CÍMLAP Tarpa nagyközség Településrendezési Terv TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.

4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. II/3. Tel./fax:42/421-303 E-mail: [email protected] Web: www.nyirsegtervkft.hu

CÍMLAP Tarpa nagyközség Településrendezési Terv TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Megrendelő:

Tarpa Nagyközség Önkormányzata 4931. Tarpa, Kossuth u. 23.

Tervező:

NyírségTerv Kft. 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. II/3.sz.

Nyíregyháza, 2010. szeptember hó

Településfejlesztési Koncepció

1

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


2. ALÁÍRÓLAP

Településrendezési vezető tervező:

……………………………… Marosán Andrea okl. településmérnök TT/1-09-0596 Tervező társ Témafelelős:

……………………………… Fazekasné Jánócsik Zsuzsanna Építőmérnök


2

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


3.TARTALOMJEGYZÉK Tarpa nagyközség Településrendezési Tervéhez TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 1. Címlap 2. Aláírólap 3. Tartalomjegyzék 4. Bevezetés 5. Adatelemzés 5.1. A település társadalmi összetételének és helyzetének vizsgálata 5.1.1. A települési népesség jellemzői 5.1.2. Humánerőforrások feltárása 5.1.3. Szociális ellátás, szociálpolitika 5.1.4. Kulturális jellegzetességek 5.2. A település gazdaságának, a települési önkormányzat gazdálkodásának vizsgálata 5.2.1. A település gazdaságának vizsgálata 5.2.2. A település önkormányzat gazdálkodásának vizsgálata 5.3. A település természeti és művi környezetének vizsgálata 5.3.1. Környezetgazdálkodás, környezetvédelem 5.3.2 Területi felhasználás 5.3.3. Infrastruktúra-ellátás 6. A településfejlesztési koncepció mérnöki műszaki előkészítése 6.1. Alaptérkép 6.2. Előzetes véleményezési eljárás 6.3. A település fejlődése szempontjából meghatározó dokumentumok 7. Tarpa jövőkép 7.1. Jövőkép 7.2. Általános célkitűzések 7.3. Fő célok és fejlesztési irányok 7.4. Konkrét célkitűzések 7.4.1. A település szerepköre 7.4.2. Közlekedésfejlesztési célkitűzések 7.4.3. A gazdasági szerkezet változása 7.4.4. A népességviszonyok változása, humán erőforrások 7.4.5. Az infrastruktúra ellátottság változása 7.4.6. A településszerkezet változása 7.4.7. A természeti erőforrások megőrzése 7.4.8. Települési értékvédelem 7.5. Megvalósításra váró célkitűzések 8. Fejlesztési célok, statikai programok 8.1. Bevezetés 8.2. Településfejlesztési célok és programok 8.3. Elsődleges prioritások, a prioritásokhoz kapcsolódó fejlesztési célok, programok 8.4. Fenntartható fejlődés 9. Mellékletek

Nyíregyháza, 2010. szeptember hó


3

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


4 . BEVEZETÉS Tarpa nagyközség Településrendezési Tervéhez TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Tarpa nagyközség Polgármesteri Hivatala megbízást adott a Nyírségterv Kft.-nek a település rendezési tervének elkészítésére. A szerződéskötésre 2009.-ben került sor. A koncepció célja, hogy integrálja a település folyamatos működésének, fejlesztésének és vezetésének feltételeit, továbbá hosszú (nagy) távra irányt mutasson a település lakosságának, valamint a helyi döntéshozóknak - a közös értékekre és célokra összpontosítva – a településfejlesztéssel kapcsolatos döntések meghozatalában. A településrendezési terv készítésének folyamata I. ütemben készültek az alábbi munkarészek a településrendezési terv szakmai előkészítéseként: A.) Mérnöki műszaki előkészítés Alaptérképek, vízügyi szakvélemény, környezetvédelmi vizsgálat. B.) Vizsgálatok összefoglaló értékelése Teljes körű összefoglaló értékelés minden szakág vonatkozásában. A vizsgálati dokumentáció a településfejlesztési koncepció előzményeként szolgál. II. ütemben készül: A község hosszú távú településfejlesztési koncepciója, programja - jelen tervdokumentációnk. Széleskörű előkészítő munkára alapozott javaslat − Az előkészítés során az előzetes államigazgatási eljárás lefolytatásra került az (ÉTV. 9. § (2) szerint) − Egyeztető tárgyalások a Polgármesteri Hivatallal. III. ütemben készülnek a TRT hatósági egyeztetési tervanyagai: − Településszerkezeti Terv és leírása − Szabályozási Terv − Helyi Építési Szabályzat − Helyi Értékvédelmi Rendelet IV. ütem − A jóváhagyott terv dokumentálása.


4

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


5 . ADATELEMZÉS Tarpa nagyközség Településrendezési Tervéhez TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 5.1. A település társadalmi összetételének és helyzetének vizsgálata: 5.1.1. A települési népesség jellemzői A település lakosságának száma: A valaha mezővárosként számban tartott település létszáma 2300-2400 fő között van, kevesebb mint 1870-ben. A legtöbben a II. világháború közepén, 1941-ben éltek itt, akkor a lakónépesség 4202 fő volt. 60 év eltelte alatt (1870-1930) 1100 ember növelte a létszámot, így érte el a 4001 főt. A trianoni béke után Beregszászról Tarpára került a megyei közigazgatás. A béke következményeként a település a határ szélére került, így fejlődése lelassult. A nagy csökkenés az 1960 és 1970 év között következett be, amikor is 527 fővel kevesebben laktak a településen, de ennél is többen hagyták el a falut a 80-as években, akkor 553 fővel lett kevesebb a lakosság létszáma. Ha összeadjuk ezt a két számot, az már 1000 főnél kevesebb embert jelent a lakosság létszámában.

4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0

1870 1900 1930 1960 1970 1980 1990 2001 2010 2870 3441 4001 3966 3436 3012 2459 2371 2317 Népesség számának alakulása1

1

Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján


5

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


A népesség koronkénti összetétele, értékelés: Az alábbi grafikon a 9 évvel ezelőtti állapotot mutatja, mely a mai lakosságnak az adataitól csak kis mértékben tér el. A népességben a koronkénti összetétel szerint általában közel egyező létszámot mutat, mind a fiatalok és úgy az idősebbek összehasonlításában. Kiemelkedő korcsoport nincsen. A 15-19 éveseknél lehet észrevenni kevesebb létszámot az átlagnál, valamint a 45-49 és a 7074 évesek között egy magasabbat. A lakosság jelenlegi létszámából, valamint a népesség korcsoport szerinti osztályozásából a következtetés az, hogy a település létszáma minimálisan csökken. A lakosság csökkenésének oka a rossz megközelíthetőség, mert vasúttal nincs összekötve a legközelebbi is több, mint 13 kilométerre található, valamint a közúttal történő megközelíthetősége is rossz, valamint az ország peremterületén helyezkedik el, határ menti település.

200 150 100 50 0

0-4 5-9 10- 15- 20- 25- 30- 35- 40- 45- 50- 55- 60- 65- 70- 75- 80- 85év év 14 19 24 29 34 39 44 49 54 59 64 69 74 79 84 év 156 145 162 112 143 157 159 149 167 191 151 145 141 114 142 72 38 27

Népesség korcsoport szerint 2001-ben2

5.1.2. Humánerőforrások feltárása Aktív keresők száma, ágazatonkénti megoszlása: A településen élők 60 %-a munkaképes korú, ez 1400 fő körülire tehető., melyből az egynegyede munkanélküli, de a jelenlegi gazdasági világválság következményeként ez több is lehet. A dolgozók közül a nagyközségben létszámuk olyan 150 lehet.

A lakosság iskolai végzettsége: A településen élők közül alsóbb fokú végzettséggel 50 fő rendelkezik. Középfokú végzettséggel körülbelül 600 fő rendelkezik, melyből a fele szakmunkás, a többiek gimnáziumi vagy szakközépiskolai végzettséget tanúsító okirattal rendelkezik. Felsőfokú képesítéssel a lakónépességnek csak a töredéke rendelkezik, létszámok mindösszesen 10-20 főre tehető.

2

Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján


6

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


Civil szervezetek tevékenysége, jellemzői: Nagycsaládosok Országos Egyesületének Tarpai Csoportja Szatmár-Bereg Pálinka Lovagrend Egyesület: Tevékenysége: – hagyományőrző tevékenység folytatása – Ünnepei: – Tavasszal: szilvavirágzás – Ősszel: szilvanap Szatmár-Beregi Szilvaút Egyesület: A szilvaút a Naménytól-Naményig nevet viseli. Tevékenysége: – A szilvát középpontba hozva a térség turisztikai látványosságait bemutassa – A szilvából készült ételek és italok elkészülésének bemutatása Tarpai Szőlőhegy Egyesület: Tevékenysége: – Természetbarát gazdálkodás – Természeti értékek bemutatása a turistáknak Tarpai Kurucz Horgász Egyesület: 2 holtág tartozik bele, melyek a falu határában vannak, megközelíthetősége jó. Tevékenysége: – Sporthorgászat Esze Tamás Vadász Társaság Tarpai Önkéntes Tűzoltó Egyesület Tarpa FC: Tevékenysége: – Labdarugó sporthoz utánpótlást neveljen – Sportolási lehetőség, testedzés Tarpa Nyugdíjas Egyesület Tevékenysége: Rendezvényeken való részvétel

5.1.3. Szociális ellátás, szociálpolitika Egészségügyi ellátás: A nagyközségben orvosi rendelő működik, mely megfelelő ellátottsággal rendelkezik, valamint gyógyszertárral is felszerelt település. Fogászati rendelése is van a településnek. Az egészségházban még anya és csecsemővédelmi szolgálat is működik. Szociális Gondozási Központ a település központjában található, valamint a településtől északra a Baksa- tanyán található a Kikelet Ápoló Otthon, melyet a Téb-erdő vesz körül. A földszinten a mozgásukban korlátozott személyek, az emeleten a magukat önállóan ellátó személyek laknak a 2-3-4 fős szobákban. A főépület mellett egy kisebb lakóotthon is található, amely családiasabb hangulatot nyújt.


7

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


Az otthon tevékenységi köre, hogy:

– – – –

Szociális támogatás, segítségnyújtás és ügyintézést biztosítson A fogyatékossággal élő személyeket segítse az önálló életvitelükben Egészségügyi- szociális ellátottságot teremtsen Fejlesztő foglalkozásokat nyújtson

Oktatási ellátás: A községben óvodai és általános iskolai szolgáltatások biztosítottak.

