. Összesitve jelentkezik: a takaréküzletben több kiadás

1 9 . 2 7 9 frt 06 kr,

a cheque-üzletben kevesebb kiadás

22.088

a tiszta megtakarítás ennélfogva

„

34 „

2 . 8 0 9 frt 28 kr.

Ezeknek előrebocsátása után a magy. kir. postatakarékpénztárnak (takaréküzlet, cheque-üzlet)

a megvizsgált részletes számadások alapján 1892.

év

végével

mutatkozó cselekvő és terhelő vagyonát a következő mérleg tünteti fel, azzal a megj egyzéssel, hogy a nyereség- és veszteségszámlán a tiszta felesleg 8 7 . 1 2 1 frt 71 krral van kimutatva, még pedig a takaréküzletben

.

.

.

2 1 . 1 6 0 frt 24 kr,

a cheque-üzletben

.

.

.

65.961

„

47 „

Ezen feleslegből levonván a leltári tárgyak beszerzésére fordított és pedig a takaréküzletben

.

.

.

.

9 9 4 frt 4 4 kr,

a cheque-üzletben

.

.

.

.

996

a felesleg a zárszámadással egyezőleg

.

„

1.990 frt 88 krt,

39 „ .

.

.

8 5 . 1 3 0 frt 88 krral

tűnik ki, és hogy az 1 8 8 5 : IX. t.-cz. 6. §-a, illetve az 1889. évi XXXIV. t.-cz. 1. §-a értelmében a felesleg első sorban a postaforgalmi pénzekből nyert visszatérítésére lévén fordítandó, a kimutatott 85.1 30 frt 88

kr

előlegek

fölösleg a köz-

ponti posta- és távirdapénztárba beszállítandó lesz, a mely visszatérítésnek számbavételével a kezelési hiány fedezésére a posta- és távirdapénztárból felvett előlegből 1891. év végével még fenmaradt

.

.

.

.

tartozás apad vagyis leszáll 1892. év végén . . . mely tartozás kizárólag a takaréküzletet terheli.

2 8 6 . 1 1 2 frt 5 9 V 2 kr 85.130

.

„ 8 8

krral,

2 0 0 . 9 8 1 frt 7 1 V 2 krra,

Mérleg* a m. kir. postatakarékpénztárnak az 1 8 9 2 . év végével mutatkozó cselekvő és terhelő vagyonáról.

Vagyon. vs cá S3

cn -o

Takaréküzlet

Főösszee

3

4

kr

. .

5.052 30 730 60

kr

frt

| kr

frt

| kr

5.782 90

227.234 70 4.932 26

232.166 96

237.949 86

882.344 07

915.186 65

Folyó számla követelés bankoknál ideiglenesen elhelyezett készpénzért

77.299

831.970 17

909.269 17

Saját éitékpapirjaink : 634.009 50

.

7,318.507 95 2,367.200

:

3,001.209 50 10,319.717 45

Bevételi hátralékok :

Leltári tárgyak értéke

. . . .

27.591

67

27.591 67

7

Különféle követelések

8

Letétben lévő értékpapírok készlete névértékben

30.191 96 20 44

30.212 40

57.804 07

28.287 03

13.264 19

41.551 22

679 03

38 38

717 41

28.287 03

ebből leirás

9

frt

32.842 58

a) saját értékpapírjainknak 1892. decz. 31-ig fel nem vett kamatai b) hátralékos egyéb bevételek 6

kr

Összesen

Követelés a közp. posta- és távirda-pénztártól betétekért . .

a) 6,622.000 frt és 632.800 frt 5°/ 0 papirjáradék . . 6,328.180 -14 b) l.OOu.OOO frt m. ny. vasút részvény 51 c) 2,367.200 frt 4°/ 0 -os kincstári utalvány • 5

frt

Egyenként |

Pénztárkészlet: a) üzleti pénzek b) letéti pénzmaradvány

2

Összesen

Egyenként frt

1

Cheque-üzlet

T á r g y

13.264 19

1,250.796 69

112.400

1,363.196 69

Egyenlegül az 1885. évi IX. t.-cz. 6. §-a, illetve 1889. évi XXXIV. t.-cz. l.§-a értelmében a postaforgalmi pénzekből fedezett kezelési költségek, és pedig: a) az előző 1886—91. évek fedezetlen vesztesége . . . b) az 1892. év eredménye mint

nyereség . . .

246.552 2 0 7 ,

21.100 24 Összesen

í 225.391 96'/. 8,967.178 817*

65.901 47 }

159.430 49 Vs

I 5,037.644 20 11.004.823 0 1 7 ,

Teher.

