Cold Rolling Mill celebrates its 50th Anniversary. Dunaferr Alkotói Alapítvány turned twenty

LIII. évfolyam 3. szám (178) Kézirat lezárva: 2015. szeptember

ISD DUNAFERR MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK A szerkesztőbizottság: Bocz András Bucsi Tamás Cseh Ferenc Gyerák Tamás Kopasz László Kozma Gyula László Ferenc Lontai Attila Lukács Péter PhD Orova István Tarány Gábor

Főszerkesztő: Dr. Szücs László Felelős szerkesztő: Jakab Sándor Olvasószerkesztő: Dr. Szabó Zoltán Technikai szerkesztő: Kővári László

TARTALOM Mérő Péter, Varga Ottó 50 éves a Hideghengermű Cold Rolling Mill celebrates its 50th Anniversary Jakab Sándor Húsz éves a Dunaferr Alkotói Alapítvány Dunaferr Alkotói Alapítvány turned twenty Kun Erika, Horváth László Lehetőségek és kihívások az energiapiacon – egy nagyfogyasztó lépései az energiakereskedelem irányába Challenges and opportunities on the energy markets – an end-user’s steps towards energy trading Harcsik Béla, Jakab Sándor, Károly Gyula, Török Béla Új, korszerű digitális tananyagok a vaskohászati érdeklődésű kohómérnökök számára New, modern digital learning materials for ferrous metallurgy interested metallurgical engineers Szente Tünde Új típusú városok, ipari városok az 1945 utáni népi demokráciákban New Type Towns, Industrial Towns in the People’s Democracies after 1945

Grafikai szerkesztő: Késmárky Péter Rovatvezetők: Felföldiné Kovács Ágnes Hevesiné Kővári Éva Szabó Gyula Szente Tünde

Borítófotók: Kontár Csaba Attila

96

106

129

139

149

ISD DUNAFERR MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK Az ISD Dunaferr Dunai Vasmû Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság megbízásából kiadja a Dunaferr Alkotói Alapítány

Felelõs kiadó: Lukács Péter PhD, az alapítvány kuratóriumának elnöke Nyomdai elõkészítés: P. Mester Anikó HU ISSN: 1216-9676 A kiadvány elektronikus változatban elérhetõ a http://www.dunaferr.hu/08-media/mgk.html címen Nyomtatás: Extra Média Nyomda Kft. Felelõs vezetõ: Szabó Dániel 2015 

Mérő Péter, Varga Ottó*

50 éves a Hideghengermű 50 éves Magyarország egyetlen acél szélesszalag hideghengerműve. Ebből az alkalomból született ez a megemlékező írás. A szerzők rendhagyó módon igyekeztek könnyedebb, a mindennapi élethez közelebb álló megfogalmazásban megrajzolni a dunaújvárosi Hideghengermű fél évszázados eseményeit az indulástól a napjainkig, végigkísérve a fejlődését, a technológia változásait, a társadalmi és piaci környezet okozta nehézségek hatásait. Megjelenítve a közvetlen környezetében végbement műszaki fejlődések hatásait a termelésének volumenére és minőségére. Színesítve a száraz számokat néhány kiragadott, a korai sajtóban megjelent írással. Markánsan előtűnik a magyar feldolgozóipar fejlődésének hatása hengermű mindenkori helyzetére, műszaki színvonalára, annak előremozdítására. Nevek nélkül is kirajzolódik egy kis lélekszámú közösség, akiknek lelkesedése és eredményessége befolyásolta múltat és meghatározó lehet a jövő kialakításában is.

Előszó 50 év, ez az évforduló mindenképpen történelmi jelentőségű a Hideghengermű életében. Ha egy ember eléri ezt a kort, általában visszatekint, vajon hogy telt el és mennyire volt értelme az eddigi életének, vajon van-e még annyi hátra, hogy új célokat tűzzön ki, van-e annyi erő és akarat, hogy el is érje azokat. Hogyan közelítsük meg ezt a kérdést, ha egy termelő üzemről van szó, ami elérte ezt a kort. Egy olyan üzem, mely a születése óta több ezer embernek adott munkát, megélhetést és jövőt a családjaknak. Egy olyan üzem, melynek dolgozói, alkalmazottai, vezetői a folyamatos megújulásért küzdöttek az 50 év alatt, az időnként nagyot változó körülményekhez alkalmazkodva, időnként a fennmaradásért és túlélésért a következő generációk érdekében. Az ISD Dunaferr Zrt Hideghengerműve 50 éves. Köszöni: jól van! Tiszteletet érdemel de ez azoknak az érdeme akik mindezt lehetővé tették. Az országban egyedi de kilépve a határokon, már sok versenytársa van. Ma még felveszi a kesztyűt a piacokon, de hogy versenyben maradhasson a folyamatos fejlődésért, továbbra is dolgozni és küzdeni kell. Az elmúlt 50 évben az életéről, a fejlődéséről, terveiről, reményeiről számos újságcikk, szakmai publikáció jelent meg. Minden publikációnak kiemelt célja és jelentősége volt és van. A jelenlegi megemlékező cikk a szerzők részéről több mint 40 év saját tapasztalatra épít. 50 évről írni nehéz feladat, kiemelni azokat az eseményeket és időszakokat, melyek meghatározó lökést és lendületet adtak a folyamatos működéshez, melyet egyre magasabb szinten kellett és kell végezni a fennmaradás érdekében. Legyen ez a publikáció múlt és a jövő hírnöke, hisz a most működő hideghengerműben még ma is benne van a

The single wide strip cold rolling mill of Hungary celebrates its 50-year anniversary. This occasion has given birth to this commemorative writing. The authors have tried in unusual way to depict the half a century events of the Cold Rolling Mill from the start up to our days in an easier and to the every day life closer wording, following through its development, technology changes, and the influences of difficulties caused by the social and market environment; showing the influences of technical developments realised in its close environment to the volume and quality of production; colouring the dry numbers with some writings published in the early press. It appears strongly the influence of development of the Hungarian processing industry to the respective situation, technical level and its facilitation of the rolling mill. Even without names it is revealing a small community, the enthusiasm and efficacy of which has influenced the past and can be determinant also for forming the future.

lehetőség úgy technikailag, mint szakmailag is, hogy meghatározó szerepet töltsön be közép-kelet-európai piacon. Egy dolog van még hátra, ami a legfontosabb: köszönet minden volt és jelenlegi hideghengerműs kollégámnak az eddig elvégzett munkáért és kitartást, megújulást a jövőbeli feladatainkhoz! Jó szerencsét! Kopasz László gyárvezető Dunaújvárosi Hírlap 1965. július 2-án ezt írta: „Hetedik éve kezdték el ásni az alapokat és egy hónapja elhagyta az üzemet az első késztermék. Tulajdonképpen ezzel a mozzanattal ért véget a Hideghengermű építése, és azzal együtt a Vasmű kiépítésének első szakasza. A város és a Vasmű fennállásának 15. évfordulóját nem is lehetne szebben ünnepelni, mint az új ifjú óriás avatásával. A lenyűgöző méretek, a színek pompázatos lobogása magával ragad szakértőt, laikust egyaránt, pedig az igazi értéket a hűvös, tárgyilagos számok adják: 1,7 milliárd forintnyi anyag és munka épült be, melyek 70.000 m2-t fognak körül. A beépített vasszerkezetek súlya meghaladja a 10.000 tonnát, és a hatalmas csarnokban szinte elvesző gépmonstrumok súlya sem kevesebb 10.000 tonnánál. Valamennyiünk szívét megdobbantják a Hideghengermű műszaki és gazdasági mutatói. • 250 ezer tonna hidegen hengerelt termék előállítására lesz képes teljes felfutás esetén. • 100 Ft termelési értékre mindössze 43 Ft beruházási költség jut. • A Hideghengermű nyereséghányada meghaladja a 18%-ot • Ez a magyarázata, hogy a beruházás 2-3 év alatt megtérül.

* Mérő Péter műszaki és termelési vezető, Hideghengermű, Dunaferr Zrt. • Varga Ottó projektigazgató, Hideghengermű, Dunaferr Zrt.

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/3.

96

Az eredmény? A 700 méter hosszú nagycsarnokban dübörögnek, csattognak a gépek. Jajong a fényes lemez. A nagy mű dolgozik, termel. És minden tonna anyagban benne van az egész ország áldozatvállalása, munkája.” A Hideghengermű ünnepélyes avató ünnepségén – 1965. július 4.-én – Egri Sándor hengerész hengerelte ki az első tekercset az 1700-as irányváltón. Az első vevők a Közlekedési Anyagellátó Vállalat, a Vörös Csillag Traktorgyár, a Ganz-Mávag és a Zománcipari Művek voltak, melyek részére 600 tonnát gyártott a mű az első napokban. Valahogy így kezdődött… Természetesen a valóság azért nem volt ennyire szép. A célzott 250.000 tonna kapacitást csak 1968-ra sikerült elérni (1. táblázat). 1. táblázat: termelési adatok (1965-1968) Év

Termék (tonna) Tábla

Tekercs

Összesen

1965

11 095

11 095

22 190

1966

97 686

15 540

113 226

1967

150 355

35 490

185 845

1968

213 705

57 316

271 021

A Hideghengermű építése előtt Magyarországon már Salgótarjánban (1961) és Csepelen (1965) volt hidegen hengerelt acéllemezgyártás, kb. 60-70 ezer tonna éves mennyiségben, de csak keskeny szalagokat gyártottak, melynek a szélessége nem haladta meg a 400 mm-t. A Dunai Vasmű (továbbiakban DV) Hideghengerműve képes

volt 1500 mm szélességben is gyártani, a tervezett men�nyiség pedig több mint négyszerese volt az addigi országos kapacitásnak. A hideghengermű az ünnepélyes átadásakor az 1. ábra szerint épült fel. A hideghengermű üzemindulásakor a félig csillapított tuskókból hengerelt melegen majd hidegen hengerelt széles szalagok felületi minősége és alakíthatósági tulajdonságai az akkori feldolgozási követelményeknek megfeleltek. Az acélmű kezdetben csillapítatlan acélminőségekből 3-5 tonna súlyú négyzet keresztmetszetű öntecseket (tuskókat) gyártott. A hazai gépipar lemezigényének növekedése és minőség igényének bővülése szükségessé tette a szilíciummal csillapított acélminőségek gyártását is. A csillapított acélokat felöntő-sapkás kokillákba öntötték le. Ebben az időben kezdődtek üzemi kísérletek az acélok kokillában történő félig csillapításának gyakorlati megvalósítására, a nagy dúsulási mértéket mutató csillapítatlan acélok kiváltására. Az egyre növekvő piaci lemezigény kielégítése és a gyártás gazdaságosságának javítása érdekében a Meleghengerműben – 1963-ban – a kétfázisú hengerlésről (öntecs → buga → lemez) átértek az egymeleges hengerlésre (öntecs → lemez). A hideghengerműi alapanyagok (lágyacélok) minőségi követelményeit először Komlósy Antal főtechnológus szabályozta a 30/1966 számú Rendelkezésben. Ebben az alapanyagok vastagságtűrése mellet az alaki követelmények, a lencsésség, ékesség, teleszkóposság, valamint a felületi követelmények is szerepeltek. A megfelelő reveréteg kialakítása érdekében a rendelkezés meghatározza a hengerlési vég- és csévélési hőmérsékletet is. Az első hibakatalógust Komlósy Antal és Hauszner Ernő állította össze, mely már tartalmazta a szükséges felületi minőséget és a megtűrt hibákat is. 1965. 09. 14-én Böröndi István előhengerész azt nyilatkozta a Dunaújvárosi Hírlapnak, hogy „Egyetlen nagy baj a hullámzó alapanyag-ellátás, amely a hónap elején pangást a végén hajrát okoz.” 1965.10.26.-án ezt írta a Dunaújvárosi Hírlap: „A vállalat vezetés intézkedett a Hideghengermű alapanyag ellátásának javításáról. Elrendelte, hogy az új gyáregységet, mint a vállalat legértékesebb vertikumi késztermék-kibocsájtóját nem csak jó minőségű és elegendő mennyiségű, hanem megfelelő ütemezettségű alapanyag-ellátásban kell részesíteni.” Ma 2015-öt írunk és a „nagy baj” időnként még mindig kísérti a Hideghengerművet. 2. táblázat: a Hideghengermű gazdasági mutatói Hideghengermű felfutása megnevezés termelési érték (M Ft) eredmény (M Ft) önköltség (Ft/tonna) létszám (fő)

1965

1966

1967

1968

1969

180

1117

1811

2094

2515

-2

245

466

193

257

8346

7576

7110

6486

6091

486

624

786

929

1010

Az első hónapokban látványos felfutásnak lehettünk tanúi. 1966 januárjában a pácoló teljesítménye a kezdeti 10,1 tonna/óráról 57,15 tonna/órára, az 1700-as irányváltóé pedig a 6,3 tonna/óráról 24,37 tonna/órára emelkedett. A próbaüzemi 1307 kg/tonna fajlagos lecsökkent 1186 kg/ tonnára. Ugyanebben a hónapban sikerült kihengerelni elfogadható – de még nem tökéletes – minőségben 0,28

1. ábra: A Hideghengermű technológiai felépítése 1965-ben (alaptechnológia)

97


mm vastagságú acélszalagot az 1200-as irányváltón. Az akkori sajtóban megjelent néhány gazdasági mutató a 2. táblázatban olvasható. A kezdeti években a Hideghengermű termékeivel a DV döntően a belföldi piacot célozta meg. A lassan emelkedő export döntő többségében a „baráti” szocialista (KGST) országokba történt. Nyugat-Európába gyakorlatilag nulla mennyiséget szállítottunk (3. táblázat). 3. táblázat: Termelési adatok értékesítési relációnként (1965-1968), tonna Év

Belföld

Export

DV belső

1965

16 402

5 788

0

1966

81 515

31 711

0

1967

126 887

58 958

0

1968

141 217

83 297

46 507

1968-ban beindult a tovább-feldolgozott termékek (profil, radiátor) gyártása a Dunai Vasműben. Kezdetben – a feldolgozó ipar fejletlensége miatt – a termékek 75-80%-a táblalemez formájában került értékesítésre. Ez jól látható az 1. táblázatból is. Termékválasztékunk nem tartalmazott bonyolult termékeket. Az első években a DIN 1623 szabvány szerinti St10 és St12 valamint az MSZ 23 szerinti H, S, M minőségeket gyártottuk. A felületi minőség éppen hogy megfelelt az 03-as (DIN) és a 2-es, 3-as (MSZ) felületi minőségnek. Kiválóan mélyhúzható, valamint 05-ös és 1-es felületi minőségek gyártására a Hideghengermű és a megelőző fázisok nem voltak képesek. Termékeinkkel csak a nagyobb mennyiségeket igénylő piacokon tudtunk jelen lenni. Persze a 60-as években igazán nem is beszélhetünk piacokról. 1968-ig a Kohóipari Értékesítési Központ (KOHÉRT) irányította a kohászati termékek forgalmát. Begyűjtötte a megrendeléseket, és a vállalati kapacitásokat figyelembe véve a vevők ellátási keretszámainak erejéig elfogadott és jóváhagyott rendeléseket termelési utasításként adta át a vállalatoknak. 1968-tól („Új gazdasági mechanizmus”) a KOHÉRT megszűnését követően közvetlen kapcsolat alakult ki mintegy belföldi 100 vállalattal. Szállítási határidőben negyedéves szállításokra vállalkozott a DV, ahol igen sokszor kihasználta monopol helyzetét. Mindezekkel együtt a Hideghengermű beindulása hatalmas fejlődés volt az ország nehéziparában, azon belül a DV működésében. Tehát valahogy így kezdődött… A fejlesztések és beruházások azonban nem álltak meg 1965-nél. 1966-ban átadták az Urali Gépgyár (UZTM) által szállított zsírtalanító berendezést. A berendezés rendeltetése a szalag felületén megtapadt hengerlés közben használt kenőolaj és fémreszelék kémiai és elektronikai úton való eltávolítása volt hőkezelés előtt. Cél a magas fényű tiszta felület biztosítása, elsősorban fémbevonásra szánt termékeknél. A zsírtalanító berendezésnek a fő profilján kívül volt egy másik hasznos hozadéka: hengerléskor a tekercseket nagy húzóerővel csévélték fel (a hengerlés szükséges velejárója). Ennek „eredményeképpen” – különösen a vékony szalagok menetei összesültek hőkezeléskor, ami folyásvonalasságot okozott. Ezt a hibát dresszírozással sem sikerült – az erősségétől függően – eltüntetni. A zsírtalanítón történt lazább felcsévélés ezt a hibát jelentősen csökkentette.


• • • • •

A berendezés műszaki jellemzői: szalagméret: 0,22–0,6 mm x 500 -1020 mm minőség: szénacél és elektronikai acélok elektrolizáló áramerősség: 1050–2100 A elektrolizáló feszültség: 6-12 V teljesítmény: 15 tonna/óra

Az átadást követően azonban rögtön adódott egy nem várt műszaki probléma. A felcsévélt tekercsek teleszkóposak lettek, és hőkezeléskor a kiálló meneteket összenyomta a konvekciós alátét. Ezért átszerelték a 600-as hasító sor lecsévélőjét felcsévélőnek, mivel ez szélkövetővel rendelkezett, így a teleszkóposság minimálisra csökkent. A következő nagy esemény a Hideghengermű életében a RUTHNER típusú ónozó sor megépítése és átadása volt 1967. szeptember 27-én. A tűzi ónozás lényege, hogy a kellően előkészített és zsírmentes felületű hidegen hengerelt acél lemeztáblákat 300-340 oC-os folyékony ónfürdőn vezetik keresztül. A 3-4 percig tartó folyamat alatt az acéllemezen diffúzió révén ötvöződés következik be. • • • • • •

A berendezés műszaki jellemzői A munkasebessége: 3,5–16 m/perc Hőmérsékletek: ón: 310–330 oC, pálmaolaj: 245–250 oC Ónbevonat súly: 30-40 g/m2 Sósavas pácolás: 5% savtartalom. Ónkádban lévő ón mennyisége: 8,4 tonna. Teljesítménye: 1,6–1,75 tonna/óra

A tűzi ónozó berendezés táblára vágott (0,22–0,36) x535x765 és (0,22–0,36)x736x1075 mm méretű lemezköteget dolgozott fel (2. ábra).

2. ábra: A Hideghengermű technológiai felépítése 1970-ben

98

A Hideghengermű ezzel a felépítéssel működött egészen 1985-ig. Rögtön az indulást követő hónapokban a termelés felfutásának gátja a Zaporozsjében alkalmazott csomagolástechnológia átvétele volt. A táblalemez kötegképzése és csomagolása lassú és sokszor a hideghengermű valamennyi dolgozóját foglalkoztató tevékenység volt. (A gyártott készáru úgy 75% táblalemez volt) Ezért 1967-ben az olajozó-egyengető berendezés egységeinek felhasználásával átalakításra került az 1550-es nagydaraboló rakásolórendszere, valamint új csomagoló sorokat telepítetettek. A kötegmozgatást és mérlegelést daruzás helyett targoncával oldották meg. Az így kialakított rendszer számottevően felgyorsította a termelést. Ez a rendszer olyan jól sikerült, hogy egészen 2005-ig nagyobb változtatás nélkül üzemelt. A korabeli feljegyzések szerint 45-50%-kal javult a darabolósor teljesítménye. 1968-ban az 1050-es darabolósorra is új csomagoló görgősort telepítenek. A feldolgozó ipar egyre érzékenyebb lett a táblalemezek síkkifekvésére (továbbra is a táblalemez a fő termék). Egyre több reklamáció érkezik hullámosságra. A síkkifekvés mérésnél a Hideghengermű a szabványok teljes tűrésmezejét kihasználja (10-15 mm), a külföldi felhasználók viszont szűkített tűrést igényelnek. Fejlesztés hiányában a Hideghengermű a Minőségellenőrzési Főosztállyal (MEAF) közösen 1971-ben utasítást ad ki arra, hogy exportrendeléseket szigorított tűréssel minősítsék. A hullámosságot javító beruházásra 1980-ig kellett várni. 1980ban az 1550-es darabolósoron a 2. számú egyengetőt egy 17 görgős (görgőátmérő: 55 mm) SCHNUTZ gyártmányú finom egyengetőre cserélték ki. Az előző egyengetőhöz képest az új egyengető 5 szekcióra osztott tám-görgő rendszerrel is rendelkezet, amellyel a szalag szélessége mentén is be lehetett avatkozni. 1985-ben az 1050-es darabolón is hasonló a típusra cserélték az egyengetőt. A minőségi követelmények emelkedése megkövetelte, hogy a pácolás hatékonyságának javítását. Ennek érdekében 1970-ben a pácoló soron a revetörés hatékonyságának fokozására a háromgörgős reve törőt ötgörgősre cserélték ki. Majd 1972-ben kombinált savas pácolás került bevezetésre szolgálati szabadalom alapján. Az I-III. kádban kénsavas, a IV. kádban sósavas páclét alkalmaztak. A sósav használata jelentősen tisztább felületet biztosított. Azonban komoly gondot jelentett, hogy a regenerálás csak kénsavra volt megoldva, az eljárás folyamatos környezetterhelést jelentett. 1982-ben a kombinált savas pácolást meg kellett szüntetni az elszívó-rendszer túlzott korróziója és a sósavsemlegesítési problémák miatt. 1978-ban az I. és a II., valamint a II. és III. kád között az átemelő görgők helyett csúszóköveket úgynevezett „vállköveket” építettek be. A vállkövek lehetővé tették, hogy az áthúzott lemezek 1/3 résszel nagyobb felülete kerüljön a savfürdőbe. Javult a minőség és a teljesítmény. 1968-ban az 1200-as, 1974-ben az 1700-as irányváltón új korszerű Hartman-Braun típusú izotópos vastagságmérőt helyeztek üzembe. 1968-ban 15 db 80 tonnás teherbírású kemenceállással bővült a hőkezelői kemencepark, így a kemenceállások száma 75-re növekedett. Azonban az üzembe helyezett ötödik kemenceblokk ellenére is a hőkezelő üzem maradt a szűk keresztmetszet. Ezen változtatott számos újítás: Kemenceállás acélpáncél és a védőbúra magasságának

99

emelése, a konvekciós alátétek módosítása, a fűtőharangok átalakítása felső füstgázelszívásúra, a terelőkészülékek és a hevítő harangok tűztéri falazatának módosítása, vízhűtés bevezetése a hűlési fázisban. Az egymiliómodik tonnát közel öt évvel az indulás után hengerelték ki 1970. 03. 07-én, a második millióra már csak 2 évet kellett várni, egészen pontosan 1972. 11. 22-én került sor a nevezetes eseményre. A kiszállított készáru mennyisége folyamatosan emelkedett. A Hideghengermű működésének 10. évében már az eredetileg tervezett 250.000 tonna közel kétszeresét termelte a gyártómű (akkoriban gyárrészleg), egészen pontosan 435.101 tonnát. 4. táblázat: A termékszerkezet alakulása 1975-ig Év

Termék Tábla

Tekercs

Összesen

1969

273 297

80 543

353 840

1970

249 880

92 081

341 961

1971

271 168

92 911

364 079

1972

293 864

104 943

398 807

1973

309 435

117 450

426 885

1974

307 278

115 171

422 449

1975

313 617

121 484

435 101

A 4. táblázatból jól látható, hogy még mindig a táblalemez-gyártás dominált (72%). Az elért sikerek nem elhanyagolható mértékben a 10 év alatt összekovácsolódott kollektívának is volt köszönhető. Nagy György hengersori művezető az alábbiakat nyilatkozta a Dunaújvárosi Hírlap 1975. július 4-i számában: „A száz dolgozónkból több mint ötven olyan, aki indulástól itt dolgozik a gyáregységünkben, sőt közülük harminchatan, aki kezdetektől egy helyen, a Hengersoron teljesítenek szolgálatot. Ez nagy előny, bár legutóbb éppen ez hozta nehéz helyzetbe az üzem vezetőségét. Csak nehezen tudtunk egyességre jutni, hogy miként osszuk el a jubileumra kapott jutalmat ennyi – hűségével, munkájával egyformán rászolgáló – ember között.” A 70-es években a Hideghengerműbe érkező alapanyag is nagy változáson ment keresztül. 1973-ban az Acélműben 2 db egyenként kétszálas függőleges elrendezésű öntőgépet helyeztek üzembe. A folyamatos öntés bevezetésével a hideghengerlésre szánt acélok gyártásánál a mangánnal, szilíciummal történő részleges dezoxidáció mellett döntöttek. Ez az eljárás a gyakorlatilag – az akkori elvárások szerint – „hibátlan” felületi minőség biztosításával a felhasználási célnak a ’90-es évekig nagyjából megfelelt. Hátránya az alumíniummal csillapított, maximum 0,03% szilícium tartalmú lágyacélokkal szemben, hogy csak korlátozottan öregedésálló volt, az alakíthatósági tulajdonságai pedig rosszabbak voltak. A Meleghengerműben is több a hideghengerműi alapanyag minőséget befolyásoló fontos fejlesztés történt, ilyenek voltak a teljesség igénye nélkül az alábbiak: • 1975-ben a 3-as és 4-es számú 15 tonnás csévélők telepítése, • 1976-ban a II. számú tolókemence telepítése – 8500 mm hosszú folyamatosan öntött brammák hevítéséhez,


• 1977-ben a készsori I-V. állvány sorvonó motorjainak a cseréje (1977-80), • 1977-ben görgősorok cseréje, • 1978-ban függőleges állvány korszerűsítése, • 1979-ben a készsor F3-F5 állványaiban a hidraulikus munkahenger-hajlító rendszer kiépítése, vastagságszabályozás. Mindezek jelentősen befolyásolták a Hideghengermű által kibocsátott készáru minőségét. Ennek eredményeképpen a termékválasztékból kikopott az St10-es minőség és egyre gyakrabban jelent meg az 1-es felület (MSZ). Az exportértékesítés továbbra is a KGST országokba történt. Azonban már megjelent az „északi tőkés” és „nyugati tőkés” export is kisebb mennyiségben. Ezekre a piacokra azonban még nehezen ment gyártás, ha keletkezett egy-egy 1-es felület, akkor azt félre kellett tenni. A DV Hideghengermű igyekezett lépést tartani az egyre emelkedő belföldi igényekkel is mind mennyiségi, mind pedig minőségi téren. 1975-ben már 316.927 tonnát szállítottunk a belföldi piacra. A minőségi igények teljesítése és a közvetlen vevő kapcsolat színvonalának emelése érdekében a legnagyobb felhasználókkal kétoldalú műszaki megállapodásokat kötöttünk. Ezek voltak az úgynevezett Műszaki Feltételek, melyek pontosan rögzítették a vevők speciális igényeit, a szállítandó termék szükséges paramétereit. Minden egyes Műszaki Feltételhez tartozott egy speciális – belső használatú – minőségjel. Ez annyira elterjedt, hogy a gyártósorokon is ezeket használták a dolgozók. Néhány ilyen jelet bemutatunk az 5. táblázatban. 5. táblázat: Specifikus vásárlói feltételek jelölése Cég neve

