CSAKOSZ Családorvos Kutatók Országos Szervezete XIII. Kongresszusa. Program és Összefoglalók. Tények és Hitek a Diagnosztikában és a Terápiában

CSAKOSZ Családorvos Kutatók Országos Szervezete XIII. Kongresszusa Program és Összefoglalók

„Tények és Hitek a Diagnosztikában és a Terápiában”

2014. február 28–március 01. Pécs, Hotel Palatinus

Védnökök Dr. Páva Zsolt Pécs város polgármestere Prof. dr. Miseta Attila a PTE ÁOK dékánja

Szervezôk PTE ÁOK Családorvostani Intézet Családorvos Kutatók Országos Szervezete (CSAKOSZ)

Szervezô iroda

XLVII. évfolyam 1. szám | 2014. február

PTE Családorvostani Intézet 7623 Pécs, Rákóczi u. 2. Telefon: 72-504-205 Fax: 72-504-202 E-mail: [email protected]

MEDICUS

Universalis A Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete és a Háziorvostani Szakmai Kollégium tudományos folyóirata

Medicus Universalis online

www.medicusuniversalis.hu

[ MEDICUS |

UNIVERSALIS XLVII/2014 ]

1

[ Tudományos Bizottság Prof. dr. Kalabay László, elnök Prof. dr. Nagy Lajos Dr. Balogh Sándor Dr. Csikós Ágnes Dr. Végh Mária Dr. Heim Szilvia Dr. Rinfel József

SZERKESZTÔSÉGI ROVAT

]

Szervezô Bizottság Dr. Balogh Sándor, elnök Prof. dr. Nagy Lajos Dr. Heim Szilvia Dr. Végh Mária Dr. Rinfel József Bodai Csabáné Rebman Mónika

ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÁS Helyszín Hotel Palatinus, Pécs, Király u. 3. Telefon: 72-889-500, Fax: 72-889-508 www.danubiushotels.com/palatinus

Parkolás A szálloda mélygarázsában Díj: bentlakók részére 1600 Ft/autó/nap Elôadások és vetítési lehetôség Az elôadás idôtartama 8 perc+2 perc vita Projektor Poszter bemutatása 2014. március 1. Poszter mérete: szélesség: 90 cm, magasság: 120 cm Hátlap: hungarocell Poszterek felhelyezése: „C” terem: 7.00–8.30 Vita: 12.30–13.30 Az elôadók minimum 1 órával a vita elôtt tartózkodjanak a poszterek elôtt, álljanak az érdeklôdôk rendelkezésére.

Idôkeret Megnyitó: 2014. február 28. 9.30 Zárás: 2014. március 01. 13.30

Regisztráció A Hotel Palatinus szálloda halljában 2014. február 28. 8.00-tól folyamatosan

Részvételi díjak Január 20-a elôtt 10 000 Ft Január 20-a után 12 000 Ft Nyugdíjasok 5 000 Ft Orvostanhallgatók, rezidensek 2 000 Ft Ez magában foglalja: a tudományos programokon való részvétel lehetôségét, a kávé/üdítô jegyeket, a Program és Absztrakt Füzetet, a kongresszusi táskát, kitûzôt

Ebéd A kiosztott jegyek felhasználásával. Helyszíne a szálloda étterme

Fogadás 2014. február 28-án 20.30-kor, Bartók terem („A” terem) (program, zene, tánc) [ MEDICUS |


1

[


] Kiállítás

A kiállítók 2014. február 28-án 7.00 órától helyezhetik el a standjukat a szálloda kijelölt területén

Fôtámogatók EGIS Nyrt Richter Gedeon Nyrt GlaxoSmithKline

Támogatók Berlin Chemie Novartis Korszerû Családorvos Képzésért Alapítvány Pécsi Tudományegyetem

A Szervezô Bizottság köszönetét fejezi ki a támogatásokért. Ez a segítség hozzájárul a színvonal növeléséhez, a résztvevôk költségeinek csökkentéséhez, különösen a fiatal kollégák és a tutorok esetében.

ÜDVÖZLÉS Tisztelt Kolléganôk! Tisztelt Kollégák!

Szeretettel üdvözlök minden résztvevôt, kedves vendégeinket a Pécsett immár 4. alkalommal megrendezésre kerülô CSAKOSZ Kongresszuson. Örömömre szolgál, hogy az idei kongresszuson közel 200-an jelezték részvételüket: családorvosok, házi gyermekorvosok, mentorok, szakorvosjelöltek és orvostanhallgatók. A fiatal kollégák felkészítésében és részvételük anyagi támogatásában az egyetemek családorvostani intézetei ebben az évben is nagy szerepet vállaltak. A kongresszus egyik jellemzôje, hogy a nagyszámú elôadás bejelentés érkezett. A meghirdetett témákban összefoglaló referátumokat, szimpóziumokat és kerekasztal megbeszéléseket szerveztünk. A Tudományos Bizottság csak parallel szekciók szervezésével, az elôadások idôtartamának csökkentésével és a poszter bemutatások számának növelésével tudott programot készíteni. Az elôadások és szimpóziumok témái idôszerûek és fontosak. A problémák megvitatása, ajánlások és javaslatok megfogalmazása hozzájárulhat a szakmánkat érintô feladatok megoldásához. A szervezô intézet a rendezvényt a pécsi egyetem oktató családorvosai és háziorvos központi gyakornokai részére hivatalos továbbképzô programmá nyilvánította. Bízom abban, hogy a tudományos program mellett vendégeinknek módja lesz városnézésre, egyéb rendezvények és bemutatók meglátogatására is. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy a résztvevôk számára maradandó emlék lesz a 2014. évi pécsi CSAKOSZ kongresszus. Kívánom, hogy a kongresszus segítse elô a kollégák szakmai ismereteinek gyarapodását és a baráti kapcsolatok elmélyítését.

Pécs, 2014. február 01.

2

[ MEDICUS |


Dr. Balogh Sándor, egyetemi docens a Szervezô Bizottság elnöke

[ MEDICUS |

Közgyûlés 18:15–19:30

Kutatási Programok 16:00–18:00

Ebéd 13:00–14:00

„B” TEREM

„C” TEREM

„Demencia” 10:45–11:45 Referátum V. 11:45–12:15

Ebéd 13:45–14:45

Zárás 13:30–13:45

Poszterméret: 90 cm széles, 120 cm magas Hátlap: hungarocell

Poszter vita 12:30–13:30

Poszter Szekció Felhelyezés 7:00–8:30

„Megelôzô és/Foglalkozás Eü.” 8:30–9:30 „Hospice/Palliatív ellátás” 9:30–10:30

„Oktatási/Orvosi kommunikáció” 8:30–9:30 „Diabetes mellitus/ anyagcsere” 9:30–10:30 Szünet 10:30–10:45

„C” TEREM

„B” TEREM

„A” TEREM

2014. március 1. (szombat)



„A” terem: I. em. Bartók terem „B” terem: Fsz. Nádor II. „C” terem: Fsz. Nádor I.

Fogadás 20:30

„Új kihívások” 17:00–18:10

Referátumok IV. 15:15–16:45

Szünet 15:00–15:15

Referátumok III. 14:00–15:00

Referátumok II. 12:00–13:00

Szünet 11:45–12:00

Megnyitó 9:30 Életmûdíj – 2014 10:00–10:25 Referátumok I. 10:25–11:45

„A” TEREM

2014. február 28. (péntek)

CSAKOSZ XIII. Kongresszus, Pécs, 2014 február 28–március 1., Hotel Palatinus

[ ]

3

[


]

CSAKOSZ ÉLETMÛ DÍJ-jal kitüntetett kollégáink

4

Dr. Várallyay Gyula Derecske 2003

Dr. Morva László Tataháza 2004

Dr. Hidas István Pilisvörösvár 2005

Dr. Margittay Erzsébet 2006

Prof. Dr. Arnold Csaba Budapest 2007

Dr. Várbíró István Pécs 2008

Prof. Dr. Ilyés István Debrecen 2009

Prof. Dr. Nagy Lajos Pécs 2010

Dr. Márton Hajnalka Debrecen 2011

Dr. Végh Mária Pécs 2012

Dr. Kozma Anna Domaszék 2013

Prof. Dr. Hajnal Ferenc Szeged 2014

[ MEDICUS |


[


]

CSAKOSZ XIII. Kongresszusa 2014. február 28–március 01, Hotel Palatinus, Pécs

Program 2014. február 28. (péntek) „A” TEREM

MEGNYITÓ

9.30

Dr. Páva Zsolt polgármester, Pécs Dr. Miseta Attila egyetemi tanár, dékán, PTE ÁOK Dr. Kalabay László egyetemi tanár, elnök, CSAKOSZ Dr. Hajnal Ferenc egyetemi tanár, elnök, Szakmai Kollégium Háziorvosi Tagozata Dr. Balogh Sándor egyetemi docens, elnök, Kongresszusi Szervezô Bizottság

10.00–10.25 Elnökség

ÜNNEPI PROGRAM Dr. Kalabay László (Budapest), Dr. Balogh Sándor (Pécs)

ÉLETMÛDÍJ–2014 elôadás (20 perc) Dr. Hajnal Ferenc, egyetemi tanár SZTE ÁOK Családorvosi Intézet és Rendelô, Szeged 10.25–11.45

REFERÁTUMOK–I.

Elnökség: Dr. Balogh Sándor (Pécs), Dr. Ilyés István (Debrecen) 10.25

A LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK JELENTÔSÉGE A DIAGNOSZTIKÁBAN (20 perc)

Dr. Kovács L. Gábor, egyetemi tanár, akadémikus Szentágothai János Kutató központ, Pécs 10.45

KÉSZSÉG-ORIENTÁLT SZAKORVOSKÉPZÉS A PTE-N (20 perc) Dr. Ertl Tibor, egyetemi tanár PTE ÁOK Szak- és Továbbképzô Igazgatóság, Pécs

11.05

A GYÓGYSZERKUTATÁS ÚJ IRÁNYAI, EREDMÉNYEI (20 perc) Dr. Botz Lajos, egyetemi tanár PTE ÁOK Gyógyszerészeti Intézet és Klinika Központi Gyógyszertár, Pécs

[ MEDICUS |


5

[


11.25

]

A GLOBÁLIS KARDIOMETABOLIKUS KOCKÁZAT-BESOROLÁS: A SIKERES INTERVENCIÓ KÖVETELMÉNYEI (20perc) Dr. Wittmann István, egyetemi tanár PTE KK II. sz. Belgyógyászati Klinika, Pécs

11.45–12.00

Kávészünet

12.00–13.00

REFERÁTUMOK–II.

Elnökség:

Dr. Kalabay László (Budapest), Dr. Jancsó Zoltán (Debrecen)

12.00

A NÉMA ISZKÉMIA JELENTÔSÉGE. AZ ISZB TERÁPIÁJA (30 perc) (EGIS Nyrt) Dr. Tomcsányi János, egyetemi tanár

12.30

AZ INZULINREZISZTENCIA SZEREPE A KARDIOMETABOLIKUS KOCKÁZATTAL JÁRÓ BETEGSÉGEK KIALAKULÁSÁBAN (30 perc) Dr. Ilyés István, professzor emeritus DE OEC Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen

13.00–14.00

Ebéd

14.00–15.00

REFERÁTUMOK–III.

Elnökség: 14.00

Dr. Nagy Lajos (Pécs), Dr. Szélvári Ágnes (Budapest)

„ÚJABB ISMERETEK A KARDIOVASZKULÁRIS KOCKÁZAT TÉMAKÖRÉBÔL” (RICHTER Gedeon Nyrt) KARDIOVASZKULÁRIS KOCKÁZAT FELMÉRÉSE ÉS KEZELÉSE A PLAKKMORFOLÓGI ALAPJÁN (30 perc) Dr. Pintér Tünde, PhD PTE KK, Szívgyógyászati Klinika, Pécs HASZON – KOCKÁZAT MÉRLEGELÉSE ARB TERÁPIA MELLETT (30 perc) Dr. Bajnok László, egyetemi tanár PTE KK, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs

15.00–15.15

6

[ MEDICUS |


Szünet

[ 15.15–16.45 Elnökség:


]

REFERÁTUMOK–IV. Dr. Balogh Sándor (Pécs), Dr. Cs. Szabó Zsuzsanna (Szeged)

A MAGAS SZÉRUM HÚGYSAVSZINT CSAK ÁRTATLAN LABORATÓRIUMI ELTÉRÉS? (30 perc) (EGIS Nyrt) Dr. Kiss István, egyetemi tanár SE Geriátriai Klinika, Szent Imre PTE ÁPK Oktatókórház A HIV/AIDS BETEGSÉG HELYZETE MAGYARORSZÁGON (60 perc) (GlaxoSmithKline Kft.) Dr. Szlávik János, infektológus fôorvos Egyesített Szent István és Szent László Kórház – Rendelôintézet, Budapest 16.45–17.00

Szünet

17.00–18.10

„ÚJ KIHÍVÁSOK AZ ALAPELLÁTÁSBAN”

Elnökség: Dr. Hajnal Ferenc (Szeged), Dr. Szabó János (Budapest) AZ ALAPVETÔ SZERVEZÉSI SZEMPONTOK, A MINÔSÉGBIZTOSÍTÁS ÉS A DOKUMENTÁCIÓ SZEREPE A KÖZPONTI ÜGYELETI ELLÁTÁSBAN Dr. Jancsó Zoltán, PhD, egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen A KOGNITÍV TUDOMÁNYOK JELENTÔSÉGE A POST-MORTEM DIAGNÓZISOKBAN Dr. Angyal Miklós, szakorvos ORFK Bûnügyi Szakértôi és Kutató Intézet, Budapest MIGRÁCIÓ ÉS EGÉSZSÉG ALAPELLÁTÁSI SZINTEN Dr. Albók Éva, egyetemi tanársegéd Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen VÁLASZÚT ELÔTT Dr. Szabó János, háziorvos Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszék, Budapest MAGYAR CSALÁDORVOSOK ÉS REZIDENSEK HIVATÁSTUDATA, MUNKATERHEI ÉS KIÉGÉSE Dr. Becze Ádám, szakorvos-jelölt, Dr. Csikós Dalma, Dr. Torzsa Péter, Dr. Kalabay László egyetemi tanár; Semmelweis Egyetem ÁOK, Családorvosi Tanszék, Budapest

[ MEDICUS |


7

[


]

PSZICHOSZOMATIKA A CSALÁDORVOSLÁSBAN-ALAPELLÁTÁSHOZ INTEGRÁLT PSZCHOTERÁPIÁS RÉSZLEG Dr. Darvai László, Fazekas Györgyi, Pósán György Családorvosi rendelô, Ostoros 18.15–19.30

KÖZGYÛLÉS („B” TEREM)

20.30

FOGADÁS („A” TEREM)

„B” TEREM 16.00–18.00 Elnökség:

„EGYETEMI KUTATÁSI PROGRAMOK” Dr. Rurik Imre (Debrecen), Dr. Rinfel József (Pécs)

Prezentáció max. 10 perc, megbeszélés 5 perc 1.

A PALLIATIVE OUTCOME SCALE (POS) VALIDÁLÁSA MAGYARORSZÁGON Dr. Csikós Ágens (Pécs)

2.

NAGY KARDIOVASCULARIS KOCKÁZATÚ PÁCIENSEK FELISMERÉSE ÉS GONDOZÁSA AZ ALAPELLÁTÁSBAN Dr. Jancsó Zoltán (Debrecen)

3.

ATTITÛD VIZSGÁLAT ÉS SZÛRÉS A HÁZIORVOSI GYAKORLATBAN IDÔSKORI DEMENCIÁK ESETÉN Dr. Heim Szilvia (Pécs)

4.

LELKI EGÉSZSÉG VIZSGÁLATA KÜLÖNBÖZÔ KULTÚRÁJÚ HALLGATÓK KÖRÉBEN Dr. Mohos András, Dr. Mester Lajos, Dr. Kolláth Rita, Markó-Kucsera Mária, Dr. Hajnal Ferenc (Szeged)

5.

INTERAKTÍV DIABETES GONDOZÁS A TELEMEDICINA SEGÍTSÉGÉVEL Dr. Rosta László (Felsôrajk)

6.

AFFEKTÍV TEMPERAMENTUM (SZORONGÁS, DEPRESSZIÓ) Dr. Torzsa Péter (Budapest)

7.

PNEUMOCOCCUS VAKCINÁCIÓ GYAKORLATA CSALÁDORVOSI PRAXISOKBAN – ELÔZETES EREDMÉNYEK Dr. Vajer Péter, Dr. Tamás Ferenc (Budapest)

Összefoglalás, Ajánlások 20.30

8

[ MEDICUS |

FOGADÁS („A” TEREM)


[


]

2014. március 1 (szombat) „A” TEREM 8.30–9.30

„OKTATÁS/ORVOSI KOMMUNIKÁCIÓ”

Elnökség:

Dr. Végh Mária (Pécs), Dr. Vajer Péter (Budapest)

MIT TEGYÜNK AZ "ITT ÍRJA ALÁ" HELYETT? – A TÁJÉKOZOTT BELEEGYEZÉS HELYES ORVOSI GYAKORLATA Dr. Cs. Szabó Zsuzsanna, oktató orvos SZTE Családorvosi Intézet és Rendelô, Szeged „ÍME, A SÁRKÁNY FEJE…” – BETEG ÁTADÁS–ÁTVÉTEL A SÜRGÔSSÉGI BEUTALÁSOK SORÁN Kovács László Gábor, Dr. Mester Lajos, Dr. Mohos András, Prof. Dr. Hajnal Ferenc SZTE ÁOK Családorvosi Intézet és Rendelô, Szeged SEGÍTÔ KEZEK – JELNYELVI KOMMUNIKÁCIÓ AZ ORVOSI PRAXISBAN 2. Tutervai Petra1, Dr. Varga Ádám2, Dr. Végh Mária3 PTE ÁOK ÁOSZ II. évf1 orvostanhallgató., PTE KK Sebészeti Klinika2, PTE ÁOK Családorvostani Intézet3, Pécs KÉRDÔÍVES SEGÍTSÉG A KOMMUNIKÁCIÓ OKTATÁSÁBAN Dr. Tóth Ildikó, Dr. Rinfel József, Dr. Oberling János, Matthias Clauss orvostanhallgató, Dr. Nagy Lajos PTE ÁOK Családorvostani Intézet, Pécs INTEGRATÍV MEDICINA – INTEGRATÍV KAZUISZTIKA Dr. Eörsi Dániel háziorvos, Dr. Harrach Andor pszichiáter, pszichoterapeuta, pszichoanalítikus

9.30–10.30

„DIABETES MELLITUS/METABOLIZMUS”

Elnökség:

Dr. Rurik Imre (Debrecen), Dr. Rinfel József (Pécs)

A CUKORBETEGEK HANGULATZAVARÁNAK ÉS AFFEKTÍV TEMPERAMENTUMÁNAK SZÛRÉSE AZ ALAPELLÁTÁSBAN. HOGYAN JAVÍTHATNÁNK A DIABÉTESZES BETEGEK EGYÜTTMÛKÖDÉSÉT? Dr. Torzsa Péter1, Dr. Becze Ádám1, Dr. Eôry Ajándék1, Dr. Gonda Xénia 2,3, Dr. Pálfy Adrienn1, Dr. Pozsonyi Etelka1, Dr. Rihmer Zoltán2, Dr. Kalabay László1 Semmelweis Egyetem ÁOK, Családorvosi Tanszék, Budapest Semmelweis Egyetem ÁOK, Klinikai és Kutatási Mentálhigiénés Osztály, Budapest

[ MEDICUS |


9

[


]

