TARPA NAGYKÖZSÉG KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉSE

TARPA NAGYKÖZSÉG KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉSE

(2/2005. (I.11.) Kormányrendelet alapján) Munkaszám T-122/2010.

ÖKOcontroll Bt. Nyíregyháza, 2011. június hó

Tarpa Nagyközség Környezeti Értékelése

2010.

Tartalomjegyzék Előzmények.......................................................................................................................................................................................... 4 1.0. A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése ..................................................................................................... 4 1.1.A környezeti értékelés tematikájának bemutatása ....................................................................................................................... 4 1.2.A tervezési folyamat más részeihez való kapcsolódása ................................................................................................................. 5 2.0.A település környezetének általános bemutatása ......................................................................................................................... 5 2.1. Települési és szociális adottságok................................................................................................................................................. 5 2.2.Földrajza, éghajlata........................................................................................................................................................................ 7 2.2.1. Földtani adottságok ................................................................................................................................................................... 7 2.2.2.Talaj ............................................................................................................................................................................................ 7 2.2.3. Éghajlat ...................................................................................................................................................................................... 8 2.2.4.Csapadék- és hóviszonyok .......................................................................................................................................................... 8 2.3. Vízrajz ........................................................................................................................................................................................... 8 (vízügyi szakvélemény adatainak felhasználásával) ............................................................................................................................ 8 2.3.1. Vízbázis ...................................................................................................................................................................................... 8 2.3.2.Vízrendezés................................................................................................................................................................................. 9 2.3.3.Talajvíz ........................................................................................................................................................................................ 9 2.3.3.1.Vízhasznosítás........................................................................................................................................................................ 10 2.3.4.Vízellátás................................................................................................................................................................................... 10 2.3.5.Szennyvízelvezetés ................................................................................................................................................................... 11 2.3.6.Belterületi csapadékvíz elvezető hálózat.................................................................................................................................. 11 2.3.7.Mélyfekvésű területek .............................................................................................................................................................. 12 2.3.7.1.Belvízvédelmi létesítmények ................................................................................................................................................. 12 2.3.8. Árvízvédelem ........................................................................................................................................................................... 13 2.3.8.1.Védekezési tapasztalatok ...................................................................................................................................................... 13 2.3.9.Előirányzott árvízi fejlesztések.................................................................................................................................................. 13 3.0.Levegőtisztaság-védelem............................................................................................................................................................. 14 3.1.Besorolás, pontforrások............................................................................................................................................................... 14 3.2.Levegőminőség, háttérszennyezettség........................................................................................................................................ 16 3.3.Energiatermelés és fogyasztás..................................................................................................................................................... 16 3.4.Pollen „szennyezés”..................................................................................................................................................................... 17 3.5.Kertészeti, és mezőgazdasági tevékenységekből származó légszennyezések ............................................................................. 17 4.0. Hulladékgyűjtés .......................................................................................................................................................................... 17 4.1. Veszélyes hulladékkezelés .......................................................................................................................................................... 18 5.0.Zaj- és rezgésvédelem.................................................................................................................................................................. 18 6.0.Természetvédelmi fejezet............................................................................................................................................................ 19 6.1.Táj ................................................................................................................................................................................................ 19 7.0. Védett területek ......................................................................................................................................................................... 20 7.1.NATURA 2000 .............................................................................................................................................................................. 21 7.2.Ökológia hálózatról általában ...................................................................................................................................................... 27 7.3.Ökológiai hálózat Tarpa területén ............................................................................................................................................... 28 8.0. Épített környezet, védett épületek ............................................................................................................................................. 28 8.1.Országos védelem alatt álló épület.............................................................................................................................................. 28

ÖKOcontroll Bt. Nyíregyháza,

Oldal: 2 / 58


2010.

8.2.Védett helyi művi értékek............................................................................................................................................................ 29 8.3.Régészeti területek (KÖH adatszolgáltatás alapján) .................................................................................................................... 29 9.0.A rendezési terv által tervezett területi minősítési változások.................................................................................................... 29 9.1. Tarpa területi változásai az alábbiak........................................................................................................................................... 29 9.1.1.A belterületi változások hatásai alábbiak ................................................................................................................................. 41 10.0.Közműváltozások és azok környezetvédelmi hatásai ................................................................................................................ 42 10.1.Vízellátás.................................................................................................................................................................................... 43 10.2.Szennyvízelvezetés .................................................................................................................................................................... 43 10.3.Úthálózatok ............................................................................................................................................................................... 44 11.0. Javaslatok a jelenlegi környezeti állapot megtartásához javításához ....................................................................................... 44 11.1.Vízminőség-védelem.................................................................................................................................................................. 44 11.2.Vízellátás.................................................................................................................................................................................... 44 11.3.Szennyvízelvezetés .................................................................................................................................................................... 44 11.4.Csapadékvíz elhelyezés.............................................................................................................................................................. 45 11.5.Levegőtisztaság-védelem........................................................................................................................................................... 47 11.6.Hulladékkezelés ......................................................................................................................................................................... 47 11.6.1.Javaslatok a hulladékgazdálkodás területére ......................................................................................................................... 47 11.6.2.Veszélyes hulladékkezelés ...................................................................................................................................................... 47 11.6.3.A szelektív gyűjtés hatékonyságának fejlesztése érdekében a következőket javasoljuk ........................................................ 48 11.7.Zaj- és rezgésvédelem................................................................................................................................................................ 48 11.8.Mezőgazdasági területek........................................................................................................................................................... 49 11.9.Egyéb, nem mezőgazdasági területek ....................................................................................................................................... 49 11.10.Védett területek ...................................................................................................................................................................... 50 12.0.A jövőkép elemei ....................................................................................................................................................................... 50 12.1.A település tekintetében ........................................................................................................................................................... 50 12.2.Turizmus tekintetében............................................................................................................................................................... 50 12.3.Civil szervezetek a településen, jellemzői.................................................................................................................................. 51 12.4. Kulturális jellegzetességek ........................................................................................................................................................ 52 12.5.Intézmények tekintetében......................................................................................................................................................... 52 12.6. A település gazdasági fejlődése ................................................................................................................................................ 53 12.7.Mezőgazdaság-tájgazdálkodás tekintetében............................................................................................................................. 54 12.8.Természetvédelem és környezetvédelem tekintetében............................................................................................................ 54 13.0.A terv, illetve program céljainak egymás közti, illetve releváns tervek, illetve programok céljaival való konzisztenciája környezeti szempontból .................................................................................................................................................................... 54 14.0.Földrajzilag lehatárolt tervezési terület esetén, illetve, ha a hatásterület földrajzilag lehatárolható, a terület azon környezeti jellemzőinek azonosítása, amelyeket e terv, illetve program megvalósítása valószínűleg jelentősen befolyásol............................. 55 15.0.A terv illetve a program megvalósulásával közvetlenül vagy közvetve környezeti hatást kiváltó tényezők, okok feltárása, különös tekintettel a tervelemekre, tervezett intézkedésekre.......................................................................................................... 55 16.0.A közvetett módon hatást kiváltó tényezők .............................................................................................................................. 56 17.0.A környezeti következmények alapján a terv, illetve program és változatok értékelése, a környezeti szempontból elfogadható változatok meghatározása................................................................................................................................................................. 56 18.0.Közérthető összefoglaló............................................................................................................................................................. 58


Oldal: 3 / 58


2010.

TARPA NAGYKÖZSÉG KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉSE Előzmények A település rendezési tervét, az Nyírségterv Kft. (Nyíregyháza Szegfű 73.2/3.) készíti. A tervező társaság felkérte az ÖKOcontroll Bt.-t hogy a település rendezési tervéhez a környezetvédelmi munkarészének elkészítésre. A vizsgálati munkarész elkészülte után, további felkérést kaptunk, a település környezeti értékelésének elvégzéséhez. Az értékelést a 2/2005. (I.11.) Kormányrendelet alapján illetve annak 4. számú melléklete alapján végeztük el, valamint figyelembe vettük a korábban elkészített anyagok Felső-Tisza- vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől kapott véleményeket, az Országos Környezetvédelmi Tanács és Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság ajánlásait. Jelen környezeti érékelés Tarpa nagyközség településrendezési tervének különálló munkarészeként készül. A településrendezési tervet az Önkormányzat Képviselőtestülete azzal a céllal készítteti, hogy a törvényi előírásoknak eleget téve jelen jogszabályi követelményeknek megfelelő településrendezési tervben előírtak alapján a település szabályozott fejlődését biztosítsa. A településrendezési terv készítése 2010. évben kezdődött. A helyzetfeltáró vizsgálatok során a települési adatszolgáltatás jelenkori kiegészítésével került sor. A település önkormányzata 2005. óta rendelkezik érvényes Települési Környezetvédelmi Programmal. A vizsgálati munkarészben felméréseink alapján megpróbáljuk bemutatni a település jelenlegi környezeti állapotát lehetőségeit. Az anyag összeállításakor ezek tartalmát is figyelembe vettük.

1.0. A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése A településrendezési terv megalapozását szolgálták a korábban feltárt vizsgálatok, melynek részeként mind az épített környezet és táji környezet feltérképezésével, mind a környezetvédelemmel, ökológiával, infrastruktúrával mint meglévő állapottal elemzések, leírások, helyszíni bejárások során foglalkoztunk. A település fejlesztési elképzeléseit, adottságaira épített jövőképét a településfejlesztési koncepció tartalmazza, mely közép- és hosszútávon, mintegy 15 évre előretekintve meghatározza a fejlesztés fő irányait, és mindazokat a lépéseket, melyek a tudatosan felépített településkép eléréséhez nélkülözhetetlenek.

1.1.A környezeti értékelés tematikájának bemutatása Az értékelés tematikáját a hatóságokkal való egyeztetés valamit a 2/2005. (I.11.) Kormányrendelet illetve annak 4. számú melléklete alapján alakítottuk ki. Az értékelés három egymástól jól elkülöníthető részből áll. Első részben a településen elvégzett vizsgálatok során feltártuk a település környezetvédelmi állapotát. A feltárt problémák és környezetvédelemre többnyire közvetve vagy közvetlenül valamilyen hatásmechanizmust kifejtő problémák (pl. szennyvízelvezető rendszer hiánya, hulladékkezelés hiánya, állapota, védett területek közelsége stb.) nagyban meghatározzák a település környezeti állapotát. Különös tekintettel hogy ezek a folyamatok egymásra hatása több év elteltével felerősödhet és a társadalomra (emberre) kifejtett hatása csak később jelentkezik. Második részben megvizsgáltuk a településre javasolt rendezési tervének (szerkezeti terv) a környezetre gyakorolt hatását. Ez elsősorban a különböző területek (kül,-bel) átminősítésből, kivonásokból földhasználati jogok megváltoztatásából adódó környezetet jelentősen érintő változások. Harmadik részben figyelembe vettük a településen elkövetkező 15 évben várható rendezési tervben már szereplő közműváltozások környezetvédelmi hatásait. Mint pl. elkerülő utak, vonalas vezetékek nyomvonalának változásait. Majd ezek után javaslat formájában megfogalmaztuk a szükséges intézkedéseket a környezeti állapot megtartásához ill. javításához. ÖKOcontroll Bt. Nyíregyháza,

Oldal: 4 / 58


2010.

1.2.A tervezési folyamat más részeihez való kapcsolódása Jelen környezeti értéklelés kapcsolódik a településre készülő településrendezési eszközökhöz. Figyelembe veszi a település teljes közigazgatási területére készült vizsgálatot, a település fejlesztési elképzeléseit tartalmazó fejlesztési koncepciót. A készülő településrendezési terv településszerkezeti munkarészének alátámasztó szakági fejezeteiben a település hosszú távú fejlesztéséhez kapcsolódva meghatározásra kerültek mindazon környezeti megoldások, melyek a fenntartható fejlődést szolgálják. A településrendezési terv részeként készül a környezeti értékelés, mely a jogszabály által előírt államigazgatási szervek előzetesen adott tematikáját, szakmai elvárásait figyelembe veszi. Jelen környezeti értékelés tartalmazza a településrendezési tervegyeztetési, munkaközi anyagának előzetes véleményezése során érkezett észrevételeket, kiegészítéseket.

2.0.A település környezetének általános bemutatása 2.1. Települési és szociális adottságok Földrajzi adatok: Tarpa a Rétközben található, Nyíregyházához közúton mintegy 72 km távolságra. Elérhetőség • •

vasúton: Vasútállomása nincs, legközelebb Fehérgyarmat állomás (12km) található. közúton: Tömegközlekedés csak autóbusszal lehetséges, vonatközlekedés Vásárosnaményból vagy Fehérgyarmatból lehetséges.

Teljes lakónépesség: Összes lakásszám: Ebből vízellátásba bevont ingatlan: Közüzemi szennyvízcsatornával kiépített ingatlanok száma: Gázellátásba bevont ingatlan: Szemétszállításba bevont ingatlan:

legközelebb

2317 fő KSH alapján 964 db 964 db (88%) 674 db (70%) 636 db (66%) 869 db (90%)

A településen a tömbházas kiépítés egyáltalán nem jellemző, helyette kertes, családias beépítés található.

Területi felosztása 1.számú táblázat

Földrészlet statisztika fekvésenként

fekvés

földrészletek száma

egyéb önálló épületek száma

egyéb önálló lakások száma

összes terület (m2)

legkisebb földrészlet terület (m2)

legnagyobb földrészlet terület (m2)

átlagos földrészlet terület (m2)

belterület

1304

23

0

2403262

9

23858

1843

külterület

1238

0

0

46609723

65

6051517

37649

zártkert

1528

0

0

713832

3

28333

467

ÖSSZESEN

4070

23

0

49726817


Oldal: 5 / 58


2010.

2.számú táblázat

Földrészlet statisztika művelési áganként művelési ág

földrészletek száma

alrészletek száma

legkisebb összes alrészlet alrészlet terület terület (m2) (m2)

legnagyobb alrészlet terület (m2)

átlagos alrészlet terület (m2)

erdő

132

151

16288126

41

3775432

107868

fásított terület

3

3

2322

522

1263

774

gyümölcsös

474

476

5670041

9

285238

11912

kert

331

332

106931

3

2126

322

kivett

1622

1641

6442299

9

337946

3926

legelő

63

104

5103884

440

1003873

49076

nádas

3

3

2202

669

788

734

rét

113

131

1390658

4

159093

10616

szántó

551

1137

14384867

400

157172

12652

szőlő

964

965

335487

4

3062

348

Mezőgazdaság Külterület jelentősen nagytáblás mezőgazdasági területek találhatók. Kiemelkedően magas a szántó, kivett terület valamint a gyümölcsösök magas aránya jellemző: - szilva - szőlő, - tök, - alma, meggy - primőr kukorica,

Erdőgazdaság Az erdők területének aránya a művelési ágak közül kiemelkedően magas. Az erdőterületek nagy része ültetvény akác és nyár.

Ipar A település iparára feldolgozóipar és a mezőgazdasági termelésből származó hasznosítás jellemző. Jelentősebb ipari és környezetvédelmi tevékenységeket az alábbi 3. számú táblázatba mutatjuk be (OKIR alapján). Rangsor 1

2

Telephely

Szennyezőanyag

3.számú táblázat Mennyiség [kg/év]

Tarpa Manufaktúra Kft Szeszfőzde (4931 Tarpa Kölcsey u.29.)

2 - Szén-monoxid 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2

9 890 159

Tóth Béla Karosszéria lakatos műhely (4931 Tarpa Rákóczi utca 42.)

999 - SZÉN-DIOXID 308 - Butil-alkohol (primer-butanol) / butanol-1 / 7 - Szilárd anyag 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 644 - N-metil-2-pirrolidon 736 - Propilén-glikol-monometil-éter / metilproxitol; 1-metoxi-2-propanol /

4 317 12 3 3 2 2


Oldal: 6 / 58


2010.

Erdőgazdaság Az erdők aránya meglehetősen alacsony. Az erdőterületek nagy része akác és nyár.

2.2.Földrajza, éghajlata 2.2.1. Földtani adottságok Tarpa település földtanilag a Szatmár-Beregi síkság, ezen belül pedig a Tiszahát elnevezésű kistáj része. A térség földtani felépítését nagymélységű szerkezet- és kőolajkutató fúrások, hévíz kutak és egyéb víztermelő fúrt kutak földtani dokumentációiból ismerjük. A medence aljzatot felépítő egyenetlen felületű paleozoós-mezozoós alaphegység nagy mélységben található. Az erre települő medenceüledékek vastagsága a több km-t is elérheti. Az alaphegységre kréta-paleogén flis, 1500 m vastagságú miocén vulkanitokból álló összlet, 900 m vastagságú pliocén (ebből 100 m levantei), végül 125 m pleisztocén összlet települ. Magát az összletet négy részre osztjuk. Alsó-pannóniai félig tengeri – félig tavi, felső-pannóniai tavi, levantei átmeneti szárazföldi és negyedidőszaki folyóvízi üledékekre. Az alsó-pannóniai üledékek főleg márgák és kemény homokkövek, bennük enyhén sós víz található. A felső-pannóniai rétegek lazábbak, homok és agyag rétegek váltakozásából állnak. A levantei (felső-pliocén) agyagrétegek vízben szegények, vastagságuk a területen 125 m. A negyedidőszaki rétegsor folyóvízi eredetű. Víznyerési szempontból a legidősebb paleozoós és triász rétegeknek nincs gyakorlati jelentőségük. Bár a triász mészkövek egy része valószínűleg karsztosodott és nyomás alatti vizet tartalmaz, amelyet át tud adni a miocén tufákba, kitermelése még sem gazdaságos, mert a miocén rétegek víz vezetőképessége gyenge és csak nagyon mérsékelt után pótlódásra számíthatunk. Magából a triász karsztból való víztermelés pedig a nagy mélység miatt nem gazdaságos. A foltokban található eocén és oligocén képződmények vízzáróak. A miocén összletnek azonban a triászból átszivárgó víz mellett a magasabb szinteken saját készlete is van, de kitermelését ebben az esetben is valószínűleg gazdaságtalanná teszi az után pótlódás hiánya. Az előzőek alapján a felszín alatti vízbeszerzés szempontjából tehát a pliocén-pleisztocén korú törmelékes víztárolók jöhetnek számításba. Az 1000 m fekümélységű alsó-pliocén víztartó képződmények vize a magas hőmérséklet, só- és gáztartalom miatt ivóvízként nem használható. Az ivó-, ipari- és mezőgazdasági célú vízkivételek a hideg édesvizeket tároló 125 m fekümélységű pleisztocén alluviális összletből történik. A vízadó szintek apró, közép és durvaszemű homok, valamint kavicsos homok váltakozásából állnak. A kiemelt homokterületeken beszivárgó víz, a vízvezető rétegek segítségével a mélybe nyomul, ahonnan azután a nagy nyomás és a hőmérsékleti fajsúlycsökkenés hatására, a vízvezető és féligáteresztő (semipermeábilis) rétegeken át, lépcsőről lépcsőre haladva felfelé szivárog és a talajvízen át egy hosszú körforgás eredményeként visszajut az atmoszférába a peremi területeken. A felfelé mozgás vezérlője egyfelől a talajvíz evapotranspirációja, másfelől a mélység felé növekvő nyomás és a csökkenő fajsúly révén fellépő felhajtó erő. Ami az egyes rétegek vízföldtani paramétereit illeti, az alsó-pleisztocén (65-125 m) rétegvíz tartó képződmények 2 vízszintes irányú transzmisszibilitása 1400 m /d, a kompresszibilitás 23,333 m/d. A középső-pleisztocén rétegek (35-65 2 m) transzmisszibilitása 460 m /d a kompresszibilitás 15,333 m/d, míg a felső-pleisztocén (0-35 m) esetében ezek a 2 paraméterek 310 m /d illetve 8,857 m/d körüli értékeket mutatnak.

2.2.2.Talaj A terület talajai genetikai osztályozás szerint 2/3-ad részben nyers öntéstalaj, 1/3-ad részben réti öntéstalaj, talajfizikai osztályozás szerint nagyobbrészt agyag és agyagos vályog talajok, vízgazdálkodási tulajdonságaik alapján rossz vízbefogadó képességű, erősen víztartó talajok.


Oldal: 7 / 58


2010.

2.2.3. Éghajlat (vízügyi szakvélemény alapján) Éghajlata a mérsékelten meleg és mérsékelten hűvös határán van. o Tarpa nagyközség a Beregi – öblözet területére esik, ahol az éves középhőmérséklet 10,2 C. Ez azt jelenti, hogy a település az Alföld viszonylag hűvösebb klímájú területén található, az éves középhőmérséklet az Alföld melegebb, o o déli területein eléri a 11-12 C – ot is. Az öblözetre jellemző eddig mért legmagasabb hőmérséklet 39,5 C, amelyet 2002-ben mérték. o Az eddigi legalacsonyabb hőmérséklet, pedig -20,6 C, melyet 1986-ban észlelték. A fagyos napok száma az öblözet területén sokéves átlagban 90 nap, maximum és minimumértékei pedig 129 nap, illetve 58 nap. A léghőmérsékletet jelentős mértékben befolyásoló napfényes órák száma éves szinten átlagosan 1700-1900 óra. Ebből a tenyészidőszakban (IV.-IX. hónap) 1300-1400 óra, a téli félévben (X.-III. hónapban), pedig 400-500 óra az átlagos napfénytartam. A napsütéses órák száma országos tekintetben átlagosnak mondható, ha azonban csak az Alföldet vesszük figyelembe, ez az érték átlag alattinak tekinthető. A legnapfényesebb hónapok a július és az augusztus, a legkevésbé napfényes hónapok a november és a december. Uralkodó szélirány az Északi, és a Dél-keleti.

2.2.4.Csapadék- és hóviszonyok (vízügyi szakvélemény alapján) A csapadékos napok száma Tarpa környékén (Tarpa Beregsurányi állomás adatai alapján), sokéves átlagban 155 nap, szélső értékei 211 nap, melyet 2009-ben mértünk, illetve 97 nap, amelyet 1973-ban észleltünk. A csapadékmennyiség sokéves átlaga 633 mm. A maximum értéke 863 mm (1974) és a minimum értéke 416 mm (1971). A hótakarós napok száma sokéves átlagban 45 nap, a szélső értékei 4 nap, illetve 102 nap. Az eddig mért legnagyobb hó vastagság 84 cm (1999).

2.3. Vízrajz (vízügyi szakvélemény adatainak felhasználásával)

2.3.1. Vízbázis Tarpa település rendelkezik saját vízbázissal, hidrogeológiailag a Tiszahát tájegységhez tartozik. A település vízellátása a Tarpai Vízműből történik. A Tarpa Vízmű vízbázisa az üzemelő sérülékeny vízföldtani környezetű vízbázisok közé tartozik. Részletesen hrsz.

0192;0194/1-0194/3;0195;042/2;1020/1-1074;255-258;318-494;496-497/2;500-502;530/1-530/2;567629;631-639;641-670; 672-729; 731-737;754-791;902-944. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi-létesítmények védelméről 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet rendelkezik.


Oldal: 8 / 58


2010.

1. számú térkép

2.3.2.Vízrendezés Tarpa nagyközség a 21. számú Beregi belvízrendszer DK-i részén helyezkedik el. A Beregi belvízrendszer az ország belvíztől leginkább veszélyeztetett négy belvízrendszere közé tartozik, mely meghatározó hatást jelent a település belvízveszélyeztetettségére is. A térségben a belvízelöntések nagysága a legbelvizesebb években eléri a terület 50-60 %-át. A település felszíne kellően tagolt, jól elhatárolható vízgyűjtőkre bontható. A jellemző terepmagasság a nagyközség közigazgatási területén 110,00 – 112,00 mBf. között változik. Egyetlen kiemelkedő pontja a település ÉK-i részén a Szipa-főcsatornától délre elhelyezkedő Tarpai hegy, amely 140,80 mBf-i magasságú. A terület esése D-É irányú.

2.3.3.Talajvíz A térségben a talajvízszint viszonylag magas. Az észlelések óta a Beregben 1999-ben volt a legnagyobb belvíz. 1999. március 29-31. között a maximális talajvízszintek rögzítve lettek a település belterületén lévő alábbi 3 db ásott kútban. 4. számú táblázat

Ssz.

