A II. Nemzeti Fejlesztési Terv ( )

A II. Nemzeti Fejlesztési Terv (2007-2013)∗ Átfogó célok:

a foglalkoztatás bővítése a tartós növekedés feltételeinek megteremtése

Horizontális politikák:

fenntarthatóság o környezeti fenntarthatóság (pl. környezeti értékek megóvása, környezetgazdálkodás kiterjesztése, energiahatékonyság növelése, stb.) o társadalmi fenntarthatóság (pl. jövő generációi iránt érzett felelősség, gyermekek és ifjúság egészséges fejlődésének biztosítása, kedvezőtlen demográfiai folyamatok megállítása, társadalmi biztonság, stb.) o gazdasági folyamatok fenntarthatósága (pl. anyag- és energiaigényesség csökkentése,, stb.)

kohézió o területi kohézió (pl. fejlettségbeli különbségek mérséklése a régiók, illetve kistérségek között, versenyképesen fejlődő térségek fejlődésének fenntartása, területi szemlélet érvényesítése a fejlesztéspolitika minden szakterületén, stb.) o társadalmi kohézió, esélyegyenlőség (továbbra is különös tekintettel a nők, roma származásúak, fogyatékkal élők esélyegyenlőségének szempontjaira)

Prioritások: (az átfogó célok megvalósulását szolgáló operatív programok alapjai) 1.

GAZDASÁGFEJLESZTÉS

a) innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése piacorientált K+F tevékenységek támogatása a vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése technológiaintenzív kisvállalkozások létrehozása az innovációs együttműködések és a technológiatranszfer ösztönzése hídképző és inkubációs tevékenységek b) a kis- és középvállalatok jövedelemtermelő képességének javítása tőkeellátottság javítása vállalkozói kultúra terjesztése szervezetfejlesztés technológiai korszerűsítés együttműködések bátorítása c) az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése ipari parkok fejlesztése korszerű infokommunikációs technológiák elterjesztése infrastruktúra javítása ∗

A 2006. augusztus 1-én nyilvánosságra hozott változat. Bővebben lásd: www.nfh.hu A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga 2006

és

a

fizikai

1.

Ezen oktatási segédanyag copyright-ja a CTF Alapítványé. Nem sokszorosítható és egészében nem használható oktatási célokra, kivéve a CTF Alapítvány kifejezett engedélyével. Egyes részei, nem kereskedelmi céllal, és a forrás egyértelmű megjelölésével, fénymásolhatóak.

a logisztikai parkok hálózatának kiépítése a széles sávú IT hálózatok kiépítése elektronikus közszolgáltatások továbbfejlesztése az üzleti környezethez kapcsolódó jogi és szabályozási keret kidolgozása

Minden prioritási tengelyhez elengedhetetlen horizontális intézkedés:

korszerű infokommunikációs technológiák elterjesztése a vállalati humánerőforrás és szervezet fejlesztése

2.

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS

a) az ország nemzetközi elérhetőségének javítása gyorsforgalmi úthálózat bővítése vasúti fővonalak korszerűsítése folyami infrastruktúra bővítése b) a térségi elérhetőség javítása a keresztirányú főutak bővítése, burkolat megerősítése regionális közlekedési szövetségek felállítása c) a városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése az elővárosi vasútvonalak fejlesztése és összekapcsolásuk tömegközlekedéssel kerékpárutak építése forgalomcsillapítás a belvárosokban

a

helyi

d) az áruszállítás-logisztika közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése intermodális logisztika központok fejlesztése a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra kiépítése

3.

TÁRSADALMI MEGÚJULÁS

a) a foglalkoztathatóság javítása a munkaerőpiacra való belépést segítő és munkavállalásra ösztönző szolgáltatások a munkavállaláshoz szükséges tudás és készségek fejlesztése a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése a munkaerőpiacon belüli átmeneteket segítő intézkedések a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítő támogatások, járulékkedvezmények, az egészségi állapot javítása b) az alkalmazkodóképesség javítása a szakképzés intézményi szerkezetének átalakítása a szakképzés és az akkreditált felnőttképzés együttműködő regionális rendszerének kialakítása a szociális partnerek kapacitásainak fejlesztése a szerkezetváltási folyamatok munkaerőpiaci hatásainak kezelése a civil szervezetek szolgáltatói szerephez való alkalmazkodásának segítése c) az oktatási rendszer társadalmi és gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkodásának erősítése A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga 2006

2.


a digitális írástudás, a nyelvi, természettudományos és életviteli készségek fejlesztése a képzés és a gazdaság igényeinek összehangolása a gazdálkodási és vállalkozási készségek fejlesztése a kulturális tőke gyarapítása

d) az oktatás eredményességének és hatékonyságának növelése, a hozzáférés javítása, az esélyteremtés komplex pedagógiai fejlesztési programok mérési és értékelési rendszer kiépítése a pedagógusképzés és –továbbképzés megújítása költséghatékony szervezeti formák bevezetése a területi együttműködések elősegítése a hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatásának segítése e) az oktatási és képzési rendszerek szerepének erősítése az innovációs potenciál fejlesztésében regionális tudásközpontok kialakítása kutatóegyetemek támogatása a tehetséggondozás intézményrendszerének fejlesztése gyakorlatorientált felsőoktatási programok a műszaki és természettudományos képzés bővítése f)

társadalmi részvétel és befogadás a gyermekszegénység csökkentése a hátrányos helyzetűek – köztük a romák és a fogyatékossággal élők – társadalmi integrációja az iskolai lemorzsolódást és devianciát csökkentő intézkedések a diszkrimináció elleni küzdelem a helyi közösségek erősítése

g) a humán infrastruktúra fejlesztése többfunkciós humán szolgáltató központok létrehozása a kistérségekben és a településeken térségi integrált szakképző központok regionális képzési hálózat kialakítása informatikai fejlesztések az oktatásban egyetemi innovációs központok megerősítése prevenciós, gyógyító és rehabilitációs célú kiemelt egészségügyi intézmények fejlesztése az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató rendszer infrastrukturális feltételeinek megteremtése a gyermekek napközbeni ellátását segítő szolgáltatások fejlesztése a szociális szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek javítása a kulturális szolgáltatásokhoz és a kreatív gazdasághoz kapcsolódó fejlesztések az Európa kulturális fővárosa projekthez kapcsolódó egyes beruházások megvalósítása

4.

