CINCÉR
A DUNA—IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HÍRLEVELE 6. évfolyam 2-3. szám
Egyéves a Zászlóshajó fajok a Dunán:
RÉTISASOK
2010 Nyár-Õsz
TARTALOM ÚGY GONDOLOM Egyéves a DANUBEPARKS . . . . . . . . . 2
ESEMÉNY Volt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3
Kiadja: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Felelõs kiadó: Füri András igazgató, Budapest, 2010 Szerkesztõ: Menráth Réka, Kézdy Pál Olvasószerkesztõ: Palkó Katalin Címlapon: Rétisasok (Fotó: Hoyer) További fotók készítõi: Csonka Péter, Domonyi Mónika, Kézdy Pál, Kiss Gábor, Menráth Réka, Putz Ádám, Vizkert András, Halász Ferenc, Szabó Fruzsina Illusztráció: Békefi András, Kókay Szabolcs, A kiadvány környezetbarát újrahasznosított papírból készült.
ESEMÉNY Lesz. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
Készült a South East Europe Transnational Cooperation Programme és a Visegrádi Bobpálya Bt. támogatásával. A kiadvány ingyenes terjesztésû. Nyomdai elõkészítés: Benedek és Fiai
POSZTER Madárvonulás, vadludak . . . . . . . . . . . 7
AKTUÁLIS Zászlóshajó fajok a Dunán . . . . . . . . . . 9 Duna–Ipoly
Ez történt a Duna mentén . . . . . . . . . . 10
Múzeumpedagógiai programok az Ócsai Tájházban . . . . . 11
Gerecsei TK
Nemzeti Park
Budai TK
GödöllõiDombvidék TK
Vértesi TK Tápió–Hajta Vidéke TK
Foltos szalamandra a Visegrádihegységben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12
Ócsai TK Sárréti TK
CINCÉR KÁZMÉR OLDALA. . . . . . . 13 Sárvíz-völgye TK
TÁMOGATÓINK . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 OLVASTA MÁR? . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 FALIÚJSÁG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság mûködési területe
1 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
ÚGY GONDOLOM... Hírlevelünk nyári-õszi összevont számában kiemelten foglalkozunk a Duna menti védett területek összefogására elnyert UNIÓS programmal. A beköszöntõ megírására Georg Frankot, a program vezetõjét kértük fel.
Egyéves a DANUBEPARKS – mérlegen a Duna menti védett területek hálózata 2009. június 9-én a „Bécsi Nyilatkozat” aláírásával alakult meg a Duna menti Védett Területek Hálózata. A DANUBEPARKS tizenkét Duna menti védett terület számára teremtette meg a hosszú távú nemzetközi együttmûködés lehetõségét. Az élõhelyek kezelése és a vízfolyások élõvé tétele mellett kiemelt téma a fajvédelem és a turizmus is. Az EU által finanszírozott programban 3 évre mintegy 2,7 millió euró áll a nemzetközi természetvédelmi projekt rendelkezésére. A Duna–Dráva Nemzeti Park által 2010. július 2-án Mohácson szervezett Nemzetközi Duna Fesztivál és a látogatók színes forgataga adta a keretet a Duna menti védett területek igazgatóinak megbeszéléséhez. A DANUBEPARKS fennállásának egyéves jubileuma alkalmából értékelték az eddig elért eredményeket. A számos sikeresen megkezdett mintaprojektnek köszönhetõen az igazgatók alapvetõen pozitív mérlegrõl számoltak be a közös munka eddigi eredményei magukért beszélnek! Megvitatták a jövõbeni együttmûködés súlyponti kérdéseit, és döntés született arról, hogy a továbbiakban kerüljenek elõtérbe a nemzetközi tevékenységek. Az egész Duna vonalára érvényes közös akciótervet kell kidolgozni a rétisas védelmére, és közös álláspontot kell kialakítani a folyami hajózással kapcsolatban.
Fontos cél a Duna menti élõhelyek hálózatának felépítése és bõvítése is. A Duna fontos mellékfolyóját jelentõ Száva melletti Lonsko Polje (Horvátország) már most fontos stratégiai partnerünk a Duna menti védett területek hálózatában. A Duna–Ipoly Nemzeti Park a DANUBEPARKS keretein belül a fajok monitorozásában vezetõ szerepre tett szert. Kiss Gyula projektmenedzser vezetésével kidolgoztak egy módszert, ami lehetõvé teszi a Duna menti kis lile állomány átfogó felmérését. Ez a madárfaj kavicspadokon és sóderszigeteken él, így kizárólag természetközeli állapotú folyószakaszokon fordul elõ, s ez azt jelzi, hogy a folyódinamikai folyamatok zavartalanul mûködhetnek. A Duna menti költések felmérése így hozzájárul, hogy megõrizzük ezt az egyedülálló élõhelyet. A DINPI mûködési területén található sóderpadok nemzetközi összehasonlításban is nagy jelentõséggel bírnak a kis lile védelme szempontjából, és természetesen számos más ritka védett növény- és állatfajnak is otthonául szolgálnak. A DANUBEPARKS munkája nemzetközi szinten is egyre nagyobb érdeklõdésre tart számot. Az EU jelenleg készíti a Duna térségének stratégiai tervét. Ez a program szintén kiemeli a Dunának mint összekötõ elemnek a jelentõségét Európában, és felhívja a figyelmet, hogy a Duna mentén a természetvédelem érdekében össze kell fogni ezek a DANUBEPARKS-nak is a legfontosabb célkitûzései. Georg Frank, projektmenedzser
2 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
ESEMÉNY VOLT
A Föld Napján a Pál-völgyi-kõfejtõben a játékos természetismereti vetélkedõ, kézmûves-foglalkozások, barlanglátogatás és Gryllus Vilmos koncertje mellett a legvonzóbb program az élõállat-bemutató volt.