Ásott kút helye

1 2

Hunyadi u. 9. Esze Tamás u. 55.

Terepszint a kútnál (mBf.) 111,35 110,27

3

Csokonai u. 7.

110,31


Max. talajvízszint 1999-ben (mBf.) 110,68 109,78

Max. talajvízszint terep alatti mélysége 1999-ben (m) 0,67 0,49

109,66

0,65

Oldal: 9 / 58


2010.

Látható, hogy nagyobb belvizek idején a talajvíz a térszín alatt 50-100 cm-re helyezkedik el, különösen a 111,50112,00 mBf-nél mélyebb területeken. A fentiekből következően a felszíni elöntések gyorsan kialakulnak a település belterületén is.

2.3.3.1.Vízhasznosítás

Megnevezés Tarpai Manufaktura (Hungaro Team Kft)

Vízjogi engedéllyel rendelkező ipari üzemek: 5. számú táblázat Vízjogi Telep VízSzennyvízVízhasználat üzemeltetési megnevezése 3 beszerzés elhelyezés (m /év) engedély 1040-4/1995

Saját kút

szikkasztás

Szeszfőzde

900

Engedély érvényessége 2014.07.31

Mezőgazdasági üzemek

Megnevezés Tranzit-Ker zRt. Huszti Sándor

Vízjogi engedéllyel rendelkező mezőgazdasági üzemek: 6. számú táblázat Vízjogi VízTelep SzennyvízVízhasználat üzemeltetési beszerzé megnevezése 3 elhelyezés (m /év) engedély s Tehenészeti 391-5/2008 Saját kút Almos tartás 1000 telep 3583-20/2003 Saját kút Almos tartás Állattartó telep 639

Engedély érvényessége 2015.05.15 2011.10.31.

2.3.4.Vízellátás A település vízellátását a BEREGVÍZ zRt. látja el. A nagyközség vízellátása saját vízművéről történik, melynek építési éve 1974. A 2 db kútból kitermelt víz tisztítás nélkül jut a magastárolóba. 3 A vízbázis mértékadó kapacitása 2000 m /d.

1.


számú kép a községi vízműről

Oldal: 10 / 58


2010.

Tarpa településen az összlakásszám 964. Ebből a bekötés révén ellátott lakás 964 db. Ellátott területen lévő bekötés nélküli lakások száma: 0 db. Közműves ivóvízzel ellátott lakások száma 964. A vízelosztó hálózatra 964 db ingatlan kötött rá, ez 100%-os rákötöttségi arányt jelent. Tarpa települési elosztó hálózata NA 150 és NA 100 azbesztcement és műanyag valamint NA 80 azbesztcement csövekből készült, hossza 3 bekötővezeték nélkül: 15,8 km. Tarpa vízigénye átlagosan 193 m /d. A közműves ivóvízellátásról kijelenthető, hogy a mennyiségi igények a településen kielégíthetők.

2.3.5.Szennyvízelvezetés Tarpa település szennyvízgyűjtő hálózatának üzemeltetését szintén a BEREGVÍZ zRt. látja el. A megépült szennyvízcsatorna hálózat gravitációs rendszerű, anyaga, mérete, NA, 200 KG PVC, NA 100 és NA 80 KM PVC; a bekötővezetékeké, NA 150 KG PVC. A település átemelői és azok környezete elhanyagolt állapotban van, elektromos szekrények korrodáltak, elavultak. A csatornahálózat hossza: 11,9 km. A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások közül 672 db ingatlan kötött rá a szennyvízgyűjtő hálózatra, ez 70 %-os rákötöttségi arányt jelent. 3 A Tarpán keletkező szennyvíz napi átlagos mennyisége 107 m /d. A keletkező szennyvíz a saját tarpai szennyvíz tisztítótelepre kerül. A szennyvíztisztítás EGALAIR 95 tip. eleveniszapos 3 technológiával történik 0176/2 hrsz. A tisztítási technológia kapacitása: 130 m /d. A szennyvíztisztító telep tisztított víz befogadója a Holt-Tisza. A tisztító telep túlterhelt, keletkezett víztelenített iszap mennyisége 46 t/év.

2.

számú kép a községi szennyvíztisztító telepéről

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szennyvízelhelyezési Program alapján Tarpa az 58. számú agglomerációba tartozik. Nemzeti Megvalósítási Program során megvalósítandó feladatok szerint az I. szint, I/1. ütem 3 3 - túlterhelt szennyvíztisztító telepek kapacitásának bővítése rövidtávon 250 m /d hosszú távon 400 m /d kapacitásra szükséges fejleszteni.

2.3.6.Belterületi csapadékvíz elvezető hálózat A belterület domborzata jól meghatározza az elvezetési irányokat, ennek következtében a csapadékelvezetés lehetőségei meghatározottak. A település jelentős részén még az 1970-es években épültek meg a csapadékelvezetés létesítményei. Kisebb részben zárt vezetékek, döntő részben lapburkolt medrek vannak (~15 km). A lapburkolt csatornák állaga változó, helyenként a lapok összecsúsztak, a fejgerendák összetörtek. A zárt csatornaszakaszok (1340 m), valamint a nyílt földmedrű csatornák (1630 m) felújítandók. Feliszapolódásuk mértéke 10-20 cm. ÖKOcontroll Bt. Nyíregyháza,

Oldal: 11 / 58


2010.

A meglévő zárt vezetékek, út alatti csőátereszek feliszapolódtak, eltömődtek. A település belvíz-elvezetési problémáinak megoldására 2002. évben fejlesztési-beruházási koncepció készült, ami akkor nem valósult meg. A Beregi árapasztó tározóval kapcsolatos nagyközségi csapadékvíz elvezető csatornarendszer felújítása című pályázat keretében várhatóan idén kerül megvalósításra a belterületi csatornahálózat felújítása, valamint a befogadó társulati csatornák (Derenyő, Diáksánc) kotrása. Összesen 6000 m belterületi csatornahálózat felújítására kerül sor, melyből 2000 m-t még idén, 4000 m-t pedig 2011-ben végeznek el. Túlnyomórészt a földmedrű csatornák burkolása, mélyítése, összetört átereszek cseréje, rendbetétele, kitisztítása és a már kiburkolt szakaszok felújítása, lefedése történik. A Kossuth utcán egy szakasz lefedésre kerül, mert itt parkolót alakítanak ki. Ugyancsak fedett lesz a Ganyolai csatorna és a Diáksánc csatorna közötti belterületi csatornaszakasz. Összességében elmondható, hogy a beruházás megvalósulása után a település csatornahálózata alkalmas lesz a károkozás nélküli csapadékelvezetésre.

2.3.7.Mélyfekvésű területek Mélyfekvésű terület a település nyugati részén a Derenyő csatorna közelében az Árpád utca Kossuth út felé eső oldalában volt. Ezt a korábbi években feltöltötték. Az Árpád utcán csak szivattyús átemeléssel lehet a károkozás nélküli belterületi vízrendezést megoldani. A pályázat megvalósításának I. ütemében 2010. őszén építik meg az átemelőt. A nagyközség területén beépíteni csak vízrendezett területeket lehet. Beépítés előtt a mély fekvésű területeket fel kell tölteni, a vízelvezető hálózatot ki kell építeni. A csapadékvíz elvezetés tervezésénél ezeken a helyeken gondolni kell a felszíni vizek elvezetésén kívül esetlegesen a talajvízszint süllyesztésére is. Általánosságban elmondható, hogy a terület vízrendezésével, illetve víztelenítésével a belterület beépíthetővé válik.

2.3.7.1.Belvízvédelmi létesítmények A főművi és a társulati csatornákkal szoros egységet képeznek a belterületi önkormányzati kezelésben lévő csapadékvíz-elvezető csatornák. A belterületi belvizek befogadói az üzemi, önkormányzati csatornák, valamint az Új Beregi Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő csatornák, amelyek a főbefogadó FETIKÖVIZIG kezelésű Makócsa és Szipa –főcsatornákba szállítják a vizet. A település bel- illetve külterületén az alábbi csatornák találhatóak: 7. számú táblázat

Sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 ÖKOcontroll Bt. Nyíregyháza,

Csatorna neve Csatorna kezelője 21. sz. Beregi belvízrendszer Makócsa-főcsatorna FETIKÖVIZIG Szipa-főcsatorna FETIKÖVIZIG Kovács patak FETIKÖVIZIG Csalogány Új Beregi VGT Csepleszi ág Új Beregi VGT Csinos Új Beregi VGT Derenyő Új Beregi VGT Diáksánc Új Beregi VGT Diáksánc II. Új Beregi VGT Diáksánc III. Új Beregi VGT Diáksánc IV. Új Beregi VGT Oldal: 12 / 58

Tarpa Nagyközség Környezeti Értékelése 12 13 14 15 16

Duzsa-Dobra Ganyolai 1. Közúti Közúti 4-es Közúti 5-ös

2010. Új Beregi VGT Új Beregi VGT Új Beregi VGT Új Beregi VGT Új Beregi VGT

2.3.8. Árvízvédelem Tarpa nagyközség közigazgatásilag a Tisza folyó jobb partján fekvő település, melyet az árvízi elöntésektől a FelsőTisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő I. rendű árvízvédelmi töltések védik. Alapadatok: A település közigazgatásilag a 2.01.sz. beregi öblözethez tartozik. A település külterületét a Tisza bal parti védtöltés 9.445 m hosszúságban, a 53+367-62+812 tkm szelvények között érinti. A mértékadó árvízszint a Tisza folyó bal parti töltés 53+367 tkm szelvényben 114,85 mBf, a 62+812 tkm szelvényben 116,56 mBf. Az árvízvédelmi töltések a teljes szakaszon - magassági és keresztmetszeti kiépítettsége megfelelő. A töltések a mértékadó árvízszint fölött vannak kiépítve, az OVSZ előírásai szerinti 1,0 m-es magassági biztonság biztosított. A település közigazgatásilag a Tisza folyó 705,90-719,14 fkm mederszelvények mentén helyezkedik el. Fenti szelvények között a folyószakasz hajózásra nem alkalmas.

2.3.8.1.Védekezési tapasztalatok A védelmi szakaszt az 1947. évi jeges árvíz és az 1970. évi májusi árhullám, az 1993, l995 és 1998. évi téli, továbbá a 2001. márciusi árhullám egyaránt nagymértékben próbára tette. Az 1947-48. évi jeges árhullám idején Tivadarnál, 2001-ben Tarpánál töltésszakadások következtek be. A Tisza árhullámára a meredek áradó ág és a laposabb apadó ág a jellemző. A védvonal alsó részein a vízállások nagysága nagyban függ a Szamos árhullámok egybeesésétől. A folyó árhullámai a védelmi szakaszt - a kiindulástól számítva - átlagosan - 1,5-2,5 nap alatt érik el. Az árhullámok a szakasz véd töltésein 1 %-os valószínűséggel 3,6 napig okoznak III. fokú árvízvédelmi készültséget meghaladó elöntéseket. Hajózási lehetőségek A védvonalhoz tartozó Tisza szakasz, hajózási szempontból a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet nem sorolja víziút osztályba.

2.3.9.Előirányzott árvízi fejlesztések Beregi árapasztó tározó: A tervezett tározó a FETI-KÖVIZIG működési területén (a 2,01 számú Beregi ártéri öblözetben), a Makócsa főcsatorna vízgyűjtőterületén vizsgált tározó Gergelyiugornya (közigazgatásilag Vásárosnaményhoz tartozik), Jánd, Gulács, Tarpa, Hetefejércse és Tákos közötti térségben fekszik. Az árvízi tározó főbb adatai: A vízkivétel helye: Vízkivétel kapacitása: MÁSZ: Maximális tározási szint: ÖKOcontroll Bt. Nyíregyháza,

Tivadar felett, Tisza 707 fkm 3 400-600 m /s 114,90 mBf 109,60 mBf Oldal: 13 / 58

Tarpa Nagyközség Környezeti Értékelése -

Körtöltések koronaszintje: Térfogat: Vízfelület: Átlagos vízmélység:

2010. 110,60 mBf 3 60 millió m 2 61,0 km 1,00 m

Tározó kialakítása Az érintett települések védelmére körtöltések épülnek, a tározó körülvevő töltések helyett. Az árapasztó tározó úgy kerül kialakításra, hogy nem a tározóteret veszik körül körtöltéssel, hanem az egyes települések (vagy egyéb védendő 3 objektumok) kapnak körtöltést. Az így kialakított 60 millió m térfogatú tározó, melyhez valamivel alacsonyabb, 109,5 mBf szintű tározási szint, és egyben nagyobb elöntött terület tartozik, mint az „A” illetve „B” változat esetén. A tározóterület kibővül elsősorban Csaroda és Márokpapi irányában, elöntve a Hetefejércsét a 41. sz. főúttal összekötő utat, valamint a Gulács–Jánd közút elöntésével, attól délre eső területekre is. A Tivadar feletti beeresztési változat esetén a vizet „be kell terelni” a tározótérbe különben Tarpa és a tőle keletre eső területek is elöntésre kerülnek, tehát hasonló árapasztó sávot kell építeni a Tivadar–Tarpa közútig 200 m nyílású híddal. Tározó töltései A tározó tervezett töltései, előzetes vizsgálatok szerint, mindkét esetben füvesített földművek, 4,0 m koronaszélességgel, 1:3-as kétoldali rézsűhajlással és mindkét oldalon 10-10 m széles fenntartási sávval rendelkeznek. A földmű magassága a maximális tározási fölött 1,0 m-es biztonsággal kerül kialakításra. A hullámzásnak erősen kitett rézsűfelületek védelmére az uralkodó széliránytól függően 40-80 m szélességben hullámvédő erdősáv kerül kialakításra. A tározó töltésére kerékpárutak kerülnek a meglévő és tervezett hálózathoz való csatlakozás biztosításával. A tározótöltést keresztező csatornák átvezetésére 8 helyen zsilip épül.

3.0.Levegőtisztaság-védelem 3.1.Besorolás, pontforrások A levegőtisztaság-védelem a környezetvédelem egyik legfontosabb feladata. A légszennyezés közvetlenül hat az emberi egészségre, egyben befolyásolja a környezet más elemeinek állapotát is. A levegőtisztaság-védelem felmérésénél figyelembe kell vennünk az országhatárokon kívülről jövő levegő állapotát, a termelési és fogyasztási tevékenységeket, valamint a közlekedés következtében a légtérbe kerülő szennyező anyagok mennyiségét, minőségét. Tarpa település területét a 4/2002.(X.7.) KVvM alapján 10. számú levegőtisztaság-védelmi zónába lehet besorolni. Szén-monoxidból „F”; nitrogén-dioxidból „F”; szilárd porból „E”; és talaj közeli ózonból „B”; kén-dioxidból és benzolból pedig „F” zónába sorolták. (14/2001.(V.9.) KöM-EüM –FVM 4. számú melléklete alapján). A nagyközség területén és közigazgatási határain belül jelentős ipari tevékenység nem zajlik, bejelentett pontforrás két darab (Tarpa Manufaktúra Kft. Szeszfőzdéje Tóth Béla Karosszéria lakatos műhelye.) található. A település gázközművel ellátott az ingatlanok több mint 65%-a gázbekötéssel rendelkezik, a közintézmények energiaellátása is gázzal történik, azonban még közel 250 db háztartás fűtésére használnak szilárd tüzelőanyagot. A lakások fűtéséből és a közlekedésből származó légszennyezés nem jelentős. A településen időszakosan megjelenő pollen illetve parlagfű okozhat az időjárástól függően a lakosság körében kisebb allergiás panaszokat. A parlagfű visszaszorítására a települési önkormányzat még nem adott ki helyi rendelet csak központilag a 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendeletet alkalmazzák, ami a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól rendelkezik. A település területén és közigazgatási határain belül kevés számú ipari tevékenység zajlik. A nagyközség levegőminőségét a hozzá legközelebb eső RIV (regionális imisszió vizsgáló) mérőhely (Nyíregyháza) ÖKOcontroll Bt. Nyíregyháza,

Oldal: 14 / 58


2010.

havonta összesített adataival jellemezhetjük. A környéken Vásárosnaményban is található mérőállomás azonban ennek adatai közül csak ülepedő port vizsgálnak. A nyíregyházi regionális imisszió vizsgáló mérőhely korábbi 2004.évi adatai:

NO2 3 (µg/m )

8.számú táblázat NO2 3 (µg/m )

Ülepedő por 2 g/m *30 nap)

4,0 49,0 16,5 35,6 49,0 174,0 0,0

0,6 7 1,3 5 7 172 0

1,4 10,2 5,2 9,5 10,2 36 0

9.számú táblázat A nyíregyházi RIV mérőhely által mért 2004. évi adatok NO2 NO2 Ülepedő por 3 3 2 (µg/m ) (µg/m ) g/m *30 nap) Minimum

5

0,4

2,0

Maximum

92

6,9

21,0

27,8

1,2

6,3

98%-os gyakoriság

66

5

12,4

99,9%-os gyakoriság

84

6,2

21,0

Adatok száma (db)

728

730

81,0

Túllépések száma

1

0

1,0

Átlag

Túllépések gyakorisága

0,1

1,2

A nyíregyházi regionális imisszió vizsgáló mérőhely 2007-8.évi adatai: 10. számú táblázat


Oldal: 15 / 58


2010.

A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló, többszörösen módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendeletben a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe utalt levegővédelmi ügyek közül kiemelendő az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó levegővédelmi követelmények meghatározása, betartásának ellenőrzése. Ezen követelmények Tarpa településen önkormányzati rendelettel nincsenek szabályozva, ezért eltérő jogi szabályozás hiányában az égetés tilos. A közlekedésből származó (gépjárművek emissziója) szennyeződések mellett problémát jelent a gépjárművek által felvert por és ennek hatásai. A település megközelíthetősége közúton 3 irányból lehetséges: – – –

Északi irányból a 4127. számú közlekedési úton Beregsurányból letérve a 41-es főútról. A 4127. számú főút a település főutcájának tekinthető. Délről a 4127. számú közlekedési úton Fehérgyarmat irányából a 491-es számú főútról letérve. Keletről a 4113. számú közlekedési úton Gulács felől érhető el.

Általánosságban elmondható, hogy legnagyobb szennyező forrás a közlekedés, valamint a fa és széntüzelésből eredő szennyezés. A közlekedési eredetű szennyeződés kétfajta változást mutat. Bár a kisebb szennyeződést kibocsátó járművek kezdenek dominálni, de a forgalom növekedése miatt a mennyiség növekszik. A fűtésből eredő szennyeződés esetében pedig a trend a fölgáz alapú fűtés térnyerése irányába tart, mely által egyes szennyezők (NOx, SO2 …) mennyisége a jobb minőségű tüzelőanyag miatt csökken.

A lakóépületek gázüzemű fűtéséből származó légszennyezés A településen 964 db lakóépület van. Ebből 636 db lakás gázfűtésű. A gázüzemű fűtésen belül nem rendelkezünk információval arra vonatkozóan, hogy hány lakás rendelkezik konvektoros fűtéssel, illetve hány lakás fűtése van gázkazánnal megoldva. A tüzelésből származó légszennyező anyagok mennyisége egy átlagos lakáshoz tartozó kazán nagysággal (kb. 30 kW), és fajlagos emisszió értékekkel 23 kg/h CO és 14 kg/h NOx mennyiséggel becsülhető.

3.2.Levegőminőség, háttérszennyezettség A vizsgált terület az ország kevésbé szennyezett területei, közé tartozik, ami egyrészt az alacsonyabb életszínvonal és iparosodottság hiányának következménye. Lakossági eredetű szennyezés csökkenést eredményezett a gázprogram, a széntüzelésről a gáztüzelésre történő áttérés. Ez elsősorban a kéndioxid terhelést csökkentette. Növekedés mutatkozik azonban a nitrogénoxid kibocsátásban, ami elsősorban a közlekedésből - a meg növekedett gépkocsiállomány miatt - származik. A megye levegőminőségét aszályos időben szálló nagy mennyiségű por kedvezőtlen irányban befolyásolja, a szálló por értéke gyakran megközelíti, vagy meghaladja a határértéket. A településen időszakosan megjelenő pollen illetve parlagfű okozhat az időjárástól függően a lakosság körében kisebb allergiás panaszokat. Az önkormányzat minden év tavasszal helyi parlagfű irtási akciókat szervez közmunka program keretében, egyúttal felhívják a tulajdonosok figyelmét a magánterületek tisztántartására. A lakások fűtéséből és a közlekedésből származó légszennyezés nem jelentős. Közlekedés által kibocsátott emisszió összességében nem jelentős.

3.3.Energiatermelés és fogyasztás A fosszilis energiaforrásokra támaszkodó energiatermelés jelentősen hozzájárul a levegő szennyezéséhez. Ennek egyik lényeges eleme az elektromos áram termelés, hiszen a hazai elektromos energiát előállító hőerőművek 70%-a fosszilis (zömében földgáz alapú) energiahordozóból termeli az áramot. A településen már évek óta bevezették a földgázt, aminek következtében a téli fűtési időszakban csökkent a levegőszennyező anyagok kibocsátása.


Oldal: 16 / 58


2010.

A fűtési célú energiatermelés területén továbbra is problémát okoz, hogy az önkormányzati interjúk tanulsága szerint előfordul, hogy a lakosok a vegyes tüzelésű kazánokban hulladékot égetnek. Itt a legnagyobb problémát a műanyagok tökéletlen égése során keletkező káros anyagok, mint például a rendkívül mérgező dioxinok keletkezése okozza. Energiatermelésből és fogyasztásból származó kibocsátás nem jelentős.

3.4.Pollen „szennyezés” A területbejárások során tapasztaltuk, hogy a település belterületén előfordul parlagfű borítottság. Ez nem csak a parlagon hagyott területekre jellemző, hanem a művelt táblákra és az összekötő és föld utak mentére is. A parlagfű és más gyomnövények (pl. fekete üröm) pollenjei erősen allergizáló hatásúak. Ellenük a legjobb védekezés a területek rendben tartása, kaszálása lenne. A parlagfű és az üröm pionír fajok, így legjobban a bolygatott talajokban érzik magukat jól. Ez azt jelenti, hogy a nagyszámú talajban lévő mag miatt azok az eljárások, amelyek a talajt is megbolygatják (pl. tárcsázás) nem vezetnek eredményre a parlagfű visszaszorításában. A parlagfű pionír faj lévén nem szereti a már beállt társulásokat, itt nem kap megfelelő teret a fejlődéséhez. Ezért ha egy terület parlagon van hosszabb ideig, akkor érdemes csak kaszálással gondozni, vagy teljesen békén hagyni, mert ez kedvez a gyeptársulás kialakulásának, és így néhány év alatt a parlagfű teljesen kiszorítható erről a területről. A parlagfű visszaszorítására a települési önkormányzat még nem adott ki helyi rendelet csak központilag a 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendeletet alkalmazzák, ami a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól rendelkezik. Az önkormányzat a parlagfű visszaszorítására nem rendelkezik helyi rendelettel.

3.5.Kertészeti, és mezőgazdasági tevékenységekből származó légszennyezések A területbejárások alkalmával tapasztaltuk, hogy a környező településeken valamint Tarpán sem alkalmazzák elterjedten a kiskertekben a komposztálás technikáját. A kiskertekből kikerülő szerves anyagot vagy a hulladékok közzé teszik az emberek és elvitetik, vagy elégetik a kertben. Mind a két tevékenység hozzá járul a levegő szennyezéséhez. Az első esetben a talaj szerves anyag tartalma csökken, és így a szél könnyebben felkapja a port, a másik esetben még a füst is problémát okoz. A füst közvetlenül akkor jelent problémát, ha a meteorológiai viszonyok (inverziós réteg) a keletkezett füstöt a településen tartják.

