NEMZETI HAUSZMANN TERV KONCEPCIÓJA HELYZETÉRTÉKELÉS. Munkaanyag. a Nemzeti Hauszmann Terv Társadalmi Testülete március 12-i ülésére

NEMZETI HAUSZMANN TERV KONCEPCIÓJA HELYZETÉRTÉKELÉS

Munkaanyag a Nemzeti Hauszmann Terv Társadalmi Testülete 2015. március 12-i ülésére

Miniszterelnökség Parlamenti Államtitkárság

Nemzeti Hauszmann Terv

2015. 03. 05.

Tartalomjegyzék: Előzmények .............................................................................................................................. 3 I. Bevezetés……………………………………………………………………………………5 II. Történeti áttekintés, előtörténet ........................................................................................ 9 1. A királyi palota története alapításától III. Károly koráig: .......................................... 9 2. Polgárváros ..................................................................................................................... 19 III. Jelen állapot bemutatása................................................................................................. 23 a.) A Palotanegyed ............................................................................................................. 23 b.) Polgárváros, különös tekintettel a műemléki helyreállításokra ............................ 41 IV. A Nemzeti Hauszmann Terv megvalósítását befolyásoló tényezők ....................... 47 IV. 1. A budai Vár falai (műemléki törzsszám: 15009) ................................................. 47 IV. 2. A budai Várnegyed barlangjai - barlangok, pincék, földalatti létesítmények a budai Vár területén ................................................................................................. 68 Melléklet: A budai Várnegyedben és a Palota-negyedben fennálló védettségek ........ 74

2


2015. 03. 05.

Előzmények A budapesti Duna-partok látképe a természeti és épített környezet harmóniájának kiemelkedő példája, a XIX–XX. századi városépítészet színvonalas alkotása. Ennek elismerése, hogy az UNESCO 1987-ben, illetve 2002-ben a Duna-partok, a budai Várnegyed és az Andrássy út mintegy 60 hektárnyi területét felvette a világörökségi listára. E helyszínek védelme és megőrzése mindannyiunk feladata. A középkori eredetű várépületre minden történelmi korszak rányomta bélyegét, változtatva annak építészeti megjelenésén. A budai Vár több száz éves történelme, huszonnégy ostroma során többször szinte teljesen megsemmisült, de a romokból minden alkalommal meg tudott újulni, még ha nem is a régi formájában, hanem mindig a kor követelményeinek, elvárásainak és adottságainak megfelelően. A királyi palota Ybl Miklós és Hauszmann Alajos nevéhez kötődő átépítése és bővítése mind a mai napig a dualizmuskori Magyarország gazdasági-társadalmikulturális erejét szimbolizálja, a palotabővítés soha nem látott feladatot és hatalmas lehetőséget jelentett a magyar építészek, művészek, iparosok számára. A Hauszmann-féle épületegyüttes Európa legszebb királyi palotái közé tartozott, a millenniumi Magyarország egyik legjelentősebb reprezentatív alkotása volt. A második világháború pusztításait követően 1946-ban kezdődtek meg a budai Várnegyed helyreállítási munkálatai, a Királyi palota rekonstrukciója 1949-től – két nagyobb szakaszban – 1985-ig tartott, javarészt a Középülettervező Vállalat (KÖZTI) tervei szerint és irányításával. Az aktuális megrendelői igények alapján több tervváltozat készült, míg a legfőbb államvezetés céljaira helyreállított épületegyüttes ideáját felváltotta a „magyar kultúra fellegvárának” megvalósult koncepciója. Az évtizedekre elhúzódó felújítás sajnos együtt járt a háború által megkímélt, vagy csak részben elpusztult értékek szándékos és elfogadhatatlan leromolásával, megsemmisítésével. A palota-együttes mai képe, külső és belső megjelenése számos ponton megkérdőjelezhető, hiszen a barokk-historizáló épületkomplexum építészeti, belsőépítészeti, képző- és iparművészeti értékeinek eltűnéséhez éppúgy hozzájárult, mint a háborús pusztítás. A rekonstrukció során olyan épületek, terek, berendezési tárgyak és műkincsek semmisültek meg, melyeket kis beavatkozással meg lehetett volna menteni, és olyan terek jöttek létre, amelyek nemcsak, hogy nem hitelesek, de az elmúlt néhány évtized bebizonyította, hogy azokra a funkciókra, amelyekre használjuk őket, jórészt alkalmatlanok. Közben elbontottak több nagyon fontos épületet, olyan állapotot alakítva ki, amely sohasem létezett. A Kormány több ízben is kifejezésre juttatta elkötelezettségét a budai Vár megújítása, a Várnegyed hosszú távú fejlesztési programjának kidolgozása iránt. A Nemzeti Hauszmann Terv (2014–2024) előkészítéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1377/2014. (VII. 10.) Korm. határozat kihirdetését megelőzően befejeződött a Mátyás-templom műemléki rekonstrukciója, a Honvéd Főparancsnokság épületének részleges rehabilitációja,

3


2015. 03. 05.

valamint a végéhez közeledett a Várkert Bazár épületegyüttesének és környezetének helyreállítása. A Várnegyed mint nemzeti emlékhely és a budapesti világörökségi helyszín része kiemelkedő egyetemes értékeinek védelme, megőrzése és méltó bemutatása, valamint reprezentatív, kulturális és turisztikai funkcióinak erősítése érdekében a Palotanegyed és a polgárváros átfogó rekonstrukciója szükséges, melyet a Kormány a budai Várnegyed megújítását célzó Nemzeti Hauszmann Terv keretében kíván megvalósítani. A Nemzeti Hauszmann Terv a budai Várnegyed örökség alapú helyreállításának, az „élő vár”, a kulturális és az állami reprezentatív funkciók szerves együttélésének, a minőségi turisztikai kínálat kialakításának, a közlekedési és közterületrendszer megújításának, a történeti kertek, közparkok rekonstrukciójának, a barlang-, pince- és várfalrendszer állaga megóvásának, azaz a Palotanegyed és a polgárváros komplex fejlesztésének átfogó koncepcióját kívánja megfogalmazni. A Nemzeti Hauszmann Terv célja nem az elmúlt idők és politikai rendszerek restaurálása. A Kormány szándéka, hogy a magyarságnak az ezeréves államisághoz, a magyar alkotmányos rendhez való egészséges viszonyát tükrözze. A Nemzeti Hauszmann Terv révén a Kormány ismét a nemzet kincsévé kívánja tenni a palotaegyüttest és a Budai Várat, hogy egykori fényét visszanyerve méltó funkciót tölthessen be a magyar nemzet életében.

4


2015. 03. 05.

I. Bevezetés

A koncepcióval érintett terület: A budai Várnegyed történetét és jelen helyzetét különböző földrajzi-topográfiai és geológiai adottságok, valamint a területhasználat különböző funkcionális szempontjai határozták és határozzák meg. E szempontok és adottságok alapján a budai Várnegyednek jól körülhatárolható részei alakultak ki: Várfalak: A budai Várhegy fennsíkjának a pereme mentén kialakított, a IV. Béla által alapított, erődített várost körülvevő – tornyokkal, később bástyákkal tagolt – védmű-rendszer. Szerkezete a budai Várhegy történetének különböző periódusaiban folyamatosan változott:  A 13-tól a 19. századig: A téglából, kőből, vagy vegyes falazattal épült város- és várfalakat – a középkori és kora újkori várfalakat köpenyezéssel (a rossz állapotú korábbi falak elé újabbat építve) – átépítették. A korábbi tornyokat a 15. századtól az ágyúharcászat szempontjait jobban szolgáló a török korban tovább bővített előbb kerek, majd a modern erődharcászat szempontjainak megfelelő szögletes bástyákkal egészítették ki. Ez együtt zajlott a város védműveinek korszerűsítésével: Szapolyai János korában (u. 1526-1540), valamikor 1530 és 1540 között felépült az a hatalmas külső védmű, a Déli rondella, amely az együttes összképének máig meghatározó eleme, s ekkor emelték a város északkeleti sarkában álló Erdélyi bástyát is (mai formáját már a jelentős barokk átépítésnek köszönheti), és több, a nyugat várfalat védő tornyot, illetve bástyát.  A 19. századtól 1945-ig: Az – elsősorban a palotanegyedet érintő – reprezentatív építkezések során a védmű-rendszer egyes részei csonkultak, más részeit átépítették, kiegészítették (a déli, Zsigmond-kori kaputoronyra a királyi kertek egyik melléképületét, a magyaros stílusú, ún. „Kerti-ház”-at emelték, a déli kortinafal tetejére egy historizáló lépcsőház-torony épült, a nyugati oldalon pedig egy új támfal létesült, stb.). A korábban elbontott várkapukat később pótolták. A Mátyás-templommögötti ún. Vízibástyán nagyszabású díszletként felépült a neoromán Halászbástya.  1945 után: A világháború után a legtöbb középkori várfal későbbi díszítését vagy hozzáépítéseit elbontották, az újkori falakat a háború utáni évtizedek helyreállításának alárendelten kezelték a középkori maradványok rekonstrukciójának jobb érvényesülése érdekében (pl. a várfalak tetején kialakított sétányokat határoló korábbi öntöttvas korlátok helyére téglából felmagasított mellvédeket építettek, egyes szakaszokat pedig – mint pl.: a Savoyai szobor teraszát - „stílszerűen” átalakítottak). Ugyanakkor a középkori királyi palota körüli erődítéseket bemutatták, azok részleges rekonstrukciójával, amely a régészet és modern műemlékvédelem megkerülhetetlen produktuma, utólagos vitathatósága ellenére is. A világháború utáni politika a nemzeti múlt dicsőségét a középkorban látta, amely a feltárt középkori palotában és erődrendszerben tárgyiasult. 5


2015. 03. 05.

Barlangok: A budai Várhegy fő alkotó eleme az ún. budai márga és a pleisztocén korban arra lerakódott 4-10 méter vastag édesvízi mészkőpaplan. A márga és a mészkő határán a feltörő hévíz üregeket alakított ki, amelyet a budai Várhegy betelepülése után a lakosok a természetes barlangok felhasználásával és egyéb földalatti üreg- és folyosórendszer hozzáadásával fokozatosan hatalmas barlangpince-rendszerré bővítettek. A Várhegyre betelepülők életét a természetes üregek sorozata jelentősen megkönnyítette. A puha mésztufába vágott kutakat nem kellett sokáig mélyíteniük, mert csaknem minden ház alatt előbb-utóbb barlangra bukkantak. A természet adta ajándékot átalakították, kibővítették, az üregeket folyosókkal kapcsolták össze, a víztartalmú kavics és márgarétegekbe kutakat mélyítettek. A márga kitermelésével a kis belmagasságú üregeket először ciszternákká, majd termény- és bortárolásra alkalmas pincékké tágították. Ezeket a pincéket a kora középkortól lépcsőket építve óvóhelyeknek, búvóhelyeknek is használták, amelyek tűzvészekben és ostromokban igen jó szolgálatot tettek. Ekkor már a legtöbb barlangüreg falazott oldalfalakkal volt ellátva a márga kipergésének megakadályozására. A középkori pincék alatt „mélypincéket” alakítottak ki, amelyek rendszerint kapcsolódtak a Várhegy barlangrendszeréhez is. Polgárváros: A budai Várhegyre betelepített városi lakosság lakóhelye. Kiterjedése a budai Várhegy történetének különböző periódusaiban folyamatosan változott: 

A 13-tól a 15. századig az egész területet elfoglalta, kivéve a vitatott korú és kiterjedésű déli királyi székhely és a Kammerhof területét.



A királyi székhely megalapításától a török hódoltság végéig a szárazárok északi oldalán fekvő előudvar északi lezárását jelentő külső várfaltól északra (nagyjából a mai Szent György-térig) szorult vissza.



A török hódoltság végétől (a Palota-negyed kialakulásától) kezdve nagyjából a mai Dísz-térig szorult vissza.

Palota-negyed: A Dísz-tértől délre fekvő – a török hódoltság után a terület többszöri egymást követő rendezése során – fokozatosan kialakított (előbb katonai, majd állami-reprezentatív célú) városrész a Várhegy déli végén. Szervesen nem tartozott a királyi palotához (sem építészetileg, sem funkcionálisan nem képezte a királyi székhely épületegyüttesének részét). Királyi palota: A királyi székhely épületegyüttese. 6


2015. 03. 05.

1. ábra: A budai Várnegyed részei és a koncepcióval érintett tervezett fejlesztések

7


2015. 03. 05.

8


2015. 03. 05.

II. Történeti áttekintés, előtörténet II. 1. A királyi palota története alapításától 1945-ig: Az addig csak szórványosan lakott budai Várhegyen a tatárjárás után, valamikor 1244 és 1255 között IV. Béla király alapított várost, amelynek kialakításánál a védelemnek jutott döntő szerep (amit a helység középkor végéig használt hivatalos elnevezése – Pest Újhegyi Vár / Castrum Novi Montis Pestiensis – is tükrözött). A várat többek között azért telepítették a hegyre, mivel köztudott volt, hogy a tatárok nem tudtak magaslati erődöket bevenni. A budai Várhegy ideális választás volt, mivel volt (és van) benne víz, építkezésre felhasználható nagyméretű majdnem sík platója van, ill. az 1400-as évekig nem volt olyan fegyver, amellyel hatékonyan lehetett volna a távol és magasan lévő várfalat ostromolni. Buda városát a fennsík pereme mentén tornyokkal tagolt védőfalakkal vették körül, a körülzárt területet jórészt felparcellázták, és új, döntően magyar és német nemzetiségű lakossággal népesítették be . A különböző etnikumok területileg is jól elkülönültek: északon a magyarok (nagyjából a mai Hess András tér vonaláig), középen a németek (a Hess András tér és a Dísz tér között). A várhegy déli része eredetileg kevert lakosságú területként szintén lakóövezet volt, a 15. századtól kezdve azonban folyamatosan használt királyi székhellyé vált.

2. ábra: A középkori Buda és Pest rekonstrukciós rajza

9


2015. 03. 05.

Az első királyi lakhely egyes vélemények szerint eredetileg a város északkeleti sarkában, a mai Táncsics M. u. 9-11. telek helyén állt, a Várhegy déli végén lévő palotát csak később kezdték építeni. A pénzverde szerepét is betöltő – egyúttal alkalmi királyi rezidenciának használt – kamaraudvar (Kammerhof) a 13-14. század elején kétségtelenül királyi tulajdonú épület volt, azonban 1381/82-ben eladományozták. A másik vélemény szerint már az első, 13. századi királyi palota is a mai helyén, a Várhegy déli végén állt. Másrészt viszont a 14. század közepétől a középkor végéig jól nyomon követhető az épületegyüttes fejlődése: 

Az Anjou-korban: kezdetben a királyi palota csak a legdélebbi hegyfokra kiterjedő építmény volt, amelyet már az Anjou-kor végére a fennsíkon észak felé bővítettek (vitatott, hogy a korai épület középkori eleme, az István-torony V. István vagy Anjou István nevét viseli).

3. ábra: A budai királyi palota kialakulása (az ún.: „Kis palota”) és bővítése az Anjouk idején



Luxemburgi Zsigmond uralkodása (1387-1437) alatt az együttest jelentősen tovább bővítették mind északra, mind oldal irányban, a lejtőkön. Ekkor emelték azt a hatalmas, északi épületszárnyat is, amelyet a források Zsigmond palotájaként emlegetnek. Ebben kapott helyet a korabeli Európa egyik legnagyobb világi terme is, amely a leírások szerint 100 x 25 lépés, azaz kb. 70-80 x 18-20 m alapterületű volt. A palota ma látható középkori maradványainak és a várfalaknak a nagy része ebből az időből származik. Az együttes kontúrjai a későbbiekben már alig változtak, bár észak felé, azaz a város irányában a végső határt – amely nagyjából megfelel a mainak – csak a középkor végére alakították ki.

4. ábra: A budai királyi palota bővítése Luxemburgi Zsigmond idején

10


2015. 03. 05.



Hunyadi Mátyás (1458-1490) – jelenlegi ismereteink szerint – a Zsigmond kor palotán csak annyiban változtatott, hogy a régi épületeket átépítette, modernizálta. Ez részben még késő gótikus, részben már reneszánsz stílusban történt meg, s a kettő láthatólag együtt élt. Fontos kiemelnünk, hogy reneszánsz stílusú építkezés Itálián kívül itt zajlott először Európában, méghozzá jelentős léptékben!



Jagelló II. Ulászló (1490-1516) folytatta Mátyás művét. Bár kettőjük építkezésének pontos formája, kiterjedése, egymáshoz viszonyított aránya újabban vita tárgyát képezi, nem kétséges, hogy a végeredmény egy, a korban (azaz 1500 körül) európai szinten is igen modernnek számító épületegyüttes lett. Az új, reneszánsz stílusú építkezéseknek azonban – egyetlen kerti építményt kivéve – nem maradt fenn in situ maradványa, ezekről ma már csak a sok száz kőfaragvány tanúskodik. A török foglalásig, 1541-ig, ezután jelentős változtatás már nem történt magán a királyi palotán.

5. ábra: A budai királyi palota a török hódoltság előtti legnagyobb kiépítése idején



A török korban (1541-1686) a budai királyi palota épületegyüttese elveszítette eredeti, rezidenciális funkcióját. Bár alkalmilag felhasználták tanácskozásokra, követfogadásokra, területén katonaság állomásozott, emellett fegyver- és lőszertárként, valamint börtönként szolgált (az egykori pasapalota romjai a volt Karmelita kolostor épülete és udvara alatt találhatók). Ez önmagában is a fokozatos pusztulását eredményezte. A folyamatot azonban felgyorsították az ostromok, s az a tény, hogy az itt felhalmozott lőpor kétszer is felrobbant (1578, 1686). Az előbbi során pusztult el a Zsigmond palota. A Buda visszafoglalására indított 1542-es, 1598-as, 1602-es, 1603-as, majd 1684-es ostrom próbálkozásai még nem jártak eredménnyel, végül az 11


2015. 03. 05.

1686-os ostrom során sikerült Budát visszahódítani a törököktől. Mindezek az ostromok, és a legpusztítóbb, 1686-os visszafoglalás ellenére a palota egyes részei még emeletmagasságban álltak a XVIII. század elején.

6. ábra: A budai királyi palota ostroma 1686-ban

7. ábra: A budai királyi palota Anjou-kori bővítésének maradványai a Gerevich László feltárása szerint



Az újkorban és a modern korban (1686-tól 1885-ig): A középkori maradványok végső pusztulása a barokk palota előtti bontáshoz kapcsolódik, amikor III. Károly király utasítására új palotaépület kialakítása kezdődött meg a területen. Az első terveket Johann Hölbling 1715-ben készítette el. A vár töröktől aló visszafoglalása után hosszú ideig nem merült fel, hogy Buda újra királyi székhely legyen. A budai vár ekkor elsősorban, mint erőd játszott szerepet, s ezért az építkezésekben is a katonai jelleg dominált. A palota területén, az Északi előudvar keleti felében hatalmas katonai szertár, a Zeughaus épült, amely az 1723-as budai tűzvész során 12


2015. 03. 05.

leégett, de 1725-1730 között pótolták. Ez a barokk épület csaknem 160 évig meghatározó eleme lett a budai városképnek. o

III. Károly kori első barokk palota. A középkori palota maradványait a vár parancsnoka teljesen el akarta bontatni 1714-ben, de végül új épület mellett döntöttek, amelyhez egyes régi, jobb állapotú épületrészeket is felhasználtak. Az új "palota" azonban nem az uralkodónak készült, hanem a várparancsnok és törzskara számára, s ennek megfelelő egyszerűbb formát mutatott: a legdélebbi részen emelt négyzet alaprajzú, kétemeletes épülettömb volt, középen zárt udvarral és egy, az északi oldalának nyugati végéből kinyúló keskeny épületszárnnyal. Utóbbit a középkori belső udvar nyugati szárnyából alakították ki. A munkálatok megkezdéséhez lerombolták az útban lévő romokat. Lényegében ekkor pusztult el a középkori palota még álló maradványainak legnagyobb része. A fennsíkon lévő építményeket a szikla felszínéig visszabontották, a felszín alatti részek meghagyásával, amelyeket teraszként feltöltötték, így a korábbinál nagyobb beépíthető területet nyertek. A barokk palota soha nem készült el az eredeti terveknek megfelelően, négyszögletes tömbje azonban, bár átalakítva, de napjainkban is létezik: azonos a mai palota "E" épületével. (Tervezés és kivitelezés: Johann Hölbling budai építőmester, majd Fortunato Prati kamarai mérnök.)

8. ábra: A királyi palota látképe Pestről III. Károly idején o

Mária Terézia-kori palota: 1748-ban Grassalkovich Antal kamaraelnök közbenjárására Mária Terézia engedélyezte egy új királyi palota építését, amely már a megnövekedett reprezentációs igényeknek megfelelően készült. A zárt déli tömböt megtartották, de elbontották északi nyúlványát, így eltűnt az utolsó, még létező középkori palotaszárny. Az új palota a régi tömb mellé északra felépült két másik belsőudvaros épülettömbbel jött létre. A régi és új épületrészeket rövid közbülső szárnyak, ún. nyaktagok kapcsolták össze. A szimmetrikusan elrendezett épületegyüttes főhomlokzata a Duna felé nézett. Alaprajza lapos, szögletes "U" betűre emlékeztetett.

13


2015. 03. 05.

9. ábra: A barokk palota főhomlokzata 1758 után (Zeller Sebestyén)

A középső szárnyban (mai D épület) voltak a királyi lakosztályok és a trónterem. A három épületszárny nyugat felé nyitott díszudvart fogott közre, mely a keleti részét képezi a mai Oroszlános udvarnak. A nagy lendülettel elkezdett munkák végül csak 1768-1769-re fejeződtek be. Utolsónak maradt az északi tömb nyugati szárnyában kialakított új Szent Zsigmond-kápolna felszentelése. (Az alapterv kidolgozása: Jean Nicolas Jadot de Ville Yssey császári főépítész; kivitelezés: Oraschek Ignác kőművesmester. Jadot terveit utóbb valószínűleg Nicolaus Pacassi, majd Franz Anton Hillebrandt számos részletében módosították, de az alapelrendezést nem változtatták meg.) A palotát - amely akkor még épülőfélben volt - a királynő mindössze kétszer, 1751-ben és 1764-ben látogatta meg, de csak a második alkalommal használta szállásként. Ezután alkalmi rezidenciaként Albert szász-tescheni herceg, Magyarország helytartója vette igénybe 1766-1777 között. Időközben az angolkisasszonyok frissen Magyarországra költöztetett apácarendje is átmenetileg itt lett elhelyezve 1770-1777 között. 1771-ben Mária Terézia Budára hozatta, és az apácák őrzésére bízta a Raguzából megszerzett Szent Jobb ereklyét, amely 1778-ban kápolnát is építtetett. A Hillebrandt tervei szerint elkészült nyolcszögletű, belül ovális alaprajzú Szent Jobb-kápolna az északi szárny udvarában közvetlenül a palotakápolnához kapcsolódott.

