CHÝRNIK. Program kultúra národnostných menšín KUPUJTE NAŠE SLOVENSKÉ VÝROBKY! 7. ročník 9. číslo september 2010 cena 0,50

CHÝRNIK 7. ročník

9. číslo

september 2010

cena 0,50 €

Novozámocký mestský internetový portál nájdete na adrese: www.izamky.sk.

– Program kultúra národnostných menšín - 2010 “

KUPUJTE NAŠE SLOVENSKÉ VÝROBKY!

Kontakt: e-mail: [email protected], tel: 035/6422197

Namiesto úvodníka Vážení čitatelia! A...je tu ďalší...“ber“, september. Ani sme sa nenazdali ako ten čas letí. Končí sa čas dovoleniek a prázdnin začínajú pre väčšinu z nás povinnosti. Navyše, pribudli ďalšie starosti, najmä pre rodičov s deťmi, presnejšie so školákmi. A hoci nami lomcuje celosvetová kríza a dotýka sa bezprostredne každého z nás či si to uvedomujeme alebo nie, nastávajúce obdobie, dni a mesiace, by sme sa mali snažiť prežívať v nádeji, pokore a najmä v láske. A aj príroda sa nám „odvďačuje“ zlou úrodou, počasím, živelnými pohromami. Preto my naopak, musíme sa snažiť prestať k nej správať macošsky, najmä k životnému prostrediu, ktoré vieme každý z nás akým-takým spôsobom ovplyvňovať najmä svojim správaním. Nuž teda, v nastávajúcom čase do ktorého vstupujeme, musíme byť optimistami, čeliť depresiám, zlým myšlienkam i správam, ktoré sa na nás doslova chrlia zo všetkých strán, najmä z médií. My, v redakcii, teda naše noviny, chceme byť na rozdiel od bulváru nie nosičmi zlých zvestí, ale naopak. Chceme prinášať tak ako doteraz iba pozitívne informácie z oblastí všetkých sfér nášho každodenného spoločenského života a práce. Budeme prinášať príspevky bez vulgarizmov, morbídností a perverzností. Aby sme však v tom mohli pokračovať, na to potrebujeme pomocnú ruku aj od vás, čitateľov a najmä dopisovateľov. A keďže sa začal nový školský rok, uvítali by sme príspevky aj od žiakov a študentov zo všetkých škôl nášho regiónu. K dosiahnutiu tejto spolupráce bude predovšetkým smerovať, okrem iného aj naše ďalšie úsilie a snaženia. Nuž teda, vitaj nový školský rok! (redakcia)

SK_september.indd 1

31. 8. 2010 20:29:36

2

CHÝRNIK

Prvá písomná zmienka je z roku 1210

S hrdosťou v srdci sa Semerovčania skláňajú pred históriu svojej obce Prvá písomná zmienka o  obci Semerovo je z  roku 1210. A  boli to zároveň tie najvzácnejšie hody a  slávnosti na sviatok patrónky Obce a farnosti, Nanebovzatej Panny Márie v tomto storočí venované 800. výročiu od prvej písomnej

cesty a  nový organ. Nezostali bokom ani vriaci, dobrodinci a  občania, ktorí pridali nové lustre, monštranciu a nové okná chrámu. Toto sú najvzácnejšie dary a odkaz pre budúcnosť, z  príležitosti 800. výročia prvej písomnej zmienky

mimo obce na zachraňovaní majetku v  obciach Hul, Mojzesovo a  Černík. Nezastupiteľné miesto mali aj počas nedávnych povodní. S  radosťou a  hrdosťou možno konštatovať, že po prvýkrát v  ich farnosti slúžil slávnostnú svätú

zmienky o  obci, ktorá je zmienkou o ich kostole a bašte katolíckej cirkvi. Keď si uvedomíme skutočnosť, že prvá správa hovorí o darovaní kostola, je jasné, že život našich predkov bol dávno pred týmto rokom. Potvrdzuje to aj úvod knihy o rode Szemerovcov ,,Les Szemere descendants du conquérant Huba“, kde sa uvádza, že kočovníci prichádzajúci z  východu našli na území obce mierumilovných, pobožných a  láskavých Slovanov, s  ktorými nadviazali dobré vzťahy. Z  úcty k  tejto vzácnej historickej skutočnosti sú odvodené aj obecné symboly. Všetko snaženie obce v  tomto jubilejnom roku smerovalo k upevneniu historického povedomia všetkých občanov k  tak významnej udalosti. Veď nebýva pravidlom, že prvá písomná zmienka je o  božom chráme o  láske k  ľuďom a  záväzkoch do budúcnosti. Preto sa samospráva rozhodla napĺňať historický odkaz prvej zmienky a  obnovila strechu kostola, pridala tri nové obrazy, obrazy krížovej

o obci. V tomto roku si Semerovčania pripomínajú ešte jedno vzácne výročie, a to 230 rokov od prvej písomnej zmienky o školstve v obci. Zachovali sa dokumenty potvrdzujúce, že už v roku 1780 bol ustanovený Jozet Rövid ako prvý učiteľ v  Semerove, teda iba tri roky po vydaní dekrétu Ratio educationis (22. 8. 1777 ) cisárovnou Máriou Teréziou. Aj o obnovu školy sa usiluje obec. Vymenili výhrevné telesá a cez prázdniny pribudli nové okná. S predškolskom zariadení vymenili novú podlahu za starú za pomoci podnikateľov pôsobiacich v obci. Nemožno nespomenúť ani - historickú účasť tamojších futbalistov FC v V. lige, ale i 15 rokov účinkovania súboru Semerovčan, ďalej vytvorenie ženského hasičského družstva a ich úspechy na V. ročníku medzinárodnej hasičskej súťaže v Pribete, za účasti 31 družstiev, na ktorej obsadili fantastické 2. miesto ( muži 4. miesto). Treba podčiarknuť aj „povýšenie“ ich obecného dobrovoľného hasičského zboru na Záchranársky, keď sa zúčastnili

omšu J. E. Mons. Prof. ThDr. Viliam JUDÁK, PhD. nitriansky diecézny biskup. V prvej písomnej zmienke o obci sa uvádza: ,,Ján, z Božej milosti arcibiskup svätej ostrihomskej cirkvi, všetkým, ktorí nazrú do tejto listiny, pozdrav v  Pánu Ježišovi, ktorý je spásou všetkých. Je našou povinnosťou pohotovo vyhovieť zbožným želaniam prosiacich. A  preto nech všetkým tým, čo chcú počuť, je dobre známe, že sme na prosby a  naliehanie nášho v  Kristu milovaného syna, kustóda Michala, na večné časy odovzdali a  darovali kostol svätého Michala v  obci Semerovo spolu s dvomi kaplnkami, patriacimi k  tejto farnosti v  obci Nék a  v  obci Solad, kanonikom nášho kostola ...“ Listinu v  roku 1211 potvrdil aj pápež. Keď zvážime, že už v roku 1210 bol na ich území kostolík s  kaplnkami, život tu musel existovať roky predtým. Potvrdzuje to aj kniha o  rode Semerovcov dobyvateľa Hubu, že pri príchode na naše územie našli na Hradišti po našom

SK_september.indd 2

Váraši mierumilovných Slovanov - kresťanov – s  ktorými dobre nažívali. V 16. a 17. storočí obec a kostolík Tatári a Turci zničili a vyplienili. Barón František Sluha priviedol v roku 1707 do obce nových obyvateľov z Myjavy a Moravy, ktorých doplnili ešte v 19. storočí kolonisti nazývaný Horňáci, a možno aj preto sa zachovala slovenská identita obyvateľov dodnes. V  roku 1712 postavili na základoch zničeného ich predkovia nový barokový kostol Nanebovzatia Panny Márie, ktorý bol v  r. 1812 upravený na súčasný vzhľad. V  roku 1976 bol opäť opravený a opäť ožil. V roku 2000 bola postavená zvonica Veľkého Jubilea 2000, so stredným zvonom Panny Márie, ktoré vysvätil Mons. Ján Sokol, arcibiskup – metropolita. V roku 2005 bola zvonica doplnená o malý zvon sv. Michala Archaniela ktorý posvätil Novozámocký dekan Vdp. Zoltán Ďurčo a  bola obnovená čelná stena kostola. Zároveň pribudla nová Krížová cesta, Monštrancia, obrazy sv. Cyrila a Metoda, sv. Gorazda, sv. Andreja - Svorada a  Benedikta, sochy sv. Floriána, sv. Michala Archanjela a  oltár Piety bol premiestnený do stredu lode, vrátane nového organu a osvetlenia ako i novej strechy a okien. V stene kostola zvonka sa nachádza rímska tabuľa z roku 229 po Kr. Pred zvonicou je základný kameň v ktorom je uložené posolstvo Semerovčanov pre generácie v  22. a  23. storočí. Na cintoríne odpočívajú významní rímskokatolícki kňazi – bernolákovci - zakladajúci členovia významných slovenských inštitúcii, Štefan Chovanec, Anton Kršák, ďalej Ján Zaklúkal a Imrich Adamovich. Na námestí obce stojí zvonica z  roku 1838 postavená z  milodarov veriacich a má tri zvony. V roku 2005 sa uskutočnilo vysvätenie novej sochy patrónky obce sv. Panny Márie, ktorá stojí pred zvonicou. Všetko snaženie obce v  tomto jubilejnom roku bolo nasmerované k  upevneniu historického povedomia všetkých občanov, pretože nebýva pravidlom, že prvá písomná zmienka je o  božom chráme, o  láske k  ľuďom a  záväzkoch do budúcnosti. Z úcty k tejto vzácnej historickej skutočnosti sú odvodené aj obecné symboly. Spracoval -kup-

31. 8. 2010 20:29:37

3

CHÝRNIK

Slová spisovateľa Ladislava Ťažkého

Láska takmer vyschla Všetky národy - celé ľudstvo kráča do neznáma - do tmy, ktoré sa nám črtajú vo vystríhajúcich obrysoch. Ľudstvo, ako „zlé deti“, si pomaly ale iste a  vedome dusí, zabíja (otravuje a  zraňuje) svoju matku živiteľku ZEM. Svetový pohyb (ekonomický, výroba obchod a zisk) sprevádzaný terorom, okupačnými vojskami je negatívny. Pažravosť, ziskuchtivosť globálneho kapitálu nadobúda katastrofálne parametre. Po skončení najväčšej vojny v  dejinách ľudstva (druhej svetovej) sme si naivne mysleli, alebo chceli veriť, že ľudstvo sa potešilo, poučilo, uskromnilo a  umravnilo, prišlo k rozumu, že sa bude snažiť vyhnúť akejkoľvek vojne. Čo vidíme od jej skončenia po dnešné dni? Desiatky vojen. V  podstate jednu permanentnú vojnu. Príčina je všeobecne známa a výsledok katastrofálny. Zopakujme si tiež hlavné príčiny: Dobíjaním dobývať, vziať

SK_september.indd 3

a mať, brať a brať, samozrejme že z cudzieho v cudzích krajinách, nič nedať, obsadenie vyhlásiť za oslo-