4.0. Hulladékgyűjtés Tarpa képviselő testület által elfogadott hulladékgazdálkodási tervvel 2006. évtől rendelkezik. Helyi rendelettel a folyékony hulladék begyűjtéséről rendelkezik 3/2002. (III.19) Képviselőtestületi rendelet). A település területén a kommunális hulladék begyűjtését a Nyír-Komm Kft. végzi a begyűjtött hulladékot a nagyecsedi regionális hulladéklerakó területére a kiszállítását hetente egy alkalommal, végzi. A település lakossága rendelkezik egységes hulladékgyűjtő edényzettel, a szemét begyűjtése erre alkalmas edényzetben történik. A begyűjtött kommunális hulladék mennyisége 509 t /év. A begyűjtést végző vállalkozó rendelkezik pormentes tömörítésre alkalmas hulladékszállító járművel. A közterületre kihelyezett nyilvános gyűjtőedények száma 8 darab 1100 literes konténer. A közterületek tisztántartását közmunkásokkal végezteti az önkormányzat. A településen nem működik szilárd hulladéklerakó. Kommunális lerakó 1976-2001 között működött a 0200/b hrsz. területen. A lerakó környezetvédelmi felülvizsgálata 2004-ben megtörtént. A jelenleg már nem működő néhány éve rekultivált lerakó 254 hrsz. alatt található. Mocsár illetve kivett területként. 2001 éves árvíz során nyitották meg ideiglenesen a törmelékek elhelyezésére valamint ekkor rekultiválták a korábbi lerakót is. Engedéllyel nem rendelkezik két évig üzemelt, kommunális hulladék kis mennyiségben került a területére. A területe ahol található a 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet szerint felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny terület.

Települési folyékony hulladék ÖKOcontroll Bt. Nyíregyháza,

Oldal: 17 / 58


2010.

A települési folyékony hulladék begyűjtését és a Tarpa Gazdasági, Kereskedelmi és Szoc. KHT.Tarpa, Kossuth u. 23. Beszállított mennyisége: 200 t/év. Veszélyes hulladékkezelés

Egyéb A település területén a szelektív hulladékgyűjtés és szállítás nem működik. A település vonzáskörében működtetett dögkútak korábban megszüntetésre kerültek. Regionális Társulás A megyei program 3 gyűjtőkörzetre épül egyik tagja Nagyecsed és térsége regionális hulladéklerakó. A tervezett telep rendelkezik hulladékválogató, hulladékkomposztáló és építési hulladék feldolgozó üzemekkel.

Szelektív hulladékgyűjtés Település központjában több próbálkozás történt szelektív hulladékgyűjtő szigetet kialakítására ami sajnos nem működik.

4.1. Veszélyes hulladékkezelés A településen működő vállalkozások (orvosi rendelő) üzemeléséből évente 0,1 tonna veszélyes hulladék keletkezik, amit a Septiker Kft. a nyíregyházi lerakóba szállít. Kommunális hulladékot a regionális lerakó területén lerakás előtt válogatják. A településen található vállalkozások (állattartó telepek) üzemeltetése során keletkező hulladékokat üzemeltetők külön gyűjtik és elhelyezésükről gondoskodnak erre vonatkozó egységes környezethasználati engedéllyel rendelkeznek.

Felhagyott lerakóval rendelkeznek, szelektív gyűjtés nem működik, kevés a veszélyes hulladék

5.0.Zaj- és rezgésvédelem A lakosság körében negatív hatással jelentkezik a zaj és a rezgés okozta hatás, mely nem feltétlenül egészségkárosító, határértéket nem meghaladó mértékben különböző pszichés zavarokhoz vezethet. Megállapítható, hogy sajnos elég kevés adat áll rendelkezésre, valamint azon rezgésekről, melyek a közlekedési utak mellett jelentenek problémát, egyáltalán nincs adat, pedig ezen tényező hatása sem hanyagolandó el. A zaj- és rezgésvédelem szempontjait a területrendezés és fejlesztés, valamint a közlekedés tervezés alkalmával szem előtt kell tartani, a zajos és a zajérzékeny területeket lehetőleg egymástól elkülönítve kell kialakítani. Az iparterületeknek a lakóterületektől való szétválasztásával az üzemek nagyobb zajt bocsáthatnak ki - megtakarítva ezzel berendezéseik zajcsökkentésének nem csekély költségét. Az utak és a lakóépületek közötti szabad területek célszerűen felhasználhatóak olyan kereskedelmi-szolgáltató zónák kialakítására, abban olyan épületek létesítmények elhelyezésére, amelyek zajkibocsátása csekély, és zaj elleni védelmet nem igényelnek továbbá a mögöttük lévő, zajérzékeny épületeket árnyékolják. A zajforrások és az épületek védendő homlokzatainak egymáshoz viszonyított helyzete meghatározó a helyiségek zajterhelése szempontjából. A zaj ellen védendő helyiségeknek (lakószobák pl.) a "csendes" oldalra nyitásávalamennyiben ezt a tájolás lehetővé teszi - többletköltségek nélkül 10-25 dB zaj csökkenés biztosítható. Az útra merőleges épületeknek mind a két oldala zajos, igaz kevésbé, mint az úttal párhuzamos házak utcai homlokzata. Ennél a változatnál vigyázni kell, hogy a csendes oldalra zajforrás (pl. autóparkoló, szolgáltató épületek) ne települjön. Az immissziós pontba hangenergia a zajforrástól a direkt út mellett többszörösen reflektálódva is eljuthat. A ÖKOcontroll Bt. Nyíregyháza,

Oldal: 18 / 58


2010.

zajterhelés a direkt és reflektált hangúton terjedő hangszint eredője lesz, tehát egy adott épületet érő zaj nagyságát a környező épületek elrendezése is befolyásolja. Az épületek elhelyezésévei, a szemben lévő homlokzatok kialakításával a visszaverődő hangenergia, ezzel az eredő zajterhelés is csökkenthető.

Zajforrások A FETIVIZIG nyilvántartása szerint a településen jelenleg nincs olyan üzemi létesítmény, amely a FETI-KTVF által megállapított zajkibocsátási határértékkel rendelkezik. A rendezési terv alapján a településen tervezett ipari területek kialakítása alapján a lakott területektől megfelelő védőtávolsággal rendelkeznek.

Közlekedési zajforrás A településen gyakorlatilag átmenő forgalommal számolni kell a 4127; 4113. számú úton keresztül megközelíthető a 41-es valamint a 491-es. számú főközlekedési út felől. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 1. számú mellékletében a települési jegyző hatáskörébe tartozó zaj és rezgésvédelmi problémák a településen nem jelentkeztek. Hivatkozott rendelet 3. számú melléklete alapján bírságolás kivetése nem történt meg továbbá 4. számú melléklet alapján zajos területrészek övezeti besorolása nem történt meg. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a település területén üzemi zajforrással nem kell számolni. Zajkibocsátás főutca mentén elsősorban közlekedési eredetű.

6.0.Természetvédelmi fejezet Területi felosztása Belterület nagysága (ha): 240,32 ha Külterületi terület nagysága (ha): 46600 ha Zártkerti terület nagysága (ha): 71,38 ha

Területére jellemző a magas erdőterület szántó és gyümölcsösök (szilva, alma, szőlő) aránya. Magas a művelésből kivett területek és a legelők aránya.

6.1.Táj Tarpa nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében azon belül is a Beregi-síkon fekszik. A nyírségi táj természeti értékeit az adja meg, hogy a kultúrterületek térhódítása, az emberi tevékenység hatása e táj életébe jelentős mértékű. Nagytáj: Alföld Középtáj: Nyírség Kistáj: Beregi-sík Település: Tarpa

Domborzat


Oldal: 19 / 58


2010.

Az országhatár és a Tisza között elhelyezkedő 106-179 méter közti tszf-i magasságú, a K-i részen ármentes, egyébként ártéri szintű az ármentesítések előtt elöntött tökéletes síkság. Két kiemelkedése a Tarpai-hegy és a Kaszonyi-hegy. Ezek körzetét leszámítva a vertikális felszabdaltság kicsi átlagos relatív reliefű (1,5 m/km2); a horizontálisan jól szabdalt felszín enyhén NyÉNy-nak lejt. A monoton felszínen az elhagyott medrek, morotvák labirintusa figyelhető meg. Nagyrészüket Tisza hagyta hátra. A síkságból néhány helyen kisebb (pleisztocén) futóhomok-sziget emelkedik ki.

Talaj A Kárpátokból lefutó folyók elöntései következtében a talajszerkezetét tekintve jellemzően nyers öntés, illetve nagyobb részen réti öntés, kisebb részben öntés és réti talajok. Kis területen kovárványos barna erdőtalajok figyelhetők meg. Osztályozás szerint nagyobb részben vályog kisebb részben agyagos vályog és agyag talajok. A növénytakaró összetétele is ezt tükrözi. Növényzet A kistáj teljes terjedelmében az Alföld flóravidéke (Eupannonicum) Észak-alföldi flórajárásba (Samicum) tartozik. A fontosabb potenciális erdőtársulások között a fűz-nyár ligeterdők (Salicetum albae-fragilis) és a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-Ulmetum) említhetők. A feltöltött részeket nádasok (Scirpeto-Phragmitum), magassásos társulások (Magnocaricion) mocsárrétek (Agrostidion), ecsetpázsitos rétek (Alupecuretum pratensis) és soványcsenkeszes legelők (Festucetum pseudovinae) fedik. Az ősi vegetációt tükröző lágyszárúak a tőzegeper (Commarum palustre), a mételykóró (Oenathe aquatica) a vidrafű (Menyanthes trifoliata) stb. Az erdőgazdasági területeket vegyeskorú, zömében keménylombos, ritkábban lágylombos erdők borítják. Az erdők átlagos évi folyónövedéke jelentős, mintegy 4,5-5 m3/ha között változik. A mezőgazdaságilag hasznosított területeken jelentősebb kultúrák az őszi árpa, búza, vörös here. alma található meg.

7.0. Védett területek Természeti értékek: Nagy-erdő, tarpai Nagy hegy. 1952-ben nyilvánították védetté a tarpai ős tölgyest. A nagyközség határában az ukrán határra illeszkedő 10 hektár területű gyertyános tölgyes erdő a híres beregi tölgyesek utolsó hírnöke 120 év körüli fák alkotják. A település határában található 1000 hektár fokozottan védett terület két erdőt foglal magába: A Nagy-erdőt és a Téb-erdőt. A Téb és a Nagy-erdő valamikor nagyközség tulajdona volt, a Nagy-erdő egyes részeit a hagyomány szerint még II. Rákóczi fejedelemtől kapta. (Lásd a természet világa c. fejezetet). A kőris szil juhartársulások is viszonylag nagy területet borítanak, ezen kívül találkozhatunk még gyertyánnal, nyárral, akáccal, valamint különböző fenyőkkel. Előfordul tőzegeper, mételykoró és vidrafű is. A Téb-erdő hegyvidéki és reliktum jellegű növények (Crocus Heuffelianus, Scilla kladnii és más ritka geofiton) valamint a hegyi gyík és több más BC által védett ritka rovarfaj élőhelye. A Nagy-erdő az előbbitől eltérően löszös területen helyezkedik el, aljnövényzete szegényebb, de nagy kiterjedése miatt fontos holló és ragadozó madár fészkelőhely, valamint a keresztes vipera és fokozottan védett Annex II-erdélyi futrinka élőhelye. A Téb erdő Bioszféra rezervátum magterület, a Nagy-erdő pedig ősi tölgyes magterület. Szatmár-beregi Tájvédelmi Körzet védettsége: A védettség célja a területen található természetes növénytársulások (az egykor nagy kiterjedésű, mocsár- és lápfoltokkal átszőtt erdőtakaró maradványai, a tőzegmohás- és égerlapok) megőrzése, az ezekhez kapcsolódó életközösségek, a Szatmári- és a Beregi-síkra jellemző tájképi adottságok, a táj jellegét meghatározó formakincs, vízfolyások, állóvizek, gyepek, fáslegelők és fasorok rendszerének, a tájszerkezetnek a megóvása. A terület természetvédelmi kezelésért felelős szerv a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága. A tájvédelmi körzet ingatlan-nyilvántartásba vett helyrajzi számai Tarpára vonatkozóan a következők: • 0199 • 0200 • 0201 • 0201 • 0203/1 ÖKOcontroll Bt. Nyíregyháza,

Oldal: 20 / 58

Tarpa Nagyközség Környezeti Értékelése • • • • • •

2010.

0203/2 0204/1 0204/2 0204/3 0213 2014-3506

Ezek közül fokozottan védett területének ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai a következők: • 0201 • 0214

7.1.NATURA 2000 Világszerte veszélyeztetett fajok kipusztulásának visszaszorítására hozták létre. Nemzetközi szervezet. A kipusztulás veszélyét minden egyes állat- és növényfaj esetében egy, az IUCN Faj Fennmaradási Bizottság által megalkotott, és az egész világra egyaránt érvényes összehasonlító rendszer alapján értékelik. A rendszerben az állománynagyságra és/vagy az elterjedési területre, és szaporodási ráta csökkenésére vonatkozó küszöbértékek alapján határozzák meg, hogy mely fajok tartoznak a világszerte veszélyeztetett fajok közé. A Natura 2000 hálózat által érintett területek (különleges madárvédelmi területek és különleges természet megőrzési területek) helyrajzi számainak átdolgozott listája 2006. december 8-án, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendeletének mellékleteként került nyilvánosságra. A rendelet 2006. december 16-tól hatályos. Utóbbi jogszabály "nevesíti" a Natura 2000 területeket, amelyekre a 2006. október 17-től hatályos 275/2004-es kormányrendeletben megállapított szabályok vonatkoznak. 2 Jelenleg Magyarország területén 19,500 km az ország területének 21% tartozik ilyen típusú védelem alá. Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletek Tarpára vonatkozóan: Különleges madárvédelmi területek: Az érintett helyrajzi számokat a 14//2010. (V. 11.) KvVM rendelet 1. számú mellékletének 7.6.56. számú pontja szabályozza. A közigazgatási terület majdnem 2/3-os többsége madárvédelmi területbe tartozik, melyek a következők: • A 4127-es számú közlekedési úttól északra a hetefejércsei közigazgatási határig 800-1000 méteres sáv szélességgel. • A Tisza töltésétől déli részének teljes területe. • Az északi erdők, a Nagy-hegy és a település keleti határában lévő mezőgazdasági korlátozott használatú területek.

7. 6. 56. SORSZÁMA

07/3, 07/4, 010/8, 010/9, 026/1, 026/2, 026/3, 026/4, 026/5, 026/6, 026/7, 026/8, 026/9, 026/10, 026/11, 026/12, 026/13, 026/14, 026/15, 026/16, 026/17, 026/18, 026/19, 027/1, 027/2, 028, 030, 049/1, 049/2, 049/3, 049/4, 049/5, 049/6, 049/7, 049/8, 049/9, 049/10, 049/11, 049/12, 049/13, 049/14, 061/1, 061/2, 062/2, 062/3, 062/4, 063, 064, 065, 066, 067/8, 069, 097, 098/1, 098/2, 099/1, 099/2, 099/3, 099/4, 099/5, 099/6, 099/7, 099/8, 099/9, 099/10, 099/11, 099/12, 099/13, 099/14, 099/15, 099/16, 099/17, 099/18, 099/19, 099/20, 099/21, 099/22, 099/23, 099/24, 099/25, 099/26, 099/27, 099/28, 099/29, 099/30, 099/31, 099/32, 099/33, 099/34, 099/35, 099/36, 099/37, 099/38, 099/39, 099/40, 099/41, 099/42, 099/43, 099/44, 099/45, 099/46, 099/47, 099/48, 099/49, 099/50, 099/51, 099/52, 099/53, 099/54, 099/55, 0104/1, 0104/2, 0105/1, 0105/2, 0105/3, 0105/4, 0105/5, 0105/6, 0105/7, 0105/8, 0105/9, 0105/10, 0105/11, 0105/12, 0105/13, 0105/14, 0105/15, 0105/16, 0105/17, 0105/18, 0105/19, 0105/20, 0108/1, 0108/2, 0108/3, 0108/4, 0109/2, 0109/3, 0109/4, 0109/5, 0109/6, 0109/7, 0109/8, 0109/9, 0109/10, 0109/11, 0109/12, 0109/13, 0109/14, 0109/15, 0109/16, 0109/17, 0109/18, 0109/19, 0109/20, 0109/21, 0109/22, 0109/23, 0109/24, 0109/25, 0109/26, 0109/27, 0109/28, 0109/29, 0109/30, 0109/31, 0109/32, 0109/33, 0109/34, 0109/35, 0109/36, 0109/37, 0109/38, 0109/39, 0109/40, 0109/41, 0109/42, 0109/43, 0109/44, 0109/45, 0109/46, 0109/47, 0109/48, 0109/49, 0109/50, 0109/51, ÖKOcontroll Bt. Nyíregyháza,

Oldal: 21 / 58


2010.

0109/52, 0109/53, 0109/54, 0109/55, 0109/56, 0109/57, 0109/58, 0109/59, 0109/60, 0109/61, 0109/62, 0109/63, 0109/64, 0109/65, 0109/66, 0109/67, 0109/68, 0109/69, 0109/70, 0109/71, 0109/72, 0110, 0111/2, 0111/3, 0111/4, 0114/3, 0114/4, 0114/5, 0114/6, 0114/7, 0114/8, 0114/9, 0114/10, 0114/11, 0114/12, 0114/13, 0115/1, 0115/3, 0117/1, 0117/3, 0118/1, 0118/2, 0119/5, 0119/6, 0120, 0122/1, 0122/2, 0122/3, 0122/4, 0122/5, 0122/6, 0122/7, 0122/8, 0122/9, 0122/10, 0122/11, 0122/12, 0122/13, 0122/14, 0122/15, 0122/16, 0122/17, 0122/18, 0122/19, 0122/20, 0122/21, 0122/24, 0122/25, 0122/26, 0122/27, 0122/28, 0122/29, 0122/30, 0122/31, 0124, 0125, 0126/1, 0126/2, 0127, 0128/2, 0128/3, 0128/4, 0131, 0132, 0133, 0134/2, 0135, 0136/3, 0136/4, 0136/5, 0136/6, 0138/1, 0138/4, 0138/5, 0138/6, 0138/7, 0138/8, 0138/9, 0138/10, 0138/11, 0138/12, 0138/13, 0138/14, 0138/15, 0138/16, 0138/17, 0138/18, 0138/19, 0138/20, 0138/21, 0138/22, 0138/23, 0138/24, 0138/25, 0138/26, 0138/27, 0138/28, 0138/29, 0138/30, 0138/31, 0138/32, 0138/33, 0138/34, 0138/35, 0138/36, 0138/37, 0138/38, 0138/39, 0138/40, 0138/41, 0138/42, 0138/43, 0141/3, 0141/4, 0141/5, 0141/6, 0141/7, 0144, 0146, 0148/1, 0148/3, 0149/1, 0149/2, 0149/3, 0149/4, 0149/5, 0149/6, 0149/7, 0149/8, 0149/9, 0149/10, 0150, 0151/3, 0151/8, 0151/9, 0151/10, 0151/11, 0151/12, 0151/14, 0151/15, 0151/16, 0151/17, 0151/18, 0151/19, 0151/23, 0151/24, 0151/25, 0151/26, 0151/27, 0151/28, 0151/29, 0151/30, 0151/31, 0151/32, 0151/33, 0151/34, 0151/35, 0151/36, 0151/37, 0151/38, 0151/41, 0151/42, 0151/43, 0151/44, 0151/46, 0153/2, 0155/5, 0155/6, 0155/7, 0155/8, 0155/9, 0155/10, 0155/11, 0155/12, 0155/13, 0155/14, 0155/15, 0155/16, 0155/17, 0155/18, 0155/19, 0155/20, 0155/22, 0155/23, 0155/24, 0155/25, 0155/26, 0155/27, 0155/28, 0155/29, 0155/30, 0155/31, 0155/32, 0156, 0157/1, 0157/2, 0157/3, 0157/4, 0157/5, 0157/6, 0157/7, 0157/8, 0158, 0159/3, 0159/4, 0159/5, 0159/6, 0159/7, 0159/8, 0159/9, 0159/10, 0159/11, 0159/12, 0159/13, 0159/14, 0159/15, 0159/16, 0159/17, 0159/18, 0159/19, 0159/20, 0159/21, 0159/22, 0159/23, 0159/24, 0159/25, 0159/26, 0160, 0161/1, 0161/2, 0162/1, 0162/4, 0162/5, 0162/6, 0162/7, 0162/8, 0162/9, 0162/10, 0162/11, 0162/12, 0162/13, 0162/14, 0162/15, 0162/16, 0162/17, 0162/18, 0162/19, 0162/20, 0162/21, 0162/22, 0162/23, 0162/24, 0162/25, 0162/26, 0162/27, 0162/28, 0162/29, 0162/30, 0162/31, 0162/32, 0162/33, 0162/34, 0162/35, 0162/36, 0162/37, 0162/38, 0163/1, 0163/2, 0163/3, 0164, 0165/2, 0167/1, 0167/89, 0184, 0185, 0186, 0187, 0188, 0189, 0190, 0193, 0197, 0198/1, 0198/2, 0198/3, 0198/4, 0198/5, 0198/6, 0199, 0200, 0201, 0202, 0203/1, 0203/2, 0203/3, 0204/1, 0204/2, 0204/3, 0206/1, 0206/2, 0206/3, 0206/4, 0207, 0208/3, 0208/4, 0208/5, 0208/6, 0208/7, 0208/8, 0208/9, 0208/10, 0208/11, 0208/12, 0208/13, 0208/14, 0208/16, 0208/17, 0208/18, 0208/19, 0208/20, 0208/21, 0208/22, 0208/23, 0208/24, 0208/25, 0208/26, 0208/27, 0209, 0210/1, 0210/3, 0210/4, 0210/5, 0210/6, 0210/7, 0210/8, 0210/9, 0210/10, 0210/11, 0210/12, 0210/13, 0210/14, 0210/15, 0210/16, 0210/17, 0210/18, 0210/19, 0210/20, 0210/21, 0211, 0212, 0213, 0214, 0215/1, 0215/2, 0215/3, 0216, 0217/1, 0217/2, 0218/1, 0218/2, 0219, 0220/1, 0220/2, 0221, 0222, 0223, 0224, 0225, 0226, 0227, 0228, 0229/2, 0229/3, 0229/4, 0229/5, 0229/6, 0229/7, 0229/8, 0229/9, 0229/10, 0229/12, 0229/13, 0229/14, 0229/15, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2015, 2016, 2017, 2018, 2019, 2020, 2021, 2022, 2023, 2024, 2025, 2026, 2027, 2028, 2029, 2030, 2031, 2032, 2033, 2034, 2035, 2036, 2037, 2038, 2039, 2040, 2041, 2042, 2043, 2044, 2045, 2046, 2047, 2048, 2049, 2050, 2051, 2052, 2053, 2054, 2055, 2056, 2057, 2058, 2059, 2060, 2061, 2062, 2063, 2064, 2065, 2066, 2067, 2068, 2069, 2070, 2071, 2072, 2073, 2074, 2075, 2076, 2077, 2078, 2079, 2080, 2081, 2082, 2083, 2084, 2085, 2086, 2087, 2088/1, 2088/2, 2089, 2090, 2091, 2092, 2093/1, 2093/2, 2094, 2095, 2096, 2097, 2098, 2099, 2100, 2101, 2102, 2103/1, 2103/2, 2104, 2105, 2106, 2107, 2108, 2109, 2110, 2111, 2112, 2113, 2114, 2115, 2116, 2117, 2118, 2119, 2120, 2121, 2122, 2123, 2124, 2125, 2126, 2127, 2128, 2129, 2130, 2131, 2132, 2133, 2134, 2135, 2136, 2137, 2138, 2139, 2140, 2141, 2142, 2143, 2144, 2145, 2146, 2147, 2148, 2149, 2150, 2151, 2152, 2153, 2154, 2155, 2156, 2157, 2158, 2159, 2160, 2161, 2162, 2163, 2164, 2165, 2166, 2167, 2168, 2169, 2170, 2171, 2172, 2173, 2174, 2175, 2176, 2177, 2178, 2179, 2180, 2181, 2182, 2183, 2184, 2185, 2186, 2187, 2188, 2189, 2190, 2191, 2192, 2193, 2194, 2195, 2196, 2197, 2198, 2199, 2200, 2201, 2202, 2203, 2204, 2205, 2206, 2207, 2208, 2209, 2210, 2211, 2212, 2213, 2215, 2216, 2217, 2218, 2219, 2220, 2221, 2222, 2223, 2224, 2225, 2226, 2227, 2228, 2229, 2230, 2231, 2232, 2233, 2234, 2235, 2236, 2237, 2238, 2239, 2240, 2241, 2242, 2243, 2244, 2245, 2246, 2247, 2248, 2249, 2250, 2251, 2252, 2253, 2254, 2255, 2256, 2257, 2258, 2259, 2260, 2261, 2262, 2263, 2264, 2265, 2266, 2267, 2268, 2269, 2270, 2271, 2272, 2273, 2274, 2275, 2276, 2277, 2278, 2279, 2280, 2281, 2282, 2283, 2284, 2285, 2286, 2287, 2288, 2289, 2290, 2291, 2292, 2293, 2294, 2295, 2296, 2297, 2298, 2299, 2300, 2301, 2302, 2303, 2304, 2305, 2306, 2307, 2308, 2309, 2310, 2311, 2312, 2313, 2314, 2315, 2316, 2317, 2318, 2319, 2320, 2321, 2322, 2323, 2324, 2325, 2326, 2327, 2328, 2329, 2330, 2331, 2332, 2333, 2334, 2335, 2336, 2337, 2338, 2339, 2340, 2341, 2342, 2343, 2344, 2345, 2346, 2347, 2348, 2349, 2350, 2351, 2352, 2353, 2354, 2355, 2356, 2357, 2358, 2359, 2360, 2361, 2362, 2363, 2364, 2365, 2366, 2367, 2368, 2369, 2370, 2371, 2372, 2373, 2374, 2375, 2376, 2377, 2378, 2379, 2380, 2381, 2382, 2383, 2384, 2385, 2386, 2387, 2388, 2389, 2390, 2391, 2392, 2393, 2394, 2395, 2396, 2397, 2398, 2399, 2400, 2401, 2402, 2403, 2404, 2405, 2406/1, 2406/2, 2407, 2408, 2409, 2410, 2411, 2412, 2413, 2414, 2415, 2416, 2417, 2418, 2419, 2420, 2421, 2422, 2423, 2424, 2425, 2426, 2427, 2428, 2429, 2430, 2431, 2432, 2433, 2434, 2435, 2436, 2437, 2438, 2439, 2440, 2441, 2442, 2443, 2444, 2445, 2446, 2447, 2448, 2449, 2450, 2451, 2452, 2453, 2454, 2455, 2456, 2457, 2458, 2459, 2460, 2461, 2462, 2463, 2464, 2466, 2468, 2469, 2470, 2471, 2472, 2473, 2474, 2475, 2476, 2477, 2478, 2479, 2480, 2481, 2482, 2483, 2484, 2485, 2486, 2487, 2488, 2489, 2490, 2491, 2492, ÖKOcontroll Bt. Nyíregyháza,

Oldal: 22 / 58


2010.