FOLYAMATOS GLUKÓZ MONITOROZÁSSAL (CGMS) SZERZETT TAPASZTALATOK CSALÁDORVOSI PRAXISBAN (ESETBEMUTATÁS) Dr. Oláh Ilona, Dr. Rosta László Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszék, Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat Budapest, háziorvosi praxis, Felsôrajk A LIPID CÉLÉRTÉKEK ELÉRÉSÉNEK VÁLTOZÁSA GONDOZOTT CUKORBETEGEK KÖRÉBEN 2010 ÉS 2013 KÖZÖTT Dr. Juni Eszter, szakorvos jelölt, Dr. Rinfel József családorvos PTE ÁOK, Családorvostani Intézet, Pécs D-VITAMIN-ÚJ SZEMPONTOK A HAZAI KONSZENZUS ALAPJÁN Dr. Márton Hajnalka, klinikai fôorvos Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen MELYIK ANTROPOMETRIAI PARAMÉTER KORRELÁL LEGJOBBAN A SZEXUÁLIS AKTIVITÁSSAL? Dr. Rurik Imre1 tanszékvezetô, Varga Attila2, Fekete Ferenc4, Ungvári Tímea1, Sándor János3 Debreceni Egyetem OEC, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék1, Debreceni Egyetem OEC, Urológiai Klinika, Andrológiai Centrum2, Debreceni Egyetem OEC, Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék3, Debrecen MrClnic Rendelô4, Budapest BECSLÉSEK A TÚLSÚLY ÉS AZ ELHÍZÁS HAZAI GAZDASÁGI TERHEIRÔL Dr. Iski Gabriella, háziorvos központi gyakornok, Dr. Rurik Imre tanszékvezetô Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen 10.30–10.45

Kávészünet

10.45–11.45

„DEMENCIA- SZIMPÓZIUM” (RICHTER Gedeon Nyrt)

Elnökség:

Dr. Heim Szilvia (Pécs) Dr. Kolozsvári László (Debrecen)

A DEMENCIÁK GYÓGYSZERES ÉS NEM GYÓGYSZERES TERÁPIÁJA (20 perc) Prof. Dr. Kondákor István, osztályvezetô fôorvos Balassa János Megyei Kórház, Neurológiai Osztály, Szekszárd AZ ALZHEIMER-KÓR KORAI ÉS SOKOLDALÚ KEZELÉSÉNEK JELENTÔSÉGE (8 perc)

Dr. Kappéter István, fôorvos Pest Megyei Önkormányzati Hivatal Pszichiátriai Otthon, Budapest

10

[ MEDICUS |


[

]


DEMENCIA KIHÍVÁSÁVAL KÜZDÔ CSALÁDOK CSALÁDTERÁPIÁS SEGÍTÉSE (8 perc)

Dr. Karádi Kázmér, egyetemi docens PTE Magatartástudományi Intézet, Neuropszichológiai és Neurorehabilitációs Kutatócsoport, Pécs NEMZETI DEMENCIA STRATÉGIA (8 perc) Himmer Éva, elnök Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága, Budapest A NEMZETI ALZHEIMER PROGRAM FRANCIAORSZÁGBAN (2008–2014) (8 perc) Dr. Menyhárt Miklós, háziorvos Médecin chef de l’UASA Ani-Mi’90 Egészségügyi Bt BÔNY–CH Saint Charles COMMERCY 11.45–12.15 Elnökség:

REFERÁTUM–V. Dr. Balogh Sándor (Pécs), Dr. Oláh Ilona (Budapest)

VAN-E ÖSSZEFÜGGÉS A KARDIOVASZKULÁRIS KOCKÁZAT, A HIPOGLIKÉMIA ÉS AZ AUTONÓM NEUROPATHIA KÖZÖTT? (30 perc) (EGIS Nyrt) Dr. Kempler Péter, egyetemi tanár Semmelweis Egyetem, I. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest

„B” TEREM 8.30–9.30

„MEGELÔZÉS/FOGLALKOZÁS EGÉSZSÉGÜGY”

Elnökség:

Dr. Torzsa Péter (Budapest), Dr. Mester Lajos (Szeged)

A VÉDÔNÔK SZEREPE A VÁRANDÓS NÔK DOHÁNYZÁSI SZOKÁSÁNAK MEGVÁLTOZTATÁSÁBAN Dr. Szélvári Ágnes1, Dr. Urbán Róbert2, Dr. Stauder Adrienne3, Dr. Kalabay László1 Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszék1, ELTE PPK Pszichológiai Intézet, Egészséges Magyarországért Központ2, Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet3, Budapest AZ AFFEKTÍV TEMPERAMENTUMOK SZEREPE A DOHÁNYZÁS HÁTTERÉBEN Bulat Veronika orv. hallg., Dr. Eôry Ajándék, Dr. Torzsa Péter, Prof. Dr. Kalabay László, Prof. Dr. Rihmer Zoltán Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszék, Budapest Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest MUNKAHELYI SZÛRÉS – MARGÓJÁRA Dr. Fehér László, háziorvos 10. sz. felnôtt háziorvosi körzet, Gyula [ MEDICUS |


11

[


]

CSÖKKENT MUNKAKÉPESSÉGÛ DOLGOZÓK FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI GONDOZÁSA Dr. Kolláth Rita, Dr. Mester Lajos, Prof. Dr. Hajnal Ferenc SZTE ÁOK Családorvosi Intézet és Rendelô, Szeged BÁBELI ZÛRZAVAR – KÜLFÖLDI HALLGATÓK FOGLALKOZÁS EGÉSZSÉGÜGYI VIZSGÁLATA Dr. Mohos András, Dr. Mester Lajos, Dr. Gazdag Gabriella, Prof. Dr. Hajnal Ferenc SZTE ÁOK Családorvosi Intézet és Rendelô, Szeged 9.30–10.30

„HOSPICE-PALLIATÍV ELLÁTÁS”

Elnökség:

Dr. Csikós Ágnes (Pécs), Dr. Tamás Ferenc (Budapest)

ADVANCE CARE PLANNING Busa Csilla szociológus, Dr. Csikós Ágnes mb. tanszékvezetô, PTE ÁOK Családorvostani Intézet Hospice-Palliatív Tanszék, Pécs A PÉCS-BARANYAI HOSPICE ALAPÍTVÁNY BETEGEINEK ELLÁTÁSI JELLEMZÔI, RETROSPEKTÍV VIZSGÁLAT. MIKOR AJÁNLJUK A HOSPICE ELLÁTÁST BETEGEINKNEK? Dr. Csikós Ágnes1-2 mb. tanszékvezetô, Dr. Trompos Katalin2, oktató családorvos, Busa Csilla2 szociológus, Lukács Miklós3, palliatív mobil team koordinátor Pécs-Baranyai Hospice Alapítvány, elnök PTE ÁOK Családorvostani Intézet Hospice-Palliatív Tanszék2 PTE Klinikai Központ, Palliatív Mobil Team3 A PALLIATIVE OUTCOME SCALE BEVEZETÉSE MAGYARORSZÁGON: PILOT TESZT PALLIATÍV BETEGEK KÖRÉBEN Lakner Csaba orvostanhallgató, Busa Csilla szociológus, Dr. Csikós Ágnes mb. tanszékvezetô PTE ÁOK Családorvostani Intézet, Hospice - Palliatív Tanszék, Pécs PSZICHOSZOCIÁLIS TÁMOGATÁS A PALLIATÍV ELLÁTÁS SORÁN Menyhért Mónika pszichológus, Busa Csilla szociológus, Dr. Csikós Ágnes mb. tanszékvezetô PTE ÁOK Családorvostani Intézet Hospice-Palliatív Tanszék, Pécs PTE Klinikai Központ Palliatív Mobil Team KLINIKAI PALLIATÍV MOBIL TEAM KEZDETEI AZ AKTÍV ELLÁTÁSBAN Lukács Miklós1, koordinátor, Dr. Csikós Ágnes mb. tanszékvezetô1,2 PTE Klinikai Központ, Palliatív Mobil Team1 PTE Családorvostani Intézet Hospice-Palliatív Tanszék2, Pécs 10.30–10.45

Kávészünet

12.30 12

[ MEDICUS |

POSZTER VITA („C” TEREM) UNIVERSALIS XLVII/2014 ]

[ 13.30


]

ZÁRÁS („B” TEREM)

13.45–14.45

EBÉD, elutazás

„C” TEREM 7.30–13.30

„POSZTER SZEKCIÓ”

7.30–8.30 A poszterek felhelyezése Elnökség: Dr. Kalabay László (Budapest), Dr. Hajnal Ferenc (Szeged), Dr. Nagy Lajos (Pécs) P1

A CSONTRITKULÁS EVOLÚCIÓS ORVOSTANI SZEMLÉLETE – ESETBEMUTATÁS Dr. Séllei Lajos sebész, balesetsebész 3-as sz. Háziorvosi Praxis, Tamási

P2

TÚLSÚLY ÉS ELHÍZÁS MAGYARORSZÁGON 2013-BAN Ungvári Tímea1 tudományos s. munkatárs, Dr. Torzsa Péter2, Szidor Judit3, Dr. Móczár Csaba4, Dr. Rurik Imre5, Dr. Sándor János6 Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék1,3,5, Debrecen Debreceni Egyetem OEC, Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék6, Debrecen Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszék2, Budapest Irinyi Szakrendelô4, Kecskemét

P3

AZ INZULIN TERÁPIÁK HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZÔK. Dr. Barna Imre1, Dr. Rinfel József1, Dr. Wittmann István2 PTE ÁOK Családorvostani Intézet1, Pécs PTE ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrologiai Centrum, Pécs

P4

A GERD KEZELÉSE A NAPI GYAKORLATBAN Dr. Márkus Bernadett1, Dr. Kalabay László1, Dr. Herszényi László2, Dr. Rosztóczy András3, Dr. Wittmann Tibor3, Dr. Tulassay Zsolt2 Semmelweis Egyetem, ÁOK, Családorvosi Tanszék1, Semmelweis Egyetem, ÁOK, II. sz. Belgyógyászati Klinika2, Budapest Szegedi Tudományegyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika3, Szeged

P5

GYÓGYSZERTÉVESZTÉSEK - IATROGEN ÁRTALMAK AZ ALAPELLÁTÁSBAN Dr. Darvai László, Joóné Fábián Barbara, Fazekas Györgyi Családorvosi Rendelô, Ostoros

P6

MEGADÓZISÚ C-VITAMIN TERÁPIA TUMOROS BETEGEKNÉL. Dr. Mándi László, tutor DEOEC Családorvosi Tanszék, Debrecen

[ MEDICUS |


13

[


]

P7

THROMBOCYTA-AGGREGÁCIÓ GÁTLÁSRÓL ÁLTALÁNOSSÁGBAN ÉS TRANSZPLANTÁLTAK KÖRÉBEN Varga Ádám1, Kalmár Nagy Károly1, Viola Mária1, Sándor Barbara2, Tóth András2, Juricskay István2, Tóth Kálmán2, Szakály Péter1 PTE KK Sebészeti Klinika1, PTE KK I.sz. Belgyógyászati Klinika2, Pécs

P8

COPD ÉS SZÍVELÉGTELENSÉG KAPCSOLATA Dr. Alexy György, Pál Klára EEI. Tüdôgondozó Intézet, Pécs

P9

SEGÍTÔ ÔRSZEM EGY RITKA BETEGSÉGBEN. MUIR-TORRE SYNDROMÁS BETEG GONDOZÁSA A PRAXISBAN. Dr. Percs Erika, háziorvos XI. Felnôtt Praxis, Zalaegerszeg

P10

ÁTTÉTES VASTAGBÉLDAGANAT GYÓGYÍTÁSA PALEO-KETOGÉN ÉTRENDDEL: KÉT ESET ISMERTETÉSE Dr. Clemens Zsófia, Dr. Tóth Csaba, Prof. Dr. Hajnal Ferenc SZTE ÁOK Családorvosi Intézet és Rendelô, Szeged

P11

1TDM SIKERES KEZELÉSE PALEO-KETOGÉN ÉTRENDDEL: KÉT ESET Dr. Tóth Csaba, Dr. Clemens Zsófia, Prof. Dr. Hajnal Ferenc SZTE ÁOK Családorvosi Intézet és Rendelô, Szeged

P12

SÚLYOS PAJZSMIRIGY BETEGSÉG SZOKATLAN TERÁPIÁS FORDULATTAL Dr. Vereczkey Csaba, Dr. Clemens Zsófia, Dr. Tóth Csaba, Prof. Dr. Hajnal Ferenc SZTE ÁOK Családorvosi Intézet és Rendelô, Szeged

P13

A TYM (TEST YOUR MEMORY) KÉRDÔÍV MAGYARORSZÁGI ADAPTÁLÁSA Dr. Kolozsvári László Róbert, egyetemi tanársegéd DE OEC Családorvosi és foglalkozás Egészségügyi Tanszék, Debrecen

P14

A HÁZIORVOSOK ATTITÛDJE AZ ALZHEIMER KÓR DIAGNOSZTIKÁJA ÉS MENEDZSELÉSE KAPCSÁN Dr. Heim Szilvia1, oktató családorvos, Dr. Karádi Kázmér2, egyetemi docens, Dr. Deák Izabella3, termék manager PTE ÁOK Családorvostani Intézet1, PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet2, Pécs Richter Gedeon Nyrt3.

12.30–13.30

POSZTER VITA

13.30

ZÁRÁS („B” TEREM)

13.45–14.45

14

[ MEDICUS |

EBÉD, elutazás


[

ABSZTRAKTOK

]

Családorvos Kutatók Országos Szervezete (CSAKOSZ) XIII. Kongresszus ELÔADÁS KIVONATOK A KOGNITÍV TUDOMÁNYOK JELENTÔSÉGE A POST-MORTEM DIAGNÓZISOKBAN Dr. Angyal Miklós, szakorvos ORFK Bûnügyi Szakértôi és Kutató Intézet, Budapest Egy diagnózis a folyamatosan mélyülô megértés mûvészete. És – mint a pácienssel való megértô és ôt megismerni akaró kapcsolat – nem csak a terápia alapfeltétele, hanem elsô lépése is egyben. Azaz a fennálló (kór)állapot, probléma felismerése, megismerése, valamint a megoldás kulcsa és iniciáléja. A boncoló orvos diagnózisai a még élôket segítik, a fájdalmak tana így mások fájdalmát enyhíti. Mindezt forenzikus környezetbe rakva, a társadalmon esett sérelem fájdalmának enyhítését jelentheti. A helyszíni halottvizsgálat során célunk, hogy a megtörtént eseményláncot – az elôzmények, a deduktív érvelés, a környezet, a tudományos módszerek és ezek kölcsönhatásai révén – pontosan megismerjük (rekonstruáljuk). A világról való tudásunknak két alapvetô eleme létezik: az érzékelés és az értelem. A nemfogalmi természetû világ dolgokból áll, és ezekrôl kell tudást szereznünk. A dolgokról meglévô tudásunk pedig olyan ismerethalmaz, amely részben empirikus tanulás, részben pedig egyéb intellektuális tevékenység (logika, intuíció) következménye. A helyszíni halottvizsgálat is egy olyan hermeneutikai diszciplina, ahol az értelmezés már túlmutat az adott információn. A probléma viszont a következtetés alapú halottvizsgálattal az, hogy nehezen tudunk elszámolni azzal, amit tudunk, ahhoz képest, amit látunk… Egy tudományos módszer számítógépes programokkal modellálható. A számítógép és a gondolati rekonstrukció között egy nagy különbség viszont mindenképpen kiemelendô: míg a számítógép „csak” szintaxisokat használ, addig a post-mortem diagnózisokban, a helyszíni halottvizsgálatokkor – sok esetben – intuícióra és szemantikára is szükség van. Az elôadásomban mindennek a jelentôsége esetismertetéseken keresztül kerül bemutatásra.

MIGRÁCIÓ ÉS EGÉSZSÉG ALAPELLÁTÁSI SZINTEN Dr. Albók Éva, egyetemi tanársegéd Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen A jellegzetes földrajzi elhelyezkedés és infrastrukturális jellemzôk miatt hazánk többirányú migrációs útvonal mentén található, emiatt nap, mint nap kihívásként szembesül a folyamatos migráció jelenségével. A beáramló migránsok egészségügyi ellátása komoly feladatot jelent a hazai egészségügy számára, ugyanakkor értékes prognosztikus információval is szolgálhat népegészségügyi szempontból elemezve annak jellegzetességeit. A szerzôk röviden bemutatják a magyarországi migránsok alapellátásának aktuális helyzetét, azok egészségügyi állapotát és ellátásuk stratégiáját elemezve.

COPD ÉS SZÍVELÉGTELENSÉG KAPCSOLATA Dr. Alexy György, Pál Klára EEI. Tüdôgondozó Intézet, Pécs A GOLD szerkesztôi hangsúlyozzák, hogy a COPD nem kizárólag a légzôrendszer betegsége, mivel a szervezet egészének „alacsony intenzitású” gyulladása kísér, fôleg akut exacerbáció esetén. Több jelentôs extrapulmonális következménnyel jár, melyek jelentôsen befolyásolják a kórállapot kimenetelét, hospitalizációt, mortalitást és az életminôséget. Így az akut exacerbáció súlyos problémát okoz a betegnek és az egészségügyi ellátóknak is. A kardiovaszkuláris társbetegségek közül a szívelégtelenség társulása, irodalmi adatok szerint 20–52%-os gyakoriságú. A vezetô tünet a nehézlégzés, mely terhelésre különbözô mértékû, és a gyengeség. Fontos tényezô a két megbetegedés társulásakor a légzésfunkció romlása, és az életkor. A célkitûzés, hogy a két betegség együttállásakor a családorvos és a pulmonológus együttmû[ MEDICUS |


15

[

ABSZTRAKTOK

]

ködésének javítása és fokozása. A szakhálózat feladata a fizikális vizsgálat mellett a mellkas rtg. elkészítése, a légzésfunkció végzése. A COPD diagnózisának felállítása, a súlyossági fokozat megállapítása, és egyénre szabott terápia beállítása valamint szakorvosi javaslat adása. A kérés a családorvosokhoz a COPD korai stádiumban történô felkutatása, szakorvoshoz irányítása, ugyanakkor a javasolt a kezelés folyamatosságának ellenôrzése, az adherencia követése. Mindkét betegséget önállóan kezelni szükséges. Két eset is bemutatásra kerül.

HASZON – KOCKÁZAT MÉRLEGELÉSE ARB TERÁPIA MELLETT Dr. Bajnok László, egyetemi tanár PTE I. Belgyógyászati Klinika, Pécs Az új európai hipertónia irányelv nem tesz különbséget sem az ACE-gátló és angiotenzin receptor blokkoló (ARB), sem a thiazid, illetve thiazid-szerû szerek elsôdlegessége tekintetében. Az irányelv szerzôi az ACE-gátlók ARB-kkel szembeni, szívinfarktus és mortalitás terén bizonyos metaanalízisek alapján felvetett elônyét olyan hipotézisnek tekintik, amit a ramiprilt és telmisartant közvetlenül összehasonlító ONTARGET vizsgálat – szóhasználatukkal – „aláásott”. Tisztázottnak látják az ARB csoportot a felvetôdött karcinogén hatás gyanúja alól is. Az ARB-k ACE-gátlókkal szembeni elônye a kevesebb mellékhatás, jobb tolerálhatóság. Különösen fontos, hogy a potenciálisan életveszélyes angineurotikus oedema, ami nem histamin, hanem bradikinin által mediált. Nem javasolt a kombinált ACE-gátló és ARB kezelés, nefroprotekció céljából sem. Thiazid mellett kevesebb hypokalaemiával és hyponatraemiával kell számolnunk, mint a thiazid-szerû szerek alkalmazásakor. Thiazid diuretikum mellé adott béta blokkoló esetén az utóbbi korszerû, dysglikaemiát és dyslipidaemiát nem rontó készítmény legyen. Az egyéb vérnyomáscsökkentô csoport az alfa-1 receptor blokkolók mellett centrális szerekkel és mineralokortikoid antagonistákkal is bôvült. Ezen utóbbi („egyéb”) kivételével az irányelv valamennyi csoport alkalmazását megengedhetônek tartja induló vagy fenntartó kezelésként, akár önállóan is.

