CÍMLAP Tarpa nagyközség Településrendezési Terv II. KÖTET TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.

4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. II/3. Tel./fax:42/421-303 E-mail: [email protected] Web: www.nyirsegtervkft.hu

CÍMLAP Tarpa nagyközség Településrendezési Terv II. KÖTET TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

Az Étv. 9.§ (3) bekezdése szerint javítva!

Megrendelő:

Tarpa Nagyközség Önkormányzata 4931. Tarpa, Kossuth u. 23.

Tervező:

Nyírségterv Kft. 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. II/3.sz.

Nyíregyháza, 2011. június hó

Településszerkezeti terv és leírás

1

Tarpa Nagyközség

Tsz.: 5/2010.

Nyírségterv Kft. 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. II/3. Tel./fax:42/421-303 E-mail: [email protected] Web: www.nyirsegtervkft.hu

TARPA NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 2010. - ALÁÍRÓLAP Vezető településrendező tervező: ................................................ Marosán Andrea okl. településmérnök TT/1-09-0596 Közlekedés tervező:

................................................ Kulcsár Gusztáv Okl. Építömérnök K1-d1/15-0300 Közmű tervező:

................................................ Bíró Károly Építömérnök TV-T-15-402, V-3a2/15-0402 Környezetvédelem:

................................................ Szalai Sándor környezetmérnök környezetvédelmi-ökológus vízellátás-csatornázás szakmérnök SZKV-hu; SZKV-le;lSZKV-vf; SZKV-zr mksz: 15/0640, njsz: 939/2004. Távközlési tervező: ................................................ Ádám Veress Ferenc Távközlési mérnök Th-T-15-0391


2

Tarpa Nagyközség

Tsz.: 5/2010.


Elektromos tervező:

................................................ Angyal András Okl. elektromos mérnök EN-T-1-15-0403 Gázellátás tervező: ................................................ Vasasné Bacsó Eszter Épületgépész mérnök GO-T/15-0506 Tájtervező:

................................................ Drobni Mária Okl. kertészmérnök K1 01-5106/05, TK/1 01-5106 /07, TR2 01-5106/01, TT2 01-5106/02 Tervező munkatárs:

................................................ Liskány Tamás építőmérnök

Tervező munkatárs Témafelelős:

................................................ Fazekasné Jánócsik Zsuzsa építőmérnök

Nyíregyháza, 2011. június hó


3

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


TARTALOMJEGYZÉK Tarpa Nagyközség Településrendezési Terv II. KÖTET TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS 1. Bevezető 1. 1. A vizsgálatok rövid összefoglalása 2 Országos Településrendezési Terv - OTRT 2. 1. Az OTRT Tarpára vonatkozó országos övezete 2. 2. Az OTRT térségi terület-felhasználási kategóriái Tarpára vonatkozóan 3. Településszerkezeti terv leírása 3. 1. Térségi szerepkör 3. 2. Településfejlesztés általános céljai 3. 2. 1. A településfejlesztés célterületei 3. 2. 2. A településfejlesztés célja 4. A településfejlesztés célja 4. 1. Jellemzően beépített és beépítésre szánt területek 4. 1. 1. Lakóterületek 4. 1. 2. Gazdasági területek 4. 1. 3. _Különleges intézményi területek 4. 2. Jellemzően beépítésre nem szánt területek 4. 2. 1. Közlekedési területek 4. 2. 2. Zöldterületek, egyéb zöldterületek 4. 2. 3. Erdőterületek 4. 2. 4. Mezőgazdasági területek 4. 2. 5. Vízgazdálkodási területek 4. 2. 6. Közműterületek, hálózati elemek 5. Az épített környezet védelme 5. 1. Az országos védelem elemei 5. 2. Helyi értékvédelem 5. 3. A táji/természeti értékek védelme 6. Környezetvédelem 6. 1. Levegőtisztaság 6. 2. A felszíni- és felszín alatti vizek, talaj 6. 3. Zaj- és rezgésállapot 6. 4. Hulladékgazdálkodás

7. Terület-felhasználási változások 7. 1. Terület-felhasználást befolyásoló tényezők 7. 2. Az új beépítésre szánt területek és a törvénybe foglaltak összhangjának biztosítása 7. 3. Infrastruktúra fejlesztése

Határozat-tervezet


4

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


1. BEVEZETŐ Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerint a településrendezés célja a település terület-felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése. Tarpa Nagyközség az Étv. kötelező előírásai, valamint a tervszerű fejlesztés-rendezés miatt a településrendezési tervei elkészítése mellett döntött. Időközben elkészült és 2003-ban elfogadásra is került az Országos Területrendezési Terv (OTrT) illetve a megyei TRT is az egyeztetési szakaszáig jutott 2000-ben, ahol azonban annak a jóváhagyási folyamata megakadt. Jelen dokumentáció Tarpa nagyközség közigazgatási területének településszerkezeti terve jóváhagyandó munkarészének leírása. Tarpa nagyközség Településrendezési Tervének elkészítése az alábbiak miatt vált szükségessé: • A Településrendezési Tervet, melyet 2002-ban a MICROPOLIS BT. készített el, amely mostanra koncepcionálisan és részleteiben is felülvizsgálatra szorul. • Az építési törvény az új fejlesztési szándékok megvalósításához szükséges. • A település jelenlegi területfejlesztési szándékainak áttekintése. Tarpa nagyközség Településszerkezeti Tervének alapját a Tarpa Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestületének határozattal jóváhagyott Tarpa Településfejlesztési Koncepciója adja. Tarpa Nagyközség Településszerkezeti Tervét, az Önkormányzat Képviselő-testülete határozattal fogad el. Célja: • a település alakításának és védelmének, • a fejlesztési irányoknak, • az egyes területek felhasználásának módjainak, • az infrastruktúra térbeli elemeinek meghatározása. A Településszerkezeti Terv teljes közigazgatási területre vonatkozik, mely az alábbi részekből áll: • Településszerkezeti terv leírása • Településszerkezeti tervlap. Eltérés kizárólag a településszerkezeti terv leírása és a településszerkezeti tervlap együttes módosításával lehetséges. Az Étv. szerint szükséges előzetes államigazgatási egyeztetések dokumentumait, a község korábbi és meglévő fejlesztési elhatározásait figyelembe véve készültek el a Fejlesztési koncepció javaslatai. A Koncepciót a település Képviselő-testülete megtárgyalta, és kisebb módosításokkal a 75/2010.(IX.15.) KT. számú határozatával elfogadta.


5

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


1.1. A VIZSGÁLATOK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA Éghajlata mérsékelten meleg és a mérsékelten hűvös határában van. Az évi napsütéses órák száma eléri az 1950 órát. A középhőmérséklet 9,4-9,5 °C, a csapadék évi mennyisége 630-660 mm. Uralkodó szélirány az északi, valamint a délkeleti. A településtől északra folyik a Tisza, északon egy csatorna alkotja a településtermészetes közigazgatási határát. Sok erdős területét tölgyesek, égeres társulások és más lombhullató fák jellemzik. A térségen keresztül halad át a tervezett M3-as nyomvonala. A térség pont a közepén a 41-es számú nyomvonala, mely Vásárosnamény közigazgatási határán érkezik és Beregsurányig tart, a határ szomszédságában lévő kis településen Ukrajnába is autózhatunk. A többi közlekedési útvonal mind 4 számjegyű összekötő út, amelyek nem kiemelkedő jelentőségűek. Déli irányban a Fehérgyarmat kistérségébe tartozó 491-es számú másodrendű országos főútvonal található, amely a Debrecen irányából haladók használnak leginkább, és erről letérve érik el a közlekedők Fehérgyarmatot, és az összekötő úton vezetve Kisar valamint Tivadar településeket elhagyva Tarpát.