2493, 2494, 2495, 2496, 2497, 2498, 2499, 2500, 2501, 2502, 2503, 2504, 2505, 2506, 2507, 2508, 2509, 2510, 2511, 2512, 2513, 2514, 2515, 2516, 2517, 2518, 2519, 2520, 2521, 2522, 2523, 2524, 2525, 2526, 2527, 2528, 2529, 2530, 2531, 2532, 2533, 2534, 2535, 2536, 2537, 2538, 2539, 2540, 2541, 2542, 2543, 2544, 2545, 2546, 2547, 2548, 2549, 2550, 2551, 2552, 2553, 2554, 2555, 2556, 2557, 2558, 2559, 2560, 2561, 2562, 2563, 2564, 2565, 2566, 2567, 2568, 2569, 2570, 2571, 2572, 2573, 2574, 2575, 2576, 2577, 2578, 2579, 2580, 2581, 2582, 2583, 2584, 2585, 2586, 2587, 2588, 2589, 2590, 2591, 2592, 2593, 2594, 2595, 2596, 2597, 2598, 2599, 2600, 2601, 2602, 2603, 2604, 2605, 2606, 2607, 2608, 2609, 2610, 2611, 2612, 2613, 2614, 2615, 2616, 2617, 2618, 2619, 2620, 2621, 2622, 2623, 2624, 2625, 2626, 2627, 2628, 2629, 2630, 2631, 2632, 2633, 2634, 2635, 2636, 2637, 2638, 2639, 2640, 2641, 2642, 2643, 2644, 2645, 2646, 2647, 2648, 2649, 2650, 2651, 2652, 2653, 2654, 2655, 2656, 2657, 2658, 2659, 2660, 2661, 2662, 2663, 2664, 2665, 2666, 2667, 2668, 2669, 2670, 2671, 2672, 2673, 2674, 2675, 2676, 2677, 2678, 2679, 2680, 2681, 2682, 2683, 2684, 2685, 2686, 2687, 2688, 2689, 2690, 2691, 2692, 2693, 2694, 2695, 2696, 2697, 2698, 2699, 2700, 2701, 2702, 2703, 2704, 2705, 2706, 2707, 2708, 2709, 2710, 2711, 2712, 2713, 2714, 2715, 2716, 2717, 2718, 2719, 2720, 2721, 2722, 2723, 2724, 2725, 2726, 2727, 2728, 2729, 2730, 2731, 2732, 2733, 2734, 2735, 2736, 2737, 2738, 2739, 2740, 2741, 2742, 2743, 2744, 2745, 2746, 2747, 2748, 2749, 2750, 2751, 2752, 2753, 2754, 2755, 2756, 2757, 2758, 2759, 2760, 2761, 2762, 2763, 2764, 2765, 2766, 2767, 2768, 2769, 2770, 2771, 2772, 2773, 2774, 2775, 2776, 2777, 2778, 2779, 2780, 2781, 2782, 2783, 2784, 2785, 2786, 2787, 2788, 2789, 2790, 2791, 2792, 2793, 2794, 2795, 2796, 2797, 2798, 2799, 2800, 2801, 2802, 2803, 2804, 2805, 2806, 2807, 2808, 2809, 2810, 2811, 2812, 2813, 2814, 2815, 2816, 2817, 2818, 2819, 2820, 2821, 2822, 2823, 2824, 2825, 2826, 2827, 2828, 2829, 2830, 2831, 2832, 2833, 2834, 2835, 2836, 2837, 2838, 2839, 2840, 2841, 2842, 2843, 2844/1, 2844/2, 2845/1, 2845/2, 2846/1, 2846/2, 2847/1, 2847/2, 2848, 2849, 2850/1, 2850/2, 2851/1, 2851/2, 2852/1, 2852/2, 2853/1, 2853/2, 2854/1, 2854/2, 2855/1, 2855/2, 2856/1, 2856/2, 2857, 2858, 2859, 2860, 2861, 2862, 2863, 2864, 2865, 2866, 2867, 2868, 2869, 2870, 2871, 2872, 2873, 2874, 2875, 2876, 2877, 2878, 2879, 2880, 2881, 2882, 2883, 2884, 2885, 2886, 2887, 2888, 2889, 2890, 2891, 2892, 2893, 2894, 2895, 2896, 2897, 2898, 2899, 2900, 2901, 2902, 2903, 2904, 2905, 2906, 2907, 2908, 2909, 2910, 2911, 2912, 2913, 2914, 2915, 2916, 2917, 2918, 2919, 2920, 2921, 2922, 2923, 2924, 2925, 2926, 2927, 2928, 2929, 2930, 2931, 2932, 2933, 2934, 2935, 2936, 2937, 2938, 2939, 2940, 2941, 2942, 2943/1, 2943/2, 2944, 2945, 2946, 2947, 2948, 2949, 2950, 2951, 2952, 2953/1, 2953/2, 2954, 2955, 2956, 2957, 2958, 2959/1, 2959/2, 2959/3, 2960, 2961, 2962, 2963, 2964, 2965, 2966, 2967, 2968, 2969, 2970, 2971, 2972, 2973, 2974, 2975, 2976, 2977, 2978, 2979, 2980, 2981, 2982, 2983, 2984, 2985, 2986, 2987, 2988, 2989, 2990, 2991, 2992, 2993, 2994, 2995, 2996, 2997, 2998, 2999, 3000, 3001, 3002, 3003, 3004, 3005, 3006, 3007, 3008, 3009, 3010, 3011, 3012, 3013, 3014, 3015, 3016, 3017, 3018, 3019, 3020, 3021, 3022, 3023, 3024, 3025, 3026, 3027, 3028, 3029, 3030, 3031, 3032, 3033, 3034, 3035, 3036, 3037, 3038, 3039, 3040, 3041, 3042, 3043, 3044/3, 3044/4, 3044/5, 3044/6, 3045, 3046, 3047, 3048, 3049, 3050, 3051, 3052, 3053, 3054, 3055, 3056, 3057, 3058, 3059, 3060, 3061, 3062, 3063, 3064, 3065, 3066, 3067, 3068, 3069, 3070, 3071, 3072, 3073, 3074, 3075, 3076, 3077, 3078, 3079, 3080, 3081, 3082, 3083, 3084, 3085, 3086, 3087, 3088, 3089, 3090, 3091, 3092, 3093, 3094, 3095, 3096, 3097, 3098, 3099, 3100, 3101, 3102, 3103, 3104, 3105, 3106, 3107, 3108, 3109, 3110, 3111, 3112, 3113, 3114, 3115, 3116, 3117, 3118, 3119, 3120, 3121, 3122, 3123, 3124, 3125, 3126, 3127, 3128, 3129, 3130, 3131, 3132, 3133, 3134, 3135, 3136, 3137, 3138, 3139, 3140, 3141, 3142, 3143, 3144, 3145, 3146, 3147, 3148, 3149, 3150, 3151, 3152, 3153, 3154, 3155, 3156, 3157, 3159, 3160, 3161, 3162, 3163, 3164, 3165, 3166, 3167, 3168, 3169, 3170, 3171, 3172, 3173, 3174, 3175, 3176, 3177, 3178, 3179, 3180, 3181, 3182, 3183, 3184, 3185, 3186, 3187, 3188, 3189, 3190, 3191, 3192, 3193, 3194, 3195, 3196, 3197, 3198, 3199, 3200, 3201, 3202, 3203, 3204, 3205, 3206, 3207, 3208, 3209, 3210, 3211, 3212, 3213, 3214, 3215, 3216, 3217, 3218, 3219, 3220, 3221, 3222, 3223, 3224, 3225, 3226, 3227, 3228, 3229, 3230, 3231, 3232, 3233, 3234, 3235, 3236, 3237, 3238, 3239, 3240, 3241, 3242, 3243, 3244, 3245, 3246, 3247, 3248, 3249, 3250, 3251, 3252, 3253, 3254, 3255, 3256, 3257, 3258, 3259, 3260, 3261, 3262, 3263, 3264, 3265, 3266, 3267, 3268, 3269, 3270, 3271, 3272, 3273, 3274, 3275, 3276, 3277, 3278, 3279, 3280, 3281, 3282, 3283, 3284, 3285, 3286, 3287, 3288, 3289, 3290, 3291, 3292, 3293, 3294, 3295, 3296, 3297, 3298, 3299, 3300, 3301, 3302, 3303, 3304, 3305, 3306, 3307, 3308, 3309, 3310, 3311, 3312, 3313, 3314, 3315, 3316, 3317, 3318, 3319, 3320, 3321, 3322, 3323, 3324, 3325, 3326, 3327, 3328, 3329, 3330, 3331, 3332, 3333, 3334, 3335, 3336, 3337, 3338, 3339, 3340, 3341, 3342, 3343, 3344, 3345, 3346, 3347, 3348, 3349, 3350, 3351, 3352, 3353, 3354, 3355, 3356, 3357, 3358, 3359, 3360, 3361, 3362, 3363, 3364, 3365, 3366, 3367, 3368, 3369, 3370, 3371, 3372, 3373, 3374, 3375, 3376, 3377, 3378, 3379, 3380, 3381, 3382, 3383, 3384, 3385, 3386, 3387, 3388, 3389, 3390, 3391, 3392, 3393, 3394, 3395, 3396, 3397, 3398, 3399, 3400, 3401, 3402, 3403, 3404, 3405, 3406, 3407, 3408, 3409, 3410, 3411, 3412, 3413, 3414, 3415, 3416, 3417/1, 3417/2, 3418, 3419, 3420, 3421, 3422, 3423, 3424, 3425, 3426, 3427, 3428, 3429, 3430, 3431, 3432, 3433, 3434, 3435, 3436, 3437, 3438, 3439, 3440, 3441, 3442, 3443, 3444, 3445/1, 3445/2, 3445/3, 3445/4, 3446, 3447, 3448, 3449, 3450, 3451, 3452, 3453, 3454, 3455, 3456, 3457, 3458, 3459, 3460, 3461, 3462, 3463, 3464, 3465, 3466, 3467, 3468, 3469, 3470, 3471, 3472, 3473, 3474, 3475, 3476, 3477, 3478, 3479, 3480, 3481, 3482, 3483, 3484, 3485, 3486, 3487, 3488, 3489, 3490, 3491, 3492, 3493, 3494, 3495, 3496, 3497, 3498, 3499, 3500, 3501, 3502, 3503, 3504, 3505, 3506 ÖKOcontroll Bt. Nyíregyháza,

Oldal: 23 / 58


2010.

Kiemelt jelentőségű természetvédelmi területek: Az érintett helyrajzi számokat a 14/2010 (V. 11.) KvVM rendelet 5. számú melléklet 7.22.40 számú valamint a 7.83.8. pontja szabályozza. A közigazgatási terület majdnem 2/3-os többsége kiemelt jelentőségű természetvédelmi területbe tartozik, melyek a következők: • A 4127-es számú közlekedési úttól északra a hetefejércsei közigazgatási határig 800-1000 méteres sáv szélességgel. • A Tisza töltésétől déli részének teljes területe. • Az északi erdők, a Nagy-hegy és a település keleti határában lévő mezőgazdasági korlátozott használatú területek. 7. 22. 40. SORSZÁMA

097, 098/1, 098/2, 099/1, 099/2, 099/3, 099/4, 099/5, 099/6, 099/7, 099/8, 099/9, 099/10, 099/11, 099/12, 099/13, 099/14, 099/15, 099/16, 099/17, 099/18, 099/19, 099/20, 099/21, 099/22, 099/23, 099/24, 099/25, 099/26, 099/27, 099/28, 099/29, 099/30, 099/31, 099/32, 099/33, 099/34, 099/35, 099/36, 099/37, 099/38, 099/39, 099/40, 099/41, 099/42, 099/43, 099/44, 099/45, 099/46, 099/47, 099/48, 099/49, 099/50, 099/51, 099/52, 099/53, 099/54, 099/55, 0104/1, 0104/2, 0105/1, 0105/2, 0105/3, 0105/4, 0105/5, 0105/6, 0105/7, 0105/8, 0105/9, 0105/10, 0105/11, 0105/12, 0105/13, 0105/14, 0105/15, 0105/16, 0105/17, 0105/18, 0105/19, 0105/20, 0108/1, 0108/2, 0108/3, 0108/4, 0109/2, 0109/3, 0109/4, 0109/5, 0109/6, 0109/7, 0109/8, 0109/9, 0109/10, 0109/11, 0109/12, 0109/13, 0109/14, 0109/15, 0109/16, 0109/17, 0109/18, 0109/19, 0109/20, 0109/21, 0109/22, 0109/23, 0109/24, 0109/25, 0109/26, 0109/27, 0109/28, 0109/29, 0109/30, 0109/31, 0109/32, 0109/33, 0109/34, 0109/35, 0109/36, 0109/37, 0109/38, 0109/39, 0109/40, 0109/41, 0109/42, 0109/43, 0109/44, 0109/45, 0109/46, 0109/47, 0109/48, 0109/49, 0109/50, 0109/51, 0109/52, 0109/53, 0109/54, 0109/55, 0109/56, 0109/57, 0109/58, 0109/59, 0109/60, 0109/61, 0109/62, 0109/63, 0109/64, 0109/65, 0109/66, 0109/67, 0109/68, 0109/69, 0109/70, 0109/71, 0109/72, 0110, 0111/2, 0111/3, 0111/4, 0114/3, 0114/4, 0114/5, 0114/6, 0114/7, 0114/8, 0114/9, 0114/10, 0114/11, 0114/12, 0114/13, 0115/1, 0115/3, 0117/1, 0117/3, 0118/1, 0118/2, 0119/5, 0119/6, 0120, 0122/1, 0122/2, 0122/3, 0122/4, 0122/5, 0122/6, 0122/7, 0122/8, 0122/9, 0122/10, 0122/11, 0122/12, 0122/13, 0122/14, 0122/15, 0122/16, 0122/17, 0122/18, 0122/19, 0122/20, 0122/21, 0122/24, 0122/25, 0122/26, 0122/27, 0122/28, 0122/29, 0122/30, 0122/31, 0124, 0125, 0126/1, 0126/2, 0127, 0128/2, 0128/3, 0128/4, 0131, 0132, 0133, 0134/2, 0135, 0136/3, 0136/4, 0136/5, 0136/6, 0138/1, 0138/4, 0138/5, 0138/6, 0138/7, 0138/8, 0138/9, 0138/10, 0138/11, 0138/12, 0138/13, 0138/14, 0138/15, 0138/16, 0138/17, 0138/18, 0138/19, 0138/20, 0138/21, 0138/22, 0138/23, 0138/24, 0138/25, 0138/26, 0138/27, 0138/28, 0138/29, 0138/30, 0138/31, 0138/32, 0138/33, 0138/34, 0138/35, 0138/36, 0138/37, 0138/38, 0138/39, 0138/40, 0138/41, 0138/42, 0138/43, 0141/3, 0141/4, 0141/5, 0141/6, 0141/7, 0144, 0146, 0148/1, 0148/3, 0149/1, 0149/2, 0149/3, 0149/4, 0149/5, 0149/6, 0149/7, 0149/8, 0149/9, 0149/10, 0150, 0151/3, 0151/8, 0151/9, 0151/10, 0151/11, 0151/12, 0151/14, 0151/15, 0151/16, 0151/17, 0151/18, 0151/19, 0151/23, 0151/24, 0151/25, 0151/26, 0151/27, 0151/28, 0151/29, 0151/30, 0151/31, 0151/32, 0151/33, 0151/34, 0151/35, 0151/36, 0151/37, 0151/38, 0151/41, 0151/42, 0151/43, 0151/44, 0151/46, 0153/2, 0155/5, 0155/6, 0155/7, 0155/8, 0155/9, 0155/10, 0155/11, 0155/12, 0155/13, 0155/14, 0155/15, 0155/16, 0155/17, 0155/18, 0155/19, 0155/20, 0155/22, 0155/23, 0155/24, 0155/25, 0155/26, 0155/27, 0155/28, 0155/29, 0155/30, 0155/31, 0155/32, 0156, 0157/1, 0157/2, 0157/3, 0157/4, 0157/5, 0157/6, 0157/7, 0157/8, 0158, 0159/3, 0159/4, 0159/5, 0159/6, 0159/7, 0159/8, 0159/9, 0159/10, 0159/11, 0159/12, 0159/13, 0159/14, 0159/15, 0159/16, 0159/17, 0159/18, 0159/19, 0159/20, 0159/21, 0159/22, 0159/23, 0159/24, 0159/25, 0159/26, 0160, 0161/1, 0161/2, 0162/1, 0162/4, 0162/5, 0162/6, 0162/7, 0162/8, 0162/9, 0162/10, 0162/11, 0162/12, 0162/13, 0162/14, 0162/15, 0162/16, 0162/17, 0162/18, 0162/19, 0162/20, 0162/21, 0162/22, 0162/23, 0162/24, 0162/25, 0162/26, 0162/27, 0162/28, 0162/29, 0162/30, 0162/31, 0162/32, 0162/33, 0162/34, 0162/35, 0162/36, 0162/37, 0162/38a, 0163/1, 0163/2, 0163/3, 0164, 0167/100, 0167/105, 0167/106, 0175/2, 0221, 0222, 0223, 0224, 0225, 0226, 0227, 0228, 0229/2, 0229/3, 0229/4, 0229/5, 0229/6, 0229/7, 0229/8, 0229/9, 0229/10, 0229/12, 0229/13, 0229/14, 0229/15 7. 83. 8. SORSZÁMA

07/3, 07/4, 08, 010/8a, 010/9a, 010/9b, 024/2, 026/10, 026/12, 026/13, 026/14, 026/15, 026/18, 026/19, 027/1, 027/2, 028, 029, 036/20, 049/13, 049/14, 057/3b, 057/4b, 061/1, 061/2, 062/2, 062/3, 062/4, 063, 064, 065, 066, 067/3, ÖKOcontroll Bt. Nyíregyháza,

Oldal: 24 / 58


2010.