10. ábra: A barokk palota az egyetemi csillagvizsgálóval 1779 után (Johann Ernst Mansfeld)

14


2015. 03. 05.

Nagyobb átalakítást eredményezett a Nagyszombatból idetelepített egyetem ugyancsak átmeneti, 1777-1784 közötti jelenléte, amely számára a belső átalakítások mellett csillagvizsgáló tornyot építettek a dunai homlokzat középrizalitja fölé. 1791-ig a palotában helyezték el a Pozsonyból ideköltöztetett Főhadparancsnokságot. A budai palota szimbolikus jelentőségét növelte, hogy az uralkodó döntése nyomán Bécsből ide hozták vissza, és itt őrizték többkevesebb folyamatossággal a Szent Koronát. Elhelyezésére sokáig az északi szárnynak a Szent Zsigmond-templom bejárata feletti helyiségei szolgáltak. o

II. Lipót alatt a palota újra rezidenciaként kezdett működni, amikor Habsburg Sándor Lipót főherceg nádor a palotába költözött. Őt halála, 1795 után öccse, József nádor követte előbb helytartói, majd nádori minőségben, 1847-ig. (Ekkor már az uralkodói család is többször felkereste a palotát.) 1827-1830 között elbontották a csillagvizsgáló tornyot, helyette harmadik szint épült a középső szárnyra. József főherceget halála után 1847-től fia, István főherceg követte a nádori méltóságban. Kezdeményezésére indult el a főszárny dunai homlokzatának átépítése, valamint a palotától északra új, nagyméretű udvari istállóépület, a Hofstallgebaude kialakítása.

11. ábra: A barokk palota alaprajza 1815-ből o

A szabadságharc alatt, 1849 májusában a magyar honvédsereg megostromolta a Budai várat, ekkor a palota is erősen megsérült, a középső és a déli szárny kiégett. A helyreállítás és egyben átépítés-modernizálás hamar megindult (kivitelezők Kimnach Lajos és Pollack Ágost). Már 1852-ben megszállt itt Ferenc József császár, de rezidencia szerepet újra csak 1856-ban kapott, amikor a déli szárnyban lett kialakítva Albrecht főherceg kormányzó és felesége lakosztálya. A neorokokó stílusú kormányzói lakosztály az első emeleten volt, míg a másodikon két lányuk lakott kíséretével. A földszinten lévő helyiségek udvartartási, gazdasági rendeltetésűek voltak. A középső épülettömb továbbra is az uralkodó lakását és reprezentációját szolgálta, de ünnepélyes alkalmakkor a főherceg az itteni ceremóniatermet is használta. Az északi szárnyban nyert elhelyezést a főherceg főudvarmestere. Albrecht 1866-ig lakott itt, s távoztával a déli szárnyból királyi lakosztály lett. Az építkezések ezután egy ideig szüneteltek, de a királyi pár többszöri látogatása során kiderült, hogy a palota az udvari reprezentációhoz szűkös, s szükség lenne kibővíteni. 15

Nemzeti Hauszmann Terv 

2015. 03. 05.

A modern kori bővítéstől a II. világháború végéig (1885-1945): A palota kibővítésének nagy korszaka. o

o

Ybl Miklós alatt: A bővítés tervezésével 1885-ben Ybl Miklóst bízták meg. A tervek a palota-együttes jelentős kibővítését tartalmazták mind nyugati, mind északi irányban. A tényleges építkezések 1890-ben kezdődtek Ybl vezetése alatt a barokk palota középső szárnyával szemközt, nyugat felé építendő új, krisztinavárosi szárny (mai F épület) előkészítésével. A hatalmas épülettömb masszív alépítmény megépítést tette szükségessé, amely nyugat felé túlterjedt a középkori eredetű nyugati falszoros területén. Az elkezdett impozáns alépítménytől északra ekkor indult meg a dekoratív téglatámfal építése, amely további beépítésre alkalmas teraszt hozott létre, valamint ekkor kezdett épülni a nyugatról felvezető Palota út is. Hauszmann Alajos alatt: Ybl Miklós 1891-ben bekövetkezett halála után Hauszmann Alajos vette át a munkák irányítását, aki a nyugati (Krisztinavárosi-) szárny kialakításának Ybl-féle koncepcióján legfeljebb részleteiben változtatott. Az új szárny az egész együttes legnagyobb léptékű tömbje lett. Északkeleten és délkeleten egy-egy nyaktaggal csatlakozik a barokk palota északi és déli szárnyához, így teljesen körülzárták az eredetileg félig nyitott barokk udvart (Oroszlános-udvar). A Krisztinavárosi szárny alapvetően rezidenciaként szolgált, az uralkodói reprezentációt csak áttételesen szolgálta, amelyre a szemközti barokk főszárny dísz-, illetve trónterme volt hivatott. A terem azonban az ünnepségek során szűkösnek mutatkozott, Hauszmann ezért az udvar felé bővítette, de az 1896-os millenáris ünnepségek során így is szűknek bizonyult. További bővítésre csak a barokk palotán túl, észak felé volt mód.

12. ábra: A királyi palota keleti homlokzata 1896-ban

16


2015. 03. 05.

13. ábra: A Hauszmann-féle bővítés alaprajza

A Zeughaus elbontása és a II. szárazárok feltöltése után a korábbi együtteshez két új szárnyat épített Hauszmann. A barokk palota hossztengelyének északi meghosszabbítása a szimmetria elvére épült, így a korábbi három szárny helyett a dunai oldalon már öt épületszárny állt: északról délre a ma "A-B-C-D-E" betűkkel jelölt épületek. Ezeket, szintén nyaktagok kapcsolták össze, így egy összesen 304 m hosszú épületlánc jött létre. Az új dunai homlokzat középpontjába a barokk északi szárnyat ("C" épület) helyezte, amely fölé kupola épült. A Duna felőli kerti kijárat elé kétkarú íves díszlépcső épült (Habsburg-lépcső). Az egész Duna-felőli épületsor az uralkodói reprezentációt szolgálta, a hossztengelyre felfűzött első emeleti termek egymásba nyíló 200 m hosszú láncolatával: -

Az új északi szárny ("A" épület) töltötte be a fogadó szerepet közvetlenül a fő megközelítési útvonal, a palotától északra elterülő Szent György tér irányában nyíló főkapujával. A terep észak-déli lejtése miatt a tér szintje megfelelt a délebbi rész első emeleti magasságának, amelyet Hauszmann zseniálisan ki is használt a tervezés során. Itt, a keleti traktusban lett kialakítva az Előcsarnok.

-

A délebbre lévő új szárny ("B" épület) nyugati oldalán alakították ki a reprezentáció új központját, a nagyméretű báltermet, annak dunai oldalán pedig a Buffet csarnokot. A bálterem impozáns méreteivel (724 m2, belmagasság 15,5 m) immár igazán nagyszabású eseményeknek is teret adhatott.

-

A központi szárnnyá előlépett északi barokk szárnyban ("C" épület), a kupola alatt nyert elhelyezést a reprezentatív Habsburg-terem.

-

A korábbi főszárnyban - a D épületben, a Trónterem (vagy Díszterem) megtartotta korábbi funkcióját. Az egy tengely mentén elrendezett, de egymástól meglehetősen távol lévő három "fő termet" számos kiszolgáló, összekötő helyiség kapcsolta össze.

-

A királyi "magán" reprezentációt szolgálta az ezeknél kisebb léptékű, de díszes kiképzésű Hunyadi-terem és a Szent István-terem. 17


2015. 03. 05.

A palota bővítése és berendezése 1904-re fejeződött be. A felújítás és bővítés azonban nem csak a palotaépületre, hanem a környezetében lévő kiszolgáló épületekre és a kertekre is kiterjedt. Századfordulós historizáló architektúrát kapott a 19. század közepén kiépült hatalmas istálló-lovarda épület, az új lovarda céljára pedig a Nyugati falszorosban (Csikós udvar) új, rendkívül igényes kivitelű épület létesült. Az Oroszlános kapu előterében új Főőrség épületet emeltek. A fenti munkákkal mintegy fél évszázadra befejeződött a palota építészeti fejlődése, az így kialakult épületegyüttes napjainkig meghatározó eleme maradt Budapest városképének. Közben szerepe alapvetően megváltozott. Az 1918 októberéig IV. Károly által használt palotába, a forradalmak és az ellenforradalom után, 1921-ben az ország kormányzója, Horthy Miklós költözött, akit 1944. október 16án a német csapatok távolítottak el innen.

13. és 14. ábra: A Hauszmann-féle bővítés során fellelt középkori maradványok a bővítést megelőző állapot helyszínrajzán és Királyi Palota megvalósult bővítése a királyi kertekkel

18


2015. 03. 05.

II. 2. Polgárváros A mai Várhegy északi részén már a 12. sz. második felétől önálló telep feküdt, amely a királynék birtokában volt és hetivásárt is tartottak itt (erre utal a Szombathely név). Ám Buda tényleges megalapítását csak a tatárjárás (1241–42) utánra tehetjük, s IV. Béla király tervszerű erődített városalapításai sorában tarthatjuk számon: 1260-ig az ország központi részén, a Duna jobb partján felépült Visegrád és Buda vára is. Ugyancsak Árpád-kori a királyi rezidencia, amely a budai Várhegyen létrejött. A budai Várnegyed történelmi jelentőséggel bíró helyszínei közül kiemelkedik a Várnegyed Észak-keleti részén, a Táncsics Mihály u. 9. sz. (hrsz.: 6546) alatt található egykori Szt. József-kaszárnya (ún. Táncsics-börtön) épülete és a hozzá tartozó ingatlanon a XVI. században épült ún. Erdélyi-bástya, a felszín alatt rejtőző jelentős középkori épületmaradványokkal. Az ingatlan különleges történeti jelentőségét az adja, hogy a szabadságharcot megelőző, illetve azt követő években hazánk számos kiemelkedő személyisége raboskodott itt, így Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, vagy a ház leghíresebb foglya, Táncsics Mihály. A területen az 1960-as években végzett kis kiterjedésű régészeti kutatások alapján feltételezhető, hogy az ingatlan területén, illetve a szomszédos északi telkeken állhatott egykor a legkorábbi királyi rezidencia (Magna Curia Regis), az ún. Kammerhof, amelyet az Árpád-kortól a XIV. század közepéig feltehetően királyi lakhelynek használhattak, de egyben a királyi kamaraudvar, vagyis pénzverde szerepét is betöltötte. Mellette a rezidenciához tartozó Szent Márton kápolna maradványai lappanganak a föld alatt Legkorábbi említése a rövid ideig országló Vencel király 1301-es budai bevonulásához köthető. Máig vita tárgyát képezi, hogy az első, még Árpád-kori budai királyi rezidencia itt, vagy a későbbi palota helyén létesült-e a 13. század második felében. Mindenesetre a 14. századra, Károly Róbert idejére kiépült együttes eddig megismerhetővé vált maradványai hasonlóságot mutatnak a cseh királyok egykori kamaraudvarával (Kutna Hora), a pénzverde mellett rezidenciális funkciót ugyancsak betöltő Vlašský dvůr nevű épülettel. A komplexum 1382-ben került ki királyi kézből, amikor Nagy Lajos a budaszentlőrinci pálos szerzeteseknek adományozta. A Mohács utáni török fenyegetés, jelesül az 1530-as ostrom tapasztalatait figyelembe véve itt épült ki az ún. Erdélyi bástya is, az épülettömb mögötti, északra eső várfalszakasz, valamint az itt lévő várkapu (ún. Szombat-kapu) védelmére. Ma ez a létesítmény sem látható, hiszen több méterrel a jelenlegi járószint alatt, a mostani, 18. századi bástya vonalán belül helyezkedik el. A török kor végére a Kammerhof az egész épületcsoporttal együtt nagyrészt elpusztult. A Várhegyen helyezkedett el a castrum települése, míg a hegy keleti és északi oldali lejtőin a váralja, a suburbium. A castrumot körben szabályos távolságokra elhelyezett várfalak védték. A középkori Buda két piacterét, a Szent György piacot (ma Dísz tér) és a Szombatpiacot (ma Kapisztrán tér) négy, észak-dél irányú utca kötötte össze, a legnyugatibb a 19


2015. 03. 05.

Mindszent utca volt (mai neve Úri utca). Nevét a Mindenszentek kápolnáról kapta, amely valószínűleg az Úri u. 33. sz. telken állt. Ezután következett az Olasz (ma Országház) utca, a Szent Pál (jelenleg a Fortuna) utca, Szent Miklós (ma Táncsics M.) utca. Az egyházi épületek rangsorában az első hely a Boldogasszony plébániatemplomot illette (Mátyás-templom), a másik templom a magyarok Sz. Mária Magdolnatemploma volt. A domonkosok Szt. Miklós kolostora a Boldogasszony plébániatemplom északi szomszédságában épült, a ferencesek Szt. János kolostora a mai Várszínház és Sándor-palota helyén helyezkedett el. 1541 és 1686 között török uralom alá került a középkori magyar főváros. A budai pasák először a Vízivárosban, majd a 16. század végétől a Várban, a korábbi ferences kolostor közelében építették ki palotájukat. A templomokat iszlám szentélyekké alakították. A Várnegyedben Buda visszafoglalása utáni évtizedekben a katonai jelleg dominált, ez azt jelenti, hogy az erődítésrendszer mellett a hadászati célokat szolgáló épületek (fegyvertár, raktárak, laktanyák) meghatározó pontokon kaptak helyet. A Várnegyed falát és bástyáit itt-ott kisebb katonai épületek, pl. lőporraktár, élelemtár kísérték, illetve a Várnegyed északnyugati részén két másik laktanya. A nyugati oldalon a visszafoglalás után alakították ki a bástyasétányt, a középkorban a telkek egészen a várfalig értek. A várfalon három kapu nyílt, keleten a Vízi kapu, északon a Bécsi kapu, nyugaton a Fehérvári kapu. A Várnegyed középkori városszerkezete továbbélt az utcahálózattal, a főbb terek a Zeughaustól északra fekvő (későbbi Szent György) tér, Haubt Plaz (ma Dísz tér), a Nagyboldogasszony-(ma Mátyás)-templom nyugati homlokzata előtti tér, a Hess András tér elődje, valamint a Kayserliche Preche, a mai Kapisztrán tér. Az utóbbitól délre kaptak helyet a ferences és klarissza kolostorok, a Mátyás-templom két oldalán a jezsuita szeminárium és kollégium, a Szt. György téren meg a karmeliták rendháza. A Fő tér déli oldalán állt a Főőrség épülete, erről kapta későbbi nevét: Parade Platz (Dísz tér). A tér fontos csomópont volt, ide ért fel a Vízi kapun át az út a Vízivárosból (ma Hunyadi János út), illetve a Fehérvári kapuba torkolló mai Palota út. Dél felé a Szent György tér és a királyi palota felé vezetett az út, észak felé pedig a díszes arisztokrata paloták által szegélyezett Tárnok utca. A középkori Szent György kápolnát a törökök Orta dzsámivá alakították. A pasa palota közelsége miatt 1718-ban még Pascha Platznak hívták, majd Fő tér (Haupt Platz), a vári főőrség őrségváltásai, díszfelvonulásai miatt ezután Parade Platz, illetve máig Dísz tér. A Szentháromság tér a középkorban még nem létezett, a Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templom körül csak temető terült el. A visszafoglalás során az itt állt középkori házak rommá lettek, az így kialakult térségen állította fel a budai városi tanács 16921706 között az első, majd 1710-1713 között a második Szentháromság-oszlopot. Vele szemben a Tárnok utca elején, a városházánál díszkút épült Loyolai Szt. Ignác, majd Pallasz Athéné szobrával.

20


2015. 03. 05.

A vár legészakibb tere, a Kapisztrán tér a középkorban a szombaton itt rendezett vásárokról a Szombathely nevet kapta. A Mária Magdolna-templomot (a magyarok plébániatemplomát) a törökök győzelmi mecsetnek nevezték el. Hiába erősítették meg a Várnegyed északi szakaszát a törökök, az 1686-os visszafoglaláskor mégis itt törtek be először a keresztény seregek. A mai téren két kaszárnya épült, oldalán a templomot a ferencesek kapták meg: I. Ferencet 1792-ben itt koronázták meg, 1817től Helyőrségi templom. A lakónegyedben többnyire egyemeletes, elvétve kétemeletes barokk lakóházak épültek, sokszor a középkori korábbi romépületek falainak felhasználásával, amelyek közt polgárházak éppúgy készültek, mint arisztokraták palotái. A jelentősebb városi épületek közt tarthatjuk számon a budai városházát, amely a Mátyás-templommal átellenben, azzal együtt a Várnegyed központját jelölték ki a téren készült városi kúttal (1718). A várfalrendszer közvetlen környezete, a várlejtő az Udvari Haditanács 1752-es rendelete nyomán építési tilalom alá esett (ún. várvédelmi övezet), s ezért sokáig beépítetlen maradt, Rabany 1785-ben keletkezett térképén jól látszanak az ekkor kiosztott erődítési telkek, amelyek az üres várlejtőhöz az északkeleti, északi és nyugati oldalakon közvetlenül csatlakoztak. A Víziváros, Tabán és Krisztinaváros fokozatosan beépülő városrészei már tárgyalt területünkön kívül esnek. A királyi palota déli szárnyának keleti oldalán a Duna felé két párhuzamos várfal húzódott a várlejtőn, az ezek közötti „nagy udvar”-ban voltak a királyi palota raktárai (só, gabona) és a jégvermek. II. József intézkedései a kormányszékek Budára helyezésével a Várnegyedben elsősorban a kolostorépületeket érintették, a feloszlatott egyházi épületek a Pozsonyból Budára helyezett országháznak (1807-ig voltak Budán országgyűlések) és kormányhivataloknak adtak otthont. A mai Országház és Úri utca közötti területen fekvő klarissza zárdát először szemináriummá kívánta volna az uralkodó átalakíttatni, majd a kúria, illetve a kamara, a keleti szárnyat pedig az országgyűlés számára alakították át. A ferences rendházba levéltár költözött, a templom I. Ferenc itteni koronázása után helyőrségi templom lett. A Mátyás-templom körüli jezsuita épületekbe a magyar udvari kamara és a Helytartótanács költözött. A kormányhivatalok Budára költözése jelentősen meggyorsította Buda fejlődését, ám 1807, az utolsó budai országgyűlés után e folyamat lényegesen lelassult. Az épületek többségében bérlakások voltak, az arisztokrata paloták kisebbséget alkottak a házak között. A négy városkapun kívül lépcsők szolgáltak a Várnegyed és a külvárosok (Víziváros, Országút, Krisztinaváros) közötti gyalogos összeköttetésül. 1850 után Hébe-kút állt a Kapisztrán tér közepén, majd 1922-ben az itt felállított Kapisztrán János-emlékmű miatt a teret is róla nevezték el. A Szent György téri Hentziemlékmű ellenpontjaként Budavár 1849. évi visszafoglalása emlékéül 1893 óta áll a Dísz tér közepén a Honvéd-emlékmű.

21


2015. 03. 05.

Ferenc József 1867-es koronázása után Schulek Frigyes nemcsak a Mátyás-templomot építette át a millenniumi ország monumentális koronázó templomává, hanem terét is rendezte, a Halászbástya kiépítésével, ennek karéjában állították fel 1906-ban Szent István király lovas emlékművét. IV. Károly 1916-os koronázása már az újjáépített budavári főtemplomban zajlott le, az eskü pedig a Szentháromság-szoborcsoportnál, amelyet erre az eseményre Pogány Móric építész tervei szerint neobarokk korláttal és eskü-emelvénnyel vettek körül. A kiegyezés után több minisztériumot is a Várnegyedben helyeztek el: a belügyminisztérium, a pénzügyminisztérium, a hadügyminisztérium és a külügyminisztérium. A királyi rezidencia a két világháború közt Horthy Miklós kormányzó lakóhelyéül szolgált, a Sándor-palota egészen 1944/45-ös pusztulásáig a miniszterelnök hivatala volt. Mind az I. világháború előtt, mind utána a Polgárvárosban néhány méretében oda nem illő lakóház épült. A II. világháborúban mind a palotanegyed, mind a lakónegyed rendkívül súlyos sérüléseket szenvedett. A háború utáni újjáépítés során többféle módon hajtotta végre a rekonstrukciót. Néhány romos épületet lebontottak, helyére modern épületeket emeltek, a lakóházkutatás eredményei a középkori maradványok bemutatásában jelentkeztek, néhány épület architektúráját leegyszerűsítették, vagy magasságát csökkentették, végül volt olyan is, amelyet korábbi állapotában állítottak helyre.

15. és 16. ábra: A Dísz tér sarka a korábbi beépítéshez képest túlzó méretű épületekkel, a Honvéd Főparancsnoksággal és a Külügyminisztériummal.

17. és 18. ábra: A Teleki-palota eredetileg klasszicista épülettömbje és a Korb Flóris-Girdl Kálmán féle átépítést követő – a kortársak által is erősen kritizált – szecessziós átalakítása József főherceg palotájaként.

22


2015. 03. 05.