16

[ MEDICUS |


AZ INZULIN TERÁPIÁK HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZÔK. Dr. Barna Imre1, Dr. Rinfel József1, Dr. Wittmann István2 PTE ÁOK Családorvosi Intézet1, Pécs PTEÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrologiai Centrum2, Pécs Célkitûzés: A többször adott analóg inzulinok kiemelt támogatású felírhatóságát az OEP a múlt évtôl a 8%ot nem meghaladó HBA1C szintekhez kötötte. A jogszabály számos szakmai, jogi és etikai kérdést vet fel; – valóban a nem kellô beteg együttmûködés magyarázza a terápia kudarcát? Módszer: A betegek tudásszintjének, készségeinek és attitûdjének jobb megismerésére 30 kérdésbôl álló felmérést végeztünk, melynek célja a gyakori és általános problémák beazonosítása a terápia hatékonyság tükrében. Eredmények: A 91 fô, napi többszöri inzulinadásban részesülô cukorbeteg válaszai szerint a megfelelô vércukor célértékeket 52%-uk, a saját HBA1C célértéket 38%-uk ismerte. Pozitív kapcsolatot találtunk: a célértékek ismerete és azok elérésével való egyetértés tekintetében (6,3 x esély hányados), a vércukor önellenôrzés gyakorisággal (2,5 x), rendszeres fizikai aktivitással (2,5 x), diétás fegyelemmel (6,5 x), dohányzással (2,6 x). A válaszadók 69%-a igényelne nagyobb orvosi segítséget. A betegek 77%-a szakorvosokkal konzultál, míg a háziorvosok tanácsadói szerepét 57% tartja megfelelônek. A szervezett cukorbeteg oktatásban részt vettek aránya (16,5%) nagyon kicsi. Összefoglalás: A terápiás sikerhez a betegek együttmûködése elengedhetetlen, de ennek javítását csak átfogó edukáció, a gondozás folyamatában aktív, partneri viszony kialakítása révén érhetjük el.

MAGYAR CSALÁDORVOSOK ÉS REZIDENSEK HIVATÁSTUDATA, MUNKATERHEI ÉS KIÉGÉSE Dr. Becze Ádám szakorvos-jelölt, Dr. Csikós Dalma, Dr. Torzsa Péter, Dr. Kalabay László egyetemi tanár; Semmelweis Egyetem ÁOK, Családorvosi Tanszék, Budapest Háttér: Az alapellátásban dolgozó családorvosok és

[ rezidensek az egészségügyi rendszeren belül és az orvosi szakmák közt is megkülönböztetett helyzetben vannak. A nagyszámú orvos-beteg találkozás, a fizikai és érzelmi megterhelés munkahelyi stresszhez és kiégéshez vezethet. Célkitûzés: Keresztmetszeti vizsgálatunkban a családorvosok és rezidensek hivatástudatát, munkaterheit és kiégését elemeztük. Módszer: A 97 kérdésbôl álló kérdôíves felmérésünkben kérdôívünk szociodemográfiai részt, rövidített Beck Depresszió Kérdôívet (BDI-SF), Maslach Kiégés Skálát (MBI) és a hivatástudattal kapcsolatos saját kérdéseket tartalmazott. 209 családorvos és 74 családorvos rezidens töltötte ki a kérdôívet. A statisztikai elemzést SPSS 20,0 programcsomaggal végeztük. Eredmények: A családorvosok 57%-a nô, életkoruk 56,6±10 év, 70%-uk házas, 30%-uknak legalább három gyermeke van. 21±11 éve vannak a pályán, 50%uk budapesti, egyharmaduk más, fôleg kisvárosi, 17%-uk pedig falusi praxisban dolgozik, 25%-uk ügyel rendszeresen. A háziorvosi szakma presztízsét négyfokú skálán 2,0±0,7 pontra, az orvosi szakma társadalmi megbecsülését 1,7±0,7 pontra értékelik. Saját munkájukban a legfontosabb a magas etikai standard (67%) és a jó kommunikációs készség (71%). A BDIskála 12%-uknál jelzett legalább közepes fokú depressziós tüneteket. A MBI szerint magas fokú emocionális kimerülés (EE) 19%-ban; magas fokú deperszonalizáció (DP) 18%-ban; magas fokú teljesítmény-csökkenés (PE) 32%-ban van jelen; a kiégés szindróma elôfordulása a családorvosok között 13%. A rezidensek 75%-a nô, medián életkoruk 29,5(6) év. 65%-uk 8 óránál, 15%-uk pedig 10 óránál is többet dolgozik naponta. Ügyeleti ellátásban 25%uk vesz részt. A rezidensek 49%-a második szakvizsgát is tervez; 26%-uk pedig határozottan számol külföldi munkavállalással. A háziorvoslás presztízsét 1,9±0,7 pontra, míg az orvosi szakmáét általában 2,4±0,8 pontra értékelik. Munkájukban a személyes kapcsolatot és a jó kommunikációt tartják (22%) a legfontosabbnak. 23%-uk mutat legalább középsúlyos depressziós tüneteket. A kiégés egyes alskáláin EE11%; DP-19%; PE-54% ért el magas pontszámot. Burnout-tünetegyüttest a rezidensek 8%-a mutat. Megbeszélés: A családorvosok és a rezidensek hasonlóan vélekednek a háziorvosi szakma elismertségérôl, míg az orvosi szakma presztízsét a családorvosok alacsonyabbra értékelik. Egyaránt kiemelkedôen fontosnak tartják a jó kommunikációs készséget a mindennapi munkában. A rezidenseknél a BDI

ABSZTRAKTOK

]

nagyobb arányban mutatott ki depressziós tüneteket. Az MBI magas fokú teljesítmény-csökkenést mutatott a rezidenseknél több mint felénél mért, mely inkább a pályakezdéssel van összefüggésben, mint jelenti a kiégés tünetét. Az évtizedek óta pályán lévôk körében nagyobb arányú a burnout szindróma elôfordulása, ennek meghatározó faktora pedig az érzelmi kimerülés. A családorvosok körében fontos a kiégés megelôzése vagy a tünetek megszûntetése. Biztosítani kell a szakmai fejlôdés lehetôségét, a motiváció folyamatos fenntartását. Számos mentálhigiénés módszer ajánlott a Bálint-csoportoktól a relaxációs tréningeken át a rendszeres testmozgásig.

A GYÓGYSZERKUTATÁS ÚJ IRÁNYIA, EREDMÉNYEI Dr. Botz Lajos egyetemi tanár PTE ÁOK Gyógyszerészeti Intézet és Klinika Központi Gyógyszertár, Pécs Felkért elôadó

AZ AFFEKTÍV TEMPERAMENTUMOK SZEREPE A DOHÁNYZÁS HÁTTERÉBEN Bulat Veronika orv. hallg. Dr. Eôry Ajándék, Dr. Torzsa Péter, Prof. Dr. Kalabay László, Prof. Dr. Rihmer Zoltán Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszék, Budapest Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest Háttér: A dohányzás súlyos egészségkárosodást okozó szenvedélybetegség, emellett a morbiditási és mortalitási listákat vezetô szív-érrendszeri betegségek rizikófaktora. Kialakulásában és fenntartásában számos tényezônek van szerepe, többek között a személyiségnek, amelyen belül a negatív érzelmi beállítottság kifejezett hangsúlyt kap a kutatásokban. Kutatási kérdés: Vizsgálatunk célja az volt, hogy felmérjük, az affektív temperamentumok, melyek az érzelmi válaszreakciók biológiailag meghatározott magját képezik, milyen összefüggést mutatnak a dohányzási szokásokkal (iniciáció, fenntartás, leszokás), és van-e különbség a nemek szerinti bontásban. Módszerek: Keresztmetszeti vizsgálat, melyben 467 krónikusan gondozott háziorvosi beteget (187 férfi, 280 nô; 221 sosem dohányzó, 123 dohányos) vizsgáltunk. A személyiséget a TEMPS-A (Temperament Evaluation of Memphis, Pisa, Paris & San Diego [ MEDICUS |


17

[

ABSZTRAKTOK

]

Autoquestionnaire) kérdôívvel mértük. 2, MannWhitney U és Fisher-féle egzakt tesztet végeztünk (SPSS 20). Eredmények: A sosem dohányzók és a leszokottak magasabban iskolázottak voltak (p=0.022). A férfiak nagyobb arányban próbálták ki a cigarettát (p=0.018), és a dohányzást kipróbálók között a ciklotím (p=0.002) és az ingerlékeny (p<0.0001) temperamentum nagyobb arányban fordult elô. A dohányosok a depresszív (p=0.009) és a ciklotím pontszámskálán (p=0.04) magasabban pontoztak, mint a leszokottak és míg a depresszív temperamentum a férfiak esetében (p=0.013), addig a ciklotím (p=0.005) és az ingerlékeny temperamentum (p<0.0001) a nôi dohányosok esetében mutatott erôsebb összefüggést. Következtetések: A magasabb iskolai végzettség a sosem dohányzók és leszokottak körében megegyezik a nemzetközi kutatási eredményekkel. A ciklotím és az ingerlékeny temperamentum mind a dohányzás kipróbálásával, mind a fenntartásával összefüggést mutat. Eredményeink alapján a két nemben az egyes temperamentumok szerepe különbözô.

ADVANCE CARE PLANNING Busa Csilla szociológus, Dr. Csikós Ágnes mb. tanszékvezetô, PTE ÁOK Családorvostani Intézet Hospice-Palliatív Tanszék, Pécs Bevezetés: Európában a lakosság idôsödése komoly kihívásokat eredményez: az elôrejelzések szerint a morbiditás potenciális visszaszorulása mellett is nôni fog pl. az onkológiai problémák és a demencia elôfordulása, valamint a multimorbiditás az idôsek körében. Magyarország népessége – az európai trendbe illeszkedve – egy elöregedô társadalom képét mutatja, s a tagországok közül hazánkban a legmagasabb a daganatos betegségek okozta halálozás. A súlyos betegségek olyan helyzeteket eredményez(het)nek, melyekkel nehéz szembenézni, mégis létezô igény, hogy az egészségügyi ellátás ilyen élethelyzetekben is a beteg kívánalmaiknak figyelembe vételével történjen. Az ’advance care planning’, vagyis az elôre meghatározott ellátás tervezésének folyamata segítséget nyújt a betegek számára abban, hogy megalapozott döntéseket hozzanak jövôbeli ellátásukkal kapcsolatban arra az esetre, ha állapotuk már nem teszi lehetôvé az önálló döntéshozatalt. Az ’advance care planning’ abban tér el az általános ellátásterve18

[ MEDICUS |


zéstôl, hogy a progresszív betegségekkel összefüggésben használatos a nemzetközi gyakorlatban. Mivel a hazai ellátásban még jórészt ismeretlen az ’advance care planning’, ezért érdemes áttekinteni a külföldi példákat és „jó gyakorlatokat”.Vizsgálati módszer Desk research keretében áttekintettünk számos ’advance care planning’-re vonatkozó nemzetközi és nemzeti ajánlást, irányelvet, gyakorlati útmutatót és „jó gyakorlatot”, valamint elvégeztük az utóbbi 3 évben a fôbb nemzetközi folyóiratokban e témában publikált kutatási eredmények másodelemzését abból a célból, hogy képet kapjunk az ’advance care planning’ gyakorlati mûködésérôl, megvalósulásának elônyeirôl és korlátairól. Következtetések A vizsgálatok az ’advance care planning’ alkalmazásának elônyeként azonosították – többek között – a betegek kívánalmaihoz jobban igazodó ellátást, a betegek jobb életminôségét a halált közvetlenül megelôzô idôszakban, a családtagok pszichés morbiditásának alacsonyabb arányát, továbbá a betegek és hozzátartozóik nagyobb fokú elégedettségét az ellátással kapcsolatban. A kutatások azonban a jogi problémák mellett a gyakorlati alkalmazás számos egyéb akadályozó tényezôjét is feltárták, mint pl. a betegek egy részének elutasító hozzáállását amiatt, mert a tervezési-döntési folyamat során szembesülniük kell állapotuk jövôbeli romlásával és / vagy betegségük végkifejletével. Hasonlóképpen, az ellátók részérôl is akadályok nehezíthetik az ’advance care planning’ megvalósulását: egyrészt korlátázott az egészségügyi szakemberek idôkerete, másrészt a szakemberek, különösen az orvosok egy része számára is kényelmetlen a halálról beszélni, és/vagy attól tartanak, hogy az ôszinteség túlzott szorongást kelt a betegekben és elpusztítja a reményt. A vizsgálatok arra is rávilágítottak, hogy a betegek hasznosabbnak találták a tervezési folyamat során folytatott megbeszéléseket, ha azok középpontjában a célok, értékek és spirituális (vallási, világnézeti, lelkiismereti meggyôzôdésbeli) kérdések álltak, és nem(csak) a konkrét kezelések, beavatkozások.

ÁTTÉTES VASTAGBÉLDAGANAT GYÓGYÍTÁSA PALEO-KETOGÉN ÉTRENDDEL: KÉT ESET ISMERTETÉSE Dr. Clemens Zsófia, Dr. Tóth Csaba, Prof. Dr. Hajnal Ferenc SZTE ÁOK Családorvosi Intézet és Rendelô, Szeged A vastagbélrák világszerte az egyik vezetô halálok.

[ Prognózisa rossz, az elôrehaladott stádiumban diagnosztizált eseteknél az átlagos túlélési idô 6–12 hónap. A molekuláris tesztek terjedése sem javított jelentôsen a standard kezelés kimenetelén. Az elôadásban két vastagbéldaganattal diagnosztizált beteg esetét mutatom be. Az elsô egy 72 éves nôbeteg, IV/B stádiumú betegséggel. A betegnél csak palliatív sebészeti beavatkozás történt, kemoterápia nem. A beteg paleo-ketogén étrend megkezdése után három hónappal alkalmassá vált a tumor eltávolítására, a hat hónappal késôbb elvégzett képalkotó vizsgálatok pedig már nem mutattak malignus folyamatra utaló jeleket. A második beteg, egy 67 éves férfibeteg, diagnózis idején II. stádiumú vastagbéldaganattal. A mûtétet követôen kemoterápiában részesült, ami után májáttét jelent meg. A beteg ekkor állt át a paleoketogén táplálkozásra. Az étrendi terápiával egyidejûleg több kemoterápiás ciklus és májsebészeti mûtét is történt. A betegnél a jelenleg két éve tartó étrendi terápia során a rendszeres képalkotó vizsgálatok nem mutattak progressziót, a beteg tünetmentes, életminôsége átlag feletti. A két eset azt mutatja, hogy a paleo-ketogén étrend, standard kemoterápiával vagy anélkül, alkalmas lehet a vastagbéldaganat visszafordítására.

A PÉCS-BARANYAI HOSPICE ALAPÍTVÁNY BETEGEINEK ELLÁTÁSI JELLEMZÔI, RETROSPEKTÍV VIZSGÁLAT. MIKOR AJÁNLJUK A HOSPICE ELLÁTÁST BETEGEINKNEK? Dr. Csikós Ágnes1-2 mb. tanszékvezetô, Dr. Trompos Katalin2, oktató családorvos, Busa Csilla2 szociológus, Lukács Miklós3, palliatív mobil team koordinátor PTE ÁOK Családorvostani Intézet Hospice-Palliatív Tanszék2; Pécs-Baranyai Hospice Alapítvány1 PTE KK Onkoterápiás Intézet3, Pécs Célkitûzés: A Pécs-Baranyai Hospice Alapítvány 2004 óta nyújt otthoni hospice szakellátást végstádiumban lévô daganatos betegek számára. Kutatásunk során az Alapítvány betegeinek adatait elemeztük abból a célból, hogy képet kapjunk a betegek demográfiai jellemzôirôl, területi megoszlásáról, betegségük fajtájáról, az ellátásba kerülés módjáról, az ellátási idô hosszáról, valamint a halál helyszínérôl. Anyag és módszer A retrospektív vizsgálat anyagát a 2004 és 2012 között ellátott betegek dokumentációja szolgáltatta. A dokumentációból a vizsgálathoz szükséges információkat adatbázisban rögzítettük, az adatok leíró és összehasonlító statisztikai elemzése SPSS 12.0

ABSZTRAKTOK

]

for Windows program segítségével történt. Az elemzés során alkalmazott szignifikanciaszint: 0,05. Eredmények: 2004 és 2012 között 712 fô részesült otthoni hospice ellátásban az Alapítványnál, s ebben az idôszakban a betegek száma ötszörösére nôtt. A vizsgált betegek körében az emésztôrendszer tumoros megbetegedései (C00-C26) fordultak elô a leggyakrabban (42,8%), amit a légzô rendszer (C30C39) és a szaporító szervek (C51-C63) betegségei követtek (21,7, illetve 12,0%). A betegek 79,6%-a esetében a Karnofsky-skála étéke 50% alatti volt, fájdalomérzetüket tekintve – tízfokozatú fájdalomskálán mérve – az 1. napon mért átlag 3,92, az 5. napon mért átlag 2,74 volt. A betegek átlagosan 25,2 napot töltöttek ellátásban, ¼-ük öt napon, ¾-ük egy hónapon belül meghalt. A betegpopuláció 45,5%-a a családorvos, további 16,5%-a a kezelôorvos javaslatára került az Alapítványhoz, s legnagyobb arányban szakápolási tevékenységet (96,9%), tartós fájdalomcsillapítást (94,5%) és gyógyszerelés tervezést, ellenôrzést (93,8%) igényeltek betegeik számára. A betegek többségét házastársa/élettársa (47,7%) vagy gyereke (38,6%) ápolta, 63,8%-uk otthonában halt meg, 17,8%-uk hospice osztályon, 15,6%-uk pedig kórházban. Megbeszélés: Az otthoni hospice ellátás dinamikusan fejlôdô ellátási forma: a betegek száma jelentôsen nôtt a vizsgált idôszakban. A betegek elsôsorban családorvosuk javaslatára kerültek az Alapítványhoz, miközben nôtt a kezelôorvosok által hospice ellátásba küldöttek aránya is. A betegek jellemzôen rövid idôt töltöttek ebben az ellátási formában, ahová rossz általános állapotban és komplex ellátási igénnyel érkeztek. A betegek túlnyomó többsége otthonában, illetve hospice osztályon halt meg. A jövôben még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kezelôorvosokkal való együttmûködés megerôsítésére annak érdekében, hogy pontosabb tájékoztatást adhassanak errôl a komplex ellátási formáról, elôsegítve, hogy optimális idôben irányítsák betegeiket az otthoni hospice ellátásba.