Minőség

Jelentése

Hajdusági iparművek

KPL

Köpenypalást-lemez


KPT

Köpenypalást-tekercs


FT

Forróvíz-tároló

Bonyhád-BOZOM

BZ

Bonyhádi zománcozható tűzhely

Lampart

LZ

Lampart zománcozható tűzhely

LEHEL

DHT

Dunai Vasmű - Hűtőgép tekercs

Ikarus

DIT

Dunai Vasmű - Ikarusz tekercs

EMAX - Pápa

EZ

Elekthermax zománcozható

Elég volt annyit mondani, hogy DIT, mindenki tudta, hogy miről van szó és mi a feladat. Abban az időben az Ikarusz több mint 10.000 autóbuszt gyártott évente, melyhez a Hideghengermű szállította az acéllemezt. 1978-ban sikeres kísérletek után beindul a kis és középteljesítményű villanymotorokhoz alkalmazott alacsony karbon és szilícium tartalmú elektrotechnikai acélszalag gyártása az Ipari Műszergyár Iklad (IMI) részére. Az új termék az EH 3570 FK belső minőségnevet kapja, melyre a két vállalat Műszaki Feltételt ír alá. A háztartási gépek – mosógép, centrifuga, hűtőszekrény, forróvíz-tároló, gáz- és villanytűzhelyek, valamint háztartási edények – gyártása a ’70-es ’80-as években közel hétszeresére növekedett. A járműipar igénye megduplázódott. A ’80-as évek elejére az autóbuszgyártás elérte az évi 12.000 darabot. Az új egyengetőknek köszönhetően egyre nagyobb mennyiségben tudtuk kelégíteni a fokozott síkkifekvési igényeket. Ebben az időben került kifejlesztésre a


hidrogén átbocsájtó képesség vizsgálatára egy megbízható módszer, mellyel megnyugtató módon sikerült vizsgálni a zománcozási képességet. A nagyobb feldolgozóipari cégek többsége fejlett nyugati feldolgozó gépsorokat vásárolt, amihez a Hideghengermű viszonylag elmaradott berendezéseivel kellett alapanyagot gyártani. A nyugat már az RRSt13-at és az St14 minőségeket gyártotta. Mi még az St12-nél tartottunk. A Hideghengermű ebben az időben többnyire St22 és St37es alapanyagból dolgozott. Egy igaznak mondott anekdota jellemző képet ad az akkori viszonyokról. „Elvtársak, harmadszorra sikerült legyártanunk az anyago, úgy, hogy a vevő végre elfogadja. Most viszont azon izgulhatunk, hogy a vevő meg lesz elégedve, és megint rendel. Akkor pedig gyárthatjuk egy évig, hogy megint olyan jó legyen, mint ez.” A Műszaki Feltételek alkalmazása az esetek egy részében azt eredményezte, hogy a DV csekély felár ellenében jelentős leminősülés növekményt átvállalva és termelésirányítási többletteherként levezetve vállalta az igényesebb termék gyártását. 1985-ben leégett az ónozósor. A vállalatvezetés gazdasági megfontolásokból – mivel a 18 éves technológia már elavultnak számított és az újjáépítés túl költségesnek ígérkezett – úgy döntött, hogy nem építi újjá a berendezést. Ezzel megszűnt az ónozottlemez-gyártás a Hideghengerműben. Üzemelése alatt összesen 161.000 tonna ónozott lemezt állított elő. 1992-ben lebontották a zsírtalanító-berendezést is. Az ónozottlemez-gyártás megszűnését követően a berendezéssel zsírtalanítást már egyre ritkábban végeztek csak mint átcsévélő-berendezést használták hőkezelés előtt a vékony szelvényeknél. A ’80-as években 1989-ig a termelés egyenletes ütemű, 420–450 ezer tonna/év (6. táblázat). Ebből a mennyiségből évente kb. 300.000 tonna jutott a belföldi piacokra,, kb. 110.000 tonna belső felhasználásra (radiátor- és profilgyártásra), a maradék mennyiséget pedig exportpiacokon értékesítik. Mivel a belföldi piac rendkívül hullámzó volt, de ellátási kötelezettsége volt a Dunai Vasműnek, ezért ezt a hullámzást mindig az exporton kellett levezetni. Ebben az időben a hidegen hengerelt termékeket Magyarországról csak meghatározott csatornákon – különféle ‚impex’ cégeken – keresztül lehetett exportálni, ilyenek voltak a Metalimpex és a Technoimpex. A piacszerzés–bővítés tehát a Dunaferrtől (Dunai Vasmű 1983-ban felvette a Dunaferr [DF] nevet) függetlenül történt havi, negyedéves tervezésekkel. Ezekben az években ezért sikerült új, igényes piacokra bejutni a közel-keleten. Említésre méltó még az indiai piac, ahova hordógyártásra szállított a Hideghengermű nagyobb mennyiséget, gyakran 5-6000 tonna havi mennyiségben, rendkívül jó áron. Belföldre még mindig a nagy mennyiségekre szerződtek le, negyedéves szállítási határidővel. Mindent egybevetve azonban ezekre az évekre erősen jellemző volt a mennyiségi szemlélet, a terveket szinte hajszálpontosan teljesíteni kellett. Ekkor igen népszerű volt a dolgozók körében egy speciális termék, az úgynevezett „gurulós”. A lemezalakító részére gyártott melegen hengerelt pácolt, hidegen hengerelt hőkezelt széles tekercset nevezték így, mivel pácolás után semmit nem kellet csinálni vele csak egy kis papírmunkát, és már el is lehetett számolni termelésnek, csak „átgurult” az üzemen. A szocialista brigádok valósággal ölre mentek érte. Nagyon jól mutatott a brigádnaplókban mint termelési csúcs.

100

6. táblázat: termelési adatok fő termékformák szerint Év 1977

Termék (tonna) Tábla 308 176

Tekercs 118 560

Összesen 426 736

úgynevezett kapszula került beépítésre. A kapszulában az olajnyomás olyan módon szabályozott, hogy a kívánt mindenkori hengerrés, illetve a hengerlési erő biztosításához szükséges nyomás meglegyen. Pontosságára jellemző, hogy a vastagsági mérettűrés (7. táblázat) a mai napig versenyképes a világpiacon. Ezzel a beruházással nagyot lépett előre a Hideghengermű.

1978

308 998

152 968

461 966

1979

281 540

166 283

447 823

1980

271 449

178 767

450 216

1981

256 183

163 933

420 116

Időszak

1982

249 437

157 126

406 563

’70-es évek

MSZ 41 normál, DIN 1541 normál

1983

240 982

177 287

418 269

’80-as évek

DIN 1541 szigorított

1984

268 144

181 675

449 819

’90-es évek

EN 10131 szigorított, DIN 1541 szigorított féltűrés

1985

248 567

191 326

439 893

1986

251 910

201 841

453 751

1987

240 628

210 137

450 765

1988

240 852

221 732

462 584

1989

216 919

219 220

436 139

Ezekben az években a legtöbb berendezés – főleg a mennyiséget preferáló – teljesítménybéres elszámoló rendszerben dolgozott. A termelési szint fenntartása érdekében – mivel az acélgyártási kapacitás kisebb volt, mint az azt követő fázisok igénye – 100-120 ezer tonna szovjet [Zaporozsje] importból származó melegen hengerelt tekercset dolgozott fel a Hideghengermű. Az üzemelő berendezéseknél működésében, részegységeiben jelentősebb átalakítások nem történtek. Kisebb újítások megvalósultak, de ezek elsősorban üzembiztonságot növelő, költségeket csökkentő megoldások voltak. A megelőző fázisoknál azonban több igen jelentős – az alapanyag minőségre komoly hatással bíró – beruházás, fejlesztés valósult meg. 1981-ben átadták az I. LD-konvertert, 1982-ben pedig a II-at. (Az utolsó Siemens-Martin kemence 1992. december 1-én állt le.) 1983-ban megtörtént a FAM rekonstrukciója, majd 91-ben a 2. rekonstrukciónál megvalósult a folyamatos öntés teljes automatizálása. 1984-ben bevezették a porbefúvásos üstmetallurgiát az acél kéntartalmának és nemfémes zárványainak csökkentésére. 1989-ben megvalósult az alsó gázöblítés. Ezzel elérhetővé vált az alacsony karbontartalmú (C<0,10%) acélok gyártása. A Meleghengerműben is végrehajtottak számos minőségjavító beruházást. Ilyen volt például az 1989-ben üzembe helyezett előlemezcsévélő (Coil-box), amely nem csak nagyméretű bugák kihengerlését tette lehetővé, hanem az előlemez hőmérsékletének kiegyenlítése révén a méretpontosság és a mechanikai tulajdonságok egyenletességét is biztosította a szalag hossza mentén. 1987-ben megvalósították a laminális szalaghűtést. 1993-ban üzembe helyezték a készsor 6. állványát. 1988-89-ben azonban a Hideghengerműben is igen jelentős beruházás történt mind a két hengerállványon. Mindkét berendezés – az 1200-as és 1700-as irányváltó – a Davy-Mckee Ltd. Co. (angol cég) által kifejlesztett és gyártott automatikus vastagságszabályzó rendszert (AGC) kapta meg, melyek a mai napig változatlan alapelvekkel kiválóan működnek. Lényege, hogy a meglévő elektromechanikus hengerállítás állítóorsói és a felső támhengerek közé egy-egy hidraulikus henger,

101

7. táblázat: Szabványok szerinti fejlődés Jellemző színvonal: vastagsági méretnél

1990-92-ben hatalmas megrázkódtatás érte a Dunaferrt és ezen belül a Hideghengerművet. A rendszerváltás kezdeti éveiben, három év alatt a belföldi piac gyakorlatilag összeomlott. Az 1989-es 293.989 tonnáról 127.727 tonnára zsugorodott. Sok vállalat nyomtalanul eltűnt, sok pedig összezsugorodott, mint például az Ikarus. Rendeléseik szinte az egyik pillanatról a másikra „eltűntek”. Ellensúlyozás érdekében hatalmas erőlködés következett az exportpiacokon. Sikerült is több mint kétszeresére növelni, de ez sem pótolta a hatalmas belföldi kiesést. Ahogy mondani szokás: A szegény embert még az ág is húzta. Ez igaz volt a Dunaferre is. A belföldi piac elvesztése egybe esett egy nemzetközi acélipari válsággal, mely a világpiacon is mennyiségiigény-csökkenést okozott. A Dunaferr és azon belül különösen a Hideghengermű helyzete azért sem volt egyszerű, mert a forgalmazott termékek (8. táblázat) nem tartoztak az akkori piac által támasztott élvonalba, de a szállítási határidőkkel is folyamatos gondok voltak. A talpon maradáshoz hatalmas változásokra volt szükség. 8. táblázat: Pillanatfelvétel a jellemzőkről ’80-as évek

’90-es évek

Áttételes kereskedés: kereskedő házak Közvetlen kapcsolat a felhasználókkal Kommersz minőségek

Igényesebb termékek

Nagy tételnagyság

Kis tételnagyságok (akár 1 tekercs)

Hosszú szállítási határidő

Pontosabb, havi szállítási határidő

Kevés beruházás

Beruházások növekedése

A Dunaferrnek – mely akkor már sok kft.-ből álló holdingként működött – hatalmas pénzügyi gondjai voltak a folyamatos piacvesztés és termeléskiesés miatt, ezért 1991 végén közös céget alapított a Voest Alpine Stahl AG-val, melybe a Hideghengerműt vitte be apportként, cserébe készpénzhez jutott, mely javított likvid helyzetén. Az új cég a DWA Kft lett. Sajnos a közös vállalat majdnem 16 éve alatt (2007-ig) nem igazán sikerült kiaknázni az együttműködésben rejlő potenciális lehetőségeket. A Dunaferr osztalék híján megpróbálta kivenni a pénzt az alapanyag mesterséges árképzésén keresztül. A Voest pedig ennek megfelelően nem erőltette a beruházásokat és a tőkeinjekciót. Ennek ellenére a Hideghengermű az addigi, 25 éves fennállását követő legnagyobb fejlődésén ment keresztül (9. táblázat). A Hideghengerműnek 11 évre volt szüksége, hogy ismét elérje a válságot megelőző termelési színvonalat.


Ezen időszak alatt az exportját megháromszorozta, felfutott a belső felhasználás a Fémbevonómű (kezdetben METAB) beindulása és felfutása révén. A belföld igazán soha nem tért magához. Külön érdemes megemlíteni, hogy ebben az időben radiátoralapanyag-gyártó nagyhatalom volt a Hideghengermű, Európa szinte összes jelentősebb radiátor üzemébe beszállító lett. 9. táblázat: A termelés piaci elhelyezése (tonna) Év

Belföld

Export

DF belső

Összesen

1989

293 989

40 441

101 709

436 139

1990

199 913

86 859

92 446

379 218

1991

147 270

65 815

57 902

270 987

1992

127 727

117 806

67 551

313 084

1993

127 322

143 585

39 889

310 796

1994

131 646

192 247

29 157

353 050

1995

141 582

170 544

28 550

340 676

1996

137 007

170 251

35 376

342 634

1997

153 433

154 765

76 001

384 199

1998

140 034

127 798

100 518

368 350

1999

134 411

147 122

121 602

403 135

2000

130 332

170 776

135 886

436 994

1991-ben átépítésre került a kénsavas pácoló bevezető és elvezető része. A bevezető részen a revetörő állvány előtti valamennyi berendezés lecserélésre került. Az új berendezések révén a tekercsbeadás technológiája korszerűsödött. A „gurításos” beadás helyett tekercsszállító kocsik továbbították a lecsévélőhöz a tekercset. A lecsévélő új, osztott dobos konstrukció. Így a beadó rész alkalmassá vált 20 tonnás tekercsek fogadására is. Ez jelentősen hozzájárult a fajlagos acélfelhasználás csökkentéséhez. Valamint növekedett a hegesztési varrat nélküli tekercsek darabszáma. Az elvezető részen megszűnt a hurokgödör, megvalósult a feszes szalagvezetés, korszerű szélkövetővel ellátott kettős csévélő került beépítésre. Ezáltal javult a pácolt tekercsek külalakja, sík homlokfelületű, szorosra csévélt tekercsek kerültek le a sorról. Csökkent a megcsúszásból eredő karc. Sajnos azonban a középső, a vegyi szakasz érintetlen maradt. A kénsavas pácolás már abban az időben sem volt korszerűnek mondható. A pácolt készáru felületi minősége tehát nem változott. Ezért a pácolt készáru-gyártásban nem történt nagy előrelépés, továbbra is megmaradt a havi 4-5 ezer tonnás szinten. A sósavas pácolásra 17 évet kellett várni. Egyre több vevő elhagyta a gyártást megelőző felületi tisztítást, ezért előtérbe került az acéllemez tisztasága. A felületi tisztaság javítása érdekében 1990-91-ben felújításra került mindkét irányváltó emulziós rendszere. Megnövekedett a rendszerben lévő emulzió mennyisége 50 m3-re, mágneses szeparátor került beépítésre a rendszerbe. Az emulziókészítéshez ioncserélt vizet kezdtek el használni. A hőkezelőben használatos védőgáznál 1991ben áttértek a HNX típusra. (5% H2 és 95% N2) Az enyhén redukáló atmoszférájú védőgáz alkalmazásával csökkent a felületi karbon képződés. 1995-től a pácolói mosórész 4 báros nyomás helyett 25 bárral dolgozik. 1997-től mindkét hengerállványon – a kész oldalon – törlőgörgők kerülnek beépítésre, melyek megakadályozzák, hogy a szalag alsó


felületén emulzió kerüljön becsévélésre, amely hőkezeléskor ráéghet a lemez felületére. Bevezetésre kerül a nedves dresszírozás, melyet 1999-ben korszerűsítettek. A vevői igények között egyre fontosabb a síkkifekvés. Javítása érdekében a Dunaferr fontos beruházás mellett döntött. 1991-ben elkezdte egy húzva egyengető sor telepítését a Hideghengerműben. A húzva egyengető adatai: kapacitás: 150.000 tonna/év szélesség: 600-1520 mm vastagság: 0,35-1,25 mm tekercssúly: max. 20 tonna A berendezést a Szovjetunió szállította. Volt azonban a beruházásnak egy apró szépséghibája, semmi sem működött rajta tökéletesen, vagy egyáltalán. Ezért az elkövetkező 2-3 évben teljesen új Siemens hajtásszabályozást, új MIEBACH hegesztőgépet, új olajozóberendezést kapott a berendezés. Azóta jelentősebb változtatás nélkül üzemel kifogástalan minőségben még napjainkban is. A sor korszerű, osztott támgőrgős egyengető egységgel rendelkezik. Ezt követően a fokozott síkkifekvést igénylő hasított szalagokat hasítás előtt előegyengették. 1,25 mm vastagságig itt készültek a hidegen hengerelt széles tekercsek. Táblafronton sem állt meg a fejlődés. Fontos előrelépés történt a vállalható táblahossztűrés területén. A teljesíthető hossz nem fért a normál tűrésbe sem, nagy volt a hosszúsági méretszórása. 1994-ben az elavult forgódobos „repülő” ollót kicserélték egy GEORG gyártmányú lengő ollóra. Így a hosszúsági eltérés nem haladta meg az 1 mm-t, ez már megfelelt a vevői igényeknek. Ahogy fejlődött a feldolgozó ipar úgy csökkent a táblalemez iránti igény. Az új feldolgozó berendezések már közvetlenül széles szalagból vagy hasított csíkból dolgoztak. A Hideghengermű 1550-es és 600-as hasítója már nem felelt meg a követelményeknek. Nem tudta teljesíteni a megfelelő vágási minőséget és a megfelelő szélességi tűrést sem. Ezért 1996-ban elkezdődött egy GEORG gyártmányú 1600-as hurkos hasító telepítés előkészítése, mely 1998-ban kezdte meg a termelést. (A berendezés építése miatt lebontották a már elavult és kihasználatlan 1050-es darabolót). A hasító adatai: • kapacitás: 180.000 tonna/év • szélesség: 19-1520 mm • vastagság: 0,35-4,50 mm • tekercssúly: max. 20 tonna • szélességi tűrés: 0,1 mm A gyártott termékek kielégítették a legszigorúbb vevői igényeket is. A berendezés korszerű elektrosztatikus olajozóval is el lett látva. A gyártott termékeken magasabb árak érvényesülhettek, de nem a tervezett szinten. Viszont stabilizálódott a piaci jelenlét, így a termelési volumen gyakorlatilag szinten maradhatott (10. táblázat). A termékösszetétel a felfutást követően az 1975 óta eltelt 25 év alatt megfordult a tekercsgyártás javára. Az egyik legfontosabb előrelépés azonban nem a Hideghengerműben történt, hanem a megelőző fázisokban. A ’80-as években elenyésző volt az alumíniummal csillapított acélok gyártása a Dunaferrnél, főleg a félig csillapított acélok domináltak. A ’90-es évek elején sem haladta meg a 20%-ot. Miközben nyugaton ez már alapvető követelmény volt (3. ábra). 2000-re ez a mennyiség elérte a 62%-ot. (Napjainkban pedig csak szinte ilyen acélokból történik a gyártás.)

102

10. táblázat: Termelési adatok Termék (tonna)

Év

Tábla

1989

Tekercs

216 919

Összesen

219 220

436 139

1990

183 384

195 834

379 218

1991

149 154

121 833

270 987

1992

151 837

161 247

313 084

1993

136 766

174 030

310 796

1994

138 180

214 870

353 050

1995

128 548

212 128

340 676

1996

140 851

201 783

342 634

1997

139 776

244 423

384 199

1998

116 724

251 626

368 350

1999

123 273

279 862

403 135

2000

120 762

316 232

436 994

1975

313 617

121 484

435 101

3. ábra: A termékszerkezet minőségi megoszlása 1992-ben Az St24 minőségű melegen hengerelt hideghengerműi alapanyag részarányának növekedésével megnyílt a lehetőség a DC01(Al), DC03, DC01EK, DC04EK, KSt12, KSt13 minőségek tömeges gyártása előtt, de megjelentek a termék választékban a mikro ötvözésű ZStE minőségjelű és az utánhengerléssel szabályozott St2K32-60, előírt szilárdságú acélok is. Beindult a nem irányított szemcsézetű ötvözetlen és ötvözött véghőkezelés nélküli elektrotechnikai szalagok gyártása (11. táblázat). Mindez az alapanyag fejlődésének és a Hideghengermű fejlesztéseinek együttes hatása volt.

4. ábra: A dresszírozó hengerállvány rekonstrukció hatása 2003-04-ben hatalmas beruházás következett be a Hideghengermű életében. Az 1700-as dresszírozó állvány teljes átépítésére került sor. Szinte csak az állványtest maradt meg a berendezésből. A dresszírozó adatai: • kapacitás: 600.000 tonna/év • szélesség: 19-1520 mm • vastagság: 0,35-3,00 mm • tekercssúly: max. 25 tonna A berendezés a kapacitásnövekedésen túl magasabb színvonalra emelte a kibocsájtott készárut. Szabályozottabbá vált a termékek mechanikai tulajdonsága, javult a síkkifekvés és a felületi minőség (4. ábra). A piac megmozdult, javuló árak, növekvő termelés. A Hideghengermű 2000-ben átlépte a 400 ezer tonna éves készáru-termelési szintet. A 35 éves működése teljes mértékben átalakította a termékszerkezetet, a vevőkört. A vásárlók széles spektrumot képviseltek. A kapacitás mintegy 30%-át állandó, a viszonylag és nagyobb mennyiséget vásárlók kötötték le. A többit pedig kis felhasználók és spot-üzletek foglalták le. A rugalmasságot a technológia biztosította, ami meghatározó piaci előnyöket jelentett. A fejlesztések dacára (5. ábra) a fejlett hideghengerművekkel szemben egyre nagyobb lemaradásba került. Ebben az időben alakult ki és terjedt el az úgynevezett „rés-taktika”, A Hideghengermű azokat a kis tételes, spotrendeléseket is elvállalta, melyeket nagyobb cégek elutasí-

11. táblázat: Pillanatfelvételek a minőségi szerkezetalakulásáról 1992

1997

2000

Általános rendeltetésű

Termékcsoport FeP01–FeP03

Jellemző minőségek

248,3

256,8

269,2

Öregedésálló, kiválóan mélyh.

FeP04–FeP05

3,1

16,0

17,6

Növelt folyáshatárú

ZstE260–ZstE420

0,0

0,0

0,8

Légköri korrózió ellenálló

DLK 37-H, DLK 52-H, D-COR-TEN 410, D-COR-TEN 510

0,0

0,0

0,8

Előírt szilárdságú szerk ac.

St37-2G- -St52-3G

0,1

8,0

6,4

Utánhengerelt

St2 K32-K60- - St4 K32-K60; St02 FK32- St02 FK50

0,0

4,3

1,9

Félkész elektrotechnikai

Eh 820-65fk; M660-50D- -M1050-50D; M800-65D- -M1200-65D

6,3

5,7

14,4

Keményre hengerelt

KSt12; KSt14; KSt32; KSt35

3,0

51,0

76,2

Zománcozható

EK-2; EK4; DC01 EK; DC04 EK

15,8

18,2

21,1

MH. pácolt

StW22-StW24; St37-2- - St52-3

10,0

11,0

21,8

Összesen: (ezer tonna)

286,6

371,0

430,2

103


12. táblázat: Az új sósavas pácolósor fő műszaki paraméterei Paraméter neve

5. ábra: A Hideghengermű technológiai felépítése (1988-2004) tottak. Azonban továbbra is a kommersz termékek adták a raktárra adott készáru döntő többségét. Legtöbb konkurens már a DC05 és DC06 minőségeket rutinszerűen gyártotta, a Hideghengermű pedig a DC04-gyel küszködött. A dresszírozó korszerűsítése mintegy 10%-os mennyiségi növekedést eredményezett. 2006-ra a gyártott készáru menynisége elérte az 511.205 tonnát. 2004-ben Magyarország belépett az Európai Unióba. Ennek hozományaként kötelezettsége volt az állami tulajdonú nagyvállalatok privatizálása. A Dunaferr Zrt.-t 2004-ben az ISD (Donbasz Ipari Szövetség) vásárolta meg. A Hideghengermű továbbra is osztrák-magyar vegyes vállalatként működött. Majd 2005-ben az ISD Dunaferr Zrt. kivásárolta az osztrák tulajdont. Ezt követően 2007-ben a Hideghengermű beolvadt a Dunaferr Zrt.-be mint gyártómű, ezzel egyidejűleg megszűnt az önálló kereskedelmi joga is, számos egyéb mellett. Jelenleg is ebben a formában működik. Már 2004-ben felmerült a Hideghengermű további korszerűsítése és fejlesztése. Számtalan tervvariáció készült. Végül 2008-ban valósult meg két nagyon komoly beruházás egy beruházás-sorozat első lépcsőjeként. Az 1965 óta üzemelő kénsavas pácoló helyére egy évi 1,6 millió tonna kapacitású sósavas pácoló épült a Siemens VAI kivitelezésében (12. táblázat). Az új pácoló óriási előrelépés volt mind mennyiségileg, mind minőségileg. A sósavas pácolás egy nagyságrenddel tisztább, homogén ezüstszínű felületet eredményezett, nem utolsó sorban hatalmasat javult a síkkifekvés. A régi pácolóval a magasabb vevői igények kielégítése elképzelhetetlen volt, ezért a mennyiség soha nem haladta meg a havi


Paraméter értéke

Alapanyag típusa

melegen hengerelt széles tekercs

Alapanyag vastagsága

1,00-6,00 mm

Alapanyag szélessége

750-1600 mm

Szakítószilárdsága

225-680 N/mm2

Folyáshatár:

200-490 N/mm2

Alapanyag (tekercs) belső átmérője

750 mm

Alapanyag (tekercs) külső átmérője

1000-2250 mm

Tekercssúly maximuma

30 t

Tekercshőmérséklet maximum:

60 ˚C

Késztermék

pácolt tekercs

Késztermék belső átmérője

610 mm vagy 750 mm

Késztermék külső átmérője

1000-2650 mm

Késztermék tekercssúly-maximuma

50 t

Bevezető rész maximális sebessége

600 m/min

Technológiai rész maximális sebessége

240 m/min

Elvezető rész maximális sebessége

450 m/min

Bevezető huroktároló kapacitása

550 m

Elvezető huroktároló kapacitása

450 m

Páckádak

3 db egyenként 26 m

Öblítőkád

1 db 6 zónás

Páclékoncentráció

~200 g/l HCl

Pácléhőmérséklet

maximum 90 ˚C

Kapacitás/év

1.600.000 tonna

4-5 ezer tonnát, ezt is főleg belső felhasználásra gyártották. Az új pácolóval megnyílt az út egy minőségileg magasabb színvonalú termék nagymennyiségű értékesítése előtt. A mennyiség fokozatosan emelkedett, napjainkra elérte a 35 ezer tonnás havi szintet. A termék főleg német, olasz, osztrák piacokon talált gazdára. A másik nagyberuházás egy új korszerű 1760-as reverzáló quarto hengerállány volt, melyet szintén a Siemens VAI szállított (13. táblázat). Beüzemelésével csaknem kétszeresére növekedett a hengerlési sebesség a korábbi állványokhoz képest. Szinte minden szerkezeti eleme a legkorszerűbb technológiát képviseli, mint például az automatikus síkkifekvés és hengerhajlítás szabályozása, vagy az automatikus hengercserélő berendezés. Az új hengerállvány üzembe állítása közvetlen módon hatással van a hengerelt lemez minőségére, az előállítás gazdaságosságára és a termelékenységre is. 2008-ban az egész világon jelentkező gazdasági válság elérte Magyarországot és ezen belül az ISD Dunaferr Zrt.-t is. Negatív hatásaként a további beruházások megfelelő forrás hiányában elmaradtak. 2008-tól a Hideghengermű felépítése változatlan (6. ábra). Kialakult egy felemás helyzet. Van egy 1,6 millió tonnás korszerű pácoló, mellette 980 ezer tonna – részben korszerű – hengerlési kapacitás. A hőkezelő technológia továbbra is elavult, korszerűtlen technológiára épül és a kapacitása is csak 500 ezer tonna. Az átépített dresszírozó ugyan rendelkezik modern nyúlás- és síkkifekvés-szabályozással, de a kapacitása csak 600 ezer tonna. A kikészítőben igazán a Georg hasító tekinthető minőségi – a legkényesebb igényeket is kielégí-

104

tő – berendezésnek. A húzvaegyengető megbízható, de alacsony a kapacitása és csak szűk vastagsági tartományban képes dolgozni. Az 1550-es daraboló és az 1550-es hasító megérett a lebontásra. 13. táblázat: Az új hengerállvány fő műszaki paraméterei Paraméter neve

Paraméter értéke

Alapanyag típusa:

Melegen hengerelt széles tekercs

Alapanyag belépő vastagsága

1,50-5,00 mm

Alapanyag szélessége

750-1550 mm

Alapanyag kilépő vastagsága:

0,30-3,0 mm

Szakítószilárdság

225-680 N/mm2

Folyáshatár:

200-490 N/mm2

Alapanyag (tekercs) belső átmérője

610 mm v. 750 mm

Alapanyag (tekercs) külső átmérője

1000-2650 mm

Késztermék:

hidegen hengerelt tekercs

Késztermék belső átmérője

610 mm vagy 750 mm

Késztermék külső átmérője

1000-2650 mm

Alapanyag/késztermék tekercssúly-maximuma:

50 t

Főhajtás teljesítménye

2 x 3000 KW

Legnagyobb hengerlési erő

25000 kN

Segéd lecsévélő legnagyobb húzóereje

90kN

Melső csévélő legnagyobb húzóereje

200 kN

Felcsévélő (hátsó csévélő) legnagyobb húzóereje

200 kN

Hengerhajlító (+)

1300 kN

Hengerhajlító (-)

700 kN

Legnagyobb hengerlési sebessége

1200 m/min

Munkahenger átmérője

Ø 425-475 mm

Támhenger átmérője

Ø 1150-1250 mm

Munkahenger/támhenger anyaga

kovácsolt acél

Vastagságmérő

röntgen-transzmissziós

kapacitás/év

532.000 tonna

Az új beruházásoknak köszönhetően a Hideghengermű mennyiségben az 500 ezer tonnás szintről átlépett a 800 ezer tonna feletti szintre, ami 60%-os növekedés. A termékválasztéka az utolsó 5 évben nem bővült jelentősen. Továbbra is a kommersz acélokat gyártja döntő többségében. Az előre lépésnek alapanyag oldalon is jelentős akadálya van. A Hideghengermű 50 éves történelme során többször volt hullámvölgyben, voltak megtorpanások, de sok új berendezés is épült. A minőségben a kezdeti St10-től eljutott oda, hogy megbízható módon gyártja a DC04-t. De már a DC05-be is belekezdett. A nagy acélipari óriások természetesen jóval előrébb járnak mennyiségben és minőségben, azonban a Dunaferrnek és benne a Hideghengerműnek – már csak a méreténél fogva is – nem ez a szerepe. A Hideghengerműnek nincs folyamatos áthúzó hőkezelő kemencéje, nincsenek korszerű kikészítő berendezései, nincsen festő vagy lakkozó sora, és még hosszasan sorolhatnánk, hogy mije nincs, ami a nagy konkurenseknek megvan. Ezzel együtt folyamatosan, most már 50 éve ott van a piacon, stabil rendelés állománnyal, megbízható egyenletes minőségű termékkibocsátással.

