HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV BESZÁMOLÓ II

Központ: 1125 Budapest, Galgóczy köz 6/C Iroda:

Mérnöki Iroda Kft.

E-mail:

8000 Székesfehérvár, Távirda u. 2/A. Tel: 06-22-503-214, Fax: 06-22-503-215 [email protected]

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV BESZÁMOLÓ II. KESZTHELY

2009. szeptember Székesfehérvár

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV - KESZTHELY BESZÁMOLÓ II.

KESZTHELY VÁROS TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV II. BESZÁMOLÓ

Készítette: PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.

Projektvezető: Kaleta Jánosné okl. vegyészmérnök okl. környezetvédelmi szakmérnök

Közreműködtek: Kaleta János okl. vegyészmérnök környezetvédelmi szakértő

Vighné Szehofner Rita okl kohómérnök Nánássy Árpád környezetvédelmi referens Keszthely Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala A dokumentáció szerzői jogi védelem alá esik, a dokumentáció bármely részének, vagy a dokumentáció egészének másolása és sokszorosítása kizárólag a szerzők engedélye alapján történhet. ©Copyright

2009. Székesfehérvár

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV - KESZTHELY BESZÁMOLÓ I I.

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS ......................................................................................................................................................... 5 1. JELENLEGI ÁLLAPOT BEMUTATÁSA..................................................................................................... 7 1.1. TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKOK ...................................................................................................... 7 1.1.1. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége .............................................................................. 8 1.1.2. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége ............................................................................... 12 1.1.3. A területre beszállított és területről kiszállított hulladékok éves mennyisége .................................... 16 1.1.4. A terület éves hulladékmérlege .......................................................................................................... 18 1.2. TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKOK ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAPOK .................................. 20 1.2.1. Általános információk........................................................................................................................ 20 1.2.2. Mennyiségi adatok ............................................................................................................................. 24 1.3. CSOMAGOLÁSI HULLADÉKOK ..................................................................................................................... 26 1.3.1. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége ............................................................................ 26 1.3.2. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége ............................................................................... 28 1.3.3. A területre beszállított és területről kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége ..................... 28 1.3.4. A terület éves hulladékmérlege .......................................................................................................... 29 1.4. ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK, EGYÉB INERT HULLADÉKOK ................................................................ 30 1.5. IPARI ÉS EGYÉB GAZDÁLKODÓI NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK ................................................................. 31 1.6. MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZER-IPARI NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK ................................................... 34 1.7. VESZÉLYES HULLADÉKOK .......................................................................................................................... 34 1.8. A HULLADÉKOK KEZELÉSÉT VÉGZŐ LÉTESÍTMÉNYEK, VÁLLALKOZÁSOK BEMUTATÁSA............................. 38 1.8.1. Települési szilárd hulladékok............................................................................................................. 38 1.8.2. Települési folyékony hulladékok és kommunális szennyvíziszapok .................................................... 39 1.8.3. Nem lakossági veszélyes hulladékok .................................................................................................. 39 2. 2004-BEN KITŰZÖTT ÉS 2007-BEN FELÜLVIZSGÁLT HULLA-DÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGVALÓSULÁSÁNAK ISMERTETÉSE.................................................................................................... 40 2.1. TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKOKRA VONATKOZÓ CÉLKITŰZÉSEK ÉS MEGVALÓSULÁSUK ...................... 40 2.1.1.A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései..................................................................................... 40 2.1.2. Hulladékhasznosítási célkitűzések ..................................................................................................... 41 2.1.3. Hulladékhasznosító és ártalmatlanító kapacitások kialakítására vonatkozó célkitűzések megvalósulása ............................................................................................................................................. 44 2.1.4. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program megvalósulása ........... 45 2.2. TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKOKRA VONATKOZÓ CÉLKITŰZÉSEK ÉS MEGVALÓSULÁSUK ISMERTETÉSE ..................................................................................................................................................... 47 2.2.1 A hulladékkeletkezés-csökkentési célkitűzései..................................................................................... 47 2.2.2. Hulladékhasznosítási célkitűzések ..................................................................................................... 47 2.2.3. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program.................................... 48 2.3. CSOMAGOLÁSI HULLADÉKOKRA VONATKOZÓ CÉLKITŰZÉSEK ÉS MEGVALÓSULÁSUK ISMERTETÉSE .......... 48 2.3.1. A hulladékkeletkezés-csökkentési célkitűzések ................................................................................... 48 2.3.2. A hulladékhasznosítási célkitűzések................................................................................................... 49 2.3.3. A kijelölt célok elérését szolgáló cselekvési program ........................................................................ 49 2.3.4. A hulladékhasznosítás és -ártalmatlanítás lehetséges megoldási módjai .......................................... 50 2.3.5. Hulladékhasznosítás eléréséhez szükséges feladatok......................................................................... 51 2.4. ÉPÍTÉSI HULLADÉKOKRA VONATKOZÓ CÉLKITŰZÉSEK ÉS MEGVALÓSULÁSUK ISMERTETÉSE ..................... 52 2.4.1. A hulladékkeletkezés-csökkentési célkitűzése..................................................................................... 52 2.4.2. Hulladékhasznosítási célkitűzések ..................................................................................................... 52 2.4.3. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program.................................... 52 3. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK 2009-2010.................................................................................. 54 3.1. TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKRA VONATKOZÓ CÉLKITŰZÉSEK .............................................................. 54 3.1.1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései.................................................................................... 54 3.1.2. Hulladékhasznosítási célkitűzések .................................................................................................... 55 3.1.3. Hulladékhasznosító és ártalmatlanító kapacitások kialakításának prioritásai és célkitűzései .......... 55 3.2. TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK CÉLKITŰZÉSEI ................................................................................... 56 3.2.1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései.................................................................................... 56

PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft..

1125 Budapest, Galgóczy köz 6/C.

3


3.2.2. Hulladékhasznosítási célkitűzések ..................................................................................................... 56 3.3. CSOMAGOLÁSI HULLADÉK CÉLKITŰZÉSEI................................................................................................... 56 3.3.1. A hulladékkeletkezés-csökkentési célkitűzések ................................................................................... 56 3.3.2. A hulladékhasznosítási célkitűzések................................................................................................... 57 3.4. ÉPÍTÉSI HULLADÉK CÉLKITŰZÉSEI .............................................................................................................. 57 3.4.1. A hulladékkeletkezés-csökkentési célkitűzések ................................................................................... 57 3.4.2. A hulladékhasznosítási célkitűzések................................................................................................... 57 4. A CÉLKITŰZÉSEK MEGVALÓSULÁSÁT SEGÍTŐ CSELEKVÉSI PROGRAMOK ISMERTETÉSE A MEGVALÓSÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES BECSÜLT KÖLTSÉGEKKEL................................................... 58 4.1. TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK CÉLKITŰZÉSEIT MEGVALÓSÍTÓ PROGRAMOK .......................................... 58 4.2. TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK CÉLKITŰZÉSEIT MEGVALÓSÍTÓ PROGRAMOK .................................... 58 4.2. CSOMAGOLÁSI HULLADÉK CÉLKITŰZÉSEIT MEGVALÓSÍTÓ PROGRAMOK .................................................... 59 4.2. CSOMAGOLÁSI HULLADÉK CÉLKITŰZÉSEIT MEGVALÓSÍTÓ PROGRAMOK .................................................... 61 5. MELLÉKLETEK JEGYZÉKE ..................................................................................................................... 62

PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft..


4


BEVEZETÉS Keszthely helyi hulladékgazdálkodási tervének elkészítéséért Keszthely Önkormányzata felelős, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35.§ (1) bekezdése alapján: „Az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban a települési önkormányzat illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet dolgoz ki.” A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 37. § (1.) bekezdése alapján: „A különböző szintű hulladékgazdálkodási terveket - kidolgozói - hat évre készítik el és 2 évente beszámolót állítanak össze az abban foglaltak végrehajtásáról. A terveket a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, a tervezési területre vonatkozó környezetvédelmi programban, a terület- és településfejlesztési, valamint terület- és településrendezési dokumentumokban foglaltakkal összhangban kell kialakítani.” Az Önkormányzat a dokumentációk elkészítésével és összeállításával a PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft-t (1012 Budapest, Logodi u. 52.) bízta meg. A dokumentáció 2004. novemberében elkészült. A Hulladékgazdálkodási tervben megfogalmazott célok felülvizsgálatára és a beszámoló elkészítésére Keszthely Város Önkormányzata szintén a PROGRESSIO Mérnöki Irodát (1125 Budapest, Galgóczy köz 6/C kérte fel 2009-ben. Jelen beszámoló az egyedi hulladékgazdálkodási tervben rögzített célok megvalósulását elemzi, az elemzés eredményének megfelelően szükség szerint kiegészíti, ill. módosítja az eredeti hulladékgazdálkodási tervet. A hulladékgazdálkodási terv báziséve 2002. A terv felülvizsgálatakor a hulladékmennyiségek tekintetében 2008. évet tekintettük bázisévnek. Amennyiben nem állnak rendelkezésünkre a 2008. évi adatok, a 2007. év adatai kerültek feldolgozásra. A célok felülvizsgálatánál a jelenlegi (2009. évi) adatokat is figyelembe vettük. Az újonnan kitűzött célok és programok között nem szerepeltettük a már megvalósult célokat. Itt jegyezzük meg, hogy jelen tanulmány a 2005-ben elfogadott hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálatát hívatott szolgálni. A közeljövőben várható a II. Országos Hulladékgazdálkodási terv kiadása. Az Országos Hulladékgazdálkodási tervvel összhangban kell kialakítani Keszthely város új hulladékgazdálkodási tervét A fentieknek megfelelően a beszámoló négy fő részre tagozódik, melyek az alábbiak: 1. Jelenlegi állapot bemutatása 2. 2004-ben kitűzött hulladékgazdálkodási célok megvalósulásának ismertetése 3. Hulladékgazdálkodási célok 2009-2010

PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


5


4. A célkitűzések megvalósulását segítő cselekvési programok ismertetése a megvalósításhoz szükséges becsült költségekkel

Munkák során megkeresett közszolgáltatók: o Keszthely Város Önkormányzata o Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Kft o Keszthely és Térsége Hulladékkezelő Kft o DRV Zrt Keszthelyi Üzemvezetőség o Talajerőgazdálkodási Kft Munkánk során felhasznált irodalmak: o ELŐTERJESZTÉS Keszthely város Képviselő-testülete 2008. november 27.-i ülésére o Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Kft: Hulladékgazdálkodási stratégiai javaslat 2009-2016 évekre

Keszthely

Város

o http://www.drv.hu o http://khvuz.hu



6


1. JELENLEGI ÁLLAPOT BEMUTATÁSA Általános adatok A Beszámoló Keszthely Város Helyi Hulladékgazdálkodási Tervéhez készült. Cím Felelős személy neve Készült Az eredeti tervet készítette A tervet felülvizsgálta A beszámoló bázisév e

: 8360 Keszthely, Fő tér 1. : Ruzsics Ferenc, polgármester : 2009. szeptember 30. : PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft Szabó Orsolya : PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft Vighné Szehofner Rita, : 2008

1. táblázat: A település általános demográfiai adatai Vizsgált demográfiai paraméterek Terület (km2) Lakos szám (fő) Szolgáltatott víz (1000 m3) Elvezetett szennyvíz (1000 m3) Szennyvízhálózat hossza (km) Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma

2008 76 20.636 1.277 1.092 99,2 9055

Forrás: Önkormányzat, DRV Zrt

1.1.

TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKOK

Az adatkérés kiterjedt a Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Kft. (továbbiakban VÜZ Kft.) – közszolgáltató szerepét tölti be Keszthelyen - és a KETÉH Keszthely és Térsége Hulladékkezelő Kft (továbbiakban KETÉH Kft) megkeresésére. A Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Kft végzi a hulladékok begyűjtését és az átrakóállomásra történő szállítását. Az átrakóállomásról az ISPA projekt keretein belül megvalósult Zalabéri hulladékkezelő telepre történő elszállítást a KETÉH Kft. végzi. Gyűjtési módok: § § § §

Utcai gyűjtőkosár: 417 db Gyűjtősziget: 30 db Konténer (1100 l-es): 193 db Konténer (5000 l-es): 1 db



7


2. táblázat: Gyűjtőedényzetek ürítési gyakorisága 2008 Gyűjtőedényzet

Szezonon kívül

Szezonban

Utcai gyűjtőkosár

heti 3x

heti 7x

Gyűjtősziget

heti 3x

heti 3x

Konténer (1100 l-es)

szerződés szerint

szerződés szerint

Konténer (5000 l-es) Forrás: VÜZ Kft

heti 1x

heti 1x

A keletkező hulladékok összetétele Keszthelyen alábbiak szerint jellemezhető, figyelembe véve a hulladékanalízis adatait: • • • • • • • • • • • • • • •

Konyhai hulladék: 68,28 % Kerti hulladék: 5,62 % Italos karton: 0,64 % Üveg: 2,97 % Fém: 0,96 % Papír: 4,42 % Egyéb műanyag: 1,29 % HDPE (műanyag): 0,72 % Fólia (műanyag): 4,66 % PET (műanyag): 3,05 % Hasznosíthatatlan anyag: 4,82 % Veszélyes hulladék: 0,24 % Elektronikai hulladék: 0,64 % Textil hulladék: 0,88 % Építési hulladék: 0,80 %

1.1.1. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége 1. Lakossági kommunális hulladékok mennyisége A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont háztartásoktól begyűjtőjáratokkal történik a kommunális szilárd hulladékok gyűjtése. Az autók tömörítőfeltéttel rendelkeznek. Az így begyűjtött hulladékmennyiségét az alábbi táblázat tartalmazza. 3. táblázat: Lakossági kommunális hulladék mennyisége, tonna Év Lakossági Forrás: VÜZ Kft

2007

2008

6390

5965

Az összegyűjtött hulladék az átrakóállomásra kerül beszállításra.



8


2. Nem lakossági kommunális hulladékok mennyisége A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont közületekből, illetve gazdálkodó szervezetekből szintén begyűjtő járattal történik a kommunális szilárd hulladékok begyűjtése. 4. táblázat: Nem lakossági kommunális hulladék mennyisége, tonna Év Hulladékgyűjtésbe bevont közületek és gazdálkodó szervezetek összes hulladéka Forrás: VÜZ Kft

2007

2008

667

492

Az összegyűjtött hulladék az átrakóállomásra kerül beszállításra.

3. Lomtalanítási hulladékok mennyisége Évente 1 alkalommal sor kerül lom hulladék begyűjtésére is Keszthelyen. A lomtalanítás nem terjed ki a lakossági veszélyeshulladék-frakciókra, mivel a közszolgáltató nem rendelkezik veszélyes hulladék gyűjtésére jogosító engedéllyel. 5. táblázat: Lomtalanítási hulladékmennyiségek Év Lomtalanítási hull. Forrás: VÜZ Kft

2007

2008

274

319

A lomtalanítás során begyűjtött hulladékok összetétele az alábbiak szerint alakul: • háztartási eszközök, • bútorféleségek, • autóroncsok és tartozékaik, • vegyes fémhulladék. A hulladékok az átrakóállomásra kerülnek beszállításra.

4. Zöldhulladékok mennyisége A város lakosságától zsákokon keresztül történik a zöldhulladék begyűjtése. A begyűjtés többnyire a tavaszi metszési időszakra és az őszi lombhullás idejére koncentrálódik, de az év teljes részében folyamatos a zöldhulladékok gyűjtése. Az Önkormányzat és a VÜZ Kft. által megadott adatok alapján a település területén 400-600 db fa/év nyesése során keletkező zöldhulladékkal kell számolni.



9


6. táblázat: Keszthelyi lakosságtól begyűjtött zöldhulladék mennyisége, tonna Év Zöldhulladék Forrás: VÜZ Kft

2007

2008

64

57

Az átrakóállomásra beérkező zöldhulladékot az itt működő komposztálótelepen prizmákban komposztálják a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 6479-2/4/2008 számú engedélye alapján

5. Szelektíven gyűjtött hulladékok mennyisége A szelektív hulladékgyűjtés két módon valósult meg, a lakótelepeken un. gyűjtőszigeteken keresztül, amelyek száma egyre bővül, ill. a családi házas övezetben a közvetlen zsákos begyűjtés történik. A zsákok begyűjtése kéthetente történik. A sárga zsákban műanyag és papír frakciók szelektív gyűjtése történik. Ebben a gyűjtési rendszerben több a hasznosítható hulladék, mint a gyűjtőszigeteken, kevesebb tovább nem hasznosítható hulladékot tartalmaz, mivel ebben az esetben a lakosság a szelektíven gyűjtött hulladékát egyénileg helyezi ki a szállítási napon. A település 30 pontján található gyűjtősziget, ahol összesen 100 db, anyagtípusonként különböző színű, 1,1 m3-es gyűjtőedény került kihelyezésre. A szelektíven gyűjtött hulladékfrakciók az alábbiak: • papír, • műanyag, fém • üveg, Bővítésre került a gyűjtőszigeteken elhelyezhető csomagolási hulladékok köre. A műanyagos konténerbe az ásványvizes és üdítős palackok mellett, mindenféle műanyag csomagolás tehető: fólia hulladékok, bevásárló reklámtáskák, tusfürdős, testápolós flakonok, tégelyek, tejfölös, joghurtos, margarinos poharak, valamint italos kartondobozok. A szelektív gyűjtés további megoldását jelentheti a hulladékudvarra történő lakossági beszállítás. A lakosság részére lehetőség van a hulladékudvarra beszállítani elektronikai hulladékot, lomot, gumiabroncsot, komposztálható hulladékot valamint a gyűjtőszigeteken elhelyezhető papír, műanyag, üveg és csomagolási hulladékot.