Az általános iskolában jelenleg 18 tanteremből áll, melyekben 250 főre tehető kisiskolás jár. A pedagógiai létszám 25 főből áll. Az iskola teljes akadálymentesítést kapott az elmúlt években, melynek kialakításához Európai Uniós támogatásban nyertek támogatást. Az iskola névadója Esze Tamás. Kiemelten figyelnek az informatika, az idegen nyelv és a környezeti nevelésre. Művészeti képzésben üvegfestészet és gipsz szobrászat, a modern és néptánc, valamint a hangseren oktatás a jellemző. Az iskola teljes szakosodásban működik. A hátrányos helyzetben lévő tanulók száma nagyon magas (60 %), veszélyes helyzetűek létszám egyharmada körüli (30 %), valamint a sajátos nevelést igénylők (15 %) is sokan vannak. Az oktatás 3 különböző épületben történik, 2 iskolaépületben és az óvodában. Közbiztonság: Saját rendőrkapitánysággal rendelkező település Kultúra, művészet, sport helyzete: Helye Könyvtár Kultúra Művelődési ház Művészet Sport

Használata – művelődésre (38000-nél több alkotás) – Közösségi rendezvényekre – Sporttevékenységek megtartására – Szabadidő programok lebonyolítására

Sportpálya

5.1.4. Kulturális jellegzetességek: A település kiemelkedő kulturális programmal rendelkezik, melyek a következők: – Minden év tavaszán rendezi meg a szilvavirágzás ünnepét a Szatmár-Bereg Pálinka Lovagrend Egyesülete, mely pálinkakóstolóból, pálinkaminősítő programokból áll. A rendezvény a folyóparti szilvásban tartanak, mely során a szilva virágát a Tiszára dobják, amelyek elúsznak a vízzel. – Minden év őszén rendezi meg a szilvanap (vagy új pálinka) ünnepét a Szatmár-Bereg Pálinka Lovagrend Egyesülete, mely során helyi receptekből készült ételkülönlegességeket, lekvárokat, párlatokat lehet megkóstolni, valamint a kenyérsütés is előtérbe kerül. Az ünnepség csúcspontja a lovagavatási ceremónia. – Már 9. alkalommal rendezik meg 2010-ben a Kuruc napokat. Ezen az ünnepen a kuruc korból készült ételeket lehet megkóstolni, valamint kisebb vásár nyílik, és különböző mesterségek megismerésére fafaragó, babakészítő, kovács, bőrkészítő, fazekas, hímző, csipkeverő tevékenységet lehet folytatni. Ilyenkor beindul a szárazmalom, valamint a tájház is korhű kiállítással várja a vendégeket. – Tarpán rendezik meg a Megyei Népzenei Fesztivált, mely idén már a 20. lesz. Amatőr szólisták, hangszeresek, énekesek, népzenészek lépnek fel a rendezvényen. – Játék Határok Nélkül Sportnap, mely nevét arról kapta, hogy a rendezvényen kárpátaljai csapatok is részt vesznek. A programban régi játékok kipróbálása, valamint kézművesek bemutatója, helyi termékek kóstolására is lehetőség nyílik.


8

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


–

– – – –

2009-2010-ben 1 éven keresztül tartott egy nagyszabású konferencia, a „Kuruckori kalandozás a Történelmi Beregben”, amely a Határon átnyúló együttműködés fejlesztése a magyar-ukrán határtérségben címmel indult projekt volt. Esze Tamás Hagyományőrző Alkotótábor: népi mesterségek, kuruc ételek elkészítése Kuruc Történelmi Napok: előadások, szakmai konferenciák, vetélkedők. Országos Bio-Nap Tarpa: előadások, üzemlátogatás Tarpai Lovas Napok: lovas rendezvények

A település nagyon gazdag a műemlékeiben is, a belterületnek a 80 %-a műemléki környezetbe tartozik. Jelenleg 22 van a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jegyzékében műemlékként feljegyezve, melybe a református templom, a szárazmalom, és 20 népi lakóház tartozik bele. A településnek van helyi védelem alatt álló épületekre szabályzata, mely csak néhány épülete foglal magába, holott a településen a száznál is többet eléri azoknak az épületeknek a száma, amelyek valamilyen kulturális jellegzetességgel bírnak.

5.2. A település gazdagságának, a települési önkormányzat gazdálkodásának vizsgálat: 5.2.1. A település gazdaságának vizsgálata: A településen élők nagyszáma a mezőgazdaságból él. Az NFÜ által kiutalt pénzek Tarpának: – A mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése című pályázaton egy vállalkozó 15 millió forintnyi összeghez jutott, – Az Esze Tamás Általános Iskola teljes akadálymentesítésére majdnem 20 millió forintot, valamint a – Beregi Komplex Árapasztási – Ártér revitalizációs fejlesztésére 589 millió forintot kapott a Felső-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósága, tovább – Mezőgazdasági beruházások támogatására betakarítógép beszerzésére 24 millió, öntözőtelep létesítésére majdnem 5 millió, új mezőgazdasági gép beszerzésére csaknem 3 millió, valamint mezőgazdasági erőgép beszerzésére 3 milliónál valamivel több forintban mért összeget adtak ki. – A manufaktúra és pálinkafőzde 11,5 millió forintot hozott el. Ezekből a támogatásból jól látszik, hogy a mezőgazdaságnak nagy szerepe van Tarpán, körülbelül 100 család gazdálkodik, akik a falu lakosságának is számottevő munkalehetőséget biztosítanak. Az államháztartás alrendszereiből nyújtott, nem normatív, céljellegű fejlesztési támogatásokból a regionális turisztikai támogatás néven még az akkori önkormányzati és területfejlesztési miniszter, Bajnai Gordon 1 millió forintnyi összeget ítélt meg a Szatmár-Beregi Szilvanapoknak 2007-ben. Óvodaépítésre 53 millió forintnyi támogatást kapott a település, mely a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatásának pályázataként nyert meg.


9

Tarpa Nagyközség

Tsz.: 5/2010.

Nyírségterv Kft. 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. II/3. Tel./fax:42/421-303 E-mail: [email protected] Web: www.nyirsegtervkft.hu

5.3. A település természeti és művi környezetének vizsgálat: 5.3.1. Környezetgazdálkodás, környezetvédelem Levegő-, víz-, zaj- és talajszennyezés feltárása és értékelése: Levegőtisztaság-védelem: Tarpa, valamint az egész kistérség területe kiváló minőségű levegővel ellátott a szmogtérkép alapján. Vízszennyezés: A település a Tisza vízgyűjtő területének Felső Tisza alegységébe sorolható. Tarpa déli határa a Tisza, amely nem mondható állandó déli közigazgatási határnak, mert vannak területek, amelyek a folyó másik oldalán is a településhez tartozik. Tarpánál a folyót kommunális szennyvízbetegség támadja, amely biológiai nitrogén és foszfor eltávolítással kerül a vízbe, egyébként a Tisza ezen szakasza nem szennyezett. A diffúz foszforterhelés változó, valamint tápanyag és nitrátérzékeny a terület, mely a nagylétszámú állattartó telepek következménye lehet. Ezekből a nagyközségben legalább 3 darab található. A felszín alatti vizek monitoring szerint Tarpa a sekély porózus, feláramlással kategóriába tartozik, ez az adat a nagyközség vízszintmérésből adódott, és védett hidegvízű. A felszín alatti ivóvízkivétel folyamatos az állattartóknál és a növények öntözésénél, ezt a rengeteg kút is igazolja, amely a településen található. Ökológiai állapot Tarpától délre a Tisza folyik, ökológiai állapota mérsékelt. Északi oldalon egy csatorna természetes közigazgatási határként szolgál, melynek gyenge ökológiai állapottal rendelkezik, kialakítása mesterséges. A keleti oldalon a Hetefejércsénél erdő csatorna halad, ez is mesterséges, de ökológiai állapotáról nincsen információ. Biológia állapotok ugyanazok, mint az ökológiaiak.

Fizikai-kémiai állapot A Tisza és a keleten folyó csatorna jó fizikaikémiai állapottal rendelkezik, mely zöld színnel van jelölve. Az északi csatorna jó állapotnál gyengébb állapotú, melyet a sárga szín mutat.

Hidromorfológiai állapota a Tiszának ezen szakaszán jó, de a kémiai állapota nem éri el a jó állapotot. A vízminőség rendszeresen kifogásolt.


10

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


Zajszennyezés, talajszennyezés: A terület nem tekinthető szennyezettnek. Az utak, és a lakóépületek közötti szabad területeket célszerűen kell felhasználni, olyan kereskedelmi-ipari zónák kialakítására, abban olyan épületek létesítmények elhelyezésére, amelyek zajkibocsátása csekély. Az így kialakított kereskedelmi-ipari zónák zaj elleni védelmet nem igényelnek továbbá a mögöttük lévő, zajérzékeny épületeket árnyékolják. Védett természeti elemek: A terület természeti területekben gazdag. Ezek közül is kiemelkedő Nagy-hegy, a szentély jellegű holtág, a Téb-erdő, melyet gyertyános tölgyek alkotnak, valamint állatvilága gazdag és benne szinte minden élőlény védett. Védett a Nagy-erdő, melyben 150-200 éves tölgyesek, juharok és gyertyánok alkotnak, ennek is élővilága nagyon gazdag. A Tisza, melyben rengeteg a védett halfaj, valamint a kérészek násztánca is megfigyelhető ezen a területen, és A folyó és ártereinek élővilága pedig sok fajt vonz magába. A fent emlegetett területek a Szatmár-Bereg Tájvédelmi Körzetbe tartozik. Nagy-Éer legelő, melyet valaha erdő borított, mára állatok legeltetésére szolgál. A Nagy-hegy és a település között találjuk meg, melyet sok vízelvezető csatorna szabdal. A legelő állatok közül ma már csak egy két csordát lehet észrevenni.


11

Tarpa Nagyközség

Tsz.: 5/2010.


5.3.2. Területi felhasználás Ezt a fejezetet a takarnet.hu oldalról beillesztve magyarázás nélkül közlöm, mely a statisztikai adatlap a község fekvéséről és művelési ágairól: Földrészlet statisztika fekvésenként

földrészletek száma

fekvés

egyéb önálló épületek száma

belterület

1304

23

külterület

1238

zártkert

ÖSSZESEN

egyéb önálló lakások száma 0

összes terület (m2)

legkisebb földrészlet terület (m2)

legnagyobb átlagos földrészlet földrészlet terület (m2) terület (m2)

2403262

9

23858

1843

0

0 46609723

65

6051517

37649

1528

0

0

3

28333

467

4070

23

713832

0 49726817

Földrészlet statisztika művelési áganként

művelési ág

földrészletek száma

alrészletek száma

összes alrészlet terület (m2)

legkisebb alrészlet terület (m2)

legnagyobb alrészlet terület (m2)

átlagos alrészlet terület (m2)

erdő

132

151

16288126

41

3775432

107868

fásított terület

3

3

2322

522

1263

774

gyümölcsös

474

476

5670041

9

285238

11912

kert

331

332

106931

3

2126

322

kivett

1622

1641

6442299

9

337946

3926

legelő

63

104

5103884

440

1003873

49076

nádas

3

3

2202

669

788

734

rét

113

131

1390658

4

159093

10616

szántó

551

1137

14384867

400

157172

12652

szőlő

964

965

335487

4

3062

348

5.3.3. Infrastruktúra-ellátás: Tömegközlekedés csak autóbusszal lehetséges, vonatközlekedés legközelebb Vásárosnaményból vagy Fehérgyarmatból lehetséges. Személyi közlekedés jellemzően gépkocsival, falun belül kerékpárral. Teherforgalom jelenleg nem jelentős, de ez valószínűleg meg fog változni, amint a környező nagy utak megépülnek. Közmű ellátottságok közül a 947 ingatlanból mindössze 66 % van gázzal ellátva. A vezetékes ivóvízzel ellátott ingatlanok is közel 100 %. A csatornával ellátott hálózatba a település 80 %-a rá van csatlakoztatva, és ugyanennyi a telefonnal rendelkező ingatlanoknak az aránya is.


12

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


6. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MÉRNÖKI MŰSZAKI ELŐKÉSZÍTÉSE Tarpa község Településrendezési Tervéhez TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 6.1. Alaptérkép A tervezési területre vonatkozó földhivatali nyilvántartási térképek beszerzésre kerültek papír alapú és digitális formában. A digitális alaptérkép a Nemzeti Kataszteri Program Közhasznú Társaságtól került megvásárlásra. Ez a térkép jelenti az alapját a Településrendezési Terv rajzi munkarészének, melyek helyszíni bejárás alapján kiegészítésre kerültek és alkalmasak a terv fogadására.

Tarpa közigazgatási területe


13

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


6.2. Előzetes véleményezési eljárás Az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (2) bekezdése előírja, hogy a településrendezési tervek készítését előzetes véleményezési eljárásnak kell megelőznie. A Polgármesteri Hivatal az előzetes államigazgatási eljárást lefolytatta. Az államigazgatási szervek véleményeit a településfejlesztési koncepció készítésekor figyelembe vettük. Az államigazgatási szervek részéről nem merült fel olyan előzmény, mely a településrendezési terv készítését akadályozná.

6.3. A település fejlődése szempontjából meghatározó dokumentumok Országos Területrendezési terv A tervkészítés alapja a magasabb szintű tervek figyelembe vétele. Jóváhagyott SzabolcsSzatmár-Bereg megyei Területrendezési terv hiányában az Országos Területrendezési terv anyaga mérvadó.


