2010.XIII. számú u t a s í t á s a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS CÍMZETES FŐJEGYZŐJE 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-530; Fax: (42) 524-531 E-mail: [email protected]; [email protected]

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS CÍMZETES FŐJEGYZŐJÉNEK 15.629/2010.XIII. számú u t a s í t á s a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Közszolgálati Szabályzatáról

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben (a továbbiakban: Ktv.) kapott felhatalmazás alapján Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában (a továbbiakban: Hivatal) foglalkoztatott köztisztviselők és ügykezelők (a továbbiakban: köztisztviselők) közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseit - a helyi közszolgálati érdekegyeztetés keretében kialakított állásfoglalás figyelembevételével az alábbiak szerint szabályozom: I. Fejezet MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 36. § (2) bekezdésének b) pontjában biztosított jogkörömben eljárva a Hivatalban a munkáltatói jogok gyakorlását a következők szerint szabályozom: 1.§ (1) A jegyző kizárólagosan gyakorolja a következő munkáltatói jogokat: a) közszolgálati jogviszony létesítése, módosulása és megszüntetése, b) vezető megbízása, illetve a megbízás visszavonása, c) vezetői megbízással rendelkező köztisztviselők munkaköri leírásának elkészítése, folyamatos aktualizálása, d) vezetői megbízással rendelkező köztisztviselők részére teljesítménykövetelmények meghatározása, értékelése, e) vezetői megbízással rendelkező köztisztviselők minősítése, f) az alapilletmény legfeljebb 30%-kal történő megemelése, vagy legfeljebb 20%-kal történő csökkentése

2 g) a köztisztviselő beleegyezésével tartalékállományba helyezése, h) címek adományozása, i) jutalom megállapítása, j) a külföldi kiküldetések, tanulmányutak engedélyezése, k) rendkívüli munkavégzés elrendelése, I) személyi illetmény megállapítása, m) az aljegyzőt érintően az előmenetelhez szükséges minősítés és szakmai konferencián, továbbképzésen való részvétel engedélyezése. (2) Az (1) bekezdés b), h), i) pontjaiban - a polgármester által meghatározott körben - a polgármester egyetértése szükséges. (3) A Hivatal vezető megbízású köztisztviselőire átruházott jogkörök: a) a szervezeti egységben foglalkoztatott köztisztviselők munkaköri feladatainak meghatározása, munkaköri leírás elkészítése, b)az éves rendes szabadság ütemtervének elkészítése, szabadság engedélyezése, c) távollévő köztisztviselők belső helyettesítésének megállapítása, d) minősítések elkészítése, a minősítés előzetes bemutatása a jegyző részére. A köztisztviselő által megismert és aláírt minősítés 5 napon belül a Személyügyi Csoporthoz történő eljuttatása, e) javaslat munkáltatói támogatások, fizetési előleg engedélyezésére, f) teljesítménykövetelmények meghatározása, értékelése, g) javaslattétel juttatások, támogatások feltételeire, mértékére. II. Fejezet A MUNKAKÖR ÁTADÁS-ÁTVÉTEL SZABÁLYAI 2.§ (1) A Ktv. 15.§-ának és 31.§-ának (7)-(9) bekezdéseihez kapcsolódva a Hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők vezetői megbízásuk visszavonása, illetőleg közszolgálati jogviszonyuk megszűnése esetén munkaköri feladataikat, illetve az annak ellátásával összefüggő információkat és iratokat „átadás-átvételi" eljárás keretében kötelesek átadni az átvevőnek. (2) A munkakör átadás-átvételt jegyzőkönyvbe kell foglalni, melyet az átadó és az átvevő ír alá. A jegyzőkönyvet vezetői átadás-átvétel esetén a jegyző, egyéb esetekben a belső szervezeti egység vezetője tartozik kézjegyével ellátni, egyben igazolva az átadás-átvétel megfelelőségét. (3) A jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni, melyből egy-egy példány az átadó és átvevőnél marad. A jegyzőkönyv harmadik példányát irattározás céljából a központi ügyiratkezelő részére át kell adni.

