Dohányzás Ellenes Nemzeti Akció Terv

DENAT 2005-2010

1

Dohányzás Ellenes Nemzeti Akció Terv 2005-2010 HÁTTÉRTANULMÁNY Készítette az Országos Egészségfejlesztési Intézet által felállított munkacsoport: Dr. Antmann Katalin, Dr. Barta Judit, Dr. Csépe Péter, Demjén Tibor, Dr. Németh Ágnes, Dr. Vizi János

DENAT 2005-2010

2

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS......................................................................................................................................................... 4 1. FEJEZET A DENAT CÉLJA ÉS JELENTŐSÉGE ...................................................................................... 5 A DOHÁNYZÁS JELENTŐSÉGE MAGYARORSZÁGON ............................................................................................. 5 AZ EDDIGI MAGYARORSZÁGI DOHÁNYZÁS ELLENI PROGRAMOK ÉS EREDMÉNYÜK ............................................. 6 2. FEJEZET A DOHÁNYZÁS HATÁSA ÉS A DOHÁNYZÁSSAL KAPCSOLATOS HELYZETLEÍRÁS MAGYARORSZÁGON ....................................................................................................................................... 8 DOHÁNYZÁS PREVALENCIÁK ÉS TRENDEK A FIATALOK KÖRÉBEN....................................................................... 8 DOHÁNYZÁS PREVALENCIA A FELNŐTTEK KÖRÉBEN ........................................................................................ 14 DOHÁNYZÁSRA HAJLAMOSÍTÓ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK ..................................................................................... 18 A DOHÁNYZÁS GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS TERHEI ............................................................................................. 19 JELENLEGI JOGSZABÁLYI KERETEK (KÜLÖN ANYAGBAN).................................................................................. 24 EGÉSZSÉGPOLITIKA: A NEMZETI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PROGRAM „A DOHÁNYZÁS VISSZASZORÍTÁSA ALPROGRAMJA” (MELLÉKLET) .......................................................................................................................... 25 AZ EGÉSZSÉGÜGY SZEREPE A DOHÁNYZÁS VISSZASZORÍTÁSÁBAN ................................................................... 26 A MÉDIA ÉS A DOHÁNYZÁS ............................................................................................................................... 27 I. A DENAT LEGFONTOSABB CÉLKITŰZÉSEI..................................................................................................... 28 II. A DENAT CÉLPONTJAI ................................................................................................................................ 28 4. FEJEZET A MEGVALÓSÍTÁST CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEK ................................................................. 32 4.1 KOORDINÁCIÓ ÉS SZERVEZETI KERETEK ..................................................................................................... 32 4.2 A DOHÁNYTERMÉKEK IRÁNTI KERESLET CSÖKKENTÉSE.............................................................................. 32 4.2.1. A dohánytermékek elérhetőségének korlátozása (ár és adótartalom szabályozás, marketing és promóció) .................................................................................................................................................... 32 4.2.2. A dohánytermékek összetételének szabályozása ................................................................................ 33 4.2.3. A dohánytermékek csomagolásának szabályozása ............................................................................ 33 A dohánytermékek címkézése, csomagolása 2004. januárjától (a türelmi időtől is figyelembe véve) megfelel az EU előírásoknak...................................................................................................................................... 33 4.2.4. A reklámtörvény szigorítása .............................................................................................................. 33 4.2.5. A médiatörvény átalakítása ............................................................................................................... 33 4.2.6.1. Oktatás......................................................................................................................................................... 34 A civil szervezetek szerepe........................................................................................................................................ 38 4.2.6.3. Megelőző/leszokást segítő kampányok szervezése ....................................................................................... 38 Dohányfüstmentes Osztályok.............................................................................................................................. 38 A mentőszolgálat körében hirdetett leszokási kampány...................................................................................... 39 4.2.6.4. Mintaadó személyek szerepe a rászokás megelőzésében ............................................................................. 39 Szülők ................................................................................................................................................................. 39 Oktatás ................................................................................................................................................................ 39 Egészségügy........................................................................................................................................................ 40 Média .................................................................................................................................................................. 40 4.2.6.5. A sport jelentősége a rászokás megelőzésében ............................................................................................ 40 4.2.6.6.. A leszokás segítése...................................................................................................................................... 41 Alapellátás ................................................................................................................................................................ 41 Szakellátás, gyógyszeres terápia............................................................................................................................... 42 4.2.6.7. Az információk kommunikálása a nagyközönség felé .................................................................................. 42 Telefonos segítségnyújtás a leszokáshoz „Quitline” – zöld-szám ....................................................................... 42 media................................................................................................................................................................... 42 Interaktív honlap ................................................................................................................................................. 43 Cigarettásdobozok feliratai, „üzenetei”............................................................................................................... 43

4.3 KÍNÁLATCSÖKKENTÉS................................................................................................................................. 43 4.3.1. A hozzáférés szigorítása (l. jogszabályi melléklet)......................................................................................... 43 4.3.2. A csempészet csökkentése (l. jogszabályi melléklet)...................................................................................... 43 4.3.3. Fiatalkorúak védelme (l. jogszabályi melléklet) ............................................................................................. 43 4.3.4. A dohánytermesztésben és feldolgozásban érintettek támogatása .................................................................. 43

4.4. KÖRNYEZETI DOHÁNYFÜST EXPOZÍCIÓ ...................................................................................................... 44 5. FEJEZET AZ EREDMÉNYEK MONITOROZÁSA .................................................................................. 46 A dohányzás prevalenciája.......................................................................................................................... 46 Környezeti dohányfüst expozíció csökkenése............................................................................................... 46

DENAT 2005-2010

3

FÜGGELÉK ........................................................................................................................................................ 47 ADATTÁBLÁK ................................................................................................................................................... 47 DIAGRAMOK ..................................................................................................................................................... 49 MINIMÁLIS INTERVENCIÓ MÓDSZERTANA A DOHÁNYZÁSRÓL LESZOKÁS SEGÍTÉSÉBEN .................................... 55 10.BNO DOHÁNYZÁS ....................................................................................................................................... 55

DENAT 2005-2010

4 BEVEZETÉS

Bevezetés

A dohányzás Magyarországon is az egyik legfontosabb oka a korai, idő előtti halálozásnak és az egyik legfontosabb, megelőzhető oka számos betegségnek. A dohányzás káros hatásainak visszaszorítása érdekében nemzetközi szervezetek sora kapcsolódott be a dohányzás elleni társadalmi politikák formálásába. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) létrehozta a Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményt (FCTC)1, amely 2005 februárjában 57 nemzeti és számos nemzetközi intézmény, többek között az Európai Unió támogatásával életbe lépett. A Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény célja, hogy a jelen és a jövő nemzedékeit megvédje a dohányzás és a dohányfüst káros egészségügyi, társadalmi, környezeti és gazdasági hatásaitól. Keretet biztosít a dohányzás szabályozását célzó intézkedések meghozatalára, mely intézkedéseket a szerződéshez csatlakozó felek (így az Európai Unió országai, beleértve Magyarország is) nemzeti, regionális és nemzetközi szinten valósítanak meg. Így folyamatosan és jelentősen csökken a dohányzás elterjedtségét és a dohányfüst káros hatása. A Keretegyezmény rögzíti, hogy az aláíró felek kidolgozzák, végrehajtják, és rendszeresen felülvizsgálják saját dohányzás-szabályozási stratégiájukat. A magyar Nemzeti Akció Terv azért készült, hogy stratégiai iránymutatást nyújtson a magyarországi dohányzás szabályozási politikák számára, és a Nemzeti Népegészségügyi Programmal összhangban 2010-ig számos területen kezdeményezze a dohányzás okozta ártalmak mérséklését.

1

http://www.who.int/tobacco/framework/download/en/

DENAT 2005-2010

5 1. FEJEZET A DENAT CÉLJA ÉS JELENTŐSÉGE

1. fejezet A DENAT célja és jelentősége A dohányzás jelentősége Magyarországon A dohányzás az egyik legjelentősebb életmódi kockázati tényező, a WHO szerint a világban évente bekövetkező halálozások 8,8%-a dohányzással hozható összefüggésbe. Ez megközelítőleg egy Finnországnyi, azaz közel öt millió ember halálát jelenti. A dohányosok fele a dohányzás okozta megbetegedésbe hal bele. A halálozások számának emelkedése mellett a dohányzás a betegségterheket is növeli, mivel számos betegség kialakulásában okozati tényező. Nem csupán a dohányzó személy egészségét veszélyezteti, hanem a környezeti dohányfüst terhelésnek kitett személyek körében is nő a megbetegedések kockázata, illetve a terhesség alatti dohányzás a születendő gyermek egészségét is veszélyezteti.2 Magyarország a világ élvonalába tartozik a daganatos betegségek okozta halálozás területén. A dohányzás súlyos anyagi terhet ró a dohányosra, családjára és a társadalomra. Magyarország a világ cigarettafogyasztóinak élvonalába tartozik a naponta egy főre jutó 2200 szál fogyasztásával és a dohányosok magas arányával. A dohányosok hazánkban átlag egy doboz elszívásáról számolnak be naponta.. Mind a férfiak, mind a nők tizenévesen szoknak rá a dohányzásra, a fiatalok körében végzett adatfelvételek szerint a lányok korábban. A dohányzásról leszokni, ha már rászokott valaki, nagyon nehéz, leggyakrabban akkor szoknak le, ha megbetegszenek. A nők a terhesség kedvéért gyakran abbahagyják a dohányzást, de egy-két év múlva folytatják, míg a férfiak kicsit későbbi korban, szív- és érrendszeri betegségek miatt tartósan, gyakran végleg feladják ezt a szokásukat. A dohányzás társadalmi támogatottsága, elfogadottsága nagyban ellene hat a leszokási szándéknak.

2

Forrás: The Word Health Report 2002

DENAT 2005-2010


Az eddigi magyarországi dohányzás elleni programok és eredményük A dohánytermékek termelése, kereskedelme és a dohányzás szabályozása korábban is jogszabályi szinten történt, azonban tényleges hatása alig volt mérhető3. A törvények vagy alacsonyabb szintű jogszabályok alig befolyásolták a dohányzás elterjedtségét, gyakoriságát, bár Magyarországon a tüdőgyógyászok a nemzetközi trenddel párhuzamosan, már a 60-as évek elején felhívták a figyelmet a dohányzás egészségkárosító hatására. A 90-es évek óta az egymást váltó kormányok mindig kidolgozták a népegészségügyi programjaikat, de ezek megvalósítása nehézségekbe ütközött. A nem-dohányzók védelméről szóló törvény első változatban 1996-ban került kidolgozásra, de elfogadására csak 1998-ban került sor4. A törvény és a hozzá kapcsolható egészségügyi programok évek óta napirenden tartják a dohányzás visszaszorításának témáját. A törvény (és a fokozatos társadalmi elfogadás) mindenképpen jelentős előrelépés, és számos más tényező mellett jelentősen csökkentette a passzív dohányzás elterjedését. A dohányzás-ellenőrzési munka erősítését szolgálta az EU csatlakozásra való felkészülés is. Végső soron a nem-dohányzók védelméről szóló törvény is ennek hatására született. A dohánytermékek adózásával, termelésével, forgalmazásával és marketingjével kapcsolatos új és módosított szabályok is az EU jogharmonizáció termékei. Meg kell azonban jegyezni, hogy Magyarországon a dohányzás visszaszorítása a gyakorlatban sohasem vált kiemelt népegészségügyi feladattá a rendelkezésre álló források szűkössége és a következetes állami elkötelezettség hiánya miatt. Valamennyi 1990 után kidolgozott és/vagy elfogadott népegészségügyi program megállapította a magyarországi népesség katasztrofális egészségi állapotát, és kiemelte, hogy a dohányzás fontos oka a betegségállapotoknak. A programok célul tűzték ki a dohányzás korlátozását, főképp a munkahelyi dohányzás, a nyilvános helyeken való dohányzás visszaszorításával, és általában kiemelt szerepet szántak a pedagógusoknak és az orvosoknak. A célkitűzések megvalósításhoz a legtöbb esetben nem állt rendelkezésre elegendő forrás. Ennek ellenére kedvező tapasztalatok születtek a dohányzásról való leszokást segítő rendelések és a kisgyermekek körében végzett felvilágosító munka területén.

3

Szilágyi Tibor: Tobacco Control in Hungary: Past, Present, Future. http://www.policy.hu/tszilagyi/content.html 4 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól

DENAT 2005-2010


Az eddig elérhető adatok alapján kevés sikerrel jártak az országos programok: a dohányzók aránya nem sokat változott,5 igaz a statisztika szerint a legális forgalomba kerülő cigaretta mennyisége jelentősen csökkent. A jelenlegi népegészségügyi program célja, hogy „a cigarettafogyasztás 2005-ig 8%-kal csökkenjen évente”. Ezen cél teljesítése nehezen mérhető, mivel a tényleges cigarettafogyasztásról nincs megbízható statisztikai adat. Az OLEF (Országos Lakossági Egészség Felmérés) ugyan elvben lehetőséget ad a fogyasztás változási irányának mérésére 2000 és 2003 között. Remélhetően a WHO FCTC (Dohányzás Ellenes keretegyezmény)6, az EU szabályozás és a hazai Nemzeti Népegészségügyi Program, jelen Nemzeti Akció Tervvel kiegészülve elegendő keretet és politikai ösztönzést nyújt a hatékonyabb dohányzásszabályozás számára. A program megvalósítása a tényleges politikai akarattól és a rendelkezésre álló forrásoktól függ.