Egyre nagyobb az érdeklõdõk száma az ócsai gyógynövénytúrákon. Cincér Tábor 2010 Harminc fok, szikrázó napsütés, felhõtlen ég fogadta július 5-én a táborba érkezõ 48 gyereket. A hetet egy kis hûsöléssel kezdtük a Pálvölgyi-barlangban. Az elsõ nap többi részét kézmûveskedéssel és sok játékkal töltöttük. Kedden falmászás volt, egy könnyû és egy nehéz pályán próbálhatták ki ügyességüket a gyerekek. Idõközben gyönyörû batikolt képek is születtek. A várva várt szerdai napon mentünk a Mátyás-hegyi-barlangba, ahonnan alig bírtuk a túra végén kirángatni a gyerekeket, olyan jól érezték magukat. Csütörtökön Tóth Gábor hozta el hozzánk néhány vadállatát, és roppant izgalmas bemutatót tartott nekünk. Délután nemezeltünk és
gyertyát mártottunk. Pénteken Ignác bácsival íjászkodtunk, és kis természetismereti csapatvetélkedõt tartottunk. A második héten 28 gyereket táboroztattunk. Négy csapat mérte össze a tudását a héten. Halász Emese madarászismeretekkel kapcsolatos feladványokat hozott a gyerekeknek minden napra. Csütörtökön az ELTE Környezettudományi Klub lelkes tagjai látogattak meg minket, és társasjátékot meg kisebb környezetismereti játékokat játszottunk együtt. Úgy érezzük, idén is jót táboroztunk, reméljük, a gyerekek is jól érezték magukat! A Cincér Tábor csapata: Feri, Kati, Gyuri, Juli, Réka, Mesi, Edi, Fruzsi
3 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
ESEMÉNY VOLT
A 2009/2010-es Csapody Vera természetismereti versenyt újra a Fazekas Gimnázium tanulói nyerték meg.Ezúton is gratulálunk a csapat tagjainak és felkészítõ tanáruknak, dr. Müllner Erzsébetnek.
Szlovák–magyar természetvédelmi együttmûködés. 2010. április 28-án a S z l o v á k Köztársaság Természetvédelmi Hivatala (ŠOP SR) és a DINPI tanácskozást folytatott Bõsön a két szervezet közös munkaprogramjának kidolgozása érdekében. Közös feladat többek között olyan veszélyeztetett állatfajok védelme, mint az északi pocok, a mocsári teknõs és a rétisas. Együtt fogunk mûködni az invazív növényfajok visszaszorításában, az Ipoly folyó hosszirányú átjárhatóságának biztosításában és a kárókatonák téli számlálásában. A megállapodást Ján Mizerák, a ŠOP SR igazgatója és Füri András, a DINPI igazgatója írta alá.
A negyedik alkalommal megrendezésre kerülõ Magyar Nemzeti Parkok Hete sorozat nyitórendezvényére SzalafõPityerszeren került sor. A nyitórendezvény utáni héten a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság hét helyszínen szervezett kedvezményes programokat.
4 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
ESEMÉNY LESZ Nap
Program
O
Ár(Ft)
Találkozó
K
T
Ó
Információ
Telj./kedv.