MIT TEGYÜNK AZ "ITT ÍRJA ALÁ" HELYETT? – A TÁJÉKOZOTT BELEEGYEZÉS HELYES ORVOSI GYAKORLATA Dr. Cs. Szabó Zsuzsanna, oktató orvos SZTE Családorvosi Intézet, Szeged Háttér: Az orvosi tevékenység egyik fontos eleme a tájékoztatáson alapuló beleegyezés kérése egyes [ MEDICUS |


19

[

ABSZTRAKTOK

]

beavatkozásokhoz. Általánosan megfigyelhetô az a folyamat, hogy ennek gyakorlata súlyosan eltorzult az orvosi tevékenység során. A tájékoztatás sok esetben nem megfelelô, sem a beleegyezés kérés módszere, sem tartalmi, sem kommunikációs elemei nem felelnek meg az etikai és jogi normáknak. Cél: Elôadásomban felhívom a figyelmet a helytelen gyakorlat okozta visszásságokra, etikai és jogi felelôsségünkre, valamint felvázolom a nemzetközi orvosi jogi normák szerinti helyes elvet, szempontokat és gyakorlatot. Módszer: Áttekintem a tájékozott beleegyezés etikai és jogi hátterét, tartalmi követelményeit és kommunikációs kritériumait. Felhívom a figyelmet arra, hogy az orvosokkal szembeni kártérítési eljárások egyre nagyobb hányadában a per oka a megfelelô tájékoztatás hiánya. Eredmények: Az orvosi jogi és etikai normákat minden orvosnak ismernie kell. Az eltorzult gyakorlat korrekciója szükséges. A Szegedi Tudományegyetem Kommunikációs Oktatói Csoportja beemelte a kommunikációs gyakorlatok rendjébe a tájékoztatáson alapuló beleegyezés oktatását. Konklúzió: A tájékozott beleegyezés kérése orvosi beavatkozásokhoz törvényi kötelesség. Az eltorzult gyakorlat súlyos következményekhez vezethet, erre az orvosok körében a figyelmet fel kell hívni, a helytelen beidegzôdéseket ki kell javítani, helyes jogietikai normák szerinti szakmai standardokat kell kidolgozni, és azokat elsajátítani.

PSZICHOSZOMATIKA A CSALÁDORVOSLÁSBAN – ALAPELLÁTÁSHOZ INTEGRÁLT PSZCHOTERÁPIÁS RÉSZLEG Dr. Darvai László, Fazekas Györgyi, Pósán György Családorvosi rendelô, Ostoros A háziorvosi rendelô betegeinek nagy része mentalhygienés probémákkal küzd. A szorongás, vagy az affektiv zavarok gyakran állítanak komoly feladat elé bennünket, és kellene nagyon gyakran psychológusként segítséget nyújtani. Ha belátjuk, hogy a hozzánk fordulók nagy részének szervi betegségei rendkívül gyakran eredeztethetôk a beteg fel nem dolgozott psychotraumáiból, illetve igen nagy arányban árnyalja a klinikai képet a meglévô személyiségstruktura, a fel nem dolgozott múltbéli események, vagy a jelenlegi familiáris, egzisztenciális problémák, akkor könnyen elfogadható, hogy jóval hatékonyabban tudnánk segítséget nyújtani, közelíteni az 20

[ MEDICUS |


ember-, és nem betegség- vagy tünetközpontú medicina felé. Családorvosi praxisunkban az elmúlt hónapokban psychotherapiás rendelést, mentalhygienés részleget hoztunk létre. Régi tervünk vált valóra ezzel, a családorvosi tevékenység részeként, ahhoz szervesen integrálva kívánjuk megteremteni a nyilvánvaló psychosomatikus tünetképzések, a szomatizációs zavarok kezelését éppúgy, mint ahogyan az egyéb, általában rejtett psychogén okok feltérképezését, kezelését, ehhez szakszerû segítségnyújtást szeretnénk biztosítani. Barátságos, meghitt környezetet teremtettünk mindehhez. Egyéni psychotherapiák formájában zajlik a mentalhygienés rendelés, tapasztalt szakpsychológus vezetésével, ezen kívül autogen tréning sajátítható el, terapeutánk irányításával meditaciós, relaxaciós csoportok indultak. Kezdeti visszajelzéseink, az erre való igény, a kezdeti sikerek reményt keltôek. Kollégáimmal hisszük, hogy bár rögösebb, nehezebb, energiaigényesebb, de hatékonyabb a holisztikus szemléletû betegellátás ezen formája. A következô idôszak-reményeink szerint mihamarabbi-eredményei alapján igazolva szeretnénk látni, hogy tartósabb, eredményesebb az ily módon elérhetô komplexebb megközelítés. És mindebben érezhetôen fejlôdünk, töltôdünk, képzôdünk mi is.

GYÓGYSZERTÉVESZTÉSEK – IATROGEN ÁRTALMAK AZ ALAPELLÁTÁSBAN Dr. Darvai László, Joóné Fábián Barbara, Fazekas Györgyi Családorvosi Rendelô, Ostoros Ugyan a javasolt gyógyszereknek mi a sorsa a rendelôbôl való kilépést követôen? Mit javasoltunk, mit vált ki a beteg? Mit kap a gyógyszertárból, s milyen rend szerint szedi? Hogyan, ki ellenôrzi mindezt? Számos kérdés merül fel, s sokszor megválaszolatlan marad. Feldolgoztuk praxisunkban a gyógyszerszedési biztonság néhány buktatóját. Szerettük volna látni, mit szed vagy nem szed a beteg, mit értett meg és mit nem a javasoltakból. Kérdôíves formában gyûjtöttük az adatokat, s ennek eredményeit mutatjuk be. Kiemeljük azon, általunk fontosnak tartott komponenseket, melyek figyelemmel kísérésével növelhetô a therapiás fegyelmezettség, és felhívjuk a figyelmet azon visszatérô gyógyszertévesztési mechanizmusokra, amelyek a legtöbb bajt okozhatják. Mindennek a jelentôségét nagyban aláhúzzák azon statisztikák, amelyek hazai és nemzetközi viszonylatban leírják a

[ hospitalisatios, iatrogen ártalmak rendkívüli arányát a súlyos egészségromlásban, illetve a halálozási mutatókban is. Az iatrogen ártalmak nálunk, az alapellátásban is gyakoriak, elég, ha csak a nem megfelelô tájékoztatást, a gyógyszercseréket, a gyógyszerek abususát tekintjük. Megfontolt, odafigyelô tájékoztatással, gyógyszerrendeléssel, gyógyszertárral, hozzátartozóval való megfelelô kapcsolattal mindez talán csökkenthetô.

INTEGRATÍV MEDICINA – INTEGRATÍV KAZUISZTIKA Dr. Eörsi Dániel, Dr. Harrach Andor A holisztikus szemlélet a gyógyítás minden területén aktuális, megvalósítása azonban nehéz. Az erre törekvô integratív medicina a lelki és társas-társadalmikulturális összefüggéseket és kihatásokat vizsgálja a betegségek keletkezésében, kiváltásában, lefolyásában, kezelési menetében, az orvosi ténykedésben és a gyógyítói környezetben. A konferencia résztvevôit integratív kazuisztikának nevezett kollegiális csoportmunkára invitáljuk, ahol ezeket az összetett faktorokat beszéljük meg konkrét esetek kapcsán. A módszer a Bálint-csoport egy modifikált változata, mely az orvosi munka mindennapos gyakorlatára helyezi a hangsúlyt, bizalmas környezetben megvitatja a csoport a résztvevôk által prezentált esetek lefolyását, az intervenciók és interakciók mikéntjét, a kezelés koncepcióját, az orvos–beteg kapcsolat alakulását és annak befolyását a kezelésre. Szóba kerülhetnek az orvos szakmai dilemmái, gondjai, a nehéz betegségek és nehéz betegek témái. A legfôbb hozadék talán az orvos tudatosabb, reflektáltabb mindennapi mûködése, de fontos a szövevényes kompetencia-viszonyok, kapcsolati tényezôk miatt fellépô stresszes helyzetek megoldásának segítése is. Különösen gyakran hasznos ez a krónikus-komplex betegségek eseteiben.

KÉSZSÉG-ORIENTÁLT SZAKORVOSKÉPZÉES A PTE-N Dr. Ertl Tibor, egyetemi tanár PTE ÁOK Szak- és Továbbképzô Igazgatóság, Pécs Felkért elôadó

ABSZTRAKTOK

]

MUNKAHELYI SZÛRÉS – MARGÓJÁRA Dr. Fehér László 10. sz. felnôtt háziorvosi körzet, Gyula A szûrôvizsgálatok célja a még panasz- és tünetmentes személynél valamilyen betegség korai felismerése, illetve a kockázati tényezôk korai kiküszöbölése. Polgármesteri hivatal dolgozói (beleértve a hivatal szellemi és fizikai munkakörben dolgozóit is) számára 2012. decemberében egészségügyi szûrést szerveztünk, melyben elsôsorban általános fizikai állapotfelmérést jelent. Ehhez társult az egyéni „igények” (tumormarkerek, speciális vizsgálatok) teljesítése (advent idején elvárható!?) illetve az OEP által nem támogatott szûrési és diagnosztikai elemek beleszövése – kardiológus és radiológus kollégák segítségével – egy háziorvos által megtervezett szûrési projektben. Mekkora jelentôséggel bír egy munkahely dolgozóinak egészségügyi tájékozottsága, általános fizikai állapota, káros szenvedélyeinek megléte illetve a kiszûrt személyek nyomon követése? Ennek elemzése az elôadás

A HÁZIORVOSOK ATTITÛDJE AZ ALZHEIMER KÓR DIAGNOSZTIKÁJA ÉS MENEDZSELÉSE KAPCSÁN Dr. Heim Szilvia1, oktató családorvos, Dr. Karádi Kázmér2, egyetemi docens, Dr. Deák Izabella3, termék manager PTE ÁOK Családorvostani Intézet1, PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet2, Pécs Richter Gedeon Nyrt3. Elôzmény: A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, mely világszerte egyre növekvô egészségügyi, társadalmi és gazdasági problémát jelent. Magyarországon is egyre több idôs emberrôl kell gondoskodni, az epidemiológiai becslések szerint kb. 200 000 Alzheimer-kórban szenvedô beteg valószínûsíthetô, ezzel szemben kb. 5000 beteget kezelnek.. Az ellátórendszer sok nehézséggel küzd, kevés a színvonalas demencia ellátást nyújtó intézmény. A teher nagyrészt a családokra és a családorvosi teamre hárul. A betegség tüneteit javítani gyógyszeres terápiával a kór korai vagy közepesen súlyos stádiumában lehet. Ennek feltétele az idôben elvégzett

[ MEDICUS |


21

[

ABSZTRAKTOK

]

szûrés és diagnosztika, mely folyamatban a családorvosoknak döntô szerepe van. Célkitûzés: Bemutatni, hogy a családorvosok miként vélekednek errôl a problémáról, saját szerepükrôl és lehetôségeikrôl, illetve a diagnosztikus folyamatot akadályozó és lassító tényezôkrôl. Továbbá ismertetni a családorvosok terápiás attitûdjét az Alzheimer-kór terápiájával kapcsolatban. Módszer: A Richter Gedeon Nyrt. felmérést kezdeményezett családorovosok körében a fenti célkitûzések tisztázására. A kvalitatív, egyéni mélyinterjús kutatásban három nyugat-magyarországi, három kelet-magyarországi és kettô budapesti háziorvos vett részt. Az interjúk átlagos hossza 70–80 perc volt. Eredmények: A megkérdezett családorvosok szerint egyöntetûen aluldiagnosztizált betegség az Alzheimer-kór, melynek okát a szûrések hiányában látják. Jellemzôek a következôk: 1. A családorvosok terápiás ismeretei korlátosak. 2. A rendelkezésükre álló diagnosztikus eszközöket nem alkalmazzák. 3. A betegséget csak nagyon határozott tünetek megjelenése esetén ismerik fel. 4. Nem minden beteget irányítanak szakorvoshoz. 5. A modern terápiás készítményeket csak érintôlegesen ismerik. 6. A betegek sok esetben csak értágítókat és kiegészítô készítményeket szednek. Konklúzió: Az Alzheimer-kór diagnosztikája, menedzselése során a betegutak szinte minden állomásán probléma adódik. A családorvosok a betegség diagnosztizálását és kezelését a nehézségek és a komplexitás miatt kihívásnak érzik. Mivel kapuôr funkciójuk okán kiemelt szerepet játszanak, így felkészítésükre, továbbképzésükre kiemelt figyelmet kell fordítani.

NEMZETI DEMENCIA STRATÉGIA Himmer Éva, Elnök Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága, Budapest A Nemzeti Demencia Stratégia elsôdleges célja a demens-betegek és gondozóik részére olyan magas színvonalú egészségügyi és szociális szolgáltatások biztositása, ami a 21. században is használható lesz. A demenciát minden kormánynak kiemelt jelentôségûen kell kezelnie; a demenciával minden társadalomban kiemelten kell foglalkozni, hogy hatékony változásokat érjünk el. Csak alaposan átgondolt és kidolgozott Nemzeti Demencia Stratégiával lehet eredményt elérni. Olyan stratégia kell, amit minden 22

[ MEDICUS |


érintett szervezet támogat, ami mögött fenntartható, hosszú távú politikai akarat és költségvetés áll. Ezen kívül megfelelô felhatalmazásokkal és forrásokkal rendelkezik, hogy a hosszú távú gondozás rendszerét a demens emberek igényeinek megfelelôen tudja módosítani. A hosszú távú gondozást igénylô emberek legnagyobb és legköltségesebb csoportját a demensek alkotják.

AZ INZULINREZISZTENCIA SZEREPE A KARDIOMETABOLIKUS KOCKÁZATTAL JÁRÓ BETEGSÉGEK KIALAKULÁSÁBAN Dr. Ilyés István professzor emeritus Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen Az utóbbi negyedszázad kutatási eredményei szerint az inzulinrezisztencia a kardio-metabolikus kockázattal járó betegségek fontos patogenetikai tényezôje. Jellemzôje, hogy a normális biológiai válasz kiváltásához a normálisnál nagyobb mennyiségû inzulin szükséges. Számos formája közül a genetikus, a serdülés során kimutatható, a perinatalis hatások következtében kialakuló és az elhízásban észlelhetô inzulinrezisztencia emelhetô ki. A genetikus formák hátterében döntôen az inzulin-receptor génjének mutációi állnak, a serdülés közepén észlelhetô inzulinrezisztencia élettani jelenség. Az elhízásban észlelhetô inzulinrezisztencia a zsírszövetben termelôdô adipocytokinek hatására, továbbá a szabad zsírsavak (FFA) fokozott mobilizációja és peroxiszóma proliferációt aktiváló -receptor (PPAR- ) csökkent aktivitása következtében alakul ki, s leginkább a zsír-, a májés az izomszövetet érinti. A perinatalis hatások következtében kialakuló inzulinrezisztencia esetében az intrauterin és a korai posztnatális élet szenzitív szakaszában ható stimulus az anyagcserében és az életmûködésekben hosszú távon is fennmaradó adaptív változásokhoz vezet. Az inzlinrezisztencia kompenzatórikus hyperinsulinaemiát vált ki, majd az inzulin-elválasztás csökken. Elhízásban kimutathatók a szénhidrát-anyagcsere eltérései: az IFG, a IGT, és kifejlôdhet a 2TDM is. A lipoprotein-anyagcsere zavarai elhízásban az összkoleszterin, az LDL-C és a Tg szérum szintjének emelkedése, a HDL-C koncentráció csökkenése és az ún. small dens LDL molekulák jelenléte. Elhízásban emellett az inzlinrezisztencia/hyperinsulinaemia a szimpatikus idegrendszer és az angiotensin-aldosteron rendszer aktivitásának

[ fokozása útján hypertoniát indukál. Az eltérések együttese esetén a metabolikus szindróma (MS) fennállásáról szólhatunk. Az inzulinrezisztencia egyéb következményei közül a nem alkoholos eredetû zsírmáj (NAFLD), az elhízással összefüggô vesekárosodás és a polycystás ovárium szindróma, az asthma bronchiale kontrollálhatóságának változása és az acanthosis nigricans jelentôsége emelhetô ki még. Az összefoglaló foglalkozik az inzulinrezisztencia és következményei diagnosztikájának, kezelésének és megelôzésének lehetôségeivel is.

BECSLÉSEK A TÚLSÚLY ÉS AZ ELHÍZÁS HAZAI GAZDASÁGI TERHEIRÔL Dr. Iski Gabriella háziorvos központi gyakornok, Dr. Rurik Imre Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen A túlsúly és az elhízás folyamos és globális elterjedése Magyarországot is érinti. Az egészségügyi kiadások egyre nagyobb hányadát költik az elhízással és a vele szoros oki kapcsolatban álló betegségek kezelésére. Az elhízásnak, mint minden más betegségnek, gazdasági vonzata is van. Ez a kezelésére éppúgy vonatkozik, mint a megelôzésére. Természetesen ezek a költségek nem mindig határozhatók meg pontosan populációs vagy nemzetgazdasági szinten, hiszen az egyén szintjén is legfeljebb csak becsülhetôek. Az elhízás önmagában ritkán jár következmények nélkül, gyakoriak szövôdményei, amelyek kezeléséhez szintén költségek köthetôk. Leggyakrabban a metabolikus szindróma részeként van jelen. Az elhízás elôfordulásának növekedésével együtt megszaporodnak az elhízáshoz társuló krónikus betegségek és ezek aránya az életkorral nô. Munkánkban az elhízással kapcsolatos költségelemek vizsgálatát kívántuk elvégezni az egészségügyi ellátórendszeren belül, a nemzetgazdasági és közkiadások szintjén, valamint becsülni az egyéni kiadásokat, majd országos szinten összegezni ezek nagyságát. Az egészségügyi rendszer közkiadásait (E-Alap) az Országos Egészségbiztosításai Pénztár, kérésünkre leválogatott adatállományai alapján elemeztük. A keresôképtelenséget megalapozó megbetegedés BNO kódszáma alapján történt táppénz kifizetés 2012. évi adatait vettük figyelembe, ahol az elhízást (E 65-68), a diabetest (E 10 és 11) a hypertoniát (I10-15) kódkezdô karakterei alapján határoztuk meg. Az ellátás szintjei szerint kértük ki

ABSZTRAKTOK

]

a fekvô és járóbeteg ellátás adatait, becsültük a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos kiadások, térítések és támogatások nagyságát. A becsléseknél mértékadó prevalencia adatokat használtunk, így a túlsúlyosak és elhízottak között 80%-os diabetes, és a 60%-os hypertonia elôfordulást feltételeztünk. Eredményeink szerint, csak a végeredményeket tekintve 10 606 millió forint az elhízás költsége, a diabetes 99 557 millió forint, míg a hypertonia költsége 231 662 millió forint. A három betegség összesen 342 milliárd forintba került 2012ben. Ha a mértékadó prevalencia adatokkal is számolunk az elhízott betegek költségei 560 milliárd forintba kerülnek. A három betegség a GDP 1,2%-át teszi ki, mely az E-alap 19%-a. Ha csak az elhízás költségeit vesszük figyelembe a GDP 2%-át teszi ki, és ez az összeg az E-alap 31%-a. Az elhízás kezelése nehéz feladat, a diétás, a mozgásszervi, a mentális tanácsadás sem oldja meg önmagában, vagy együttesen alkalmazva, sôt az esetek súlyosabb részében gyógyszeres vagy mûtéti kezelést igényel. A megelôzés tûnik megoldhatóbb feladatnak, megfelelô szakmai alapon, társadalmi támogatás mellett. Ez a veszélyeztetetteknél átfogó testsúlykarbantartást jelent, fôként a fiatalok körében.

ALAPVETÔ SZERVEZÉSI SZEMPONTOK, A MINÔSÉGBIZTOSÍTÁS ÉS A DOKUMENTÁCIÓ SZEREPE A KÖZPONTI ÜGYELETI ELLÁTÁSBAN Dr. Jancsó Zoltán PhD, egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen A központi ügyelet helyét és szerepét a sürgôsségi betegellátás rendszerében, valamint az ügyeletet ellátó szakemberek feladatait a vonatkozó jogszabályok viszonylag pontosan meghatározzák. Ahhoz, hogy ezek a rendelkezések az ellátás napi gyakorlatában is érvényre juthassanak fontos, hogy a központi ügyeletek magas minôségû és megfelelô volumenû humán erôforrással, színvonalas és korszerû infrastruktúrával, egységes szakmai alapelvek, rendszerkonform belsô protokollok és megfelelô minôségirányítás mellett, továbbá az ezeket implementáló belsô képzések mentén mûködjenek, mindez pedig professzionális szakmai, operatív és gazdasági menedzsment-tevékenységet feltételez. Ma már az is alapvetô – és jogszabályban rögzített – elvárás, hogy a sürgôsségi lánc szereplôi (SBO-k, OMSZ és a [ MEDICUS |


23

[

ABSZTRAKTOK

]

központi ügyeletek) között folyamatos legyen a kommunikáció, illetve megvalósuljon a közös diszpécserszolgálat mûködése. Az elôadás a központi ügyeletek alapvetô mûködési jellemzôit, a minôségi mûködés megvalósításához szükséges szervezési és irányítási feladatokat, a minôségbiztosítás kulcspontjait és a dokumentáció jelentôségét mutatja be.