7. táblázat: Szelektív gyűjtés eszközei Keszthelyen Körzetközpont Keszthely Forrás: VÜZ Kft

Átrakóállomás (db) 1


Komposztáló tér (db) 1

Hulladékudvar (db)

Gyűjtősziget (db)

1

30


Konténer (db) 1100 l 100

5000 l 1

10


8. táblázat: Szelektíven gyűjtött hulladékok mennyiség Megnevezés papír műanyag üveg fém Egyéb Sárga zsák Forrás: VÜZ Kft

Szelektív hulladék 2007. év tonna 185 50 87 Műanyaggal együtt 159

Szelektív hulladék 2008. év tonna 189 55 89 Műanyaggal együtt 207

A szelektíven gyűjtött hulladék teljes mennyisége hasznosításra kerül. A hasznosítást végző szervezet: •

Zalai Huke Kft. (8900, Zalaegerszeg Posta u. 65),

A hulladékgazdálkodási előírásoknak megfelelően a közszolgáltató elvégezte 2008-ban a háztartási hulladékanalízist. A hulladékanalízis alapján egyértelműen kimondható, hogy a szelektív hulladékgyűjtés bevezetését követően a maradék hulladékban jelentős arányt képvisel a biológiailag lebomló hulladék. Az analízis alapján ez 78,9 súly %. A 2009 áprilisától az országban egyedülállóként új rendszer bevezetése történt meg, amellyel újabb nagy lépést tett Keszthely a környezettudatos hulladékkezelés felé. Az eddigi szelektív hulladékgyűjtésen túl, amelynek során a szelektív szigeteken, és a „sárga zsákban” elhelyezhették a műanyagot, papírt, italos kartondobozt, fém csomagoló anyagokat (üveget csak a szelektív szigeteken), a változás leglényegesebb pontja, hogy a biohulladékot is külön leválasztják és legyűjtik, amely a lakosságra nézve kötelező, önkormányzati rendelettel szabályozott. Keszthely Város Önkormányzat Képviselő Testületének a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 10/2002 (IV. 12.) számú rendelete értelmében: „Az ingatlan tulajdonos köteles a települési szilárd hulladék biológiailag bontható részét (biohulladék) más hulladéktól elkülönítve gyűjteni, az e célra szolgáló győjtőedénybe helyezni és a közszolgáltatónak átadni. A családi házas övezetben, amennyiben az ingatlan tulajdonos a szolgáltató által megkövetelt módon igazolja a biológiailag lebomló hulladék külön gyűjtését és házi komposztálását úgy a biohulladék gyűjtőedénybe történő helyezésétől, biohulladék szolgáltatónak történő átadásától mentesül. E követelmények megléte és igazolása alapján, a biohulladék díjának megfizetése alól a bejelentést követő negyedévtől kezdve mindaddig mentesül, amíg a házi komposztálás működik. A Szolgáltató jogosult a szelektív és külön gyűjtött hulladékok ellenőrzésére, beleértve a házi komposztálás folyamatos működését is.” A biohulladék elszállítása heti egy alkalommal történik. A gyűjtőedényeket a Közszolgáltató biztosítja a Zalaispa program keretében ingyenesen a lakosság részére. A biohulladék gyűjtéshez a szagmentesítés és a folyadékszennyezés elkerülése érdekében a szolgáltató a háztartási hulladék gyűjtőedényhez biológiailag lebontható hulladék gyűjtőzsákot biztosít térítés ellenében.



11


A biológiailag lebomló hulladék különgyűjtésével elérhető lehet az, hogy a kommunális hulladék (megmaradó szemét) mennyisége a jelenleginek 25-30 %-ára csökkenjen.

6. Inert hulladékok A településen keletkező nagyrészt építési eredetű inert hulladékot a településen lévő pilikáni 069/1. hrsz. alatt található inert hulladéklerakóra szállították 2005-ig. A hulladéklerakó nem rendelkezett környezetvédelmi működési engedéllyel. A Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a hulladéklerakó telepet 2006. novemberében bezáratta, rekultiválása az ISPA projekt keretein belül valósul meg. Jelenleg a KETÉH Kft fogadja a Városüzemeltető Kft-től és a lakosságtól az építési törmeléket. 9. táblázat: Inert hulladékok mennyisége, tonna Év Inert hulladék Forrás: VÜZ Kft

2007

2008

18781

11075

1.1.2. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége Jelenlegi ismereteink szerint felhalmozott hulladék a városban nincs. A hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálatának keretében megtörtént a korábbi lerakások helyszínének bejárása. A közigazgatási területen fellelhető elhagyott hulladék elsősorban a kevésbé forgalmasabb mellék útvonalak környezetére koncentrálódott. Ezeknek a területeknek a felszámolására az Önkormányzat a Városüzemeltető Egyszemélyes Kft. segítségével rengeteg erőfeszítést tesz. Mindezek ellenére a kérdés továbbra sem tekinthető megoldottnak, mivel az egyik lerakóhely megszüntetése után valamivel távolabb egy idő után újabb lerakások észlelhetők. Az illegális hulladéklerakók adatait a 10. táblázatban foglaltuk össze. 10. számú táblázat Illegális lerakóhelyek meghatározása Hulladék fajta és mennyisége (m3) SorÉpítési szám Kommunális Egyéb Összesen törmelék 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

Koordináták (m) Megjegyzés

-

-

-

-

Megszűnt

-

-

-

-

Megszűnt

-

-

-

-

Megszűnt

-

-

-

-

Megszűnt

1 2

-

-

1 2

Megszűnt Megszűnt Út mentén elszórtan



EOV Y

EOV X

513620 513612 513608 514629 514120 514118 514113 513281 513402 513720 513075 512896 512560 512558

160925 160841 160821 160617 160928 160856 160985 161828 161820 161794 161689 161769 161994 162015

12


Hulladék fajta és mennyisége (m3) SorÉpítési szám Kommunális Egyéb Összesen törmelék 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39

Koordináták (m) Megjegyzés

4 3

-

-

4 3

15

-

-

15

Út mentén 60 m hosszon

-

55

-

55

Beton üzem a környezetben

10 -

10 8 -

-

10 10 8 -

Megszűnt út mentén elszórva Megszűnt Megszűnt Megszűn Rekultiválva Megszűnt Megszűnt Megszűnt Megszűnt Megszűnt Megszűnt Megszűnt Megszűnt

-

-

-

-

2007-ben felvett, Megyszűnt

40

-

-

-

41

-

-

-

42

-

-

-

-

43

-

-

-

-

-

-

-

-

45

-

-

7

7

46

-

-

2

2

500

500

509

617

44

47 Össz

35

73

-

2007-ben felvett, Megszűnt 2007-ben felvett, Megszűnt 2007-ben felvett, Megszűnt 2007-ben felvett, Megszűnt 2007-ben felvett, Megszűnt 2009-ben felmérve lom 2009-ben felmérve lom út mentén végig ~ 1 km hosszon lom

EOV Y

EOV X

512142 512572 512943 512874 513000 512556 512583 512046 511640 511906 514095 514006 514269 514388 512455 511395 511388 514405 514405 514367 514651 514009 514262 511933 511870 511795

162134 161767 161942 161964 161635 161131 161137 161160 161753 162176 161895 161819 163252 163348 164702 165088 165108 165177 164691 164270 164206 162818 159625 162182 162180 162181

511752

164254

511847

164298

512810

161932

513142

161762

514793

160608

512177

162126

512424

162062

513340 514203

161848 161970

A táblázat adataiból kitűnik, hogy a 2004. évben felvett illegális lerakások közül sok felszámolásra került. A 2007. évben végzett felülvizsgálat során újabb lerakásokat térképeztünk fel, amelyek csaknem mindegyike 2 év elteltével felszámolásra került.



13


A város számára igen nagy problémát jelent Keszthely és Gyenesdiás közötti erdős szakaszon található hatalmas mennyiségű illegálisan elhelyezett lom hulladék. Ennek felszámolására az Önkormányzat pályázatot nyújtott be, melyet első körben elutasítottak. Jelenleg az ismételt pályázat benyújtása elbírálás alatt van. A város többi pontján található lerakások összetétele kommunális hulladék, építési törmelék ill. lom. Ezek mennyisége kevésbé jelentős. A fenti táblázatban feltüntetett illegális lerakásokon kívül jellemzők idényen kívül a Balaton parti kerékpárutak mentén található elszórt hulladékok. A 2009. évi felmérésre augusztusban került sor. A bejárás során sem a belvárosban, sem pedig a tó környékén nem volt fellelhető illegális lerakás. Az illegális lerakások elhelyezkedését a következő ábra mutatja. A lerakások térképi ábrázolását az 1. melléklet segítségével követhetjük nyomon. Az illegális lerakásokról készült fényképeket az 5. melléklet tartalmazza.



14


1. ábra Illegális lerakások elhelyezkedése



15


1.1.3. A területre beszállított és területről kiszállított hulladékok éves mennyisége A Keszthelyen található átrakóállomásra számottevő hulladékot a helyi közszolgáltató (VÜZ Kft.) és a ZALAI HUKE Kft. szállít be. A VÜZ Kft. Keszthelyen kívül további 13 db település hulladékgyűjtésével foglalkozik. A fentiek alapján Keszthely város területére beszállított hulladékmennyiségek az alábbiak szerint alakulnak. 11. táblázat: A területre (átrakó állomásra) beszállított kommunális hulladékok mennyisége, tonna Beszállító VÜZ Kft. ZALAI HUKE Kft. Egyéb Összesen Forrás: KETÉH Kft

2007. évi mennyiség 9.335 3.595 209 13.139

2008. évi mennyiség 9.451 3940 448 13.839

12. áblázat: A KETÉH Kft telephelyére beszállított papír hulladék mennyiségek, tonna Beszállító VÜZ Kft. ZALAI HUKE Kft. Egyéb Összesen

2007. évi mennyiség 446 211 657

2008. évi mennyiség 395 266 815 1.476

13. táblázat: A KETÉH Kft telephelyére beszállított műanyag hulladék mennyiségek, tonna Beszállító VÜZ Kft. ZALAI HUKE Kft. Összesen

2007. évi mennyiség 51 51 102


14. táblázat: A KETÉH Kft telephelyére beszállított zöld hulladék mennyiségek, tonna Beszállító VÜZ Kft. ZALAI HUKE Kft. Egyéb Összesen


2007. évi mennyiség 865 57 82 1004


2008. évi mennyiség 1227 58 126 1411

16


15. táblázat: A KETÉH Kft telephelyére beszállított üveg hulladék mennyiségek, tonna Beszállító VÜZ Kft. ZALAI HUKE Kft. Összesen



16. táblázat: A KETÉH Kft telephelyére beszállított gumi hulladék mennyiségek, tonna Beszállító VÜZ Kft. ZALAI HUKE Kft. Összesen



17. táblázat: A KETÉH Kft telephelyére beszállított fém hulladék mennyiségek, tonna Beszállító VÜZ Kft. ZALAI HUKE Kft. Összesen

2007. évi mennyiség 7 7

2008. január-október mennyiség -

18. táblázat: A KETÉH Kft telephelyére beszállított zsákos szelektív hulladék mennyiségek, tonna Beszállító Sárvári Huke Kft VÜZ Kft. ZALAI HUKE Kft. Összesen

2007. évi mennyiség 233 233

2008. évi mennyiség 358 312 47 717

19. táblázat: A KETÉH Kft telephelyére beszállított építési törmelék mennyiségek, tonna Beszállító VÜZ Kft. ZALAI HUKE Kft. Egyéb Összesen

2007. évi mennyiség -

2008. évi mennyiség 1.931 45 916 2.892

20. táblázat: A lakossági hulladékudvarra beszállított hulladék mennyiségek, tonna Beszállító zöld lom gumi üveg papír műanyag


2007. évi mennyiség 519 115 12 19 66 12


2008. évi mennyiség 660 82 14 19 37 7

17


A beszállított hulladékok közül a szelektíven gyűjtött hulladékokat a Zalai Huke Kft hasznosítja, a zöldhulladék komposztálásra kerül, míg a többi hulladék ártalmatlanítási módja a megfelelő műszaki védelemmel rendelkező lerakón történő elhelyezés. Az átrakóállomásról a kommunális hulladék 2008.-ig a Rumpold Marcali Kft. tulajdonában lévő mesterséges védelemmel ellátott hulladéklerakóra került. Az ISPA projekt megvalósulását követően 2009től Keszthely a Zalabérre tervezett regionális hulladékgazdálkodási rendszerhez kapcsolódott A kezelési technológia A tárolt hulladékot központi futószalagra helyezik a földszinten. A hulladékot ezután kézzel szortírozzák, és a futószalag mellett elhelyezett konténerekbe dobálják. A használhatatlan hulladék ezen futószalag végén egy kereszt irányban haladó futószalagra kerül, mely gyűjtőkonténerbe szállítja a szemetet. A hulladékot ezután a szemétlerakó helyre szállítják végső lerakásra. 1.1.4. A terület éves hulladékmérlege 21. táblázat: A terület 2007. évi hulladékmérlege (tonna/év)

2007

Kommunális hulladék Műanyag hulladék Üveghulladék papír hulladék Szelektív zsák Zöldhulladék Összesen

Környező Keszthelyről települéÖsszes az átrakóra sekről az átrakóra beszállított beszállított beszállí- hulladék, t hulladék tott hulladék

Hasznosítás*

Égetés

Lerakás

Nem kezelt

tonna

%

tonna

%

tonna

%

tonna

%

7057

6082

13139

-

-

-

-

13139

100

-

-

50

64

114

114

100

-

-

-

-

-

-

87

235

322

322

100

-

-

-

-

-

-

185

538

723

723

100

-

-

-

-

-

-

159

558

717

233

100

-

-

-

-

-

-

64

1459

1523

1523

100

-

-

-

-

-

-

7602

8452-

16054

2915

18

-

-

13139

82

-

-



18


22. táblázat: A terület 2008. évi hulladékmérlege (tonna/év)

2008

Kommunális hulladék Műanyag hulladék Üveghulladék papír hulladék Szelektív zsák Zöldhulladék Összesen

Környező Keszthelyről települéÖsszes az átrakóra sekről az beszállított átrakóra beszállított beszállí- hulladék, t hulladék tott hulladék

Hasznosítás*

Égetés

Lerakás

Nem kezelt

tonna

%

tonna

%

tonna

%

tonna

%

6457

7382

13839

-

-

-

-

13839

100

-

-

55

126

181

181

100

-

-

-

-

-

-

89

258

347

347

100

-

-

-

-

-

-

189

1324

1513

1513

100

-

-

-

-

-

-

207

125

332

332

100

-

-

-

-

-

-

57

2014

2071

2071

100

-

-

-

-

-

-

7054

11229

18283

4444

-

-

13839

-

-

-



19


1.2. TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKOK ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAPOK 1.2.1. Általános információk Az adatkérés kiterjedt a pápai Talajerőgazdálkodási Termelő és Szolgáltató Kft. (továbbiakban Talajerőgazdálkodási Kft.) és a DRV Zrt. Nyugat-Balatoni Területi Igazgatóság megkeresésére. A szippantott szennyvizek - mint települési hulladékok - kezelésére a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. 21.§-a alapján az Önkormányzat közszolgáltatói szerződést köteles kötni. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. 21.§ (3) b) alapján: „A közszolgáltatás kiterjed a települési folyékony hulladék ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény kiürítésre és a települési folyékony hulladék elhelyezés céljából történő elszállítására” A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatói szerződésről a 224/2004 (VII. 22.) Korm. rendelet rendelkezik. A települési szippantott szennyvíz szállítását a Talajerőgazdálkodási Kft. (8500 Pápa, László Miklós u. 1.) végzi. A szippantott szennyvíz a Központi Szennyvíztisztító Telepre kerül. A Talajerőgazdálkodási Kft Nem veszélyes hulladékokra 010/2007 számú engedélye alapján szállítható hulladékok:

vonatkozó

14/003904-

23. táblázat: A Talajerőgazdálkodási Kft Nem veszélyes hulladékokra vonatkozó engedélye alapján szállítható hulladékok EWC kódszám 10

Megnevezés Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok

10 01

Erőművekből és egyéb égetőművekből származó hulladékok (kivéve 19)

10 01 21

Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 10 01 20 -tól

10 01 23

Kazán tisztításából származó hulladékok, amelyek különböznek a 10 01 22-től

10 02 10 02 12

10 04 10 04 10

Vas – és acéliparból származó hulladékok Hűtővíz kezeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a 10 02 11-től Ólom termikus kohászatából származó hulladékok Hűtővíz kezeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a



20


EWC kódszám

Megnevezés 10 04 09-től

10 05 10 05 09

10 06

Cink termikus kohászatából származó hulladékok Hűtővíz kezeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a 10 05 08-tól Réz termikus kohászatából származó hulladékok

10 06 10

Hűtővíz kezeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a 10 06 09-től

19

Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok

19 08

Szennyvíztisztító művekből származó, közelebbről nem meghatározott hulladékok

19 08 05

Települési szennyvíz tisztításból származó iszapok

19 08 12

Ipari szennyvíz biológiai kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 19 08 11-től

19 11

Olaj regenerálásból származó hulladékok

19 11 06

Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezelésből származó iszapok, amelyek különböznek a 19 11 05-től

19 11 99

Közelebbről nem meghatározott hulladékok

20

20 01 20 01 25 20 03 20 03 04

Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is Elkülönítetten gyűjtött hulladék frakciók (kivéve 15 01) Étolaj és zsír Egyéb települési hulladék Emésztőgödrökből származó iszap

A települési folyékony hulladékokra vonatkozó kezelési szabályokat a települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet határozza meg. A települési folyékony hulladék kezelése, illetve elhelyezése a Nyugat-Balaton és Zala völgye regionális hulladékgazdálkodási rendszer ISPA projekt keretében tervezettnek megfelelően történik. Keszthely város vízellátásának biztosítását a DRV Zrt. Nyugat-Balatoni Területi Igazgatóság (8361 Keszthely, Vaszary K. u. 13.) végzi. E tevékenységhez az üzemeltető jól felszerelt eszközállománnyal rendelkezik, ISO 9001 minőségbiztosítás alapján végzi tevékenységét. Folyamatos 24 órás hibaelhárító szolgálatot működtetnek, és tapasztalt szakembergárda



21


garantálja az egészséges vízellátás folyamatosságát. Az egész térségre kiépített modern Siemens PLC-vel vezérelt irányítástechnikai rendszer lehetővé teszi a gyors beavatkozást és vízkormányzást. A város vízellátásának gyenge pontja, hogy a regionális vezeték meghibásodása esetén a javítás időtartamára vízellátási problémák lépnek fel. A szolgáltató külön műszaki egységgel rendelkezik az ilyen jellegű hibák javítására. A Balaton körüli térség 7 szennyvíz régióra osztott, amely régiók vonzáskörzetét a természetes adottságok, a vízgyűjtő területek kiterjedése, továbbá a közigazgatási határok és gazdaságossági okok mérlegelésével állapították meg. Keszthely a IV. számú régióhoz tartozik.

Forrás: DRV Zrt.

2. ábra A Balaton Üdülőkörzet Szennyvízrégiói Központi szennyvíztisztító telep Keszthelyen van. A szennyvíztisztító telep kapacitása 21.500 m3/nap, mechanikai-biológiai és kémiai fokozattal rendelkezik. Ellátott települések: Hévíz, Keszthely, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Balatongyörök, Balatonederics, Alsópáhok. Mechanikai tisztítás: A nyers szennyvíz az automatikus üzemű MEWA-finomrácsra, valamint homokfogóra kerül, ahol is a durva szennyeződés, valamint a homok kerül leválasztásra a szennyvízből. Biológiai tisztítás: a) 14.000 m3/d eleveniszapos teljes biológiai tisztítás nitrifikációval, denitrifikációval és biológiai foszforeltávolítással.