B
E
R
2. Szo. 14-18:00
Madárlesen a Pálfájában Madármegfigyelés, madáretetõ-készítés
Pálfája Oktatóközpont, Nagykõrõs
ingyenes
Sápi Mária T: 30/663-4657
2. Szo. 9-12:00
Nemzetközi Madármegfigyelõ Világnap Madárgyûrûzés és Madármegfigyelõ túra
Pilisszenitán, Villa Negra – sportpálya parkolója
ingyenes
Karlné Menráth Réka T: 30/663-4669
2. Szo. 10-13:00
Nemzetközi Madármegfigyelõ Világnap Madárgyûrûzés és Madármegfigyelõ túra a Turján tanösvényen
Ócsai Tájház
ingyenes
Verbõczi Gyuláné T: 30/494-3368
2. Szo. 9-12:00
Nemzetközi Madármegfigyelõ Világnap Madármegfigyelés a Páskom legelõ tanösvényen
Dejtári katolikus templom
ingyenes
Kagyerják Pál T: 30/511-3568
2. Szo. 8-14:00
Nemzetközi Madármegfigyelõ Világnap Madármegfigyelés a Ferencmajori halastavakon
Naszály község tatai vége
ingyenes
Csonka Péter T: 30/663-4659
2. Szo. 7-19:00
Nemzetközi Madármegfigyelõ Világnap Madárgyûrûzés és madármegfigyelõ túra
Elza major
ingyenes
Fenyvesi László T: 30/663-4630
5. Ke. 7-19:00
A Dinnyési Fertõ madárvilága* – Madárgyûrûzés és madármegfigyelõ túra
Elza major
500 / 250
Fenyvesi László T: 30/663-4630
9. Szo. 09:0012:00
Cserszömörcés túra a Vértesben* A cserszömörcétõl tûzpirosra festett Vértes a Haraszt-hegyi tanösvényen
Csákvár, a Haraszt-hegyi tanösvény kiindulópontja
500 / 250
Klébert Antal T: 70/330-3854
16. Szo. 10:00
Kaláka Szombat Töknap
Ócsai Tájház
850 / 520
Verbõczi Gyuláné T: 30/494-3368
16. Szo. 9-15:00
Õszillatú erdõkben* – Kirándulás Nagykovácsiból a Nagy-kopaszra
Nagykovácsi fõtér
500 / 250
Halász Antal T: 30/663-4631
2. Szo. 14-18:00
Angolkertek a nagyvilágban Vetítéssel egybekötött úti beszámoló
Alcsúti Arborétum
500
Halász Ferenc T: 20/424-8995
2. Szo. 14-18:00
Jókai kora, Jókai bora Borkóstolóval egybekötött irodalmi est a Jókai kertben
Budapest, XII. ker., Költõ u. 21.
1.000 /500
Kõvári Anita T: 30/663-4670
N
O
V
E
M
B
E
R
2. Szo. 14-18:00
Õszi séta az Apátkúti-völgyben* Túra Pilisszentlászlótól Visegrádig a csörgedezõ patak mentén
Pilisszentlászló fõterén
500 / 250
Dr. Jankainé Németh Szilvia T: 30/663-4614
2. Szo. 14-18:00
„Vadludakkal vándoroltam”* Vadludak esti behúzásának megfigyelése a Dinnyési Fertõn
Dinnyés vasútállomás
500 / 250
Fenyvesi László T: 30/663-4630
2. Szo. 14-18:00
X. Tatai Vadlúd Sokadalom Sok ezer vadlúd látványos reggeli kirepülése, esti behúzása, és még számos érdekes program
Tata, Öreg-tó
ingyenes
Csonka Péter T: 30/663-4659
D
E
C
E
M
B
E
R
2. Szo. 14-18:00
Barlangi Mikulás A Mikulás kötélen ereszkedik le a barlangba és névre szóló ajándékokat ad a gyerekeknek
Szemlõ-hegyi-barlang
Gyerek: 1800 Felnõtt: 850
Balázs Andrea T: 20/263-1872
2. Szo. 14-18:00
Madárgyûrûzési bemutató Ismerkedés állandó madarainkkal és téli vendégeinkkel
Pilisszentiván, Jági-tó
ingyenes
Karlné Menráth Réka T: 30/663-4669
2. Szo. 14-18:00
Vadlúdles a Tatai Öreg-tavon A vadludak reggeli kirepülésében, esti behúzásában gyönyörködhetünk
Tata, Öreg-tó
ingyenes
Csonka Péter T: 30/663-4659
* A programra elõzetes bejelentkezés szükséges. Minimum 5 fõ részvétele esetén tartjuk meg. 5 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
X. TATAI VADLÚDSOKADALOM Szervezõ: DINPI, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom-Esztergom megyei Csoportja, Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület Védnök: Michl József, Tata város polgármestere A rendezvény díszvendége: Nagy Bandó András és Máté Bence A rendezvényen adományokat gyûjtünk a Dunaalmásikõfejtõk Természetvédelmi Területet bemutató természetismereti tanösvényre!
Elõadások a nagy rendezvénysátorban, rossz idõ esetén a Madármegfigyelõ Torony melletti épület termében
2000 A verseny megnyitója – Musicz László 2005 Versenyszabályzat ismertetése – Pénzes László 10 20 Bemutatkozik az Õrségi Nemzeti Park Igazgatóság 2100 Kereknyergû patkósdenevér védelmi helyzete – Elõadó: Juhász Márton 2130 Könyvbemutató! Máté Bence fotóalbuma – Elõadó: Máté Bence 00 22 WSG beszámoló – Elõadó: Szimuly György
1000 Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyûjtõ rehabilitációja – Elõadó: Szilbekné Molnár Katalin 30 10 Madárbarát kert program – Elõadó: Orbán Zoltán 00 11 Könyvbemutató! Ami a bögyünkben van – Nagy Bandó András 1130 Bemutatkozik az Õrségi Nemzeti Park Igazgatóság 00 12 Túzokvédelem Magyarországon – Elõadó: Bankovics András 30 12 Brazília képekben – Elõadó: Fodor András 1300 Kereknyergû patkósdenevér védelmi helyzete – Elõadó: Juhász Márton 30 13 Amit tudni kell a Szemlõ-hegyi barlangról – Elõadó: dr. Kézdy Pál 00 14 Kerecsensólyom-védelme a Kárpát-medencében – Elõadó: Bagyura János 1430 A Duna menti védett területek szövetsége – Elõadó: Georg Frank 00 15 Könyv bemutató! – Máté Bence természetfotó-albumának bemutatója a szerzõ által. A könyv a helyszínen dedikálva megvásárolható.