105

Természetesen a cikkben csak az 50 év technikájáról, a berendezések műszaki paramétereiről, kapacitásáról, minőségi és mennyiségi mutatóiról volt szó. Pedig az, hogy ezekkel a berendezésekkel (korszerűvel, elavulttal egyaránt) a Dunaferr és a Hideghengermű működik, az nem kis mértékben a berendezéseket működtető embereken, azok hozzáállásán, szaktudásán, elkötelezettségén múlik. A XXI. században az a tendencia, hogy 5 évente váltson mindenki munkahelyet, ezért a törzsgárda tagság az már – ezen nézetek szerint – nem érdem, hanem állapot. De a Hideghengermű pontosan a törzsgárda tagokra és a több generációs elkötelezett munkavállalókra alapozva tart ott, ahol tart. Ezért ezúton is szeretnénk megköszönni az eddig végzett munkájukat, legyenek büszkék arra, amit csinálnak. Nem mellesleg, jelen cikk íróinak is az első (és remélhetőleg az utolsó) munkahelye ez a Hideghengermű.

6. ábra: A Hideghengermű technológiai felépítése (2005-2015)


Jakab Sándor *

Húsz éves a Dunaferr Alkotói Alapítvány A szerző az ISD Dunaferr Zrt. és társaságai által 20 éve alapított Dunaferr Alkotói Alapítvány tevékenységét, céljait mutatja be, és felsorolja táblázatban az alapítvány által kiírt pályázatok díjazottjait és a pályaműveiket.

The author presents the activity and targets of Dunaferr Alkotói Alapítvány (Dunaferr Creation Foundation) that was founded 20 years ago by ISD Dunaferr Co Ltd and its organizations, and lists in a table the winners and their works and designs of the applications announced by the foundation.

1. A Dunaferr Alkotói Alapítvány létrejötte A Dunaferr Rt. és társaságai a szellemi tőke hatékonyabb hasznosítására az értékes szellemi alkotótevékenység erkölcsi-anyagi elismeréséhez szükséges feltételek megteremtése és folyamatos biztosítása érdekében – 1995-ben – közérdekű célokat szolgáló, jogi személyként működő alapítványt hozott létre Dunaferr Alkotói Alapítvány néven. A Dunaferr Alkotói Alapítvány tevékenysége meglehetősen sokrétű, ám működésének alapvető céljai röviden megfogalmazhatók: innováció, kapcsolatteremtés és hagyományőrzés a műszaki tudományok területén. Az alapítvány egyfajta regionális szellemi műhelyként is funkcionál, és fontosnak tartja, hogy az itt folyó munkáról – ismeretterjesztő célzattal – szélesebb körben is tudomást szerezhessenek az érdeklődők. 1.1. A Dunaferr Alkotói Alapítvány célrendszere Az alapításkor megfogalmazott főbb célkitűzések voltak: • A Dunaferr Rt. és az általa alapított vagy részvételével működő gazdasági társaságoknál dolgozó műszaki, gazdasági és humán szakemberek szellemi alkotótevékenységének elősegítése, az erkölcsi-anyagi elismeréséhez szükséges feltételek megteremtése, biztosítása. • Dunaújváros tudományos, műszaki, gazdasági, szellemi életének fellendítése. • A fenti célok elérését segítő kapcsolatok kiépítése, különös tekintettel a műszaki-gazdasági és szervezési, vezetési egyesületekkel, tudományos társaságokkal. • A kiemelkedő műszaki, gazdasági és humán tevékenységet folytató alkotók és alkotó teamek erkölcsi, anyagi elismerése, a műszaki haladást elősegítő hagyományok ápolása. • Műszaki, gazdasági, szervezési pályázatok kiírása és lebonyolítása. 1.2. Az alapítvány kezelőszervezete Az alapítvány kuratóriumának összetétele az elmúlt 20 év folyamán többször változott. A Dunaferr Alkotói Alapítvány alapító okiratát az ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. (a továbbiakban ISD Dunaferr Zrt. vagy Dunaferr) részéről Tankhilevich Evgeny cégvezető – mint alapító – 2015-ben módosította, az alapítvány célkitűzéseinek, feladatainak és a kuratórium megerősítése mellett. A bíróság az alapítványt továbbra is közhasznú szervezetté minősítette, mely jogerőre emelkedett 2015. április

Az elsõ, Alkotói Alapítvány által rendezett díjátadó konferencia, 1995 Gönczi Pál „Alkotói Nívódíj” I. fokozata elismerésben részesült 2-án. Az alapítvány közhasznú tevékenysége: tudományos tevékenység, kutatás. Az alapítvány kuratóriumának tagjai 2015-ben: A kuratórium elnöke: A kuratórium titkára: A kuratórium tagjai:

1.3. Az alapítvány pályázati rendszerének elemei 1.3.1. Alkotói Nívódíj a kiemelkedő tevékenységet végzők elismerésére és díjazására Az Alkotói Nívódíj adományozásának feltételei: Az Alkotói Nívódíj adományozásának célja az átlagon felül kiemelkedő műszaki, gazdasági, szervezési és humán alkotótevékenység elismerése az ezt elősegítő alkotó gondolkodás, bátor kezdeményezés motiválása. Alkotói Nívódíjban részesülhet az ISD Dunaferr Zrt. és az általa alapított vagy részvételével működő társaságok azon teamjei vagy dolgozói, akik az alábbi feltételeknek megfelelnek, illetve az alábbiaknak megfelelő témákkal foglalkoznak:

* Jakab Sándor, kuratóriumi titkár, Dunaferr Alkotóti Alapítvány


Lukács Péter Phd Jakab Sándor Dr. Farkas Péter Hajdics László Hóbor Gyula Dr. Kadocsa László Dr. Károly Gyula Mádai László Dr. Harcsik Béla Dr. Tar József Dr. Zsámbók Dénes

106

A Magyar Tudomány Napján — Réti Vilmos elnökletével — dr. Kálmán András, Dunaújváros polgármesterének megnyitója, 2000

Az Alkotók Napján Réti Vilmos, a kuratórium elnöke köszönti a résztvevõket, 2000 • új vagy korszerűsített, kül- és belföldi piacon hosszabb távon is jól értékesíthető és gazdaságosan gyártható termék előállítása • meglévő termék új technológiájának kidolgozása, korszerűsítése és annak gyakorlati alkalmazása • termelékenységet növelő, anyag- és energiamegta ka rítást, importanyag-kiváltást, önköltségcsökkentést eredményező műszaki-gazdasági megoldások

Dr. Sándor Péter, a kuratórium elnöke a Dunaferr Kultúrtermében köszönti a résztvevõket, 2002

107

Mûszaki hagyományok ápolása, Kerpely Antal unokájának fogadása, 2003 • üzem- és munkaszervezés, a gazdálkodásban új szervezési, irányítási és szabályozási eljárások kidolgozása, alkalmazása • beruházások költségelőirányzatát csökkentő és határidőt lerövidítő megoldások és intézkedések • műszaki fejlődést, a gazdálkodás hatékonyságát, szervezettségének növelését szolgáló műszaki-gazdasági újítás vagy intézkedés • olyan dolog, amelyek az átlagostól lényegesen nagyobb mértékben növeli az eredményt, illetve csökkenti a nehéz fizikai munkát, javítja a munkakörülményeket • a humánerőforrás-gazdálkodás területén kiemelkedő munka végzése, különös tekintettel a hatékony foglalkoztatást, illetve a munkaerő-szerkezet átalakítását elősegítő tevékenységekre. Alkotói nívódíjban részesülhetnek továbbá azok is, akik • munkájukat kiemelkedő eredményességgel végzik, az átlagostól lényegesen többet tevékenykednek a Dunaferr Rt. és az általa alapított vagy a részvételével működő társaságok célkitűzéseinek megvalósítása érdekében. A pályázatot elnyerők az alábbi elismerésben részesíthetők: Egyének részére: az Alkotói Nívódíj I., II., III. fokozata Teamek részére: az Alkotói Nívódíj I., II., III. fokozata 1.3.2. Szakmai Publikációért Nívódíj a szakmai publikálás terén kiemelkedő eredményt elérők elismerésére A műszaki fejlesztés egyik alapvető feltétele a folyamatos tájékozottság, az információáramlás egyik fontos forrása a műszaki, gazdasági és humán publikációk megjelenítése. Az ISD Dunaferr Zrt. és az általa alapított, vagy részvételével működő társaságok szakembereinek tudományos, műszaki, gazdasági, humán publikációs tevékenységét évente kiírt pályázatok alapján Dunaferr Szakmai Publikációért Nívódíjjal lehet elismerni. Az elfogadott pályázat az alábbi elismerésben részesíthető: Szakmai Publikációért Nívódíj I., II., III. fokozata. A tudományos műszaki publikációt segíti elő az ISD Dunaferr Zrt. Műszaki Gazdasági Közlemények, mely az alapítvány kezelésében van 1995 óta. A negyedévente megjelenő lap a részvénytársaság szellemi tőkéje. A Dunaferr Műszaki Gazdasági Közlemények a vállalati kultúra rendszeresen felmutatható eleme, hiszen tartalmazza


Egy tudományos folyóirat metamorfózisa

Az első szám borítója

Az 1995-ös változás előtti kinézet - 1994

Az 1995-től 2006-ig élő forma

Komolyabb formai változás 2006-ban

2007-ben két újabb igazítás volt a külsőn. Itt Az egyik angol nyelvű válogatás borítója az első eredménye látható. A másodiknál került fel a tulajdonosváltást mutató ISD Dunaferr felirat, lett a mai forma A szerkesztőség tagjai 2002 nyarán (balról: Szabó Gyula, Késmárky Péter, Hevesiné Kővári Éva, Kővári László, dr. Szücs László, dr. Szabó Zoltán, Szente Tünde és Fülöp József)

A Stahl und Eisennél 1999. október 4-én

A leköszönő Zsámbok Elemér ünneplése


A szerkesztőség tagjai – 2013 elején (balról: Szabó Gyula, Hevesiné Kővári Éva, Felföldiné Kovács Ágnes, dr. Szabó Zoltán, dr. Szücs László, Szente Tünde, Késmárky Péter és Kővári László, hiányzók: Jakab Sándor és Várkonyi Zsolt)

108

Alkotók egy csoportja, 2000

Konferencia, 2000

azokat az értékeket (eredményeket, tudásokat, ismereteket), amely a Dunaferr és egyben a város és a régió szellemi tőkéje. A koksz-, nyersvas- és acélgyártás, a melegen és hidegen hengerlés, valamint a lemez-továbbfeldolgozás szakterületének tudományos elméleti és gyakorlati eredményeit összesíti, kiválóan dokumentálva a szakmák fejlődését. A Dunaferrnél tudományos fokozatot elérni kívánók publikációs lehetősége, az iparnak az egyetemekkel kialakított jól működő kapcsolatának egyik fóruma. A folyóirat rangot és elismerést szerzett magának mind szakmai, mind a kapcsolódó diszciplínák művelőinek szemében. A részvénytársaság image-át erősítő orgánum, amelynek egyik üzenete éppen az, hogy ennél a vállalkozásnál a kutatás-fejlesztés, valamint a tudományos élet rangján kezeltetik.

együttműködésben lévő szervezeteknél, a Dunaferr érdekében végzett kiemelkedő – műszaki, gazdasági, humán – alkotó munka, tudományos tevékenység erkölcsi elismerése, valamint • a Dunaferr Vállalatcsoport műszaki tudományos kultúrájának és progresszív értékeinek fokozottabb közvetítése, kivetítése itthon és külföldön.

1.3.3. Főtanácsosi illetve Tanácsosi cím és díj a szakmai felkészültségükben és tapasztalatukban kiemelkedő szakemberek elismerésére és díjazására Az ISD Dunaferr Zrt. és társaságai által alapított Dunaferr Alkotói Alapítvány Kuratóriuma az alapító okirattal összhangban 2005. évben bevezette a „DUNAFERR TANÁCSOSA”, illetve a „DUNAFERR FŐTANÁCSOSA” cím adományozását. A Tanácsos és Főtanácsos cím adományozásának célja: • Az ISD Dunaferr Zrt. és az általa alapított, vagy részvételével működő gazdasági társaságoknál, illetve vele

A Tanácsos és Főtanácsos cím odaítélésének feltételei: • A Tanácsos, illetve Főtanácsos cím a személyükben, szakmai felkészültségükben, teljesítményükben és tapasztalatukban kiemelkedő szakemberek részére adományozható. • Az elismerésben azok az ISD Dunaferr Zrt., valamint az általa alapított, és részvételével működő gazdasági társaságokkal munkaviszonyban álló, vagy e cégekkel korábban munkaviszonyban állt, illetve vele együttműködésben lévő szervezeteknél dolgozó szakemberek

A Dunaferr Alkotói Alapítvány kuratóriumi ülést tart: Lukács Péter mûszaki vezérigazgató-helyettes, az alapítvány elnöke vezényletével, 2003

Tízéves a Dunaferr Alkotói Alapítvány jegyében rendezett konferencia, a Dunaferr Szakmai Publikációért Nívódíjak átadása, 2004

109


Dr. Szabó Zoltán Lukács Pétertõl, a kuratórium elnökétõl veszi át a Dunaferr Fõtanácsosa elismerést, 2005 részesülhetnek, akiket a Kuratórium munkájuk, tevékenységük alapján arra méltónak tart. A címet a Kuratórium visszavonhatja. A Dunaferr Tanácsosa, illetve a Dunaferr Főtanácsosa címet elnyerők erkölcsi elismerése Az alapítvány Kuratóriuma a Tanácsosi és Főtanácsosi címet elnyerők részére OKLEVELET, ÉRMET ÉS JELVÉNYT ADOMÁNYOZ, és a címek viselésére jogosultak kompetenciáját és szakmai tevékenységét közzé teszi. A cím elnyerésére a Dunaferr Alkotói Alapítvány Kuratóriuma felé pályázatot nyújthatnak be: • Az ISD Dunaferr Zrt. és az általa alapított, vagy részvételével működő vállalatok dolgozói, illetve nyugdíjasai és • a fenti vállalatok szervezeteinek vezetői, dolgozóik vagy nyugdíjasaik részére, valamint a vállalatcsoporttal tartósan együttműködő külső szakemberek részére, akiknek a munkája jelentős, kiemelkedő volt a Dunaferr Vállalatcsoport számára. A Dunaferr Alkotói Alapítvány Kuratóriuma – a beérkező pályázatok, illetve javaslatok elbírálása után – évente egy alkalommal maximum 5 fő részére adományoz: „DUNAFERR TANÁCSOSA”, illetve „DUNAFERR FŐTANÁCSOSA” címet.

Dr. Verõ Balázs átveszi a Dunaferr Fõtanácsosa elismerést, 2005


Dr. Horváth Ákos átveszi a Dunaferr Fõtanácsosa elismerést, 2005 A pályázatot az alábbi szempontok alapján kell benyújtani, legfeljebb 5 oldal terjedelemben: • a pályázó vagy javasolt személyi adatai, munkahelye, beosztása, • életútja, a szakmai munkájának jellemzői, • műszaki vagy gazdasági vagy humán szakmai közéletben végzett tevékenysége, • eddigi szakmai elismerése, • találmánya, újításai, innovációs tevékenysége és • publikációs tevékenysége. A Dunaferr Tanácsosok és Főtanácsosok testületének működése: • A tanácsos és főtanácsos „címet” elnyertek testületet alapíthatnak. • Az alapítvány kuratóriuma az alapítók szándékát szem előtt tartva, folyamatos műszaki-tudományos együttműködést kezdeményez a tanácsosok csoportja, testülete és az alapítók között, elsősorban a tanácsosok véleményének hasznosítása érdekében. • A tudományos és gyakorlati kérdésekben való bármilyen formájú együttműködést az alapítók és a tanácsosok egyaránt kezdeményezhetnek. • Az „Alkotói Nívódíj”, és a „Dunaferr Szakmai Publikációs Nívódíj” pályázatok szakértői értékelése. A kuratórium döntési munkájának elősegítése érdekében az „Alkotói Nívódíj” és a „Dunaferr Szakmai Publikációért Nívódíj” pályázatainak értékelésénél igénybe veszi a tanácsosok szakértelmét. 1.3.4. Szakmai Ösztöndíj-rendszer Szakmai ösztöndíj meghatározott időtartamra és meghatározott feladat elvégzéséhez kötötten adható. Az ösztöndíj annak, az ISD Dunaferr Zrt.-vel, vagy az általa alapított, vagy a részvételével működő gazdasági társasággal munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló szakembernek adományozható, aki: • munkaviszonya keretében – munkakörét meghaladó mértékű és minőségű tevékenységet végezve – műszaki, gazdasági, szervező, humán területen a fejlődés szempontjából meghatározó jelentőségű alkotásokat hoz létre, vagy • innovációs tevékenységével alapvetően befolyásolja a termékstruktúra korszerűsítését, vagy

110

Réti Vilmos gratulál dr. Takács Istvánnak, a Dunaferr Szakmai Publikációért Nívódíj I. fokozat elismerésért, 2000 • fejlődését elősegítő képzésben, továbbképzésben vesz részt, vagy • kiemelkedő képességű pályakezdő fiatalként adott feladatot, programot valósít meg, vagy • az ISD Dunaferr Zrt.-nél, illetve az általa alapított, vagy részvételével működő gazdasági társaságnál munkaköri kötelezettséget meghaladóan végez tevékenységet, vagy • az ISD Dunaferr Zrt.-nél, illetve az általa alapított vagy részvételével működő gazdasági társaságnál az alaptevékenységeket meghaladóan dolgoz ki, illetve valósít meg programot.

Díjátadó ünnepség. Lukács Péter, a kuratórium elnöke köszönti az Alkotók Napja résztvevõit, 2006

1.4. Az Alkotói Alapítvány pályázati elemeinek működési rendszere Az Alkotói Alapítvány Kuratóriuma az alapítvány céljának megfelelően, a rendelkezésre álló anyagi forrás alapján hosszú- és rövid távon kialakította stratégiáját. Az alapítvány kuratóriuma a rendelkezésre álló anyagi erőforrás hatékony felhasználását célozta meg. Olyan döntést hozott az alapítvány céljának megfelelően, hogy – az alapító okiratban meghatározott pályázati elemek közül – a Szakmai Publikációért Nívódíj és a Főtanácsosi illetve Tanácsosi cím elemek működését teszi folyamatossá, mivel a rendelkezésre álló alaptőke hozadéka, illetve az egyéb bevételek – pályázatok, vállalkozási tevékenységek bevételei – csak ezekre nyújt lehetőséget. A pályázati elemek működtetése mellett, azzal párhuzamosan rendszeressé váltak az elmúlt 20 évben a különböző konferenciák (alkotók napja, szakmai konferenciák), amely rendezvényeket más szervezetek részvételével, azokkal együttműködve bonyolítottunk le, elsősorban az OMBKE dunaújvárosi szervezetével. A Dunaferr Rt. Igazgatóságának 1995-ben hozott döntése értelmében a Dunaferr Műszaki Gazdasági Közlemények című kiadvány az alapítvány kezelésébe került. Az ISD Dunaferr Zrt-vel kötött megállapodás alapján 2007-től kezdődően az Alapítvány a Műszaki Gazdasági Közlemények kiadvány szakmai felügyelete mellett a kiadói feladatokat is ellátja. A Műszaki Gazdasági Közlemények a tudományos élet olyan szellemi műhelyévé vált, amely lehetőséget biztosított és biztosít a mérnököknek, közgazdászoknak, humán és más egyetemeken, főiskolákon dolgozó szakembereknek a tudományos életbe történő bekap-

A Dunaferr Alkotói Alapítvány Kuratóriumához a megalakulása óta eltelt húsz év alatt 1391 pályázó nyújtott be pályamunkát, publikációt az alábbiak szerint: • Alkotói Nívódíj pályázaton a pályázók száma: 677 fő Alkotói Nívódíj pályázaton elismerésben (Alkotói Nívódíj I.,II.,III. fokozatban) részesült: 121 fő • Szakmai publikációért nívódíj pályázaton a pályázók száma: 625 fő • Szakmai publikációért nívódíj pályázaton elismerésben (Dunaferr Szakmai publikációért Nívódíj I., II. ,III. fokozatában, illetve különdíjban) részesült: 158 fő

111


A Dunaferr Fõtanácsosai: Zsámbók Dénes és dr. Szücs László, 2007 csolódásra, továbbá szakmák magyarországi kiemelkedő képviselőinek publikációs tevékenységük elősegítésére.

2. Alkotói Nívódíj és Szakmai Publikációért Nívódíj, illetve Tanácsos, Főtanácsos pályázatok 1995–2015

Az elmúlt 10 évben • Dunaferr Tanácsosa, Főtanácsosa pályázaton részt vettek száma: 89 fő • Dunaferr Főtanácsosa cím elismerésben részesült: 19 fő • Dunaferr Tanácsosa cím elismerésben részesült: 5 fő 1995 Fokozat Alkotók, teamek Dunaferr Szakmai I. Zsámbok Elemér Publikációért Nívódíj Alkotói Nívódíj I. Gönczi Pál I. Tönkő Pál I. Horváth Károly Máriás József Tóth Dezső Csányi Mihály II. Szente Tünde II. Szabó János Kapás Zsolt Kasza Beáta III. Klein András Miklós III. 1997 Alkotói Nívódíj

Fokozat I.

Pályázat címe Kiemelkedő publikációs tevékenysége alapján

Kiemelkedő műszaki, gazdasági munkája alapján Minőségjavító technikák A folyamatos acélöntőmű fejlesztése

A Dunaferr munkaerő-szerkezetének átalakulása az 1990-es évek elején A Dunaferr DSS-Nehézacélszerkezet-gyártó Kft. megalakulásának munkahely-teremtő mozzanatai, rövid és középtávú fejlesztéseinek hatása a munkaerő-szerkezet átalakítására A Dunaferr stratégia része a vállalati kultúra és szocializáció A Dunai Vasmű konverter exhausztorának PLC vezérlése

Alkotók, teamek

Pályázat címe

III.

Böszörményi Zoltán Ivándy József Antal Árpád Mosonyi Zoltán Tóth László Késmárky Róbert Juhász Tamás Bánóczki Tamás Dr. Szabó Zoltán Szélig Árpád Papp László Máriás Nyina Nagyné Lajtos Anna Dr. Siposné Gyebnár Éva

III.

Tar Gyula

III.

I.

Dr. Rácz Attila Fazekas András Tamási István Horváth János Kőkuti Tamás Suha Zoltán Fülöp József Dr. Takács István Lánczos András

Másodlagos és hulladékenergiák hasznosításának eredményei és további lehetőségei a Dunaferr vállalatcsoportnál. (Energiagazdálkodás, 1995. 11. szám) A konferenciákon megvitatott stratégiai kérdések jelenléte a Dunaferr vállalatcsoport üzemeiben

II.

Dr. Sándor Péter

A komplex hőhasznosítás a tolókemencék energoökológiai optimalizálásának eszköze

II.

A Dunaferr-csoport ösztönzési rendszere

III.

Füredi Gábor Csik Józsefné Dr. Horváth Ákos Kovács Mihály Kőhalmi Kálmán Lőrinczi József Dr. Tar József

III.

Füredi Gábor

III.

Füredi Gábor Hegyi Nóra Bertalan Katalin

I.

II.

II.

III.

Szakmai Publikációért Nívódíj

Csányi Mihály Gentischer Ferenc

Az elmúlt 20 év folyamán a Dunaferr Alkotói Alapítvány Kuratóriumának döntése alapján az elismerésben részesült pályamunkákat és alkotókat az alábbi táblázatokban soroljuk fel:

I.

II.

A Dunaferr erőmű 50 és 100 t/h gőzteljesítményű kazánjai rekonstruk-ciójának lefolyása és tapasztalatai Dunaferr Sigma épületváz-család

A mechanikai próbákon véletlen-szerűen jelentkező vonalas hiba elnevezésű jelenségek keletkezési mechanizmusának vizsgálata A dunaújvárosi műjégpálya építészeti kialakítása Emberi erőforrás-gazdálkodás a személyügyi szervezet tevékenységében külön tekintettel a létszámleépítésekre Dunaferr Acélművek Kft. FAM közbensőüstjeinél alkalmazott samott alapanyagú tűzálló termékek kiváltása az üstök páncélzatának átalakításával Égetés nélküli tűzálló anyagok az acélipar számára

Egységes keretbe foglalt minősítési (értékelési) és oktatási-képzési rendszer kialakítása, alkalmazása, felhasználása a munkaerő-szerkezet átalakításában

Hőkezelést helyettesítő szabályozott lemezhengerlési technológiák a Dunaferrnél

A roncsolás mentes anyagvizsgálat és az információ-technológia hatásai a spirálcsőtermék életgörbéjére a Dunaferrnél Az emberi erőforrás menedzselésének új követelményei vegyesvállalatoknál: A DWA példája Külső tanácsadók szerepe a kultúraváltásban (vegyesvállalati esettanulmány)


112

Konferencia a Vasmû Klubban, 1997

Alkotói Nívódíj I. fokozata elismerésben részesült: Böszörményi Zoltán és Ivády József

Alkotói Nívódíj III. fokozata elismerésben részesült: Dr. Tar József

Alkotói Nívódíj II. fokozata elismerésben részesült: Dr. Szabó Zoltán, Szélig Árpád és Papp László

Alkotói Nívódíj plakett I., II. és III. helyezett

Alkotói Nívódíj III. fokozata elismerésben részesült: Horváth János, Kõkuti Tamás és Suha Zoltán

Alkotói Nívódíj III. fokozata elismerésben részesült: Tamási István

113


Díjátadó konferencia a Vasmû Klubban, 1999

Alkotói Nívódíj III. fokozatának nyertese: Barna Miklós elõadása

A konferencia résztvevõi, 1999

Az Alkotói Nívódíj III. fokozatát Tönkõ Pálnak ítélte a kuratórium

Alkotói Nívódíj konferencia a Vasmú Klubban, 1999

Alkotói Nívódíj III. fokozatának nyertese: Kürtösi Ernõ elõadása

Alkotók Napja a Dunaújvárosi Fõiskolán, 2000


114

1999

Fokozat

Alkotói Nívódíj

Alkotók, Teamek

Pályázat címe

I.