Az országos honvédsegélyző-egylet 1892. évi kezelése. A

megvizsgált

számadások

szerint

1892. évben a következő k i a d á s o k a t

az

országos

honvédsegélyző-egylet az

teljesítette:

a) á l l a n d ó s e g é l y e k r e : 1. az állami pénztárak utján 181.159 frt 0 4 V 2 kr, 2. az egylet pénztárából . 199 „ 17 „ b) a l k a l m i s e g é l y e k r e , u t a z á s i tési költségekre . . . . . . c) k e z e l é s i k ö l t s é g e k r e . d) k ü l ö n f é l é k r e . . .

. .

és .

teme.

. .

. .

. .

1 8 1 . 3 5 8 frt 2 l 7 2 kr, 6.668 „ 7 8

„

3.903 „ 3 7 969 „ 3 5

„ „

. 192.899 frt 7 1 1 / 2 kr.

összesen

Ezeknek a kiadásoknak fedezésére szolgált: e) kamatbevétel az egyleti tőke után f ) alapítványi kamatok . . g) téritmények . . . . A) befizetett régi alapítványok . i) az országgyűlés által megszavazott

10.310 639 109 1.300

frt „ „ „

12 59 30 —

kr, „ „ „

200.000 „ — „

együtt 2 1 2 . 3 5 9 frt 01 kr, hozzáadva a mult évi pénzmaradványt (1. a mult évi Részletes Jelentés 180. lapját) 4 1 . 9 1 3 „ 29 „ összes fedezet

.

.

.

. 254.272

a mihez képest a pénztári maradvány tett . még pedig: az állami pénztáraknál az egyleti pénztárnál

. .

„ 30

61.372 frt 5 8 ^ krt,

. 4 7 . 0 4 9 frt 4 8 ^ 2 kr, . 1.728 „ 1 0 „

együtt . 4 8 . 7 7 7 frt 5 8 V 2 k r , hozzászámítva a magyar földhitelintézetnél fennálló készpénz követelést . . . . . . . 12.595 „ — mindössze mint fent . 61.372 frt 58V2 kr. A honvédsegélyző-egyletnek az állami számvevőszék mult évi Részletes Jelentésének 181. lapján kimutatott s alapszabályszerüleg é r i n t e t l e n ü l h a g y a n d ó 258.340 f r t n y i a l a p t ő k é j e (törzsvagyona) az 1892. év végén a következő tételekből alakul: A. É r t é k p a p í r o k b a n m i n t a l a p t ő k e a lése a l a t t van

földhitelintézetkeze2 1 5 . 9 0 0 frt.

B. K ö v e t e l é s e k a) az

1872-ben

az

egylettől:

megállapított

s értékpapírokban tényleg

megvolt alaptőkéből az évi kiadások fedezlietésére az egylet által évek során át kölcsön vett s még vissza nem fizetett összeg, mint a múlt évben b)

az

16.850 frt 1872-ben

megállapított

érinthetetlen

alaptőkéhez

hasonló természetű, később befolyt, az egylet által azonban segélyezésekre fordított, következőleg általa meg is térítendő alapítványok tőkéjéből még meg nem téritett, — valamint az 1892. évben befizetett

alapítványok

tőkéjéből

a

törzsvagyonhoz

még nem

csatolt

összeg (szaporodás 1.300 frt) G. K ö v e t e l é s e k

12.130

„

12.700

„

760

„

másoktól:

c) az egylet javára tett, még be nem folyt további alapítványok tőkéje (apadás 1.300 frt) d) a még per alatt álló különféle követelések, mint a mult évben összesen mint fent Ezzel

szembe állítván az egylet

lévő s értékpapírokban kezelt tőkét

.

.

2 5 8 . 3 4 0 frt.

birtokában tényleg meg.

.

.

.

.

a törzsvagy ónnak követelése tesz az 1892. év végén, mint a mult évben, összesen még

2 1 5 . 9 0 0 frtot, 4 2 . 4 4 0 frtot.

Az egylet kezelő hivatalától 1893. évi junius hó 10-én 2 . 2 9 5 . sz. a. vett értesítés szerint ez év február havában a rendelkezésre maradt pénzkészletből 4 0 . 0 0 0 frtot meghaladó összegért értékpapírok vásároltattak, melyek az alaptőkéhez csatoltatván, a fentemiitett, érintetlenül hagyandó törzsvagyon előreláthatólag már 1893-ban közel teljes összegében meg lesz. A magyar állami v a s u t a k

összpontosított

telekkönyvezése.

