CIVIL FÓRUM Jogszabályok a civil szervezetek életében. Kötelezettségek a működés során. 2015.február 9. helyett, március 3.
2015.február 9. Pakod • • • •
Mit jelent a közhasznúság a törvény szerint? Érdemese-e egyáltalán közhasznúnak lenni? Ha igen, miért, ha nem, miért nem? Milyen szabályozások léptek életbe az új Ptk szerint. • Melyek a legfontosabb azonnali teendők és határidők?
Tartalom • • • • • • • • •
Fontosabb jogszabályok Szervezeti formák A közhasznúság feltételrendszere Gazdálkodás, adománygyűjtés Számvitel Beszámolás, letétbe helyezés Közszolgáltatási szerződés Közfeladatok Hasznos linkek
Jogszabályok1. • 2013.évi V.törvény, a Polgári Törvénykönyvről • 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (Civil tv.) • 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről (Civil R.) • 2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról (Bnytv.)
Jogszabályok2. • 2003.évi XCII. Törvény, az adózás rendjéről (Art.) • 2000. évi C. törvény az számvitelről (Szt.) • A közérdekű önkéntes tevékenységről szól 2005.éci LXXXVIII. Törvény (Kötv.)
Szervezeti formák • egyesület – egyesület különös formája: szövetség, • civil társaság
• alapítvány
Szervezeti formák • egyesület – önkéntesen létrehozott, – önkormányzattal rendelkező szervezet, – alapszabályban meghatározott célra alakul, – nyilvántartott tagsággal rendelkezik, – céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. – jogi személy • [Ptk. 61. § (1)] • alapítvány – magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (mint alapító) tartós közérdekű célra hozza létre • [Ptk. 74/A. § (1)]
Szervezeti formák • civil társaság – természetes személyek – nem gazdasági érdekű közös céljaik előmozdítására – közösségi célú tevékenységük összehangolására – vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatják [Ptk. 578/J. § (1)] • Egyszerűbb létrehozni • Részt vehet a társadalmi életben
Főbb változások - közhasznúság feltételrendszere • Közcélú tevékenység: személyek csoportja által, valamely a csoportnál tágabb közösség érdekében végzett tevékenység – a közhasznú tevékenységnél általánosabb, bármely szervezet végezheti. • Közhasznú tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. • Közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását.
Közfeladatok – törvény az önkormányzatokról (2011.CLXXXIX.tv) 13.§. ...különösen: Településfejlesztés, településrendezés, településüzemeltetés, egészségügyi alapellátás, egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások, környezet egészségügy, óvodai ellátás, kulturális szolgáltatás: könyvtár, mozi, előadóművészeti tev.tám., kult.örökség helyi védelme, közművelődési tevékenység támogatása, szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások, ellátások, hajléktalan ellátás, környezetés természetvédelem, közfoglalkoztatás, gazdaságszervezés, turizmussal kapcsolatos feladatok, sport, ifjúsági ügyek, nemzetiségi ügyek, közreműködés a közbiztonság biztosításában, hulladékgazdálkodás
Főbb változások – Közhasznúság feltételrendszere Létesítő okiratában megjelölt közfeladat teljesítésére irányuló közhasznú tevékenységet végez. 1. A társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik 2. Megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható
1. Megfelelő erőforrás • Éves bevétele kettő év átlagában meghaladja az 1 millió forintot, vagy • Két év egybeszámított adózott eredménye nem negatív, vagy • A személyi jellegű kiadások értéke eléri az összes ráfordítás egynegyedét.
2. Társadalmi támogatottság • SZJA 1% bevétel eléri az államháztartási alrendszerekből származó támogatások nélkül számított összes bevétel 2%-át, vagy • A közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét, vagy • Legalább 10 fő önkéntes segíti tevékenységét.
Átmeneti szabály A korábbi szabály alapján közhasznú, kiemelkedően közhasznú jogállásúként nyilvántartásba vett szervezet 2014. május 31ig közhasznú jogállású, ha letétbe helyezte beszámolóját .