5

A 2000. évi OLEF szerint a népesség kb. 30,2, a 2003. évi OLEF szerint a népesség kb. 35,5%-a dohányzik. Főként a nők és a fiatalok körében emelkedik a dohányzás gyakorisága.. FACT Intézet: Dohányzás és alkoholfogyasztás Tények és vélemények a magyar közvéleményben. Pécs 1999. november. http://health21.hungary.globalink.org

DENAT 2005-2010 2. FEJEZET A DOHÁNYZÁS HATÁSA ÉS A DOHÁNYZÁSSAL KAPCSOLATOS HELYZETLEÍRÁS MAGYARORSZÁGON

8

2. fejezet A dohányzás hatása és a dohányzással kapcsolatos helyzetleírás Magyarországon Dohányzás prevalenciák és trendek a fiatalok körében A fiatalok dohányzási szokásait feltáró kutatások E fejezetben öt kutatás eredményei alapján mutatjuk be a fiatalok dohányzási szokásainak hazai helyzetképét és a változások irányát. Az „Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása WHO Együttműködés Nemzetközi Kutatás” (Health Behaviour in School-aged Children: a WHO Cross-National Study, HBSC) 1985 óta folyik hazánkban. Ennek keretében 2002-ig öt országosan reprezentatív felmérést készítettek. A kutatás a rizikómagatartásokat, vagyis a dohányzást, az alkohol- és drogfogyasztást széles nemzetközi és életmód-kontextusban vizsgálja a 11, 13, 15 és 17 évesek csoportjában. A legutóbbi felmérésben 35, főként európai ország vett részt. A négyévenkénti adatfelvétel lehetővé teszi a magatartási trendek nyomon követését is (Aszmann 2003, Currie és mtsai 2004). Az „Európai Iskolai Vizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztásról” (European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs, ESPAD) szintén folyamatos nemzetközi kutatás, mely 1995-ben indult. Hazánk a kezdetektől részt vesz a programban, melynek keretében 1999-ben és 2003-ban is országosan reprezentatív felmérés készült. E kutatás kifejezetten a rizikómagatartásokra fókuszál, célcsoportja a 16 éves fiatalok. A legutóbbi felmérésben 35 európai ország vett részt (Hibell és mtsai 2004). A „Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérés” (Global Youth Tobacco Survey, GYTS) egy világméretű kutatási projekt, melyet a WHO, az Amerikai Epidemiológiai és Prevenciós Központ (CDC) és az UNICEF kezdeményezett 1998-ban. Célja a fiatalok dohányzási szokásainak megismerése, és a fiatalok dohányzásának visszaszorítására irányuló tevékenységek hatékonyságának monitorozása. Eddig mintegy 100 országban – hazánkban a 2003. évben – történt felmérés. A magyarországi vizsgálat országosan reprezentatív volt a 1316 éves fiatalokra nézve (Németh 2003). Az „Általános iskolás gyermekek egészségi állapota és egészségmagatartása” kutatást az Egészségfejlesztési Kutatóintézet koordinálta 2000-ben. Célja a hátrányos helyzetű fiatalok egészségi állapotának vizsgálata (HHFE) volt. A minta szándékosan nem volt reprezentatív, olyan iskolák kerültek be, amelyekben az átlagnál jóval magasabb volt a cigány tanulók


9

aránya: mintegy 33% (Double Decker Kft. 2000). A felmérést 11-14 éves (felső tagozatos) gyermekek körben végezték el. A „Drog és deviancia” kutatás (DD) normál és hátrányos helyzetű fiatalok (állami javító-nevelő intézetekben és állami gondozásban lévők) szerhasználati szokásait és az ezeket befolyásoló tényezőket vizsgálta. A felmérést az Országos Egészségfejlesztési Központ (az OEFI elődje) koordinálta 2003-ban (Kökönyei és mtsai 2003). A kutatásba bevont fiatalok a 11-18 éves korosztályból kerültek ki, de nagyobb arányban voltak az idősebbek (átlagéletkoruk 16,72 év). A mintában, vagyis a javító-nevelő intézetekben és az állami gondozásban élő fiatalok körében 10% alatt volt a lányok aránya, ezért ők nem kerültek be a statisztikai elemzésbe. Szintén erre az almintára jellemző, hogy a magukat cigánynak nemzetiségűnek valló fiatalok aránya 34,6% volt. A dohányzás kipróbálása Országosan reprezentatív adatok szerint a dohányzás kipróbálása (legalább 1-2 szippantás) az életkor emelkedésével egyre több fiatalra jellemző (1. ábra). A növekedés különösen meredek az általános iskolai korosztályban; a nemek közötti különbség pedig fokozatosan csökken az életkor emelkedésével, és 17 éves korra gyakorlatilag el is tűnik. A GYTS kutatás eredményei szerint a 13-16 éveseknek 71%-a kipróbálta már a dohányzást (a fiúk és a lányok arányai között nincs statisztikailag kimutatható különbség) és ezeknek a fiataloknak 18%-a ezt már 10 éves kora előtt megtette. Az ESPAD vizsgálat szerint a 16 éveseknek mintegy 72%-a dohányzott már. Az általános iskolás hátrányos helyzetű fiataloknak mintegy 32%-a jelezte, hogy életében legalább egy szál cigarettát elszívott már (HHFE). A DD kutatás adatai szerint az adott korosztály négyötöde (80,4%) próbálta már ki a dohányzást. (1. ábra) A jelenleg is dohányzó fiatalok A GYTS kutatás adatai szerint a dohányzás nagyrészt cigarettázást jelent, mivel a fiataloknak mindössze 7%-a jelezte, hogy másfajta dohányterméket is kipróbált. Ugyancsak GYTS adat, hogy a dohányzóknak majdnem 18%-a függőnek tekinthető. Az ESPAD vizsgálatban a magyar fiataloknak 39%-a jelezte, hogy az elmúlt 30 napban dohányzott, míg ugyanez az arány a GYTS kutatásban 33% volt. A két nem között


10

gyakorlatilag nem volt különbség egyik mintában sem. A rendszeresen (legalább hetente) dohányzó fiatalok aránya – hasonlóan a kipróbálókéhoz – jelentősen növekszik az életkor növekedésével (2. ábra). A változás különösen jelentős az általános és középiskolás korcsoportok között. A HBSC vizsgálatban a naponta dohányzó 15 évesek aránya mintegy 20%, míg a 17 évesek körében már 30% körüli ez az érték. Az idősebbek esetében valamivel magasabb a naponta dohányzó fiúk aránya, mint a lányoké. (2. ábra) A HHFE kutatás mintájában a gyerekek 13 %-a állította, hogy hetente legalább egyszer dohányzik. A DD kutatás egyértelmű különbséget mutatott a normál iskolás és a nevelőotthonban élő fiatalok között: az előbbieknek mintegy negyede (26%), míg az utóbbiaknak több mint háromnegyede (79%) dohányzik naponta. A nevelőotthonos fiatalok mellett a szakmunkástanulók is rizikócsoportnak tekinthetők. A HBSC eredmények azt mutatták, hogy a fiúk esetében mintegy 10%-kal, míg a lányok esetében majdnem 20%-kal magasabb a naponta dohányzók aránya a szakmunkásképző és szakiskolákban, mint a gimnáziumokban. Nemzetközi viszonylatban meglehetősen kedvezőtlen a magyar fiatalok helyzete a rendszeres dohányzást illetően. A HBSC kutatás 35 résztvevő országa közül a 11 éves magyar fiatalok dobogós helyen állnak, a 13 évesek a középmezőnyben, míg a 15 évesek az utolsó harmadában szerepelnek (a 17 évesek nem szerepeltek a nemzetközi elemzésben). Trendek A nyolcvanas évek közepe óta vannak összehasonlítható adataink (HBSC). Ezek nem mutatnak javulást az elmúlt két évtized folyamán. Mi több, a lányok esetében inkább a dohányzási szokások kedvezőtlenebbé válásáról beszélhetünk, hisz mind a kipróbálásban, mind a rendszeres fogyasztásban egyre inkább megközelítik a fiúk arányait (3. és 4. ábra). A naponta dohányzó fiatalok aránya is megnőtt az elmúlt két évtizedben. Míg a 13 éves lányoknak kevesebb, mint 1%-a dohányzott naponta 1986-ban, a 2002-es évben már 5%-ukra volt ez jellemző. Ugyanezek az arányok a fiúknál 3 % és 7% voltak. Az idősebb korcsoportokban kevésbé markánsak a trendek, tehát a kedvezőtlen változások elsősorban az általános iskolás korosztályt érintették. Az ESPAD vizsgálat szerint 1995 óta nem változott jelentősen azok aránya, akik az elmúlt 30 napban rágyújtottak, 35-40% között maradt ez az érték. A naponta dohányzók


11

aránya is viszonylag stabil maradt, 5-10% közötti értékek jellemzőek a 16 évesekre. A lányoknál emelkedett a dohányzók aránya. Környezeti dohányfüst (passzív dohányzás) A HBSC vizsgálatban részt vevő tanulók csaknem harmada (32%) jelezte, hogy édesanyja (vagy nevelőanyja) és több mint harmada (36%) megjelölte, hogy édesapja (vagy nevelőapja) minden nap dohányzik. Nagy a valószínűsége, hogy ezek a fiatalok kénytelenek dohányfüstöt szívni otthonukban. A GYTS hasonló eredményeket adott: a tanulók 36%-a állította, hogy szinte minden nap látja apját otthon dohányozni (további 11%-uk jelezte, hogy ez néha történik meg). Az anyák esetében ugyanezek az arányok: 29% (11%). Összességében öt fiatalból négy állította, hogy otthonában valamilyen gyakorisággal kénytelen dohányfüstöt szívni. A HHFE felmérés eredményei szerint a cigány fiatalok jóval nagyobb arányban számoltak be arról, hogy családtagjaik sokat dohányoznak, mint a nem cigány fiatalok. A fiatalok csaknem fele állította: szinte naponta előfordul vele, hogy mások rágyújtanak a jelenlétében (az otthonán kívül) és további 44%-uk jelezte, hogy ez néha történik meg. Az iskolában a tanulók több mint negyede naponta látja, hogy a tanárok dohányoznak az iskolaépületben, míg további 37% ezt néha tapasztalja. Néhány, a fiatalok dohányzásával összefüggő tényező A hazai kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy a dohányzó szülők gyermekei nagyobb arányban dohányoznak, mint a nemdohányzóké (5. ábra). Az is nyilvánvaló továbbá, hogy a dohányzás ebben a korosztályban elsősorban társas tevékenység. A kortársak hatása a serdülőkorban nagyon fontos tényező (5. ábra). Nem ritka, hogy a társasághoz való tartozás feltétele a különféle rizikómagatartások (nemcsak a dohányzás) kipróbálása, követése. A dohányzó diákoknak több mint 70%-a azt jelölte a kérdőívben, hogy soha nem vagy csak ritkán dohányzik egyedül, míg több mint 75%-uk gyakran dohányzik baráti társaságban. A GYTS adatai rámutatnak, hogy mind az írott, mind az elektronikus médiában, valamint nyilvános helyeken és rendezvényeken inkább jellemző, hogy dohányzást népszerűsítő, mint ez ellen szóló üzenetekkel találkoznak a fiatalok. Szintén e vizsgálat alapján mondhatjuk, hogy az iskolai egészségnevelés terén sem lehetünk elégedettek: a


12

diákoknak kevesebb, mint fele számolt be arról, hogy az elmúlt tanévben iskolai oktatás keretében szó volt a dohányzásról és hatásairól. A DOHÁNYZÁSI PREVALENCIÁK CSÖKKENTÉSE SZEMPONTJÁBÓL FONTOS CÉLCSOPORTOK Csecsemők, kisgyermekek A legfiatalabbak elsősorban a passzív dohányzás révén érintettek a dohányzás minden formájának visszaszorítására irányuló törekvésekben. Régóta bebizonyosodott, hogy a várandósság alatti dohányzás növeli a koraszülés, a méhen belüli retardáció, a kis születési súly és a születés körüli halálozás esélyét. Ismereteink szerint a környezeti dohányfüstnek kitett csecsemők és kisgyermekek körében megnő az alsó légúti fertőzéses megbetegedések és a középfülgyulladások aránya, lassul a tüdő fejlődése, fokozódik a hirtelen csecsemőhalál kockázata. Ezeknél a gyermekeknél gyakoribbak az új asztmás esetek és a súlyosabb légúti tünetek (Klein és Camenga 2004). Számos felmérés bizonyítja, hogy hazánkban igen magas az otthonukban dohányfüstnek kitett gyermekek aránya. Ez legnagyobbrészt a szülők dohányzásának köszönhető. A szülői dohányzás nem csak a környezeti dohányfüst révén veszélyezteti a gyermek egészségét, hanem viselkedési mintaként is szolgál, ezáltal növeli annak esélyét, hogy a gyermek majdan szintén dohányossá váljék. Iskoláskorúak, fiatalok Az első rágyújtás nem ritkán már kisiskolás korban megtörténik, ezért a dohányzás megelőzését nem lehet elég korán kezdeni. A korai prevenció azért is kitüntetett jelentőségű, mert számos kutatás igazolta, hogy minél korábban kezdi valaki a dohányzást, annál valószínűbb, hogy tartósan rászokik és felnőtt korában valamilyen dohányzással összefüggő betegsége

lesz.