A központi telekkönyv életbe lépett 1892. évben a budapest-kelenföldújszőnyi vasút 14 mérföld hosszú vonalára, melyre a m a g y a r á l l a m t u l a j d o n j o g a tehermentesen kebeleztetett be. A „ m a g y a r é s z a k k e l e t i v a s ú t " részvénytársaság vonalaira és p. a m. északkeleti vasútra és a nyiregyháza-ungvári vasútra és azok összes tartozékaira, beleértve a budapesti igazgatósági épületet is, a m a g y a r á l l a m t u l a j d o n j o g á n a k e l ő j e g y z é s e a központi telekkönyvi hatóság 1892. évi 639. számú végzésével elrendeltetett. Az 1888. évi XXXIL t.-cz. alapján beváltott állami adósságokra vonatkozó zálogjog törlése s a kibocsátott uj kölcsönök bekebelezése még nem történt meg.

Az állami vasutak é s gyárak, valamint a kincstári vasművek forgó tőkéje 1892. év végével. I. A m. k i r . á l l a m i

vasutak

és

gyárak.

Az állami vasutak és a két gyár együttes forgó tőkéje, a beruházási tartalékalapokkal együtt, mely az 1891. év végével tett apadt az 1892. év folyamában . . az 1892. év végével tett . . . .

. .

2 2 , 5 3 2 . 3 8 1 frt 24 krt, 1 , 0 9 7 . 8 9 5 „ 70 krral, 2 1 , 4 3 4 . 4 8 5 frt 54 krt.

Ebből esik: 1. az államvasutakra . 1 2 , 2 5 2 . 5 8 4 frt 62 kr, 2. az állami gépgyárra . 2 , 7 5 5 . 8 7 6 „ 70 „ 3. a diósgyőri vasaczélgyárra

és 4 , 6 4 8 . 3 6 3 „ 96

4. 50 drb mozdony beszerzési árára . . . .

1,651.060

s

„ 26 „

5. a határőrvidéki beruházási alap által megtérítendő jármű beszerzési árára . . 126.600 „ — „ együtt mint fent . 2 1 , 4 3 4 . 4 8 5 frt 54 kr. (Lásd a kereskedelemügyi ministerium részletes zárszámadását: kiadások" XVII. fej. 8. czimét.)

„Kendes

Az államvasutak forgó tőkéjében elszámolást talált azon 700 000 frt előleg is, melyet a pénzügyminister az általános pénzkészletekből a kereskedelemügyi ministernek a végből bocsátott rendelkezésre, hogy abból azon előirányzaton kivül előzetesen beszerzett 120 drb személykocsi vételára fedeztessék, — mely beszerzést az utóbb nevezett minister az 1893. évi költségvetési indokoló jelentésében ( 1 6 0 — 1 6 1 . lap) utólag a törvényhozás jóváhagyó tudomására hoz. II.

A kincstári

vasmüvek.

Ertékvagyon: bevételi hátralék .

. 2 , 3 7 6 . 9 9 5 frt 3 8 x / 2 kr,

átfutó hátralék

.

.

ingó vagyon értéke

70.932

.3,687.129

„ 75V 2 » „ 29

együtt . 6 , 1 3 5 . 0 5 7 frt 43

„ kr.

Teher: kiadási hátralék átfutó hátralék

. .

. 1,606.522 frt 29V 2 kr, . 128.806 „ 0 6

együtt

. 1,735.328 frt 3 5 i / 2 kr,

tiszta értékvagyon

4 , 3 9 9 . 7 2 9 frt 0 7 i / 2

kr.

(L. a pénzügyi tárcza részletes zárszámadását:

„Rendes kiadások"

XVI.

fejezet, 31. czimét és „Rendes bevételek" V. fejezet, 42. czimét.) Mindössze

(állami vasutak, gyárak,

kincstári 2 5 , 8 3 4 . 2 1 4 f r t 6 1 1 ^ kr,

vasművek) szemben

az

1885.

évi

XX.

törvényczikkel

adott felhatalmazással

18,170.000

az 1 8 9 2 . év végével több

.

.

.

„

—

krral, 1

.

7 , 6 6 4 . 2 1 4 frt 6 l / 2 krral,

még pedig: tekintve az idézett törvény alapjául szolgáló indokolást, a v a s u t a k

és g y á r a k n á l

szá-

mításba vett

14,170.000

„

—

krnál

. 21,434.485

„

54

kr,

azoknak forgó tőkéje, a melyben benfoglaltatik a megvásárolt osztrák-magyar vasút forgó tőkéje is

.

többet tett

7 , 2 6 4 . 4 8 5 f r t 54

krral,

a k i n c s t á r i vasművekre

számításba vett 4 , 0 0 0 . 0 0 0 f r t —

pedig azoknak forgó tőkéje 4 , 3 9 9 . 7 2 9

krnál

„ 0 7 ^ kr,

többet tett

3 9 9 . 7 2 9 f r t 0 7 V 2 krral, együtt mint fent

.