KÖRNYEZETI ÉS ENERGETIKAI FEJLESZTÉS

a) környezeti fejlesztések egészséges, tiszta települések a környezetbiztonság növelése vízvédelem A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga 2006

3.


a természeti értékek megőrzése a fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése

b) környezetbarát energetikai fejlesztések

5.

TERÜLETFEJLESZTÉS

a) regionális központok megerősítése, a fejlesztési pólusok kiemelt fejlesztése, együttműködő és versenyképes városhálózat kialakítása b) megújuló vidék: a rurális térségek területileg integrált, fenntartható fejlesztése c) az elmaradott térségek komplex felzárkóztatása d) a Balaton, a Duna és a Tisza vidékének fenntartható fejlesztése e) Európai területi együttműködés

6.

ÁLLAMREFORM

a) a közigazgatás megújítása a jogalkotás megújítása a civil társadalom megerősítése a közigazgatás szolgáltatóvá tétele az integrált kistérségi és regionális döntési szintek megerősítése b) a közszolgáltatások korszerűsítése az elektronikus közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztése a közszolgáltatások minőségének fejlesztése a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása az elektronikus kultúra terjesztése

Az operatív programok struktúrája: Prioritások

Operatív program

Forrásfelosztás az OP-k között (min/max %)

A gazdaság fejlesztése A közlekedés fejlesztése A társadalom megújulása

Gazdaságfejlesztési OP Közlekedésfejlesztési OP Emberi Erőforrások Fejlesztése OP Humán Infrastruktúra OP Környezet- és energiafejlesztési OP Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program Közép-dunántúli ROP Dél-dunántúli ROP Észak-magyarországi ROP Észak-alföldi ROP Dél-alföldi ROP Közép-magyarországi ROP Európai Területi Együttműködések OP Közigazgatás megújítása OP Közszolgáltatások korszerűsítése OP Végrehajtás-támogatási OP

8,5/12,7 19,6/26,0 11,7/14,8

Környezet- és energiafejlesztés Területfejlesztés

Államreform Az Új Magyarország Fejlesztési Terv koordinációja és kommunikációja

5,2/9,1 14,9/20,6 16,0/17,4 (összes régió)

1,5 0,5/0,6 0,5/2,0 4

A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga 2006

4.


A projekt adatlap főbb pontjai, a kitöltés szempontjai

1. A projekt adatai és a pályázó bemutatása

A projekt címe elég tömör és rövid? Összhangban van a projekt tartalmával?

A projekt rövid összefoglalása valóban tömör? Bemutatásra kerültek a projekt céljai, a tevékenységei és az elvárt eredmények?

Tevékenységei

közül

hangsúlyozta?

Minden

a

projekt

érdemi

szempontjából

mennyiségi

és

valóban

relevánsakat

minőségi

jellemzőjüket

megemlítette? Hasonló korábbi projektjei említésénél feltüntette azok tárgyát, összegét, forrását, dátumát, eredményeit és az esetlegesen felmerült nehézségeket?

A rendelkezésre álló humán erőforrás szakmai tapasztalata kellőképpen alátámasztott és alkalmazásának szükségessége kellőképpen indokolt?

2. A projekt részletes bemutatása 2/1. A projekt indokoltsága

Indoklása kellőképpen körültekintő? Számba vesz minden, a projekt szempontjából fontos tényezőt? •

a

projekt

környezetének

(település/térség/régió)

gazdasági-társadalmi jellemzői •

a projekt előzményei, a jelenlegi helyzet kialakulásához vezető tényezők

•

a megoldani kívánt problémák

•

a közvetlen és közvetett célcsoport szükségletei

•

egyéb fontos/releváns térségi, szervezeti adottságok


5.


•

a

projektet

megalapozó

kutatások,

statisztikák

(ha

vannak) 2/2. A projekt célja, célcsoportja

A cél meghatározása a projekt indoklásánál meghatározott problémákból, szükségletekből indul ki?

Beazonosította mind a hosszabb távú, általános célt, mind a rövid távú, konkrét célt? •

A hosszabb távú, általános cél az a távlati cél, amelyhez a projekt megvalósításával hozzá kíván járulni. Ennek a távlati célnak a megvalósulása kívül esik a projekt időkeretein, illetve megvalósulását a projekt sikere mellett számos egyéb tényező befolyásolja. Ilyen általános, távlati cél lehet pl. a foglalkoztatottsági szint javítása, a környezettudatos magatartás fejlesztése.

•

A rövid távú, konkrét cél az a cél, amelyet a projekt megvalósításával közvetlenül el fog érni, pl. új termékek, szolgáltatások, eljárások, módszerek bevezetése.

A rövid távú és a hosszú távú cél logikailag összhangban van egymással?

A célok megfogalmazása elég tömör? Nem tesz felesleges kitérőket a megfogalmazásban?

A célok megfogalmazása elég konkrét?

Amennyiben több célt is megjelölt, azok összhangban állnak egymással?