22


b) 3 x 2.500 m3/d eleveniszapos teljes biológiai tisztítás nitrifikációval és szimultán denitrifikációval. - levegőztető - utóülepítő A 3 db 2500 m3/nap kapacitású ún. kombinált egyesített műtárgy, valamint a 14.000 m3/nap kapacitású un. Carussel-medence párhuzamosan üzemel. A levegőbevitelt 3+2 nagy teljesítményű légfúvó biztosítja. Az egyesített műtárgyakban Messner panel, míg a Carussel medencében Flygt Sanieterlevegőztetőelemek találhatók. A Carussel medencében biológiai denitrifikálás és foszfortalanítás történik. Télen az alacsony vízhőmérséklet miatt a megfelelő foszfortalanítás csak vas-só adagolásával lehetséges. Az ún. egyesített műtárgyaknál egész évben mészhidrát adagolással történik a foszfortalanítás. III. tisztítási fokozat a) 14.000 m3/d: a biológiai tisztítás távolítja el a tápanyagokat, de szükség esetén vas-sós szimultán foszfortalanítás is szükséges. b) 3x2.500 m3/d: Utókicsapatásos, meszes foszfortalanítás - meszes utóülepítő - folyamatos fertőtlenítés A tisztított szennyvíz befogadója a Balaton. A keszthelyi szennyvíztisztító telepen a tisztítás után a pálcás sűrítéssel keletkező iszapok injektálással a mezőgazdaságban kerülnek felhasználásra. A szennyvíztisztító telep az érvényes vízminőség-védelmi előírásoknak megfelelően üzemel. A tisztított szennyvíz szennyező kémiai paraméterei jelentősen az előírt határérték alatt vannak, ami azt jelenti, hogy az üzemeltető nem a költség, hanem a környezetvédelmi szempontokat teszi elsődlegessé.



23


1.2.2. Mennyiségi adatok 1.2.2.1. A

KELETKEZŐ TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAPOK MENNYISÉGE

FOLYÉKONY

HULLADÉKOK

ÉS

A

KOMMUNÁLIS

24. táblázat: A településen keletkező mértékadó szennyvíz mennyiségek DRV adatszolgáltatás alapján Keszthely Ivóvíz felhasználás (m3/év) Közcsatornán elvezetett szennyvízmennyiség (m3/év) Szippantott szennyvíz (m3/év) ** Szennyvíziszap (m3/év) Szennyvíziszap szárazanyagtartalma g/l Forrás: KSH, DRV Zrt **Talajerőgazdálkodási Kft.

Mértékadó szennyvíz mennyiség 2007 2008 1.119.000 1.149.450 1.046.000

1.091.9785

215 26546

70 28804

3650

3720

A táblázatban szereplő 2007. évi közcsatornán elvezetett szennyvízmennyiséget a KSH adatok alapján határoztuk meg. 2008. évre vonatkozóan a Közszolgáltató a településre vonatkozóan nem tudott adatot szolgáltatni az elvezetett szennyvízmennyiség tekintetében, mivel külön Keszthely város szennyvízmennyiségének mérése nem lehetséges. A felhasznált vízmennyiséget a Keszthely városba beadott vízmennyiség alapján tudjuk becsülni. Az ivóvíz felhasználás közszolgáltatói adatszolgáltatás alapján a feladott vízmennyiség (1.277.000 m3) kb. 90 %-a. A 2007. évi KSH adatokat figyelembe véve a szennyvízmennyiség az ivóvíz felhasználás kb. 95%-ára becsülhető. Elemezve a 2007. évi adatokat, megállapítható, hogy 1.119.000 m3/év ivóvíz felhasználás mellett a közcsatornán elvezetett és a szippantott szennyvíz mennyisége 1.046.215 m3/év. A két adat közötti különbség 72.785 m3, amely tulajdonképpen a keletkező települési folyékony hulladék. Ezt a fennmaradó mennyiséget túlnyomórészt szakszerűtlenül épített és üzemeltetett, egyedi szennyvízkezelő, -tároló, -szikkasztó berendezésbe vezetik, ahonnan annak legnagyobb része a talajban elszivárog, szennyezve, veszélyeztetve a felszín alatti vizeket. A DRV által szolgáltatott 2008. évi ivóvíz felhasználás adatából valamint a Talajerőgazdálkodási Kft. által megadott adatok alapján elmondhatjuk, hogy 2008. évben 1.149.450 m3 ivóvíz felhasználás mellett az ellenőrzött körülmények között kezelt szennyvíz mennyisége becslés alapján 1.092.048 m3, tehát a településen keletkezett folyékony hulladék mennyisége 57.402 m3. A 2000. évi CXII. ún. „Balaton törvény” értelmében a partközeli településeken kötelező a kiépített csatornahálózatra való rákötés. Jelenleg a csatornahálózatra rákötött lakások száma 9055 db. A csatornahálózat hossza Keszthelyen 99,2 km, a város csatornázottságának mértéke 98%, a csatornarákötés aránya 80%



24


A talajterhelési díj bevezetése már nagyobb összegű befizetésre kényszerítette a lakókat, ennek megfelelően 2007. évben is több mint 50 lakás kötött rá a meglévő hálózatokra. Ez a 2008. évben újabb 46 ingatlannal bővül, melyből 17 bekötés a Kertváros területén valósult meg. A szennyvíztelepre érkező szennyvizek mennyisége évről- évre emelkedik, ez is bizonyítja, hogy a szennyvízcsatornára történő rákötések egyre kedvezőbb tendenciát mutatnak. Természetesen az új építések esetében kötelező a rákötések elvégzése, anélkül nincs használatbavételi engedély kiadva. 25. táblázat: A DRV keszthelyi szennyvíztelepén tisztított szennyvíz 2007-2008. évi mennyiségi adatai (m3) Hónap Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Összesen

2007. évi mennyiség 527.861 456.670 566.495 437.244 542.242 430.169 463.615 497.867 479.975 442.621 517.245 514.793 5.876.797

2008. évi mennyiség 522.954 486.063 568.178 523.570 545.863 598.707 558.908 503.946 443.462 450.381 352.924 535.739 6.090.695

A településen illegális folyékony hulladék leürítő helyről nincs tudomásunk. Felszámolást, illetve rekultiválást igénylő kezelőtelep a településen nincs.

1.2.2.2. FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE A vizsgálati területen felhalmozott települési folyékony hulladék, és szennyvíziszap mennyiségek nincsenek.

TERÜLETRE BESZÁLLÍTOTT ÉS TERÜLETRŐL KISZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE

1.2.2.3. A

A településre beszállított és onnan elszállított folyékony hulladékok mennyiségére vonatkozó pontos adatok nincsenek



25


1.2.2.4. A TERÜLET ÉVES HULLADÉKMÉRLEGE 2007-2008

ÉVRE

26. táblázat: A terület éves hulladékmérlege 2007

2007 Szennyvíz Szennyvíziszap

Keletkező hulladék mennyisége (m3/év) 26546

Hasznosítás 3

(m /év)

%

100

-

Egyéb módon kezelt* (m3/év) % -

-

Lerakás 3

Nem kezelt

(m /év)

%

(m3/év)

%

-

-

72.785 -

100 -

27. táblázat: A terület éves hulladékmérlege 2008

2008 Szennyvíz Szennyvíziszap

Keletkező hulladék mennyisége (m3/év) 28804

Hasznosítás 3

(m /év)

%

100

-

Egyéb módon kezelt* (m3/év) % -

-

Lerakás 3

Nem kezelt

(m /év)

%

(m3/év)

%

-

-

57402 -

100 -

1.3. CSOMAGOLÁSI HULLADÉKOK 1.3.1. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége Az alábbiakban bemutatott adatok elsősorban a jelenleg érvényben lévő I. Országos Hulladékgazdálkodási Tervben valamint a készülő II. Országos Hulladékgazdálkodási Tervben, valamint a Területi Hulladékgazdálkodási Tervben (továbbiakban: THT) szereplő fajlagos értékek alapján kerültek kiszámításra. 2009. február 24-én az ÖKO-Pannon Kht. és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közös szervezésben „Európai és hazai tapasztalatok a csomagolási hulladékok gyűjtése” elnevezéssel konferenciát tartott. A felülvizsgálat során az összetétel tekintetében a konferencián bemutatásra kerülő csomagolási hulladék összetételére vonatkozó adatokat használtuk fel szemben a tervkészítés során használt belgiumi százalékokkal, mivel Magyarországi viszonylatban a belgiumi adatok bizonytalansága jóval nagyobb. Amíg az I. Országos Hulladékgazdálkodási Terv alapján a Magyarországon forgalomba kerülő és a lakosságnál jelentkező csomagolóanyag becsült mennyisége 55 kg/lakos/évre tehető, addig a készülő II. Országos Hulladékgazdálkodási Terv ezt a mennyiséget 84 kg/lakos/évre teszi. Jelen tanulmányban a legfrissebb adatokra támaszkodva a 84 kg/lakos/év mennyiséget vesszük irányadónak.



26


28. táblázat: Lakosszám Vizsgált paraméterek Lakosszám (fő)

2007 21201

2008 20636

A település csomagolási hulladékának mennyisége a számítások alapján Keszthelyen 2007ben 21 201 lakosra vetítve 1 780 884 kg, míg 2008-ban 20636 lakosra vetítve 1 733 424

29. táblázat: Az egyes hulladékfrakciók %-os megoszlása Csomagolási hulladék típusok Üveg Papír Vas Alumínium PET PP-HDPE Társított Egyéb műanyag Összesen

Hulladékfrakciók %-os aránya 30,98 43,19 0,62 0,73 18,67 2,89 0,55 2,37 100%

A fenti táblázat adatait a könnyebb szemléltethetőség érdekében az alábbi ábrán is bemutatjuk.

3. ábra Csomagolási hulladék alkotóinak százalékos megoszlása A százalékoknak megfelelően az alábbi hulladékmennyiségekkel kell számolni a tervezési területen.



27


30. táblázat: A csomagolóanyagok mennyisége frakciónkénti bontásban (2007) Csomagoló anyag típusok

Frakciónkénti megoszlás, %

Üveg Papír Vas Alumínium PET PP-HDPE Társított Egyéb műanyag

30,98 43,19 0,62 0,73 18,67 2,89 0,55 2,37

Összesen

100

2007 Lakosság, t/év Látogatók, t/év Összesen, t/év 13,1 564,8 551,7 18,2 787,4 769,2 0,3 11,3 11,0 13,0 0,3 13,3 332,5 7,9 340,4 51,5 1,2 52,7 9,8 0,2 10,0 42,2 1780,9

1,0 42,2

43,2 1823,1

31. táblázat: A csomagolóanyagok mennyisége frakciónkénti bontásban (2008) Csomagoló anyag típusok Üveg Papír Vas Alumínium PET PP-HDPE Társított Egyéb műanyag Összesen

Frakciónkénti megoszlás, % 30,98 43,19 0,62 0,73 18,67 2,89 0,55 2,37 100

2008 Lakosság, t/év Látogatók, t/év Összesen, t/év 537,0 12,5 549,6 748,7 17,5 766,2 10,7 0,3 11,0 12,7 0,3 12,9 323,6 7,6 331,2 50,1 1,2 51,3 9,5 0,2 9,8 41,1 1,0 42,0 1733,4 40,5 1773,9

1.3.2. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége A vizsgálati területen felhalmozott csomagolási hulladékról nincs tudomásunk. 1.3.3. A területre beszállított és területről kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége A területre beszállított és területről kiszállított hulladékok típusára, és éves mennyiségére vonatkozóan kizárólag a közszolgáltató adataira hagyatkozhatunk. Ezek alapján az alábbi táblázatban feltüntetett értékekkel jellemezhető a csomagolási hulladékok terén a város szelektív hulladék begyűjtése és hasznosítása.



28


32. táblázat: A szelektíven gyűjtött csomagolási hulladékok és hasznosításuk (tonna) Megnevezés

Szelektív hulladék 2007. év 787,4 185 23,5 340,4 50 14,7 564,8 87 15,4

Paraméterek keletkezett hasznosított hasznosítási % keletkezett hasznosított hasznosítási % keletkezett hasznosított hasznosítási %

papír

műanyag üveg

Szelektív hulladék 2008. év 766,2 189 24,7 331,2 55 16,6 549,6 89 16,2

A táblázat adatainak feltüntetéséhez figyelembe vettük a számítással meghatározott éves hulladékmennyiségeket, valamint a Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testületi ülésére kiadott előterjesztés adatait. A gyűjtőszigeteken szelektíven gyűjtött csomagolási hulladék újrahasznosítása megoldott, a többi szelektíven gyűjtött hulladékokhoz hasonlóan. 1.3.4. A terület éves hulladékmérlege 33. táblázat: A terület éves hulladékmérlege (tonna/év) Keszthely

2007

Keszthely

2008

Keletkező hulladék megnevezése papír műanyag üveg

(t/év) 787,4 340,4 564,8

Keletkező hulladék megnevezése papír műanyag üveg

(t/év) 766,2 331,2 549,6

Hasznosítás (t/év) 185 50 87

% 23,5 14,7 15,4

Hasznosítás (t/év) 189 55 89

% 24,7 16,6 16,2

Egyéb módon kezelt* (t/év) % Egyéb módon kezelt* (t/év) % -

Lerakás (t/év) 602,4 290,4 477,8

% 76,5 85,3 84,6

Lerakás (t/év) 577,2 276,2 460,6

% 75,3 83,4 83,8

Nem kezelt (t/év) -

% -

Nem kezelt (t/év) -

% -

A feltüntetett adatok Keszthely városában keletkezett hulladékmennyiségekből számított adatok, nem tartalmazzák a gyűjtési körzet többi településének adatait.



29


1.4. ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK, EGYÉB INERT HULLADÉKOK A településen keletkező építési hulladékot a településen lévő Pilikáni 069/1. hrsz alatt található inert hulladéklerakóra szállították még 2004-2005. évben is. A hulladéklerakó nem rendelkezett környezetvédelmi működési engedéllyel. A Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a hulladéklerakó telepet 2006. novemberében bezáratta, rekultiválása az ISPA projekt keretein belül folyamatban van. 34. táblázat: Inert hulladékok típusonkénti mennyisége (tonna/év) 2007. évi mennyiség 18781

Inert hulladék Lerakóra beszállított

2008. évi mennyiség 11075

Illegális hulladéklerakásokat a 35. táblázat tartalmazza. 35. táblázat: Illegális inerthulladék-lerakók Sorszám

Koordináták (m)

Hulladék mennyisége (m3)

1

55

2 3 Össz

10 8 73

EOV Y 512556 512583 511640 514269

EOV X 161131 161137 161753 163252

A település építési hulladékra vonatkozó 2008. évi hulladékmérlege: 36. táblázat: 2008. évre vonatkozó inert hulladékmérleg, (t/év) Keszthely

2008

Keletkező hulladék megnevezése (t/év) Lerakóra 11 075 beszállított Elhagyott 124 Összesen 11 199


Hasznosítás

Egyéb módon kezelt* (t/év) %

(t/év)

%

-

-

-

-

-

-

Lerakás

Nem kezelt

(t/év)

%

(t/év)

%

-

11075

100

-

-

-

11 199

-

124 124

100 -


30


1.5. IPARI ÉS EGYÉB GAZDÁLKODÓI NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK A település üdülő funkciójának specifikus volta miatt az ipari tevékenység nem kiemelten jelentős, ebből az ágazatból keletkező hulladékok mennyisége csak részben meghatározható. A rendelkezésre álló információk alapján az alábbi megállapítások tehetők: 1.) Az Önkormányzat által kiadott telephelyengedélyekből a tevékenységi fajták megállapíthatók, azonban nincs adatforrás arra vonatkozóan, hogy mely egységeknél mennyi termelési hulladék keletkezik. A telepengedélyekben felsorolt technológiák alapján azonban megállapítható, hogy a gyakorolt tevékenységekre nagy mennyiségű termelési hulladék keletkezése nem jellemző. Műszaki becslés alapján ezek az adatok nem becsülhetők. 2.) Az Önkormányzati telephelyengedélyek száma és típusa alapján a településen keletkező hulladékok éves mennyiségét megbecsülni nem lehet. 3.) Felhalmozott hulladékokról adatok nincsenek, azonban információink szerint a város területén felhalmozott hulladék nincs. 4.) Speciális intézkedések a településre vonatkozóan ipari hulladékok tekintetében nincsenek. 5.) A településre vonatkozó kezelési engedélyeket a 2. melléklet táblázatai mutatják. A városban országos, illetve területi begyűjtési engedély van érvényben, melyekkel a keletkező ipari hulladékok szállíthatók el. A kezelési engedélyek nem kizárólag az ipari nem veszélyes hulladékokkal kapcsolatos kezelésekre vonatkoznak, hanem az egyéb nem veszélyes hulladékokra vonatkozó engedélyeket is magába foglalja. Az engedélyek megjelölik az éves szinten kezelhető hulladékmennyiségét. A kezelési engedélyek alapján a tevékenységek elsősorban a begyűjtés, szállítás, tárolás, előkezelés, egyes esetekben a hasznosítás, újra feldolgozás körére terjednek ki. Ártalmatlanításra engedély nem került kiadásra. 6.) Gyűjtési körzetek nincsenek, ezért piaci alapon történik a gyűjtés és szállítás, melynek feltétele a mindenkor az érvényes engedély megléte. A közszolgáltató által begyűjtött hulladékok csoportja elsősorban a csomagolási hulladékok kategóriájába sorolhatók, ezért az ismertetésükre a települési szilárd hulladékok, illetve a csomagolási hulladékok tervfejezetekben térünk ki. 7.) A keletkezett hulladékok mennyisége tekintetében csak 2007. évre vonatkozóan rendelkezünk megbízható adatokkal, mivel a 2008. évi adatokat az OKIR-rendszer még nem tartalmazza, azok feldolgozása még folyamatban van. A HIR-rendszer alapján a térségben található nem veszélyes hulladékot termelő ipari és egyéb gazdálkodásokat a 37. táblázat tartalmazza.