067/4, 067/5, 067/6, 067/8, 067/9, 067/10, 067/11, 067/12, 069, 0165/2, 0167/1, 0167/89, 0185, 0186, 0187, 0188, 0189, 0190, 0193, 0194/1a, 0194/1b, 0197, 0198/1, 0198/2, 0198/3, 0198/4, 0198/5, 0198/6, 0199, 0200, 0201, 0202, 0203/1, 0203/2, 0203/3, 0204/1, 0204/2, 0204/3, 0206/1, 0206/2, 0206/3, 0206/4, 0207, 0208/3, 0208/4, 0208/5, 0208/6, 0208/7, 0208/8, 0208/9, 0208/10, 0208/11, 0208/12, 0208/13, 0208/14, 0208/16, 0208/17, 0208/18, 0208/19, 0208/20, 0208/21, 0208/22, 0208/23, 0208/24, 0208/25, 0208/26, 0208/27, 0209, 0210/1, 0210/3, 0210/4, 0210/5, 0210/6, 0210/7, 0210/8, 0210/9, 0210/10, 0210/11, 0210/12, 0210/13, 0210/14, 0210/15, 0210/16, 0210/17, 0210/18, 0210/19, 0210/20, 0210/21, 0211, 0212, 0213, 0214, 0215/1, 0215/2, 0215/3, 0216, 0217/1, 0217/2, 0218/2, 0218/1a, 0218/1c, 0219, 0220/1, 0220/2, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2015, 2016, 2017, 2018, 2019, 2020, 2021, 2022, 2023, 2024, 2025, 2026, 2027, 2028, 2029, 2030, 2031, 2032, 2033, 2034, 2035, 2036, 2037, 2038, 2039, 2040, 2041, 2042, 2043, 2044, 2045, 2046, 2047, 2048, 2049, 2050, 2051, 2052, 2053, 2054, 2055, 2056, 2057, 2058, 2059, 2060, 2061, 2062, 2063, 2064, 2065, 2066, 2067, 2068, 2069, 2070, 2071, 2072, 2073, 2074, 2075, 2076, 2077, 2078, 2079, 2080, 2081, 2082, 2083, 2084, 2085, 2086, 2087, 2088/1, 2088/2, 2089, 2090, 2091, 2092, 2093/1, 2093/2, 2094, 2095, 2096, 2097, 2098, 2099, 2100, 2101, 2102, 2103/1, 2103/2, 2104, 2105, 2106, 2107, 2108, 2109, 2110, 2111, 2112, 2113, 2114, 2115, 2116, 2117, 2118, 2119, 2120, 2121, 2122, 2123, 2124, 2125, 2126, 2127, 2128, 2129, 2130, 2131, 2132, 2133, 2134, 2135, 2136, 2137, 2138, 2139, 2140, 2141, 2142, 2143, 2144, 2145, 2146, 2147, 2148, 2149, 2150, 2151, 2152, 2153, 2154, 2155, 2156, 2157, 2158, 2159, 2160, 2161, 2162, 2163, 2164, 2165, 2166, 2167, 2168, 2169, 2170, 2171, 2172, 2173, 2174, 2175, 2176, 2177, 2178, 2179, 2180, 2181, 2182, 2183, 2184, 2185, 2186, 2187, 2188, 2189, 2190, 2191, 2192, 2193, 2194, 2195, 2196, 2197, 2198, 2199, 2200, 2201, 2202, 2203, 2204, 2205, 2206, 2207, 2208, 2209, 2210, 2211, 2212, 2213, 2215, 2216, 2217, 2218, 2219, 2220, 2221, 2222, 2223, 2224, 2225, 2226, 2227, 2228, 2229, 2230, 2231, 2232, 2233, 2234, 2235, 2236, 2237, 2238, 2239, 2240, 2241, 2242, 2243, 2244, 2245, 2246, 2247, 2248, 2249, 2250, 2251, 2252, 2253, 2254, 2255, 2256, 2257, 2258, 2259, 2260, 2261, 2262, 2263, 2264, 2265, 2266, 2267, 2268, 2269, 2270, 2271, 2272, 2273, 2274, 2275, 2276, 2277, 2278, 2279, 2280, 2281, 2282, 2283, 2284, 2285, 2286, 2287, 2288, 2289, 2290, 2291, 2292, 2293, 2294, 2295, 2296, 2297, 2298, 2299, 2300, 2301, 2302, 2303, 2304, 2305, 2306, 2307, 2308, 2309, 2310, 2311, 2312, 2313, 2314, 2315, 2316, 2317, 2318, 2319, 2320, 2321, 2322, 2323, 2324, 2325, 2326, 2327, 2328, 2329, 2330, 2331, 2332, 2333, 2334, 2335, 2336, 2337, 2338, 2339, 2340, 2341, 2342, 2343, 2344, 2345, 2346, 2347, 2348, 2349, 2350, 2351, 2352, 2353, 2354, 2355, 2356, 2357, 2358, 2359, 2360, 2361, 2362, 2363, 2364, 2365, 2366, 2367, 2368, 2369, 2370, 2371, 2372, 2373, 2374, 2375, 2376, 2377, 2378, 2379, 2380, 2381, 2382, 2383, 2384, 2385, 2386, 2387, 2388, 2389, 2390, 2391, 2392, 2393, 2394, 2395, 2396, 2397, 2398, 2399, 2400, 2401, 2402, 2403, 2404, 2405, 2406/1, 2406/2, 2407, 2408, 2409, 2410, 2411, 2412, 2413, 2414, 2415, 2416, 2417, 2418, 2419, 2420, 2421, 2422, 2423, 2424, 2425, 2426, 2427, 2428, 2429, 2430, 2431, 2432, 2433, 2434, 2435, 2436, 2437, 2438, 2439, 2440, 2441, 2442, 2443, 2444, 2445, 2446, 2447, 2448, 2449, 2450, 2451, 2452, 2453, 2454, 2455, 2456, 2457, 2458, 2459, 2460, 2461, 2462, 2463, 2464, 2466, 2468, 2469, 2470, 2471, 2472, 2473, 2474, 2475, 2476, 2477, 2478, 2479, 2480, 2481, 2482, 2483, 2484, 2485, 2486, 2487, 2488, 2489, 2490, 2491, 2492, 2493, 2494, 2495, 2496, 2497, 2498, 2499, 2500, 2501, 2502, 2503, 2504, 2505, 2506, 2507, 2508, 2509, 2510, 2511, 2512, 2513, 2514, 2515, 2516, 2517, 2518, 2519, 2520, 2521, 2522, 2523, 2524, 2525, 2526, 2527, 2528, 2529, 2530, 2531, 2532, 2533, 2534, 2535, 2536, 2537, 2538, 2539, 2540, 2541, 2542, 2543, 2544, 2545, 2546, 2547, 2548, 2549, 2550, 2551, 2552, 2553, 2554, 2555, 2556, 2557, 2558, 2559, 2560, 2561, 2562, 2563, 2564, 2565, 2566, 2567, 2568, 2569, 2570, 2571, 2572, 2573, 2574, 2575, 2576, 2577, 2578, 2579, 2580, 2581, 2582, 2583, 2584, 2585, 2586, 2587, 2588, 2589, 2590, 2591, 2592, 2593, 2594, 2595, 2596, 2597, 2598, 2599, 2600, 2601, 2602, 2603, 2604, 2605, 2606, 2607, 2608, 2609, 2610, 2611, 2612, 2613, 2614, 2615, 2616, 2617, 2618, 2619, 2620, 2621, 2622, 2623, 2624, 2625, 2626, 2627, 2628, 2629, 2630, 2631, 2632, 2633, 2634, 2635, 2636, 2637, 2638, 2639, 2640, 2641, 2642, 2643, 2644, 2645, 2646, 2647, 2648, 2649, 2650, 2651, 2652, 2653, 2654, 2655, 2656, 2657, 2658, 2659, 2660, 2661, 2662, 2663, 2664, 2665, 2666, 2667, 2668, 2669, 2670, 2671, 2672, 2673, 2674, 2675, 2676, 2677, 2678, 2679, 2680, 2681, 2682, 2683, 2684, 2685, 2686, 2687, 2688, 2689, 2690, 2691, 2692, 2693, 2694, 2695, 2696, 2697, 2698, 2699, 2700, 2701, 2702, 2703, 2704, 2705, 2706, 2707, 2708, 2709, 2710, 2711, 2712, 2713, 2714, 2715, 2716, 2717, 2718, 2719, 2720, 2721, 2722, 2723, 2724, 2725, 2726, 2727, 2728, 2729, 2730, 2731, 2732, 2733, 2734, 2735, 2736, 2737, 2738, 2739, 2740, 2741, 2742, 2743, 2744, 2745, 2746, 2747, 2748, 2749, 2750, 2751, 2752, 2753, 2754, 2755, 2756, 2757, 2758, 2759, 2760, 2761, 2762, 2763, 2764, 2765, 2766, 2767, 2768, 2769, 2770, 2771, 2772, 2773, 2774, 2775, 2776, 2777, 2778, 2779, 2780, 2781, 2782, 2783, 2784, 2785, 2786, 2787, 2788, 2789, 2790, 2791, 2792, 2793, 2794, 2795, 2796, 2797, 2798, 2799, 2800, 2801, 2802, 2803, 2804, 2805, 2806, 2807, 2808, 2809, 2810, 2811, 2812, 2813, 2814, 2815, 2816, 2817, 2818, 2819, 2820, 2821, 2822, 2823, 2824, 2825, 2826, 2827, 2828, 2829, 2830, 2831, 2832, 2833, 2834, 2835, 2836, 2837, 2838, 2839, 2840, 2841, 2842, 2843, 2844/1, 2844/2, 2845/1, 2845/2, 2846/1, 2846/2, 2847/1, 2847/2, 2848, 2849, 2850/1, 2850/2, 2851/1, 2851/2, 2852/1, 2852/2, 2853/1, 2853/2, 2854/1, 2854/2, 2855/1, 2855/2, 2856/1, 2856/2, 2857, 2858, ÖKOcontroll Bt. Nyíregyháza,

Oldal: 25 / 58


2010.

2859, 2860, 2861, 2862, 2863, 2864, 2865, 2866, 2867, 2868, 2869, 2870, 2871, 2872, 2873, 2874, 2875, 2876, 2877, 2878, 2879, 2880, 2881, 2882, 2883, 2884, 2885, 2886, 2887, 2888, 2889, 2890, 2891, 2892, 2893, 2894, 2895, 2896, 2897, 2898, 2899, 2900, 2901, 2902, 2903, 2904, 2905, 2906, 2907, 2908, 2909, 2910, 2911, 2912, 2913, 2914, 2915, 2916, 2917, 2918, 2919, 2920, 2921, 2922, 2923, 2924, 2925, 2926, 2927, 2928, 2929, 2930, 2931, 2932, 2933, 2934, 2935, 2936, 2937, 2938, 2939, 2940, 2941, 2942, 2943/1, 2943/2, 2944, 2945, 2946, 2947, 2948, 2949, 2950, 2951, 2952, 2953/1, 2953/2, 2954, 2955, 2956, 2957, 2958, 2959/1, 2959/2, 2959/3, 2960, 2961, 2962, 2963, 2964, 2965, 2966, 2967, 2968, 2969, 2970, 2971, 2972, 2973, 2974, 2975, 2976, 2977, 2978, 2979, 2980, 2981, 2982, 2983, 2984, 2985, 2986, 2987, 2988, 2989, 2990, 2991, 2992, 2993, 2994, 2995, 2996, 2997, 2998, 2999, 3000, 3001, 3002, 3003, 3004, 3005, 3006, 3007, 3008, 3009, 3010, 3011, 3012, 3013, 3014, 3015, 3016, 3017, 3018, 3019, 3020, 3021, 3022, 3023, 3024, 3025, 3026, 3027, 3028, 3029, 3030, 3031, 3032, 3033, 3034, 3035, 3036, 3037, 3038, 3039, 3040, 3041, 3042, 3043, 3044/3, 3044/4, 3044/5, 3044/6, 3045, 3046, 3047, 3048, 3049, 3050, 3051, 3052, 3053, 3054, 3055, 3056, 3057, 3058, 3059, 3060, 3061, 3062, 3063, 3064, 3065, 3066, 3067, 3068, 3069, 3070, 3071, 3072, 3073, 3074, 3075, 3076, 3077, 3078, 3079, 3080, 3081, 3082, 3083, 3084, 3085, 3086, 3087, 3088, 3089, 3090, 3091, 3092, 3093, 3094, 3095, 3096, 3097, 3098, 3099, 3100, 3101, 3102, 3103, 3104, 3105, 3106, 3107, 3108, 3109, 3110, 3111, 3112, 3113, 3114, 3115, 3116, 3117, 3118, 3119, 3120, 3121, 3122, 3123, 3124, 3125, 3126, 3127, 3128, 3129, 3130, 3131, 3132, 3133, 3134, 3135, 3136, 3137, 3138, 3139, 3140, 3141, 3142, 3143, 3144, 3145, 3146, 3147, 3148, 3149, 3150, 3151, 3152, 3153, 3154, 3155, 3156, 3157, 3159, 3160, 3161, 3162, 3163, 3164, 3165, 3166, 3167, 3168, 3169, 3170, 3171, 3172, 3173, 3174, 3175, 3176, 3177, 3178, 3179, 3180, 3181, 3182, 3183, 3184, 3185, 3186, 3187, 3188, 3189, 3190, 3191, 3192, 3193, 3194, 3195, 3196, 3197, 3198, 3199, 3200, 3201, 3202, 3203, 3204, 3205, 3206, 3207, 3208, 3209, 3210, 3211, 3212, 3213, 3214, 3215, 3216, 3217, 3218, 3219, 3220, 3221, 3222, 3223, 3224, 3225, 3226, 3227, 3228, 3229, 3230, 3231, 3232, 3233, 3234, 3235, 3236, 3237, 3238, 3239, 3240, 3241, 3242, 3243, 3244, 3245, 3246, 3247, 3248, 3249, 3250, 3251, 3252, 3253, 3254, 3255, 3256, 3257, 3258, 3259, 3260, 3261, 3262, 3263, 3264, 3265, 3266, 3267, 3268, 3269, 3270, 3271, 3272, 3273, 3274, 3275, 3276, 3277, 3278, 3279, 3280, 3281, 3282, 3283, 3284, 3285, 3286, 3287, 3288, 3289, 3290, 3291, 3292, 3293, 3294, 3295, 3296, 3297, 3298, 3299, 3300, 3301, 3302, 3303, 3304, 3305, 3306, 3307, 3308, 3309, 3310, 3311, 3312, 3313, 3314, 3315, 3316, 3317, 3318, 3319, 3320, 3321, 3322, 3323, 3324, 3325, 3326, 3327, 3328, 3329, 3330, 3331, 3332, 3333, 3334, 3335, 3336, 3337, 3338, 3339, 3340, 3341, 3342, 3343, 3344, 3345, 3346, 3347, 3348, 3349, 3350, 3351, 3352, 3353, 3354, 3355, 3356, 3357, 3358, 3359, 3360, 3361, 3362, 3363, 3364, 3365, 3366, 3367, 3368, 3369, 3370, 3371, 3372, 3373, 3374, 3375, 3376, 3377, 3378, 3379, 3380, 3381, 3382, 3383, 3384, 3385, 3386, 3387, 3388, 3389, 3390, 3391, 3392, 3393, 3394, 3395, 3396, 3397, 3398, 3399, 3400, 3401, 3402, 3403, 3404, 3405, 3406, 3407, 3408, 3409, 3410, 3411, 3412, 3413, 3414, 3415, 3416, 3417/1, 3417/2, 3418, 3419, 3420, 3421, 3422, 3423, 3424, 3425, 3426, 3427, 3428, 3429, 3430, 3431, 3432, 3433, 3434, 3435, 3436, 3437, 3438, 3439, 3440, 3441, 3442, 3443, 3444, 3445/1, 3445/2, 3445/3, 3445/4, 3446, 3447, 3448, 3449, 3450, 3451, 3452, 3453, 3454, 3455, 3456, 3457, 3458, 3459, 3460, 3461, 3462, 3463, 3464, 3465, 3466, 3467, 3468, 3469, 3470, 3471, 3472, 3473, 3474, 3475, 3476, 3477, 3478, 3479, 3480, 3481, 3482, 3483, 3484, 3485, 3486, 3487, 3488, 3489, 3490, 3491, 3492, 3493, 3494, 3495, 3496, 3497, 3498, 3499, 3500, 3501, 3502, 3503, 3504, 3505, 3506 Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet 142/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Szatmár-beregi Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról 0199, 0200, 0201, 0202, 0203/1, 0203/2, 0204/1, 0204/2, 0204/3, 0213, 2014-3506 Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területének ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai 142/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Szatmár-beregi Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról 0201, 0214 Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet tervezett csatolásai 0136/3;0136/4;0136/5;0136/6;0138/1;0138/32;0138/33;0138/34;0138/35;0138/36;0138/4;0138/5;0138/8;061/1;06 1/2;061/3;061/4 Helyi jelentőségű természetvédelmi terület

097;098/1-098/2; 099/1-099/55; 0104/1-0104/2; 0105/1-015/20; 0108/1-0108/4; 0109/2-0109/72; 0110; 0111/2-0111/4; 0114/3-0114/13; 0115/1; 0115/3; 0117/1; 0117/3; 0118/1-0118/2; 0119/5-0119/6; 0120; 0122/1-0122/21;0122/240122/31; 0124;0125;0126/1-0126/2;0127;0128/1-0128/2; 0131; 0132; 0133; 0134/1-0134/2; 0135; 0136/1. ÖKOcontroll Bt. Nyíregyháza,

Oldal: 26 / 58


2010.

0136/3-0136/6; 0138/1; 0138/4-0138/43; 0141/3-0141/7;0144; 0146;0148/1; 0149/1-0149/10; 0150; 0151/2-0151/12; 0151/14-0151/19; 0151/23-0151/32; 0151/35-0151/40; 0151/43-0151/44; 0151/46 0153/2; 0155/10-0155/32; 0156; 0157/1-0157-8; 0158; 0159/3-0159/26; 0160; 0161/1-0161/2; 0162/4-062/27 0162/30-0162/32; 0162/34-0162/35; 0162/37-0162/38; 0163/1-0163/3;0164

7.2.Ökológia hálózatról általában Az 1980-ban közzétett Természetvédelmi Világstratégia a civilizáció fenntartható fejlődése érdekében három fő területet emel ki: • • •

meg kell óvni a létfontosságú ökológiai folyamatokat és életfenntartó rendszereket meg kell őrizni a genetikai sokféleséget a fajok és ökoszisztémák minden hasznosítását fenntarthatóvá kell tenni.

A hagyományos természetvédelem először a fajok védelmét tűzte ki célul - pl. első természetvédelmi törvényünk a hazai madárfauna legnagyobb részét védelem alá helyezte -. Később nyilvánvalóvá vált, hogy a veszélyeztetett fajokat csak úgy lehet megmenteni, ha a táplálékukat, a szaporodó helyüket, az élőhelyüket is védjük, s a fontos, értékes mert ritka - fajok életterét rezervátumszerűen - nemzeti parkokban, szafári parkokban, stb. - kezdték óvni. Minden jó szándék, erkölcsi kiállás és ráfordítás ellenére is fel kellett ismerni, hogy e hagyományos természetvédelmi gyakorlat a világstratégia céljainak nem képes megfelelni. Később tehát az élővilág védelmének mozgalma kiszélesedett: a biodiverzitást, avagy terjedőben lévő magyarított változata szerint a biológiai sokféleség védelmét tűzte ki helyi, országos és nemzetközi szinten. A Földön ma élő fajok száma milliós-tízmilliós nagyságrendű. Az emberiség által eddig gazdaságilag hasznosított fajok száma nem haladja meg a tízezres nagyságrendet. Az emberiség létalapját nyújtó biológiai sokféleség azonban rohamos pusztulásnak indult, olyan gyorsasággal, hogy felmérni sincs időnk, mit veszítünk. A biológiai sokféleségnek az ökológiai stabilitásban betöltött szerepe is fontos. A biodiverzitás továbbá információhalmaz. A tiszta, igaz és tartalmas információk leggazdagabb tárháza a természet. Ennek elpusztítása az emberiség szellemi és erkölcsi hanyatlásához vezet. Az ökológiai hálózat funkcionális elemei. Az ökológiai folyosók elgondolása az elszigetelt természetvédelem meg nem oldott kérdéseire remélt továbblépést. A biológiai sokféleség védelme elődleges cél a magterületeken, ezeket övezik a védőzónák, a puffer területek. Az azonos típusú élőhelyeket, élőhely komplexumokat kötik össze az ökológiai folyosók, biztosítják a génáramlást az egymástól elszigetelt populációk között. Helyi szinten különböző élőhelyeket kötnek össze olyan fajok fennmaradása érdekében, melyek életciklusa ezt megköveteli. Vízfolyások például jellemzően rendelkeznek ilyen folyosó szereppel. A rehabilitációs területek fő funkciója a roncsolt területek gyógyítása. Magterületek Magterületnek nevezzük a hálózat foltszerű, tetszőleges kiterjedésű területeit, melyek ideális nagyság esetén a lehető legtöbb populációnak, illetve az ezekből felépülő életközösségeknek az élőhelyei és genetikai rezervátumai. Ökológiai folyosók A magterületek közötti kapcsolatot a sávos, folytonos élőhelyek, vagy kisebb-nagyobb megszakításokkal jellemezhető élőhely-mozaikok, láncolatok, az úgynevezett ökológiai folyosók biztosítják. Ezek az élőhelyeket, élőhely komplexumokat kötik össze, egyben biztosítják a génáramlást az egymástól elszigetelt populációk között. Puffer területek A magterületek és a folyosók körül védőzónát (pufferzóna) kell kijelölni, ahol még a természet közeli élőhelyek aránya lehetőség szerint magas, feladatuk a magterületek és folyosók védelme az esetleges külső káros hatásoktól.

Rehabilitációs területek A kijelölendő rehabilitációs területek a magterületek, ökológiai folyosók és védőövezetek hálózati elemek területein ÖKOcontroll Bt. Nyíregyháza,

Oldal: 27 / 58


2010.

belül zárványként jelentkező, vagy ezekkel határos ökológiailag sérült állapotú területek, melyek megszakításokat okoznak az egyes zónákban. Helyreállításukat követően a hálózathoz kapcsolhatóak.

7.3.Ökológiai hálózat Tarpa területén Tarpa területén, több helyen is megtalálható az ökológiai hálózat teljesen körbeveszi a települést és puffer területkén szolgál a település és a védett területek között, ahogy a fenti fejezetbe ismertettük. Hálózat határa a település belterületi határán van. Szerkezeti tervlapon részletes bemutatásra kerülnek. Részletesen hrsz.: 02-0229/9; 2001-3506 2.számú térkép: Ökológiai hálózat helyzetéről

8.0. Épített környezet, védett épületek 8.1.Országos védelem alatt álló épület Műemlékek jegyzéke: 11. számú táblázat

SORSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

TÖRZSSZÁM M I 6229 M I 6230 M II 9619 M III 9970 M III 9971 M III 9972 M III 9973 M III 9974 M III 9976 M III 9977 M III 9978 M III 9979 M III 9981 M III 9982 M III 9983 M III 9988

17.

M III 9989


NÉV Református templom Szárazmalom,ma Múzeum Lakóház, népi Lakóház, népi Lakóház, népi Lakóház, népi Lakóház és melléképületek,népi Lakóház, népi Lakóház, népi Lakóház, népi Lakóház, népi Lakóház, népi Lakóház, népi Lakóház, népi Lakóház, népi Lakóház, népi ma Vendégház Lakóház, népi

CÍM Kossuth u. 15. Árpád u. Posta u. 22. Árpád u. 58. Árpád u. 60. Árpád u. 84. Árpád u. 88 Kossuth u. 31. Széchenyi u. 16. Széchenyi u. 59. Széchenyi u. 88. Rákóczi u. 37. Rákóczi u. 67. Rákóczi u. 99. Rákóczi u. 127. Árpád u. 24.

HRSZ. 1060 1020/2 537/1, 537/2, 537/3 920 921 933 935 726 293 468 366 826 798 778 764 899

Árpád u. 56.

919

Oldal: 28 / 58

Tarpa Nagyközség Környezeti Értékelése 18. 19. 20. 21. 22. 23.

M III 9990 M III 9991 M III 9993 M III 11028 M III 11037 MK 11152

2010.

Lakóház és melléképületek,népi Lakóház, népi Lakóház, népi Lakóépület Lakóház és melléképületek,népi Történeti belterület és temető

Petőfi u. 11. Petőfi u. 22. Széchenyi u. 66. Esze Tamás u.22. Rákóczi u. 119.

560/1 1114 323 1016/2 768

8.2.Védett helyi művi értékek A település területén helyi művi érték jelenleg nem található, azonban a rendezési terv erre vonatkozóan tesz javaslatot mintegy 96 esetben.

8.3.Régészeti területek (KÖH adatszolgáltatás alapján) A régészeti területek területét a tervezett módosítások több esetben érintik. Az érintett lelőhelyeket a táblázatban kiemeltük.

Tarpa Nagyközség nyilvántartott régészeti lelőhelyei 12.számú táblázat

SORSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

AZON. 36285 37324 52074 52075 52077 52079 52081 52082 52083 52084 52085 52088 52076

NÉV Református templom Vargáé Dobra farka Almatároló Nagy hegy Sósdomb, sóshalom Tébégre Urai dülő Badalói szög Kismező-oldal Hetei kövesút Homokbánya Helmec Hegy

ÉRTÉK Általános Általános Általános Általános Általános Általános Általános Általános Általános Általános Általános Általános Általános Általános

ÁLLAPOT

Azonosítatlan Azonosítatlan Azonosítatlan Azonosítatlan Azonosítatlan

A fenti táblázat adatai alapján Tarpa közigazgatási területén 14 db régészeti lelőhely található. A rendezésterv módosítása alapján ezek közül több is érintetté válik.

9.0.A rendezési terv által tervezett területi minősítési változások 9.1. Tarpa területi változásai az alábbiak 1. Új lakóterület 1. A 042/2. hrsz.-ú út nyugati oldalának beépítése a 960. hrsz-ú út folytatásával. Az utca a 889.-es és a 867/1.-es helyrajzi számú utcákon kapcsolódik bele a 4127. számú közlekedési útba a belterületen. Belterületi határ módosítását eredményezi. Jelenlegi terület-felhasználási egység: Szántó (Általános mezőgazdasági terület) Tervezett terület-felhasználási egység: Falusias lakóterület Terület nagysága: 7,3029 hektár Érintett telek helyrajzi száma: 042/2, 043/5, 043/6, 043/7, 043/8, 043/9, 043/10, 043/11, 043/12, 055/1, 1162, 1163, 1169 ÖKOcontroll Bt. Nyíregyháza,

Oldal: 29 / 58


3. számú kép. A 043/5 hrsz. földrészletről

2010.

4. számú kép 055/1. hrsz. földrészletről

A változásnak környezetvédelmi szempontból emberre gyakorolt hatása pozitív (nem veszélyeztető). A beavatkozás káros folyamatokat nem indukál. A területváltozás hasznos az itt lakók számára életterük növelése szempontjából kedvező új utca kerül kialakításra, azonban a szántóterület csökken, ami környezeti szempontból nem kedvező. A pontos kivitelezés megvalósítás körülményeiről közművek kialakításáról (gépi vagy kézi munkavégzés) valamint időtartamáról nincs információnk így ennek környezeti elemekre (levegő, víz stb) gyakorolt hatását jelenlegi információk alapján megbecsülni nem lehet.

