Tarpa Nagyközség Önkormányzat gazdálkodásának elemzése ( )

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Pénzügy Tanszék

Tarpa Nagyközség Önkormányzat gazdálkodásának elemzése (2009-2011)

Készítette: Nagy Alexandra 2013

1

Tartalomjegyzék

Bevezetés .................................................................................................................... 4 1. A magyar államháztartás rendszere ..................................................................... 6 1.1. Az államháztartási rendszer központi alrendszerei.......................................... 7 1.2. Az államháztartási rendszer önkormányzati alrendszere ................................. 9 2. A helyi önkormányzatok, mint az államháztartási rendszer önkormányzati rendszere ................................................................................................................... 11 2.1. A helyi önkormányzatok feladatai ................................................................. 11 2.2. Az önkormányzatok vagyona ........................................................................ 12 2.3.Az önkormányzatok gazdálkodása ................................................................. 13 2.4. Az önkormányzatok költségvetésének tartalma, tervezése és végrehajtása .. 14 2.5. A helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete, a helyi önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolata ............................................................... 18 2.6. Helyi önkormányzatok ellenőrzése, az önkormányzatok belső kontrollrendszere .................................................................................................. 19 3. Magyar Államkincstár szerepe az önkormányzatok működésében ..................... 21 3.1. A Magyar Államkincstár bemutatása ............................................................ 21 3.2. A megyei igazgatóságok kapcsolata az önkormányzatokkal ........................ 22 4.Tarpa Nagyközség Önkormányzat bemutatása ..................................................... 24 4.1 Tarpa Nagyközség történeti bemutatása ........................................................ 24 4.2.Fontosabb információk a községről ................................................................ 25 4.3. Az önkormányzat működését szolgáló vagyoni feltételek, a vagyongazdálkodás vizsgálata .............................................................................. 26 5. Tarpa Nagyközség Önkormányzat gazdasági helyzetének elemzése .................. 31 5.1. Az elemzés célja, feladata .............................................................................. 31 5.2. A mérleg eszköz oldalának vizsgálata ........................................................... 31 5.2.1. Befektetett eszközök vizsgálata, értékelése ............................................ 33 5.2.2. Forgóeszközök vizsgálata, értékelése ..................................................... 37 5.3 A mérleg forrás oldalának a vizsgálata ........................................................... 40 5.3.1. A saját tőke vizsgálata ............................................................................. 41 5.3.2. A kötelezettségek és a tartalékok vizsgálata ........................................... 42 5.4. Az önkormányzat pénzügyi helyzetének elemzése ....................................... 44 6. Tarpa Nagyközség Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak elemzése .......... 47 2

6.1 Bevételek alakulása......................................................................................... 47 6.1.1. Támogatások, támogatásértékű bevételek............................................... 49 6.1.2 Hitelek, értékpapírok, támogatási kölcsönök ........................................... 49 6.1.3 Sajátos bevételek ...................................................................................... 50 6.1.4. Működési bevételek ................................................................................ 52 6.1.5 Felhalmozási jellegű bevételek ................................................................ 53 6.2. Kiadások alakulása ........................................................................................ 54 6.2.1. Személyi juttatások és munkaadót terhelő járulékok (működési célú kiadásokra fordított) .......................................................................................... 56 6.2.2. Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások (működési célú kiadásokra fordított) ............................................................................................................ 58 6.2.3. Támogatás, támogatásértékű kiadások, ellátottak pénzbeli juttatásai ..... 59 6.2.4. Hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése, értékpapírok beváltása ........ 59 6.2.5. Felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések ................................... 60 Javaslatok.................................................................................................................. 61 Összegzés.................................................................................................................. 64 Irodalomjegyzék ....................................................................................................... 67 Summary................................................................................................................... 70 Mellékletek ............................................................................................................... 72

3

Bevezetés Szakdolgozatom témájaként egy önkormányzat vagyonával való gazdálkodását mutatom

be.

Az

általam

választott

önkormányzat:

Tarpa

Nagyközség

Önkormányzata. Témaválasztásomat alapvetően két szempont befolyásolta: egy szakmai és egy személyes. Az elmúlt évek egyik legnagyobb problémája az önkormányzatok jelentős részének nehéz vagyoni és pénzügyi helyzete, valamint forráshiányos működésük olykor az eladósodáshoz, megszűnéshez vezet. Dolgozatomban azt szeretném megvizsgálni, hogy Tarpa Nagyközség Önkormányzatának működésében jelentkeztek-e ezek a problémák a vizsgált időszakban, és ha igen, akkor milyen mértékűek voltak. Másodsorban jelentős szerepet játszott témaválasztásomban a helyi kötődés, ugyanis a vizsgált településen élek, ezért nagy érdeklődést mutatok a község helyzete és fejlődése iránt, foglalkoztat, milyen problémákkal küzd a település, mi várható a jövőre nézve. Szakdolgozatom elkészítésének célja, hogy átfogó képet kapjak Tarpa Nagyközség Önkormányzatának gazdálkodásáról. Az előre megtervezett feladatait sikerül-e az adott ütemben teljesítenie. Dolgozatom első részében a különböző szakirodalmak alapján bemutatom a magyar államháztartás rendszerét és annak alrendszereit. Ezután rátérek a helyi önkormányzatokra, mint az államháztartási rendszer önkormányzati szintjére. Rávilágítok az önkormányzati gazdálkodásra, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra, az önkormányzatok vagyonára, főbb bevételi csoportjaira. Ismertetem

az

önkormányzatok

költségvetésének

tartalmát,

tervezését

és

végrehajtását, végül az önkormányzatok gazdálkodását, a helyi önkormányzatok és a központi szervek kapcsolatát és a helyi önkormányzatok ellenőrzését és a belső kontrollrendszerét. Az ezt követő részben bemutatom a Magyar Államkincstár szerepét az önkormányzatok működésében.

4

Ezután a vizsgálandó település bemutatása következik, a fontosabb információk ismertetése után elemzem az önkormányzat vagyonának vagyonelem szerinti megoszlását. Az irodalmi áttekintés után a vizsgált önkormányzat gazdálkodását mutatom be. Az elemzés alapjául a 2009., 2010., 2011. év adatai szolgálnak. A vagyoni helyzetet a mérleg eszköz- majd forrás oldalának vizsgálatával mutatom be 2009-2011. között, ezután pedig pénzügyi mutatószámok segítségével elemzem az önkormányzat pénzügyi helyzetét. Az utolsó fejezetben Tarpa nagyközség önkormányzat bevételeinek és kiadásainak alakulását vizsgálom 2009-2011. között. Az elemzéseket az önkormányzat 2009.,2010.,2011. évi költségvetési beszámolói alapján végzem. Végezetül az összegzésben értékelem a vizsgált önkormányzat működését, és javaslatokat teszek az eredményesebb működés megvalósításának érdekében.

5

1. A magyar államháztartás rendszere Az államháztartás legtágabb megfogalmazásban az állam funkcióinak ellátását szolgáló gazdálkodási rendszert jelenti. Az államháztartás a központi és a helyi kormányzat bevételeit és kiadásait tartalmazó mérleg, illetve az ezekre vonatkozó szabályrendszer (más néven az államháztartás rendszere) Az államháztartás az állam gazdálkodási rendszernek egésze. Azt a tevékenységet, amellyel az állam a bevételeit beszedi és összegyűjti az állami költségvetésbe, mint pénzalapba, majd azt felhasználja kiadásai teljesítésére, államháztartásnak nevezzük. Az állam olyan feladatokat lát el a közérdekében, amelyeket a gazdaság többi szereplői nem tudnának megoldani. Ezeket a feladatokat közfeladatoknak nevezzük.1 Az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerből áll. Az államháztartás központi alrendszerébe tartozik: 1. az állam, 2. a központi költségvetési szerv, 3. a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület, és 4. a köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv. Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik: 1. a helyi önkormányzat, 2. a

helyi

nemzetiségi

önkormányzat

és

az

országos

nemzetiségi

önkormányzat (együtt: nemzetiségi önkormányzat), 3. a társulás, 4. a térségi fejlesztési tanács, és 5. helyi

önkormányzati,

helyi

nemzetiségi

önkormányzati,

nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv.2

1 2

http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81llamh%C3%A1ztart%C3%A1s 2013.03.26. 11:18 2011.évi CXCV. törvény az államháztartásról 3.§ (1) (2)

6

országos

Szerkezeti felépítését a következő ábra szemlélteti:

Államháztartás

Az államháztartás önkormányzati alrendszere:

Az államháztartás központi alrendszere: Állam Központi költségvetési szerv Köztestület Köztestület által irányított költségvetési szerv

Helyi önkormányzat Helyi nemzetiségi önkormányzat és országos nemzetiségi önkormányzat Térségi fejlesztési tanács Társulás Helyi önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, országos nemzetiségi költségvetési szerv

1.számú ábra: Az államháztartás szerkezeti felépítése Forrás: Saját szerkesztés 2011. CXCV. törvény az államháztartásról alapján

1.1. Az államháztartási rendszer központi alrendszerei Magyar Állam Magyarország demokratikus elvek mentén működik, és ez tükröződik a hatalmi ágak egymáshoz való viszonyában is: a három legfőbb hatalmi ág (a törvényhozó, a végrehajtó hatalom, valamint az igazságszolgáltatás) egymástól függetlenül működik. Az állam működésében fontos szerepet játszik: a köztársasági elnök az Alkotmánybíróság az ombudsmanok, vagy más néven országgyűlési biztosok az Állami Számvevőszék a Magyar Nemzeti Bank a Magyar Honvédség a Magyar Ügyészség 7

az önkormányzatok Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek. Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.3 Központi költségvetési szerv A költségvetési szerv az államháztartás részét képező, a törvény szerint nyilvántartásba vett jogi személy, amely jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, illetve önkormányzati feladatokat (azaz közfeladatokat) közérdekből, alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, az alapító okiratban megjelölt

működési

körben

közfeladat-ellátási

kötelezettséggel,

éves

költségvetéséből vagy költségvetési keretéből gazdálkodva végez.4 Köztestület A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy. A köztestületre – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az egyesületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Különös köztestületek: Magyar Tudományos Akadémia illetve a gazdasági és szakmai kamarák.5 Köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv Pl. Magyar Tudományos Akadémia által alapított Országos Tudományos Kutatási Alprogramok Iroda 3

http://www.kormany.hu/hu/mo/magyarorszag-alkotmanyjogi-berendezkedese 2013.03.26. 13:00 2008. évi CV. törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról 5 Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 65. § (1) (6) bekezdése szerint 4

8

1.2. Az államháztartási rendszer önkormányzati alrendszere Helyi önkormányzatok Hazánkban a helyi önkormányzati rendszert a települési és a területi önkormányzatok alkotják. A települési önkormányzatok községekben, városokban, megyei jogú városokban, a fővárosban és a fővárosi kerületekben működnek. A területi önkormányzás színtere a megye. A területi (megyei) önkormányzat köteles ellátni azokat a törvényben előírt feladatokat, amelyek megoldására települési önkormányzat nem kötelezhető. Ezek olyan jellegű feladatok, amelyek hatóköre meghaladja a településhatárokat, illetve ellátásuk meghaladja egy-egy település anyagi erejét, személyi lehetőségeit. Például: a természeti és kulturális javak, a történeti iratok gyűjtése, őrzése, védelme; az alapellátást meghaladó egészségügyi szolgáltatás

szakosított

szociális

szolgáltatások

és

ezek

összehangolása,

idegenforgalmi, foglalkoztatási, szakképzési feladatok stb.6 A helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat (együtt: nemzetiségi önkormányzat) A nemzetiségek közösségei községben, városban és a főváros kerületeiben helyi, illetőleg települési nemzetiségi önkormányzatokat, a megyékben és a fővárosban területi

nemzetiségi

önkormányzatokat,

valamint

országos

nemzetiségi

önkormányzatokat hozhatnak létre. A helyi, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzatok, valamint a nemzetiségi és a helyi önkormányzatok között nincs alá- és fölérendeltségi viszony, az önkormányzatok a kölcsönös érdekek alapján együttműködnek. A jogaikat választott képviselőik útján gyakorolják.7

6

http://www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium/onkormanyzati-allamtitkarsag/felelossegi-teruletek 2013.03.26. 12:25 7 1993. évi LXXVII. törvény VII. fejezet a kisebbségi jogok érvényesülésének a nemzeti és etnikai kisebbségi jogairól

9

Társulás A társulást a helyi önkormányzatok képviselő-testületei írásbeli megállapodással hozzák létre. A megállapodást a polgármester írja alá. A társulás a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására - jogszabályban meghatározottak szerint költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket. A társulás olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.8 Térségi fejlesztési tanács A régió határokon, illetve a megyehatárokon túlterjedő, továbbá egyes kiemelt területfejlesztési feladatok ellátására a regionális fejlesztési tanácsok, illetve a megyei területfejlesztési tanácsok a szervezeti

és

működési

szabályzat

elfogadásával térségi fejlesztési tanácsot hozhatnak létre. Szervezeti és működési szabályzatban rögzítik, hogy mely feladatokat látnak el a térségi fejlesztési tanács keretében.9 Helyi önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati, országos nem önkormányzati költségvetési szerv Pl: víztársulat, egyesülés, lakásszövetkezet, sportegyesület.

