A Jedlik-terv: nemzeti stratégia a

A Jedlik-terv: nemzeti stratégia a szellemi ll i tulajdon t l jd védelmére éd l é Ficsor Mihály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület Pécs, 2013. május 30-31.

Bevezetés é A Jedlik-terv: - nemzeti stratégia a szellemi tulajdon védelmére; - szakpolitikai stratégia [a kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. r. értelmében]; - előkészítéséről és elfogadásáról a Kormány dönt.

2

Bevezetés é A Jedlik-terv J dl k stratégiai é előzményei: lő é - ESZH: Scenarios for the future, stratégiai vita; EU: Európa 2020 stratégia, g , a Bizottságg 2011. májusi j IPR-stratégiája, g j ,a BPHH stratégiai terve (2011-2015.); WIPO: középtávú stratégiai terv (2010-től); - az MSZH intézményi stratégiája (2007-2010.); (2007 2010 ) - a kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet; - stratégiai – „tektonikus” – mozgások a szellemi tulajdon európai szintű védelmében (UPP-UPC, az uniós védjegyjog reformja, reformja irányelvjavaslat a közös jogkezelésről).

3

Bevezetés é A JJedlik-terv előkészítése: - 2011. szeptember: a stratégiai partnerek előzetes megkeresése; - 2011. november: az SZTNH elnökének előadása a MIE rendezvényén; - 2012. július: kormánydöntés a stratégia előkészítéséről az SZTNH jelentése alapján; - 2012. november: újabb „stratégiai” előadás a MIE-ben (a szabadalom jövője és a jövő szabadalma kapcsán); - 2012. december: a Jedlik-terv első ő változatának megküldése a KIM-nek. 4

Bevezetés é A Jedlik-terv előkészítése: - 2013. január 17.: a Jedlik-terv társadalmi egyeztetésének megkezdése a KIM engedélyével; - 16 stratégiai partner és 15 egyéb szervezet kapott felkérést a véleményezésre, él é é a hhonlapon l való ló kö közzététel é é l alapján l já további ábbi 3 szervezet nyilvánított véleményt; - 2013. február 4.: az SZTNT is megvitatta, üdvözölte és támogatta a Jedlik-tervet; Jedlik tervet; - 2013. március: a Jedlik-terv második változatának megküldése a KIM részére; - 2013. 2013 május áj 10 10.: a KIM éészrevételeinek ét l i k megfelelően f l lő átdolgozott átd l tt harmadik változat megküldése; - további menetrend: a KIM-en belüli egyeztetés után közigazgatási és társadalmi egyeztetésre bocsátás, bocsátás 2013. 2013 I. I félévi kormánydöntés reményében.

5

A Jedlik Jedlik-terv terv kapcsolódásai, kapcsolódásai elvei és szerkezeti elemei A Jedlik-terv helye és kacsolódási pontjai a kormányzati térben

6

A Jedlik Jedlik-terv terv kapcsolódásai, kapcsolódásai elvei és szerkezeti elemei A Jedlik-terv szervezeti és intézményi háttere – partnerek a végrehajtásban

7

A Jedlik-terv kapcsolódásai, elvei és szerkezeti elemei A Jedlik-terv alapelvei: - együttműködés együttműködés, - egyensúly, - hosszú távú szemlélet (időhorizont: (időhorizont 2013 2013-2016.), 2016 ) - a nemzetközi, európai és nemzeti szintű cselekvés egysége, - átlátható, á lá h ó kkövethető h ő végrehajtás é h á (mérőpontok, éő k 2015-ben b közbenső értékelés).