A LIPID CÉLÉRTÉKEK ELÉRÉSÉNEK VÁLTOZÁSA GONDOZOTT CUKORBETEGEK KÖRÉBEN 2010 ÉS 2013 KÖZÖTT Dr. Juni Eszter szakorvos jelölt, Dr. Rinfel József családorvos PTE ÁOK, Családorvostani Intézet, Pécs Elôzmények: A hazai MULTI GAP tanulmányok eredményeit összesítve, megállapították, hogy a 2 –es típusú cukorbetegek körében a lipid célérték elérési arányok a 2009–2010–2011 évek eredményeit tekintve javuló tendenciát mutatnak, a korábbi 40% körüli arányok 2011-re megközelítették az 50% körüli értékeket. 2009 és 2010 között végzett saját felmérés eredményei, mind szakrendelôben, mind háziorvosi praxisban gondozott cukorbetegek körében a tanulmányban látott eredményekhez hasonlóan alakultak. Célkitûzés: Megállapítani, hogy 2013-ra ugyanabban a cukorbeteg populációban milyen változás következett be a lipid célérték elérésekben, az országos eredményekben látott javulás, ebben a betegcsoportban is megvalósult-e, illetve ennek hátterében milyen terápiás módszerek állnak. Módszer: A betegeket az V. Magyar Konszenzus Konferencia ajánlásai alapján kockázati csoportokba soroltuk, és összehasonlítottuk az összkoleszterin, LDL-koleszterin és triglicerid célérték elérési arányokat. Elemeztük az egyes betegcsoportokban a nem kezelt, a statinnal, a fibráttal kezelt illetve a kombinációs kezelésben részesültek arányát. Eredmények: A diabetológiai szakrendelôben gondozottak körében a „nagy kockázatú” betegeknél az összkoleszterin célérték elérése 46%-ról 53%-ra javult. Az LDL-koleszterin célérték elérési arány ugyanebben a betegcsoportban a korábbiakhoz hasonlóan alakult, 2010-ben 52%, 2013-ban 53% volt, míg a triglicerid célérték elérése szintén javult, 46%-ról 55%-ra. A nem kezeltek aránya ugyanebben a betegcsoportban 39%-ról 34%-ra csökkent, illetve a korábban kizárólag statinnal kezelt betegek aránya 52%-ról 62%-ra emelkedett, és ahogy a MULTI GAP adatok elemzése során is rávilágítottak a statin 24

[ MEDICUS |


terápiákon belül elôtérbe került a rosuvastatin alkalmazása. Az általam vizsgált, szakrendelôben gondozott, nagy kockázatú betegek esetében a korábban 2%-ban alkalmazott rosuvastatin kezelés, a megismételt vizsgálatok szerint már a betegek 12%ánál fordult elô. Következtetések: 1. A lipid célérték elérési arányok az országos, nagy betegszámú vizsgálathoz hasonló arányokat mutatnak. 2. A kezelt betegek aránya kismértékû növekedést mutat, míg az alkalmazott terápiás módszerekben változások történtek, elôtérbe került a rosuvastatin terápia. 3. Még igen sok a teendô a beteg-compliance növelésében, amely tovább javíthatja a terápia hatékonyságát, a betegek életminôségét és a mortalitást.

AZ ALZHEIMER-KÓR KORAI ÉS SOKOLDALÚ KEZELÉSÉNEK JELENTÔSÉGE Dr. Kappéter István, Fôorvos Pest Megyei Önkormányzati Hivatal Pszichiátriai Otthon, Budapest 2006 óta kezelnek jól és sokoldalúan Alzheimer-kór okozta "enyhe gondolkodási gyengeség plusz" kórismével. 2007 óta elismert, hogy az Alzheimer-kóros és a Léwy féle elbutulástól megtámadottak korán kezdett sokoldalú kezelés mellett 10–20 (kivételesen 26) évig teljes értékû munkás életet, és demenciabarát gondoskodás mellett halálukig boldogan élhetnek. Az Alzheimer-kór elsô tünetei közé tartozik mindig az anosognosia, a saját hiba automatikus felismerésének a hiánya. Emiatt és a Sigmund Freud által felismert és Anna Freud által alaposan tanulmányozott elfojtásos felejtés miatt az Alzheimer-kóros nem vállalja, hogy betegnek minôsítsék, kezeljék. A szeretô hozzátartozó restelli, nem éri el, hogy hozzáértôhöz forduljanak, mert nem tudja, hogy milyen bajt okoz ezzel a betegnek és önmagának. Az általános orvosok túlnyomó többsége, ha valaki hozzá fordul, mert borzasztóan feledékeny lett, ad valami agymûködést javítót és megnyugtatja a beteget, hogy a baja nem veszélyes. Az orvos akkor avatkozik be, ha veszélyes valaki, vagy akkor, ha a beteg kéri, hogy segítsenek rajta. Az elbutuló kezdetben nem ilyen. A neurológusok és pszichiáterek többsége azt tartja helyesnek, ha az elbutultat csak akkor kezdi kezelni, ha már nem ismeri fel az órát. Nem tudják, ami pedig bizonyított, hogy az elbutultak korábban kezdett sokoldalú és jó ellátása sokkal kevésbé költséges, mint a mai helyzetben.

[

ABSZTRAKTOK

]

DEMENCIA KIHÍVÁSÁVAL KÜZDÔ CSALÁDOK CSALÁDTERÁPIÁS SEGÍTÉSE Dr. Karádi Kázmér, egyetemi docens PTE Magatartástudományi Intézet, Neuropszichológiai és Neurorehabilitációs Kutatócsoport, Pécs

VAN-E ÖSSZEFÜGGÉS A KARDIOVASZKULÁRIS KOCKÁZAT, A HIPOGLIKÉMIA ÉSAZ AUTONÓM NEUROPATHIA KÖZÖTT? Prof. Dr. Kempler Péter Semmelweis Egyetem, I. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest

A WHO elôrejelzése szerint 2030-ra 30 millió demens személy lesz a világon. Az ijesztô elôrejelzés miatt az utóbbi évtizedekben erôteljes kutatás indult, hogy megértsük a demencia biológiai és társadalmi hátterét. A demencia, az agy szisztémás sorvadása, azonban nemcsak az abban szenvedô személyt érinti. A neuropszichológia mai álláspontja szerint minden agysérülés kapcsolati probléma is. Hisz a neurológiai kondíciók kihatással vannak a beteggel kapcsolatban lévô személyekre, családtagokra is. A neuropszichológia felismerte, hogy a beteget gondozó család támogatása alapvetô a demenciával küzdô betegek megfelelô ellátásában és életminôségének fenntartásában. Ezeket a terápiákat neuropszichológiai családterápiának vagy gondozói családterápiának hívjuk. Természetesen, ez a fajta terápia teljes mértékben merít a klasszikus családterápia rendkívül gazdag technikai készletébôl. A neuropszichológiai családterápia multidiszciplináris ismereteket követel a családterápiás szakembertôl. Elemzi, hogy az adott család milyen életciklusban van, milyen a családi struktúrája, a betegségrôl alkotott hiedelemrendszere és tudása. A demencia sajnos nem statikus betegség, a beteg állapota lassan, de folyamatosan romlik. Így a család más és más gondozói szerepkörbe kényszerül a beteggel kapcsolatban. A neuropszichológiai családterápiának az egyik feladata, hogy könnyítse és simává tegye ezeket a szerepváltozásokat. Sôt a beteg halálával sem ér véget a családterapeuta szerepe, hathatós segítséget adhat a gyász feldolgozásában is. Ma a bioetikusok és neurofilozófusok az agy extrenalista szemléletét fogadják el. Az agy nemcsak koponyába bezárt, önmagában létezô dolog, hanem a külvilággal és jelentôs másokkal kapcsolatban lévô szerv. Személyiségünket úgy alakítja ki, hogy azt kivetíti a külvilággal való kapcsolatába. Ebbôl a szempontból a külvilágnak (család) jelentôs felelôssége van. Ameddig csak tudja, meg kell, hogy ôrizze beteg családtagjának externális személyiségét. Ebben is hathatós segítséget nyújthat a demenciával küzdô személlyel és családjával folytatott családterápiás munka.

A hipoglikémiák klinikai és prognosztikus jelentôségét napjainkban is alábecsüljük. Egyidejû folyamatos vércukor- és EKG monitorozás segítségével igazolták, hogy hipoglikémia esetén gyakoribb a szívizom-ischaemia. Intenzív osztályon észlelt betegek körében szerzett tapasztalatok során a felvételkor észlelt hipoglikémia sokkal inkább emelte a halálozást, mint a magas vércukorértékek. Fiatal, panaszmentes 1-es típusú cukorbetegekben a vércukor és az EKG egyidejû folyamatos monitorozása mellett tünetmentes hipoglikémiát a regisztrátumok 26%ában detektáltak. A hipoglikémiák jelentkezése során kapcsolt kamrai extrasystolia, a korrigált QT-távolság megnyúlása, illetve változó P hullám morfológia volt dokumentálható. Megfigyeléseik alapján a szerzôk megalapozottnak tartották a „dead in bed” szindróma arrhythmogén pathogenezisét. A keringési rendszert érintô autonóm neuropathia (AN) a neuropathia-mentes betegekhez képest ötszörösére növeli a betegek halálozását. A kedvezôtlen prognózist magyarázó potenciális okok sorában a fájdalmatlan szívinfarctus/ischaemia, a keringés- és légzés leállása mellett elsôsorban a major ritmuszavarok szerepelnek. A kardiális autonóm neuropathia (CAN) súlyossága és a korrigált QT távolság megnyúlása között szignifikáns összefüggés áll fenn. Az ortosztatikus hypotonia tünetei (izzadás, szédülés) a hypoglykaemia tüneteivel téveszthetôk össze. Szoros összefüggések igazolhatóak az autonóm neuropathia és a hipoglikémia között is. E betegekben gyakran figyelhetô meg a tünetmentes hipoglikémia, károsodnak a hipoglikémia elleni védekezést biztosító mechanizmusok. Ugyanakkor a legfontosabb, hogy az autonóm funkciózavar súlyosságával párhuzamosan gyakoribbá válik a súlyos hipoglikémiák elôfordulása. A 2013. évi Amerikai Diabetes Kongresszuson egy tízéves követéses vizsgálat eredményeirôl számoltak be: enyhe autonóm károsodás esetén 2,5x-re, közepes fokú vagy súlyos autonóm neuropathia fennállásakor több mint négyszeresére emelkedett a súlyos hipoglikémiák elôfordulása. A napi diabetológiai gyakorlatban tehát meghatá-

[ MEDICUS |


25

[

ABSZTRAKTOK

]

rozó jelentôségû a hipoglikémiák lehetôség szerinti elkerülése. Ez a törekvés hangsúlyozott szerepet kapott az ADA és az EASD közös új irányelveiben, valamint a Magyar Diabetes Társaság egy hónappal ezelôtt napvilágot látott új irányelvében. E tekintetben hangsúlyozandó, hogy a szulfanilureák és a DPP4 gátlók, pl. a szitagliptin glikémiás hatékonysága között nincs érdemi különbség, ugyanakkor hipoglikémiák szulfanilurea adása mellett egy nagyságrenddel gyakrabban fordulnak elô.

A MAGAS SZÉRUM HÚGYSAVSZINT CSAK ÁRTATLAM LABORATÓRIUMI ELTÉRÉS? Dr. Kiss István. egyetemi tanár Összefoglaló nem érkezett

CSÖKKENT MUNKAKÉPESSÉGÛ DOLGOZÓK FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI GONDOZÁSA Dr. Kolláth Rita, Dr. Mester Lajos, Prof. Dr. Hajnal Ferenc SZTE ÁOK Családorvosi Intézet és Rendelô, Szeged Háttér: 1953. november 2-án alakult meg a szegedi SZEFO Zrt. jogelôdje a ”Fonalmentô vállalat”. Az alapítástól kezdôdôen az elmúlt évtizedek alatt sok ezer megváltozott munkaképességû és fogyatékos személy dolgozott a vállalatnál. A fonalfeldolgozó gyár a megváltozott munkaképességû személyek foglalkozási rehabilitációjának bér- és költségkompenzációs támogatási rendszere figyelembevételével egy olyan rehabilitációs foglalkoztatási modellt fejlesztett ki és mûködtet, amelyben a folyamatos fejlesztés, fejlôdés, az elôrehaladás lehetôségét biztosítva, egy szervezeti egységben ötvözi az integrált foglalkoztatásra való felkészítést. Ezeknek a dolgozóknak folyamatosan nyomon kell követni az egészségügyi állapotát. Az ilyen vállalatoknál szükségszerû az üzemorvos állandó jelenléte, szoros gondozási tevékenysége. Sokszor a súlyos szív és érrendszeri megbetegedésben szenvedô betegek csak ilyen rehabilitációs munkahelyeken kapnak állást. Cél: Bebizonyítani az elôzetes-, idôszakos-, soron kívüli szûrôvizsgálatok nélkülözhetetlenségét. A rehabilitációs munkahelyeken rendkívül fontos a mindennapi két-három órás háziorvosi rendeléshez hasonló üzemorvosi készenlét a munkahely rendelôjében, hogy a dolgozók az aktuális panaszukkal a megfelelô elsôdleges ellátásában részesüljenek, majd panaszuk súlyosságától függôen tovább irányíthatók háziorvos, 26

[ MEDICUS |


esetlegesen beutaló nélküli szakrendelô, olykor sürgôsségi ambulancia felé. A legnagyobb veszélynek a szívbetegek vannak kitéve, hiszen bármely nem megfelelôen gondozott szívbetegség azonnali halált okozhat munkavégzés közben. Módszer: Felmértük a Tavasz utca telephelyen dolgozó betegek adatait (350 fô). Sorra vettük az általunk felállított skálán a fokozott és súlyosan fokozott rizikójú dolgozókat. Kiemeltük a bármilyen kardiológiai betegségben szenvedô dolgozókat, szétválasztottuk a szerint, melyek jöttek már ezzel a betegséggel dolgozni, mely betegségek azok, amelyek az általunk végzett szûrôvizsgálat során derültek ki. Az új felfedezetteket sorra vettük, mi alapján szûrtük ki ôket, EKG, panasz, ritmuszavar, szívzörej. Az ismert szívbetegeknél pedig felmértük, milyen gyakran járnak kontroll vizsgálatokra, szív ultrahangra, terhelésre, melyikük esett át szívmûtéten, hányuknak volt rosszulléte, mentôszállítása. Érdekességképpen azt is megnéztük, hogy az általunk kiadott háziorvoshoz irányuló beutalóknak hány százalékára történik visszajelzés. Következtetés: A szûrések, random vizsgálatok, gondozások gyakorisága megfelelônek tûnik, hisz az adatokból látható, hogy néhány egészségesnek tûnô panaszmentes dolgozónak is lehet a háttérben valamilyen fokú szívbetegsége. Sajnos az a tapasztalat, hogy a kontrollvizsgálataink nélkül a komoly szívbetegségben szenvedôk sem járnának rendszeresen évente a kötelezô vizsgálatokra, ezért kiemelten fontos, hogy üzemorvosként igenis kihasználjuk, hogy ”rendszeresen” közelebb vagyunk a beteg dolgozóhoz, mint a háziorvosa, és idôben figyelmeztethetjük a soron következô szakorvosi vizsgálataira.

A TYM (TEST YOUR MEMORY) KÉRDÔÍV MAGYARORSZÁGI ADAPTÁLÁSA Dr. Kolozsvári László Róbert Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen Bevezetés: A demencia illetve az enyhe kognitív zavar (EKZ) sokszor fokozatosan, alattomosan kezdôdik ezért korai felismerése nehéz, nagy kihívást jelent az egészségügy szereplôinek. A diagnózisalkotást késleltetheti a nehéz differenciáldiagnosztika mellett a beteg, a család, de az orvosok részérôl is gyakran tapasztalható diagnózissal szembeni elutasítás. A demecia és EKZ korai gyanújelei nem specifikusak

[ és a betegek a betegség korai fázisában általában az alapellátásban jelentkeznek elôször, ezért fontos a mindennapos alapellátási gyakorlatban jól használható kérdôívet az egészségügyi dolgozók rendelkezésére bocsátani. Célkitûzés: A demencia diagnózisára használt rövid kognitív teszt a MMSE (Mini-Mental State Examination) több mint 30 éve. Az MMSE teszt több tényezô miatt sem alkalmas az alapellátásban való használatra, illetve nem érzékeny enyhe demencia/EKZ felismerésére. Vizsgálatunkban kerestük azt a tesztet, mely leginkább alkalmas lehet demencia és EKZ felismerésére háziorvosi környezetben. Módszerek: Szisztematikus irodalomkutatást végeztünk, meghatároztuk azokat a kritériumokat, amelyek alkalmassá tehetnek egy demencia/EKZ tesztet a mindennapos háziorvosi rendeléseken való használatra. A számos megvizsgált teszt közül a TYM teszt (Test your memory) felelt meg leginkább a fenti kritériumoknak, melyet a Cambridgei Egyetemen fejlesztettek ki. A teszt szerzôjével felvettük a kapcsolatot, majd hasznos tanácsaival, észrevételeivel segítve végeztük a teszt fordítását, magyar nyelve adaptálását és validálását. Eredmények: A teszt magyar nyelvû változatának validálása és tesztelése folyamán eddig szerzett visszajelzések alapján, a TYM teszt mind a betegek, mind a háziorvosok részérôl könnyen és gyorsan alkalmazható eszköznek bizonyult a demecia illetve EKZ esetén. A validálási folyamatot hamarosan befejezzük, az eddigi eredményeink igen bíztatóak. Megbeszélés/Következtetések A demencia és enyhe kognitív zavar korai felismerése és idôben elkezdett kezelése igen fontos feladat. A betegek döntô többsége az alapellátásban jelentkezik elôször, azonban az eddigi tesztek nem voltak alkalmasak a háziorvosok számára a mindennapi rendelésen való használatra. Munkánkkal remélhetôleg olyan eszközt adunk a háziorvosok kezébe, amellyel könnyen, gyorsan és hatékonyan tudják a kognitív zavarok felmerülése esetén tesztelni a betegeket és amely esetleg a késôbbiekben szûrôvizsgálatok végzésére is alkalmas lehet.

ABSZTRAKTOK

]

A DEMENCIÁK GYÓGYSZERES ÉS NEM GYÓGYSZERES TERÁPIÁJA Prof. Dr. Kondákor István, osztályvezetô fôorvos Balassa János Megyei Kórház, Neurológiai Osztály, Szekszárd A demenciák optimális terápiájának megválasztásához alapvetô a pontos diagnózis felállítása, a demencia típusának meghatározása. A demens betegek csökkent döntési képességgel, csökkent komplianceszel rendelkeznek, emiatt fontos a beteg gondozójának alapos felvilágosítása, folyamatos képzése és a szoros kapcsolattartás. Enyhe és közepes fokú demencia esetén kolinészteráz gátló szedése javasolt (MMSE 10–26) (Grade 2A). A donepezil és rivastigmine közötti választás a mindenkori költségek, a beteg toleranciája és az orvos gyakorlata alapján történik, hatékonyságban érdemi különbség nincs a két szer között. Közepesen súlyos demencia esetén (MMSE <17) a memantine add-on terápia (napi 2x10mg) bevezetése javasolt a kolinészteráz gátló további szedése mellett, vagy memantine monoterápia folytatása, amennyiben a korábban alkalmazott kolinészteráz gátló szedése nem járt érdemi elônnyel (Grade 2B). Súlyos demencia esetében (MMSE <10) a kolinészteráz gátló szedése leállítható, de ezt követôen akár újra is indítható, amennyiben a beteg a terápia nélkül érezhetô rosszabbodást mutat. Egyes betegeknél a memantine szedésének további folytatása javasolt még súlyos demencia esetében is. Egyéb kiegészítô gyógyszerek (hormonok, statinok, non-szteroidok), ill. étrendkiegészítôk a klinikai vizsgálatok szerint nem mutattak érdemi elônyt a demenciák egyik súlyossági fokozatában sem, ezért alkalmazásuk nem indokolt. Egyre több adat szól amellett, hogy a célszerûen és napi rendszerességgel végzett kognitív tréning („cognitive stimulation therapy”) szignifikánsan javíthat a beteg kognitív állapotán enyhe- és középsúlyos esetekben egyaránt.