Népesség: Teljes lakónépesség: 2170 fő Munkaképes korú lakosság száma: 1688 fő Helyben foglalkoztatottak száma: 228 fő Munkanélküliek száma. 228 fő. A nagyközségnek van óvodája, általános iskolája, művelődési háza, könyvtára és múzeuma.

Nevezetességei: A településnek számtalan nevezetesség látható. A nagyközség 22 műemléki épülettel rendelkezik, melyek a következők: • Református templom, • Szárazmalom, • 20 lakóépület A nagyközségnek jelenlegi rendeletében 5 helyi egyedi védelem alatt álló építménye van, melyek a következők: • Esze Tamás Általános Iskola, • Zsidótemető, • Bajcsy-Zsilinszky Endre sírja, • Esze Tamás park, • Malomgépház. Tarpa belterületének háromnegyed része műemléki jelentőségű területbe tartozik. Tarpának több egyedi tájértékkel rendelkező helye van, melyek a következők: • Tarpai-Nagyhegy, • Holtágak, • Téb-erdő, • Nagy erdő,. • Tisza, • Nagy-Éger legelő.


6

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


2. ORSZÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV – OTrT 2003. július 1.-én hatályba lépett, az Országos Településrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban: OTrT). Az OTRT országos övezeteket, terület-felhasználási kategóriákat és közlekedési fő elemeket hozott létre. A terület-felhasználási kategóriákat a középszintű regionális terveknek kell lebontania a 6. § (1) és (2) bekezdései szerint, és ezt kell alkalmazni a települési terveknek. Az érintett megyében nem került elfogadásra területrendezési terv, ezért az csak irányadónak lehet tekinteni a benne foglalt tervezeteket.

2. 1. AZ OTrT TARPÁRA VONATKOZÓ ORSZÁGOS ÖVEZETE Az OTRT térségi övezetei közül a következők érintik Tarpa közigazgatási területét: • Országos ökológiai hálózat övezete • Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete • Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete • Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területek övezete Az országos övezetekkel való összhang megteremtése érdekében a Településszerkezeti Terv az alábbi szempontok érvényesülése mellett kell biztosítani:

Országos ökológiai hálózat övezete

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete


7

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete Tarpa közigazgatási területén sok olyan megőrzendő természeti terület található, amely az országos ökológiai hálózat övezetébe sorol az OTrT. Az ökológiai hálózat övezetébe került területeken a természeti értékek megőrzésével összhangban kell meghatározni a területhasználatot. Csak olyan terület-felhasználás határozható meg az érintett övezetben, amely a természetes és természetközeli élőhelyeket és azokkal szoros kapcsolatban lévő területeket nem károsítja. A terület-felhasználás meghatározása a térségi övezeti besorolás figyelembevételével történt. Tarpa közigazgatási területének kisebb része (közigazgatási terület É-i és D-i része) a kiváló termőhelyi adottsággal rendelkező erdőterület övezetébe sorolt az OTrT. Az érintett terület őshonos fafajokból álló erdőtársulásokból áll, valamint környezetvédelemmel, gazdasággal, társadalommal összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek tartoznak ide. A természetszerű gondozáshoz e területekkel kapcsolatosan támogatások vehetőek fel a jogszabályban előírt követelmények teljesítése mellett. Tarpa teljes közigazgatási területe az országos jelentőségű tájképvédelmi területbe sorolható. Kizárólag olyan terület-felhasználási egységek jelölhetőek ki, valamint a helyi építési szabályzatban és a szabályozási tervben csak olyan építési övezetek kaphatnak helyet, amelyek a tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, melyek építmény terveihez külön jogszabályokban rögzített látványtervet kell készíteni. Bányászati tevékenységeket a település közigazgatási területén csak a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet végezni. Közművezetékeket, valamint járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazása mellett engedélyezett.


8

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


Tarpa közigazgatási területe a kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezetébe sorolható. A településen található műemlékek, helyi egyedi védelem alatt álló építmények, valamint számtalan a népi építkezésnek a hagyományát őrző lakóház található, melyeket a káros hatással szemben védeni szükséges. A település jelentős része műemléki jelentőségű területbe tartozik. A területen egyedileg nem műemlékek is beletartoznak, a közlekedési terület, a körülhatárolásban fontos szerepet játszó település történelme, a település szerkezete, összképe, tájjal való kapcsolata különlegessé és egyedivé tette.

2. 2. AZ OTrT TÉRSÉGI TERÜLET-FELHASZNÁLÁSI KATEGÓRIÁI TARPÁRA VONATKOZÓAN Az Országos Szerkezeti Terv Tarpa közigazgatási területére vonatkozó terület-felhasználási egységei: • mezőgazdasági térség • vízgazdálkodási térség • település térség (500 és 1000 ha között)


9

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


3. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 3. 1. TÉRSÉGI SZEREPKÖR Tarpa Nagyközség Magyarország Észak–Alföldi Regionális Körzetébe tartozik, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének keleti részén, a Vásárosnaményi Kistérségben. Tarpát a fővárosból a térségre vezető M3-as majd Nyíregyházától a 41-es főúton lehet elérni. A települést a következő közlekedési utakkal lehet érintik: • 4125. sz. közlekedés út: Hetefejércse felől • 4127. sz. közlekedési út: Beregsurány felől • 4127. sz. közlekedési út: Tivadar, Kisar, Fehérgyarmat, Csengersima felől • 4143. sz. közlekedési út: Gulács felől A település önálló Polgármesteri Hivatalt működtet. A Nagyközség az alábbi települések közigazgatási területének határaival szomszédos: • Északról: Beregsurány, Márokpapi, Hetefejércse • Nyugatról: Gulács • Délről: Tivadar, Nagyar, Szatmárcseke • Keletről Ukrajna határolja

3. 2. TELELPÜLÉSFEJLESZTÉS ÁLTALÁNOS CÉLJAI 3. 2. 1. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS CÉLTERÜLETEI A nagyközség településfejlesztési elképzelésit a lakóterület, a kereskedelmi gazdasági terület és az erdőterületek fejlesztése jellemzi. Fontos szempont továbbá a különleges rekreációs és zöldterületek növelése. A lakóterület-fejlesztés területei: • Nyugati irányból kelet felé haladva az Esze Tamás köz folytatásaként, a Petőfi Sándor utcát elérve burkolt úttal történő megközelítéssel, a település északi részében falusias lakóövezet alakulna ki. • A sportpálya irányába fordulva a jelenlegi földúton déli irányban haladva egészen a 867/1-es helyrajzi számú telekig burkolt úttal történő megközelítéssel a falusias lakóterület alakulna ki kétoldalas beépítéssel. • A Kölcsey F. u. és az Arany J. u. összekötésével a 353, 354 hrsz-ú telkek beépítésével falusias lakóterület alakul ki. Az egyéb nem zavaró hatású ipari gazdasági területek fejlesztési területei: • A jelenleg egyéb nem zavaró hatású ipari gazdasági terület, az országos közút Gulácsra vezető szakaszán található, valamint attól délre a sportpálya és a település belterületi határ mellett terül el. A meglevő terület és a belterületi szakasz összekapcsolásával összefüggő beépítésre szánt terület alakul ki. A fejlesztési terület még a 043/2 hrsz-ú területtől nyugatra fekvő 043/4 hrsz-ú terület. A település másik meghatározó eleme a kiváló termőhelyi erdőterület övezete, ezért fontos elem az erdőterületek fejlesztése: • A jelenlegi belterület határtól északra fekvő erdőterületek összekapcsolása a település közigazgatási területének nyugati és déli részén meglevő erdőterületek, összefüggő hálózat kialakítása érdekében.