8

A Jedlik-terv kapcsolódásai, p , elvei és szerkezeti elemei

A Jedlik-terv pillérei

A NEM MZETPOLITIK KA ÉS EGYES SZ ZAKPOLITIKÁ ÁK TÁ ÁMOGATÁSA

9

SZERZŐI JOG – A KRE EATÍV IPARÁG GAK ÉS A KULT TÚRA FELLENDÍTÉSE

IPA ARJOGVÉDEL LEM – NEMZET TGAZDASÁGI FEL LEMELKEDÉS

INTÉZMÉNYI TELJESÍTŐKÉPESSÉG ERŐSÍTÉSE

4.1.3. A nemzeti, az európai és a nemzetközi oltalmi opciók harmonikus együttélése

4.2.2. A védelem és a hozzáférés harmóniája a szerzői jogban

4.2.3. A szerzői jog társadalmi megítélésének g jjavítása

4.3.1. Hungarikumok és országmárka-építés

4.3.2. Iparjogvédelemmel a zöldgazdaságért

4.3.3. Az agrárszektor g az iparjogvédelem tükrében

4.4. Az intézménnyi teljesítőképesség erősítése

4.2.1. Hatékony és átlátható közös jogkezelés

4.3. A szellemi tulajd don a nemzetp politika és a szak kpolitikák szollgálatában

4.1.2. Az iparjogvédelmi oltalomszerzés és jogérvényesítés feltételeinek javítása

4.2. Szerzői jo oggal a kreatív iparágak és a k kultúra fellendítéséért

4.1. Iparjogvéédelemmel a neemzetgazdaság g felemelkedésééért

4.1.1. Az iparjogvédelmi eszköztár intenzívebb alkalmazásával lk l á á l a versenyképesség javításáért

4.4.1. Az SZTNH intézményi teljesítőképességé-nek teljesítőképességé nek erősítése az ügyfelek érdekében 4.4.2. Az SZTNH mellett működő testületek kiteljesedő és megújuló szerepvállalása 4.4.3. A szellemi tulajdon védelmére irányuló nemzeti fejlesztési program elindítása 4.4.4. A magyar iparjogvédelmi infrastruktúra erősítése a magyar vállalkozások érdekében: a szabadalmi ügyvivők képzésének támogatása

10

11

12

13

14

Szemelvények a Jedlik-tervből

4.1.1.1.: Az iparjogvédelem lehetőségeinek hatékonyabb és szélesebb körű kihasználása: szabadalmi alap - háttér • USA: IntellectualVentures, 30 ezer szabadalmi család, 5 milliárd EUR értékben; • Franciaország: á France Brevets, 100 millió ll ó EUR-t kitevő k ő befektetési b f k é alap, l fele-fele részben magán- és állami pénzből; • EU: francia javaslatra – a Bizottság „tárja tárja fel a szellemi tulajdonjogok hasznosítását célzó európai szintű eszköz létrehozásának lehetőségeit, különösen annak érdekében, hogy gy a kkv-k könnyebben y részt tudjanak j venni a tudáspiacon”; • EU: 2012 folyamán a Bizottság szakértői munkacsoport-jelentést tett k é „Egy EU-szintűű szabadalom-hasznosítási közzé bdl h í á eszköz k opciói” ó ” címmel. í l

15

Szemelvények a Jedlik-tervből 4.1.1.1.: Az iparjogvédelem lehetőségeinek hatékonyabb és szélesebb körű kihasználása

„2014-ig indokolt megvizsgálni, hogy Magyarországon is helye volna-e nemzeti szinten vagy valamilyen jövőbeli európai szabadalmi alaphoz k kapcsolódóan lódó egy hhasonló ló célokat él k t éés elveket l k t kö követő tő alap l ((vagy – legalább l lább részben – állami tulajdonban álló kereskedőház) létrehozásának. Emellett célszerű figyelemmel gy kísérni és – tartalmuktól függően gg – támogatni g az EU fórumain is az európai szabadalmi alap felállítását célzó kezdeményezéseket. Mérőpontok: a magyar szabadalmi alap (kereskedőház) megvalósíthatósági tanulmányának elkészülte elkészülte, a tanulmány alapján javasolt intézkedések végrehajtása, valamint az európai szabadalmi alapra vonatkozó magyar álláspont kidolgozása és képviseletének eredményessége.”