8

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 88.§ (1) (2)

9

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 15. § (1)

10

2. A helyi önkormányzatok, mint az államháztartási rendszer önkormányzati rendszere

2.1. A helyi önkormányzatok feladatai A helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, valamint egyéb törvények, (például az egészségügyről, a közoktatásról, a szociális igazgatásról szóló törvények) határozzák meg a helyi önkormányzatok feladatait. Az önkormányzatok feladatai és hatáskörei két részből tevődnek össze, kötelezően ellátandó illetve önként vállalt feladatokból. A helyi önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. Az állammal kötött külön megállapodás alapján elláthat állami feladatokat. A megállapodásban rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról. A községnek, a városnak, a járásszékhely városnak, a megyei jogú városnak, a fővárosnak és kerületeinek, valamint a megyei önkormányzatnak egymástól eltérő feladat- és hatáskörei vannak. A kötelező feladat és hatáskör megállapításánál a törvény differenciálja a helyi önkormányzatok eltérő adottságait: a gazdasági teljesítőképességet a lakosságszámot a közigazgatási terület nagyságát. A feladat és hatáskör vállalása esetén a települési önkormányzat a központi költségvetésből igényelheti a vállalt feladathoz szükséges fedezet biztosítását. Közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok: településfejlesztés, településrendezés; településüzemeltetés egészségügyi alapellátás 11

óvodai ellátás kulturális szolgáltatás szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok sport, ifjúsági ügyek hulladékgazdálkodás távhőszolgáltatás víziközmű-szolgáltatás. Államigazgatási feladat- és hatáskörük: ha a törvény vagy a kormányrendelet a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke valamint a jegyző számára államigazgatási feladat-és hatáskört állapít meg. 10

2.2. Az önkormányzatok vagyona Saját bevétel: a helyi adók saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevétel, nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj; átvett pénzeszközök; az önkormányzatot megillető illeték, bírság, díj; az önkormányzat és intézményei egyéb sajátos bevételei. A helyi önkormányzatok vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják. A helyi önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik. A helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről kormányrendeletben meghatározott

10

módon

nyilvántartást

kell

vezetni.

Az

önkormányzati

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól II.fejezet 10§ (1), 13§ (1), 18§ (1)

12

vagyonnyilvántartás

(vagyonkataszter)

folyamatos

vezetéséért,

az

adatok

hitelességéért a jegyző felelős. Az önkormányzati törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni.11

2.3.Az önkormányzatok gazdálkodása A helyi önkormányzat költségvetése az államháztartás része. Az önkormányzati alrendszer költségvetése a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz központi költségvetési támogatásokkal kapcsolódik. A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait. A feladatok ellátásának forrásait és kiadásait a helyi önkormányzat egységes költségvetési rendelete elkülönítetten tartalmazza. A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető. Az állami költségvetési tervezés önkormányzatokat érintő feladatait az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter végzi. A helyi önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg a gazdálkodás formáit, és pénzügyi előírások keretei között önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat. A helyi önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételeiből, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, valamint központi költségvetési támogatásból teremti meg. A helyi önkormányzat költségvetési, a költségvetés teljesítési és szakmai tevékenységének bemutatására, értékelésére vonatkozó adatainak jogszabályban meghatározott körét a jegyző legalább évente a helyben szokásos módon közzéteszi. A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős.A gazdasági program, 11

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól VI. fejezet 106.§, 110.§

13

fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat,

amelyek

a

helyi

önkormányzat

költségvetési

lehetőségeivel

összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. A gazdasági program, fejlesztési terv tartalmazza, különösen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.12 Adósságrendezés: A helyi önkormányzat fizetőképességének megszűnése esetén az önkormányzat pénzügyi helyzetének rendezése adósságrendezési eljárás keretében történik. A helyi önkormányzat az adósságrendezési eljárás ideje alatt a képviselő-testület által elfogadott válságköltségvetés alapján gazdálkodik. Az adósságrendezésbe nem vonható be a helyi önkormányzat használatába, vagyonkezelésébe adott, nem az önkormányzat tulajdonát képező vagyon, továbbá hazai vagy uniós forrásból nyújtott fejlesztési támogatásból származó bevételek. Az

önkormányzati

adósságrendezéssel

kapcsolatos

szabályokat

az

adósságrendezésről szóló törvény tartalmazza.13

2.4. Az önkormányzatok költségvetésének tartalma, tervezése és végrehajtása A költségvetés olyan pénzügyi terv, amely a tervévre vonatkozóan tartalmazza a teljesítendő, várható bevételeket, valamint a feladatok ellátásához szükséges kiadásokat előirányzatonként.

12 13

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 111.§,112§,115§ 1996.évi XXV. törvény a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról

14

Az önkormányzat költségvetését rendelet formájában fogadja el a képviselő-testület. Elkészítésénél figyelembe veszik az egy választási ciklusra szóló gazdasági programot, településfejlesztési terveket és az egyéb tervezési dokumentumokat. A költségvetési koncepciót a jegyző állítja össze az előre meghatározott éves feladatok alapján, majd a polgármester terjeszti (november 30-ig) a bizottságok és a képviselő testület elé. Ennek véleményezése után, a kijelölt irányoknak megfelelően készül el a költségvetési rendelettervezet, amelyet a polgármester terjeszt a képviselőtestület elé (február 15-ig), elfogadásra. Jogszabályi előírások határozzák meg a költségvetés rendelettervezetének tartalmi elemeit, amely szerint tartalmaznia kell: a helyi önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban, a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámát, valamint költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban, a költségvetési egyenleg összegét működési és felhalmozási cél szerinti bontásban, a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek költségvetési maradványának, vállalkozási maradványának igénybevételét, betét visszavonását működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban, a költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételeket és kiadásokat működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban, az adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket.14 A költségvetés tervezése az a folyamat, amelynek során a bevételi és a kiadási előirányzatokat tervezési módszerek segítségével meghatározzák szem előtt tartva a valódiság, pontosság, takarékosság, áttekinthetőség és egyensúly elvét. 14

2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 23.§ (1)

15

A tervezés feladatai: a működési költségek megtervezése, a fejlesztések, felújítások kalkulációja, a bevételek meghatározása, a szükséges pénzügyi egyensúly megteremtése. A működési költségek meghatározásánál a következő évben várható feladatokat kell számba venni a meglévő szervezeti keretek között, a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek mellett. A fejlesztési, felújítási feladatoknál az egy éven túl szolgáló eszközök felújítási és bővítési feladatait kell figyelembe venni az árajánlatok és költségbecslések alapján. A bevételek tervezése több részre osztható. A saját bevételeknél számításokkal és becslésekkel lehet meghatározni az egyes bevételek alakulását. A központi költségvetésből kapott bevételeket a mindenkori törvényi rendelkezések alapján lehet tervezni, azonban a kiegészítő állami támogatásoknál körültekintően kell eljárni, hiszen a tervezési időszakban még nem ismertek teljesen a feltételek. A felügyeleti szervek támogatásainak meghatározásakor az előzetes információkat kell figyelembe venni. A felhalmozási bevételek megtervezéséhez ismerni kell az önkormányzat vagyoni helyzetét, az értékesítésre szánt tárgyi és immateriális eszközök értékét, valamint a hasznosításból eredően várható bevételeket. Az átvett pénzeszközök meghatározásakor a már meglévő megállapodásokat kell figyelembe venni, illetve az elmúlt évek adatai alapján lehet tervezni. A bevételek és kiadások meghatározása után az előirányzatok főösszegeit kell összehasonlítani a költségvetés egyensúlyának megteremtése érdekében. A bevételi és kiadási oldal egymáshoz viszonyított helyzete alapján két eset fordulhat elő: Az egyik, amikor a bevételek magasabbak, mint a kiadások. Ebben az esetben növelhetők a kiadások, esetleg további feladatok vállalhatók a költségvetésben.

16

Abban az esetben, ha a kiadások magasabbak, mint a bevételek akkor pótlólagos forrásokat kell a költségvetésbe bevonni, vagy a kiadásokat kell csökkenteni az egyensúly érdekében. A költségvetés tervezése és elfogadása után a költségvetés végrehajtása, azaz a feladatok ellátása következik, ami a bevételek beszedését és az előirányzatok felhasználását jelenti, a gazdasági események folyamatos rögzítése mellett. A végrehajtás során lehetőség van az előirányzatok megváltoztatására, módosítására. Ennek oka, hogy év közben változhat az ellátandó feladatok köre és így a bevételekben és kiadásokban eltérések jelentkeznek. Ezt a változtatási lehetőséget az Áht. két részre bontja. Az egyik csoportba az előirányzat-módosítások tartoznak, amelyek olyan változtatások, amik a költségvetés bevételi vagy kiadási főösszegeinek a változtatását (növelés, csökkentés, zárolás, törlés) jelentik. A másik lehetőség az előirányzat-átcsoportosítás, amely csak a költségvetés belső szerkezetét érinti. Az előirányzat megváltoztatására az önkormányzatok esetében a képviselő testület jogosult a költségvetési rendelet módosításával.15 A költségvetés végrehajtása a költségvetési beszámoló elkészítésével zárul, ami magában foglalja a közpénzekkel és a közvagyonnal való gazdálkodás beszámolóját. A beszámoló célja, hogy információkat szolgáltasson: előirányzatok alakulásáról, a vagyoni, pénzügyi helyzetről, a feladatmutatók és normatívák alakulásáról. Az éves költségvetési beszámolónak tartalmaznia kell a könyvviteli mérleget, a pénzforgalmi jelentést, a maradvány-kimutatást és a kiegészítő mellékletet. A költségvetés tervezés és végrehajtás zárásaként zárszámadási rendeletet kell a helyi önkormányzatoknak készíteni, amiben értékelik az éves gazdálkodást és a feladatok ellátását. (Csermák-Dér-Nagy-Pintérné, 2004 35.o.)

15

Vígvári András: Közpénzügyeink, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2005

17

2.5. A helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete, a helyi önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolata A Kormány a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter irányításával, a kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter: közreműködik a helyi önkormányzatok feladatát és hatáskörét, a polgármester, a főpolgármester, a kormányhivatal tevékenységét érintő jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és egyedi állami döntések tervezeteinek előkészítésében; közreműködik a helyi önkormányzat meghatározott kölcsönfelvételére vagy más

kötelezettségvállalására

vonatkozó

kormányzati

hozzájárulás

megadásánál; összehangolja

a

településfejlesztés,

helyi

önkormányzatok

gazdálkodás,

valamint

működésével az

egyes

összefüggő

adatbázisokkal

kapcsolatos kormányzati feladatok ellátását; koordinálja a helyi önkormányzatok rendelkezésére bocsátott fejlesztési források felhasználására kiírt pályázatokat, továbbá a helyi önkormányzatok gazdálkodását érintő jogszabályi feltételek kialakítását; közreműködik az önkormányzatok feladatfinanszírozási rendszeréhez szükséges, továbbá kormányzati döntéseket megalapozó önkormányzati adatok gyűjtésében, rendszerezésében; jogosult az államháztartásért felelős miniszter útján a Magyar Államkincstár önkormányzatok gazdálkodását érintő helyszíni vizsgálata elrendelésére; jogosult az államháztartás információs rendszerének valamennyi, az államháztartás

önkormányzati

alrendszerére

vonatkozó

megismerésére, rendszerezésére. A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter: irányítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét;

18

adatának

kezdeményezi a Kormánynál az Alaptörvénnyel ellentétesen működő helyi képviselő-testület feloszlatására vonatkozó országgyűlési előterjesztés benyújtását; előkészíti az Országgyűlés és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó területszervezési döntéseket. Az

országos

intézkedések

önkormányzati megtételére

érdekszövetségek

vonatkozó

javaslatot

jogalkotási

feladatokra,

tehetnek,

konzultációt

folytathatnak a Kormánnyal a helyi önkormányzati rendszert, valamint a helyi önkormányzatok által ellátott közszolgáltatásokat érintő stratégiai kérdésekről és a központi költségvetés önkormányzatokat érintő kérdéseiről.16

2.6. Helyi önkormányzatok ellenőrzése, az önkormányzatok belső kontrollrendszere Az államháztartási kontrollok célja az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás biztosítása. Az államháztartás külső ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék látja el. Az államháztartás kormányzati szintű ellenőrzése a kormányzati ellenőrzési szerv, az európai támogatásokat ellenőrző szerv és a kincstár által valósul meg. 17 A helyi önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, kormányzati ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Magyar Államkincstár, az ellenőrzési hatóság, az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a közreműködő szervezetek képviselői is ellenőrizhetik. A jegyző köteles - a jogszabályok alapján meghatározott - belső kontrollrendszert működtetni, amely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.18 16

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 125-130.§ 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 61.§ 18 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 119.§ 17

19

A költségvetési szerv belső kontrollrendszeréért a költségvetési szerv vezetője a felelős, aki köteles megfelelő: kontrollkörnyezetet kockázatkezelési rendszert kontrolltevékenységeket információs és kommunikációs rendszert monitoringrendszert kialakítani és működtetni.

20

3. Magyar Államkincstár szerepe az önkormányzatok működésében 3.1. A Magyar Államkincstár bemutatása19 A Magyar Államkincstár önálló jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű, önállóan működő és gazdálkodó, központi költségvetési szerv, amely az államháztartásért felelős miniszter szakmai, törvényességi és költségvetési irányítása alatt áll. A Kincstár felelős az állami költségvetés végrehajtása során a pénzforgalom lebonyolításáért és az elszámolásokért, a költségvetési pozíció előrejelzéséért és a likviditás

menedzseléséért,

továbbá

meghatározott

adatszolgáltatásokért.