7,664.214 frt 6 l 7 2

krral.

Kedvezményes nyugdijak. Oly nyugdíjazások, melyeknél az be n e m s z á m í t h a t ó

1885.

évi XI. törvényczikk

szolgálati évek kegyelemből

vagy pedig bizonyos s z o l g á l a t i tekintetet érdemlő körülményeknél

idő

hiánya

beszámíttattak,

elengedtetett,

fogva k e g y d i j

értelmében vagy

végre

adományoztatott,

s így

az illetők a rendesnél magasabb nyugdíjban részesültek, az 1892. évben előfordultak:

A belügyministeri tárczánál: A. 1. C s ó r j a B a r a b á s ,

Nyugdijak.

csendőrőrmester évi 234 frt szabályszerű nyugdija,

a beszámított 9 évi, 1 havi és 28 napi, valamint a törvény szerint be nem számíthatott 6 évi, 8 havi és 1 napi szolgálati ideje között fenforgó két napi megszakítás elnézésével az utoljára élvezett 700 frt 80 kr beszámítható illetménye alapján kegyelemből évi 2 6 3 frtra emeltetett; többlet 2. P o g á n y beszámítható

G y ö r g y , főispánnak 35 évi, 10 havi és 26 napi

szolgálata,

alapján megállapított

29 f r t .

valamint utoljára élvezett

4.000

frt

fizetése

évi 3 . 6 0 0 frt szabályszerű nyugdija a megszakí-

tás folytán törvény szerint be nem számíthatott

4 évi, 3 havi és 21

napi előző szolgálata betudásával kegyelemből évi 4 . 0 0 0 frtra emeltet e t t ; többlet B. N e v e l é s i

400

„

120

„

járulékok.

3. D r . R o t t e n b i l l e r J á n o s n é , született Meier Eleonora, orsz. elmebetegápoldai főorvos özvegye — három anyai ellátása alatt álló gyermek hiányában — F ü l ö p é s J á n o s nevű szabályszerű koron aluli gyermekei után nevelési járulékban törvény szerint nem volt részesíthető ; tekintettel azonban arra, hogy nyugdiján kívül semminemű vagyonnal nem bír, hogy továbbá férje hivatásában mindenkor méltánylást érdemlő odaadó buzgalommal j á r t el s hogy gyermekei tanulmányaikban előmenetelt tanúsítanak : részére fentnevezett két gyermeke után azok gymnasiumi tanulmányainak befejeztéig kegyelemből egyenkint évi 60 frt, együtt .

.

nevelési járulék engedélyeztetett. C. K e g y d i j a k. 4. G r e g u s k a A d é l és A n n a , szolgabirósági irnok szülőtlen árvái előhaladott korukra, teljes vagyontalanságukra, beteges voltukra, ebből folyó teljes keresetképtelenségükre és erkölcsi magaviseletük kifogástalanságára való tekintetből három év tartamára, esetleg előbb bekö-

vetkezhető másnemű ellátásukig egyenkint évi 40 frt, együtt

.

.

80

frt

50

„

800

„

kegydijban részesültek. 5.

Odrik

Ida,

belügyministeri

hivataltisztnek

szabályszerű

koron túli szülőtlen árvája részére teljes vagyontalanságára, telenségére,

erkölcsös magaviseletére

és néhai atyjának

haladó kifogástalan szolgálatára való tekintetből

három év

esetleg korábbi másnemű ellátásáig évi .

.

.

keresetkép-

31 évet meg-

.

tartamára, .

.

.

kegydij engedélyeztetett, kárnak

6. L u k á c s

Gizella

szabályszerű

koron

és M a r g i t ,

túli

atyátlan

belügyministeri

államtit-

árvái atyjuknak a

közügyek

terén közel egy fél századig tartott működésére, hosszas

közpályáján

szerzett kiváló érdemeire és a hátramaradt család mostoha anyagi viszonyaira

való

tekintetből

férjhezmenetelükig, vagy máskénti

egyenkint évi 4 0 0 frt, együtt

ellátásukig

.

kegydijban részesittettek.

A pénzügyministeri tárczánál: N y u g d i j a k. 1. B u 11 u 1 a L i p ó t , mítható szolgálata és 1.000

kat, mérnök,

frtnyi évi

földadó provisoriumnál eltöltött 6 év,

az őt

fizetése

9 havi

31 év, 9 hó, 16 napi beszá-

után megillető

8 2 0 frt helyett a

szolgálati idejének kegyelemből való

betudásával évi 9 6 0 frtot nyert nyugdíjul; többlet

.

.

.

. 1 4 0

frt.