31


37. táblázat: A 2007. évben képződött ipari és egyéb gazdálkodási nem veszélyes hulladékok összes mennyisége termelőnként, kg Rangsor 1 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37

Adatszolgáltató ügyfél Dunántúli Regionális Vízmű ZRt. - szennyvíztisztító telep Vegs Kft. - Lakatosipari üzem Hunnia Husipari Termékgyárto Kft - húsipari üzem Tesco-Globál Áruházak Zrt. - TESCO Keszthely Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. - Élelmiszer áruház Z + D Nagykereskedelmi És Diszkont Kft - Élelmiszer kereskedés MP Zrt. - posta Keszthelyi Városüzemeltetö Egyszemélyes Kft - Csapás úti telep Varosi Korhaz - kórház Vill-Acél Kft. - villamosipari acélszerkezetgyártó telep Magyar Közút Kht. - Keszthelyi Üzemmérnökség H.-Ép-Fa Kft - építőanyag kereskedés Clear '97 Gyorsétterem Kft - étterem Danubius Zrt. - Hotel Helikon Garda Kft - Garda Kft. Központi telephely "Georgikon" Coop Rt. - 10. sz Vásártéri Szupermarket "Georgikon" Coop Rt. - 11. sz. Rózsa Szupermarket Coco House Kft. - telephely Postaautó Duna zrt. - autójavító telep E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. - kazánház Süsside Kft. - telephely Ujlaki Bt - Fémmegmunkáló műhely Mecsek Füszért Zrt. - abc Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. - szupermarket Befa Butoripari Kereskedelmi És Szolgáltato Kft - BÚTORKÁRPITOS ÜZEM Király László - autó szervíz, mosó Csemege-Match Zrt. - élelmiszer áruház Csemege-Match Zrt. - 303. bolt Zala Volán Közlekedési Zrt. - Zala Volán Zrt. Keszthelyi Telephelye "Citroen Rigó" Kft. - autókereskedés Plus Élelmiszer Diszkont Kft. - 18259. sz. élelmiszer üzlet Molnár-Kö Bányászati És Kereskedelmi Kft - Budai hegy Best Autóház Kft. - autószervíz és szalon Ziegler Nyomda Bt. - nyomda E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. - Keszthely 120/20 kV-os alállomás Registrant Kolorit Kft. - autójavító telep

Hulladékmennyiség (kg) 26 679 000 337 752 311 210 173 982 144 587 119 850 52 000 42 760 18 851 18 070 15 240 14 820 9 329 6 880 4 813 4 010 3 846 3 720 3 060 2 767 2 680 2 200 1 790 1 657 1 320 1 050 962 960 870 375 132 102 65 39 15 10

A legjelentősebb hulladéktermelő vállalatoknál keletkezett nem veszélyes hulladékok részletezését a következő táblázat tartalmazza.



32


38. táblázat: A legjelentősebb hulladéktermelő vállalatoknál keletkezett nem veszélyes hulladékok mennyisége Ügyfél - telephely Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Szennyvíztisztító telep Vegs Kft. - Lakatosipari üzem Hunnia Termékgyárto húsipari üzem

Husipari Kft -

Hulladékkód 190801 190805 170405

Vas és acél

020203

Fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok Papír és karton csomagolási hulladékok Műanyag csomagolási hulladékok Fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok Fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok Papír és karton csomagolási hulladékok Műanyag csomagolási hulladékok Szerves hulladékok, amelyek különböznek a 16 03 05-től Ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 19 08 13tól Biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladékok Étolaj és zsír Mosószerek, amelyek különböznek a 20 01 29-től Fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok Fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok Szerves hulladékok, amelyek különböznek a 16 03 05-től Biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladékok Étolaj és zsír Egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is Papír és karton csomagolási hulladékok is Műanyag csomagolási hulladékok Egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot

150101 150102 020203 020501 150101 150102

Tesco-Globál Áruházak Zrt. - TESCO Keszthely

160306 190814 200108 200125 200130 020203 020501

Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. Élelmiszer áruház

160306 200108 200125 200301

Z + D Nagykereskedelmi És Diszkont KftÉlelmiszer kereskedés

Megnevezés Rácsszemét Települési szennyvíz tisztításából származó iszapok

150101 150102 200301

Mennyiség (kg) 133 000 26 546 000 337 752 307 250 2 310 1 650 18 297 16 297 124 180 8 750 208 3 500 154 2 200 396 3 869 3 406 114 274 924 136 000 4 980 9 720 105 150

8.) Az önkormányzat kezelésében lévő létesítmények közül csak a Keszthelyi Kórházban keletkezett a 2007-2008. évben nem veszélyes hulladék. A keletkező nem veszélyes hulladékok mennyiségét a következő táblázat tartalmazza.



33


39. táblázat Önkormányzat kezelésében lévő létesítményeknél keletkező nem veszélyes hulladékok mennyissége Hulladékkód

Megnevezés

Keszthelyi Városi Kórház 15 01 01 Papír csomagolási hulladék 15 01 02 Műanyag csomagolási hulladék 15 01 07 Üveg csomagolási hulladék 20 01 25 Étolaj és zsír 20 01 39 Műanyagok Összesen

Mennyiség (kg) 2007 2008 2 795 4 024 5 030 7 000 2 18 851

4 908 5 313 6 120 2 500 18 906

9.) A településen a kommunális hulladékok közé csak olyan ipari nem veszélyes hulladék keverhető, melynek jellege nem tér el a kommunális hulladékokétól. A településen nem hasznosuló hulladékok hasznosítását, ártalmatlanítását arra feljogosított társaságokat kell bevonni abból a célból, hogy a település közigazgatási határán belül ne halmozódhasson fel. 10.) Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok mennyiségéről, azok elhelyezéséről, az évenként esedékes ’A település környezeti állapota’ tájékoztató keretén belül a Képviselő Testületi ülést és Keszthely város lakosságát informálni szükséges. Összefoglalóan megállapítjuk, hogy a településen keletkező termelési eredetű hulladékok a települési hulladékgazdálkodási tervet számottevően nem érintik, a város üdülő jellegéből adódóan a termelési hulladékoknak meghatározó szerepük nem jelentős.

1.6. MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZER-IPARI NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK Ezen csoportba tartozó hulladékok keletkezésére vonatkozó adatok a településről nincsenek. A városban jelentős telephely engedély köteles élelmiszeripari nincs, ezért élelmiszeripari hulladékok nem generálódnak. A városban keletkező mezőgazdasági hulladékokat a keletkezés helyén általában valamilyen formában kezelik, vagy gyűjtik. A hulladékok keletkezésének földrajzi helyzetére, fajtájára, mennyiségére vonatkozó adatok jelenlegi adatok ismeretében nincs. Összefoglalóan megállapítjuk, hogy a településen keletkező mezőgazdasági eredetű hulladékok a települési hulladékgazdálkodási tervet nem érintik, a város üdülő jellegéből adódóan a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hulladékoknak nincs meghatározó szerepük.

1.7. VESZÉLYES HULLADÉKOK Szeretnénk kiemelni, hogy a helyi hulladékgazdálkodási tervek tartalmi követelményeit előíró jogszabály kizárólag az Önkormányzat kezelésében lévő intézmények, egységek tevékenysége során keletkező hulladékok mennyiségével kíván foglalkozni, tájékoztató jelleggel azonban közöljük a jelentősebb veszélyes hulladék termelő vállalatokat, ill. a 2007. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


34


év folyamán keletkezett veszélyes hulladékok összes mennyiségét. A keletkezett hulladékok mennyisége tekintetében csak 2007. évre vonatkozóan rendelkezünk megbízható adatokkal, mivel a 2008. évi adatokat az OKIR-rendszer még nem tartalmazza, azok feldolgozása még folyamatban van. 40. táblázat: Jelentős veszélyes hulladék termelők, 2007 Rangsor 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45

Adatszolgáltató ügyfél Zala Volán Közlekedési Zrt. - Zala Volán Zrt. Keszthelyi Telephelye Tesco-Globál Áruházak Zrt. - TESCO Keszthely Varosi Korhaz - kórház Clear '97 Gyorsétterem Kft - étterem Shell Hungary Zrt. - 79.Sz. Üzemanyagtöltőállomás Postaautó Duna zrt. - autójavító telep Autojavito És Kereskedelmi Szövetkezet - Autószervíz MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. - Üzemanyagtöltő állomás Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. - Élelmiszer áruház LUKOIL Üzemanyag Kereskedelmi Kft. - Üzemanyagtöltő állomás Vegs Kft. - Lakatosipari üzem Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. - szupermarket H.-Ép-Fa Kft - építőanyag kereskedés Magyar Közút Kht. - Keszthelyi Üzemmérnökség Jano-Generál Kft. - Janó Generál Kft. karbantartó telephely Keszthelyi Városüzemeltetö Egyszemélyes Kft - Csapás úti telep Registrant Kolorit Kft. - autójavító telep "Citroen Rigó" Kft. - autókereskedés Dolomit Bányászati És Kereskedelmi Kft - Pilikáni dolomitbánya Császár Autoszerviz Kft - autószervíz Horváth-Ép Kft. - aszfaltkeverő üzem Dunántúli Regionális Vízmű ZRt. - igazgatóság Kor-Autó Kft. - Személygépjármű márkaszerviz MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. - töltőállomás Molnár-Kö Bányászati És Kereskedelmi Kft - Budai hegy Gadácsi-Autóház Kft. - telephely Magyar Telekom Nyrt. - Keszthely Távközlési Szolgáltató Központ Nagy Balázs - autószervíz Best Autóház Kft. - autószervíz és szalon Balatoni Halászati Zrt - halászati telep Lágler Lajos - Autószerelő műhely E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. - kazánház Vill-Acél Kft. - villamosipari acélszerkezetgyártó telep Veszprémtej Zrt. - tejüzem LIDL Magyarország Kereskedelmi Bt. - Keszthelyi átruház Ads Reklám Kft. - Reklámkészítő műhely Király László - autó szervíz, mosó Danubius Zrt. - Hotel Helikon Ziegler Nyomda Bt. - nyomda Őszy És Őszy Kft. - Gyorstistító Szalon Befa Butoripari Kereskedelmi És Szolgáltato Kft - BÚTORKÁRPITOS ÜZEM Egyesitett Szocialis Intezmeny - Idősek Otthona E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. - Keszthely 120/20 kVos alállomás Zala Megyei Biroság - Városi Bíróság Keszthely Egyesitett Szocialis Intezmeny - Idősek Klubja és Gondozóház



Hulladékmennyiség (kg) 162 655 25 435 24 965 12 350 11 258 8 299 7 114 6 313 6 151 5 357 4 497 4 000 3 871 3 365 2 640 2 575 2 539 2 470 2 300 2 061 1 910 1 597 1 498 1 239 947 915 856 774 727 714 710 550 440 400 330 283 205 200 175 120 80 40 25 21 20

35


Rangsor 46 47 48 49 50

Adatszolgáltató ügyfél H.-Ép-Fa Kft - betonüzem Dunántúli Regionális Vízmű ZRt. - szennyvíztisztító telep Ujlaki Bt - Fémmegmunkáló műhely Allianz Hungária Zrt. - biztosító Corvus 98 Bt - "Corvus-98" Bt. Iroda

Hulladékmennyiség (kg) 19 15 6 2 2

A településen veszélyes hulladék legnagyobb mennyiségben a Zala Volán Személyszállítási Rt. tevékenysége során keletkezik. Jelentős veszélyes hulladék kibocsátók még a TESCOGlobál Áruházak Zrt valamint a Városi Kórház. Az alábbi táblázatban foglaljuk össze az Önkormányzat kezelésében lévő intézmények veszélyes hulladékmennyiségét. 41. táblázat: Az Önkormányzat kezelésében lévő intézmények veszélyes hulladékainak mennyisége 2007-2008-ban EWC

18 01 03* 18 01 08*

18 01 03* 18 01 08* 08 03 17* 09 01 01* 09 01 04* 15 02 02* 16 05 06* 16 06 02* 18 01 03* 18 01 06* 18 01 08* 20 01 21* 20 01 33*

Megnevezés Idősek Otthona Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek Idősek Klubja és Gondozóház Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek Városi Kórház Keszthely Veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékká vált toner vizes alapú előhívó- és aktiváló oldatok Rögzítő (fixír) oldatok Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat Laboratóriumi vegyszermaradékok Szárazelem (Nikkel-kadmium) Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése végett Veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló vegyszerek citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok Elemek és akkumulátorok, amelyek között 16 06 01, 16 06 02 vagy a 16 06 03 kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók

Mennyiség kg 2007 2008 30

30

10

4,5

5

8

15

2

1 1 427 2

8 773 3

-

16

42 13

143 67

23 322

18 106

2 94 17

163 15

45

-

A legnagyobb mennyiségű veszélyes hulladékokat termelő ágazatok: • Ásványolaj származék • Egészségügyi, korházi eredetű • Gépgyártás, • Szolgáltatásokhoz köthető veszélyes hulladékkal szennyezett göngyölegek



36


Felhalmozott veszélyes hulladékok A veszélyes hulladékokra vonatkozó szabályozás a gyűjtőhelyeken maximum egy évi gyűjtést tesz lehetővé, melyet minden termelőnek kötelessége figyelembe venni. Ezért a veszélyes hulladékok fajtájánál nincs tudomásunk felhalmozott hulladékokról. A településre beszállított és kiszállított hulladékok mennyisége A településre nem szállítanak be veszélyes hulladékot. A hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek, vállalkozások A településen keletkező veszélyes hulladék a városon kívül kerül kezelésre, ártalmatlanításra. Tekintettel arra, hogy a településen nem található veszélyeshulladék-kezelési engedéllyel rendelkező társaság, így a településen keletkező veszélyes hulladékot un. külső vállalkozások kezelik. Az OKIR adatnyilvántartása alapján a településen jelenlévő nem lakossági veszélyes hulladék begyűjtési engedéllyel egyedül a Városi Kórház rendelkezik (Engedélyszám: 03740032/2009). Speciális helyi előírások és műszaki kialakítások A régióra vonatkozó speciális előírások a Balaton kiemelt üdülőkörzethez tartozó települések esetében nem teszik lehetővé hulladéklerakó építését. A településen veszélyeshulladék-kezelő telepet nem tervezünk. A közszolgáltatók (Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Kft., DRV Zrt.) veszélyes hulladékot 2007 májusáig nem vettek át. A KETÉH Kft részére a veszélyes hulladékok begyűjtését az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007 májusától engedélyezte.



37


1.8. A HULLADÉKOK KEZELÉSÉT VÉGZŐ LÉTESÍTMÉNYEK, VÁLLALKOZÁSOK BEMUTATÁSA

1.8.1. Települési szilárd hulladékok Keszthely és a környező települések hulladékainak begyűjtését végző közszolgáltató a Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Kft. (8360 Keszthely, Vásár tér 10.) A hulladékok begyűjtésére vonatkozó 920-4/6/2006 számú engedélye a 2. mellékletben található. Keszthely területét is érintő szállítási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetek: A VÜZ Kft üzemeltetésében lévő géppark a környező települések hulladékait gyűjti össze és kezeli. A gépjárművek típusát, főbb jellemzőit az alábbi táblázat tartalmazza. 42. táblázat: Közszolgáltató üzemeltetésében lévő géppark db Típus 1 Steyr 19527 1 Liaz 2423 KY Uniporm F 19 M 1 Skoda Liaz 18.23 Unipomf-18 1 Liaz 18.23 1 Avia D 90 N 1 Rexter 4X4 - Uniprom 1 Scania B/Tieger RM 2 Renault 29A-MUT01 Premium 280.19 1 Mercedes Atego 1524A Uni 1 IFA W 50 L/K 1 Csepel D 584 18 1 Mercedes Atego 1518 A 1 Iveco-Magirus AD 260 S 35 YP Forrás: VÜZ Kft

Funkció szállítójármű szállítójármű szállítójármű szállítójármű szállítójármű szállítójármű szállítójármű szállítójármű szállítójármű szállítójármű szállítójármű szállítójármű szállítójármű

Az összegyűjtött hulladék a KETÉH Keszthely és Térsége Hulladékkezelő Kft (KETÉH Kft) telephelyére (8360 Keszthely, Vásár tér 10.) kerül, ahol az átrakóállomás, a komposztálótelep és a lakossági hulladékudvar működik. A nem veszélyes hulladékok begyűjtésére, előkezelésére és hasznosítására vonatkozó engedélyek a 2. mellékletben találhatók. Az előkezelés technológiájának és berendezéseinek részletes ismertetését a 4. melléklet tartalmazza. A településen működő, nem veszélyes hulladékok begyűjtését, szállítását, előkezelését, hasznosítását engedéllyel végző gazdálkodó szervezetek: Hasznosítási tevékenység keretében a KETÉH Kft. a 20 02 01 EWC kódszámon az átrakóállomásra beérkező – átvett zöldhulladékot az itt működő komposztálótelepen prizmákban komposztálja. A lakosság által a komposztálótelepre szállított saját zöld hulladékát a KETÉH Kft. ingyen átveszi hasznosítás céljából, így a lakosság körében a zöld hulladék égetések aránya csökkenő tendenciát mutat.



38


A hulladékudvarban veszélyes hulladékok gyűjtésére az üzemeltetőnek 2007 áprilisáig nem volt engedélye. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 06018-010/2006 számon 2007-ben veszélyes hulladék begyűjtésére engedélyt adott. Az engedély alapján begyűjthető hulladékokat a 2. melléklet tartalmazza. 1.8.2. Települési folyékony hulladékok és kommunális szennyvíziszapok Keszthelyen keletkező, szennyvízelvezető hálózaton keresztül elvezetett szennyvíz kezelését végző gazdálkodó szervezet: Szennyvízkezelő neve: DRV Zrt. Nyugat-Balatoni Területi Igazgatóság Székhely: 8360 Keszthely, Vaszary K. u. 13. Telephely: 8360 Keszthely Festetics u. 25. A szippantott szennyvizek - mint települési folyékony hulladék – elszállítását végző gazdálkodó szervezet: Engedélyes neve: Talajerőgazdálkodási Termelő és Szolgáltató Kft. Székhely: 8500 Pápa, László Miklós u. 1. Engedély száma: 03904-010/2007 Gépjármű típusa: IFA iszapszippantó Szennyvíz befogadó: DRV Zrt. Keszthely 1.8.3. Nem lakossági veszélyes hulladékok 43. táblázat: Veszélyes hulladék begyűjtési engedéllyel rendelkező intézmény Ügyfél név: Cím (székh.): Engedélyszám: Jogerő: Eng. hatóság: Tevékenységek: Telephely: Területi érv.: Érvényesség: BEGYŰJTÉS Hulladékkód 180103* 180108*

Városi Korház Keszthely 8361 Keszthely Ady Endre Utca 2. 03740-032/2009 2009.06.30. Nyugat-dunántúli KTVF Begyűjtés 1 tonna/év kórház 8360 Keszthely Ady Endre u.2. kórház 8360 Keszthely Ady Endre u.2. 2019.06.30. Hulladék megnevezése Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében Citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek



39


2. 2004-BEN KITŰZÖTT ÉS 2007-BEN FELÜLVIZSGÁLT HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGVALÓSULÁSÁNAK ISMERTETÉSE Ebben a fejezetben a 2004-ben kitűzött hulladékgazdálkodási célokat dőlt betűvel tüntetjük fel.