14

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) elkészítéséről a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tft.) rendelkezett. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény meghatározása szerint a „területrendezési terv: az ország, illetve egyes térségek nagytávlatú műszaki-fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek érvényesítését, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a területfelhasználás rendszerét, optimális hosszú távú területi szerkezetét”. Az Országos Területrendezési terv országos övezetei Tarpa környezetében az alábbiak: Részlet az Országos Területrendezési Tervből


15

Tarpa Nagyközség

Tsz.: 5/2010.


Részlet az Országos Területrendezési Tervből – ökológiai hálózat

Részlet az Országos Területrendezési Tervből – kiváló termőhelyi adottságú terület

Részlet az Országos Területrendezési Tervből – országos jelentőségű tájképvédelmi terület

Részlet az Országos Területrendezési Tervből – kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület

Részlet az Országos Területrendezési Tervből – kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület


16

Tarpa Nagyközség

Tsz.: 5/2010.


Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területrendezési terv Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Önkormányzatának Közgyűlése – törvényi kötelezettségének megfelelően – 2008 decemberében megindította a megye területrendezési tervének kidolgozását. A megyei területrendezési terv elsősorban az országos és térségi szintű szerkezetalakítási, rendezési szándékokat hivatott összehangolni oly módon, hogy azok térben összehangoltak, összeszervezettek legyenek. A területi tervezést megalapozó jogszabály a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény 23/B §-a szerint a megye területrendezési terve: • a térség területi határát, • térségi szerkezeti tervét, • térségi övezeteit • és területrendezési szabályzatát foglalja magában, • továbbá tartalmazhat ajánlásokat és intézkedési javaslatokat. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területrendezési terv jelenleg nem elfogadott a most következő térképek a tervezett állapotot mutatják Tarpához igazítva. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területrendezési terv Tarpa környezetében az alábbiak: Részlet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területrendezési tervből Részlet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területrendezési tervből


17

Tarpa Nagyközség

Tsz.: 5/2010.


Részlet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területrendezési tervből




18

Tarpa Nagyközség

Tsz.: 5/2010.




Térségi kapcsolatok: Tarpát a fővárosból a leggyorsabban az M3-as autópályáról (Budapest-Hatvan-FüzesabonyPolgár-Nyíregyháza-Vásárosnamény-Tisza híd-Barabás, az Ukrajna elágazás: VásárosnaményZáhony-Tisza híd) közelíthető meg, mely közvetlenül éri el Nyíregyháza déli térségét, majd Nyíregyháza-keleti részéig a 403-as úton haladva, végül a 41. számú közlekedési főúton (Nyíregyháza-Vásárosnamény-Beregsurány) haladva lehet elérni a térséget, és végül Tarpát. A 4. számú főútról (Budapest-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony) a fővárosról autópálya érintése nélkül is a térségre el lehet érni úgy, hogy Debrecenben rá kell fordulni a 471. számú közlekedési útra (Debrecen-Nyírbátor-Mátészalka). A térség a 100-as számú villamosított 2 pályás vasútvonalon (Budapest-Szolnok-DebrecenNyíregyháza-Kisvárda-Záhony) érhető el a fővárosból indulva, valamint Debrecentől a 110-es számú egyvágányos villamosítatlan kötött pályás nyomvonalon (Debrecen-Nyírbátor-Mátészalka) közelíthető meg.


19

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


Ha az M3-as megépülne Vásárosnaményig, akkor a térséget autópályán lehetne megközelíteni. Így az utazási idő néhány perccel megrövidül, valamint a főutaknak a forgalma csökkenne, A települést övező térségi jelentőségű közlekedések: A térségen keresztül halad át a tervezett M3-as nyomvonala. A térség pont a közepén a 41-es számú nyomvonala, mely Vásárosnamény közigazgatási határán érkezik és Beregsurányig tart, a határ szomszédságában lévő kis településen Ukrajnába is autózhatunk. A többi közlekedési útvonal mind 4 számjegyű összekötő út, amelyek nem kiemelkedő jelentőségűek. Déli irányban a Fehérgyarmat kistérségébe tartozó 491-es számú másodrendű országos főútvonal található, amely a Debrecen irányából haladók használnak leginkább, és erről letérve érik el a közlekedők Fehérgyarmatot, és az összekötő úton vezetve Kisar valamint Tivadar településeket elhagyva Tarpát. A település megközelíthetősége: A település megközelíthetősége 3 irányból lehetséges: – Északi irányból a 4127. számú közlekedési úton Beregsurányból letérve a 41-es főútról – Délről a 4127. számú közlekedési úton Fehérgyarmat irányából a 491-es számú főútról letérve – Keletről a 4143. számú közlekedési úton Gulácsról érhető el a 4449 számú közlekedési útról, mely a 41-es főútról ágazik el Gergelyiugornyánál. A még el nem fogadott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területrendezési tervben a 4127. számú közlekedési út térségi jelentőségű mellékútként szerepel. A település tömegközlekedési eszközzel való közvetlen megközelítése csak autóbuszjáratokkal lehetséges: – Vásárosnamény irányába munkanapokon 9, szabadnapokon 6, munkaszüneti napokon 3 pár közlekedik, ezek közül 1 pár Nyíregyházáig közlekedik. – Beregsurányba napi 7, szabadnapokon napi 2, munkaszüneti napokon 1 pár autóbuszjárat közlekedik – Fehérgyarmatba napi 8, szabadnapokon 3, munkaszüneti napokon 2 pár járat, valamint Kisarig munkanapokon és szabadnapokon 1-1. Utazási idő Vásárosnaményba 35 perc (20 km), ha Hetefejércse községbe „bemegy” az autóbusz, akkor 55-re emelkedik, Beregsurányba 10 percet (7 km), és Fehérgyarmatra 20-25 percet (14 km) kell a járatokon eltölteni. Tarpa a következő megállóhelyekkel rendelkezik: autóbuszforduló; autóbusz-váróterem; Rákóczi u. 17.; Petőfi u. 85.; szőlőskert; lovascentrum.3

3

Szabolcs Volán zRT.


20

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


Tarpa megközelíthetősége az autós térképen4

Kerékpáros közlekedés: Hazánkban a kerékpáros közlekedés növekszik. A településen belüli közlekedés mellett turisztikai célú idegenforgalom igénye meghatározó lett. Az igények megnőttek a városok agglomerációs kerékpár forgalmának és az idegenforgalmi nevezetességek, célok elérésére kerékpárral. Kerékpáros hálózat elemeinek kialakítása a településen úgy lehetséges, hogy önálló kerékpárutat, közút menti kerékpársávot vagy a gyalogosokkal közös kerékpáros nyomvonalat alakítanak ki, melyekhez pihenőhelyeket is kialakítanak. A térségben lévő országos jelentőségű irányok: Vásárosnamény-Kisar Tiszaszalka-Vásárosnamény A település közigazgatási területén nem halad át kerékpárút, de tervezett a 4127. számú közlekedési út mellett. Természeti adottságok: A nagyközség rendkívül különleges természeti adottságokkal rendelkezik, majdnem minden a természettel kapcsolatos térképen ábrázolva van, legyen az pozitív vagy negatív jelentőségű. Tarpa szinte teljes közigazgatási területe az országos ökológiai hálózatba tartozik, melynek északi része a lehető legtöbb populációnak és az ezekből felépülő életközösségeknek az élőhelyei és genetikai rezervátumai. A déli és keleti részek a magterületek és a folyosók közti védőzónát töltik ki. A Tisza melletti területek az ökológiai folyosóba tartoznak, melyek élőhelyeit élőhelykomplexumok töltik ki.5 4 5

Forrás: az ELTE honlapja Környezetvédelmi- és Vízügyi Minisztérium


21

Tarpa Nagyközség

Tsz.: 5/2010.



A település teljes közigazgatási területe az országos tájképvédelmi terület övezetébe tartozik. Az északi erdős területek a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzetbe tartoznak, mely a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik. A központ Fehérgyarmaton van a 37 település külterületén elterülő körzetnek.. A tarpai Nagy-hegy vulkáni kúppal rendelkezik, melyből a körzetben csak a Barabás mellett található Koszonyi-hegy rendelkezik. Részlet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területrendezési tervből

A környék gazdag állatvilágában, melynek oka a Kárpátok közelségével, erdeivel, az élőhelyek viszonylagos zavartalansága miatt maradhatott éppen. Az állatvilág hangulatos és változatos. Csak a Felső-Tisza vidékén fordul elő 3 kérészfaj, így gyakorinak mondható a tiszavirág. A szitakötők fajai közül sok található a területen. Szárazföldi rovarok közül szöcskék és sáskák, xilofágok, remetebogarak, szarvasbogarak, szárnyas futrinkák, orrszarvúbogarak, virágbogarak, cirpelőfutók találhatóak itt.


22

Tarpa Nagyközség

Tsz.: 5/2010.


Csak az Alföldön itt található lepkefajok élnek a területen. A Tiszában különböző pisztrángfélékre lehet bukkanni. Kétéltűek közül a tarpai Nagy-hegyen ritkán lehet találkozni a zöld gyíkkal, az erdőkben pedig az elevenszülő gyíkkal, a vizekben a mocsári teknőssel. A madárvilág hangulatos. Sok helyen találkozhatunk a partifecskével, a gyurgyalaggal, valamint különböző gém fajtákkal. Az erdőkben fülemülék, gezék, kányák, fekete harkályok, fekete gólyák, békászó sasok, hollók. A ligetes területek szalakóták, küllők, fülesbaglyok élőhelyei. Sok a haris és a fürj, a legszebb és legnagyobb bagoly az uhu is megtalálható. A falvakban a fehér gólya a villanyoszlopokon, a gyöngybagoly templomok tornyában fészkel. A gazdag madárvilágnak köszönhetően Tarpa közigazgatási területének nagy része madárvédelmi területbe tartozik. Részlet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területrendezési tervből

Emlősök közül a térség lakója a vidra, a nyuszt, a vadmacska és a borz, valamint a gímszarvas, őz, vaddisznó, róka. Ritkán farkas is látható. A településre a nyest is és a denevérek is otthonra találtak. A természet megőrzési területek Tarpa közigazgatási területén megegyeznek a madárvédelmi területekkel. A tarpai Nagy-hegy fontos madármegfigyelő helynek számít. Továbbá az egész térség kiemelten fontos természeti területtel és Naturparki komplex tájgazdálkodás térségbe besorolt. A település a nitrátérzékeny területek közé is tartozik, amelyek vizeik magas nitráttartalma és talajtani, geológiai adottságai miatt kiemelkedő figyelmet igényelnek. Talajának termékenységét vizsgálva a közigazgatási terület jelentős része az alacsony termékenységű talaj osztályába tartozik. Csak északon és Gulács irányába vannak közepes termékenységű talajok. Kiváló termőhelyi adottsággal rendelkező erdőterületek az északon lévő erdők vannak besorolva, míg délen a Tisza mentén sok alkalmas erdők telepítésére.


23

Tarpa Nagyközség

Tsz.: 5/2010.




Szélerózió és vízerózió által sújtott terület. Részlet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területrendezési tervből


24

Tarpa Nagyközség

Tsz.: 5/2010.