Dr. Szabó Zoltán

Az öntőkagylók szűkülésének megszüntetése a lágyacélok Ca-os kezelésével

I.

Lehoczki József Márkus László Rokszin Zoltán Tóth László Tönkő Pál

A konverter iszap hasznosítása a zsugorítmány, illetve a nyersvas-gyártás fázisában

A kiválóan mélyhúzható karosszéria-lemezek gyártásának kifejlesztése a Suzuki Rt. részére

III.

Dr. Horváth Ákos Horváth Tamás Dr. Szabó Zoltán Komáromi Gábor Kőkuti Tamás Barna Miklós

III.

Kürtösi Ernő

A meleghengermű iparivíz-rendszerének állapotvizsgálata

III.

Menyhárt Ferenc Hegyi Zoltánné Hevesiné Kővári Éva Lehoczki József Márkus László Rokszin Zoltán Tamási István Marcov Werner Bánkuti János Gyerák Tamás

A termékválaszték bővítés — terméktanúsítás — hegesztési eljárás tanúsítása a D-LA Kft. profilüzletágánál

II. II.

II.

III.

III.

A meleghengerműi előlemezvágó olló vezérlése

Humán információs rendszer kialakítása A meleghengerműi olajos-revés szennyvíz megtisztítása kohógáz-tisztítói iszappal

Az I. sz. nagyolvasztó élettartamának növelése

A kitört tűzálló anyagok visszanyerése és újrahasznosítása a Dunaferr Tűzállóanyag-gyártó Kft.-nél

2000

Fokozat

Alkotói Nívódíj, posztumusz Dunaferr Szakmai Publikációért Nívódíj

I.

Molnár László

Mérnöki tevékenysége elismeréseként

I.

Dr. András István

Termelés, kultúra, nyelv

I.

Dr. Sándor Péter Dr. Takács István Simon Csaba

Kombinált ciklusú gázturbinás erőműegység illesztése a Dunaferr energetikai rendszerébe

Dunaferr SKY csőradiátor-család – Ember központú fűtőtestek a jövő évezredben

III.

Markovics György Rivnyák József Szilágyi Irén

A Dunai Vasmű építőjétől a Dunaferrig – Egy vállalati lap metamorfózisa

III.

Lukács Péter

A folyamatirányítási rendszerek stratégiai kérdései a Dunaferr Acélművek Kft.-ben

III.

Hegyi Zoltánné Hevesiné Kővári Éva Kerti Elvira Dr. Szücs László Dr. Takács István Dr. Szabó Ferenc Szerkesztő Bizottság Elnöke Dr. Czinkóczi Sándor Szerkesztő Bizottság Alelnöke Dr. Sziklavári János Dr. Remport Zoltán Dr. Szamosi György Dr. Mudra László Zsámbok Elemér Kóré Sándor Klein András Miklós Borovszkyné Győr Zsuzsanna Szente Tünde Kozma Erzsébet

A hidegen hajlított idomacélok gyártásfejlődésének bemutatása1964-től napjainkig

II. II.

III. Dunaferr Szakmai Publikációért Különdíj

Alkotók, teamek

Pályázat címe

Olaj- és üzemanyag-adalék üzemi és laboratóriumi vizsgálata

Az acélgyártáshoz biztosítható betétanyagok, figyelemmel a Dunaferr metallurgiai gyártósorának távlati fejlesztésére Dunaferr 50 éves krónika

115


Alkotók Napja Konferencia a Klub Hotelben, 2005

A konferencia résztvevõi

Dr. Szücs László elnökletével tartott konferencián Jakab Sándor, a kuratórium titkára ismerteti az alapítvány kuratóriumának döntését

Az Alkotói Nívódíj I. fokozata elismerésben részesült: Markó Géza, Molnár József, Bánhegyesi Attila és Borsi J. Attila

Az Alkotói Nívódíj II. fokozata elismerésben részesült: Tóth Edit, Nagy Istvánné, Narancsik Zsolt, dr. Horváth Ákos és Kovács Mihály

Az Alkotói Nívódíj II. fokozata elismerésben részesült: Hevesiné Kõvári Éva, Kun Zoltán, Kovács Anna és Meskál László

Az Alkotói Nívódíj III. fokozata elismerésben részesült: Tar László és Hajnal Attila


116

2002 Alkotói Nívódíj

Fokozat Alkotók, Teamek I. Alpek Sándor Bak János Fülöp József Dr. Takács István II. Szekeres István II.

Hekele Csaba

II.

Mihalik Sándor Papp László Gönczi József Szélig Árpád Téglás Zoltán

III. III.

III.

Dunaferr Szakmai Publikációért Nívódíj

I.

II.

III. Dunaferr Szakmai Publikációért Különdíj

Fülöp Zsoltné Dr. Csepeli Zsolt Csánk Lajos Dr. Verő Balázs Tamási István Marcov Werner Marcov Enikő Lőrinczi József Dr. Csepeli Zsolt Dr. Zsámbók Dénes Králik Gyula Dr. Tiszamarti Miklós Dr. Piukovics Klára Reichert Lászlóné Lehoczki József Cseh Ferenc Dr. Szücs László Dr. Szabó Zoltán Kővári László Késmárky Péter Fülöp József Hevesiné Kővári Éva Szabó Gyula Szente Tünde Dr. Csepeli Zsolt Dr. Gácsi Zoltán Sárközi Gábor Dr. Réti Tamás Kovács Jenő Dr. Mertinger Valéria Jakab Sándor Klein András Miklós Muhar Zorán

Pályázat címe Az energia megtakarítást környezetkímélő módon biztosító acél-izzító kemenceégők kifejlesztése

Terméktanúsítással összefüggő piaci vizsgálatok a Dunaferr társaság-csoportnál, felkészülés az EU-hoz való csatlakozásra Monitoring diagnosztikai rendszer tervezése a DWA Hideghengermű Kft. hengerállványainak munkahenger csapágyaira Konvertersalak-érzékelés és salak-visszazárás megoldása az Acélművek Kft.-nél

A vizsgált rendszertől független matematikai modell alkalmazása az energetikai veszteségfeltárás területén Lézerrel felületkezelt görgők termikus fárasztó kísérlete

Új minőségű carbon-magnezit tűzálló téglák fejlesztése elektroacélgyártó berendezésekhez, UHP kemence és ASEA acélöntő üsthöz Korszerű módszer acél-szélesszalagok normalizáltsági állapotának vizsgálatára

Legalább öt éve zajban

A Dunaferr II. sz. nagyolvasztójának 2001. évi átépítése, a 10 éves kemencetartósság aspektusából A Dunaferr Műszaki Gazdasági Közlemények 1995–2000.

Sztereológia és képelemzés című egyetemi tankönyv megírása, és a könyv hasznosítása a Dunaferr Kutatóintézetben

A Humán Intézetben kialakított Szakmai Látogatási Központ A Technika és Technikatörténeti Állandó Kiállítás létrehozása

Résztvevõk a 2008. évi díjátadó konferencián

Lukács Péter gratulál dr. Sebõ Sándornak a Szakmai Publikációért Nívódjí III. fokozatához, 2008

117


Szakmai Publikációért Nívódíj II. fokozata elismerésben részesült Kardos Ibolya és dr. Verõ Balázs, 2008 Alkotói Nívódíj I. fokozata elismerésben részesült: Borsi J. Attila, dr. Felde Imre, Kovács Zsolt és Meizl Péter, 2009

19. kép: Dr. Tardy Pál a Dunaferr Fõtanácsosa elismerésben részesült, 2009

Alkotói Nívódíj II. fokozata elismerésben részesült: Tóth László, Cseh Ferenc, Móger Róbert, Titz Imre, Papp Zoltán és Márkus Tamás, 2009

Lukács Péter köszönti a megjelenteket, a Dunaferr Alkotói Alapítvány és az OMBKE közös díjátadó klubnapján, 2010

Oklevelek és plakettek

Díjátadás, 2010


118

2004

Fokozat

Dunaferr Szakmai Publikációért Nívódíj

I. I.

II. II.

III.

III.

III.

Dunaferr Szakmai Publikációért Különdíj

2005

I.

II

II.

III. III.

III.

Dunaferr Főtanácsosa

Sebő Sándor Bánhegyesi Attila Mészáros Imre Králik Gyula Fülöp Zsoltné Dr. Verő Balázs Dr. Zsámbók Dénes Lánczos András

Lőrinczi József Dr. Szabó Zoltán Dr. Zsámbók Dénes Dr. Horváth Ákos Dr. Verő Balázs Klein András Miklós Tábori László Márton Gergely Kozma Erzsébet

Fokozat

Alkotói Nívódíj

Alkotók, teamek Hevesiné Kővári Éva Csépányi Andrea Dr. Gulyás József Dr. Horváth Ákos Lőrinczi József Sebő Sándor Szélig Árpád Dr. Verő Balázs Szélig Árpád

Pályázat címe Környezetvédelmi követelmények az EU-csatlakozás kapcsán Finomszemcsés nagyszilárdságú acélok termékválasztékának bővítése a Dunaferr Rt.-ben

A nyersvas konverter előtti kéntelenítésének elméleti, gyakorlati és gazdaságossági kérdései Acélszalagok tulajdonságainak javítása a szalaghűtés optimalizálásával

Laser Surface Tratment of Steels (Acélok lézeres felületkezelése)

• Mozdonyok melegével kezdődött • Az alapítókat csapták arcul • A jövőt nem a gázmotoros erőművekben, hanem a megújuló energiákban kell keresni • A vasműs megoldást az egyetemek is elismerték • A sikeres privatizáció a térség energetikai helyzetét is stabilizálja • A szélerőműhöz is kell a biztosíték Acélok fejlesztési irányai

A Dunaferr Dunai Vasmű 50 éves Vasas Szakszervezetének történeti évkönyve 50 éves a Dunai Vasmű energiaellátása

Alkotók, teamek Molnár József Bánhegyesi Attila Markó Géza Borsi Attila Hegyi Zoltánné Gyuró Antalné Sütő Szabolcs Nagy Istvánné Tóth Edit Dr. Horváth Ákos Narancsik Zsolt Kovács Mihály Tar László Hajnal Attila Dr. Horváth Ákos Kovács Mihály Sebő Sándor Szélig Árpád Hevesiné Kővári Éva Ekker Csabáné Meskál László Kun Zoltán Éberhardt Zoltán Kovács Anna Dr. Horváth Ákos

Pályázat címe A mintázási célú munkahengerek tartósságának növelése

Versenyképes minőség megvalósítását célzó intézkedések a hidegen alakított szelvények gyártásánál

Elektrotechnikai acélcsalád gyártástechnológiájának és vizsgálati módszerének kifejlesztése a Dunaferr Dunai Vasmű Rt-nél

A Dunaferr MH termékek önköltségszámításának korszerűsítése Korszerű, növelt folyáshatárú finomszemcsés mikroötvözött acélok továbbfejlesztése a Dunaferr Rt-nél

Szabványalapú integrált műszaki irányítási rendszer kialakítása a Dunaferr Rt-nél

Életút, életpálya műszaki tudományos munka alapján

Dr. Szabó Zoltán

Életút, életpálya műszaki, tudományos munka alapján

Dr. Verő Balázs


119


2006

Fokozat

Alkotói Nívódíj

I.

II III.

Alkotói Különdíj Szakmai Publikációért Nívódíj

I.

II. III.

Szakmai Publikációért Nívódíj Különdíj Dunaferr Főtanácsosa

Alkotók, teamek Fehér Gyula Szabó János Nagy György Wenszky Attila

Pályázat címe Az acélműi exhausztorok élettartam növelő korszerűsítése

A munka- és tűzvédelmi tájékoztató: avagy Véd Elek jó tanácsai, hogy ne a mentő vigyen haza!

Dr. Horváth Ákos Kovács Mihály Dr. Sebő Sándor Szélig Árpád Móder Rezső

A mikroötvözött, normalizáló hőmérsékletvezetéssel gyártandó acélcsalád korszerűsítése

Dr. Horváth Ákos Kovács Mihály Dr. Sebő Sándor Szélig Árpád Lontai Attila Dr. Takács István Galambos Levente Éberhardt Zoltán Kun Zoltán Molnár József Bánhegyesi Attila Dr. Tar József

A hengerelt termékek mechanikai tulajdonságainak javítása ötvözéssel és hengerléstechnikai eszközökkel

Életmű

A Dunaferr acélbuga-izzító kemencéi kapacitásának vizsgálata A Dunaferr Rt. minőségfigyelő rendszere

45 éves a Meleghengermű Életút, életpálya műszaki tudományos munka alapján

Bánhegyesi Attila

Életút, életpálya műszaki, tudományos munka alapján

Dunaferr Tanácsosa

Fülöp Zsoltné


2007 Dunaferr Főtanácsosa

Alkotók, teamek Dr. Szücs László Dr. Zsámbók Dénes

Pályázat címe Életút, életpálya műszaki tudományos munka alapján Életút, életpálya műszaki, tudományos munka alapján

2008 Szakmai Publikációért Nívódíj

Fokozat Alkotók, teamek I. Dr. Horváth Ákos Dr. Sebő Sándor Kovács Mihály Kemele István Szélig Árpád II. Hevesiné Kővári Éva Éberhardt Zoltán Lőrinczi József II. Dr. Verő Balázs Kardos Ibolya III. Dr. Farkas Péter Dr. Sebő Sándor Illés Péter Hujber Zoltán Különdíj Vash Stefán Dunaferr Főtanácsosa Králik Gyula Dunaferr Tanácsosa Molnár József Nyíri Miklós 2009 Alkotói Nívódíj

Fokozat Alkotók, teamek I. Dr. Felde Imre Borsi J. Attila Kovács Zsolt Meizl Péter II Cseh Ferenc Móger Róbert Tóth László Titz Imre Pap Zoltán Márkus Tamás III. Dr. Farkas Péter Dr. Sebő Sándor Illés Péter Dunaferr Főtanácsosa Dr. Tardy Pál Szélig Árpád Dunaferr Tanácsosa Dr. Pallósi József

Pályázat címe A meleg- és hideghengermű kapacitásnövelésének technológiai aspektusai és hatásuk a termékek minőségére

CE jelölés a szerkezeti acélokon

Az acélok primer szövetének kimutatására szolgáló metallog-ráfiai módszerek szisztematikus vizsgálata HSMM szoftver alkalmazásának lehetősége a Dunaferr meleghengerművében

Dunaújváros – Alcsevszk, acélfilozófia vagy fejlődés integráción keresztül Életút, életpálya műszaki tudományos munka alapján Életút, életpálya műszaki, tudományos munka alapján Életút, életpálya műszaki tudományos munka alapján Pályázat címe Hőkezelési döntéstámogató rendszer bevezetése a hőkezelési műveletek tervezésére és monitorozására

A dió II. koksz nagyolvasztóban történő felhasználása

A HSMM szoftver alkalmazásának lehetőségei az ISD Dunaferr Zrt. meleghengerművében

Életút, életpálya műszaki tudományos munka alapján Életút, életpálya műszaki, tudományos munka alapján Életút, életpálya műszaki tudományos munka alapján


120

A Dunaferr Alkotói Alapítvány kuratóriumának jelenlegi tagjai és volt elnökei

Dr. Lukács Péter kuratóriumi elnök

Jakab Sándor kuratóriumi titkár

Dr. Farkas Péter kuratóriumi tag

Hajdics László kuratóriumi tag

Dr. Harcsik Béla kuratóriumi tag

Hóbor Gyula kuratóriumi tag

Dr. Kadocsa László kuratóriumi tag

Dr. Károly Gyula kuratóriumi tag

Mádai László kuratóriumi tag

Dr. Tar József kuratóriumi tag

Réti Vilmos korábbi kuratóriumi elnök (1995–2000)

121

Dr. Zsámbók Dénes kuratóriumi tag

Dr. Sándor Péter korábbi kuratóriumi elnök (2000–2002)



Fokozat Alkotók, teamek I. Illés Péter Kemeléné Halasi Mónika Varga József II. Bocz András Dr. Horváth Ákos Narancsik Zsolt Dr. Sebő Sándor III. Szente Tünde Különdíj Dr. Pallósi József Dunaferr Főtanácsosa Dr. Farkas Ottó Nagy György Tóth László

„Innováció a térségben” „Cikkek, könyvfejezetek, hazai – külföldi konferenciák 2000-2010” 80. születésnapja alkalmából életpálya alapján Életút, életpálya műszaki, tudományos munka alapján Életút, életpálya műszaki tudományos munka alapján

2011 Dunaferr Főtanácsosa

Alkotók, teamek Győri Mária

Pályázat címe Életút, életpálya műszaki, tudományos munka alapján

Dunaferr Tanácsosa

Dr. Károly Gyula Dr. kováts miklós

Életút, életpálya műszaki, tudományos munka alapján Életút, életpálya műszaki tudományos munka alapján


Fokozat Alkotók, teamek I. Portász Attila II. Bereczki Péter Józsa Róbert Portász Attila Dr. Verő Balázs III. Harcsik Béla Dr. Károly Gyula Dr. Tardy Pál Józsa Róbert Dr. Szabó Zoltán Dunaferr Főtanácsosa Hevesiné Kővári Éva 2013 Szakmai Publikációért Nívódíj

Fokozat Alkotók, teamek I. Mucsi András Földi József Kardos Ibolya Felde Imre Palkovics Miklós II. Réger Mihály Alfred Ender Józsa Róbert III. Hevesiné Kővári Éva Tóth Antalné Dér Tünde Különdíj Szente Tünde Varga Ottó Dömötör Zsolt Dunaferr Főtanácsosa Dr. Réger Mihály Tenyér Mihály 2014 Szakmai Publikációért Nívódíj

Fokozat Alkotók, teamek I. Dr. Farkas Ottó Dr. Móger Róbert II. Portász Attila III.

Különdíj

Dunaferr Főtanácsosa

Hevesiné Kővári Éva Kun Zoltán Montvai Tamás Bocz András Márkus Dénes Narancsik Zsolt Szabó Gyula

Pályázat címe Gazdasági előnyökkel járó műszaki megoldások a hengerforgalmazásban

DWTT vizsgálatok bevezetése a Qualitest Lab. Kft.-nél

Pályázat címe HSLA acélok szívósságának javítása Molibdénnel ötvözött x80 szilárdsági szintű acélcső-alapanyag előnyújtói és készsori hengerléstechnológiájának meghatározása

A reoxidáció hatása az acél folyamatos öntése közben kialakuló kagylószűkülésre

Életút, életpálya műszaki, tudományos munka alapján Pályázat címe Hidegen hengerelt szalagok lágyítási műveletének gyártástechnológiai felülvizsgálata, optimalizálása

A szekunder üstmetallurgiai salak viszkozitási problémái az ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt-ben

Útépítési célra felhasználható CE-jeles Dunaferr-salakok

Egy tudományos folyóirat metamorfózia A hideghengermű története Életút, életpálya műszaki tudományos munka alapján Életút, életpálya műszaki, tudományos munka alapján Pályázat címe A Nagyolvasztói Fúvóforma-eróziós folyamatok fémtani vonatkoztatásai A növelt szilárdságú finomszemcsés szerkezeti acélok gyártástechnológiájának módosításában rejlő lehetőségek vizsgálata A LEAN eszközrendszerének alkalmazása az ISD Dunaferr Zrt-nél

A képlékeny alakváltozási viszonyszám („r” érték) meghatározása kézi és automatikus módszerrel



122


Fokozat Alkotók, teamek I. Dr. Farkas Ottó Dr. Móger Róbert II. Dr. Horváth Ákos III. Csekő Tamás Katona József Tönköly László

Pályázat címe A Nagyolvasztó aknarészében elhelyezkedő tapadványok hatása a gázkihasználásra A Dunai Vasmű korábbi kapcsolatai a volt hazai járműgyártással és jövőbeni lehetőségei Az ISD Dunaferr Zrt. Hideghengerművében létesített sósav-regeneráló berendezés tüzelésének gazdaságos és környezetkímélő beállítása

Tóth László átveszi a Dunaferr Fõtanácsosa elismerést, 2010

Nagy György átveszi a Dunaferr Fõtanácsosa elismerést, 2010

Szakmai Publikációért Nívódíj II. fokozat elismerést átveszi: Bocz András, Narancsik Zsolt, és dr. Sebõ Sándor, 2010

Szente Tünde átveszi a Szakmai Publikációért Nívódíj III. fokozatát, 2010

Szakmai Publikációért Nívódíj I. fokozata elismerés átadása Illés Péter és Kemeléné Halasi Monika részére, 2010

2010-es díjátadó ünnepség

123


A műszaki, gazdasági, humán témakörökben benyújtott pályázatok elősegítették: — a műszaki tudomány legújabb eredményeinek megismerését, ismeretek, készségek, jártasságok fejlesztését,

Győri Mária, aki főtanácsosi címet kapott (2011)

Lukács Péter PhD stratégiai mûszaki vezérigazgató-helyettes, a kuratórium elnöke értékeli a pályázatokat (2011)

Károly Gyula, aki főtanácsosi címet kapott (2011)

— a műszaki, szellemi termékek, találmányok megismerését, bevezetésének elősegítését, — a műszaki, gazdasági és humán igények, szükségletek megoldását, a tudományos ismeretek gyakorlatban történő alkotó alkalmazását, — a fiatal, tehetséges szakemberek bemutatkozását, szakmai munkájuk Dr. Kovács Miklós, aki tanácsosi címet kapott megismerését, — a tudományos, műszaki, (2011) gazdasági, humán publikációs tevékenység színvonalának emelését, támogatását, — a műszaki kutatási eredmények gyakorlatban történő alkalmazásának megismertetését.

3. A Dunaferr Alkotói Alapítvány tevékenységének kiszélesítése, továbbfejlesztése a következő időszakban Győri Mária főtanácsosi érme és oklevele (2011)

Főtanácsosi a tanácsosi érmek (2011)


Az Alkotói Alapítvány alapító okiratában meghatározott pályázati rendszer elemeinek mind nagyobb része működtetéséhez a rendelkezésre álló anyagi erőforrás növelésére van szükség. A pályázati rendszer teljes működtetése hosszabb távon — fokozatosan bevezetve — valósítható meg az alábbi pályázati elemek beépítésével és folyamatos működtetésével: — Szakmai Publikációért Nívódíj folyamatosan működő pályázati elem — Főtanácsosi, illetve Tanácsosi cím folyamatosan működő pályázati elem — Alkotói Nívódíj bevezetés előtt álló pályázati elem — Dunaferr Szakmai Ösztöndíj-rendszer előkészítés alatti pályázati elem (tervezett indítás a pénzügyi helyzet függvénye) A Dunaferr Alkotói Alapítvány pályázati rendszer elemeinek bővítése mellett a kuratórium fontosnak tartja a műszaki hagyományok ápolását, a régió tudományos, műszaki,

124

Portász Attila átveszi az oklevelet (Nívódíj I. fokozat) (2012)

Józsa Róbert átveszi az oklevelet (Nívódíj III. fokozat) (2012)

Bereczki Péter átveszi az oklevelet (Balra dr. Verő Balázs és Józsa Róbert) (Nívódíj II. fokozat) (2012)

A díjátadó konferencia hallgatósága (2012)

Portász Attila átveszi az oklevelet (Nívódíj II. fokozat) (2012)

Hevesiné Kővári Éva Dunaferr főtanácsosa elismerésben részesült (2012)

Harcsik Béla és Józsa Róbert (Nívódíj III. fokozat) (2012)

125


A 2013. évi pályázatokat értékeli Lukács Péter elnök

Varga Ottó és Dömötör Zsolt (jobbról balra) a Nívódíj különdíjának okleveleivel (2013)

Dr. Réger Mihály átveszi a főtanácsosi címet (2013)

Tenyér Mihály átveszi a főtanácsosi címet (2013)

Mucsi András, Palkovics Miklós és Földi József (jobbról balra) a Nívódíj I. fokozat okleveleivel (2013)

Réger Mihály, Alfred Ender és Józsa Róbert (jobbról balra) a Nívódíj II. fokozatának okleveleivel (2013)

Hevesiné Kővári Éva, Tóth Antalné és Dér Tünde (jobbról balra) a Nívódij III. fokozatának okleveleivel (2013)

Szabó Gyula átveszi a cím oklevelét (2014)


126

Portász Attila átveszi a Nívódíj II. fokozatához járó oklevelet (2014)

Jakab Sándor titkár ismerteti az alapítvány kuratóriumának döntését (2015)

Hevesiné Kővári Éva átveszi a Nívódíj III. fokozatához járó oklevelet (2014)

Móger Róbert átveszi a Nívódíj I. fokoztával járó oklevelet (2015)

Montvai Tamás (balról) és Kun Zoltán a Nívódíj III. fokozatának okleveleivel (2014)

Dr. Horváth Ákos átveszi a Nívódíj II. fokozatával járó oklevelet (2015)

Lukács Péter elnök átadja a Nívódíj különdíját Márkus Dénesnek (balra Narancsik Zsolt, jobbra Bocz András) (2014)

Csekő Tamás átveszi a Nívódíj III. fokozatával járó oklevelet (2015)

127


szellemi életének fellendítését célzó, elősegítő műszaki kiadványok megjelentetését. A Dunaferr Alkotói Alapítvány 10 éves tevékenységének feldolgozását elvégeztük, 2005. évben a kiadvány megjelent részletesen feldolgozva az Alkotói Alapítvány1995 és 2010 közötti tevékenységét. A kuratóriumot az a cél vezérelte – a kiadvány megjelentetése kapcsán –, hogy a műszaki, gazdasági, humán szakemberek, alkotók, alkotó teamek a Dunaferr vállalatcsoportnál és a város tudományos, műszaki, gazdasági életében betöltött helyét, szerepét, tevékenységét bemutassa, és a műszaki haladást elősegítő hagyományok ápolása céljából megőrizze a következő időszak számára. A kiadvány feldolgozta a Vállalati Tudománypolitikai Bizottság 1981-től folytatott tevékenységét, amely a vállalatnál működő tudományos szakmai munka vezetését, koordinálását, értékelését végezte, és munkájával hozzájárult a szellemi – kreatív innovatív – alkotótevékenység ösztönzéséhez, kiszélesítéséhez, a pályázati rendszer bevezetéséhez. A pályázatokhoz kapcsolódó tudományos szakmai konferenciák – alkotók napja – rendszerének továbbfejlesztése. A Dunaferr Műszaki Gazdasági Közlemények című kiadvány – amely az alapítvány szakmai felügyeletéhez tartozik – az ISD Dunaferr Zrt. megbízása alapján a kiadói feladatokat is ellátja, fontos szerepet tölt be a következő időszakban is a műszaki hagyományok ápolása és a vállalatti kultúra területén, a műszaki tudományos tevékenységek, az innováció megismertetésében. A Dunaferr Alkotói Alapítvány tevékenységének javasolt továbbfejlesztéséhez az alaptőke hozadéka csak részben biztosítja a működés feltételeit. A következő időszakban nagyobb lehetőség nyílik a 2015-ben megerősített közhasznú jogállással a pályázatokon való részvételre, a közhasznú jogállásnak megfelelő tudományos tevékenység és kutatás területén. További lehetőség a bevétel növelésének a vállalkozási tevékenység végzése, melynek bevételét az alapítvány célkitűzéseinek megvalósítására tudjuk fordítani.