Nyilvántartja az állam által vállalt garanciákat és viszont garanciákat. A központi költségvetésből folyósítja a család- és szociális támogatásokat (családi pótlék, gyes, gyermeknevelési támogatás, anyasági támogatás, életkezdési támogatás, energiaártámogatás és lakástámogatások), valamint ellenőrzi az igénybevétel jogosságát. Ellátja közel hétszázezer közszférában foglalkoztatott illetményének számfejtését, az ehhez kapcsolódó adó- és járulék elszámolást és bevallást. Vezeti a költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartását - a cégnyilvántartáshoz hasonlóan - az alapító okiratok alapján. Nettó módon biztosítja a központi költségvetésből juttatott támogatásokat a helyi önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulások és az egészségügyi intézmények részére, és ellenőrzi azok felhasználását. Fogadja és összesíti a költségvetési beszámolókat. Folyósítja és ellenőrzi az EU-s és hazai támogatásokat, a jogosulatlanul kiutalt támogatásokat visszaköveteli. Számlát vezet a kincstári kör és a pénzforgalmi számlatulajdonosok részére, ellátja a kiadások teljesítéséhez, a bevételek beszedéséhez kapcsolódó pénzügyi feladatokat, valamint a kiadásokhoz kötődően likviditási és előirányzati fedezetvizsgálatot végez. A megyeszékhelyeken lévő

19

http://www.allamkincstar.gov.hu/kincstar/rolunk 2013.03.26. 17:50

21

állampénztári

irodákban

értékpapír

forgalmazással

és

ahhoz

kapcsolódó

számlavezetéssel áll ügyfelei rendelkezésére. A Kincstár a közpénzek elköltésének résztvevője és egyben felügyelője is. Feladata a közpénzek útjának nyomon követése, hogy jogosulatlan kifizetések ne történjenek. A pénzforgalom lebonyolítása a Magyar Nemzeti Banknál vezetett kincstári egységes számlán (KESZ) történik. A

kincstár

„ügyfelei”

alapvetően

a

központi

költségvetési

szervek,

a

társadalombiztosítás alapjai és ezek igazgatási szervei, az elkülönített állami pénzalapok, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Rádió és Televízió Testület és azok a közhasznú társaságok, melyekben az állam többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik.

3.2. A megyei igazgatóságok kapcsolata az önkormányzatokkal A megyei igazgatóságok sok szállal kötődnek az önkormányzatokhoz is. A központi költségvetés és az önkormányzat közötti kapcsolat fenntartása, az önkormányzati támogatások igénylése, finanszírozása, elszámolása, felülvizsgálata, a helyi adóztatást érintő feladatok és a szoftver-kapcsolatok néhány fontosabb eleme ennek a munkának. A megyei igazgatóságok legfontosabb feladatai:20 Megvizsgálja és feldolgozza a helyi, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások és költségvetési szerveik költségvetési, és beszámoló információs űrlapjait, valamint az időközi költségvetési és mérlegjelentéseit tartalmi és számszaki szempontból, majd továbbítja azokat az illetékes szervezeti egységhez. Elvégzi a központi költségvetésből az önkormányzatokat megillető normatív jellegű és egyéb módon, jogszabályban meghatározott feltételekkel 20

http://www.allamkincstar.gov.hu/kincstar/megyei_igazgatosagok 2013.03.26 18:02

22

igényelhető

támogatások

igénylésével,

lemondásával,

elszámolásával,

kamatfizetési kötelezettségével kapcsolatos felülvizsgálati és feldolgozási feladatokat. A felülvizsgálat során a támogatásra való jogosultság feltételeit a helyszínen is ellenőrzi. Vezeti

az

önkormányzatok

támogatási

előirányzatainak

és

azok

módosításának, a központi költségvetéssel szembeni kötelezettségeknek és azok teljesítésének a nyilvántartását. Vezeti az önkormányzati körbe tartozó költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartását. Részt

vesz

az

önkormányzatok

nettó

finanszírozási

rendszerének

működtetésében. Értékelést készít az önkormányzatok éves gazdálkodásáról szóló beszámolói alapján. Tájékoztatja az illetékes szakminisztériumokat az érintett önkormányzatok értesítése alapján az adósságrendezési eljárás megindításáról. Szakmai tanácsadást nyújt az önkormányzatok és költségvetési szervek munkájához. A szakmai ismeretek bővítése érdekében értekezleteket, továbbképzéseket, oktatásokat szervez. A központi költségvetésből biztosított, nem állami, nem önkormányzati kört érintő finanszírozással kapcsolatos feladatokat is ellátják.

23

4.Tarpa Nagyközség Önkormányzat bemutatása 4.1 Tarpa Nagyközség történeti bemutatása 21 Tarpa nagyközség Magyarország keleti országhatárának közelében, Szabolcs-Szatmár Bereg megye területén található. A határában talált számos őskori sírhalom igazolja, hogy már a történelmet megelőző korban tanyáztak itt emberek. 1307-ben Károly Róbert a Báthori-család őseinek

2.számú ábra: Tarpa címere

adományozta, s Tarpa ezen uradalom részét képezvén sajátos helyzetbe került. Jogállását tekintve Tarpa 1665-ig falu volt, ezután válik mezővárossá, mikor Lipót királytól jogot, s kiváltságot nyer évi három országos vásár tartására, se keddenként szabad heti vásárt tarthat. 1705-ben II. Rákóczi Ferenc a községet a hajdúvárosok sorába emelte: felmentette a lakosságot a jobbágyi szolgálat és a földesurat illető terménytized megfizetése alól, a kereskedésre, a fuvarozásra vámmentességet adott, önálló bíráskodási, vásár és pallosjogot adott. 1711-ben a szatmári békével Tarpa minden kiváltságát elvesztette. 1832-36-os országgyűlés törvényesen a Bereghez csatolta. Tarpa lakossága lelkesen csatlakozott az 1848-49-es szabadságharchoz is. A kiegyezést követően a feudális viszonyokat polgári, társadalmi és gazdasági fejlődés váltotta fel, amely az I. világháborúig folyamatos volt. Trianon után Beregszászról a megyei közigazgatás egy időre Tarpára került, itt állították fel az ideiglenes megyeszékhelyet. A feudalizmus korában virágzó mezőváros az I. világháborút követő trianoni békével a hirtelen határszélre szakadt község helyzete a korábbihoz képest megváltozott, fejlődése lelassult, megszűnt a tájegység egyik jelentős iparral, kereskedelemmel rendelkező központja lenni. Minden piacát és munkalehetőségét

21

http://www.tarpa.eu/home/Home_Allink.php?allink_id=1&tura_id=128 2013.03.27. 10:53

24

elveszette. Hátrányos helyzetbe hozta a községet a vasútnélküliség és a rossz helyzete. Közigazgatás-története Eredetileg Szatmár vármegyéhez tartozott, bár a Tisza túlsó partján a beregi községek vették körül. A XIX. Század elejétől folyamatosan napirenden volt átcsatolása a Bereghez, de erre a Szatmár vármegye tiltakozása miatt csak hosszas huzavona után, 1836-ban került sor. Tarpa Trianon után, 1920-1924 között CsonkaBereg vármegye székhelye volt. 1924-ben Szatmár- Ugocsa-Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye Vásárosnaményi járásához került.

4.2.Fontosabb információk a községről Tarpa népességszáma napjainkban 2357 fő. Megfigyelhető a folyamatos csökkenés. Ennek oka elsősorban a természetes szaporodás hiánya, az elhalálozások száma évek óta felülírja az élveszületéseket. Az összlakosságon belül az idősek aránya 24%, ez 6 százalékponttal magasabb a megyei átlagnál. A migrációs arány mértéke nem jelentős. A község infrastrukturális ellátottsága jónak mondható, Vásárosnamény és Fehérgyarmat közelsége miatt az úthálózat kiépítése megtörtént, így könnyen megközelíthetőek a kórházak és a középiskolák egyaránt. A település útjai közvilágítással és járdával ellátottak, a község vasútállomással nem rendelkezik. Az ivóvíz-hálózat 100%-os, számos közkút is található. A 90-es évek közepén gázberuházásra

és

szennyvízhálózat

kiépítésére

is

sor

került.

A

helyi

szennyvíztisztító mű üzemeltetése a Beregvíz Kft. feladata. A helyi vízmű tulajdonosa Tarpa Önkormányzata. Tarpa közigazgatási területén egyetlen számottevő ipari üzem sem működik. A településen 23 jogi személyiségű vállalkozást és 74 egyéni vállalkozót tartanak nyilván. A vállalkozók nagy része kereskedelemmel, illetve mezőgazdasággal foglalkozik. A legjelentősebbnek a helyben működő pékség mondható, ugyanis jelentős létszámot foglalkoztat a lakosságból. Az önkormányzat az állandó

25

munkaügyi létszám mellett, közcélú és közhasznú munkák bevonásával igyekszik a munkanélküliség okozott problémákon javítani. A községben az önkormányzaton kívül az Esze Tamás Általános Iskola és Óvoda; egy Egészségház, ahol Orvosi- és Fogorvosi Rendelő, Anya-és Csecsemővédelmi Tanácsadó működik. További intézmények még: II. Rákóczi Ferenc Művelődési Ház, ahol minden évben megrendezésre kerül a Népzenei Fesztivál és az iskolai rendezvények ezen kívül a bálok. Az Öregek Napközi Otthona, ami 70 főnek biztosít ellátást. A 38 ezer kötetes könyvtár és házasságkötő terem, amely biztosítja a művelődési és szórakozási lehetőséget. A megfelelő szolgáltatások érdekében a településen gyógyszertár, posta és a Szatmár-Bereg Takarékszövetkezet egy kirendeltsége működik. A lakosság és a környék védelméről és biztonságáról a helyi rendőrkapitányság gondoskodik. A településen minden évben megrendezett kulturális rendezvények: Népzenei Fesztivál, Kuruc Fesztivál, Szatmár-Beregi Szilvanapok.

4.3. Az önkormányzat működését szolgáló vagyoni feltételek, a vagyongazdálkodás vizsgálata A vagyoni helyzet elemzésekor a 2009. 2010. és a 2011. évi mérlegadatok kerültek összehasonlításra. Az elemzés elvégzéséhez először csoportosítani kell az egyes vagyonelemeket forgalomképességük szempontjából, és ezek után tudjuk összehasonlítani őket. A vagyontárgyaknak két fő csoportja van: a törzsvagyon és az egyéb vagyon. A törzsvagyon további két részre bontható: forgalomképes és korlátozottan forgalomképes vagyonrészre. Tarpa Nagyközség Önkormányzatának esetében a forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartoznak: a külterületek, közutak, árkok valamint az Esze Tamás park és a Millenniumi Emlékmű.

26

1.táblázat

Forgalomképtelen törzsvagyon alakulása adatok eFt-ban

Év

2009

2010

2011

Érték( eFt)

639.164

639.164

639.164

Változás

100%

100%

100%

-

100%

100%

2009=100% Változás előző év= 100% Forrás: Az önkormányzat 2009. 2010. és 2011. évi vagyonkimutatása alapján

Az adatok alapján megállapítható, hogy az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának értéke a vizsgált időszakban nem változott. A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó főbb vagyonelemek: Sportpálya és öltöző, Műemlékház, Esze Tamás Általános Iskola és Óvoda, Öregek Napközi Otthona, Egészségház, Vízmű, Tornaterem, Művelődési Ház valamint beépítetlen területek és földterületek. 2.táblázat

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon adatok eFt-ban

Év

2009

2010

2011

Érték (eFt)

771.913

772.047

772.151

Változás

100%

100,01%

100,03%

-

100,01%

100,013%

2009=100% Változás előző év = 100% Forrás: Az önkormányzat 2009. 2010. és 2011. évi vagyonkimutatása alapján

Az adatok alapján látható, hogy az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona a vizsgált időszak alatt 0,03%-kal növekedett. Ez a növekedés nem 27

mondható jelentősnek, oka az, hogy beépítetlen terület került az önkormányzat tulajdonába. A forgalomképes vagyon körébe tartozó vagyon elemek: belterületi kert, lakóházak és udvarok, beépítetlen területek, raktárépületek, szántóföldek, erdő. 3.táblázat Forgalomképes vagyon alakulása adatok eFt-ban

Év

2009

2010

2011

érték (eFt)

29.343

29.343

29.493

Változás 2009=100%

100%

100%

100,5%

Változás

-

100%

100,5%

előző év=100% Forrás: Az önkormányzat 2009. 2010. és 2011. évi vagyonkimutatása alapján

Megvizsgálva az adatokat kiderül, hogy a forgalomképes vagyon értéke a vizsgált időszakban, csak 2011-re növekedett 0,5%-kal. Az önkormányzati kataszteri naplókat vizsgálva, megállapítható volt, hogy a forgalomképes törzsvagyon nagy részét a lakóházak és udvaraik ezen kívül belterületi kert alkotta 2009 és 2011 között. A következő ábrán az önkormányzati vagyon megoszlását ismertettem a vizsgált időszakban.