Ladislav Ťažký

bodenie, diktatúru za demokraciu. Všetkých čo to neuznávajú, čo sa proti tomu stavajú, potlačiť, odstrá-

niť, zabiť. Na svete je hrozivo málo lásky. V  ľudstve takmer vyschla. Namiesto srdca bijú kanóny, vybuchujú bomby. Lásku víťazne vytláča z človeka nenávisť a strach. A to je smrteľné nebezpečenstvo ľudstva. Bezohľadnosť je cnosťou tých čo hýbu svetom a vládnu mu. Nič nové pod slnkom. To každý vie. A  ten, čo by to predsa len nevedel, to cíti. Ľudstvo by nemalo pustiť do politiky, do spravovania štátu a  jeho majetku arogantných, ctižiadostivých, nemorálnych, neľudských tvorov, aj keď sa nazývajú „ľuďmi“, ba navyše „lídrami“, vodcami, ktorí sa vzájomne hanebne urážajú a sú každodenným nebezpečenstvom pre ľud, národ, štát. Národ nepotrebuje frajerov, ale sluhov a  dôstojných predstaviteľov a  správcov svojho štátu. Politikom (lídrom strany!) by mala byť taká osobnosť - občan štátu, ktorý sa osvedčil a získal uzna-

nie odborníkov na inom, odbornom úseku hospodárskeho, kultúrneho, politického a spoločenského života. Ideálne by bolo, keby takého občana - osobnosť prišli občania - voliči požiadať, aby vstúpil do politiky, do správy štátu, vlády, parlamentu, alebo zasadol na prezidentskú stoličku. Naivné však? Áno, ale úprimné a  nezištné sú tieto predkladané kritéria. Aj v literatúre a umení zatiaľ nič nové, obdivuhodné. V  publicistike sú výkony skôr odpudzujúce ako úctyhodné. Pár jednotlivcov sa prebúdza zo štrngajúceho opojenia. Presnejšie narkózy. Uspal nás pád starého režimu a  znechutil vývoj nového režimu. Preto aj prekvapivé literárne diela sú zatiaľ len embryá, ktoré k  zrodu potrebujú svoj čas. Takéto diela vznikajú a  vyvíjajú sa z  urážok a  porážok a  predchádzajúcich nedokončených snov. Tak nejako to je aj po štrngajúcej zamatovej „vojne“, v  ktorej sa nepriateľ vzdal bez boja. A  urobil dobre. Zostal nažive a žije si nie najhoršie. Dokonca lepšie ako „víťaz“. (Prevzaté z dvojtýždenníka Slovenský rozhľad.)

31. 8. 2010 20:29:37

4

CHÝRNIK

V krajine vychádzajúceho Slnka zomrel slovenský misionár Otec Štefan Foltin, salezián a misionár v Japonsku, bol hrdým Slovákom. Narodil sa 24. septembra 1918 v  obci Černík v  okrese Nové Zámky. Navštevoval gymnázium v  Malackách a  v  Šaštíne. Vyštudoval filozofiu v  Moravskej Ostrave a  v  Trnave a  teológiu v  Hronskom Beňadiku. V  roku 1947 ho vo Svätom Kríži nad Hrnom vysvätili za kňaza. O dva roky nato sa začala jeho misijná služba. Na cestu do Japonska sa vydal v  roku 1948. Trvalo mu 3 mesiace, pokým sa dostal do Yokohamy, aby uvidel posvätnú horu Fujijamu. Absolvoval 2 000 koncertov po celom Japonsku, aby získal srdcia ľudí pre Krista. Dostal sa do hlavného mesta Tokia, kde začal vyučovať mladých Talianov cirkevné právo a liturgiu. Postupne ďalej vyučoval náboženstvo na gymnáziu a  pôsobil aj ako kaplán na fare v  Nakatsu na ostrove Kjušú. Bol dokonca aj farárom materskej a základnej školy. V  meste Usa založil novú misiu a tamojší kostol bol zasvätený panny Márii sedembolestnej - patrónke Slovenska.

Štefan Foltin pôsobil aj v  ďalších Japonských mestách. V  Hita a  Kitsuki bol riaditeľom detskej

Štefan Foltin

školy a  správcom fary. Ako pedagóg robil svoju prácu vždy s  horlivosťou, lebo pochopil, že s evanjelizáciou ľudí treba začať od malička. Napríklad na katolíckom gymnáziu v Tokiu, kde chodilo 1 700 žiakov, vyše 120 prijalo sviatosť krstu. Prostredníctvom detí sa dostával k  rodičom, z  ktorých sa niektorí stali katolíkmi, ostatní nadobúdali priateľský vzťah ku

kresťanstvu. Pokrstil aj dcéru japonského cisára. V  roku 2002 sa vrátil do Usashi ako výpomocný misionár na faru. Potom „zakotvil“ v Saleziánskom dome v Beppu ako zástupca riaditeľa a  spovedník. Dome pre starších misionárov tam postavil slovenský salezián Jozef Figura z milodarov amerických Slovákov. Misijnú činnosť Štefana Fotlina ocenilo aj Slovensko. V roku 1997 ho ocenil minister kultúry SR keď mu udelil plaketu za dlhoročné šírenie idey kresťanstva, humanizmu a za propagáciu slovenskej kultúry v Japonsku. Napriek tomu, že takmer celý svoj život prežil Štefan Fotlin v Krajine vychádzajúceho slnka, srdcom ostal Slovákom. Srdce Štefana Foltina navždy dotĺklo v  japonskom meste Beppu v pondelok 2. augusta vo veku nedožitých 92 rokov. V  deň jeho pohrebu sa konala zádušná svätá omša aj v jeho rodnej obci, v Černíku. Celebroval ju nitriansky biskup Mons. Viliam Judák spolu s kňazmi komjatického dekanátu. Mgr. Jozef Hatala

jaroslav liptay

mandala dávno som Ti to chcel povedať nenachádzam však dosť odvahy už dlho ľúbim cudziu ženu ! preto každú noc keď Ty zaspíš opúšťam náš tlejúci kozub na podlahe v strede pracovne z popola vytváram mandalu v ktorej slová spálených veršov sa zoskupujú v siločiarach určených obom mojim láskam keď k niektorej vášeň dobliká popol z uzavretej mandaly nasypem na jej mýtický hrob nuž taká je spoveď hriešnika

Časovanie podľa vzoru Hamlet „ Vox papulí „ My nechceme ísť nižšie, Vy chcete ísť vyššie, oni sú už hore. Náš hlas nedoletí na tie ich nebesá, zostáva však nádej, ktorá (vraj) neklesá. Keď budeme voliť byť, či nebyť, tak sa rozhodneme: Biť , či nebiť ? Biť, či nebiť hlavou o stenu, možno hore lepšie počuť ozvenu. J. Liptay

-Milan, vieš kedy dievčatá najviac spomínajú na máj, mesiac lásky? -Nie. -Nuž predsa v januári. Vtedy ich je plná pôrodnica. Hovorí upratovačka istého finančného ústavu: -Pán riaditeľ, nemohli by ste mi dať kľúče od trezoru? Pretože vždy keď ho upratujem, musím ho odomykať so sponkou...

SK_september.indd 4

31. 8. 2010 20:29:37

5

CHÝRNIK

Pomáhali pri O Slovenskom národnom povodniach stredisku pre ľudské práva Počas tohoročných záplav bol značne postihnutý aj náš južný región. Najviac napríklad obce Hul, Maňa, ale i  náš Nitriansky Hrádok. Medzi tými čo sa zúčastnili na záchranárskych prácach boli aj členovia občianskeho združenia Vráťme mestu život, pod vedením JUDR. Jána Štarka. Pomáhali spoločne odstraňovať následky povodní, spolu s  profesionálnymi zložkami, čo už -hasičov, záchranárov, alebo príslušníkov armády, či ďalších členov rôznych spoločenských zložiek. Vrátane pomoci pri evakuácii občanov postihnutých touto živelnou pohromou. Je obdivuhodné ako sa vedia ľudia spojiť a  vzájomne si pomáhať pri takýchto životných situáciách, ako sú aj spomínané povodne. Človeka to poteší, ak v krízových chvíľach vieme prejaviť spolupatričnosť, podať pomocnú ruku...kiež by sa to prejavovalo v  našom každodennom živote, najmä v medziľudských vzťahoch. -oto-

Slovenské národné stredisko pre ľudské práva je nezávislá organizácia zriadená za účelom plnenia zákonom ustanovených úloh v  oblasti ľudských práv. Zákon bol dvakrát novelizovaný a  v  súčasnosti stredisko plní najmä tieto úlohy: monitoruje a  hodnotí dodržiavanie základných práv a  slobôd vrátane práv dieťaťa a  zásady rovnakého zaobchádzania podľa antidiskriminačného zákona, podieľa sa na informačných kampaniach s cieľom zvyšovania tolerancie v spoločnosti, uskutočňuje výskumy a  prieskumy v  oblasti ľudských práv a  pripravuje vzdelávacie aktivity. Zabezpečuje tiež právnu pomoc obetiam diskriminácie, vydáva odborné stanoviská vo veciach dodržiavania zásady rovnakého zaobchádzania podľa antidiskriminačného zákona a je oprávnené zastupovať účastníka v  konaní vo veciach porušenia tejto zásady. Stredisko je v tomto smere jedinou slovenskou inšti-

túciou pre rovnoprávnosť, t. j. pre posudzovanie dodržiavania zásady rovnakého zaobchádzania podľa antidiskriminačného zákona. Zostáva už iba veriť, že sa všetky tieto optimistické informácie čoskoro objavia a budú realizované aj v  dennej praxi a najmä vo všetkých vekových sa sociálnych skupinách po celom Slovensku. -pol-

Talenty zo ZUŠ V  Základnej umeleckej škole Tibora Sládkoviča existuje detská dychová hudba Rosička. Tvorí ju spevácke komorné zoskupenie: Andrea Černáková-klavír, Marek Bednárik-spev, Lukáš Slobodník-gitara a  Jozef Domehusle. Táto umelecká škola bola založená na popud Anny Sládkovičovej, manželky bývalého

husľového umelca a virtuóza Šuranca Tibora Sládkoviča, ktoré nesie aj jeho meno. Riaditeľkou školy je Mgr. Helena Farkašová, škola má tri oddelenia a  navštevuje ju vyše tristo talentovaných detí. -št-

Darcovstvo krvi V  Šuranoch má darcovstvo krvi bohatú tradíciu. Čoraz viac sa do zberových akcií zapájajú najmä mladí ľudia, čo je potešujúci trend. Napokon, nábor darcov patrí medzi hlavné úlohy Miestneho spolku Slovenského červeného kríža (MS SČK). Napríklad vlani evidoval šuriansky spolok vyše 500 darcov, z ktorých až dvadsiatich troch ocenili Jánskeho plaketami, z  nich dvoch zlatými. Medzi najúspešnejších a  najzaslúžilejších patria napríklad Janko Fabián a Juraj Turan. Medzi darcami sú najmä študenti zo stredných a  odborných škôl, ale i gymnázia. Organizácia v súčasnosti eviduje približne 240 členov. -eva-

Milá slávnosť v kostole v Dolnom Ohaji V  roku 2013 uplynie 1150 rokov od príchodu Byzantskej misie na Veľkú Moravu. K  ústrety tomuto veľkému jubileu sa konala

nedávno v kostole Dolného Ohaja milá slávnosť. Pri tejto príležitosti bola vydaná aj poštová pečiatka

SK_september.indd 5

a  príležitostný lístok k  sv. Cyrilovi, k  sv. Metodovi a  k  sv. Gorazdovi. Najskôr sa konala svätá omša, ktorú celebroval správca Fary v Dolnom Ohaji vdp.Roman Gallas a tiež správca Fary z Lúčnice nad Žitavou ThDr. Ernest Švec PhD. O živote, diele a práci týchto svätcov hovoril p. R. Gallas. Po svätej omši sa konal slávnostný akt vysvätenia pečate, ktorá rozvíja Cyrilometodskú tradíciu a  šíri odkaz sv. Gorazda. Na pečati je znotovaný úryvok ľudovej piesne Garázdička, garázdička, garázda,... K  slávnostnej chvíli prispel aj Spevácky zbor Juraja Holčeka pri MS v Dolnom Ohaji, ktorý zaspieval duchovné piesne. Na záver zaznela pieseň z  pečate. K Dolnoohajčanom sa prihovorili (pokračovanie na str. 6)