Az ISD Dunaferr Zrt. és az általa alapított, vagy részvételével működő gazdasági társaságoknál dolgozó műszaki, gazdasági, humán szakemberek bekapcsolódása a Dunaferr Alkotói Alapítvány célkitűzések megvalósításába az elmúlt húsz évben hozzájárult a humán erőforrás fejlesztéséhez, hasznosításához, amely a vállalatcsoport jövőbeli eredményességének záloga, mivel – a folyamatosan változó gazdasági környezetben – az alkotó, kreatív, innovatív munkatársak meghatározó szerepet töltenek be a vállalatcsoport további fejlődésében. Ehhez a folyamathoz járulhat hozzá a Dunaferr Alkotói Alapítvány célkitűzéseinek megvalósításával, az innovációs pályázati rendszer működtetésével, tevékenységének továbbfejlesztésével.

128

Kun Erika, Horváth László *

Lehetőségek és kihívások az energiapiacon – egy nagyfogyasztó lépései az energiakereskedelem irányába Az energia fontos a jóléti társadalom minden szereplőjének: az egyéni felhasználónak kényelemforrás, az ipari és szolgáltatási szektornak, mezőgazdaságnak nyers- és alapanyag, a működés alapfeltétele. A fogyasztók energiafelhasználásuk méretétől és más felhasználási jellemzőiktől függően mégis eltérő módon gondolkodnak az energia-beszerzésről. Az energiavásárlás lehet egy kötelező feladat, melyet alkalmanként végre kell hajtani, vagy stratégiai lehetőség, mely hozzájárul a vállalkozás hosszú távú céljaihoz, versenyképességéhez. A beszerzés környezete, az energiapiac folyamatosan változik, a változó körülmények állandó kihívást jelentenek a felhasználóknak. A következőkben azt a beszerzéstechnikát mutatjuk be, melyet a két legnagyobb mennyiségben vásárolt vezetékes energiahordozó, a villamos energia és földgáz vásárlásakor alkalmazunk a Dunaferrnél.

Energy is an important issue for the modern society: it is for the convenience of domestic end-users, raw material and the key factor of operation for the industry and the agricultural sector. Yet the activity of purchasing the energy sources is considered differently among consumers. Buying energy can be a mandatory task to be fulfilled occasionally, or a strategic opportunity that secures the long term targets and competitiveness of the enterprise. The continuously changing energy market is a challenging environment to all energy procuring end-users. The next article gives an overview of the energy purchasing activity of ISD Dunaferr company group, showing the tools and techniques applied to achieve secure, flexible and competitive supply of natural gas and electricity.

Előszó

Villamos energia

Az energia fontos a jóléti társadalom minden szereplőjének: az egyéni felhasználónak kényelemforrás, az ipari és szolgáltatási szektornak, mezőgazdaságnak nyers- és alapanyag, a működés alapfeltétele. A fogyasztók energiafelhasználásuk méretétől és más felhasználási jellemzőiktől függően mégis eltérő módon gondolkodnak az energiabeszerzésről. Az energiavásárlás lehet egy kötelező feladat, melyet alkalmanként végre kell hajtani, vagy stratégiai lehetőség, mely hozzájárul a vállalkozás hosszú távú céljaihoz, versenyképességéhez. A beszerzés környezete, az energiapiac folyamatosan változik, a változó körülmények állandó kihívást jelentenek a felhasználóknak. Az ISD Dunaferr Műszaki Gazdasági Közlemények 2011. évi 4. számában már foglalkoztunk az ISD Dunaferr társaságcsoport villamosenergia-piaci környezetével, a vállalat villamosenergia-beszerzési gyakorlatával és lehetséges fejlődési irányaival. Jelen dokumentum a 4 évvel ez előtti írás aktualizálásának tekinthető, melyben a villamosenergia-vásárlási módszer mellett ismertetjük a társaságcsoport földgázbeszerzését is. Az ISD Dunaferr társaságcsoport továbbra is saját maga vesz részt a szabadpiaci energiapiaci kereskedelemben, melynek feladata a technológia rugalmas, folyamatos ellátása, indokolható költségek mellett. A beszerzés célja az ellátásbiztonság, eszköze a rugalmasság, a versenyképesség – alacsony energiaköltség – kulcsa pedig a folyamatos piaci jelenlét, valamint a saját felhasználás és kockázattűrő képesség ismerete. A következőkben azt a beszerzéstechnikát mutatjuk be, melyet a két legnagyobb mennyiségben vásárolt vezetékes energiahordozó, a villamos energia és a földgáz vásárlásakor alkalmazunk a Dunaferrnél.

Az energetikai piacnyitás lehetőséget teremtett, hogy a felhasználó saját maga választhassa meg energiabeszerzési csatornáit, a piac fejlődése lehetővé tette, hogy az igénybe vett termékek struktúráját is meghatározza, felépítse beszerzési portfolióját. Az 1. ábra bemutatja a liberalizált energiapiac szereplőit. A magyar piac liberalizációjának1 kezdetén (2003) az energiapiacok meglehetősen statikus kereskedelmi lehetőségeket tartogattak a piaci szereplőknek: néhány kereskedő versenyzett néhány fogyasztó kegyeiért. Egy fix árú villamosenergia-kereskedelmi ajánlat akár több hónapon

1. ábra: A szabad energiapiaci modell 1

Liberalizáció: egyes termék kereskedelmi útjában álló akadályok lebontása. Energiapiacok esetében megtörténik a verseny és természetes monopol tevékenységek szétválasztása. A versenyeztethető, szabad árú tevékenységek a termelés, kereskedelem, földgáz esetében a tárolás, természetes monopol tevékenységek (így szabályozott árú) a szállítás, elosztás, redszerirányítás.

* Kun Erika energiakereskedelmi vezető, ISD Power Kft. • Horváth László energiagazdálkodási főmérnök, ISD Power Kft.

129


keresztül érvényben maradhatott – a kereskedelem kétoldalú megállapodásokon keresztül zajlott. A kereskedés fejlődésével, a lehetőség minden felhasználó számára megadatott, hogy maga válassza meg beszerzési csatornáit. Egyre nagyobb igény mutatkozott a transzparens árinformációk iránt: megjelentek az energiatőzsdék, a transzparens piacok, a kereskedelem „valós idejűvé” vált, az adásvételi ügyletek száma megnőtt. Napjainkra elmondható, hogy a villamos energia és a földgáz is pillanatnyi árral rendelkező energiahordozó, mely árazását a piaci szereplők a fejlett piacok esetében transzparens platformokon, tőzsdéken végzik. Az energiapiaci értéklánc (termelés, szállítás, kereskedés, felhasználás) minden elemének tevékenységét a 2008-as válság óta meghatározza a piaci kockázatkezelés. A kockázatkezelés azt a technikát jelenti, hogy a piaci pozícióból (felhasználó esetében short-pozícióról van szó, ami a működéshez szükséges energiamennyiség megvásárlási szándéka) adódó lehetséges negatív kimenetelek bekövetkezésének valószínűségét csökkentjük (vásárlási pozíció esetében ez az áremelkedés kockázatának valószínűségét jelenti.) A megfelelően beállított kockázat mértéke az energiaköltségek előrejelezhetőségének alapfeltétele. Piaci folyamatok Németországban működik a kontinentális Európa leginkább elfogadott szervezett energiapiaca (energiatőzsdéje), az Európai Energiatőzsde (European Energy Exchange EEX), mely a forgalmazott termékstruktúra diverzitása és a kereskedett mennyiségű villamos energia (likviditás) miatt általánosan az európai energia piacon elfogadott árjelző. A Magyar Villamos Energia Szervezett Piac (Hungaria Power Exchange – HUPX) Magyarország energiakereskedelmi viszonyai között működő elfogadott transzparens piac. A transzparens piacokon a különböző termékek árazását más-más szekciókban végzik. Így létezik másnapi (day ahead, spot) piac, fizikai szállítású határidős (forward) piac, napon belüli (intraday) piac, pénzügyi határidős termékek (futures) piaca. A villamos energia, mint energiahordozó más-más termék, ha határidős piacon, ha a másnapi piacon vagy ha a napon belüli piacon vásároljuk meg. Másnapi piacok Hagyományos piaci logika szerint (ahol a piaci árat az utolsóként megtermelt egység határköltsége határozza meg) a legkedvezőbb árú ellátás az évre lekötött kapacitás megvásárlásából származik. Ezt a villamos energia általában a jó kihasználtsággal, folyamatosan azonos teljesítményszinten működő, javarészt már költségként leírt kapacitások (alaperőművek) termelik, ahol a termelő a tüzelőanyag áráig képes csökkenteni az utolsó megtermelt egység kibocsátási árat. Az időszakosan, kisebb kihasználtsággal termelő kapacitások termelői ára magasabb, míg a másnapi piaci kapacitások árai a legdrágábbak, hiszen feltételezhető, hogy arányosan a legkisebb kihasználtsággal üzemelnek. Csakhogy 2011 óta az európai energiapiac csekély hányada működik hagyományos logikával. (Ugyan a piactisztító, egyensúlyi árat a kereslet és kínálat egyensúlya határozza meg, az árképzés viszont kevésbé hagyatkozik a határköltség alapú árképzésre.) A gazdasági válságból való kilábalás lehetőségét az EU nyugati tagországai – különösen Németország – a megújulóenergia-szektor felfuttatásában látták. A szándék


a fukushimai atomkatasztrófa bekövetkeztével igazolást és megerősítést nyert. Döntés született, mely szerint Németország az áramtermelési mixből fokozatosan kivezeti a nukleáris bázisú villamos energiát, „cserébe” megújuló bázison termelő létesítményeket telepít. A villamosenergia-hálózatra nagy mennyiségű, elosztottan, időjárástól függő szakaszosan termelő megújuló bázisú termelőkapacitást kapcsoltak, amivel párhuzamosan új szabályozást vezettek be: az ilyen kapacitásból származó villamos energia előnyt élvez a hagyományos forrásból származó árammal szemben, vagyis ha fúj a szél és süt a nap, a hagyományos erőműveket visszaterhelik. A megújulók nagy súllyal szerepelnek a villamosenergiatermelési mixben (hozzávetőlegesen 80 GW-nyi beépített kapacitással), így azok szakaszos üzeme önmagában meghatározza a másnapi kereskedésű és intraday-piacon elérhető áram árát. (2014 egy májusi napjának déli óráiban Németországban az ország villamosenergia-teljesítményigényét 75%-ban(!) megújuló kapacitások biztosították) [1] A hagyományos, fosszilis energiahordozó bázison termelő kapacitások határköltségalapú árképzése már kisebb súllyal esik latba. Németországban a másnapi villamosenergia-árakat a megújuló kapacitások rendelkezésre állása határozza meg, melyek a kötelező átvételi tarifájukból adódó kompenzációs mechanizmus miatt mindegy, hogy milyen áron értékesítik az energiát – adott időszakokban negatív árak is előfordulhatnak a szervezett piacokon. (Abszurd, de a termelő fizet, hogy termelhessen. Általában néhány órás időtartamról van szó; erre a rövid időszakra az erőművet visszaterhelni, vagy leválasztani a hálózatról többletköltséget jelent, olcsóbb a felhasználás „támogatása”.) A német termelési mix nem egyezik meg a magyarországi villamosenergia-termelési összetétellel, mégis a magyarországi árakra nagy hatással vannak a németországi árak. Az ok Magyarország földrajzi helyében és a német szabályozási zónával való – Ausztrián keresztüli – közvetlen kapcsolatában keresendő. 1. táblázat: HUPX villamosenergia-árak összehasonlítása HUPX PhF2 következő éves zsinór (CAL xxxx BL) termék napi elszámoló áraiból képzett éves átlag

HUPX DAM3 napi átlagáraiból képzett éves átlag

EUR/MWh

EUR/MWh

2011-re kialakult éves árszint

48,20

2011

55,81

2011-es CAL 2012 BL

57,00

2012

51,49

2012-es CAL 2013 BL

55,96

2013

42,32

2013-as CAL 2014 BL

44,166

2014

40,48

2014-es CAL 2015 BL

43,178

2015. I-VI.

38,56

Az 1. táblázat bemutatja a HUPX-on forgalmazott éves előretartású termékek napi elszámoló árából képzett átlagot (2012-2015) 2011-re a villamos energia versenyeztetés időpontjában érvényes kereskedői árszintet és a megfelelő évekre vonatkozó HUPX másnapi piaci (spot) árakat. A táblázatban megfigyelhető az árcsökkenési tendencia, valamint a másnapi termékek hosszú távú termékekkel szembeni árelőnye. 2 3

CAL xxxx BL: jelentia megfelelő év BaseLoad, azaz zsinórtermékét DAM: Day Ahead Market, másnapi piac

130

Az adatokból arra következtethetnénk, hogy az egész beszerzendő villamosenergia-mennyiséget a másnapi piacon érdemes beszerezni, hiszen a másnapi termékek ára a határidős termékek ára alatt van. Kockázatkezelési szempontból nézve ez a megközelítés hibás: a magyarországi másnapi villamosenergia-piac időszakról időszakra meglehetősen „volatilis arcát” mutatja: az árak hirtelen változhatnak, kapacitáshiányos időszakban drasztikusan megnövekedhetnek. A nagymértékű nyitott short pozícióból adódó pénzügyi kockázat mértéke veszélyezteti a beszerzés finanszírozhatóságát. Mindenképpen tanácsos a vállalati kockázattűrő képesség ismeretében hosszabb távú forward (zsinór) terméket lekötni. Határidős piacok A 2. ábra az EEX németországi és a HUPX magyarországi szervezett piacon kialakult, következő évi zsinór (minden elszámolási időintervallumban azonos teljesítményű) villamos energia napi elszámoló árait mutatja. 1. A diagramokon a következő piaci folyamatok figyelhetők meg: 2. A villamosenergia-árak 2012-2013-as esése: a fukushimai nukleáris katasztrófa utáni megújulóboom nyomán bekövetkező árcsökkenés mindenképp figyelmet érdemel. A magyar piac hátránya: a magyar villamos energia árak jelentősen magasabbak a németországi szabályozási zóna árainál, valamint a német villamosenergia-árak tovább csökkennek, míg a magyar villamosenergia-ár kisebb mozgással azonos szinten mozog 2013. 6. hónap óta. Adódhat a kérdés, hogy amennyiben a német árak ennyivel kedvezőbbek a magyar szabályozási zóna

árainál, miért nem vásároljuk meg Németországban az áramot, majd szállítjuk Magyarországra? A válasz nagyon egyszerű: tökéletesen működő piacon nincsen lehetőség arbitrázsra, azaz kockázatmentes profitszerzésre. A villamosenergia-piac közel tökéletesen működő piac: az árak kiegyenlítését a szállítási útvonalon használt határkeresztező vezetékek használatának árai végzik. A határkeresztező kapacitás értéke általában megegyezik a két piac árkülönbségével. Ha a 2. ábrát beszerzéstechnikai szempontból nézzük, megfigyelhetjük, hogy ugyanazon időszak ára akár egyik napról a másikra is jelentősen elmozdulhat. Ez történt pl. 2013-ban a 2014-es zsinórtermék esetében. Ilyenkor érdemes elgondolkodni, hogy a szükséges zsinórtermék mennyiségét több kisebb blokkban vásároljuk meg: ezzel csökkenthető annak a kockázata, hogy az árgörbe egy lokális maximum helyén történik a vásárlás, és nagyobb valószínűséggel tudunk megfelelő árszintet kialakítani. Napon belüli (intraday) kereskedés A villamosenergia-felhasználás és -termelés az időjárástól és egyéb előre nem látható eseményektől függően napon belül is jelentősen változhat. Szükség van egy olyan piaci szegmensre, ahol a napon belüli igényváltozásokat kezelik a piaci szereplők. Erre szolgál a napon belüli kereskedés feltételeit megteremtő (intraday) piaci szegmens. Fejlett, transzparens formában Németországban működik az EEX egyik szekciójaként, Magyarországon egyenlőre bilaterális kereskedés formájában (a HUPX a cikk írásának időpontjában dolgozza ki a magyar transzparens intraday piac működési koncepcióját).

2. ábra: Villamosenergia-termékek alakulása4 4

Spread: jelen esetben a két árképzési (német és magyar) zóna közötti árkülönbözetet jelöli

131


Ez a piaci szegmens lehetőséget biztosít minden piaci szereplő számára, hogy a villamos energia teljesítményét közel valós időben menedzselje. A villamosenergia-kereskedés/menetrendezés és a tényleges fogyasztás/termelés időpontja egyre közelebb kerül egymáshoz (jelenleg ez az időtartam 90 perc, mely a piac kezdeti két munkanapos átfutási idejéhez képest jelentős előrelépés). Elmondható, hogy napjainkra a villamos energia piaca valós idejű piac. A magyarországi villamosenergia-piac fejlett, a termékek transzparens piaci elérhetősége, a kínálati oldal csekély koncentrációja miatt, így a HUPX a piaci szereplőknek értékelhető információkat nyújt, a felhasználók a piaci működésből adódó kockázataikat megfelelően kezelhetik. Változatok beszerzési portfolióra Az 3. ábra mutatja az ISD Dunaferr integrált kohászati kombinát villamos energia beszerzési szerkezetét (portfolióját) 2011-ben és 2015-ben egy példálózó jelleggel kiragadott napra vonatkozóan. A 2011-es villamosenergia-beszerzési struktúrát összehasonlítjuk a jelenlegi, 2015-ös villamosenergiaportfolióval, ugyanazon beszerzés alapelv mellett (több idősávban, blokkokban végrehajtott vásárlás) néhány különbséget felfedezhetünk: • csökkenő mértékű az évre előre lekötött folyamatosan rendelkezésre álló zsinórtermék-hányad, több forrásból beszerzett zsinórteljesítmény; • növekvő mértékű kötelezően átveendő (KÁT) villamosenergia-vásárlás; • növekvő energiatőzsdei (HUPX) másnapi órás vásárlás; • egyéb órás menetrendes vásárlások megszűnése; • intraday (napon belüli) kereskedelem megjelenése. A menetrend és a tényleges felhasználás közötti különbségek kezelése, elszámolása a mérlegkörtagságon keresztül zajlik.5

A beszerzési struktúrában végrehajtott változtatás oka egyrészt az ISD Dunaferr társaságcsoport technológiájának működéséből adódó rugalmassági igények növekedésében, másrész a piac fejlődésében keresendő. Villamosenergia-felasználás változása A 2. táblázat az ISD Dunaferr társaságcsoport villamosenergia-felhasználás jellemzőinek összefoglalását tartalmazza 2012-2014 között. A táblázat adataiból az acéltermelési technológia működésére lehet következtetni: pl. kitűnik a 2013-as év 1 kohós üzeméből következő villamos energia-felhasználás csökkenése, vagy a villamosenergia-termelőkapacitások 2013-2014. évre jellemző szakaszos rendelkezésre állásából következő villamosenergia-termelésváltozások. 2. táblázat: Villamosenergia-felhasználás és -termelés jellemzői 2012

2014

ISD Dunaferr felhasználás

MWh

590.681

541.150

542.154

ISD Dunaferr vásárlás

MWh

461.575

451.320

422.093

Vásárlás maximumteljesítmény

MW

78,573

75,190

77,614

Vásárlás átlagteljesítmény

MW

52,69

51,52

48,18

Vásárlás minimumteljesítmény ISD Dunaferr termelés

MW

17,118

19,078

10,725

MWh

129.106

89.830

120.059

Termelés maximuma

MW

28,237

28,440

34,896

Termelés átlagteljesítmény

MW

14,74

10,25

13,70

Termelés minimuma

MW

2,581

1,491

1,808

A technológia változása elsősorban a mindenkor elfogyasztott villamos energia teljesítmény szintjét csökken5

Mérlegkör rendszer: a tény felhasználás és előzetes menetrend eltéréseiből adódó szabályozási szükségletek okozathelyes megállapítására létrehozott elszámolási rendszer.

3. ábra: Villamosenergia-vásárlási szerkezet összehasonlítása


2013

132

tette, ezért csökkent a zsinórteljesítmény lekötés a 2011es szinthez képest – 25 MW-ról 15 MW-ra. Időben elosztott, diverzifikált beszerzés A villamos energia piac alkalmas a felhasználás változások rugalmas kezelésére, a rugalmasság megteremtésének eszköze a csökkenő előre megvásárolt zsinórteljesítmény hányad. A piaci ár esetleges növekedésével szemben hatékonyan védekezni évente többször lebonyolított versenyeztetéssel lehet, ehhez a piac folyamatos elemzése szükséges. Ennek érdekében a mindenkoron szükséges energiamennyiséget több, kisebb egységre (5 MW-os blokkokra) bontjuk, és egy évben többször is megversenyeztetjük. A versenyeztetés lefolytatása nem jelent automatikus szerződéskötést a legkedvezőbb árú ajánlat tevőjével. (Pl.: 2014-re vonatkozóan az első 5 MW blokk megvásárlása 11 versenyeztetési kör után sikerült). A 2015-re szükséges zsinórteljesítmény mennyiséget az ISD POWER Kft. 3 különböző beszállítótól vásárolja. A piacnyitás korai időszakában a teljes villamosenergia-igényt érdemes volt egy egységként kezelni, megversenyeztetni. A beszerzési időszak kezdetén, az ISD Dunaferr villamos energia vásárlási portfoliójának tervezésekor merül fel a kérdés, hogy lehet-e kedvezőbb az ISD Dunaferr társaságcsoport villamos energia felhasználását (420 GWh/év vásárlás) egy tömbként megversenyeztetni, egy kereskedővel leszerződni és kedvezőbb villamos energia költséget elérni. A válasz: piaci környezettől függ. A jelenlegi piaci környezetben – ahol a kereskedők is a pénzügyi kitettségük minimalizálása törekszenek – a kisebb blokkok kereskedelme egyszerűbb: a kedvezőbb kockázati felárak miatt jobb árak és jobb fizetési feltételek érhetők el. A társaságcsoport a legnagyobb villamosenergia-men�nyiséget a HUPX másnapi piacáról vásárolja, a beszerzésben egyre nagyobb szerepe van a intraday-kereskedésnek is. A napon belüli kereskedelmet az ISD POWER Kft. az előre nem látható rendkívüli események kezelésére használja (elhúzódó meleghengerműi üzemzavarok, nap közben átütemezett karbantartási feladatok, villamosenergiatermelés kiesések.) Ez a két feladat folyamatos kereskedést tesz szükségessé.

A feladat folyamatos munkát, és amennyiben szükséges, beavatkozást kíván. Az ISD Dunaferr ipari energiaszolgáltatója, az ISD POWER energiakereskedelmi csoportja a 2010. évtől működik, főbb feladata a társaságcsoport villamos energia vásárlásának optimalizálása, de tevékenyen részt vesz a földgázvásárlás teendőiben is. A villamosenergia-beszerzést 7 napos munkarendben végzi. Feladatai közé tartozik a versenyeztetés, felsővezetői szintű döntéselőkészítés, a szerződéskötés, szerződések adminisztrációja, és a HUPXés intraday-piacok által támasztott feladatok végrehajtása, a társaságcsoport másnapi és napon belüli villamos energia menetrendjének kereskedelme. A menetrendezés a társaságcsoport nagy energia felhasználó egységeinek (nagyolvasztó, kokszoló, acélmű, meleghengermű és hideghengermű) együttműködését, információszolgáltatását követeli meg. 2011-ben sor került a társaságcsoport villamos energia menetrendezési gyakorlatának kialakítására, melynek 2015-ben megtörtént az általánosítása, új piaci lehetőségekhez igazítása. • A menetrendezés alapja a társaságcsoport nagy energiafelhasználó/termelő egységeinek, illetve energetikailag összefüggő technológiai egységei (papírgyárak, Linde) energiafelhasználására, termelésére vonatkozó adatszolgáltatás; • A menetrendezés másik fontos pillére az ISD Power és az ISD Dunaferr által üzemeltetett adatgyűjtő, folyamatirányító rendszerek; • A harmadik pillér a statisztika, a múltban történt események elemzéséből származó információ; • A negyedik az ISD Dunaferr és az ISD Power beszerzéssel foglalkozó szakembereinek tapasztalata, szakértelme. A fenti információk szintetizálása után alakul ki a társaságcsoport másnapi vásárlása, valamint a HUPXmenetrend. A 2011-es állapotoknak megfelelően a mai napig „Az ISD Dunaferr társaságcsoport külső forrásból származó villamosenergia-vásárlása a kiszolgált technológia termelési szüneteit kivéve napi zsinórmenetrend.” [2]. A 3. ábra 2015-re vonatkozó részében kivehető a meleghengermű tervezett karbantartása idejére csökkentett zsinórteljesítmény, valamint a karbantartás elhúzódása miatt szükséges intraday-eladás is.

A folyamatos kereskedés A megvásárolt energiatermék tényleges felhasználáshoz való igazítása az energiaköltség kereskedelmi módszerekkel való csökkentésének másik kulcsa. (A pontos igénymeghatározás során nő a kedvező áron megvásárolható energiatermékek aránya, csökken a ténylegesen felhasznált és lekötött energia közötti különbség – kiegyenlítés – mértéke). A villamos energia az energiahordozó tárolhatatlansága miatt valós idejű rendszer, ennek kereskedelmi rendszere az elmúlt néhány évben a valós idejűség felé mozdult el – a kereskedés és a tényleges felhasználás közötti időbeli eltérés lecsökkenthető 90 percre. Az ISD Dunaferr társaságcsoport termelése (a társaságcsoport piaci és működési sajátosságai miatt) is valós idejű rendszerként értelmezhető. A feladat adott: két valós idejű rendszert illeszteni egymáshoz, működési bizonytalanságaival, pontatlanságaival, előre nem látható működési kockázataival együtt.

A beszerzési ár A 4. ábra az ISD Dunaferr társaságcsoport villamos energia vásárlásának árszerkezetét mutatja be. A menetrendes energiaár tartalmazza a zsinórenergia, a HUPX-vásárlások, egyéb menetrendes vásárlások, valamint az intradaykereskedés árát, külön tüntettük fel a kiegyenlítés hatását, mely a felhasználás és menetrendezés különbözetéből adódó eltérés átlagárnövelő hatása. A rendszerhasználat a villamosenergia-szállítás/elosztás/rendszerirányítás szabályozott költségeinek, a KÁT-ár a kötelezően átveendő villamos energiának, a pénzeszközök pedig a kapcsolt termelésszerkezet átalakítási díját, a szénipari szerkezetátalakítás díját, valamint a villamos energia ipari nyugdíjasok támogatási díjelemét magába foglaló adó jellegű tétel átlagárra gyakorolt hatását mutatja be. A 2011-es cikk az energiaárak emelkedését vetített előre; mely jóslat tévesnek bizonyult. 2012 után az árak csök-

133


4. ábra: Villamosenergia-vásárlási árak alakulása (2010–2015) kenésnek indultak – az 1. táblázat és 2. ábra is ezt mutatja. A 4. ábrán jól látszik, hogy az ISD Dunaferr társaságcsoport 2010-es évhez képest jelentős áramárcsökkenést ért el. A 2010-es áltagos 55 EUR/MWh értékű versenypiaci energiaárat sikerült 2014-re 41 EUR/MWh körüli szintre csökkenteni. Az ábrán megmutatkozik egy sokkal kellemetlenebb folyamat. A szabályozott árú energiatermék (KÁT), a rendszerhasználat, illetve az adójellegű bevételek villamosenergia-áron belüli arányának növekedése. Míg a 2010-es árban 20%-kal képviseltették magukat, a 2014-es ár 30%-a szabályozott, illetve adójellegű tényező. (Abszolút értékben 17 EUR/MWh szintről nőtt 23 EUR/MWh körüli szintre.) Hogyan tovább villamos energia? Az ISD Dunaferr menetrendezési gyakorlata magas szintre fejlődött a 2014. évre. Az menetrendezés és felhasználás átlagteljesítmény eltérése kevesebb, mint 1%. A kiegyenlítés mértékét, annak 2-3 EUR/MWh közötti értékét tanulmányozva kitűnik, hogy további csökkentése más menetrendezési gyakorlat kidolgozásával lehetséges. Az ISD Dunaferr társaságcsoport napi zsinórmenetrendről, minden órában eltérő órás menetrendre való átállásának módszertani lehetőségeit és annak kockázatait az ISD Power Kft. energiakereskedelmi csoportja jelenleg is vizsgálja. A módszer megbízható piaci háttere egyre inkább adott. A közeljövőben az órás menetrendezés a legvalószínűbb forgatókönyv szerint az intraday-piac igénybevételével lehetséges. Mivel az órás menetrendezési módszer a társaságcsoport folyamatosan változó termelési helyzete miatt szükségessé teszi a napon belüli többszöri kereskedést, és újramenetrendezést, jól működő – extenzív prémiumoktól mentes és likvid – intraday-piacot feltételez. A módszer az ISD Dunaferr társaságcsoport belső adatszolgáltatásának újragondolását is szükségessé teszi.