28

adatok eFt-ban

Az önkormányzati vagyon megoszlása 1500000

29343

29343

29493

1000000

771913

772047

772151

639164

639164

639164

2009

2010

2011

500000 0

Forgalomképes vagyon

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon Forgalomképtelen törzsvagyon

3.számú ábra: Az önkormányzati vagyon megoszlása Forrás: Az önkormányzat 2009. 2010. és 2011. évi vagyonkimutatása alapján saját számítás

Csoportonként vizsgálva a vagyonelemeket megfigyelhető volt, hogy az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona nem változott 2009 és 2011 között. Ennek ellenére a korlátozottan forgalomképes és a forgalomképes vagyon értékében minimális növekedés figyelhető meg. Ennek a növekedésnek az oka a már korábban említett beépítetlen terület önkormányzati tulajdonba kerülése, illetve kisebb felújítások, eszközök és gépbeszerzések is hozzájárultak a vagyon növekedéséhez. A vagyon vagyonelem szerinti megoszlása a vizsgált időszakban alig változott. Megállapítható azonban, hogy ez kedvezőtlen, mert nagy a forgalomképtelen, illetve a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon aránya. Szinte valamennyi forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes törzsvagyon önkormányzati kötelező és egyéb feladatot lát el, forgalomképessé tételükre, s ez által mobilizálható, hasznosítható önkormányzati vagyonrész kialakítására nincs lehetőség. A forgalomképes ingatlanok többsége pedig jellegüknél fogva nem piacképes, bevétel-célú hasznosításukra, kínálkozik.

29

szinte semmilyen lehetőség nem

Az önkormányzat valamennyi vagyonát saját üzemeltetésben tartja fenn. Az önkormányzat értékpapír műveletet nem hajtott végre a vizsgált időszakban. A működési és felhalmozási kiadások teljesítése, a forráshiány nagysága mellett az önkormányzat fejlesztési- és működési célú hitel felvételére kényszerült a vizsgált időszakban, ezen kívül minden évben felhasznált egy közel huszonöt millió forint összegű folyószámlahitelt.

30

5. Tarpa Nagyközség Önkormányzat gazdasági helyzetének elemzése Az előző fejezetek szakirodalmi és történeti áttekintése után szeretnék áttérni az önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetének elemzéséhez. A vizsgálatot az önkormányzat 2009., 2010. és 2011.évi beszámolói alapján végeztem el.

5.1. Az elemzés célja, feladata Az önkormányzati gazdálkodás megítélésének, értékelésének egyik fontos módszere az elemzés. Az önkormányzat értékelése azoknak a pénzügyi kimutatásoknak az alapján történik, amelyeket bizonyos időközönként kibocsát. Ezek megpróbálnak hiteles és valós képet adni a múltbeli gazdasági események hatásairól. A számviteli törvény kötelezővé teszi a valós pénzügyi és vagyoni helyzetnek, az eszközök és források összetételének a saját tőke és a tartalékok alakulásának az elemzését. A részletes pénzügyi elemzés segíti a vezetőket döntéseik jobb információs alapon történő meghozatalában. A gazdasági elemzés célja, hogy feltárja, és számszerűleg értékelje azokat a körülményeket, amelyek befolyásolják a gazdálkodást, a vezetés döntéseinek előkészítését, valamint a megtett intézkedések végrehajtását. A gazdasági elemzés feladata, a hatékonyabb és eredményesebb gazdálkodás segítése, a gazdasági döntésekhez információk biztosítása.

5.2. A mérleg eszköz oldalának vizsgálata Az önkormányzat által készített mérleg mérlegfőcsoportjait az eszköz oldalon két nagy csoport alkotja: a befektetett eszközök22 és a forgóeszközök.23 Ahhoz, hogy

22

Befektetett eszközként olyan eszközöket mutatnak ki, amelyek rendeltetése a tevékenység, a működés tartós, legalább egy éven túli szolgálata. (Dr. Pál Tibor: Bevezetés a számvitelbe) 23 A forgóeszközök csoportjába a mérlegben a készleteket, a vállalkozó tevékenységét nem tartósan szolgáló követeléseket, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket és a pénzeszközöket kell besorolni. (Dr. Pál Tibor: Bevezetés a számvitelbe)

31

pontos képet kapjunk a változásokról szükséges a mérlegadatok részletes vizsgálata a mérlegfőcsoportok belső arányainak vizsgálatával. Befektetett eszközök aránya (%)= (Befektetett eszközök/ eszközök összesen)*100 (1.) Forgóeszközök aránya (%)= (Forgóeszközök/Eszközök összesen)*100 (2.)

4.táblázat A mérlegfőcsoportok arányai a mérleg főösszegéhez viszonyítva adatok eFt-ban

Év

2009 érték 1.256.776

Befektetet t eszközök 40.082 Forgóeszközök Eszközök 1.296.858 összesen

2009 (%) 96,9%

2010 érték 1.226.418

2010 (%) 97,3%

2011 érték 1.212.712

2011 (%) 96,5%

3,1%

34.157

2,7%

44.013

3,5%

100%

1.260.575

100%

1.256.725

100%

Forrás: Az önkormányzat 2009. 2010. és 2011. évi vagyonkimutatása alapján

Az eszközoldal mérlegfőcsoport arányai alapján látható, hogy az eszközön belül a befektetett eszközök nagyon magas arányt képviselnek a vizsgált időszakban, a forgóeszközök még az 5%-os arányt sem érik el egyik évben sem.

32

adatok eFt-ban

Az eszközök összetétele 1256776

1400000

1226418

1212712

1200000 1000000 800000

Befektetett eszközök

600000

Forgóeszközök

400000 200000

40082

44013

34157

0 2009

2010

2011

4.számú ábra:Az eszközök összetétele Forrás: Az önkormányzat 2009. 2010. és 2011. évi vagyonkimutatása alapján

Következtetésként le lehet vonni, hogy az önkormányzat vagyona olyan eszközökből tevődik össze, amelyek rendeltetése a tevékenység, a működés tartós legalább egy éven túli szolgálata.

5.2.1. Befektetett eszközök vizsgálata, értékelése 5.táblázat Befektetett eszközök állományának alakulása adatok eFt-ban

Év

2009

2010

2011

Érték (eFt)

1.256.776

1.226.418

1.212.712

Változás ( 2009=100%) Változás (előző év=100%)

100%

97,58%

96,49%

-

97,58%

98,88%


33

A számítások alapján megállapítható, hogy a vizsgált időszakban a befektetett eszközök értéke folyamatosan csökkent. 2010-ben 2,42%-kal, majd 1,12%-kal. Ez összesen 3,51%-os csökkenést jelent. A vagyon szerkezetének, az eszközök és források összhangjának minősítésére alkalmas mutatószám a befektetett eszközök fedezete. Befektetett eszközök fedezete (%)= (Saját tőke/Befektetett eszközök)*100 (3.) 6.táblázat Befektetett eszközök fedezetének alakulása adatok eFt-ban

Év

2009

2010

2011

Saját tőke (eFt)

1.278.931

1.246.692

1.190.947

Befektetett eszközök (eFt) Befektetett eszközök fedezete (%)

1.256.776

1.226.418

1.212.712

101,7%

101,65%

98,2%


A mutató értéke az első két évben 100% felett volt, ami arra utal, hogy a beruházásokat saját forrásból finanszírozza. A vizsgált időszakban csak 2011-ben nem érte el a 100%-os határt, de bíztató, hogy az értéke ennek közelében volt. A befektetett eszközöket tovább lehet bontani immateriális javakra 24, tárgyi eszközökre25, befektetett pénzügyi eszközökre26 és üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközökre27

24

Azok a forgalomképes nem anyagi eszközök, amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják a gazdálkodási tevékenységet. 25 Azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett (földterület, épület, gép) eszközök, amelyek tartósan szolgálják a gazdálkodási tevékenységet. 26 Azok az eszközök, amelyeket hozamszerzés vagy irányítási céllal fektetnek be más vállalkozásba. A mérlegben a beszerzési értékükön kell szerepeltetni.

34

7.táblázat Befektetett eszközök összetétele adatok eFt-ban

Év

2009 érték

2009 (%)

2010 érték

2010 (%)

2011 érték

2011 (%)

Immateriális javak Tárgyi eszközök

2.759

0,2%

8.442

0,68%

11.732

0,97%

1.129.965

89,9

1.098.828

89,6%

1.089.172

89,8%

Befektetett pénzügyi eszközök Üzemeltetésre kezelésre átadott eszközök Befektetett eszközök összesen

% 3.947

0,3%

3.905

0,32%

1.063

0,49%

120.105

9,56 %

115.243

9,4%

110.745

9,1%

100%

1.212.712

100%

1.256.776 100% 1.226.418


A táblázat alapján megállapítható, hogy Tarpa Nagyközség Önkormányzatának befektetett eszközét nagyrészt, közel 90%-ban a tárgyi eszközök alkotják. Az önkormányzat

rendelkezik

immateriális

javakkal,

befektetett

eszközökkel,

üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközökkel. Ilyen üzemeltetésre, kezelésre átadott eszköz a helyi vízműtelep, amely az önkormányzat tulajdonában van, de üzemeltetési feladatát a Beregvíz Kft. végzi.

2011-ben az immateriális javak

mérlegsoron megfigyelhető egy jelentős növekedés. Ennek a növekedésnek a hátterében az áll, hogy az önkormányzat két szoftvert is vásárolt ebben az évben. Mivel a befektetett eszközök nagy részét a tárgyi eszközök alkotják, ezért érdemes a tárgyi eszközöket továbbrészletezni.

27

Üzemeltetésre kezelésre átadott eszköz, koncesszióba adott eszközök, vagyonkezelésbe adott eszközök, vagyonkezelésbe vett eszközök, üzemeltetésre kezelésre átadott koncesszióba vagyonkezelésbe vett eszköz értékhelyesbítése.

35

8.táblázat Tárgyi eszközök állományának alakulása adatok eFt-ban

Év

2009

2010

2011

Érték (eFt) Változás (2009=100%) Változás (előző év=100%)

1.129.965

1.098.828

1.089.172

100%

97,24%

96,38%

-

97,24%

99,1%


Megvizsgálva az adatokat kiderül, hogy a tárgyi eszközök állománya csökkent 2009-2011 között 3,6%-kal. A következőkben a tárgyi eszközök összetételét vizsgálom meg. 9.táblázat Tárgyi eszközök összetétele adatok eFt-ban

Év

2009 (%)

2010 érték

2010 (%)

Ingatlanok és 1.097.451 kapcsolódó vagyoni értékű jogok 24.586 Gépek, berendezések , felszerelések 7.928 Járművek

97,1 %

1.071.041

97,47%

2,17 %

21.794

1.98%

20.674

1,89%

0,73 %

5.993

0,55%

5.523

0,005%

Beruházások

0%

0

0%

4.861

0%

0%

1.089.172

100%

Tárgyi eszközök összesen

2009 érték

0

1.129.965 100% 1.098.828

2011 érték

2011 (%)

1.058.114 97,15%


36

Tarpa Nagyközség Önkormányzat tárgyi eszközének több mint 97%-át az ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok adják. 2011-ben egy beruházás figyelhető meg, ez köszönhető a tornaterem és két műemlékház felújításának, és az iskola bővítésének (pl. műfüves focipálya). Gépek, berendezések értéke és aránya a tárgyi eszközökön belül folyamatosan csökkent a vizsgált időszakban, ami arra utal, hogy nem történtek jelentősebb beszerzések, felújítások (pl. bozótvágó, láncfűrész, motoros fűnyíró). A járművek értéke is folyamatosan csökkent a vizsgált időszakban.

5.2.2. Forgóeszközök vizsgálata, értékelése 10.táblázat

Forgóeszközök állományának alakulása adatok eFt-ban

Év

2009

2010

2011

Érték (eFt)

40.082

34.157

44.013

Változás (2009=100%) Változás ( előző=100%)

100%

85,21%

109,8%

-

85,21%

128,85%


A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy 2010-ben csökkent a forgóeszközök állománya, 2011-ben jelentősen megnövekedett. 2011-ben 28,85%-kal volt nagyobb a forgóeszközök értéke, mint 2009-ben. A továbbiakban megvizsgálom, hogy milyen tényezőknek köszönhető a növekedés.

37

11.táblázat Forgóeszközök összetétele adatok eFt-ban

Év Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Egyéb aktív pénzügyi elszámolások Forgóeszközö k összesen

2009 érték 522 27.314 0 1.327 10.919

2009 (%) 1,3% 68,1% 0% 3,31% 27,29 %

2010 érték 504 29.263 0 3.232 1.158

2010 (%) 1,4% 85,67% 0% 9,46% 3,47%

2011 érték 305 17.468 0 23.751 2.489

2011 (%) 0,69% 39,68% 0% 53,96% 5,67%

40.082

100%

34.157

100%

44.013

100%


A táblázat alapján megállapítható, hogy a követelések érteke a legjelentősebb a forgóeszközökön belül, értékük 39 és 85% között mozgott. Ezt követték a pénzeszközök, értékük jelentősen megnövekedett 2011-re. Majd az egyéb aktív pénzügyi elszámolások következtek. A készletek értéke egyik évben sem érte el 2%-ot.

adatok eFt-ban

Forgóeszközök összetétele 45000

2489

40000 35000

10919

30000

1327

1158 3232

23751

25000

Pénzeszközök Követelések

20000 15000

Egyéb aktív pénzügyi elszámolások

27314

29263 17468

10000

Készletek

5000 0

522 2009

504 2010

305 2011

5.számú ábra: Forgóeszközök összetétele Forrás: Az önkormányzat 2009. 2010. és 2011. évi vagyonkimutatása alapján 38

Az adatokat elemezve kiderül, hogy a forgóeszközökön belül 2009 és a 2010. évben a követelések és az egyéb pénzügyi elszámolások voltak a legjelentősebb tételek. 2011-ben a követelések értéke jelentősen csökkent, viszont a pénzeszközök értéke lényegesen magasabb lett. Az egyéb aktív pénzügyi elszámolások is jelentősen csökkentek a vizsgált időszak végére. Értékpapír műveletet, ahogy a korábbiakban is említettem nem hajtott végre az önkormányzat a vizsgált időszakban. Érdemes megvizsgálni a három legjelentősebb tétel (követelések, pénzeszközök és egyéb aktív pénzügyi elszámolások) évenkénti alakulását.