3

III. Fejezet A MUNKAIDŐ ÉS A RENDKÍVÜLI MUNKAVÉGZÉS EGYES SZABÁLYAI Munkaidő 3.§ (1) A Hivatal teljes munkaidőben foglalkoztatott köztisztviselőinek heti munkaideje 40 óra. (2) A munkaidő - a köztisztviselő választása szerint, a belső szervezeti egység vezetőjével történő előzetes egyeztetés alapján - : Hétfő: 7.30 - 16.00 óráig vagy 7.45 - 16.15 óráig Kedd: 7.30 - 16.00 óráig vagy 7.45 - 16.15 óráig Szerda: 7.30 - 17.00 óráig vagy 7.45 - 17.15 óráig Csütörtök 7.30 - 16.00 óráig vagy 7.45 - 16.15 óráig Péntek 7.30 - 12.30 óráig vagy 7.45 - 12.45 óráig tart. A munkában töltött időt igazoló jelenléti ívet vagy egyéb, arra alkalmas kimutatást a Hivatal valamennyi belső szervezeti egységénél - a belső szervezeti egység vezetőjének ellenőrzése mellett - vezetni kell. (3) A teljes munkaidőben, valamint a legalább napi 6 órában foglalkoztatott köztisztviselő részére – a péntek kivételével - napi 30 perc munkaközi szünetet kell kiadni. A munkaközi szünetet munkaidőben, 12.00-13.30 óra között, a belső szervezeti egység vezetője által engedélyezett időponttól lehet igénybe venni. A munkaközi szünetet a köztisztviselő nem köteles a munkahelyén tölteni. (4) A köztisztviselő munkából való távolmaradása csak akkor tekinthető igazoltnak, ha a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.)107. §a alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól továbbá akkor, ha azt a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezte. Az ügyfélfogadás rendje 4.§ (1) A Hivatal ügyfélfogadási ideje a következő: Hétfő: 8.00 - 12.00 óráig, 13.00 -16.00 óráig, Kedd: 8.00 - 12.00 óráig, Szerda: 8.00 - 12.00 óráig, 13.00 - 17.00 óráig, Csütörtök: nincs ügyfélfogadás, Péntek: 8.00 - 12.00 óráig.

4

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően: a) az Anyakönyvi Csoport a haláleset bejelentését csütörtökön 8.00-12.00 óráig is fogadja. b) a Közterület-felügyelet ügyfélfogadása kedden szünetel.

A szabadság kiadásának szabályai 5.§ (1) A köztisztviselőnek a szabadság iránti igényét a belső szervezeti egység vezetője felé - legalább 3 munkanappal korábban - kell jeleznie. (2) A szabadság csak a belső szervezeti egység vezetőjének írásbeli engedélye alapján vehető igénybe, aki a szabadság kiadásáról a belső szervezeti egység szabadságolási tervének a figyelembe vételével dönt azzal, hogy az alapszabadság kétötödét a köztisztviselő kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. (3) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A belső szervezeti egység vezetője a) szolgálati érdek esetén a szabadságot a tárgyévet követő év január 31-ig, kivételesen fontos szolgálati érdek esetén legkésőbb március 31-ig, b) a köztisztviselő betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. Rendkívüli fizetés nélküli szabadság 6.§ A köztisztviselő kérésére - az Mt. 138-140. § által szabályozott alanyi jogon járó fizetés nélküli szabadságon kívül - a jegyző rendkívüli fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet, melyről a kérelem benyújtásától számított 8 munkanapon belül dönt.

Rendkívüli munkavégzés 7. § (1) Rendkívüli esetben a köztisztviselő munkaidején felül is köteles munkahelyén munkát végezni, illetőleg meghatározott ideig és helyen a munkavégzésre készen állni. (2) A köztisztviselőt a rendkívüli munkavégzés, illetve készenlét esetén annak időtartamával azonos mértékű szabadidő illeti meg. A heti pihenőnapon és

5 munkaszüneti napon végzett munka, illetve készenlét ellenértékeként a köztisztviselő a munkavégzés, illetve készenlét időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidőre jogosult. (3) A rendkívüli munkavégzésért járó szabadidőre a vezetői kinevezéssel, megbízással rendelkező köztisztviselő nem jogosult. (4) A szabadidőt a rendkívüli munkavégzést követően, legkésőbb 30 napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges meg kell váltani. A megváltás mértéke a köztisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege. (5) A köztisztviselő számára elrendelhető rendkívüli munkavégzés időtartama nem haladhatja meg évenként a 160 órát. (6) Rendkívüli munkavégzést a jegyző írásban, a rendkívüli munkavégzés napját megelőző 2 munkanappal rendelhet el. A rendkívüli munkavégzés elrendelése a köztisztviselő saját munkaköri feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti, és az Mt. erre vonatkozó rendelkezéseit nem sértheti. (7) Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a köztisztviselő saját elhatározása alapján, a jegyző előzetes írásbeli rendelkezése nélkül végez munkaidőn kívül munkát, ezért arra sem szabadidő, sem pénzbeli megváltás nem jár. (8) A rendkívüli munkavégzést elrendelő iratok egy példányát a Személyügyi Csoportnak kell átadni. Az elrendelt rendkívüli munkavégzésekről ennek alapján a Személyügyi Csoport nyilvántartást vezet. A helyettesítés szabályai 8.§ (1) Ha jegyzői intézkedés alapján a köztisztviselő eredeti munkakörének az ellátása mellett, munkakörébe nem tartozó munkát végez, továbbá ha tartósan távol lévő köztisztviselőt helyettesít, illetve részben vagy egészben többletfeladatként betöltetlen munkakört lát el, illetményén felül külön díjazásra jogosult (helyettesítési díj). (2) Tartósan távollevőnek az a köztisztviselő minősül, akinek folyamatos távolléte a négy hetet meghaladja. Nem jár helyettesítési díj, ha a helyettesítés rendes szabadság miatt szükséges. (3) A helyettesítésre a megbízást a jegyző adja. Ugyanannak a köztisztviselőnek a helyettesítését két személy láthatja el. Rendkívüli esetben a jegyzővel előre egyeztetve három személy is elláthatja a helyettesítést. Egy naptári évben a helyettesítés időtartama ugyanazon köztisztviselő helyettesítése vonatkozásában a 20 hetet nem haladhatja meg. A helyettesítés szükségessé válásáról a belső szervezeti egységek vezetői kötelesek tájékoztatást adni a jegyzőnek. (4) A helyettesítési díj mértéke személyenként a helyettesítést ellátó köztisztviselő illetményének 50 %-a, a helyettesítési idővel arányosan számolva, de együttesen nem lehet magasabb a helyettesített köztisztviselő alapilletményénél.