A megjelölt cél illeszkedik a pályázati kiírásban megfogalmazottakhoz?

Pontosan meghatározta, jellemezte és számszerűsítette a programba bevonni kívánt célcsoportot/célcsoportokat?

Ismertette, indokolta, miért szükséges számukra a projekt megvalósulása?

Összhangban van a megjelölt célcsoport a pályázati kiírásban foglaltakkal?

Megjelölte a közvetlen és közvetett célcsoportokat is?


6.


2/3. A projekt szakmai tartalma, tevékenységei

Felvázolta az aktuális kiinduló helyzetet?

Ehhez képest megnevezte a megvalósítás legfontosabb lépéseit?

A tevékenységek ismertetése kellőképpen lényegretörő?

A tevékenységek ismertetése nem túlságosan felszínes és általános?

Kívülálló számára is világos, logikus és érthető a bemutatott szakmai tartalom és a tevékenységek?

A

tevékenységeken

keresztül

elérhetőek

a

projekt

céljai?

Megvalósíthatóak az elvárt eredmények?

Kellőképpen hangsúlyozta azokat az elemeket és módszereket, amelyek újszerűvé és egyedivé teszik a projektet?

2/4. Mérföldkövek

Meghatározta a kulcstevékenységeket?

Meghatározta a projekt ütemeit, azok határidejét?

A

mérföldkövek

költségvetéssel,

összhangban a

vannak

megvalósítási

a

tevékenységekkel,

ütemtervben

illetve

a

a

logikai

keretmátrixban foglaltakkal? 2/5. A projekt költségvetése

Melyek a tervezhető kiadások főbb típusai?

Emberi erőforrásokkal kapcsolatos költségek (bérek, egyéb személyi jellegű költségek, megbízási díjak, járulékok)

projektmenedzsment


7.


o projektmenedzseri, pénzügyi, műszaki és adminisztratív feladatokat ellátó munkatársak bérköltsége, megbízási díja

projekt szakmai tevékenysége – megvalósítók o a projektben szakmai tevékenységet végzők bére, megbízási díja

nem rendszeres költségtérítések o menedzsment és megvalósítók útiköltsége, napidíja, szállás költsége

Célcsoport számára biztosított támogatások

Célcsoportnak fizetett nem rendszeres költségtérítések o projekthez kötődő utazás, szállás, ellátás o célcsoport foglalkoztatásával kapcsolatos költségek o célcsoport képzési támogatása

Beszerzések

Építés

Eszközbeszerzés

Szolgáltatások o a projekt megvalósításával kapcsolatos „kiszerződött”szolgáltatások o a projektmenedzsment, illetve a megvalósítók díjai, amennyiben vállalkozói szerződés alapján látják el a feladatot

Egyéb beszerzések

Kis értékű eszközök és anyagok beszerzése, 50 000 Ft értékhatár alatt (pl. irodaszerek, saját gépjármű használatának projekthez kapcsolódó költségei)

Egyéb szolgáltatások


8.


o Postai, telekommunikációs szolgáltatások, saját gépkocsi javítási költségek, bérleti díjak, nyilvánosság biztosításával, műszaki ellenőri igazolásokkal kapcsolatos költségek, stb.

Adminisztratív költségek

Banki költségek (a projektre nyitandó bankszámla számlanyitási és vezetési díja)

Jogi és pénzügyi szolgáltatások (jogi tanácsadás, közjegyzői díjak, könyvelői szolgáltatások

Jogi biztosítékok költsége (a pályázati dokumentációban a kedvezményezett számára kötelezőként meghatározott biztosítékokkal kapcsolatban felmerült, igazolható költségek)

Közvetett, rezsi költségek

A rezsiköltség olyan elszámolható költség, amely nem kapcsolható teljes mértékben egy adott tevékenységhez vagy folyamathoz. Elszámolható, amennyiben a projekt végrehajtásához feltétlenül szükséges és ténylegesen felmerült.

Tartalék

Az előre nem látható, nem tervezhető, de elszámolható költséget jelentő kiadások fedezetére szolgál.


9.


2/6. A projekt megvalósításának számszerűsíthető eredményei

Az

indikátor

(mutató)

feladata,

hogy

a

projekt

cél

megvalósulását

számszerűsítve szemléltesse.

Milyen a jó indikátor? •

a szükséges adat ténylegesen hozzáférhető

•

megbízható (a valós állapotot tükrözze)

•

érvényes (valóban arra a jelenségre vonatkozzon, amit mérni szeretnénk)

•

időszerű (egy adott időponthoz kötött indikátor valóban az arra az adott időpontra vonatkozó információt mutassa)

•

releváns (a projekt azon jelenségét kell mérnie, ami érdekes a program egésze szempontjából)

•

egyértelmű, világos (a mutató értelme, jelentése, azonos kell, hogy legyen bárki számára, aki használja azt, a projektmenedzsmenttől

a

döntéshozókon

át

a

nyilvánosságig)

Milyen típusai vannak az indikátoroknak? •

forrás(input)mutatók: Számszerűsítve rögzítik a projektet megvalósítók által igénybe veendő eszközöket, jellemzően pénzeszközöket, a projekt költségvetésére vonatkoznak (pl. képzésben résztvevő oktatók száma, bére).

•

kimenet(output)mutatók: A

tevékenységekre

vonatkoznak,

számszerűsítik

a

tevékenységek nyomán létrejövő közvetlen eredményeket (pl. képzések óraszáma).


10.


•

eredménymutatók: A projekt azonnali és közvetlen hatásaira vonatkoznak, a közvetlen résztvevőket, illetve igénybevevőket érintő változásokról nyújtanak információt (pl. képesítést szerzett személyek száma).