12.táblázat Követelések, Pénzeszközök és Egyéb aktív pénzügyi elszámolások évenkénti alakulása Év Követelések változása (2009=100%) Követelések változása (előző év=100%) Pénzeszközök változása(2009=100%) Pénzeszközök változása (előző év=100%) Egyéb aktív pénzügyi elszámolások változása (2009=100%) Egyéb aktív pénzügyi elszámolások változása (előző év=100%)

2009 100%

2010 107,13%

2011 63,95%

-

107,13%

59,7%

100%

243,5%

1789,82%

-

243,5%

734,87%

100%

10,6%

22,8%

-

10,6%

21,41%


A táblázatot megvizsgálva kiderül, hogy a követelések 36,05%-kal csökkentek a vizsgált időszakban. Az önkormányzat főbb követelései, melyek évről évre 39

változhatnak: magánszemélyek és vállalkozók kommunális adója, iparűzési adó, gépjárműadó, késedelmi pótlék, bírságok. Egyéb követelések lehetnek még: kölcsönből mérleg fordulónapot

követő évbeli részlet, nemzetközi támogatási

programok

garancia

miatti

követelések,

és

kezességvállalásból

származó

követelések. A pénzeszközöket vizsgálva megállapítható, hogy jelentős növekedés történt a vizsgált időszakban. A növekedés oka a pályázatokra kapott pénzösszegek és a felvett fejlesztési hitelből befolyt összeg. A harmadik tétel az egyéb aktív pénzügyi elszámolások, ide azok a kiadások tartoznak, amelyek közvetlenül nem kapcsolódnak a gazdálkodáshoz és közvetlenül nem számolhatóak el. Ez a vizsgált időszakban jelentős 77,2%-os csökkenést mutat, ami arra utal, hogy a vizsgált időszakban csökkentek az önkormányzat önként vállalt feladatai.

5.3 A mérleg forrás oldalának a vizsgálata A mérleg eszköz oldalának vizsgálata után a következőkben a forrás oldalt vizsgálom. A 2009. 2010. és 2011. évi mérlegadatokat az 1-es számú melléklet tartalmazza. Az önkormányzat által készített mérleg mérlegfőcsoportjait a forrás oldalon a saját tőke28, a tartalékok29 és a kötelezettségek30 alkotják. Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk a bekövetkezett változásokról szükséges a mérlegadatok

részletes

vizsgálata

a

mérlegfőcsoportok

belső

arányainak

vizsgálatával. Saját tőke aránya= ( Saját tőke/ Források összesen)*100 (4.)

28

Az önkormányzat vagyonának saját forrása. Saját tőkeként kell kimutatni a helyi önkormányzat tulajdonát képező vagyon eszközeinek a forrását, amely felhalmozásból vagy juttatásból képződött. 29 Költségvetési tartalékként azt a pénzmaradványt kell kimutatni, amely az alaptevékenység ténylegesen teljesített tárgyévi bevételeinek és kiadásainak a különbözete. Vállalkozási tartalékként a vállalkozási tevékenységnek az adott évben befolyt bevételeinek és kiadásainak a különbözetét kell kimutatni. 30 Olyan, szerződésekből eredő, pénzben kifejezett tartozások, amelyek a szállító, vállalkozó, hitelező által már teljesítettek és az államháztartás szervezete által elismertek. (Dr. Pál Tibor: Bevezetés a számvitelbe)

40

Tartalékok aránya=( Tartalékok/Források összesen)*100 (5.) Kötelezettségek aránya=(Kötelezettségek/Források összesen)*100 (6.)

13.táblázat A mérlegfőcsoportok arányai a mérleg főösszegéhez viszonyítva Év Saját tőke Tartalékok Kötelezettségek

2009 98,61% -0,007% 2,07%

2010 98,8% -1,24% 2,34%

2011 94,76% 1,53% 3,7%


A táblázat alapján megállapítható, hogy a forrás oldal több mint 90%-át a saját tőke teszi ki, értéke a vizsgált időszakban közel azonos. A kötelezettségek mind a három évben 5% alatt voltak. Tartaléka (költségvetési tartalék) az önkormányzatnak csak 2011-ben volt. Vállalkozási tartaléka az önkormányzatnak egyik évben sem keletkezett.

5.3.1. A saját tőke vizsgálata Mivel a saját tőkén belül az induló tőke értéke állandó, ezért ezzel nem szükséges foglalkozni. Érdemes azonban megvizsgálni a tőkeváltozások alakulását. 14.táblázat Tőkeváltozások alakulása Év

2009

2010

2011

Változás (2009=100%)

100%

97,47%

98,26%

Változás (előző év=100%)

-

97,47%

100,8%

Forrás: Az önkormányzat 2009. 2010. és 2011. évi vagyonkimutatása alapján 41

Megfigyelhető, hogy a tőkeváltozások állománya a vizsgált időszakban 2009-ről 2010-re 2,53%-kal csökkent, az ezt követő évben 3,33%-kal növekedett. Mivel a vizsgált időszakban 2011-ben figyelhető meg nagyobb méretű beruházás, fejlesztés (tornaterem felújítása, két műemlékház felújítása) a településen, ezért véleményem szerint ez okozhatta a saját tőke növekedését.

5.3.2. A kötelezettségek és a tartalékok vizsgálata 15.táblázat Kötelezettségek állományának alakulása Év

2009

2010

2011

Változás (2009=100%) Változás (előz év=100%)

100%

109,74%

172,55%

-

109,74%

157,22%


A vizsgált időszakban a kötelezettségek 72,55%-kal növekedtek. 2009-ről 2010-re 9,74%-kal, 2011-re 62,81%-os növekedés következett be az előző évhez képest. Az önkormányzat számára nagy kihívást jelentettek az egyik évről a másikra átnyúló kötelezettségei, amelyek nagymértékben nehezítették a működést. A 2011-es jelentős növekedés oka, hogy habár már korábbiakban említett tornaterem és műemlékházak felújítása igaz MVH-s pályázatból valósult meg, de ez a pályázat utófinanszírozású volt, és az önkormányzat ezért fejlesztési hitelt vett fel, mivel önerejéből nem tudta volna ezeket a beruházásokat, fejlesztéseket véghezvinni. További

nehézségeket

jelentett

még

a

közel

huszonöt

millió

forintos

folyószámlahitel, és az, hogy a lakosság nehéz anyagi helyzete miatt a követeléseket (helyi adók, kommunális adók) egyre nehezebben tudta behajtani.

42

16.táblázat

Kötelezettségek összetétele Év

2009

2010

2011

Hosszú lejáratú kötelezettségek

-

-

23%

Rövid lejáratú kötelezettségek

21,09%

83,08%

62,1%

Egyéb passzív pénzügyi elszámolások

78,91%

16,92%

14,9%


A táblázat alapján elmondható, hogy 2009-ben és 2010-ben nem volt az önkormányzatnak hosszú lejáratú kötelezettsége. 2011-ben a hosszú lejáratú kötelezettségek aránya 23% volt. Ennek oka, a már említett fejlesztési hitel felvétele volt. A rövid lejáratú kötelezettségek 2009-ről jelentős növekedést, majd csökkenést mutatnak, ami jó az önkormányzat számára. Az egyéb pénzügyi elszámolások értéke folyamatosan csökkent. adatok eFt-ban

Kötelezettségek összetétele 50000 6925 40000

Egyéb passzív pénzügyi elszámolás

30000 20000

5000 21246

5681 0 2009

Rövid lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek

24552

10000 0

28855

10683 0 2010

2011

6.számú ábra: Kötelezettségek összetétele Forrás: Az önkormányzat 2009. 2010. és 2011. évi vagyonkimutatása alapján 43

Az önkormányzatnak nem voltak jelentősebb tartalékai a vizsgált időszakban. Vállalkozási tartalékkal egyik évben sem, költségvetési tartaléka is csak 2011-ben keletkezett. A költségvetési tartalék értéke egy minden évben tervezett érték.

5.4. Az önkormányzat pénzügyi helyzetének elemzése Az önkormányzat likviditásának31 megvizsgálásához a következő mutatókra van szükség: Likviditási mutató=Forgóeszközök/Rövid lejáratú kötelezettségek (7.) Likviditási mutató II.=(Forgóeszközök-készletek)/ Rövid lejáratú kötelezettségek (8.) Likviditási mutató III.=(Követelések+Pénzeszközök+Értékpapírok)/ Rövid lejáratú kötelezettségek (9.)

17.táblázat

Likviditási mutatók Év

2009

2010

2011

Likviditási mutató Likviditási mutató II. Likviditási mutató III.

7,55

1,39

1,52

6,96

1,37

1,51

4,8

1,32

1,42

Forrás: Az önkormányzat 2009. 2010. és 2011. évi vagyonkimutatása alapján saját számítás

31

Az önkormányzat azon képessége, hogy fizetési kötelezettségeinek minden időpontban, megkövetelt határidőben eleget tud tenni. A likviditás vizsgálatánál a pénzügyi eszközöket állítják szembe az adott időpontban esedékes kötelezettségekkel.

44

Mind a három mutató esetében elmondható, hogy annál kedvezőbb a likviditási helyzet, minél magasabb a mutató értéke. Ha egy fölött van az értékük az kedvezőnek mondható. Az önkormányzatnál a vizsgált időszakban meghaladta az 1et. A 2009-es értékek kimagaslóak, ennek oka, hogy a forgóeszközök értéke meghaladja a kötelezettségek értékét. Az önkormányzatnak ebben az évben magas volt a forgóeszköz értéke, és alacsony a rövid lejáratú kötelezettségeinek értéke, ami jónak mondható. Az is megfigyelhető, ahogy haladunk a leglikvidebb mutató felé, úgy csökken a mutató értéke. 2010-ben a mutatók értékei csökkentek, ennek oka az volt, hogy a forgóeszközök értéke csökkent, a rövid lejáratú kötelezettségek értéke pedig jelentőse növekedett az előző évhez képest. 2011-ben kismértékben növekedtek a likviditási mutatók, ennek oka az, hogy a forgóeszközökön jelentősen növekedtek a pénzeszközök (fejlesztési hitel, támogatások) és a rövid lejáratú kötelezettségek értéke is növekedett. Összességében az önkormányzat likviditási mutatói jónak mondhatóak, amiből következtetésként levonható, hogy a 2009-2011 között a fizetési kötelezettségeinek határidőben eleget tudott tenni. Következő lépésként az önkormányzat eladósodottságát vizsgáltam meg az alábbi mutatók segítségével: Tőke ellátottsági mutató32= Saját tőke/ Összes forrás (10.) Tőkeáttétel mutató33= Hosszú lejáratú kötelezettség/Saját tőke (11.) Eladósodottsági mutató=(Hosszú lejáratú kötelezettség+Rövid lejáratú kötelezettség)/Összes eszköz (12.) 32

Az összes forráson belül a saját források állományát mutatja. Minél magasabb a mutató értéke, annál kevésbé függ az önkormányzat a hitelt nyújtóktól, annál biztonságosabb a gazdálkodása. 33 Az idegen tőke – saját tőke arány mutatószám, jelzi az eladósodottságot. Minél nagyobb az eladósodottsági fok, annál negatívabban hat az idegen tőkéből történő finanszírozás az önkormányzat pénzügyi biztonságára

45

Eladósodottsági mutató= Hosszú lejáratú kötelezettség/(Hosszú lejáratú kötelezettség+Saját tőke) (13.)

18.táblázat

Eladósodottság alakulása Év

2009

2010

2011

Tőkeellátottság mutató Tőkeáttételi mutató Eladósodottsági mutató I. Eladósodottsági mutató II.

0,98

0,98

0,95

0

0

0,009

0,004

0,02

0,03

0

0

0,008

Forrás: Az önkormányzat 2009. 2010. és 2011. évi vagyonkimutatása alapján saját számítás

A táblázat alapján megállapítható, hogy a tőke ellátottsági mutató értéke közelít 1hez és nem mutat lényeges különbséget az évek között. Ez azt jelenti, hogy nagy a saját forrás állománya az összes forráson belül, ami jó az önkormányzat számára. A tőkeáttételi mutató értéke 2009-ben és 2010-ben 0, mert ekkor az önkormányzatnak nem volt hosszú lejáratú kötelezettsége. 2011-ben is közelít a 0hoz, mert a hosszú lejáratú kötelezettségek aránya nem volt jelentős, az összes kötelezettségen belül. Hasonló megállapítások mondhatóak el a két eladósodottsági mutatóról is, értékük alacsony volt a vizsgált időszakban. Összességében az eladósodottsági mutatók értékei rendben voltak a vizsgált időszakban, jónak mondhatóak, ami a rövid és a hosszú lejáratú kötelezettségek csökkenésére és a saját tőke növekedésére vezethetőek vissza. Azonban azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezek a mutatók statikus képet adnak az önkormányzat helyzetéről. 46

6. Tarpa Nagyközség Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak elemzése Ebben a fejezetben Tarpa Nagyközség Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak az alakulását szeretném elemezni 2009 és 2011 között. A vizsgálatot az önkormányzat 2009.; 2010.; és 2011. évi költségvetési beszámolói alapján végeztem. Az önkormányzat bevételeinek és kiadásainak összegeit a 2. és 3. számú melléklet tartalmazza.

6.1 Bevételek alakulása adatok eFt-ban

Bevételek 700000 600000 500000 400000 300000

654596

656842

642585

2009

2010

2011

200000 100000 0

7.számú ábra: Bevételek alakulása Forrás: Az önkormányzat 2009. 2010. és 2011. évi beszámolói alapján

A táblázat alapján megállapítható, hogy 2009-ről 2010-re a bevételek 0,34 %-kal növekedtek 2010-ről 2011-re 2,2%-kal csökkentek. A változás okainak a megállapítására részletesebben is elemezni kell a főbb bevételi forrásokat.