2010. november 27. (szombat)
Egész napos programok:
2010. november 26. (péntek) Öreg-tó Klub Hotel
Építõk parkja, tóparti madármegfigyelõ torony 5 00 Az országos madármegfigyelõ versenyre érkezõk regisztrációja, nevezés „felnõtt” és „ifjúsági” kategóriában 600 Egész napos madármegfigyelõ verseny kezdete 00 7 -tól Sok ezer vadlúd kirepülésének megtekintése! Zsoldos Árpád, a kiváló ornitológus tolmácsolásában nagykivetítõn követhetik nyomon a tavi eseményeket! 815 A X. Tatai Vadlúdsokadalom ünnepélyes megnyitója: Gyerekek verses köszöntõje, majd ünnepi beszédet mond: Michl József és Nagy Bandó András 1000 Az alkalmazkodás mesterei Tóth Gábor („Állati jó bemutató”) 00 11 Az általános iskolák számára meghirdetett verseny eredményhirdetése 00 12 Solymász bemutató Gasztonyi Dániellel 00 13 Az alkalmazkodás mesterei – Tóth Gábor („Állati jó bemutató”) 30 15 – 16 A vadludak esti behúzásának megtekintése a tóparton, élõkép-kivetítéssel! – Narrátor: Zsoldos Árpád 00 17 Õszi csillagos égbolt látványosságai (elõadás és távcsöves bemutató) – TIT Tatabányai Csillagvizsgáló 1800 Az egész napos madármegfigyelõ verseny zárása
– Cincér és TÉA játszóház: Kreatív környezeti nevelési sátor – Életképfestés az öreg-tavi ludakról – Madár- és természetvédelmi filmek vetítése a nagysátorban 9001600 óra között – Természetvédelem és turizmus játék garantált nyereményekkel – Madármegfigyelés „teleszkóp bokrokban” – Madárgyûrûzési bemutató – MME Bolt – Természetvédelmi tanácsadás – Teleszkópok és kézi távcsövek tesztelési lehetõsége – Természetvédelmi könyvek, kiadványok és madárfestmények vásárlási lehetõsége – Kézmûvesek, helyi termelõk adventi vására – Máté Bence fotókiállítása Öreg-tó Klub Hotel: 00
20 Az egész napos madármegfigyelõ verseny eredményhirdetése – dr. Magyar Gábor 2020 Túzokvédelem Magyarországon – Elõadó: Bankovics András 00 21 Brazília madárvilága – Elõadó: Fodor András 2130 Könyvbemutató! – Máté Bence természetfotó-albumának bemutatója a szerzõ által
6 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
1 2
4
3 7 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
Madárvonulás, vadludak A tatai Öreg-tóhoz és a Dinnyési-fertõhöz is hozzátartozik a madárvonulás. Néha tízezres számban jelennek meg a költözõ fajok. Nagy részük õsszel melegebb és táplálékban bõségesebb vidékekre megy. A világméretû mozgalom során a mi gólyánk DélAfrikába vándorol, hozzánk viszont északi fajok jönnek telelni. A különféle vadludak nyugodt éjszakázóhelyet találnak a tavak nyílt vizein. Ha az idõjárás engedi, októbertõl márciusig innen járnak ki a környezõ tarlókra, vetésekre táplálkozni. A nagy lilik (1) adja a fõ tömeget, utána az itt költõ nyári lúd (2) következik. Ma már ritkább a vetési lúd (3), elõfordul, hogy a több tízezres libatömegben egyáltalán nincs belõlük. Fokozottan védett faj a ritka kis lilik (4) és a vörösnyakú lúd (5). Az alkonyati színes égbõl a vízre bucskázó, zsivajgó libákat, vagy a hajnali párából „vezényszóra” felrobajló ludak látványát nem lehet feledni. A vonuló vízimadaraknak teljes nyugalmat kell biztosítani, ezért a zavarásra érzékeny helyek csak engedéllyel és kísérõvel látogathatók.
5
Kókay Szabolcs festménye a Dinnyési-fertõ élõvilágát bemutató Madárdal tanösvényhez készült.