A rendszeres áradásoktól sem mentes a település. 2001-ben a település közelében átszakadt a gát, és a Tisza több településbe betört, ahol 1-1,5 méteres víz gyűlt össze. A térképen is látszik, hogy a nagyvízi meder Tarpa lakóépületei mellett húzódik. Az árvizek mellett a belvizek is sok kárt okoznak a térségnek, ezeknek a területeknek a száma is magas. Részlet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területrendezési tervből

Helyzetelemzés A településfejlesztési koncepció előkészítéseként vizsgálatokat végeztünk, melyet külön munkarészben dokumentáltunk. A helyzetelemzés egy teljes körű összefoglaló értékelés minden szakág vonatkozásában. Megrendelésre került a Felső-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságtól a település Vízügyi szakvéleménye, a Kulturális Örökségvédelmi hivataltól a régészeti lelőhelyek, valamint az építészeti értékvédelemmel kapcsolatos /műemléki/ adatok beszerzésre kerültek. Tarpa nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének keleti részén az ukrán határ szomszédságában a Beregi-sík délkeleti csücskében található. Gulács 5 km Tivadar 6 km, Beregsurány, Márokpapi és Hetefejércse 7 km, Fehérgyarmat 14 km, Jánd 16 km, Vásárosnamény 20 km távolságra található. A 41-es őúttól 5-6 km-re helyezkedik el. Vasúti közlekedése nincs. Tarpáról az első említés 1299-ről való, mely László pap levelében egy helyi nemes, Helmeci Györk nevében található meg (Tarpa két középkori falu Hegy és Helmec összeolvadásából keletkezett). A népes község a Tarpai család birtoka volt. 1333-ban a pápai tized beszedésének listájában Torpának írják le. Eredetileg királynéi birtok volt, de Zsigmond király két családnak (Pethő, Kun) adományozta, a XV. Században a Báthori-család tulajdona. A mezőváros 1626-tól vámmentességet és szabad kereskedelmet kapott az ország eteljes területére Bethlen Gábor fejedelem kiváltságlevelében. 1665-ben évi háromszori vásártartási jogot szerzett a település Lipót királytól. Esze Tamás és a Rákóczi szabadságharc híressé tette a települést, és 1705-ben II. Rákóczi Ferenc hajdúvárosi rangot adott, mely a település fejlődését elősegítette, de a szatmári békével ez hatályát vesztette, és 1848-ig Károlyi birtok volt. Az 1832-36-os országgyűlés Szatmárból Bereg megyéhez csatolta Tarpát. 1847-ben a környék legnagyobb létszámmal rendelkező mezővárosa volt. 140 évvel ezelőtt „őskori hanvvedreket találtak” a Hétmalom egyikében. A szabadságharc után a Habsburg birodalom a múltban elkövetett törvényes hatalomnak nyíltan ellenálló települést háttérbe szorította.


25

Tarpa Nagyközség

Tsz.: 5/2010.


Tarpát a kis és középparasztok lakták, nem voltak uradalmi vagy grófi birtokok. Jelenleg a teljes lakónépesség 2358 fő, ebből körülbelül 1844 munkaképes korú, 250 helyben foglalkoztatott és 220 munkanélküli személy tartozik bele. A település déli közigazgatási területén az ország második legnagyobb folyója, a Tisza vonul. A Beregi-síkság legdélebbi részén fekszik. A település egyetlen középkori emléke a többször átépített református templom, melyről már az 1330-as évekből való pápai tizedjegyzékben is olvasni lehet. A többi műemlék a népi építészettel kapcsolatos emlék.

A KSH Magyarország kistérségi Észak-Alföld 2004 adatai szerint a régió kistérségeinek – gazdasági fejlettségi rangsorában az Ibrány-Nagyhalászi régió: A kistérségek listája fejlődésük és régiók szerint Észak-Alföld kistérségei, 2004 Dinamikusan fejlődő Debreceni

Fejlődő Hajdúszoboszlói Szolnoki, Nyíregyházai


Észak-Alföld Felzárkózó Jászberényi

26

Stagnáló

Derecske– Létavértesi, Hajdúböszörményi, Hajdúhadházi, Polgári, Kunszentmártoni, Mezőtúri, Tiszafüredi, Törökszentmiklósi, Kisvárdai, Nagykállói, Tiszavasvári

Lemaradó

Balmazújvárosi, Berettyóújfalui, Püspökladányi, Karcagi, Baktalórántházai, Csengeri, Fehérgyarmati, Ibrány– Nagyhalászi, Mátészalkai, Nyírbátori, Vásárosnaményi

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


Észak-Alföld regionális gazdasága

250 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató társas vállalkozások és ipari parkok


27

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


A kistérség a környezetéhez is viszonyított „fejletlensége” a vizsgálatokban megállapított elmaradását strukturális és térszerkezeti okokkal egyaránt magyarázza. Az elsődleges ezeken belül a fekvése, a még jelenleg meglévő közlekedési és elérhetőségi hátránya miatt adódó térszerkezeti pozíciója, melyen feltétlenül változtatni, javítani kell. Mindezen okok miatt a népességmegtartó erejének növelése kizárólag önerőre való támaszkodásból Tarpa esetében sem oldható meg. A kistérségek fejlettségi típusainak meghatározásához a gazdasági-társadalmi helyzetüket és fejlődésüket jól jellemző kilenc mutatót alkalmazott a KSH: 1. Külföldi érdekeltség% vállalkozások külföldi saját tőkéje egy lakosra, 2002; 2. Személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy lakosra, 2002; 3. Személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy lakosra, 2002/1992; 4. Működő gazdasági szervezetek ezer lakosra jutó száma, 2002; 5. Működő gazdasági szervezetek száma, 2002/1996; 6. Munkanélküliek aránya, 2002; 7. Vándorlási különbözet ezer lakosra jutó száma, 1990-2002; 8. Távbeszélő-főállomások ezer lakosra jutó száma, 2002; 9. Személygépkocsik száma ezer lakosra, 2002: Tarpa nagyközség Magyarország északkeleti, Szabolcs – Szatmár – Bereg megye keleti, a Beregi-síkság déli részén található. A település és térsége már a rendszerváltást megelőző időszakban sem bírt sajnos meghatározó, a későbbiekben is éltethető gazdasági potenciállal, és ezt a hátrányt, illetve elmaradást az elmúlt 17 évben sem lehetett csökkenteni.

A kistérség bemutatása statisztikai adatokkal


28

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.



29

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


Gyengeségek

Erősségek

A Vásárosnamény kistérség alapadatai

– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

A vásárosnaményi kistérség SWOT analízise kedvező a földrajzi fekvése vizekben gazdag természeti terület nincsenek öntözési korlátok, mert gazdag a felszíni és rétegvizekben kelet-nyugati együttműködések szempontjából egyedi tájértékekben gazdag az agrárágazatban nagy a tapasztalata a mezőgazdasági területek termőképessége magas talajadottságai jók sok gyepes területtel rendelkezik az állattartás feltételei jók gazdag kulturális örökségekben az oktatási intézmények megfelelően ellátottak képezhető munkaerő az oktatási és egészségügyi épületek nem megfelelő színvonala


a megyeszékhely távol van vonalas hálózatok rosszak elöregedő népesség a lakosság egészségi állapota rosszabb az országos átlagnál természeti katasztrófákkal teli térség ár- és belvíz elleni védelme nem jó magas a munkanélküliség magas a hátrányos helyzetű kisebbség etnikum szintje alacsony az általános képzettségi szint a térségben a turizmus nincs megfelelően kiépítve alacsony a gazdasági fejlettségszintje a mezőgazdasági termékek nem megfelelően vannak értékesítve közösségi épületek rosszak

30

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.

Lehetőségek

– – – – – – –

Veszélyek


– – – – – – – –

az M3-as autópálya közel át fog haladni rajta biotermékek iránt érdeklődés nagy a turizmus iránti érdeklődés növekszik a kisebbség felzárkóztatása elindult a hátrányos helyzetűek segítésére támogatások minőségi termékek készülnek a mezőgazdaság és a vidékfejlesztésére, a környezetvédelmére EU források vannak a kistérség elöregedése fiatalok elvándorlása hátrányos helyzetűek válsága termelői összefogás nem valósul meg természeti katasztrófák elleni védekezés nem indul meg mezőgazdasági termelés romlása ha a turisták elkerülik a térséget piacról való kiszorulás

A helyzetértékelés a településrendezési vizsgálatok rövid, értékelő összefoglalása. Feladata a települési önismeret elmélyítése. A legfontosabb belső pozitív és negatív adottságok (az erősségek és a gyengeségek), valamint a külső pozitív és negatív körülmények (a lehetőségek és a veszélyek) bemutatásával készül. (SWOT analízis)


31

Tarpa Nagyközség

Tsz.: 5/2010.


ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

Belső és pozitív adottságok, körülmények

Belső és negatív adottságok, körülmények

Külső és pozitív adottságok, körülmények

Külső és negatív adottságok, körülmények

- a község Beregben fekszik, és a térség természetes és igazgatási központjához közel, a 4127. számú és a 4143 számú úton jó megközelítési lehetőséggel rendelkezik, -kiépített vasúti kapcsolatai az ország egyéb tájaival közvetlenül nincsenek, a legközelebbi vasúti megállóhelyek Fehérgyarmaton és Vásárosnaményban találhatóak, a határon túli területekkel nem közvetlen, de a településen át nem haladó főút segítségével a 491. számú útra Tiszabecs irányában, a 4.–es számú útra a településen is áthaladó 4108-as úton keresztül Záhony felé Ukrajna irányába, a 49. számú útra való kapcsolódással a csengersimai határátkelőn keresztül is Románia felé rendelkezik közeli kapcsolatokkal – ezeknek az utaknak a kiépítettsége azonban nem megfelelő -az elhatározott és épülő M3-as autópálya közelsége, az arra való jó kapcsolat a tervezett M49-es autópálya segítségével helyzeti energiája növekszik - a beregsurányi határátkelő is felértékeli Tarpát és a térségét - az OTrT vasúthálózata szerinti egyéb vasúti fővonal nem érinti - a megyei közlekedési hálózatban

- a rá csatlakozó további 4 és 5 számjegyű utak csomóponti kapcsolata az elsőrendű úttal vegyes /jobb és rossz/ kiépítésű

POLITIKAI ÉS FÖLDRAJZI HELYZET

Közlekedésföldrajzi helyzet


- a településtől tágabb térséget tekintve területfejlesztő hatású a tervezett M3 és az M49. számú autópálya, ill. gyorsforgalmi út a tervezett új fontosabb főút, valamint a 4127-as út fejlesztése, a 4143-es út korszerűsítése, a Vásárosnaményt, illetve a Fehérgyarmatot elkerülő új, a városok központját tehermentesítő, azok kiszolgálásához szükséges új nyomvonalú út, mint másodlagos fejlődési tengelyek viszonylagos közelsége - az említett főutak, mint nemzetközi közlekedési folyosók, egyben gazdaságitársadalmi fejlődési tengelyek is. - a község elérhetőségét jelentősen javítja az említett gyorsforgalmi utak között kapcsolatot biztosító, települési összekötő úthálózat kiépítése és korszerűsítése - a kisebb lakó-idegenforgalmi és gazdasági szerep betöltésére jó adottsággal rendelkezik

- a gyorsforgalmi- és főútfejlesztéseknek, a község jó közúti kapcsolatának korszerű kialakítása elhúzódik. - a települést a szükséges közlekedésfejlődés, a forgalom növekedése elkerüli, kiesik azok fejlesztő hatásaiból - a települést és környezetét nem érintik az országos kerékpár- út-hálózat elemei - a megyei tervben a község és térsége a tervezett tájvédelmi körzetbe esik /Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet/, azon belül jellemzően az agrár zónába, melyek egyéb ágazatok megtelepülését nehezíthetik

Tarpa Nagyközség

Tsz.: 5/2010.