47

19.táblázat

Önkormányzati bevételek megoszlása adatok e Ft-ban Év

2009

2010

2011

I.Működési

36.584

42.209

27.564

377.575

312.589

313.313

-1.056

15.100

13.974

241.466

286.944

281.691

0

0

6.043

654.596

656.842

642.585

bevételek II.Támogatások, támogatásértékű bevételek III. Hitelek, értékpapírok, támogatási kölcsönök visszatérülése IV. Sajátos bevételek V. Felhalmozási bevételek Összesen

Forrás: Az önkormányzat 2009. 2010. és 2011. évi beszámolói alapján

Elemezve az adatokat megállapítható, hogy a bevételek fő forrása minden vizsgált évben a támogatások és a sajátos bevételek voltak. Értékük minden évben közel azonos,40-60% között mozgott. Mindhárom évben a működési bevételek 5% körüli értéket képviseltek. A hitelek, értékpapírok, támogatási kölcsönök értéke minden évben növekedett, de így sem volt jelentős, egyetlen évben sem érte el még az 5%-os értéket sem. Felhalmozási bevétele az önkormányzatnak csak 2011-ben volt, de még itt sem érte el az 1%-os értéket. A következőkben a bevételi forrásokat szeretném részletesen elemezni. 48

6.1.1. Támogatások, támogatásértékű bevételek 20.táblázat

Év

2009

2010

2011

Változás 2009=100% Változás előző év=100%

100%

82,78%

82,9%

-

82,78%

100,23%

Forrás: Az önkormányzat 2009. 2010. és 2011. évi beszámolója alapján saját számítás

A táblázatot elemezve megállapítható, hogy a támogatások értéke a vizsgált időszakban folyamatosan csökkent. 2010-re 17,22%-kal, az ezt követő évben pedig 17,1%-kal. Ennek oka, hogy a támogatásokon belül évről évre csökkent az önkormányzatok költségvetési támogatása. Ezen kívül a támogatásokat a támogatásértékű

bevételek

és

az

előző

évi

költségvetési

kiegészítések,

visszatérülések alkotják. 2011-ben egy kismértékű növekedés figyelhető meg, ami a már korábban említett beruházásnak köszönhető.

6.1.2 Hitelek, értékpapírok, támogatási kölcsönök Az előző elemzésből kiderült, hogy a hitelek, értékpapírok, támogatási kölcsönök aránya nem jelentős a bevételeken belül. A hitelek, értékpapírok, támogatási kölcsönök értéke a finanszírozási bevételekből és a támogatási kölcsön visszatérüléséből tevődik össze. 2010-ben a belföldi hitelműveletek értéke növekedett. 2011-ben növekedtek a pénzforgalom nélküli bevételek, a finanszírozási bevétel és a függő, kiegyenlítő, átfutó bevételek. A függő kiegyenlítő, átfutó bevételek rendezetlen tételek, amelyeket az önkormányzat nem tud behajtani.

49

6.1.3 Sajátos bevételek 21.táblázat

Év

2009

2010

2011

Változás 2009=100% Változás előző év=100%

100%

118,83%

116,65%

-

118,83%

98,16%


A táblázatot elemezve megállapítható, hogy a helyi önkormányzatok sajátos bevételei 2009-hez képest mindkét évben növekedtek. 2010-ben 18,83%-kal 2011ben 16,65%-kal. A 2010-es jelentős növekedésnek az oka az, hogy a normatív kötött felhasználású támogatások értéke magasabb volt, mint az előző évben. A vizsgált időszakban a sajátos bevételek jelentős részét az átengedett központi adók, a helyi adók és a normatív felhasználású támogatások alkotják. A normatív hozzájárulásokat három csoportra lehet elkülöníteni 2009 és 2011 között, ezek a következők: lakosságszámhoz kötött, feladatmutatóhoz kötött és kötött felhasználású normatív támogatás. Lakosságszámhoz kötött normatív támogatás: a támogatás ezen csoportjából ,, mindenki” részesül. Ide tartoznak a kulturális célra felhasznált támogatások pl. helyi rendezvények megszervezése esetén a lakosság térítésmentesen megtekintheti a fellépőket vagy ide tartozik még pl. az útpótlásra felhasznált összeg. Feladatmutatóhoz kötött normatív támogatás: iskolai, óvodai normatíva. Kötött felhasználású normatív támogatás: pedagógus szakvizsga, szakkönyvek. A következőkben az átengedett központi adókat és a helyi adókat szeretném részletesen bemutatni.

50

22.táblázat

Átengedett központi adók összetétele adatok eFt-ban

Év Pótlékok,bírságok SZJA helyben maradó része Jövedelemkülönbség mérséklése Gépjárműadó Összesen

2009 érték 292 7.032 73.391 6.112 86.535

2009 2010 % érték 0,003 1788 % 8,12 8.065 % 84,8 73.329 % 7,06% 8.613 100% 90.007

2010 % 1,98 % 8,96 % 81,47 % 9,56% 100%

2011 érték 622 7.084 69.394 7.641 84.120

2011 % 0,0074 % 8,42 % 82,49 % 9,08% 100%


Az adatokat elemezve kiderül, hogy az átengedett központi adók több mint 80%-át a jövedelemkülönbség mérséklése teszi ki. Ezt követi az SZJA helyben maradó része és a gépjárműadó. A pótlékok, bírságok értéke az átengedett központi adókon belül egyik évben sem érte el a 2%-ot. Pótlékot, bírságot szabnak ki késedelmes befizetés esetén. Az SZJA helyben maradó részének értéke minden vizsgált évben közel azonos volt. A vizsgált évek mindegyikében 8%-ban volt megállapítva a személyi jövedelemadó átengedett része, ami a települési önkormányzat saját közigazgatási területén képződő személyi jövedelemadókból származik. Bár jelentősen nem változtak az önkormányzat szja kiegészítésből származó bevételei, azonban a község még nagyobb bevételre is szert tehetne, ugyanis a bevételi forrást hátrányosan befolyásolja az önkormányzati adóerőképesség számítási rendszer, mely figyelembe veszi a településen iparűzési adó hatálya alá tartozó azon adózókat is, akikkel szemben végrehajtási- felszámolási eljárás folyik, s fennálló hátralékuk beszedésére nincs reális esély. A gépjárműadó 2010-ben növekedett, majd azt ezt követő évben csökkent. A válság hatására megemelkedett törlesztő részletek miatt a településen is csökkent a gépjárművek száma. A vizsgált időszakban a beszedett gépjárműadó mértéke

51

100%-ban az önkormányzat tulajdonában maradt. 2013-tól a befizetett gépjárműadó 40%-a marad meg önkormányzati bevételként.34

23.táblázat

Helyi adók összetétele adatok eFt-ban

Év Magánszemélyek kommunális adója Iparűzési adó állandó jelleggel végzett tev. után Összesen

2009 érték 5.126

2009 % 49,14%

2010 érték 4.386

2010 % 47,76%

2011 érték 4.887

2011 % 40,66%

5.304

50,86%

4.797

52,23%

7.131

59,3%

10.430

100%

9.183

100%

12.018

100%


Az adatokat értelmezve megállapítható, hogy a helyi adókat a magánszemélyek kommunális adója és az iparűzési adó állandó jelleggel végzett tevékenység után teszi ki. Értékük minden vizsgált évben közel azonos volt. A kommunális adó mértéke a vizsgált időszakban mindhárom évben azonos volt. Mértéke: 7000Ft/ingatlan, vagy 2000 Ft/telek. Telek alatt az a terület értendő, amelyen lakóház nincsen. A csökkenés oka az egyre nehezebben behajtható követelések.

6.1.4. Működési bevételek 24.táblázat

Év Változás 2009=100% Változás előző év=100%

2009 100%

2010 115,37%

2011 75,34%

-

115,37%

65,3%


34

http://www.portfolio.hu/users/elofizetes_info.php?t=cikk&i=172698

52

A táblázat alapján elmondható, hogy a működési bevételek 2010-re 15,37%-kal növekedtek. Ennek oka az volt, hogy 2010-ben már volt az önkormányzatnak hatósági jogkörhöz köthető működési bevétele és az áfa bevétele is több volt, mint az előző vizsgált évben. A működési bevételeket minden évben az egyéb saját bevétel alkotta a legjelentősebb részben. 2011-ben 24,6%-kal csökkentek a működési bevételek 2009-hez képest. Ennek oka, hogy

jelentősen

csökkentek

a

működési

célú

pénzeszközátvételek

az

államháztartáson kívülről, a munkaügyi központtól és a Tb-re átvett pénzeszközök is. Ezen kívül csökkentek az áfa bevételek, az egyéb saját működési bevételek is.

6.1.5 Felhalmozási jellegű bevételek Felhalmozási jellegű bevétele az önkormányzatnak csak 2011-ben volt. Ennek oka, hogy a vizsgált időszakban 2011-ben volt egye jelentős beruházás. A településen felújítottak két műemlékházat és az iskola tornatermét.

Felhalmozási jellegű

bevétel azért keletkezett a vizsgált évben, mert a beruházás folyamatban volt.

53

6.2. Kiadások alakulása adatok eFt-ban

Kiadások 600000 500000 400000 300000

591796 490755

200000

435820

100000 0 2009

2010

2011

8.számú ábra: Kiadások alakulása Forrás: az önkormányzat 2009. 2010. és 2011. évi beszámolója alapján

Az adatokat elemezve kiderül, hogy a vizsgált időszakban a kiadások folyamatosan csökkentek. 2009-ről 2010-re 17,7%-kal, 2011-ben 11,54%-os csökkenés következett be az előző évhez viszonyítva. A változások okainak megállapítására részletesebben is elemezni kell a főbb kiadási csoportokat.

54

25.táblázat

Önkormányzati kiadások megoszlása adatok eFt-ban

Év

2009

2010

2011

I. Személyi juttatások és munkaadót terhelő járulékok II. Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások III. Támogatásértékű kiadások, ellátottak pénzbeli juttatásai IV. Felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések V. Függő, kiegyenlítő, átfutó kiadások Összesen

257.778

261.584

207.300

119.054

103.015

82.946

135.316

117.329

99.578

79.648

8.827

29.606

7.170

9.761

16.390

591.796

490.755

435.820

Forrás: Az önkormányzat 2009. 2010. és 2011. évi beszámolója alapján

Az adatokat elemezve megállapítható, hogy az összes kiadásból a személyi juttatásokra fordított kiadások képviselték a legnagyobb részt. Ezt követte a támogatások és a támogatás értékű kiadások értéke. Aztán következtek a dologi kiadások, értékük mindhárom vizsgált évben közel azonos volt. A munkaadót terhelő járulékok értéke a vizsgált években nem érte el a kiadások 10%-át. A felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések értéke 2010-re csökkent, majd a következő évben növekedett. A hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése mindhárom évben nem érte el az 5%-os értéket, bár 2011-re igen jelentőset emelkedett a korábbi évekhez viszonyítva.

55

A kiadások részletezése után, a következőkben szeretném a különböző kiadási csoportokat külön megvizsgálni.

6.2.1. Személyi juttatások és munkaadót terhelő járulékok (működési célú kiadásokra fordított) 26.táblázat

Év

2009

2010

2011

100%

105,28%

82,8%

-

105,28%

78,72%

100%

87%

71,02%

-

87%

81,63%

Személyi juttatások Változás 2009=100% Személyi juttatások Változás előző év=100% Munkaadót terhelő járulékok Változás 2009=100% Munkaadót terhelő járulékok Változás előző év=100% Forrás: Az önkormányzat 2009. 2010. és 2011. évi beszámolója alapján saját számítás

A táblázatot elemezve megállapítható, hogy a személyi juttatások 2010-ben növekedtek, majd 2011-ben csökkentek. A személyi juttatásokat minden évben a rendszeres

személyi

juttatások,

munkavégzéshez 56

kapcsolódó

juttatások,

foglalkoztatottak sajátos juttatásai, személyhez kapcsolódó költségtérítések, nem rendszeres személyi juttatások és a külső személyi juttatások alkotják. Ezek megoszlása a személyi juttatásokon belül közel azonos. 2010-ben 5,2%-os növekedés következett be, aminek oka, hogy emelkedett a közfoglalkoztatásba bevont személyek száma, valamint emelkedett az országos minimálbér és a garantált bérminimum. Növelő tételként megfigyelhetőek a különböző típusú kifizetett jutalma ( pl. jubileumi jutalom). A munkaadót terhelő járulékoknál 2011-ben csökkenés figyelhető meg, aminek oka az, hogy a Napköziotthonos Öregotthon üzemeltetését átvette a református egyház. Így ettől az évtől már nem kell az önkormányzatnak e szakfeladat ellátásával számolni. Az adatokból kiderül, hogy a vizsgált időszakban a munkaadót terhelő járulékok összege folyamatosan csökkent. 2009-ről 2011-re összesen 28,98%-kal. A munkaadót terhelő járulékokat mindhárom évben a társadalombiztosítási járulék, a munkaadói járulék, az egészségügyi hozzájárulás, a táppénz hozzájárulás, és a munkaadót terhelő egyéb járulékok alkották.35 2010-től a társadalombiztosítási-járulék befizetése nem maradt sávos, a teljes járulékalapra kell vetíteni. Beolvasztották a munkaerő-piaci alapba befolyó munkaadói járulékot a munkáltatói társadalombiztosítás egészségbiztosítási járulékrészébe. Mértéke 3%, amelyből 2% egészségbiztosítási járulék és 1% munkaerő-piaci járulék.36 2011-ben mindez kiegészült a cafetéria rendszer keretében adott juttatások tervezetével. 2010-ben az önkormányzat csatlakozott a BEREG TÖT társuláshoz. A háziorvosi ügyelet és a gyermekjóléti szolgálat feladatait ezen keresztül végezte.