31. 8. 2010 20:29:38

6

CHÝRNIK

kultúrnom lete, a na záver - Vasilisa Prekrásna. Žiaľ, toto všetko je už históriou no krásne spomienky a  nezabudnuteľné zážitky však pretrvávajú. Veď veľa vystúpení končilo obrovskými ováciami, napr. na Scénickej žatve pre veľký záujem divákov súbor ako jediný vystupoval dvakrát. Toto všetko, samozrejme v inej podobe a obsadené sa zrealizovalo ako malý darček pre bývalých vedúcich super úspešného Slnieč-

hercami boli aj dvaja bývalí členovia, a réžiu si zobrala pod patronát tiež bývalá členka súboru Slniečko. Hercami, teda účinkujúcimi boli deti bývalých členov súboru, ktorý akoby sa snažili prevziať štafetu od svojich rodičov a  urobiť im tak radosť. Bola to nádhera, nechýbali popri spomienkach aj slzy dojatia. Najmä spomienky sa tlačili do očí prítomných a nedalo sa neprejaviť ani zo strany terajšieho starostu, spoluvedúceho a spoluzakladateľa vtedajšieho súboru Imricha Hrabovského, ktorý na margo tohto milého predstavenia bol schopný zmôcť sa iba na túto jedinú vetu: - So slzami v  očiach som rozdával darčeky všetkým čo nám (mne aj manželke) pripomenuli tieto nádherné chvíle

ka, darček v  podobe divadelnej hry NA skle maľované v  podaní ochotníkov Semerovčanov. Medzi

spred 30 rokov. Bol to darček ako z  veľkej rozprávkovej knihy. -sz-

Semerovské Slniečko obnovilo svoju činnosť

Pekný dar starostovi a ostatným jeho zakladateľom Nie každému, teraz už v  21 storočí hovorí niečo detský bábkársky súbor Slniečko v  Semerove, ktorý v osemdesiatich rokoch

Nebojsa, účasť na Bábkárskej Chrudimi, Scénickej žatvy v Martine a  na festivale v  Budapešti. M.A. Kováč: Gašparko - repub-

minulého storočia patril medzi absolútnu špičku ochotníckych divadiel u  nás vôbec. Viedli ho Vlasta a Imrich Hrabovskí v spolupráci s  režisérom bábkového divadla Jánom Hižnayom, ktorý žiaľ už nie je medzi nami. A  tiež s  Františkom Pergerom, scénografom divadla AB v  Nitre. Repertoár, účasť i  úspechy to boli skutočne obdivuhodné. Iba chronologicky: M. Jakubiskovej

likové víťazstvo, účasť - Kaplické divadelné leto, Scénická žatva! L. Pergaud: Gombíková vojna celoslovenské víťazstvo, zápis do venca víťazov Scénickej žatvy. M. Grznárová: Kubko a Maťko, opäť celoslovenské prvenstvo, účasť Kremnické gagy a  Scénická žatva. R. Kipling Maugli: Bábkárska Chrudim, nasledoval Jánošík, alebo na skle maľované - natáčanie v  STV a  účasť na Bratislavskom

Vydarené podujatie v Kolte Milá slávnosť... Pred pár dňami sa v obci Kolta konal prvý ročník vo varení gulášu. Zúčastnilo sa na ňom šesť súťažiacich družstiev, medzi nimi i  jedno juniorské. Trojčlennú porotu tvorili: Ing. Mária Števárová, Jozef Švaňa a  pán Ruček. Keďže sa varilo neskutočné množstvo gulášu (asi 300 porcií), pritom viac druhov, ako – hovädzí, srnčí, bravčový, jelení, kozí, jahňací a  miešaný bravčovo-srnčí, bolo ho dostatok a každý kto prišiel, si mohol si pochutnať podľa výberu. Čiže ušlo sa každému. Za toto vydarené podujatie treba poďakovať predovšetkým obecnému úradu a  Poľovníckemu združeniu Vrchovina Kolta. Počas súťaže vyhrávala hudobná skupina z  Levíc, na počúvanie a spríjemnenie

SK_september.indd 6

pre súťažiacich pri varení. Poradie družstiev - 1 miesto: „Bulhari“, 2. Fraňo Sventek, 3. Peter Sventek. Na záver všetci súťažiaci i  diváci

vyjadrili spoločné unissino: Dovidenia o rok na 2. ročníku! -hor-, snímky archív

(dokončenie zo str. 5) autori pečate a  lístku - Dr. Jozef Gál a  Jozef Kútny, a  tiež gestori

výstavy, ktorá bola v kaplnke kostola pri tejto príležitosti. Okrem toho Slovenská pošta a.s. použije

poštovú pečiatku a  príležitostný lístok vo svojej práci a aj takýmto spôsobom sa ponesie posolstvo ako odkaz odkaz - sv. Gorazdu a  sv. Sávu, učeníkov Solúnskych

bratov, do celého sveta. Korenšpodenčný lístok bol vydaný aj na počesť blahoslavenej sestry Zdenky, ktorej kaplnka stojí v Dolnom Ohaji. Podobné podujatia pripravujú zorganizovať aj tamojší filatelisti v Jatove a Trnovci nad Váhom. Jozef Hatala

31. 8. 2010 20:29:38

7

CHÝRNIK

Kapitalistická demokracia, alebo cirkevný štát?

Prekonajme duchovný marazmus! Pravdu, ktorá bola samozrejme iná, ako ich ľudskými predstavami popretkávané učenie. Čisté poznanie o Zákonoch Božích však aj napriek odporu vtedajšej cirkvi na zemi predsa len zažiarilo, avšak behom stáročí ho ľudia opäť strhli nadol a zakalili až na nepoznanie. Všetkým hľadajúcim Pravdu musí byť preto zvlášť zdôraznené: Učenie cirkví a Pravda sú dve úplne rozdielne veci! No a  tomu, že cirkvi už dávno správne nestoja v  Zákonoch Božích, tomu zodpovedá i všetko to nesprávne a zlé, čo vykonali počas svojej dlhej histórie a čo mnohokrát doslova poburuje ľudí, ktorí si zachovali jasnú myseľ, čisté srdce a elementárny zmysel pre spravodlivosť. Jedným z  neblahých dôsledkov tohto všetkého je, že mnoho súčasníkov sa práve z vyššie spomínaných dôvodov stalo ateistami, ktorí zanevreli takmer na všetko, čo i len trochu zaváňa duchovnom. Ich odpor môže byť v nich hlboko zakorenený aj na základe osobných, negatívnych prežití, ktoré zakúsili vo svojich minulých životoch. Práve vtedy mohli byť totiž títo samostatne uvažujúci ľudia pre nesúhlas s  vtedajšími cirkevnými praktikami neraz osobne prenasledovaní, mohlo im byť spôsobované utrpenie, ba dokonca siahnuté na život. Takéto niečo sa zapíše do duše človeka tak hlboko, že pri ďalšom pozemskom vtelení si so sebou prináša silný vnútorný odpor voči všetkému, čo nejako súvisí s cirkvami a duchovnom. Je však smutné a nesprávne, že títo ľudia spolu s  cirkvou zanevreli aj na duchovno ako také, lebo aj napriek ich zlej osobnej skúsenosti, či už súčasnej, alebo minulej, má život na zemi a vo stvorení duchovný rozmer. Celé stvorenie funguje na základe určitých Zákonitostí, o  ktorých poznanie a  aplikovanie do každodenného života sa snažili všetci veľkí duchovní učitelia a nakoniec i Syn Boží. Zo Svetla bola vždy v logickej vecnosti prinášaná iba znalosť o spomínaných Zákonitostiach, ktoré musia ľudia poznať a naučiť sa ich rešpektovať, pretože iba tadiaľto vedie cesta k plnosti a šťastiu života na zemi i mimo nej.

SK_september.indd 7

Avšak po odchode každého z týchto veľkých duchovných učiteľov bol z  ich osoby vytvorený kult a  z  ich učenia náboženstvo, v ktorom nakoniec, pod nánosmi ľudských názorov celkom zaniklo pôvodné vedenie. A počas svojej dlhej histórie sa tieto náboženstvá so svojimi nesprávnymi postojmi tak veľmi sprofanovali, že ak dnes, v dobe relatívnej slobody názorov začneme niektorým ľuďom hovoriť o duchovnom rozmere bytia, o nutnosti určitého duchovného poznania a o znalosti Zákonov Božích, ktoré by mal pre svoj vlastný osoh poznať a  rešpektovať každý z  nás, za všetkým týmto je okamžite videná cirkev a  jej snaha o  získanie moci, vplyvu, či dokonca snaha o zriadenie cirkevného štátu. Áno, onen panický strach, ktorý sa pri vyslovení pojmu „cirkevný štát“ zmocňuje všetkých ateistov je do určitej miery plne oprávnený, pretože pramení z mnohých negatívnych historických a  ako už bolo spomenuté, snáď i  osobných skúseností, kedy sa cirkev k tejto moci blížila, alebo ju už aj reálne vlastnila, ale žiaľ, nikdy ju správne nevyužila. Panovanie cirkví totiž sprevádzalo rovnaké množstvo krívd, neprávosti, biedy a  nespravodlivosti, ako vládnutie ktoréhokoľvek iného kráľa, monarchu, alebo panovníka. Vo všetkých cirkvách to boli vždy iba jednotlivci, ktorí sa v bežnom živote naozaj úprimne snažili o uplatňovanie zásad vlastného vierovyznania. Ale každý štát, ktorý chce reálne fungovať, sa musí predsa len riadiť nejakými pravidlami a  zákonmi. Zákonodarstvo súčasných štátov funguje na racionálno – rozumovom a materialisticko – hmotárskom základe, bez rešpektovania duchovného rozmeru bytia. Tento systém je ale v  zásade nesprávny a  s  nezvratnou určitosťou speje k istému zrúteniu. Avšak ako nám história ukazuje, rovnako nesprávnymi boli aj všetky pokusy o  nastolenie takzvaných cirkevných štátov, ktoré žiaľ, nijakým výrazným spôsobom nevybočovali z  bežného štandardu vládnutia a v ktorých nikdy neprišla k životu realizácia základných princípov tej ktorej cirkvi v celospoločenskom meradle.