16

Szemelvények a Jedlik-tervből 4.1.2.1.: A hazai – nemzeti szintű – oltalomszerzés esélyeinek javítása: háttér

A nemzeti védjegybejelentésekkel kapcsolatos átfutási idők csökkenése

* 2005. évi adat nem áll rendelkezésre

17

Szemelvények a Jedlik-tervből 4.1.2.1.: A hazai – nemzeti szintű – oltalomszerzés esélyeinek javítása „A 2014. év végéig el kell érni, hogy az ún. különleges gyorsított eljárásban a gyors piacra lépésben lé é b éérdekelt d k l vállalkozások áll lk á k egy-két ké héten hé vagy akár ká csupán á néhány éhá munkanapon belül lajstromozott védjegyhez jussanak (alaki és érdemi szempontból kifogástalan védjegybejelentés alapján, az eljárási díjak azonnali megfizetése mellett). Ugyaneddig meg kell vizsgálni annak feltételeit, hogy a bejelentő – szabályszerű kérelem, illetve szabadalmi bejelentés alapján, a díjak késedelem nélküli megfizetése mellett,, kívánsága g szerint – hat hónapnál p rövidebb időn belül is hozzájuthasson j az írásos (előzetes szabadalmazhatósági) véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentéshez; fel kell tárni emellett a többi iparjogvédelmi oltalmi forma kapcsán is a hatósági eljárások további gyorsításának lehetőségeit. Mérőpontok: az egyes iparjogvédelmi eljárások átfutási idejének alakulása, a minőségirányítási rendszerben kitűzött intézkedési határidők betartásának százalékos aránya, az ügyfél-elégedettség mérésének eredményei, eredményei az említett vizsgálatok elvégzése és az annak alapján meghozott intézkedések.”

18

Szemelvények a Jedlik-tervből 4 1 2 1 A hhazaii – nemzeti 4.1.2.1.: ti szintű i tű – oltalomszerzés lt l é esélyeinek él i k javítása j ítá „Fenn kell tartani a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai és az iparjogvédelmi (és szerzői jogi) eljárások speciális szabályai közötti viszonyban azt a meghatározó rendezőelvet, hogy az iparjogvédelmi és a szerzői jogi eljárásokban a … Ket. csak szubszidiárius jelleggel alkalmazható, és a speciális eljárási szabályok élveznek elsőbbséget vele szemben. szemben ” „A szellemi tulajdoni kodifikáció régi adóssága végül az iparjogvédelmi kódex megalkotása. A rendszerváltozást követően meg-, illetve újraalkotott iparjogvédelmi törvények különkülö szabályozzák külön bál ák az egyes oltalmi lt l i fformákat. ák t Ebből számos á párhuzamosság áh á adódott, dód tt a szabályozási ellentmondások kockázatával együtt. A deregulációt is szolgálja és a szabályozás koherenciáját is javítja, ha 2016-ra elkészül az összes oltalmi formára kiterjedő, átfogó iparjogvédelmi kódex. A kódex kidolgozása alkalmat kínál a szabályozási konszolidációra is, amire elsősorban azért van szükség, mert az európai integrációs folyamatok és a hazai jogi környezet változásai következtében iparjogvédelmi törvényeink több alkalommal is jelentős mértékben módosultak.”

19

Szemelvények a Jedlik-tervből 4 1 2 1 A hhazaii – nemzeti 4.1.2.1.: ti szintű i tű – oltalomszerzés lt l é esélyeinek él i k javítása j ítá „A Jedlik-terv fontos stratégiai célja a teljes körű, kétirányú elektronikus ügyintézés körültekintő és fokozatos bevezetése az SZTNH hatáskörébe tartozó valamennyi y iparjogvédelmi és szerzői jogi hatósági ügycsoportban.” „2014 ig célszerű … megvizsgálni, hogy az ügyfelek, a hivatásos képviselők számára miként „2014-ig lehetne hozzáférhetővé tenni a hivatal ... belső … joggyakorlati forrásait: az Európai Unió Bíróságának és Törvényszékének ítéleteiből, az SZTNH döntéseinek felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárásban eljáró bíróságok … végzéseiből készített negyedéves összeállításokat, valamint a megváltoztatási kérelmekben felvetett elvi jelentőségű jogkérdésekben tett hivatali írásbeli nyilatkozatok gyűjteményét.” „2015-ig felül kell vizsgálni a használati minták oltalmának rendszerét. E vizsgálatnak ki kell terjednie a hazai kkv-k valós érdekeltségére, illetve speciális igényeire, továbbá a szabadalom és a használatiminta-oltalom viszonyára.”