Földgáz A magyarországi villamosenergia-piachoz képest a földgázpiac teljesen más „arcát mutatja”, más jellemzőkkel bír, más módszereket kell alkalmazni az eredményes energiabeszerzéshez, és elsősorban nem az energiahordozó eltérő sajátosságai miatt. Elöljáróban: ha definiálni szeretnénk, hogy a felhasználók ellátása értekében mely piaci termékek és szolgáltatások versenyeznek a villamosenergia- és gázpiacon, elmondhatjuk, hogy • a fejlett villamosenergia-piacon jól definiált termékek árversenye zajlik (homogén energiahordozó, azonos feltételekkel igénybe vehető szállítási infrastruktúrával), valós időben, • a földgázpiacon a kereskedői árképzések, árképletek, rugalmasság6 és szállítási infrastruktúra költségei versenyeznek, a szállítási infrastruktúra lekötési rendszere miatt meglehetősen nagy időeltolódással. A piacnyitás kezdete óta eltelt időszakban az ISD Dunaferr társaságcsoport földgázpiaci lehetőségei is szélesedtek, a fejlődő piacon egyre több eszköz létezik a beszerzési költségek csökkentésére. Az energiakereskedelem legfőbb feladata itt is az, hogy a földgázfelhasználás jellegéből adódó ellátásbiztonsági és rugalmassági igényt a fejlődő piaci folyamatokhoz igazítsa. A földgázpiaci környezet A földgázpiac liberalizációja Magyarországon 2004-ben kezdődött, a szabadpiaci fogyasztók ettől kezdve választhatják meg a földgázbeszállítójukat. A piac az elmúlt 11 évben jelentős fejlődésen ment keresztül: a kereskedők száma megnőtt, a forgalmazott termékek száma és mennyisége is növekedett. 6

Rugalmassági igény: mennyiségi sáv, mely a fogyasztás alsó és felső határát jelenti, amelyen belül az energia ára azonos marad.

134

A földgázpiac még messze van a tökéletes piac jellemzőitől, melyek: • homogenitás: a piacon forgalmazott javak egyformák; • likviditás: piacon megfelelő mennyiségű termék található; • transzparencia: a piaci információk mindenki számára elérhetők; • sok piaci szereplő, domináns – meghatározó befolyást gyakorló - szereplők nélkül; • időbeni és helybeli különbségektől mentes. A főbb okok, melyek miatt a földgázpiac nem tökéletes: • jelentős forrásoldali koncentráció, a forrásoldal politikai bizonytalansága (kevés nyugat-európai ország rendelkezik értékesíthető többletföldgázzal, egyéb források, Oroszország, illetve a Közel-kelet jelentős bizonytalanságokat hordoz magában); • A forrásoldali koncentráció következménye, hogy nem minden kereskedő fér hozzá minden forráshoz. (A földgázpiac egyik történelmi hagyatéka a Gazprommal kötött, egykor Magyarország ellátásbiztonságát szolgáló földgáz-kereskedelmi hosszú távú szerződés, mely a piac működését jelentősen befolyásolja.); • a kereskedelmi ügyletek kiindulópontja éppen ezért a szállítási/tárolási infrastruktúra lekötése, ami egy felhasználó igényének ellátására ügyletenként különbözhet. A földgáz szállítását csővezetékek végzik, melyek használatáért a piaci szereplőknek fizetni kell. Magyarország két nagyteljesítményű belépési ponttal rendelkezik: a nyugati (baumgarteni HUB-hoz csatlakozó) és a keleti (a Beregdarócnál belépő ukrán Testvériség és Összefogás tranzitvezetékhez csatlakozó) entry pontokkal. A földgáz szezonális felhasználási jellemzőkkel bír és tárolható energiahordozó, így felesleges a felhasználás csúcsteljesítményére méretezni a belépési pontok csővezeték kapacitásait. A szezonális csúcsigényeket ezért tárolókapacitások igénybevételével oldják meg. A tárolást földalatti tároló létesítmények végzik, különböző piaci feltételekkel. A földgázpiaci kereskedelmi portfolióktól függ, hogy adott felhasználó ellátásához melyik belépési ponton, vagy tárolóban kötnek le kapacitást. A szállítóvezetékek használati jogát adott piaci szereplő aukción szerezheti meg. Az aukció időpontja a gázév kezdetét (amely 2015. évtől kezdve október 1.) több hónappal megelőzi. • ehhez jön még az a magyarországi sajátosság, hogy a földgáz nagymértékű lakossági felhasználása miatt jelentős politikai tényező.

mai, illetve egyéb, történelmi múlttal rendelkező árjelzők árai határozzák meg. Ezek például: • TTF: Tile Transfer Facitily Month ahead termék (hollandiai gázhub havi előretartású terméke) – az NCG Day Ahead és a CEGH más kereskedési zónák trendjében hasonló árjelzői; • FOB MED: mediterrán szállítású fűtőolaj és gázolaj jegyzésárainak 9 havi átlaga. A határ nyugati oldalán a szabványosított kereskedelemben (tőzsdén) a kereslet/kínálat egyensúly határozza meg a földgáz árát, a keleti oldalról belépő gáz árát viszont általában az olajtermékek ármozgása határozza meg. A földgáz tőzsdei ára a 2008-as válság és az Európában elhúzódó recesszió és keresletcsökkenés következtében tartósan alacsony szinten mozgott, míg a kőolaj (és származékos termékeinek) ára a válság következtében lezuhant, de 2011 és 2014 ősze között az arab kőolaj-kitermelő országok körüli bizonytalanságok miatt a válság előtti szintek közelébe kúszott vissza. Ez azt eredményezte, hogy a tőzsdei földgázár tartósan a kőolajbázisú földgázár alatt maradt. (Az a 5. ábra a tőzsdei árképzésű termékek árait hasonlítja össze az olajtermékek árát alapul vevő képlettel képzett árral.) 2008-as válság után a magyar földgázpiacon is túlkínálat alakult ki, ennek legfőbb oka, hogy a villamos energia árak esése miatt a földgázbázisú villamosenergia-termelés lecsökkent. Az éves földgázfelhasználás mintegy 9,44 Mrd m3, ami 3 Mrd köbméterrel kevesebb, mint 2010-ben [x]. A lakossági rezsicsökkentés következménye, hogy az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók kedvezőbb árú ellátása érdekében a hatósági ármeghatározás során a tőzsdei árképzésű gázt veszik túlnyomórészt (75%) igénybe, míg a fennmaradó 25%-ot biztosítják az olajtermékekhez indexáltan, így az ausztriai belépési pont kapacitásának nagy része a lakossági ellátáshoz szükséges, ami szűk keresztmetszetet jelent a szabadpiaci szegmensnek.

ISD Dunaferr társaságcsoport földgázbeszerzése, eredményei

Elmondható, hogy a magyar földgázpiac ugyan nevében szabadpiac, valamint jelentős forrásokkal rendelkező kínálati piac, de még jelentős fejlődési folyamat előtt áll, hogy megfelelő, valóban szabadpiaci eszközöket nyújtson minden szereplő kockázatainak kezelésére. A magyarországi földgázforgalom csekély részét árazza helyi piac: 2014. január 1-én kezdte meg működését a földgáz szervezett piac: a CEEGEX, vagyis a Közép Európai Gáztőzsde, mely egyik fő célja, hogy magyarországi transzparens piac szerepét betöltse. A tőzsde a cikk írásának időpontjáig csekély forgalmat bonyolít (néhány üzletkötés történik a kereskedési rendszerben), így jellemzően a földgáztermékek árát a magyarországi kereskedelmi zónán kívüli transzparens platformok likvid instrumentu-

Felhasználás elemzése A társaságcsoport éves földgázigénye közel 100 millió m3, a földgáz kiemelt jelentőségű energiahordozó. 6. ábra az ISD Dunaferr által felhasznált gáznemű tüzelőanyagok 2014-es naptári évi forgalmát mutatja be. Látható, hogy a földgáz a „legkisebb” mennyiségben (naturáliában és hőmennyiségben) felhasznált gáznemű tüzelőanyag jellegű energiahordozó. A vállalat energiagazdálkodási tevékenysége során alkalmazott energiastratégia előírja a belső keletkezésű szekunder energiahordozók technológiában való hasznosítását, ennek megtörténte után lehet a hiányzó tüzelőanyag mennyiséget egyéb forrásokból – pl. földgázpiacról – beszerezni. A 7. ábra a társaságcsoport 2014/2015. gázévi (július 1. 6:00-tól következő év július 1. 6:00-ig tartó) napi gázfelhasználását mutatja – hőmennyiségre átszámítva. Ebből az ábrából is jól kivehető a földgáz kiegészítő jellege. A fel-

135


5. ábra: Különböző képlettel számított földgázárak [3]

6. ábra: ISD Dunaferr társaságcsoport gázforgalma [3]


136

használt földgáz mennyiségét a technológiában keletkező kohó- és kamragáz rendelkezésre állása, minősége, termelési technológiai felhasználhatósága, valamint az erőművel szemben támasztott technológiai és egyéb hőigény határozza meg. A hőenergia és tüzelőanyag felhasználás függ a technológia működésétől. Pl.: jól megfigyelhető az 1. kohó augusztusi újraindulása miatt megnövekedett hőenergia igény, a léptetőgerendás kemence novemberi üzeme miatt növekvő földgázfelhasználás, a meleghengermű (gázpiaci szerződések megkötésének időpontjában még tervezett) novemberi karbantartásának átütemezése stb. A 8. ábra (ISD Dunaferr napi felhasznált földgáz mennyiségi grafikonja a 2014/15 gázévben) alapján elvégezhető a vállalat földgázfelhasználásának egyszerűsített elemzése. Az elemzés egyrészt statisztikai értékekre terjed ki (maximum, minimum, átlagos értékek, óracsúcsok), valamint annak a megválaszolására, hogy a piacon elérhető termékekből a vállalat kockázatvállaló képességének megfelelő beszerzési termékstruktúra kialakítható-e? A grafikonon jól megfigyelhető a földgáz felhasználás volatilitása, a napi fogyasztás maximuma (16 448 GJ) és minimuma (3 710 GJ) közti különbség meglehetősen nagy. A minden időpontban felhasznált (zsinór) mennyiség csekély, valamint a villamos energiához hasonló beszerzési portfolió kereskedése piaci korlátokba is ütközik, ezért az igényt célszerű másképpen megfogalmazni: • saját portfoliómenedzselésre irányuló szándék esetén: átlagos mennyiség alapján elvégezni a lekötéseket és piaci eszközökkel (kiegyenlítő gáz, tárolás) biztosítani a szükséges rugalmasságot, ebben az esetben a rugalmassági igénnyel kapcsolatos kockázatokat a felhasználó saját maga vállalja, vagy • kereskedői portfoliókezelés esetén: mennyiségi profilt és időszakra (éves/havi) vonatkozó rugalmassági igény megadni, melyet a földgázkereskedő saját portfoliójába illeszt be, így a felhasználás bizonytalanságaiból adódó rugalmassági kockázatokat a kereskedő kezeli. A magyarországi piac korábbiakban ismertetett hiányosságai, ismeretlen mértékű rugalmassági kockázatai miatt az

7. ábra: Az ISD Dunaferr napi kohó-, kamra- és földgázigény

8. ábra: Az ISD Dunaferr napi földgázvásárlása

137

ISD Dunaferr eddigi beszerzési gyakorlata során a többnyire a második módszert választotta. Szerződéses kapcsolatok a gázpiacon A 2008-as esztendő a társaságcsoport földgázbeszerzését is több évre meghatározta. A válság következményeképpen az ISD Dunaferr társaságcsoport visszafogta termelését, mely az akkori hosszú távú szerződéses feltételek között jelentős át nem vett földgáz mennyiséget eredményezett. Ugyanakkor megjelent a magyar piacon az olcsóbb, szabadpiaci (TTF) bázison árazott földgáz, mely beszerzési struktúrába való bevonása alapvető versenyképességi kérdéssé lépett elő. A társaságcsoport a földgázszállítási szerződést újratárgyalta és meghosszabbította a 2009-2014 közötti időszakra. A szerződés ugyanakkor jelentős rugalmassági sáv előírásával lehetővé tette, hogy a társaságcsoport addig a piacon nem járatos TTF-bázisú árazású éves, illetve opcionális havi lekötésekkel új ellátási formát és harmadik feleket vonjon be a beszerzési struktúrájába. 2012-ben került sor a hosszútávú megállapodás ismételt felülvizsgálatára, új, kibővült piaci lehetőségekhez igazítására, meghosszabbítására. Az új szerződés az ellátás rugalmasságát és harmadik feles beszállítást továbbra is biztosította, ugyanakkor az ISD Dunaferr kezébe a földgázárazás terén további lehetőségeket adott: a társaságcsoport kockázattűrő képességünknek megfelelően választhatott a korábbiakban ismertetett árazási mechanizmusok között. Az új szerződéses rendszer legfőbb előnye, hogy a társaságcsoport részére lehetőséget biztosít portfoliókezelésre, egyéb források bevonására, mely a következő években a földgázpiaci tevékenység tervezésében, eredményes saját jogú beszerzés kialakításához elengedhetetlen. Földgázbeszerzési technika A földgázbeszerzés zárt, meghívásos rendszerben zajlik, fix termékek, mennyiségi profil(ok) és rugalmassági igény megadásával, a szállítóvezetéki kapacitásaukció időpontja előtt. A rugalmassági igény megadása azért is szükségszerű, mert a versenyeztetés időpontja távol esik a következő üzleti év tervezésének kezdetétől, így fix mennyiség lekötése jelentős kockázatokat rejt magában. A kereskedők ajánlataikban megadják az igényelt termékekre vonatkozó árazási módszereiket – egy termékre szokásos több árazási módszerre ajánlatot tenni, ajánlatot tesznek a szállítási infrastruktúra használatának díjára –, a szállítórendszer Dunaújvárosi kilépési pontjáig. A kiértékelés, az ajánlatok homogenizálása, átszámítása a beszerzők (a társaságcsoport energiakereskedői) feladata. A kiértékelés lépései: 1. Az árképletek alapján kalkulálható ár azonos vonatkoztatási mennyiségekre hozatala (a TTF-, illetve a FOB MED-árazás különböző magyar referencia rendszerre való átalakítása). 2. Választás az árképzési metodikák között, vagyis azt kell előre jelezni, hogy az árazás alapjául szolgáló termékek árai hogyan mozdulnak el egymáshoz képest a következő szerződéses időszakban (pl. olaj alapú árazás és TTF-árazás), illetve annak megválaszolása, hogy érdemes-e árat fixálni a következő szerződéses időszakra. 3. Szállítási, tárolási infrastruktúra igénybevételére tett ajánlatok kiértékelése (van-e lehetőség felhasználói


szinergiákra, illetve a kereskedői portfolióhatásból származó előnyökből a felhasználó részesül-e?). 4. Ajánlat egyéb feltételeinek homogenizálása (fizetési és garanciális feltételek, adó jellegű tételek fizetése, finanszírozása stb.). Földgáz beszerzési ára Az ISD Dunaferr földgázbeszerzési szerződésének legnagyobb előnye: folyamatosan csökkenő földgázár. A 9. ábra mutatja a ISD Dunaferr társaságcsoport földgáz relatív beszerzési árának alakulását a 2012/13―2014/15 gázév között. A grafikonon látható, hogy a tőzsdei TTF-bázisú árak, valamint az olajtermékek árai is csökkentek. Az ISD Dunaferr társaságcsoport havi földgázárának csökkenése dinamikus: a 2015. június havi földgázár mindössze 54,4%-a a bázisként értelmezett 2012. júliusi árnak.

9. ábra: A földgázbeszerzési ár dinamikája (2012-2015) Az árcsökkenés egyik tényezője a piaci árak csökkenése, a másik tényező a piaci lehetőségek megfelelő kihasználása, jó szerződéses taktika, melyet az ISD Dunaferr társaságcsoport alkalmazott a bemutatott gázévekben. Földgázbeszerzéssel kapcsolatos jövőbeni feladatok Az ISD Dunaferr társaságcsoport földgázellátása a 2015/16. gázév végéig, 2016. október 1-ig biztosított, így a legfontosabb feladat az aktuális gázév utáni időkre való felkészülés. Az eddig alkalmazott földgázbeszerzési technika megfelelő ellátásbiztonságot és rugalmasságot jelent, cserébe a felhasználónak a piaci önállóságának egy részéről le kell mondania. Az új gázévben nem titkolt szándékunk, hogy a földgázpiacon is megvalósítsuk a saját jogú beszerzést, portfoliómenedzselést. Fejlett piacon a felhasználó számára a legkedvezőbb beszerzési költséget a saját portfoliómenedzselés biztosítja. A termékek árában a kereskedő minimális felárat áraz, a kockázati prémiumok árazása elmarad, hiszen a kockázatokat a felhasználó saját maga vállalja. Az ilyen rugalmas piaci környezet megteremtése a felhasználó feladata is. Az ISD Dunaferr éppen ezért továbbra is aktív szerepet vállal a piacon a szakmai szervezetek, valamint a kínálati oldalon részt vevő piaci szereplőkkel, partnerekkel folytatott intenzív párbeszéd révén.


Összefoglalás A dinamikusan fejlődő energiapiac szabályozási, politikai környezete folyamatosan változik. A felhasználók a változásban rejlő kihívásokat, lehetőségeket saját felelősségvállalásuk függvényében képesek kiaknázni. Egy gazdálkodó szervezet beszerzési energiaköltségei nem csak az árak növekedése okán emelkedhetnek. Ha a szabadpiaci vásárlási szerkezet nem megfelelő, az energiafelhasználás hatékonyságát csökkenti, a vállalat energiaköltsége nő, versenyképessége csökken. Az ISD Dunaferr társaságcsoport a piacliberalizáció indulásakor aktív piaci szerepet vállalt, melyet azóta is fenntart. Napjainkra meghatározó piaci tudással, kifinomult beszerzési eszközökkel rendelkezik a piac adta lehetőségek kiaknázására. Az energiabeszerzés eredménye, hogy látványosan csökkentek a villamos energia és földgáz beszerzési árai. A cikkből kiderült, hogy az ISD Dunaferr energia beszerzésének legnagyobb feladata, hogy mindig a piaci körülményeknek megfelelő beszerzési stratégiát kövessen, ugyanakkor a társaságcsoport technológiáját a leghatékonyabban lássa el. Az energiapiaci tevékenységünk rövid és középtávú kihívásai közé tartozik a földgázpiacon a középtávú szerződés lejárta utáni beszerzési stratégia kidolgozása, a villamosenergia-piacon pedig az egyre kifinomultabb eszközök – intraday-piaci szegmens nyújtotta lehetőségek – kereskedési rendszerbe illesztése. Az új piaci szegmensek beszerzési struktúrába illesztése folyamatos piaci jelenlétet követel, de új kereskedési és kockázatkezelési technikák elsajátítására ösztönöz, melyek a piaci árak esetleges növekedéséből adódó negatív kimenetek (energiaköltségemelkedés) bekövetkezési valószínűségét is csökkentik. Az ISD Dunaferr társaságcsoport mint energiaintenzív nagyfogyasztó esetében az energiabeszerzés egy valós idejű, nagy értékű folyamat, eredményei, energiaköltség csökkentő megoldásai hozzájárulnak az ISD Dunaferr társaságcsoport piaci versenyképességének növekedéséhez.

Irodalomjegyzék [1] Germany Sets New Record, Generating 74 Percent Of Power Needs From Renewable Energy, http://thinkprogress. org/climate/2014/05/13/3436923/germany-energy-records, 2015.05.20. [2] Kun Erika, Horváth László: Az ISD Dunaferr társaságcsoport energiapiaci szereplése, energiapiaci változások, ISD Dunaferr Műszaki Gazdasági Közlemények 2011/4-es szám, 177-184. o. [3] Földgáz árinformáció, http://ief.hu/hu/gáz-tagozat/piaci-árak, 2015.05.20. [4] Felföldiné Kovács Ágnes, Mészáros István, Bíró Balázs, Az ISD Dunaferr vállalatcsoport 2014. évi energiagazdálkodása, OMBKE Klubdélután, 2015. április 23. (Footnotes) 1 CAL xxxx BL: jelentia megfelelő év BaseLoad, azaz zsinórtermékét 2 DAM: Day Ahead Market, másnapi piac

138

Harcsik Béla, Jakab Sándor, Károly Gyula, Török Béla *

Új, korszerű digitális tananyagok a vaskohászati érdeklődésű kohómérnökök számára Több mint két évtized után újra születtek tananyagok a vas- és acélmetallurgia területén a kohómérnökképzést támogató Dunaferr a Magyarországi Kohómérnökképzésért Alapítvány kezdeményezése és a Miskolci Egyetem közreműködése révén. A hiánypótló, ingyenesen elérhető digitális tananyagok az Európai Unió anyagi támogatásával valósultak meg. A tananyagokat egyetemi és Dunaferres szerzők írták, akik nemcsak a hallgatók, hanem gyakorló szakemberek számára is szánták a műveiket.

2011. februárjában Dunaferr a Magyarországi Kohómérnökképzésért Alapítvány kuratóriumának ülésén felvetődött, hogy az alapítvány és a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kara induljon a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP-4.1.2.A.), „Képzés- és tartalomfejlesztés, képzők képzése, különös tekintettel a matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai képzésekre és azok fejlesztésére” című pályázatán. A Új Széchenyi Terv keretében megjelent projekt célja az volt, hogy – az alapítvány céljaival találkozva – felsőfokú képzést segítő digitális tananyagok készüljenek. Lukács Péter PhD kuratóriumi elnök – Dr. Gácsi Zoltán, a Műszaki Anyagtudományi Kar akkori dékánjának javaslatára – kérte fel Dr. Károly Gyulát a Miskolci Egyetem Metallurgiai Intézetének professor emeritusát, hogy az egyetem részéről koordinálja a pályázat megírását, majd sikeres döntés után vezesse az alapítvány és az egyetem erre a célra megalakított konzorciumát. A kuratórium javasolta továbbá, hogy a Miskolci Egyetem Metallurgiai Intézetének Metallurgiai (ISD Dunaferr) Kihelyezett Intézeti Tanszéke is működjön közre a pályázat elkészítésében és megvalósításában, s lehetőség szerint minél több dunaferres szakember működjék aktívan közre a tananyagok megírásában, lektorálásában. A pályázat kiírásának ismeretében született meg az a javaslat, hogy ne kizárólag a vas- és acélmetallurgia – nyersvas- és acélgyártás, hengerlés, felületbevonás – témakörében, hanem az ezekhez kapcsolódó alapozó kémiai metallurgia és az eddig még magyar nyelvű tananyaggal nem rendelkező archeometallurgia témájában is készüljenek tananyagok, továbbá a programba kerüljön be a steeluniversity.org honlap tananyagának adaptálása is. A projekt szerkezetének és sarokszámainak megfogalmazása után a pályázati anyag elkészítésére, benyújtására és megvalósítására az alábbi team alakult: projektmenedzser: Dr. Török Béla, a Miskolci Egyetem Metallurgiai és Öntészeti Intézetének (MÖI) egyetemi docense, aki számos EU-s pályázatot vezetett már ezt megelőzően,

After more than two decades learning materials were again born in the field of iron and steel metallurgy on the initiation of Magyarországi Kohómérnökképzésért Alapítvány (Hungarian Foundation for Metallurgical Engineers Training) and per cooperation of Miskolci Egyetem (University of Miskolc). The suppletory, free reachable digital learning materials were realised with the financial support of the European Union. The learning materials were written by university and Dunaferr authors who intended their work not only for students but also for practising professionals.

tudományos színvonalért és ipari szakmaiságért felelős szakmai vezetőül: Dr. Kékesi Tamás a MÖI egyetemi tanára, őt később a Miskolci Egyetem rektora tudományos és nemzetközi rektorhelyettesnek kérte fel, így a pályázat kivitelezésében vállalt feladatait – összeférhetetlenség miatt – Dr. Harcsik Béla adjunktus vette át, digitalizálásért és az oktatók képzéséért felelős szakmai vezetőül: Kocsisné Dr. Baán Mária egyetemi docens, a Miskolci Egyetem Észak-Magyarországi Regionális Távoktatási Központjának igazgatója, aki más, frissen elnyert tudományos projektek irányításában való részvétele miatt Dudás Róbertnek adta át helyét e projektet illetően, pénzügyi vezető: Barta Andrásné, a NORDA Északmagyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. vezető menedzsere. A pályázatot kialakítók ezek után a dékán és az alapítvány kuratóriumának egyetértésével elfogadták a készítendő 15 tananyag címét és alapvető adatait tartalmazó listát (1. táblázat) és a kéttagú konzorcium koordinátori és összekötő szerepére felkérték Dr. Harcsik Bélát. Az egyes tananyagok lektorálására – a szerzők javaslatait figyelembevéve – az adott szakterület egy-egy kiemelkedő hazai személyisége került felkérésre, ezzel is biztosítva a legmagasabb minőséget. A szerzők ki nem mondott célja volt az is, hogy mivel a fenti témákban több mint két évtizede – némelyekből pedig soha – nem készült sem szakkönyv, sem egyetemi tankönyv, ezért a készülő tananyagok ne csak a Miskolci Egyetem és más oktatási intézmények (pl. a Dunaújvárosi Főiskola) hallgatóinak szóljanak, hanem gyakorló ipari szakemberek számára is segítséget nyújtson a napi teendőik végzése során felmerülő szakmai kérdések megválaszolásában. Mai bolognai rendszer szerinti négyszintű felsőoktatás – felsőfokú szakképzés (FSZ); alapképzés (BSc.); mesterképzés (MSc.); doktori (PhD.) – elvárja a hallgatóktól a képzésszintjének megfelelően a gyakorlatorientáltságot (FSz, BSc.), illetve az akadémiai szintet (MSc., PhD) is, így a tananyagoknak ezen elvárást is figyelembe kellett

* Harcsik Béla adjunktus, Miskolci Egyetem Metallurgiai Intézet • Jakab Sándor kuratóriumi titkár, Dunaferr a Magyarországi Kohómérnökképzésért Alapítvány • Károly Gyula professor emeritus, Miskolci Egyetem Metallurgiai Intézet • Török Béla docens, Miskolci Egyetem Metallurgiai Intézet

139


1. táblázat: A tananyagcímek, a tananyagok szerzői és lektorai Tananyag címe

Szerző(k) (vezetőszerzők neve kiemelve)

Lektor

1. Archeometallurgia

Dr. Török Béla

Dr. Sziklavári János

2. Kémiai metallurgia

Dr. Kékesi Tamás

Dr. Bartha László

3. Vasmetallurgia alapjai

Dr. Farkas Ottó, Móger Róbert

Dr. Tóth L. Attila

4. Vasmetallurgia fejlődési irányai

Dr. Farkas Ottó

Dr. Grega Oszkár

5. Acélmetallurgia alapjai

Dr. Károly Gyula

Dr. Szegedi József

Dr. Károly Gyula, Józsa Róbert

Dr. Szabó Zoltán

Dr. Károly Gyula, Dr. Kiss László, Dr. Harcsik Béla

Dr. Szőke László

6. Konverteres acélgyártás 7. Elektroacélgyártás 8. Acélok üstmetallurgiai kezelése

Dr. Károly Gyula, Dr. Kiss László, Dr. Károly Zoltán

Dr. Szőke László

9. Acélöntés, speciális acélgyártás

Dr. Harcsik Béla, Dr. Károly Gyula, Dr. Réger Mihály

Dr. Sziklavári János

Dr. Károly Gyula, Dr. Tardy Pál, Dr. Kiss László

Dr. Szőke László

Dr. Farkas Péter, Dr. Gulyás József, Dr. Horváth Ákos, Illés Péter

Marczis Gáborné Dr.