10

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


3. 2. 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS CÉLJA Tarpa fejlesztését meghatározó legfontosabb feladatok a településfejlesztési koncepcióban meghatározottak szerint, összefoglalva az alábbiak: • Falusias jelleg, és a nyugalmas környezet megtartása a lakosság számára • Környezeti, kulturális és közösségi értékek megőrzése • Munkanélküliség, szegénység, elvándorlás megszüntetése • Egészség, személyes fejlődés biztosítása • Kereskedelem és szolgáltatás fejlesztése • Környező településekkel való jó kapcsolat kialakítása, térségi gondolkodás erősítése • A település vonzerejének fokozása • Idegenforgalom vonzerejének fejlesztése A lakosság életkörülményeinek javítására az alábbi változtatásoknak kell teljesülni: • Egészséges környezeti feltételek • Teljes összkomfortosság elérése, megtartása • Megélhetési viszonyok növelése • Egészséges környezet elérése • Zöldterületek megnövelése Az önkormányzatok működését, a lakosság életfeltételeit javító prioritások: • Településrendezési terv elkészítése • Ivóvízhálózat rekonstrukciója • Szennyvíz-elhelyezés fejlesztése, ártalommentes elvezetése • Tájrehabilitálás • Védett természeti értékek támogatása • Természetes vízi élőhelyek megóvása • Védett építészeti értékek rekonstrukciója • Települési funkciók fejlesztése • Közlekedés javítása • Közigazgatási intézmények fejlesztése • Oktatási épületek fejlesztése • Szociális és kulturális épületek fejlesztése • Hátrányos helyzetben élők helyzetének javítása Általános területfejlesztési feladatok megvalósítását szolgáló prioritások: • Unióhoz való alkalmazkodás • Katasztrófák megelőzése, a károk csökkentésére intézkedések • Térségi fejlesztések támogatása • Vidékfejlesztési programok támogatása Javasolt prioritások: • Közlekedés fejlesztése • Népesség elvándorlásának megakadályozása • Vidéki turizmus kialakítása • Munkahelyek teremtése • Szolgáltatások emelése


11

Tarpa Nagyközség

Tsz.: 5/2010.


4. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS CÉLJA A település közigazgatási területe áll: • beépítésre szánt belterületből • beépítésre nem szánt területből, amely jellemzően külterület A településszerkezet a jelenlegi belterület határmódosítását javasolja, a fejlesztéssel érintett külterületek belterületbe való vonásával. A tervben kijelölt beépítésre szánt területek a szabályozási terv alapján kell belterületbe vonni. Területkimutatás:

Terület

meglévő

Beépítésre szánt 240 ha terület Beépítésre nem 4733 ha szánt terület Közigazgatási 4972,6817 ha terület

TSZT által kijelölt változás területhasználat + 57,2 ha 23,8 %

összesen 297,2 ha

- 57,2 ha

1,21 %

4675,8 ha

4972,6817 ha

nincs

49772,6817 ha

4. 1. JELLEMZŐEN BEÉPÍTETT ÉS BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK A település közigazgatási területének beépítésre szánt területe általános használatuk szerint a következőkbe sorolhatóak: • Lakóterület • Gazdasági terület • Különleges intézményi terület A beépítésre szánt területek kialakításának szempontjai: • Csak a környezeti és infrastrukturális szempontok figyelembevételével lehet a beépítésre szánt területek kiterjedését megnövelni. • A beépítésre szánt területeket építési övezetekbe kell besorolni a továbbtervezés során.

4. 1. 1. LAKÓTERÜLETEK •

•

Falusias lakóterület (Lf-1) Legfeljebb 7,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, a mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. Elhelyezhető itt a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb – nem nagyüzemi – gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény is. Szintterület-sűrűség: 0,3 (0,5 igazgatási, oktatási, egyházi, építmény esetén) Falusias lakóterület (Lf-2) Legfeljebb 7,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, a mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. Elhelyezhető itt a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb – nem nagyüzemi – gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény is. Szintterület-sűrűség: 0,2 (0,4 igazgatási, oktatási, egyházi, építmény esetén)


12

Tarpa Nagyközség

Tsz.: 5/2010.


4. 1. 2. GAZDASÁGI TERÜLETEK • •

Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület Egyéb nem zavaró hatású ipari gazdasági terület

(Gksz) (Ge)

Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület (Gksz) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. Ezek a területek: • A település központjában Kossuth L. és Hunyadi u. kereszteződésében. • Petőfi S. és Hunyadi u. kereszteződésében. Szintterület-sűrűség: 0,5

Ipari gazdasági terület (Ge) Olyan ipari területek, amelyek ipari építmények elhelyezésére szolgál. Ezek a területek: • A település szélén nyugat irányba a Gulácsra vezető közlekedési úton haladva annak déli és északi oldalán. • A belterülettől délre a 092/43/44/45 hrsz-ú ingatlanok. Szintterület-sűrűség: 0,5

4. 1. 3. KÜLÖNLEGES INTÉZMÉNYI TERÜLETEK Különleges területbe tartoznak azok a területek, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a fenti beépítésre szánt területek közé nem tartoznak bele.

Különleges intézményi területekbe tartozik (Ki): •

Különleges intézményi – szabadidős célú terület (Ki-sz): A nagyközség belterületének nyugati határa melletti sportlétesítmény területe. • Különleges intézményi - temető terület (Ki-t): A köztemető a Temető köz végén található, mely a község eldugott részének tekinthető. Ebben a temetőben van Bajcsy-Zsilinszky Endre sírja, valamint egy elkerített részen zsidótemető. • Különleges intézményi – kegyeleti park (Ki-kep): A Kölcsey F. u. keleti végén. • Különleges intézményi egészségügyi terület (Ki-e): A település belterületétől északra Beregsurány felé haladva egy burkolt bekötőúton közelíthető meg a 0216-217/1/2 hrsz-ú ingatlanok (szociális otthon) területe. • Különleges intézményi szennyvíz-tisztító telep terület (Ki-szv): A település belterületétől keletre a Tisza töltésének nyugati oldalában található meglevő, kiépített szennyvíz-tisztító telep. A Kölcsey F. u. keleti folytatásában 0174 hrsz-ú úton közelíthető meg. • Különleges vízmű terület (Ki-vm): A Kölcsey F. u. található 0194/3 hrsz-ú terület. Szintterület-sűrűség: 0,1


13

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


4. 2. JELLEMZŐEN BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK A település területén beépítésre nem szánt területek vannak, amelyek a községre vonatkozóan az alábbi területfelhasználási egységeket kapta: • Közlekedési területek • Zöldterületek • Erdőterületek • Mezőgazdasági területek • Vízgazdálkodási területek • Természetközeli területek

4. 2. 1. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK Tarpa nagyközség Vásárosnaményi kistérség tartozik, melynek területén halad át a 41-es főút, mely Nyíregyházától Beregsurányig tart. A település közigazgatási területén áthalad a 4127. számú közlekedési út, mely Beregsuránytól Csengersimáig halad, továbbá a 4143. számú Gulácsra vezető közlekedési út és a 4125. számú Hetefejércsére vezető közlekedési út.