A

fentieket

magyarázza,

hogy

bebizonyosodott:

a

tizenévesek

sérülékenyebbek a felnőtteknél a nikotinfüggőség szempontjából, mivel az agy még fejlődésben van. Emiatt a fiataloknál sokkal hamarabb kialakul a függőség és a leszokás is nehezebb. A serdülőkorúak általában már tisztában vannak a dohányzás egészségre ártalmas voltával, bár kevesebben tudják, hogy a környezeti dohányfüst is veszélyezteti az egészséget.


13

Ennek ellenére a dohányzás vonzó lehet számukra, mert érthető módon csak a rövid távú előnyöket látják. A cigaretta segíthet a stressz levezetésében, a kortársakkal (különösen a másik nemmel) való kapcsolatteremtésben. A serdülő még inkább motivált a dohányzásra, ha azt látja, hogy szülei is ilyen módját választják a stresszel való megküzdésnek. A serdülőkre gyakran jellemző az élménykereső magatartás; a tiltott dolgok kipróbálása, a „felnőttes” viselkedés

próbálgatása,

ami

szintén

valószínűsíti

a

különféle

rizikómagatartások

kipróbálását. A fentebb felvázolt életkori sajátosságok miatt ez a korosztály a legveszélyeztetettebb a dohányzás elkezdése szempontjából, ezért fokozottan kell törekednünk mind a prevencióra, mind a dohányzást már kipróbálók „elterelésére”, mind pedig a rászokott fiatalok leszoktatására. Ez utóbbit az is megnehezíti, hogy a serdülőknek szintén életkori sajátosságuk az önmaguk sérthetetlenségébe vetett hit. Általános körükben az a tévhit is, hogy a dohányzást bármikor könnyen abba tudják hagyni. A kutatási eredmények sajnos ennek az ellenkezőjét igazolták.


14

Dohányzás prevalencia a felnőttek körében A dohányosok számát a magyar népességben az elmúlt tizenöt évben országos reprezentatív mintavétellel végzett felmérésekben próbálták megbecsülni. Különböző felmérések alapján készített becsléssel szerint a felnőtt férfiak 34-46%-a, míg a felnőtt nőknek 18-28%-a dohányzik. Ezzel az aránnyal a világ és Európa középmezőnyéhez tartozunk. Ha a fiatalok körében végzett vizsgálatokat is megnézzük, akkor az a végkövetkeztetés, hogy ma hazánkban a 15 évesnél idősebb népességben csaknem minden harmadik ember dohányzik. Számítások szerint közülük 1,3 millió ember előbb-utóbb a dohányzás következtében hal meg. Az idő előtt meghaltak fele a legproduktívabb életéveiben (35-69 évesen) hal meg, átlag 7, de akár 20-25 évvel korábban, mint nemdohányzó sorstársaik. A vizsgálatok azt mutatják, hogy míg a férfiak körében csökken, vagy legalábbis stagnál a dohányzás gyakorisága, addig a nők és a fiatalok körében növekszik. A várandós nők körében 16%-os a dohányzás gyakorisága, roma várandós nők körében ez az adat 26%. Passzív dohányzás A 20-69 éves magyar lakosság 39%-a lakik olyan háztartásban, ahol valaki dohányzik, a nemdohányzók 21%-a osztja meg otthonát dohányzóval. Egy 2002-ben végzett vizsgálat szerint az aktív munkavégzők 19%-a töltött naponta több mint 5 órát olyan munkahelyen, ahol valaki dohányzott. A dohányosok 73%-a, míg a nemdohányzók 38%-a dolgozott olyan munkahelyen, ahol dohányoztak a környezetében 7 Cigaretta fogyasztás Magyarországon

évtizedek

óta

kiemelkedően

magas

az

egy

főre

jutó

cigarettafogyasztás. Az 1990-es évek átlagát tekintve a világ vezető dohányfogyasztói között vagyunk. A hivatalos statisztikák szerint néhány éve csökkenni látszik a fogyasztás, melyből különösebb következtetés nem vonható le, tudván, hogy milyen mértékben nőtt a csempészett cigaretta forgalma. 7

Antmann, Oroszi, Oszlár, Forrai, Sima, Morava: Reprezentatív egészségfelmérés 20012002: jelentés a dohányzásról Medicus Univerzalis XXXVIII/1.2005


15

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a hetvenes évek óta az évi cigarettafogyasztás

egy főre számítva több mint 2000 szál cigaretta (a legális

kereskedelemben eladott cigaretta mennyisége elosztva a teljes népességgel).1970-től az évi 2100 szálról 1994-re elértük a 2700 szál/év/fő csúcsot de azóta csökken a fogyasztás. A CINDI8 2002-ben végzett országos Egészségvizsgálata szerint a dohányos nők 35%-a fél, 44%-a egy doboz cigarettát szív el naponta. A dohányos férfiak 21%-a fogyaszt naponta fél dobozzal, 42% pedig egy dobozzal. Az OLEF vizsgálatai szerint 2003-ban a nők 29%-a (napi rendszeres dohányos 25%), a férfiak 42%-a (napi rendszeres dohányos 38%) dohányzott és minden tizenegyedik nő illetve minden negyedik férfi naponta legalább egy doboz cigarettát szívott el.


16

Dohányzás okozta megbetegedési és halálozási mutatók Magyarországon az 1970 és 1999 közötti időszakban kb. 800 ezer halálozás a dohányzás miatt következett be, azaz az utóbbi három évtizedben dohányzás okozta minden ötödik ember halálát. (6. ábra) A férfiak halálozásainak 28%-a, a nők halálozásainak mintegy 9%-a dohányzás-specifikus halálozás. 1970-ben 20 ezer, 1999-ben több mint 28 ezer ember halt meg dohányzás következtében. Ezen időszak alatt a dohányzás okozta mortalitás 19%-kal nőtt, miközben a dohányzástól független, egyéb okokból származó halandóság több mint 9%kal csökkent. A dohányzás-specifikus, standardizált halálozási arány 1999-ben kétszerese volt az EU (2004. május 1. előtti tagországok) számított átlagának. A dohányzással összefüggő betegségek (a szájüreg, a garat, a légcső, a tüdő, a nyelőcső daganatai és az iszkémiás szívbetegségek, az agyérbetegségek és krónikus obstruktív tüdőbetegségek) okozta halálozás terén hazánk az európai országok mezőnyében az első harmadban található, de nem az élen. A magyarországinál magasabb dohányzással összefüggő halálozást mutató országok közt csak volt szocialista országok találhatók. Ezért érdemes hazánkat az EU azon tagországainak átlagához mérni, amelyek a mi csatlakozásunk előtt is már tagországok voltak. (7. ábra) 35 év alatt alig hal meg valaki a dohányzás következtében, ezen életkor után viszont ugrásszerűen megemelkedik a halálozások száma. 1999-ben a 35-64 éves férfi népességben a halálozások 35%-át okozta a dohányzás, az azonos korú női népességben 17%-ot. 65 évnél idősebb férfiak körében a halálozás 27%-a, míg a nők körében 8% volt a dohányzás következménye (8. ábra). A dohányzás halálozásra gyakorolt jelentőségét mutatja a 45 éves korban még várható élettartam görbe is, amelyen jól látszik, hogy míg 1970-ben csak 1.33 év, addig 2001-ben 5,6 év a különbség a 45 éves népesség még várható élettartamában (9. ábra). A KSH 2002-ben kiadott, a „Dohányzás hatása a halandóságra 1970-1999”9 című kiadványában szereplő adatokat az alkalmazott becslő modellek különbsége ellenére a legtöbb magyarországi számítás megerősíti.10 A hivatkozott KSH-tanulmány alapján elkészítettük a 2003. évi dohányzás specifikus halálozási mutatókat.

9

A dohányzás hatása a halandóságra Magyarországon 1970-1999 (dr. Józan Péter és Radnóti László) KSH 2002 Budapest 10 Vadász I.: Adatok a dohányzás egészségkárosító hatásához NEVI Budapest, 1996


17

Dohányzás-specifikus halálozási mutatók Férfi

Nő

Összes

Összes halálozás (Demográfiai Évkönyv 2003.)

70016

65807

135823

1999-ben

74641

68569

143210

Dohányzásnak tulajdonítható halálozás 2003-ban

16183

6070

22253

1999-ben

21819

6660

28479

Dohányzásnak tulajdonítható halálozás aránya %, 2003-ban

23,0%

9,0%

16,0%

1999-ben

29,0%

9,7%

19,9%

Dohányzásnak tulajdonítható halálozás a 35-64 éves korú 8771 férfi népességben 2003-ban 1999-ben

9666

Dohányzásnak tulajdonítható halálozás aránya a 35-64 éves 35,0% korú férfi népességben 2003-ban 1999-ben

34,7%

Forrás: A dohányzás hatása a halandóságra Magyarországon 1970-1999 KSH. Budapest 2002. Saját számítások a 2003. évi demográfiai adatok alapján A fenti adatok azt jelzik, hogy 1999 és 2003 között jelentősen csökkent a dohányzás okozta halálozás, sőt a dohányzás okozta halálozás gyorsabban csökkent, mint az általános halálozás, miközben a dohányzók aránya alig változott. A fenti jelenség a női adatokra is igaz, pedig a női dohányzás gyakorisága jelentősen emelkedik. A férfi 35-64 éves korú népességre vonatkozóan a dohányzásnak tulajdonítható halálozás aránya nem változott, mivel ebben a csoportban az összes halálozás és a dohányzás-specifikus halálozás azonos mértékben csökkent. Hasonlóan súlyos helyzetre utaló elemzést készült a két legsúlyosabb tüdőbetegségben, a tüdőrákban és a COPD–ban meghaltakra vonatkozóan,11 mely elemzés a halálozás mellett az elveszett életévek számát és a gazdasági hatásokat is megbecsülte.

11

Vadász, I.; Jónás J.; Mühlbacher, Sz.: A dohányzás okozta tüdőbetegségek egyes gazdasági következményei. Medicina Thoracalis LVIIII/1


18

Dohányzásra hajlamosító kockázati tényezők Nemtől függően a dohányzás elkezdésének és fenntartásának 30-60%-ban lehet genetikai háttere. Ebben elsősorban a nikotin metabolizmusát, és a dopaminerg jutalmazó rendszert reguláló, valamint a neuro-transzmitterek receptorait kódoló géneknek van szerepük. Pszichológiai tényezők: bizonos személyi tényezők és személyiségjellemzők (pl. pozitív elvárások, pozitív attitűd, alacsonyabb énhatékonyság és megküzdési képesség, alacsonyabb jutalomfüggés és kitartás, magasabb élmény- és újdonságkeresés, magasabb ártalomkerülés és impulzivitás), bizonyos mentális zavarok (például a depresszó és a szorongásos zavarok). A környezeti tényezők között érdemes megemlíteni a szociális tanulási formákat: pl. a dohányzást normális, elfogadott, esetleg preferált tevékenységnek tartó normák, kontextusok modellek megtanulását (Urbán 2005). Serdülőkorban a dohányzás elkezdésében és fenntartásában szerepet játszik a alacsony szocio-ökonómiai státusz, szülőkkel való rossz kapcsolat, a család nem megfelelő funkcionálása, az iskolához való negatív viszonyulás és a könnyű hozzáférhetőség. A jó kortárskapcsolatok pozitív és negatív hatással is lehetnek a dohányzás elkezdésére és a dohányzóvá válásra a kortárscsoport értékrendje, normái függvényében.


19

A dohányzás gazdasági és szociális terhei A világon elsőként Kanada és az Egyesült Államok kormánya kezdte fokozatosan szabályozni, korlátozni a dohányzást, először propagandával, később törvényi szinten is. A WHO a hetvenes évektől kezdve igyekezett felhívni a figyelmet a dohányzás veszélyeire. A dohányzás gazdasági vonatkozásai főleg akkor kerülnek előtérbe, amikor a tevékenység állami szintű korlátozására sor kerül. A legjelentősebb közgazdasági-elméleti eredmények A. B. Attkinson angol és Collishaw-Myers, valamint Thompson-Forbes12 kanadai szerzőpároshoz köthetők. A piacgazdaság elméletének állandó kérdése, hogy igazolható-e és mikor válik szükségessé kormányzati beavatkozás a gazdasági folyamatokba. Elméletileg bizonyítást nyert, hogy a dohánytermékek fogyasztásánál: •

-kormányzati beavatkozás nélkül externáliák keletkeznek (olyan költségek, amelyeket nem az fizeti ki, aki/ami generálta, hanem a társadalommal fizettetnek meg),

•

-lehetséges, hogy adózással, felvilágosítással-oktatással, korlátozásokkal és a dohánytermék technológia változtatásával az extern költségek csökkenjenek,

•

-ha az állami beavatkozás célja az, hogy a dohányfogyasztás társadalmilag optimális szintet érjen el, akkor ennek eléréséhez alkalmazni szükséges valamennyi lehetséges eszközt;

•

-az állami beavatkozást szolgáló eszközök közül csak az adózás olyan felsorolt eszköz, amely az extern költségeket internalizálni tudja, de ezekben az esetekben is marad még extern költség

A fentiek tehát azt jelentik, hogy a dohányzás, mint gazdasági tevékenység károkat okoz a gazdaságban, amelyet nem fedez a tevékenységből befolyó jövedelem és ezért ezeket a károkat a nem-dohányzók viselik. A dohányzás társadalmi-gazdasági hatásainak igen jelentős kutatója R. Doll és R. Peto, valamint szerzőtársai. A legtöbb elemző az általuk gyűjtött és feldolgozott mintából származtatott gyakoriságokat használja a dohányzás és a kiválasztott betegségcsoportok kapcsolataira. R. Peto és csoportjának másik munkája az 51 országra

12

összefoglalja Markku Pekurinen: Economic Aspects of Smoking. NAWH, Helsinki 1991.