•

hatásmutatók: A projekt olyan következményeire utalnak, amelyek jellemzően

közvetlenül

és

hosszabb

időtávon

jelentkeznek, bekövetkezésük általában a projekten kívül álló tényezőktől is függ (pl. a képzést elvégzők közül azok aránya, akik bizonyos időn belül állást találnak. 2/7. Az esélyegyenlőség szempontjainak érvényesülése

Mit jelent az esélyegyenlőség, mint horizontális elvárás?

A

Strukturális

Alapokra

vonatkozó

szabályozás

értelmében

az

esélyegyenlőség horizontális elvárás: minden támogatott projektnek hozzá kell járulnia a nők, a romák és a fogyatékkal élők (továbbiakban: érintett célcsoportok) esélyegyenlőségének javításához, függetlenül a projekt jellegétől és témájától (e három célcsoport kiemelése nem jelenti azt, hogy a projekt ne törekedhetne más célcsoport esélyegyenlőségének javítására).

Az esélyegyenlőségi politika több mint az egyenlő bánásmód biztosítása (diszkrimináció tilalma): mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen az élet különböző területein – oktatás, munkaerőpiac, egészségügy, szociális biztonság, stb. -, de legalábbis csökkenjenek az érintett csoportokat érő hátrányok.


11.


Fentiekből következik, hogy a pályázó azzal még nem tesz eleget az esélyegyenlőségi elvárásnak, ha nem alkalmaz diszkriminációt: ez nem érdem, hanem alapvető követelmény.

Az esélyegyenlőség biztosítása terén léteznek általános követelmények, melyeket témájától függetlenül minden pályázatnak figyelembe kell vennie (ezek között meghatározott jogszabályi kötelezettségek), továbbá léteznek témafüggő, specifikus követelmények. Az esélyegyenlőség javításának követelménye kiterjed a pályázó saját szervezetére is, továbbá a támogatott projektre, annak minden szakaszában.

Melyek az esélyegyenlőség általános követelményei?1

jogszabályi kötelezettségek: o Közhasználatú épületek akadálymentesítési kötelezettsége (1998. évi XXVI. tv.) o Esélyegyenlőségi terv készítése az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban álló jogi személyek esetében (2003. évi CXXV. tv.) o Az akadálymentesítés megvalósítása és az esélyegyenlőségi terv elkészítése hiányában a pályázat nem támogatható.

Az

esélyegyenlőség

javításának

lehetséges

területei

a

pályázó

szervezetében: o munkahely és gyermeknevelés összehangolásának segítése o a

munkatársak

esélyegyenlőséggel

kapcsolatos

képzésen,

felkészítésen való részvétele o esélyegyenlőség kérdésével foglalkozó munkatárs alkalmazása o rugalmas foglalkoztatás elősegítése o diszkrimináció elleni védekezés (állás betöltésekor és a munkavégzés folyamán is) formalizált mechanizmusai o hátrányos helyzetű munkavállalók (pályakezdő, 50 év feletti, gyesről visszatérő) foglalkoztatása 1

A specifikus követelményekhez, illetve bővebben lásd: Esélyegyenlőségi Útmutató. www.nfh.hu A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga 2006 12.


o az érintett célcsoportok aránya a szervezet munkavállalói, illetve vezetői között o stb.

Az

esélyegyenlőség

javításának

lehetséges

területei

a

projekt

megvalósítása során: o a célcsoport képviselőinek bevonása a pályázat elkészítésébe o információk hozzátétele a fogyatékkal élők számára is elérhető, érthető módon o az érintett célcsoportok (nők, romák, fogyatékkal élők) és szervezeteik elérésének, tájékoztatásának mikéntje o annak kinyilvánítása, hogy a szolgáltatás az érintett célcsoportok (nők, romák, fogyatékkal élők) előtt is nyitva áll o a projekt megvalósítása során az esélyegyenlőséggel kapcsolatban szerzett tapasztalatok elemzése, közzététele o a projekt negatív és pozitív hatásainak elemzése az érintett célcsoportokra nézve o annak elősegítése, hogy az érintett célcsoportok tagjai minél nagyobb arányban vegyék igénybe a szolgáltatást o az akadálymentesítésen túl speciális szolgáltatások létrehozása - a hozzáférés megkönnyítése érdekében – fogyatékkal élők számára o gyermekgondozási

szolgáltatások

nyújtása

–

a

kisgyermekesek

részvételének elősegítése érdekében o az érintett célcsoportok alkalmazása, előnyben részesítésük o a projekt eredménye legyen pozitív hatással az érintett célcsoportokra o utazási, lakhatási kedvezmények nyújtása annak érdekében, hogy a környéken élő érintett célcsoportok munkavállalói élni tudjanak az esetleges álláslehetőséggel o stb.


13.


2/8. A környezeti fenntarthatóság szempontjai

Mit jelent a környezeti fenntarthatóság, mint horizontális elvárás?

A Strukturális Alapokra vonatkozó szabályozás értelmében a környezeti fenntarthatóság érvényesítése horizontális elvárás: a támogatott projekteknek környezeti szempontból is ki kell elégíteni a fenntarthatóság követelményeit.

A környezeti fenntarthatóság a fenntartható fejlődés követelményét elégíti ki. „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.”A környezeti fenntarthatóság azt jelenti, hogy

addig

a

mértékig

használhatjuk

természetes

környezetünk

erőforrásait, amíg meg nem sértjük annak eltartó-képességét.