Kegydijak. 2. K o l l e r , H o n n a m o n

K á r o l y lovag, volt pénzügyi titkár,

ki a szolgálatból, 23 évet meghaladó

államszolgálata

után

elbocsáttat-

ván, ellátásra igénynyel nem bírt, tekintettel vagyontalanságára és ínséggel küzdő családjára, évi 3. R e i t z n e r

.

.

.

.

.

.

.

.

,

500

,

60

„

80

„

60

„

60

„

60

„

I r m a , főbánya biztos árvája három évi időtar-

tamra, esetleg másnemű korábbi ellátásáig évi 4. 0 h e g y i E m m a ,

.

.

.

.

.

pénzügyi tanácsos árvája három évi idő-

tartamra, esetleg másnemű korábbi ellátásáig évi .

.

.

.

.

kegydijban részesültek. További

3 évi i d ő t a r t a m r a

meghosszabbíttatott:

5. C a p p E m m a , adófelügyelő szülőtlen árvájának, az évi junius 17-vel lejárt évi

1890.

6. C z i l l i c h F r i d e r i k a , orsz. pénztárnok árvájának, az 1892. évi szeptember 12-vel lejárt évi 7. 1) e i b 1 e r F r i d e r i k a , adótárnok ár váj ának, az 1 8 9 2 . évi junius 10-én lejárt évi 3 1 *

8. V l k o l i n s z k y M á r i a ,

kincstári ispán árvájának, az 1892.

évi május 25-vel lejárt évi

20 frt

9. E c k M á r i a , kohótiszt árvájának, az 1 8 9 2 . évi május 19-vel lejárt évi 10. R o s e F e l i c i a , szeptember 1-vel lejárt évi 11. S c h u s z t e r

.

Eleonora,

12. D e s p u t M á r i a ,

.

14. R e r g e r

Ilona, .

.

.

.

.

.

.

.

.

.

pénztárnok

.

.

özvegyének,

.

.

az

1891.

évi szeptember 21-vel lejárt évi 15. D ö m ö t ö r M á r i a , 16. K u d e l a k y április 8-val lejárt évi

.

40

„

60

„

60

„

120

„

80

„

50

„

80

„

40

„

60

„

számtan ácsos ár váj ának, az 1889. évi .

Mária, .

„

irodavezető árvájának, az 1 8 9 1 . évi

I s t v á n né,

deczember 30-val lejárt évi

80

adótárnok árvájának, az 1890. évi május

7-vel lejárt évi január 16-val lejárt évi

„

felmérési aligazgató árvájának,

az 1891. évi junius 9-vel lejárt évi

13. V á z s o n y i

40 pénzügyi tanácsos árvájának, az 1890. évi

.

. számtiszt

.

.

.

árvájának,

.

.

.

az 1892. évi

.

17. Ö e t v ö s J o l á n , irodatiszt árvájának, az 1889. évi deczember 31-vel lejárt évi 18. P r i b é k

Anna,

számtiszt árvájának, az 1891. évi szep-

tember 22-vel lejárt évi 19. S i m o n c s i c s

Matild,

segédhivatali igazgató árvájának,

az 1891. évi február 15-vel lejárt évi kegy dija.

A kereskedelemügyi tárczánál: 1. N a g y K á r ó l i n a é s M a r g i t , ministeri irodatiszt szülőtlen árvái részére — kiknek anyja évi 2 4 0 frt kegydijban részesülvén, ellátásra igényük nem volt — tekintettel vagyontalanságukra és serdületlen korukra, szabályszerű koruk eléréseig vagy esetleg másnemű ellátásukig kegyelemből személyenkint 60 frt összesen nevelési járulék engedélyeztetett. 2. N a g y J á n o s , ministeri tanácsos 2 . 7 0 0 frt nyugdija 5 évi és 1 havi felmondás föltételével egybekötött ideiglenes államszolgálatának kegyelemből való beszámításával 3.200 frtra fölemeltetett; többlet 3. O z v . M a l a c h o v s z k y B é l á n é , posta- és távirótiszt özvegye, kinek férje állami szolgálatban korengedélylyel alkalmazva 5 évet, 11 hónapot és 5 napot töltött, Ilona Katalin, Sándor, Imre János, 3 kiskora árvája után, tekintettel az özvegy vagyontalanságára, időleges munka- és keresetképtelenségére, szabályszerű koruk eléréséig kegye-

120 frt

500

„

lemből szemelyenkint 53 frt, összesen

159

frt

nevelési járulékban részesült. 4. Ö z v . J a k u b o v i c s

Mártonné,

semmi nemű ellátásra igénye nem

útmester özvegye, kinek

volt, mert

férje állami szolgálatban

korengedélylyel alkalmazva csak 5 évet és 22 napot töltött,

özvegysége

tartamára évi 6 0 f r t kegydijban, Emilia, Gyula és József nevü 3 á r v á j a után szabályszerű

koruk

eléréséig

vagy másnemű

évi 12 f r t kegynevelési járulékban, összesen .

ellátásukig fejenkint .