6 (5) A helyettesítési díj visszamenőleg, a helyettesítés első napjától illeti meg a köztisztviselőt. IV. Fejezet A DÍJAZÁS EGYES SZABÁLYAI 9.§ A köztisztviselőt a Ktv. 23-24 §-ai alapján iskolai végzettségének és közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének figyelembevételével kell besorolni. A köztisztviselő munkaköri megnevezését a szakmai területre utaló kifejezéssel kell megállapítani. Idegennyelv-tudási pótlék 10. § A nem alanyi jogon járó idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultságot a jegyző állapítja meg, melynek mértékét a Ktv. 48. § (5) bekezdése szabályozza. Gépjármű-vezetési pótlék 11.§ A jegyző a köztisztviselő munkaköri leírásában megállapíthatja, hogy a Ktv. 47. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a köztisztviselő gépjármű-vezetési pótlékra jogosult. A pótlék mértéke az illetményalap 13%-a.

Veszélyességi pótlék 12. § A közterület-felügyelő a munkaköri leírásában rögzítetten illetménypótlékra jogosult, ha a munkavégzésre munkaideje nagyobb részében egészségkárosító kockázatok között kerül sor. A pótlék mértéke az illetményalap 45 %-a.

7 V. Fejezet AZ EGYÉB JUTTATÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Cafetéria 13.§ (1) A köztisztviselő béren kívüli juttatásként cafetéria-juttatásban részesül. A polgármesterre és az alpolgármesterekre – mint sajátos közszolgálati jogviszonyban lévőkre – kiterjed az e paragrafusban meghatározott cafetéria-juttatás. A köztisztviselő juttatási csomagokból választ. A juttatási csomag naptári évre választható és év közben nem módosítható. (2) A cafetéria keretében adható juttatás összege 2010. évben 250.000,-Ft/fő, mely összeg a juttatáshoz kapcsolódó közterheket is tartalmazza. (3) A juttatási csomag elemeit az a köztisztviselő veheti igénybe, aki a cafetéria választás időpontjában a Hivatal köztisztviselői állományában van. A keresőképes állományba visszatérő köztisztviselő a ledolgozott napok arányában részesülhet a juttatásban. (4) Amennyiben év közben szűnik meg a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya, akkor csak az általa ledolgozott napok arányában illeti meg a juttatási csomag. Az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a jogviszony megszűnésekor vissza kell fizetni, illetve vissza kell adni. Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a Ktv.15.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból szűnik meg. (5) Ha a köztisztviselő jogviszonya év közben keletkezik, vagy a köztisztviselő áthelyezésére kerül sor, akkor az első munkában töltött napot követő 10 munkanapon belül nyilatkozik az által választott cafetéria-juttatásról. Ha a köztisztviselői jogviszony év közben keletkezik, a köztisztviselő a keretösszeg időarányos részére jogosult. A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni. A keretösszeget ezer forintra kerekítve kell megállapítani. (6) Nem jogosult cafetéria-juttatásra: a) tartós külszolgálaton lévő, illetve nemzeti szakértőként foglalkoztatott köztisztviselő, b) a köztisztviselő a 30 napot meghaladó távollét időtartamára, azon időszakra amikor illetményre, vagy átlagkeresetre nem jogosult.