Ideálny štát, ktorý je štátom blízkej budúcnosti, nebude stáť na slepom, bezduchom a  tupom materializme, ako je tomu dnes, ani na pravidlách nejakej z  mnohopočetných cirkví, v ktorých to ľudsky – cirkevné úplne potlačilo pôvodnú znalosť Zákonov božích. Ideálny štát má byť a musí byť postavený iba na čistej a vecnej znalosti na Zákonov Božích! Rozumoví ľudia dneška netušia, čo to znamená! Ľudia dneška sú totiž pyšní na výdobytky súčasnej spoločnosti, považujúc ju za vrchol všetkého, čo táto civilizácia doteraz dosiahla. To všetko však bolo vybudované iba za pomoci obmedzeného ľudského rozumu a Zákonov na ňom postavených. Áno, vskutku, takzvaný racionálny materializmus dosahuje v dnešnej dobe svojho vrcholu, za ktorým však práve pre jeho rozumovú obmedzenosť nemôže nasledovať nič iného, ako strmhlavý pád nadol. Pri pozornejšom pohľade okolo seba môže predsa každý celkom jasne vidieť tisíce príznakov poslednej agónie tohto mravne skazeného, bezohľadnou chamtivosťou presiaknutého a ľudsky úplne zvrhlého systému. Jedine Zákonmi Božími – dokonalými Zákonmi stvorenia sa musí riadiť ľudská spoločnosť, ak sa má stať spoločnosťou dokonalou a ideálnou. V prvom rade však je treba poznať tieto Zákony v ich logike a prísnej vecnosti, presne tak, ako vo stvorení fungujú a to všetko bez viazanosti na nejakú cirkev, duchovný prúd alebo smer. Logická jasnosť a vecná znalosť týchto Zákonov musí byť potom aplikovaná do pozemského zákonodarstva toho ktorého štátu. Konkrétne do hospodárskej a  ekonomickej oblasti, do pracovno právnych a  spoločenských vzťahov, do výchovy detí, do kultúrnych a oddychových aktivít a tak ďalej. Dnes ešte máme slobodný výber spomedzi dvoch alternatív: Tou prvou je spoznanie a priznanie si trvalej neudržateľnosti súčasného systému vecí, jeho zavrhnutie a  dobrovoľné vykročenie na správnu cestu, spočívajúcu v poznaní a podriadení sa Zákonom Božím. Ak ale zlyhá táto možnosť dobro-

voľnej zmeny, príde na rad tá druhá, ktorá nám prinesie globálne zrútenie na nesprávnych základoch vybudovanej spoločnosti. Potom pochopia mnohí, aj tí, čo sa teraz ešte usmievajú, že touto cestou sa už ďalej ísť nedá. No a po bolestnom páde nesprávneho, bude aj tak nasledovať nevyhnutné podriadenie sa tomu, čo ešte dnes môžeme urobiť dobrovoľne - bude nasledovať podriadenie sa Zákonom Božím! V  skutočnosti má teda ľudstvo iba jednu jedinú možnosť, ku ktorej vedú dve cesty: Dobrovoľná, čiže viac menej bezbolestná a  nedobrovoľná, plná zbytočnej bolesti, utrpenia a nevídaného strádania. Ktorú z  nich si vyberieme? M. Šupa

Umelecká škola s tradíciou Základnú umeleckú školu v Šuranoch navštevuje ročne približne dvesto žiakov hudobného a výtvarného odboru. Po dvojmesačných prázdninách sa päť otvorili brány školy. Okrem detí, ktoré školu navštevovali, privítali aj nových žiakov. V  hudobnom odbore sú to aj žiaci prípravného štúdia základnej umeleckej školy. Na hodinách si žiaci pomocou orfových nástrojov akými sú drevené paličky, doštičky, tamburínky, malé činely a triangel cibria rytmické cítenie. Okrem toho v  triedach prespevovaním detských pesničiek tamojší pedagógovia rozvíjajú u detí intonačnomelodické schopnosti. Osvojením si týchto základov majú žiaci lepší predpoklad ďalej pokračovať a úspešne zvládnuť hudobné štúdium. Veľký záujem je aj o  výtvarný odbor. Ich snahou je preto zvýšiť úroveň výučby pomôckami ako sú napríklad - maliarske stojany, s ktorými žiaci veľmi radi pracujú. V  škole praktizujú aj ďalšie nové výtvarné techniky, ako je napríklad modelovanie z papiera. A tak ako po minulé roky, aj v tomto školskom roku plánuje tamojší kolektív učiteľov rozvíjať v  rámci nového školského zákona rôzne rôzne nové aktivity. Obľúbené budú iste aj naďalej výchovné koncerty pre žiakov prvého stupňa základných škôl, ako aj súťaže, či už hudobné, alebo výtvarné. -kup-

31. 8. 2010 20:29:40

8

CHÝRNIK

Občania Radavy zažili krásne kultúrno-spoločenské podujatie

Oslavy Dňa obce a svätého Huberta V prekrásnej rázovitej obci Radava, v  našom regióne sa uskutočnil nedávno, už 4. ročník Dňa obce a Deň svätého Huberta. Začal sa dopoludnia slávnostnou svätou omšou, ktorú celebroval opát Mons. Bronislav Ignác Kramár, ktorý pri tejto príležitosti posvätil sochu Jána Nepomuckého. Potom nasledoval bohatý kultúr-

no-spoločenský a športový program, ktorý moderovala Mgr. Blažena Felvidékyová. Krátko popoludní to boli rôzne detské hry v  areáli základnej školy, ktoré zorganizovalo Občianske združenie Canpanula. Súťažilo sa aj v  rôznych streleckých disciplínach, kde nad deťmi „dohliadali“ členovia Poľovníckeho združenia Dolina. Na nádvorí kultúrneho domu sa podávali guláše, a  to poľovnícky srnčí, poľovnícky diviačí a gazdovský guláš. Popoludní sa kultúrno-spoločenské podujatia začali odmeňovaním súťažiacich detí.. V  podvečer vystúpili členovia speváckeho zboru Radavanka, pod vedením Ing. Kataríny Meliškovej,

SK_september.indd 8

detská tanečná skupina Baračanka a ženský spevácky zbor Záviš z Hlubokej nad Vltavou z ČR. Nasledovali príhovory starostu obce Ing. Mariána Chrenku a  podpredsedu poľovníckeho združenia Tibora Kliského. Po nich rezbár Vladimír Tinák vyhodnotil 4. ročník rezbárskeho sympózia, na ktorom sa zúčastnil aj rezbár Miroslav Polák. Obyvateľom Radavy pri tejto príležitosti vyhotovili rezbári sochu svätého Jána Nepomuckého, plastiku bečky s hroznom a umeleckú lavičku. Vo večerných hodinách zaujalo vystúpenie speváčky Jadranka a záverečné disko hral DJ Noriel. Poďakovanie za vydarené podujatie patrí, okrem obecného úradu, aj miestnemu Poľovníckemu združeniu Dolina, Farskému úradu, Občianskemu združeniu Can-

panula a  Občianskemu združeniu Za krajšiu Radavu, ako i sponzorom - Nitrianskemu samosprávnemu kraju, Komunálnej poisťovni a  novozámockej stavebnej firme HOLD s r.o. -cký-

Pohyb je život, život je pohyb... „Beh posilňuje srdce, znižuje cholesterol a  spaľuje nadbytočné kalórie. To sú známe fakty. Novinkou ale je, že má veľmi blahodarný účinok pre pamäť a mozog. Najlepší je pritom intervalový tréning päťkrát týždenne, upozorňuje profesor John Ratey. Štúdie neurovedcov z  Amerického národného inštitútu v Marylande preukázali, že behanie alebo tzv. jogging (pomalý klus) pozitívne stimuluje mozog a posilňuje pamäť. Pravidelné behanie párkrát týždenne môže stimulovať stovky tisíc nových mozgových buniek, ktoré sú zodpovedné za našu pamäť a  spomienky. Vybavenie si spomienok bez ich zamotania a popletenia je veľmi dôležité pre učenie a ďalšie poznávacie úlohy. Pokiaľ zlepšíme tieto schopnosti, môžeme tak podľa odborníkov spomaliť mozgový úpadok, ktorý prichádza s vekom. Behanie samo osebe samozrejme nevedie k  vyššej inteligencii;

a ako vysvetľuje profesor Ratey, ani z vás nespraví mudrcov, ale pomôže mozgu s  učením. Fyzická aktivita totiž podporuje prietok krvi do časti mozgu, ktorá je zodpovedná za pamäť a učenie a podporuje produkciu nových mozgových buniek. Táto téma zaujala už niekoľko amerických a nizozemských škôl, a tak napríklad žiaci z Napervillskej strednej školy pri Chicagu začínajú svoj deň hodinou telocviku. Vybavení srdečnými monitormi behajú okolo ihriska. Podľa ich učiteľov sa výsledky skúšok zlepšili od doby, kedy s ranným cvičením začali. V  Amsterdame sa zasa rozhodli podrobiť testu 241 ľudí vo veku 15 až 71 rokov, pričom porovnávali fyzickú aktivitu s  výsledkami poznávacích testov. Nizozemskí vedci zdokumentovali zlepšené výsledky u osôb, ktoré boli fyzicky aktívnejšie, a to obzvlášť v mladších skupinách.“ -jana-

Zachovanie si národnej kultúry V  rámci vytvorenia národných spoločenstiev v  procese európskej integrácie sa bude čoraz väčšmi tlačiť do popredia nutnosť zachovania si národnej kultúry, pretože tie spoločenstvá, ktoré nedokážu zachovať si národné kultúrne bohatstvo, stratia postupne svoju historickú identitu a sú odsúdené doslova na zánik. Aby neboli pohltené týmto trendom, nemôžu sa striktne dodržiavať jednotného bruselského scenára. Pretože kultúra, to je jedna z mála sfér možnej identity a  odlišnosti od ostatných kultúr, je to oblasť zachovania si svojbytnosti. Žiaľ, veľmi sa tento názor verbálne pretraktuje, no málo sa preň robí. A nie sú to iba známe folklórne aktivity, tlač, tanečná, piesňová, či filmová tvorba, prípadne umelecké pamiatky. Ale je to najmä tvorba nových umeleckých hodnôt, teda - tvorba umelecky dramatická, literárna, hudobná, výtvarná, tanečná, architektonická.

Je to aj kultúra jazyka a reči a tiež komplex aktivít osvetového charakteru. U nás existuje však ešte aj zopár ochotníkov, ktorí vyvíjajú s dávkou entuziazmu aj nekomerčnú činnosť za tzv. vatikánsku menu - Pánboh zaplať! Čo tiež nie je zanedbateľný poznatok hodný aspoň povšimnutia. O tom, že existujú ľudia - autori, ktorí vedia vytvoriť aj kus umeleckej roboty bez nároku na odmenu, prípadne za znížené honoráre, svedčia aj aktivity z  nášho satiricko-humoristického prostredia, najmä čo sa týka organizovania výstav a prezentácie pôvodnej slovenskej tvorby, vrátane vydávania časopisu. A  hoci zatiaľ bez adekvátneho povšimnutia, aj toto všetko prispieva k potenciálu národného bohatstva, ktoré treba zachovať a ak sú možnosti i podporiť. Veď napokon nie je človek živý iba chlebom, a čosi treba vykonať už aj kvôli spomínanej pohlcujúcej európskej integrácii. J. Hulan

31. 8. 2010 20:29:40

september 2010 CHÝRNIK

Literárna príloha ľudia nemajú ani na kašu. Sudička si napodiv nemohla nájsť miesto v prognostickom ústave. Len čínsky bôžik psiny sa neustále veselo chichotal, i keď - ako tvrdil - nás nezachráni ani vstup do Európskej únie. Zakikiríkal čierny kohút. Mátohy sa rozutekali v úzkostlivej obave, aby na spiatočnej ceste nestretli človeka! František Bučko