III. Jelen állapot bemutatása a.) A Palotanegyed A Budai Várnegyed Dísz tértől délre fekvő, a Királyi palotát is befogadó részét – azaz a Színház utca, Szent György utca, Szent György tér térségét a Királyi palota épületegyüttesével együtt, összefoglalóan palotanegyedként szokás említeni. A Szent György tér a Várnegyed történelmét tekintve csak igen későn jött létre, a középkorban a tér még nem létezett. A török uralom alóli felszabadítás (1686) után a középkori királyi palota északi előterében üres térség alakult ki, ahol 1725-27 között a katonai szertár (Zeughaus) épült fel. 1849 után Hentzi térnek nevezték el, a Budát a császáriak oldalán védő és a közelben elesett várparancsnokról. A Szent György tér elnevezés egy topográfiai félreértés – a mai Dísz téren egykor állt Szt. György templom téves azonosítása – nyomán már a 18. század végén kezdett elterjedni, majd a kiegyezés után, 1879-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa is ezt a nevet tette hivatalossá. A tér a Budai Vár történelme során számos funkciót töltött be, reprezentatív szerepet azonban csak a kiegyezés utáni évtizedekben kapott, az újkori királyi palota bővítésével összefüggésben. A Várhegy déli végében a XIX. század végéig a mainál jóval kisebb méretű barokk palota emelkedett, a palotától a Dísz térig húzódó területet pedig zömében a katonaság használta. A Szent György utcában és a későbbi Honvéd Főparancsnokság helyén főként polgárházak álltak. A tér nyugati oldalán emelkedett a Teleki család klasszicizáló későbarokk bérpalotája, amelyben a XIX. század közepétől a királyi kancellária működött, majd a Honvéd Főparancsnokság használta új épületének elkészültéig. A Teleki-palota déli oldalán a nagyméretű Udvari istálló húzódott dél felé. A Színház utcában a II. József által feloszlatott karmelita rend kolostorát a katonaság használta, az egykori kolostortemplomot pedig 1787-ben színházzá alakították, amely Magyarország első állandó kőszínháza volt. Déli oldalán 1806-ra épült fel a Sándor család klasszicista főúri palotája, később a Pallavicini családé, majd a császári helytartó, Albrecht főherceg lakhelye, a kiegyezés után pedig a magyar állam vásárolta meg a Miniszterelnökség számára. A Sándor-palota és a Királyi palota között emelkedett az említett nagyméretű katonai szertár – a Zeughaus – amelyet csak a Királyi palota Hauszmann-féle bővítésekor bontottak le. A kiegyezés után a Sándor-palota Magyarország miniszterelnökének rezidenciája lett. A tér északi oldalán, a Szent György tér és a Dísz tér közötti lakóház tömb, illetve az régi evangélikus templom helyén Kallina Mór tervei szerint három ütemben felépült a Honvédelmi Minisztérium (1879-1882, északi bővítése 1889-1890) és a Honvéd Főparancsnokság (1895-1897) nagyméretű, historizáló épülettömbje. A Teleki-palotát szecessziós stílusban átalakították Habsburg József főherceg rezidenciájának, Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei szerint 1902-ben, amely megbontotta a tér klasszicizáló képét. A József főhercegi palota kertje és istállója az épület és a Dísz tér közötti lakóházak lebontásával létesült, a kertet magas kőfal választotta el a Szent György utcától.

23


2015. 03. 05.

19. ábra: A Palotanegyed térképe az 1880-as években

A Királyi palota észak felé történő bővítése, valamint a királyi kerteket a Duna felé lezáró Várkert Bazár felépítése már az 1870-es évek elején felmerült, arra többen is készítettek terveket. A Várkert Bazár tervezésére végül Ybl Miklóst kérték fel, amely 1875-79 között épült fel. Szintén Ybl tervezte a Várkert Kioszkot, 1882-ben. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa – illetve annak alelnöke, báró Podmaniczky Frigyes – 1880ban kezdeményezte Tisza Kálmán miniszterelnöknél a Királyi palota észak felé történő bővítését, amelyhez Ferenc József 1882-ben járult hozzá. A tervezésre ugyancsak Ybl Miklós kapott megbízást, azonban 1891-ben bekövetkezett haláláig csak a Palota utat és a Krisztinaváros felőli támfalat kezdték el építeni. 24


2015. 03. 05.

A tervezési munkákra ezután kapott megbízást Hauszmann Alajos, illetve fontos szerepet vállalt mindkettőjük helyetteseként Györgyi Géza. A nagyszabású tervek megvalósítása 1905-ben fejeződött be. A Várhegy dunai oldalán emelkedő barokk palotát észak felé közel a kétszeresére növelték Hauszmann tervei szerint, valamint Ybl eredeti tervét átdolgozva épült ki a nagyméretű Krisztinavárosi szárny. A palota északi bővítésének célja elsősorban az állam reprezentációja („nemzeti palota”) számára szükséges terek megteremtése volt, mivel a régi palota helyiségei a célnak már korábban kicsinek bizonyultak. A korábbi palotarészek integrálásával kiépült nagyméretű, historizáló-neobarokk palota a II. világháború végéig lényegében ebben a formájában állt fenn. A II. világháború során Budapest hadszíntérré vált. A Várnegyed az 1944-45 évi harcok során a főváros leginkább megsérült része volt, az épületállomány mintegy ötöde megsemmisült, de a többi épület is jelentős helyreállításra szorult. Budapest ostroma a világháború egyik legoktalanabb, egyben legvéresebb hadművelete volt, amelyben a budai Várnak kiemelt szerep jutott. Mivel a Királyi palota falai között több katonai parancsnokság is működött, a főváros ostroma során a Várnegyedet, és főként a Királyi palotát különösen nagymértékű, célzott támadás érte, amely alatt komoly károkat szenvedtek mind a Szent György téri épületek, mind a Királyi palota együttese.

20. ábra: A Királyi palota az Ybl/Hauszmann féle bővítést követően a második világháború végéig

A Szent György tér A Szent György tér épületei közül az Udvari istálló nagyméretű épülete sérült meg a legsúlyosabban, de komoly károkat szenvedett a Sándor-palota is, amelynek déli része szinte teljesen megsemmisült. A Honvéd Főparancsnokság tetőzete és a homlokzat egy keskenyebb szakasza leomlott, a Honvédelmi Minisztérium épületének délkeleti oldala szintén leomlott, de az épületek többi része is számos belövést kapott. A Karmelita kolostor épülete is komolyabban megsérült, főként az északról csatlakozó ún. tábori püspökség épülete. 25


2015. 03. 05.

A legkevésbé a Főőrség és a Lovarda épületei szenvedtek károkat. A háborús törmelék eltakarítása után évekig romosan álltak az épületek, kitéve az időjárás viszontagságainak. Az 1946-os kárfelmérések alapján az Udvari istálló és a gépkocsiszín 75%-ban, a tartalék istállóépület 80%-ban károsodott. A palota Oroszlános-kapuja mellett álló Főőrség épületet viszont csak 30%-os kár érte, illetve a Lovarda 40%-ban károsodott. Ezeket az épületeket csak a háború utáni évtizedekben bontották el, meggondolatlanul, az új beépítési koncepciók változásainak függvényében. A Lovardát, műszaki állapotához képest indokolatlanul 1954-ben, a födémek és tetőzet nélküli Udvari istállót pedig 1959ben bontották le. A Főőrség épületében a palotát tervező MATI, majd az abból hamarosan kivált KÖZTI helyszíni építésvezetősége működött, de 1971-ben az egyébként jó állapotú épületet szintén elbontották. A Honvédelmi Minisztérium tömbjéből csupán a Dísz tér felőli Főparancsnokság lábazati alsó két szintje maradt meg, benne a díszlépcsőházzal, amelynek felújítása csak közel hetven év múltán történt meg.

21. ábra: Az Udvari istálló, a Honvéd Főparancsnokság és a Sándor-palota az ostrom után

A Szent György tér jelenleg felemás képet mutat: 

Déli oldalán a Királyi palota „A” épületének jelentősen átépített északi homlokzata áll, a középkori palota északi kaputornyának felmagasított maradványaival.



Keleti oldala az állami reprezentációs célokat szolgálja, illetve fogja szolgálni a Karmelita kolostor átalakításával.



Nyugat felől teljesen lezáratlan a tér. A nyugati oldal lényegében rommező, durva sebhely a Várnegyed képében.



Észak felől csak a Honvéd Főparancsnokság maradékának tűzfala áll.

A Szent György térnek így lényegében csak két térfala van – a Sándor-palota és a Királyi palota északi homlokzata. A Királyi palota nyugati homlokzata előtt állt hatalmas Udvari istállót a Hauszmann-féle kiépítés során funkciójából eredően meg kellett tartani, bár így a bálterem homlokzata egy istállóra nyílt, pedig építészetileg nemigen kívánkozik épület erre a helyre. Éppen a palota nyugati homlokzatának városképi érvényesülése érdekében nem is lenne szabad beépíteni. A Királyi palota Az 1946-os kimutatások szerint a Királyi palota építészeti kialakításában keletkezett károk, az 1938-as árakat alapul véve 33,6 millió Pengőt tettek ki, az egész palota 60,2 millió Pengőre becsült értéke mellett. Tehát a kárértéket számítva a palota 56%-ban károsodott, amelynek nemcsak a bombázások, hanem az azt követő tűzvész is okozója volt. 26


2015. 03. 05.

A részletes kárfelmérésekből tudható, hogy még ez a pusztulás is igen jelentős értékeket hagyott meg, mivel zömében a tetőzet és a felső szintek semmisültek meg, de a főemeletek, a reprezentatív terekkel viszonylag épen maradtak. Meglepően épen maradt a palotakápolna és a trónterem. A károk bemutatása épületrészenként: A mai A-szárny: A Szent György téri reprezentatív főbejárati szárnyban bombatalálatok miatt megsemmisült az előcsarnok és a melléklépcsőház, az ott felhalmozott lőszer felrobbanása miatt pedig a belső traktus boltozatai és falai részben összeomlottak. Ugyanakkor a nyugati traktusa és a Szent György téri főbejárat homlokzata, Jungfer Gyula díszes kovácsoltvas kapujával megmaradt, a manzárdtetők megrongálódtak (12. ábra).

22. ábra: A Királyi palota keleti homlokzata az ostrom után

A mai B-szárny: Az első emeleten lévő bálterem északi felén bombatalálat következtében beomlott a függesztőműves fedélszék és a rabitz-mennyezet (14. ábra), a másik fele pedig 40%-ban károsodott, valamint erősen sérültek a földszint boltozatai és pillérei. A tetőzet többi része megmaradt, megrongálódott, de javítható állapotban volt. (A hatásvadász fényképek mindig csak a beomlott oldalt mutatják.) A bálterem nyugati homlokzatán leomlott az erkély két északi oszlopa és földszinti pillére (15. ábra). Leomlottak a dunai oldalon a harmadik emelet északi részén a fő- és válaszfalak, illetve a födém, valamint a tűz miatt a büféterem stukkómennyezete Feszty Árpád falképeivel, ugyanakkor az oldalfalak kevésbé sérültek. A palota sok helyiségében a mennyezetek kiképzése a födémre erősített deszkázatra történt, ezért sok helyütt lehullottak a légnyomástól, vagy a tűz miatt hamvadt el a tartó faszerkezetük. A bálteremtől délre lévő két, első emeleti fogadóterem – a Gobelinterem és a Visegrád-terem – kiégett, a Duna felőli terasz egyik oszlopa pedig kidőlt. A mai C-szárny: A kupola vasszerkezetre szerelt burkolata a légnyomástól nagyrészt tönkrement, a vasszerkezet deformálódott. A kupoladob falazatai, párkányai, az ablakok közötti pillérei komolyabban megsérültek (15. ábra). A kupola alatti Habsburgterem rabitz boltozata Lotz Károlynak az I. Ferenc József és Erzsébet apoteózisa című freskójával viszont csak 3 m2-en sérült meg. A teremből a kertbe vezető íves, kétkarú Habsburg-lépcső 60%-os kárt szenvedett, de helyreállítható volt. A szárnyban egykor volt Diplomata-lépcső fölötti boltozatot bomba ütötte át és a lépcsőház egyik oldala komolyabban megsérült. A Habsburg- teremtől délre lévő Zenta-terem menynyezete leomlott, falai megrongálódtak. 27


2015. 03. 05.

23. és 24. ábra: A Királyi palota északi homlokzata és délkeleti – III. Károly-kori – szárnya az ostrom után. A háború utáni átalakítások alkalmával mindkettőt radikálisan átépítették. Az északi homlokzatot nyugat felé három ablaktengelynyivel kiszélesítették. Az eredeti állapot helyreállítása itt jelentő bontási munkákkal jár.

25. és 26. ábra: Az északi rizalit-szárnyban (a mai „B”-szárnyban) elhelyezkedő bálterem belseje és nyugati homlokzata az ostrom után. A háború utáni átalakítások eredményeként az eredetileg a homlokzat markáns részét képező oszlopsort és oldalsó pillérműveit elbontották, a bálterem hossza mintegy 10 m-rel, szélessége és belmagassága pedig mintegy 5-5 méterrel lett kisebb. Az eredeti állapot helyreállítása itt jelentő bontási munkákkal jár. A 15. ábrán látható a mai „C”-szárny a megsérült kupolával és a tetőzet nélküli palotakápolnával.

A mai D-szárny: A Mária Terézia-kori déli rizalitszárny dunai felőli kolonnádjának két oszlopa ledőlt, és a közelében a homlokzat egy keskeny sávban leomlott. Az Oroszlános-udvar felől pedig a trónterem előtti egyik oszlop leomlott. A szárny belsejében az északi lépcsőház összedőlt, a trónterem stukkós mennyezeti díszítése leomlott, egyébként a terem kisebb sérülésekkel megúszta. Nem volt ilyen szerencsés a 28


2015. 03. 05.

27. ábra: A mai „D” és „E”-szárny az ostrom után. A kép jobb felső szélén az „E” és „F”-szárnyat összekötő, a Szent István termet is magában foglaló nyaktag látható.

többi helyiség: az első emeleti fogadótermek, a második emeleti vendéglakosztályok és a harmadik emeleti személyzeti szobák a berendezésükkel együtt megsemmisültek. A mai E-szárny: A palota legkorábbi része, a III. Károly-kori szárny belseje szinte teljesen megsemmisült, a földszinti boltozatokig kiégett és a födémek leomlottak. 29


2015. 03. 05.

A mai F-szárny: Krisztinavárosi-szárny földszinti és emeleti helyiségeinek asztalosmunkái, faburkolatai és stukkós mennyezetei elégtek, a lépcső- és előcsarnokokat, díszfolyosókat és néhány második emeleti termet kivéve. A főlépcsőház falai az ott tárolt lőszer robbanása miatt erősen sérültek, a lépcsőpihenő közepe beomlott. Több helyen is beomlottak födémek az első emelet udvari oldalán és az Oroszlános-udvar felőli második emelet fölött, illetve beomlott a déli, patkó alakú lépcső alagsori része, valamint tönkrement a koronázási jelvények páncélterme. Megsemmisült az első emeleten a palota két híres terme, a magyar historizáló enteriőrművészet kiemelkedő alkotásai: a Hunyadi- terem és a Szent István-terem. A két alagsori és két pince szint asztalosmunkái, berendezései elégtek. A palota minden homlokzatát kisebb-nagyobb belövések nyomai és kézifegyverekből származó sérülések tarkították, de ezek kijavíthatóak voltak. A palota nagy részén – a teljes Krisztinavárosi szárnyon (mai F-szárny), és a barokk szárnyakon (mai C-, D-, E-szárnyak) a tetőzet teljesen megsemmisült a bombázás és a tűz miatt, illetve mert a német katonák a tüzeket robbantással akarták megfékezni, oltóvíz hiányában. Utóbbitól a palotakápolna boltozatmezői helyenként átlyukadtak, de a kápolna tere csak kisebb sérüléseket szenvedett. Az épületkárok mellett jelentős a berendezésekben (mobiliákban) és műtárgyakban keletkezett veszteség is (összesen 22,65 millió pengő értéket tett ki). Ez meglehetősen magas összeg az egész épületet ért károkhoz képest. A palota-együttest még az ostrom előtt kisebb fosztogatás és rongálás érte az oda beköltöző német katonaság részéről, majd az onnan elmenekülő nyilas vezetés hurcolt el tetemes mennyiségű berendezést és felszerelést – „kiürítés” címén 18 vagonnyi értéket, köztük pl. keleti szőnyegeket és az ezüst-felszerelés szinte egészét – továbbá a Szent Koronát a koronázási jelvényekkel. A palota különböző termeiben maradt műtárgyakat, dísztárgyakat, porcelánokat, az Erzsébet Múzeum és a Királyi Vármúzeum anyagát, valamint a könyvtárban őrzött kódexeket a Várkapitányság személyzete az 1945 januári ostrom alatt a Krisztinavárosi szárny alagsorában helyezte el, ahol később bombatalálatot kapott. A lakosztályok értékes bútorzatát és festményeit a Mária Terézia-féle középszárny (D-szárny) földszintjén gyűjtötték össze, amely néhány nap múlva egy légitámadás során bombatalálatot kapott, a bútorokat a tűz elől a szabadba dobálták ki. A tüzek eloltása oltóvíz hiányában lehetetlen volt. A fűtés nélkül maradt palotában a bútorokból a katonaság és a katonai szükségkórház személyzete rendre tüzet rakott vagy széthordta. Az ostrom után az őrizetlenül álló palotából a „felszabadító” katonaság is nagyobb mennyiségű műtárgyat hordhatott el. A palota berendezéséből a később a műkincspiacon feltűnő értékekre példaként említhető a rendkívül értékes, 1703–1710 között Nancyban készült gobelinek, amelyek 1954-ben és 1990 körül svájci műkereskedelemben bukkantak fel. Az elsőnek megkerült gobelin címe: „Fosztogatás az elfoglalt várban”. Az ostromot átvészelő berendezésnek csak egy töredéke került közgyűjteménybe. Az 1946-os berendezés- és műtárgyjegyzék kárainak kimutatása 629 tételben több mint 91.000 db tárgyat sorol fel. (Ebből szigorúan véve képző- és iparművészeti vo30


2015. 03. 05.

natkozású nagyjából 330 db, a többi bútor, csillár, kandalló, díszkályha, falióra, szőnyeg és gobelin, egyenruha és díszruha, textilnemű, ezüstnemű és egyéb evőeszköz, porcelán- és üvegkészletek, a könyvtár könyvei és iratai, a várplébánia kegytárgyai és egyéb felszerelései.) A felsoroltakban rengeteg értékes darab található, többek között antik bútorok és keleti szőnyegek. A palota műtárgyainak teljes listáját és annak becsértékét azonban máig nem ismerjük. A listán szereplő tárgyak egy része nem semmisült meg vagy tűnt el, csak megrongálódott. Az utókor viszont a háborús ostromnál is mostohábban bánt ezekkel a műtárgyakkal, például a szerencsésen épen maradt Habsburg-terem carrarai márványszobrait az 1960-as években az építési területre, a Színház utca kövezetére dobták ki, és még évek múlva is ott hevertek. A szintén Stróbl Alajos által készített Iustitia szobrot pedig a kivitelező vállalat „elszállítási nehézségek” címén a helyszínen feldarabolta. Egy 1948-ban készült jegyzék szerint a palotából származó, megmaradt alkotások jelentős része különböző, a felsőbb állami vezetéshez tartozó intézményekbe került, de volt, amelyik színházi díszletraktárban kötött ki. Sajnos az újjáépítés során teljes gondatlansággal jártak el. A háború utáni években a sokáig állagmegóvás és ideiglenes lefedés nélkül álló palotában a berendezés megmaradt részével többségében végzett az időjárás, majd az újjáépítők bontócsákánya. Az épület évekig állt védőtető nélkül, majd az új funkciók körüli többszöri változtatás és tervmódosítás alatt is tovább pusztult az épület. A romos palota sorsáról csak 1949-ben született döntés, ami szerint az első ötéves terv során a kormány és a Magyar Dolgozók Pártja központi vezetősége elhelyezésére, valamint Rákosi Mátyás rezidenciája számára kellett volna helyreállítani. Az 1949-ben megindult régészeti ásatás és építészeti tervezés két nagyobb szakaszban zajlott: 1949-től 1955-ig, majd a tervezés 1957-től, a kivitelezés pedig 1959-től egészen 1985-ig tartott, de az építkezés 1956-1959 között teljesen szünetelt. Lényegében hat nagyobb tervváltozat készült, esetenként több alternatívával. Kezdetben modernista átalakítást terveztek, főként a historizmus- és szecesszió ellenes Kotsis Iván hatására, majd a tervezés a politika aktuális változásai szerint rendre újabb irányokat vett. Az 1956 után újraindult tervezés során ismét előjött az épület funkciójának kérdése: a tudományos és kulturális célra történő hasznosítás lehetősége is felmerült, azzal a megszorítással, hogy szükség esetén a párt- és állami vezetés számára is megfelelő legyen a palota. 1959-ben határozat született arról, hogy „a palotát és környékét a főváros egyik művelődési központjává kell kiképezni”. Az átfogó tervezési és helyreállítási munkáknak része volt a Dísz tértől délre eső teljes terület, tehát a palotán kívül a Szent György tér épületei, valamint az ásatások nyomán előkerülő középkori romok és várfalak bemutatása, illetve rekonstrukciója. Az épületek tervezését kezdetben a MATI, majd az abból hamarosan kivált KÖZTI végezte mindvégig, vezető tervezői Janáky István (1959-ig), Hidasi Lajos (1959-től 1970-ig), 31


2015. 03. 05.

majd Kollányi Béla (1970-től). A középkori romok rekonstrukciója Gerő László vezetésével történt. A végül megépített sokadik tervváltozat a reprezentáció helyett a kultúra palotájává tette az épületet, ugyanakkor a modern építészet jegyében a jelentős építészeti és belsőépítészeti értékeket gyökeresen átépítették. A bontások dokumentálás nélkül történtek, beleértve a külsőket és a belső tereket, az ostrom során kevésbé sérült történeti helyiségeket is. Több helyen még a külső határoló és belső teherhordó falak, illetve födémek sincsenek a korábbival azonos helyen, ahogyan az a Hauszmann-féle építkezés tervrajzai és fotói, illetve a jelen állapot összevetéséből látható (21. ábra). Az átépítés során a palota belső elrendezése, térszerkezete, közlekedési rendszere gyökeresen átalakult vagy megsemmisült, a bejáratok, lépcsőházak, közlekedők is máshol vannak, az épület egészét jellemzően megváltoztatták. Az épületegyüttes bejáratainak – és bejárhatóságának – változásai: 

A főhomlokzatával a Dunára és a városra néző palota bejárata korábban az ellenkező oldalon volt, a hátrafelé álló oldalszárnyakban lévő kapukon és lépcsőházakon keresztül lehetett megközelíteni.



A Hauszmann-féle kiépítés nyomán az új reprezentatív főbejárat a Szent György tér felőli díszkapun keresztül nyílt, megtartva a régebbi bejáratokat is. Hauszmann tervének nagyszerű ötlete az volt, hogy a terep emelkedését kihasználva, az új bejáraton át egyenesen a főemeletre, a piano nobilére érkeztek a vendégek.



A mai főbejárat viszont épp ellenkezőleg, az egykori kamarakertbe nyíló főhomlokzaton van – ahová korábban csak kerti kijárat nyílt –, az alárendelt földszint kis belmagasságú, nyomott terén keresztül. Az új bejárat érdekében 1961-ben lebontották az impozáns, kétkarú íves Habsburg-lépcsőt, amely az ostromban nem sérült meg végzetesen, így helyreállítható lett volna.