8 14. § (1) A juttatási csomag elemei: a) Étkezési hozzájárulás meleg étkezési utalvány formájában b) Iskolakezdési támogatás c) A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk d) Internet használat (2) A juttatási csomag kiválasztására, nyilatkozatok kitöltésére és az Ellátási Osztályhoz történő továbbítására a juttatást megelőző év november 30. napjáig van lehetőség. Az iskolakezdési támogatás kifizetése az adott év július 31. napjáig, az üdülési csekk átadása az adott év május 31. napjáig történik. (3) A cafetéria csomagokat a Közszolgálati Szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza. Egyéb juttatások 15.§ (1) A köztisztviselő részére a Hivatal képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatást nyújthat. (2) Az iskolarendszerű, szakemberszükséglet biztosítását is szolgáló tanulmányok folytatásához a jegyző tanulmányi szerződést köthet, melyben biztosítja az Mt.115.§-ában előírt szabadidő kedvezményeket, a tanulmányi költséget. (3) A tanulmányi szerződéssel nem rendelkező dolgozók továbbtanulását, illetve az egyetemi, főiskolai végzettséggel már rendelkező dolgozók tanulmányait a jegyző nem támogatja, fizetett szabadidőt nem biztosít. (4) A jegyző a köztisztviselő részére nyelvtanulási támogatást nyújthat. 16.§ A határozatlan időre kinevezett, legalább egy éve a Hivatalban dolgozó köztisztviselő a lakásának cseréjéhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, újjáépítéséhez továbbá használt lakás vásárlásához kamatmentes, visszatérítendő támogatásban részesíthető. A támogatás mértékét, feltételeit, a törlesztés módját továbbá a kérelmek elbírálásának rendjét a Közszolgálati Szabályzat 2. számú melléklete szabályozza. 17. § Vissza nem térítendő családalapítási támogatásra jogosult a köztisztviselő újszülött, illetve örökbefogadott gyermeke után, melynek összege gyermekenként a kifizetés időpontjában érvényes minimálbérrel egyenlő. A születési támogatást az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell igényelni, mellékelve hozzá a születési anyakönyvi kivonatot, illetve az örökbefogadást engedélyező határozatot. Az igénylést a Gazdasági Osztályon kell benyújtani, amely 8 munkanapon belül fizeti ki a támogatást.

9 18.§ Legalább egy év határozott időre vagy határozatlan időre kinevezett köztisztviselőnek átmeneti anyagi nehézsége enyhítése céljából - visszatérítendő támogatásként évente legfeljebb a havi illetményének megfelelő mértékű, de maximum 150.000,-Ft összegű illetményelőleg biztosítható. Az illetményelőleget az erre a célra rendszeresített nyomtatványon lehet igényelni. A kérelmet a Személyügyi Csoporthoz kell benyújtani, melyet a jegyző bírál el. Az illetményelőleget a Gazdasági Osztály 8 munkanapon belül a folyószámlára utalja. Az illetményelőleget 6 havi egyenlő részletben kell visszafizetni. VI. Fejezet A KÖZTISZTVISELŐ EREDMÉNYES MUNKÁJÁNAK ELISMERÉSE 19.§ A Hivatal eredményes tevékenysége érdekében teljesített szorgalmas, példamutató munkavégzésért, a szervezet szempontjából fontos, váratlanul jelentkező feladatok elvégzéséért a Hivatal köztisztviselője jutalomban részesíthető. Az eseti jutalomkeret éves mértékét a képviselő-testület az éves költségvetésben határozza meg, melynek elveit, részletes feltételeit a Hivatal jutalmazási-érdekeltségi szabályzata állapíthatja meg. 20. § (1) A Hivatalban legalább öt éve dolgozó köztisztviselőnek aki munkáját pontosan, felelősséggel, megbízhatóan végzi, akinek munkájában érzékelhető a közigazgatási tevékenység színvonalának, hatékonyságának fokozására való törekvés „Kiváló Köztisztviselői Munkáért” „Májerszky Béla-díj” kitüntetés adományozható a Köztisztviselők Napja alkalmából. A javaslatokat az előkészítő bizottság a Hivatal szakszervezeti bizottságának és a Személyügyi Csoportnak a véleményét kikérve teszi meg. (2) A jegyző – a szakszervezeti bizottsággal történt egyeztetést követően - a tartósan kiemelkedő munkát végző köztisztviselőnek a Ktv. 30. §-ában foglaltak szerint címzetes vezető-tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi, valamint címzetes főmunkatársi címet adományozhat a Köztisztviselők Napja alkalmával. A címadományozásban évente legfeljebb 5 köztisztviselő részesülhet. 21. § A Hivatalnál, valamint a Hivatal jogelődjénél, illetve a volt megyei, helyi tanácsi szerveknél eltöltött folyamatos, vagy áthelyezéssel létesített munkaviszonyt a Hivatal pénzjutalommal és oklevél átadásával ismeri el. A részletes szabályozást a Közszolgálati Szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza.