Településközi utak: •

• •

4127. számú közlekedési út 4143. számú közlekedési út 4125. számú közlekedési út

Településközi utak tervezett fejlesztései: A 4143. számú közlekedési út a 4127. számúval a település központjában a helyi óvodánál kapcsolódik össze. A 4125. számú közlekedési út keleten kapcsolódik a 4127-es számú Gulácsra vezető útba. Az utakra vonatkozó fejlesztések közé tartozna a burkolati hibák javítása, annak folyamatos karbantartása. A terv távlatán túl tervezett fejlesztés a Gulács és a Hetefejércsei u. (4127. sz. és 4143.sz. kl. utak) összekapcsolása a belterülettől északra, illetve délnyugati irányban a 4143 és 4125.sz. kl. út összekapcsolása a tervezett Beregi árapasztó gátja mentén. A belterületen az utaknak szabványnak megfelelően kell szélesíteni.

Települési utak: • •

Kiszolgáló, illetve lakóutak Mezőgazdasági kiszolgáló utak

Települési utak tervezetett fejlesztése: A szabályozási terven több új út kialakítása is feltüntetésre került. A tervezett utcák a meglévő utcarendszert egészítik ki, burkolatuk azonos a meglévőkkel. Kialakításuk tervek szerint szabványok alapján.

Erdő és mezőgazdasági utak: A mezőgazdasági forgalomnak fontos közlekedési elemei. A mezőgazdasági járművek akadálymentes közlekedéséhez a szükséges területek ne épüljenek be. Az útszélesítéshez, esetleges burkoláshoz vagy szélesítéshez szükséges területek igénybevételéhez szükséges terület igénybevétele konkrét tervek mellett történhet meg. A mezőgazdasági utak és a szilárd burkolattal rendelkező utak kapcsolódásainál sárrázók telepítése.

Gyalogos felületek, kerékpárút, turistaút: A gyalogos közlekedés biztosítására a belterület teljes területén járda kialakítása és a meglévők felülvizsgálata szükséges. Településszerkezeti terv és leírás

14

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


Az országos közutak nyomvonala mentén kerékpársáv kialakítására kerülne sor. A nagyközség kiszolgáló útjain a gépjármű- és a kerékpárforgalom ugyanazon a burkolaton való közlekedése kielégítő, nem igényel kerékpársáv kialakítást, az utcák is elég szélesek. A Tisza töltésén szintén tervezzük kerékpárút-hálózat bővítését. Nyílt árkok zárttá tétele nem indokolt. A turistaútvonalak útjai és ösvényei a turisták igényeit kielégíti.

Parkolás, rakodás: A parkolással kapcsolatos előírásokat az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (OTÉK) szóló előírásoknak megfelelően kell kialakítani telken belül. Közterületen a parkolást helyi parkolási rendelettel kell szabályozni, mely csak a Kossuth utcát érintené.

Tömegközlekedés: A tömegközlekedést a helyközi autóbuszjáratok biztosítják. Az autóbuszmegállókhoz autóbuszöblöket kialakítani.

kell

Vasúti közlekedés: A vasúti közlekedés nem érinti a községet.

4. 2. 2. ZÖLDTERÜLETEK, EGYÉB ZÖLDTERÜLETEK A település zöldfelületei (Z jelű) a településen a következők: • Esze Tamás park • A művelődési ház előtti tér • Esze T. u. 567 hrsz-ú terület • Béke u. és Széchenyi köz közötti területen a 0189 hrsz-ú terület

4. 2. 3. ERDŐTERÜLETEK A településen nagyobb összefüggő erdőterületek nem találhatóak. A településszerkezeti terv új erdőterületeket határoz meg, melyeknek területe jelentős kiterjedésű. Az erdőterületek növelésével a vadgazdálkodás feltételei és lehetőségei megnőnek. A vadgazdálkodás, valamint az idegenforgalom és a turizmus tovább erősödhet a nagyközségben. Eg jelű gazdasági erdőterület. Ev jelű védelmi (védő) erdőterület, korlátozott terület-felhasználással.

4. 2. 4. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK A település mezőgazdasági hasznosítású területeinek talajminősége közepes és jó. A község területén található mezőgazdasági területek a következők: • Mezőgazdasági általános terület • Mezőgazdasági korlátozott használatú terület • Mezőgazdasági terület – kertes • Mezőgazdasági terület – belterületi


15

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


Má jelű általános mezőgazdasági terület – korlátozott terület-felhasználással (ökológiai hálózat területén). A mezőgazdasági területek jelentős hányada mezőgazdasági általános területbe tartozik, melyeken hagyományos növénytermesztés (búza, kukorica, stb.) folyik. Intenzív hasznosítású mezőgazdasági terület, olyan termőhelyi adottságú földek, melyeket meg kell őrizni az intenzív, korszerű technológiájú és a környezetvédelem követelményeinek megfelelő termelés számára. Mgy jelű általános, extenzív mezőgazdasági terület korlátozott terület-felhasználással, ökológiai hálózat területén. Nem intenzív hasznosítású, jellemzően mezőgazdasági terület. Mk jelű általános mezőgazdasági terület – kertes mezőgazdasági terület ökológiai hálózat területén. A kertes mezőgazdasági területbe a jellemzően kistelkes, hagyományosan kertgazdálkodású területrészek (zömmel volt zártkerti területek) tartoznak. Mb jelű általános mezőgazdasági terület – belterületi mezőgazdasági terület. A belterületen található jellemzően kistelkes, mély fekvésű hagyományosan szántóföldi művelésű területrészek tartoznak.

4. 2. 5. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK A vízgazdálkodási területek rendezett felszíni vízelvezetését a Településrendezési Terv tartalmazza. A természeti területen a vízgazdálkodást az értékvédelem szerint szükséges folytatni. A nagyközség közigazgatási területén jelentős vízgazdálkodási területe van a Tisza folyó miatt. Az árterület teljes egészében ebbe a terület-felhasználási kategóriába tartozik.

4. 2. 6. KÖZMŰTERÜLETEK, HÁLÓZATI ELEMEK A közművezetékek telepítésével a gazdaságos terület felhasználásra kell törekedni. Az utak alatt közművek elhelyezése során mindig törekedni kell arra, hogy az összes közmű elhelyezése biztosítva legyen. A vezetékeket a közterületen kell elhelyezni, a nem közterületen lévő vezetékeket a közterületre kell elhelyezni. A gazdaságosabb közterület kihasználásához a zárt csapadékelvezetésre lenne szükség, de jelen település esetén csak bizonyos helyeken van rá szükség. Közművezetékek elhelyezésekor figyelembe kell venni az esztétikumi követelményeket, illetve fontos szempont, hogy az OTrT, országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe sorolja a település teljes közigazgatási területét. Az új tervezési területeken a közművesítést elő-közművesítéssel kell megoldani. A település belterületén a szennyvíz szikkasztása még ideiglenes jelleggel sem engedhető meg, külterületen, próba alapján meghatározott időre engedélyezhető. A szennyvízcsatornára csatlakozás jó ütemben halad, a település jelentős része rá van kötve a hálózatra, az új fogyasztókat kötelezni kell a csatornára való rákötésre. Új villamos energia hálózatokat a településen belül földkábellel kell megvalósítani, belterületen új légvezeték nem létesíthető, a meglévők folyamatos átépítésre javasolt. Ahol a föld felszíne felett haladnak a vezetékek ott közös oszlopsorra kell összevonni a hálózatot, ha nem így lenne kialakítva.