[ MEDICUS |


27

[

ABSZTRAKTOK

]

A LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK JELENTÔSÉGE A DIAGNOSZTIKÁBAN Dr. Kovács L. Gábor egyetemi tanár, akadémikus Szentágothai János Kutató központ, Pécs Felkért elôadó

A PALLIATIVE OUTCOME SCALE BEVEZETÉSE MAGYARORSZÁGON: PILOT TESZT PALLIATÍV BETEGEK KÖRÉBEN Lakner Csaba orvostanhallgató, Busa Csilla szociológus, Dr. Csikós Ágnes mb. tanszékvezetô PTE ÁOK, Családorvostani Intézet, Hospice Palliatív Tanszék, Pécs Bevezetés: A Palliative Outcome Scale – POS (Palliatív Értékelô Skála) egy angol nyelvû, egyszerûen használható, multidimenziós klinikai kimenet felmérés (outcome measure), mely segíti a klinikusokat a palliatív ellátásban részesülô betegek igényeinek felismerésében. Az eredeti Palliatív Értékelô Skálát Hearn, Higginson és munkatársaik dolgozták ki elôrehaladott stádiumú daganatos betegek és családjaik részére, hogy lehetôségük legyen a palliatív ellátáson belül a fizikális tüneteken és életminôséggel kapcsolatos kérdéseken túl egyéb fontos tárgyköröket is értékelni. A POS-t 1999-es elsô publikációja óta több mint 12 nyelvre fordították le, számos, nem csak európai országban adaptálták. Célkitûzés: A POS magyar nyelvre adaptálása, egy pilot tesztelés elvégzése hospice, illetve palliatív ellátásban részesülô betegek körében otthoni és klinikai helyszíneken, valamint a késôbbiekben a kérdôív validálása és bevezetése Magyarországon. Módszer: A kérdôív magyar nyelvre fordítása két fordító által, egymástól függetlenül történt. A fordítók egyike rendelkezett klinikai ismeretekkel, míg a másik nem. A két fordítás szintézisével egy harmadik, mediátor személy hozta létre a végleges magyar nyelvû változatot. A pilot teszt elvégzésére a Pécs-Baranyai Hospice Alapítvány, a Betegápoló Irgalmasrendi Kórház Hospice Osztályának, a PTE Klinikai Központhoz tartozó I. sz. Belgyógyászati Klinika, Neurológiai Klinika, Onkoterápiás Intézet és a Szülészeti és Nôgyógyászati Klinika Onkológiai Osztályának betegei és családtagjaik, valamint ezen ellátási helyek dolgozói körében került sor. A kérdôívnek három változata létezik, egy beteg kérdôív, melyet a beteg tölt ki, egy hozzátartozói/gondozói kérdôív, melyet az a személy tölt ki, aki a legtöbbet foglalkozik a beteg ellátásával, gondozásával, továbbá egy személyzeti kérdôív, melyet az 28

[ MEDICUS |


egészségügyi ellátó tölt ki. A kérdôív felvételét követôen egy rövid, félig strukturált interjú készült a betegekkel/ ellátókkal, mely érintette a kérdôív érthetôségét, megértésbeli és válaszadási nehézségeit, hosszát, valamint a beteg egészségügyi problémájával való relevanciáját. A kvantitatív adatok rögzítése a Microsoft Excel 2010 szoftverrel, feldolgozásuk és elemzésük az SPSS szoftverrel történt. A kvalitatív adatok elemzése tartalomelemzéssel történt. Eredmények: 25 beteg, 19 egészségügyi ellátó, 6 hozzátartozó töltött ki kérdôívet, majd válaszolt az interjú során feltett kérdésekre. 24 beteg találta a kérdôívet megfelelô hosszúságúnak, 1 hosszúnak, megterhelônek. A kérdôív nyelvezetét az összes megkérdezett személy megfelelôen magyarnak véleményezte. A kérdések számottevô része jól értelmezhetô volt, kivéve „Az elmúlt 3 napban pozitív volt-e az önértékelése?” „Az elmúlt 3 napban felmerült-e bármilyen, a betegségébôl adódó gyakorlati probléma, legyen szó akár pénzügyi, akár személyes problémáról?” A kitöltôk minden válaszlehetôséget érthetônek találtak. 1 beteg és hozzátartozója gondolta, hogy a kérdôív nem tükrözi relevánsan a beteg helyzetét, állapotát. 21 betegnek tetszett a kérdôív, látta gyakorlati hasznát, el tudta képzelni, hogy a mindennapokban használják, 6 egészségügyi ellátó egyértelmûen haszontalannak találta a kérdôívet. Minden megkérdezett személy egyszerûnek véleményezte a kérdôív kitöltését. Megbeszélés: A pilot teszt eredményei alapján a kérdôív magyar nyelvre adaptálása sikeresnek bizonyult, a betegek számottevô része jól fogadta a kérdôívet. Így a késôbbiekben célul tûztük ki a kérdôív szélesebb körben való alkalmazását, a validálás lefolytatását és a kérdôív bevezetését Magyarországon. Ezáltal egy olyan hasznos, egyedülálló, klinikai felmérésekre alkalmas eszközhöz juthatunk, mely segíti a palliatív ellátás holisztikus természetének érvényesülését, egy komplexebb és hatékonyabb ellátás nyújtásának lehetôségét.

KLINIKAI PALLIATÍV MOBIL TEAM KEZDETEI AZ AKTÍV ELLÁTÁSBAN Lukács Miklós1, koordinátor, Dr. Csikós Ágnes PhD.1,2 PTE Klinikai Központ, Palliatív Mobil Team1 PTE Családorvostani Intézet Hospice-Palliatív Tanszék2, Pécs A palliatív ellátási formák bôvülésének úttörô lépése, hogy 2013. júniusában a PTE Klinikai Központban

[ pályázat útján megalakult Magyarország elsô ÁNTSZ engedéllyel rendelkezô Klinikai Palliatív Mobil Csoportja. A konzultációkat 4 fô (palliatív jártasságú orvos, pszichológus, ápoló) speciális képzettségû szakember biztosítja az egyetemi klinikák aktív osztályain fekvô elôrehaladott állapotú, elsôsorban daganatos betegeknek és családtagjainak számára a klinikus kollégák, szakdolgozók és családtagok kérésére. Segítséget nyújt a betegek testi, lelki tüneteinek enyhítésében, koordinálja és tájékoztatást ad a beteg további ellátási lehetôségeirôl. A team nem egy osztályhoz kötötten mûködô ellátási forma, hanem mindig az adott osztályon történik a konzultáció, illetve ellátás, ahol éppen szükség van rá. Az elôadás bemutatja az eddig 10 konzultációt kérô klinikai szervezeti egység osztályain gondozott közel 110 esetszámból adódó konzultáció tapasztalatait, eredményeit és a team mûködésének erôsségeit, lehetôségeit.

MEGADÓZISÚ C-VITAMIN TERÁPIA TUMOROS BETEGEKNÉL Dr. Mándi László, tutor DEOEC Családorvosi Tanszék, Debrecen Összefoglalás: A szerzô ismerteti Szent-Györgyi Albert és a C-vitamin kapcsolatát. Felsorolja a C-vitamin leggyakoribb élettani, ill. egyes betegségekre kifejtett hatásait. Ezt követôen saját munkáját mutatja be, 78 tumoros beteg megadózis C-vitamin infúziós kezelés/MGDC/ kapcsán. Felsorolja az eredményeket, a terápia kockázatait és kombinálási lehetôségeit a klasszikus onkológiai kezelésekkel. Elemzi a témával kapcsolatos nemzetközi szakirodalmat. A C-vitamin hatásai: Számos élettani folyamatban fontos szerepet játszik. Nagyfokú hiányában scorbut alakul ki. (A súlyos állapotú daganatos betegek scorbut szerû állapotban szenvednek.) Elektron donor, erôsen redukáló kémiai anyag, mely a környezetébôl oxigént von el. Antioxidáns. A testfolyadékban képes megváltoztatni bizonyos aminosavak szintjét, csökkenti a lyzint, emeli a karnitin képzôdését. Csökkenti a cystein mennyiségét. Blokkolja a foszfodieszterázt és ezáltal növeli a CAMP szintet. Fokozza a szteroid szintézist, így anabolikus hatása van. (Ez a leromlott fizikumú katabolikus stádiumban lévô daganatos betegeknél

ABSZTRAKTOK

]

nagyon fontos.) Csökkenti a vér calcium színtjét, de nem a csontokból vonja ki a calciumot, hanem fokozza a csontok calcium felvételét. (Osteolytikus metastazis ellen alkalmazható. Nagyobb adagban fájdalom csillapító hatása van. Immunrendszert stimulálja. Általános frissítô hatású. (good fittness) Hangulatjavító. Exogén anyagok méregtelenítése. Részt vesz a Citokrom-450 aktivitásában. Csökkenti a vér kálium és foszfát szintjét. Antihisztamin hatását a hízósejtek blokkolásával éri el. Az elsô C-vitaminos kezelést 2011. 02. 24-én végeztem egy 57 éves nôbetegnél, aki hospice állapotban, kahexiásan kérte, két éven át az összes onkológiai kezelést kimerítve, ezt a kezelést. Alapbetegsége appendixbôl kiinduló carcinoma, ovarium, hepar és pulmonális multiplex metesztázisokkal. Számomra ez a kezelés új volt, ezért az irodalmat átnézve, nagyon óvatosan kezdve, figyelembe véve az esetleges G6DP-hiány lehetôségét, fokozatosan emeltem a C-vitamin dózisát néhány grammról, 80 g maximális adagig. 40 g-ig 500 ml efelett 1000 ml infúzióban kapta a beteg a C-vitamint. Az MGDC csak infúzióban alkalmazható, Salsolban, vagy Ringer-lactátban, mert tömény oldatban érfal károsodást okoz. Hetente 4x–5x, a max. adag eléréséig esetenként 5 g-mal emelve. Rendszeres labor, haemostatus, vesefunkciók és vizeletüledék vizsgálata mellett. Egy hónap alatt a beteg állapota drámaian javult, CRP értéke normalizálódott, tumor markerei is csökkentek. Mint egészségügyi dolgozó munkába állt. Tizennégy hónapig kezeltem, majd financiális okok miatt a C-vitamin adagját meredeken csökkenteni kellett, ezt követôen csak per os szedett néhány g. C-vitamint, Fentanylra szorult, majd feladta, exitált. Ezt követôen, még összesen 78 betegnél alkalmaztam a MGDC-t. Az elsô esetben palliációként indult, majd egyre gyakrabban a klasszikus onkológia kezelésekkel kombináltam additiv vagy adjuváns kezelésként az MGDC-t! Csak nagyritkán, a beteg kifejezett kérésére adtam alternatív szerként a C-vitamint. Saját statisztikai adataim: a 71 beteg adataiból: Betegek korfája és neme: 21 és 30 év között 2 fô, 1 nô és 1 férfi. 31 és 40 év között:3 nô. 41 és 50 év között:6 nô és 2 férfi beteg. 51 és 60 között:19 nô és 11 férfi beteg volt. Ez a legérintettebb korosztály/30 beteg. 61 és 70 év között:8 nô és 11 férfi. 71 és 80 között:3 nö és 4férfi. 81–90 év között:1 férfi. Nôknél a leggyakoribb rákos megbetegedés az emlô tumor, férfiaknál a vastagbél rák volt.

[ MEDICUS |


29

[

ABSZTRAKTOK

]

A GERD KEZELÉSE A NAPI GYAKORLATBAN Dr. Márkus Bernadett1, Dr. Kalabay László1, Dr. Herszényi László2, Dr. Rosztóczy András3, Dr. Wittmann Tibor3, Dr. Tulassay Zsolt2 Semmelweis Egyetem ÁOK, Családorvosi Tanszék1, Semmelweis Egyetem, ÁOK, II. sz. Belgyógyászati Klinika2, Budapest Szegedi Tudományegyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika3, Szeged A gastrooesophagealis reflux betegség (GERD) esetek zömét az alapellátásban ismerik fel és kezelik. Vizsgálatunkban a GERD alapellátásban történô kezelési gyakorlatát, illetve egy 2013-ban javasolt pontrendszer fogadtatását mértük fel. A pontrendszer figyelembe veszi a betegség klinikai, endoszkópos és extraoesophagealis jellemzôit, becslést ad a betegség súlyosságára és javaslatot a kezdeti terápia megválasztására. Önkéntes névtelen kérdôív kitöltéssel végzett keresztmetszeti tanulmányunkba 493 családorvost (217 férfi, 276 nô, életkor: 53±13 év, átlag ± SD) vontunk be. A megkérdezettek 27%-a a betegség súlyosságától függetlenül javasolt protonpumpa-gátlókat (PPI). Az enyhe GERD kezelésére PPI-ket 37%-ban, H2-receptor antagonistákat (H2RA) 47%-ban, antacidákat 13%ban, ezek kombinációját 3%-ban választották. A tünetek súlyossága a megkérdezettek 97%-ában befolyásolta a gyógyszerelést. A step-up, ill. step-down terápiát 50%, ill. 47%-uk, mindkettôt 3% választotta. A remisszió elérése után a megkérdezettek 50%-a folytatja a PPI kezelést, 48%-uk H2RA kezelésre vált. A kollégák 41%-a utalja GERD-es betegeit endoszkópiára. A megkérdezett orvosok becslése szerint a betegek 22%-a OTC szerekkel öngyógyítást folytat, családorvosi indikációval 46%-uk, belgyógyász/gasztroenterológus javaslatára 32%-uk szed gyógyszert (p < 0,001). A családorvosi indikációval felírt PPI-kat a betegek 69%-a, a H2RA-kat 59%-uk, az antacidákat 45%-uk szedi. A belgyógyász/gasztroenterológus javaslatára felírt gyógyszerek becsült szedése aránya a következô volt: PPI: 72%, H2RA: 59%, az antacidák: 47%. A válaszolók 88%-a igényelt egy, egyszerû, tünetvezérelt pontrendszert és 91%uk tartotta jónak a javasolt osztályozást. A GERD kezelési stratégiák nagy variációt mutatnak a magyar családorvosok körében. A javasolt pontrendszer igen jó fogadtatásra talált.

30

[ MEDICUS |


D-VITAMIN-ÚJ SZEMPONTOK A HAZAI KONSZENZUS ALAPJÁN Dr. Márton Hajnalka, klinikai fôorvos Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen A szerzô a hazai konszenzus alapján összefoglalja a D-vitamin hatásai szempontjából új ismereteket. Taglalja a D-vitamin bôrre, csontanyagcserére, immunrendszerre, kardiovaszkuláris rendszerre, endokrin rendszerre, metabolizmusra, vesére, idegrendszerre, tumorgenezisre kifejtett hatásának új ismereteit, terhességben, laktáció során, nôgyógyászati kórképekben való szerepét. Kitér a gyermekkor problémájára is. Beszámol a D-vitamin hiány gyakoriságáról és összefoglalja a D-vitamin hiány miatt fokozott kockázatú csoportokat. Ismerteti a Dvitamin-hiány megelôzésére javasolt és a hiány gyógyítására alkalmazható dózisokat.

A NEMZETI ALZHEIMER PROGRAM FRANCIAORSZÁGBAN (2008–2014) Dr. Menyhárt Miklós háziorvos Médecin chef de l’UASA Ani-Mi’90 Egészségügyi Bt BÔNY –CH Saint Charles COMMERCY Nicolas Sarkozy elnöki programjának egészségügyi prioritásai keresése közben felismerte a demenciák, azon belül az Alzheimer betegek számának és társadalmi jelentôségének fontosságát. Tudományosorvosi és szociális kihívásként értékelte és egy négy éves programot indítottak e kihívás megoldására. A program 2008 február elsején indult, 2012 december 31-ig tartott, de jelenleg is folyik a program folytatása 2013-14-ben, új célokkal. Alapvetésként abból indultak ki, hogy a francia népességben az idôsek száma megsokszorozódott, ezen belül az Alzheimer betegek aránya a 85. év felettiek esetében minden 4.nô és minden 5 ffi Alzheimer beteg. Három ágon tervezték és valósították meg a programot, egyrészt az egészség részérôl: javítani az Alzheimer betegek és hozzátartozóik, segítôik helyzetén lévén a betegség nem csak a beteg, hanem a családok és a társadalom jelentôs anyagi, fizikai, pszichikai problémája is. Második ágon tudományosan, a kutatások terén

[ történô fejlesztések megvalósítása, melynek célja a betegség minél jobban történô megismerése a cél. Harmadik vonalon az össztársadalmi szolidaritás kialakítása, a társadalom minden rétegének mozgósítása volt a cél. A francia program például szolgálhat az egész világon, figyelembe véve, hogy jelenleg a dementiák száma világszerte rohamosan emelkedik, ezen belül is a degeneratív típusú dementiák vették át a vezetô szerepet. E csoporton belül pedig az Alzheimer betegség.

PSZICHOSZOCIÁLIS TÁMOGATÁS A PALLIATÍV ELLÁTÁS SORÁN Menyhért Mónika pszichológus, Busa Csilla szociológus, Dr. Csikós Ágnes mb. tanszékvezetô PTE KK Onkoterápiás Intézet palliatív mobil team PTE ÁOK Családorvostani Intézet Hospice-Palliatív Tanszék, Pécs A család döntô szerepet játszik a daganatos betegek gondozásában. A betegség sokszor, mint „hívatlan vendég” jelenik meg a családok életében, rengeteg változást hozva magával: fizikait, szociálisat és pszichéset egyaránt. A legtöbben az idô múlásával hatékonyan tudnak alkalmazkodni a megváltozott életkörülményekhez. Viszont az emberek egy jelentôs csoportja (kb. 1/3-a) magas fokú pszichoszociális distresszt él meg, ami az idô múlásával is fennáll, vagy akár tovább is növekedhet. Ennek a distressznek a csökkentése, a beteg és családja életminôségének javítása, valamint szociális, pszichológiai, érzelmi, és sprirituális támogatása, a pszichoszociális ellátás feladata. A megelôzéstôl egészen a gyász folyamatának a végéig. A pszichoszociális ellátás lehetôvé teszi a betegeknek és a közeli hozzátartozóiknak, hogy kifejezzék a gondolataikat, érzéseiket és a betegséggel kapcsolatos aggodalmaikat. A szakember foglalkozik a veszteség pszichológiájával, a halállal való szembenézés lehetôségeivel és, hogy ezek milyen hatással vannak a betegre és hozzátartozóira. A beteget közvetlenül gondozó családtagra kiemelt figyelmet kell fordítani. Ahogy halad elôre a betegség és növekszik a beteg mobilitásának a hanyatlása, úgy élnek át egyre magasabb fokú distresszt a gondozók, és válnak egyre inkább veszélyeztetetté a különbözô pszichés megbetegedésekkel szemben. Nagyon fontos, hogy a pszichoszociális beavatkozás mindig összhangban legyen a beteg és családja szükségleteivel és, hogy minél korábban megkezdôdjön az ellátás. Hiszen ha

ABSZTRAKTOK

]

a beteg és családja szükségletei már a diagnózis felállításától kezdve megfelelôen vannak kezelve, még ha a folyamat a beteg halálával is végzôdik, kevesebb és kisebb intenzitású probléma merül fel, mintha nem részesülnének pszichoszociális ellátásban.