Az

környezeti

fenntarthatóság

biztosítása

terén

léteznek

általános

szempontok, melyeket témájától függetlenül minden pályázatnak figyelembe kell vennie (ezek között meghatározott jogszabályi kötelezettségek), továbbá léteznek témafüggő, specifikus szempontok. Az környezeti fenntarthatóság követelménye kiterjed a pályázó saját szervezetére is, továbbá a támogatott projektre, annak minden szakaszában. Melyek a környezeti fenntarthatóság általános követelményei?2

jogszabályi kötelezettségek: o a

tervezett

tevékenységhez

engedély,

környezeti

használati

engedély

tevékenységek

lehetséges,

hatásvizsgálat megszerzése

esetében

a

pályázat

hogy

elvégzése

környezetvédelmi vagy

szükséges.

Az

befogadásához,

környezeti érintett illetve

a

szerződéskötéshez szükséges az engedélyek megszerzéséhez vezető eljárások elindítása.

környezetvédelmi szempontok a menedzsmentben:

2

A specifikus követelményekhez, illetve bővebben lásd: Környezeti Fenntarthatósági Útmutató. www.nfh.hu A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga 2006 14. Ezen oktatási segédanyag copyright-ja a CTF Alapítványé. Nem sokszorosítható és egészében nem használható oktatási célokra, kivéve a CTF Alapítvány kifejezett engedélyével. Egyes részei, nem kereskedelmi céllal, és a forrás egyértelmű megjelölésével, fénymásolhatóak.

o a szabályok, vonatkozó programok ismerete és betartása o a tevékenység helye környezeti állapotának ismerete, a tevékenység környezeti

hatásának

becslése,

a

már

meglévő

környezeti

hatótényezők ismerete o a környezeti hatások figyelembe vétele a projekt teljes életciklusa alatt o a nyilvánosság tájékoztatása, véleményének kikérése, az érdemi észrevételek figyelembevétele o környezettudatos irányítási terv, környezetvédelmi felelős kinevezése, amennyiben szükséges o a környezeti célkitűzések teljesülésének nyomon követése o a jelentős környezeti hatások csökkentésére tervezett intézkedések végrehajtása o a fejlesztés átláthatóságának biztosítása a nyilvánosság számára o a környezeti kockázatok feltárása, megismertetése az érintettekkel, kárelhárítási terv készítése o a munkavállalók környezeti oktatása környezeti szemléletük alakítása o a munkavállalók környezet egészségügyi jó körülményeinek biztosítása o környezetvédelmi jelentések készítése, adat- és információszolgáltatás, amennyiben szükséges

környezetvédelmi szempontok a projekt megvalósítása során: o a természeti erőforrások fenntartható használata - a legjobb elérhető technika, gyakorlat követése - az anyag és energia igény minimalizálása, az ökohatékonyság biztosítása - a hulladékkezelés megelőzése és minimalizálása, gondoskodás az újrahasznosításról - megújuló, megújítható erőforrások használatának elsőbbsége - a jó minőségű termőföldek használatának kerülése o a jó környezeti állapot megőrzése, biztosítása -

a

szennyezőanyag

környezetbe

történő

kibocsátásának

minimalizálása - kibocsátási határértékek betartása A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga 2006

15.


- toxikus anyagok környezetbe való kibocsátásának elkerülése o A természetes térszerkezet megőrzése - a tevékenység helyigényének, hatásterületének minimalizálása - természeti területek használatának elkerülése - védett természeti értékek megsértésének elkerülése o A tevékenység külső társadalmi költségeinek minimalizálása - a negatív és pozitív külső költségek figyelembe vétele a tevékenység során - az emberi egészségre veszélyes tevékenységek mérlegelése - környezeti kockázatok mérlegelése o A természeti erőforrásokhoz való hozzáférés biztosítása - annak vizsgálata, hogy a tevékenység akadályozza-e mások hozzáférését azonos vagy más erőforrásokhoz o A kulturális identitás figyelembe vétele - mennyire épít a tevékenység a helyi természeti és emberi adottságokra - hozzájárul-e a tevékenység a helyi kultúra megőrzéséhez, tárgyi, szellemi megnyilvánulásainak fejlesztéséhez 2/9. Hosszú távú fenntarthatóság

Mi biztosítja a fenntarthatóságot szakmailag?

Mi biztosítja a fenntarthatóságot szervezetileg?

Mi biztosítja a fenntarthatóságot pénzügyileg?

Melyek azok a tevékenységek, amelyeket a támogatás folyósítása után is folytatni kell?


16.


3. Partnerek

Pályázó: Az a szervezet, amely benyújtja a pályázatot. A konzorciumi együttműködés kereteiben benyújtott pályázatok esetében is csak a partnerségben irányító, koordinációs szerepet betöltő szervezet nyújtja be a pályázatot, és ő vállal teljes körű felelősséget a projekt megvalósításáért, amikor nyertes pályázóként szerződéskötésre kerül sor. Minden konzorciumi együttműködésben csak egy pályázó van, amely koordinálja a partnereket, összehangolja a partnerség munkáját, még akkor is, ha az egyes tevékenységek fő felelőse esetleg valamely másik partner. A pályázó szervezet

feladata

a

projektmenedzsment

biztosítása,

a

projekt

megvalósításának koordinálása, a partneri együttműködés szervezése és fenntartása.

Főkedvezményezett: A nyertes pályázót a szerződéskötéstől számítva főkedvezményezettnek nevezik. Amennyiben a támogatást nem csak a pályázó kapja, úgy a támogatásból közvetlenül részesülő minden további konzorciumi

partner

kedvezményezett,

és

mint

olyan

szerepel

a

szerződésben, és annak aláírásával részfelelősséget vállal a projekt megvalósításáért.