8 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
AKTUÁLIS Zászlóshajó fajok a Duna mentén: a rétisas és a tokfélék A dunai tokfélék a Fekete-tengertõl árral szemben vándorolnak a Duna felsõ szakaszai felé. Közéjük tartozik a legnagyobb dunai hal, a viza, ami egykor eljutott a Felsõ-Dunáig is (Budpest XIII. kerületében a vizafogó név máig emlékeztet ennek az 5600 kg-osra is megnövõ értékes halnak a halászatára) , ma már ezt a vízierõmûvek lehetetlenné teszik. Hozzá hasonlóan nem ismeri az országhatárokat a legnagyobb dunai ragadozó madár, a rétisas sem. Fennmaradásához nagy kiterjedésû és változatos folyami élõhelyek szükségesek. Mindkét faj megõrzése csak a Duna menti országok összefogásával lehetséges, ezért ezeket a fajokat a Duna „zászlóshajó fajainak” nevezzük. A dunai tok-
félék és a rétisas védelme is fontos része a DANUBEPARKS programnak. A rétisas hazánkban is fokozottan védett, ráadásul ebbõl a szempontból a legelõkelõbbek társaságában, az egymillió forintos természetvédelmi értéket képviselõ fajok között szerepel. Ennek oka, hogy alig néhány évtizede már csak mutatóban volt megtalálható ez az impozáns ragadozó a hazai folyók mentén, fészkelõ állománya néhány párra csökkent. A ragadozóvédelemmel foglalkozó állami és civil szakemberek Európa-szerte indított erõfeszítései (pl. mûfészek-kihelyezések, fészekõrzések, téli etetések) révén azonban késõbb fordult a dolog, és a rétisas állománya elkezdett növekedni. A DINPI Duna menti területein az elmúlt másfél évtizedben vált rendszeressé a rétisas jelenléte, elõször csak a téli idõszakban (a Dunán telelõ ezres nagyságrendû vízimadár-együttesek kísérõjeként), majd késõbb örömteli módon fészkelésbe is kezdett, s ma már három pár is fészkel a zavartalan dunai szigetek ártereiben. Selmeci Kovács Ádám, õrkerület vezetõ
9 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
A Donau-Auen Nemzeti Park (Ausztria) áprilisban környezeti nevelési és ökoturisztikai tanulmányútra látta vendégül a DINPI oktatással és turisztikával foglalkozó munkatársait. Az osztrák nemzeti park egyik legnépszerûbb programját a gumicsónakos hód- és madármegfigyelõ túrák jelentik. A DANUBEPARKS program keretében 2011-tõl a DINPI is hasonló túrákat indíthat a Dunakanyarban.Július elsõ hétvégéjén rendezték meg Mohácson a Duna Fesztivált. Az esemény egyik fõ látványossága a Dunai Mosás volt. A hagyományos népi mosást az asszonyok végezték, de az áztatást, szappanozást, majd a „zöcskölést” a férfiak is szívesen végignézték. A Donau-Auen Nemzeti Park (Ausztria) áprilisban környezeti nevelési és ökoturisztikai tanulmányútra látta vendégül a DINPI oktatással és turisztikával foglalkozó munkatársait. Az osztrák nemzeti park egyik legnépszerûbb programját a gumicsónakos hód- és madármegfigyelõ túrák jelentik. A DANUBEPARKS program keretében 2011-tõl a DINPI is hasonló túrákat indíthat a Dunakanyarban.
Ez történt a Duna mentén A DANUBEPARKS pavilonjaiban tizenkét Duna menti védett terület mutatkozott be játékokkal, táncokkal, kézmûves-termékekkel. A DANUBEPARKS program része, hogy a Duna menti védett területek munkatársai angol nyelvû szakvezetõ képzésen vehetnek részt. Az elsõ kurzus júliusban volt az ausztriai Hainburgban. A program egyik leglátványosabb programja Európa legnagyobb fán fészkelõ fehér gólya telepének a megtekintése volt a Morva árterén.
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
10 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
AKTUÁLIS Múzeumpedagógiai programok az Ócsai Tájházban
Végére értünk a TÁMOP pályázati program támogatásával megvalósult Múzeumpedagógiai tevékenységek fejlesztése az Ócsai Tájházban címû programsorozatunknak. A családi napok, melyek a Ki minek mestere? címet kapták, nagy létszámú érdeklõdõt vonzottak. Ezek közül az elsõ egyben a pályázati program nyitórendezvénye is volt. Ezeken a napokon mindig egy-egy idõszaki kiállítás megnyitójához kötöttük a népi mesterségeket bemutató programokat, ahol maguk a résztvevõk is kipróbálhatták kézügyességüket a kézmûves-foglalkozásokon. A festõnövényekkel Kemendi Ágnes, a gyékénykötészettel Kovács Tibor népmûvész, a gyöngyös párták készítésével a Magyar Gyöngy Egyesület tagjai, az ölbéli játékokkal dr. Sándor Ildikó néprajzkutató, a népi orvoslással dr. Babulka Péter, a fazekas, kosárfonó és fafaragó mesterségekkel a Dabas és Térsége Kézmûves Egyesület tagjai ismertettek meg minket.