11 IX. Fejezet ETIKAI SZABÁLYOK A köztisztviselővel szemben támasztott alapvető etikai követelmények 25. § (1) Következetesen kifejezésre kell juttatnia a közigazgatás politikai semlegességét. Tevékenysége nem veszélyeztetheti a Hivatal pártok befolyásolásától mentes működését, a közigazgatási feladatok jogszabályokon alapuló ellátásába vetett bizalmat. (2) Kötelessége, hogy feladatait szakszerűen, legjobb tudása és felkészültsége szerint végezze, a munkaidőt teljes mértékig kihasználja. Állampolgári kötelezettségét és munkakörével kapcsolatos feladatait példamutatóan teljesítse, legyen pontos, tárgyilagos. Arra kell törekednie, hogy szakismereteit folyamatosan gyarapítsa a szervezetten biztosított továbbképzési lehetőségeken túl önképzéssel is. (3) Kötelessége továbbá, hogy magatartása tisztességes, becsületes, eljárása elfogulatlan és pártatlan legyen. Nem lehet részrehajló, nem használhatja fel hivatali beosztását maga vagy mások számára jogtalan előnyök biztosítására vagy hátrány okozására. Megvesztegethetőségének a látszatát is kerülnie kell. Nem fogadhat el ajándékot a munkavégzéséhez kötődően a vele vagy a Hivatallal kapcsolatban álló személytől vagy szervezettől. Ez alól kivétel a közmegítélés szerinti csekély értékű ajándék és szokásos vendéglátás. (4) A hivatali és magánéletében olyan magatartást tanúsítson külső megjelenésében, modorában, viselkedésében, mely erősíti a hivatal és a közszolgálat elismertségét. Öltözködésében legyen szélsőségektől mentes, mértéktartó és konvencionális. Ruházata minden esetben munkavégzésre alkalmas, tiszta, rendezett legyen. A vezetőkkel szemben - az előzőeken túlmenően - támasztott etikai követelmények 26.§ (1) Személyes példamutatással, ráhatással motiválja beosztottjait az általa vezetett szervezeti egységben előírt kötelezettségek teljesítésében, a bizalmon alapuló, konstruktív, jó munkahelyi kapcsolatrendszer kialakításával segítse hogy a Hivatal és az általa vezetett szervezeti egység a legeredményesebben teljesítse feladatait. (2) A munkatársaival szemben legyen mindig korrekt, a jó modor és a kultúrált hangnem kereteit megtartva határozott és következetes, egyértelmű és végrehajtható utasításaival törekedjen arra, hogy az általa vezetett szervezeti egység elismertsége növekedjék.

12 (3) Törekedjen a jó munkakapcsolat és együttműködés kialakítására a munkahelyi érdekvédelmi szervezettel, a Hivatal belső szervezeti egységeivel, külső szervekkel, és szervezetekkel. Az etikai bizottság és az etikai eljárás 27.§ (1)Az etikai vétséget elkövető köztisztviselővel szemben etikai eljárás kezdeményezhető hivatalból (tisztségviselői, vezetői kezdeményezés vagy a munkahelyi érdekvédelmi szervezet javaslatára) vagy írásbeli bejelentés alapján. (2) Az etikai eljárást az erre a célra létrehozott etikai bizottság folytatja le. A bizottság 3 tagú, elnökét és két tagját – melyből egy a szakszervezeti bizottság tagja - a jegyző kéri fel. A bizottság az etikai eljárás lefolytatását jegyzőkönyvi formában dokumentálja, mely alapján határozatot hoz. (3)A határozatban foglaltak figyelembevételével a jegyző intézkedések megtételéről és szankció alkalmazásáról.

dönt

a

szükséges

(4) A folyamatban lévő etikai eljárás megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha annak tartama alatt megszűnik az eljárás alá vont közszolgálati jogviszonya, továbbá ha megállapítja a bizottság, hogy a köztisztviselő nem követte el a terhére rótt etikai vétséget vagy annak elkövetése nem bizonyítható be.

X. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 28. § (1) A szabályzat 2010. március 01. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Jegyzőjének a 44.480/2007.(VIII.1.) számú rendelkezése. (2) A szabályzatban foglaltakról a Hivatal köztisztviselőit tájékoztatni kell. A tájékoztatással a Személyügyi Csoportot bízom meg. Nyíregyháza, 2010. február 18.

Dr. Szemán Sándor

13 1. számú melléklet CAFETÉRIA CSOMAGOK

2010.évre

Ft-ban

1. sz. csomag Juttatás megnevezése Meleg étkezési utalvány

Nettó összeg 200 000

Adó 50 000

Összesen 250 000

Mindösszesen

200 000

50 000

250 000

Meleg étkezési utalvány Internet utalvány

Nettó összeg 151 200 61 000

Adó 37 800

Összesen 189 000 61 000

Mindösszesen

212 200

37 800

250 000

Meleg étkezési utalvány Üdülési csekk

Nettó összeg 132 000 68 000

Adó 33 000 17 000

Összesen 165 000 85 000

Mindösszesen

200 000

50 000

250 000

Meleg étkezési utalvány Iskolakezdési utalvány Internet utalvány

Nettó összeg 132 000 44 000 30 000

Adó 33 000 11 000

Összesen 165 000 55 000 30 000

Mindösszesen

206 000

44 000

250 000

132 000 22 000 46 000

Adó 33 000 5 500 11 500

Összesen 165 000 27 500 57 500

200 000

50 000

250 000

2. sz. csomag Juttatás megnevezése

3. sz. csomag Juttatás megnevezése

4. sz. csomag Juttatás megnevezése

5. sz. csomag Juttatás megnevezése összeg Meleg étkezési utalvány Iskolakezdési utalvány Üdülési csekk Mindösszesen

Nettó

Nyíregyháza, 2010. február 18. Dr.Szemán Sándor

14 2.számú melléklet SZABÁLYZAT a lakásépítés (- vásárlás ) munkáltatói támogatásáról

A szabályzat hatálya 1.§ E szabályzat hatálya kiterjed Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselőkre és ügykezelőkre, valamint az Önkormányzat költségvetési szerveinél foglalkoztatott közalkalmazottakra és a Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó fizikai dolgozókra(a továbbiakban: munkavállalók).