[Civil tv. 75. § (5)]
Közhasznúsággal vállalni kell • Beszámolóját letétbe helyezi: a beszámoló adatai alapján minden letétbehelyezés alkalmával az illetékes szerv megvizsgálja a feltételek teljesülését, ha a feltételek nem teljesülnek a közhasznú jogállást a bíróság törli. Közhasznúsági melléklet. (350/2011.Korm.r) • Létesítő okiratában megjelölt közfeladat teljesítésére irányuló közhasznú tevékenységet végez. • Közfeladat teljesítése, jogszabályhelyek megjelölésével. • A vezető tisztségviselők összeférhetetlensége • A belső felügyelet rendje • A működés nyilvánossága • Közhasznú gazdálkodás szabályai-profit felosztás tilalma • Vállalkozási tevékenység, hitelfelvétel,befektetési tevékenység • Politika mentesség • Kettős könyvvezetés
Kedvezmények • SZJA 1% esetében a jogosultság alapja a közhasznú tevékenység folytatása. A közhasznú státusz feljogosítja a szervezetet, hogy kettő helyett a bejegyzést követő egy év elteltével elfogadja az 1%os felajánlást. • Nem kell adót fizetnie vállalkozási tevékenysége után (15%-khsznú, 10%-nem khsznú) • Adományt fogadhat – igazolást állíthat ki: adományozó kedvezménye, támogató kedvezménye (csökkenti az adományozó adományozás előtti eredményét, az adomány értékének 20%-a, további 20%-a tartós adomány esetén. • Mentes a helyi iparűzési adó alól. • Teljes, személyes illetékmentesség • Stb.
Főbb változások – gazdálkodás, adománygyűjtés • Gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétel az összbevétel kevesebb, mint 60 %-a lehet. • Adománygyűjtés főbb szabályai: Önkéntes Nem járhat mások zavarásával Meghatalmazott is gyűjthet a szervezet céljaira Interneten és telefonon is gyűjthető adomány Be kell számolni az adomány felhasználásáról
• [350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet
Főbb változások - számvitel Kettős könyvvitel • A közhasznú szervezet kettős könyvvitelt vezet. A korábban egyszeres könyvvitelt vezető szervezet az üzleti év kezdőnapjával (január 1-jével) térhet át kettős könyvvitelre. •
NINCS VÁLTOZÁS: a nem közhasznú szervezetnek a kettős könyvvitel vezetése nem kötelező.
Főbb változások – beszámolás (számviteli) Beszámolási kötelezettség • határidő: május 31. (mérleg-fordulónap minden civil szervezetnél: december 31.) • minden civil szervezet elkészíti mérleg (egyszerűsített mérleg) eredmény-kimutatás (eredmény-levezetés) közhasznúsági melléklet (nincs külön közhasznúsági jelentés) + kettős könyvvitel esetén: kiegészítő melléklet
Beszámoló letétbe helyezése A számviteli beszámolót és közhasznúsági mellékletet meg kell megküldeni az Országos Bírósági Hivatal részére - május 31-ig. (2011. évi CLXXXI. törvény 105. § (1) bekezdés)
Országos Bírósági Hivatal 1363 Budapest Pf.: 24.
Közszolgáltatási szerződés ...valamely közfeladat –vagy annak egy része ellátására a szerv nevében kötött írásbeli szerződés. A feladat finanszírozását szolgáló támogatás nem közszolgáltatási szerződés. 35.§ kimondja ...állami, közigazgatási, költségvetési szerv közszolgáltatási szerződést közhasznú jogállású civil szervezettel köthet.
Hasznos linkek • • • •
www.nonprofit.hu www.civil.info.hu www.birosag.hu www.zalaifalvak.hu
Köszönöm a figyelmét!
Zalai Falvakért Egyesület 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi út 10. Iroda: Zalaegerszeg, Kossuth L. utca 49-51. Tel.: 06-92/511-260, 06-30/9971-681 E-mail:
[email protected]