.

.

.

.

96

„

2.400

„

részesült. 5. Ö z v . B a r o s s ügyi

minister

özvegyének,

G á b o r n é sz. Sipeky Karola, két

kiskorú —

Gábor

kereskedelem-

és

Karola

—

árvája után, kiknek törvény szerint semmi nemű ellátásra igényük nem volt, néhai meiért

Baross

Gábor

„kivételesen

volt kereskedelemügyi

kegyelemből"

az

minister

nagy

árvák nagykorúságáig,

nélkül időközben esetleg bekövetkezhető

érde-

tekintet

másnemű ellátásukra, fejenkint

évi 1 . 2 0 0 frt, összesen engedélyeztetett.

Földmiveléstigyi ministeri tárczánál: 1. R e i c h

Ferencz,

volt állami állatorvos, ki korengedély mellett lévén

alkalmazva 8 évi és 2 havi állami szolgálata nem birt, tekintettel arra, már 27 éven

hogy

65

át törvényhatósági

után

éves és hogy

szolgálatban

semminemű állami

ellátásra igénynyel

szolgálatát

állott, — továbbá,

megelőzőleg

hogy már

csak

1 évi és 10 havi állami szolgálata hiányzott ahhoz, hogy az 1 8 8 5 . évi XI. t.-cz. 8. §-a értelmében 22 évi szolgálati idő alapján nyugdijaztassék, kegyelemből

1.800 frt

végkielégitésben részesült. 2. L á n c z o s atyjának

40

évet

Lajos,

meghaladó

volt erdész, E l e o n o r a szolgálatára, valamint

nevü árvájának, tekintettel

saját teljes

vagyontalanságára

és állandó keresetképtelenségére, netaláni másnemű ellátásáig, kiegydíjul évi 30 frt engedélyeztetett. 3. B a l l á s

Ákosné,

szül. B a r 1 a y I l o n a , beszterczebányai faraktártiszt

özvegyének, férjének 3 évi, 7 havi 18 napi beszámítható szolgálata és 6 0 0 frt fizetése után csak 150 frt végkielégítésre volt i g é n y e ; tekintettel azonban arra, hogy férje a legszigornbb kötelesség által szabott h a t á r n a k is túllépésével teljesített önfeláldozó szolgálata következtében vesztette eletét, özvegysége t a r t a m á r a évi

.

150 frt

kegydíjban részesült.

A vallás- és közoktatásügyi ministeri tárczánál. Dr.

Kövesdi

tanár után maradt

Wenczel

Mária-Irén

Gusztáv és E t e l k a

volt

budapesti

tudomány

egyetemi

nevü két nagykorú árva, tekintettel

atyjuknak 39 évet meghaladó hü és a tudomány terén kifejezett buzgó szolgálatára, valamint saját keresetképtelenségük- és mostoha helyzetükre, 3 évi időtartamra, esetleg korábban beállható másnemű ellátásukig, kegyelemből

egyenként évi

együtt

100 frt, 200 frt

nevelési járulékban részesült.

Az igazságügyi tárczánál. A.

Nyugdíjak.

1. J u s t F á b i á n , illavai orsz. fegyintézeti őrparancsnoknak, ki 33 évi, 9 havi és 28 napi beszámítható szolgálata és

500

frt

fizetése

után csak 430 frt évi nyugdíjra birt igénynyel; beszámítható szolgálatát megelőzőleg csupán 33 napi megszakítással a csendőrségnél töltött 6 év, 2 hó- és 2 napi szolgálati ideje

—

tekintettel önfeláldozó szolgálatára,

családtagjainak nagy számára és vagyontalanságára — kegyelemből beszámitatván, nyugdíja 500 frtra felemeltetett; évi többlet A telekkönyvi sági telekkönyvi

helyszínelésnél

hivataloknál

és

.

a

1867. j u l i u s

.

2-iki m i n i s t e r t a n á c s i

kegyelmi

utón

l-e előtt

határozat

beszámíttatván,

. 7 0

frt.

törvényható-

t ö t t s z o l g á l a t i i d e j ü k a z 1881. j u l i u s 3 0 - i k i , i l l e t ő l e g január

.

töl1888.

értelmében

nyugdíj felemelésben

részesültek: 2. C s e r n y u s

Imre,

kalocsai

törvényszéki

telekkönyvvezető

25 évi beszámítható szolgálatidejéhez 3 évi és 6 havi telekkönyvi szolgálata hozzá számíttatván, részére 900 frt fizetése után 630 frt helyett 684 frt évi nyugdíj összeg engedélyeztetett; többlet évi . 3. M a g y á r i

P á l , nagysomkuti járásbirósági írnoknak

.