16

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


5. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME Régészeti lelőhelyek védelme: A kulturális örökség részét képező emlékek védelmét jogszabályok alapján kell biztosítani. A Településrendezési Tervben rögzített lelőhelyek védelmét a szabályozási terven érvényesíteni kell. A védelem alatt álló területek a következők: 1.: Református templom 8.: Urai dülő 2.: Vargáé 9.: Badalói szeg 3.: Dobra farka 10.: Kismező-oldal 4.: Almatároló 11.: Hetei kövesút 5.: Nagy hegy 12.: Homokbánya, a Nagy hegy közelében 6.: Sósdomb, Sóshalom 13.: Helmec, a település határába olvadt középkori település 7.: Tebegre 14.: Hegy, a település határába olvadt középkori település A védelem alatt álló területek elsőfokú építésügyi hatósága, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal.

Műemlékek védelme: A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jelenleg huszonkettő építményt tart műemlékként nyilvántartásban Tarpa nagyközségről. • Református templom • Szárazmalom • 20 népi lakóház • Műemlék jelentőségű környezet

5. 2. HELYI ÉRTÉKVÉDELEM Az épített örökség helyi védelmét önkormányzati rendelettel kell szabályozni, e rendelet már évek óta életben a nagyközségnek. A rendeletben meghatározott támogatáshoz fedezetet kell biztosítania az önkormányzati költségvetésnek. A településnek meg kell alkotnia saját helytörténeti vizsgálatát, mely a helyi épített értékek védelméhez rendeletet készít el a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal együttműködve. Számba kell venni, hogy melyek azok az épületek, amelyek helyi egyedi védelemre érdemesek. A terv javaslatot tesz az épített értékek védelmére, a helyi értékvédelmi területek kijelölésére.

Helyi értékvédelemre javasolt építmények az önkormányzati rendeletben szereplő épületeken túl: 96 homlokzatvédelemre javasolt 7 szakrális emlékre javasolt 3 utcakép védelemre javasolt

5. 3. A TÁJI/TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME A táji/természeti értékek védelme érdekében az alábbi alapelveknek kell érvényesülni a Településszerkezeti Tervben: A település lakosságának kinyilvánított igénye az egészséges környezet, aminek alapeleme az értékek megőrzése, az épített és a természetes környezet egyensúlyának a megtartása, valamint a közlekedési és közmű infrastruktúra környezetkímélő, zavartalan biztosítása. A terv az értékvédelem szükségszerűinek elsőbbségét adva határozza meg a település rendezésére, fejlesztésére vonatkozó javaslatokat.


17

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


A közigazgatási terület jelentős védett környezeti emlékkel rendelkezik, melyek a következők: Szatmár-beregi Tájvédelmi Körzet védettsége: A védettség célja a területen található természetes növénytársulások (az egykor nagy kiterjedésű, mocsár- és lápfoltokkal átszőtt erdőtakaró maradványai, a tőzegmohás- és égerlapok) megőrzése, az ezekhez kapcsolódó életközösségek, a Szatmári- és a Beregi-síkra jellemző tájképi adottságok, a táj jellegét meghatározó formakincs, vízfolyások, állóvizek, gyepek, fáslegelők és fasorok rendszerének, a tájszerkezetnek a megóvása. A terület természetvédelmi kezelésért felelős szerv a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága. A tájvédelmi körzet ingatlan-nyilvántartásba vett helyrajzi számai Tarpára vonatkozóan a következők: • 0199 • 0200 • 0201 • 0201 • 0203/1 • 0203/2 • 0204/1 • 0204/2 • 0204/3 • 0213 • 2014-3506 Ezek közül fokozottan védett területének ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai a következők: • 0201 • 0214 Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletek Tarpára vonatkozóan: Különleges madárvédelmi területek: Az érintett helyrajzi számokat a 14//2010. (V. 11.) KvVM rendelet 1. számú mellékletének 7.6.56. számú pontja szabályozza. A közigazgatási terület majdnem 2/3-os többsége madárvédelmi területbe tartozik, melyek a következők: • A 4127-es számú közlekedési úttól északra a hetefejércsei közigazgatási határig 800-1000 méteres sáv szélességgel. • A Tisza töltésétől déli részének teljes területe. • Az északi erdők, a Nagy-hegy és a település keleti határában lévő mezőgazdasági korlátozott használatú területek. Kiemelt jelentőségű természetvédelmi területek: Az érintett helyrajzi számokat a 14/2010 (V. 11.) KvVM rendelet 5. számú melléklet 7.22.40 számú , és a 7.83.8. pontja szabályozza. A közigazgatási terület majdnem 2/3-os többsége kiemelt jelentőségű természetvédelmi területbe tartozik, melyek a következők: • A 4127-es számú közlekedési úttól északra a hetefejércsei közigazgatási határig 800-1000 méteres sáv szélességgel. • A Tisza töltésétől déli részének teljes területe. • Az északi erdők, a Nagy-hegy és a település keleti határában lévő mezőgazdasági korlátozott használatú területek.


18

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


6. KÖRNYEZETVÉDELEM 6. 1. LEVEGŐTISZTASÁG A levegőtisztaságnál törekedni kell a légszennyezésnek, a széleróziónak és a felporzásnak a csökkentésére. A levegő minősége növényzet telepítésével, fásítással, erdősítéssel javítható, ezért szükséges az utcák fásítása. Az állattartással foglalkozó épületek létesítését csak a környezetvédelem és a lakókörnyezet védelmének biztosítása mellett támogatott.