35

Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulékot érintő változások: 2009. július 1-től az érvényben lévő

minimálbér kétszereséig kedvezményes járuléksáv kerül bevezetéssel. Ezen sávban a bruttó bér után 29% helyett 26% százalék járulékot kell fizetnie a munkaadónak (24% nyugdíjbiztosítási járulék, 2% egészségbiztosítási járulék). Munkaadói járulékot érintő változások: 2009. július 1-től a minimálbér kétszereséig terjedő járulékalapig a mérték 3%-ról 1%-ra csökken. 36

http://adozona.hu/archive/20100208_tb_2010 2013. 04.08. 11:29

57

6.2.2. Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások (működési célú kiadásokra fordított) 27.táblázat

Év

2009

2010

2011

Változás

100%

90,55%

72,91%

-

90,55%

80,51%

2009=100% Változás előző év=100% Forrás: Az önkormányzat 2009. 2010. és 2011. évi beszámolója alapján saját számítás

A táblázat alapján elmondható, hogy a dologi kiadások és az egyéb folyó kiadások értéke a vizsgált időszakban évről-évre folyamatosan csökkent. A kiadások ezen csoportját a működéshez szükséges kiadások alkotják: a készletbeszerzés, a kommunikációs közszolgáltatások,

szolgáltatások, az

a

szolgáltatási

általános

forgalmi

kiadások, adó,

a

a

vásárolt kiküldetés,

reprezentáció,reklámkiadások és az egyéb dologi kiadások alkotják. Ide tartoznak a gázenergia, villamos energia, táv hő-és meleg vízszolgáltatás díjai. 2010-ben növekedtek a gáz- és áram díjak. Az egyéb folyó kiadásokat a különféle költségvetési befizetések, adók, díjak, befizetések és kamatkiadások teszik ki.

58

6.2.3. Támogatás, juttatásai

támogatásértékű

kiadások,

ellátottak

pénzbeli 28.táblázat

Év

2009

2010

2011

Változás

100%

86,7%

73,58%

-

86,7%

84,8%


A táblázatot elemezve kiderül, hogy a támogatások, támogatásértékű kiadások értéke a vizsgált időszakban csökkent, összesen 26,42%-kal. A támogatások, támogatásértékű kiadásokat mindhárom évben a működési célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre és a társadalmi, szociálpolitikai és egyéb juttatás, támogatás alkotta pl. rendszeres szociális segély, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, közgyógyellátás.

6.2.4. Hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése, értékpapírok beváltása A hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése a kiadásokon belül minden évben nagyon alacsony százalékot képviselt. Minden évben növekedett, de egyik évben sem érte el az 5%-ot. Értékét a függő kiadások és a belföldi hiteltörlesztések tették ki. A 2011-es jelentős növekedésnek a hátterében a már említett két jelentős beruházás áll, ennek következtében a belföldi hiteltörlesztések növekedésének mértéke áll.

59

6.2.5. Felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések 29.táblázat

Év

2009

2010

2011

Változás

100%

10,27%

42,13%

-

10,27%

41,05%


Az adatokat elemezve kiderül, hogy 2010-ben jelentősen visszaesett a felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések értéke, majd az ezt követő évben növekedett. A felhalmozási kiadásokat és pénzügyi befektetéseket a felújítások, intézményi beruházási kiadások és a befektetési célú részvények vásárlása alkották. 2010-hez képest, a 2011-es évben jelentősen növekedtek a felhalmozási jellegű kiadások. A növekedés oka, a már korábban említett tornaterem és műemlékház felújítására vezethető vissza. Az erre a célra fordított kiadások kiemelkedtek az önkormányzat többi, szerénynek mondható felhalmozási kiadásai közül a vizsgált időszakban.

60

Javaslatok Szeretnék javaslatot tenni, saját véleményemet ismertetni, amivel, ha kis mértékben is, de javítani lehetne az önkormányzat működését, gazdasági helyzetét. Elsőként a saját bevételeken belül a helyi adókra szeretnék kitérni. A vizsgált időszakban az önkormányzat által kivetett adónemek mértéke nem érte el az adómaximum határát a vizsgált időszakban. Véleményem szerint, ha kis mértékben is, de ezek az adók növelhetőek lennének, anélkül, hogy ez súlyos terhet jelentene a lakosság részére. A helyi adóbevételek növelése érdekében további lehetőség lenne az önkormányzatnak, ha különböző típusú kedvezményekkel vállalkozásokat, gazdasági társaságokat próbálna a településre csábítani, így növekednének az iparűzési- és gépjárműadókból származó bevételei. Kedvező adottságként megemlíteném a település földrajzi fekvési helyzetét, amely Ukrajnával határos a beregsurányi és a beregdaróci határátkelőhely könnyen megközelíthető. Kérdésként felmerül, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben, ami a vállalkozásokat is rendkívüli módon sújtja, mennyi ennek a lehetősége a megvalósításra. A következőkben a pályázati úton elnyerhető támogatásokra szeretnék kitérni. Dolgozatomban látható volt, hogy az utolsó vizsgált évben történt egy nagyobb beruházás, a tornaterem és a két műemlékház felújítása. A pályázatok jelentős része megkívánta az önrészt, amit az önkormányzat csak fejlesztési hitel felvételével tudta biztosítani. Véleményem szerint egy önkormányzat működésében jelentős figyelmet kell fordítani a pályázatokra. Fontos az, hogy az önkormányzat pályázatíró szakemberekkel rendelkezzen, akik jól ismerik a pályázat megírásához szükséges tartalmi és formai előírásokat, valamint folyamatosan figyelemmel kísérik az önkormányzat számára kedvező pályázati lehetőségeket. Továbbá úgy gondolom, hogy a bevételek összegét befolyásolja az is, hogy a településre jellemző az elvándorlás. A fiatal lakosság egyáltalán nem vagy csak nehezen talál munkát. Ebből az következett, hogy csökkent az SZJA helyben maradó része. 2013-tól bekövetkező változások következményeként megszűnik az SZJA helyben maradó része és átalakul a jövedelemkülönbség mérséklése rendszer. Az elemzés során megfigyeltem, hogy a település hiába rendelkezik történelmi múlttal, számos nevezetességgel, ezeket nem használja ki megfelelően, ami szintén 61

bevételkiesést eredményez. A nem megfelelő kihasználtság hátterében meglátásom szerint az áll, hogy a rendezvények szervezéséről, a helyi nevezetességekről, szállási lehetőségekről nem áll elég információ rendelkezésre egy külső személy számára. Az önkormányzati és a települési honlapok elég elavultak. Véleményem szerint ehhez a feltételek biztosítottak, nem járna jelentősebb kiadással, viszont ennek következtében emelkednének a bevételek. Végezetül a 2013-as évtől bekövetkező változások hatásairól és a szerintem ezzel járó következményekről szeretnék állást foglalni. A változtatások hatására egy új önkormányzati struktúra jött létre, aminek következtében

a

kétezer

fő

alatti

településeken

nem

működhet

önálló

önkormányzat. Ez Tarpa Nagyközség Önkormányzatát nem érintette, mert a lakosságszám meghaladja a kétezer főt. Egyik fontos változás, hogy az ötezer fő alatti települések esetében a kormány teljes konszolidációt vállalt, azaz az önkormányzatok hitel-és egyéb pénzintézetek felé fennálló kötelezettségvállalásait teljes mértékben átvállalta. Ez az önkormányzatnál jelentős, mert évről- évre egy közel huszonöt millió forintos folyószámlahitellel biztosította működését. A település gazdálkodásában nagy szerepe van annak, hogy ez a tartozása a közeljövőben rendezésre került. Másik fontos intézkedés az iskola államosítása volt. Évek óta nehezen tudta az önkormányzat az iskola működését megoldani, ezen a területen hiány volt tapasztalható. Ennek hátterében a már korábban említett öregedő népesség áll. A településen élő gyerekek száma évről- évre csökkent. A harmadik változás, amit szeretnék kiemelni: a támogatások. A vizsgált évek mindegyikében jelentős szerepet játszott az ÖNHIKI-s támogatás igénybevétele. 2013-tól nem lehet az önkormányzatoknak erre a támogatásra igényt benyújtani. Továbbá a költségvetési törvény egy módosító javaslata, hogy az önkormányzatok ne juthassanak szabadon felhasználható állami támogatásokhoz, csak meghatározott feladatokhoz való támogatásokhoz. Véleményem szerint ez egy szigorú javaslat, ugyanis az önkormányzatok működésében nagy szerepe van a pályázatok útján elnyert pénzösszegeknek. Pl. a temető fenntartására hatszázezer forintot tud fordítani az önkormányzat. Ez a pénz egy fő bérét sem fedezi, és ehhez 62

kapcsolódnak még dologi kiadások. Egy másik példa: a közvilágítás. Itt is jelentkezett hiány. Az ÖNHIKI-s támogatások megszűnésével, másik pályázati lehetőséget kell találnia az önkormányzatnak. Összességében elmondható, hogy az önkormányzati rendszer nem volt fenntartható, ezért szükséges volt újragondolni a rendszer működését. Véleményem szerint az eddigi működési zavarokat az elaprózódott településszerkezet és a széles feladatrendszer közötti feszültség okozta. A stabilitási törvény szabályozza az éven túli hitelfelvételeket és kötvénykibocsátást. Ez az intézkedés hozzájárul ahhoz, hogy az önkormányzatok ne adósodjanak el. Továbbá az is, hogy a törvény által meghatározott feladatokat új finanszírozási rendben végezhetik el. Meglátásom szerint az önkormányzatok gazdaságosabb, sikeresebb működésének érdekében fontos szerepe van az ellenőrzésnek. a megyei önkormányzatok, járási hivatalok koordinációs és ellenőrző szerepére szükség van a hatékony működés érdekében.

Ezen

kívül

nagy

szerepe

van

az

önkormányzatok

belső

kontrollrendszerének is. Véleményem szerint nagy hangsúlyt kell fektetni az önkormányzati társulásokra, a hasonló felfogású és hasonló gazdasági helyzetben lévő önkormányzatoknak. ez segítené az önkormányzatok feladatellátását és a nagyobb pályázatok megnyerését. A legmegfelelőbb megoldás az lenne, ha az önkormányzati kiadásokhoz igazítanák a bevételeket, bár ez nem reális célkitűzés. Összességében

elmondható

abban

az

esetben

lesz

fenntartható,

ha

az

önkormányzatok a törvényi keretek között meghatározott feladataikat ellátják, és működésükhöz biztosítottak lesznek a megfelelő erőforrások.

63

Összegzés Szakdolgozatomban Tarpa Nagyközség Önkormányzat gazdálkodását elemeztem 2009 és 2011 között. A bevezetés után a magyar államháztartás rendszerét mutattam be. Itt kitértem az államháztartásban bekövetkezett változásokra. Aztán a helyi önkormányzatok feladatait, vagyonát, gazdálkodását, költségvetésének tartalmát, a törvényességi felügyeletét és ellenőrzését. A harmadik fejezetben a Magyar Államkincstár szerepét

ismertettem.

Az

elméleti

áttekintés

után

Tarpa

Nagyközség

Önkormányzatát mutattam be. Ebben a fejezetben kitértem önkormányzat működését szolgáló vagyoni feltételekre. Az elemzés során megállapítható volt, hogy a vagyon vagyonelem szerinti megoszlása a vizsgált időszakban alig változott. Megállapítható volt, hogy ez kedvezőtlen, mert nagy a forgalomképtelen, illetve a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon önkormányzati kötelező és egyéb feladatot lát el, forgalomképessé tételükre, s ez által mobilizálható, hasznosítható önkormányzati vagyonrész kialakítására nincs lehetőség. A forgalomképes ingatlanok többsége pedig jellegüknél fogva nem piacképes, bevétel-célú hasznosításukra szinte semmilyen lehetőség nem kínálkozik. Az önkormányzat valamennyi vagyonát saját üzemeltetésben tartja fent. Az önkormányzat értékpapír műveletet nem hajtott végre a vizsgált időszakban. A működési és felhalmozási kiadások teljesítése, a forráshiány nagysága mellett az önkormányzat fejlesztési-és működési célú hitel felvételére kényszerült a vizsgált időszakban, ezen kívül minden

évben

felhasznált

egy

közel

huszonöt

millió

forint

összegű

folyószámlahitelt. A mérleg eszköz oldalát vizsgálva megállapítható volt, hogy a befektetett eszközök nagyon magas arányt képviseltek a vizsgált időszakban, míg a forgóeszközök aránya az 5%-ot se érte el egyik évben sem. A vizsgált időszakban a forgóeszközök nagyobb értékben növekedtek, mint a befektetett eszközök. A forgóeszközök állományán belül a pénzeszközök állománya növekedett a legjelentősebben, ennek oka a 2011-ben megvalósult beruházásokra kapott pályázati összeg és a pályázat utófinanszírozása miatt igénybe vett fejlesztési és működési hitel. A befektetett