20

Szemelvények a Jedlik-tervből 4.1.2.2.: Nemzetközi együttműködéssel az oltalomszerzés esélyeinek javításáért

„ [[Dunai Szabadalmi Intézet]] DSZI kormányközi „A y szervezetként működő nemzetközi kutatási és elővizsgálati szerv (PCT-hatóság) lesz a közép-európai régió számára. A DSZI alapvető céljai a következők: • hozzáférés a helyi ipar számára – előnyös feltételekkel (pl. magyar nyelven, illetve helyben nyújtott szolgáltatásokkal) – a PCT rendszeréhez, megkönnyítve a szabadalmi oltalom nem nemzetközi etkö i megs megszerzését; er ését • a részt vevő szabadalmi hatóságok szakmai kapacitásának jobb kihasználása és ezzel a műszaki, ű k innovációs á ó éés szabadalmi b d l tudásbázis dá bá megóvása ó á nemzeti szinten; • mindezek révén a versenyképesség és az innováció előmozdítása a régióban.

21


„ A DSZI alapítói p és tagállamai g kezdetben Ausztria, Magyarország és Románia lesznek (?), a megállapodás-tervezet megállapodás tervezet szerint mindazonáltal az Igazgatótanács meghívására más európai állam is csatlako hat a DSZI-hez. csatlakozhat DSZI he A DSZI székhelyének Budapest ad majd otthont, Bécsben és Bukarestben pedig d ffiókok ók k működhetnek.” űk dh k”

22


„Alapvető stratégiai cél, hogy a DSZI 2015 elején megkezdhesse működését. Ehhez a DSZI-t létrehozó nemzetközi szerződés megkötésén és mindhárom országban történő ratifikálásán kívül szükség van a WIPO-ban arra, hogy a PCT kö űlé éb a DSZI-t közgyűlésében DSZI kijelöljék k löl ék PCT-hatóságként, PCT h ó á ké valamint l jóváhagyják ó áh ák a DSZI és a WIPO Nemzetközi Irodája között létrehozandó megállapodást. Az ESZSZ-en belül ppedigg el kell érni,, hogy gy az Igazgatótanács g g hozzon döntést a DSZI-n keresztül érkező európai bejelentések kapcsán a kiegészítő kutatási jelentés díjának csökkentéséről, valamint az ESZH és a DSZI közötti külö különmegállapodás áll dá jóváhagyásáról. jó áh á á ól Mérőpontok: Mé ő t k a DSZI működésének űködé é k megkezdéséhez szükséges – az előzőekben felsorolt – belső és nemzetközi jogi aktusok megtétele, g a DSZI működésének 2015. évi megkezdése, g a DSZI ügyterhének és költségvetésének alakulása.”

23


24


„A Jedlik Jedlik-terv terv egyik fő cselekvési iránya e területen a PPH [szabadalmi gyorsforgalmi hálózat] fejlesztése és kiterjesztése – a bejelentők javára. Az SZTNH ezt további kétoldalú PPH-megállapodások megkötésével és a PPH f jl é é k – a PCT-vel fejlesztésének PCT l való ló összekapcsolásának ö k lá á k és é sokoldalúvá k ld lú á tételének é lé k – támogatásával érheti el. Emellett elengedhetetlen a PPH előnyeinek célzott megismertetése g a hazai gazdaság g g azon szereplőivel, p , amelyek y érdekeltek lehetnek az említett külföldi piacokra kiterjedő – gyorsított és egyszerűsített – oltalomszerzésben. Mérőpontok: az SZTNH által kötött kétoldalú PPHmegállapodások áll dá k száma, á a PPH éés a PCT öösszekapcsolásának, k lá á k valamint l i t a PPH plurilaterális alapokra helyezésének sikere, a PPH igénybevételének statisztikai adatai, különösen a hazai bejelentők PPH-aktivitását illetően.”