Dr. Török Tamás, Dr. Dénes Éva†, Barta Emil

Lakatosné Dr. Varsányi Magdolna

Dr. Károly Gyula, Dr. Tardy Pál

Dr. Szőke László

Dr. Harcsik Béla, Dr. Kiss László, Józsa Róbert

Dr. Károly Gyula

Dr. Harcsik Béla, Dr. Kiss László, Józsa Róbert

Dr. Károly Gyula

10. Speciális acélok gyártásának metallurgiai, energetikai, környezetvédelmi, minőségbiztosítási szempontjai 11. Rúd- és laposacéltermékek hengerlésének elméleti és technológiai szempontjai 12. Fémes és szervetlen bevonattechnológiák 13. Acélgyártásnál a technológiatervezés, technológiafejlesztés, adagvezetés elméleti megfontolásai, vertikális szempontjai 14. A primeracélgyártás technológiatervezésének, technológiafejlesztésének gyakorlati szempontjai 15. Az üstmetallurgia és a folyamatos öntés technológiatervezésének, technológiafejlesztésének gyakorlati szempontjai

venniük. Ezt a szerzők úgy oldották meg, hogy megbontották a tananyagok egy részét elméleti ismereteket bemutató, illetve gyakorlati vonatkozásokat ismertető egységekre. Mivel a pályázat nem támogatta az egyes tananyagok nyomdai költségét, viszont előírta a szabad hozzáférést, ezért a projekt vezetői úgy döntöttek, hogy a digitális tananyagokat e-learning formában a Miskolci Egyetem honlapján: http://kohasztananyagok.uni-miskolc.hu/ jelentetik meg. Azonban így csak on-line lehet elérni a tananyagokat, ezért a tananyagok letölthetők pdf-formátumban ingyenesen a − ISD Dunaferr honlapján: http://www.dunaferr.hu/hu/ rolunk/fenntarthato-fejlodes/alapitvanyok/dunaferr-amagyarorszagi-kohomernok-kepzeseert-alapitvany, − A Miskolci Egyetem Metallurgiai Intézet honlapján (http://metont.uni-miskolc.hu/?page_id=2070) . Az e-learning biztosítja azon lehetőséget, hogy ne csak rajzokon esetleg fotókon kerüljenek bemutatásra az egyes folyamatok, illetve berendezések, hanem animációkkal vagy filmfelvételekkel lehessen szemléltetni azok működését. A pályázat szintén támogatta az animációk és mozgóképek készítését, ezért a szerzők a tananyagok túlnyomórészét kiegészítették animációkkal és mozgóképekkel jobb érthetőség végett. Összesen 46 animáció és 59 mozgókép segíti a könnyebb megértést. A mozgóképek az ISD Dunaferr Zrt., az Ózdi Acélművek Kft., a Miskolci Egyetem, METAB Kft., Feszo-Trade Kft., Sapa Profiles Kft. üzemeiben, illetve laboratóriumaiban készültek. Az e-learning egy másik komoly előnye, hogy a hallgatónak lehetőséget biztosít arra, hogy ellenőrizhesse saját tudását, megkönnyítve a számonkérésre való felkészülést. Az egyes tananyagok végére párosító, feleletválasztós, igaz-hamis, és sorrendberakós jellegű kérdések kerültek.


Az egyes tananyagok témáinak kiválasztását nagyban befolyásolta, hogy a vas- és acélmetallurgia az elmúlt időszakban szak- és tankönyvek megszületése szempontjából mostohagyereknek számított, ezért bőven volt mit bepótolni, s ezért készültek nagyobb arányban ilyen témájú tananyagok. A metallurgia története közel egyidős az emberi civilizációval, hiszen a rézkorszaktól számítva a fémek végig kísérték az emberiséget. Az archeometallurgia foglalkozik a fém előállításának és alakításának történelmével. Ez a szakterület világszinten fellendülőben van, azonban hazai irodalma egyetemi tananyagként még nem született, ezért a projekt kitűnő alkalmat adott ennek a hiánynak a pótlására. Dr. Török Béla egyetemi docens, mint a téma hazai legjelentősebb kutatója vállalta magára az Archeometallurgia című tananyag elkészítését. Az archeometallurgia a korabeli fémtechnológiák történetét (1. ábra), az iparrégészetet és a műszaki tudományokat – legfőként a kémiai metallurgiát, metallográfiát és a kapcsolódó anyagvizsgálatokat – ötvöző, relatíve fiatal, világszerte dinamikusan fejlődő, hangsúlyozottan interdiszciplináris tudományág és kutatási terület. Szervezett egyetemi műszaki oktatásban az archeometallurgia hazánkban először 2007-ben jelent meg a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karán egy bevezető jellegű tárgy formájában (A vas archeometallurgiája és magyarországi ipartörténete), ezen jegyzet szerzőjének előadásában. A nem sokkal ezután Bevezetés az archeometallurgiába címmel folytatódó, a tárgyalt fémeket illetően kibővített, tematikáját tekintve viszont még inkább alapozó jellegűvé alakított BSc-tárgy megfelelő bevezető, egyben orientáló szerepet tölt be az érdeklődő anyagmérnök hallgatók körében, a 2011/12-es tanévtől választható Archeometallurgia MSc. kiegészítő szakirányt illetően. A mesterszak kiegészítő szakiránya az Archeometallurgia I. és II. tantárgyak mellett külön tárgyak keretében foglalkozik a kapcsolódó

140

1. ábra: A somogyfajszi Őskohó Múzeum épülete (Archeometallurgia)

régészetet segítő műszaki, anyagvizsgálati munkákban, amelyre az igény az utóbbi évtizedekben – az anyagvizsgálati lehetőségek, módszerek fejlődésével – már nem csak külföldön, de hazánkban is egyre intenzívebben jelentkezik, illetve az egyre inkább elterjedő és rohamosan fejlődő kísérleti és rekonstrukciós régészet kutatási projektjeiben is eredményesen be tudnak kapcsolódni. Ezáltal a mérnöki pályának egy új, ma még hazánkban kétségtelenül kissé exkluzívnak ható alternatívája tárul fel a friss diplomások előtt. Ezt a célt szolgálja az archeometallurgiához köthető műszaki vizsgálati módszerek – kémiai, anyagszerkezeti, ásványtani - bemutatása is. A Miskolci Egyetemen szakítani kívánunk azzal a gyakorlattal, hogy a műszaki szakemberek által prezentált vizsgálati eredmények jórészt csak adatok halmazát szolgáltatja, illetve régészeti-technikatörténeti szempontból nem eléggé hatékonyan kiaknázható ismereteket közvetít a régészet, illetve a történeti kutatás számára. A különböző tudományterületek szakemberei interdiszciplináris jellegű együttműködésének modell értékű példája a 2011-ben, a szerző vezetésével alakult Miskolci Egyetem Archeometallurgiai Kutatócsoportja (ARGUM – www.archeometallurgia.hu, www.argum.hu) amelyben metallurgus, anyagvizsgáló, régész és ásványtanos oktató-kutatók eredményesen működnek együtt és számos kutatási eredményüket tartalmazza többek között ez a jegyzet is. A fémelőállítás és tisztítás a kémiai, az alakítástechnológia és a fémtan pedig a fizikai metallurgia témaköréhez tartozik. A projekt keretében elsősorban a kémiai metallurgiával foglalkozó könyvek készültek, és ismerve a hallgatók ilyen irányú felkészültségében mutatkozó hiányosságokat, az elkészült tananyagok listájáról nem maradhatott ki a kémiai metallurgia témájával foglalkozó tananyag. Dr. Kékesi Tamás a fémkohászat professzoraként vállalta a kémiai metallurgia elméleti alapjait összefoglaló Kémiai metallurgia tananyag megírását. A tananyag összefoglalja a nyersanyagok (természetes és másodlagos) jellemzőit, ezek előkészítésének technikáit. Fontos része a tananyagnak a metallurgiai folyamatok termodinamikájának és kinetikájának összefoglalása, mivel csak ezeken keresztül lehet megérteni a fémelőállítás és tisztítás elméletét, illetve a technológiai folyamatokba történő beavatkozásokat megtervezni. A vasmetallurgia szak, illetve tudományterületének egyetemi szintű oktatásához és tanulmányozásához a tananyag jelentős részét magába foglaló alábbi két tananyag jelent meg a pályázat keretében: – Farkas Ottó, Móger Róbert: A vasmetallurgia alapjai – Farkas Ottó: A vasmetallurgia fejlődési irányai

régészeti vonatkozásokkal, leletvizsgálatokkal és rekonstrukciós kísérletekkel. A specializáció és a tudományos kutatási lehetőségek folytatásaként kidolgozás alatt van a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karának Kerpely Antal Anyagtudományok és -technológiák Doktori Iskolájában a Rekonstrukciós archeometallurgia című tárgy. Ez a jegyzet – elektronikus formában – anyagmérnök és kohómérnök hallgatók számára készült, azzal a szándékkal, hogy mind az alapképzés, mind a mesterképzés, de akár a doktori képzés fent említett tárgyai kapcsán jól használható legyen. Mindazonáltal a jegyzet régész- és történész-, de a felhasznált ércek és keletkezett salakok kapcsán akár geológus, ásványtanos hallgatók számára is hasznos olvasnivalóként szolgálhat kapcsolódó tanulmányaikhoz. Az archeometallurgiai kutatásokhoz, tudományterületekhez tartozó legfontosabb hazai és külföldi szervezetek, szerveződések, illetve az alapvető, összefoglaló jellegű szakirodalom bemutatásán túl az alapképzésben részt vevő hallgatók vázlatos, ugyanakkor átfogó képet kapnak a különböző fémek előállításával, alakításával kapcsolatos korabeli technikákról, technológiákról, azok archeometallurgiai jellegű vizsgálati lehetőségeiről. Az anyagmérnök és kohómérnök mesterszakos hallgatók számára pedig a jegyzet speciális kiegészítő szakmai ismereteket nyújt, amely által a mérnökhallgatók interdiszciplináris jellegű tudást szereznek a fémtechnológiák korabeli történetéről, fellelhető emlékeiről, technológiájáról, kémiai metallurgiai vonatkozásairól. A jegyzet magába foglalja a vas- és fémelőállítás, -feldolgozás technológiáinak, tevékenységeinek, eszközeinek, anyagainak műszaki jellegű bemutatását, illetve az ehhez kapcsolódó régészeti vonatkozásokat, különös tekintettel az iparrégészeti leletekre, lelőhelyekre, az egyes fémek szempontjából régészetileg gazdag, illetve fontos korszakokra, a Kárpát-medencére fókuszálva. Szintén sarkalatos feladata az előkerült leletek alapján általános, illetve egyedi technológiai vonatkozások megfogalmazása, illetve a régészeti emlékek műszaki vizsgálatainak egységes és speciális aspektusok szerinti megközelítése, tárgyalása, valamint az egyes fémek korabeli metallurgiájának, az eljárások, technológiák fizikai-kémiai paramétereinek rendszerezése, bemutatása. Ugyanakkor nem törekszik részletes, tagolt technológiatörténeti jellegű levezetésekre. A kiegészítő szakirányt elvégző, leendő mérnökök hatékonyabban, célirányosabban részt tudnak venni a

Mindkét tananyag a legkorszerűbb ismeretanyagot tartalmazza, a legfrissebb szakirodalmi közlemények feldolgozásával készült, s így nem csak a hallgatók felkészítését szolgálja, hanem jelentős segítséget jelenthet az ipar valóságában tevékenykedő mérnökök ismereteinek szintentartásában, illetőleg gazdagításában is. A vasmetallurgia alapjai című tananyag logikus felépítésben tárgyalja mindazokat az elméleti vonatkozásokat és azok kapcsolatrendszerét, melyek működésének bonyolult összhangja alkotja azt a tényleges gyártási folyamatot, melynek eredményeként a nagyolvasztóba adagolt, ill. befújt anyagok fizikai, kémiai, illetve hőtani összhatása-

141


inak következtében a nyersvas és melléktermékei kialakulnak. A vonatkozó elméleti alaptörvények ismerete teszi egyértelművé azokat a következményeket, melyek egyrészt a felhasznált anyagok fizikai és kémiai tulajdonságaira, másrészt pedig a technológiai folyamatok jellemzőire vonatkoznak. A leírtak szellemében a jegyzet tárgyalja a szilárd betétanyagok (vasércek, vasérc agglomerátumok, koksz és salakképzők), valamint a fúvóformákon befújt (befújható) tüzelőanyagok és a fúvószél alapvető jellemzőit és azok kedvező vagy kedvezőtlen hatásait, valamint az utóbbiak elkerülésének lehetőségét. A nyersvasat alkotó elemek oxidjai redukciós folyamatainak vagy elsalakulási lehetőségeinek részletes tárgyalása szoros kapcsolatban jelenik meg a gázfázis és a salakfázis kialakulásának és közreműködésének ismertetésével. Minthogy a nagyolvasztói nyersvasgyártás (2. ábra) igen nagy fajlagos tüzelőanyag-, illetve C-fogyasztással jár és ebből fakadóan nagy CO2-emissziót produkál, a tananyag tartalmi felépítése a fajlagos C-fogyasztás csökkentésére irányuló törekvés szellemiségét érzékelteti. Ennek megfelelően helyez hangsúlyt a tananyag egyrészt a nagyolvasztón belüli gáz/szilárd anyag közötti tökéletesebb hőátadásra és a gáz kémiai kihasználásának fokozására, másrészt a hidrogénes vasoxidredukció részesedésének növelésére. A fajlagos tüzelőanyag csökkentése egyben a nagyolvasztó termelőképességét növeli. Ezek a megközelítési módok teszik lehetővé az elmélet és a gyakorlati jelenségek, illetve eredmények természetes, nyilvánvaló összefüggéseinek, oksági kapcsolatrendszerének, egységes egészének meggyőző felismerését és elfogadását. És ez a felismerés nyújt lehetőséget a gyakorlat számára arra, hogy a termelés minőségét és mennyiségét meghatározó megismert különböző hatástényezők birtokában mindenkor megtehesse az adott célra orientált technológiai beavatkozásokat. A vasmetallurgia fejlődési irányai című tananyag a fejlődés mindkét irányát, mégpedig:

2. ábra: Vasmetallurgia - Nagyolvasztómű


– a vasércek redukciója vasszivacs, azaz DRI-termékek gyártás céljából, – nagyolvasztó nélküli, olvadékredukciós nyersvasgyártás, koksz helyett szénpor, forrószél helyett pedig hideg oxigén felhasználásával. Az első megjelölés tehát nem nyersvas, hanem szilárd állapotban képződő olyan vasterméket produkál (napjainkban már ~ 80 Mt/év), mely termék, az ötvözött acélok termelési részesedésének növelésére irányuló törekvés teljesítéséhez szükséges nagyobb mértékű elektroacélgyártás – mennyiségileg és minőségileg egyaránt hiányos – acélhulladék-ellátottságát hivatott pótolni. Az alapvetően gázzal (H2, CO) lejátszódó vasoxidredukciós technológiai folyamat – a redukáló gáz előállításának, a termékgáz-visszavezetés, valamint a CO2emisszió csökkentés számos variációs lehetőségeinek beiktatásával – tárgyalt termelési rendszereinek ismerete megalapozza a fejlesztési törekvéseket. Az uralkodó eljárások jellemzőinek (DRI-termékminőség, energiafogyasztás és -forgalom, termelékenység stb.) megismerése lehetővé teszi az adott célkitűzésnek megfelelő eljárás, vagy termék megválasztását. A DRI-termék nagyolvasztói hasznosíthatósága is tárgya e jegyzetnek. Az olvadékredukciós eljárások a nagyolvasztói nyersvasgyártás egyes hátrányait (kokszigény, nagy inaktív N2-térfogatáram, léghevítő-szükséglet, kis fajlagos teljesítmény) igyekeztek elkerülni, számos eljárás kifejlesztésével. A tananyag néhány nagyszerű alapötletre épülő és kísérleti üzem stádiumában működő eljárás lényegi ismertetése mellett, kellő részletességgel tárgyalja a már több helyen és példányban nagyüzemi szinten termelő Corex-, ill. Finex-eljárást. A berendezéstechnikailag és technológiailag is kettéválasztott nyersvasgyártási folyamatnak mind a szilárd, mind pedig az olvadt állapotban lejátszódó folyamatait magába foglaló termelőegység működését bemutatja a tananyag, megalapozva a működés jellemzőire és nagyolvasztói nyersvasgyártással való összehasonlításra utaló megállapításokat. Egyértelműsíthetők azok a feltételek, melyek a megvalósított olvadékredukciós eljárások metallurgiailag és gazdaságilag is kedvezően működhetnek. Olvadékredukciós eljárással jelenleg az világ nyersvasgyártásának csupán 0,6%-át termelik, de az eljárások korszerűsítése, valamint újabb alapelveken nyugvó technológiai megoldások (pl. Hisqurna) gyakorlati kifejlesztése jövőt jelenthet az olvadékredukciós nyersvasgyártási részesedés növekedésének. Mivel az acélgyártás oktatása BSc szinten négy, MSc esetén pedig egy féléves időtartamú, ezért a pályázat során elkészült digitális tananyagok jelentős része (tizenötből kilenc) az acélmetallurgia témakörében készült. Ez arra vezethető vissza, hogy az acélgyártás összetett több lépcsőből álló folyamat, melyek egyenként különböző eljárási módokkal történhetnek. Hazánkban jelenleg működik szinte az összes eljárástípus, ezért fontosnak tartották a projekt vezetői, hogy ezek részletesen kerüljenek tárgyalásra. Az acélmetallurgia négy fő lépése a primer acélgyártás (nyersacél előállítása), az üstmetallurgia (acél finomítása), az acélöntés (az acél továbbfeldolgozásra alkalmas alakra öntése), speciális acélgyártás (nagytisztaságú acél előállítása). A primer acélgyártás ma használatos legjellemzőbb

142

3. ábra: Konverteres acélgyártás szimulációs ábrázolása

4. ábra: Elektroacélgyártás átfogó technológiai ábrája

143


eljárásai megtalálhatók hazánkban (oxigénkonverteres, elektroacélgyártás), üstmetallurgia (hevítéses és hevítés nélküli), acélöntés (hagyományos és folyamatos öntés). Az acélmetallurgiai tananyagok sora az acélgyártás elméletét összefoglaló anyaggal indul, mivel az egyes primer és szekunder eljárások – az egyes eljárások közötti eltérésektől függetlenül – a metallurgiai alapjai azonosak. Az Acélmetallurgia alapjai című tananyag az acélgyártás elméletét foglalja össze. Ismerteti az acélgyártás fizikai-kémiai alapjait, a fontosabb termodinamikai és reakciókinetikai összefüggéseket. Bemutatásra kerülnek a résztvevő fázisok (olvadék, salak, gázfázis) legfontosabb reakcióinak, az oxidációnak, a dezoxidációnak, a kéntelenítésnek és a gáztalanításnak a metallurgiai alapjai. Fontos ezeknek az ismereteknek az összefoglalása, mert csak így érthetők meg az acélmetallurgiai folyamatok, és hogy miért is mondják azt, hogy „csak az tud jó acélt gyártani, aki salakot is tud”. A két legfontosabb primer acélgyártási eljárás a konverteres (3. ábra) és elektroacélgyártás (4. ábra). Legnagyobb tömegben a nagy acélművek elsősorban az oxigénkonverteres, illetve ún. UHP elektrokemencékben gyártanak acélt. Az első változatokhoz (LD, illetve Herault) képest az elvek keveset változtak, de a termelékenység növelésére az elmúlt évtizedekben számos fejlesztés történt. Mivel mindkét eljárás megtalálható Magyarországon és várhatóan marad is jó ideig, ezért az eljárások részletes tárgyalása miatt elméletük és gyakorlatuk külön-külön tananyagban szerepel. A Konverteres acélgyártás című digitális tananyag a legelterjedtebb acélgyártási eljárásnak mondható konverteres acélgyártás kialakulásától máig tartó fejlődését, illetve a ma használatos technológiai berendezéseket és technológiákat foglalja össze. Bemutatásra kerül a majd egy évszázadig legjelentősebb acélgyártó technológiának számító Siemens-Martin eljárás, illetve a Bessemer-konverter, amely a ma leginkább elterjedtnek tekinthető LDeljárás előzményének tekinthető. A tananyag ismerteti a konverter kialakítását, betétanyagait, anyag- és hőmérleg készítésének folyamatát, az adagvezetés lépéseit. Bemutatásra kerülnek még speciális konverteres eljárások, amelyek lehetséges fejlődési irányai lehetnek az acélgyártásnak. Az elektroacélgyártás már a XX. század elején kialakult, és bár nem tudott sohasem fölénybe kerülni sem a Martineljárással, sem az oxigénkonverteres acélgyártással szemben, máig jelentős és vélhetően az is marad, mivel akár 100 %-os hulladékbetéttel is képes dolgozni, illetve kisebb méretekben is gazdaságos, továbbá szakaszosüzemre is képes. Az Elektroacélgyártás című tananyag jól összefoglalja az elektroacélgyártási eljárások fejlődését, fő kemencetípusait. Mivel acélt nemcsak 2-10 Mt/év kapacitású üzemekben szeretnének termelni, hanem pl. öntödékben is, ezért szükség van kisebb, akár 2 kilogrammos kapacitású laborkemencéktől, a néhány tonnásokon keresztül akár 300 tonnás kemencékre is. Legjelentősebbek az ívfényes kemencék, amelyek jellemzően 2-300 tonnás betéttömegűek, illetve öntödei indukciós kemencék (néhány dekagrammtól akár 80 tonnás betéttömegig), de használatosak ellenállás fűtésű berendezések is. A nagyipari üzemekre jellemző ívfényes kemencés technológia fejlődését nagyban befolyásolta az oxigénkonverteres acélgyártás fejlődése, mivel a 30-45 perces adagidővel szemben a 3-4 órás


adagidő olyan versenyhátrányt jelentett, amit csak komoly technológiafejlesztéssel lehetett kompenzálni. A tananyag összefoglalja az ívfényes elektroacélgyártás fejlődési lépéseit, a klasszikus kétperiódusútól mai korszerű UHP kemencékig. A kemence felépítését, kiszolgáló egységeit, az adaggyártás lehetséges módjait, a karbantartását. Bemutatásra kerülnek az indukciós kemencék is, így – hiánypótlásként – öntödei metallurgusok is ismereteket szerezhetnek az olvasztó berendezésük felépítéséről és működési elvéről. A korábban használatos acélgyártási eljárásoknál (martineljárás, hagyományos ívfényes elektroacélgyártás) a kemencéből kész, önthető acélt gyártottak. Az adagidő ekkor átlagban 3-4 óra volt, ami azonban gazdaságtalanná vált, és az acélgyártók azt a megoldást választották, hogy a primerkemencét csak „olvasztógépnek” tekintették és utána az öntőüstben fejezték be az adaggyártás folyamatát. Üstmetallurgia során primerkemencéből lecsapolt nyersacélt különböző szelektív üstmetallurgiai kezelésekkel gyártják készacéllá, ami akkor már önthetővé válik. Ma modern acélmű elképzelhetetlen üstmetallurgia nélkül. Az Acélok üstmetallurgiai kezelése című tananyag bemutatja a homogenizálás, a hevítés, az ötvözés, a zárványtalanítás és a gáztalanítás legelterjedtebb módszereit. Összefoglalásra kerülnek az egyszerű és kombinált, hevítéses és hevítést nélkülöző üstmetallurgiai eljárások. (5. ábra) A készacélt tovább feldolgozásra öntéssel teszik alkalmassá. Sokáig a hagyományos, tuskóöntés volt az egyetlen nagyipari módszer, azonban az energiaárak növekedésével egyre inkább a hengerlési mérethez és alakhoz közelebb álló öntött féltermék volt a cél. Ennek megoldására elterjedté vált a fémkohászatból átvett folyamatos öntés (6. ábra). Az Acélöntés, speciális acélgyártás tananyag mutatja be a kristályosodás alapjai mellett az üst részeit, ismerteti a hagyományos és folyamatos öntés technológiáját. Bár mára a folyamatos öntés szinte kizárólagossá vált, azonban még mindig vannak olyan méretek és minőségek, amelyeket továbbra is tuskó (öntecs) formájában öntenek le és alakítják tovább, ezért illetve a folyamatos öntés elméletének könnyebb megértése miatt kihagyhatatlan a hagyományos öntés ismertetése. A folyamatos öntés klasszikus változata is mára egyre inkább háttérbe szorul, mivel a már egyre elterjedtebb a vékonybramma, illetve előlemez öntése, sőt már az öntve hengerlés is egyre gyakoribb technológia. Szintén a tananyag részét képezi azon speciális acélgyártó eljárások összefoglalása, amelyekkel az igen nagy tisztaságú acélok gyárthatók, mint például az elektrosalakos eljárás, illetve a vákuumban történő átolvasztás. Az acélt felhasználók (elsősorban a gépgyártás, autóipar, illetve építőipar) folyamatosan növelik az acéllal szemben támasztott elvárásaikat, amiknek csak az acélok minőségének javításával lehet megfelelni. Ma, amikor a járműveknél minden a fogyasztás csökkentéséről, illetve a biztonság növeléséről szól, egyre inkább teret veszít az acél, mint alapanyag. Erre válasz csak az acél tudatosabb gyártása, illetve az anyagminőség körültekintőbb kiválasztása lehet. Az egyes acéltípusok gyártási technológiájának ismerteti a Speciális acélok gyártásának metallurgiai, energetikai, környezetvédelmi, minőségbiztosítási szempontjai című tananyag. A klímavédelem és az acélipar kapcsolatát, a vas- és acélmetallurgia környezetvédelmi vonatkozásait, a CO2-kibocsátás csökkentésének

144

5. ábra: Üstmetallurgia szimulációjának szimulációs ábrázolása

6. ábra: Folyamatos öntés szimulációjának átfogó technológiai ábrája

145


7. ábra: Az ISD Dunaferr Zrt. táblalemez gyártásra szolgáló darabolósora lehetőségeit, az energiafelhasználás hatékonyságának javítását foglalja össze a jegyzet. Továbbá fontos rész a minőségbiztosítás gyakorlatának bemutatása az acélipari gyakorlatban. Ezen tananyag jelentőségét erősíti, hogy napjainkban (2015. szeptember 8-10. között) immáron kilencedik alkalommal került hazánkban megrendezésre a Clean Steel konferencia, ahol 60 előadás hangzott el különböző aktuális témakörökben mintegy 160 külföldi és hazai résztvevő előtt. Az acélmetallurgia öntéssel előállított féltermékének a továbbalakítása a képlékenyalakítás feladata. A Rúd- és laposacéltermékek hengerlésének elméleti és technológiai szempontjai című tananyag a hengerlés alapjait foglalja össze, kitérve az alakos és lapostermékek előállításának elméletére. (7. és 8. ábra) Az utolsó egyetemi és főiskolai jegyzeteket – melyek a képlékenyalakítás elméletét és a hengerlés technológiáját átfogóan tárgyalták – még a ’90-es években adták ki. (dr. Gulyás J.: Hengerlés II. 1991, Meszlényi Rózsa: Képlékeny fémalakítások 1997) Ezért már nagyon időszerű volt a kohászat teljes témakörét bemutató friss, korszerű ismereteket tartalmazó szakanyag elkészítése, így a rúd- (hos�szú) és lapostermékek hengerlését, továbbalakítását is. A felkért szerzők – dr Gulyás József, dr Horváth Ákos, Illés Péter, dr Farkas Péter – örömmel vállalták a tankönyv elkészítését. A rúd- és a lapostermékek minősége az acélgyártó metallurgus és a képlékenyalakító technológus kollegák munkájának eredménye, de meghatározza a feldolgozóipar eredményességét is. Ezért várhatóan ez a jegyzet nemcsak a szaktárgyat tanuló hallgatókat, hanem a szakterülettel kapcsolatban lévőket is érdekli.