„ÍME, A SÁRKÁNY FEJE…” – BETEG ÁTADÁSÁTVÉTEL A SÜRGÔSSÉGI BEUTALÁSOK SORÁN Dr. Mester Lajos, Kovács László Gábor, Dr. Mohos András, Prof. Dr. Hajnal Ferenc SZTE ÁOK Családorvosi Intézet és Rendelô, Szeged Háttér: A betegellátás folyamatossága és biztonsága érdekében kiemelt fontosságú a pácienssel kapcsolatos információk pontos átadása. A nem megfelelô kommunikációs gyakorlat felelôs a betegbiztonságot veszélyeztetô esetek többségéért. A kommunikációs hibák legalább 50%-a az átadások alkalmával következik be. A betegátadás egy speciális formája az orvosi beutalás, ahol az átadó- és átvevô fél közötti kommunikáció írásban, orvosi beutaló útján történik meg. Cél: A Sürgôsségi Betegellátó Osztályra kerülô betegek háziorvosi beutalóinak elemzése, összehasonlítása. A beteg átadás–átvétellel, beutalással kapcsolatos ajánlás megfogalmazása. Módszer: A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Sürgôsségi Betegellátó osztályára háziorvosi beutalóval érkezett betegek beutalóinak retrospektív feldolgozása. Eredmények: Az áttekintett beutalók alapján nem létezik standard beutaló séma. Részletességet tekintve a teljes spektrum fellelhetô, a kizárólag személyes adatokat, valamint diagnózist tartalmazó beutalótól, a beteg teljes kórtörténetét bemutató, csatolt dokumentumokkal (EKG, labor lelet…) kiegészített beutalóig. A beutalók hossza, információ-gazdagsága nem állt összefüggésben a páciens állapotának súlyosságával, a sürgôsség mértékével. Következtetések: Jelenleg nem létezik egységes beutaló felépítés. A megírt beutalók szerkezete, elsôsorban nem a különbözô Briefing modelleket ((I.)S.B.A.R.-(R.), I.S.O.B.A.R.), hanem az alkalmazott háziorvosi szoftverek ellátási lapjának struktúráját követi. A beutalók standardizálásával, egységes módszertan alkalmazásával jelentôsen mérsékelhetôk az átadások kapcsán bekövetkezô kommunikációs hibák, így ezen készségek fejlesztése kiemelt jelentôséggel bír.

[ MEDICUS |


31

[

ABSZTRAKTOK

]

BÁBELI ZÛRZAVAR – KÜLFÖLDI HALLGATÓK FOGLALKOZÁS EGÉSZSÉGÜGYI VIZSGÁLATA Dr. Mohos András, Dr. Mester Lajos, Dr. Gazdag Gabriella, Prof. Dr. Hajnal Ferenc SZTE ÁOK Családorvosi Intézet és Rendelô, Szeged Háttér: Napjainkban, a globalizáció világában egyre gyakrabban találkozunk különbözô származású, kultúrájú páciensekkel, nemcsak külföldi munkavállalás során, de a határainkon belül is. A felsôfokú tanulmányaikat hazánkban folytató külföldi diákok jelentôs létszámú, speciális szokásokkal, igényekkel rendelkezô csoportot képeznek. Módszer: Munkámban a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karán tanuló magyar hallgatók foglalkozás egészségügyi vizsgálatának eredményeit hasonlítottam össze az angol nyelvû orvos-, illetve fogorvos képzésben résztvevô diákok eredményeivel. Eredmények: A 2012/13-as tanévben 123 magyar, valamint 439 külföldi, azaz összesen 562 hallgatónál végeztünk foglalkozás egészségügyi vizsgálatot. Az elvégzett vizsgálatok során a magyar hallgatók esetén nem fordult elô pozitív eset, míg külföldi társaik 2,05%-ánál volt pozitív eredmény. Hepatitis B vírusfertôzés ellen a magyar hallgatók 4,88%-a nem rendelkezett védettséggel, az angol nyelvû képzés esetén az arány 9,11%. A magyar hallgatók 3,25%-a, a külföldi hallgatók 24,83%-a mulasztott el egy vagy több vizsgálatot. Influenza elleni védôoltást a magyar hallgatók 13%-a, a külföldi hallgatók 10,71%-a vett fel. Következtetések: A legnagyobb különbség a külföldi és magyar egyetemisták vizsgálatokon való részvételi hajlandóságában látható. Ennek hátterében elsôsorban nem egészségügyi, hanem kommunikációs, szociológiai tényezôk játszhatnak szerepet, melyeket az alap- és szakellátásban dolgozó valamennyi kollégának ismerni kell.

FOLYAMATOS GLUKÓZ MONITOROZÁSSAL (CGMS) SZERZETT TAPASZTALATOK CSALÁDORVOSI PRAXISBAN (ESETBEMUTATÁS) Dr Oláh Ilona, Dr: Rosta László Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszék, Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat Budapest, háziorvosi praxis Felsôrajk A 2-es típusú cukorbetegek háziorvosi gondozásának célja a gondozott betegek számára az egészségesekhez hasonló élettartam és életminôség biztosítása. 32

[ MEDICUS |


Ez a megfelelô anyagcsere kontrollon keresztül érhetô el. Ennek azonban gyakran gátat szabnak az alkalmazott gyógyszerek okozta mellékhatások. Az antidiabetikumok okozta leggyakoribb mellékhatás a testsúlynövekedés és a hypoglycaemia. Ez utóbbi jelentôsen rontja a beteg életminôségét és életkilátásáait.A hypoglycaemia életkilátásokat rontó hatása elsô sorban a szívre gyakorolt negatív hatása révén érvényesül. A súlyos hypoglycaemia állapotában a QT szakasz megnyúlása, fokozott arrhythmia hajlam, a megnövekedett katekolamin kiáramlás révén tachycardia, silent ischaemia, angina pecoris és AMI alakulhat ki.Ezek következtében jelentôsen nôhet a mortalitás. A hypoglycaemia azonban sokszor rejtve marad. Az OAD szerekkel kezelt betegek ritkán végeznek megfelelô önellenôrzést. Az alkalmankénti vénás vércukor és HbA1c vizsgálat nem ad megfelelô felvilágosítást a hypoglycaemiákról. Különösen az éjszakai hypoglycaemiákra nem derül fény. Az utóbbi idôben szélesebb körben terjedô vizsgáló módszerrel, a folyamatos glukóz monitorozással (CGMS) 6 napon át tudjuk követni a beteg vércukor szintjét. Betegeink esetében is ezzel a módszerrel sikerült azonosítani hypoglycaemiás epizódokat. Megfelelô terápia módosítást (SU tartamú gyógyszert DPP4 gátlóra cserélve) a hypoglycaemiák elmaradtak, ugyanakkor a postprandiális emelkedések is lényegesen kedvezôbben alakultak, lényegében változtalan HbA1c mellett. Összességében elmondhatjuk, hogy fontos törekednünk arra, hogy a hypoglycaemiákat minél több betegnél megelôzzük: megfelelô terápia választással és a táplálkozási terápiával. Mind az aktuális betegellátásban, mind a folyamatok hátterének megértésében nagy segítség lehet a folymatos glukóz monitorozás(CGMS) módszere.

SEGÍTÔ ÔRSZEM EGY RITKA BETEGSÉGBEN. MUIR-TORRE SYNDROMÁS BETEG GONDOZÁSA A PRAXISBAN. Dr. Percs Erika háziorvos XI. Felnôtt Praxis, Zalaegerszeg 2013 augusztusában jelentkezett az 51 éves férfi beteg a panaszt okozó jobb lapocka és válltáji atheromának imponáló elváltozásaival. Szeptemberben eltávolítás történt, a szövettani eredménye sebaceus carcinomát igazolt. A pathológus a részletes immunhistokémiai eredmények alapján Muir-Torre syndroma irányú kivizsgálást és követést javasolt. Kivizsgálása során (laborok, rtg, CT-k, gastroscopia, uroló-

[ gia, fül-orr-gégészet,) a colonoscopia a coecumban találta meg a tumort. 2014.01.01-jén jobboldali hemicolectomia történt, szövettana adenocarcinoma glandulare intestini crassi lett. A Muir-Torre syndroma egy ritka, genetikai, autoszomális, domináns, faggyúmirigy-rákkal társult legalább egy zsigeri, leginkább 80%-ban colonban jelentkezô rosszindulatú megbetegedés. Már lehetôség van a mutáns gének kimutatására is. Betegünk esetében fontos a családi anamnézis, mely colon, gyomor és gégerák irányában volt pozitív. Kivizsgálása során a „bagatel” elváltozástól a sebészeti nagy mûtétjéig rendszeres és psychés támogatása vált szükségessé. A mûtét után életmódváltás, diéta, rehabilitáció segítés lesz a gondozásunk fô iránya. Gastro-onkológia fogja meghatározni a kontroll colonoscopia, endoscopia, és a képalkotók idôpontját. Minden orvos–beteg találkozáskor vizsgáljuk a bôrtakarót, keressük az újabb „ôrszemet”. A család figyelmét felhívjuk a genetikai vizsgálat fontosságára, és a gyermekei tekintetében a korai felnôttkorukban elkezdendô endoscópiák, colonoscópiák szükségességére.

MELYIK ANTROPOMETRIAI PARAMÉTER KORRELÁL LEGJOBBAN A SZEXUÁLIS AKTIVITÁSSAL? Dr. Rurik Imre1 tanszékvezetô-,Varga Attila2, Fekete Ferenc4, Ungvári Tímea1, Sándor János3 Debreceni Egyetem OEC, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék1, Debreceni Egyetem OEC, Urológiai Klinika, Andrológiai Centrum2, Debreceni Egyetem OEC, Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék3, Debrecen MrClnic Rendelô4, Budapest Sok vizsgálat foglalkozott már a szexuális funkcióknak az idôsödéssel és a metabolikus betegségek miatti romlásával. Lényegesen kevesebb található a fiatalabb korosztályokról, különösen nem orvosi rendelésen regisztrált adatokkal. Vizsgálatunk célja a szexuális aktivitással legszorosabb összefüggést mutató antropometriai paraméter megkeresése volt. Az anamnesztikus adatok, korábbi és aktuális megbetegedések, gyógyszerelés regisztrálása, és a rutin andrológiai vizsgálat után, a testtömeget, a testmagasságot és a derékkörfogatot mértük meg, a testtömeg-indexet számítottuk és rákérdeztünk a heti együttlétek számára. Három különbözô andrológiai rendelésen, többnyire meddô párkapcsolat miatt vizsgált, 441 szexuálisan

ABSZTRAKTOK

]

aktív (20–54 év közötti) férfi adatait elemeztük. Az átlagos heti közösülésszám 2,56 (±1,07) volt. Egyik antropometriai paraméter sem volt kizárólagos összefüggésben a szexuális aktivitással. A leggyakoribb szexuális aktivitásról a 25–29 év közötti 2,98(± 1,06), a 175 cm-nél alacsonyabb 2,75(±1,25), a 77 kg-nál kisebb súlyú (2,80± 1,18), a normális BMI kategóriában 2,77 (±1,12), a normális derékkörfogat kategóriában 2,71(±1,16) lévô és kardiometabolikus megbetegedésben nem érintett férfiak 2,59(±1,09) számoltak be. Egyváltozós logisztikus regresszió számítással a közösülések heti átlagával inverz, statisztikailag szignifikáns kapcsolatot mutatott a kor és a derékkörfogat. A testtömeg, a testmagasság és a fennálló cardiometabolikus megbetegedés határeseti szignifikanciával mutatott összefüggést a ritkább szexuális aktivitással. Többváltozós elemzés szerint, az együttlétek száma az életkorral, a testmagassággal és a hasi típusú elhízással csökkent. Az elhízás és a metabolikus megbetegedés jelenléte egyértelmûen rontja szexuális funkciókat, bár ezek a hatások még ebben a vizsgált, fiatalabb életkorban még nem látványosak. Egészséges, az elhízás megelôzésére fókuszáló életmóddal minden korosztályban megôrizhetô a szexuális funkciók romlása.

A CSONTRITKULÁS EVOLÚCIÓS ORVOSTANI SZEMLÉLETE – ESETBEMUTATÁS Dr. Séllei Lajos sebész, balesetsebész 3-as sz. Háziorvosi Praxis, Tamási Korunk egyik népbetegségének számít a civilizációs betegségek csoportjába sorolt csontritkulás is. Nem csak maga ezen állapot, hanem az elváltozás szövôdményeinek kezelése, gondozása szintén hatalmas összegeket emészt fel mind az egészségügyi rendszerek, mind az érintett egyének részérôl is. Gyógyításuk szinte megoldatlan. Egy idôs nôbeteg esetén keresztül szeretném bemutatni az elváltozás evolúciós orvostani megközelítését, ezen krónikus állapot visszafordíthatóságát. A beteg kérésére táplálkozási (étrend) változtatásokkal párhuzamosan, évtizedek óta szedett gyógyszereit újraértékeltük: bifoszfonátok és kalcium tartalmú étrend kiegészítôk elhagyása mellett D3-vitamin pótlását megemeltük. Mindezek eredményeképp az elmúlt egy év alatt csontsûrûség vizsgálata, hosszú évek óta elôször csontsûrûségének növekedését mutatta. Evolúciónk során kialakult anyagcserénknek, jelen ismereteink szerint leginkább megfelelô paleo étrendnek lehet-e szerepe a csontritkulás orvoslásában? [ MEDICUS |


33

[

ABSZTRAKTOK

]

Egyéb krónikus, civilizációsnak minôsített állapotok gondozásában, esetleges gyógyításában?

VÁLASZÚT ELÔTT Dr. Szabó János Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszék, Budapest A tartósan betöltetlen praxisok száma évrôl évre nô. A háziorvosok átlagéletkora magas. Szakképzést követôen a fiatal kollégák jelentôs része külföldön vállal állást. Szûkülnek a háziorvosi kompetenciák. Egyre nagyobb nyomás és teher nehezedik az alapellátásban dolgozókra, mivel a járó és fekvôbeteg szakellátásban gyakran több hónapos elôjegyzési listák vannak, ennek ellenére a háziorvos kompetenciák nem bôvülnek. Válaszút elé került az egészségügyi rendszer bázisát képzô alapellátás. Merre tovább? Erre a kérdésre keresi a választ az elôadó. Különbözô európai alapellátási modellek, valamint a hazai modellkísérletek rövid bemutatásával vázolja a választható utakat.

A VÉDÔNÔK SZEREPE A VÁRANDÓS NÔK DOHÁNYZÁSI SZOKÁSÁNAK MEGVÁLTOZTATÁSÁBAN Dr. Szélvári Ágnes1, Dr.Urbán Róbert2, Dr. Stauder Adrienne3, Dr. Kalabay László1 Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszék1, ELTE PPK Pszichológiai Intézet, Egészséges Magyarországért Központ2, Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet3, Budapest A dohányzás számos negatív következménnyel jár mind a várandós nô, mind a születendô magzat egészségét tekintve. Nincs adat a tekintetben, hogy a magyar védônôk milyen leszokás támogatással kapcsolatos ismeretekkel rendelkeznek, mennyire érzik magukénak ezt a feladatot, és milyen hatékonysággal végzik. A felmérés 2012. május 1. és 2013.február 1. között zajlott 4 megyében, 203 védônô (átlagos életkor: 41,6+-10,2év) bevonásával, egy 96 kérdést tartalmazó önkitöltôs kérdôív segítségével. Az eredmények szerint a védônôk két harmada nem vett még részt ebben a témában továbbképzésen, több mint felük (57%) jelezte, hogy nem érzi biztosnak a tudását. A megkérdezettek túlnyomó 34

[ MEDICUS |


többsége (97%) már az elsô találkozáskor érdeklôdik a várandósok dohányzási szokásai felôl. Szignifikánsan kevesebben mérték fel azonban a partner (45%), és a környezet (30%) dohányzási szokásait, mely korrelációt (Spearman-féle rank korreláció) mutatott a képzettséggel (r=0,162, p=0,023) és a leszokásban (r=0,234, p=0,001), illetve relapszus prevencióban (r=0,197, p=0,005) felkínált segítséggel. A védônôk feladatuknak érzik, hogy a dohányzásról való leszokásban a várandósoknak segítséget nyújtsanak. Hiány mutatkozik azonban a passzív dohányzással kapcsolatos adatok felmérésében és az ezzel kapcsolatos ismeretek továbbadásában. A felmérést követôen a védônôk a dohányzásról leszokás támogatással kapcsolatos tréningen vettek részt.

A HIV/AIDS BETEGSÉG HELYZETE MAGYARORSZÁGON Dr. Szlávik János, Infektológus fôorvos Egyesített Szent István és Szent László KórházRendelôintézet, Budapest A HIV/AIDS betegség hazai története három szakaszra bontható. 1986-tól 1995-ig szûkös lehetôségeink között az opportunista fertôzések és daganatok elleni, többnyire sikertelen küzdelem, az akkor még egyértelmûen halálos megbetegedéssel közdô páciensek psychés segítése és a fájdalmak csillapítása volt lehetséges. 1995-ben nálunk is elérhetôvé vált a HAART (hatékony kombinált, antiretrovirális terápia), mely forradalmian változtatta meg a HIVfertôzött betegek túlélését. Azonban az elsô, igazán hatékony szerek nagyon sok és súlyos rövid- (hasmenés, hányinger, perifériás neuropathia, pancreatitis, szédülés, hepatopathia) és hosszútávú mellékhatásokkal (diebetes mellitus, hypertonia, lipodystrophia, osteopenia, nephropathia) rendelkeztek. A legutóbbi tíz évben pedig már a figyelem az egyre kevesebb mellékhatással és egyre jobb complianceal bíró szerek felé fordult, melyek akár egy darab, naponta egyszer alkalmazott tablettában tartalmazzák a három, különbözô támadáspontú hatóanyagot. Napjainkban egyre inkább szembe kell néznünk az egyre népesebb, idôsödô, hosszú évek óta gyógyszert szedô, tünetmentes HIV-pozitív populáció gondjaival is (korai öregedés, szexuális dysfunkciók, osteoporosis, neurokognitív elváltozások). Az új HIV-fertôzöttek és újonnan felismert AIDS betegek számában az utóbbi egy évben észlelhetô növekedés pedig felhívja a figyelmet arra, hogy a HIV/AIDS betegség

[ tüneteivel, diagnosztikájával és kezelésével a jövôben az egész magyar egészségügynek fokozottabban kell foglalkoznia.

KARDIOVASZKULÁRIS KOCKÁZAT FELMÉRÉSE ÉS KEZELÉSE A PLAKK-MORFOLÓGIA ALAPJÁN Dr..Pintér Tünde, PhD PTE KK Szívgyógyászati Klinika, Pécs Az akut koronária szindróma és a koronáriákban történô trombusképzôdés zöme (75%) plakkruptura talaján alakul ki.Az instabil plakk prototípusa a nagy, puha, lipidgazdag nekrotikus maggal és vékony, gyulladt kötôszövetes fibrotikus sapkával rendelkezô fibroateroma. A vulnerábilis plakk kialakulásához több tényezô vezet, melyben kemokineknek, citokineknek, gyulladásos sejteknek, növekedési faktoroknak, ill.ezek hatása által a mátrixkomponensek csökkenésének, a nekrotikus mag és a koleszterol kristályok felhalmozódásának egyaránt jelentôs szerepe van. Az elôadásban a plakk morfológia bemutatása, diagnosztikus eszközök alkalmazása kerül bemutatásra, illetve a levonható kockázat becslés mellett a gyógyszeres terápiás lehetôségekrôl is szó esik. A témában ismeretes klinikai vizsgálatok rövid ismertetésére is sor kerül.