2. Új lakóterület 2. A lakóterület az Esze Tamás köz folytatásában lenne kialakítva. A jelenlegi földút burkolattal történő kiépítését követően a terület kiszolgáló útja lenne, mely az 1160-as helyrajzi számú most még földúttal csatlakozna a Petőfi Sándor utcába. Belterületi határ módosítását eredményezi. Jelenlegi terület-felhasználási egység: Szántó (Általános mezőgazdasági terület) Tervezett terület-felhasználási egység: Falusias lakóterület Terület nagysága: 4,3131hektár Érintett telek helyrajzi száma: 02, 03/3, 03/4, 03/5, 03/6, 03/18, 03/14-15


Oldal: 30 / 58


2010.

5.számú kép a 03/14-15 hrsz. területről és belterület csatlakozásáról

Mezőgazdasági területből belterületbe vonás történik falusias lakóterület kialakítással, az átalakítással település szerkezet javulni fog a belterületbe ékelődő külterületi mezőgazdasági területek megszűnnének. Alapjában a környezeti elemek nem sérülnek, azonban a mezőgazdasági területek aránya csökkeni fog. Ahhoz hogy építési területeket alakítsanak ki, a közművesítést el kell végezni a területen, ami rövid ideig tartó környezetre káros hatásokkal járhat (zaj és porkeltés átmeneti forgalomnövekedés).

3. Egyéb nem zavaró hatású ipari gazdasági terület növelés I. A Gulácsra vezető 4143. számú közlekedési út déli oldalán a jelenlegi nem zavaró hatású ipari gazdasági terület növelésére kerül sor. A terület a 050 hrsz-ú útig tart. Jelenlegi terület-felhasználási egység: Szántó (Általános mezőgazdasági terület) Tervezett terület-felhasználási egység: Egyéb nem zavaró hatású ipari gazdasági terület Terület nagysága: 3,69 hektár Érintett telek helyrajzi száma: 043/4

6.számú kép a 043/4 hrsz. területről


Oldal: 31 / 58


2010.

A változásnak gazdasági terület növelése a szántóterület rovására környezetvédelmi szempontból emberre gyakorolt hatása semleges. Növelés oka feltételezhetően ipari üzem számára vagy jelenlegi üzem bővítése miatt történik. Nem zavaró hatású ipari gazdasági területről van szó. Önmagában véve szántó területek csökkenése nem kedvező folyamat az ipari területek növelése céljából. A területváltozás nagysága 3,69 ha. Megvalósítás esetén védőfásításról gondoskodni kell.

4. Egyéb nem zavaró hatású ipari gazdasági területnövelés II. A Gulácsra vezető 4143. számú közlekedési út északi oldalán a jelenlegi ipari gazdasági terület növelésére kerül sor. A terület a belterületi határtól a meglevő ipari területig tart. Jelenlegi terület-felhasználási egység: Szántó (Általános mezőgazdasági terület) Tervezett terület-felhasználási egység: Egyéb nem zavaró hatású ipari gazdasági terület Terület nagysága: 2,27 hektár Érintett telek helyrajzi száma: 019/5



Oldal: 32 / 58


2010.

A változásnak gazdasági terület növelése a szántóterület rovására környezetvédelmi szempontból emberre gyakorolt hatása semleges. Növelés oka feltételezhetően ipari üzem számára vagy jelenlegi üzem bővítése miatt történik. Önmagában véve szántó területek csökkenése nem kedvező folyamat az ipari területek növelése céljából. Itt már a fenti esethez hasonlóan az emberre káros hatások jelenhetnek meg. A területváltozás nagysága mindössze 2,27 ha.

5. Különleges terület – szabadidős célra kijelölt terület A belterület nyugati határán a meglevő sportterület bővítésével alakulna ki az a földrész, ami a sporttevékenységre és szabadidő kulturált eltöltésére kijelölt terület. Esztétikus kialakítású, labdajátékokra is alkalmas pályát lehetne létrehozni lelátókkal. Jelenlegi terület-felhasználási egység: Szántó (Általános mezőgazdasági terület) Tervezett terület-felhasználási egység: Különleges intézményi terület Terület nagysága: 0,535 hektár Érintett telek helyrajzi száma: 043/4


Oldal: 33 / 58


2010.

8.számú kép a 043/4 hrsz. területről a focipálya mögötti területről van szó

A változásnak környezetvédelmi szempontból emberre gyakorolt hatása pozitív (nem veszélyeztető). A beavatkozás káros folyamatokat nem indukál. A területváltozás hasznos az itt lakók számára sporttevékenységre vagy kulturális programok számára használható szabadidő kulturált eltöltésére kikapcsolódást pihenést elősegíthető terület alakítható ki. A módosított terület a jelenleginél nagyobb esztétikai hatással bírna. A beavatkozással a településen élők életkörülményei javulnának a település lakosság megtartó képessége, nőhet. A változás környezetre gyakorolt hatása elhanyagolható.

6. Zöldterület kialakítás A belterület nyugati részén az Esze Tamás u. 567 hrsz.-ú telkén helyezkedik el. A telek zöldterület-közparkként v. játszótérként hasznosítható. Jelenlegi terület-felhasználási egység: Falusias lakóterület Tervezett terület-felhasználási egység: Zöldterület Terület nagysága: 0,13 hektár Érintett telek helyrajzi száma: 567

9.számú kép a 567 hrsz. területről


Oldal: 34 / 58


2010.

A változás területnagysága 1 ha alatti, környezetre gyakorolt hatása elhanyagolható jelenlegi állapotokat figyelembe véve javító. Az itt élők megtartó képességet növeli, település szerkezetet javítja, minőségi területhasznosítást eredményez.

7. Zöldterület kialakítás A belterület északi részén a Béke u. és a Petőfi S. u. környezetében helyezkedik el. A telek zöldterület-közparkként hasznosítható. Jelenlegi terület-felhasználási egység: Mezőgazdasági terület Tervezett terület-felhasználási egység: Zöldterület Terület nagysága: 3,11 hektár Érintett telek helyrajzi száma: 0189

10.számú kép a 0189 hrsz. területről


Oldal: 35 / 58


2010.

A változásnak környezetvédelmi szempontból emberre gyakorolt hatása mindenképpen pozitív (nem veszélyeztető). A beavatkozás káros folyamatokat nem indukál. A területváltozás hasznos az itt lakók számára egy használható közpark jönne létre, amely kikapcsolódást pihenést elősegítheti és a jelenleginél nagyobb esztétikai hatással bírna. Mivel a közpark pontos megvalósítása (pl. burkolt felületek növényzet aránya esetleges közművek megvalósítása) telepítéséről nincs tudomásunk ennek az épített környezetre gyakorolt hatása, beillesztése sem határozható meg. A változás település szerkezeti valamint településkép szempontból kedvező.

8. Erdőterület – gazdasági erdőterületek A település közigazgatási területén összefüggő erdőterületek alakultak ki. Ezen területek összekapcsolására, a település több pontján gyenge minőségű mezőgazdasági általános területből összefüggő erdőterületek alakulhatnak ki. Az érintett területek a következők: A Gulácsi u. északi és déli oldalán meglevő általános mezőgazdasági területek felhasználásával. Jelenlegi terület-felhasználási egység: Szántó (Mezőgazdasági általános terület) Tervezett terület-felhasználási egység: Gazdaság erdő Terület nagysága: 176,17 hektár Érintett telek helyrajzi száma: 0220/2, 0218/1, 03/3-03/21, 019/2-019/3, 043/5043/7, 047/1-047/5, 049/1-049/14, 022, 038/3038/13


Oldal: 36 / 58


2010.


A külterületen található mezőgazdasági területek szántók átminősítése erdővé. A legtöbb területen látszik, hogy a területen évek óta nem végeztek mezőgazdasági termelést. Folyamat kedvező mivel ezzel a beavatkozással lehetővé válik a korábbi erdőterületek összekapcsolása. A területek vízállásos, belvizes területek emiatt normál mezőgazdasági hasznosításuk nem mindig lehetséges. Új erdőtelepítések során csak a tájra jellemző, őshonos fafajok alkalmazása megengedett. A tájra jellemző erdőalkotó fafaj a kocsányos tölgy, elegyfafajtaként megtalálható a magyar kőris, gyertyán, mezei szil, a patakok partján a szürke nyár, rezgőnyár, tatárjuhar. A mélyfekvésű, mocsaras területek keményfát adó fája az enyves éger. Különös tekintettel kerülendők a tájidegen, a gyomosító, valamint az ártereken tömegesen terjedő fa- és cserjefajok. Település külterületén jelentős mértékű és mennyiségű változás. (176 ha). A változásnak környezetvédelmi szempontból emberre gyakorolt hatása semleges (nem veszélyeztető).

9. Erdőterület – védőerdő területek A település közigazgatási területén a tervezett árvíztározó töltésének környezetében alakulhatnak ki. Az érintett területek a következők: A Gulácsi u. északi és déli oldalán meglevő általános mezőgazdasági területek felhasználásával. Jelenlegi terület-felhasználási egység: Szántó (Mezőgazdasági általános terület) Tervezett terület-felhasználási egység: Gazdaság erdő Terület nagysága: 1,12 hektár Érintett telek helyrajzi száma: 024/5


Oldal: 37 / 58


2010.

A külterületen található mezőgazdasági területek szántók egy kisrészének átminősítése véderdővé. A legtöbb területen látszik, hogy a területen évek óta nem végeztek mezőgazdasági termelést. Folyamatkedvező mivel ezzel a beavatkozással a táj mozaikos szerkezete megőrizhető madarak számára különösen kedvező a fasorok kialakítása. A beavatkozással, lehetővé válik a korábbi erdőterületek összekapcsolása, defláció szempontjából is hasznos a védőfásítás. A területek vízállásos, belvizes területek emiatt normál mezőgazdasági hasznosításuk nem lehetséges. A minősítés hatásuk mindenképpen kedvező mivel az átminősítés már évekkel korábban a gyakorlatban megtörtént a pozitív hatások egyértelműen észrevehetőek. Beavatkozás nagysága nem jelentős 1,12 ha.

10. Mezőgazdasági kertes területek Korábbi általános mezőgazdasági területekből (intenzív gazdálkodás), extenzív területek illetve vízgazdálkodási területek környezetében alakulnak ki. Jelenlegi terület-felhasználási egység: Mezőgazdasági területek – intenzív hasznosítás Tervezett terület-felhasználási egység: Mezőgazdasági területek – kertes mezőgazdasági Terület nagysága: 239,74 hektár Érintett telek helyrajzi száma: 018/5-6, 038/3-5, 076/27-33, 087/11-19, 072/7-15, 094/49-51, 167/98-99,


Oldal: 38 / 58


2010.

A külterületen található mezőgazdasági területek intenzíven művelt területek (szántók) egy részének átminősítése kertes mezőgazdasági területté. Ezek a területek a belterületi határhoz közel helyezkednek területmódosítás az összes mezőgazdasági területek arányához képest nem jelentős. A minősítés hatása mindenképpen kedvező mivel az átminősítés már évekkel korábban a gyakorlatban megtörtént. Az emberre gyakorolt hatása semleges.

11. Mezőgazdasági extenzív területek Korábbi általános mezőgazdasági területekből (intenzív gazdálkodás), extenzív területek illetve vízgazdálkodási területek környezetében alakulnak ki. Jelenlegi terület-felhasználási egység: Mezőgazdasági területek – intenzív hasznosítás Tervezett terület-felhasználási egység: Mezőgazdasági területek – extenzív hasznosítás Terület nagysága: 28,984 hektár Érintett telek helyrajzi száma: 0206/2, 0206/4, 0208/13,-0208/17, 0208/210208/26, 0196/3-0196/4, 070/2, 070/4, 063, 036/3036/7


Oldal: 39 / 58


2010.


A külterületen található mezőgazdasági területek intenzíven művelt területek (szántók) egy részének átminősítése extenzív mezőgazdasági területté. Ezek a területek a belterületi határhoz közel helyezkednek területmódosítás az összes mezőgazdasági területek arányához képest alacsony (28,98 ha). A minősítés hatása mindenképpen kedvező mivel az extenzív hasznosítás alacsonyabb gépi mozgást eredményez a területen, ami az élővilág zavarása szempontjából kedvező. Az emberre gyakorolt hatása semleges.

12. Természetközeli területek Korábbi extenzív hasznosítású mezőgazdasági gyepterületekből alakulnak ki. ÖKOcontroll Bt. Nyíregyháza,

Oldal: 40 / 58

Tarpa Nagyközség Környezeti Értékelése Jelenlegi terület-felhasználási egység: Tervezett terület-felhasználási egység: Terület nagysága: Érintett telek helyrajzi száma:

2010. Mezőgazdasági területek – Gyepterületek Természetközeli területek 2,827 hektár 072/22, 253, 254

A külterületen található mezőgazdasági területek korábban művelt gyepterületek egy részének átminősítése természetközeli területté (korlátozott terület felhasználással bírnak). Ezek a területek a belterületi határhoz közel helyezkednek területmódosítás az összes mezőgazdasági területek arányához képest alacsony (2,82 ha). A minősítés hatása mindenképpen kedvező mivel az átminősítéssel a természetközeli területek aránya növekszik, ugyanis ezek a területeke többnyire valamilyen védettségi funkcióval rendelkeznek. Az emberre gyakorolt hatása semleges.

9.1.1.A belterületi változások hatásai alábbiak A fenti fejezetben részletesen bemutatott változásokat településtervezők előzetes munkája előzte meg. Jelentős strukturális változás nem került tervezésre. A változtatásokkal új funkciók nem kerültek be a településre, csak a meglévő kapacitások növekedtek arányok változtak. Mint a fenti pontonkénti indoklásban látható tervezett változtatások hatása emberre, környezeti elemre vonatkozóan nem jelentős, a hatás legtöbbször semleges nem veszélyeztető, emberre vonatkozóan későbbiekben előnyös lehet. Ezek a később fellépő hatások a konkrét ökológiai rendszerre több év múltával mivel művelési ágak megváltoztatásáról, erdőkről van szó, 15-25 éves időtartamban mérhetők amennyiben a tervezett változások a terveknek megfelelően valósulnak meg. A tervezett intézkedések elmaradása esetén fent leírt előnyös folyamatok megvalósulása elmaradhat, illetve ennek egy része csak nagyon lassan valósulna meg. Ennek hatása jelenlegi eszközrendszerrel nem mérhető. A rendezési terv változásai a környezeti elemekre (inkább hatásviselőkre) vonatkozóan az alábbi 13. számú táblázatban adjuk meg. A pontok közül a 10.számú pontban a legnagyobb a területváltozás mértéke, a korábbi általános mezőgazdasági területekből (intenzív gazdálkodás), kertes mezőgazdasági területek alakíthatók ki (240 ha). A tervezett beavatkozások közül legjelentősebbnek, mint változást, ezt vettük alapul (13. számú táblázatban):


Oldal: 41 / 58


2010. 13.számú táblázat

Hatásviselők Talaj

Felszín alatti víz Élővilág (ökoszisztémák) Ember

Települési környezet Táj

RT. tervezett beavatkozások alapján - termőképesség javul, - szántóföldi kemikáliák használata nem változik, - tápanyag hasznosítás növekszik, - vízháztartás javul, - deflációs hatás csökken. - talajvíz szintje hosszabb távon csökkenhet - klimatikus változások megjelenhetnek. - állatvilág zavarása nő - szálló por mennyisége a légtérben csökken, - defláció csökkenhet a térségben. - levegő és az élővilág kedvező hatása miatt életfeltételek javulnak. - életminőség javulhat. - nagyobb bevételek a településen Növényzet borításának megváltozása jelentős mértékű állapotváltozásnak minősül.

10.0.Közműváltozások és azok környezetvédelmi hatásai A rendezési tervben szereplő, különböző közmű és infrastrukturális tervek megvalósításával a település fejlődése elkerülhetetlen. Ennek a fejlődésnek a környezetre gyakorolt hatását megpróbáljuk jelen fejezetben bemutatni. Közlekedés fejlesztése: •

Úthálózat A 4143. számú közlekedési út a 4127. számúval a település központjában a helyi óvodánál kapcsolódik össze. A 4125. számú közlekedési út keleten kapcsolódik a 4127-es számú Gulácsra vezető útba. Az utakra vonatkozó fejlesztések közé tartozna a burkolati hibák javítása, annak folyamatos karbantartása. A terv távlatán túl tervezett fejlesztés a Gulács és a Hetefejércsei u. összekapcsolása a belterülettől északra. A belterületen az utaknak szabványnak megfelelően kell szélesíteni. Szakszerűen végzett burkolati hibák javításnak negatív környezetvédelmi hatása nincs. Gulács és Hetefejércse közötti útszélesítés már járhat negatív környezetvédelmi hatással (porkeltés, zaj, zavarás) Amennyiben természetvédelmi területet érint előzetes vizsgálattal kell feltárni ezeket a hatásokat.

•

Vasúti közlekedés A telepüés nem érintett.

•

Kerékpáros közlekedés A településen kiépített kerékpárút nincs, a helyi kerékpáros forgalom a közutakon bonyolódik, mely a kisebb forgalmú önkormányzati tulajdonú közutak esetében nem jelentős, a járműforgalom miatt nem balesetveszélyes. Az országos közutak mentén tervezett a kerékpárút-hálózat kiépítése. Amennyiben természetvédelmi területet érint előzetes vizsgálattal kell feltárni ezeket a hatásokat.

•

Gyalogos közlekedés A nagyközség gyalogos forgalma részben a kiépített járdákon, részben az utakon bonyolódik. Járdák építése, felújítása, vegyes forgalmú díszburkolat kiépítése indokolt. Gyalogos turista útvonal: A nagyközségen gyalogos turista útvonal halad keresztül a Móricz emléktúra, mely déli irányból tekintve a közigazgatási területen a töltésen indul északkeleti irányba, közben le lehet térni a holtágakat megnézni, majd északra fordul és a nagyközség felé halad, ami a település keleti határban kapcsolódik


Oldal: 42 / 58


2010.

bele a Kölcsey Ferenc utcába. Tovább haladva az említett utcán, majd a Hunyadi utcán, majd a Petőfi Sándor utcán kell Beregsurány irányába haladni. A Csokonai utcán lefordulva a Nagy-hegyre lehet felmenni, ahol útközben magaslesre valamint egy régi gémeskútra lehet bukkanni, közben több pihenő található. A turista útvonala a Szipa-főcsatorna mellett halad tovább. A közigazgatási területen belül még két magaslessel és egy gyaloghíd romjaival lehet találkozni. Belterületi járda építésnek, díszburkolat kialakításnak környezetvédelmi hatása nincs.

3.

számú térkép: Turista útvonal a településen

10.1.Vízellátás Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása új követelményeket támasztott az ivóvízellátás területén. Az Unió emberi fogyasztásra szánt ivóvíz minőségére vonatkozó követelményeit a Tanács 98/83/EK irányelve tartalmazza. A Magyar Köztársaság és az Európai Közösség közötti, 1991-ben aláírt Európai megállapodást kihirdető 1994.évi I. törvénnyel összhangban került sor az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001.(X.25) Kormányrendelet megalkotására. Ez a rendelet alapvetően megváltoztatta a vízellátással kapcsolatos szabályozást. Az addigi vízminőségi szabványokat hatályon kívül helyezte és az új követelményekhez igazodó szabályozást hozott létre. Az eddigi szolgáltatott víz minőségében szigorúbb határértéket léptetet életbe vas, mangán arzén, valamint ammónia komponensek területén. Jelenleg ennek a település vízellátó rendszere megfelel azonban a helyi hálózatkialakításon változtatni szükséges. A rendszer takarításához karbantartásához un. szivacsdugós hálózati-mosatásokat lehetővé kell tenni. A továbbiakban előforduló másodlagos vízminőségi problémák megelőzése érdekében. A határértékek betartása végett víztisztítási technológia valamint a meglévő csőhálózat rekonstrukciójával a mechanikai tisztítást is biztosító „szivacsdugós” mosatási feltételek megteremtésével kell és lehet a vízmű és a hálózat összehangolt magas szintű üzemeltetése mellett az előírt vízminőségi határértékeket a fogyasztók számára biztosítani. Az elavult vezetékszakaszokat cserélni szükséges erre vonatkozó tervek azonban nem állnak rendelkezésre. A vezetékek rekonstrukciója (csak belterületen) során, külterületen új nyomvonalat nem létesítenek, ezzel a külterületen található területek nem sérülnek.

10.2.Szennyvízelvezetés A településen a jelenlegi szennyvízelvezető hálózat fejlesztése (átemelő bejelző rendszer kiépítése) a keletkezett szennyvíz jogszabályoknak való elhelyezése elsődleges. Csapadékvíz helyzetének rendezése csapadékos időben a hálózat ne legyen túlterhelt. Szükséges és napirenden van tisztító telep kapacitásának fejlesztése a megyei ÖKOcontroll Bt. Nyíregyháza,

Oldal: 43 / 58


2010.

programhoz igazodva. Ebben az ipari fogyasztók (csak előtisztító után) is rácsatlakozzanak. A rendszer korszerűsítésével a talaj és felszín alatti vizek állapota megóvható. A telep fejlesztése az itt élők és a felszín alatti vizek, talaj számára előnyös volna különös tekintettel, hogy sérülékeny vízbázisról van szó.

10.3.Úthálózatok Közút A fejlesztések során a közúti forgalom folyamatos fejlődésével a növekvő gépjárműszám változása miatt a településen a közúthálózat fejlesztése elkerülhetetlen. A jelenlegi úthálózat kialakítása nem megfelelő az utakat szélesíteni és terhelésüket erősíteni szükséges. Az utak járdák buszvárók minőségét műszaki állapotát vízelvezetést javítani szükséges. A fejlesztés a település minden belterületi utcája aszfaltborítást kapjon, valamint a jelenlegi utcaburkolatok járdák elsősorban a főutcán új burkolatot kapjanak. A terv távlatán túl tervezett fejlesztés a Gulács és a Hetefejércsei u. összekapcsolása a belterülettől északra. Tudomásunk szerint a közeljövőben a település külterületén a fentieken kívül újabb útpályát elkerülő utat nem kívánnak létesíteni. Ezzel a jelenlegi környezeti állapot sérülhet. Kerékpárút A fejlesztésekben nem szerepel.

11.0. Javaslatok a jelenlegi környezeti állapot megtartásához javításához 11.1.Vízminőség-védelem

Tarpa a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet később a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosítva település felszín alatti víz szempontjából az érzékeny települések közzé tartozik. Ezért a felszíni vízfolyások vízminőségének védelme érdekében meg kell akadályozni, hogy a mezőgazdasági tevékenység során alkalmazott műtrágyák és növényvédő szerek a felszíni és a felszín alatti vízfolyásokba bemosódhassanak. Emiatt a művelt területeken melyek többnyire külterületeken helyezkednek el 160 kg/ha műtrágya mennyiségnél többet évente kihelyezni nem szabad. Szabályozni kell a vízfolyásokkal vagy vízállásos területekkel szomszédos területek használatát is.

11.2.Vízellátás • Ivóvíz-tisztítási technológia korszerűsítése. • A szivacslabdás hálózattisztítás lehetőségének megteremtése, hogy a jövőben az üzemeltetők ilyen módon is rendszeresen végezhessék a vezetékek tisztítását. • Gyakoribb mintavételek a vízminőség ellenőrzésére.

11.3.Szennyvízelvezetés • • • • • •

Elsődleges szennyvízelvezető hálózat fejlesztése, a települési tisztítótelep kapacitásának növelése mellett. Később kötelezni kell a lakosságot a mielőbbi rácsatlakozásra. Ipari fogyasztók számára is lehetővé kell tenni a rácsatlakozást. A későbbiekben lakhatási engedély a szennyvízcsatorna hálózatra való csatlakozás esetén adható,(helyi rendlettel szab.) A talajterhelési díjat minden évben ki kell vetni, A folyékony hulladékok beszállítását, végző vállalkozót évente el kell számoltatni,


Oldal: 44 / 58

Tarpa Nagyközség Környezeti Értékelése •

2010.