25


„Különösen nagy jelentőségű a szellemi tulajdon nemzetközi szabályozási kereteinek kiegyensúlyozott továbbfejlesztése – vagyis a WIPO korábban betöltött, nemzetközi normaalkotó szerepkörének visszaállítása, továbbá a nemzetközi kö oltalomszerzés l l é elősegítésére lő í é é hivatott h globális l bál rendszerek d k ((a PCT, PCT valamint a madridi, a hágai és a lisszaboni rendszer) áramvonalasítása, ügyviteli, y korszerűsítése. … Csak a WIPO említett technikai és szabályozási alaptevékenységeinek megőrzése és arányos kibontakoztatása mellett fogadhatók el a fejlődő országok sajátos szempontjainak megjelenítését célzó k d é kezdeményezések é k … Feltétlenül F ltétl ül üd üdvözlendő ö l dő új iirány á a WIPO ttevékenységében ék é éb a közgazdasági elemző munka előtérbe helyezése, valamint a kapcsolatteremtés a p között.” szellemi tulajdon védelme és más gglobális szakpolitikák

26

Szemelvények a Jedlik-tervből 4 1 2 3 : A jogérvényesítés hatékonyságának fokozása – Hamisítás Elleni Akcióterv (HENT) 4.1.2.3.:

27

Szemelvények a Jedlik-tervből 4.1.3.: A nemzeti, az európai és a nemzetközi oltalmi opciók harmonikus együttélése

• az egységes hatályú európai szabadalom és az európai

szabadalmi bíráskodás – külön előadás tárgya e konferencián; • az EU védjegyrendszerének reformja (a Bizottság 2013. márciusi javaslatai a KVR KVR, a védjegyirányelv és a közösségi védjegydíjakról szóló rendelet módosítására); • az európai és a globális oltalomszerzés korszerűsítése (EPN, PCT-roadmap PCT roadmap, lisszaboni és madridi rendszerek reformja)

28

Szemelvények a Jedlik-tervből 4 1 3 2 Az EU védjegyrendszerének reformja 4.1.3.2. „meg kell erősíteni a közösségi (uniós) és a nemzeti védjegyoltalom együttélésének elvét, helyreállítva a két gy y és harmonikus viszonyát; y rendszer egyensúlyát … el kell érni, hogy a bejelentők tényleges üzleti igényeiktől és szükségleteiktől vezérelve válasszanak a közösségi és a nemzeti oltalom opciói között (vagy válasszák mindkettő párhuzamos igénybevételét), és e döntésüket ne b f l á lják másodlagos befolyásolják á dl ((pl. l a díj díjpolitika litik vagy a hhatósági tó á i vizsgálat i ál t eltéréseiből lté é iből adódó) dódó) szempontok; t k biztosítani kell, hogy a közösségi védjegyoltalom megszerzésének és fenntartásának (megújításának) díjai az uniós szintű oltalom ggazdasági, g üzleti értékét is tükrözzék, és akadályozzák y megg az árujelzőkkel j kapcsolatos p jogi j g monopóliumok indokolatlan sokasodását az EU egységes piacán; … meg kell teremteni a BPHH és a nemzeti hivatalok közötti együttműködés és joggyakorlati konvergencia j jogszabályi bál i kkereteit t it a KVR éés az IIrányelv á l megfelelő f l lő kiegészítése ki é íté útjá útján; támogatni indokolt a KVR és a védjegyirányelv közötti koherencia erősítését, a közösségi és a nemzeti védjegyrendszer j gy autonómiájának j megőrzése g mellett; a védjegyirányelv egyes opcionális szabályainak kötelezővé tétele szintén elfogadható, a nemzeti védjegyeljárások harmonizációjának viszont csupán a legszükségesebb mértékre kell korlátozódnia.” 29