Hasonlóképpen elbontották az Oroszlános udvar felőli egykori kocsi-áthajtókból induló barokk lépcsőházakat is: a dél felőli (a D-szárnyban lévő) ún. Király lépcső az 1950-es évek elején, az észak felőli (a C-szárnyban lévő) ún. Diplomata-lépcső 1961ben, valamint a C-szárny északi traktusában lévő barokk melléklépcső.



A két szélső és a középső hátranyúló, egykor belső udvart kerítő szárnyak (mai A-, C-, E- szárnyak) díszes kapuin átmenve keresztül lehetett hajtani a belső udvarokon, azonban az udvarok beépítésével ez a közlekedési rendszer megszűnt. Ezeknek a kapuknak a helye a homlokzatokon nyomtalanul eltűnt.

Az új közlekedési rendszer az alaprajzban is jelentékeny változásokhoz vezetett: 

Az A-szány (egykori főbejárati) szárnyat nyugati irányban három ablaktengelynyivel megtoldották, az egykori udvarba kétkarú lebegő lépcső épült.



A C-szárny udvarát a dunai homlokzat középtengelyébe helyezett új lépcsőház kedvéért beépítették. 1961-ben az ostrom során alig sérült barokk palotakápolnát a hossztengely irányába behúzott új főfallal függőlegesen kettéosztották, 32


2015. 03. 05.

majd födémekkel szintekre szabdalták: nyugati felében kiállítási terek vannak, a keleti felében pedig az új díszlépcsőház nagyméretű pihenői (18. ábra).

28. és 29. ábra: Az egykori palotakápolna (délről észak felé fényképezve) és a légterébe beépített lépcsőpihenők (keletről nyugat felé fényképezve)

A mai C-szárnyban elbontott Diplomata-lépcső helyett attól nyugatra új, egykarú lebegő lépcső létesült a traktus középvonalában. A D-szárny új, patkó alakú lépcsői nem a korábbi lépcsők helyén vannak, azok az egykori barokk termek egy részét is elfoglalják (az északi lépcső Mária Terézia kis trónterme helyén van, a déli a Kék szalon helyén). A Krisztinavárosi- (a mai F-) szárnyban a sérült, de nem menthetetlen díszlépcsőházat, az ívekkel megnyitott, galériás felülvilágító építményével, Lotz Károly falképeivel, Stróbl Alajos Iustitia-szobrával együtt 1950-51-ben lebontották. Az eredeti lépcsőházból csupán Fadrusz János két Atlasz-szobra maradt meg, amelyet a lépcső földszinti indításánál díszletként helyeztek el.

30. és 31. ábra: Az „F”-szárny egykori és mai lépcsőháza

33


2015. 03. 05.

Főbejárat

Piros: Az eredeti, Hauszmann-féle állapot Kék: A II. világháború utáni átépítés szerinti állapot Hunyadi terem 32. ábra: A Királyi Palota összehasonlító alaprajza

34


2015. 03. 05.

35


2015. 03. 05.

Megváltozott a palota többi részének alaprajzi rendszere is: 

Az épület mintegy 300 méteres dunai homlokzata mögött húzódó, közel 200 méter hosszúságú, egykor méltán híres egybenyitható teremsort megszüntették, a főemelet egykori termei belső falainak elbontásával vagy áthelyezésével, hozzá igazítva a kiállítási funkció igényeihez.



Hasonló sorsra jutottak a többi szárnyak termei, helyiségei is, azok a leendő új funkciók igényeinek voltak alárendelve. o

Az F-szárnyban a belső udvarokat beépítették az OSZK tizenegy szintes tömbraktárai számára úgy, hogy az udvarok alapterületét a hossztengely külseje felé megnövelték, lebontva az oda eső belső főfalakat és helyiségsorokat. A raktárak miatt az udvarokat az egykori földszinthez képest mintegy tíz méternyivel süllyesztették le.

33., 34. és 35. ábra: Az „F”-szárny észak-dél és kelet-nyugat irányú metszete, valamint alaprajza o

A B-szárnyban az egykor három szintet átfogó, 15,5 m magas, 724 m2-es bálterem helyére egy jóval kisebb és csak két szint magas termet helyeztek el, hogy az egykori nyugati falát lebontva, attól beljebb húzottan vasbeton pillérekre épült az új, a Hauszmann-féle tervtől teljesen eltérő homlokzata. A bálteremhez kapcsolódó rizaliton eredetileg két óriás pilon között hat oszlop volt, amelyből az ostrom során leomlott a két északi oszlop és földszinti pillér. A helyreállítható állapotú homlokzatra a dunai homlokzat kolonnádjának nyolcoszlopos változatát alakították ki. A terem rabitz-boltozata az ostrom során ugyan beszakadt, de a falai csak kisebb-nagyobb mértékben rongálódtak meg. A fényképek tanúsága szerint a rendkívül díszes terem még 1959-ben – másfél évtizeddel az ostrom után – is fedetlenül állt, kitéve az időjárás viszontagságainak. A bálteremtől keletre volt a vele egybenyitható, a dunai homlokzat mögött a rizalit teljes hosszában húzódó, 58 méteres, két szint magas büfégaléria, amelynek helyét födémmel kettéosztották, a felső szintet új falakkal kisebb helyiségekre osztottak. 36


2015. 03. 05.

36. és 37. ábra: A bálterem és a helyén kialakított kisebb méretű új tér azonos nézőpontból fényképezve o

A C-szárny átépítése során, a kupola alatti terek belsőépítészeti kérdéséről 1961-ben folyt a vita: a funkcionalista építészetet rendkívül zavarta, hogy a Hauszmann-féle kupolának a belseje nem volt kihasználva, „álkupola” volt, mivel az alatta lévő Habsburg-teremmel nem volt semmiféle kapcsolatban. A „valódi” kupola építése viszont azt a problémát hozta magával, hogy az alatta lévő tér alapterületéhez képest túlságosan magas, ezért a palota harmadik emeletének padlószintjében födémmel kettéosztották. Az 1963-ra felépült új kupola néhány méterrel hátrébb van, mint a Hauszmann-féle, és magasabb is pár méterrel. A kupola szerkezete kettős vasbeton héjszerkezet, a kupoladob pedig a külső páros oszlopokkal együtt, ferde vasbeton tartókonzolokra felfekvő hármas vasbeton gyűrűn nyugszik. Az új díszlépcsőház az egykori udvar helyére került, illetve a kedvéért a palotakápolnát teljesen elbontották, így a lépcsőpihenők benyúlnak a mára födémekkel megosztott kiállítótérként hasznosított egykori templomtérbe.

38. és 39. ábra: A „C”-szárny metszete az eredeti és az átépítést követően kialakított térstruktúrával, valamint az új kupolát alátámasztó vasbeton-szerkezet

37


2015. 03. 05.

40. és 41. ábra: A Habsburg-terem és a mai kupolát alátámasztó vasbeton-szerkezetet tartó kettős pillérek azonos nézőpontból (észak felé) fényképezve. A Habsburg-terem nyugati fala a jobb oldali képen látható két középső pillér közül a bal oldali közelében húzódott.

A Habsburg-terem csak kisebb mértékben sérült meg az ostrom alatt. A tervek többnyire számoltak a megtartásával, ennek ellenére 1961-ben teljesen elbontották, helyén a Nemzeti Galéria emeleti díszcsarnoka van, egykori terében a kupolát alátámasztó vasbeton-szerkezetet tartó kettős pillérek állnak. o

A Mária Terézia-kori D-szárnyban lévő nagy trónteremnek a Hauszmann-féle bővítésből származó mennyezeti díszítése az ostrom alatt lehullott, de ettől eltekintve a terem viszonylagos épségben maradt, ennek ellenére 1964-ben kis híján elbontották, ma csak a csupasz falai láthatók, viszont ajtói és nagy ablakai megmaradtak.

42. és 43. ábra: A nagy trónterem az ostrom után és napjainkban

38


2015. 03. 05.

A dísztermekben, lakosztályokban, folyosókon a mérhetetlen háborús pusztulás ellenére több helyen is viszonylagos épségben megmaradt belsőépítészeti elemek, díszítések rendre a bontócsákányok áldozatául estek. Az újjáépítés idején kelt bírálatok szerint a bontások engedély és dokumentálás nélkül történtek, dacára a palota műemlékké nyilvánításának. Az ostrom miatt kiégett III. Károly-kori déli szárny (E-szárny) keleti és déli főfalait statikai megfontolásból a földszintig visszabontották, a barokk boltozatokkal együtt. A belső helyiség-beosztást a múzeumi igények miatt nem rekonstruálták. Mivel az egykori belsőkről csak igen kevés dokumentummal rendelkezünk, nem lehet hitelesen rekonstruálni. A homlokzatokon a helyszíni kutatás eredményeit sok helyen figyelembe vették, azonban néhány szakaszt túlságosan szabadon kezeltek, amelyek megtévesztőek. A Krisztinavárosi-szárny déli homlokzatát a III. Károly-kori szárnyhoz kötő nyaktag – amelynek emeletén a Szent István terem volt – Hauszmann idejében eredetileg kőburkolatos volt, mint a szárny többi homlokzata, rajta páros óriásoszlopok között díszes kapuzattal.

44. és 45. ábra: Az egykori Szent István termet befogadó nyaktag az ostrom után és napjainkban

Az újjáépítés során a homlokzatdíszeket elbontották, helyére a barokk homlokzat Oracsek Ignác-féle barokk architektúráját folytatták, így azt a látszatot kelti, mintha ez is XVIII. századi épületrész volna. Ugyanakkor a korábbi három ablaktengely helyett most szintenként öt ablak nyílik, amely a Szent István terem rekonstrukciójánál problémát fog okozni. A kupolával koronázott C-szárny eredetileg a Mária Terézia-féle kiépítés északi szárnya volt, melynek nyugati traktusát foglalta el az 1777-1778-ban épült palotakápolna. Az oldalhomlokzatainak eredetileg háromszintes barokk ablakkiosztását a múlt századfordulón Hauszmann tervei szerint átalakították két emeletet átfogó ablakokká. A palotakápolna belső terét annak 1961-es elbontása után három födém behúzásával megosztották. Ekkor visszaállították a háromszintes barokk homlokzatsémát, azonban a Hauszmann-féle építészeti részletekkel. A C-épületnek a Mátyáskúttól keletre eső szakaszán hasonlóan jártak el, feltehetőleg a nyugati udvar homlokzatainak egységessége érdekében, így viszont a szemlélő nem láthatja, hogy ez 39


2015. 03. 05.

egy barokk épületszárny. Megemlítendő még, hogy a kupola alatti dunai homlokzatról elbontották Magyarország egyesített középcímerét, valamint a timpanonban lévő, Senyei Károly által készített domborművet. Az A-szárny nyugati toldalékának Csikós-udvar felőli (déli) homlokzata a Mátyáskútra rímelő, nagyvonalú architektúrát kapott, ugyanakkor az ide nyíló új, múzeumi bejárat nélkülözi ezt a nagyvonalúságot; a Szent György tér felőli, megnövelt homlokzat pedig előnytelen arányú lett. A palota tetőzetének legnagyobb része az ostrom alatt elpusztult, csupán az északi szárnyakon maradt meg több szakaszon, de sérülten. Az Ybl-Hauszmann- féle tetőzetek „lecsendesítésének” szándéka a háború utáni építészeti gondolkodásban érthető volt. Az új kupola és az új tetőzetek viszont csak együtt alkotnak többé-kevésbé szerves egységet. Ugyanakkor a jelenlegi kupola nem pontosan ott van, mint az eredeti, így a visszaépítéshez annak alépítményét is helyre kellene állítani. Mindezek miatt kiemelendő, hogy a tetőzet helyreállítása csak egyben kezelhető – hiszen egyetlen hatalmas, városképileg meghatározó épületről van szó – amelynek szerves része a Hauszmann-féle kupola is. Összegezve elmondható, hogy a palota több helyen külső határoló falaiban sem azonos az eredetivel, ezért a Hauszmann-féle állapot helyreállítása során elsősorban a térstruktúrát és a tartószerkezeteket kell rekonstruálni, ezt követheti a díszítés rekonstrukciója. A tervezett új funkciók ismeretében az épületegyüttes teljes struktúrájának felülvizsgálata szükséges. Az újjáépítés során megváltoztak a palota körüli külső közlekedési útvonalak és terepviszonyok is. Az új koncepció jegyében előnyt élvezett a középkori és koraújkori épületmaradványok rekonstrukciós bemutatása. Ezt jól példázza a Szent György téri homlokzat elé felfalazott középkori kaputorony részleges rekonstrukciója, vagy az ún. középkori szárazárok bemutatása a Főőrség épület helyén, de említhetjük a Duna felőli kerten átlósan keresztülhaladó, a Clark Ádám térre levezető kocsiút megépítését is. Az egykori királyi kerteket teljes mértékben felszámolták. A II. világháborúban súlyosan megsérült, jórészt kiégett és kifosztott Királyi palota 1949-től 1985-ig tartó rekonstrukciója sajnálatosan nem volt tekintettel a barokkhistorizáló-szecessziós épületegyüttes építészeti, belsőépítészeti és művészeti értékeire, azok eltűnéséhez legalább annyira hozzájárult, mint a háborús pusztítás. A fentiek alapján meghatározhatók azok a peremfeltételek, amelyek teljesülése minimálisan szükséges a királyi palota egykori reprezentatív tereinek és az épületegyüttes eredetivel egyező külső megjelenésének helyreállításához.

40


2015. 03. 05.

b.) Polgárváros, különös tekintettel a műemléki helyreállításokra A Polgárváros első műemléki helyreállítására, a Nagyboldogasszony (Mátyás)templom Schulek-féle műemléki restaurációjára 1873–1896 között került sor. A helyreállítás természetesen nagyrészt a 19. század purista elvei szerint folyt, még akkor is, ha a legújabb kutatások szerint Schulek Frigyes mindenben törekedett a történeti hitelességre, s így helyreállítása már a 20. századi műemléki elvek felé mutat, lényegesen eltérve a purista műemlék restaurálások (ld. Kassa és Pécs székesegyházai) gyakorlatától. A városnegyed barokk korban kialakult képét a 19. században érték jelentős változásokat. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1894-ben az új rendezési terv szerint – a lakosságszám növelése érdekében – engedélyezte magas bérházak építését is a Várnegyedben. A néhány kirívó példa (pl. Tárnok u. 8.) azonban hamar bebizonyította, hogy a belvárosra jellemző emeletszám erőltetése súlyos városképi problémákat okoz. Túlságosan nagyra sikerült a Pénzügyminisztérium épülete a Szentháromság téren, illetve a hadügyi tömb két épülete a Dísz, valamint a Szent György téren, illetve velük szemben a József főhercegi palota bővített tömbje is. 1929-ben a XXIX. sz. törvénycikk arról rendelkezett, hogy a műemléknek minősített épületre 15 éves házadómentesség adható, ha az átalakítás műemléki jellegének megóvásával történik. A II. világháború rendkívül nagy károkat okozott a Polgárváros épületeiben. A fontosabb épületek közül a Mátyás-templom déli tornya kapott nagyobb lövést, a lezuhanó elemek sok sérülést okoztak az épületben, pl. a Mária-kapu ívháromszögében is. A Mária Magdolna-templom barokkban átépült hajója és szentélye súlyosan megsérült, boltozatai beszakadtak, a torony 3. és 4. emeleti északnyugati sarokpillére leomlott. A lakóházak súlyos sérülései ugyanakkor egy olyan „eredménnyel” is jártak, hogy sok helyen a vakolat lehullása után középkori részletek tűntek elő. Az 1950-es években a Budapesti Történeti Múzeum régészei végezték a Várnegyed első, sok épületre kiterjedő épületkutatásait. Ennek során sok középkori maradvány, pl. a kapualjak gótikus ülőfülkéi, homlokzati részletek tűntek elő, melyeket helyreállítottak. A budai Várnegyed Magyarország legnagyobb összefüggő történelmi városrésze. A háborúban sérült várnegyedi épületek egy részét sérülései miatt lebontották. Ilyen pl. a Külügyminisztérium a Dísz téren, a Mária Magdolna-templom hajója és szentélye, a Marczibányi-ház helyén volt túl magas századfordulós lakóház. Sőt, egy radikálisabb gondolat is felmerült: bontsák le a teljes romos Várnegyedet és helyette új, modern városnegyed épüljön föl. Szerencsére ez az elgondolás nem valósult meg. Egy másik fajta beavatkozás volt azon historizáló épületek redukciója, ahol azok magasságban és tömegben túlhaladták a vári barokk épületek nagyságrendjét. Ilyen volt például a Pénzügyminisztérium épülete a Szentháromság tér északi oldalán, amelynek oromzatát és harsány architektúráját Rados Jenő csendesítette le. Lebontották az Országos Levéltár túl magas sérült tornyát, a Dísz tér egyik magas lakóházát, illetve két szintet a Tárnok utca 6. sz. lakóházból. A városméretű műemlékvédelem első nagy 41


2015. 03. 05.

helyreállításaira is itt, a budai Várnegyedben került sor, megelőzve Sopron belvárosát. A lakóházak helyreállításakor az összes periódus megmutatása volt a cél, még akkor is, ha ez a módszer esztétikailag zavaró összhatást eredményezett. Egy másfajta út volt a vári foghíjak beépítése, ezek között Farkasdy Zoltán új, de a vári beépítéshez alkalmazkodó épületei a legjelentősebbek. (Dísz tér 8, Fortuna u. 18, Tóth Árpád sétány 24., Úri u. 30, 34.) A Várnegyed épületeinek legutóbbi műemléki rekonstrukciója az 1982–86 közötti években került sor, sokszor ez azonban csak a külső rendbetételére, a homlokzatok tatarozására és gépészeti fővezetékek rendbetételére korlátozódott. Fontos területet érintett a középkori domonkos kolostor maradványait is integráló Hilton-szálló modern épülete, amely barokk jezsuita épület háborúban megsérült maradványát is felhasználta (Pintér Béla). A legújabbak között megemlíthetjük a volt MAVIR Országos Villamos Teherelosztót, a várhoz üvegfalaival anyaghasználatában kevéssé illeszkedő épületét (Virág Csaba, Nándor u. 5-7.), illetve Reimholz Péter, Fortuna u. 8. sz. alatti sokkal érzékenyebb Hapimag-lakóházát.

Az egykori József-kaszárnya (ún. Táncsics-börtön) ingatlana A József-kaszárnya épülete a 6546 helyrajzi számú földrészleten fekszik, amely a polgárházakkal beépített Táncsics Mihály utca legnagyobb kiterjedésű telke. A kaszárnya épülete és a telkén álló lőportár építménye I. bírságkategóriás műemlék (törzsszám: 15068, azonosító: 159 – kaszárnya épület, 15555 – lőportár), illetve műemléki védelem alatt állnak a várfalak (törzsszám: 15009, azonosító: 71), az ingatlan műemléki jelentőségű területen helyezkedik el (törzsszám: 15001, azonosító: 217), továbbá az ingatlan kiemelten védett régészeti lelőhely (azonosító: 52327). Az ingatlan közkeletű elnevezését és történeti jelentőségét az adja, hogy a szabadságharcot megelőző, illetve azt követő években hazánk számos kiemelkedő személyisége raboskodott itt, így Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, vagy épp az utca névadója, és a ház leghíresebb foglya, Táncsics Mihály. Az épület művészettörténeti szempontból kevésbé sorolható a Budai Vár jeles emlékei közé. Az újkorban kincstári tulajdonba került telken mindössze 1810-ben épült fel a ma látható, utcasorba illeszkedő, kontyolt nyeregtetős, kétemeletes, kilenc ablaktengelyes utcai homlokzatú tömb, egykori nevén Stock-ház, vagy Szent József Kaszárnya. Eredeti rendeltetésének megfelelően főhomlokzata a legpuritánabb az összes utcabeli ház között: keretezetlen ablakai mindhárom szinten egyenes záródásúak, csupán a félköríves kapu jelent némi változatosságot. A földszint vízszintes sávozású, az egyes szinteket pedig övpárkány választja el egymástól. Az északról szomszédos kis közre néző oldalhomlokzata három-, udvari frontja tíztengelyes, a főhomlokzattal megegyező faltagolással, udvari földszintjén kosáríves árkádsorral. Északi oldalszárnya földszintes. Belső terei közül a klasszicista főlépcsőház hordoz építészeti értéket, amelynek vörös mészkő lépcsőfokai és egyszerű vaskorlátja ma is megvan. A többi helyiséget az egyszerűség és célszerűség jellemzi.

42


2015. 03. 05.

A telek közepe táján áll az északkelet-délnyugati tájolású, nyújtott téglalap alaprajzú, háromszintes, vegyes (tégla és terméskő, néhol kváder) falazatú, kontyolt nyeregtetős egykori Szent József-lőportár, amelyet az 1720-1730-as években építettek Johann Matthey hadmérnök tervei alapján. Az épület jelenleg vakolatlan homlokzatába számos olyan követ építhettek be másodlagosan, amelyek esetleg az egykor itt állt középkori épületekből származnak. Az ingatlan legfőbb történeti értékét az adja, hogy valaha itt, illetve az észak felől szomszédos telkeken állhatott az ún. Kammerhof, amelyet egykor talán királyi lakhelynek (Magna Curia Regis) használtak, de egyben a kamaraudvar, vagyis pénzverde szerepét is betöltötte. Az első, korlátozott lehetőségű ásatásokat Zolnay László vezette 1962-ben, amelynek eredményeként egy közel 60 méter hosszú épületegyüttes képe bontakozott ki magasan álló középkori falszakaszokkal, megteremtve a fent említett feltételezés elvi lehetőségét. A Zolnay-féle ásatás az ingatlannak csak kisebb részére korlátozódott, ezért a fontos tudományos kérdés tisztázásához, illetve az igen jelentős Árpád-kori régészeti maradványok feltárásához és védelméhez mindenképp szükség lenne az eddigieknél kiterjedtebb és részletesebb régészeti feltárások folytatására. Bármilyen későbbi funkció, vagy bemutatási mód kigondolását megelőzően a Kammerhof és az ún. Erdélyi-bástya feltárása, valamint a kaszárnya épület és lőportár felmérése, épületkutatása feltétlenül elvégzendő feladat. Nem lehet eléggé hangsúlyozni az ingatlan kiemelkedő történeti értékét, amely a méltó hasznosítás megtalálását kiemelt, komplex feladattá teszi, így az csak a tudományos eredmények meszszemenő figyelembevételével valósítható meg. A szomszédos Táncsics M. u. 7. sz. alatti Erdődy-palota ingatlanán lévő középkori kápolna maradványok találhatók.