Nyáron a gyerekek az Inasképzõ táborban tanulták ki a népi mesterségek csínját-bínját, ahonnan mindenki hamuban sült pogácsával és egy „Segédlevél”lel a batyujában térhetett haza. A 2009/2010-es tanév során az alsó tagozatosokat tematikus foglalkozásokon, a felsõsöket múzeumi órákon vártuk az Ócsai Tájházba. Két iskola, az ócsai és az Ócsához közel esõ felsõpakonyi általános iskola 2-2 osztálya volt az a szerencsés, amely részt vehetett ezeken a programsorozatokon. A tematikus foglakozásokon 10 alkalommal ismerkedtek a gyerekek a jeles napok népi hagyományaival, gazdasági munkáival. A másfél órás foglalkozásokon számos ismeretet szerezhettek a népszokásokról, mindig megkóstolhatták a jeles napokhoz kötõdõ népi ételeket, és kézmûvesfoglalkozások során az adott hónaphoz kapcsolódó tárgyakat, játékokat készíthettek. A múzeumi órák hat alkalma során a felsõ tagozatos diákok a régmúlt embereinek ócsai életével, annak minden elemével megismerkedhettek, így a hagyományos építkezéssel, a házak berendezéseivel, a tárgyak használatával, az öltözködéssel, a tárolás módjaival, a hulladékkezeléssel. A pályázati támogatásból mindkét múzeumpedagógiai programsorozathoz kiadtunk egy-egy munkafüzetet, amely segítséget nyújtott a programokon részt vevõ gyerekeknek ismereteik feldolgozásában, rögzítésében. A jellegzetes ócsai népviselet bemutatásához papír öltöztetõbaba készült. Végül szeretnénk idézni az egyik programsorozaton részt vevõ osztály kísérõtanárának véleményébõl: „Olyan ismereteket szerezhettünk, amelyeket felhasználhatunk a tanítási órákon. Ezek a gyerekek sajnos keveset kalandozhatnak a múltban, és ebben a környezet-ben, ilyen érdekes foglalkozások keretében tenni ezt, úgy gondolom, páratlan lehetõség.” Verbõczi Gyuláné, a Tájház vezetõje, Karlné Menráth Réka, környezeti nevelõ
11 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
A Visegrádi-hegységben is megjelent a foltos szalamandra A börzsönyi üde erdõkben és hegyi patakok mentén viszonylag sûrûn látható foltos szalamandra a szakirodalom szerint eddig hiányzott a nemzeti park Duna-jobbparti területeirõl. A montán (hegyvidéki) faunaelemnek tekintett faj jó néhány példánya azonban elõkerült az utóbbi idõben a Visegrádihegységbõl (sõt a Budai-hegyekbõl) is. A rejtett életmódja miatt kevéssé ismert kis állat megjelenését már korábban is észlelték, pl. Szentendre felett a hegyi patakokban, de ennek hiteles bizonyítéka nem volt. 2010 tavaszán Dömösön került elõ több kifejlett és növendék példány, és az utóbbiak a faj helyi szaporodását is bizonyítják. A szalamandra fontos szerepet tölt be az európai kultúrában és kultúrtörténetben, közel hozva napjaink civilizációjához az ókort és a középkort: például az alkimistákat, vagy a rózsakereszteseket. Elöljáróban meg kell említeni, hogy közismert elnevezése: a szalamandra, nem magyar szó; nyelvünkbe, akár a legtöbb európai nyelvbe, a görögbõl származott. Eredeti magyar neve talán a Székelyföldön máig használt „targyík” lehetett; ez pikkelytelenségére és a (hüllõk közé tartozó) gyíkokhoz való felületes
hasonlóságára utal. A másik, régi magyar nyelvû fóliánsokban megtalálható név, a „tûzgyík” már a legendák körébe visz minket: a kis állatról az ókorban azt tartották, hogy képes kioltani a tüzet. A híres római tudós, Plinius, a Naturalis Historiae (magyarra legjobban „Természettudomány” címre fordítható) X. kötetében ezt írja: „oly hideg a szalamandra teste, hogy érintésére kialszik a tûz, mire sokszor a jég sem képes”. Ez a feltételezés a középkor számos bölcselõjénél is megjelenik, még Szent Ágostonnál is (pl. Isten városáról c. mûvében). A középkori alkimisták a négy alapelem: a föld, a levegõ, a tûz és a víz közül, természetesen a tüzet jelképezték a szalamandrával. Leonardo da Vinci, híres tükörírásos jegyzetei szerint, még úgy tudta, hogy: „tûzzel táplálkozik a szalamandra, és attól vedlik”. Kárpát-medencei kapcsolódásról is beszámolhatunk: Selmecbánya címerét két szalamandra – egy arany és egy ezüst – tartja, ezzel utalva arra, hogy a várost körülvevõ hegyekben aranyat és ezüstöt bányásztak évszázadokig. Napjainkban Magyarországon Szalamandra-tó, Szalamandra-ház, Szalamandra Egyesület létezik, emellett társ-nemzeti parkunk, Aggtelek címerét is a szalamandra díszíti. Az európai kultúrában kiemelt jelentõségû állatfaj a természetben visszaszorulóban van, élettere szûkülése miatt veszélyeztetett. Számos helyen ez azt eredményezi, hogy a faj pl. vízóraaknákat próbál elfoglalni, ezzel közel kerülve az emberhez. A tendencia több okból tovább veszélyezteti fennmaradását, egyrészt a beton mûtárgyak általában nem alkalmasak az egyedek számára, másrészt tartani kell a még mindig meglévõ babonákból eredõ tudatos pusztítástól is, pedig a foltos szalamandra valójában csak az ízeltlábúak és kisméretû puhatestûek, elsõsorban csigák számára jelent közvetlen veszélyt, hiszen ezekkel táplálkozik. Janata Károly, õrkerület vezetõ
12 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
CINCÉR KÁZMÉR OLDALA Kinek a lába? A helyes megoldást nyílt levelezõlapon küldjétek be, nevetek és címetek feltüntetésével. A nyeremény a Nemzeti Park a Dunakanyarban címû könyv. A nyertesek nevét a következõ számban közöljük.