A lakásépítési alap 2.§ A Közgyűlés kamatmentes kölcsön céljára a költségvetésből a tárgyévi, január 1-jén engedélyezett munkavállalói létszám után számolva 1.000,-Ft/fö mértékben lakásépítési alapot képez. Az éves alap tartalmazza még a korábbi évek pénzmaradványait, a visszafizetett törlesztések összegét, a felszámított késedelmi kamatokat, az új munkáltató által megtérített támogatási összeget, az idő előtti visszafizetés és rendkívüli törlesztés összegét. A munkáltatói támogatás feltételei 3.§ (1) A támogatás odaítélésénél figyelembe kell venni a munkavállaló: a) b) c) a) b) f) g)

lakáskörülményeit, lakásigényének mértékét, munkavégzését, első vagy további lakásszerzésben érdekelt-e, helyi támogatásban részesült-e, jövedelmi, vagyoni helyzetét, szociális körülményeit.

(2) A támogatás mértékének meghatározásánál előnyben kell részesíteni azt a munkavállalót, aki: a) jelenlegi munkahelyén hosszabb munkaviszonnyal rendelkezik, b) kettő, vagy ennél több gyereket nevel, c) gyermekét (gyermekeit) egyedül neveli, d) alacsony jövedelmű.

15 A lakásépítési támogatás formái és mértéke 4.§ (1) A munkáltató kamatmentes kölcsönt nyújthat a munkavállaló lakásának cseréjéhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, újjáépítéséhez, továbbá használt lakás vásárlásához. (2) E szabályzat alkalmazásában: a) Bővítés: meglévő lakóház beépített térfogatának vízszintes, és/vagy függőleges irányú növelése érdekében végzett építési munka (toldaléképítés, tetőtér-beépítés, emeletráépítés). b) Korszerűsítés: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési-szerelési munka. Ide tartozik, a hőszigetelés (nyílászárók cseréje, homlokzati hőszigetelés), a komfortfokozat növelő beruházás (például a fürdőszoba kialakítás), a fűtéskorszerűsítés (hőmennyiség mérés, vezetékek, szerelvények cseréje, helyiségfűtés kiváltása például etage fűtésre vagy szilárd tüzelőanyag kiváltása gáz tüzelőanyagra), lapostetőre magastető ráépítés, épületvillamoshálózat és világítás korszerűsítése, épületek és helyiségek klimatizálása. c) Újjáépítés: meglévő építményen végzett olyan építési-szerelési munka, melynek következtében új lakóépület alakul ki. (3)

A kölcsön összegét úgy kell megállapítani, hogy az arányban legyen a munkavállaló által vállalt építési, vásárlási terhekkel és igazodjon a munkavállaló szociális, vagyoni és jövedelmi viszonyaihoz.

(4) A kölcsön összege 200.000.- Ft - 500.000.- Ft közötti összegben állapítható meg. (5) Támogatás csak egyféle címen igényelhető. (6) A támogatás összegének felső határa családonként összesen 800.000,-Ft ha annak igénybe vételére egy családon belül többen is jogosultak.

A támogatás igénylésének, elbírálásának és folyósításának rendje 5.§ (1) A támogatás iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével az igénylőnek - köztisztviselők esetében a jegyzőnek, közalkalmazottak esetében a polgármesternek címezve - a közvetlen munkahelyi vezetőjéhez kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a támogatni kért cél igazolását (szerződés, hatósági engedély, stb.). (2)

A kérelemnek tartalmaznia kell az igény előterjesztésének részletes indoklását és a jelenlegi élet és lakáskörülmények bemutatását. A kérelemben konkrétan meg kell jelölni a felhasználás célját, az igényelt kölcsön pontos összegét, az építeni, vásárolni kívánt lakás adatait, a lakásba költöző személyek számát.