Kým kohút nezaspieva Slnko sa topí v krvavej machuli západu, rudý kolorit sa čoraz viac zatemňuje, akoby neviditeľný oponár zaťahoval žalúzie, ktoré obopínajú oblohu. Priestor temnie, nebo je ako čierna fólia prederavená svitom hviezd, potmehúdsky blikocú, rozlievajú svoje chladné svetlo na zem. Nad kopcom sa skláňa hrad. Jeho sivý tieň pohltil večer, krajina unavene pozivuje, jej ťažký dych sa šíri ako tlmená ozvena v hlbokej kobke a interferuje s tlkotom zhasínajúceho života. Na mesačných hodinách odbíja dvanásta. V kamennej sieni hradu sa schádzajú strašidlá na pravidelnú schôdzku, ktorá sa koná každých sto rokov. „Usaďte sa, prosím,“ za rečnícky pult sa postavil rytier, ktorého pred poltisícročím otrávila žena pre podozrenie z  nevery. Odvtedy mátoží všetky vdovy nad tridsať rokov. „Zišli sme sa, aby sme zhodnotili svoje účinkovanie za uplynulé obdobie.“ Virvar organizovane utíchol. Len vlkolak, ktorý sa špecializuje na priekupníctvo s drogami, usedavo zavyl, aby na seba upozornil nymfu sediacu neďaleko. Vodník v kúte si chvatne potiahol z fajky a ako druhý prehovoril. Sťažoval sa na rapídne zvýšenie ceny porcelánu, ktorý tak nevyhnutne potrebuje na uskladnenie dušičiek. Ostatní neotáľali a zápalisto sa pripojili k debate. Zmok sa ponosoval, že odvtedy, čo sa všeobecne zaviedlo ústredné kúrenie, nemôže sa skrývať za pecou. Víly poukazovali na neokrôchaných kupliarov, ktorí ich za miernu úplatu chcú nalákať do hotelových služieb. Dedko vševedko sa priznal, že už vôbec ničomu nerozumie a preto prestal čítať noviny. Baba Jaga preklínala neznámu bandu zlodejov, ktorí jej vykradli domček na stračej nôžke. Strigy sa zjednotili v názore, že cez deň lietať neradno, pretože ich škodoradostne zostreľujú nevychovaní výrastkovia zo sídlisk. Malá morská panna ronila slzy, že sa ju opití námorníci už niekoľko ráz snažili pripraviť o poctivosť a drak podotkol, že načo mu je deväť hláv, keď programy v televízií nestoja za fajku dymu. Prízraky sa odmietajú zviditeľniť, pretože by štát na ne okamžite uvalil dane a Zlatá rybka má jediné prianie, aby ju radšej zjedli, ako by mala naďalej žiť v prechemizovanej vode. Deva zo siedmich matiek splodená zúfala nad beznádejným finančným stavom detských domovov a Laktibrada už nemá koho obrať, lebo M. Kamenský

literarna_priloha_september.indd 1

Janko s Marienkou idú po dlhočiznej lúke. Ona má o neho záujem a bola by rada ak by ju pomiloval. On sa ale nemal k  ničomu. A  tak sa ho Marienka snažila na to navodiť. Prišlo jej vhod, keď neďaleko na lúke uvideli, ako mladý bujačik skáče na kravičku. A tak Jankovi položila otázku: -Janíčko, nevieš ako to ten bujak vie, kedy tá krava chce? Janka otázka nezaskočila a tak trocha aj zamudroval: -Vieš, Marienka, ten bujačik to vycíti? A ona mu na to:- Janko a čo ty máš nádchu?...

Glaciálny relikt Uprostred našej dediny, tam kde sa dolný koniec s  horným stretá, stojí snehuliak. Na tom by nebolo nič zvláštne, veď je zima. Lenže, tento, náš, tu stojí už štvrtú zimu. Stále ten istý. V dobrej kondícii už štvrtý rok prežíva všetky ročné obdobia. Ani dážď, ani letná horúčava ho nezmôže. Už sa tu okolo neho všelijakí mudrci motali, hlavami neveriacky krútili, ale nič múdreho nevyhútali. Vraj – glaciálny relikt. My však vieme svoje. Ak pôjde všetko podľa doterajších predpokladov, bude tu ešte najmenej štyri ďalšie roky bez úhony mátať. M. Kamenský

ČRIEPKY Tí, ktorí na pohrebe najviac plačú, sú obyčajne nebožtíkovi veritelia Paradox: Ak čaká nebožtík v mrazničke na spálenie. Svorka potrebuje vodcu, stádo honelníka. Tých, ktorí sú verní zásadám, spravidla spoznáte podľa kyslých ksichtov. Životná úroveň: Ach bože, ako hlboko som klesla ! Niektorí štátni úradníci by nemali prisahať na ústavu, ale na trestný zákonník. Kat pomocníkovi: Tak a teraz dajme hlavy dohromady! Zbytočná otázka, keď sa zima opýta tehotnej, čo robila v lete. Svedomie, ktoré šteká, nehryzie! Postup:Z tieňa podozrenia do chládku obvinenia. Trhliny vo vedomostiach sa zvyknú vypĺňať destilátom. Niektoré ženy majú také ambície, že sa im ledva vtrepú do podprsenky. J. Heinrich

31. 8. 2010 20:32:10

LITERÁRNA PRÍLOHA

2

Ktorý z nás je tieň? Hviezdy sa rozhoreli. Mesto zhltla tma. Zurčalo pokojom. Kráčal som po uliciach, nado mnou sliepňali výbojky pouličných svetiel. Chodníky, ktoré len nedávno skropil dážď, sa striebrili ako zrkadlo. Naokolo nebolo nikoho. Cítil som sa nekonečne sám ako kozmonaut na cudzej planéte, ešte aj samota sa na mňa rozkričala. Ani okná s ťažkými závesmi neprezrádzali, že dnu v izbách je život. V krajnom pocite skľúčenosti som sa prihovoril svojmu tieňu, ktorý sa za mnou poslušne kĺzal: „Tieň môj milený, povedz mi čo i len slovko, je mi tak clivo!“ Zdalo sa mi, že sa predĺžil, potom opäť scvrkol, akoby váhal, či má porušiť svoj večný sľub mlčanlivosti. Napokon na moje veľké prekvapenie prehovoril zvučným barytónom: „Už dlho ťa sprevádzam bez jediného nároku na dovolenku.“ Sprvoti som sa zľakol. Jeho hlas však znel pokojne, miestami až chlácholivo. Uznal som, že aj v podmienkach krutého kapitalizmu by sa stal zaslúžilým pracovníkom. „Máš za to moje plné sympatie,“ odpovedal som. Veď nie každý má hovoriaci tieň. „Môžeme sa spolu stať vrcholným číslom televíznych estrád a peniažky sa budú len tak sypať!“ Zrazu narástol. Kráčal vedľa mňa ako postava z hororových príbehov. „Priateľko, ako to bude s podielmi?“ spýtal sa. „Budeš dostávať povedzme... dvadsať percent.“ Náhle sa rozšíril, bol o hlavu väčší než ja. I keď netrpím komplexom menejcennosti, dostal som strach. Oboril sa na mňa: „Nie ja, ale ty si môj tieň!“ Zastal som. Pohol som sa vľavo a so mnou aj on. Alebo ja s ním? Obliala ma horúčosť. Rozbehol som sa po ulici a on za mnou. Alebo ja za ním? Zastal som. Zastal aj on. Alebo zastal som aj ja? A takto to už chodí sedem rokov. Raz mám v parlamente väčšinu ja a raz on. Raz vládnem ja, raz on. Som totiž politik a zo skúseností viem, že ide o financie. Tak rád by som sa ho zbavil a zhrabol všetko sám. Bez tieňového kabinetu! J. Žilinský Ľ. Kotrha

M. Kamenský

Nový bača sa zamestnal na odľahlom salaši. -Chlapi, a ako je to tu u vás s intímnym životom? Veď tu široko ďaleko nieto žiadnej ženy? - Nuž ako? Keď to po dlhšom čase na niekoho z nás príde, nuž máme naporúdzi ovečku... Bača sa s odpoveďou upokojil a keď to po čase prišlo na neho, začal naháňať jednu z nich. Všetci sa mu začali rehotať. -Čože sa smejete, veď ste mi vraveli, že aj vy to tak robíte?! -Dobre, ibaže, to si si musel vybrať tú najškaredšiu... Malý Janko, ktorý je na kúpalisku s rodičmi, postrehol, že niektorí ujovia majú v plavkách toho viacej, iní menej. Nuž a tak pribehol k mamičke a pýta sa jej: -Mami, prečo niektorí ujovia toho majú v plavkách viac, a iní menej? -Vieš Janko, tí čo tam toho majú viac, sú múdrejší-vynašla sa pohotovo matka. Po chvíli Janko opäť dobehne celý zadychčaný za mamičkou a už z diaľky kričí: Mami, mami, oco sa rozpráva s jednou peknou tetou a stále je múdrejší a múdrejší...

Takmer večné pravdy ~ Nepodceňujte hlupákov! Všade majú svojich ľudí... ~ Nehrb sa ! – vraví výkričník otázniku. ~ Vrchol opatrnosti je vízový styk s ochranou. ~ Militantné kukučky znášajú vajcia do guľometných hniezd. ~ Kam by došli včely, keby boli verné jedinému kvietku. ~ Hoďte topiacemu záchranné koleso, aj tak sa slamky chytí !

literarna_priloha_september.indd 2

31. 8. 2010 20:32:11

LITERÁRNA PRÍLOHA

3

Vrece snov

M. Kamenský

S batohom som sa vybral do veľkoskladu. Na pleci sa mi rytmicky hompáľal, do kroku som si veselo pohvizdoval evergreenovú melódiu, ktorá sa v rannom mrazivom tichu rozliehala a svojou prenikavosťou konkurovala zvukom zobúdzajúceho sa mesta. Naprieč osvetlenou križovatkou, potom doľava a napokon som trielil pozdĺž stromoradia cez park na miesto určenia. „Prosím za vrece snov.“ Skladník na chvíľu odbehol do zadného oddelenia, okamih sa prehrabával v tovare a nakoniec mi na vysokozdvižnom vozíku priviezol len tak ledabolo poukladané škatule, spočítal kusy a vystavil faktúru. Bez meškania som vyrovnal vykalkulovanú položku. Potom som zašiel na trh. Kúpte si sny! Erotické i nevinné! Zbohatnutie! Miliónové dedičstvo! Cesta okolo sveta za jedinú noc. Slovensko na výslní dejín! Záujemcovia sa zhrčili okolo stánku, za ktorý som predtým zaplatil povinný paušál. „Milostné dobrodružstvo,“ ozval sa starší pán, pristúpil k pultu a ja som mu ochotne podal balíček. Potuteľne som sa usmial a dodal som: „Ani ochranu nebudete potrebovať.“ Muž sa chápavo uškrnul a ponáhľal sa so vzácnym nákladom domov. „Niečo o šťastnom manželstve,“ požiadala žena a s nádejou sa na mňa pozerala. „Nebojte sa, aj to príde,“ povedal som. Bola mi vďačná, prívetivo sa zatvárila. Cítil som sa ako nebeský dobrodinec. Pôžičku bez úroku. Bratislava pupkom sveta. Revalvácia o sto percent. Parlament sa zaoberá ekonomikou. Superman v Tatrách. Bezdomovci v hoteli Astória. Pivo v povodí Váhu. Ľudia sa išli potrhať. Škatule láskyplne vkladali do nákupných tašiek. Zaujímali sa, či prídem aj zajtra. Rozpredal som všetko. Určite sa opäť vrátim a naďalej budem rozvíjať svoju kvitnúcu živnosť. Veru, aj bez predvolebnej kortešačky sa pre mňa nájde výnosné miestečko v parlamente! Gabriel Hocman M. Kamenský

V sobotu ráno som si privstal, potichu sa obliekol, urobil si obed a pomaly odišiel do garáže. Za svoj Jeep som zahákol príves s člnom a tešil som sa na rybačku. Keď som však otvoril dvere garáže, zistil som že vonku fúka vietor o rýchlosti 90 km/h. Zapol som si rádio a  zistil som, že takéto zlé počasie má byť po celý deň. Išiel som teda naspäť do domu, v tichosti som sa prezliekol a znova som vliezol do postele. Objal som ženu od zadu a tichým hláskom som jej pošepkal: „Dnes je vonku príšerné počasie drahá, skoro ma odfúklo“ Moja žena, s ktorou som mimochodom ženatý 2 mesiace, na to odpovedala: „A  si predstav, že ten môj blbý manžel sa vybral v takomto počasí na ryby!!!!!!! Rus, Američan a Angličan sa hádajú, kto skôr dopestuje zemiaky. Američan: - My dopestujeme zemiaky za pol roka. Použijeme pesticídy, modernú technológiu, ošetrenie a môžeme po dvanástich mesiacoch zemiaky vyberať zo zeme a konzumovať. Japonec na to:-To my dokážeme tiež a za kratší čas. Použijeme tú istú metódu a o dva mesiace môžeme zemiaky vykopávať. Rus im na to: -To, čo vy páni tu tvrdíte, to my dokážeme zo dňa na deň. Jeden deň zemiaky zasadíme a na druhý deň ich vykopávame. -To nie je možné, žasnú Američan s Japoncom. -Ale, je! Vy neviete čo je to hlad...

literarna_priloha_september.indd 3

Radovánky

Zmena

Korčule, puk, lyže, sánky to sú zimné radovánky ponáhľaj sa kalendár už aby tu bola jar.