2.1. TELEPÜLÉSI

SZILÁRD

HULLADÉKOKRA

VONATKOZÓ CÉLKITŰZÉSEK

ÉS

MEGVALÓSULÁSUK

2.1.1.A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései A hulladékgazdálkodás alapelveinek és az EU követelményeinek megfelelően kerültek meghatározásra az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben és a Nemzeti Környezetvédelmi Programban az olyan hosszú távú célkitűzések, amelyek a települési szilárd hulladékgazdálkodást a jövőben jelentősen megváltoztatják. 44. táblázat: A képződő hulladékmennyiség alakulása (tonna) Települési szilárd hulladék Mennyiség (t) Változás (%)

2002. 16.125 -

2004-ben 2008. évre tervezett 17067 +6%

2007-ben 2008. évre tervezett 15.580 -3 %

2008 megvalósult 13839 -14%

A tervezés időszaka alatt a kezelendő hulladékok mennyiségének kalkulálása során a következő alapadatokat vettük figyelembe: o a tervezés időtartama 6 év, o a település lakossága gyakorlatilag változatlan marad, o a keletkező hulladékmennyisége évente mintegy 0,5%-kal növekszik, o a hulladék térfogatának 1-2%-os növekedése várható. A kezelendő hulladék összetételének megállapításához a tervezési alapadatokat az alábbi hulladék-összetételt feltételezve adtuk meg: • a keletkező hulladék 7%-a föld, törmelék • a kezelendő hulladék (keletkező hulladék – 7% föld, törmelék) o 61,9%-a vegyes hulladék, kb. fele arányban szervesanyagot tartalmazó hulladék, o 18,4%-a papír, o 5,5%-a műanyag, o 3,0%-a fém, o 1,5%-a fa, o 2,8%-a textil, o 1,4%-a üveg, o 1,0%-a veszélyes hulladék, o 4,5%-a egyéb hulladék. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


40


A keletkező hulladékok összetétele Keszthelyen alábbiak szerint jellemezhető, figyelembe véve a hulladékanalízis adatait: • Konyhai hulladék: 68,28 % • Kerti hulladék: 5,62 % • Italos karton: 0,64 % • Üveg: 2,97 % • Fém: 0,96 % • Papír: 4,42 % • Egyéb műanyag: 1,29 % • HDPE (műanyag): 0,72 % • Fólia (műanyag): 4,66 % • PET (műanyag): 3,05 % • Hasznosíthatatlan anyag: 4,82 % • Veszélyes hulladék: 0,24 % • Elektronikai hulladék: 0,64 % • Textil hulladék: 0,88 % • Építési hulladék: 0,80 % A fentieket figyelembe véve a tervezett és megvalósult települési hulladék összetétel az alábbiak szerint alakult: 45. táblázat: A megadott évekhez tartozó hulladékmennyiségek alkotónként, t Év

2004ben 2008.-ra tervezett 2007ben 2008.-ra tervezett 2008 megvalósult

Keletkező Építési Kezelendő Vegyes hulladék törmelék hulladék szerves

Papír

Műanyag

Fém

Fa

Textil

Üveg

Veszélyes Egyéb hulladék

17067

1194

15873

9825,4

2920,6

873,0

476,2

238,1

444,4

222,2

158,7

714,3

15735

-

15735

5665

3147

1101

315

-

315

1259

157

3776

13839

110,7

13839

10227

700,3

1345,2

132,9

-

121,8

411

33,2

756,9

A fenti táblázatokból jól látható, hogy a települési hulladék mennyiségében a várt növekedés helyett csökkenés tapasztalható

2.1.2. Hulladékhasznosítási célkitűzések A hulladékgazdálkodási terv céljait a Hgt., az OHT és a RHT alapján határoztuk meg 2004ben.



41


A szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése A csomagolóanyagokra vonatkozó 50%-os hasznosítási kötelezettség teljesítésére biztosítani kell, hogy az ország lakosságának 2005-ig 40%-a, 2008-ig 60%-a legyen bekapcsolva a szelektív begyűjtésbe. A településen szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakosság számára vonatkozó célkitűzés: 2005-ig 20000 fő (közel a teljes lakosság), melyet a betervezett további 23 db gyűjtősziget tenne lehetővé. A hulladékgyűjtésbe bevont ingatlanok száma a 2007. évi KSH adatokat figyelembe véve 83%, azaz jelenleg a településen a szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakosok száma 17000 fő felett van, figyelembe véve, hogy a szelektív gyűjtés az összes hulladékgyűjtésbe bevont ingatlanra vonatkozóan kötelező. A lakosság 60%-ának szelektív hulladékgyűjtésbe történő bevonására vonatkozó célkitűzés teljesült. Szelektív hulladékgyűjtés a következő alkotóknál valósítható meg: • papír, • műanyag, • fém, • üveg, • biológiailag lebontható és • veszélyes hulladékok. A szelektív hulladékgyűjtés tekintetében Keszthely igen nagy erőfeszítéseket tett. A papír, műanyag, fém ill. üveg hulladékok szelektív gyűjtése már több éve sikeresen folyik. Jelenleg 30 db gyűjtősziget ill. 1 db hulladékudvar üzemeltetésével működik a szelektív hulladékgyűjtési rendszer. A sárga zsákok begyűjtése kéthetente történik. A családi házas övezetekben a szelektív hulladékok gyűjtésére a sárga zsákos rendszert vezették be. A város területén - az országban egyedülállóként – kötelezővé tették a biológiailag lebomló hulladék szelektív gyűjtését, amelyhez gyűjtőedényzetet a közszolgáltató biztosít. A biológiailag lebomló hulladékot heti rendszerességgel szállítja el a közszolgáltató. Lehetőség van a biológiai hulladék házi komposztálására is, ebben az esetben az ingatlan tulajdonosa mentesül a biológiai hulladék gyűjtésének közszolgáltatói díja alól. A közszolgáltatónak jogában áll ellenőrizni a házi komposztálás körülményeit. Amennyiben a körülmények nem megfelelők, felszólítja az ingatlantulajdonost a biológiailag lebomló hulladékok közszolgáltató által történő elszállíttatására. Veszélyes hulladék begyűjtésére a közszolgáltató nem rendelkezik engedéllyel, azonban az elektronikai hulladékok begyűjtésére egy koordináló szervezet segítségével lehetőség van. Az elektronikai hulladék begyűjtése évente két alkalommal történik. A hulladékudvart üzemeltető KETÉH Kft részére az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 06018-010/2006 számon 2007-ben veszélyes hulladék begyűjtésére engedélyt adott.



42


A szelektív gyűjtés kiterjesztésére 2004-ben kitűzött célok megvalósultak.

Biológiailag lebomló szerves hulladék elkülönített komposztálása A tervezési területen növelni kell a kerti és közterületi zöldhulladék, a konyhai szerves hulladék elkülönített gyűjtését és komposztálását, és el kell érni a szervesanyag-tartalom lerakásának 25 %-kal történő csökkentését. A város területén a szelektív hulladékgyűjtést kiterjesztették a biológiailag lebomló hulladékok külön gyűjtésére. Az új hulladékgazdálkodási rendszert 2009 áprilisában vezették be, eredményekről még jelen felülvizsgálatban nem tudunk beszámolni. A város lakosságától zsákokon keresztül történik a zöldhulladék begyűjtése. A begyűjtés többnyire a tavaszi metszési időszakra és az őszi lombhullás idejére koncentrálódik, de az év teljes részében folyamatos a zöldhulladékok gyűjtése. A tervkészítés bázisévében a lerakott vegyes szerves hulladék mennyiségét 9.283 tonnára becsültük. Az elvégzett hulladékanalízis alapján a lerakón elhelyezett települési szilárd hulladék vegyes szerves alkotóinak mennyisége 2008-ban a tervezett 9.825 t helyett 11.058 t volt. A hasznosított hulladék mennyisége az összes keletkezett biológiailag lebomló hulladék mennyiségének 15,3%-a, ami a 2004. évi mennyiségnek csak kismértékű növekedését jelenti. A 2009. évben bevezetésre került új hulladékgazdálkodási rendszernek köszönhetően a lerakásra kerülő biológiailag lebomló hulladékmennyiség a közeljövőben várhatóan jelentősen csökkeni fog. A szelektíven begyűjtött biológiailag lebomló hulladék komposztálásra kerül. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a biológiailag lebomló szerves hulladék elkülönített komposztálására 2004-ben kitűzött célok 2008-ig még nem teljesültek, de 2009-től kezdődően várhatóan ezen a területen az új hulladékgazdálkodási rendszer kialakításának köszönhetően jelentős változások fognak bekövetkezni.

Hulladékfajták másodnyersanyagként történő hasznosítása Másodnyersanyagok és hasznosításuk: a papír (2005. évig a hulladékká vált mennyiség 51%-a), műanyag (61%), fém (87%), üveg (30%), textil (8%) anyagában történő hasznosítása, a biohulladékok szelektív gyűjtésének és kezelésének kialakítása, figyelembe véve, a Hgt. előírását, mely szerint 2004. június. 1-ig a települési hulladékok biológiailag lebomló hulladékmennyiségének 50%-át kell hasznosítani, a hulladék energiahordozó, szilárd tüzelőanyaggá alakítása és termikus hasznosítása. Célok megvalósulása: Hasznosítási arány 2007-ben: papír 23,5 %, műanyag 14,7 %, üveg 15,4 %,



43


A KETÉH Kft telephelyére beszállított hulladékok (teljes gyűjtési körzet) esetében a hasznosítási arány: papír műanyag üveg

52 %, 8,2 %, 45,2 %,

Hasznosítási arány 2008-ban: papír 27,7 %, műanyag 16,6 %, üveg 16,2 %, A KETÉH Kft telephelyére beszállított hulladékok (teljes gyűjtési körzet) esetében a hasznosítási arány: papír műanyag üveg

68,4 %, 11,9 %, 45,8 %,

2.1.3. Hulladékhasznosító célkitűzések megvalósulása

és

ártalmatlanító

kapacitások

kialakítására

vonatkozó

Hasznosítást és ártalmatlanítást elősegítő létesítmények A hulladék hasznosítási célkitűzések megvalósításának előfeltétele egy működő gyűjtő, szállító- és válogatórendszer kiépítése. Ennek érdekében a 2004-ben kitűzött célok: o a gyűjtőrendszer kiépítése a helyi adottságok figyelembe vételével, o Az utcai gyűjtőedényzet számának növelését meg kell oldani. A jelenlegi 317 db-ot városképileg elfogadott formájú edényzettel kell növelni. melyeket a település frekventált területein kell kihelyezni. Javasolt darabszám 20 db; o Ezer lakosonként egy db négy-öt rekeszes gyűjtőszigetet kell kialakítani. Tervezett darabszám 23 db, a meglévő rendszereket figyelembe véve: 34 db. o a szállítórendszer jelenlegi szállítási útvonalainak teljesítményoptimalizálása megtörtént, ezen változtatni nem indokolt, a bekapcsolandó területek szállítási útvonalát (külterület) teljesítmény optimalizálásával kell megoldani, úgy, hogy a gyűjtőkörzetek a leghatékonyabb módon alakuljanak ki. A szállítóeszközök korszerűsítésével fel kell újítani, és tovább kell fejleszteni a jelenleg üzemelő gépparkot; o a lerakással, vagy egyéb módon ártalmatlanítható lakossági kommunális hulladékokat a településről el kell szállítani. Ennek érdekében a települési kommunális szilárd hulladék kezelését (ártalmatlanítását, v. hasznosítását) régiós hulladékgazdálkodási rendszer keretében kell megoldani.



44


Célok megvalósulása: o a gyűjtőrendszer kiépítése megtörtént. A kommunális hulladék begyűjtésén kívül a közszolgáltató házhoz menő szelektív gyűjtést végez a következő alkotókra: • papír csomagolási hulladék • műanyag csomagolási hulladék • fém csomagolási hulladék • üveg csomagolási hulladék • lom • biológiailag lebomló hulladék • elektronikai hulladék • textil hulladék o Az utcai gyűjtőedényzetek jelenlegi száma 417 db, tehát a cél megvalósult. o A gyűjtőszigetek száma jelenleg 30 db. A jelenlegi hulladékgazdálkodási rendszerben a zsákos gyűjtés kiterjesztését valósították meg a szelektíven gyűjthető hulladékfrakciókra, a cél jelenlegi megvalósulási szintje elfogadható. o a szállítórendszer jelenlegi szállítási útvonalainak teljesítményoptimalizálása megtörtént, ezen változtatni nem indokolt. A szállítóeszközök korszerűsítése folyamatos. A gyűjtőszigetek üzemeltetésére 1 db speciális 20 m3-es kapacitású, két részre osztott gyűjtőterű, tömörítőfeltéttel ellátott céljármű üzembe állítása megtörtént, az átrakóállomás megépítése megtörtént. Veszélyes hulladék begyűjtésére jelenleg a közszolgáltató nem rendelkezik engedéllyel, az 1 db speciális jármű üzembe állítása nem történt meg. o a régiós hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése megtörtént, a regionális rendszerhez való csatlakozás 2008 májusában megtörtént. A hulladékhasznosító kapacitásokat az alábbi táblázat tartalmazza. 46. táblázat: Célkitűzések megvalósulása a hulladékhasznosítás és ártalmatlanítás terén Célkitűzések Utcai gyűjtőedényzet Gyűjtősziget Átrakóállomás Hulladékválogató csarnok Komposztáló üzem

Tervezett kapacitás igény 314 db 34 db 1 db 1 db

Megvalósult kapacitás 417 db 30 db 1 db 1 db

1 db

1 db

Hulladékártalmatlanító kapacitást a településen nem terveztünk.

2.1.4. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program megvalósulása A 2004-ben megfogalmazott cselekvési program: a) A legfontosabb feladat a hulladékokra vonatkozó adat-nyilvántartási és -szolgáltatási kötelezettségeknek érvényt szerezni, illetve hatékony szoftver kidolgozása. b) Mérési adatokkal alátámasztva kell értékelni a hulladékok összetételét, a biológiailag lebomló anyagok lerakására vonatkozó előírások teljesülését. Az alapállapot rögzítése



45


érdekében a hulladék összetételére vonatkozóan méréssorozatot kell végezni a mérési szabvány szerint. A hulladékanalízist teljes cikluson keresztül kell végezni. c) Fel kell mérni a komposztálható hulladékok körét, valamint a komposzt hasznosításának módját és lehetőségét. Ki kell alakítani a gyűjtés eszközrendszerét. d) Meg kell valósítani • az ismeretterjesztés, szemléletformálás, tájékoztatás, oktatás képzés megvalósításának eszközeit és tervét, melybe javasolt a civil szervezetek bevonása. • A lakosság évenkénti legalább egyszeri tájékoztatását a település környezetvédelmi állapotáról szóló beszámoló keretében. • Az iskolai és óvodai tananyagba be kell építeni a hely specifikus ismeretek oktatását. • A szelektív hulladékgyűjtés előnyeit népszerűsítő akciókat kell szervezni, • Lakossági ismeretterjesztő kiadványok terjesztése, • Őszi és téli társadalmi kampányok megszervezése e) Fokozott, és folyamatos ellenőrzéssel meg kell akadályozni az illegális lerakásokat. Szankcionálni kell (jegyzői hatáskör) az elhagyott hulladékok tulajdonosát, vagy annak hiányában a terület tulajdonosát. A lerakások azonosításához GPS készülék alkalmazása jelentős segítséget adhat. Megfelelő költségvetési keret elkülönítése ajánlott. A cselekvési program megvalósulása: a) A közszolgáltatók adatszolgáltatása megfelelő mértékű. b) A hulladékok összetételének meghatározása megtörtént, a biológiailag lebomló anyagok lerakására vonatkozó előírások teljesülése folyamatban van. c) A komposztálható hulladékok körének felmérése valamint a gyűjtési rendszer kidolgozása megtörtént, a komposzt hasznosítására a legmegfelelőbb módszer kidolgozása folyamatban van. A Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Kft. elkezdte és jelenleg is folyik annak vizsgálata, hogy a biológiailag lebomló hulladék hasznosítása gazdaságosan hogyan lehetséges. 3 fő irányt határoztak meg a vizsgálatnál. • A biológiailag lebomló hulladék gyűjtését követően a hulladék ártalmatlanítása komposztálással, az ISPA beruházás kapcsán telepített GORE – Cover technológiával. Részletes ismertetését a 3. melléklet tartalmazza • A biológiailag lebomló hulladékok ártalmatlanítása és feldolgozása fermentációval és biogáz hasznosítóval • A biológiailag lebomló hulladék és a KETÉH telep mellett üzemelő szennyvíztelepben keletkező szennyvíz iszap együttes hasznosítása fermentálással és biogáz hasznosítással. A fenti vizsgálatok megkezdődtek, jelenleg előkészítő szakértő anyag és laborvizsgálat folyik. Előzetes tárgyalások folytak a DRV helyi üzemével ill. a fejlesztési projekt vezetőjével egy együttes fejlesztés megvalósításának lehetőségéről. d) Az ismeretterjesztés, szemléletformálás, tájékoztatás, oktatás képzés megvalósításának eszközeinek és tervének megvalósulására a Keszthelyi Városüzemeltetési Egyszemélyes Kft által tett intézkedések: • Öko-Pannon Nonprofit Kft-vel közösen szelektív hulladékgyűjtésről szóló tájékoztató füzetet 2007.-ben adott ki. • Szelektív hulladékgyűjtési Road Show-t rendeztünk 2007. évben a Libás Strandon, 2008. évben a Városi Strandon. • A Környezetvédelmi Világnapon 2007. és 2008. évben „Hozd vissza Sam!” szelektív gyűjtési akció szervezése a Városi Piacon.