46. ábra: Az Erdélyi bástya területe és épületei

43


2015. 03. 05.

A Mendel zsinagóga 1964–1965-ben Zolnay László és munkatársai két zsinagóga maradványait tárták fel a Budai Várban. Az egyik – a nagyobb – zsinagóga (Mendel-féle zsinagóga) a Táncsics Mihály utca 23. szám alatti ház udvarában tárták fel, de a maradványok átnyúlnak a szomszédos ingatlanokra is (a másik, kisebb zsinagógát a Táncsics Mihály utca 26. szám alatt jelenleg is álló ház foglalja magába). A nagyobb zsinagóga egy héber nyelvű felirat alapján 1461-ben épült. Gótikus boltozata az 1530. és 1541. évi ostromokban pusztult el, 1541 után síkfödémmel fedték az épületet, a falpilléreket elbontották. 1684ben az épület végleg elpusztult, az omladékrétegbe ugyanis temetkeztek. A zsinagóga pusztulását korabeli forrás (Schulhof Izsák Budai krónikája) is említi. A maradványok egyedi régészeti védelem alatt állnak, műemléki értékek, de nincsenek műemlékké nyilvánítva. Műemlék lakóépület udvarán (visszatemetve a föld alá) találhatóak. A feltárás során csak az épület egy kisebb részletét kutatták: 

Zolnay László a mai talajszint alatt 4,4 m mélyen egy oszlopsorral két hajóra osztott helyiség belső terét tárta fel, észak-déli irányban 19 m hosszúságban, nyugati zárófala nem került elő. (Az 1696. évi telekösszeírás alapján teljes hossza 26 m körül lehet.)



Keleti zárófaláról Zolnay azt írja, hogy megtalálta, de az alaprajzon ez nem azonosítható egyértelműen. A helyiség belső szélessége 9 m.



Északi fala építésekor maga a várfal volt. Az oszlopokból egy közép- és két oldalpillér került elő.



A déli fal 7 m magasságban maradt meg. Ezen látható a női imahely betekintő ablakának lenyomata. Ezt feltárni nem lehet, a zsinagóga déli falára ugyanis ráépült a mai Zichy-palota északi fala. Szintén ezen a falon maradt fenn az oldalpilléreken fekvő boltindítás, innen tudható, hogy a zsinagóga eredetileg boltozva volt.

A rekonstrukció a falak felhasználásával épült barokk palota miatt nem lehetséges, a feltárást statikai problémák is lehetetlenné teszik. Ezért a Nemzeti Hauszmann Terv részeként a helyszínen emlékkő elhelyezését és felszíni installációt javaslunk, amelyek bemutatják a zsinagóga ismert részleteit, és emléket állítanak a zsinagóga három – már elhunyt – kiemelkedő kutatójának, Zolnay Lászlónak, Scheiber Sándornak és Budai Aurélnak.

49. és 50. ábra: A Mendel zsinagóga maradványainak helyszínrajza és felmérése

44


2015. 03. 05.

A Magyar Nemzeti Levéltár épülete

51. ábra: A Magyar Nemzeti Levéltár épületének főhomlokzata az épület eredeti tervén

A 256 éves Magyar Nemzeti Levéltár (a továbbiakban: MNL) a legrégebbi magyar állami közgyűjtemény. Az ország, azaz a magyar rendek levéltára (Archivum Regni) 1756. évi alapításakor a pozsonyi országházban talált otthonra. Innen 1784-ben a feloszlatott klarissza apácarend budai kolostorának épületébe, a budai országházba költözött, ahol a levéltári használatra átadott helyiségek már a beköltözéskor is szűkösnek bizonyultak. A Magyar Királyi Országos Levéltár létrehozásakor, 1874-ben fölmerült egy önálló levéltári épület felépítésének terve. Pecz Samu műegyetemi tanár 1912-ben kapott megbízást a Bécsi kapu téren lévő ún. bosnyák laktanya helyére építendő levéltár terveinek elkészítésére. A híres építész, akinek nevéhez számos budapesti középület megalkotása fűződik, Pauler elképzelései és a nemzetközi tapasztalatok alapján tervezte meg az épületet. A főváros egyik legszebb historizáló palotáját 1923-ban adták át rendeltetésének. Az épület alapterülete összesen 17363 m2-t tesz ki, ebből a raktárak alapterülete 13316 m2, az egyéb helyiségeké (irodák, műhelyek stb.) 4047 m2. A munkaszobákat és a reprezentációs helyiségeket az U alakú épület középső részén helyezte el, az iratraktárak pedig az oldalsó szárnyakban kaptak helyet. A várfal felőli oldalra egy, a központi fűtés kéményét rejtő torony épült. A torony és az épület Budapest ostroma alatt, 1945 telén olyan sérüléseket szenvedett, hogy a tornyot már nem állították helyre. Az építkezés 1913 őszén kezdődött meg, befejezését és a beköltözést azonban az első világháború (1914–1918) és az azt követő pénzügyi nehézségek lehetetlenné tették. Az épületet 1945 telén, a főváros ostroma idején számos tüzérségi és bombatalálat érte. Ennek következtében a keleti, Bécsi kapu felőli oldalon egy raktár teljesen elpusztult, a nyugati szárny egy része és a kutatóterem romba dőlt, a torony pedig olyan súlyosan 45


2015. 03. 05.

52. és 53. ábra: A levéltár-épület tornya és háborús sérülése

megrongálódott, hogy annak helyreállítása többé nem volt lehetséges. Még be sem fejeződtek az újjáépítési munkálatok, mikor 1956. november 6-án harckocsi–gránát találta el a nyugati szárnyat, aminek következtében egy raktár teljesen kiégett, és a tűz két másik raktárra is átterjedt. A teljes helyreállítás 1961-re fejeződött be. A tető a nyolcvanas években újra az eredetihez hasonló cserépborítást kapott, amely a pécsi Zsolnay gyárban készült. A szekkókat az 1970-es évek második felében restaurálták. Szabad tárolókapacitása már nincsen. Bár a levéltár keleti irányban való továbbépítéséről az 1910-es években tervek készültek, s az itt álló házakat 1923-ban és 1951-ben lebontották, a telkeken végül mégsem levéltári bővítés történt, hanem az Országos Villamos Teherelosztó épülete létesült (amely jelenleg kihasználatlanul áll). A várbeli környezetből adódóan egyre több turista látogatja a levéltárat, részükre – megfelelő környezet biztosításával – kulturális-levéltári programok szervezhetők, a kapcsolódó kiállítások pedig színesíthetnék a várban található programokat. A levéltár jelentős hangsúlyt helyez az általános és középiskolai osztályok fogadására rendhagyó történelemóra keretében, a diákok elhelyezésére azonban sok esetben csak a folyosókon lehetséges. A fentiekre is figyelemmel a több mint 90 éves levéltári épület mára jelentős felújításra, korszerűsítésre és bővítésre szorul, mivel a korabeli (1920-as évek) állományvédelmi, technológiai elvárásoknak megfelelően készült és jelenlegi épületét kinőtte. Ráadásul az épületen az 1956-os részleges helyreállítás óta jelentősebb javítások nem történtek. 46


2015. 03. 05.

IV. A Nemzeti Hauszmann Terv megvalósítását befolyásoló tényezők IV. 1. A budai Várnegyed falai A budai Vár falai (műemléki törzsszám: 15009) alatt a Várhegy teljes külső védműveinek összességét értjük, melyek téglából, kőből, vagy vegyes falazattal épült város- és várfalak. A várlejtő mentén a falak külső oldala szinte kivétel nélkül körbejárható. A falak belső oldala részben járható. A mellvédfal többnyire téglából emelt. A várnegyed kapui: az északi oldalon a Bécsi-kapu, a dunai oldalon a Vízivárosikapu, vele szemben a Fehérvári-kapu. A budai Várnegyednek saját közlekedőrendszere van, további kapukkal. Ezeken kívül még lépcsők is fölvezetnek a falakon belüli városnegyedbe.

54. és 55. ábra: A Bécsi kaputól az Erdélyi bástyáig tartó falszakasz, valamint az Ilona lépcső

A Bécsi-kapu kétnyílásos, kapuszárnyak nélküli nyílás. A kosáríves nagyobb kapu óriáskváderes burkolatú. A kapu fölött mellvédes sétány húzódik, mely az Anjoubástya sétányát és a Babits Mihály sétányt köti össze. A kapu két oldalán lévő várfalszakasz falazata vegyes, mészkősorok váltakoznak két-három téglasorral. A Babits sétány falszakaszát támpillérek erősítik és néhány falvisszaugrás tagolja. Ezt követően nagyméretű, erősen kiugró, sokszöges bástya következik, ágyúlőrésekkel. (A bástya falai tövébe épült házak telkei miatt a falak alja nem bejárható.) A bástyától kezdve a dunai falszakasz belső oldala nem járható, a falra a Táncsics Mihály és Tárnok utcai házak hátsó kertjei tekintenek. A bástya kváderekből rakott jobb oldali fala mentén húzódik az Ilona lépcső, mely a Gimnázium utca után az Iskola lépcsőben folytatódva éri el a várnegyeded szintjét – ahol jelenleg felvonó létesítése zajlik.

47


2015. 03. 05.

56. ábra: Az Erdélyi bástyától a Halászbástyáig tartó falszakasz

Az Forster Központ székházának kertje alatti kis, sokszöges bástya ágyúlőréssel tagolt oldalához tapad az Iskola lépcső. A következő, tört kőből és kváderből készült falszakaszra a domonkosok kolostorának keleti fala és szentélyfeje települt. Majd a Halászbástya kettős, négyszöges bástyája alatti, téglából rakott, rézsűs oldalú, armírozott sarkú falszakasz következik. Ezt követően támpillérekkel sűrűn megerősített, tört kőből készült rövid szakasz, majd újabb, téglából készült, armírozott sarkú, négyszöges bástya következik, hengertagos párkánya fölött mellvéddel. Bal oldali, rövidebb falán kőkeretes, befalazott ajtó figyelhető meg. Téglafalú szakasz után újabb, négyszöges, kváderekből épült, támpillérekkel tagolt bástya következik. Ezt követően néhány modern ház épült a tört kő, majd tégla falazatú városfalakra. Újabb, rövid, támpillérekkel erősített, tört kő szakasz után rézsűs, támpilléres téglafal következik. Az elpusztult Vízivárosi-kapu helyét csak a jobb oldali kapuszárkő jelzi, rekonstruált ívrészlettel.

57. ábra: A Halász bástyától a Siklóig tartó falszakasz

48


2015. 03. 05.

58. ábra: A palota dunai oldalán húzódó falszakasz

A Vízivárosi-kaputól a Siklóig húzódó falszakasz a belső oldalán is járható. Rézsűs falú, hajtogatott falszakasz, négyszöges bástyával, kváderekből, majd téglával vegyes tört kőből. Végül a szikláig egyenes, vegyes falazatú, támpillérekkel erősített falszakasz következik. A palota dunai oldalán kváderköves, alacsony fal, majd sokszöges bástya és támpillérekkel erősített falszakasz húzódik. A déli kapuépítményhez vezető úton felmenve a Dunához lefutó két párhuzamos falon kapuk vezetnek át. Ezek szegmentíves nyílások kétszárnyú fakapuval. A felső várfalszakasz itt kőből van, támpillérekkel sűrűn erősített, mellvédje balluszteres. A Dunára merőleges völgyzáró (kortina-) falaknak a helyreállítás mértékétől függően különböző magasságú szakaszai részben járhatók. Köztük – a Várkert Bazár északi szárnya mögött – emelkedik az egykori alsó összekötő fal rekonstrukciója, amely eredetileg felül pártázatos volt, felső részén pedig cseréptetővel fedett védőfolyosó húzódott. A Várkert Bazár felújítása során azonban a cseréptetőt eltávolították, a pártázatot pedig ablaksorrá alakították át. Az útnak a déli rondella előtti szakasza pártázatos várfalak között vezet. A déli nagy rondella tövénél lévő kaputorony, miként a rondella jelentős része is rekonstrukció.

59., 60. és 61. ábra: A Déli kaputorony, és a Dunához lefutó párhuzamos (ún. völgyzáró) falak, vagy kortinák kapui

49


2015. 03. 05.

62. és 63. ábra: A Déli kaputorony és a rondella, valamint

A kapu kétrészes, a nagy nyílás szegmentíves, a gyalogkapu szemöldökgyámos. A torony cseréppel fedett nyeregtetős, síkfödémes, modern emeletű, padlástere is beépített. A rondella külső fala rézsűs, rajta ágyúlőrések nyílnak. A lőrések rézsűs béllete szegmentívesen zárul, maga a nyílás kisebb, négyszöges kőkeretes. A rondella fala felső harmadában függőlegesre vált, és az eddigi téglával javított köves, kváderes falazatból a rekonstrukció téglában úsztatott köves falazatába megy át. Felül pártázatos, cseréptetővel fedett védőfolyosó húzódik. A várba vezető út a rondellánál megtörik és két irányba ágazik. Az egyik az eddig ismertetett úttal párhuzamosan vezet a palota előtti teraszhoz, a két Dunához lefutó várfalat ismét keresztezve. Ezeket a falakat itt újabb kapuk törik át. Az alsó, részben középkori nyílás szegmentíves záródása újkori. Ezen kapu mellett van a III. Károlyféle elfalazott, kosáríves keretű díszkapu (46. ábra). Ennek két oldalán átlósan állított toszkán oszloppár áll, oszlopszéken, fölöttük háromrészes dór párkányon életnagyságúnál kissé nagyobb allegorikus nőalakok. A keret záradékkövén groteszk, ordító torzfej látható, fölötte a szemöldök díszes, ornamentikával övezett kartusában lévő kronosztikonos feliratból az 1680-as évszám adódik. A másik, Dunához futó falon Zsigmond-kori kettős kapu vezet keresztül, nagy és gyalogos kapuval. Az út falszorosban húzódik, melynek alsó fala a már említett, baluszteres mellvédű fal, a felső pedig a kváderköves, téglával javított belső várfal.

64. ábra: A déli kaputorony és a rondella, valamint a Krisztina-város felőli támfalak

50


2015. 03. 05.

65. ábra: A déli kaputorony, a rondella, a Buzogány torony és a Krisztina-város felőli támfal, Karakas pasa tornyával

Az út másik ága a rondella mögött a belső várfalon nyíló újabb kettős kapun vezet keresztül. A belső várfal túlnyúlik a rondellán, sarkán helyezkedik el a Buzogány torony és mellette a Ferdinánd kapu. A hengeres Buzogány torony alsó része eredeti, tört kőből rakott, felső része modern. A Ferdinánd kapu félköríves, kváderből rakott, két oldalán pilaszterekkel díszített, egyszerű építmény. A kapu fölött és mellett a falon ágyúlőrések helyezkednek el. A Naphegy felé néző kettős fal zwingert fog közre. A felső fal lőréses, tört kőből rakott. Mindkettőt metszi az OSZK épülete. Az OSZK épülettömbjétől a Karakas pasa tornyáig díszes támfal húzódik. Rusztikus kváderes alapzatból kváderes támpillérek közti téglafal emelkedik ki. A támpillérközök két sorban egymás fölött elhelyezett faltükrökkel tagoltak, a tükrök között kőpárkány húzódik. A falat ballusztrád zárja le. A palota felőli falszakaszban a kőbe faragott magyar címer látható. Karakas pasa tornya alul hengeres, emelete hengertagos párkány után sokszöges. Alacsony toronysisakja alatt körben a padlástér alacsony, négyszöges ablakai láthatók.

66. és 67. ábra: Karakas pasa tornya dél és észak felől.

51


2015. 03. 05.

b) C) a)

68. ábra: A királyi palotát övező várfalszakaszok látképe nyugat felől

A torony sokszöges alsó résznek a várfal elé ugró felén oldalanként egy-egy álló téglalap alakú ablak nyílik. Az emeleten szegmentíves faajtó helyezkedik el. A toronyhoz köt be a zwinger alsó fala, a rövid kötőfalon modern, kétszárnyú vasrácskapu. Mellette látható a korábbi, félköríves, vasráccsal elzárt eredeti kapu. A torony mellett kétkarú kőlépcső vezet föl az alsó várfalon. Mellette északra mélygarázs bejárata miatt történt jelentős mértékű belebontás az újkori várfalba. Az újkori támfal és a zwinger felső, erőteljesen kiugró támpillérekkel sűrűn erősített fala közt újabb, középkori fal fut a toronyhoz (a 68. ábrán a)-val jelölve). Ez részben elpusztult. A szárazároknál (a 68. ábrán b)-vel jelölve) a keresztfal ennél a falszorosnál is folytatódott. Itt kétnyílásos, Zsigmond kori kapu maradványai láthatók (a 68. ábrán c)vel jelölve). A nagy kapu lábazati zónája a jobb oldalon; a gyalogkapué mindkét oldalon megmaradt. Látható az élszedéses keret prizmás megállítása, a csapórács "U" alakú hornya, a felvonóhíd tükrének alsó része, a hidat tartó konzolok. Baloldalon csak az alapozás hasábos tömbje és az alsó, hídtartó konzol maradt meg. A szárazárok két részét a falon nyíló kisajtó köti össze. Láthatók a kapuhoz bekötő várfal maradványai is.

69. ábra: A Karakas pasa tornyától a Fehérvári-rondelláig, s onnan a Savanyúleves toronyig tartó falszakasz

52


2015. 03. 05.

70., 71., 72. és 73. ábra: A Savanyúleves toronytól az Esztergomi-rondelláig tartó falszakasz a Fehérvári-rondella, a Savanyúleves torony előtti lépcső és az Esztegromi-rondella

Karakas pasa tornyától csak a felső várfal folytatódik. Ez téglából rakott, a mellvéd előtt hengertagos párkánnyal. A Fehérvári-rondella kváderfalú építmény. Előtte kör alakú elővédmű. Az egykori Fehérvári-kapu fölött szegmentíves betonhíd ível át. A hídtól jobbra lépcső vezet a sétányra. A rondellán Görgey Artúr lovasszobra. A belső részén a Tóth Árpád sétánytól szegélyezett várfalszakasz kőből és téglából vegyesen készült. Két kör alaprajzú, kővel vegyes téglafalú bástya – a Savanyúleves torony és a Veli bej tornya – harmadolja. Az előbbi előtt a falhoz csatlakozó, fedett lépcső A lépcső három, hasábos, ívekkel összekötött pilléren áll, ezek a pillérek tartják a lépcső fölötti, zsindelyes félnyeregtetőt is. Az Esztergomi-rondella előtt szegmentíves bejáratú lépcső vezet föl a várba. A rondella falán kereszt, 1686-os dátummal emlékeztet a vár visszafoglalására. A rondellától a bécsi kapuig húzódó, váltakozva kő és téglasorokból épített falszakaszt kis sokszöges és kör alakú bástya (Anjou bástya és Murad pasa bástya) szakítja meg.

74. ábra: Az Esztergomi-rondellától a Bécsi kapuig tartó falszakasz

53


2015. 03. 05.

A várfalak történetének rövid kronológiai ismertetése 1243-tól kezdődött királyi várépítkezés. 1255. évi oklevél szerint „IV. Béla a tatárok ellen, az ország védelmére megfelelő várat építtetett a pesti Újhegyen és sok emberrel népesíttette be azt.” Az elkészült, 1,5-2 m széles, kőből készült városfalak a várhegy mészkőplatójának peremét szabálytalan alaprajzzal követték, 55-65 méterenként félkör, patkó vagy négyszög alaprajzú tornyokkal erősítve. 1302 szept. – Károly Róbert és hívei megtámadják Budát, Vencel király székhelyét, de Kőszegi Iván csapatai fölmentik a várost. 1307 jún. 1. – Werner fia László, volt budai rektor Károly Róbert részére visszafoglalja Budát. 1311 jún. 25. – Csák Máté támadást intéz a vár ellen. XIV. sz. – Külső falövvel veszik körbe a városfalakat. Ez nem olyan erős, mint a belső fal, néhány torony erősíti. XIV. sz. eleje – Zsigmond átépítteti a város és a várpalota védőfalait. A város falait kintebb tolja, és a várlejtőn épített új, magasabb falakat, majd a XIII. sz-i városfalat elbontatta. A várpalota körül is új falakat emelt, melyeken öt kaput nyittatott. A bejáratok kettős, gyalog és lovaskapukkal épültek, az előttük lévő farkasvermek fölött gyámköveken nyugvó felvonóhíd ívelt. A lovaskapukat csapóráccsal látták el. A keretek élszedettek, mely alul gúlában végződik. A gyalogkapuk háromkaréjos záródásúak, a nagyobb nyílások félkör- vagy szegmentívesek. 1526 szept. 12. – I. Szulejmán török serege élén bevonul a városba, felgyújtja és kifosztja. A tűzvészben egyedül a palota menekül meg. 1526. okt. 31. – Szapolyai János erdélyi vajda szállja meg. 1527 júl. – a vár I. Ferdinánd kezébe kerül. 1529 szept. 3. – János király foglalja vissza. 1530-ban gróf Roggendorf Vilmos császári tábornok ostromolja sikertelenül. 1530-as évek – János király a védműveket Domenico da Bologna olasz hadmérnökkel javíttatja ki. A Zsigmond-kori déli kaput lebonják, helyén felépítik a déli rondellát, melynek oldalában új kaputornyot emelnek (Olasz vagy Lihegő-kapu), melynél felhasználják a régi kapu köveit is. Az óolasz típusú Erdélyi-bástya építése. 1541 aug. 29. – I. Szulejmán a várat csellel elfoglalja. 1542; 1566 – sikertelen császári ostromok. 1570 k. – Velig bég tornya 1599 – Pálffy Miklós, Schwarzenberg Adolf és Nádasdy Ferenc eredménytelen ostroma. 1602 okt. 2. – nov. 13. – Ruswurm Hermann Kristóf tábornok sikertelen ostroma. 1648-1650 között – Sziavus aga bástyája 54


2015. 03. 05.