1
Fûrészeslábú szöcske
Elõzõ számunk rejtvényének megfejtése: füstifecske Nemzeti park a Dunakanyarban címû könyvet nyert: Szauer Zsolt – Pilisszentiván, László Tamara – Budapest, László Attila – Budapest. Címünk: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság; 1525 Bp., Pf. 86. Beküldési határidõ: 2010. október 29.
3
6
Denevér
Fehér gólya
Zöld levelibéka
2 Darázspók
8 7
Havasi cincér
Pettyes gõte
5
4
Mocsári teknõs
13 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
Faliújság
TÁMOGATÓINK
Kitüntetések
Visegrádi Bobpálya Bt. 2025 Visegrád, Mátyás kir. u. 41.
OLVASTA MÁR?
Nemzeti park a Dunakanyarban Hazánk sorrendben kilencedikként, 1997. november 20-án megalapított nemzeti parkja talán a legváltozatosabb valamennyi között. Egyedülálló sokszínûségében négy tájegységünk, a Pilis-Visegrádi hegység, a Börzsöny hegység, az Ipoly-völgy, valamint az Alföld Duna menti darabkája ötvözõdik harmonikus egységgé. A nemzeti park e sajátos szépségû, erdõk által borított hegységeket, folyó menti élõhelyeket, természeti értékeiket és rendkívül gazdag életközösségeiket hivatott megõrizni. A létesítés óta eltelt idõszak számos nehézség mellett sok szép eredményt hozott a nemzeti park természeti értékeinek megõrzésében és megismertetésében. A nemzeti park térségében a XX. század elejétõl kezdve egyre növekszik a természetjárás népszerûsége, az utóbbi évtizedekben pedig az idegenforgalom lendületes fejlõdése figyelhetõ meg. A fõváros közelsége miatt mindig kedvelt kiránduló célpont volt a Pilis vagy a Börzsöny. Alenyûgözõ táj, a természeti és kultúrtörténeti értékek sora hazai és külföldi látogatók százezreit vonzza. A nemzeti park nevezetességei közül jó néhány közúton, vasúton vagy vízi úton és kerékpáron is megközelíthetõ, azonban a csendesebb, háborítatlanabb „belsõ részek” a bakancsos természetjárás helyszínei. Az ideérkezõk kedvelt jármûve volt a Börzsönyben a XIX–XX. század fordulója táján épült kisvasút-hálózat, amely jelenleg három szakaszon újra üzemel. A Duna menti területeken az egyéni vagy csoportos vízit úrázás különleges élményeket kínál. A nemzeti park igazgatóság szakemberei ebben a térségben is azon fáradoznak, hogy a természeti kincsek megõrzése mellett a nemzeti park további lehetõségek feltárásával és megvalósításával még jobban szolgálja az ismeretek megszerzését, az élményszerzést, a gyönyörködtetést, a diákság környezeti nevelését. Bemutatóhelyek, információs pontok, tanösvények, természetismereti túraútvonalak, erdei iskolák mûködnek, de további fejlesztések szükségesek még e téren is. A nemzeti park az EU természetmegõrzési és madárvédelmi hálózatának, az ún. Natura 2000 hálózatnak is részévé vált. A Pilis az UNESCO MAB által kijelölt bioszféra rezervátum, az Ipoly-völgy szakasza a nemzetközi jelentõségû vadvizek jegyzékében szereplõ Ramsari terület. Részt veszünk a Duna menti nemzeti parkok összefogásában, a DANUBEPARKS közös programot indított a folyam értékeinek megõrzésére. A könyv igyekszik teljes képet nyújtani a nemzeti park természeti és kulturális jellemzõirõl, melynek segítségével reméljük, még sikeresebbé tehetjük a Duna–Ipoly Nemzeti Park megismerését.