Nyírségterv Kft. 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. II/3. Tel./fax:42/421-303 E-mail: [email protected] Web: www.nyirsegtervkft.hu jelenleg és a távlatokban megmarad a szerepe, valamint a Záhony-Vállaj között építendő ún. kiemelt főút jobb helyzetbe hozza (a községet nem érinti közvetlenül ennek a nyomvonala) - idegenforgalom fejlesztése szempontjából részben kedvező adottságú térségben fekszik (a tervezett tájvédelmi körzetbe, a folyó közelsége, de az átnyúló védett területek okán is), Vásárosnamény közelében egyéb vonzó tényezőkkel rendelkezik - horgászhely, és jó vadászterületek adottak Geopolitikai - nincs kialakult speciális ipari kultúra és helyzet, gyakorlat (állattenyésztés és mg.-i Földrajzi fekvés feldolgozás) - a „hátterében” idegenforgalmi potenciállal rendelkező területek és települések vannak

- az ország észak-keleti periférikus részén való fekvés - az ország centrumtérségeitől való viszonylag nagy távolság -gyenge gazdasági helyzetű elmaradott térségben fekszik - a térség munkaerő tartalékának képzettségi szintje alacsony, képzettségi struktúrája nem korszerű - az elvándorlás mértéke csökkenti a potenciális munkaerő mértékét - kiemelkedő értékű táji-természeti értékei a vízfelület, az erdő, a közeli Felső-Tisza - gazdasági, kereskedelmi, oktatási, egészségügyi-ellátási és szolgáltatási központok viszonylag távol vannak

- a további Uniós csatlakozással és bővítéssel a határok átjárhatósága, a munkaerő, a termékek és szolgáltatások szabad áramlása révén a periférikus elhelyezkedésből adódó hátrány oldódhat, illetve megszűnhet - a határon átnyúló gazdasági- társadalmi együttműködésben rejlő fejlődési lehetőség - a belvízrendezés növeli a biztonságot, és a mezőgazdasági termelés is átalakulhat -az adottságok idegenforgalmi hasznosítása lehetőséget teremt az üdülésre és a rekreációra

- az Uniós csatlakozás előnyeinek kihasználására a lehetőségek elhúzódása - ha továbbra is jellemző marad a keleti országrész lemaradása, a magasabb munkanélküliség és a rosszabb jövedelmi viszonyok - a Kelet-Európai szomszéd országok EU csatlakozás utáni átalakulásuk, alkalmazkodásuk elhúzódása, a szomszédsági kapcsolatok gyengülése - hanem tudja felkelteni a befektetők érdeklődését és nem tudja kiaknázni a helyzetéből adódó lehetőségeit, a fejlődési és közlekedési tengely közelében levő szerepet - ha nem sikerül intézményesíteni a térségi szemléletet az idegenforgalmi fejlesztés terén - ha nem sikerül a jobb folyón átívelő kapcsolat

TERMÉSZETI- ÉS MŰVI ERŐFORRÁSOK

Természeti táj, természeti értékek

- sajátos táji adottsága a településnek, hogy a K-i és D-i külterülete síkvidéki, míg a É-i külterülete és a belterülete, (benne a településközpont) tagoltabb és lankásabb jellegű, ahol megfigyelhető a topográfiai adottságok szorításában kialakult falusias jelleg. Ez az adottság a falusi üdülés-


- több kiemelhető és „kihasznált” természeti védett érték, a védett kisebbnagyobb földrészlet - ex lege védett lápok, illetve a nem védett ex lege egyéb terület a védett lápok védőterülete, ezek mellett védelemre tervezett földrészlete természet-közeli állapotú területei egymás mellett helyezkednek el, a

- a saját és a környezet természeti-táji adottságok az idegenforgalomban és a gyógyításban, oktatásban, a rekreációban gazdaságilag is hasznosíthatók, nagyobb térségi összefogással - az időszaki vízállások egy kisebb része esetleg állandó vízellátása megoldható, az üdülés-idegenforgalom szolgálatába állítható

- ha a térségi idegenforgalmi együttműködést nem sikerül megvalósítani, illetőleg intézményesíteni - ha a természeti védelem korlátja a település egyéb fejlesztését is akadályozza

Tarpa Nagyközség

Tsz.: 5/2010.


Termőföld

Ásványi vagyon

Felszíni vizek

Felszín alatti vizek

idegenforgalom szempontjából erőforrás. - hagyománya van a turisztikai és egyéb használatban a vadászatnak - jelentős az erdősültsége, és számos területe védett, vagy arra tervezett, ennek a kiaknázására még jelentősebb helyi szerveződések nem alakultak ki - az országos ökológiai hálózat övezete által érintett a közigazgatási terület nagy része - az ár- és a belvíz által erősen veszélyeztetett település - jelentős a tölgyes, kőris, szil és juhar társulások, - a talaját a futóhomok, humuszos homok és a kovárványos barna erdőtalajok jellemzik -a természetes és a termálvíz lehetősége adott - a község déli közigazgatási határa a Tisza, melyből kialakíthatóak kisebb vízfelületek

térséggel együtt kiemelkedő potenciális erőforrást jelentenek - a Ny-i és D-i területek mélyfekvésűek

- a Tisza potenciális idegenforgalmi értékű

- a termőföld termőhelyi értéke az országos átlag alatti

- a mezőgazdaság átállítása a biogazdálkodásra - az erdősítettség fenntartása, további erdősítés

- ásványokban, és építőanyag ipari ásványban szegényes - a Tisza idegenforgalmi hasznosítása korlátozott, nem jelentenek száottevő vonzást a községre - a belvízelvezetés rossz, a belterületen is vannak lefolyástalan területek - a község területe a kiemelten - a kiemelt fontosságú szennyvízhálózat érzékeny fel szín alatti vízminőségkiépítése és a kommunális hulladék védelmi terület övezete által kissé elhelyezése részben megoldott érintett, amely a közigazgatási területbe - a Tisza ezzel ellentétben kiaknázható nyúlik bele

- ha a mezőgazdaság egyedüli jelenléte megmarad

- a belvízelvezetés megoldásával a jelenleg kihasználatlan mélyfekvésű, de egyébként településszerkezeti pozíciójukat tekintve értékes területek hasznosíthatók - a kommunális hulladék elhelyezése és kezelése országos program keretében nyer megoldást

- ha a regionális hulladékgyüjtő és kezelő telep, valamint a szennyvíz-elvezetés- és kezelés kiépítése, a rákötés megoldása elhúzódik

- Kisvárda a térségben a regionális hulladék elhelyezésre kijelölt település


Tarpa Nagyközség

Tsz.: 5/2010.


Építés-földtani adottságok

Szeizmológiai állomással rendelkező település

Kissé veszélyes térség (földrengés, csúszás, föld alatti üregek stb. szempontjából.) a Kárpátok közelsége miatt

- jó adottságai vannak a többszektorú gazdaság, a gazdasági „több lábon állás” kialakításának (kisipar, élelmiszeripar, feldolgozóipar, bedolgozói ipar fejlesztése a vásárosnaményi gazdasági térséghez és elsősorban a Fehérgyarmati Ipari Parkhoz, de a Záhonyi és a Mátészalkai logisztikai központhoz is kapcsolódóan) - innovatív és fejlett technológiát képviselő iparágak nincsenek jelen - jelentőskialakított iparterületi tartalékkal nem rendelkezik - nincs jelentős külföldi tőke jelen, ennek húzó és vonzó hatása nem érzékelhető - a falusias településközpontja és az intézményei együttesen kiváló adottságot jelentenek az úgynevezett „falusi turizmus” fejlesztéséhez, a kereskedelemhez, a vendéglátáshoz és szolgáltatáshoz - a közelben lévő városokban meglévő középszintű intézményrendszer - kialakítható logisztikai kiegészítőkapcsolódó szerepkör - kezdetleges tercier és kvaterner szektor - a vendéglátási, szolgáltatási és a szellemi szolgáltatási szektor kevéssé

- még mindig kicsi a település tőkevonzó képessége, kevés a működő tőke, fejletlen a logisztikai szolgáltatás - alacsony a részesedése a magas feldolgozottsági fokú, és a nagy hozzáadott -értéket tartalmazó ágazatoknak - nem, vagy csak kis mértékben alakulnak ki a nagyközségben és a térségben a kisés középszintű, a beszállítói tevékenységre alakuló vállalkozások

GAZDASÁG, GAZDASÁGI SZERKEZET


- kedvező, és jelentősen javuló közlekedés földrajzi helyzete a község gazdaságának fejlődésére generáló hatású - a kvalifikált fiatalabb nemzedék helyben tartása településfejlesztési húzóerő lehet - a kialakult ipari tevékenységek kiszolgálására (élelmiszeripar, cipőipar stb.)

- ha a földrajzi, különösen a közlekedésföldrajzi helyzet jelentősjavulását eredményező országos infrastruktúrafejlesztések elhúzódnak - ha a kvalifikáltabb fiatal nemzedék elvándorlását nem sikerül megállítani - ha nem lehet a gazdaság igényének megfelelő helyi képzést is kialakítani közép és felsőfokon a térségben

Tarpa Nagyközség

Tsz.: 5/2010.

Nyírségterv Kft. 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. II/3. Tel./fax:42/421-303 E-mail: [email protected] Web: www.nyirsegtervkft.hu fejlett - egyedi és vonzó arculata van

NÉPESSÉG VISZONYOK, HUMÁN ERŐFORRÁS - az utóbbi évtizedekben rohamosan csökkent a lakónépesség - negatív a természetes szaporodás - az elvándorlás magas - élő a kommunikáció a vállalkozások és az iskolák, munkaügyi központ között - a környező települések népessége nem sok és potenciális erőforrásokkal nem rendelkeznek

- a fiatal értelmiség elvándorlása jelentős mértékű, és negatív a természetes szaporodás is - a vándorlási veszteséget nem csökkenti az idősebb korosztály visszaköltözése. Ez ennek ellenére az elöregedési folyamatot ez is táplálja. - a munkaerő tartalék képzettségi összetétele nem korszerű, illetőleg a jövőbeli elvárásoknak nem megfelelő (feldolgozóipar, szellemi szolgáltatások, logisztika, informatika, idegenforgalmi szolgáltatások) - az alkalmazásban állók szempontjából a jövedelmezőség rendkívül alacsony -nincsenek, vagy nem működnek az ún. közösségi terek, helyek - a szolgáltatói infrastruktúra nem eléggé fejlett

- a község belterülete kis tartalékkal rendelkezik mind az új beépítésre szánt területek kijelölése, mind pedig a mértéktartó intenzitásnövelés terén - központ bővítése terület-felhasználás tekintetében - az egymást zavaró területfelhasználás (pl. gazdasági-lakó) okozta konfliktus nem számottevő -a kisebb, főút mellé telepedett kereskedelmi vállalkozások nem zavarják a belterületet

- kevés a közcélú közparkoló - kevés a közhasználatú zöldterület (közpark) - nagy méretűek a településközpont alulhasznált területei, telkei - sok a lakatlan telek

- humán erőforrás-program keretében a munkaerő tartalék átképzése - a fiatalok identitás-tudata alakítása, az itt maradás érdekeltségének kialakítása

- ha nem sikerül a fiatal értelmiség elvándorlását megállítani - ha nem sikerül a munkaerő tartalék korszerű struktúrájú átképzése - ha a fiatalok települési kötődése nem alakul ki - ha az elöregedési folyamatot nem sikerül megállítani, lassítani

INFRASTRUKTÚRA ELLÁTOTTSÁG


- a kialakult utcahálózat szerkezetileg kedvező a település központot fölöslegesen terhelő forgalom elvezetéséhez - potenciális területek vannak a belterületen és a 4143 számú út mellett, a két oldalon kisebb-nagyobb kereskedelmi központok céljára -biztosítható a központ bővítése, - a településközpont közművesítettségének javítása - a belterület mélyfekvésű, kihasználatlan részei településszerkezeti szempontból

- ha a községközpont homogén (intézményi – üzleti) használatúvá válik - ha a nagy Gk. terheléssel járó intézmények, kisebb üzletközpontok a nagyközség központba, vagy ahhoz túl, közel kerülnek - ha az M3-as autópálya, az M 49-es autópálya új nyomvonalán vezetett főút valamint a környező településeket összekötőkötő út építése elmarad - ha a fő- és mellékutak melletti járdák, kerékpárutak nem épülnek meg

Tarpa Nagyközség

Tsz.: 5/2010.