A NÉMA ISCHAEMIÁTÓL AZ INFARCTUSIG Dr. Tomcsányi János, egyetemi tanár Az elôadás fô témája az ischaemiás szívbetegség. Fókuszban a néma myocardialis ischaemia és annak különbözô típusai és ezek klinikai megjelenési formái állnak. Újabb vizsgálati eredmények a néma ischaemia kezelésének fontosságára hívják fel a figyelmet. Az elôadás részletesen ismerteti a trimetazidin kedvezô hatását ezen betegcsoportban is.

ABSZTRAKTOK

]

A CUKORBETEGEK HANGULATZAVARÁNAK ÉS AFFEKTÍV TEMPERAMENTUMÁNAK SZÛRÉSE AZ ALAPELLÁTÁSBAN. HOGYAN JAVÍTHATNÁNK A DIABÉTESZES BETEGEK EGYÜTTMÛKÖDÉSÉT? Dr. Torzsa Péter1, Dr. Becze Ádám1, Dr. Eôry Ajándék1, Dr. Gonda Xénia2,3, Dr. Pálfy Adrienn1, Dr. Pozsonyi Etelka1, Dr. Rihmer Zoltán2, Dr. Kalabay László1 Semmelweis Egyetem ÁOK, Családorvosi Tanszék, Budapest Semmelweis Egyetem ÁOK, Klinikai és Kutatási Mentálhigiénés Osztály, Budapest Háttér: A depresszió és szorongás korunk leggyakoribb mentális betegségei közé tartoznak, melyek diabéteszes betegek körében közel kétszer gyakoribb elôfordulást mutatnak. Célkitûzés: 1-es és 2-es cukorbetegek körében a depresszióra utaló tünetek, a szorongás és az affektív temperamentumok elôfordulásának vizsgálata. A jól kezelt és a nem megfelelôen kezelt cukorbetegek hangulatzavarának, affektív temperamentumának az összehasonlítása családorvosi praxisokban. Módszerek: Hamilton Szorongás Skálát (HAM-A), Beck Depresszió Kérdôívet és Temperamentum Kérdôívet (TEMPSA) használtunk a vizsgálatunkban. A rögzített adatok közül az antropometriai és szociális jellemzôket, családi anamnézist, laborparamétereket használtuk fel. Statisztikai értékeléshez SPSS Statistics 20-at alkalmaztuk. Eredmények: 260 cukorbeteg vett részt a vizsgálatunkban. A betegek átlagos életkora: 63,5±14 (év±SD), 60% nô. Nôknél magasabb HAM-A (median [IQR]:9 [5;16] vs. 6 [2;12]) (p=0,002), BDI (median [IQR]:7 [3;12] vs. 3 [1;9]) (p=0,001).A jól kezelt csoportban (6,9% alatti HbA1c) 11,5%-ban találtunk szorongást, 7,0% feletti HbA1c érték esetén ez az arány 13,4% volt. A depressziós tünetek elôfordulása a két csoportban 14,4% és 23,1% volt. A rosszul beállított csoportban a domináns ciklotím temperamentum gyakrabban fordult elô (6% vs. 4%,

[ MEDICUS |


35

[

ABSZTRAKTOK

]

p=0,035). Következtetések: A diabéteszes páciensek szorosabb vérnyomás és cukorháztartás kontrolljára lenne szükség a családorvosi ellátásban. Fontos lenne a szorongás és a depressziós tünetek rutinszerû szûrése cukorbetegek körében is a családorvosi ellátásban a gondozási munka részeként. A családorvos munkáját segíthetné a konzultációs pszichiátria. A szûréssel megelôzhetnénk, késleltethetnénk a cukorbetegek egészségi állapotának a romlását. Terveink között szerepel egy országos, reprezentatív vizsgálat indítása.

1TDM SIKERES KEZELÉSE PALEO-KETOGÉN ÉTRENDDEL: KÉT ESET Dr. Tóth Csaba, Dr. Clemens Zsófia, Prof. Dr. Hajnal Ferenc SZTE ÁOK Családorvosi Intézet és Rendelô, Szeged Az 1TDM terápiájában eddig nem tudtunk alkalmazni olyan módszert, ami szükségtelenné tette volna az inzulinpótlást. A betegek terápiáját és gondozását diabetológiai központok végzik. A háziorvosi praxisok ezt nem vállalják. Két 1TDM beteg esetét mutatom be, akiknél terápiás módszerként a paleoketogén étrendet alkalmaztam. A betegek korábban intenzifikált inzulinterápiában részesültek. C-peptid értékeik részben károsodott bétasejt funkciót jeleztek. Az étrendi átállást követôen mindkét esetben azonnal el tudtuk hagyni a külsô inzulinadagolást. A korábban jellemzô hypoglycaemiás epizódok megszûntek, kiugró vércukor értékeket az életmód betartása mellett nem mérünk, panaszmentesek. Jellemzôen napi két alkalommal étkeznek. A két beteg 17 illetve 2 hónapja van paleo-ketogén étrenden. Ez idô alatt nem volt szükség külsô inzulin pótlásra. A két eset alátámasztja, hogy a paleo-ketogén étrend biztonságos és alkalmas az 1TDM kezelésére, és bizonyos esetekben, orvosi kontroll mellett, a külsô inzulinpótlás elhagyása is lehetséges.

KÉRDÔÍVES SEGÍTSÉG A KOMMUNIKÁCIÓ OKTATÁSÁBAN Dr. Tóth Ildikó1, Dr. Rinfel József1, Dr. Oberling János1, Matthias Clauss o.h., Dr. Nagy Lajos1 PTE ÁOK Családorvostani Intézet, Pécs Bevezetés: A kommunikációs oktatásnak meg kellene felelnie annak a követelménynek, hogy a hallgatók 36

[ MEDICUS |


kommunikációs hiányosságait felfedje, illetve azon gyengeségeikre világítson rá, melyeket fejleszteni tudunk. Külföldön mind a medikus oktatásban, mind a rezidens programban, keresik azokat a módokat, melyek alkalmasak a személyek kommunikációs és interperszonális készségeinek felmérésére (1). Célkitûzés: Kutatásunkban az interperszonális kapcsolatok kérdôívet használtuk, kettô magyar (44 fô) és kettô német programos (48 fô) I. évfolyamos csoportban, hogy a hallgatók interperszonális készségeit felmérjük, majd azt az órába építve feldolgozzuk. Módszertan: A kutatásban az elsô évfolyamos, magyar és német programos hallgatók vettek részt. Összesen tehát 92 fô töltötte ki a kérdôívet. A felmérésünkben 40 kérdést tettünk fel, melyekre igen, nem illetve néha válaszokat lehetett adni. A kérdôívhez hozzáillesztettünk egy empátiával foglalkozó kisebb kérdéssort is. Eredmények: Az eredményeket a kérdôívhez tartozó speciális pontozási kulcs segítségével értékeltük. Az eredmények alapján a hallgatók egy része például tudja magáról, hogy akkor is úgy tesz, mintha figyelne, amikor nem figyel. A hallgatók egy része nem képes megbízni az emberekben. A hibáikat elrejtik szándékosan egymás elôl, mindemellett nehezen fogadják a dicsérettet. Következtetések: Összefoglalóan tehát a hallgatóknak fejlôdniük kell olyan területeken, mint az aktív figyelés, a konstruktív kritika, dicséret illetve düh kezelés területén. Az elôadásomban keresem arra is a választ, hogy ezeket a hiányosságokat milyen módszerekkel tudnánk csökkenteni. 1) F.Daniel Duffy, MD, Geoffrey H. Gordon, MD et al.: Assessing Competence in Communication and Interpersonal Skills: The Kalamazoo II Report. Academic Medicine, Vol 79, June 2004

SEGÍTÔ KEZEK – JELNYELVI KOMMUNIKÁCIÓ AZ ORVOSI PRAXISBAN 2. Tutervai Petra1, Dr. Varga Ádám2, Dr. Végh Mária3 PTE ÁOK ÁOSZ II. évf1., PTE-KK Sebészeti Klinika2, PTE ÁOK Családorvostani Intézet3, Pécs A CSAKOSZ elôzô évi kongresszusán, elôadásunk elsô részében a jelnyelvrôl és a jelnyelvi oktatás egészségügyi vonatkozásairól számoltunk be. A 2013–2014-es tanév ôszi szemeszterében elindítottuk jelnyelvi kurzusunkat a PTE Általános Orvostudományi Karán 77 hallgató részvételével. Célul tûztük ki, hogy a hallgatók között a kurzus

[ megkezdésekor, illetve annak teljesítése után is felmérést készítünk tudományos feldolgozásra. Oktatóink segítségével a kérdéseinkre nemcsak pécsi, hanem hasonló kurzust teljesítô budapesti orvostanhallgatók is válaszoltak. Így a szemeszter elején 112, a végén 103 értékelhetô kérdôívünk volt. A kurzus elôtti adatokból kiderült, hogy a válaszadók 69%-a találkozott már az egyetemi gyakorlatai során siket, nagyothalló beteggel és az esetek 68%ában a kommunikáció nagy nehézséget okozott. Legtöbben az írásos kommunikációt jelölték meg a helyzet megoldására. A válaszadók 98%-a hasznosnak tartotta a jelnyelvi kurzus indulását, korábban még egyikük sem vett részt hasonló képzésen. Az orvostanhallgatók szerint a siket/nagyothalló páciensek hátrányt szenvednek az egészségügyi ellátásban: a dolgozók többsége kényelmetlennek, körülményesnek érzi a velük való foglalkozást, a tájékoztatásuk hiányos, a betegek kiszolgáltatottsága nagyobb, mint a halló pácienseké, sok félreértés történik. Megoldási lehetôségként a következôket sorolták fel legtöbben: jelnyelvi oktatás az egészségügyi dolgozóknak/tanulóknak, tájékoztató brosúrák, tolmácsszolgálat. A szemeszter végén a 103 válaszadó a kurzust 10 pontból 9,4-re értékelte, az anyag elsajátíthatóságát 10-bôl 8,9-re pontozták, a hallgatók kurzussal szembeni elvárásai 94%-ban teljes mértékben teljesültek. A kurzus elvégzésével a siketekrôl/nagyothallókról alkotott nézeteik a következôképpen változtak: sajnálat helyett tiszteletet éreznek, betekintést nyerve a kultúrájukba már nem tartják nehéznek a velük való kommunikációt, összességében pozitív irányba módosult a megítélésük. A hallgatók 100%-a könnyebbnek érzi a siketekkel való kommunikációt a kurzus után, ugyanilyen arányban gondolják úgy, hogy az orvos-beteg találkozások kommunikációja is javul a jelnyelvi ismeretek segítségével. 86%-a a hallgatóknak még mélyebben is megismerkedne a jelnyelvvel, jelentkeznének a kurzus folytatására is. Kérdôíves felmérésünkbôl kiderül, hogy az orvostanhallgatók elôtt is ismertek a siket/nagyothalló betegek nehézségei az egészségügyi ellátás során. Mindenképpen pozitív eredmény, hogy nagy a hajlandóság a kommunikációs akadályok leküzdésére, ezt a kurzusra jelentkezôk létszáma is igazolta. A nehézségek kiküszöbölésére jó megoldás a jelnyelvi oktatás az egyetemi képzés során, véleményünk szerint hosszútávon a dolgozók körére is ki kellene terjeszteni. Céljaink között szerepel, hogy a kommunikációs problémára minél szélesebb kör felfi-

ABSZTRAKTOK

]

gyeljen, így minél több helyen indulhasson jelnyelvi képzés.

TÚLSÚLY ÉS ELHÍZÁS MAGYARORSZÁGON 2013-BAN Ungvári Tímea1 tudományos s. munkatárs, Dr. Torzsa Péter2, Szidor Judit3, Dr. Móczár Csaba4, Dr. Rurik Imre5, Dr. Sándor János6 Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék1,3,5, Debrecen Debreceni Egyetem OEC, Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék6, Debrecen Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszék2, Budapest Irinyi Szakrendelô4, Kecskemét A túlsúlyos és elhízott emberek növekvô aránya, közöttük a nagyszámú diabeteszes, egyre nagyobb kihívást jelent az egészségügy és a gazdaság számára. A legutolsó széles körû felmérés a magyar lakosság tápláltsági állapotáról 1988-ban történt. Vizsgálatunk célja, friss prevalencia adatok gyûjtése és elemzése. Módszer: Az alapellátásban bármely okból megjelenô 18 év feletti személy antropometriai, képzettségi és megbetegedési adatait regisztrálta többszáz háziorvos, Magyarország minden részén. Eredmények: A vizsgálat során 40.331 (16.544 férfi és 23.787 nô) személy adatait (BMI, derék-körfogat, iskolai végzettség) elemeztük, ami a teljes lakosság 0,53%-a. Összességében a túlsúly elôfordulása a férfiaknál 40,4%, a nôk körében 31,3% volt, az elhízás tekintetében 32%, illetve 31,5%. Centrális elhízás a férfiak 37,1%-ánál, a nôk 60,9%-ánál volt megfigyelhetô. Férfiaknál a túlsúly és az elhízás gyakorisága a következô: <35 év = 32,5% és 16,2%; 35–60 év=40,6% és 34,7%;>60év= 44,3%, illetve 36,7%. Nôk körében a vonatkozó adatok az azonos korcsoportokban a következôk voltak: 17,8% és 13,8%; 29,7% és 29,0%; 36,9% és 39%. A túlsúlyossá válásra a legmagasabb esély (OR:1.079, 95% CI[1,0261,135]) a középfokú végzettségûek között volt megfigyelhetô, míg a legkisebb esélyt az elhízásra (OR:0.50, 95% CI [0,463-0,539]) a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezôk körében regisztráltuk. Az adatokat életkori évtizedes bontásban is bemutatjuk. Az elhízottak legnagyobb része (35,4%)

[ MEDICUS |


37

[

ABSZTRAKTOK

]

falvakban él, 28,9%-uk fôvárosi. A túlsúlyosak megoszlása: Budapesten: 37,1%, egyéb városokban: 35,8%, falvakban: 33,8% volt. A regisztrált metabolikus betegségek erôsen korrelálnak a BMI-vel és mindkét faktor inverz összefüggést mutat az urbanizációval. Következtetés: Az elmúlt évtizedekben megnôtt a túlsúlyosok és az elhízottak aránya a magyar lakosság körében. A legjelentôsebb változás a fiatalabb férfi generációnál figyelhetô meg. Reprezentatív vizsgálatunk a teljes 18 éven felüli lakosság 0,53%-át fedte le, ami az eddigi legszélesebb körû hazai vizsgálat.

THROMBOCYTA-AGGREGÁCIÓ GÁTLÁSRÓL ÁLTALÁNOSSÁGBAN ÉS TRANSZPLANTÁLTAK KÖRÉBEN Varga Ádám1, Kalmár Nagy Károly1, Viola Mária1, Sándor Barbara2, Tóth András2, Juricskay István2, Tóth Kálmán2, Szakály Péter1 PTE KK Sebészeti Klinika1, PTE KK I.sz. Belgyógyászati Klinika2, Pécs Bevezetés: Mind az átlag populációban, mind a szervátültetések után a fô haláloki tényezôk a szív-érrendszeri betegségek. A konvencionális kardiovaszkuláris rizikófaktorok kiiktatásán kívül a thrombocyta-aggregáció gátlás is megelôzési lehetôségként szolgál. Ennek fô gyógyszere az acetil-szalicilsav, illetve a clopidogrel. Ismert azonban, hogy mindkettô gyógyszerre a betegek egy része rezisztens, tehát náluk a prevenció egyik alappillérje sérül. Az elôadás elsô részében az aggregáció gátlás lehetôségeit és a rezisztencia adatokat foglalom össze, majd saját, szervátültetettek körében végzett kutatásunkról számolok be. Célok: 1. Az ASA-rezisztencia felmérése saját beteganyagunknál és a kapott eredmény összehasonlítása az átlagos populációnál számított eredményekkel. 2. Összefüggések keresése a rizikófaktorok és egyéb tényezôk, valamint a rezisztencia között. 3. A hatástalan aggregáció-gátlás és a morbiditási, mortalitási adatok összevetése. Beteganyag és módszerek: A kutatásban a klinikánk veseátültetett betegei (n=255) és az I. sz. Belgyógyászati Klinika Hemoreológiai Kutatólaboratórium által megvizsgált kardio-, ill. cerebrovaszkuláris indikációval ASA szedô betegei (n=346) vettek részt. Az ASA-rezisztencia kimutatására turbidimetriás elven mûködô aggregometriai vizsgálatokat végeztünk. Egyéb rizikófaktorok felmérése laborparaméterek és betegadatok feldolgozása révén történt. A két 38

[ MEDICUS |


csoport ASA rezisztencia adatait chi-négyzet próbával hasonlítottuk össze. Eredmények: A transzplantált betegeknél az ASA rezisztencia 35,9%, a populáción belül csak 25,6%. Ez a jelentôs különbség statisztikailag szignifikánsnak bizonyult (p<0,002). Az általunk vizsgált 24 tényezô és a rezisztencia között nem találtunk szignifikáns összefüggést. A transzplantált betegcsoportnál szignifikánsan magasabb a hypertonia, a diabetes mellitus és az acut coronaria syndroma elôfordulása, mint a kontroll populációban. A transzplantált és hatásos aggregáció gátló kezelésben részesülô betegeknél szignifikánsan alacsonyabb a friss stroke és az acut coronaria syndroma elôfordulása. Következtetések: A transzplantált betegek ASArezisztenciája növeli a késôbbi szív-érrendszeri betegségek elôfordulásának gyakoriságát. A rezisztencia oka egyelôre ismeretlen. Javasoljuk a rezisztens betegek clopidogrel-re történô átállítását. A konvertált betegek aggregometriás követése ajánlott, mivel a clopidogrel esetén is kialakulhat rezisztencia.

SÚLYOS PAJZSMIRIGY BETEGSÉG SZOKATLAN TERÁPIÁS FORDULATTAL Dr. Vereczkey Csaba, Dr. Clemens Zsófia, Dr. Tóth Csaba, Prof. Dr. Hajnal Ferenc SZTE ÁOK Családorvosi Intézet és Rendelô, Szeged A 38 éves nôbeteg másfél éves anamnesissel került 2008-ban endocrin gondozásba thyreotoxicosis diagnózissal. Szoros követés, ismételt terápiás módosítást követôen folyamatosan romló közérzete és terhelhetôsége, visszatérô palpiatio, nyaki, és mellkasi dyscomfort, menses anomaliak, inadekvát testsúly kontroll miatt 3,5 év után felhagyott a gyógyszerszedéssel és szénhidrátcsökkentett paleolit étkezésre tért át. Jelenleg 9 hónapja tartja az étrendet. A pajzsmirigybetegséghez köthetô tünetek már az étrendi átállást követô elsô hónapban jelentôsen javultak. Az eset ismertetésével a rendelkezésre álló adatok rövid elemzésével, a betegeink által követett paleolit étrend orvosi alkalmazhatóságára szeretnénk felhívni a figyelmet. A GLOBÁLIS KARDIOMETABOLIKUS KOCKÁZHAT-BESOROLÁS: A SIKERES INTERVENCIKÓ KÖVETELMÉNYEI Dr. Wittmann István egyetemi tanár PTE KK II. sz. Belgyógyászati Klinika, Pécs Felkért elôadó

CSAKOSZ Családorvos Kutatók Országos Szervezete XIII. Kongresszusa. Program és Összefoglalók. Tények és Hitek a Diagnosztikában és a Terápiában

Recommend Documents