20

elkészített dohányzásból származtatott mortalitási vizsgálat és előrejelzés az 1950-2000-es időszakra.13 Az EU tagországaiban a dohányzás korlátozásával kapcsolatos törvénykezéskor átfogó elemzést készítettek az egészségügyi helyzetről és elvégezték a költség-haszon elemzést. A kérdés általában az, hogy a társadalmi költségek és a magánköltségek közül melyik a nagyobb, és ezek alapján indokolt-e (igazolható-e) az állami beavatkozás a piaci folyamatokba. A vizsgálatoknál a közvetlen költségek (a betegségek kezelésének költségei, a betegség miatt kiesett termelés/jövedelem és a fizetett táppénz, rokkantnyugdíj) mellett a közvetett költségeket (korai halálozás miatt kiesett termelés/jövedelem és egyéb költségek pl. árvasági ellátás, özvegyi nyugdíj, dohányzás miatti tűzesetek által okozott kár) is a dohányzás bevételeivel állnak szemben. A költségek meghatározása végső soron minden modellépítő lehetőségein és szubjektív döntésein alapul. A társadalmi költségek köre igen tág és nem csak közvetlenül pénzben kifejezhető tényezőkből tevődik össze, míg a magánköltségek is a közvetlen költségeken kívül tartalmaznak kockázati költségeket, ezek közül sem fejezhető ki mind pénzben. Az állami bevétel fogalomköre sem egyértelműen adott. Egyes közgazdaságielméleti modellek állami bevételként csupán a fogyasztási adóbevételekkel számolnak, mivel ez specifikus a tevékenységre, hiszen nyereségadót, áfá-t stb. minden termelő és fogyasztó fizet. A dohányzás nemcsak az egészségkárosodás oldaláról teher a társadalomnak, hanem a gazdaság oldaláról is. Az elemzés feladata az, hogy bemutassa, milyen mérhető előnyök és hátrányok származnak a társadalom nagyobb csoportjai számára a dohányzás során. A mértékadó nemzetközi gyakorlat közelíteni próbálja a dohányzás egészségkárosító hatásának tulajdonítható

többlet

egészségügyi

és

szociális

költségeket

és

ezt

összeveti

a

dohánytermeléshez és –értékesítéshez kapcsolható költségvetési és társadalmi bevételekkel. Az egyenleg pozitív előjele azt jelenti, hogy a "dohányosok fedezik saját költségeiket", a fordított helyzet pedig társadalmi teherként, ú.n. externáliaként jelentkezik. Ez azonban csak egy pillanatnyi eredmény, hiszen az adók, vámok és az egészségügyi-szociális költségvetés szűkre szabott lehetőségeinek eredője minden pillanatban más és más. Fontos azonban bemutatni a tevékenységnek és hatásának súlyát, érdemes megismerni azt, hogy a dohányzásnak betudható károk milyen arányt képviselnek az egyes egészségügyi kiadásokon 13

Doll R., Crofton J. (ed): Tobacco and health. British Medical Journal 52/1 1996. Peto R., Lopez AD et al. Mortality from smoking in developed countries 1950-2000. Oxford. Oxford University Press. 1994.


21

belül és milyen haszna és kára származik az államnak, végső soron dohányosnak és nem dohányosnak egyaránt a dohányzásból. A javuló egészségi állapot önmagában közvetlenül nem mérhető, hanem csak azáltal, hogy adott célra való kiadások mérséklődnek. A hazai egészségügy néhány sikertörténetét úgy érte el, hogy adott (megelőző) célra növelte kiadásait, majd hosszabb távon mérséklődtek költségei (tbc, gyermekbénulás). Az első magyarországi modellszámítás az 1995. és 1996. évi költségvetési és társadalombiztosítási, valamint demográfiai-egészségügyi statisztikai adatok alapján készült. Az alábbi két táblázat az államháztartási bevételeket és a dohányzás miatti társadalmi szintű kiadásokat összesíti: A dohányzás számított gazdasági hatásainak összesítése Vizsgált területek

A dohányzás hatásának tulajdonítható

Az OEP

költség, vagy kiesett jövedelem

bevételeinek százalékában

1995-ben

1996-ban

1995

1996

19-20

3

4

milliárd Ft Közvetlen hatások Jövedelem kiesés betegség 14 miatt Kórházi ápolás

5

5,4

1

1,1

1 év összes rokkantnyugdíjai

9

7,9

2

1,7

Táppénz

2-3

3,3

0,6-1,3

0,7

Járóbeteg és háziorvosi ellátás 3

6

0,7-1,5

1,3

Gyógyszertámogatás

4

8,5

0,9-2,3

1,8

Közvetlen hatások összesen

37-38

50-51

8-15

10,8

180

35,5

39

230

45

49

Közvetett hatások Jövedelem kiesés halálozás 150 miatt Összesen

190 Mrd Ft


22

A dohányvertikum fontosabb államháztartási befizetései 1995

1996

Tétel

milliárd Ft

fogyasztási adó

44 000

47 000

Áfa

17 000

20 000

Vám

3 800

5 300

TB

járulék

és

egyéni

biztosítás 580

495

egészségbiztosítási része Összesen

65 400

72 800

Forrás: Barta Judit: A dohányzás haszna és kára. Kézirat, Budapest 1998. A fenti táblázat szerint a dohánytermékek után az államháztartásnak kb. 65-73 milliárd Ft-nyi bevétele volt a két évben. A dohányzás közvetlen hatásai ennek valamivel több, mint felét teszik ki. Az összes (közvetlen + közvetett) hatás pedig mintegy háromszor több, mint az államháztartás bevétele. A modellszámításaink szerint a társadalomban a dohányzás káros hatásai miatt keletkezett jövedelem-kiesés és többlet-kiadás messze meghaladja a dohánytermékekből származó bevételeket. A számítások azt jelzik, hogy csak a közvetlen hatások az egészségbiztosítási alap bevételeinek 8-15 %-át teszik ki, amely mérték és összeg bőven meghaladja az alap éves hiányát. Mivel az egészségügyi kiadások finanszírozása jórészt elválasztódott a költségvetéstől, ezért mindenképpen externáliák keletkeznek a rendszerben, amelyek kiigazítást igényelnek. Ennek az az oka, hogy a költségvetés kapja a dohánytermelésből és értékesítésből származó adókat, míg a költségek az Egészségbiztosítási Alapot terhelik. Szintén 1995-ös adatok alapján részben korlátozottabb feltételezések mellett készült, de a passzív dohányzás hatásait is figyelembe vevő tanulmány megállapítása szerint 1995-ben a dohányzás okozta társadalmi költségek 97 milliárd forintra tehetőek.14 A korábban már hivatkozott Vadász, I. (2005) és szerzőtársai által jegyzett tanulmány megállapításai szerint a két legfontosabb tüdőbetegségben a dohányzás következtében megbetegedettek kezelésének költsége 2002-ben több mint 15 milliárd Ft volt, amely a 200214

Rupp Á. Mentalhygienic problem-specific economic assessments. Smoking dependent economic burdens. (Study excerpts.) In: Fekete, J (editor). Role of the principal addictions (alcoholism, smoking, drug abuse) in morbidity-mortality and in the decrease of population in Hungary according to statistical measures. Fourth special statistical issue of Józan Nép (Sober Nation). Revised edition based on the latest data. Budapest. 1997


23

es OEP költségvetés szerint a 750 milliárd Ft-os természetbeni ellátásokra fordított kiadások 2%-a. Látható, hogy csupán e két betegség milyen jelentős terhet okoz az egészségügyi ellátáson belül. Természetesen fontos hangsúlyozni, hogy a dohányzás elterjedtségének csökkenésével a dohányzás okozta károk nem azonnal, hanem jókora késleltetéssel csökkennek. Ennek oka az, hogy a betegségek kialakulásához és kezeléséhez huzamosabb idő szükséges.


Jelenlegi jogszabályi keretek (külön anyagban)

24


Egészségpolitika:

a

Nemzeti

Népegészségügyi

VISSZASZORÍTÁSA alprogramja” (melléklet)

Program

„A

25

DOHÁNYZÁS


26

Az egészségügy szerepe a dohányzás visszaszorításában

A dohányzás betegség (10. BNO kódok, lásd függelék) a dohányzó embert ezért is segítenie kell az egészségügynek. A segítés lehetősége több szinten jelenik meg. Az alapellátás szintjén a háziorvos tisztában kell, hogy legyen a hozzá tartozó ellátottak dohányzási státuszával. A háziorvos feladata, hogy a dohányosnak felajánja a leszokásban való segítést. A valóság az, hogy a dohányosoknak 40%-a kap leszokási tanácsot orvosától, és főképp azok a betegek, akiknek valamely dohányzással összefüggő betegségük van, vagy olyan alapbetegség, amelyet a dohányzás negatívan befolyásolhat.15 A leszokni szándékozó dohányosok a háziorvosukon kívül segítséget kérhetnek a leszokást segítő rendeléseken, amelyek a jól működő Tüdőgondozó Hálózatokra települtek. A bizonyítékon alapuló orvoslás elvei szerint számos gyógyszer hatékony és segíti a leszokást illetve az elvonási tünetek elviselését, de az Egészségbiztosítási pénztár nem támogatja ezen szereket, amelyek így túl drágák ahhoz, hogy a leszokni kívánók széles köre éljen velük.16

15

Antmann, Oroszi, Oszlár, Forrai, Sima, Morava: Reprezentatív egészségfelmérés 20012002:jelentés a dohányzásról Medicus Univerzalis XXXVIII/1.2005 16

Ezen szerek lehetnek nikotinpótlók (rágógumi, tapasz, tabletta) illetve a központi idegrendszerre ható szerek (bupoprion)

DENAT 2005-2010

27

A média és a dohányzás

A jelenleg hatályos jogszabályi keretek tiltják bármilyen dohánytermék közvetlen reklámozását a közszolgálati és kereskedelmi televíziókban és rádiókban, a magyar kiadású újságokban és magazinokban, valamint óriásplakátokon és hirdetőoszlopokon. Nincs korlátozó rendelkezés a televíziókban és filmszínházakban a dohánytermékek és a dohányzás, mint tevékenység bemutatására vonatkozóan. Mindez indirekt reklámozásnak minősül és bizonyítottan befolyásolja a dohányzás iránti attitűdöt és a dohányzási szokásokat. Felmérések szerint a magyar fiatalok jelentősen nagyobb arányban találkoznak a dohányzás

indirekt

reklámozásával

a

különféle

médiacsatornákon

keresztül,

mint

dohányzásellenes üzenetekkel (GYTS). A serdülők újdonságkereső személyiségvonása a magyarázat, hogy a fiatalok miért olyan fogékonyak a reklám- és marketingtevékenységek üzenetei iránt, így a fiatalokat kifejezetten rizikócsoportnak kell tekintenünk a dohányzást népszerűsítő médiaüzenetek szempontjából. Ugyanakkor pontosan a fentiek miatt a médián keresztül hatékonyan segíthetjük a fiatalok dohányzás iránti megfelelő attitűdjének kialakítását.

DENAT 2005-2010

28

3. fejezet Hosszú-, közép- és rövidtávú célkitűzések I. A DENAT legfontosabb célkitűzései Az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményével és a Nemzeti Népegészségügyi Programmal összhangban a Dohányzás Ellenes Nemzeti Akció Terv fő célkitűzése: *a cigarettafogyasztás évi 8%-kal való csökkentése 2010-ig; *a rendszeres dohányosok prevalenciájának 10%-kal való csökkentése 2010-ig; *a sohasem dohányzott lakosság számarányának növelése a gyermekek és fiatalok dohányzásra való rászokásának csökkentésével; *a lakosság környezeti dohányfüst expoziciójának csökkentése a füstmentes köz- és egyéb intézmények számának növelésével. II. A DENAT célpontjai Az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményével összhangban a DENAT fő célkitűzései •

a dohányzásra való rászokás megelőzése főképp a fiatalok és gyerekek körében

•

a már dohányzók számának csökkentése

•

a környezeti dohányfüst expozíció csökkentése

•

a dohányzás okozta megbetegedések és dohányzással összefüggő halálozás csökkentése

•

a dohányzás okozta össztársadalmi gazdasági terhek csökkentése

DENAT 2005-2010

29 Felelős

határidők

Célkitűzések

Tevékenységek

Leírás

A Keretegyezmény megvalósítását segítő intézmények létrehívása Kereslet csökkentése

Koordináció és szervezeti keretek biztosítása

A Nemzeti Dohányzásellenes Fókuszpont létrehozása

Eü. Miniszter

Interszektoriális Koordinációs Bizottság létrahozása

Kormány

Ár és adó szabályozás

Dohánytermékek jövedéki adójának 2%-a visszaforgatása a Magyar dohányzás prevencióba. Prevenciós Alap létrehozása. Országgyűlés A dohánytermékek jövedéki adója érje el az EU előírásokat.