Amennyiben nem megfelelő a beszállítás vagy illegális ürítések merülnek fel a kivizsgáláshoz I. fokú környezetvédelmi felügyelőséget szükséges bevonni.

A településen keletkezett szennyvizek, hígtrágyák termőföldre való kijuttatását meg kell akadályozni. Az új övezeteket szennyvízcsatornával mielőbb el kell látni.

11.4.Csapadékvíz elhelyezés Azokon az ingatlanokon, amelyek előtt nem található utcai nyíltárkos csapadékvíz elvezető rendszer a keletkezett csapadékvizek elszikkasztását a telkeken belül kell megoldani. Erre az ingatlantulajdonosokat új építési engedélyezési eljárás során kötelezni kellene. A település utcáiban a vízelvezető rendszerek tisztántartását évente 2 alkalommal ellenőrizni kell. Ahol az elvezetés nem megfelelő a rendszert helyre kell állítani az elevezetésről gondoskodni kell. A belvízrendezés során a természetvédelmi érdekek figyelembe vétele A belvíz rendezés során figyelembe kell venni a természetvédelmi szempontokat. A cél, hogy olyan természet közeli állapotot kell megtartani, amely a víz kártételének megakadályozása érdekében történő beavatkozások elvégzése mellett a természetes állapotok és élőhelyek fennmaradását is tartósan biztosítja. A belvízrendezési munka megtervezése, előkészítése során figyelemmel kell lenni azon tényre, hogy a belvízrendezés a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/ 1996. (V.22.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése alapján vízjogi engedély köteles tevékenység. A vízügyi hatósági hatáskört a hivatkozott Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontja alapján a Felügyelőség gyakorolja. • • • • •

természetes terület (erdő, gyep, mocsár stb.,) földtani, természeti értékekkel rendelkező területek, élőhelyek és környezetük, védetté nyilvánítás alatt álló területek, védett természeti területek, ill. arra közvetlen kihatással lévő vízi munkavégzés, vízhasználat érintő munkák végzéséhez. Az Árpád utcán csak szivattyús átemeléssel lehet a károkozás nélküli belterületi vízrendezést megoldani. A pályázat megvalósítása folyamatban van. A község területén beépíteni csak vízrendezett területeket lehet. Beépítés előtt a mély fekvésű területeket fel kell tölteni, a vízelvezető hálózatot ki kell építeni. A csapadékvíz elvezetés tervezésénél ezeken a helyeken gondolni kell a felszíni vizek elvezetésén kívül esetlegesen a talajvízszint süllyesztésére is.

11.4.1. Vízrendezés Tarpa nagyközség a 21. számú Beregi belvízrendszer DK-i részén helyezkedik el. A Beregi belvízrendszer az ország belvíztől leginkább veszélyeztetett négy belvízrendszere közé tartozik, mely meghatározó hatást jelent a település belvíz-veszélyeztetettségére is. A térségben a belvízelöntések nagysága a legbelvizesebb években eléri a terület 50-60 %-át. Település vízrendezésére különös figyelmet kell fordítani ezzel kapcsolatban a felmerülő problémákat mielőbb rendezni kell.

11.4.2. Árvízvédelem Tarpa nagyközség közigazgatásilag a Tisza folyó jobb partján fekvő település, melyet az árvízi elöntésektől a FelsőTisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő I. rendű árvízvédelmi töltések védik. Tározó kialakítása


Oldal: 45 / 58


2010.

Az árapasztó tározó úgy kerül kialakításra, hogy nem a tározóteret veszik körül körtöltéssel, hanem az egyes települések (vagy egyéb védendő objektumok) kapnak körtöltést. A tározóterület kibővül elsősorban Csaroda és Márokpapi irányában, elöntve a Hetefejércsét a 41. sz. főúttal összekötő utat, valamint a Gulács–Jánd közút elöntésével, attól délre eső területekre is. A Tivadar feletti beeresztési változat esetén a vizet „be kell terelni” a tározótérbe különben Tarpa és a tőle keletre eső területek is elöntésre kerülnek, tehát hasonló árapasztó sávot kell építeni a Tivadar–Tarpa közútig 200 m nyílású híddal. A tározó töltésére kerékpárutak kerülnek a meglévő és tervezett hálózathoz való csatlakozás biztosításával. Töltésre vonatkozóan A 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet 7. § (1) A fenntartási feladatok ellátása és az árvízvédelmi töltés védelme érdekében a töltésen, valamint a töltés lábvonalától, annak mindkét oldalán számított 10-10 méteres védősávon (töltésmenti sávon) belül nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a talaj szerkezetét, szilárdságát, összetételét megbontaná, illetve hátrányosan megváltoztatná, annak elszennyeződését eredményezné. (2) Az árvízvédelmi töltésen és az (1) bekezdésben meghatározott védősávon belül a fenntartó hozzájárulása szükséges különösen a járműközlekedéshez, kivéve a kerékpárral való közlekedést, állatok legeltetéséhez, hajtásához - a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 18. §-ának (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével -, anyagok ideiglenes tárolásához. Hullámtérre vonatkozóan 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet 5. § (1) A nagyvízi medret csak jogszabályban meghatározott módon szabad használni (hasznosítani). A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagy vízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése. (2) A nagyvízi meder - ha nem minősül védett természeti területnek - természeti területként kezelendő, ahol az árvíz biztonságos levezetésének elsődlegességét kell figyelembe venni. (3) A nagyvízi meder rendeltetésére figyelemmel a nagyvízi mederben fekvő ingatlanok tulajdonosai (használói) a nagyvízi mederben mezőgazdasági művelést, erdőgazdálkodást vagy bármely más tevékenységet kizárólag saját kockázatukra, a környezetvédelmi, természetvédelmi és a kulturális örökségvédelmi előírások betartásával és az árvizek levezetésének akadályozása nélkül folytathatnak. (4) A nagyvízi mederben - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak a meder használatával, a vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomást, a nagyvízi meder használatával összefüggő vízilétesítményt, továbbá kikötői, rév- és kompátkelőhelyi, vízirendészeti épületet, építményt szabad elhelyezni. A létesítés során az engedélyező hatóság eljárásában a felügyelőség szakhatóságként működik közre. A vízügyi szakhatósági állásfoglalások során - egyebek mellett - vizsgálni kell az építménynek az árvíz és a jég levonulására gyakorolt hatását. A magassági elhelyezés tekintetében a mértékadó árvízszint és az eddig előfordult legmagasabb árvízszint közül a magasabbat kell figyelembe venni. (5) Nagyvízi mederben építmények, a helyi építési szabályzat, valamint a szabályozási terv, illetőleg nagyvízi mederkezelési terv szerint helyezhetők el. A vizek használatával közvetlenül összefüggő építmények, amelyek például a vízisportot, horgászatot szolgálják - ha a szabályzat vagy a tervek másképp nem rendelkeznek - csak abban az esetben valósíthatók meg, ha használatuk közösségi célokat szolgál. (6) A nagyvízi meder hasznosításának korlátozásáért és a vizek által ott okozott károkért, ideértve a nyári gátak megszüntetésével vagy védőképessége mérséklésével összefüggő károkat is, kártalanítás csak akkor igényelhető, ha a nagyvízi meder hasznosítása, beépítése, betelepítése, nem volt jogellenes, és a kártalanítást jogszabály nem korlátozta, vagy nem zárta ki. Beavatkozás esetén Minden vízügyi létesítményt érintő munkálattal kapcsolatban az Igazgatóság szakvéleményét előzetesen ki kell kérni! A földfelszín alatt elhelyezett árvízvédelmi töltést keresztező vezetékeket a 10 m-es előtér (védősáv) széléig védőcsőben kell elhelyezni és a védőcső végeit vízzáróan le kell zárni. Nyomóvezeték átvezetése esetén annak mindkét oldalát árvíz idején is biztonságosan kezelhető elzáró szerkezettel és törésjelzővel kell ellátni. A töltéstestbe a nyomóvezetéket tilos átsajtolással, átfúrással vagy öblítéssel elhelyezni. Az átvezetést, ha egyéb módon nem jelzett, meg kell jelölni. Hullámtéren kábelt a térszín alatt, a kábelre előírt takarás betartásával, vagy a mértékadó árvízszint felett a légvezetékre vonatkozó előírás betartásával szabad fektetni. A hullámtéren való átvezetést, ha egyéb módon nem jelzett, meg kell jelölni.


Oldal: 46 / 58


2010.

11.5.Levegőtisztaság-védelem Pollen „szennyezés” A területbejárások során tapasztaltuk, hogy a település bel,- és külterületén előfordul a parlagfű borítottság. Ez nem csak a parlagon hagyott területekre jellemző, hanem a művelt táblákra is és az összekötő valamint föld utak partjára is. A parlagfű és más gyomnövények (pl. fekete üröm) pollenjei erősen allergizáló hatásúak. Ellenük a legjobb védekezés a területek rendben tartása „kaszálása” lenne. Az önkormányzat a parlagfű visszaszorítására helyi rendeletet szükséges kiadni ebben már bírságolást is kilátásba kell helyezni. Az országos rendeletre hivatkozni szerintünk nem elég. Az önkormányzatnak saját területeit is ellenőrizni kell, mert a lakosság előtti példamutatás fontos ösztönző hatás.

Kertészeti, és mezőgazdasági tevékenységekből származó légszennyezés A területbejárások alkalmával tapasztaltuk, hogy a környező településeken valamint Tarpán sem alkalmazzák elterjedten a kiskertekben a komposztálás technikáját. A kiskertekből kikerülő szerves anyagot vagy a hulladékok közzé teszik az emberek és elvitetik, vagy elégetik a kertben. Mind a két tevékenység hozzá járul a levegő szennyezéséhez. Az első esetben a talaj szerves anyag tartalma csökken, és így a szél könnyebben felkapja a port, a másik esetben még a füst is problémát okoz. A füst közvetlenül akkor jelent problémát, ha a meteorológiai viszonyok (inverziós réteg) a keletkezett füstöt a településen tartják. A továbbiakban javasoljuk A település külterületén a kedvező erdőállomány mellett, elsősorban a belterület határán fásítási tevékenység folytatása javasolt, (védőfasorok) a település északi-északkeleti részén gyorsan növő őshonos fafajok telepítésével melyek jól bírják a szélsőséges és szeles időjárást (nyárfák, fűz félék, kocsányos tölgyek, nyírfacsoportok).

11.6.Hulladékkezelés 11.6.1.Javaslatok a hulladékgazdálkodás területére • • • • • •

A külterületeken az illegális hulladékok lerakására aktívabb mezőőri szolgálat rendszerbeállítása indokolt. Önkormányzati rendelet megalkotása a hulladékgazdálkodásról bírságok kilátásba helyezése az illegális szemetelőkkel szemben. Szelektív hulladékgyűjtés hatékonyabb alkalmazása A jelenlegi szelektív hulladékgyűjtésről a lakosság tájékoztatása a begyűjtés előnyeiről akciók és nyitott napok szervezése az akció népszerűsítésére. Közterületen található edények kihelyezése (templom, szolgáltatások környezetében és központban. A lakosság részre éves lomtalanítások és veszélyes hulladékok begyűjtésére akciók további szervezése.

11.6.2.Veszélyes hulladékkezelés A 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról, mely 2001. január 01-től hatályos, az általános hulladék definíción belül három alapvető hulladékfajtát különböztet meg: veszélyes hulladék, települési hulladék és folyékony hulladék. Jelen esetben a veszélyes hulladék számunkra a meghatározó, mely a törvény 2. sz. mellékletében felsorolt tulajdonságokkal rendelkező, illetve anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék.


Oldal: 47 / 58


2010.

A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről részletes szabályozást a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet tartalmazza. A veszélyes hulladékok a helyi vállalkozásoktól a helyi települési szilárdhulladék lerakóra nem kerülnek ki. A településen szelektív hulladékgyűjtés nem működik, ezért a lakosságtól kis mennyiségű veszélyes hulladék (szárazelemek, festékes göngyölegek, tintapatronok, stb.) kerülhet a lerakó telepre. A települési szilárd hulladék veszélyességének csökkentésére a következőket javasoljuk 1.

2.

A települési szilárd hulladék veszélyességének csökkentése érdekében hosszú távon meg kell szervezni a rendszeres lakossági veszélyes hulladékgyűjtést. Ezt indokolja, hogy a hulladékgazdálkodási törvény és ebből következően a helyi rendeletek is kimondják, hogy a lakosoknak külön kell gyűjteniük a veszélyes hulladékot. Ami ennél is fontosabb, tájékoztatással és szemléletformálással elő kell segíteni, hogy az emberek egyre kevesebb olyan anyagot ill. terméket használjanak, amelyek veszélyes anyagokat tartalmaznak.

11.6.3.A szelektív gyűjtés hatékonyságának fejlesztése érdekében a következőket javasoljuk A hulladék szelektív gyűjtés megszervezésében a közszolgáltatónak nagy szerepe van. A szolgáltatók szívesen vesznek részt a szelektív gyűjtési rendszerek kidolgozásában és megvalósításában. Javasoljuk, hogy a szelektív gyűjtési rendszer üzemeltetésénél az önkormányzat vegye figyelembe más rendszerek pl. a nyíregyházi rendszer tapasztalatait, hiszen ezek a tapasztalatok azonos piaci és szabályozói környezetben valósultak meg. A szelektív hulladékgyűjtésnek akkor van értelme, ha létezik kapacitás az újrahasznosítható hulladékok feldolgozására. Ezért javasoljuk a települési hulladékgazdálkodási tervben ennek szerepeltetését és a fejlesztéshez szükséges pályázati források felkutatását.

11.7.Zaj- és rezgésvédelem Az utak, és a lakóépületek közötti szabad területeket célszerűen kell felhasználni, olyan kereskedelmi-ipari zónák kialakítására, abban olyan épületek létesítmények elhelyezésére, amelyek zajkibocsátása csekély. Az így kialakított kereskedelmi-ipari zónák zaj elleni védelmet nem igényelnek továbbá a mögöttük lévő, zajérzékeny épületeket árnyékolják. A zajforrások és az épületek védendő homlokzatainak egymáshoz viszonyított helyzete meghatározó a helyiségek zajterhelése szempontjából. Ezért az építési engedélyek kiadásánál a zaj ellen védendő helyiségeknek (lakószobák, kórtermek, tantermek stb.) a ”csendes” oldalra nyitásával – amennyiben ezt a tájolás lehetővé teszi többletköltségek nélkül 10-25 dB zajcsökkenés biztosítható. Különös figyelemmel az útra merőleges épületeknél, amelyek mind a két oldala zajos, igaz kevésbé, mint az úttal párhuzamos házak utcai homlokzata. Ennél a változatnál vigyázni kell, hogy a csendes oldalra zajforrás autóparkoló, sportpálya, vagy szolgáltató épületek ne települjenek. A kialakult helyzet javítására út felől haladva intenzív növénytelepítéssel, (a jelenlegi bokrokat célszerű zárt sövénnyel felváltani) időszakosan, évszakfüggően jobbá tehetjük a jelenlegi helyzetet, ezzel a megoldással a homlokzatról visszaverődő zajterhelés csökkenthető. A zajterhelés a direkt és reflektált hangúton terjedő hangszint eredője lesz, tehát egy adott épületet érő zaj nagyságát a környező épületek elrendezése is befolyásolja. Az épületek elhelyezésével, a szemben lévő homlokzatok, kialakításával a visszavert hangenergia, ezzel az eredő zajterhelés is csökkenthető. Zajvédelmi szempontból, pl. nagyon előnyösek a több épületből álló tömbök belső udvarán kialakított csendes zöldterületek. Adminisztratív intézkedések

A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet egyértelműen meghatározza, hogy mely esetekben az első fokú környezetvédelme hatóság a kistérségi jegyző.


Oldal: 48 / 58


2010.

A környezeti zaj- és rezgésterhelési megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. §(4) bekezdése alapján a június 1. és szeptember 15. közötti időszakban megrendezésre kerülő, egybefüggő több, de legfeljebb nyolc napon át tartó kulturális fesztiválok esetében e rendelet alkalmazása során. A nappali időszakon a 6:00 és 23:00 közötti időszakot, éjjeli időszakon a 23:00 és 6:00 közötti időszakot kell érteni, a zajtól védendő valamennyi területen a terhelési határérték nappali időszakban 65 dB, éjjeli időszakban 55 dB. Lakó-, üdülőterület, gyógyhely természetvédelmi terület meghatározó részein, amelyek funkciója szükségessé tesz, ill. jelenlegi zajhelyzete lehetővé teszi, zaj elleni védelem szempontjából, fokozottan védett terület jelölhető ki. Az önkormányzati rendeletekben mód nyílik a határértékekkel meg nem ítélhető, zavaró zajok szabályozására is. Ilyen rendelet megtilthatja, ill. korlátozhatja a települések egyes részein zajos tevékenységek éjszakai folytatását, korlátozhatják a zajt okozó szórakozóhelyek nyitva tartását, az állattartást, pihenőparkok környékén a zajos reklámtevékenységet, intézkedhetnek a csendháborítás büntetéséről stb. A javasolt módosító tényezők táblázatosan Kulturális, szórakoztatóipari, üdülési és sportlétesítményekben, továbbá helyi hírközlési vagy hirdetési célokra alkalmazott hangosító berendezések esetében rendszeresnek nem tekinthető üzemeltetés esetén az alábbi értékekkel korrigálhatók az alábbi táblázat határértékei.

13.számú táblázat

Üzemelési rend:

Működési napok száma 30 nap alatt:

Módosító tényező: dB(A)

Rendszeres

7 vagy ennél több nap

0

Időszakos

3-6 nap

+5

Alkalmi

kevesebb, mint 3 nap

+10

Az egyes terület felhasználási egységeken létesítendő épületfunkciók engedélyezése során különös figyelmet kell fordítani az OTÉK 10.§-24.§ előírásaira, azok következetes betartására. Zajvédelemmel kapcsolatos helyi rendeletek megalkotása.

11.8.Mezőgazdasági területek A mezőgazdasági terület az országos és megyei tendenciákhoz hasonlóan folyamatosan csökkent. A csökkenés oka, hogy a termelésből területeket kivontak, valamint belvíz veszélyeztetés. Egyes mezőgazdasági területek (jelen esetben itt a szántó) csökkenése természet-megőrzési, környezetminőség szempontjából kedvező folyamat. Legelő művelési ág növekedésével javasoljuk szarvasmarha tartást külterületen. Tájba jól beilleszthető környezeti elemet nem veszélyeztet.

11.9.Egyéb, nem mezőgazdasági területek Az erdőterület nagyságának növekedése összességében kedvező folyamat gazdasági- társadalmi- környezeti szempontból egyaránt. Egyes esetekben - amikor gyepre, vagy kiszáradó nádasra, mocsárra, lápra telepítenek erdőt káros az erdőtelepítés a környezetminőség alakulásának szempontjából.


Oldal: 49 / 58


2010.

11.10.Védett területek A talaj és termőhelyi adottságokat is figyelembe véve csak a jó minőségű, az évek többségében gazdasági hasznot termelő szántókon kell szántóföldi művelést folytatni, a többi részen gyümölcsöskertek, kaszálók és természet-közeli erdők kialakítása javasolt. A területhasználat váltás során törekedni kell a mozaikos tájszerkezet megteremtésére a szántókkal egyenlő arányban, azokkal váltakozva telepítsünk erdőt, gyepet illetve gyümölcsöst a javaslati tervlapon ábrázoltak szerint. Az ökológiai területek további megóvására a Környezetvédelmi Felügyelőségek és a HNPI kezelési utasítási az irányadóak.

12.0.A jövőkép elemei 12.1.A település tekintetében A települési struktúra megmarad, ugyanakkor a települési környezet megújul, minőségi fejlődés bontakozik ki. - A település központi területén településközpont rehabilitáció keretein belül, a meglévő épített környezeti értékek megőrzésre kerülnek, fenntartásukról, felújításukról gondoskodva. A tájra jellemző falusias településközpont kerül kialakításra (jelentős számban került javaslat helyi védelemre vonatkozóan). - A település egységes zöldfelületi rendszerének megvalósítása kertészeti tervek alapján. Közparkok kerülnek kialakításra. (Esze Tamás úton 567. hrsz.-on játszótér vagy közpark kerülne kialakításra Tervezett változások fejezetben 6. pont alapján) - Egységes térszerkezet létrehozása a központi részeken. Településközpont kiemelése. (jelenlegi állapot is nagyon kedvező) - Lakóterület fejlesztés tekintetében a még fellelhető üres telkek lakóterület céljára történő hasznosítása a meglévő, települési környezethez igazodva. - Kiépülhetnek azok a létesítmények, turisztikai terek –parkolók, járdák, - melyek javítanák a település vonzerejét. (jelenlegi állapot más környező településekhez viszonyítva kedvező)

A településközpontban a közterület rendezéssel és zöldfelületi rendszerrel központformáló változások következnek be. A településképbe illesztik mindazokat a meglévő épített alkotásokat, melyek meghatározói a központnak.

12.2.Turizmus tekintetében Országos jelentőségű műemlékkel többel is rendelkezik a település. Idegenforgalmi szempontból a település komoly jelentőséggel bír. A nagyközségen gyalogos turista útvonal halad keresztül a Móricz emléktúra, mely déli irányból tekintve a közigazgatási területen a töltésen indul északkeleti irányba, közben le lehet térni a holtágakat megnézni, majd északra fordul és a nagyközség felé halad, ami a település keleti határban kapcsolódik bele a Kölcsey Ferenc utcába. Tovább haladva az említett utcán, majd a Hunyadi utcán, majd a Petőfi Sándor utcán kell Beregsurány irányába haladni. A Csokonai utcán lefordulva a Nagy-hegyre lehet felmenni, ahol útközben magaslesre valamint egy régi gémeskútra lehet bukkanni, közben több pihenő található. A turista útvonala a Szipa-főcsatorna mellett halad tovább. A közigazgatási területen belül még két magaslessel és egy gyaloghíd romjaival lehet találkozni. A megfelelő infrastrukturális és szolgáltató háttér is hiányzik. Fogadóképes kereslet szintén. Kiadó szálláshely gyakorlatilag nem található a településen. A települési rendezési terv megvalósításával a fejlődésének egyik meghatározó pontja lehet a turizmus kínálata, melynek megvalósítására az adottságok kismértékben ugyan, de felelhetők. Rekreációs, pihenő, szabadidős és sportolási célú területek kialakítása (ide kapcsolódik a jelenlegi sportpálya területi fejlesztése 9.fejezet módosítások bemutatása 5. pontja)


Oldal: 50 / 58


2010.

Idegenforgalmi célú fejlesztési területek kialakítása a belterülethez közeli területeken (adottságok megfelelőek gyalogos emléktúra útvonal halad keresztül a településen.) Természetjáró, ökoturizmus kínálatának megteremtése a környező településekkel összefogva. Idegenforgalmi célú területeken különböző kategóriájú (vendégház, apartman, kemping) szálláshelyek kialakítása. Gazdag vadgazdálkodási tevékenységek, vadászati bemutatkozással, több település hagyományos állattartó szerepének erősítése. (Esze Tamás Vadász Társaság) Helyi programok Tarpai szilvanapok kiemelt jelentősége. Az országban egyedülálló természeti és épített környezetből fakadó előnyei: Látnivalók: Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet; tarpai Téb-, Nagy erdő; Tarpai-hegy; Bockereki-erdő; Nyíres-tó és Bábtava glaciális reliktum tőzegmoha lápok; Árpád-kori Csarodai református templom és tájház; Tákosi „mezítlábas NotreDame”; Tarpa (szárazmalom, református templom); Magyar háziállatok törzsállománya: szürke marha, rackajuh, mangalica; Beregi Múzeum; Kendermúzeum; Beregi-keresztszemes Múzeum; A megyében ezért hozták létre a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzetet, mely a maga 23.136 hektáros méretével az egyik legnagyobb tájvédelmi körzet hazánkban. A terület élővilágának meghatározó, legfontosabb részét a természetes állapotú erdőtakaró képezi, mely hegyvidéki fajoknak ad otthont. Egyéb kirándulási lehetőségek Dombrádon a szabadtéri Vasúti Járműkiállítás helyszínén a 760 mm nyomtávolságú Nyírvidéki Kisvasútra jellemző járműállomány tekinthető meg. Vontatásra és pályafenntartásra használt mozdonyok, személy- és teherkocsik képezik a gyűjteményt. A szabadtéri járműkiállítás mellett a helyi vasúttörténeti gyűjtemény is megtekinthető. A települési turizmust célszerű összekapcsolni a térségi turizmussal. Elsősorban Szatmár-Beregi települések gazdag idegenforgalmi programjaira alapozva, valamint a Tisza közelségére számítva a települési programokat a térségi programokkal lehet összekapcsolni.