64

eszközök nagy részét a tárgyi eszközök, azon belül is az ingatlanok alkották 2009 és 2011 között. A mérleg forrás oldalát vizsgálva megállapítható, hogy a saját tőke magas arányt mutatott, értéke a vizsgált időszakon belül mindig 90% felett volt. A kötelezettségek értéke mind a három évben 5% alatt voltak. Komoly problémát az áthúzódó kötelezettségek okoztak. Az önkormányzat pénzügyi helyzetének elemzése vegyes képet mutatott. A likviditási mutató értékei minden évben meghaladták az egyet, bár 2009-hez képest jelentős csökkenés következett be. Az eladósodottsági mutatók értékei rendben voltak a vizsgált időszakban, azonban azt nem szabad elfelejteni, hogy a mutatók statikus képet adnak az önkormányzat helyzetéről. Ezután a bevételek vizsgálata következett. A bevételek 2009-ről 2010-re 0,34%-kal növekedtek 2010-ről 2011-re pedig 2,2%-kal csökkentek. Az önkormányzat fő bevételi forrásai a működési bevételek, a támogatások és támogatásértékű bevételek, a hitelek, értékpapírok, támogatási kölcsönök visszatérülése, a sajátos bevételek és a felhalmozási bevételek voltak. A bevételek fő forrása minden vizsgált évben a támogatások és a támogatásértékű bevételek, a hitelek, értékpapírok, támogatási kölcsönök visszatérülése, a sajátos bevételek és a felhalmozási bevételek voltak.2013-tól a sajátos bevételeknél a gépjárműadó 40%-a marad az önkormányzatnál az SZJA átengedett része és a jövedelemkülönbség mérséklése rendszer, és az ÖNHIKI-s támogatás megszűnik. Ezek az intézkedések csökkentik majd az önkormányzat sajátos bevételeit. Felhalmozási kiadása az önkormányzatnak csak 2011-ben volt, ennek oka, hogy két nagyobb felújítást végeztek: a tornaterem és a két műemlékház felújítását. A bevételek elemzése után a kiadási oldalt vizsgáltam meg. A vizsgált időszakban a kiadások folyamatosan csökkentek. 2009-ről 2010-re 17,7%-kal 2011-ben 11,54%kal. Az összes kiadásból a személyi juttatásokra fordított kiadások képviselték a legnagyobb arányt. 2011-re a hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése jelentősen növekedett, mert a tornaterem és a műemlékhátak felújítása MVH-s pályázat útján valósult meg, de ez a pályázat utófinanszírozású volt, és az önkormányzat ezért fejlesztési hitelt vett fel. 65

Az önkormányzat által a község működtetése szilárd, ésszerű megszorításokon nyugvó, naprakész gazdálkodási feltételekkel került biztosításra, azonban ennek ellenére 2009 és 2011 között a gazdálkodás, a feladatellátás folyamatosságát csak közel huszonöt millió forintos folyószámlahitel felhasználásával lehetett biztosítani, amire minden évben sor került.

66

Irodalomjegyzék Szakkönyvek: 1. Csermák Judit – Dér Géza – Nagy Istvánné – Pintérné Csermák Jolán: Költségvetési szervek gazdálkodása, Aula Kiadó Kft. Budapest, 2004. 2. Vígvári András: Közpénzügyeink, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft.

Budapest, 2005 3. Dr. Pál Tibor: Bevezetés a számvitelbe, 2. átdolgozott kiadás, ECONOMIX

kiadó, Miskolc-Egyetemváros

Törvények: 1. 2011.évi CXCV. törvény az államháztartásról 3.§ (1) (2) 2. 1993. évi LXXVII. törvény VII. fejezet a kisebbségi jogok érvényesülésének a nemzeti és etnikai kisebbségi jogairól 3. 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 125130.§ 4. 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 61.§ 5. 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 119.§ 6. 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 23.§ (1) 7. 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 111.§,112§,115§ 8. 1996.évi XXV. törvény a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról 67

9. 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól VI. fejezet 106.§, 110.§ 10. 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól II. fejezet 10§ (1), 13§ (1), 18§ (1) 11. 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 88.§ (1) (2) 12. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 15.§ (1) 13. 2008.

évi

CV.

törvény

a

költségvetési

szervek

jogállásáról

és

gazdálkodásáról

Internetes anyagok: 1. http://www.allamkincstar.gov.hu/kincstar/megyei_igazgatosagok 2013.03.26 18:02 2. http://www.allamkincstar.gov.hu/kincstar/rolunk 2013.03.26. 17:50 3. http://www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium/onkormanyzatiallamtitkarsag/felelossegi-teruletek 2013.03.26. 12:25 4. http://www.kormany.hu/hu/mo/magyarorszag-alkotmanyjogiberendezkedese 2013.03.26. 13:00 5. Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 65. § (1) (6) bekezdése szerint 6. http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81llamh%C3%A1ztart%C3%A1s 2013.03.26. 11:18

68

7. http://www.tarpa.eu/home/Home_Allink.php?allink_id=1&tura_id=128 2013.03.27. 10:53 8. http://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3/Tarpa_ c%C3%ADmere 2013.03.27 11:04 9. http://www.portfolio.hu/users/elofizetes_info.php?t=cikk&i=172698 2013.04.08. 10:54 10. http://adozona.hu/archive/20100208_tb_2010 2013. 04.08. 11:29

Önkormányzati anyagok: 1. Tarpa Nagyközség Önkormányzat 2009. évi beszámolója 2. Tarpa Nagyközség Önkormányzat 2010. évi beszámolója 3. Tarpa Nagyközség Önkormányzat 2011. évi beszámolója

69

Summary In my thesis I analyzed the management of Tarpa large village government between 2009 and 2011. After the introduction the system of Hungary’s public finances were presented. Here I discussed the changes that occured int he public finances. Then I described the local government. Int he third chapter I outlined the role of the Hungarian State Treasury. After the theoritical review Tarpa Local Government was described. In this chapter I examined distribution of assets. It was found that the not negotiable and the restrictedly negotiable principal fund are overwhelming. This is unfavorable because there is no opportunity to develop utilizable wealthpart. Looking at the asset side of the balance it could be stated that the current assets increased in a larger value than the invested assets. Within current assets, the stock of finances increased the most significantly, driven by the competitions realized in 2011 and by the means of operating and development loans. Most of the invested assets between was formed by the real property 2009 and 2011. Looking at the sourcepart of the balance the internal funds were considerable. The value of obligation in each of the three years was below 5%. The analysis of the financial condition of the municipality were mixed. The values of the liquidity index exceeded one, in each year but compared to 2009, significant decrease occurred. The ration of indebtedness was fine during the examined period, buti t must not be forgotten that the indicators provide a static picture of the of the local government. The income of the local government reduced by 1,84% in the given period. The income of the local government were: operating income, susidies, credits and assistance loans, special income and accumulation income. At the same time the expenditure also reduced by 26,36%. The expenditure of the local government were: personal allowances and contributions paid by employers, material expenditure, monetary benefits, accumulation expenditure and financial investments, dependent expenditure. Personal allowances, social benefits and material expenditure were the most significant between 2009 and 2011. 70

The operation of the village by the local government guaranteed by solid reasonable restrictions and based on up to date farming conditions, despite it between 2009 and 2011 the management needed a bank overdraft of about 25 million forint to fulfill its duty, which took place every year.

71

Mellékletek

72

I.számú melléklet

Mérleg adatok eFt-ban Eszközök

2009

A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak II.Tárgyi eszközök 1.Ingatlanok 2.Gépek, berendezések 3.Járművek 4.Beruházások,felújítások III.Befektetett pénzügyi eszközök IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök B.Forgóeszközök I. Készletek II.Követelések III.Értékpapírok IV.Pénzeszközök V.Egyéb aktív pénzügyi elszámolások Eszközök összesen

1.256.776 2.759 1.129.965 1.097.451 24.586 7.928 0 3.947

2010 Állományi érték 1.226.418 8.442 1.098.828 1.071.041 21.794 5.993 0 3.905

120.105

115.243

110.745

40.082 522 27.314 1.327 10.919

34.157 504 29.263 3.232 1.158

44.013 305 17.468 23.751 2.489

1.296.858

1.260.575

1.256.725

Források D.Saját tőke I.Induló tőke II.Tőkeváltozás E.Tartalékok I.Költségvetési tartalék II.Vállalkozási tartalék F.Kötelezettségek I.Hosszú lejáratú kötelezettségek II.Rövid lejáratú kötelezettségek III.Egyéb passzív pénzügyi elszámolások Források összesen

2009 1.278.931 34.515 1.244.416 -9.000 -9.000 26.927 -

2010 1.246.692 34.515 1.212.177 -15.669 -15.669 29.552 -

2011 1.190.947 34.515 1.156.432 19.315 19.315 46.463 10.683

5.681

24.552

28.855

21.246

5.000

6.925

1.296.858

1.260.575

1.256.725

73

2011 1.212.712 11.732 1.089.172 1.058.114 20.674 5.523 4.861 1.063

II. számú melléklet

Bevételek adatok eFt-ban

Év I.Működési bevételek 1.Hatósági jogkörhöz köthető működési bevétel 2.Egyéb saját bevétel 3.Áfa bevételek, visszatérülések 4.Hozam-és kamatbevételek 5.Működési célú pénzeszközátvétel áht-n kívülről II. Támogatások, támogatásértékű bevételek 1.Önkormányzatok költségvetési támogatása 2.Előző évi költségvetési kiegészítések, visszatérülések III. Hitelek, értékpapírok támogatási kölcsönök 1.Támogatási kölcsönök visszatérülése áht-n kívülről 2.Függő,kiegyenlítő, átfutó bevételek 3.Belföldi hitelműveletek bevételei 4.Pénzforgalom nélküli bevétel 5.Finanszírozási bevételek IV. Helyi önkormányzatok sajátos bevételei 1.Helyi adók

2009 36.584

2010 42.209

2011 27.564

0

82

67

28.114

36.720

25.126

3.572

4.653

2.318

18

8

17

4.880

746

36

377.575

312.589

313.313

377.575

312.589

311.264

0

0

2.049

-1.056

15.100

13.974

34

42

0

-1.090

0

1.925

0

15.058

0

0

0

2.049

0

0

10.00

241.466

286.944

281.691

10.430

9.183

12.018

74

1.1.Kommunális adó

5.126

4.386

4.887

1.2.Iparűzési adó

5.304

4.797

7.131

2. Átengedett központi adók 2.1.Pótlékok,bírságok

86.535

90.007

84.120

292

1.788

622

2.2.SZJA helyben maradó része 2.3.Jövedelemkülönbség mérséklése 2.4.Gépjárműadó

7.032

8.065

7.084

73.391

73.329

69.394

6.112

8.613

7.641

5.126

6.474

0

122.675

111.445

156.350

16.393

14.963

19.951

287

4.777

9.252

0

0

6.043

0

0

6.043

654.596

656.842

642.585

3.Önkormányzatok sajátos felhasználású és tőkebevételei 4.Normatív hozzájárulások 5.Helyi önkormányzatok műk. megőrzését szolg. kieg. tám. 6.Kieg. tám. közoktatási feladathoz V. Felhalmozási bevételek és felhalmozási célú átvett pénzeszközök Felhalmozási bevételek és felhalmozási célú átvett pénzeszközök áhtn kívülről Összesen

75

III. számú melléklet

Kiadások adatok eFt-ban

Év I. Személyi juttatások és munkaadót terhelő járulékok 1. Rendszeres személyi juttatások 2. Munkavégzéshez kapcsolódó juttatások 3. Foglalkoztatottak sajátos juttatásai 4. Személyhez kapcs. ktstérítés és hozzájárulások 5.Nem rendszeres személyi juttatások 6.Külső személyi juttatások 7.Társadalombiztosítási járulék 8.Munkaadói járulék 9.Egészségügyi hozzájárulás 10.Táppénz hozzájárulás 11.Munkaadót terhelő egyéb járulékok 12.Cafetéria rendszer keretében adott juttatások II. Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások 1.Készletbeszerzés 2.Kommunikációs szolgáltatások 3. Szolgáltatási kiadások 4.Általános forgalmi adó 5.Kiküldetés, reprezentációk, reklámkiadások

2009 257.778

2010 261.584

2011 207.300

170.749

182.083

154.034

8.838

9.952

5.484

5.334

3.931

398

9.689

10.371

4.456

23.861

24.657

10.338

9.476

8.127

4.792

46.374

44.380

36.135

3.972 2.478

159 317

0 56

436

270

298

432

1.591

1.229

0

0

418

119.054

103.015

82.946

27.785 2.862

27.112 2.160

21.961 1.679

37.550

32.240

28.895

19.063

18.457

13.380

608

293

477

76

6.Egyéb dologi kiad. 7.Különféle ktsvetési befizetések 8.Adók, díjak,bef. 9.Kamatkiadások 10.Munkáltató által fizetett személyi jövedelemadó III. Támogatásértékű kiadások, ellátottak pénzbeli juttatásai 1.Áht-n kívüli pénzeszköz átadás 2.Társadalom, szocpol. és egyéb juttatás IV. Felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések 1.Felújítás összesen 2.Intézményi beruházási kiadások 3.Beruházások általános forgalmi adója 4.Befektetési célú részesedések vásárlása V. Függő, kiegyenlítő, átfutó kiadások Összesen

12.708 4.359

5.411 6.722

3.990 4.069

65 876 0

0 0 2.118

684 0 0

135.316

117.329

99.578

330

7.744

2.400

134.986

109.585

97.178

79.648

8.827

29.606

17.685 67.127

1.171 7.062

17.715 9.428

12.521

1.765

1.963

0

0

500

7.170

9.761

16.390

591.796

490.755

435.820

77

Tarpa Nagyközség Önkormányzat gazdálkodásának elemzése ( )

Recommend Documents