46


•

Az új hulladékszállítási rendszer bevezetésével (2009. április 1-től) kapcsolatban, már 2008. novembertől különböző média felületeken tájékoztatta a lakosságot céljaikról. Kampányszerűen munkájukat februártól kezdték meg, akkor lakossági fórumot tartottak, majd ezt követően a tájékoztatást a következő felületeken bocsátották közre: - Levélben történő kiértesítés 2 alkalommal - Monitor Magazinban (régiós, ingyenes magazin) 4 alkalommal írtak cikkeket, amelybe megtörtént a rendszer bemutatása, hulladékfajták felsorolása - Egyedi, képregény szerű szórólapot terítettek - Plakáton informáltak (társasházak) - Zalai Hírlapban cikkeket jelentettek meg - Helikon Rádióban tartottak fórumot, adtak riportokat - Egyedi hulladékszállítási naptárt készítettek - A Biohulladék rendszerre egyedi link-et hoztak létre honlapjukon - A Keszthelyi Televízióban riportokat adtak, 2 alkalommal fórumot rendeztek • A lakosság évenkénti egyszeri tájékoztatása megtörténik a település környezetvédelmi állapotáról szóló beszámoló keretében. • Az iskolai és óvodai tananyagba a hely specifikus ismeretek oktatását beépítésre került. • A szelektív hulladékgyűjtés előnyeit népszerűsítő akciókat szervezése folyamatos, • Lakossági ismeretterjesztő kiadványok terjesztése megtörtént, • Őszi és téli társadalmi kampányok megszervezése rendszeres e) Az illegális lerakások felszámolása folyamatos, a jelenlegi legjelentősebb mennyiségű illegális lerakás (kb. 500 m3) felszámolására pályázat keretében próbál az Önkormányzat sort keríteni. FOLYÉKONY HULLADÉKOKRA VONATKOZÓ CÉLKITŰZÉSEK ÉS MEGVALÓSULÁSUK ISMERTETÉSE

2.2. TELEPÜLÉSI

2.2.1 A hulladékkeletkezés-csökkentési célkitűzései 47.táblázat: A képződő hulladékok várható mennyisége( m3/év) Települési folyékony hulladék Keszthely

2002 215683

2008 tervezett 21600

2008 megvalósult 57402

2.2.2. Hulladékhasznosítási célkitűzések A települési folyékony hulladékok hasznosítását nem tűzzük ki célként, mivel azok hasznosítása a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 3. § szerint csak bonyolult kezelési eljárások után lehetséges. A közeljövőben tervezik a biológiailag lebomló hulladék és a szennyvíztelepben keletkező szennyvíziszap együttes hasznosítását fermentálással és biogáz hasznosítással. A szükséges vizsgálatok megkezdődtek, jelenleg előkészítő szakértő anyag és laborvizsgálat folyik. Előzetes tárgyalások folytak a Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Kft és a DRV helyi üzeme között egy együttes fejlesztés megvalósításának lehetőségéről. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


47


2.2.3. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program Szállítást csak engedéllyel rendelkező vállalkozó végezhet, közszolgáltatói szerződést kizárólag engedéllyel rendelkező közszolgáltatóval köthet az önkormányzat. Helyi szinten a hulladékokkal kapcsolatos adat és gazdálkodási tevékenység nyilvántartására és koordinálására felelőst kell kinevezni. A településen engedély nélkül végzett folyékony hulladék szállításáról nincs tudomásunk. Az emésztőgödörből származó iszap szállítását a településen a Talajerőgazdálkodási Kft végzi nem veszélyes hulladékok szállítására vonatkozó érvényes engedély alapján. Helyi szinten a hulladékokkal kapcsolatos adat és gazdálkodási tevékenység nyilvántartására és koordinálására felelős személy kijelölése megtörtént. A hulladékkeletkezés csökkentésének eléréséhez szükséges beavatkozások lehetőségei, feladatai: A keletkező települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentése egyrészről a települési csatornahálózatok kiépítésével, másrészről a lakásoknak a kiépült és üzemelő közcsatorna-hálózatokra történő minél nagyobb mértékű rákötésével biztosítható. Jelenleg a csatornahálózatra rákötött lakások száma 9055 db. A csatornahálózat hossza Keszthelyen 99,2 km, a város csatornázottságának mértéke 98%, a csatornarákötés aránya 80%. A talajterhelési díj bevezetése már nagyobb összegű befizetésre kényszerítette a lakókat, ennek megfelelően 2007. évben is több mint 50 lakás kötött rá a meglévő hálózatokra. Ez a 2008. évben újabb 46 ingatlannal bővül, melyből 17 bekötés a Kertváros területén valósult meg. A szennyvíztelepre érkező szennyvizek mennyisége évről- évre emelkedik, ez is bizonyítja, hogy a szennyvízcsatornára történő rákötések egyre kedvezőbb tendenciát mutatnak. Természetesen az új építések esetében kötelező a rákötések elvégzése, anélkül nincs használatbavételi engedély kiadva.

2.3.

CSOMAGOLÁSI HULLADÉKOKRA MEGVALÓSULÁSUK ISMERTETÉSE

VONATKOZÓ

CÉLKITŰZÉSEK

ÉS

2.3.1. A hulladékkeletkezés-csökkentési célkitűzések A csomagolási hulladék keletkezés terén csökkenés nem várható. Növekedés prognosztizálható, mivel a lakosság vásárlási szokásai igénylik a megfelelő csomagolást, illetve az ipari termékek szállíthatóságának biztosítása, illetve a marketing tevékenységnek köszönhetően a csomagolás mértéke tovább nő. A lakosság esetében a csomagolási hulladék növekedése évi 1 %-ra tehető, a tervezési időszak végére a növekedés mértéke +6 %. A termelési eredetű csomagolóanyag hulladéka eléri a Nyugat-Európai szintet. Azonban a növekedés mértéke a jelenlegi adathiányok miatt a tervezés jelenlegi fázisában csak valószínűsíthető, a növekedés mértéke 20-25 %. A növekedés várható össz. mértéke a településen: 26-31 %. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


48


A csomagolási hulladék mennyisége a tervezés bázisévében keletkezett 1231 tonnáról 2008-ra 1774 tonnára nőtt, ami 44 %-os növekedést jelent. 2.3.2. A hulladékhasznosítási célkitűzések A Hgt. értelmében 2005-re el kell érni a minimálisan 50 %-os átlagos hasznosítási arányt. Az anyagában történő hasznosításnál összességében minimum 25 %-ot kell teljesíteni, és egy minimális, 15 %-os arányt minden anyagfajtánál el kell érni. A tervezéskor kitűzött 50%-os hasznosítási arányra vonatkozó célkitűzés 2008-ig nem teljesült. Hasonlóképpen a 25%-os anyagában történő hasznosítási célkitűzés megvalósulása sem teljes mértékű. A hasznosítási arány 2008-ban a szelektíven gyűjtött alkotóknál: • Papír: 24,7%; • Műanyag: 16,6%; • Üveg: 16,2%.

2.3.3. A kijelölt célok elérését szolgáló cselekvési program A kijelölt célok elérését szolgáló cselekvési programot, elsősorban Hgt.-ben meghatározott előírások teljesítését, a 2005. illetve 2008. évig, az alábbiak szerint határoztuk meg: •

• • • •

A hulladékfajták tekintetében nem állnak rendelkezésre megfelelő és megbízható adatok, ezért legfontosabb feladat a csomagolási hulladékokra vonatkozó adatnyilvántartási, szolgáltatási kötelezettségeknek érvényt szerezni. Reális tervezés csak megbízható adatok ismeretében végezhető el. Elengedhetetlenül szükséges egy operatív, a tervezés szempontjából is szükséges lekérdezési lehetőséget biztosító szoftver kialakítása. A hulladékhasznosítók felülvizsgálatát soron kívül el kell végezni (Felügyelőség kiemelten kezeli). Csomagolási hulladékok hasznosítására pályázati támogatások megteremtése. A lakosságnál keletkező csomagolási hulladékok mennyiségének csökkentését elsősorban a környezettudatos magatartás alakításával, illetve a vásárlási szokások megváltoztatásával lehet eredményesen elérni. Ezt a tudatformálási folyamatot az oktatás és nevelés minden szintjén „óvodától-egyetemig” rendszeresíteni kell.

A program teljesülése: • A csomagolási hulladékokra vonatkozó adatnyilvántartási, -szolgáltatási kötelezettségeknek a településen sikerült érvényt szerezni. • A HIR adatbázisban lehetőség van a településen keletkezett csomagolási hulladékfajták mennyiségének lekérdezésére. • A hulladékhasznosítók felülvizsgálata folyamatos. • Csomagolási hulladékok hasznosítására pályázati kiírás az elmúlt két évben nem történt. • A tudatformálási folyamat az oktatás és nevelés minden szintjén „óvodától-egyetemig” rendszeresítésre került.



49


2.3.4. A hulladékhasznosítás és -ártalmatlanítás lehetséges megoldási módjai 1.) A szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése A csomagolóanyagokra vonatkozó hasznosítási kötelezettséget az ország lakosságának 2005ig 40%-ra, 2008-ig 60%-ra kell kiterjeszteni. Jelenleg a településen a szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakosok becsült száma 10.000 fő. A településen a szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakosság számára vonatkozó célkitűzés: • 2005-ig 20.000 fő ( közel a teljes lakosság) A hulladékgyűjtésbe bevont ingatlanok száma a 2007. évi KSH adatokat figyelembe véve 83%, azaz jelenleg a településen a szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakosok száma 17000 fő felett van, figyelembe véve, hogy a szelektív gyűjtés az összes hulladékgyűjtésbe bevont ingatlanra vonatkozóan kötelező. A lakosság 60%-ának szelektív hulladékgyűjtésbe történő bevonására vonatkozó célkitűzés teljesült. Szelektív hulladékgyűjtés a következő alkotóknál valósítható meg: • papír, • műanyag, • fém, • üveg, • biológiailag lebontható és • veszélyes hulladékok. A szelektív hulladékgyűjtés tekintetében Keszthely igen nagy erőfeszítéseket tett. A papír, műanyag, fém ill. üveg hulladékok szelektív gyűjtése már több éve sikeresen folyik. Jelenleg 30 db gyűjtősziget ill. 1 db hulladékudvar üzemeltetésével működik a szelektív hulladékgyűjtési rendszer. A sárga zsákok begyűjtése kéthetente történik. A családi házas övezetekben a szelektív hulladékok gyűjtésére a sárga zsákos rendszert vezették be. A város területén - az országban egyedülállóként – kötelezővé tették a biológiailag lebomló hulladék szelektív gyűjtését, amelyhez gyűjtőedényzetet a közszolgáltató biztosít. A biológiailag lebomló hulladékot heti rendszerességgel szállítja el a közszolgáltató. Lehetőség van a biológiai hulladék házi komposztálására is, ebben az esetben az ingatlan tulajdonosa mentesül a biológiai hulladék gyűjtésének közszolgáltatói díja alól. A közszolgáltatónak jogában áll ellenőrizni a házi komposztálás körülményeit. Amennyiben a körülmények nem megfelelők, felszólítja az ingatlantulajdonost a biológiailag lebomló hulladékok közszolgáltató által történő elszállíttatására. Veszélyes hulladék begyűjtésére a közszolgáltató nem rendelkezik engedéllyel, azonban az elektronikai hulladékok begyűjtésére egy koordináló szervezet segítségével lehetőség van. Az elektronikai hulladék begyűjtése évente két alkalommal történik. A hulladékudvart üzemeltető KETÉH Kft részére az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 06018-010/2006 számon 2007-ben veszélyes hulladék begyűjtésére engedélyt adott.



50


2.3.5. Hulladékhasznosítás eléréséhez szükséges feladatok A hulladékhasznosítási célkitűzések megvalósításának előfeltétele működő gyűjtő-, szállítóés válogatórendszer kiépítése. o a gyűjtőrendszer kiépítése a helyi adottságok figyelembe vételével, o Az utcai gyűjtőedényzet számának növelését meg kell oldani. A jelenlegi 317 db városképileg elfogadott formájú edényzettel kell növelni. melyeket a település frekventált területein kell kihelyezni. Javasolt db szám 20 db. o Ezer lakosonként egy négy-öt rekeszes gyűjtősziget a tervezett darabszám. A meglévő rendszerek (11 db) mellett további 23 db telepítése javasolt.(ez a szám megegyezik a területre az ISPA, Kohéziós Alap által betervezett db számmal). Célok megvalósulása: o a gyűjtőrendszer kiépítése megtörtént. A kommunális hulladék begyűjtésén kívül a közszolgáltató házhoz menő szelektív gyűjtést végez a következő alkotókra: • papír csomagolási hulladék • műanyag csomagolási hulladék • fém csomagolási hulladék • üveg csomagolási hulladék • lom • biológiailag lebomló hulladék • elektronikai hulladék • textil hulladék o Az utcai gyűjtőedényzetek jelenlegi száma 417 db, tehát a cél megvalósult. o A gyűjtőszigetek száma jelenleg 30 db. A jelenlegi hulladékgazdálkodási rendszerben a zsákos gyűjtés kiterjesztését valósították meg a szelektíven gyűjthető hulladékfrakciókra, a cél jelenlegi megvalósulási szintje elfogadható. A következő táblázat a csomagolási hulladékok tervezett és megvalósult begyűjtési és hasznosítási arányt mutatja. 48. táblázat: A hulladékok kezelésének racionalizálását elősegítő intézkedések frakciónkénti bontásban Csomagolási hulladék Papír Üveg Műanyag Fém

Tervezett Intézkedés gyűjtés hasznosítás 70-75% 80-85 %

70-75%

Teljesülés mértéke gyűjtés hasznosítás 24,7 24,7 16,2 16,2 16,6

16,6

Érdemes említést tenni a környező településekről begyűjtött és hasznosított hulladék mennyiségekről is, hiszen Keszthelyen átrakóállomás üzemel, így ide érkeznek be a környező települések hulladékai is. A Keszthelyre beszállított hulladékok (teljes gyűjtési körzet) esetében a hasznosítási arány 2008-ban: papír 68,4 %, műanyag 11,9 %, üveg 45,8 %,



51


2.4. ÉPÍTÉSI

HULLADÉKOKRA VONATKOZÓ CÉLKITŰZÉSEK ÉS MEGVALÓSULÁSUK ISMERTETÉSE

2.4.1. A hulladékkeletkezés-csökkentési célkitűzése Csökkentési célkitűzés nem lehetséges, tekintettel arra, hogy a szakértői vélemények hosszútávon is a keletkező hulladékmennyiségének 1-3%-os növekedését jósolják évenként 15 éves távlatban is (OHT). Ezen tendencia az inert hulladékokra is vonatkozik. 49. táblázat: A képződő inert hulladék tendenciája m3-ben Hulladék megnevezése 2002. 2008. tervezett* Építési, bontási hulladék 26.168 30.522 *Becslés %-os intervallumban évi 1,5%-os növekedéssel számolva

2008. megvalósult 11199

A tervkészítés célkitűzéseivel ellentétben az inert hulladék mennyisége a várt növekedés helyett csökkenő tendenciát mutat.

2.4.2. Hulladékhasznosítási célkitűzések A hulladékhasznosítás terén a cél az 50%-os hasznosítási arány elérése 2008-ig. Az inert hulladékok hasznosítására kitűzött cél megvalósulása nem teljes mértékű. Az építési, bontási hulladékokat lerakással ártalmatlanítják. Hasznosításra csupán a kitermelt talajok kerülnek, ezek mennyiségére vonatkozóan azonban nem rendelkezünk információval A tervkészítéskor kiemelt cél volt az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló-, kezelő- és lerakókapacitások, felszámolása Az illegális lerakások megszűntetésére kitűzött cél megvalósulása folyamatos. A lerakásokat a lehetőségekhez mérten igyekeznek a településeken felszámolni, azonban mindig újabb lerakások jönnek létre a helyükön, vagy a település egy másik részén.

2.4.3. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program A tervkészítéskor megfogalmazott programok a következők voltak: a) A hulladékfajták tekintetében nem állnak rendelkezésre megfelelő és megbízható adatok, ezért legfontosabb feladat a hulladékokra vonatkozó adat nyilvántartási, -szolgáltatási kötelezettségeknek érvényt szerezni. b) Helyi tájékoztatási eszközökkel segíteni kell az ismeretterjesztést, a szemléletformálást, a tájékoztatást, az iskolák környezetnevelési programjában az oktatást, képzést be kell illeszteni. c) Az illegális lerakások megakadályozására az ellenőrzéseket fokozni kell és a frekventált helyekre szükség szerint konténereket kell kihelyezni. Az illegális lerakóhelyek



52


felszámolására környezet higiénés szempontból is intézkedni kell. A felszámolásokra a települési hulladékokra megajánlott programokkal együttes megoldást javasolt. Ajánlás javasolt helyi költségvetési keret elkülönítésére. A programok megvalósulása: d) A hasznosításra kerülő építési hulladékokra megbízható adatok továbbra sem állnak rendelkezésre, mivel általában ezen anyagok kikerülnek a hulladékok köréből, így a hulladékokra vonatkozó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség nem kötelező érvényű rájuk tekintve. e) Az iskolák környezetnevelési programjában a hulladékgazdálkodási ismeretek beillesztésre kerültek. f) Az illegális hulladéklerakások megszüntetése folyamatos, a nagyobb lerakások megszüntetésére pályázat benyújtását kezdeményezte az Önkormányzat.



53


3. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK 2009-2010 3.1. TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKRA VONATKOZÓ CÉLKITŰZÉSEK 3.1.1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései 50. táblázat: A képződő hulladékmennyiség várható alakulása (tonna) Települési szilárd hulladék Mennyiség (t) Változás 2006. évhez viszonyítva (%)

2008.

2009.

2010.

13840 -

13702 -1 %

13563 -2 %

A hulladékmennyiség jövőbeni tervezésénél figyelembe vettük, hogy a keletkezett települési szilárd hulladék mennyisége az elmúlt években csökkenő tendenciát mutat, és várhatóan még az elkövetkezendő két évben sem indul növekedésnek. A kezelendő hulladék összetételére az alábbiak prognosztizálhatók: 51. táblázat: A megadott évekhez tartozó hulladékmennyiségek alkotónként Év

Keletkező Építési hulladék törmelék

Vegyes szerves

Papír

Műanyag

Fém

Textil

Üveg

Veszélyes Egyéb hulladék

2008

13839

110,7

10227

700,3

1345,2

132,9

121,8

411

33,2

756,9

2009

13702 13563

106,6 108,5

10126 10023

693,3 686,3

1331,8 1318,3

131,5 130,2

120,6 119,4

406,9 402,8

32,9 32,6

752,4 741,9

2010

A tervezési alapadatokat az alábbi hulladék-összetételt feltételezve adtuk meg: • a keletkező hulladék o 0,8 %-a építési törmelék o 73,9 %-a vegyes szerves hulladék, o 5,06 %-a papír, o 9,72 %-a műanyag, o 0,96 %-a fém, o 0,88 %-a textil, o 2,97 %-a üveg, o 0,24 %-a veszélyes hulladék, o 5,47 %-a egyéb szervetlen hulladék.