.

24

évi

54 frt.

beszámítható szolgálatideje és 500 frt fizetése után szabályszerűen esedékes 340 frt nyugdíja

4 évi telekkönyvi

szolgálatának

beszámításával

380 frtra emeltetett f e l ; évi többlet 4. B e r e g s z á s z i

40 f r t .

Á r p á d , szászvárosi járásbirósági telekkönyv-

vezető 16 évi, 6 havi és 14 napi beszámítható szolgálati idejéhez 6 évi, 1 havi és

29

napi

telekkönyvi

helyszinelési

szolgálata

hozzáadatván,

részére 8 0 0 frt fizetése után 4 1 6 frt helyett 512 frt nyugdíj állapíttatott meg ; többlet évi

96 frt. B. N e v e l é s i

járulékok.

5. R a i s c h l István, cs. k. volt törvszéki irodatiszt F r a n c z i s k a nevü árvája munkaképtelensége, vagyontalansága és beteges állapotára való tekintettel 3 évi időtartamra, esetleg korábban beáll ható másnemű

ellátásáig, kegyelemből évi

65 f r t

nevelési járulékban részesittetett. 6. K a s i c s Károly, cs. k. törvényszéki

volt irodatiszt szülőtlen

á r v á j a : V i l m a részére, előhaladott korának, s testi fogj^atkozása miatti teljes munkaképtelenségének, valamint vagyontalanságának tekintetbe vételével életfogytáig évi

.

.

. 7 5

frt

kegyelmi ellátás engedélyeztetett. G. K e g y d í j . 7. I g m á n d y M i h á l y n é , törvszéki volt biró özvegyének, férje 3 évi és 9 havi beszámítható

szolgálata után csak

3 7 5 f r t végkielégí-

tésre volt igénye ; minthogy azonban férje az első folyamodású bíróságok számának leszállítása alkalmával, az

1 8 7 5 . évi XXXVI.

t.-cz.

alapján,

tehát önhibáján kivül volt kénytelen állásától megválni: az özvegy részére — nyomasztó

anyagi

helyzetének,

s férje

1G évi be nem

számitható

közszolgálatának figyelembe vételével — évi

200 frt

kegydíj engedélyeztetett.

Honvédelmi tárczánál. Magasabb

nyugdíjban

P a v i c K á r o l y m. kir. honvédezredes, és 9 napi

szolgálata

és évi

3.000

részesültek: kinek 34 évi, 9 havi

frt fizetése után megállapított évi

2 . 5 5 0 frt szabályszerű nyugdija, az előzőleg a cs. és kir. hadseregnél tényleges szolgálatban

töltött,

de rangfentartás

nélkül történt kilépése

által megszakított, s ennélfogva figyelembe nem vehetett 3 évi, 6 havi szolgálati

idejének kegyelemből

való beszámításával 2 . 8 5 0 frtra emel-

t e t e t t ; többlet

300 f r t .

I d . g r ó f R á d a y G e d e o n honvédelmi ministeri tanácsos, kinek 1867. évi április 5-től 1 8 7 2 .

évi deczember hó 8-ig, valamint

1885.

évi augusztus hó 28-tól 1892. évi május hó végéig teljesített, összesen 12 évi, 3 havi és 23 napi tényleges szolgálata és évi 4 . 0 0 0 frt fizetése után a képviselői és főrendi minőségben eltöltött idő által okozott megszakításnak kegyelemből való elnézése mellett évi

.

.

.

.

1.760

„

nyugdíj állapíttatott meg. Személyi pótdijat Beöthy

S á n d o r m. kir.

kapott:

honvéd-százados évi 726 frt nyug-

diján felül, mint volt 1 8 4 8 / 4 9 . honvédfőhadnagy, évi Szaák

Elek

czimzetes m. kir. honvéd-őrnagy

nyugdiján felül évi Szoták

.

.

.

évi

690

.

.