16 (3)

A kérelmet a közvetlen munkahelyi vezető véleményezi, - több kérelem esetén indokolt rangsorolással - és a támogatás összegére vonatkozó javaslattal ellátva megküldi a Személyügyi Csoporthoz. Az intézményi munkavállalók támogatási kérelmét a felügyeletet ellátó polgármesteri hivatali osztályvezető útján, annak véleményével ellátva kell megküldeni. Az igények előzetes vizsgálatát a Gazdasági Osztály és az Építésügyi Osztály kijelölt dolgozója végzi. Az igények felülvizsgálatát és a döntés előkészítését bizottság végzi, melynek tagjai: -

a jegyző a gazdasági osztály vezetője vagy osztályvezető helyettese a szakszervezet elnöke vagy titkára a személyügyi csoport dolgozója

A támogatásban részesülő munkavállalók személyéről, valamint a támogatás mértékéről - az előkészítő bizottság egyetértésével - a hatásköri szabályoknak megfelelően a polgármester és a jegyző dönt szükség szerint, de legalább félévente. (4)

A támogatásra kijelölt munkavállaló és a munkáltató támogatásról és annak feltételeiről írásbeli megállapodást köteles kötni.

szerv

vezetője

a

(5) A megállapodásnak tartalmaznia kell: a) a támogatásban részesülő munkavállaló adatait, b) a támogatás jogcímét, c) a kölcsön összegét, d) a kölcsön visszafizetésére meghatározott időt, e) a munkaviszony fenntartására vonatkozó kikötést, c) a szerződésszegés következményeit, g) a jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat, h) a támogatásban részesülő munkavállaló azon nyilatkozatát, amellyel tudomásul veszi, hogy a munkáltató jogosult ellenőrizni a támogatás felhasználását, i) a felek által szükségesnek tartott egyéb kikötéseket, j) a szerződő felek aláírását.

(6)

A megállapodást kapják: - munkavállaló - Személyügyi Csoport - Gazdasági Osztály - közalkalmazottak esetében a közvetlen munkáltató.

(7)

Munkáltatói támogatásban nem részesíthető: a)az a munkavállaló, aki a korábbi lakástulajdonát elidegeníti és lakásigénye mértékét meghaladó lakást vásárol, b)akinek az együtt költöző családtagjai plusz lakóingatlannal, vagy nagy értékű üdülőingatlannal rendelkeznek,

17 c)lakás, családi ház vásárlása esetén a vételár teljes egészében ki lett fizetve, d)pénzintézettől, magánszemélytől felvett kölcsön kiváltására történik az igénylés. (8) Ha a munkavállaló szociálpolitikai kedvezményt vagy pénzintézeti kölcsönt vesz igénybe, a munkáltatói kölcsön összegét a kedvezményt, illetve a kölcsönt folyósító pénzintézet útján kell biztosítani.

A kölcsön visszafizetésének rendje 6.§ (1) A kamatmentes kölcsön visszafizetésének időtartama legfeljebb 10 év. (2)

A munkavállaló a kölcsönt pénzintézet útján, kamatmentesen, havi egyenlő részletekben, a megállapodásban meghatározott törlesztési idő alatt köteles visszafizetni. A pénzintézet által felszámított kezelési költség megtérítése a munkavállalót terheli.

(3)

Amennyiben a munkavállaló a kölcsönt a megállapított törlesztési idő előtt, de annak legalább fele időtartama elteltével egyösszegben fizeti vissza, úgy a fennálló kölcsöntartozás 25 %-ának megfizetése alól mentesül.

(4) A kölcsöntartozás késedelmes visszafizetése esetén a 301.§-ának (1) bekezdésében foglaltak szerinti kamatfizetési 3 hónapot meghaladó mulasztás esetén a megvonhatja az egyösszegű visszafizetés jogkövetkezményével.

munkavállalót a Ptk. kötelezettség terheli. A jegyző a kölcsönt

(5) A kölcsönben részesített munkavállaló vagyoni, jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett lényeges rosszabbodás esetén a jegyző - a bizottság egyetértésével - legfeljebb 1 évre fizetési halasztást engedélyezhet, vagy kivételesen indokolt esetben (pl. rokkantsági nyugdíjazás, vagy a munkavállaló örökösének fizetési kötelezettsége esetén) a ki nem egyenlített kölcsön összegét mérsékelheti vagy elengedheti. (6) Amennyiben a kölcsönnel terhelt lakást a munkavállaló másik lakás építése, vásárlása nélkül idegeníti el, a munkavállaló a munkáltatói kölcsönt a vételárból egyösszegben köteles kiegyenlíteni. (7) A munkavállaló családja újonnan épített, vagy vásárolt másik lakására a még fennálló kölcsönhátralék átvihető. (8) A munkavállaló tulajdonába kerülő lakás a ki nem egyenlített munkáltatói kölcsön fedezetéül szolgál. A munkáltató jelzálogjogát a pénzintézetet követő rangsorban a kölcsönt folyósító pénzintézetnek kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. (9)

A lakást a tartozás fennállásának ideje alatt csak a pénzintézet és a munkáltató együttes hozzájárulásával lehet elidegeníteni, vagy megterhelni.

(10) A munkáltatói kölcsönt vissza kell vonni attól a munkavállalótól, aki annak felhasználását a pénzintézethez történő átutalástól számított 9 hónapon belül nem kezdte meg.