54


3.1.2. Hulladékhasznosítási célkitűzések A szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése A településen szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakosság számára vonatkozó célkitűzés: • A szelektív gyűjtést ki kell terjeszteni a lakossági veszélyes hulladék körére is Biológiailag lebomló szerves hulladék elkülönített komposztálása A tervezési területen növelni kell: • a kerti és közterületi zöldhulladék • a konyhai szerves hulladék elkülönített gyűjtését és komposztálását, és el kell érni: • a szervesanyag-tartalom lerakásának 25 %-kal történő csökkentését. A Zalabéri lerakóra beszállított összes szervesanyag tartalmat kell a fentiek alapján 25 %-kal csökkenteni. Hulladékfajták másodnyersanyagként történő hasznosítása Másodnyersanyagok és hasznosításuk: • a papír (2010. évig a hulladékká vált mennyiség 51%-a), műanyag (61%), fém (87%), üveg (30%), textil (8%) anyagában történő hasznosítása, • a hulladék energiahordozó, szilárd tüzelőanyaggá alakítása és termikus hasznosítása.

3.1.3. Hulladékhasznosító és ártalmatlanító kapacitások kialakításának prioritásai és célkitűzései Hasznosítást és ártalmatlanítást elősegítő létesítmények A hulladék hasznosítási célkitűzések megvalósításának előfeltétele egy működő gyűjtő, szállító- és válogatórendszer kiépítése. Ennek érdekében • a gyűjtőrendszer kiépítése a helyi adottságok figyelembe vételével, o További gyűjtősziget kialakításának tervezett darabszáma 3 db, a meglévő rendszereket figyelembe véve: 33 db. • a szállítórendszer jelenlegi szállítási útvonalainak teljesítményoptimalizálása megtörtént, ezen változtatni nem indokolt. A szállítóeszközök korszerűsítésével fel kell újítani, és tovább kell fejleszteni a jelenleg üzemelő gépparkot; A gyűjtőrendszer kialakításának prioritása a településrendezési terv figyelembe vételével • A településen gyűjtősziget tovább kialakítását 2009. december 31.-ig meg kell oldani. • A településen a gyűjtési rendszer kialakításának tovább fejlesztését 2009. december 31.-ig kell megoldani.



55


A szállítórendszer további fejlesztésére a prioritási sorrend ismertetése • A lakossági veszélyes hulladékok begyűjtésére 1 db speciális jármű üzembe állítása 2010. december 31-ig.

3.2. TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK CÉLKITŰZÉSEI 3.2.1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései A települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentési célkitűzéseit alapvetően magában hordozza a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program, amely a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését valósítja meg három ütemben (2008, 2010, illetve 2015-ig). A program folyamatos előrehaladásának, megfelelően a gyűjtött és elszállítandó települési folyékony hulladékok mennyisége fokozatosan csökkeni fog. 52. táblázat: A képződő hulladékok várható mennyisége( m3/év) Települési folyékony hulladék Keszthely

2008

2009

2010

57402

39500

21600

3.2.2. Hulladékhasznosítási célkitűzések A települési folyékony hulladékok hasznosítását nem tűzzük ki célként, mivel azok hasznosítása a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 3. § szerint csak bonyolult kezelési eljárások után lehetséges. A szennyvíziszap hasznosítására a biológiailag lebomló hulladékkal való együttes kezelés jelenthet megoldást. Az együttes hasznosításra vonatkozó vizsgálatokat be kell fejezni, és megoldást kell találni a hasznosítás lehető legnagyobb mértékű megvalósítására.

3.3. CSOMAGOLÁSI HULLADÉK CÉLKITŰZÉSEI 3.3.1. A hulladékkeletkezés-csökkentési célkitűzések A csomagolási hulladék keletkezés terén a jelenlegi gazdasági állapotot figyelembe véve csökkenés várható. A lakosság esetében a csomagolási hulladék csökkenése évi 1 %-ra tehető, a tervezési időszak végére a növekedés mértéke -2 %. A szelektíven begyűjtött csomagolási hulladék mennyiségében azonban növekedés várható.



56


3.3.2. A hulladékhasznosítási célkitűzések A Hgt. értelmében 2010-re el kell érni a minimálisan 50 %-os átlagos hasznosítási arányt. Az anyagában történő hasznosításnál összességében minimum 25 %-ot kell teljesíteni, és egy minimális, 15 %-os arányt minden anyagfajtánál el kell érni. Annak érdekében, hogy a hasznosítási arányt növeljük, a szelektív gyűjtés arányát is növelni kell. Általánosságban elmondható, hogy a begyűjtött hulladék mennyiségének kb. 80-90%-a kerül hasznosításra, így a csomagolási hulladék szelektív gyűjtésének mértékét min. 65%-ra kell növelni.

3.4. ÉPÍTÉSI HULLADÉK CÉLKITŰZÉSEI 3.4.1. A hulladékkeletkezés-csökkentési célkitűzések A tervkészítés idején még úgy vélték a szakemberek, hogy csökkentési célkitűzés nem lehetséges, tekintettel arra, hogy a szakértői vélemények hosszútávon is a keletkező hulladékmennyiségének 1-3%-os növekedését jósolják évenként 15 éves távlatban is (OHT). Ezen tendenciát tekintették az inert hulladékokra is iránymutatónak. Az elmúlt évek gazdasági helyzetének alakulása azonban egyértelműen azt bizonyítja, hogy az építési hulladék tekintetében is, akárcsak a többi hulladékfajtánál a csökkenő tendencia vált uralkodóvál, és az elkövetkezendő két évben nem is várható növekedés. 53. táblázat: A képződő inert hulladék tendenciája m3-ben Hulladék megnevezése 2008. 2005.* Építési, bontási hulladék 11.075 10.910 *Becslés %-os intervallumban évi 1,5%-os csökkenéssel számolva

2008.* 10.745

Az inert hulladékmennyiségének csökkentése egyedül a feldolgozói, újrahasznosítói kapacitás növelésével lehetséges. 3.4.2. A hulladékhasznosítási célkitűzések A hulladékhasznosítás terén a cél az 50%-os hasznosítási arány elérése 2010-ig. Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló-, kezelő- és lerakókapacitások, felszámolása A város területén meglévő elhagyott (illegális) lerakásokat lehetőséghez mérten fel kell számolni.



57


4. A CÉLKITŰZÉSEK MEGVALÓSULÁSÁT SEGÍTŐ CSELEKVÉSI PROGRAMOK ISMERTETÉSE A MEGVALÓSÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES BECSÜLT KÖLTSÉGEKKEL

4.1. TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK CÉLKITŰZÉSEIT MEGVALÓSÍTÓ PROGRAMOK a. A hulladékanalízist teljes cikluson keresztül történő folytatása. b. A lakosság évenkénti legalább egyszeri tájékoztatását továbbra is meg kell oldani a település környezetvédelmi állapotáról szóló beszámoló keretében. c. Folytatni kell a hely specifikus ismeretek, a hulladékok szelektív gyűjtésének és újrahasznosíthatóságának oktatását az iskolai és óvodai foglalkozások keretében d. A szelektív hulladékgyűjtés előnyeit népszerűsítő akciókat kell szervezni, e. Lakossági ismeretterjesztő kiadványok terjesztése indokolt. f. Fokozott, és folyamatos ellenőrzéssel meg kell akadályozni az illegális lerakásokat. Szankcionálni kell (jegyzői hatáskör) az elhagyott hulladékok tulajdonosát, vagy annak hiányában a terület tulajdonosát. Megfelelő költségvetési keret elkülönítése ajánlott. 54. táblázat: A kitűzött célok megvalósításának tervezett költségei Program célja Hulladékanalízis Ismeretterjesztés, szemléletformálás Veszélyes hulladék begyűjtésére alkalmas szállítójármű üzembeállítása Elhagyott hulladékok felszámolása Összesen:

Forrás

Határidő

Felelős

folyamatos

Közszolgáltató

Költség (mFt) 1

folyamatosan

Közszolgáltató

1

2008. dec. 31

Közszolgáltató

35

X

folyamatosan

Önkormányzatok

10

X

pályázati

egyéb X X

X

47

A költségek becslése a 2008. évi árszinten, a kialakult tervezési gyakorlatnak megfelelően tapasztalati számértékekkel történt. A közölt összegek az ÁFA-t nem tartalmazzák.

4.2.

TELEPÜLÉSI

FOLYÉKONY

HULLADÉK

CÉLKITŰZÉSEIT

MEGVALÓSÍTÓ

PROGRAMOK

Szállítást csak engedéllyel rendelkező vállalkozó végezhet, közszolgáltatói szerződést kizárólag engedéllyel rendelkező közszolgáltatóval köthet az önkormányzat. A hulladékkeletkezés csökkentésének eléréséhez szükséges beavatkozások lehetőségei, feladatai A keletkező települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentése egyrészről a települési csatornahálózatok kiépítésével, másrészről a lakásoknak a kiépült és üzemelő köz csatornahálózatokra történő minél nagyobb mértékű rákötésével biztosítható.



58


A hulladékhasznosítás célkitűzéseinek elérését szolgáló intézkedések Települési folyékony hulladék hasznosítását nem tűztük ki célul. A szennyvíztisztító telepen ilyen módon a települési folyékony hulladékok megfelelő kezelése, tisztítása és a hasznosítás biztosított, mivel a vizes fázis megfelelő tisztítás után a szennyvizekkel a befogadóba, szárazanyagtartalma pedig a szennyvíztisztítói iszappal együtt megfelelő kezelésre, hasznosításra kerül. Hatékony és racionális hulladékgyűjtései és -szállítási rendszerek kialakítási terve A folyékonyhulladék-gyűjtő és -szállító rendszerek tervezése nem szükséges, a vállalkozásra a kínálati piac a jellemző. A szennyvíz csatornázási program előrehaladásával a tengelyen szállítandó folyékony hulladékmennyisége várhatóan csökkenni fog. Becsült költségek A települési folyékony hulladék és a szennyvíziszap hulladékgazdálkodási tervében költségeket nem tervezünk.

hasznosítására

a

város

Önkormányzat feladata • A települési folyékony hulladék szállítását csak engedéllyel rendelkező vállalkozó végezheti, az engedély kiadására a NyuDu Környezetvédelmi Felügyelőség jogosult, azonban a lakossági jogkövetés ellenőrzése az Önkormányzat hatásköre. • A keletkező települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentésére a települési csatorna-hálózatok kiépítésével kell törekedni a Területi Hulladékgazdálkodási Terv előírásainak megfelelően. Ennek érdekében a már kiépült közcsatornákra a bekötéseket ki kell kényszeríteni. • A szippantás mértékét növelni kell, ahol a rákötés nem lehetséges önkormányzati rendeletben kell meghatározni a közműpótlás esetleges lehetőségét.

4.2. CSOMAGOLÁSI HULLADÉK CÉLKITŰZÉSEIT MEGVALÓSÍTÓ PROGRAMOK A kijelölt célokat, elsősorban Hgt.-ben meghatározott előírások teljesítését 2010. évig, az alábbiak szerint határozzuk meg: •

• • • •

A hulladékfajták tekintetében nem állnak rendelkezésre megfelelő és megbízható adatok, ezért legfontosabb feladat a csomagolási hulladékokra vonatkozó adatnyilvántartási, szolgáltatási kötelezettségeknek érvényt szerezni. Reális tervezés csak megbízható adatok ismeretében végezhető el. Elengedhetetlenül szükséges egy operatív, a tervezés szempontjából is szükséges lekérdezési lehetőséget biztosító szoftver kialakítása. A hulladékhasznosítók felülvizsgálatát folyamatosan el kell végezni Csomagolási hulladékok hasznosítására pályázati támogatások megteremtése. A lakosságnál keletkező csomagolási hulladékok mennyiségének csökkentését elsősorban a környezettudatos magatartás alakításával, illetve a vásárlási szokások megváltoztatásával lehet eredményesen elérni. Ezt a tudatformálási folyamatot az oktatás és nevelés minden szintjén „óvodától-egyetemig” rendszeresíteni kell.



59


Hulladékkeletkezés csökkentésének eléréséhez szükséges beavatkozások lehetőségei, feladatai A termelési területen keletkező csomagolási hulladékok csökkentése elsősorban a Hgt., alapelveként megjelenő gyártói felelősség elvének érvényesítése mellett lehetséges, ami azonban nem a területi hulladékgazdálkodási tervezés feladata. A hulladékhasznosítás és -ártalmatlanítás lehetséges megoldási módjai 1.) A szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése A településen a szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakosság számára vonatkozó célkitűzés: • 2010-ig 20.000 fő ( közel a teljes lakosság) Szelektív hulladékgyűjtés a következő alkotóknál valósítható meg: • papír, • műanyag, • fém, • üveg, • biológiailag lebontható és • veszélyes hulladékok. A hulladék visszaforgatásának és újrahasznosításának célja, hogy a hulladékelemek kerüljenek vissza a termelésbe.

Hulladékhasznosítás eléréséhez szükséges feladatok A hasznosítás elősegítése céljából a csomagolási hulladékok kezelése területén az alábbi intézkedések szükségesek: 1. szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése 2. oktatási intézmények (iskolák, óvodák) szelektív csomagolási hulladékgyűjtési tevékenységének fokozása A szelektív hulladékgyűjtést ki kell terjeszteni a jelenleg még nem szelektíven gyűjtött veszélyes hulladékokra is.

A fejlesztések, beruházások megkezdésének tervezett határideje •

A teljes lakosság a szelektív hulladékgyűjtésbe történő bevonása 2010-re.



60


55. táblázat: A hulladékok kezelésének racionalizálását elősegítő intézkedések frakciónkénti bontásban Csomagolási hulladék Papír

Intézkedés gyűjtés hasznosítás 70-75% -

Műanyag 80-85 % Üveg Fém

70-75% (becs. adat)

Határidő

Felelős

2010 2010-ig folyamatos an 2010 2010

Önkormányzat /Gazdasági szféra

A hulladékgazdálkodási tervben foglaltak megvalósításához szükséges becsült költségek A csomagolási hulladékokra vonatkozó lakossági, illetve intézményektől történő begyűjtési lehetőségek kiépítésének pénzügyi költségvetési tervét a 4.1. fejezetben szerepeltetjük, mivel a csomagolási hulladékok kezelésével kapcsolatos megoldási lehetőségek szorosan illeszkednek a települési szilárdhulladék-kezeléshez.

4.2. CSOMAGOLÁSI HULLADÉK CÉLKITŰZÉSEIT MEGVALÓSÍTÓ PROGRAMOK a) A hulladékfajták tekintetében nem állnak rendelkezésre megfelelő és megbízható adatok, ezért legfontosabb feladat a hulladékokra vonatkozó adat nyilvántartási, -szolgáltatási kötelezettségeknek érvényt szerezni. b) Helyi tájékoztatási eszközökkel segíteni kell az ismeretterjesztést, a szemléletformálást, a tájékoztatást, az iskolák környezetnevelési programjában az oktatást, képzést be kell illeszteni. c) Az illegális lerakások megakadályozására az ellenőrzéseket fokozni kell és a frekventált helyekre szükség szerint konténereket kell kihelyezni. Az illegális lerakóhelyek felszámolására környezet higiénés szempontból is intézkedni kell. A felszámolásokra a települési hulladékokra megajánlott programokkal együttes megoldást javasolt. Ajánlás javasolt helyi költségvetési keret elkülönítésére.

A hulladékok kezelésének racionalizálását elősegítő intézkedések Az építési, bontási tevékenységek esetében a jelenlegi technológiák mellett a keletkező építési és bontási hulladékok mennyiségének csökkentésére egyedül a keletkező hulladékok újrafelhasználásának növelésével van lehetőség.



61


5. MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

1. melléklet: Illegális lerakások 2. melléklet: Hulladék begyűjtési és -kezelési engedélyek 3. melléklet: Gore-Cover komposztálási technológia ismertetése 4. melléklet: Előkezelés technológiája és berendezései 5. melléklet: Fényképmelléklet



62

1. Melléklet Illegális lerakások

2. Melléklet Hulladék begyűjtési és -kezelési engedélyek

Ügyfél név: Cím (székh.): Engedélyszám: Jogerő: Eng. hatóság: Tevékenységek: Telephely: Területi érv.: Érvényesség: ELŐKEZELÉS Kezelési kód R12

Barton Károly Elemér 8360 Keszthely Várvölgyi Utca 1. 03480-042/2008 2008.11.12. Nyugat-dunántúli KTVF Begyűjtés 1589 tonna/év Előkezelés 1589 tonna/év MÉH telep 8360 Keszthely Várvölgyi u. 1. MÉH telep 8360 Keszthely Várvölgyi u. 1. 2013.11.12.

Kezelés neve Átalakítás az R1-R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében

Hull. kód 120101 120103 120199 150101 150103 150104 160106

160117 160118 170201 170401 170402 170403 170404 170405 170406 170407 170411 191202 191203 200101 200111 200140

Hulladék megnevezése Vasfém reszelék és esztergaforgács Nemvas fém reszelék és esztergaforgács Közelebbről nem meghatározott hulladékok Papír és karton csomagolási hulladékok Fa csomagolási hulladékok Fém csomagolási hulladékok Termékként tovább nem használható járművek, amelyek nem tartalmaznak sem folyadékokat, sem más veszélyes összetevőket Vasfémek Nem-vas fémek Fa Vörösréz, bronz, sárgaréz Alumínium Ólom Cink Vas és acél Ón Fémkeverékek Kábelek, amelyek különböznek a 17 04 10-től Fém vas Nem-vas fémek Papír és karton Textíliák Fémek

BEGYŰJTÉS Hull. kód 120101 120103 120199 150101 150103 150104 160106

160117 160118 170201

Hulladék megnevezése Vasfém reszelék és esztergaforgács Nemvas fém reszelék és esztergaforgács Közelebbről nem meghatározott hulladékok Papír és karton csomagolási hulladékok Fa csomagolási hulladékok Fém csomagolási hulladékok Termékként tovább nem használható járművek, amelyek nem tartalmaznak sem folyadékokat, sem más veszélyes összetevőket Vasfémek Nem-vas fémek Fa

170401 170402 170403 170404 170405 170406 170407 170411 191202 191203 200101 200111 200140 Ügyfél név: Cím (székh.): Engedélyszám: Jogerő: Eng. hatóság: Tevékenységek:

Telephely: Területi érv.: Érvényesség:

Vörösréz, bronz, sárgaréz Alumínium Ólom Cink Vas és acél Ón Fémkeverékek Kábelek, amelyek különböznek a 17 04 10-től Fém vas Nem-vas fémek Papír és karton Textíliák Fémek

Molnár-Kő Bányászati És Kereskedelmi Kft 8315 Gyenesdiás Meleghegyi U 32 06563-017/2009 2009.07.14. Nyugat-dunántúli KTVF Szállítás 135000 tonna/év Hasznosítás 9900 tonna/év Előkezelés 19000 tonna/év Budai hegy 8360 Keszthely külterület 083/9. hrsz. Dél-dunántúli KTVF felügyelőség; Közép-dunántúli KTVF felügyelőség; Nyugatdunántúli KTVF felügyelőség; Észak-dunántúli KTVF felügyelőség; 2014.07.14.