6. 2. A FELSZÍNI- ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK, TALAJ Felszín alatti víz szempontjából a közigazgatási terület fokozottan érzékeny vízminőségi területbe tartozik. Ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolás szerint Tarpa közigazgatási területe veszélyeztetett. A közigazgatási terület a Beregben található, mely a leginkább veszélyeztetett térségnek számít a belvíz szempontjából. A település közigazgatási területe a 21. számú Beregi belvízrendszer területébe tartozik. Ha a víz természetes úton nem képes elfolyni, vagy a hóolvadásból és esőzésekből, valamint a feltörő talajvizekből elöntéses területek keletkeznek, akkor belvízről van szó. A belvíziek gyakoriságára jellemző az a tény, hogy az elmúlt 60 évből mindössze 3 olyan év volt, amikor nem kellett az ország területén belvízzel számolni. Ha a lehulló csapadékot összegyűjtő árkok és csatornák folyásai nem tudják elszállítani az esőt, akkor a tulajdonosokat kötelezni kell arra, hogy a tulajdonukban lévő táblacsatorna olyan állapotúak legyenek, hogy azok az összegyűjtött csapadékot szállítani tudják a belvízi gyűjtőcsatornákba, a gyűjtőcsatornák a főbefogadóba, onnan pedig a Tiszába. A megfelelő állapotú csatorna medertakarítással, tisztítással érhető el. A település kezében lévő területeknek minimális százaléka veszélyeztetett a belvízzel szemben. A külterületen lévő csatornák képesek a lehulló csapadék elszállítására. A vízelvezető hálózat hidrológiai méretezését el kell végezni. A csapadékvíz elvezetésére kialakított csatornahálózatok méretezését bármely esőkarakterisztikai számítással meg lehet tervezni, de figyelembe kell venni, hogy rövid időtartamú vagy hosszú időtartamú nagycsapadék hullását vesszük mértékadónak. Tervek szerinti kiépítés és a működőképesség fenntartása mellett a kül- és belterületek csapadékvíz elvezetése megoldott. A vízelvezető rendszerek mértékadó fajlagos vízhozamának meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy egy hosszabb időszak esetén a belvízkár és az üzemeltetés költsége a legkisebb legyen, mégis meghatározása a tapasztalati értékek alapján becsléssel állapítható meg főleg az utóbbi évek adatai alapján. A helyi károk elhárítására vonatkozó intézkedéseket a 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet az árvíz és belvízvédekezésről előírása szerint készítendő védelmi tervben kell meghatározni. A vízkár-elhárítási terv évente felülvizsgálandó és adatait aktualizálni kell. Tartalmaznia szükséges a vízrendezési művek tulajdonos és kezelő szerinti megoszlását. Az átfogó települési vízrendezési tervnek és a település védelmi tervének összehangolását biztosítani kell. A keletkező felszíni csapadékvíz elvezetésére a közigazgatási területen nyílt csatornahálózat található, melyek rendeltetésüket kielégítik. Tarpa síkvidéki elhelyezkedése a csatornák kis lejtését eredményezi, valamint hogy a talajvízszint a terepszint közelében található, melyeknek együttes megléte tartós elöntést eredményezhet, ezek eltávolítására csak szivattyús belvízmentesítés lehetséges.


19

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


Közműfejlesztési és környezetvédelmi feladat vizekkel és a talajjal kapcsolatosan, hogy a keletkező szennyvizek és a szennyvíz-csatornahálózat, valamint a felszíni vízelvezetés megoldása alapvető feladat legyen. Ezeknek a megvalósítására támogatási forrásokat szükséges megpályázni. A tervezett létesítményeket csak teljes közműellátottság mellett lehetséges. A külterületen közműpótlók alkalmazása szükséges. A szennyezett víz talajba juttatását minden eszközzel szükséges megakadályozni. Azokat a külterületeket, ahol a keletkezett szennyvizet közműhálózat kiépítése hiányában akarják kezelni, ott egyedileg kialakított vízjogi engedéllyel rendelkező sajátos megoldást kell alkalmazni. A megmaradt szilárd hulladéklerakó helyek megszűntetése után rekultivációs rendezés szükséges. A volt anyagnyerő hely rendezését növényesítéssel, fásítással szükséges ellensúlyozni. Hulladéklerakó csak abban az esetben maradhat fenn, ha azt szakhatósági vélemény alapján engedélyezik, melyben rögzítve van, hogy a területen talajszennyezés a hatás kialakulása miatt nem áll fenn.

6. 3. ZAJ- ÉS REZGÉSÁLLAPOT A település zaj- és rezgésterhelése a közlekedési utaknál a legmagasabb, de ennek értéke jócskán lemarad az ártalmassági határnál. A település többi utcáján a terhelés minimális. A zaj- és rezgésállapot csökkentésére nincs szükség, bár az egyre növekvő átmenő forgalom mellett idővel intézkedésekre lesz szükség.

6. 4. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Törekedni kell a lerakással ártalmatlanítható hulladékok mennyiségének csökkentéséről a megyei hulladékgazdálkodási koncepció célkitűzéseinek megfelelően. Meg kell teremteni a szelektív hulladékgyűjtés feltételeit. A szelektív hulladékgyűjtés eredményeként lehetőség van az anyagok újrahasznosítására. A tudatos környezetgazdálkodásnak fontos szerepe van a szerves háztartási hulladékok, a kerti és mezőgazdasági zöldhulladékoknak, valamint egyéb hulladékoknak elkülönítése, melyeket újrahasznosítással kezelni lehet. A háztartásban keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése kialakított hulladékudvar telephelyen legyen elhelyezve.


20

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


7. TERÜLETFELHASZNÁLÁSI VÁLTOZÁSOK 1. Új lakóterület 1. (II. ütem) A 042/2 hrsz-ú út nyugati oldalának beépítése a 960 hrsz-ú út folytatásával. Az utca a 889-es és a 867/1-es helyrajzi számú utcákon kapcsolódik bele a 4127. számú közlekedési útba a belterületen. Belterületi határ módosítását eredményezi. Jelenlegi terület-felhasználási egység: Szántó (Általános mezőgazdasági terület) Tervezett terület-felhasználási egység: Falusias lakóterület Terület nagysága: 7,3029 hektár Érintett telek helyrajzi száma: 042/2, 043/5, 043/6, 043/7, 043/8, 043/9, 043/10, 043/11, 043/12, 055/1, 1162, 1163, 1169

2. Új lakóterület 2. (III. ütem) A lakóterület az Esze Tamás köz folytatásában lenne kialakítva. A jelenlegi földút burkolattal történő kiépítését követően a terület kiszolgáló útja lenne, mely az 1160-as helyrajzi számú most még földúttal csatlakozna a Petőfi Sándor utcába. Belterületi határ módosítását eredményezi. Jelenlegi terület-felhasználási egység: Szántó (Általános mezőgazdasági terület) Tervezett terület-felhasználási egység: Falusias lakóterület Terület nagysága: 4,3131hektár Érintett telek helyrajzi száma: 02, 03/3, 03/4, 03/5, 03/6, 03/18, 03/14-15

3. Egyéb nem zavaró hatású ipari gazdasági terület növelés I. A Gulácsra vezető 4143. számú közlekedési út déli oldalán a jelenlegi nem zavaró hatású ipari gazdasági terület növelésére kerül sor. A terület a 050 hrsz-ú útig tart. Jelenlegi terület-felhasználási egység: Szántó (Általános mezőgazdasági terület) Tervezett terület-felhasználási egység: Egyéb nem zavaró hatású ipari gazdasági terület Terület nagysága: 3,69 hektár Érintett telek helyrajzi száma: 043/4

4. Egyéb nem zavaró hatású ipari gazdasági terület növelés II. A Gulácsra vezető 4143. számú közlekedési út északi oldalán a jelenlegi ipari gazdasági terület növelésére kerül sor. A terület a belterületi határtól a meglevő ipari területig tart. Jelenlegi terület-felhasználási egység: Szántó (Általános mezőgazdasági terület) Tervezett terület-felhasználási egység: Egyéb nem zavaró hatású ipari gazdasági terület Terület nagysága: 2,27 hektár Érintett telek helyrajzi száma: 019/5

5. Különleges terület – szabadidős célra kijelölt terület A belterület nyugati határán a meglevő sportterület bővítésével alakulna ki az a földrész, ami a sporttevékenységre és szabadidő kulturált eltöltésére kijelölt terület. Esztétikus kialakítású, labdajátékokra is alkalmas pályát lehetne létrehozni lelátókkal. Jelenlegi terület-felhasználási egység: Szántó (Általános mezőgazdasági terület) Tervezett terület-felhasználási egység: Különleges intézményi terület Terület nagysága: 0,535 hektár Érintett telek helyrajzi száma: 043/4