Ezen szempontoknak megfelelően lett összeállítva a jegyzet: – a mai legkorszerűbb ismereteket tartalmazza, melyeket a szerzők igyekeznek megújítani, – kohásztechnológus hallgatók részére tananyag, de munkába álláskor problémamegoldó kézikönyv lehet, – a gyártással kapcsolatban lévő nem kohásztechnológus végzettségű munkatársak is sikerrel tanulmányozzák, – a feldolgozóipar szakemberei részére is egy-egy műszaki kérdés megoldásához segítséget nyújthat. A legfontosabb témakörök rövid ismertetése: Az 1-2. fejezet a hengerlés alapfogalmaival, a hengerelt darab méretváltozásaival foglalkozik. A 3. fejezet a képlé-

8. ábra: Hengerlés - Coil-box

146

nyen alakításkor az acél mikroszerkezetében végbemenő folyamatokat tartalmazza, ismerteti az alakítási szilárdság és az alakítási ellenállás fogalmát, amelyek a képlékeny alakítás minden szakterületén fontos fogalmak. A 4. fejezet a hengerlés energetikai viszonyait elemzi. A rúdtermékek – alakos szelvények – meleghengerlését az 5-6. fejezet ismerteti a hengerüregezéstől az egyes hengersorok felépítéséig. A 8-9-10. fejezet ismerteti a lapostermékek hengerlését, röviden összefoglalja a korszerű feldolgozóipar igényeit a lapostermékekkel szemben, mélyek részletesebb kibontás a 13. fejezetben található. A lapos termékek általános gyártástechnológiáját, a különféle rendeltetésű szélesszalag meleghengerművek és hideghengerművek felépítését, síkfekvés szabályozás eszközeit és technológiáját a 10. fejezet tartalmazza. A durvalemezek és szélesszalagok meleghengerlését a 11. fejezet tartalmazza. Ez a fejezet többek között részletesen ismerteti a melegszalag szelvényalakját befolyásoló tényezőket, mely a melegszalaggal végzett további műveletek – a táblalemezek lézervághatósága, vagy a melegtekercsek hideghengerlése – eredményességét befolyásolja. Ismerteti a hengerléskor a darab hőmérsékletváltozását és az alakváltozás és lehűlés közben végbemenő fémtani folyamatokat. A hideghengerléssel a 12. fejezet foglalkozik. A fejezet többek között hideghengerléskor a hullámképződés mechanizmusának matematikai függvényekkel számítható részletes ismertetését tartalmazza. A minimálisan hengerelhető szalagvastagság elmélete megfelelő szakmai támpont a síkfekvő szalagot eredményező hideghengerléshez. A 13. fejezet elsősorban a hengerlés szakmát és a lemezfeldolgozást végzőknek szeretne segíteni munkájukhoz fémtani, képlékeny alakváltozási összefüggések bemutatásával. A fejezet ismerteti a ma korszerű acélminőségeket a hagyományos lágyacéloktól (Mild) a járműipar számára melegalakításra kifejlesztett nagyszilárdságú MnB ötvözésű acélig (HPF). Az IF (vákuumozott) acéloknak a tűzi szalaghorganyzás mellett jelentős felhasználásuk mikroötvözéssel a HSLA acéloknál van a nagy szilárdság melletti jó alakíthatóság biztosítása érdekében. A jegyzet részletesen ismerteti a HSLA acélok gyártástechnológiáját, a mikroötvözés hatásmechanizmusát, a termomechanikus és normalizáló hőmérsékletvezetésű hengerlést és hatásukat a hengerelt melegszalag mechanikai tulajdonságaira. Ismerteti a többesfázisú acélok meleg- és hideghengerléssel gyártható minőségeit, amelyeket elsősorban a járműipar használ. Teljes körűen ismerteti az elektrotechnikai acélok gyártástechnológiáit. A lemezfeldolgozást végzők részére lényeges ismeretek a felületbevonás különféle technológiái és az alkalmazásuk céljai. Ezt is ismerteti röviden a 13. fejezet. A Fémes és szervetlen bevonat technológiák című tananyag a nagyszámú felülettechnikai eljárás közül tárgyalásra kerülnek a szobahőmérséklethez közeli hőmérsékleten dolgozó vizes oldatos bevonó technológiák, a fémek, illetve fémötvözetek olvadékaival dolgozó, nagyobb hőmérsékletű és nagyteljesítményű, folyamatos sorokon fémolvadékkal bevonó technológiák (9. ábra) valamint, a részben ugyancsak nagy hőmérsékleten megvalósított tűzzománcozás.

147

Tizenkét év után, 2015-ben ismét lesz korrózióvédelmi kiállítás és nemzetközi szakmai konferencia Magyarországon. A korábbi évtizedekben a fémes anyagok, és különösen a vasalapú ötvözetek (acélok, öntöttvasak) egyik legkritikusabb tönkremeneteli okára, nevezetesen a korróziós veszélyekre, a két-három évenként rendszeresen megrendezett országos HUNGAROKORR konferenciákon és szakkiállításokon a szervezők (pl. a HUNKOR Magyar Korróziós Szövetség szakemberei) rendszeresen felhívták a gyártók és felhasználók figyelmét. Azóta sajnos ez a fontos fémtechnológiai szakterület még a mérnöktovábbképzés (pl. a korróziós szakmérnökök képzése) területén is mostohagyerekké vált, és csaknem egyedüli felsőfokú oktatási intézményként lehet a Miskolci Egyetemet megnevezni, ahol az utóbbi évtizedekben is törekedtek a korróziós és korrózióvédelmi, felülettechnikai szakterületekre figyelmet fordító képzésekre is hangsúlyt helyezni. Még ha ez a törekvés nem is teljesedhetett ki önálló szakirányos képzéssé, de az alapfokú anyagmérnök képzésben az ún. törzsanyagban, illetve a mesterfokú anyag- és kohómérnök képzések felülettechnikai kiegészítő szakirányában pár évig a közelmúltban is helyet kaptak korrózióvédelmi és bevonattechnikai szaktárgyak. Ezek egyik szakmai háttéranyagaként készült el a jó egy évtizeddel korábban kiadott „Korszerű fémipari felületkezelési és hulladékgazdálkodási módszerek” című és több mint hétszáz oldalas összeállítás (Szerkesztette: Dr. Török Tamás), melynek egyfajta folytatásaként most jelent meg a „Fémes és szervetlen bevonattechnológiák” című digitális tananyag, melynek szerzői Dr. Török Tamás és Barta Emil. Ebben a felülettechnikai szakmai tananyagban a szerzők foglalkoznak a fémek felhasználhatósága szempontjából meghatározóan fontos passziválódás jelenségével, már a bevezető fejezetben megemlítve a híres „nemrozsdásodó” vasoszlopot Delhiben és a közismert Chrysler torony „rozsdamentes” acéllemezekkel borított toronyépületét New Yorkban. E jól ismert példákon keresztül vezetik be az olvasót a passziválódás jelenségébe. A különféle fémek és ötvözeteik ugyanis, akár önmagukban, akár bevonatként alkalmazva, a levegő oxigénje és nedvességtartalma hatására a felületükön spontán is átalakulhatnak (nemes patina a réz és rézötvözetek felületén, magasabb hőmérsékleten kialakuló magnetites oxidfilm egyes acélféleségeken), de a korszerű felülettechnikai módszerekkel, ma már nagyon jól szabályozható módon, akár változatos színes, akár csak jobb korrózió állóságot eredményező vékony felületi vegyületfilmeket (bevonatokat) is ki lehet alakítani rajtuk. Ezekről a „felületszínezési” lehetőségekről is ad némi kóstolót a jegyzet első része, majd részletesebben is bemutatásra kerül az ipari alkalmazások szempontjából fontosabb kontaktredukciós, az autokatalitikus fémezés és az alumínium ötvözeteknél nagyon elterjedten használt anódos felületoxidálás (eloxálás) módszere. A korróziónak a vasnál jobban ellenálló fémek (réz, nikkel, króm, cink, ón, nemes- és platinafémek, és egyes jobb korrózióállóságú ötvözetek) elektrokémiai katódos leválasztásával kiváló minőségben lehetséges vizes oldatos elektrokémiai bevonatképzési módszereiről (galvanizálás) is tájékoztatást kapunk, kitekintéssel acélszalagok folyamatos sorokon megvalósított galvánfémezésére (pl. galvánónozására) és szerves bevonatokkal történő bevonására (coil coating). A következő fejezetben a hangsúly a folyamatos sorokon (pl. Sendzimir-rendszerű tűzihorganyzással) történő, nagy-


9. ábra: Fémes bevonat készítésének technológiája teljesítményű fémolvadékos bevonásról ad tájékoztatást, kitérve a tűzihorganyzásnál csak napjainkban bevezetésre került magnéziumos ötvözésre is. A jegyzet a további fejezetekben emellett részletesen ismerteti acéllemezek üvegszerű bevonatokkal kikészítésének (tűzzománcozás) korszerű technológiáit, kitérve azok újszerű alkalmazásaira és szabványokban is rögzített gyártástechnológiai előírásaira. A vaskohászattal foglalkozó kohómérnök hallgatók oktatásának szemléletesebbé tételére készült az interneten ingyenes elérhető – többnyelvű – e-learning oktatóprogram, a www.steeluniversity.org. Az Acélgyártásnál a technológiatervezés, technológiafejlesztés, adagvezetés elméleti megfontolásai, vertikális szempontjai című tananyag mutatja be a program négy modulját: az oxigénes konverter, az ívfényes elektroacélgyártás, az üstmetallurgiai kezelés és a folyamatos öntés elméletének oktatására készült – igen szemléletes – e-learning tananyagokat. A steeluniversity.org honlap a World Steel Association, brüsszeli székhelyű egyesület korszerű, interaktív tananyagtartalmat biztosít ingyenesen, szabad hozzáférésű e-learning tananyagokként az acélgyártással, felhasználással, újrahasznosítással kapcsolatos témakörök széles skáláján. A tananyagok korszerű, a hallgatók számára vonzó multimédia illusztrációkkal, flash-alapú szimulációkkal nemcsak az elsődleges célcsoport, a releváns BSc és MSc képzési programok hallgatói, de az acéliparban, beszállítói hálózatban alkalmazott szakemberek számára is hasznos forrásanyagok, ezt bizonyítják látogatottsági statisztikáik is. A bolognai képzés alapszinten (BSc) a gyakorlatorientáltságot preferálja, ezért a projekt vezetői fontosnak tartották, hogy a gyakorlati vonatkozásoknak nagy teret szenteljenek. Azt a megoldást választották, hogy az acélgyártási technológiák elméletét és gyakorlatát külön tananyagokban foglalják össze. A Konverteres acélgyártás és az Elektroacélgyártás tananyagok az eljárások elméletét, A primer acélgyártás technológiatervezésének, technológiafejlesztésének gyakorlati szempontjai című pedig az oxigénkonverteres acélgyártás és az elektroacélgyártás (ívfényes és indukciós) gyakorlatával foglalkozik. A kemencék tűzállófalazatának kialakításának ismertetése mellett a szerzők konkrét példákon keresztül szemléltetik a betétösszeállítástól a csapolásig a teljes adaggyártást. Bemutatásra kerülnek a www. steeluniversity.org oxigénkonverteres acélgyártásra és ívfényes elektroacélgyártásra vonatkozó szimulációs programjai. Az üstmetallurgia, illetve az acélöntés témáját primer acélgyártáshoz hasonlóan két elméleti és egy gyakorlati ismereteket összefoglaló tananyagban kerültek feldolgo-


zásra. Az Acélok üstmetallurgiai kezelése és az Acélöntés, speciális acélgyártás mellett Az üstmetallurgia és a folyamatos öntés technológiatervezésének, technológiafejlesztésének gyakorlati szempontjai tananyag foglalja össze az üstök előkészítését, az üstmetallurgia gyakorlatát, az ötvözőanyagokat és az ötvözési megoldásokat. Adaglapok segítségével szemléltetik a szerzők a különböző acélminőségek üstmetallurgiai és öntési technológiáit. A hagyományos és folyamatos öntés eszközei és technológiája mellett ismertetésre kerülnek a steeluniversity.org program az üstmetallurgiai eljárásokat és a folyamatos öntést bemutató szimulációi. A projekt összesen 24 hónap időtartamú volt, ami során elkészült tananyagok összesen 26 szerző és lektor munkája során nyerte el végleges alakját. A munka nagyságát érzékeltetik az alábbi adatok: 120 fejezet, 1548 ábra, 46 animáció, 59 mozgókép, 288 tesztfeladat. A projekt vállalásaiban szerepelt, hogy a 2019. február 28-ig tartó fenntartási időszakban díjmentesen elérhetővé teszik a tananyagokat, továbbá a szerzők, amennyiben szükségesnek látják frissítik azokat. A projekt során, illetve lezárását követően több cikk (BKL Kohászati Lapok, ISD Dunaferr Műszaki Gazdasági Közlemények, Dunaferr Magazin), illetve szórólap (500 példányban) készült, amik nem csak a Műszaki Anyagtudományi Kar, hanem Dunaújvárosi Főiskola hallgatóihoz, illetve az ISD Dunaferr Zrt. és az ÓAM Ózdi Acélművek Kft. dolgozóihoz is eljutott, így népszerűsítve a tananyagokat. A projekt 2014. február 28-án sikeresen lezárult, amit több helyszíni ellenőrzés (Miskolcon) is megerősített, így a teljes megítélt támogatási összeg kifizetésre került. A projekt sikeres kivitelezésén a vezetésen túl komoly segítséget nyújtott a Dunaferr a Magyarországi Kohómérnökképzésért Alapítvány kuratóriumának elnöke Lukács Péter, titkára Jakab Sándor és könyvelője Poschné Matusek Zsuzsanna.

148

Szente Tünde *

Új típusú városok, ipari városok az 1945 utáni népi demokráciákban A Dunaújvárosi Főiskola adott otthont a 2015. május 21-22-én, a Pepper Art Projects és az Ecotech Zrt. által közösen rendezett „Az új ipari városok a szocialista országokban” című nemzetközi konferenciának. A programban szerepelt városnézés, filmvetítés és a témához kapcsolódó képzőművészeti kiállítás megnyitója is. Első sorban, de nem kizárólagosan a középkelet-európai egykori szocialista blokk új ipari városai közötti kapcsolatokról, építészetükről, azonosságaikról és különbözőségeikről, társadalmi mobilizációról, migrációs folyamatokról, a falvak és városok viszonyáról osztották meg tudásukat a kutatók a tanácskozáson.

A Dunaújvárosi Főiskola adott otthont a 2015. május 21-22-én, a Pepper Art Projects és az Ecotech Zrt. által közösen rendezett „Az új ipari városok a szocialista országokban” című nemzetközi konferenciának. A programban szerepelt városnézés, filmvetítés és a témához kapcsolódó képzőművészeti kiállítás megnyitója is. Első sorban, de nem kizárólagosan a közép-kelet-európai egykori szocialista blokk új ipari városai közötti kapcsolatokról, építészetükről, azonosságaikról és különbözőségeikről, társadalmi mobilizációról, migrációs folyamatokról, a falvak és városok viszonyáról osztották meg tudásukat a kutatók a tanácskozáson. A konferencia egyik célja, hogy ráirányítsa a figyelmet Dunaújvárosra és a Dunaferr gyártörténeti gyűjteményére, amely a téma iránt érdeklődők kiaknázatlan kincsesbányája – mondta Jérome Bazin, a tanácskozás szakmai vezetője, aki nem először járt városunkban (1. kép). A francia történész bevezető előadásában elmondta, hogy az 1920-as évektől az 1980-as évekig kétezer ipari- és agrárváros épült fel a Szovjetunióban. A szovjet jelenlét uniformizálta 1945 után Közép-Kelet-Európát, s valójában nem is volt szovjet modellje az új városok építészetének. Hasonló épületekkel találkozunk ugyan ezekben a városokban, de alaposabban megvizsgálva őket, egymástól eltértek. Az építészetben jól megfértek egymás mellett a modernista, konstruktivista és neoklasszicista stílusirányzatok. Sztálinvárosban nehezen meghatározható a városközpont és a főtér, Nowa Hutának pedig 2 főtere és 5 főutcája volt. Ezek az iparvárosok az ipar számára léteznek. A város és az ipari létesítmények közötti távolság változatos képet mutat. Például Eisenhüttenstadtban az ipartelep közvetlen közelébe épült a város. Izgalmas azt is vizsgálni, milyenek a lakóegységek, hol a helye a természetnek, a zöld övezetnek? A lakosság összetétele hogyan alakult? Vajon megállapítható-e a munkásosztály egységes képe a korabeli ábrázolásokban? A tervek és a valóság közötti különbségek miből adódtak? Az első előadásokon szó volt a szovjet minta követésének esetlegességéről, a sztálinista új városokról, Magnitogorszkról, olasz, német, román, cseh és lengyel példákról, valamint a szovjet szilicium-völgyről,

College of Dunaújváros hosted on 21-22 May 2015 the international conference on “The new industrial towns in the socialist countries” organized by Pepper Art Projects and Ecotech Zrt. The program contained sightseeing tour, film screening and opening of fine arts exhibition connected to the theme as well. The researchers shared their knowledge primarily but not exclusively about the relationships between the new industrial towns of the former socialist block of central and eastern Europe, their architecture, sameness and differences, as well as the social mobilization, migration processes and the relationship between the villages and towns.

Zelenográd városáról, ahol a finn és a brazil építészet hatásai nyilvánvalóak. E témákat követően a városépítészet és várostervezés köré szerveződtek az előadások, köztük Dunaújváros építészetéről (Végh Árpád). A résztvevők várostörténeti sétán tekintették meg a belváros nevezetességeit, 1. kép: Jérome Bazin Párizsból, a konferen- este pedig a Bartók Színház cia szakmai vezetője Kamaratermében nézhették meg Keleti Márton, 1963-ban bemutatott filmjének, A hattyúdalnak angol nyelvű feliratú változatát. Dunaújváros szocialista építészeti stílusú belvárosa egyedülálló Európában. Az Építészeti Emlékek Tanútján végigsétálva az érdeklődők megismerkedhetnek a neves tervezők által megálmodott építészeti művekkel. Az útvonal első állomásai: Vasmű tér – Fabó Éva Sportuszoda – Görbe utca 2/a – Kossuth Lajos utca 27/a – Vasvári Pál Általános Iskola – Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza – összesen 33 állomás.

2. kép: A Bartók Béla Kultúrház 1962-ben

* Szente Tünde, rovatvezető

149


3. kép: A konferencia résztvevői, hazai és nemzetközi mezőny Az 1950-es évek épületeinek eszmei értéke és a városképet mai napig meghatározó városszerkezet Weiner Tibor főépítész szakmai felkészültségét dicséri (2. kép). A szocreál tartalmában szocialista – ez az emberről való gondoskodás sztálini elvét jelentette –, formájában pedig nemzeti. Utóbbin leginkább a 19. század első felében uralkodó építészeti klasszicizmus adaptációját értették. A tanácskozás másnapján jugoszláv, román és bolgár vonatkozású érdekességekkel szolgáltak a kutatók. A példákon keresztül önmagunkról is többet megtudhattunk (3. kép). Újszerűnek számító összefüggéseket tártak fel az egykori szocialista tábor csinált, ha úgy tetszik kirakat városairól, a háború utáni iparfejlesztésektől növekvő városokról.

4. kép: Ana Kladnik Potsdamból kutatja a csehszlovák és jugoszláv újvárosokat

Időutazás a Jugoszláv Novo Velenjébe Ana Kladnik (4. kép) Potsdamból érkezett, hogy időutazásra hívjon az egykori Jugoszlávia Novo Velenje nevű városrészbe (5. kép), amely önkéntes munkák tömegével épült. A lakáshoz jutás feltételéül nagyszámú, önkéntes munkát szabtak, s akik 1960 után erre nem vállalkoztak, azok pénzben válthatták ki azt. Bányászváros lévén, a „bányászidentitás” erősítése szerepelt a politikai prioritások között mindaddig, amíg az ágazat hanyatlani nem kezdett. A város azért is bekerült a köztudatba, mert az alacsony fizetések miatt Jugoszlávia első bányász sztrájkját 1973-ban itt szervezték. Külön érdekesség, hogy nem vállaltak (vállalhattak) szolidaritást velük a másutt dolgozó

5. kép: Novo Volenje


150

bányászok. a Szlovén Bányászati Múzeumnak helyet adó város a hatvanas, hetvenes évektől változások színtere, már nem a nehéz-, hanem a könnyűipar és a szolgáltatások fejlesztésén volt a hangsúly, ugyanis az asszonyoknak munkalehetőséget kellett biztosítani. Erre hozták létre a Gorenje hűtőgépgyárat (6. kép), ahol az alkalmazottak 70 százaléka nő volt. Az új gazdasági modell a bányászatot háttérbe szorította, a fiatalok már nem láttak elegendő perspektívát abban az ágazatban való elhelyezkedésben. Ugyanakkor a még működő bányaipari vállalatnál még szükség volt munkaerő utánpótlásra, amit más tagköztársaságokból érkezőkkel oldottak meg. a szocialista város kereste új identitását, amit a „jugoszláv identitásban” vélt erősíteni. A korabeli sajtó a települést már „Velenje: Jugoszlávia kicsiben” címkével illette. 8. kép: Gróza Péter (balra) és Tildy Zoltán (lelkész, miniszterelnök) egy 1948-as felvételen között. Kommunista politikusokat védett a királyi Románia bíróságain. Ő volt az (8. kép), aki a demokrácia látszatának fenntartásával a második világháború után lehetővé tette az átmenetet a megszálló szovjetek által támogatott kommunista rendszer felé.) A konferencia legdrámaibb témájú előadásával állt a nyilvánosság elé Liliana Iuga, a budapesti Közép-Európa Egyetem képviseletében. A szovjetek által épített városról elmondta, hogy Románia nem sok energiát és pénzt 6. kép: A Gorenje hűtőgépgyár Novo Volenjében

Románia titkos városa: Dr. Petru Groza Dr. Petru Groza (7. kép) Románia „titkos városaként” került az urbanisztika térképére. (Vaskohsziklás (román neve Ștei) bányaváros az ő tiszteletére kapta a Dr. Petru Groza nevet, amelyet az 1989-es romániai forradalomig tartott meg. Vaskohsziklás (románul Ștei) város Bihar megyében Romániában. Trianonig Bihar vármegye Vaskohi járásának része. Petru Groza, dr. (Bácsi, 1884. december 7. – Bukarest, 1958. január 7.) román politikus, az Ekésfront vezetője, Románia miniszterelnöke 1945. március 6. – 1952. június 2. között, az Államtanács elnöke 1952. június 12. – 1958. január 7.

9. kép: Blagoevrad egyik új városrésze

7. kép: Dr. Petru Groza város részlete egy képeslapon (’50-es ’60-as évek)

10. kép: Blagoevgrad egyik régi városrésze

151


11. kép: Nova Huta – város és gyár

12. kép: „Brigade Diaries in Dunaferr” című előadás „vászna” a háttérben


152

fektetett a II. világháború után új városok építésébe. Ami viszont megépült, az ukrán-román, szovjet-román együttműködés keretén belül valósult meg. Az uránium felfedezésének köszönhette létét Dr. Petru Groza városka, ahol szovjet-román bányavállalat létesült. A szegregált városban, kolóniákban éltek a szovjetek, ideiglenes téglaépítésű lakótömbökben, saját oktatási és kulturális intézményekkel, üzletekkel, a szovjethatalom jelképeivel. A román munkásokat barakkokban helyezték el. A városba engedély nélkül senki nem léphetett be, este 10 óra után senki nem mászkálhatott a városban. A feszült hangulatú, titkos rendőrséggel átszőtt városban nem volt könnyű munkát találni, a környező falvakból nem szívesen jöttek az emberek. Amikor a szovjetek elmentek, javult a helyzet. A kutató elmondta, hogy szeretnék, ha örökségvédelem alá kerülne az 1950-es években épült „titkos város”.

A jövő visszalépett a múltba – Blagoevrad Párizsból, a Politikatudományi intézetből érkezett Nadega Ragaru, aki Blagoevgrad 1950-1980 közötti időszakát elemezte abból a szempontból, miként találta meg új jövőképét a bulgáriai település. Vetített képes előadásában bemutatta, hogy az ideológiai céloknak megfelelően hogyan strukturálódott át a város, a benne élők nemzeti múltját miként „dolgozták át”. Beszélt az utcanév változtatások szerepéről a nemzeti identitás erősítésében. Úgy fogalmazott: „A jövő visszalépett a múltba!” (9. és 10. kép).

formálása a szocialista mintavárosban. Az új lakásokba költözőket az albumaikkal ajándékozták meg, ily módon is népszerűsítve alkotásaikat. Támogatniuk kellett az acélgyár amatőr művészeit, és csoportos projektekben is részt vettek. A város közterein és épületein 1993-ra 150 alkotást számoltak össze.

„Brigade Diaries in Dunaferr” Ígéretes témát választott a dunaújvárosi kötődésű Nagy Annamária (12. kép), amikor a brigádnaplók és a szocialista brigádmozgalom világába invitálta hallgatóságát (13. kép). A naplók az első időszak hivatalos pártnyelvén íródtak, csak a későbbiek során lazult a hangvétel, s váltak küllemükben mind színesebbé. A mozgalom erénye, hogy a dolgozók jóra, jobbra és egymás iránti elköteleződését, tiszteletét, a hatékonyabb munkavégzést segítette. A Dunai Vasműben 1979-ben 718 szocialista brigádot tartottak nyilván. A politikai változások a brigádmozgalom végét jelentették. *** A konferencia szervezői remélik, hogy egy nemzetközi párbeszéd kiinduló pontját képezi a világhálón elérhető, konferenciáról készült angol nyelvű dokumentáció. Hos�szú távon pedig dunaújvárosi székhellyel a „Szocializmus Európai Kutató Központja” lebeg a szemük előtt.

A szocialista Lengyelország jelképe: Nova Huta A krakkói Bernadeta Stano művészettörténész Nowa Hutáról (11. kép) értekezett. Az „Új Kohó” elnevezésű várost a szocialista ateista Lengyelország jelképének szánták Krakkóval, a reakció megtestesítőjével szemben. Nowa Hután fiatal képzőművészeket telepítettek le, megbízásokat, lakást és kiállítási lehetőségeket biztosítottak számukra. Feladatuk volt a vizuális művészet és az építészet összekapcsolása, műveiken keresztül az emberek tudat-

13. kép: Nagy Annamária művészettörténész a Dunai Vasmű brigádnaplóira fókuszált

153

14. kép: A kiállítás plakátja


Láthatatlan városok Szorosan illeszkedett a konferencia témájához Várnai Gyula „Láthatatlan városok” című, az Intercisa Múzeumban május 22-én megnyílt tárlata (14-16. kép). – A címet Italo Calvino azonos című novellafüzéréből kölcsönöztem. A sztori alapja, hogy Marco Polo, a neves világutazó feltárja Kublai kánnak, a zsarnok 15. kép: Várnai Gyula és a háttérben egy műve uralkodónak a világ sokszínűségét, változatosságát, és csak a végén derül ki a tréfa, hogy az elképzelt poliszok valójában egy konkrét helyről szólnak, Marco Polo szülővárosáról, Velencéről. Minden művészi identitás köthető a településhez, ahol felnőttünk, ahol élünk – nyilatkozta a megnyitó előtt, május 20-án a Dunaújvárosi Hírlapban Várnai Gyula Munkácsi-díjas képzőművész.

16. kép: A kiállítás egyik darabja


154

Cold Rolling Mill celebrates its 50th Anniversary. Dunaferr Alkotói Alapítvány turned twenty

Recommend Documents