4.2.3.1.: A szerzői jog gazdasági jelentősége

„Folytatni Folytatni kell a szerzői jogi ágazatok gazdasági súlyának a WIPO-módszertan szerint elvégzett, rendszeresen ismétlődő magyarországi felmérését. felmérését A felmérések eredményeinek bemutatásával a közvélemény előtt is láttatni kell a szerzői jogi ágazatok jelentős – sőt, sőt növekvő – súlyát a magyar nemzetgazdaságban, azon belül pedig a foglalkoztatottság előmozdításában Mérőpont: a szerzői jogi ágazatok hazai előmozdításában. gazdasági súlyának felmérése a WIPO-módszertan szerint, az eredmények elemzése és ismertetése a közvéleménnyel és a politikai döntéshozókkal.” 30


4.2.3.3.: A szerzői jog ázsiójának javítása „A A meglévő iparjogvédelmi tanfolyamokat és képzéseket szerzői jogi kurzusokkal célszerű kiegészíteni, teljessé téve a szellemitulajdonvédelmi oktatás palettáját. A szerzői jogra fókuszáló, erre specializált képzés nagyban hozzájárulhat a kreatív iparágakban dolgozók, valamint a szoftverfejlesztők és a könyvkiadók szerzői jogi tudatosságának f jl té éh ” fejlesztéséhez.” „A szerzői jogi ismeretterjesztésre a formalizált, célzott képzések mellett további alternatív lehetőségeket is kell keresni vagy teremteni, és azokat ki is kell használni.” „A szerzői jog társadalmi megítélésének javítása csak úgy lehet eredményes, ha a szerzői jogi tudatosságnövelés, szemléletformálás már fiatal korban megkezdődik.” 31

Szemelvények a Jedlik-tervből 4.4.3.: A szellemi tulajdon védelmének nemzeti fejlesztési programja

„A A globális gazdasági környezet folyamatosan változó kihívásainak kezeléséhez szükség van egy olyan biztos pénzügyi forrásra és kapcsolódó intézményi háttérre, amely kiszámítható és tervezhető módon járul hozzá a hazai szellemitulajdon-kezelési, -védelmi, -hasznosítási és jogérvényesítési aktivitás növeléséhez. E cél él eléréséhez lé é éh első l ő lépésben lé é b önálló ö álló jogcímként j í ké llenne szükséges ük é nevesíteni a szellemitulajdon-védelmet a hazai közfinanszírozású innováció forrásallokációs rendszerében, valamint a technológiai innováció, a kultúra és oktatás, illetve az országmárka és hungarikum finanszírozását biztosító intézmények (jellemzően alapok) teljes kiadási előirányzatának egy meghatározott részét ezen célokra fordítani, adott esetben elkülöníteni.” 32


4.4.4.: A szabadalmi ügyvivők képzésének támogatása - UPC előtti képviselet, European Patent Litigation Certificate: külön előadás tárgya e konferencián; - „Figyelemmel arra, hogy az elmúlt egy évtized alatt mindösszesen 3 magyar gy ügyvivőnek gy sikerült az európai p minősítő vizsga g ((European p Qualifying Examination, EQE), a tehetséges fiatal magyar szakemberek felkarolása és támogatása szükségesnek mutatkozik, mivel az európai szabadalmi ügyek vitelére feljogosított magyar szabadalmi ügyvivők léte és működése kulcsfontosságú tényező hazai innovatív iparunk számára.”

33

„Az A ő hazafisága h fi á feltűnő f l ű ő tettekben, kb hangos h szavakban nem nyilatkozott meg; ott volt elrejtve szíve mélyében, mélyében mint a természet rendje szerint anyjától örökölt adomány; de mikor kellett, a nagy és nehéz időkben, látszólagos álmából mégis öntudatra és tettre ébredt.” (Eötvös Loránd: Jedlik Ányos emlékezete)

34

Köszönöm a figyelmet!

http://www.sztnh.gov.hu/jedlik-terv/

35

A Jedlik-terv: nemzeti stratégia a

Recommend Documents