21

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


6. Zöldterület kialakítás A belterület nyugati részén az Esze Tamás u. 567 hrsz-ú telkén helyezkedik el. A telek zöldterület-közparkként v. játszótérként hasznosítható. Jelenlegi terület-felhasználási egység: Falusias lakóterület Tervezett terület-felhasználási egység: Zöldterület Terület nagysága: 0,13 hektár Érintett telek helyrajzi száma: 567

7. Zöldterület kialakítás A belterület északi részén a Béke u. és a Petőfi S. u. környezetében helyezkedik el. A telek zöldterületközparkként hasznosítható. Jelenlegi terület-felhasználási egység: Mezőgazdasági terület Tervezett terület-felhasználási egység: Zöldterület Terület nagysága: 3,11 hektár Érintett telek helyrajzi száma: 0189

8. Erdőterület – gazdasági erdőterületek A település közigazgatási területén összefüggő erdőterületek alakultak ki. Ezen területek összekapcsolására, a település több pontján gyenge minőségű mezőgazdasági általános területből összefüggő erdőterületek alakulhatnak ki. Az érintett területek a következők: A Gulácsi u. északi és déli oldalán meglevő általános mezőgazdasági területek felhasználásával. Jelenlegi terület-felhasználási egység: Szántó (Mezőgazdasági általános terület) Tervezett terület-felhasználási egység: Gazdaság erdő Terület nagysága: 176,17 hektár Érintett telek helyrajzi száma: 0220/2, 0218/1, 03/3-03/21, 019/2-019/3, 043/5-043/7, 047/1-047/5, 049/1-049/14, 022, 038/3-038/13

9. Erdőterület – védőerdő területek A település közigazgatási területén a tervezett árvíztározó töltésének környezetében alakulhatnak ki. Az érintett területek a következők: A Gulácsi u. északi és déli oldalán meglevő általános mezőgazdasági területek felhasználásával. Jelenlegi terület-felhasználási egység: Szántó (Mezőgazdasági általános terület) Tervezett terület-felhasználási egység: Gazdaság erdő Terület nagysága: 1,12 hektár Érintett telek helyrajzi száma: 024/5

10. Mezőgazdasági kertes területek Korábbi általános mezőgazdasági területekből (intenzív gazdálkodás), extenzív területek illetve vízgazdálkodási területek környezetében alakulnak ki. Jelenlegi terület-felhasználási egység: Mezőgazdasági területek – intenzív hasznosítás Tervezett terület-felhasználási egység: Mezőgazdasági területek – kertes mezőgazdasági Terület nagysága: 239,74 hektár Érintett telek helyrajzi száma: 018/5-6, 038/3-5, 076/27-33, 087/11-19, 072/7-15, 094/49-51, 167/98-99,


22

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


11. Mezőgazdasági extenzív területek Korábbi általános mezőgazdasági területekből (intenzív gazdálkodás), extenzív területek illetve vízgazdálkodási területek környezetében alakulnak ki. Jelenlegi terület-felhasználási egység: Mezőgazdasági területek – intenzív hasznosítás Tervezett terület-felhasználási egység: Mezőgazdasági területek – extenzív hasznosítás Terület nagysága: 28,984 hektár Érintett telek helyrajzi száma: 0206/2, 0206/4, 0208/13,-0208/17, 0208/21-0208/26, 0196/3-0196/4, 070/2, 070/4, 063, 036/3-036/7

12. Természetközeli területek Korábbi extenzív hasznosítású mezőgazdasági gyepterületekből alakulnak ki. Jelenlegi terület-felhasználási egység: Mezőgazdasági területek – Gyepterületek Tervezett terület-felhasználási egység: Természetközeli területek Terület nagysága: 2,827 hektár Érintett telek helyrajzi száma: 072/22, 253, 254

7. 1. A TERÜLET-FELHASZNÁLÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Tarpa Nagyközség igazgatási területén a tervezett új terület-felhasználásokat, beépítést az alábbi tényezők befolyásolják: • A belterület beépített területei sok esetben terjengősek. Ezek az igen nagy telkes tömbök még a falusias életmódhoz képest is alulhasználtnak mondhatók, jelentősen költségesebbé teszik a településüzemeltetést. • A belterület kihasználatlan gazdasági területei sem teljes infrastruktúrával ellátott területek. Ezek kihasználtsága is növelhető. • A belterületen lévő, lefolyástalanságuk miatt használaton kívüli, de településszerkezeti pozíciójuk miatt értékes területek rendezésével biztosítani kell az értékükön való használatukat. • A település-felújítás, a rehabilitáció a belső területi tartalékokkal való gazdálkodást is feltételezi, de a minőségi településfejlesztésnek is fontos eszköze. Elsődleges területe célszerűen a községközpont. • A templom, községháza környékének rendezésével a gyalogos zóna lehetséges kialakítása, a gyalogos felületek díszburkolattal való ellátása, a főtér urbánus, de egyedi kialakítása, rendezvénytér létrehozása, a közösségi közterületi találkozóhelyek megvalósítása, ezzel az identitástudat és a településii kötődés növelése. • Az értékes épületállomány megőrzése, új funkcióval való feltöltése, a megőrzés jogszabályi és anyagi feltételeinek biztosítása. • A zöldfelületek növelése, /a belterület északi része/, illetve a csatornák, vízfolyások melletti zöldfolyosók/. • Építészeti felújítást (akadálymentesítést: a mozgáskorlátozottak mozgási lehetőségeit biztosító elemek, homlokzat-felújítás, a településközpont kistelepülési karakteréhez jobban igazodó tömegfelújítás. • A belterület nyugati oldalán a központban szabadidős terület létrehozása. • A település központjához közeli nagyobb egybefüggő Természetközeli terület megőrzése.


23

Tarpa Nagyközség

Tsz.: 5/2010.


7. 2. AZ ÚJ BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉS AZ ÉTV.-BE FOGLALTAK ÖSSZHANGJÁNAK BIZTOSÍTÁSA Az Étv. 8. § (1) bekezdése általános érvénnyel mondja ki, hogy a településrendezés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendezés végrehajtásával bekövetkező változások az érintett lakosság életkörülményeiben, értékrendjében és szociális helyzetében hátrányos következményekkel ne járjanak. Ennek érdekében biztosítani kell a területek a közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét. Ennek során figyelembe kell venni – a bekezdés a) és e) pontjai szerint többek között– az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit, továbbá a környezet-, a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit egyaránt, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére. Az Étv. 8. § (1) bekezdése szerint a településrendezésnek biztosítania kell a területek a közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel. A törvény rendelkezéséből következően tehát a közérdek, a közösség érdeke az elsődleges a településrendezési döntések meghozatala során. Az Étv. miniszteri indokolása kifejti, hogy a településrendezés csak akkor tud a gyakorlati igényeknek megfelelni, ha a település egész területére kiterjedő, alaposan átgondolt településfejlesztési döntésre (elhatározásra) támaszkodik, amely a település fejlődése szempontjából figyelembe vehető minden tényezővel számol. Építési törvény (Étv.) alapján • A településrendezés során figyelembe kell venni a környezet- és a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére. /8.§(1)e./ • A településrendezés során figyelembe kell venni a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást. /8.§(1)h/ Terület- és telekmérleg Lakóterület Módosítás száma Meglevő belterület

Terület nagyság (ha) 231,4391

Meglevő lakások Építhető lakások száma (db) száma 966 75

I. ütem

1,7063

0

7

II. ütem

3,2836

0

25

III. ütem

5,0850

0

35

Összesen

241,514

966

142


24

Megjegyzés Ebből telekalakítás útján 5db

A meglevő belterület és az I. ütem 2/3-nak beteltét követően A meglevő belterület és az I. ütem 2/3-nak beteltét követően 1108 db

Tarpa Nagyközség

Tsz.: 5/2010.