Település szerkezet

Közműellátottság, egyéb infrastruktúra

Humán infrastruktúra

- nem nagy előkészített gazdasági területi tartalékkal rendelkezik - helyi művi értékvédelemre alkalmas területe a belterület jelentős része, sok ilyen épülettel rendelkezik - a települési összekötő utak melletti gazdasági területek fejleszthetőek - a lakóterületek kisebb fejlesztési tartalékkal rendelkeznek - a rendezvények, az aktív szabadidő eltöltésére alkalmas kialakított területe - nem rendelkezik teljes közműellátással, a meglévők bővíthetőek - a központ rendelkezik intézményi területi tartalékokkal - a kisebb üzletközpontok részére a 4143. számú út mellett adódik terület, az ilyen igénybevételek a belterületeket és a központot nem terhelik - a centrum és a külsőség egymást kiegészítő fejlesztésére adott a lehetőség, a külső területeken a parkolás biztosítható a nagyobb igénybevételi szükség esetén - az intézményi alapellátás többnyire kiépült, - a közeli város térségi és regionális vonzású intézményekkel is rendelkezik - még nem erős a civil szféra és szervezeteik -jelentős a települési kötődés a lakónépesség ezen csoportjaiban


szerencsésen helyezkednek el ahhoz, hogy - ha a meglévő gazdasági területek rendezésükkel a zöldterületi, illetőleg a felhasználása elmarad zöldterületi jellegű intézményi ellátást javítani

- hiányos a belvízelvezető rendszer - megoldatlan a szennyvízelvezetés és a néhány helyen a csatornázás, nem zavaró a kommunális hulladék elhelyezése, a régi szeméttelep területe rekonstrukcióra szorul - az erdősültség mellett is hiányzik az utcai fasor

- a központ mélyfekvésű és magas területei zöldfelületi hasznosításával és a többcélú zöldfelületek, parkok kialakításával, a területe és szolgáltatásai bővülnek - a belterület üres területein, a főúthoz kapcsolva, a centrumon kívül új kereskedelmi egységek épülnek - felhasználásra és beépítésre kerülnek az üres telkek

- a lakásállomány döntő része jó, közepes -A halmozottan hátrányos helyzetű és a és kisebb mértékben avult műszaki (és roma tanulók szegregációjának csökkentése, erkölcsi) állagú esélyegyenlőségük megteremtése a közoktatásban (a minőségi oktatáshoz való hozzáférést támogató új programok kidolgozása, külön a leghátrányosabb térségekre, az integrált nevelési módszertanok beépítése a pedagógus alap-

- ha a közművesítettség szintjét, a teljes közművesítettségű területek arányát, és a hulladék elhelyezést nem sikerül belátható időn belül jelentősen javítani, illetőleg megoldani - ha a központ rendezettségét, arculatát nem sikerül javítani - ha a hulladéklerakó területének rehabilitációja nem történik meg - ha a 4143-as út melletti gazdasági területek nem épülnek ki

- ha a fajlagosan nagy területeket igénylő infrastruktúrák, elsősorban a lakásépítés területi igényét nem sikerül a belterületi tartalékok kihasználásával biztosítani, hanem a község a belterület egészségtelen mértékű növelésére kényszerül

Tarpa Nagyközség

Tsz.: 5/2010.

Nyírségterv Kft. 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. II/3. Tel./fax:42/421-303 E-mail: [email protected] Web: www.nyirsegtervkft.hu - adottak a feltételek bentlakásos szociális otthon, öregek háza és központ kialakítására

ill. továbbképzésbe,) - a lakás-, és az intézményi ellátáshoz a belterület hosszú távra elegendő tartalékokkal rendelkezik (a beépítetlen telkek aránya mintegy 5 %, a megosztható telkek száma, a terület felhasználás intenzifikálása a község üzemelését is gazdaságosabbá teheti

KÜLSŐ- ÉS BELSŐ ÉRDEKVISZONYOK - általánosságban gyengébb az - a térségi együttműködés meghatározó egészséges lokálpatriotizmus, a kötődés a lehet az idegenforgalom, a településhez településüzemeltetés, a fejlesztés a gazdaság, az oktatás, az egészségügyiszociális ellátás területén - a Tisza többi háttér- települései üdülő és kiránduló, szabadidős és vadászó-horgászó körzetei központjának településeivel a szabadidő eltöltés, a rekreáció terén lehet kiegészítő feladata

-ha a régió eltérő gazdasági szerkezetű centrumtérségei (idegenforgalmi-, logisztikai-, ipari térségei) között nem alakul ki partneri viszony és munkamegosztás, és így a kisebb települések a földrajzi helyzetükből, illetőleg az adottságaikból következő fejlődési lehetőségeket nem tudják kihasználni. - a kiesebb települések a városok túlsúlya, vagy egyéb okok miatt nem partnerek az együttműködés terén

ÖNKORMÁNYZATI VAGYONGAZDÁLKODÁS - van a településfejlesztésben és a településrendezésben közvetlenül használható térképi ingatlankataszter - van dokumentált, testületileg elfogadott, számon kérhető önkormányzati vagyon-gazdálkodási koncepció

- nem jelentős az önkormányzati vagyon

- település környezeti ártalmakkal viszonylag kevéssé terhelt - a település az ún. „érintetlen” környezetbe sorolható

- megoldatlan a teljes szennyvízkezelés, és hiányos a belvízelvezető rendszer - alacsony a belterületi zöldterületek aránya

- a meglevő önkormányzati ingatlanokkal való hosszú távú településfejlesztési célokat szolgáló gazdálkodás

- ha nem sikerül elérni, hogy az önkormányzati vagyon a hosszú távú településfejlesztési célokat szolgálja, s azt ne élje fel a község a napi problémák megoldásához

KÖRNYEZETI ÁLLAPOT


- ha a csatornázás és a belvízelvezetés fejlesztése, illetőleg megvalósítása, valamint a regionális hulladék-elhelyezés és kezelés megvalósítása elhúzódik.

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.

4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. II/3. Tel./fax:42/421-303 E-mail: [email protected] Web: www.nyirsegtervkft.hu - a keresztülmenő átmenő forgalom - hiányos az utcafásítás, őshonos fafajták nem zavaró hatású betelepítése, - az Új Magyarország Vidékfejlesztési - hiányzik a kerékpárút Program (ÚMVP) fontos részét képező agrár-környezetgazdálkodási program, azaz a fenntartható, környezetbarát gazdálkodási gyakorlat elterjesztése fontos az élhetőbb vidék szempontjából, - Egyensúlyt teremteni a természetvédelem, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés között.


Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


7. TARPA JÖVŐKÉPE Tarpa nagyközség Településrendezési Tervéhez TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 7.1. JÖVŐKÉP Tarpa jövőképe gazdaság fejlesztésében, az életminőség javításában, valamint a népességmegtartó képességének erősítésében és a műemlékek miatt turisztikai központtá létesítésében rejlik, melyek a település célrendszerét határozzák meg a fejlődési irány mellett. Három stratégiai cél megvalósítása alapján érhető el szem előtt tartva a stratégiai irányvonalakkal a változás, melyek a következők: 1. Olyan gazdasági környezet kialakítása, mely versenyképes és lehetőséget biztosít a foglalkoztatások bővítésére is 2. A természeti környezet és a társadalmi környezet biztosítva legyen 3. Az infrastruktúra magasabb fokra emelése Tarpa együttműködése a térséggel rossz, a térségi központ távol van, kerülő utakon lehet csak megközelíteni. Elengedhetetlen lenne a kistérségi központtal való kapcsolat szoros kialakítása, valamint a környező települések kapcsolattartása, akár a kistérség és határ területén túl is. A célok érdekében a térségen lévő települések összefogása, melyeknek közös célkitűzései vannak, gazdasági és társadalmi szempontból egymást erősíteni tudják, amelyek így a más térségek jól fejlődő településeivel és térségeivel versenyképessé válhatnak úgy, hogy a község önálló arculatát ne veszítse el. 7.2. ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉSEK: A település gazdasági fejlődése és fejlesztése, az életminőségek növelése, valamint a népesség elvándorlásának megakadályozása. Falusi, valamint vidéki életmód megtartása és a társadalmigazdasági szerep bevonásába, hogy a település olyan képet mutasson fel, amely vonzaná a letelepülőket. Az idegenforgalom magas fokú kiépítettsége. A szociális háló kibővítése. A belvíz rendezése, állóvizek kialakulásának megakadályozása. Az oktatási központ fejlesztése. A nagyközségben egy tanuszoda vagy termálfürdő megvalósítása. Lovas turizmus nagy tömegek vonzására megfelelő lehessen. Az Európai Uniónak való megfelelés, a követelmények betartása, a pályázati anyagok ismerete, és azok igénybevétele a fejlődés érdekében. 7.3. FŐ CÉLOK ÉS FEJLESZTÉSI IRÁNYOK: Célként tűzzük ki, hogy Tarpa: – közlekedésfejlesztése – társadalmi megújulása – turisztikai potenciál megteremtése – környezeti fejlesztések, védett környezeti emlék megóvása – gazdasági fejlődése – agrár-környezetgazdálkodás jellegét megőrző és fejlesztő település legyen.


Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


Ezek megvalósításához az alábbi feltételek betartása szükséges: Az országos és megyei településrendezési tervben tartalmazó belső és külső közlekedési rendszerét átalakítsa, belső kiszolgáló úthálózati rendszerét fejlessze A település lakosságának megtartása, olyan projektek kialakításával, melyek munkahelyet teremtenek, elősegítik a lakosok komfortérzeteit. A kis- és a középvállalkozások letelepülési lehetőséget lássanak a térségben, melyek segítségével a gazdaságnövekedés megvalósítható legyen. Idegenforgalmi szerepét a település növelni tudja a hozzátartozó idegenforgalmi infrastruktúra kiépítésével, a település rehabilitációjával, valamint a természeti környezet megteremtésével. A gazdaság stratégia kidolgozása a fejlesztés és felemelkedés kidolgozásával. A kommunikáció javítása a térségben, az információk eljuttatása a településekre, a kistérségben az egyes települések projektjeinek erősítő hatása érdekében érdekérvényesítés növelése. Közlekedésfejlesztés: – helyi jelentőségű közúti közlekedési fejlesztés Társadalmi megújulás: – egészségügy fejlesztése – oktatás fejlesztése – rekreációs intézmények fejlesztése – foglalkoztatottak növelése – alkalmazkodóképesség növelése Turisztikai potenciál megteremtése: – a település turisztikai fejlesztése – a turizmus fogadásának megteremtése – működési feltételek kialakítása – falumegújítás – a kulturális és épített örökség megőrzése – viziturizmus erősítése – termálvízkincs kiaknázása Környezeti fejlesztések: – egészséges, tiszta település megvalósítása – vizek tisztasága, vízminőség javítása – természeti értékek megóvása – belvíz elleni védettség – talajvédelem – tájhasználati korlátozások és szabályok bevezetése Gazdasági fejlődés: – helyi ipari területek magasabb fokba emelése – a helyi gazdasági szereplők tanácsokkal ellátása, a működésük hatékonyságainak a megnövelése, és a résztvevők kapcsolattartásának elősegítése – a vállalatok erőforrásainak fejlesztése, valamint tanácsadások igénybevétele az üzlet és a piacfejlesztés területén – a vállalkozások jövedelmeinek emelése – gazdasági területek fejlesztése


Tarpa Nagyközség

Tsz.: 5/2010.