.174

frtot;

frt . 210

„

P á l czimzetes m. kir. honvéd-őrnagy évi 6 3 0 frt nyug-

diján felül, tekintettel gálatára, évi

.

az

1 8 4 8 / 4 9. évi honvédségnél

teljesített

szol370

„

Helyszíni vizsgálatok. Az

állami számvevőszék

saját kiküldöttei

által a következő hivatalok

és

közegek kezelését vizsgálta meg: az 1892. é v b e n pótlólag még: a kereskedelemügyi

minister kezelése

körében:

az államvasutak gépgyárát Budapesten; az 1893. é v b e n : a pénzügyminister a pénzügyigazgatósági

kezelése

körében:

számvevőosztályt Beszterczebányán

és

Nagyváradon,

a bányaigazgatósági számvevőosztályt Selmeczbányán, a bányaigazgatósági főpénztárt Selmeczbányán, az adóhivatalt Selmeczbányán, Beszterczebányán és Nagyváradon, a dohánygyárt Selmeczbányán, a dohányraktárt

Nagyváradon,

a bányaigazgatósági szertárt Selmeczbányán ; a kereskedelemügyi

minister kezelése

körében:

a posta- és távirdaigazgatósági számvevőosztályt Nagyváradon; a f ö1d m i v e1é s ü g y i m i n s t e r k e z e l é s e

körében:

az erdőigazgatósági számvevőosztályt Beszterczebányán; a honvédelmi minister kezelése

körében:

a 4-ik honvéd-gyalogezred pénztárát és gazdászati kezelését, a 4-ik honvéd-gyalogezred 1-ső és

2-ik zászlóaljának pót- és népfölkelési

raktárait, fegyverzetét és hadszervonatát, valamint századaik gazdászati kezelését és raktárait Nagyváradon.

Tárgymutató. Megnevezés

Lap

5

ommázat ejezetenkinti rovatos átnézet

.

.

.

.

8

Megnevezés

Szám

Államadósságok: Sorsolási kölcsön

S/h

Budapesti lánczhid elsőbbségi kölcsön .

8 \i

12

4°/ 0 aranyjáradék-kölcsön

.

.

.

.

8 ih

tfutó kezelés

180

.

.

.

.

8/I

llami leltár

190

5 % papirjáradék-kölcsön Tisza-szegedi kölcsön

[érlegek

258

Zágráb-károlyvárosi vasut-kölcsön

S/n

Függő adósság

S/o

Keleti vasut-kölcsön

S/p

•sszehasonlitás az előirányzattal

Szám

Mellékletek.

1 o

irályi udvartartás kabineti iroda

S/m

Tiszavidéki vasut-kölcsön

.

.

.

.

S/q

I. erdélyi vasut-kölcsön

.

.

.

.

S/r

Báttaszék-dombovári vasut-kölcsön

S/s

rszággyülés

Q

O

Alföld-fiumei vasut-kölcsön

rszágház épitése

4

I. magyar gácsországi vasut-kölcsön

Úzösügyi kiadások

5

Magyar nyugoti vasut-kölcsön

S/v

[atárvámjövedelem

5/a

Budapest-pécsi vasut-kölcsön

S/x

központi (régi) nyugdíjak

6

Magyar északkeleti vasut-kölcsön

yugdíjak: Sommázat

7

Osztrák-magyar államvasut-kölcsön

8 /y 8/0

Országgyűlés

7/a

Gömöri iparvasut záloglevél kölcsön

S/aa

Állami számvevőszék

7/6

Vasúti kölcsön

S/bb

Ministerelnökség

7/c

30 millió frtnyi kölcsön

.

.

.

.

S/cc

Ő Felsége személye körüli ministerium

7\d

54 millió frtnyi kölcsön

.

.

.

.

S/dd

Horvát-szlavon-dalmát ministerium

l/e

5°/0 vasúti arany kölcsön

Belügyministerium

7 If

Pénzügyministerium Kereskedelemügyi ministerium

7/g 7/h

5 % vasúti ezüst kölcsön „ 6°/0 magyar aranyjáradék convertálása Előlegek a vasúti kamat biztosítás alapján

Földmivelésügyi ministerium

1/i

Horvát-szlavon beligazgatás

Vallás- és közoktatásügyi ministerium

3/1

Állami számvevőszék

11

.

.

.

.

.

8/u

S/ee

convertálása

.

.

S/t

s/ff s/gg 9 .

.

10

Igazságügyi ministerium

.

.

.

.

7/1

Ministerelnökség

12

Honvédelmi ministerium

.

.

.

.

l/m

ő Felsége személye körüli ministerium

13

llamadósságok sommázata

.

.

.

.

8

Horvát-szlavon-dalmát ministerium

14

Államadóssági járulék

S/a

Belügyministerium

15

Földtehermentesités és örökváltságok .

S/b

Pénzügyministerium

Szőlődézsmaváltság

S/c

Kereskedelemügyi ministerium

.

.

.

.

64

Maradvány- és irtványföldek megváltása

S/d

Földmivelésügyi ministerium

.

.

.

.

65

Regáleváltság kamatai 4 '/a % vasúti arany-kölcsön

S/e

Vallás- és közoktatásügyi ministerium

s/f

Igazságügyi ministerium

°/o vasúti ezüst-kölcsön ,

8 /9

Honvédelmi ministerium

16—63

.

.

66

. .

. , .

.

•

67

.

68