Keď je snehu vyše pása utešuje sa jak prasa nastáva chvíľa škoda slov vymení koryto za válov.

31. 8. 2010 20:32:11

LITERÁRNA PRÍLOHA

4

európskych štruktúr. Okolité štáty na nás kašlú ako na ploský kameň. Minister životného prostredia predostrel návrh, aby sa potkany a púpavy zaradili medzi chránené rastlinné a živočíšne druhy. Odporúčal používať vodu z našich riek ako účinné a spoľahlivé chemické rozpúšťadlo. Naostatok sa ku „kecpultu“ dokotúľal ministerský predseda. Pochválil činnosť vlády a hrdo konštatoval, že sa jej do bodky darí dodržiavať volebný program - dosiahnuť liberálnu rovnosť medzi ľuďmi. Naozaj! Väčšina občanov si je chudobou rovná… M. Lechan

Sentencie Ľ. Kotrha

Otváram dnešné zasadnutie V  zasadačke to šumí, zúčastnení znudene postávajú, pofajčievajú, v poslaneckých kluboch sa popíja vodka a spievajú oplzlé pesničky. Začína sa rokovanie. K mikrofónu pristúpil predseda parlamentu, ospalo zívol a prehovoril: „Otváram dnešnú schôdzku.“ Zhromaždenie rumázga, v  predných radoch lúštia krížovky, uprostred koluje fľaška rumu a vzadu to vyzerá ako v ležadlovom vozni. „Ekonomika je zruinovaná, oceliarsky priemysel už nevyrába ani špendlíkové hlavičky, s úspechom sa darí likvidovať posledné súkromné manufaktúry,“ povedal minister hospodárstva. Prejav rozhorčene prerušila ministerka sociálnych vecí: „V obchodoch, bohužiaľ, ešte kde-tu niečo dostať, čierny trh sa plne rozvíja, daňové úniky dosahujú astronomickú čiastku.“ Navrhla zaviesť opatrenia proti poctivým daňovým poplatníkom. Členovia vlády, zodpovední za svoje rezorty, pokračovali: Ministerka financií s hrdosťou vyhlásila, že štátna pokladnica je úplne prázdna. Ospravedlňovala sa za malú čiastku, ktorá je v rezerve na desiate poslancov. Minister dopravy a spojov podotkol, že sa likvidujú posledné poštové holuby. Koľajnice štátnych dráh sú už dávno rozobraté v zberných surovinách a medzi Žilinou a Bratislavou sa prerušilo posledné spojenie ohňovými znameniami. Minister obchodu sa pýšil, že cestovný ruch úplne ustal, turisti sa vyhýbajú našim hraniciam na sto honov a jediný návštevník z minulého roka zdesene ušiel, keď zbadal na kosť vyhladovaného colného úradníka. Minister obrany vyhlásil, že naše vojsko je absolútne neschopné boja. Na vojenskom cvičení v  Karpatoch sa úspešne nacvičuje streľba mimo cieľa. Minister palív a energetiky povedal, že posledná žiarovka na Slovensku zhasla pred polrokom. Ľudia svietia svätojánskymi muškami. Na vedeniach nízkeho napätia sušia usilovné gazdinky bielizeň. Minister poľnohospodárstva a výživy oznámil, že žírne lány na juhu Slovenska pripomínajú maďarskú pustu, čím sa vyriešil národnostný problém, pretože Maďari sa tu cítia ako doma. Na stromy sa už nemôžeme vrátiť, pretože na Kysuciach vyrúbali už aj posledný les. Minister vnútra vyhlásil, že na ulici si nikto nie je istý životom. Ľudia sa navzájom oberajú aj o lesk v očiach. Bezpečnostné zložky sa riadia heslom čo neukradneš - nemáš. Minister kultúry sa chválil, že posledný slobodný umelec sa vzdal svojho povolania a teraz žije s kamzíkmi na úbočiach tatranských štítov. Ministrovi zahraničných vecí sa podarilo vymaniť Slovensko z područia

literarna_priloha_september.indd 4

• Reformy v zdravotníctve občanovi pomôžu asi tak, ako hluchému biela palička. • Zlé jazyky tvrdia, že parlament je zákonopredajné zhromaždenie. • Ozaj, okolo čoho sa točil svet pred vynájdením peňazí? • Všetci ľudia budú bratia! Možno až po klonovaní. • Inovované slovenské príslovie: Oko za oko, zub za 200 eur! • Najlepšia medecína na staré kolená sú vraj mladé kolienka. • Láska ide cez žalúdok. A možno aj preto neraz končí tam, kde aj ostatná potrava. • Zaujímavé, v najstaršom remesle sa používa aj dnes pôvodné náradie. J. Žilinsky

Odrobinky • Rada: Nedopustíme, aby nám životná úroveň prerástla cez hlavu. • Hovorí sa: O čo má lož kratšie nohy, o to má dlhšie prsty. • Vyznanie: Drahý, buď ku mne vždy tak nežný, ako bola kedysi tá naša nežná revolúcia! • Zaujímavé, šľak nás triafa aj bez zamierenia. • Netaktnosť je pýtať sa bezdomovca na adresu a rodné číslo. (heno)

Ľ. Kotrha

31. 8. 2010 20:32:11

LITERÁRNA PRÍLOHA

V tieni Grázel zlodejovi vraví, vraj nastal čas pravý, vo veľkom a žiadne strachy, nahonobiť ťažké prachy. S drzosťou a bez masky, schmatnúť štátne zákazky, banky, kasy, pokladne, kradnúť treba nenápadne, bez mihnutia oka, odkrágľovať soka. Bez rizika, profit hojný, prepečie sa v tieni vojny, svet má predsa starosť inú, toť mandát na zlodejinu! -heno-

5

HOMO POLITIKUS V politike, v kšefte vari, takému sa iba darí, čo sa mení, obráti... Mutanti, degeneráti. Červená, či hnedá, pomýliť sa nedá, pri výbere trikolór, chemeleón - jeho vzor, má aj niečo z vtáka: kradne ako straka, ako doma v blate, špine, prasačie to gény svine, mutácie tiež za to môžu, na sebe má hrošiu kožu, prachy hrabe, budí hnus: Homo politikus! jano heinrich

Aforizmy • Od hladu po vedomostiach a smädu po živote ešte nikto neumrel • Milé gazdinky. V dnešnej relácii „ Čo navariť “ vám poradí šéfkuchár hlad. • Neopierajte sa o argumenty! Sú čerstvo prefarbené. • Keby tak volebné lístky boli zlosovateľné.. • Keď nebude z čoho financovať školy, vznikne konečne beztriedna spoločnosť. • Bosému do topánok nenatečie • Žltá ponorka : Ach bože, ako hlboko som klesla! • Hlúposť a smradľavé nohy naveky neutajíš! • Čo majú spoločné kominár a pasák? Živia ich štetky! • Dôvody k optimizmu sa udávajú v promile. • Škola života žiadne dotácie nepotrebuje. • Aj žobrácka palica má dva konce. • Mladým patrí budúcnosť. Tak im treba, zasranom nevďačným! • Pedant sa vyzuje aj vtedy, kým do seba vstúpi. -j.H.-

Ľ. Kotrha

-Jano, čím, sa živíš? -Nuž, každé ráno keď vstanem, prezriem si na internete zoznam päťdesiatich najbohatších ľudí v  Európe a  keď nie som medzi nimi, idem do roboty!

Ľ. Kotrha

Vraví lekár pacientke: -Napísal som vám výborný recept. Pacientka sa ho nechápavo pýta: -Pán doktor, a čo aj vy varíte? V krčme: -Pán hlavný, čo môžem u vás dostať najrýchlejšie? -Po papuli, -vraví pohotovo krčmár. -Pán policajt, stratila sa mi manželka. Nemohli by ste mi ju pomôcť nájsť? -A kedy sa vám stratila? -Asi pred piatimi rokmi. -A  prečo ju hľadáte až teraz? -Viete, možno mi neuveríte, ale doteraz som tomu nechcel uveriť. Hovorí lekár pacientovi: -Pán Krupička, nemajte obavy, onedlho vás pustíme. -A kedy to bude? -Akonáhle príde pohrebná služba.

literarna_priloha_september.indd 5

31. 8. 2010 20:32:12

LITERÁRNA PRÍLOHA

6

Ľ. Kotrha

Zákon zachovania hmoty a energie Už dávno som si chcel vyskúšať, ako je to s tým čerpaním energie od stromov. Myslím na ten rituál objímania kmeňov s údajne uzdravujúcimi účinkami na ľudský organizmus. Počul som veľa vrelých odporúčaní, aj som sa prizeral, ale – zatiaľ som nevyskúšal. Až toť, nedávno, vravím si, zájdem do lesa, sám na sebe ten zázrak podstúpim. Vyhliadnem si smrek, taký s hladkou kôrou a kmeňom akurátnym, primeraným k mojej postave. Opriem sa oň, ruky za kmeňom spojím a čakám. To, čo nasledovalo... Ale posúďte sami! Začali sa diať veci, mierne povedané, nie s kostolným poriadkom. Napriek tomu, že je zima treskúca, konáriky stromu začali na vidom oči pukať a o malú chvíľu už boli kvetmi obsypané. Aj so mnou to robilo zázraky. Ale napodiv, opačné, ako som očakával. Telo mi slabosť oblievala, kolená sa mi podlamovali a ruky sa únavou triasli. Ledva som sa domov doterigal. A tam – opäť prekvapenie. Celého ma horúčava zaplavuje. Pozriem do zrkadla, lebo nad čelom ma niečo posvrbieva. Netrvá dlho a už sa aj parohy von derú. Tak predsa to len funguje. M. Kenda Poľovníci sa usadili v  noci v  lese, s  úmyslom poľovať na tigre. Noc však bola tmavá, zradná a tak sa rozhodli nevychádzať vôbec von a  dali sa popíjať rum. Onedlho však jeden z  podgurážených a potrundžených poľovníkov dostal odvahu, a snažil sa presvedčiť ostatných, že on sa vraj nebojí a že on sa na to podujme. Darmo ho ostatní odhovárali a bránili mu v tom, on vybehol von a dal sa na cestu nebezpečia. Lenže...v skutočnosti aj on mal strach, a dostal ho najmä potom, čo ho začal skutočne prenasledovať tiger a on sa dal na útek smerom do chaty. Pritom reval na ratu. Keď poľovníci začuli podozrivý rev, otvorili chatu a tiger doskočil medzi nich. Vystrašený, prenasledovaný poľovník však nestratil duchaprítomnosť a vraví: -Tak, tu ho máte, zabite ho a oderte, idem po ďalšieho...

literarna_priloha_september.indd 6

• Dnes sa za všetko platí. Okrem poctivej práce. • Aká je hodnota ľudského života? To záleží na výške úplatku ošetrujúcemu lekárovi. • Najrýchlejšie možno pohltiť jednotlivca v konzumnej spoločnosti. • Ako spoznáte najväčšiu sviňu? Podľa slušného obleku. • Chips? Názorná ukážka ako možno jeden zemiak speňažiť za jeden dolár. M. Palko