7.4. KONKRÉT CÉLKITŰZÉSEK: 7.4.1. A település szerepköre Tarpa önálló polgármesteri hivatalt működtető település. Az elérendő cél, hogy a település önálló maradjon. Ennek eléréséhez gazdasági fellendülés, a lakosság jövedelemszerző képességének javítása és területfejlesztés szükséges. 7.4.2. Közlekedésfejlesztési célkitűzések Legfontosabb célja a települések közti megközelíthetőség kialakítása, az elérhetőség javítása és a társadalmi és területi összefogás erősítése. A jó megközelíthetőség a vidékre vonzzák az új vállalkozásokat, melyek új munkahelyeket teremtenek. A közlekedés javítása a tervezett út vagy utak megvalósulásakor jöhet létre, melyek gyorsabb elérhetőséget biztosítanak a kistérség központjába. A hátrányos helyzetben lévő település térbeli rendezésével az elvándorlások is visszaszoríthatók. A térségben való közutak burkolatai jó állapotban vannak, de a teherbíró képességük nem képes a településen áthaladó teherautók súlyát elviselni. Kerékpárutak a településen nincsenek, pedig a pár kilométerre levő települések elérésekor a helyiek ritkán ülnek személygépkocsiba. A közlekedésfejlesztés célja az, hogy a településeket összekötő utak felújítása megvalósuljon, új nyomvonal kitűzése megtörténjen. A tömegközlekedést a Szabolcs Volán ZRt. bonyolítja le. A település tömegközlekedési járatai a két kistérségi központba, Vásárosnaményra és Fehérgyarmatra is közlekednek, valamint a határátkelővel rendelkező Beregsurányt is el lehet érni. A megyeszékhely megközelítése is elérhető közvetlen járattal. A tömegközlekedés javítása nem szükségszerű, de az utak magasabb szintbe emelése indokolt lenne a 4127. számú útnak, amelyet főúti paraméterrel rendelkező térségi jelentőségű mellékútként alakítsák ki, valamint vele kerékpárút kialakítása. Közúthálózat bővítése: A Településrendezési terv távlatán túl elkerülő út kialakítása a 4143.sz. kl. út (Gulács felől) és a 4127.sz. kl. út (Beregsurány) között. Településszerkezeti terven történő ábrázolása indokolt. Hunyadi u. környezetében (530/2 hrsz-ú út) buszforduló és megálló kialakítása a a tömegközlekedés fejlesztése céljából indokolt. A közlekedésfejlesztési célkitűzések táblázatba foglalva Intézkedések Közúthálózat javítása Gyalogos és kerékpárút hálózat kialakítása

Közterületek kialakítása

Tevékenységek Új utcák kialakítása Utak kiszélesítése Járdák kiépítése és felújítása Kerékpárutak kiépítése Utcafásítás és virágosítás Tér- és utcaburkolatok elhelyezése Játszóterek kialakítása Egyházi és közigazgatási épületek díszvilágítása Parkolók kialakítása


Önkormányzati szerepvállalás módja

Finanszírozási módok

Projektgazda/Pályázó Projektgazda/Pályázó, Partner szervezet Projektgazda/Pályázó

Saját forrás + pályázat Saját forrás + pályázat Saját forrás + pályázat

Projektgazda/Pályázó Projektgazda/Pályázó Projektgazda/Pályázó

Saját forrás + pályázat Saját forrás + pályázat Saját forrás + pályázat

Projektgazda/Pályázó Projektgazda/Pályázó

Saját forrás + pályázat Saját forrás + pályázat

Projektgazda

Saját forrás

Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


7.4.3. A gazdasági szerkezet változása Ahhoz, hogy gazdasági fejlődés következzen be az alábbi lépések végrehajtása elengedhetetlen: Gazdasági fejlesztés Mezőgazdaság fejlesztés Idegenforgalom fejlesztés Gazdasági fejlesztés: – A meglévő üzemi területek új típusú hasznosítása – Új gazdasági területek kijelölése – A csökkentett munkaképességűek számára speciális munkahelyek megteremtése – Mezőgazdasági termékfeldolgozásban alapuló munkahelyteremtés – Piacra jutatás és értékesítés segítése Mezőgazdaság fejlesztés: Fő cél a jövedelemtermelés emelése és a piaci versenyképesség kialakítása, melyek az alábbi intézkedések megvalósítása esetén válhat valóra: – Közös agrárpolitika az Európai Unióval – Termőföldek hasznosítása – Birtokviszonyok rendezése – A gazdaságok nagyfokú gépesítése – Tárolók és feldolgozók építése – Új termékek termesztése – Állattartások feltételeinek javítása és környezetvédelmi – Biotermelésre való átállás segítése Idegenforgalom: – Idegenforgalmi kínálat megteremtése – A műemlék jelentőségű terület idegenforgalmi hasznosítása – Kerékpáros turizmus kialakítása – Települések összefogása


Tarpa Nagyközség

Tsz.: 5/2010.


Az idegenforgalom célkitűzései táblázatba foglalva Intézkedések

Tudatos falumarketing folytatása

Turisztikai vonzerők és a hozzákapcsolódó programok fejlesztése

A turizmus hátterének megteremtése

Középületek és környezetük rendezése

Megújuló energiaforrások hasznosítása

Tevékenységek A nagyközség falusi turizmusának felépítése Turisztikai kiadványok készítése Kapcsolatépítés és gazdasági jellegű marketing tevékenység folytatása Turisztikai beruházások területeinek kijelölése Turisztikához kapcsolódó programok kialakítása Szabadtéri rendezvények továbbfejlesztése Műemlék épületek helyreállítása és környezetük rendbetétele Lovas turizmus kialakítása Kistérség turisztikai szervezetének létrehozása A turizmusban résztvevők eszközeinek és humánerőforrásainak fejlesztése Középületek akadálymentesítése Szociális intézmények körülményeinek javítása Középületek közvetlen környezetének rendezése, dísznövényekkel történő ellátása Megújuló energiaforrások hasznosításának felmérése



Projektgazda

Saját forrás

Projektgazda/Pályázó

Saját forrás + pályázat





Projektgazda/Pályázó, Ösztönző szerep Projektgazda/Pályázó, Ösztönző szerep

Saját forrás + pályázat Saját forrás + pályázat







Projektgazda, Ösztönző szerep

Saját forrás





Projektgazda

Saját forrás



7.4.4. A népességviszonyok változása, humán erőforrások: Kitűzött cél a népességcsökkenésének megállítása, az elvándorlások megakadályozása, a községben tartása a fiataloknak. A lakónépesség növekedése országos szinten is elérhető lenne, ha a munkanélküliség növekedésének megakadályozására új munkahelyek teremtődnének, az életkörülmények javulnának, valamint a gazdasági helyzet növekedne. A lakosság elvándorlásának megakadályozására a kistérségnek kis- és középvállalkozók igényeinek megteremtését kellene megalapoznia, hogy betelepüléseik során új munkahelyek teremtődjenek, melynek hatására az életkörülmények javulása lenne látható, így a település lakossága is növekedne.


Tarpa Nagyközség

Tsz.: 5/2010.


A kulturális programok, valamint a turisztikai lehetőség kiaknázása új lehetőséget nyitna a község számára, de ehhez a műemlékek elhanyagolása mellett az épületek rehabilitálására kellene gondolni. Üdülő terület kialakítása a Tisza partjánál és a lovas turizmus fejlesztése, valamint uszoda felépítése az életkörülmények jelenlegi szintről magasabbra emeléséhez szükséges lenne. Mivel a Tisza a közigazgatási terület határa, a lovas turizmus és a nagyobb erdők északon vannak, valamint a település belterületében a műemlékek vannak és szabadidő programokkal sűrített hónapok, hetek mellett a színvonal emelése bekövetkezne, ha mellette munkahelyek is megteremtődnének.: . A kulturális színvonal növelésére a következő megoldások lehetnek útmutatóak: – a felsőoktatási képzés támogatása – megváltozott munkaképességűeknek programok szervezése – munkanélküliek átképzésének támogatása – kapcsolattartás a Munkaügyi Központtal – amatőr együttesek létrehozása, segítése, támogatása – befektetők letelepedésének segítése, ez által új munkahelyek megteremtése – műemlékek telkeinek rendbetétele, épületek rehabilitációja – termálfürdő megépítése – lovas turizmus megteremtése 7.4.5. Az infrastruktúra ellátottság változása Az infrastruktúrában változtatás a közművek és az intézményrendszer kialakításában és korszerűsítésében kell kialakítani. Közművek: Cél a hiányos közművekkel rendelkező telkek teljes közművesítésének a kialakítása, az elavult rendszerek felújítása. Intézkedések

Tevékenységek

Közműfejlesztés

Csapadékvíz elvezetés kialakítása, meglévők felújítása Vízbázis növelés Informatikai hálózat fejlesztése Infrastruktúra ellátottság növelése





Projektgazda/Pályázó Projektgazda/Pályázó

Saját forrás + pályázat Saját forrás, MFB hitel Saját forrás, MFB hitel

Projektgazda Ösztönző szerep

Intézményrendszer: A meghatározó cél, hogy Tarpa vezetésével a körjegyzőség, melybe Újdombrád és Tiszarád települések tartoznak bele, olyan intézményrendszer működését tegye lehetővé, amely a kor igényeihez illeszkedve magas színvonalú szolgáltatást és ellátottságot biztosítson. Az intézményrendszer fejlesztésére az alábbi táblázat mutat tájékoztató jellegű információkat:


Tarpa Nagyközség

Tsz.: 5/2010.


Az intézményrendszer célkitűzései táblázatba foglalva Intézkedések

Tevékenységek

Közigazgatási központ létesítése Képzési intézményrendszer bővítése

Közszolgáltatási funkciók növelése Iskolabővítések

Kulturális intézményrendszer fejlesztése

Művelődési-kulturális központ fejlesztése Könyvtár fejlesztése






Saját forrás + pályázat, MFB hitel

Projektgazda, Partner szervezet

Saját forrás + pályázat, MFB hitel, PPP Saját forrás + pályázat


7.4.6. A településszerkezet változása A településszerkezet fejlesztésének célja, hogy a település: – lakóterületei fejlődjenek, – idegenforgalma megteremtődjön, – vállalkozói területei az életkörülmény javulását szolgálják. – A település fejlődése a belső változásoknak eleget tudjon tenni, hogy olyan területek jöhessenek létre, amelyek szabadidős tevékenység, idegenforgalom fejlődés és zöldfelületek kialakításában gondot ne okozzon. – Az átmenő közlekedési útvonalak ne terheljék a települést, ez által az életkörülmények javítását növelje, így a településen a közlekedés biztonságosabbá váljon. Új funkciók befogadásához és a belső fejlődés igényeinek kielégítésére és megteremtésére: – Belterületi tartalékok felhasználása – A belterülethez kapcsolódó területek kihasználása – Meglévő, de nem használt gazdasági területek felélesztése, és azoknak fejlesztése Ezek a megvalósítások csak akkor jöjjenek létre, ha a beépítésre szánt területek nem növekednek, mert akkor a termőföldek területe csökkenne. A belterületi tartalékokat vegyes felhasználási területek kialakítására célszerű fordítani. A településközpont kijelölése: Közigazgatási intézmények és a közöttük levő épületek tartozzanak bele. Tarpán a településközpont jól elkülönül a lakóterületektől. Lakóterületnek használható területek: Azok a tömbök, amelyek lakóépületeket tartalmaznak. Az üres telkek kerüljenek beépítésre, a belső tartalékok legyenek felhasználva, a peremterületen elhelyezkedő területrészek fejlesztése történjen meg. Gazdasági területek: A meglévő gazdasági területek megtartása, tartalék területek felhasználása. Intézményterületek: A korábbi településközponti vegyes területen helyezkedjenek el.


Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


Rendezési javaslatok: Lakótelkek zöldfelületei nagymértékű növelése. A lakóterületeken a kertekben lombtömeg növelése. Az utcák zöldfelületekkel való ellátása, lombtömeg növelése Kerékpár utak kialakítása Kulturális tevékenységre alkalmas terület kialakítása 7.4.7. A természeti erőforrások megőrzése A közigazgatási terület az országos ökológiai hálózatot övezetébe tartozik, valamint a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületből is töredéke található a település közigazgatási területén. Ezeken a területeken a beépítést nem szabad engedélyezni, meg kell őket őrizni. A térség gazdag a táji és természeti sokféleségében, a történelmi és kulturális örökségében. 7.4.8. Települési értékvédelem Feladatok: – Helyi értékvédelmi rendelet megalkotása – Régészeti területek védelme Értékvédelmi célkitűzések: – Épített környezet védelme: – A táji értékek megóvása, az ökológiai hálózatba tartozó és a kiváló termőhelyi adottsággal rendelkező területek védése. – A település zöldterületének növelése – Vizek és vizes élőhelyek ökológiai állapotának megőrzése Környezetvédelmi célkitűzések: – Termőföld és talajvédelem – Vízminőség javítása – Környezetterhelő hatások csökkentése – Korlátozások és szabályozások a tájhasználatban Településpolitikai célkitűzések: – Lakosság életminőségének javítása – Szociális problémák kezelése – Sportolás és szabadidős tevékenységek lehetőségeinek megteremtése – Település arculatának fejlesztése


Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


7.5. Megvalósításra váró célkitűzések Ebben a pontban azok a célkitűzések kaptak helyett, melyeknek a megvalósítása nem tűr halasztást, ezek elmaradása a település sajátosságát veszítené el. Közlekedés A meglévő beregsurányi és a készülő M3-as ágainak megépülésekor a tarpai utak nagy megterhelésnek lesznek kitéve, ami azt jelenti, hogy a forgalom elterelő út hiányában a településen fog keresztül menni. A belterületen lévő forgalom balesetveszélyes, így is évente 5-6 baleset mindig történik. A nagyközségen áthaladó közlekedési útban több igen veszélyes kanyar is található, ezeken egy tehergépkocsival, de akár személygépkocsival történő forgalom megkétszerezésekor a balesetek elszaporodnának. A növekvő forgalom eredményeként az útburkolat tönkremenne, valamint az út mellett lévő házak is megrepedeznének, használhatatlanná válnának. Ezeken felül a település műemléki környezetbe tartozik, és a kialakuló zajterhelés hatására az amúgy is nem túl állapotban lévő elhanyagolt műemlékek teljesen tönkremennének, továbbá az ideérkező turistáknak sem jelentene sok kikapcsolódást, pihenést. Ennek megakadályozására sürgősen egy közlekedési út nyomvonalát kellene kitűzni a település elkerüléséhez, melynek a keleti irányban lenne értelme. Az útnak a kialakítása nehéz, mert a település közigazgatási területe a belterületen kívül az országos ökológiai hálózatba, valamint országos jelentőségű tájképvédelmi körzetbe tartozik. Turizmus A településnek a turizmus fejlesztésére lenne szükség, jelenleg a 22 műemléket számláló településen, a legtöbb épület lakatlan, így azok teljes felújítást igényelnének. Legrosszabb állapotban a Posta u. 22 szám alatt álló taposott szalmafedéssel fedett szabadkéményes parasztház van, mely csak egyedül képviseli már az igazi paraszti népházat a nagyközségben. A turizmus nem aránylag alacsony értéket mutat. Jelenleg 5 olyan szálláshely található, amely népi lakóházban nyújt pihenést a vendégeknek. Ezeken kívül a nagyközség központjában egy kisebb szálloda is van. Ha a fentebb említett elkerülő út nem épül meg, akkor beláthatatlan következménye lehet a turizmus felé, a vendégek el fognak pártolni a községtől, és a turizmus minimális létszámra esik vissza, pedig látni való van bőven nem csak a térségben, de a településen belül is. A településen igen magas azoknak az épületeknek a száma, amelyek üresen állnak. Ezeket a portákat senki sem gondozza, a kertek még rendbe is vannak téve, de az épületek homlokzatain nagyon látszanak a hibák, melyek a vakolatleesésektől a betört ablakokig szinte minden fajta kár látható. A műemlékek tulajdonosai nem tartják fontosnak ezeknek a megvédését, rekonstrukcióját. A legtöbbjükben nem is laknak. Cél, hogy a műemlékek felújítása minél előbb megtörténjen, a falusi turizmus stabillá váljon. Ezek megvalósításához pályázatok nyújtanak segítséget, melyeket bizonyos százalékban az önkormányzat saját vagyonából kiegészít. Valamint a tulajdonosok szemében a műemlékek ne teherként jelenjenek meg. Mezőgazdaság A nagyközség mezőgazdaságból származó bevételei nagyon magasak, megyei szinten is kiemelkedő. Jelenleg a 100 családot is meghaladja azoknak, akik a mezőgazdaságból termelik ki maguknak a megélhetéshez szükséges javakat, ez az utak mezőgazdasági gépekkel való terhelését eredményezi. Ezeknek a családoknak fejenként legalább 2-3 mezőgazdasági gép van a kezükben. A település úthálózata nem ad segítségnyújtást a gazdáknak abban, hogy ne 4 számjegyű közlekedési utakat használjanak. A legtöbbjük kénytelen a saját udvarukon tartani és karbantartani, szerelni mezőgazdasági gépjüket, mely a falusi turizmust a negatív irányba húzza el. Erre a problémára olyan utakat kellene kialakítani, melyekkel a nagyközség központját nem érintve tudnának elmenni a


Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


járműveikkel a gazdák. Ezt úgy kell megvalósítani, hogy a műemléki környezet érintetlen maradjon, de a hosszú hátsó kertek megrövidítésében lehet egyezkedni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal. A mezőgazdasági gépek tárolására megoldás lehet a kertekben álló utcával párhuzamos csűrök, istállók, így a gépek nem az udvaron hevernének, valamint a turizmus esélyeit sem rontanák le. Közműellátottság A mostani szennyvíztisztító mű kapacitása a jelenlegi lakosságot nem elégíti ki, ennek minél előbbi bővítésére lenne szükséges. A csatornába sokan illegálisan eresztenek bele szennyvizet, melynek hatására a telep már nem képes funkcióját betölteni. A településnek a 80 %-a van rácsatlakoztatva a hálózatra. A cél a hálózatra azoknak a családoknak a rákapcsolása, akiknél a szennyvíz csatorna elvezetés nincs bevezetve, mely egy lépés lenne a település teljes közművesítésére. A terület bővítéséhez különböző szakvélemények és tervek beszerzésére van szükség.


Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


8. FEJLESZTÉSI CÉLOK, STRATÉGIAI PROGRAMOK Tarpa község Településrendezési Tervéhez TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 8.1. Bevezetés A település az ország lemaradó országrészébe és annak is lemaradó kistérségébe tartozik, de önálló szerepkörű, javuló közlekedési rendszerrel ellátott, természeti és kulturális értékekben jelentős emlékekkel és nagy múlttal rendelkező település, így Tarpáról elmondható, hogy a jövőképét tekintve jó kilátásai vannak a fejlődésre. Az országnak van területfejlesztési koncepciója a lemaradó térségek felzárkóztatására. Az országos és regionális támogatások segíthetnek a lemaradás csökkentésében és a települések fejlődésében. A Vásárosnaményi kistérségbe tartozó Tarpa önálló közigazgatási a jövőre való tekintettel a kilátásai rendkívül kedvezőek, és jó természeti adottságokkal rendelkezik, valamint megyei szinten is kiemelkedő, mely jelenleg az egyetlen Magyarországon. Önállóságát a mezőgazdasági és idegenforgalmi fejlesztésekkel kell megalapoznia.

8.2. A településfejlesztési célok és programok A település jövője szempontjából célok és fejlesztési irányok alapján pioritások bemutatása a jövőkép pozitív irányba igazítására. A lakosság életkörülményeinek javítására az alábbi változtatásoknak kell teljesülni: – Egészséges környezeti feltételek – Teljes összkomfortság elérése – Megélhetési viszonyok növelése – Egészséges környezet elérése – Zöldterületek megnövelése Javasolt piorítások: – Közlekedés fejlesztése – Népesség elvándorlásának megakadályozása – Vidéki turizmus kialakítása – Munkahelyek teremtése – Szolgáltatások emelése – Mezőgazdaság rendezése

8.3. A prioritásokhoz kapcsolódó fejlesztési célok, programok Vállalkozások működését és versenyképességét elősegítő prioritások: – Korszerű termelési technológiák támogatása – Új munkahelyek megteremtése – Termékek feldolgozási szintjének növelése – Vállalkozások megerősítése, versenyképessége – K+F tevékenysége támogatása – Turisztikai szolgáltatások megteremtése – Kulturális turizmus kialakítása – Erdőtelepítés őshonos fákkal


Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


Az önkormányzatok működését, a lakosság életfeltételeit javító prioritások: – Településrendezési terv elkészítése – Ivóvízhálózat rekonstrukciója – Szennyvíz-elhelyezés fejlesztése, ártalommentes elvezetése – Tájrehabilitálás – Védett természeti értékek támogatása – Természetes vízi élőhelyek megóvása – Védett építészeti értékek rekonstrukciója – Települési funkciók fejlesztése – Közlekedés javítása – Közigazgatási intézmények fejlesztése – Oktatási épületek fejlesztése – Szociális és kulturális épületek fejlesztése – Hátrányos helyzetben élők helyzetének javítása Általános területfejlesztési feladatok megvalósítását szolgáló prioritások: – Unióhoz való alkalmazkodás – Katasztrófák megelőzése, a károk csökkentésére intézkedések – Térségi fejlesztések támogatása – Vidékfejlesztési programok támogatása

8.4. A fenntartható fejlődés biztosítása A fenntartható fejlődés (sustainable development) olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké stb.), ami „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket”, ahogy az az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1987-es Brundtland-jelentésében szerepelt. Az egyik tényező, amit le kellene küzdenie, a környezet elhasználódása, de ezt úgy kell véghezvinnie, hogy közben ne mondjon le sem a gazdasági fejlődés, sem a társadalmi egyenlőség és igazságosság igényeiről. Az ENSZ számos dokumentuma foglalkozott a kérdéssel, legutóbb például a 2005 World Summit Outcome Document a fenntartható fejlődés „egymással összefüggő és egymást erősítő pilléreit” a következőkben állapítja meg: gazdasági fejlődés, társadalmi fejlődés és környezetvédelem. Többek számára a téma szoros kapcsolatban látszik állni a gazdasági növekedésnek azon igényével, hogy lehetővé tegye a gazdaság hosszú távú növekedését anélkül, hogy a természeti erőforrások túlhasználatának a hosszú távú fejlődés látná kárát. Világunk jelenleg jóval több erőforrást használ, mint amennyit a fenntarthatóság megenged. Ebből következően a jelenlegi gazdasági rendszer csak jelentős többlet-erőforrásokkal képes működni. Ha ezek az erőforrások kimerülnek, a gazdaság komoly veszélybe kerülhet. Mivel az erőforrás-felhasználás 87%-át ősmaradványi energiahordozók képviselik, ezek fogyása rejti a legnagyobb kockázatot. A legújabb bizonyítékok alapján a könnyen kitermelhető ősmaradványi hordozókat már kitermeltük. Ezek közül is a legnyilvánvalóbb a kőolaj fogyása. E kérdésben nem is annyira az adott erőforrás, pl. kőolajmező nagysága a mérvadó, hanem sokkal inkább az, hogy meddig érdemes kitermelni az adott mezőt, ezt méri az EROEI mérőszám, tehát pl. azt, hogy egy hordó kőolaj felhasználásával hány hordó kőolaj nyerhető ki.


Tarpa Nagyközség

Nyírségterv Kft.

Tsz.: 5/2010.


A megújuló energiaforrások, az újrafelhasználás, a szolgáltatások megfelelő megszervezése gazdasági értelemben is lehetővé tud tenni fejlődést – vagy a korlátozott erőforrások használata nélkül, vagy kismértékű, kis környezeti hatással járó használatukkal. Az utóbbi eset is lehet nem fenntartható, ha az erőforrások lassú fogyasztása meghatározatlanul hosszú ideig tart. Ha pedig a fejlődés alatt nem feltétlenül értjük az anyagi növekedést és az emberiség számbeli növekedését, hanem inkább az emberiség szellemi fejlődésére gondolunk, akkor ez elvileg lehetséges a Föld élővilága állapotának megőrzése mellett is. Önmagában semmilyen termék nem képes arra, hogy a fenntartható társadalmat létrehozza. A fenntarthatósághoz első sorban értékrend váltásra van szükség, az alábbi, vegyes megítélésű technológiák kis lépcsőt jelenthetnek, amelyek bevezetése közben folyamatosan figyelni kell a mellékhatásokra is. • • • • •

megújuló energiaforrások bioetanol biodiesel biomassza biogáz


Tarpa Nagyközség

CÍMLAP Tarpa nagyközség Településrendezési Terv TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Recommend Documents