12.3.Civil szervezetek a településen, jellemzői Nagycsaládosok Országos Egyesületének Tarpai Csoportja Szatmár-Bereg Pálinka Lovagrend Egyesület: Tevékenysége: – hagyományőrző tevékenység folytatása – Ünnepei: – Tavasszal: szilvavirágzás – Ősszel: szilvanap Szatmár-Beregi Szilvaút Egyesület: A szilvaút a Naménytól-Naményig nevet viseli. Tevékenysége: – A szilvát középpontba hozva a térség turisztikai látványosságait bemutassa – A szilvából készült ételek és italok elkészülésének bemutatása Tarpai Szőlőhegy Egyesület: Tevékenysége: – Természetbarát gazdálkodás – Természeti értékek bemutatása a turistáknak Tarpai Kurucz Horgász Egyesület: 2 holtág tartozik bele, melyek a falu határában vannak, megközelíthetősége jó. Tevékenysége: ÖKOcontroll Bt. Nyíregyháza,

Oldal: 51 / 58

Tarpa Nagyközség Környezeti Értékelése –

2010.

Sporthorgászat

Esze Tamás Vadász Társaság Tarpai Önkéntes Tűzoltó Egyesület Tarpa FC: Tevékenysége: – Labdarugó sporthoz utánpótlást neveljen – Sportolási lehetőség, testedzés Tarpa Nyugdíjas Egyesület Tevékenysége: Rendezvényeken való részvétel

12.4. Kulturális jellegzetességek A település kiemelkedő kulturális programmal rendelkezik, melyek a következők: – Minden év tavaszán rendezi meg a szilvavirágzás ünnepét a Szatmár-Bereg Pálinka Lovagrend Egyesülete, mely pálinkakóstolóból, pálinkaminősítő programokból áll. A rendezvény a folyóparti szilvásban tartanak, mely során a szilva virágát a Tiszára dobják, amelyek elúsznak a vízzel. – Minden év őszén rendezi meg a szilvanap (vagy új pálinka) ünnepét a Szatmár-Bereg Pálinka Lovagrend Egyesülete, mely során helyi receptekből készült ételkülönlegességeket, lekvárokat, párlatokat lehet megkóstolni, valamint a kenyérsütés is előtérbe kerül. Az ünnepség csúcspontja a lovagavatási ceremónia. – Már 9. alkalommal rendezik meg 2010-ben a Kuruc napokat. Ezen az ünnepen a kuruc korból készült ételeket lehet megkóstolni, valamint kisebb vásár nyílik, és különböző mesterségek megismerésére fafaragó, babakészítő, kovács, bőrkészítő, fazekas, hímző, csipkeverő tevékenységet lehet folytatni. Ilyenkor beindul a szárazmalom, valamint a tájház is korhű kiállítással várja a vendégeket. – Tarpán rendezik meg a Megyei Népzenei Fesztivált, mely idén már a 20. lesz. Amatőr szólisták, hangszeresek, énekesek, népzenészek lépnek fel a rendezvényen. – Játék Határok Nélkül Sportnap, mely nevét arról kapta, hogy a rendezvényen kárpátaljai csapatok is részt vesznek. A programban régi játékok kipróbálása, valamint kézművesek bemutatója, helyi termékek kóstolására is lehetőség nyílik. – 2009-2010-ben 1 éven keresztül tartott egy nagyszabású konferencia, a „Kuruckori kalandozás a Történelmi Beregben”, amely a Határon átnyúló együttműködés fejlesztése a magyar-ukrán határtérségben címmel indult projekt volt. – Esze Tamás Hagyományőrző Alkotótábor: népi mesterségek, kuruc ételek elkészítése – Kuruc Történelmi Napok: előadások, szakmai konferenciák, vetélkedők. – Országos Bio-Nap Tarpa: előadások, üzemlátogatás – Tarpai Lovas Napok: lovas rendezvények A település nagyon gazdag a műemlékeiben is, a belterületnek a 80 %-a műemléki környezetbe tartozik. Jelenleg 22 van a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jegyzékében műemlékként feljegyezve, melybe a református templom, a szárazmalom, és 20 népi lakóház tartozik bele. A településnek van helyi védelem alatt álló épületekre szabályzata, mely csak néhány épülete foglal magába, holott a településen a száznál is többet eléri azoknak az épületeknek a száma, amelyek valamilyen kulturális jellegzetességgel bírnak.

12.5.Intézmények tekintetében Egészségügyi ellátás:


Oldal: 52 / 58


2010.

A nagyközségben orvosi rendelő működik, mely megfelelő ellátottsággal rendelkezik, valamint gyógyszertárral is található a településen. Fogászati rendelése is van a településnek. Az egészségházban még anya és csecsemővédelmi szolgálat is működik. Szociális Gondozási Központ a település központjában található, valamint a településtől északra a Baksa- tanyán található a Kikelet Ápoló Otthon, melyet a Téb-erdő vesz körül. A földszinten a mozgásukban korlátozott személyek, az emeleten a magukat önállóan ellátó személyek laknak a 2-3-4 fős szobákban. A főépület mellett egy kisebb lakóotthon is található, amely családiasabb hangulatot nyújt. Az otthon tevékenységi köre, hogy: – Szociális támogatás, segítségnyújtás és ügyintézést biztosítson – A fogyatékossággal élő személyeket segítse az önálló életvitelükben – Egészségügyi- szociális ellátottságot teremtsen – Fejlesztő foglalkozásokat nyújtson Oktatási ellátás: A nagyközségben óvodai és általános iskolai szolgáltatások biztosítottak. Az általános iskolában jelenleg 18 tanteremből áll, melyekben 250 főre tehető kisiskolás jár. A pedagógiai létszám 25 főből áll. Az iskola teljes akadálymentesítést kapott az elmúlt években, melynek kialakításához Európai Uniós támogatásban nyertek támogatást. Az iskola névadója Esze Tamás. Kiemelten figyelnek az informatika, az idegen nyelv és a környezeti nevelésre. Művészeti képzésben üvegfestészet és gipsz szobrászat, a modern és néptánc, valamint a hangseren oktatás a jellemző. Az iskola teljes szakosodásban működik. A hátrányos helyzetben lévő tanulók száma nagyon magas (60 %), veszélyes helyzetűek létszám egyharmada körüli (30 %), valamint a sajátos nevelést igénylők (15 %) is sokan vannak. Az oktatás 3 különböző épületben történik, 2 iskolaépületben és az óvodában. Közbiztonság: Saját rendőrkapitánysággal rendelkező település.

12.6. A település gazdasági fejlődése A település gazdaságának vizsgálata A településen élők nagyszáma a mezőgazdaságból él. Az NFÜ által kiutalt pénzek Tarpának: – A mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése című pályázaton egy vállalkozó 15 millió forintnyi összeghez jutott, – Az Esze Tamás Általános Iskola teljes akadálymentesítésére majdnem 20 millió forintot, valamint a – Beregi Komplex Árapasztási – Ártér revitalizációs fejlesztésére 589 millió forintot kapott a Felső-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósága, tovább – Mezőgazdasági beruházások támogatására betakarítógép beszerzésére 24 millió, öntözőtelep létesítésére majdnem 5 millió, új mezőgazdasági gép beszerzésére csaknem 3 millió, valamint mezőgazdasági erőgép beszerzésére 3 milliónál valamivel több forintban mért összeget adtak ki. – A manufaktúra és pálinkafőzde 11,5 millió forintot hozott el. Ezekből a támogatásból jól látszik, hogy a mezőgazdaságnak nagy szerepe van Tarpán, körülbelül 100 család gazdálkodik, akik a falu lakosságának is számottevő munkalehetőséget biztosítanak. Az államháztartás alrendszereiből nyújtott, nem normatív, céljellegű fejlesztési támogatásokból a regionális turisztikai támogatás néven még az akkori önkormányzati és területfejlesztési miniszter, Bajnai Gordon 1 millió forintnyi összeget ítélt meg a Szatmár-Beregi Szilvanapoknak 2007-ben. Óvodaépítésre 53 millió forintnyi támogatást kapott a település, mely a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatásának pályázataként nyert meg.


Oldal: 53 / 58


2010.

12.7.Mezőgazdaság-tájgazdálkodás tekintetében A településen a kárpótlás és földrészarány-tulajdon kiosztás után a birtokviszonyok rendezettek. Tarpa jelentős nagyságú külterületi termőföldjei hagyományosan erdő, szántó, legelő területként hasznosítottak.

A mezőgazdasági művelés megtartása, és fejlesztése. Hagyományos tájszerkezet megőrzése. Mezőgazdasági géppark fejlesztésének további ösztönzése Az állattartó telepek további működésének és korszerűsítésének ösztönzése mellett, támogatni a felhagyott állattartó telepek felújítás utáni újra üzemelését. A védett természeti területek határában a természetvédelmi érdeket szem előtt tartva területhasználatok, gazdálkodási formák előnyben részesítése A természeti állapot stabilizálása illetve javítása A beruházások környező termőföldeken nem ronthatják a talajvédő gazdálkodás feltételeit, a környezeti hatások az érintett termőföldek minőségében kárt nem okozhatnak (talajszennyezés defláció belvíz kialakulása talaj taposása bolygatása) Beruházások esetében gondoskodni kell humuszmentésről szakszerű letermeléséről deponálásáról kezeléséről és felhasználásáról. Ilyen esetekben humuszmentési és rekultivációs tervet kell készíteni 90/2008. (VII.18.) FVM rendelet alapján.

A településen hagyományosan a foglalkoztatottak nagy része a mezőgazdaságban dolgozott. A helyi emberek életében, a családok megélhetésében fontos szerepe van a mezőgazdaságnak, gyümölcstermesztésnek. Ösztönözni kell a hagyományos növényi kultúrák termesztését, valamint a biogazdálkodás megteremtését.

12.8.Természetvédelem és környezetvédelem tekintetében A település fejlődése számára kiemelkedő fontosságú, hogy a természet-közeli területeket sikerüljön fenntartani.

A természeti területeken a természet-közeli állapotok megőrzése elsődleges fontosságú. Szennyvíztisztító telep kapacitásának bővítését. A csatornák megfelelő kotrásával, mederrendezésével a természeti környezet fenntartható. A szelektív hulladékgyűjtés teljes körű megvalósítása, ösztönzése.

A környezettudatos fejlesztések eredményeként akár a táji környezetre alapozott turizmus és idegenforgalom megerősödik. Javulnak a természeti állapotok, felértékelődhet a természeti környezet.

13.0.A terv, illetve program céljainak egymás közti, illetve releváns tervek, illetve programok céljaival való konzisztenciája környezeti szempontból A készülő településrendezési terv figyelembe veszi az Európai Unió környezetvédelemmel, környezetalakítással kapcsolatos elvárásait, mindenekelőtt a fenntartható fejlődést helyezi előtérbe (külön foglakozik a vízkeret irányelvvel). Környezeti szempontból a településrendezési terv az alábbi változtatásokat, tervezett terület felhasználást, tervezett környezetalakítást tartalmazza:

Szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, közterületen található hulladékgyűjtő edényzetek számának növelése. A már hagyományokkal rendelkező lomtalanítási akciók (ősszel, tavasszal) folytatása szervezett keretek között. Szennyvízelvezető hálózat fejlesztése, tisztító telep kapacitásának növelése. Natura 2000-es, Ökológiai Hálózat és egyéb védett és természeti területének érintetlenül hagyása, az ott lévő állat- és növényvilág védelme. Ezekre a területekre vonatkozó szabályozás betartása, és a környéken élőkkel betartatása. Megyei területrendezési Terv által meghatározott térségi terület felhasználási kategóriák jelölése, a hosszútávon erdősítésre kerülő területek kijelölése. Környezeti nevelés fontossága, amelyben a kisebbséget is szükséges bevonni.


Oldal: 54 / 58


2010.

14.0.Földrajzilag lehatárolt tervezési terület esetén, illetve, ha a hatásterület földrajzilag lehatárolható, a terület azon környezeti jellemzőinek azonosítása, amelyeket e terv, illetve program megvalósítása valószínűleg jelentősen befolyásol A településrendezési terv hatálya kiterjed Tarpa teljes közigazgatási területére. A településrendezési tervben ábrázolásra, szabályozásra került tervezett elemek, új terület felhasználások, a belterület és annak közvetlen közelében lévő kapcsolódó területeket érinti. A település turisztikai vonzerejének meghatározója. A tervezett gazdasági területfejlesztések a már kialakult gazdasági területekhez kapcsolódva tervezettek. A kisebb fejlesztések, melyek a belterület néhány pontján lehatárolhatók, a környező területhasználatokra, a kialakult környezeti jellemzőkre negatív hatással nincsenek. Környezeti állapot egyéb jellemzőinek leírása (eltartó képesség, terhelhetőség); A településszerkezeti terv készítése során a lakosság számának prognosztizációjánál a jelenlévő népesség számának alakulása alapján, kedvező gazdasági-társadalmi folyamatokat figyelembe véve került tervezésre a lakosságszám. A lakóterületek kijelölésénél elsődleges szempont a már meglévő lakóterületekhez való kapcsolódás. A tervezett állapot nem lépi túl azt a keretet, amelynél a település terhelhetősége lényegesen növekedne. Fennálló környezeti konfliktusok, problémák leírása és mindezek várható alakulása, ha a terv, illetve program nem valósulna meg; Jelenleg a településen olyan fennálló környezeti konfliktus, amellyel számolni kellene nincs.

15.0.A terv illetve a program megvalósulásával közvetlenül vagy közvetve környezeti hatást kiváltó tényezők, okok feltárása, különös tekintettel a tervelemekre, tervezett intézkedésekre Természeti erőforrás közvetlen igénybevételét vagy környezetterhelés közvetlen előidézését jelentik; A településrendezési terv olyan fejlesztéseket nem tartalmaz, amelyek közvetlenül, vagy közvetve olyan hatást okozhatnának, amely a környezetterhelést fokozná, vagy a természeti erőforrásra kedvezőtlenül hatna. Olyan társadalmi, gazdasági folyamatokat váltanak ki, vagy ösztönöznek, amelyek közvetett módon környezeti következményekkel járhatnak (különösen azok, amelyek olyan, befektetői, termelői vagy fogyasztói magatartást váltanak ki, vagy ösztönöznek, illetve egyéb olyan tendenciákat erősítenek, amelyek természeti erőforrás igénybevételéhez vagy környezetterheléshez vezethetnek, olyan fajta beruházásokat, fejlesztési irányokat részesítenek előnyben, amelyek további környezetterhelő vagy igénybevevő fejlesztéseket vonzanak, ösztönöznek, vagy ha kumulatív hatások lépnek fel); A településrendezési terv olyan nagyarányú fejlesztéseket nem jelöl ki, amelyek fenti folyamatokat kiválthatnák. Az előző pontok szerinti meghatározott információkból kiindulva a terv, illetve program megvalósítása esetén várható, a környezetet érő hatások, környezeti következmények előrejelzése; A fent említett pontok alapján ilyen következményekkel nem számol a terv. A környezeti elemre (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként az építészeti és régészeti örökségre); A településrendezési terv fő alappillérének tekinti a kialakult környezeti elemek megőrzését, legalább szinten tartását, hosszútávon pedig mindezek javítását irányozza elő. A rendezési eszközök a helyi építészeti, régészeti, természeti emlékek, értékek védelmét a tervhez elkészült örökségvédelmi hatástanulmányban leírtak szerint, valamint a helyi építészeti értékvizsgálatra alapozott a rendezési terv jóváhagyását követő helyi értékvédelmi rendeletben szabályozza, így biztosítva ezen emlékek fennmaradását, megőrzését. Környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra településre, klímára, természeti (ökológiai rendszerre), a biodiverzitásra; A rendezési terv olyan léptékű fejlesztést nem tartalmaz, mely a fent leírtakra hatással lenne. ÖKOcontroll Bt. Nyíregyháza,

Oldal: 55 / 58


2010.

Ökológiai Hálózat állapotára, állagára és jellegére, valamint e területeken lévő élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzete megmaradásának, fenntartásának, helyreállításának, fejlesztésének lehetőségeire; A településrendezési terv az országosan és helyileg védett területeket jelöli a terv készítése során mindazokat figyelembe veszi, valamint azok megőrzését, fenntartását fő feladatának tekinti. A terv olyan fejlesztéseket nem tartalmaz, mely a védett területeket érintené, az ott lévő kialakult élettérre káros hatással lenne. Az előbbi hatások következtében az érintett emberek egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében – különösen életminőségében, kulturális örökségében, területhasználata feltételeiben – várhatóan fellépő változásokra; A terv nem számol fent leírtak negatív hatásával.

16.0.A közvetett módon hatást kiváltó tényezők Új környezeti konfliktusok, problémák megjelenésére, meglévők felerősödésére A rendezési terv készítése során a meglévő jogok megtartása és a normativitás elvét figyelembe vették. Környezettudatos, környezetbarát magatartás, életmód lehetőségeinek, feltételeinek gyengítésére vagy korlátozására A környezettudatos, környezetbarát életmód lehetőségét biztosítja a terv. A helyi adottságoknak megfelelő optimális térszerkezettől, terület felhasználási módtól való eltérés fenntartására, vagy létrehozására; A rendezési terv figyelembe veszi és a tervezés során alkalmazkodik a már kialakult terület felhasználáshoz, térszerkezethez, Olyan helyi társadalmi-kulturális, gazdasági-gazdálkodási hagyományok gyengítésére, amelyek a táj eltartó képességéhez alkalmazkodtak; A rendezési terv figyelembe veszi a kialakult társadalmi, kulturális, gazdasági, gazdálkodási (mezőgazdasági) hagyományokat. A természeti erőforrások megújulásának korlátozására; A terv nem irányozza elő. A nem helyi természeti erőforrások jelentős mértékű használatára vagy a helyi természeti erőforrások túlnyomóan más területen való hasznosítására; A tervben ilyen jellegű fejlesztés nem szerepel.

17.0.A környezeti következmények alapján a terv, illetve program és változatok értékelése, a környezeti szempontból elfogadható változatok meghatározása A településrendezési terv elsődleges feladatának tekinti a már kialakult állapot fenntartását, a környezeti állapot legalább szinten tartása, de inkább javítása mellett. Olyan beavatkozásokat, melyek a kialakult természeti-környezeti állapotra negatív, vagy visszafordíthatatlan hatással lenne, nem tartalmaz. Figyelembe veszi a természetvédelem érdekeit, mindezek érdekében lehatárolásra kerültek a védett és természet megőrzési területeket. A terv készítése során a tervezett fejlesztések a már kialakult épített és természeti környezet figyelembevételével történtek, az országos és térségi érdek összehangolása mellett.


Oldal: 56 / 58


2010.

A terv illetve program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó, a tervben illetve programban szereplő intézkedések környezeti hatékonyságának értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre; A településrendezési terv a helyi építési előírásokban meghatározza mindazokat a feltételeket, amelyek együttes betartásával lehet az adott építési övezetben, övezetben építési, fejlesztési tevékenységet végezni. A terv olyan léptékű fejlesztéseket nem irányoz elő melyek a környezetre káros hatással lennének. A terv, illetve a program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezeti hatásokra vonatkozóan a tervben, illetve programban szereplő monitorozási javaslatok értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre; A terv megvalósulása során negatív irányú, a természetet, ökoszisztémát, embert érintő hatással nem számolunk. A megvalósulás során a településrendezési tervben leírtak betartandók, valamint az egyes létesítmények megépítéséhez kapcsolódó jogszabályok, magasabb rendű tervek, tanulmányok, koncepciók betartandók. 14.számú táblázat Környezeti elem 1-2.

Lakóterület kialakítás szántóból.

Föld

-

0

8-9.

10.

5.

6.

7.

11.

12.

0

Leveg ő

0

Települé si környeze t

0

Ökológi ai rendszer

-

Ember

+

I.

Szántó területből - Egyéb nem zavaró ipari gazdasági terület Szántó területből – Különleges intézményi terület Falusias lakóterületből – zöldterület kialakítás Mezőgazdasági terület – zöldterület

3-4.

Víz

0

0

-

-

+

0

0

0

-

-

+

0

0

0

++

0

++

0

0

+

++

0

++

Szántó- Gazdasági erdő

+

+

++

+

++

+

Mezőgazdasági területek intenzív hasznosításbólkertes mezőgazdasági művelésre Mezőgazdasági területek intenzív hasznosításbólmezőgazdasági extenzív hasznosítás Mezőgazdasági területek gyepterületek – természetközeli területek

+

+

+

0

+

+


Összegzés Értéknövelő beavatkozás a település szempontjából. Közvetlenül a környezetre nincs hatással. Természeti puffer területek aránya csökken. Természeti puffer területek aránya csökken. Ipari területek arányának növelése kedvezőtlen folyamatokat indít el a környezetre vonatkozóan. Természeti puffer területek aránya csökken. Értéknövelő beruházással bír, település megtartó képességéhez hozzájárulhat. Értéknövelő beruházás lehet, esztétikai hatással és funkcióváltozással bír környezetre nincs hatással. Zöld területek arányának növelése kedvező folyamat. A megvalósítással a településszerkezet javulni fog. Környezet nem változik. Környezet szempontjából kedvező nagy területet igénybevevő változás. Melynek kedvező hatása a környezeti elemekre valamint a településen élőkre is kihat. Környezet szempontjából kismértékben kedvező nagy területet igénybevevő változás. Környezet szempontjából semleges változás

+

0

+

0

+

+ Környezet szempontjából kismértékben kedvező Semleges hatással járó beavatkozás, művelés szempontjából lehet kedvezőbb.

++

+

+

0

++

+ Környezet szempontjából kedvező kis területet igénybevevő változás melynek hatása a környezeti elemekre is kihat.

Oldal: 57 / 58


2010.

Alkalmazott jelrendszer:+ gyenge kapcsolat, csak részben járul hozzá a környezeti elem védelméhez ++ erős kapcsolat, hozzájárul a környezeti elem védelméhez 0 bizonytalan megítélésű vagy nem létező kapcsolat - gyenge kapcsolat, negatív hatást gyakorol a környezeti elemre

18.0.Közérthető összefoglaló Jelen környezeti értékelés Tarpa nagyközség településrendezési tervének különálló munkarészeként készült. A terv készítése során fő szempont a hatályos jogszabályok és a magasabb rendű tervek előírásainak betartásán túl a fenntartható fejlődés programjának településre vonatkoztatott betartása. Ennek érdekében a terv a meglévő természeti, természet-közeli állapotokat figyelembe veszi, a védett és védelemre tervezett területrészek fennmaradását biztosítja. A tervezett fejlesztések területeinek kijelölésénél mind a magasabb rendű tervek, programok, koncepciók által előírtak be lettek tartva, mind pedig figyelembe lett véve a fejlesztés által bekövetkezett változtatások településre gyakorolt hatásának figyelembe vétele megtörtént. Nyíregyháza, 2010.12.28.

Szalai Sándor környezetmérnök, környezetvédelmi-ökológus, vízellátás-csatornázás szakmérnök SZKV-hu; SZKV-le; SZKV-vf; SZKV-zr mksz: 15/0640. njsz: 939/2004.


Oldal: 58 / 58

TARPA NAGYKÖZSÉG KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉSE

Recommend Documents