Konzorciumi

partner:

A

konzorciumi

együttműködésben

részt

vevő

szervezeteknek tevékenységükkel hozzá kell járulniuk a célok eléréséhez, és ezt a felelősségüket konzorciumi megállapodás aláírásával is meg kell erősíteniük. A konzorciumi együttműködésben részt vevő partnerek számát a pályázó a pályázati programmal összhangban önmaga határozhatja meg, de a projekt megvalósíthatósága és a hatékony végrehajtása érdekében célszerű, ha a konzorciumban résztvevő partnerek száma nem haladja meg az ötöt. A konzorciumi

megállapodás

alapján

egyes

partnerek

részesülhetnek

támogatásból (támogatásból részesülő konzorciumi partner, a támogatási szerződést

aláírja,

támogatásból

való

ezt

követően

részesedés

kedvezményezettnek nélkül

vehetnek

minősül),

részt

a

vagy projekt

végrehajtásában (támogatásból nem részesülő konzorciumi partner).


17.


Egyéb partner: A projekt megvalósítását kívülről támogató szervezet vagy egyén, amely sem közvetett, sem közvetlen módon nem részesül a támogatásból. A konzorciumi szerződést sem írja alá, támogatásáról ugyanakkor nyilatkozatot kell kitöltenie.

Nem tartoznak a partnerszervezetek közé azok a szervezetek/cégek, amelyek a megvalósítás szakaszában kivitelezőként, szállítóként fognak közreműködni.

Akiket meg kíván jelölni, ténylegesen partnerszervezetek?

Milyen munkamegosztást terveztek el?

Működtek-e már korábban együtt, milyen tapasztalataik vannak erről?

Bevonták-e partnereiket a pályázat érdemi előkészítésébe is?

Eltervezték-e

a

későbbi

együttműködés

kereteit?

(döntéshozás,

kommunikáció, konfliktusok kezelése, stb.)


18.


A pályázatok értékelésének szempontjai3

Szabályossági szempontok -

A pályázat postai úton érkezett.

-

A pályázat lezárt borítékban érkezett.

-

A pályázó neve, címe, a pályázati felhívás kódszáma a borítékon feltüntetve.

-

A pályázat egy eredeti és 3 másolati példányban érkezett.

-

A pályázat a szabványos projekt adatlap használatával készült.

-

A pályázat egyes példányai elkülönítetten fűzve/kötve érkeztek.

A pályázat bármely követelmény be nem tartása esetén elutasításra kerül. Formai szempontok -

A projekt adatlap hiánytalanul ki van töltve.*

-

A projekt adatlap dátummal és aláírással el van látva.*

-

A pályázat gépelve, magyar nyelven lett kitöltve.*

-

Az ellenőrzési listát csatolta.

-

Valamennyi oldal szignált.*

-

Valamennyi oldal számozott.

-

A pályázat elektronikus adathordozón, olvasható formátumban is be lett adva.

-

A projekt összesített költségvetése a megfelelő formában és bontásban szerepel.*

3

”A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével” HEFOP-2.2.1-06/1 Pályázati Útmutatója alapján


19.


A pályázat a csillaggal jelölt követelmények be nem tartása esetén elutasításra kerül. A mellékletek formai megfelelésének szempontjai -

Megvalósítási ütemterv benyújtásra került.*

-

Logikai keretmátrix benyújtásra került.*

-

Önéletrajzok benyújtásra kerültek.

-

Konzorciumi szerződés benyújtásra került.*

-

Egyéb partner támogató nyilatkozata (amennyiben van ilyen) benyújtásra került.

-

Költségvetés a megfelelő bontásban benyújtásra került (partnerek által is).*

-

Felelősségi nyilatkozat benyújtásra került (partnerek által is).

-

Banki igazolás benyújtásra került.

-

Országos Támogatás Monitoring Rendszer adatlap benyújtásra került.

A pályázat a csillaggal jelölt követelmények be nem tartása esetén elutasításra kerül. Jogosultsági szempontok -

A kért támogatás összege a megítélhető minimum és maximum értéken belül van.

-

A projekt időtartama nem haladja meg maximálisan előírt időtartamot.

-

A pályázó magyarországi székhellyel, telephellyel vagy fióktelephellyel rendelkezik, a projekt megvalósulásának földrajzi helyszíne Magyarország

-

A pályázó a kiírásban meghatározott intézményi körbe tartozik.

-

A pályázó és partnerszervezet megalapításáról szóló jogerős bírósági bejegyzés a pályázat benyújtásának időpontjában minimum egy éves.

-

A konzorciumi partnerek a kiírásban meghatározott intézményi körbe tartoznak.

-

A konzorciumi partnerek magyarországi székhellyel, telephellyel vagy fióktelephellyel rendelkeznek


20.


-

A projekt támogatható összköltségvetésének arányai megfelelnek az előírásoknak.

A pályázat bármely követelmény be nem tartása esetén elutasításra kerül. Tartalmi és pénzügyi szempontok A programhoz és annak célkitűzéseihez való kapcsolódás

Mennyire hitelesen és komplexen mutatja be a pályázat a helyi problémákat és a fejlesztési igényeket?

A pályázat mennyire konkrétan definiálja, jellemzi és választja ki a célcsoportokat, azok megfelelnek–e a pályázati kiírásának? (Segíti –e a célcsoport integrációját, aktív szerepvállalását?)

Illeszkedik-e a projekt a pályázati program célkitűzéseihez? A projekt megfelel-e teljes mértékben a pályázati program célkitűzéseinek?

Milyen

mértékben

tartalmaz

a

pályázat

minőségi

vagy

mennyiségi

értéktöbbletet hordozó elemeket, mint pl. újszerű megközelítések, módszerek, illetve modellértékű gyakorlati megoldások alkalmazása?

Mennyire koherensek, megfelelőek, illetve megvalósíthatóak a pályázatban leírt tevékenységek?

Módszertan/minőségi elemek

Mennyire egységes a projekt szerkezete?