HASZNOSÍTÁS, ELŐKEZELÉS Kezelési kód Kezelés neve R12 Átalakítás az R1-R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében

Hull. kód 191209 200301

Hulladék megnevezése Ásványi anyagok (pl. homok, kövek) Egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is

3. Melléklet Gore-Cover komposztálási technológia ismertetése

HASZNOSÍTÁS A KETÉH Kft. telephelyén már korábban is történt engedélyezett komposztálás, mely nyílt téri prizmás komposztálás volt. A ZALAISPA projekt keretében kiépült a GORE Cover típusú komposztáló rendszer.

GORE KOMPOSZTÁLÓ RENDSZER GORE szemipermeábilis membránnal takart, zárt, levegőztetett komposztálás A rendszer alkotóelemei: A rendszer 3 fontos elemből tevődik össze. Az aktív levegőztető egységgel a komposztálásban közreműködő mikroorganizmusokat látjuk el oxigénnel. A levegőztetést az érő anyagban mért hőmérséklet és oxigéntartalom jellemzőivel, visszacsatolással szabályozzuk. A komposztálás zárt rendszerű megvalósulását a GORE Cover membrántakaróval biztosítjuk. Beszállítási és lerakási előírások: A telepre beérkező összes kommunális, ipari és privát eredetű bio- és zöldhulladékot lerakás előtt le kell mérni. A hulladékról és eredetéről az alábbi adatokat kell rögzíteni a számítógépes adatbázisban: - hulladék megnevezése, - a hulladékkatalógus szerint azonosítókód, - pontos mennyiség, - idegenanyag- tartalom (%) - aprítást igényel-e, - származási hely, - beszállító neve, címe. A szállítójármű csak ezután haladhat tovább az előkezelő területre, ahol a telepen dolgozók útmutatásai alapján lerakhatja a hulladékot. A komposztálás folyamata, általános technológiai leírás: 1. Előkezelés: A szilárd burkolatú előtárolóba beszállított szerves hulladékok összetételük alapján elkülönítve kerülnek lerakásra. Az aprítást igénylő nyersanyagokat a prizma felrakása előtt a megfelelő méretűre (5-8 cm) kell felaprítani. Az aprítógép az ISPA beruházás során kerül leszállításra cégünkhöz. Az apríték mérete fontos tényező a megfelelő lebomlási folyamatok lejátszódásában, mivel a túl nagy méretű apríték fajlagos felülete kisebb, ezért a lebontó mikroorganizmusok élettere kisebb. Túl apró nyersanyag az aerob bomlási feltételek létrejöttét gátolja, minimális pórustérfogatot eredményez. Az aprítás után egyéb biohulladékokkal homogén keveréket készítünk. A homogén keverék készítése JCB 531-70 típusú homlokrakodóval történik, melynek során a különböző nyersanyagokat egymás fölé terítjük több rétegben, ügyelve a keverék megfelelő nedvességtartalmának kialakítására.

Az optimális nedvességtartalom (40-60%) –ami ugyancsak elengedhetetlen feltétele a megfelelő lebomlási folyamatok lejátszódásához- legegyszerűbben az ún. marokpróbával ellenőrizhető. A kezünkbe vett mintaanyagot össze kell nyomni: ha eközben víz folyik ki az ujjaink közül, akkor a komposztanyag túl nedves, ha pedig a kezünk szétnyitásakor szétesik az anyag, akkor túl száraz. A nedvességtartalom akkor megfelelő, ha az anyag összeáll, és nem csöpög belőle a nedvesség. 2. A prizmák felrakása A komposztáló téren első lépésben a levegőztető csöveket kell lefektetni és összeszerelni a prizmák méretének és elhelyezkedésének megfelelően. Ezután következik a gégecsövek felszerelése, amivel a ventillátorhoz csatlakozás valósítható meg. Az összeszerelés után kezdődik a komposztálandó nyersanyag felrakása a levegőztető csövekre. A levegőztetés alapvető fontosságú a szerves hulladékok gyors, szagmentes lebontásához, újrahasznosításához. Nyomó-rendszerű levegőztetést alkalmazunk, amely a környező levegőt beszívja, majd az érő anyag alatt elhelyezett levegőztető (on-floor) perforált csöveken át az érő anyagba fújja. A HDPE csövek a környezeti hatásokkal szemben ellenállóak, lyukprofiljuk, perforációjuk egyedi tervezés alapján készül. A kúp kiképzésű lyukakon keresztül történik a levegő befúvása. A lyukak esetleges eltömődésének megakadályozása érdekében legalulra lazább szerkezetű anyagot terítünk kb. 30 cm vastagságban. Az anyag azonnali levegőztetése miatt, a levegőztető rendszert a prizma felrakása során folyamatosan bekapcsolt állapotban kell tartani. A rétegzett nyersanyagokat homlokrakodóval rakjuk prizmákba, így az átrakás során megtörténik a különböző rétegek keveredése is, és homogén kiindulási anyagot kapunk. A felrakáskor ügyelni kell arra, hogy a komposztálandó nyersanyag ne temesse be a gégecsöveket, mert a levegőztető csövek kihúzása előtt a gégecső és a levegőztető cső kapcsolatát meg kell szüntetni.

3. Szondák elhelyezése A prizma felrakása után elhelyezzük a hőmérsékletet és az oxigén szintet mérő szondákat merőlegesen az anyagba. Az adatátvivő kábeleket a prizma felszínén vezetve közvetlenül a kültéri irányítástechnikai dobozhoz csatlakoztatjuk. A szondák helyzetét az érés folyamán bekövetkező térfogatcsökkenés miatt rendszeresen ellenőrizni és igazítani kell. 4. A prizmák letakarása A felrakott és szondával ellátott prizmákat a háromrétegű GORE Cover membrántakaróval fedjük le. A takarás manuálisan történik, rögzítése pedig gumiabroncsokkal. A takarás után indul a mérő szondák adatainak visszacsatolásával működtetett levegőztető rendszer. A GORE Cover takaróanyag 3 rétegű: 100% poliészter, GORE-TEX ePTFE-membrán, 100% poliészter., mely egyrészt megvédi a hulladéktestet a lehulló csapadéktól, másrészt átengedi a biológiai bomlás során keletkező CO2 gázokat.

A GORE Cover ugyanakkor az érés során keletkező gázhalmazállapotú anyagokkal szemben védőgátat képez. A membrán belső felületén a magas hőmérséklet és páratartalom miatt egy vékony kondenzvíz réteg alakul ki, amelyben a bomláskor keletkező szaganyagok és egyéb gázmolekulák túlnyomó része feloldódik. A feloldódott szagmolekulák visszakerülnek a rendszerbe, ahol további bakteriális bomláson mennek keresztül. A megfelelő pórusméret a komposztálás során a nedvességtartalom változását is jelentősen befolyásolja: egyrészt meggátolja, hogy a csapadékvíz révén túl nedves komposztot kapjunk, másrészt megakadályozza azt is, hogy a nyersanyag a levegőztetés révén túlságosan kiszáradjon. A mikroporózus szerkezet révén a membrán gyakorlatilag áthatolhatatlan a kórokozók számára is. A GORE Cover termikus izolációja, valamint a prizmában uralkodó enyhe túlnyomás révén kialakuló egyenletes hőmérséklet-eloszlás megfelelő higiénizációt biztosít a komposztálandó anyagnak még a téli hónapokban is. A patogén kórokozók elpusztulása gyakorlatilag teljes mértékben garantálható. 5. Az érés folyamata A 4 hetes intenzív érési időtartam alatt a levegőztetés a beállított oxigéntartalomra vonatkozó határértékek alapján történik. A prizmák nedvességtartalmának szabályozása és az anyag átforgatása a komposztálás intenzív szakasza alatt nem szükséges. 6. A prizmák lebontása A prizmák lebontására a meghatározott érési idő után kerül sor. Első lépésben a szondákat és vezetékeket távolítjuk el, majd a takarót szedjük le a prizmáról. A takaróanyag eltávolítása után a komposztot az utóérlelő térre kell szállítani homlokrakodóval. 7. Utóérlelés, utókezelés A szerves hulladék fajtájától függően a komposztálás után különböző ideig tartó utóérlelésre van szükség. Az utóérlelés nem levegőztetett, nyitott rendszerben történik az utókezelő téren. Az utóérlelés előtt ismételten ellenőrizni kell a komposzt nedvességtartalmát. A túl száraz komposzt nedvességtartalmát locsolással kell pótolni, a túl nedves komposzt nedvességtartalma pedig többszöri átrakással, esetleg forgatással csökkenthető. Az utóérlelés után a komposztból ki kell válogatni a nagyobb méretű idegen anyagokat, fémet, műanyagot, üveget, fóliadarabokat. A manuális válogatást követi a rostálás. A megmaradt nem teljesen lebomlott komposzt darabok újra felhasználhatóak, ezért ezeket oltóanyagként újra vissza lehet keverni a nyersanyagok közé.

8. Prizmatörzskönyv és dokumentálás Minden komposztáló prizmát prizmatörzskönyvvel kell ellátni. A törzskönyv célja az, hogy információkat szolgáltasson a prizmáról, pl. azonosító szám, felrakás időpontja, nyersanyagok, előkezelés, összetétel aránya, hőmérsékleti adatok, lebontás időpontja. Minden a prizmával kapcsolatos változást rögzíteni kell a számítógépen.

9. Csurgalékvíz A képződő csurgalékvizet, valamint a közlekedő utakról elvezett csapadékvizet össze kell gyűjteni az arra rendszeresített tárolóban. Szükség esetén, valamint hatósági ellenőrzések során a víz össznitrogén-, ammónia-, nitrát-, nitrit-tartalmát, pH-értékét és vezetőképességét meg kell vizsgálni. 10. Egyéb előírások A komposztáló telepre, illetve az ott dolgozókra maradéktalanul érvényesek az általános tűzés baleset-megelőzési, valamint munkavédelmi előírások.

4. Melléklet Előkezelés technológiája és berendezései

ELŐKEZELÉS VÁLOGATÓMŰ A válogatómű a települési szilárd hulladék előkezelésére szolgáló létesítmény, ahol az egyes hulladék-összetevők elkülönített gyűjtését követően a hasznosítható összetevők további válogatását végezzük. Nem kerül sor a válogatóműben bomló szerves anyag tartalmú és vegyesen gyűjtött települési szilárd hulladék. A KETÉH Kft. a ZALAISPA projekt keretében megépült válogatóműben válogatja és bálázza a telephelyre beérkezett haszonanyagokat. A válogatást szolgáló berendezések elemei: 1. gyűjtő- és felhordó szalagok - Feladószalag KG 1.200/AA-20,0 m - építési mód: láncszalagos szállítószalag menesztővel - szalagszélesség: 1,2 m - szalaghossz: 7 m - szalagsebesség: 0,1-0,3 m/s, fokozatmentesen szabályozható - Ferde felhordó szalag KG 1.200/AA-13 m - építési mód: láncszalagos szállítószalag menesztővel - szalagszélesség: 1,2 m - szalaghossz: a szükséges - szalagsebesség: 0,1-0,3 m/s, fokozatmentesen szabályozható - Felhordó szalag KG 1.200/AA-10,0 m - építési mód: láncszalagos szállítószalag menesztővel - szalagszélesség: 1,2 m - szalaghossz: 10 m - beépítés: 10 m emelkedéssel - szalagsebesség: 0,1-0,3 m/s, fokozatmentesen szabályozható - Bálázó szalag GG 1.200/AA-25 m A szalag szállítja a kiválogatott hasznos-, és előválogatott anyagokat a kereszt szalagra. A szállítószalag padlóba süllyesztett kivitelű. - építési mód: láncszalagos szállítószalag menesztővel - szalagszélesség: 1,2 m - szalaghossz: 25 m - szalagsebesség: 0,1-0,3 m/s, fokozatmentesen szabályozható - Kereszt szalag GG 1.200/AA-8 m A szalag szállítja a kiválogatott hasznos-, és előválogatott anyagokat a bálázó gép felhordó szalagra. A szállítószalag padlóba süllyesztett kivitelű. - építési mód: láncszalagos szállítószalag menesztővel - szalagszélesség: 1,2 m - szalaghossz: 8 m

- szalagsebesség: 0,1-0,3 m/s, fokozatmentesen szabályozható - Feladó szalag GG 1.200/AA-35 m A szalag szállítja a kiválogatott hasznos -, és előválogatott anyagokat a prés garatjába. A szállítószalag padlóba süllyesztett kivitelű, a felhordó szalag ferde. - építési mód: láncszalagos szállítószalag menesztővel - szalagszélesség: 1,2 m - szalaghossz: 17,5 - szalagsebesség: 0,1-0,3 m/s, fokozatmentesen szabályozható 2. dobrosta AGU-1194-1-05826 - Dobtest: idomacél- acéllemez hegesztett, futógyűrűvel, alapkeret szintén hegesztett idomacél- acéllemez, zárt kivitelben, beömlő és elvezető garattal, ellenőrző nyilásokkal, kezelőjárdával, lépcsővel ellátva, porelszívással a be, illetve kiömlő garatnál. - dob átmérő: 1.600 mm - külső hossza: kb. 6.000 mm - rosta hossza: kb. 5.100 mm - lyukbőség: 80 mm - fordulatszám: 8-16/min - zajkibocsátás: dB(A)<85 3. válogatószalag Válogatószalag a másodnyersanyagok kézi válogatására. A szállítószalag dobja –a szalag feletti mágneses leválasztó tartományban- antimágnes kivitelű. A szalag mindkét oldalán 6-6 db 750 x 1.500 mm-es zárható ledobó akna van. - építési mód: laposszíjas szállítószalag - szalagszélesség: 1,2 m - szalaghossz: 23 m - beszerelési mód: vízszintes - meghajtás: homlok- fogaskerekes meghajtó motor - szalagsebesség: 0,1-0,3 m/s, fokozatmentesen szabályozható 4. válogatókabin munkaállásokkal 5. mágnesszeparátor ERIEZ CP20/120 SC2 Feladata, hogy a vashulladékot a maradék hulladékból kiválassza és a vashulladékot a alatta elhelyezett konténerbe juttassa. A mágneses mező környékén az összes szerelvény nem mágnesezhető anyagból készül. - szalagszélesség: 1,2 m - szalaghossz: 2.6 m - kihordási sebesség: 1.8 m/s. 6. porelszívó rendszer - Porelszívó berendezés: A dobrosta mellett van elhelyezve az egyesített porelszívó- porszűrő berendezés. A szűrő automatikus regenerációjú, mely sűrített levegő ellennyomással működik, 60 m2 szűrőfelülettel. Az elszívott levegőmennyiség Q=14000 m3/H. A szűrő

hatásfoka 99,9 %. A por koncentrációja a megtisztított levegőben: 0,16 mg/m3. A felfogott por ürítését cellás adagoló végzi. A szűrőfelület tisztításához szükséges sűrített levegőt 10 atm. nyomású 350 m3/h teljesítményű kompresszorral biztosított.

7. automata bálázógép PAAL PGS5140 Gépmegnevzés: Csatornás présgép Típus: PGS 5140 A bálázógép teljesen automatikus, folyamatos üzemeltetésre van beállítva. A préselt anyag egy szállítószalag segítségével helyezhető a présbe. A préselendő anyag a töltőtölcséren keresztül jut a préskamrába. Ott a préslemez összetömöríti az anyagot, amely eljut a préscsatornába. Szabadon választott bálahosszúság esetén megkezdődik a bála automatikus lekötözése. A préselt anyag erős tömörítés alatt préselődik a kúp alakú, állítható préscsatornába, miközben a préselt anyag töltőtölcséréből kiálló részeit a gép levágja. A préslemezen található retesz- amely a töltőtölcsér a löketkor lefelé zárja- megakadályozza, hogy a levágott anyag préslemez mögé essen, és lehetővé teszi a préselési folyamat során történő folyamatos betöltést. Ha a gép elérte a beállított bálahosszúságot, beindul az automatikus lekötözés a tartóorsóról letekeredő kötöző huzal segítségével. A következő préselt bálák egyre előre tolják, és végül kitolják a bálát a préscsatornából. A válogatás technológiája: A válogatásra érkező hulladék mérlegelés után a felső ürítő csarnokba kerül,ahonnan az anyag a szállítószalagon először a forgódobba jut. A forgódob perforált palástján áthullott anyag a gép alján lévő surrantón távozik konténerekbe. A lehullott anyag a kommunális hulladékkal együtt végső lerakásra kerül. A dobszitán fennmaradó anyag áthalad a dobon és bejut a dob végén lévő garatba, amely szállítószalagon távozik és kerül a válogató kabinba. A válogató kabin oldalfalai és teteje NZ6 típ. szendvicspanelből készült. A válogató kabin első hosszoldalán 6 db műanyag nyílászáró kerül beépítésre, ami szúnyoghálóval van ellátva. A válogató kabin mindkét oldalán 2-2 db ajtó került beépítésre. A válogató kabinban 12 db ledobónyílás található. Beépített klímaberendezés biztosítja a kabin hűtését-fűtését és szellőzését, légcseréjét is. A válogatókabin után került elhelyezésre a mágnes szalag, mely a fém hulladékot választja ki. A válogató kabinban fajtánként válogatott anyag a ledobónyílásokon keresztül a gyűjtő boxokba esik, ahonnan az anyag targonca segítségével a bálázó gép felhordószalagjára kerül. A válogatást nem igénylő hulladékok közvetlenül a válogatómű alsó csarnokába kerülnek. Itt targonca segítségével az anyag közvetlenül a bálázó gép fölhordószalagjára kerül.

A szállítószalag teljes hosszában garattal és sűrített görgőosztással készült. A szalag hajtását felfűzhető hajtómű biztosítja. A hajtódob a nagyobb átvihető nyomaték biztosítására gumizott. A heveder keresztmerev konstrukciójú. A kész bálákat fedett bálatárolóban tároljuk elszállításig.

5. Melléklet Fényképmelléklet

Illegális lerakások

11-15. pontok Út mentén elszórt hulladék

16-18. pontok

47. pont Út mentén elszórtan kb. 500 m3 zömében lom hulladék

22. pont 10 m építési hulladék 3

45. pont 7 m lom hulladék 3

46. pont 2 m lom hulladék 3

Rekultivált hulladéklerakó

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV BESZÁMOLÓ II

Recommend Documents