1650-1653 között – Murád pasa bástyája 1664 – Evlia Cselebi szerint az épülő Fehérvári rondella falai két méter magasságban állnak. 1666-67 – Kászim pasa építési felirata alapján elkészül a Fehérvári rondella. 1669 – Mahmud pasa bástyája 1684 júl. 14. – nov. 3. – Lotharingiai Károly herceg és Miksa Emánuel bajor választó első, sikertelen ostroma. Az ostrom után készül Sziavus aga ágyúállása a Fehérvári rondella körül. 1686 jún. 24. - Lotharingiai Károly vezetésével nemzetközi sereg foglalja vissza a várat. 1687-ben Joseph de Haüy hadmérnök felméri a várat. A középkori várszerkezet megtartásával a várfalak helyreállítása, előttük föld védművek készítése. A Halászbástya szakaszán hajtogatott alaprajzon épülnek ujjá a várfalak. 1723-évi nagy tűzvészben, lőporrobbanás következtében romba dől a Fehérvári kapu, amelyet Daun Henrik rövidesen helyreállíttat. 1750-es évek – Sziavus aga bástyája helyén felépítik az ötszögű Károly bástyát. 1782 – II. József építteti a Buzogány-torony mellett a Ferdinánd-kaput. 1836 – restaurálják a védműveket. 1849 máj. 4. – 21. – a Görgey Artúr tábornok által vezetett a magyar honvédsereg megostromolja és beveszi Hentzi osztrák csapataitól védett várat. XIX. sz. közepe – jónéhány bástya elbontása, a déli kaputoronyra Josef Weiss és C. Neuwirth tervei szerint felépül az ún. parasztház. 1875-82 – Ybl Miklós tervei szerint felépül a Várkert-bazár, lebontják a Vízi-rondellát és a hozzá csatlakozó falak Duna-parti szakaszát. 1891-93 – elbontják a városkapukat, a Vízi, a Bécsi és a Fehérvári kaput. Az Ybl-féle palotabővítés során az un: krisztinavárosi szárnnyal áttörik a nyugati oldali várfalakat, a hozzá vezető út építésekor lebontják Karakas pasa tornyát. 1936 – A bécsi kapu átépítése, Lechner Jenő tervei szerint. 1944-45 – háborús károk. 1950-66 – a várfalak helyreállítása és újjáépítése.

55


2015. 03. 05.

72. ábra: A budai Várnegyed várfalainak együttese

56


2015. 03. 05.

A várfalak jelenlegi állapota, problémái A ma látható várfalak a 19. századtól épültek ki, tulajdonképpen a középkori és kora újkori várfalak köpenyezéseként, gyakran több periódusban. Így a történeti szempontból legértékesebb részek gyakorlatilag a föld alatt vagy takarásban vannak. Általános építési gyakorlat volt, hogy a rossz állapotú korábbi falak elé újabbat építettek, elfedve ezzel a korábbi hibákat, mintegy „időzített bombát” hagyva az utókorra. A várfalak művészettörténeti, műemléki kérdéseket is hordoznak, az egész palotakomplexummal, polgárvárossal és környezetével összhangban kell kezelni.

76. ábra: A várfalak struktúrája és a potenciális károsító tényezők

A világháború után a legtöbb középkori várfal későbbi díszítését vagy hozzáépítéseit elbontották, az újkori falakat a háború utáni évtizedek helyreállításának alárendelten kezelték. Vannak olyan 19. század végi várfal/támfal szakaszok, melyeket megcsonkítottak, a középkori maradványok rekonstrukciójának jobb érvényesülése érdekében (pl. Karakas pasa torony és a királyi palota nyugati szárnya közötti Ybl-féle támfal), vagy egyes szakaszokat „stílszerűen” átalakítottak (Savoyai szobor terasza). 57


2015. 03. 05.

2011-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központja (NÖK) elvégezte a várfalak állapotfelmérését. Ennek során négy osztályba sorolták a várfalszakaszok szerkezeti állapotát. Jónak minősített szakasz tulajdonképpen csupán a Halászbástya és a délkeleti falak egy rövid szakasza. Közepes minőségű az egyszerű, egyenes várfalszakaszok többsége, ám ezeket rossz minőségű szakaszok is jócskán tagolják. A tornyok és a bástyák többségének állaga többnyire rossz minősítést kapott. Életveszélyesként jelölték az északi fal bizonyos szakaszait, az Esztergomi-rondella déli részét, a Fehérvári-rondella falainak egészét, az OSzK tömbjétől északnyugatra lévő Ybl-féle támfalat, a déli rondella nyugati szakaszát és bizonyos délkeleti várfalakat. 2011-ben a NÖK engedélyezési tervet is készített az állami tulajdonú, palotanegyedbéli várfalak helyreállítására – illetve alapvetően veszélyhelyzet elhárítására –, amely azóta (mára lejárt) engedélyt is kapott. Az engedélyezési tervhez mérnökgeológiai, hidrogeológiai és geotechnikai szakvélemény, valamint faldiagnosztikai dokumentáció is készült. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a teljes várfal hosszának csak mintegy 20-25 %-át érintette. 2015. február 24-i helyszíni szemle alkalmával nagyjából a 2011-ben jelzett állapotokkal találkoztunk. A Várkert Bazár felújítása kapcsán a délkeleti várfalszakaszok rövid részleteit állították helyre, így a déli és északi kortinafalat a köztük lévő várfalszakasszal. A déli nagy rondella állapota immár jónak tekinthető szemrevételezés alapján, ahogyan az Erdélyi bástya és a tőle északnyugatra lévő várfalszakasz állapota is. A várfal további – elsősorban a Palotanegyedtől északra eső – részei sokhelyütt védőráccsal védettek a fokozott omlásveszély miatt. A Fehérvári- és Esztergomirondellákon karnyi vastag függőleges repedések futnak fel. Az Ybl-féle támfalak téglafelületein jelentős felületű sókivirágzás látható. A téglafalazatokon nagy kiterjedésű kifagyások tapasztalhatók. Sokhelyütt növénymentesítés történt ugyan, de combnyi vastagságú szárral rendelkező fák csonkjai maradtak a tégla, illetve kőfalban. A lépcsők elhanyagolt állapotúak – igaz például az Iskola lépcsőbe és a Gránit lépcső mellé épp most épül felvonó (az utóbbi egy újabb falmegnyitást jelent az amúgy is számos utólagos megnyitással bíró várfalon, az előbbi akadálymentes felvonónak eddig semmilyen értelmezhető környezeti kapcsolódása sem létesült). További felvonót létesítetnek a Murad pasa bástyánál (80 méternyire a Bécsi-kaputól), ahol újabb jelentős méretű megnyitás történt a várfalon. A Karakas pasa tornya mellett a közelmúltban jelentős szakaszon törték át a várfalat mélygarázs bejáratának létesítése okán. Az egykori karmelita kolostor és Sándor-palota menti és a Bécsikaputól nyugatra, az Erdélyi-bástyáig tartó várfalszakaszok kifejezetten rossz állapotúak, helyreállításuk sokáig nem húzható feladatot jelent. A problémák elsősorban statikai természetűek, ezen kívül a várfalak vízelvezetése többnyire nem megoldott, így állandó károsításnak vannak kitéve. A folyamatos növénymentesítésről is gondoskodni szükséges. 58


2015. 03. 05.

Veszélyek, problémák A várfalak állapotában, műszaki állagában rejlő veszélyek csak részletes diagnosztikai vizsgálatok alapján fogalmazhatók meg pontosan. A várfalszakaszok szemrevételezés alapján jónak tekinthető állapota ugyanis rejtett problémákkal bírhat; és – esetleg – fordítva: nem bizonyos, hogy a jelentősnek látszó műszaki problémák valójában nem orvosolhatók egyszerű eszközökkel. A legnagyobb veszélyforrást az egyre növekvő igénybevétel miatt – vagy akár attól függetlenül, földmozgások következtében – esetleges megcsúszás jelentheti, amelyre az egykori karmelita kolostor menti várfalszakasz (Ellyps-terasz) néhány évvel ezelőtti helyzete, az Esztergomi- és Fehérvári-rondella falainak 2010-es szétnyílása is figyelmeztet. Ezen károsodások mindegyike a vízelvezetés hiányos voltára, megoldatlanságára vezethetők vissza. Régészeti kérdés, hogy a falak menti kazamatarendszerről jelenleg milyen információk állnak rendelkezésre. Ezek egy része minden bizonnyal eltömedékelt, ismeretlen, és ennél fogva potenciális veszélyforrást jelenthet, hiszen akár beszakadással is fenyegethet különösen az elmúlt évtizedben megnövekedett terhelés miatt. Szükséges teendők, feladatok Tulajdonjogi helyzet, vagyonkezelés rendezése elengedhetetlen a szükséges és sürgető lépések megtételéhez is. Példaként említhető az Ellyps-terasz problémája, ahol a várfal által támasztott terület állami, míg a várfal maga önkormányzati tulajdonban van, vagyonkezelője a Várgondnokság. Ilyen esetekben mindig problematikus, hogy ki engedélyeztethet, ki viseli a költségeket. E tekintetben egységes irány megfogalmazása válik szükségessé. Az egységes kezelés érdekében fontos lenne a koordinátori szerep leosztása. Javasolható, hogy a Nemzeti Hauszmann Bizottság véleménye kelljen minden további tervezéshez, a tervek jóváhagyásához. A teljes várfalra ki kellene jelölni egy szervezetet, amely felelősséggel és pénzösszeggel kellene, hogy rendelkezzen a várfalak tekintetében. E szervezet lenne, a jövőbeli beavatkozások lebonyolítója, projektmenedzsere. E kérdések rendezése tekintetében a Budavári Önkormányzat, az MNV Zrt. és a Nemzeti Hauszmann Bizottság közötti egyeztetés szorgalmazható, ahol e kérdések megvitatásra az irányok megfogalmazásra, javaslatok megtételére kerülhet sor. A várfalakat érintő teendők megvalósításának megtervezése, a szereplők feladatainak meghatározása, a szabályzók elkészítése, illetve módosítása, az időbeli ütemezés, a szolgálati utak megvalósítási modelljének meghatározása további feladatokat jelent. Elsődleges műszaki teendő a vízelvezetés problémáinak megoldása, szivárgó rendszerek kiépítése, a felszíni csapadékvíz elvezetése, a vízi közművek kifogástalan ál59


2015. 03. 05.

lapotának biztosítása. Az életveszélyes és veszélyes várfalszakaszok statikai megerősítése, állékonyságának biztosítása a kialakult állapot okának feltárásával, azok megszüntetésével valósítandó meg. Az életveszélyes, azonnali beavatkozást igénylő pontok azonban csak precíz állapotfelmérés alapján jelölhetők meg, amelyhez az alábbiakat szükséges figyelembe venni. A várfalak műszaki problémáival, helyreállításával, régészeti feltárásaival kapcsolatban számos dokumentáció készült. Ezek összegyűjtése, közös tervtárban történő elhelyezése, adatbázis létrehozása szükséges. A kompetenciával rendelkező szervezetek részére ehhez hozzáférést kell biztosítani. Ennek a tervtárnak és adatbázisnak a helye a Forster Központ, vagy a Várgondnokság lehetne. Bármilyen további tervezéshez, részletesebb koncepció kialakításához nélkülözhetetlen építéstörténeti kutatási dokumentáció elkészítése régész és művészettörténész bevonásával. Ennek során a teljesség igényére törekvéssel szükséges a képi és rajzi forrásokat összegyűjteni, az eddigi ásatások és régészeti megfigyelések eredményeit rögzíteni. Az építéstörténeti kutatási dokumentáció részét kell képeznie részletes értékleltárnak. E dokumentációnak periodizációs falnézeti rajzokat és alaprajzokat is tartalmaznia kell. Az építéstörténeti kutatási dokumentáció eredményeire és megállapításaira építve részletes kártérkép készítése szükséges kőrestaurátor, statikus, geodéta és épületdiagnoszta szakértők bevonásával. A már meglévő korábbi állapotfelmérések, problématérképek frissítendők, a jelenlegi állapot szerint aktualizálandók. A különösen érzékeny és jelentős károsodásokat mutató részeken fotogrammetria felmérés elvégzése indokolt. A várfalszakaszok kora (építési és helyreállítási periódus) és anyaghasználata alapján szükséges meghatározni a teendőket az egységes kezelés (helyreállítási koncepció) érdekében. Bármilyen jövőbeli helyreállítás ütemezése elsősorban az állapot függvénye. Helyreállítás tervezéséhez szükséges régész és falkutató bevonása. Az életveszélyes, veszélyes és méltatlan állapotok mielőbbi megszüntetése kívánatos. Fontos leszögezni, hogy nem lehet szempont a várfalak megjelenésének egységesítése, azaz a mára kialakult állapot jelenti a kiindulási alapot minden jövőbeli helyreállítás tervezéséhez. A Budai Vár falainak rekonstruktív vagy bármely más okból történő megváltoztatása csak komplex, tudományos alapokon nyugvó tervezési munka nyomán készülhet. Régész szakértők határozzák meg, hogy mely területeken történt ásatás (BTM). Az ingatlanok intenzív régészeti védelme miatt bármilyen tervezett beavatkozás esetén számolni kell a régészeti feltárás szükségességével. Erre anyagi forrás és a szakszerű feltáráshoz és dokumentáláshoz szükséges idő biztosítandó. Még a kisebb, a falak mögötti munkák (pl. szivárgók ellenőrzése) esetében is megelőző régészeti szondá60


2015. 03. 05.

zásra van szükség. Ha a korábban módszeres régészeti ásatással fel nem tárt helyeken fontos tudományos eredmények kerülnének elő, melyek a jelen kialakítás megváltoztatását indukálhatják, azt jól átgondolt módon, az egész helyreállítás történet figyelembe vételével, egy újabb (módosított) tervezési / engedélyezési eljárás keretében kell kezelni. Az újkori, 18–19–20. századi várfalak önmagukban általában kívül esnek a régészet érdeklődésén, de a helyreállításukhoz szükséges kutatáshoz a régészeti módszerek is nélkülözhetetlenek, így ezeknél is szükséges a régészek munkája. Azonban a ma látható ilyen várfalakat nem szabad automatikusan alárendelni a régészeti eredményeknek, azok megváltoztatása általános műemléki kérdéseket is felvet, illetve az újkori királyi palotával van összefüggésben. Szükséges környezeti terv készítése kertépítészek bevonásával, a várfalak környezete jelenlegi állapota rögzítése után. Növénykataszter készítendő a meglévő növényállományról. Szükséges, hogy a környezetrendezésre szülessen olyan koncepcióterv, amely a későbbiek során ütemezhető, és amely a jövőbeli beavatkozásokhoz irányadó lehet. A budavári várfalak számos helyen megnyitottak, holott történeti funkcionális lényegéhez (és műemléki értékéhez) tartozik, hogy csak a legszükségesebb helyeken történt megnyitása. Minden további megnyitás a hitelesség, azaz a műemléki értékek védelme ellen hat. Csak tudományos tényekkel, részletes bizonyítékokkal alátámasztott módon, az ezekkel bíró szakaszok esetében fogadható el esetleges rekonstrukció. Fontos, hogy a helyreállítás során ne térjenek el ad hoc a háború utáni megoldásoktól, mert az eseti kijavító szándék miatt az egész rekonstrukció összképe és műemléki-történeti értéke torzulhat. Mindenképpen előremutató lenne, ha a várfalak vonatkozásában is készülne katasztrófavédelmi terv.

61


2015. 03. 05.

A várfalak által érintett ingatlanok

hrsz.

tulajdoni viszony

művelési ág

további védettség*

örökségvédelmi védettség bejegyzés**

6452/1

állami

vár

M 15848; MJT; MK (3) régészeti lelőhely (5)

M, MJT, régészeti lelőhely

6452/2

állami

építési terület

M 15131; M 15848; MJT; MK (4) régészeti lelőhely (4)


6452/3

állami

közpark



6453/1

főv. önkormányzati

közterület

MJT, MK (2) régészeti lelőhely (3)

MJT, régészeti lelőhely

6453/2

állami

közpark

MJT; MK (6) régészeti lelőhely (4)




6455/1 önkormányzati közterület 6458

önkormányzati közterület


régészeti lelőhely

6469




6514




6515




6524

önkormányzati



6525



M, régészeti lelőhely



6527/2 önkormányzati

lakóház, udvar

általános iskola

6530



M, régészeti lelőhely

6531


M 15034; M 15851; MJT, MK (9) régészeti lelőhely (5)


6533

önkormányzati

M 15034; MJT, MK (5) régészeti lelőhely (2)


6534




vár

62


2015. 03. 05.

hrsz.

tulajdoni viszony

művelési ág



6541

állami

közterület



6542

állami

közterület



6546

állami

lakóház, udvar



6551




6563




6632

közterület önkormányzati és összekötő rámpa




mélygarázs és park


M


út


M

7124/2 önkormányzati közterület






14207 önkormányzati közterület


MJT

14208 önkormányzati


M



–






M, MJT


közpark


M, MJT


közpark


MJT



M



M

park

közpark

közpark

közpark

63


2015. 03. 05.

művelési ág



beépítetlen terület


MJT

14339/3 önkormányzati közterület




közpark



14363/2

Budavári Sikló


–

hrsz.

tulajdoni viszony


társasági

* A várfal védettségén kívüli védettségek. MJT – műemléki jelentőségű terület (minden esetben a 15001 törzsszámú MJT-t jelenti); MK – műemléki környezet; M – műemlék (műemléki törzsszámmal azonosítva). További védettség jelölésénél a zárójelbe tett számok az ingatlan műemléki környezetének és régészeti lelőhely érintettségének darabszámát jelölik. ** A táblázat oszlopa a tulajdoni lapokon a védettség bejegyzésének hiányosságait igyekszik feltárni.

Az összesen 40 ingatlan tulajdoni megoszlása: - kerületi önkormányzati tulajdon: 31 - fővárosi önkormányzati: 1 - állami: 7 - társasági: 1 Az utóbbi évek építési, helyreállítási tevékenységei Palotanegyed: 2011. év őszén a Várgondnokság a NÖK-kel átfogó várfal vizsgálatot készíttetett és a várfalakat szakaszokra osztva (5-32. szakaszra) helyreállítási terv is készült. E várfalszakaszok felújítására a Várgondnokság építési engedélyt is kapott. 2013-ban a Várgondnokság 1 évvel meghosszabbíttatta ezen engedélyek hatályát, de 2014. szeptember 9-én e hosszabbítás is lejárt. Tehát jelenleg nincs építési engedély egyetlen várfal szakasz helyreállításra sem. Kivéve a Fehérvári-rondellát, amelyre kötelezés van érvényben. A Fehérvári-rondella veszélyhelyzet elhárításának, helyreállításának kötelezési határideje 2014. december 31-én lejárt, a Várgondnokság a terveztetést végzi. Időközben az alábbi várfalszakaszok helyreállítása el is készült: 5., 7., 8., 11., 12. szakaszok. A használatbavételi engedélyeket kiadták.

64


2015. 03. 05.

Polgárváros: A Tárnok utca 5. sz. várfalszakasz I. ütemű helyreállítása elkészült. A II. ütem helyreállításának a határideje 2015. május 31. A Babits-várfal I., II., III. ütemű helyreállítása elkészült, a végleges használatbavételi engedély kiadása folyamatban van. Az Esztergomi-rondella helyreállítási terveit most készítteti az Önkormányzat. A Bécsi kapu nyugati oldalán is veszélyes helyzet alakult ki, az Önkormányzat kezeli, aládúcolták, a közlekedést lezárták. A helyreállítási tervek készítése folyamatban van, egyeztetés is történt. Fentiek kivételével a lakónegyed várfalairól általánosan elmondható, hogy műszaki állapotuk megfelelő, de a felületükön és a mellvédeken tégla-kő kiomlások tapasztalhatók. Tehát a fenti szerkezeti megerősítéseken túl állandó felületi karbantartásra van szükség. Az alábbi táblázat az elmúlt évek építési és használatbavételi engedélyezési eljárásait foglalja magába. Felhívjuk a figyelmet, hogy az ingatlanok (helyrajzi számok) alapján történő összevetés csupán irányadó adatokat szolgáltathat, hiszen például a 6452/1 helyrajzi számú ingatlanon (mely több mint 8 hektárnyi kiterjedésű) hozzávetőlegesen 800-1000 méternyi falszakasz található, amelynek csupán bizonyos szakaszain végeztek beavatkozásokat az elmúlt években.

hrsz.

építési engedély száma

építési engehasználatbavételi dély hosszabengedély bítása

Megjegyzés

Turul szobor pillérétől délre eső, egykori BP-1D/001/1702Zeughaus falának 7/2014. nyomvonalát követő várfal. 5. szakasz

460/2970/003/2011.

BP-1D/001/19353/2014.

6452/1 460/2642/004/2011. 460/1426/001/2011. (kötelezés) 460/2644/002/2011. (ép. eng.)

Keleti várfal északi kortina falig terjedő szakasza. 7. szakasz

Palota „D” épület előtti BP-1D/001/781-3 8. sz. szakasz (Savolyai /2013. terasz-támfal)

65


hrsz.


2015. 03. 05. építési engehasználatbavételi dély hosszabengedély bítása

Megjegyzés

BP460/2971/002/2011. 1D/001/23102/2013.

Északi kortina fal (Kilátó terasz) 9. sz. szakasz

BP460/2972/002/2011 1D/001/23102/2013.

„E” épület előtti felső várfal 10. sz. szakasz

460/2645/002/2011.

BP-1D/001/1936- Alsó keleti támpilléres 3/2014. támfal. 11. szakasz

460/2973/002/2011.

BP-1D/001/782-3 /2013.

Déli kortinafal 12. sz. szakasz

BP460/2975/002/2011 1D/001/23102/2013.

Déli zárófal 14. sz. szaksz

BP460/2646/2/2011. 1D/001/24812/2013.

Nagyrondellát a déli fallal összekötő nyugati várfal 16. sz. falszakasz

BP460/2977/002/2011 1D/001/23102/2013.

Nagyrondella kaputornyának várfala 20. sz. szakasz

BP460/2978/002/2011 1D/001/23102/2013.

Két kortina fal közötti támfal 21. sz. szakasz

BP460/2979/002/2011. 1D/001/23102/2013.

Sikló utcai címeres támfal 22/1. sz. szakasz

BP460/2979/002/2011 1D/001/23102/2013.

Keleti kerti támfal 22/2. sz. szakasz

BP460/2982/002/2011 1D/001/23102/2013.

Buzogányos torony és gyilokjáró falazata 26. sz. szakasz

BP460/2983/002/2011 1D/001/23102/2013.

Nyúl-kert várfal 27. sz. szakasz

BP460/2984/002/2011 1D/001/23102/2013.

Újvilág-kert várfal 28. sz. szakasz

BP460/2985/002/2011 1D/001/23102/2013.

Ybl-féle támfal 29. sz. szakasz

66


hrsz.


2015. 03. 05. építési engehasználatbavételi dély hosszabengedély bítása BP-1D/001/782-3 /2013.

6452/2 460/2973/002/2011.

6452/3

6453/2

Megjegyzés Déli Kortinafal 12. sz. szakasz

BP460/2974/002/2011 1D/001/23102/2013.