18 A munkaviszony megszűnésének esetére vonatkozó eljárás 7.§ (1) A munkáltató az általa nyújtott kölcsön ki nem egyenlített részének megfizetését egy összegben követelheti, ha a munkavállaló a munkaviszonyát a megállapodásban meghatározott határidő előtt megszünteti. (2) Ha a támogatásban részesült munkavállaló munkaviszonya a jegyző részéről történt felmentéssel, felmondással - beleértve az öregségi és rokkantsági nyugdíjázás, vagy az áthelyezés esetét is szűnik meg, a munkavállaló a kölcsön ki nem egyenlített összegét változatlan feltételek mellett törlesztheti. (3)

Ha a munkaviszony a munkavállaló halála folytán szűnik meg, az örökös a kölcsön ki nem egyenlített összegét változatlan feltételek mellett törlesztheti.

(4)

Ha a támogatásban részesült munkavállaló munkaviszonya a megállapodásban előírt határidőn belül megszűnik, az új munkáltató - a munkavállaló kezdeményezése alapján - a még ki nem egyenlített kölcsönt a volt munkáltató javára, megállapodásuk szerint megtérítheti.

(5)

Ha a munkaviszony a munkavállaló részéről történő lemondással, fegyelmi büntetés következtében, vagy a munkaügyi szabályok megsértése miatt szűnik meg, a kölcsön ki nem egyenlített része egy összegben esedékessé válik.

(6) A támogatásban részesülő munkavállaló, munkaviszonyának megszüntetéséről a jegyző haladéktalanul értesíti a Gazdasági Osztályt.

Egyéb rendelkezések 8.§ A munkáltatói alap pénzeszközeit az OTP Bank Nyrt. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóságánál vezetett „Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala lakásépítési alap" számlán kell kezelni. 9.§ (1) Az egyéb feladatok körében a Személyügyi Csoport ellátja: a) az előkészítő bizottság működésével összefüggő ügyviteli teendőket, b) a nyilvántartási kötelezettségeket. (3) Az egyéb feladatok körében a Gazdasági Osztály ellátja: a) támogatási megállapodások elkészítését a döntést követő 8 napon belül, b) a pénzintézeten keresztül a támogatás rendelkezésre bocsátását a megállapodás aláírását követő 8 napon belül, c) a törlesztések figyelemmel kísérését a pénzintézettel kötött megállapodás alapján, d) a szerződésszegésből eredő igények érvényesítését a pénzintézettel kötött megállapodás alapján.

19 10.§

A szabályzatban nem érintett kérdésekben a lakáscélú állami támogatásokról szóló hatályos előírásokat kell alkalmazni. 11.§

A melléklet 2010. március 01. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Jegyzőjének a 44.480/2007.(VIII.1.) számú rendelkezése 1.számú melléklete.

Nyíregyháza, 2010. február 18.

Dr. Szemán Sándor

3. számú melléklet A POLGÁRMESTERI HIVATAL DOLGOZÓI TÖRZSGÁRDA TAGSÁGA ELISMERÉSÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAIRÓL 1.§ A törzsgárdatagok részére oklevél, valamint pénzjutalom jár az alábbiak szerint: -

az adott naptári évben elért 10 éves közszolgálati jogviszony esetén az illetményalap összege,

-

az adott naptári évben elért 15 éves közszolgálati jogviszony esetén az illetményalap másfélszerese, -

az adott naptári évben elért 20 éves közszolgálati jogviszony esetén az illetményalap kétszerese,

-

az adott naptári évben elért 25 éves közszolgálati jogviszony esetén az illetményalap két és félszerese,

-

az adott naptári évben elért 30 éves közszolgálati jogviszony esetén az illetményalap háromszorosa,

-

az adott naptári évben elért 35. éves közszolgálati jogviszony esetén az illetményalap három és félszerese,

-

az adott naptári évben elért 40 éves közszolgálati jogviszony esetén az illetményalap négyszerese,

-

az adott naptári évben elért 45 éves közszolgálati jogviszony esetén az illetményalap négy és félszerese. 2.§

Törzsgárdatagságra jogosító munkaviszonynak csak a Hivatalnál, valamint a hivatal jogelődjénél, illetve a volt megyei, helyi tanácsi szerveknél eltöltött folyamatos - áthelyezéssel létesített munkaviszony ismerhető el. 3.§ A pénzjutalom és az oklevél átadása, az alkalomhoz illő, ünnepélyes keretek között a Köztisztviselők Napján történik. 4.§ Nem részesülhet elismerésben az a munkavállaló, aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

21 5.§ A korábban alkalmazott szabályzat eltérő rendelkezései szerint történt szolgálati idő számítása miatt a törzsgárda tagság ismételten nem állapítható meg. 6.§ Az adományozás előkészítéséért és a nyilvántartással kapcsolatos feladatok ellátásáért a Személyügyi Csoport a felelős. 7.§ A melléklet 2010. március 01. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Jegyzőjének a 44.480/2007.(VIII.1.) számú rendelkezése 2.számú melléklete.

Nyíregyháza, 2010. február 18.

Dr. Szemán Sándor