2006.12.31.

Dohánytermékek szabályozása Dohánytermékek csomagolása

Dohánytermékek összetételének szabályozása és a termelési sor során felhasznált anyagok publikálása Dohánytermékek „egészségügyi üzenetei” (szöveges és képes feliratok) * a gyermekjátékra utaló címkeminta tiltása Közoktatási és Felsőoktatási törvény (rendelet) módosítása az oktatandó tananyagról: dohányzás megelőzéssel kapcsolatos ismeretek legyenek a tananyag kötelező részei)

Kormány

2006.12.31.

Kormány

2006.12.31.

Oktatás

Oktatási Miniszter

Oktatási * az egészségtan tantárgy legyen a hivatalos, kötelező Miniszter tananyag része * a tanárképzésben kiemelt terület az egészségtan tanárképzés * a nem egészségtan szakirányú pedagógusok képzésében, továbbképzésében is jelenjen meg az egészséges életmód és ezen belül a dohányzás kérdésköre * a már elkészült és készülő oktatási anyagok összegyűjtése és terjesztésének elősegítése

2006.06.30.

2006.12.31. 2006.12.31.

2006.12.31.

forrás

várható eredmény

kontro

DENAT 2005-2010

Reklám szigorú tiltása

Leszokás elősegítése

Rászokás megelőzése Kínálatcsökkenté A hozzáférés s szigorítása Csempészet csökkentése Fiatalkorúak vlédelme

30 Egészségügyi oktatási intézményekben a dohányzás kérdéskörét a képzés teljes spektrumán keresztül célszerű végigvezetni és megfelelő elméleti tudással és gyakorlati képességgel felvértezni a hallgatókat a leszokás elősegítésében. Egészségügyi dolgozók továbbképzése terén a dohányzásról való leszokás segítésének gyakorlati tudnivalóit minél szélesebb körben kell terjeszteni.

Eü. Miniszter

2006.12.31..

Eü. Mininiszter

2006.12.31.

Reklámtörvény szigorú betartatása: indirekt reklám büntetése– gazdasági érdekre való tekintettel Ne lehessen derogációt kérni! Médiatörvény módosítása: a közszolgálati médiák az egészséges életmóddal kapcsolatos információkat, reklámspotokat ingyen (kedvezményesen) vetítsék, főműsoridőben Leszokást segítő klinikai rendelések bővítése és OEP támogatásuk növelése leszokást segítő gyógyszerek és módszerek OEP támogatása

Kormány

2006.12.31.

Kormány

2006.12.31.

Eü. Min

2006.12.31.

Eü. Min

2006.12.31.

Quitlines hálózat bővítése Kortárs oktató hálózat bővítése leszokást segítő kampányok folytatása Kortárs oktató hálózat bővítése Fiatalkorúaknál a hozzáférés szigorításával Tömegsport lehetőségek bővítésének támogatása. * forgalmazás külön „licence engedéllyel”

Eü. Min Eü. Min Eü. Min Eü. Min Eü. Min Eü. Min Kormány

2006.12.31. 2006.12.31. 2006.12.31. 2006.12.31. 2006.12.31. 2006.12.31. 2006.12.31.

Kormány

2006.12.31.

Kormány Kormány

2006.12.31. 2006.12.31.

* fél doboz (10 szál) forgalmazásának tiltása * életkori tiltások

DENAT 2005-2010

A dohánytermelésben feldolgozásban érintettek támogatása A környezet védelme

Környezeti dohányfüstterhelés mérséklése

31 * dohánytermék árusító automaták ne legyenek elérhetők a fiatalok számára Dohánytermékek gyártásának megszűnésekor egy-egy településen az önkormányzati bevételek degresszív pótlása központi költségvetésből vagy egyéb forrásból A dohánytermelést feladó gazdák kiemelt szerkezetátalakítási támogatása EU támogatási alapokból. Valamennyi közintézményt dohányfüst mentessé tenni és a közösségi helyeket törvényben garantáltan preferálni

Kormány

2006.12.31.

Kormány

2006.12.31.

FVM

2006.12.31.

Kormány

2006.12.31.

DENAT 2005-2010

32 4. FEJEZET A MEGVALÓSÍTÁST CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEK

4. fejezet A megvalósítást célzó intézkedések 4.1 Koordináció és szervezeti keretek

A Dohányzásellenes Keretegyezmény ratifikálásával a Magyar Országgyűlés elfogadta, hogy életre hívja azt az intézményi keretet, amely megtervezi, a gyakorlatba átülteti és monitorozza a Keretegyezmény gyakorlati megvalósulását. Ezért létre kell hozni az Egészségügyi Minisztérium szervezeti keretein belül a Nemzeti Dohányzásellenes Fókuszpontot

(továbbiakban

Fókuszpont).

A

Fókuszpont

vezetője

közvetlenül

az

egészségügyi miniszter alárendeltje illetve felé tartozik beszámolási kötelezettséggel. Feladatai közé tartozik az interszektoriális munka összehangolása és a DENAT megvalósításának koordinálása, beleértve a megvalósítandó feladatok áttekintését, az egyes területekre történő lebontását, az intézkedési terv megalkotását, megvalósítását és a megvalósítás monitorozásának és értékelésének ellenőrzését. Létre kell hozni egy Nemzeti Interszektoriális Bizottságot, mely integrálja a dohányzás témakörében érintett valamennyi Minisztérium döntéshozó jogkörrel bíró képviselőjét, vezetője az Egészségügyi Miniszter. A Bizottság munkájában tanácskozási/ döntési joggal részt vesznek a dohányzás ellenes küzdelemben érdekelt nem kormányzati szervezetek is. 4.2 A dohánytermékek iránti kereslet csökkentése 4.2.1. A dohánytermékek elérhetőségének korlátozása (ár és adótartalom szabályozás, marketing és promóció) A dohánytermékek kínálatának szabályozása a nem-dohányzók védelméről szóló törvényt megelőzően zömmel technikai jellegű volt. Meghatározták és ellenőrizték a dohánytermékek összetevőit és a nikotintartalomra vonatkozóan korlátozásokat vezettek be. A nem-dohányzók védelméről szóló törvény már a kezdeti formájában is szigorú rendelkezéseket tartalmazott a forgalmazás helyeiről. A csomagolással, címkézéssel és a dohánytermék összetételére vonatkozóan a törvény mellett a 86/2003. (VII. 24.) FVMESzCsM-GKM együttes rendelet a dohánytermékek gyártásáról, forgalmazásáról és ellenőrzéséről is tartalmaz előírásokat. A törvényt és a rendeletet az EU tagsággal kapcsolatos felkészülés során 2004 elején módosították, s most már megfelel az EU-szabályozásnak is. A nem-dohányzók védelméről szóló törvény a dohánytermékek forgalmazásával kapcsolatosan

DENAT 2005-2010


előírja, hogy: „Dohánytermék nem árusítható közoktatási intézményben, személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben, valamint egészségügyi intézményben”, valamint, hogy „Dohánytermék kereskedelmi forgalomban 18. életévét be nem töltött személy számára nem szolgálható ki.”. A törvény életbe lépésével az (1) bekezdésben szereplő tiltás lényegében véve megvalósult, azonban a (2) bekezdésben előírtak betartása eléggé kétséges. Felmérések, esettanulmányok jelezték, hogy a fiatalkorúak számára nem probléma a cigaretta vásárlása. A fenti előírások betartását az ÁNTSZ ellenőrzi, de ez jelenleg esetleges, a büntetés pedig nem visszatartó erejű. Javasolt, hogy a dohánytermékek jövedéki adója érje el az EU előírásokat. A dohánytermékek jövedéki adójának 2%-át forgassák vissza a dohányzás-prevencióba: Hozzanak létra Prevenciós Alapot.17 Ebből lehetne támogatni a nemdohányzó közösségi helyek létrehozását, a dohányzással kapcsolatos betegségek egészségügyi ellátást, prevenciós tevékenységeket és programokat, a leszokást segítő gyógyszerek árát és a tömegsportot valamint szabadidősportot. 4.2.2. A dohánytermékek összetételének szabályozása A dohánytermékek gyártásának szabályai, az összetételre vonatkozó korlátozások is megfelelnek az EU előírásainak, azonban ennek nyilvánosságra hozataláról, valamint az EUnak adott tájékoztatásról nem rendelkezünk információval. Ez ellen mindenképpen fel kell lépni, hiszen ahogy az élelmiszereknél sok esetben hatásos az összetevők felsorolása, ez a dohánytermékek esetében is visszatartó erőt jelenthet. 4.2.3. A dohánytermékek csomagolásának szabályozása A dohánytermékek címkézése, csomagolása 2004. januárjától (a türelmi időtől is figyelembe véve) megfelel az EU előírásoknak. 4.2.4. A reklámtörvény szigorítása Javasolt a reklámtörvény további szigorítása. 4.2.5. A médiatörvény átalakítása A média felelőssége, hogy a dohányzás egészségkárosító voltát folyamatosan és közérthetően, egyértelműen negatív színben feltüntetve kommunikálja a nagyközönség felé. 17

Hasonló Alap létrehozásást javasoljuk az alkoholos italok jövedéki adóját illetően is, függetlenül a vonatkozó rendeletmódosítástervezettől.

DENAT 2005-2010


Elvitathatatlan a média szerepe a nagy tömegek elérésében ezért kérjük aktív részvételét a dohányzás elleni küzdelemben. A média segítségére szűkség van a dohányzással kapcsolatos ismeretek átadásához, például a környezeti dohányfüst expozíció definiálásához. Fontos a mindennapi életben gyakran előforduló példák kommunikálása (például az autóban való dohányzás hatásai az utasokra; ha valaki a lakása helyett a ház lépcsőházában dohányzik, akkor egy háznyi lakó levegőjét szennyezi). Ismertesse a sajtó a dohányzás korán megjelenő káros hatásait, azért hogy a fiatalok is felismerjék veszélyeztetett voltukat, ne csak a távoli jövőbe képzeljék a dohányzás okozta megbetegedések megjelenését. A média segítséget nyújthat a dohányzásról bármely életkorban való leszokás előnyeinek bemutatásához is. Mind a helyi, mind országos dohányzás ellenes programokat, kampányokat, mint a Nemzeti Népegészségügyi Program kiemelt prioritását támogassa a sajtó kiemelt módon. 4.2.6. A rászokás megelőzése és a leszokás segítése 4.2.6.1. Oktatás A magyar lakosság egészségi állapotának javítása érdekében célként fogalmazódik meg, hogy minél korábbi időponttól minél többször és többféleképpen találkozzon az egészséges életmód elemeivel, ezen belül a dohányzás problémakörrel. Ezért tűnik célszerűnek az oktatás minden szintjét áttekinteni és a prevenció érdekében módosítani. Célszerűnek tűnik a módosításokat a vonatkozó törvények módosításával szabályozni. Minél korábbi időpontban kezdődik az alapvető ismeretek átadása, annál nagyobb az esély, hogy mire felnőtté válik, magáévá teszi ezeket a normákat. Minden nemzetközi, a dohányzás elleni küzdelemben aktív szervezet, mely javaslatokat fogalmazott

meg

a

gyermekeket

megcélzó

dohányzás-megelőzési

programokról,

hangsúlyozza, hogy a dohányzásra rászokás megelőzését óvodás vagy kisiskolás korban el kell kezdeni, majd ezt az “alapozást” megerősítő információkkal serdülőkorig folyamatosan ismételni kell. Az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója 2003-as beiktatása óta ismételten hangsúlyozta, hogy a dohányzás megelőzését már nagyon fiatal gyermekek körében el kell kezdeni, lehetőség szerint már óvodáskorban18. Magyarországon is találhatók az óvodásokhoz 18

„… a dohányzás visszaszorításának a kultúra és a nevelés részévé kell válnia már az óvodában. Nagyon fiatal gyerekekkel kell foglalkoznunk. (Dr. Lee Jong Wook, főigazgató, Egészségügyi Világszervezet, 2003)