Zsigmond torony várfal 13. sz. szakasz

BP460/2976/002/2011 1D/001/23102/2013.

Nagyrondella falazat 23. sz. szakasz

BP460/2980/002/2011 1D/001/23102/2013.

Magas ágyúállás 24. sz. szakasz

BP460/2981/002/2011 1D/001/23102/2013.

Nagyrondella és a Dél fal közötti alsó fal 25. sz. szakasz

460/1288/2011 (kötelezés)

460/2647/2011 Fehérvári Rondella. 32. (kötelezés részteljeszakasz sítése) Tárnok u. 5. ingatlanon álló várfalszakasz BP-1D/001/1676helyreállításának I. 1/2013 üteme (Hunyadi János úttal párhuzamos szakasz)

460/1781/001/2011 (kötelezés) 6524 V-P-019/2012 BP-1D/001/23753/2014. (kötelezés módosítása)

Tárnok u. 5. várfalszakasz helyreállításának II. üteme

6632

460/333/2011 (kötelezés) V-P-019/626-3/2012 (kötelezés módosítása)

Esztergomi rondella

14060/2

460/449/9/2011. (ép. eng.) V-P-019/488-10 /2012 (mód. ép. eng.)

V-P-019/48812/2012

67

Babits sétány várfalszakasz


2015. 03. 05.

IV. 2. A budai Várnegyed barlangjai - barlangok, pincék, földalatti létesítmények a budai Vár területén Bár a köznyelvben gyakran nevezünk barlangnak az ember alkotta földalatti létesítményeket is, a barlangok természeti értékeinek megőrzése miatt fontos megkülönböztetnünk ezeket a természetes képződményektől, még akkor is, ha a budai Vár legfontosabb barlangjában az emberi tevékenység olyan mértékű átalakítást eredményezett, ami nem mindig teszi lehetővé, hogy szétválasszuk a természetes üregeket a mesterséges létesítményektől. 1. Barlangok A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. § (3) bekezdés alapján „a barlang a földkérget alkotó kőzetben kialakult olyan természetes üreg, melynek hossztengelye meghaladja a két métert és – jelenlegi vagy természetes kitöltésének eltávolítása utáni – mérete egy ember számára lehetővé teszi a behatolást.” A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. § (2) bekezdése alapján minden barlang törvényi védelem alatt áll. A Budai Vár-barlangot nevesíti a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényés állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 6. melléklete is. A budai Vár területén négy e törvény hatálya alatt álló barlang szerepel az Országos Barlangnyilvántartásban (13/1998. (V. 6.) KTM rendelet a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről). 1. Fortuna utca 18. szám alatti barlangpince nyilvántartási szám: 4762-78 helyrajzi szám: 6594 hossz: 40 m mélység: 4 m A barlang magánterületen nyílik. Emiatt, valamint kis kiterjedése miatt nem hasznosítható. 2. Táncsics Mihály utcai barlang nyilvántartási szám: 4762-71 helyrajzi szám: 6545 hossz: 8 m mélység: 4 m A barlang bejárata a Táncsics Mihály utca 21–23. pincéjéből nyílik. 1994-ben a pinceszintet, és részben a barlangot is megerősítették, jelenlegi állapota nem ismert. Kis kiterjedése miatt nem hasznosítható. 68


2015. 03. 05.

3. Nagyboldogasszony-barlang nyilvántartási szám: 4762-79 helyrajzi szám: 6531 hossz: 11 m mélység: 6 m A barlang 2010-ben nyílt meg, közműfektetés során. Bejárata a Mátyás-templom bejárata előtt, a Szentháromság téren nyílik. A barlangban talált régészeti leletek, valamint a falakba mélyített gyertyatartó fülkék alapján a középkorban pinceként használták, később pedig törmelékkel tömték el. A barlangba egy akna vezet, így csak megfelelő szaktudással és biztonsági felszereléssel közelíthető meg. Bármiféle további kutatásához a barlangot kitöltő törmelék eltávolítása szükséges, amelyet szintén nagy nehézségekkel, az aknán keresztül kéne kijuttatni. A törmelék régészeti leleteket tartalmaz, ezért annak eltávolítása csak régészeti feltárás keretében lehetséges. A törmelék eltávolítása után a barlangot fel kell mérni. Ennek során a ma ismert kiterjedés jelentősen nőhet. A barlang fölött egyrészt autóforgalom zajlik, másrészt a Mátyás-templom áll fölötte. Ezért a barlangot statikailag is meg kell vizsgálni, ha szükséges, megerősíteni. Ez utóbbi könnyen a barlang értékeinek pusztulásához vezethet. A barlang megelőző kutatása, biztonságossá tétele aránytalanul nagy ráfordítást jelent, és az elérhető eredmény nem biztos, hogy biztosítja a hasznosítás lehetőségét, ezért jelenleg hasznosítását nem javasoljuk. 4. Budai Vár-barlang nyilvántartási szám: 4762-1 helyrajzi szám: 6493 hossz: 3300 m mélység: 15 m

A barlang természetes üregeit a pleisztocén édesvízi mészkő alsó szintjében, a budai márga határán hévforrás oldotta ki, természetes bejárattal nem rendelkezett. Buda középkori felépülésekor, kútásáskor és pincék kialakításakor nyílt meg a barlang. A „pincebarlang”-rendszer mintegy 200 kisebb-nagyobb teremből és az azokat összekötő folyosókból áll. A raktárként, pinceként, börtönként stb. használt üregeket a történelmi idők alatt folyamatosan tágították, a falakat, mennyezeteket kő- vagy téglafallal erősítették, melynek eredményeként a természetes és mesterséges járatok sokszor nem különböztethetőek meg. 69


2015. 03. 05.

A Budai Vár-barlangban története során háromszor alakítottak ki múzeumot. 1935ben nyílt meg az első múzeum, amely Budapest ostromáig működött. 1961-ben ugyanitt nyílt új kiállítás, amely 1965-től az Úri utca 9. számú házból lehetett megközelíteni. 1976-ban a kiállítást bezárták, mivel a világítás tönkrement és víz öntötte el a barlang nagy részét. 1984 óta Labirintus néven működik a múzeum.

A barlangnak a Logodi utca és a Csónak utca (Hunyadi János út) felé is van kijárata, valamint a Szentháromság térről akna vezet le. A hozzá kapcsolódó pincéket és a Sziklakórházat elfalazásokkal, lehegesztett vasajtókkal választották le. Így a leválasztott pincék a ház tartozékaivá váltak. A barlangot a Duna–Ipoly Nemzeti park kezeli. 2. Pincék Számos, a lakóházakhoz kötődő, egymástól független pince is található a budai Várban, számukat a szakirodalom „mintegy 68”-ra teszi. Ezek a pincék a lakóházak részei, a lakóház tartozékai, hasznosítási szempontból így nem játszanak szerepet. Ilyen önálló pincék találhatóak a Dísz téren és az Úri utca mindkét végén, a Bécsi kapu téren, az Országház utcában, a Fortuna utcában és a Táncsics Mihály utcában. Mivel azonban nagyrészt a közterületek alá húzódnak, fontos állapotuk folyamatos monitorozása, szükség esetén megerősítésük vagy szakszerű eltömésük, mivel a közlekedést, vagy a fölöttük álló épületeket veszélyeztethetik omlásuk esetén. 1988 és 2005 között folyamatosan zajlott a pincék feltárása és megerősítése A Budavári Önkormányzat 154/2006. (VII.12.) Kt. sz. határozatában környezetvédelmi programja keretében meghatározta a pinceveszély-elhárítási program folytatását. Legutóbb 2012-ben a KMOP-3.2.1/A-09-2009-0004 pályázatból történtek állagmegóvások.

70


2015. 03. 05.

A II. világháború idején és az 1950-es években több óvóhelyet alakítottak ki, elsősorban a Hadtörténeti Intézet és Múzeum alatt, az Úri utca 72. szám alatt (a Magyar Nemzeti Bank részére) és a Bécsi kapu tér alatt (a Magyar Nemzeti Levéltár részére). A Logodi utcából nyílik a Sziklakórház. Az 1944–1945-ben, majd 1956-ban működő kórházat folyamatosan működésképes állapotban tartották. 2008 óta látogatható. 3. Összegzés A barlang- és pincerendszer a Várnak a Dísz tér és a Bécsi kapu tér közé eső területén található, ezért a királyi palota jövőbeli fejlesztésénél nem kell számolni velük. A barlangok és pincék hálózatából elsősorban a ma is működő Labirintus hasznosítása – elsősorban további fejlesztése – lehetséges. Természetes barlangok és az azokkal összekapcsolódó régészeti korú pincék csak a Dísz tértől északra találhatóak. Ezek hasznosítása esetében a Földművelésügyi Minisztérium bevonása kötelező. Az óvóhelyek közül csak a közismerteket említettük. Ezek ismertsége nem teljes. Mivel elsősorban hadtörténeti emlékek, ezek esetleges fejlesztése esetében a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum bevonása javasolt. A közműhálózat folyamatos cseréje során megfigyelt pozitív hatások (elöntött, nedves terek kiszáradása) azt mutatják, hogy a barlang- és pincerendszerben folyamatosan monitorozni kell a környezeti hatásokat, javítani és cserélni kell a tönkrement megerősítéseket, felépítményeket, boltozatokat. Veszélyek, problémák A budai Vár jövőbeli fejlesztésének keretében a barlangok kapcsán fontos kiemelni, hogy a Várhegy, annak erődítései (a várfalak), a lakóépületek, a közutak és a közműhálózat, valamint a pince- és barlangrendszer szerves egységet alkot. A csapadék és a közműhálózat meghibásodása esetén az abból származó vizek útja máig sem ismert, hiszen a járatoknak csupán egy része kutatható, emberi és anyagi kapacitás a tudományos kutatásokra nincs. Ezért a kőzetek stabilitása, teherbírása, hatásai a felszínre és a várfalakra már csak az „eredmények” után ismert: a várfalak repedései, az útburkolat beszakadása, az épületek süllyedése évről-évre jelentkezik. Hasznosítási javaslatok A Fortuna utca 18. szám alatti barlangpince, a Táncsics Mihály utcai barlang és a Nagyboldogasszony-barlang hasznosítását nem javasoljuk, mivel kiterjedésük kicsi, magánterületen vagy közforgalmú úton nyílnak, és tudományos kutatásuk, kitisztításuk és látogathatóvá tételük aránytalanul nagy ráfordítást jelent az elérhető eredményhez képest.

71


2015. 03. 05.

A Budai Vár-barlangból elsősorban a ma is működő Labirintus hasznosítása – elsősorban további fejlesztése – lehetséges. Az önálló pincék a házak tartozékai, ezért hasznosítási szempontból nem játszanak önálló szerepet. Az óvóhelyek jelenleg az életvédelmi létesítmények létesítéséről, fenntartásáról és békeidőszaki hasznosításáról szóló 22/1992. (XII. 29.) KTM rendelet 5. § (1) bekezdése alapján „rendeltetésétől eltérő célra csak ideiglenes jelleggel és csak az e rendeletben meghatározott feltételek szerint hasznosítható (használható, adható bérbe) azzal a további feltétellel, hogy szükség esetén 24 órán belül helyreállítható legyen az óvóhely rendeltetésének megfelelő használat, továbbá az ideiglenes hasznosítás ne rongálja vagy veszélyeztesse az óvóhely védőképességét és állagát.” Ezért hosszútávú hasznosításukat nem javasoljuk. Ez alól a kivételt képez a Sziklakórház, amelynek fenntartása és esetlegesen szükséges fejlesztése jelentős turisztikai célt szolgál, és bemutatja a Vár második világháborúban betöltött szerepét. További óvóhelyek hasznosítása csak akkor lehetséges, ha tisztázódott, hogy melyek nem működnek jelenleg is kijelölt óvóhelyként, és hogy ezeknek ki a tulajdonosa. Erre a célra elsősorban az Úri utca 72. alatt található, egykori Magyar Nemzeti Bank óvóhelye lehet alkalmas, másodsorban az ezzel esetlegesen összeköttetésben álló, az MTA tömbje alatt húzódó egykori Belügyminisztériumi óvóhely jöhet számításba. Jövőbeli feladatok – A barlangok és pincék geodéziai szintű, háromdimenziós felmérése és összevetése az ingatlanhatárokkal. A Budai Vár-barlang nem látogatható, úgynevezett Nagy Labirintus elnevezésű részére az FM Barlangtani Osztály rendelkezésére áll egy lézerszkenneres felmérés. A továbbiakban ennek a felmérésnek a kiegészítése javasolt. – A barlangok és pincék statikai felmérése. – A szükséges statikai megerősítések elvégzése. – Katasztrófavédelmi terv kidolgozása a barlangokra.

72


2015. 03. 05.

74. ábra: A budai Várnegyed barlang-, pince- és üregrendszere

73


2015. 03. 05.

Melléklet: A budai Várnegyedben és a Palota-negyedben fennálló védettségek I. Kerületi helyi védelem / Várnegyed Bécsi kapu tér 2-4. sz. 6627 Hrsz., Magyar Országos Levéltár épülete Bécsi kapu tér 9. sz. 6565/1 Hrsz. Evangélikus templom és paplak. Úri u. 60. sz. (Tóth Árpád sétány 34.9 6689 Hrsz., lakóház II. Régészeti védettség A budai Vár területét az egyes régészeti lelőhelyek védetté nyilvánításáról szóló 2/2005. (I. 24.) NKÖM rendelet 1. § (1) bekezdése nyilvánította kiemelten védetté. A régészeti védelem indoka a középkori Buda vára és polgárvárosa, a magyar királyok székhelye és egyben világörökségi helyszín régészeti értékeinek megőrzése, kutathatóságuk biztosítása. A rendeletben szereplő helyrajzi számok: 6335, 6348/3, 6348/4, 6349, 6350, 6351, 6452/1, 6452/2, 6452/3, 6453/1, 6453/2, 6455/1, 6456/1, 6457, 6458, 6459, 6460, 6461, 6462, 6464, 6469, 6470, 6471, 6472, 6473, 6474, 6475, 6476, 6477/1, 6477/2, 6478, 6479, 6480, 6481, 6482, 6483, 6484, 6485, 6486, 6487, 6488, 6489, 6490, 6491, 6492, 6493, 6494, 6495, 6496, 6497, 6498, 6499, 6500, 6501, 6502, 6503, 6504, 6505, 6506, 6507, 6508, 6509, 6510, 6511, 6512, 6513, 6514, 6515, 6516, 6518, 6519, 6520, 6521/1, 6521/2, 6522, 6523, 6524, 6525, 6526, 6527/1, 6527/2, 6529, 6530, 6531, 6532, 6533, 6534, 6536, 6539, 6540, 6541, 6542, 6543/3, 6543/5, 6543/6, 6545, 6546, 6547, 6548, 6549, 6550, 6551, 6553/1, 6553/2, 6554, 6555/1, 6555/3, 6555/4, 6556/1, 6556/2, 6557/3, 6557/4, 6557/5, 6557/6, 6558, 6559, 6561/1, 6561/2, 6563, 6564, 6565/1, 6565/2, 6566, 6567, 6568, 6569, 6570, 6571, 6572, 6573, 6574, 6575, 6576, 6577, 6578, 6579, 6580, 6581, 6582, 6583, 6584/1, 6584/2, 6585/1, 6585/2, 6586, 6587, 6588, 6590, 6592, 6593, 6594, 6595, 6596, 6597, 6598, 6599, 6600, 6601, 6602, 6603, 6604, 6605, 6606, 6607, 6608, 6609, 6610, 6611, 6612, 6613, 6614, 6615, 6616, 6617, 6618, 6619, 6620, 6621, 6622, 6627, 6628, 6629, 6630, 6631, 6632, 6634, 6635/1, 6635/2, 6636, 6638, 6639/1, 6639/2, 6641, 6643, 6644, 6645, 6646, 6647, 6649, 6650, 6651, 6652, 6653, 6654, 6655, 6656, 6657, 6658, 6659, 6660, 6661, 6662, 6663, 6664, 6665, 6666, 6667, 6670, 6671, 6672, 6673, 6675, 6676, 6677/3, 6678, 6679, 6680, 6681, 6682, 6683, 6684/1, 6684/2, 6685, 6686, 6687, 6688, 6689, 6690, 6691, 6692, 6693, 6694, 6695, 7124/2, 7132, 7133, 7134, 7135, 7136, 7137, 7138, 7139, 7140, 7141, 7142, 7143, 7144, 7145/1, 7145/2, 7146, 7147, 7148. A védett terület a várfalak által határolt területen felül magában foglalja a Palota út – Alagút – Váralja utca (11–25. sz. között az út déli oldala is) – Sándor Móricz lépcső – Ybl Miklós tér – Öntőház utca – Sikló utca által határolt területet is, amely Buda középkori külvárosainak egy részét fedi le.

74


2015. 03. 05.

III. Műemléki védettség Várnegyed, műemlékvédelem

Az örökségvédelmi nyilvántartás szerint a Várnegyedben 153 építmény rendelkezik egyedi műemléki védettséggel. Fővárosi védettség a területen nincs, de 3 építmény kerületi, helyi védettségű. Emellett a teljes Várnegyed Budapest műemléki jelentőségű területének (MJT), és egyúttal a világörökségi helyszínnek is része.

75


2015. 03. 05.

Műemléki védelem alatt állnak a várfalak, a nagy középületek (pl. királyi palota, Sándor-palota) és az egyházi épületek (Mátyás templom, Mária Magdolna templom), de legnagyobb részük városi palota és lakóház. A paloták nagy részében közintézmények működnek, míg a lakóépületek zöme ma is eredeti funkcióját tölti be.

A Várnegyed a magyar műemlékvédelem legnagyobb és legfontosabb együttese, itt találhatók legkoncentráltabban a műemlékek, és védelmük is mindig kiemelkedő jelentőségű volt. A Várnegyed egységben való kezelésének igénye már korábban is felmerült - például a háború utáni újjáépítés városképi szemléletében -, így az 1960-as évektől ez lehetett az egyik első védett terület is Magyarországon. .

76


2015. 03. 05.

Kiemelkedő a Várnegyed a történeti rétegzettség szempontjából is, hiszen az épületek periódusai a középkortól a török időkön át az újkorig, sőt a jelenkorig is kiterjednek. Hasonlóképpen követhető a területen a műemlék-helyreállítások története is: a historizmus különféle szemléletű emlékei (nyugati várfalak, Halászbástya, Mátyás templom) ugyanúgy megtalálhatók, mint a későbbi, változó gondolkodásmód eredményei. A második világháború pusztításai jelentős lökést adtak a helyreállításoknak, a későbbi rétegek alól felszínre került középkori maradványok felhívták a figyelmet az épületek rejtett, feltárandó és bemutatható értékeire, így a Várnegyedben alakulhatott ki a modern magyar műemlékvédelem példaadó helyreállítási gyakorlata, a kutatás, tervezés és kivitelezés szoros együttműködése.

Megjegyzendő, hogy a területi védelem kiterjed a teljes „városi történeti tájra”, a domborzatra, a beépítés morfológiájára, utcahálózatra, utcaképre, telekosztásra és az épületek mellett többek közt a környezetük kisarchitektúrájára, utcabútoraira, burkolataira és növényzetére is a Várnegyedben és a várszoknyán egyaránt. A jövő feladatai a tudományos kutatások terén (polgárváros) A Várnegyed épületeinek ¾ része bír műemléki védettséggel, ugyanakkor műemléki jelentőségű terület és a Világörökség része. A számos eddigi régészeti és művészettörténeti kutatás ellenére a helyzet nem megnyugtató, hiszen a terület országosan és a világban kiemelkedő volta miatt igazából minden épületnek helyszíni falkutatással és írott- és képi forráskutatással, s ezeken alapuló tudományos dokumentációval kellene rendelkeznie. Tehát a jövő feladata, hogy minden műemlék épületre készüljön el a komplex kutatás, legalábbis akkor, amikor bármilyen építészeti beavatkozás történik. 77


2015. 03. 05.

törzsszám

azonosító

cím

15009

71

15002

72

Anna utca 01., Tárnok utca 18.

15003

73

15004

helyrajzi szám

bírság kategória

leírás

I.

A Budai Vár falai

6501

I.

Anna utca 02., Tárnok utca 16.

6504

II.

74

Bécsikapu tér 01.

6561/1

II.

15005

75

6621

II.

15006

76

Bécsikapu tér 05., Peterman bíró utca 2. Bécsikapu tér 06.

6620

II.

15007

77

Bécsikapu tér 07.

6619

II.

15008

78

Bécsikapu tér 08., Kard utca 1.

6618

II.

15010

79

Dísz tér 03.

6518

II.

15011

80

Dísz tér 04-05.

6519

II.

15012

81

Dísz tér 10., Tóth Árpád sétány 8.

6476

II.

15013

82


6475

II.

15014

83


6474

II.

15015

84


6473

II.

Emeletes barokk sarokház középkori maradványokkal, kora klasszicista homlokzattal. Patikamúzeum. Emeletes sarokház, középkori, reneszánsz és török kori részletekkel. Zártsorú beépítés végén álló, U alaprajzú, emeletes lakóház, mai alakjában 1759 körüli, középkori részletekkel. Emeletes copf sarokház, 1780 körül. Emeletes barokk lakóház, középkori részletekkel. Emeletes korai klasszicista lakóház, 1810 körül, középkori részletekkel. Emeletes klasszicista sarokház, középkori részletekkel, átalakítva. Homlokzatán 16. századi és 1800 körüli restaurált falfestés. Kétemeletes, barokk lakóház, egykori Batthyánypalota, 1744-1748, Giessl József. Zártsoros beépítésű, két kis zártudvarral rendelkező emeletes épület, középkori maradványokkal. 1686-ban nagyrészt elpusztult középkori lakóházak helyén V. Ceresola tervei szerint épült újjá. Emeletes barokk lakóház, 1760 körül, középkori részletekkel. Emeletes barokk lakóház, 1820 körüli klasszicista homlokzattal. Kétemeletes klasszicista lakóház, középkori részletekkel. Emeletes klasszicista lakóház, 1815. Középkori részletekkel.

78


2015. 03. 05.

törzsszám

azonosító

cím

helyrajzi szám

15016

85


6471

I.

16090

11468

Dísz tér 17., Szent György utca 3.

6462

III.

15017

86

Fortuna utca 03.

6586

II.

15018

87

Fortuna utca 04., Fortuna köz 1.

6601

II.

15019

88

Fortuna utca 05.

6585/2

II.

15020

89

Fortuna utca 06.

6600

II.

15021

90

Fortuna utca 07.

6584/1

II.

15022

91

Fortuna utca 08.

6599

II.