Augusztus 20-a alkalmából Darányi Lászlót, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi õrét miniszteri elismerõ oklevéllel tüntették ki. Ezúton is szeretnénk neki gratulálni! Díjat kapott a Sas-hegy tanösvény. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Szakállamtitkársága, valamint az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága – együttmûködésben a Magyar Turizmus Zrt.-vel – pályázatot írt ki „Az év ökoturisztikai létesítménye” cím elnyerésére. A cím tanösvény kategóriájában második helyezést ért el a budai Sas-hegy tanösvény!
Új üzemeltetõ az Alcsúti Arborétumban A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakmai irányítása mellett a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát mûködtetõ alapítvány üzemelteti a jövõben az Alcsúti Arborétumot. Errõl írt alá megállapodást pénteken Felcsúton a két szervezet vezetõje, Füri András, a DINPI igazgatója és Mészáros Lõrinc, az Akadémia elnöke. A megegyezés fejlesztéseket, új lendületet és munkahelyek megmentését jelenti. A Puskás Akadémia kiveszi a részét a programok szervezésébõl, népszerûsítésébõl, az arborétum marketingmunkájából is. Hamarosan megújul az arborétum honlapja, de nem csak a virtuális térben történik fejlesztés. Nagyon is konkrét ígéreteket tett az Akadémia egyes infrastrukturális beruházásokra: régóta húzódó probléma oldódik meg a parkoló építéssel, és megújul az arborétum kerítése is. Mindez csupán kiegészítése annak a kétszázmillió forintos felújítási projektnek, amelybe már elnyert uniós forrásból vághat bele az arborétum.
14 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
ELÉRHETÕSÉGEINK Duna–Ipoly Nemzeti Park Ig. 1121 Budapest, Költõ u. 21. Levelezési cím: 1525 Pudapest, Pf.: 86. Tel.: 1/391-4610, fax: 1/200-1168 e-mail:
[email protected] Internet: www.dinpi.hu Zöld-Pont Iroda Metzger Júlia, Tel.: 1/391-4632, 30/66-34-612 Nyitva tartás: H, SZ, P 10.00-14.00 óráig
Tájegység irodák Duna–Ipoly Nemzeti Park Börzsönyi Természetvédelmi Tájegység 2669 Ipolyvece, Major; Tel.: 30/663-4642 Pilisi TTE 2509 Esztergom, Strázsa-hegy, Tel/fax: 33/435-015 Gerecsei TTE 2890 Tata, Baji út 12. Tel.: 34/487-265 Budai TTE 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162. Tel.: 1/325-5722 Vértesi és Mezõföldi TTE 8000 Székesfehérvár, Tolnai út 1. Tel.: 22/510-523 Gödöllõi TTE 2100 Gödöllõ, Rózsa u. 40. Tel.: 28/422-876 Dél-Pest megyei TTE Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet 2760 Nagykáta, Egreskátai u. 11/A. Tel.: 29/441-262 Ócsai Tájvédelmi Körzet 2364 Ócsa, Lõrinc u. 1. Fax: 29/378-478
BEMUTATÓHELYEK Alcsúti Arborétum Látogatható: szerda – vasárnap 10.00-18.00.
Cím: Alcsúti Arborétum, 8087 Alcsútdoboz Tel.:30/6634-309 E-mail:
[email protected] Internet: www.alcsutiarboretum.hu
13 11
Sas-hegyi Látogatóközpont Látogatható: március 1-tõl Információ: Gadó György Pál, tel.: 30/408-4370 Cím: Bp. XI. ker. Tájék u. 26. E-mail:
[email protected]
Pál-völgyi-barlang Látogatható: egész évben, hétfõ kivételével mindennap 10.00-16.00. Túrák minden óra 15 perckor indulnak. Nagyobb csoportoknak érdemes elõre bejelentkezni. Cím: 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162. Tel.: 1/325-9505 e-mail:
[email protected] Szemlõ-hegyi-barlang Látogatható: egész évben, kedd kivételével mindennap 10.00-16.00. Túrák egész órakor indulnak. Nagyobb csoportoknak érdemes elõre bejelentkezni. Cím: 1025 Budapest, Pusztaszeri út 35. Tel.: 1/325-6001; e-mail:
[email protected]
Királyréti Erdei Iskola Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: Szokolya, Királyrét; Tel.: 27/585-625 e-mail:
[email protected]
Szénások Európa Diplomás Terület Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: 2084 Pilisszentiván, Bányász utca 17. Tel.: Menráth Réka, 30/6634-669, 26/366-129 e-mail:
[email protected] Internet: www.szenas.hu
Esztergomi Bemutatóközpont Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel.: Dr. Jankainé Németh Szilvia, 30/6634-614 E-mail:
[email protected]
Nagykáta Egreskátai major, Hajta-túra (Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet) Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Tel.: Vidra Tamás, 30/6634-650
Ócsai Tájház és Turján Ház Látogatható: február 1-jétõl november 30-ig, K-Szo 9.00-16.00 óráig, vasárnap és ünnepnapokon 10.00-17.00 óráig. Cím: Ócsa, Dr. Békési Panyik A. u. 4-6. Tel.: Verbõczi Gyuláné, Erika 30/4943-368 e-mail:
[email protected] www.ocsa.tajhaz.hu