DENAT 2005-2010


szóló programok. Ilyen például az Országos Egészségfejlesztési Intézet Dohányzás vagy Egészség Óvodai programja, amely az Országos Közoktatási Intézet szakvéleménye alapján bekerült az Országos Tantervi Adatbázisba. Ajánlott kiegészítő programként beépíthető bármely óvoda nevelési tervébe. A program nemcsak késleltetheti, vagy megakadályozhatja azt, hogy a gyermek dohányozni kezdjen, hanem másodlagos hatása révén a felnőttek dohányozási szokásait is befolyásolni képes. Nemzetközi szakemberek véleménye szerint a program ráirányíthatja a figyelmet a dohányzás visszaszorítását célzó egyéb intézkedésekre, és felkeltheti az igényt más, főként a felnőttkori dohányzást befolyásoló törvényi és egyéb szabályozások bevezetésére19. A program nyomon követésének egyik fontos tanulsága, hogy a gyermekek által hallottak a szülőket is elérik. A szakemberek ezt a program egyik legfontosabb erényének tartják. A családba, a saját otthonba ugyanis nagyon nehezen férkőznek be a dohányzás elleni programok, és az óvodai program jelenleg ilyen: az óvodások figyelmeztetik szüleiket a dohányzás ártalmaira, ezáltal a szülők kényelmetlenül érzik magukat akkor, ha gyermekük dohányozni látja őket. A program tehát segít a passzív dohányzás ártalmainak csökkentésében Az óvodai program elősegítheti, hogy az óvodai dolgozók körében is nőjön a nemdohányzó életforma támogatottsága. A változás szükségszerű, hiszen a dohányzó óvónők nem lehetnek a dohányzásellenes üzenetek hiteles kommunikátorai akkor, ha ők maguk dohányoznak az óvoda területén. Az óvodai dohányzás-megelőzési program ma több mint 850 óvodában működik és évente több mint 20 000 gyermeket – és rajtuk keresztül felnőtt családtagokat – ér el. Sajnos, ez csak a hazai óvodák 20%-a. Minél szélesebb körben sikerül elterjeszteni az óvodás korosztályban a programot, annál nagyobb mértékű kedvező hatás várható a magyar lakosság egésze vonatkozásában. Ahhoz, hogy a program egy gyermekgenerációhoz eljusson, és erőteljesebb hatást fejthessen ki a felnőtt-dohányzásra is, további óvodák bevonása szükséges. Az óvoda után az iskola-alapú prevenciós nevelés is egyedülálló lehetőségeket nyújt, mivel ilyen módon szintén minden gyermek elérhető. A leghatékonyabb óvodai program sem képes eredményt elérni a ráépülő iskolai program nélkül. Az óvodából az általános iskolába került gyermeket a felsőbb osztályos tanulók miatt, fokozottabban érik azok a hatások, amelyek a dohányzást követendő példaként állítják be. A

19

„Különösen mély benyomást keltett bennem a fiatal gyermekek érzékennyé tétele a passzív dohányzás problematikájával szemben.” (Dr. Pekka Puska, Nemzeti Népegészségügyi Intézet, Helsinki, Finnország)

DENAT 2005-2010


gyakorlati tapasztalatok, és a pedagógusok véleménye azt támasztotta alá, hogy az általános iskolák első, második osztályába járó gyermekek részére a dohányzás megelőzés nem valósítható meg a kötelező óraszám keretein belül. Az általános iskolák alsó tagozatosai számára a fenntartó impulzus biztosítására, az OEFI munkatársainak vezetésével kifejlesztésre került egy olyan színes, figyelemfelkeltő interaktív dohányzás megelőzési számítógépes játékszoftver, amely képes lekötni a gyerekek figyelmét az órák közötti szünetekben és a délutáni szabadidőben is. A szoftver segítségével 5 különböző színes, érdekes játékkal lehet játszani: kirakós, kifestő, párkereső, fogócska, interaktív rajzfilm. A szerzett tapasztalatok egyértelműen kedvezőek: a gyerekek szívesen játszottak az érdekes, figyelemfelkeltő folyosói újdonsággal, érdeklődéssel fordultak a téma felé, a pedagógusok és a szülők hozzáállása is pozitív volt. A játékok kiválóan alkalmasak arra, hogy 6-10 éves korú gyermekek, pozitív képet alkossanak a nemdohányzó életmódról. A programot az Országos Közoktatási Intézet szakértője korszerűnek, hatásosnak és hatékonynak ítélte és az iskolákban történő elterjesztését javasolta. Magyarország minden általános iskolája számára példányban rendelkezésre áll. Jelenleg több mint 1300 iskolába jutott el az ÁNTSZ Egészségfejlesztési Osztályai munkatársainak segítségével. Az alsó tagozatos diákok más módon is megismerkedhetnek a programmal. Elkészült az úgynevezett KIOSZK, ami egy hordozható házban elhelyezett érintőképernyős számítógép. A szünetekben és a délutáni szabadidőben a folyosón játszhatnak vele a gyerekek. Az egyes játékok kiválasztása és a játék egyszerűen a képernyő adott pontjának megérintésével történik. A szerzett tapasztalatok egyértelműen kedvezőek: a gyerekek szívesen játszanak az érdekes, figyelemfelkeltő folyosói újdonsággal, érdeklődéssel fordulnak a téma felé, a pedagógusok és a szülők hozzáállása is pozitív. Az iskolák közötti tovább vándoroltatását az ÁNTSZ megyei Egészségfejlesztési Osztályai végzik. 15 oktatási napot marad egy iskolában, így egy évben hozzávetőlegesen 3000 gyermek ismerkedik meg megyénként a szoftverrel. Jelenleg a következő megyékben kérhetik az iskolák a kioszk kihelyezését: Bács-Kiskun, Fejér, GyőrMoson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest. A dohányzással kapcsolatos egészségnevelés következő lépcsőjeként rendelkezésre áll az egészségtan tantárgy az általános iskola negyedik évfolyamától. Az ezirányú felmérések azonban azt mutatják, hogy a felső tagozatos és középiskolás diákoknak csak közelítőleg fele részesült ilyen irányú oktatásban a kérdezést megelőző év során. (GYTS). A fenti cél elérése érdekében kívánatos, hogy az egészségtan tantárgy legyen a hivatalos, kötelező tantárgy része az általános iskola alsó tagozatától kezdődően felmenő rendszerben.

DENAT 2005-2010


Pedagógusképzés Minden óvodai és iskolai program hatásos és hatékony működéséhez alapvető szükséglet, hogy a résztvevő pedagógus a legalaposabb ismeretekkel rendelkezzen az adott program elméleti ismeretiről és a megvalósítás javasolt módjáról. Az óvodai program magas szintű megvalósítására felkészítő képzés már hozzáférhető Szarvason a Tessedik Sámuel Főiskola Pedagógiai Főiskolai Kar hallgatói részére. A képzésen történő részvételt lehetővé kellene tenni valamennyi pedagógus képző főiskola hallgatója részére. Az iskolai programnál is ahhoz, hogy az egészségtan oktatása megvalósítható legyen, először a tanárképzést kell az irányban alakítani, hogy az egészségan tanári szak minél több képző intézményben legyen felvehető szak mind nappali, mind levelező képzésben. Ha alaptételként fogadjuk el, hogy az iskola oktató-nevelő munkát végez, akkor nem elégedhetünk meg azzal, hogy csak az egészségtan szakos tanárok vannak tisztában az egészséges életmód alapelemeivel, hanem elvárható, hogy minden pedagógus alapszinten járatos legyen ebben a témában is. Ezért javasoljuk, hogy a pedagógusképzés curriculumában minden szak esetében kerüljön bele egy ezirányú alapképzés. Az oktatói-nevelői tevékenység csak hiteles személyek révén lehet sikeres, ezért kiemelt fontosságú, hogy a pedagógusok ne dohányozzanak. Javasoljuk az egészségtan tankönyvek és oktatási anyagok összegyűjtését és folyamatos frissítését a Dohányzás Ellenes Fókuszpont által és publikálását az érdeklődő szakmai közönség felé. A tananyag folyamatos korszerűsítése megköveteli a dohányzással kapcsolatos új tudományos eredmények megfelelő módon történő beépítését. Ezen nemcsak a tényanyag naprakészségét kell értenünk, hanem az oktatói-nevelői tevékenység minél hatékonyabbá

tételét,

felhasználva

a

dohányzásra

vonatkozó

pszicho-szociális

összefüggéseket feltáró kutatások eredményeit). A már diplomás pedagógusok kötelező továbbképzésein szintén javasoljuk ezen témák oktatását. Egészségügyi dolgozók továbbképzése terén a dohányzásról való leszokás segítésének gyakorlati tudnivalóit minél szélesebb körben kell terjeszteni.

DENAT 2005-2010


Egészségügyi szakemberek képzése Egészségügyi oktatási intézményekben a dohányzás kérdéskörét a képzés teljes spektrumán keresztül célszerű végigvezetni és megfelelő elméleti tudással és gyakorlati képességgel felvértezni a hallgatókat a rászokás megelőzésében és a leszokás elősegítésében.

A civil szervezetek szerepe

A civil szervezetek szerepe vitathatatlan a megelőzés terén. A fiatalok dohányzásának megelőzése és a már dohányzók leszokásának segítésében méltó helyet kell kapjon a kortárs oktató tevékenység. A kortárs csoport a serdülés kezdetétől domináns befolyással bír a fiatalok társas kapcsolataiban, ezért a jól képzett kortárs segítők kiemelten hitelesek lehetnek a fiatalok számára. Ezt figyelembe véve a kortárs oktató képzés szélesítése és minél színvonalasabbá tétele nagy lehetőség lenne a megelőzés terén. 4.2.6.3. Megelőző/leszokást segítő kampányok szervezése

DOHÁNYFÜSTMENTES OSZTÁLYOK Az EU ifjúsági prevenciós programjának, az ENYPAT-nak (European Network on Young People and Tobacco) a felső tagozatos gyerekek számára szervezett rászokásmegelőző programja a csatlakozás óta nyitott Magyarország számára is. Ebben a programban azt kérik a résztvételre jelentkező osztályoktól, hogy minimum 6 hónapig a teljes osztály ne gyújtson rá. Az osztályok a program végén sorsoláson vesznek részt és a nyertes osztály egy másik

résztvevő

országba

szervezett

nyaralást

nyerhet.

A

program

szervezését

Magyarországon is támogatásra javasoljuk. A "HAGYD ABBA ÉS NYERSZ!" dohányzásról leszokást segítő program1994-ben indult Finnországból. Azóta minden földrészről egyre több és több ország csatlakozik a kétévente megrendezésre kerülő nemzetközi programhoz. A program lényege, hogy a dohányzást abbahagyni szándékozó személyeknek egy játékos lehetőséget adjunk a leszokásra. Arra kérjük a játékban részt venni szándékozó dohányosokat, hogy egy hónapra (világszerte májusban) hagyják abba a dohányzást. Aki a jelentkezési lap kitöltésével

DENAT 2005-2010


regisztrál a versenyre, sorsoláson vesz részt. A szerencsés nyertes (akinél természetesen laboratóriumi teszttel megvizsgáljuk a nem-dohányzást) nem csak a magyar fődíjat, hanem földrész- és a nemzetközi fődíjat is megnyerheti. Minden programot egy év múlva hatékonyságvizsgálat követ, és ennek eredménye szerint a programra jelentkezettek 20-25%-a egy év múlva nem dohányzik. Mivel a dohányzás továbbra is probléma hazánkban, a „Hagyd abba és nyersz!” programot továbbra is folytatni kell. A MENTŐSZOLGÁLAT KÖRÉBEN HIRDETETT LESZOKÁSI KAMPÁNY Ingyenes nikotintapasszal segíti az Országos Mentőszolgálat a munkatársai körében a dohányzásról való lemondást. A programra a jelentkezés önkéntes, a nyolchetes kúrát térítésmentesen adja a mentőszolgálatnak a tapasz gyártója. A leszoktató akció idején a mentőautókban egy kis logó jelzi, hogy az adott kocsi személyzete éppen megpróbálja a dohányzásról való lemondást. A mentősök közül 3-4 ezren dohányoznak, a mentőmunka fizikailag és mentálisan is megterhelő. Egy-egy kocsi személyzete naponta 10-15 esetet lát el. Ez a munka nemcsak fizikailag megterhelő, de nehezíti az is, hogy a szűk kocsi belsejében kell két embernek összehangoltan dolgoznia a harmadik életéért, s mindezt fülsiketítő szirénaszó mellett. Nem csoda, ha két út között egyesek le sem tudják tenni a cigarettát. Ám hiába van magyarázat a rágyújtásra, az mégsem fogadható el, hogy éppen az egészségügyben dolgozó mentősök dohányozzanak. 4.2.6.4. Mintaadó személyek szerepe a rászokás megelőzésében

SZÜLŐK A gyermekek számára az elsődleges mintaadó személyek a szülők. Széleskörű lakossági felvilágosító tevékenységre lenne szükség (bevonva a médiát és az egészségügyet), hogy a gyermekeket nevelőkben tudatosuljon ezirányú felelősségük. A felvilágosító tevékenységgel szorosan össze kell kapcsolódnia a dohányzásról való leszokást segítő tevékenységnek, hiszen a lelkiismeret-furdalás felébresztése a megoldáshoz vezető út bemutatása nélkül kifejezetten káros is lehet. OKTATÁS A gyerekek olykor már két éves koruktól közösségben (bölcsőde, óvoda, iskola) töltik napjaik jelentős részét. Ha az őket körül vevő felnőttek dohányoznak, akkor számukra