15023

92

Fortuna utca 09 .

6574

II.

15024

93

Fortuna utca 10 .

6598

II.

15025

94

Fortuna utca 11 .

6573

II.

15026

95

Fortuna utca 12 .

6597

II.

15027

96

Fortuna utca 13 .

6572

II.

15028

97

Fortuna utca 14 .

6596

II.

15029

98

Fortuna utca 17 .

6570

II.

15030

99

6594

II.

15031

100

Fortuna utca 18., Kard utca 2. Fortuna utca 19.

6569

II.

15032

101

Fortuna utca 23.

6567

II.

15033

102

Fortuna utca 25.

6566

II.

79

bírság kategória

leírás De la Motte-palota. Emeletes barokk lakóház, 18. sz. Emeleti szobáiban barokk falfestés, 1760-1773. Egykori Honvéd Főparancs-nokság. Kilenctengelyes, eredetileg négyszintes, kupolás épület háromtengelyes középrizalittal. Ma csak a kváderezett alsó két szint áll. 1879-82 között épült, tervező: Kallina Mór. Kétemeletes, átalakított barokk lakóház. Emeletes copf sarokház, volt Fortuna Szálló, 1784. Középkori részletek. Emeletes copf lakóház, középkori részletekkel. Emeletes klasszicista lakóház, 1820 körül. Emeletes kora barokk lakóház, 17. sz. vége, újjáépítve. Kétemeletes copf lakóház, 1785 körül. Emeletes barokk lakóház, 1700 körül. Emeletes copf lakóház, a Máltai Lovagrend Nagykövetsége, 1790 körül, középkori részletek. Emeletes barokk lakóház, 1820 körül. Átalakítva. Emeletes barokk lakóház, középkori részletek. Emeletes barokk lakóház, 1730 körül, középkori részletek. Emeletes barokk lakóház, 1840 körül. Átalakítva, középkori részletekkel. Emeletes barokk lakóház, 1700 körül. Középkori épületmaradványok. Emeletes copf lakóház, 1795 körül. Emeletes barokk lakóház, 1780 körül, átalakított. Földszintes barokk lakóház, középkori maradványokkal, átalakítva.


2015. 03. 05.

törzsszám

azonosító

cím

helyrajzi szám

15034

103

Halászbástya

14217, 6531, 6533

I.

15036

104

Hess András tér 01 -02., Szentháromság tér 05., Ibolya utca 02., Hess András tér 01.

6536, 6534

I.

15036

13015

Hess András tér 01., Szentháromság tér 5.

6536

I.

15037

13014

Hess András tér 02.

6536

I.

15037

105

Hess András tér 02., Ibolya utca 2., Szentháromság tér 5.

6536

I.

15038

106

Hess András tér 03., Fortuna utca 1., Táncsics Mihály utca 2.

6587

II.

15039

107

Hess András tér 04., Szentháromság tér 6.

6590

II.

15040

108

Iskola lépcső

14210

III.

15041

109

6635/2, 6635/1

II.

15042

110

Kapisztrán tér 01., Anjou bástya 7., Országház utca 34. Kapisztrán tér 02-04., Anjou bástya 8., Tóth Árpád sétány 40.

6636

I.

15043

111

Kapisztrán tér 06., Úri utca 55.

6639/1, 6639/2

I.

80

bírság kategória

leírás Halászbástya építménye díszlépcsővel. Neoromán architektúrával ellátott, fehér mészkőből készített várfalszakasz és díszlépcsőzet. 18. sz.-i várfalakra építette Schulek Frigyes, 1895-1902. A domonkosok Szent Miklós templomának maradványai, 13-15. sz., új épületbe foglalva. Egykori jezsuita kollégium copf homlokzati fala, 18. sz. vége, F. A. Hillebrandt. Egykori jezsuita kollégium copf homlokzati fala, 18. sz. vége, F. A. Hillebrandt; új épületbe foglalva. Domonkosok egykori kolostorának maradványai Domonkosok egykori temploma tornyának maradványai, 13-15. sz., új épületbe foglalva. Vörös Sün ház. Csatlakozó beépítésben álló, háromhomlokzatos barokk lakóház, középkori részletekkel, klasszicista homlokzattal. Egykori Vörös Sün vendégfogadó. 17. sz. vége. Emeletes barokk lakóház, 1810-ben átalakítva, középkori részletek. Fortuna étterem. Gimnázium lépcső. Barokk fedett lépcső, 1778, Nepauer Máté. Kétemeletes klasszicista épület, 1835 körül, Kimnach Lajos. Nándor-laktanya. Nagyméretű, közel négyzetes belső udvar körül kiépült kétemeletes klasszicista középület, 1847. Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Az egykori Mária Magdolna-templom tornyának és falainak maradványai, 1315. sz. vége. Copf előcsarnok, 1792. Tallherr József.


2015. 03. 05.

törzsszám

azonosító

cím

helyrajzi szám

15035

112

Kard utca 04.

6610

II.

15044

113

Móra Ferenc utca 02-04., Dísz tér 9., Tóth Árpád sétány 9.

6477/2, 6477/1

II.

15046

128

Országház utca 04.

6665

II.

15047

129

Országház utca 05., Fortuna köz 3.

6602

II.

15048

130


6664

II.

15049

131


6603

II.

15050

132


6663

II.

15051

133


6604

II.

15052

134


6662

II.

15053

135


6605

II.

15054

114


6606

II.

15055

115

6660

II.

15056

116

Országház utca 14., Dárda utca 2. Országház utca 16., Dárda utca 1.

6647

II.

15057

117


6608

II.

15058

118


6646

II.

15839

119

6609

II.

15045

127

Országház utca 19., Kard utca 6. Országház utca 02.

6666

II.

15840

120


6645

II.

81

bírság kategória

leírás Emeletes barokk lakóház, középkori részletek, 1840 körül. Átalakítva. Csatlakozó beépítésben álló romantikus lakóház, ÉK-i szárnya egy-, DNy-i kétemeletes. Részben átalakítva. Hofhauser Lajos, 1869. Emeletes barokk lakóház, 1758, klasszicista átépítéssel. Emeletes copf lakóház, 1790 körül, középkori részletekkel. Barokk lakóház maradványai középkori részletekkel, új épületbe foglalva. Emeletes barokk lakóház, klasszicista homlokzattal, középkori részletek. Kétemeletes copf lakóház, 1790 körül. Emeletes középkori lakóház, 14. sz. Átépítve. Emeletes copf lakóház, 1800 körül. Emeletes korai klasszicista lakóház, középkori részletek. Emeletes barokk lakóház, középkori részletek. Kétemeletes klasszicista lakóház, 1847. Emeletes klasszicista lakóház, 1810 körül, középkori részletek. Földszintes barokk lakóház, ma vendéglő, középkori részletek. Emeletes gótikus lakóház, 15. sz. Átépítve. Emeletes lakóház, 18. sz. Átépítve. Emeletes lakóház, korai klasszicista homlokzattal, középkori részletekkel. Emeletes gótikus lakóház, Vörös Ördög vendéglő, borozó, bormúzeum. 14. sz., 1771-ben átépítve.


2015. 03. 05.

törzsszám

azonosító

cím

helyrajzi szám

15841

121

Országház utca 21 ., Kard utca 5.

6612

II.

15842

122


6644

II.

15843

123


6614

II.

15844

124


6643

II.

15845

125


II.

15846

126

Országház utca 28-3032., Országház utca 28.

6641/1, 6641/2, 6641/3 6641/1, 6641/2, 6641/3

16091

11469


6631, 6634

III.

15847

136

6630

II.

15849

137

Nándor utca 09., Országház utca 31. Szent György tér 01-03.

6457

I.

15848

138

Szent György tér 06.

6452/1, 6452/3, 6452/2

I.

15848

17269


6452/1, 6452/3

I.

82

bírság kategória

II.

leírás Emeletes barokk sarokház, 18. sz. eleje, középkori részletek. A Magyar Tudományos Akadémia vendégháza. Emeletes barokk lakóház, középkori részletek. Emeletes barokk lakóház, középkori részletek, 14. sz. Emeletes copf lakóház, 1785 körül. Középkori részletek, 15. sz. Emeletes barokk lakóház, 18. sz. közepe. Középkori részletek, 15. sz. Egykori Budai Országház. Zártsorú beépítésben álló, két utcára néző, nagy udvart körülvevő épülettömb, cseréppel fedett nyeregtetős, kétemeletes, copf homlokzatokkal. Épült 1784ben, tervező: F. A. Hillebrandt. Várfalrészlet. IV. Béla uralkodása alatt épült várfal, annak félköríves tornya, és egy középkori pince maradványai a budai vár É-i részén, a Kapisztrán tér és az Anjou sétány között. Emeletes klasszicista sarokház, 1830 körül. Sándor-palota, emeletes klasszicista épület, 1806. Ámon János, Pollack Mihály. Volt Királyi palota, épült a 18. sz.-ban, 1896-1903 között Ybl Miklós és Hauszmann Alajos tervei szerint jelentősen kibővítették. A II. világháború után újjáépítve, külsejében barokkneobarokk, belsejében modern stílusban. A középkori királyi palotát körülvevő erődrendszer, műemléki rekonstrukcióban bemutatva.


2015. 03. 05.

törzsszám

azonosító

cím

helyrajzi szám

15848

15607


6456/1, 6452/1

I.

15850

139

Szentháromság tér

6532

I.

15851

141

Szentháromság tér

6531

II.

15852

140

Szentháromság tér 02., Tárnok utca 28., Úri utca 21.

6494

II.

15926

144

Szentháromság tér 06.

6590

III.

15853

142

Szentháromság utca 05.

6670

II.

15854

143

Szentháromság utca 07.

6671

II.

15060

146

Színház utca 05-11.

6460

I.

15059

145

Színház utca 01-03.

6459

I.

15061

152

Táncsics Mihály utca 01., Ibolya utca 1.

6540, 6541

I.

83

bírság kategória

leírás A középkori királyi palota maradványai. Feltárt és részben bemutatott épületés falmaradványok, egyes részei műemléki rekonstrukcióban bemutatva, múzeumi kiállítóterekként. Nagyboldogasszony (Mátyás) templom, háromhajós, álkereszthajós csarnoktemplom, 13-15. sz. Újjáépítette Schulek Frigyes, 18741896. Szentháromság-szobor, barokk, Ungleich Fülöp és Hörger Antal, 1712-1713. A régi budai városháza. Háromhomlokzatos, emeletes barokk épület. Venerio Ceresola, Nepauer Mátyás, 1692-1774. Középkori részletek. Volt Pénzügyminisztérium. Zártsorú beépítésben álló, nagy kiterjedésű, két zárt udvart befoglaló épülettömb, neogótikus, 19011903, Fellner Sándor. A II. világháború utáni átépítve, Rados Jenő. Emeletes barokk lakóház, 1780 körül. Középkori részletek, 14. sz. Emeletes barokk lakóház, 1698. Homlokzat 18. sz. vége, középkori részletek, 14. sz. Földszintjén Ruszwurm cukrászda, klasszicista berendezéssel, Dunaiszky és Krautsiedler, 1830 körül. Volt Karmelita kolostor. Szabadon álló, belső udvaros, kétemeletes barokk kolostorépület, klasszicista külső homlokzattal. Várszínház, volt Karmelita templom, a 18. sz-ban színházzá alakítva (Kempelen Farkas). Emeletes barokk lakóház, 1775 körül, átalakítva. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal székháza.


2015. 03. 05.

törzsszám

azonosító

cím

helyrajzi szám

15062

153

Táncsics Mihály utca 03.

6543/3

II.

15063

154


6585/1

II.

15064

155


6543/5, 6543/6

II.

15065

156


6584/2

II.

15066

157


6545

I.

15067

158


6583

II.

15068 15068

159 15555

Táncsics Mihály utca 09. Táncsics Mihály utca 09.

6546 6546

I. I.

15009 15069

18149 160

Táncsics Mihály utca 09. Táncsics Mihály utca 10.

6546, 6542 6582

I. II.

15070

150


6581

II.

15079

161


6549

II.

15071

162


6580

II.

15072

163


6550

II.

15073

164


6579

II.

15074

151

Táncsics Mihály utca 17., Babits köz 1.

6553/1, 6553/2

II.

15078

165


6578

II.

15075

166

Táncsics Mihály utca 2123., Babits Mihály köz 2.

II.

15076

167

Táncsics Mihály utca 24, Fortuna utca 21.

6556/1, 6557/5, 6556/2, 6557/3, 6557/4, 6557/6 6575

15077

147


6557/3

II.

84

bírság kategória

II.

leírás Emeletes copf lakóház, 1785 körül. Emeletes barokk lakóház, 18. sz. Középkori részletek. Emeletes klasszicista lakóház, 1813. Középkori részletek. Emeletes klasszicista lakóház, 1813. Középkori részletek. Volt Erdődy-palota, barokk, 1750-1769. Nepauer Máté. Átalakítva a Zenetudományi Intézet számára. Kétemeletes barokk lakóház, 1780 körül, középkori maradványok. József-kaszárnya Börtönépület, eredetileg lőportár Erdélyi bástya Emeletes lakóház, átalakított, középkori részletek. Emeletes barokk lakóház, 18. sz. Középkori részletek. Emeletes lakóház, klasszicista belső, Weixelgartner Mihály, 1823. Emeletes lakóház, átalakítva, középkori részletek. Emeletes barokk lakóház, 18. sz., középkori és reneszánsz részletek. Emeletes barokk lakóház, 18. sz. Emeletes barokk lakóház, átalakítva, középkori részletek. Emeletes barokk lakóház, 1720 körül, középkori maradványok. Volt Zichy-palota, emeletes, barokk, 1745. Átalakítva, középkori részletek.

Emeletes barokk lakóház, 1780 körül, átalakított copf homlokzattal, középkori maradványok, 14. sz. Emeletes barokk lakóház, 1745 körül. Átalakítva, középkori részletek.


2015. 03. 05.

törzsszám

azonosító

cím

helyrajzi szám

15080

148


6568

II.

15081

149


6558

II.

15082

168

Tárnok utca 01.

6522

II.

15083

169

Tárnok utca 03.

6523

II.

15855

170

Tárnok utca 05.

6524

II.

15856

171

6510

II.

15857

172

Tárnok utca 06., Úri utca 5. Tárnok utca 07.

6526

II.

15859

174

Tárnok utca 09-11., 13.

6527/1, 6527/2

II.

15858

173

Tárnok utca 10.

6507

II.

15860

175

Tárnok utca 14.

6505

II.

15861

176

6500

II.

15862

177

6481

I.

15863

178

Tárnok utca 20., Balta köz 2. Úri utca 06., Tóth Árpád sétány 12. Úri utca 08., Tóth Árpád sétány 13.

6482

II.

15864

179

Úri utca 09.

6507

II.

15865

180

6505

II.

15866

181

6485

II.

15867

182

6486

II.

15868

183

Úri utca 13., Tárnok utca 14., Anna utca 4. Úri utca 14., Tóth Árpád sétány 16. Úri utca 16., Tóth Árpád sétány 17. Úri utca 17., Balta köz 4.

6499

II.

15869

184

6487

II.

15870

185

Úri utca 18., Tóth Árpád sétány 18. Úri utca 19., Balta köz 3.

6497

II.

85

bírság kategória

leírás Emeletes barokk lakóház, földszintjén múzeum, a középkori zsidó imaház. Emeletes barokk lakóház, 18. sz. Átalakítva, középkori maradványok. Emeletes barokk lakóház, copf kapuval, 1795. Átalakítva, középkori maradványok. Emeletes klasszicista lakóház, 1825 körül, középkori részletek. Emeletes barokk lakóház, 1700 körül. Középkori és török részletek. Emeletes kora klasszicista lakóház, 1810 körül. Emeletes barokk lakóház, 18. sz. vége, középkori részletek, átépítve. Homlokzata elvi rekonstrukció. Középkori ház maradványai, 15-16. sz., új lakóépületbe foglalva. Emeletes klasszicista sarokház, 1810 körül. Emeletes középkori lakóház, 14-15. sz. Átalakítva, homlokzatán 16. sz.-i restaurált falfestés. Emeletes barokk sarokház, 18. sz. Átalakítva. Emeletes, átalakított lakóház, középkori részletek. Emeletes neogótikus lakóház, 1903, Hauszmann Alajos. Középkori részletek. Emeletes sarokház, 1700 körül. Emeletes középkori sarokház, 15-16. sz., átalakítva. Emeletes klasszicista lakóház, 1810 körül. Emeletes barokk lakóház, eklektikus homlokzattal. Emeletes középkori ház, a 18. sz.-ban átépítve. Emeletes barokk ház, 1748. Középkori részletek. Emeletes középkori sarokház, a 18. sz.-ban átépítve, klasszicista homlokzattal.

Nemzeti Hauszmann Terv törzsszám

azonosító

15871

186

15872

187

15873

188

15874

2015. 03. 05. cím

helyrajzi szám

bírság kategória

Úri utca 20., Tóth Árpád sétány 19. Úri utca 22., Tóth Árpád sétány 20. Úri utca 24., Tóth Árpád sétány 21.

6488

II.

6489

II.

6490

II.

189

Úri utca 25.

6672

II.

15875

190

Úri utca 27.

6659

II.

15876

191

Úri utca 29.

6658

II.

15877

192

Úri utca 31.

6657

II.

15878

193

Úri utca 32., Tóth Árpád sétány 24.

6678

II.

15879

194

Úri utca 33.

6656

II.

15879

15611

Úri utca 33.

6656

15880

195


6679

II.

15881

196

Úri utca 35.

6655

II.

15882

197


6680

II.

15883

198

Úri utca 37.

6654

II.

15084

199

6681

II.

15085

200

6653

II.

15086

201

Úri utca 38., Nőegylet utca 2., Tóth Árpád sétány 27. Úri utca 39., Dárda utca 4. Úri utca 40., Nőegylet utca 1., Tóth Árpád sétány 28.

6683

II.

15087

202

Úri utca 41., Dárda utca 3.

6651

II.

15088

203

Úri utca 42-44., Tóth Árpád sétány 29., Úri utca 42.

6684/2

II.

86

leírás Emeletes barokk lakóház, 18. sz. Középkori részletek. Emeletes klasszicista lakóház, 1816. Emeletes barokk lakóház, 1700 körül, középkori részletek. Emeletes klasszicista lakóház, 1830 körül. Emeletes barokk lakóház, 1780 körül, részben átépítve. Emeletes kora klasszicista lakóház, 1800 körül. Kétemeletes gótikus ház, 14-15. sz., átalakítva, homlokzatán restaurált középkori falfestés. Középkori ház maradványai, 14. sz., új lakóépületbe foglalva. Emeletes barokk ház, középkori maradványokkal. Kétemelet magasságú falmaradvány. Középkori eredetű. Emeletes, átalakított 18.sz.-i lakóház, középkori részletekkel. Emeletes copf lakóház, 1780 körül. Kétemeletes romantikus lakóház, Gottgeb Antal, 1870. Középkori részletek. Emeletes barokk lakóház, 1730 körül, az udvari szárnyban középkori épületrészek. Kétemeletes romantikus sarokház, 1860 körül. Középkori részletek. Emeletes barokk lakóház, 18.sz. Emeletes barokk lakóház, 1720 körül, klasszicista homlokzattal, középkori maradványokkal. Középkori falmaradványok, északi telekhatáron 13-15. sz., déli oldalon 16. sz. Emeletes barokk lakóház, középkori részletekkel.


2015. 03. 05.

törzsszám

azonosító

cím

helyrajzi szám

15089

204

Úri utca 43.

6650

II.

15090

205

Úri utca 45.

6649

II.

15091

206

Úri utca 47.

II.

15092

207

Úri utca 48-50., Tóth Árpád sétány 30.

6641/1, 6641/2, 6641/3 6685

15093

13022

Úri utca 49.

6641/3, 6641/2, 6641/1

I.

15093

13023

Úri utca 49.

6641/1, 6641/2, 6641/3

I.

15093

208

Úri utca 49., Országház utca 28.

6641/1, 6641/2, 6641/3

I.

15094

209


6641/1, 6641/2, 6641/3

II.

15095

210


6686

II.

15096

211


6641/1, 6641/2, 6641/3

I.

16071

11185

Úri utca 54-56.

6687

II.

15884

212


6688

II.

87

bírság kategória

II.

leírás Emeletes barokk lakóház, 18.sz. Átalakítva. Emeletes barokk ház, 18.sz. vége, középkori részletek. Emeletes középkori lakóház, a 18-19.sz.-ban átalakítva. Emeletes, átalakított barokk ház, 18.sz. Középkori részletekkel. Négytengelyes, szegmentíves timpanonnal záródó homlokzatú templomépület. Középkori, majd barokk építési szakaszok. Copf átépítése F. A.Hillebrandt, 1783-1785. A templomhoz jobb oldalról csatlakozó, a templommal azonos magasságú, nyereg-tetős, cseréppel fedett kolostor. Középkori részletek. Copf átépítése F. A. Hillebrandt, 1783-1785. Volt klarissza templom és kolostor, kétemeletes, barokk, középkori részletekkel. Copf átépítése F. A.Hillebrandt, 1783-1785. A Magyar Tudományos Akadémia irodaháza. Kétemeletes klasszicista hivatali épület, Pollack Mihály, 1823. Az MTA irodaháza. Emeletes barokk lakóház, 1700 körül, középkori részletek. Volt ferences kolostor, emeletes, barokk, 1741. A Magyar Tudományos Akadémia irodaháza. Zártsorú beépítésű, körülépített udvaros, egyemeletes épület, az udvari szárny és a sétány felé kétemeletes. Historizáló. Középkori alapokra 1902-ben épült, tervező: Möller István. Emeletes neobarokk palota, 1904. Középkori és barokk részletekkel.

Nemzeti Hauszmann Terv törzsszám

azonosító

15098

213

15099

214

15100

15907

2015. 03. 05. cím

helyrajzi szám

bírság kategória

leírás

Úri utca 62., Lant utca 2., Tóth Árpád sétány 35. Úri utca 64-66., Tóth Árpád sétány 36.

6690

II.

Emeletes copf sarokház, 1796 körül.

6692

II.

215


6694

II.

216


6695

II.

Középkori épület maradványa, 15.sz. Eklektikus sarokházba foglalva. Emeletes barokk lakóház, 18.sz. Középkori maradványok. Emeletes barokk sarokház, 1780 körül. Átalakítva.

88

NEMZETI HAUSZMANN TERV KONCEPCIÓJA HELYZETÉRTÉKELÉS. Munkaanyag. a Nemzeti Hauszmann Terv Társadalmi Testülete március 12-i ülésére

Recommend Documents