Do prievanu...  Politická krátkozrakosť je korigovaná raz za štyri roky.  Tým politikom, ktorým sa nečiaha po päty, ide sa po krku.  Udržať pokope vládnu koalíciu bude oveľa ťažšie ako rozdeliť Siamské dvojčatá.  Naša budúcnosť je vlastne minulosť v predstihu.  Zbohatlíci - top spoločnosť, chudoba - trop spoločnosť.  KDH už splnila svoj volebný program. Ekonomika je na kolenách.  Naši politici ťažko odstupujú. Skôr odskočia - od riešenia problémov.  Súčasnú vládu sme volili z čistej lásky. Určite nie s rozumu.  V demokracii sa môžeš zhlboka a pokojne nadýchnuť. Hoci aj toluénu.  Škoda, že so sladkými rečami našich politikov sa nedá aspoň osladiť káva.  Skúsenosť: Aby ste si mohli vyhodiť z kopýtka, musí sa vám čertovsky dariť.  Ni je pravda, že všetci naši politici sú zlí. Niektorí sú aj horší.  Zle je, ak nám chodí mráz už aj po rebrách domácich radiátorov.  Mnohých poslancov nezaujíma za koho v parlamente bojujú, ale za koľko. M. Janega Starec a starenka sedia na lavičke v parku a spomínajú: -Dedo, mohli by sme sa teraz na starosť úprimne pozhovárať. Koľko razy si ma v živote oklamal? Dedo sa okúňa, veľmi sa mu na túto tému nechce hovoriť, no napokon privolil a vyšiel s farbou von. Rozhodol si však priznať iba jeden prehrešok. -Iba raz? -osopí sa na neho starká a dá mu silnú facku: -Vidíš, ty starý somár, ako by sa nám to teraz zišlo! Do výskumného jazykového ústavu prišiel list s otázkou: -Prosím vás, vysvetlite mi význam slova „vatórium?!“ Z ústavu, keďže neporozumeli otázke, žiadali bližšie vysvetlenie. Občan poslal obratom list, v ktorom píše: Prečítal som si na neďalekej budove nápis OBSERVATÓRIUM. Viem čo je obser, ale neviem čo je to vatórium.

31. 8. 2010 20:32:12

LITERÁRNA PRÍLOHA

Nádej Do Paláca nádej mieri vrátia sa tam pionieri.

Móres Nový „ móres“ majú vo zvieracej ríši mačky sa báť začínajú obyčajných myší.

Efektne Tí, čo majú na rováši klamú, až sa od úst práši.

7

• Naši politici budujú krajinu. Stavajú si vily. • Mäso je pre našinca zakázané ovocie. • Na politikov sa obyčajne lepia peniaze, na občanov smola. • Uverili ste sladkým rečiam?a Nedivte sa potom, že namáte ani na slanú vodu. M. Palko

Ako som vypadol z úlohy Pohybovať sa na politickej scéne je záležitosť neľahká. Kto neokúsil, nepochopí. Divadlo je proti tomu šuvix. Číry amaterizmus. To u nás platia presné a neúprosné pravidlá. Každému pridelia úlohu, šitú na jeho mieru. Povedané obrazne aj prakticky. Musí vám sedieť po každej stránke. Tak, aby

Veľmi sa nečudujem, veď hráme už x – tú reprízu tej istej, kedysi úspešnej komédie. Dej rovnaký, zápletka, gagy aj rozuzlenie bez zmeny. Ľudí to pochopiteľne nebaví. Skúsili sme teda inovovať. Možno je to v kostýmoch. Sú nemoderné, ošúchané. Niektorí z nás

Poistenie - istota Dedko do starenky hučí ešte som ja veru rúči buďme babka buďme svoji kým nám pilier pevne stojí.

Duté hlavy Stará pravda takto vraví : Nepotopíš duté hlavy! -Tak sme sa konečne dočkali slobody! Môžeme podnikať, pašovať, kradnúť, vraždiť... -To je pekné, - komentuje tieto slová iný človek.Lenže kedy budú mať takúto slobodu ako zločinci aj slušní ľudia?... -Jožko, od nového roku všetko zdraží a  tak budeš musieť viac šetriť! -Ako a čím mám prosím ťa ešte šetriť? -Napríklad, vždy keď otvoríš chladničku, tak sa v nej svieti... Sťažuje sa starý ženáč mladému: -Moje žena mi stále odporuje. Prvý raz a  naposledy so mnou súhlasila, keď som ju požiadal o ruku. -Anča, vieš čo je najusilovnejšie na svete?

literarna_priloha_september.indd 7

Ľ. Kotrha

-Kurie oko. Po celý čas, vo dne i  v  noci je na nohách. Turisti sa zvedavo pýtajú baču na salaši či vie aj to, aké bude zajtra počasie. Keď im ho bača povie, s údivom sa ho pýtajú, ako to tak presne vie. -Dnes ráno to hlásili v  rozhlase,-odpovie lakonicky bača. -Marienka, čoho sa viac obávaš, AIDS-u, alebo rakoviny? -To záleží od toho, čo práve fajčím...

sa politik mohol pohybovať voľne a nenútene. A cítiť sa pohodlne a bezpečne. Na to slúži už osvedčená podšívka z materiálu, odborne zvaného imunita. Takto vystrojený som sa aj vrhol do onoho víru. Spočiatku šlo všetko ako po masle. Slávil som úspechy a zožínal potlesky na otvorenej scéne. Publikum ma milovalo, kolegovia a kolegyne uznávali. Ale čas, to nemilosrdné a neúprosné zrkadlo, funguje všade. V našom prípade je ním obecenstvo. Návštevnosť nám začína klesať.

viditeľne pribrali. Odev na nich praská, zohnúť sa je riziko. Čo – to sa poprešívalo, poplátalo, prionáčilo. Chvíľu to zaberalo. Osobitnou kapitolou som však ja. Na rozdiel od ostatných, začal som sa v tej mojej úlohe akosi scvrkávať. Úloha sa na mne plantala, začali sme si zavadzať navzájom. Až som nakoniec úplne z tej úlohy vypadol. Krajčír rozhodol, že sa na mňa už šiť neoplatí. A režisér ma vyškrtol z deja. M. Kenda

Slovenčina, joj!

Heureka

z tej našej slovenčiny chodím ako zbitý... Už nejem potraviny, ale-komodity!

Napadlo mi to raz - tuším vo vani Že pôjdem na doraz, v prikyvovaní!

L. Bednár

V. Haring

31. 8. 2010 20:32:12

LITERÁRNA PRÍLOHA

8

Cesta za hranice ľudských možností Odjakživa ma zaujímala otázka : Kde sú hranice ľudských možností? Kde – kto ich spomína v rôznych súvislostiach, ale, dajme si ruku na srdce, stál niekto na ich prahu, dotkol sa ich, alebo ich čo i len zazrel. Pochybujem. Všetko si to ľudia iba nahovárajú, vyťahujú sa sami pred sebou. Lebo človek, to je vystatovačné plemä. A nekritické. Rozhodol som sa pre experiment. Vyskúšam celý ten problém sám na sebe. Keďže, ako je už dávno známe, oné hranice nás obkolesujú všetkými smermi, pobral som sa, kam ma zmysly viedli. Najskôr voľným krokom, neskôr rezkým, nasledoval poklus, beh, až som prešiel do šprintu. Lapám po dychu, kŕče ma zmáhajú, tmí sa mi pred očami. Ale nevzdávam sa. Zrazu – bdiem, či blúznim. Predo mnou moja méta. Áno, je to ona, hranica ľudských možností. Už-už sa mi zdá, že sa jej dotknem. Ale čo to? Ona sa posúva. Je nedostižná? Zbieram posledné zostatky svojich síl. Vyrážam vpred a – som za ňou. Ovládol ma pocit doteraz nepoznaný, priam nadľudský. Jasné. Veď už nie som človek. E. Petro

Prečo v tretej osobe Známi sa ma často krát pýtajú, prečo tieto svoje drobnosti píšem zásadne v prvej osobe. Nuž, má to viacero dôvodov. Jednak som si na to zvykol, aj sa mi to pozdáva, ale hlavne, som presvedčený, že nikoho týmto spôsobom neurazím. Lebo samotný námet dielka je, vlastne snaží sa byť veselý, či humorný. Aj pointa by mala byť úderná, triafať do čierneho. Zasiahnuť, zosmiešniť tú či onú neresť, alebo neduh. A do koho zabŕdnuť, keď nie sám do seba. Lebo, len veľkí duchom si dokážu robiť vtipy sami zo seba. A tak prichádzam o množstvo námetov a tém. Lebo neviem byť chvastúň. M. Hozál M. Kamenský

literarna_priloha_september.indd 8

Kanály Niektoré kanály plavci preplávajú, v  iných bezdomovci prespávajú. M.M.

Predvolebné i povolebné heslá SDKÚ: Plňte vínom plná čaše, vládne kreslá sú už naše. OPOZÍCIA: Zavrite si prázdne huby, radšej plňte predvolebné sľuby! M. Mojžita

M. Kamenský

31. 8. 2010 20:32:12

HÍRNÖK

8

Milyen bor illik a vacsorához? Nem tudja, mely borok valók az egyes ételfajtákhoz? Összeállításunk segít az ügyes társításban! Előételhez könnyű bor ajánlott Hideg előételekhez, mint amilyen például a  sonkatekercs,

könnyű rozé vagy száraz fehérbor illik. A főtt húsos és tojásos előételekhez vagy a  húsos mártásokkal tálalt tésztafélékhez ellenben könnyű vörös- és rozé borokat kínáljon. A  magas savtartalmú sajtok, mint amilyen a  kecskesajt, csodálatosan harmonizálnak a  savas borokkal, így a  fiatal sauvignon blanc-nal. Sertéshez jó lehet a zamatos Világos húsokhoz, szárnyasokhoz és fiatal állatok húsaihoz száraz és fél száraz fehérbor illik. A  chardonnay remek választás lehet csirkéhez, pulykához vagy libához. A  vadhúsokhoz azonban erős, testes vörösbor való. Kacsához is kínálhat vöröset, de figyeljen arra, hogy könnyű legyen (pl. oportó). Sertéshús mellé egyformán illik a  zamatokban gazdag fehér-, valamint a  vörösbor is. Mindez attól függ, hogy hogyan készíti el a húst. Gombához elegánsat! Faszénen grillezett sertésszeletekhez chardonnay, sertéspörkölthöz inkább kadarka, a  rablóhúshoz pedig kékfrankos dukál. Marha- és bárányhúsokhoz álta-

HU_september.indd 8

lában bársonyos, zamatos, nemes vörösborokat fogyasztanak (pl. pinot noir, merlot, cabernet). Gombához remek választás lehet az elegáns, fűszeres ízű hárslevelű. Csiperkéhez azonban könnyű vöröset, például oportót is tölthet.