DENAT 2005-2010


elfogadandó, követendő viselkedésminta lesz a dohányzás. Ellenben, ha nemdohányzó személyzet gondoskodik róluk akkor nagy valószínűséggel ez a minta vésődik be. Ezért kívánatos, hogy a gyermekvédelmi és oktatási intézmények minden dolgozója nemdohányzó legyen. Jelenleg nem tudjuk, mekkora a dohányosok aránya a pedagógusok körében ezért a Fókuszpontnak ezt a bázisadatot egy felmérés keretében be kell szereznie és ki kell dolgoznia egy leszokást segítő programot a pedagógusok részére (érdekeltségi rendszer kidolgozása). EGÉSZSÉGÜGY Mint korábban már jeleztük, mindenkinek, aki az egészségügyben dolgozik, nemdohányzónak kell lennie, csak így képviselheti kellő hitelességgel a dohányzás elleni küzdelmet. Ugyan úgy, mint a pedagógusok körében, az orvosok körében is csak becslések állnak rendelkezésre a dohányzási prevalenciáról. A megalakuló Fókuszpontnak itt is hiánypótlást kell elvégeznie, hogy meg tudja tervezni kik részére, és milyen módon szervezze meg a leszokás támogatását. MÉDIA A Keretegyezmény tiltja a dohánytermékek direkt és indirekt reklámját. Dohányzó személyek bemutatása az írott és elektronikus sajtóban indirekt reklámnak minősül. Törekedni kell arra, hogy a dohányosok is nem dohányozva jelenjenek meg a nagyközönség előtt. A jövőben a „reality show”-knak tartózkodniuk kell a dohányos résztvevőktől és semmi esetre sem szponzorálhatja a műsort a Dohányipar. 4.2.6.5. A sport jelentősége a rászokás megelőzésében A Nemzeti Népegészségügyi Program szerint a sportlétesítmények építésére és felújítására szánt összegek felhasználásában a lakossági érdekeknek, az egészség tágabb értelemben vett szempontjainak is meg kell jelennie. A lakosság egészségi állapotának javulása csak a testmozgás iránti igény növekedésével és a sportlétesítményekhez történő hozzáférés javulásával érhető el. A rendszeres testmozgás iránti igény felébresztése már kisgyermek korban el kell hogy kezdődjön (óvoda) és folytatódnia kell az iskolai oktatás során. A közoktatásban a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás és sportolás – testnevelés – feltételeinek megteremtése: több szakembert, több és a tömegsport igényeit is kiszolgáló sportlétesítményt jelent.. Mindkettő forrásokat és szemléletváltoztatást igényel: a többségében teljesítmény-

DENAT 2005-2010


centrikus testnevelés oktatás és többnyire az olimpiai élsport utánpótlását képző sportegyesületek helyett az „örömsport” kell hogy lépjen. Javasoljuk

a

tömegsport

finanszírozásának

átalakítását:

a

szabadidősport

finanszírozása az önkormányzatok feladata kell, hogy legyen, amihez a Prevenciós Alapból kaphatnak támogatást. Az iskolai tornatermek, sportpályák és nem üzleti alapú sportkörök működését támogatni kell, hogy a fiatalok számára ne okozzon megfizethetetlen költséget ezek igénybevétele. A felnőtt korosztály számára is vonzóvá és társadalmilag támogatottá kell tenni a szabadidősportot. A Fókuszpontnak fel kell vennie a kapcsolatot a Nemzeti Sporthivatallal a tervek részletes kidolgozása ügyében. 4.2.6.6.. A leszokás segítése

A dohányzás betegség. Elvárható, hogy a dohányzásról való leszokást, mint betegellátó tevékenységet az OEP finanszírozza. A leszokást elősegítő szerek is támogatandóak. Alapellátás

A Nemzeti Népegészségügyi Program szerint a programban kitüntetett szerepe van a megelőzést

szem

előtt

tartó

alapellátásnak,

illetve

az

alapellátás

szerepe

megkérdőjelezhetetlen a mindenki számára hozzáférhető megelőzési, egészségfejlesztési szolgáltatások biztosításában. A háziorvosi praxis hatásköri listája tételesen felsorolja, hogy mely területeken kell prevenciós tevékenységet végeznie a háziorvosnak: •

Légúti betegségek prevenciója

•

Keringési és érrendszeri betegségek prevenciójában való közreműködés

•

Gasztrointestinális betegségek prevenciója

•

Mozgásszervi degeneratív betegségek prevenciója

•

Szemészeti kórállapotok prevenciója

•

Daganatok egyéni és közösségi prevenciója

Elvárható, hogy az alapellátás szakorvosai tisztában legyenek az általuk ellátott személyek dohányzási státuszával és a dohányzók körében éljenek a „minimális intervenció”

DENAT 2005-2010


lehetőségével (lásd függelék). Elvárható, hogy ezt a tevékenységet, mint minden prevenciós tevékenységet az OEP a „kártyapénzen” felül finanszírozza. Ennek forrását képezi a dohánytermékek jövedéki adójából az egészségügybe és az egészségügyi prevencióba visszaforgatott 2%. Az alapellátás magába foglalja a védőnőket és az ifjúsági orvosokat is. Feléjük is megfogalmazódik az elvárás, hogy területükön a dohányzás megelőzését kiemelt prioritásként kezeljék. Szakellátás, gyógyszeres terápia

Régóta megfogalmazódott igény, hogy minden tüdőgondozóban működjön leszokást segítő rendelés. Ugyan úgy, mint az alapellátásban, itt is elvárható, hogy a rendeléseket az OEP finanszírozásra befogadja. Ugyan így minden, a bizonyítékokon alapuló orvoslás elveinek eleget tévő terápiát és gyógyszert. A hazai kutatásokból egyértelműen kiderül, hogy a dohányzó serdülők körében is van igény a leszokásra, szakszerű segítség azonban nemigen áll rendelkezésükre. Szükség lenne a leszokást segítő rendelések hálózatának kiépítése az ifjúság számára is (vagy a felnőttek számára már jól működő rendszer kiszélesítésére, mert ez valószínűleg olcsóbb lenne). A fiatalok számára külön leszokási programok kidolgozására van szükség, figyelembe véve életkoruk biológiai és pszichológiai sajátosságait. 4.2.6.7. Az információk kommunikálása a nagyközönség felé

Mint korábban jeleztük, minden, az alapellátásban dolgozó egészségügyi dolgozó feladata a dohányzás egészségkárosító voltának ismertetése a dohányos páciensekkel és egyben a leszokás lehetőségeinek ismertetése. TELEFONOS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS A LESZOKÁSHOZ „QUITLINE” – ZÖLD-SZÁM Biztosítani kell a nagyközönség felé olyan „zöld számot” (kedvezményesen hívható telefonszám) amin érdemi információkat kaphat a dohányzással kapcsolatos problémáira. Ilyen telefonvonal jelenleg is él (OEFI), ennek bővítésére van szükség mind tartalmi mind infrastrukturális téren. Ennek fedezete szintén a prevenciós alap lehet.

MEDIA

DENAT 2005-2010


A médiának, ezen belül a nyomtatott sajtónak kiemelkedő szerepe van az információ továbbításban, ezen belül az életmóddal kapcsolatos ismeretek átadásában. Fel kell használni a sajtó lehetőségeit, akár fizetett felületekkel, akár együttműködések keretében, hogy az egészséges életmód, a nem-dohányzás, a leszokás előnyeit kommunikáljuk a nagyközönség felé. INTERAKTÍV HONLAP Jelenleg nincs olyan magyar nyelvű internetes honlap, amely a dohányzásról leszokni vágyók számára naprakész információt biztosít, interaktív és a kor minden követelményének eleget tesz. Kezdeményezések már voltak, de anyagi támogatás hiányában csak hosszabbrövidebb ideig éltek ezek az oldalak. A prevenciós alap egy ilyen, a Fókuszpont által üzemeltetett teljes körű információs honlap finanszírozását is megoldja. CIGARETTÁSDOBOZOK FELIRATAI, „ÜZENETEI” Az információátadás egyik rafinált módja a terméken való elhelyezése az átadandó üzenetnek. Minden megütközés ellenére ez a módszer igen hasznos és gyakorlatias, hisz a terméket használók találkoznak a dohányzás sokféle káros hatásának bemutatásával. 4.3 Kínálatcsökkentés 4.3.1. A hozzáférés szigorítása (l. jogszabályi melléklet) 4.3.2. A csempészet csökkentése (l. jogszabályi melléklet) 4.3.3. Fiatalkorúak védelme (l. jogszabályi melléklet) 4.3.4. A dohánytermesztésben és feldolgozásban érintettek támogatása Ma Magyarországon kb. 10000 gazdálkodó él dohánytermesztésből és 20-30000 fő dolgozik a dohány-feldolgozó iparban. Ha az intézkedések nyomán csökken a kereslet akkor a gyárak várhatóan átteszik telephelyeiket más országokba (ez várható). Ez esetben (illetve akár akkor is, ha a gyártás marad, de szeretnénk csökkenteni a termesztést) a dohánytermelést feladó gazdákat kiemelt szerkezetátalakítási támogatásban kell részesíteni az EU támogatási

DENAT 2005-2010


alapokból. Célunk a dohánygyárak bezárása, de ez esetben egyes önkormányzatok nehéz gazdasági helyzetbe kerülhetnek. Ekkor célszerű az önkormányzati bevételek degresszív pótlása (néhány éven keresztül, folyamatosan csökkenő mértékben) központi költségvetésből vagy egyéb forrásból. 4.4. Környezeti dohányfüst expozíció Az egészséghez való jog egyike az ember alapvető jogainak. Régóta bebizonyosodott, hogy a dohánytermékek füstjének és a dohányzók által kifújt füstnek a keveréke, vagyis a környezeti dohányfüst károsítja a belélegző egészségét (a környezetből származó dohányfüst több mint 4000 vegyi anyagot tartalmaz, melyek közül számos erős méreg, mutagén vagy karcinogén). A fentiek alapján tehát mindenkinek joga van dohányfüstmentes környezetben élni. A hazai ifjúság körében végzett felmérések eredményei alapján azt kell mondanunk, hogy ezen a téren katasztrofális a helyzet: gyermekeink többsége rendszeresen ki van téve otthonában, az oktatási intézményben, ahol tanul és egyéb nyilvános helyeken a környezeti dohányfüstnek. A 20-69 éves magyar lakosság 39,3%-a lakik olyan háztartásban, ahol valaki dohányzik, a nemdohányzók 20,7%-a osztja meg otthonát dohányzóval. Az aktív munkavégzők 19%-a töltött 2001-2002 telén naponta több mint 5 órát olyan munkahelyen, ahol valaki dohányzott. A dohányosok 72,6%-a, míg a nemdohányzók 38,2%-a dolgozott olyan munkahelyen, ahol dohányoztak a környezetében.20 A háztartások dohányfüstjének csökkentése csak átgondolt, széleskörű és hosszú távú felvilágosító és ösztönző munkával valósítható meg. Ebbe a munkába a médiának, az egészségügynek, az oktatásnak is be kell kapcsolódnia. A szülőkben és a gyermekeket gondozó, nevelő szakemberekben tudatosítani kell, hogy mennyire káros a környezeti dohányfüst minden ember, de különösen a fejlődésben levő gyermekek és serdülők számára. A szülők számára a házi gyermekorvosok és a védőnők személyesen is nyújthatnak felvilágosítást és segítséget, hogy gyermekeiket otthon megkíméljék a passzív dohányzás ártalmaitól. Ennek a tevékenységnek egy nem elhanyagolható „mellékterméke” lehet, ha a dohányzó szülő a dohányzás abbahagyására is elszánja magát. Mivel a nevelési-oktatási intézmények sem mentesek a dohányfüsttől, a gyermekek nevelésével és ellátásával foglalkozó szakemberek figyelmét is ismételten fel kell hívni a

DENAT 2005-2010


passzív dohányzás veszélyeire. A leghasznosabb talán az lenne, ha a szakemberképzésbe beépülne a dohányzás minden formája elleni küzdelem. Emellett jogszabályi segítséggel is biztosítani kell a dohányfüstmentes környezetet: különösen a nevelési-oktatási és egészségügyi intézményekben, de a többi közintézményben se lehessen dohányozni. Amellett, hogy ezzel egészségesebb levegőt biztosítunk az ott tartózkodók számára, egy ilyen intézkedés a társadalmi szemléletváltást is elindíthatja, hiszen így magával a dohányzás jelenségével is jóval kevesebbet találkoznának a jövőben az emberek. Ez persze összefügg a hitelesség kérdésével, amely különösen fontos az egészségügyben és az oktatásban dolgozók esetében. Az egyéb nyilvános helyeken meg kell valósítani a dohányzó és nem dohányzó légterek tényleges elkülönítését. Amennyiben erre már megvannak a jogszabályi keretek, azok betartását rendszeres ellenőrzésekkel és a be nem tartás megfelelő szankcionálásával ki kell kényszeríteni.

DENAT 2005-2010

46 5. FEJEZET AZ EREDMÉNYEK MONITOROZÁSA

5. fejezet Az eredmények monitorozása A dohányzás prevalenciája

Az ifjúság dohányzási prevalenciájának és dohányzási szokásainak felmérésére és az ezekben bekövetkezett változások monitorozására több, évek vagy évtizedek óta jól működő kutatási projekt létezik. Az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (Health Behaviour in School-aged Children, HBSC) az Európai Iskolavizsgálat az Alkohol- és Egyéb Drogfogyasztásról (European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs, ESPAD) valamint a Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérés (Global Youth Tobacco Survey, GYTS) országos reprezentativitást biztosító nemzetközi kollaborációban folyó programok. A felméréseket ezek keretében meghatározott időközökben végzik, így a trendek nyomon követhetők. Ezek a felmérések iskolába járók körében készülnek és és anonim, önbevallásos módszerrel gyűjtött adatokat dolgoznak fel. A normál magyar ifjúság dohányzási szokásait feltérképező felméréseken kívül szükség lenne célzott, kisebb vizsgálatokra, melyek a fenti módon el nem érhető – és gyakran éppen ezért veszélyeztetett csoportoknak (pl. iskolarendszerből kiesők, állami gondozásban nevelkedők, javító-nevelő intézetben lakók) tekinthető – fiatalokról szolgáltatna megbízható adatokat. A 18 év feletti felnőtt népesség dohányzási szokásainak monitorozására használható az OLEF, de célszerű kibővíteni a vonatkozó kérdések körét. Alapadatnak tekinthető a CINDI már többször emlegetett reprezentatív felmérése is a 20-69 éves korosztályról Környezeti dohányfüst expozíció csökkenése

A fent említett felmérések kitérhetnek és ki is térnek a passzív dohányzás elterjedtségére, mértékére, tehát az ebben bekövetkezett változások mérésére is alkalmasak. A magánotthonokra jellemző helyzet felmérésére talán ez a legjobb módszer. A közintézmények és egyéb nyilvános helyek dohányfüst-mentességét illetve a dohányfüst-mentes helyek elterjedtségét

közvetlen

felmérésekkel

(a

lakosság

véleményének,

tapasztalatainak

feltérképezése mellett) is meg lehet becsülni. Ezek a felmérések összekapcsolhatók lennének a dohányfüstmentes környezet betartására vonatkozó ellenőrzésekkel.