Összegzés Tarpa Nagyközség lakosainak a száma az 1930-as években volt a legmagasabb, mely még az 1960-as években is hasonló volt, de ettől kezdve már a létszám folyamatosan csökkent, mely még napjainkban is megfigyelhető. A mélypont a legutóbbi adatok alapján 2009-ben volt, mely 2010-ben tovább csökkenhetett.

200 150 100 50 0

0-4 5-9 10- 15- 20- 25- 30- 35- 40- 45- 50- 55- 60- 65- 70- 75- 80- 85év év 14 19 24 29 34 39 44 49 54 59 64 69 74 79 84 év 156 145 162 112 143 157 159 149 167 191 151 145 141 114 142 72 38 27

A népesség korcsoport szerint A lakónépességben a korcsoporton belüli arány a megyei átlagnak megfelelő. A legmagasabb aránnyal a 45 és 49. év közöttiek képviseltetik magukat. A kiskorúak százalékos aránya az össznépességhez képest 24,43 %, a 60 év felettiek 22,52 %-t tesznek ki. A fiatalok és az idősebbek között az arány nem nagy, ez azt jelenti, hogy a településen minden korosztály jelentős aránnyal képviseli magát. Különösen magas a 0-14 éves korosztály aránya – számuk 462 fő –, akiknek a településen maradását ösztönözni kell. Prognosztizálás 2015-re: 462 / 1,6 fő/lakás = 288,75 db lakás Ez az érték természetesen a meglevő (95 db nem lakott) lakásállományt figyelembe véve, közel 200 db új beépítést jelenthet, melyet a tervezett településbővítéssel fedezni lehet. Gazdasági terület Módosítás száma

Terület nagyság (ha)

Meglevő gazdasági 32,5035 terület

Meglevő Kialakítható Megjegyzés telephelyek száma telephelyek száma (db) (db) 7 3 Ebből telekalakítás útján 3 db

Tervezett gazdasági 7,2074 terület

0

5

Összesen

7

8

39,7109


25

Csak külterületen lehetséges a meglevő gazdasági területek bővítése útján. 15 db

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


400 300 200 100 0 helyben dolgozik

más településen dolgozik

302

89

Helyben lakó foglalkoztatott A helyben foglalkoztatott tarpai lakosok aránya magasnak mondható más hasonló nagyságrendű településhez viszonyítva, melyet annak tükrében kiemelten kell kezelni, hogy a agglomerációs hatás a település esetében már nem érvényesül. Prognosztizálás 2015-re: 5 (tervezett telephely) x 15 fő/kisvállalkozás = 75 fő, mely tulajdonképpen lefedi a más egyéb településen dolgozó munkavállalók arányát.

Területkigyűjtés – a táblázatok színei szerinti bontásban


26

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


Megfeleltetés • A terv megvalósulása során kíméletesen kerül hasznosításra a település egyik jelentős erőforrása a termőtalaj. • Az ütemezett belterületbe csatolással megvalósítható a település összehangolt, rendezett térbeli fejlődése, valamint figyelembevételre kerülnek a környezet- és a természetvédelem, továbbá a tájkép formálásának összehangolt érdekei. • Az ütemezett beépítéssel megvalósul a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodás. • A biológiai aktivitásérték visszapótlásra kerül. A terv nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a terület-felhasználások lehetőség szerinti gyengébb minőségű termőföldön, takarékosan, a meglévő igényekkel harmonizálva, ütemezetten kerüljenek megvalósításra, amit már a tervekben is rögzíteni kell. Ütemezési javaslat a véleményezési dokumentáció véglegesítése során készül, mely a prognosztizált igényeknek megfelelően készül. A terv része lesz egy ütemterv, mely e részletes ütemezési javaslatokat tartalmazza. A fenntartható fejlődés értelmezése a tervben azonos a szakma európai gyakorlatával.


27

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


7. 3. INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE Közlekedés fejlesztése: • Úthálózat A 4143. számú közlekedési út a 4127. számúval a település központjában a helyi óvodánál kapcsolódik össze. A 4125. számú közlekedési út keleten kapcsolódik a 4127-es számú Gulácsra vezető útba. Az utakra vonatkozó fejlesztések közé tartozna a burkolati hibák javítása, annak folyamatos karbantartása. A terv távlatán túl tervezett fejlesztés a Gulács és a Hetefejércsei u. összekapcsolása a belterülettől északra. A belterületen az utaknak szabványnak megfelelően kell szélesíteni. • Vasúti közlekedés A település nem érintett. • Kerékpáros közlekedés A településen kiépített kerékpárút nincs, a helyi kerékpáros forgalom a közutakon bonyolódik, mely a kisebb forgalmú önkormányzati tulajdonú közutak esetében nem jelentős, a járműforgalom miatt nem balesetveszélyes. Az országos közutak mentén tervezett a kerékpárút-hálózat kiépítése. • Gyalogos közlekedés A Község gyalogos forgalma részben a kiépített járdákon, részben az utakon bonyolódik. Járdák építése, felújítása, vegyes forgalmú díszburkolat kiépítése indokolt. Gyalogos turista útvonal: A nagyközségen gyalogos turista útvonal halad keresztül a Móricz emléktúra, mely déli irányból tekintve a közigazgatási területen a töltésen indul északkeleti irányba, közben le lehet térni a holtágakat megnézni, majd északra fordul és a nagyközség felé halad, ami a település keleti határban kapcsolódik bele a Kölcsey Ferenc utcába. Tovább haladva az említett utcán, majd a Hunyadi utcán, majd a Petőfi Sándor utcán kell Beregsurány irányába haladni. A Csokonai utcán lefordulva a Nagy-hegyre lehet felmenni, ahol útközben magaslesre valamint egy régi gémeskútra lehet bukkanni, közben több pihenő található. A turista útvonala a Szipa-főcsatorna mellett halad tovább. A közigazgatási területen belül még két magaslessel és egy gyaloghíd romjaival lehet találkozni.

Túraútvonalak


28

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


HATÁROZAT-TERVEZET Tarpa nagyközség Képviselő testülete ………/2011. (….......) számú határozata TARPA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁNAK ELFOGADÁSÁRÓL A képviselő-testület A Nagyközség igazgatási területére készített Településszerkezeti tervet és leírását az előterjesztésben foglaltak szerint megtárgyalta és az alábbi határozatot hozta. 1. A ……./…… (………….) számú határozattal elfogadott, Tarpa összevont rendezési tervét hatályon kívül helyezi. 2. Egyidejűleg a Nyírségterv Kft. által 5/2010. Tsz.-on készített … rajzszámú Szerkezeti tervét és a szerkezeti terv leírását elfogadja. 3. Felkéri a Polgármestert, hogy a Szerkezeti terv szerint a terület Szabályozási tervét és a Helyi Építési Szabályzatát készíttesse el. Tarpa, 2011. ………….. Kapják: A Képviselő testület tagjai A polgármesteri hivatal jegyzője és a belső szerkezeti egység vezetői


29

Tarpa Nagyközség

CÍMLAP Tarpa nagyközség Településrendezési Terv II. KÖTET TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

Recommend Documents