Mennyire

intenzív

a

partnereknek

a

projektben

való

részvétele

és

tevékenysége, mennyire világos és ésszerű a munkamegosztás? A projektciklus mely szakaszaiban vesz(nek) részt a partnerek? Milyen módon történik a partnereknek a projektbe történő bevonása, mennyire konkrét az együttműködés?

Mennyire meggyőzőek a résztvevők toborzására, motiválására, kiválasztására vonatkozó módszerek és eljárások? A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga 2006

21.


Mennyire épülnek egymásra a projektelemek és megvalósíthatóak a pályázatban leírt tevékenységek? Szakmai/módszertani szempontból a javasolt tevékenységek mennyiben segítik elő a kitűzött célok elérését? Az akcióterv mennyire tűnik reálisnak/megvalósíthatónak (egymásra épülő tevékenységek időbeli ütemezése, tendereztetés időigénye).

Milyen mértékben tartalmaz a pályázat annak eredményességét objektív módon

mérni

képes

indikátorokat,

(mutatókat)?

Mennyire

konkrétak

(számszerűsítettek) és reálisak a rövid, közép és hosszú távú eredményeket mérő mutatók?

Mennyire

részletes

és

konkrét

a

projekt

eredményes

végrehajtását

veszélyeztető kockázatok és azok hatásának csökkentésére tervezett intézkedések bemutatása? A projekt eredményeinek fenntarthatósága

Várhatóan mekkora hatása lesz a projektnek a célcsoportokra?

Mennyire reálisak a projekt eredményeinek fenntarthatóságára vonatkozó tervek? (szakmailag, pénzügyileg) Mekkora lesz a katalizáló hatása a projektnek?

Tervezett költségvetés és költséghatékonyság

Mennyire világos és részletes a költségvetés?

A

tervezett

kiadások

mennyire

lényegesek

a

projekt

megvalósítása

projekt

megvalósítása

szempontjából?

A

tervezett

kiadások

mennyire

reálisak

a

szempontjából?

A tervezett kiadások mennyire költséghatékonyak a projekt megvalósítása szempontjából? Az egyes költségkomponensek indokoltsága, szükségessége a projekt céljainak eléréséhez.


22.


Erőforrások, tapasztalatok

Mekkora tapasztalattal, gyakorlattal rendelkeznek a pályázók hasonló projektek megvalósításában?

Mennyire kielégítő a résztvevő partnerek, ill. szakértők szakterületen szerzett gyakorlata, jártassága?

A projekt végrehajtása szempontjából mennyire megfelelőek a pályázó és a résztvevő partnerek erőforrásai (beleértve az emberi erőforrások és az eszközök rendelkezésre állását, valamint a projekt költségvetésének a kezelését)?

Megvannak-e a projekt megvalósításához a szükséges szervezeti és együttműködési feltételek? Optimális szakmai megvalósításhoz megfelelő összetételű-e a konzorcium?

Horizontális szempontok

Milyen mértékben érvényesülnek a pályázatban a három esélyegyenlőségi csoport (nők, fogyatékos emberek, romák) szempontjai? Milyen mértékben vesznek részt a célcsoporthoz tartozók a pályázat megvalósításában?

Érvényesülnek-e a pályázatban a környezeti fenntarthatóság szempontjai?


23.


A projektötletekről még egyszer – a kreativitás szempontjából Kreativitás és innováció A kreativitás: ötletek kitalálása, annak a folyamata, hogyan tudunk újabb és újabb ötletekkel előállni új megoldások (szakmai, pénzügyi, menedzsment megoldások) érdekében. Az ötletek lehetnek zseniálisak, nyilvánvalóak, logikusak, „elszálltak”, lehetetlennek tűnők stb. Az innováció: fejlesztés, az ötletek gyakorlati alkalmazásának folyamata. Az innováció során kiválasztjuk azokat az ötleteket, amelyek hasznos és elérhető, megvalósítható eredményekkel kecsegtetnek. Az innováció eredményeképpen az új szolgáltatás használói elégedettebbek, az új pénzügyi megoldás profitot hozott, az új menedzsment megoldás nagyobb hatékonyságot. A nonprofit szervezetekben különféle mértékű kreativitásra és innovációra van szükség, attól függően, hogy milyen a szervezet. Annyi azonban bizonyos, hogy a források szűkössége és a verseny miatt a nonprofit szervezetekben ugyanúgy, mint a for-profit szervezetekben mindenképpen szükség van a kreativitásra és a fejlesztésre is. Az innováció és kreativitás stratégiai szerepe Ahhoz, hogy igazi áttörést érjenek el, mind az egyéneknek, mind a szervezeteknek egyaránt szüksége van mindkettőre. Az ebben való készségek megszerzésének számos előnye van. A szervezeteknek azért van erre szüksége, hogy:

vonzó munkahellyé váljanak

versenyben maradjanak

új utakat találjanak a problémák megoldására

elkerüljék a stagnálást A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga 2006

24.


javítsák a brand-et

erősítsék az adományozói és támogatói bizalmat

a források folyamatosan áramoljanak a szervezetbe

vonzzon és megtartson tehetséges munkatársakat és jó vezetőket

A fenti felsorolásból minden elem fontos, az utolsó azonban a kulcselem. A nonprofit szervezetek a hírnevet és innovációt arra használják, hogy vezető testületi tagokat toborozzanak, vagy még inkább stábtagokat. A valóság az, hogy ha nem tudjuk a legmagasabb béreket fizetni, akkor a hírnév segít tehetséges embereket vonzani és megtartani. Az egyéneknek is szükséges az innováció és kreativitás azért, hogy:

Megerősítést érezzenek

Önbizalmat építsenek

Átlépjék személyes korlátaikat

Jobban élvezzék a munkát

Rendben lévőnek érezzék a gyakori túlórázást

Érezzék a különbséget

Kompenzálva érezzék magukat egy magán-szektorbeli fizetéshez képest

Ezek az indokok teljesen megegyeznek a motiválás klasszikus elméleteivel. Maslow és Hertzberg azt vallják, hogy az egyének legfőbb motiváló erői az önbeteljesülés érzése, vagy az, hogy értékesek. A kreativitás és innováció fontos utak, ezen érzések eléréséhez.