DENAT 2005-2010

47 FÜGGELÉK

Függelék Adattáblák 1. táblázat Felnőtt lakosság körében végzett egészségfelmérések 1990-től vizsgálat ideje 1994

vizsgálat neve

korcsoport

KSH

15-64

Egészségfelmérés

évesek

lefedett kiválasztás

adatgyűjtés dohányzás

terület

módja

országos

módja

reprezentatív, személyes random

interjú

ORMF Országos 1995

Reprezentatív

16 évnél

Morbiditási

idősebb

országos


interjú

területileg

személyes

Felmérés 1997

Szívbarát Program

18 év fölött országos

OLEF - Országos 2000

Lakossági Egészség 18 év fölött országos Felmérés

2001/2002

2002

CINDI Egészségfelmérés

Hungarostudy-2002

20-69 éves országos

18 évnél idősebb

országos

OLEF - Országos 2003

Lakossági Egészség 18 év felett országos Felmérés Népegészségügyi

2005

Kormánymegbízotti 18 év felett Iroda

reprezentatív interjú reprezentatív, személyes random

kikérdezés

reprezentatív, önkitöltős random

kérdőív


kikérdezés


kikérdezés

prevalenciája % teljes minta: 35% férfiak: 43.7% nők: 26.6% teljes minta: férfiak:45.9% nők:2 8.%1 teljes minta: 30% férfiak: 39% nők: 22% teljes minta:- férfiak: 38% nők: 23% Teljes

minta:25,8férfiak:32,1 nők:21,4 teljes minta:28,2 férfiak:34,6 nők:22,9 Teljes minta: férfiak: 38% nők: 25% Férfiak: 43% Nők: 30%

DENAT 2005-2010

48 FÜGGELÉK

Fiatalok körében végzett jelentősebb felmérések 1990-től 2003

Global Youth Tobacco Survey Hungary

19852002

Health Behaviour in School-aged Children

13-16 évesek 11-17 évesek

országos

országos

reprezentatív önkitöltős random

kérdőív

teljes minta: 33,5% fiúk: 33,1% lányok: 32,7%

Reprezentatív önkitöltős

15 évesek: 20%

random

17 évesek: 30%

kérdőív

European School 1999-

Survey Project on

2002

Alcohol and Other Drug

16 évesek

5-10%

DENAT 2005-2010

49 FÜGGELÉK

Diagramok 1. ábra A dohányzást kipróbáló magyar 11-17 éves tanulók nemek és iskolai osztályok szerint (HBSC).

A dohányzást kipróbáló tanulók aránya (%)

100 72,2

80 50,9

60 40

77,0 76,7

68,1

25,0

fiú lány

41,4

20

12,6

0 5.

7.

9.

11.

évfolyam

2. ábra A rendszeresen (legalább hetente) dohányzó magyar 11-17 éves tanulók

A naponta és hetente dohányzó tanulók aránya (%)

nemek és iskolai osztályok szerint (HBSC). 60 39,8

40 20

28,6

34,5

lány

27,5 11,0

4,4

6,8

0 5.

1,4

7.

9. évfolyam

fiú

11.

DENAT 2005-2010

50 FÜGGELÉK

3. ábra A dohányzást kipróbáló 13 évesek arányának változása 1986-2002 között (HBSC). A változások a fiúknál statisztikailag nem, míg a lányoknál 1990 óta

A dohányzást kipróbálók aránya (%)

szignifikánsak.

60

52,4

54,0

50

49,1

40 30

53,6

50,9

35,5

50,7 44,5

42,6

33,1

13 éves fiúk 13 éves lányok

20 10 0 1986

1990

1993

1997

2002

vizsgálat éve

4. ábra A rendszeresen (legalább hetente) dohányzó 15 évesek arányának változása 19862002 között (HBSC). A változások a fiúknál 1997-ig statisztikailag szignifikánsak voltak, míg

A dohányzást kipróbálók aránya (%)

a lányoknál csak 1993 és 1997 között volt ez jellemző 35 30 25 20 15

32,3

31,5 26,5

30,6

23,1

28,7 25,7

20,9

19,8

19,0 15 éves fiúk 15 éves lányok

10 5 0 1986

1990

1993 vizsgálat éve

1997

2002

DENAT 2005-2010

51 FÜGGELÉK

5. ábra A dohányzó (legalább hetente egyszer rágyújt) és nemdohányzó tanulók arányai a számukra fontos személyek dohányzásának függvényében (HBSC).

A tanulók aránya (%)

100 80,5

nem dohányzik rendszeresen dohányzik

80 60 38,5

50,6

40

33,8

48,5 20,6

20 0 apa

anya

legjobb barát

dohányzik

6. ábra Dohányzásspecifikus halandóság, a dohányzástól független és az általános halandóság Magyarországon 1970-1999 között, 100 000 lakosra 260,0

1250

250,0

1200 1150

240,0

1100

230,0

1050

220,0

1000 950

210,0

900

200,0

összes halálozás

egyéb betegség okozta halálozás

dohányzás specifikus halálozás

dohányzás specifikus halálozás

270,0

1300

19 70 19 72 19 74 19 76 19 78 19 80 19 82 19 84 19 86 19 88 19 90 19 92 19 94 19 96 19 98

összes halálozás és az egyéb betegség okozta halálozás

1350

DENAT 2005-2010

52 FÜGGELÉK

7. ábra A dohányzással összefüggő betegségek okozta halálozás alakulása Magyarországon és az EU-ban forrás:WHO HFA adatbázis

900

mindenki

férfiak

nők

700 600 500 400 300 200 100

2004.05.01-előtt

2000

Európai Unió

1998

1996

1994

1992

1990

1988

1986

1984

1982

1980

2002

2000

1998

1996

1994

Magyarország

1992

1990

1988

1986

1984

1982

0 1980

haláleset/100 000 fő

800

DENAT 2005-2010

53 FÜGGELÉK

8. ábra

A dohányzásnak tulajdonítható halálozások száma kiemelt halálokok szerint a 35 évesnél idősebb népességben, Magyarország, 1999 nők férfiak

0,2

légzőrendszer idült obstrukciós betegségei

2,2 1,0

ajak, szájüreg, garat, nyelőcső és gége daganatok

2,2

1,2

magasvéryomás és egyérbetegségek

3,6

1,3

tüdődaganatok

5,2

1,6

ischemias és egyéb szívbetegségek 0,0

5,4

1,0

2,0

3,0

4,0

5,0

6,0

ezer

9. ábra 45 éves korban még várható átlagos élettartam Magyarországon és az EU-ban forrás: WHO HFA adatbázis mindenki férfiak

40

nők

38 36

32 30 28

Magyarország

EU 2004.05.01 előtt

2000

1998

1996

1994

1992

1990

1988

1986

1984

1982

1980

1978

1976

1974

1972

1970

2002

2000

1998

1996

1994

1992

1990

1988

1986

1984

1982

1980

1978

1976

1974

24

1972

26 1970

évek

34

DENAT 2005-2010

54 FÜGGELÉK

10. ábra kismama

12000

pedagógus egészségügyi dolgozó

10000

fiatal egyéb

669 8000

447 697 434

6000 10500 4000

8672

8000

6577

281 949 358

2000 2880

301 571 284

3350

0 1994

1996

1998

2000

2002

2004

DENAT 2005-2010

55 FÜGGELÉK

Minimális intervenció módszertana a dohányzásról leszokás segítésében * A dohányosok azonosítása * A dohányzási szokások megállapítása (mit, mennyit, mikor szív, hányszor próbált már leszokni) * Javaslat a leszokásra és segítségnyújtás felajánlása * Leszokást segítő rendelésre irányítás * A páciens dohányzási státuszának nyomonkövetése 10.BNO Dohányzás F 17 Nikotinfüggőség T 65.2 Dohány és nikotin (mérgezések) Z 72 Az életvitellel kapcsolatos problémák Z 72.0 Dohányzás Z 81 Mentális és viselkedési rendellenességek a családi anamnézisben Z 81.2 (F17-be sorolható állapotok)

DENAT 2005-2010

56 FÜGGELÉK

A dohányzásnak tulajdonítható halálozások részaránya a kiemelt halálokokban a 35 évesnél idősebb népességben 1999-ben nők

forrás: A dohányzás hatása a halandóságra, szerk. Józan Péter

ischem iás és egyéb szívbetegségek; 8,5 m agasvérnyom ás-

légzőrendszer idült obstrukciós betegségei; -51,7 ajak, szájüreg,

férfiak

ischem iás és egyéb szívbetegségek; 28,4 m agasvérnyom ás-

és agyérbetegségek; 34,3 légzőrendszer idült obstrukciós betegségei; 82,4 ajak, szájüreg,

és agyérbetegségek; 9,1

garat, nyelőcső és gége rosszindulatú daganatai; 86,9

garat, nyelőcső és gége rosszindulatú daganatai; -54,2

tüdődaganat; 90,4

tüdődaganat; -60

2.

-2,00

-4,00

-6,00

-8,00

a helyi legolcsóbb cigaretta ára (USD)

a legnépszerűbb nemzetközi márka ára (USD)

KAZAKHSZT ÁN

MOLDOVA

ROMÁNIA

UKRAJNA

OROSZORSZÁG

KIRGÍZIA

ÖRMÉNYORSZÁG

FEHÉROROSZORSZÁG

AZERBAJDZSÁN

ÉSZT ORSZÁG

LET T ORSZÁG

GRÚZIA

MAKEDÓNIA

LIT VÁNIA

BOSZNIA

LENGYELORSZÁG

SZLOVÉNIA

ALBÁNIA

CSEH KÖZT ÁRSASÁG

SZERBIA

T ÖRÖKORSZÁG

MAGYARORSZÁG

PORT UGÁLIA

0,00

ÜZBEGISZT ÁN

USD

2,00

BULGÁRIA

SZLOVÁKIA

HORVÁT ORSZÁG

GÖRÖGORSZÁG

SPANYOLORSZÁG

MALT A

LUXEMBURG

HOLLANDIA

SVÁJC

NÉMET ORASZÁG

OLASZORSZÁG

BELGIUM

FRANCIAORSZÁG

FINNORSZÁG

AUSZT RIA

T ÜRKMENISZT ÁN

ÍRORSZÁG

DÁNIA

SVÉDORSZÁG

IZRAEL

4,00

NORVÉGIA

6,00

NAGYBRIT ANNIA

8,00

Európai Unió 2004.05.01-előtt

1987

1985

Magyarország

2001

120

1999

140

1997

forrás:WHO HFA adatbázis

1995

A tüdődaganat* okozta halálozás alakulása Magyarországon és az EU-ban

1993

1991

1989

férfiak

1983

1981

2000

1998

1996

1994

1992

1990

64,7

55,3

65-69

60-64

55-59

50-54

45-49

40-44

35-39

30-34

25-29

20-24

53,4 41,6

39,5

30,1

42,8

33,8

21,2

28,1

46,1

40,4

13,8

60-64 65-69

45,2

19

38,9

52,3

39,3

37,6 55,3

49

61,1

39,2

53,6

76,2

51,4

0

011,5

8,80

12,4 5,6

4,96,4

2,8 0,3

7,51,5

2,6 0

5,30

05 2,

2,3 0

12,1

16

33

12,4

20,6

8,1

19,3

16,2

4 1,9

17,5

9,4 4,3

0

26,2

22,8

12,3

22,1

59,6

63,8

57 53,1 45,8

55-59

30,2

16,1

45-49 50-54

18,7

35-39 40-44

25 26,1

30-34

40%

1988

1986

29,3

0% 25-29

58,2

80%

1984

20% 41,8

60%

1982

20-24

100%

1980

haláleset/100 000 fő

DENAT 2005-2010

57

FÜGGELÉK

3.

A napi átlagos cigaretta-fogyasztás az egyes korcsoportokban (%)

kettő doboz

másfél doboz

egy doboz

fél doboz

nők

5.

tudődaganat_mindenki

tüdődaganat_férfiak

tüdődaganat_nők

160

* = a gége, a légcsől és a tüdő daganatai összesen

100

80

60

40

20

0

DENAT 2005-2010

58 FÜGGELÉK

Dohányzás Ellenes Nemzeti Akció Terv

Recommend Documents