Légy kreatív! Sokunknak borsódzik a háta ettől a felszólítástól. „Soha nincsenek jó ötleteim”, vagy „Én nem vagyok kreatív” lennének az első reakciók. Fontos leszögezni, hogy

Mindenki kreatív (és innovatív) A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga 2006

25.


Mindannyian különböző mértékben vagyunk kreatívak (és innovatívak)

Mindannyiunknak különböző a stílusa és a megközelítése

A tapasztalatok szerint: Mindannyian

megtanulhatjuk

hogyan

legyünk

képzettek

a

kreativitás

„bekapcsolásában”. De

hogyan

fejleszthetjük

a

kreativitásunkat?

Azt

a

képességünket,

hogy

folyamatosan új megoldásokkal álljunk elő? A kreativitás működhet csapként, melyet szükség szerint hol kinyitunk, hol elzárunk. Ez a szisztematikus kreativitás, melynek hat alapelve van: 1. Legyél kirobbanó! 2. Figyeld a preferenciáidat. 3. Semmit ne zárj ki. 4. Kerüld az ötlet-gyilkos kijelentéseket! 5. Építs az ötletekre! 6. Próbálj más szemüvegén keresztül nézni a dolgokat!

A tanuló szervezet A tanulás a szervezetekben a tapasztalatok folyamatos tesztelését jelenti, és ezeknek a tapasztalatoknak a tudássá formálását, alakítását – ez a tudás a szervezet összes tagja számára hozzáférhető és az alapcéljaival összhangban van. (Peter Senge – Az ötödik alapelv)

Azt, hogy saját szervezetünk tanuló szervezet-e könnyen letesztelhetjük Senge ellenőrzőlistáját használva:

Folyamatosan teszteljük a tapasztalatokat?

„Termelünk”-e, előállítunk-e, keletkezik-e tudás a szervezetben?

Ez a tudás és információ megosztott és aktívan terjesztett?

Releváns-e ez a tanulás, és van-e értelme?


26.


Amint az egyének különböző ponton lépnek be a felnőtt tanulási folyamatba (lásd Kolb féle tanulási ciklus), ugyanúgy egy szervezet stábja is különböző szakaszokat jár be, különösen akkor, ha áttörést akar elérni, például egy új szolgáltatás bevezetésével. 1. Stáb-, vagy szervezeti áttekintés/értékelés - a folyamat egy előző szolgáltatás elemzésével kezdődhet, minden erősségével és kihívásával. Fontos azt is átgondolni, hogy van-e kockázata az új szolgáltatásnak, illetve, hogy milyen lehetőségeket rejt magában. 2. Modellek és közös értelmezés - Hogyan kommunikálunk majd az új szolgáltatásról? Az új szolgáltatás általános alapelvei kapcsolódnak-e a szervezet társadalmi jövőképéhez, missziójához és alapértékeihez? Van-e egy mindenki számára ismert terv ennek bevezetéséről? Van-e terv egy majdani értékelésre? 3. Elfogadott stratégia – Együtt tervezek az emberek? Hogyan épülnek be a szervezet alsóbb szintjein dolgozó emberek ötletei, javaslatai? Világos-e, hogyan tűzte ki a szervezet a célokat? 4. Megvalósítás – Mindenki tudja-e, hogy mi a feladata? Azt is, hogy a többieknek mi a feladata? Értik-e a változtatás okát? Egy tanuló szervezet a nemcsak a közösen megvalósítandó folyamatokra koncentrál, hanem az egyéni tanulási folyamatokra is. A fenti lépéseken nem csak egyszer megyünk végig, ha már kipróbáltuk az új szolgáltatást ismét kezdhetjük az áttekintést, új akciótervek születnek, majd áttekintjük a stratégiát. Azok a szervezetek akik tanulni akarnak a múltból, előző tapasztalatokból és áttörést akarnak elérni folyamatosan ezt a kört járják be.

Kreativitás-gyilkolók, innováció akadályozók Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy léteznek a kreativitást és innovativitást gyilkoló, gátló tényezők is. Ezek lehetnek előítéletek, szociálisan vagy kulturálisan adott tények vagy tapasztalatokon alapulók.


27.


Vannak negatív akadályozó tényezők, melyektől meg kellene szabadulni és vannak pozitívak is, amelyeket pedig fejleszteni kell. Ha igazi áttörést szeretnénk nem elég a rosszaktól megszabadulni. Az akadályozó tényezők negatív hatással lehetnek a munkánkra, mégpedig az alábbi módokon:

Azt feltételezhetjük, hogy nem vagyunk képesek elérni egy bizonyos célt, eredményt

Azt feltételezzük, hogy csak egy bizonyos mértékű sikert érünk el, mert az adományozóink/klienseink nem úgy reagálnak, ahogy elvárjuk

Azt feltételezzük, hogy bizonyos szervezetek, vagy egyének, akik hatással lehetnek a munkánkra, sosem változnak meg (pl. egy üzleti adományozó, sosem támogatna)

Azt gondoljuk, hogy valamilyen társadalmi körülmény sosem változik meg…


28.


A II. Nemzeti Fejlesztési Terv ( )

Recommend Documents