Halhoz sem kell mindig fehér A  fehérbor jól megy a  halakhoz. De nem kell mindig ragaszkodni ehhez a  szabályhoz, noha általánosságban tényleg igaz, hogy a  fehérborok minden tengeri herkentyűhöz remekül paszszolnak. Egészben sütött halak, valamint szardínia mellé azonban ihat rozét is. Édességhez, süteményhez félédes, édes vagy úgynevezett desszertborokat szolgáljon fel! Kisokos a jó hőmérséklethez Az sem mindegy, hogy milyen a nemes nedű hőmérséklete, e tekintetben kövesse az alábbi táblázatot: a  fehérbor 8–12°C-os, a  rozé 14–18°C-os, a vörösbor 14–18°Cos, a  fajsúlyosabb vörösborok 18– 20°C-os, a  pezsgők bukéja pedig 6–9°C fokos hőmérsékleten a  legideálisabb. Fontos! Szobahőmérsékleten tárolva a  borok hamar elveszítik jó tulajdonságaikat. Érdemes ezért egyenletes hőfokon tartani a  palackot, mert az ingadozások nem tesznek jót a bornak. -str-

Sült gombás tészta Viszonylag gyorsan elkészíthető fogás, amelynek a lényeg az egyszerűségben és a kiváló alapanyagokban rejlik. Szerencsés vagyok a szüleim vidéken élnek, ha Budapesten járnak mindig meglepnek valami finomsággal legutóbb 5 darab frissen szedett vargányát kaptam. Nem akartam a finom illatos vadgombát túlcifrázni ezért egy szimpla gombás tésztát készítettem. Hozzávalók: - 3 db közepes vargánya gomba, - 10-15 dkg tészta (2 marok házilag gyúrt széles metélt), - 2 közepes fej salotta vagy vöröshagyma, - 2-3 ek növény olaj, - 1 ek olíva olaj, - 3 dkg vaj, - 3 csomag petrezselyem, - só, bors,

Elkészítés: Először is a tésztának tettem fel vizet forrni (minimum háromszoros mennyiséget). A gombákat megtisztítottam majd vékony szeletekre vágtam, a vastag falú serpenyőmet felforrósítottam majd kevés olajon elkezdtem a gombaszeletek mindkét oldalát arany barnára sütni. Fontos, hogy egyszerre csak kevés szelet legyen a serpenyőben, különben főni fog nem sülni. Amikor egy adag elkészült kiraktam egy külön tányérra, ott sóztam, borsoztam, a serpenyőben pedig szükség esetén pótoltam az olajt. Amikor az összes gombaszelet megsült, a felkarikázott salotta hagymát 3-5 percig sütöttem nagyjából ugyanúgy mint a gombát, majd amint a hagyma is arany barna kezdett lenni, a már elkészült gombákat visszahelyeztem a serpenyőbe egy nagy adag vaj valamint a felaprított petrezselyem társaságában. Sóztam, borsoztam majd alaposan a serpenyőben alaposan összeforgattam az időközben kifőtt, leszűrt tésztával. Tálaláskor meglocsoltam egy kevés extra szűz olíva olajjal

CHÝRNIK – HÍRNÖK. Vydáva vydavateľstvo H+S. Vychádza ako mesačník v obciach a mestách novozámockého regiónu. Povolené: OVS OÚ, reg. č. 265/2003. Redakčná rada: Mgr. Jozef Hatala, šéfredaktor, Mgr. Jana Slobodníková, Ing. Vít Drgoň, Ján Nagy, Milan Kupecký, Zoltán Komlósi. Adresa: Redakcia CHÝRNIK – HÍRNÖK, Várdayho č. 21, 940 01 Nové Zámky. E-mail: [email protected]. Tel.: 0915/667 036 , 0907/905 537. Nevyžiadané príspevky redakcia nevracia, ani ich nehonoruje. Tlač: Necarte Komárno. Grafická úprava: Finding. CHÝRNIK – HÍRNÖK. Kiadja a H+S kiadó. Havi lapként jelenik meg az érsekújvári régió falvaiban és városaiban. Engedélyezve: OVS OÚ, 265/2003 reg. szám alatt. Szerkesztőség: Mgr. Jozef Hatala, főszerkesztő, Mgr. Jana Slobodníková, Ing. Vít Drgoň, Ján Nagy, Milan Kupecký, Zoltán Komlósi. Cím: Chýrnik – Hírnök szerkesztősége, Várdayho 21, 940 01 Érsekújvár. E-mail: [email protected]. Telefonszám: 0915/667 036, 0907/905 537. A nem igényelt írásokat a szerkesztőség nem küldi vissza és nem honorálja. Nyomda: Necarte Komárom. Grafikai megjelenítés: Finding.

31. 8. 2010 20:31:09

HÍRNÖK

7

Ismerjük meg a gyógyfüveket! Hazánkban a  természet gazdagon kínálja kincseit.

Ma már alig néhányan ismerik a  gyógynövényeket, s  kevesen tudják, vajon melyik mire is használható. Kőszeghegyalján például korábban sokak megélhetését biztosította a  gyűjtésük, mára viszont, mivel a  régi tudásnak csak kevesen vannak birtokában, a természet kincsei szinte teljesen kihasználatlanok – mondta Bakos György, az Írottkő Natúrpark Egyesület elnöke. – Szeretnénk azonban, ha ez megváltozna – folytatta az elnök. – Kőszegen egy gyógynövénykert és egy virágudvar is rendelkezésére áll azoknak, akik szívesen szereznének részletes ismereteket a  témában, s  alaposabban megismernék a  gyógynövényeket. Reményeink szerint így ismét egyre többeknek lesz lehetősége arra, hogy a szabadban is biztonsággal felismerjék, gyűjtsék és szükség szerint egész évben használják ezeket az egészségük megóvására.

juk az „anyanövényt”, s  hacsak nem a  gyökérzetre van szükségünk, természetesen ne is tépjük ki tövestül. - A  szárításkor kiteríthetjük a  növényeket egy nagy vásznon, vagy laza, nem túl nagy csokorba kötve, „fejjel lefelé” lógatva felakaszthatjuk egy meleg, száraz, sötét, jól szellőző helyen. Napon sose szárítsunk. - Miután „zörgősre” száradtak a  növényeink, morzsolva vagy vágva aprítsuk fel, s  tüllel lezárt üvegben vagy papírzacskóban, száraz, hűvös helyen tároljuk felhasználásig. - A  gyógynövényeket zölden is használhatjuk, ám ilyenkor jóval nagyobb mennyiséget adjunk

Mire használjuk? A  benne lévő kovasav – amely miatt régen edények tisztítására is használták, ezért kannamosó fűnek is nevezték – sok szilíciumot tartalmaz, ezért például hajhullás ellen, a gyenge, töredező körmök megerősítésében is hatásos lehet. Kitűnő vértisztító, vizelethajtó és vérzéscsillapító. Jól használható húgyúti fertőzéseknél, hólyagbántalmaknál, vesemedencegyulladásnál, fokozza a  szervezet ellenálló képességét, enyhíti a torokgyulladást, a köhögést. Cickafark Szeptemberig gyűjthető, elsősorban legelőkön, réteken, utak mentén gyakori, de a  kertekben

HU_september.indd 7

(folytatás az 6. oldalról) szocializmus megálmodója, az egyik legnagyobb magyar író, akinek a  nevét, mondjuk a  discó sztárnő Madonna, vagy Donna Summer mellbőségének paraméterivel ellentétben a  legtöbb agyonhülyített, diszkós, narkós, pszichopata Kelet-európai fiatal már nem is ismeri?! „Aljas zenével itatni egy nép lelkét olyan merénylet, mintha a testét tífuszos vízzel itatnák” Elég volt a merényletekből! Az ateista parázna zenei züllesztésből! Szlovákiában és Magyarországon is új, a Kultúrát, az erkölcsöt és művészeteket pártoló Kormányok alakultak. Új média-törvényekre lesz szükség, a Kereskedelmi rádiókra is vonatkozó új média-politikára. -zoll-

ébredés sok-sok évet átaludtam felébredni nem akartam tudtam álom amit élek szebb volt mint az éber-élet belőle a  teához. Amiből például szárazon 1 teáskanál szükséges egy csészényi vízhez, abból frissen 6-10 kanálnyira is szükségünk lehet.

Most gyűjthető

Zsurló Fiatal hajtásai augusztus vé-

sem ritka. A  virágzó növény föld feletti részeit szedjük le a  vastag szárrészek nélkül. Mire használjuk? Étvágytalanság, görcsös gyomor-, bél- és epefájdalmak, gyomorhurut, vénás keringési zavarok (pl. lábszárfekély, aranyér), visszérproblémák, húgyúti betegségek ellen. Íny- és

szív ha dobbant - láb ha lépett alvó lelkem fel nem ébredt nem volt szép és nem volt való susogott hamis altató ringattak hazug énekek átaludtam fél életet szikra pattant - láng fellobbant szívem hatalmasat dobbant

Jó tanácsok

- Fontos, hogy csak olyan gyógynövényeket gyűjtsünk és fogyasszunk, amelyeket biztonsággal felismerünk, illetve felhasználásuk módját pontosan tudjuk! - Az utaktól távol eső helyeken szedjük csak a  növényeket, ahol nem szennyezi őket a forgalom. - A  növényeket mindig száraz időben gyűjtsük, azokat, amelyeknek virágát is szedjük, lehetőleg a legnapfényesebb órákban, mivel ekkor a  legtöbb bennük a hatóanyag. - Használjunk éles kést vagy ollót, hogy minél kevésbé roncsol-

Kereskedelmi...

belerenget szép világom nyílni kezdett én-virágom nyújtózik felébredt lelkem most már végre Ember lettem valóság lesz minden álom önmagamat megtalálom hátra van még sok-sok évem felébredni nem is féltem géig gyűjthetők. Vizes, nyirkos erdők, rétek, árokpartok mentén találkozhatunk vele, virágtalan növény.

szemgyulladásnál, vérzéscsillapításra, sebgyógyításra is alkalmazható. -str-

érzem minden helyre kerül új világom elcsendesül

31. 8. 2010 20:40:53

HÍRNÖK

6

A szórakozásra időt kell szánni Jól tudta ezt Pató Pál úr, és példája nyomán a szőgyéniek is A  Pató Pál Napokon csak a szervezőknek nem lehetett elege a rohanásból. Ment is minden

mint a  karikacsapás. Pénteken és szombat délelőtt ezoterikus előadásokat hallgathattak az érdeklődők Fiala Ildikó háziorvos, a helyi Menta Klub vezetőjének szervezésében. Én Izsák József Ép testben ép lélek című előadását hallgattam élevezettel, mely őseink bölcsességére alapozva vezetett az egészséges életmódhoz. Közben folyt a gyógyítás is kézrátétellel, masszázzsal, a négy elem segítségével, piramissal, antioxidánsok mérésével, csodaszerek árusításával. Aki itt nem gyógyult meg, azon már csak az orvos segíthet. A  kánikulára való tekintettel a  Szőgyén Nagyberki öregfiúk találkozóját reggel 8-kor kezdték volna, de nehezen gyűlt öszsze a  csapat, hiszen előző estét már a  baráti családoknál töltötték, nem csak beszélgetéssel. Szőgyén 6 : 4 arányban bizonyult jobbnak (kipihentebbnek). A  program a  tájháznál folytatódott a  nemzetek találkozójával. Ők Smídt Róbert és Czuczor András képviselők segítségével betekintést kaptak Szőgyén történelmébe, megismerkedtek régészeti leleteinkkel és szakrális emlékeinkkel. A  tájháznál bemutatkozott a  magyarországi

HU_september.indd 6

Bergengócia Óvoda – prezentációval, egészséges ételek kínálatával a  legkisebbek számára. Az egyes helyszíneket kisvonat kötötte össze, amely mindig zsú-

foltan közlekedett. Sajnos volt olyan gyerek (sőt felnőtt!), aki egész délután ki se szállt a  vonatból, akadályozva ezzel mások utazását. A főtéren már délután megalapozta a hangulatot Kosáry Judit

nótaénekes és Pepes Sándor zenekara. Őket követte a szőgyéni Iglice, a tatai Pötörke és a komáromi Dunaj Néptáncegyüttes, majd jazz zene szólt a  népes esztergomi SoundGixer zenekar előadásában. Vadkerti Imre, a  magyar televízió Társulat c. műsorából jól ismert előadó is fellépett Zsapka Attila és Emmer Péter közreműködésével. Őket fél 11-kor a  nap sztárvendége Bach Szilvia énekes, paradista követte. Közben folyt a sör, sült a kolbász, a  pecsenye és az ízletes gulyás. A  budapesti Magyar Pipaklub Egyesület tagjai békésen pöfékeltek – aki akarta csatlakozhatott hozzájuk, Kádár Ferenc vándorfotográfus pedig fotográfiái segítségével a  fiumei tengerpartra, disznóölésre, kecskefejésre varázsolt minket. Ha valaki a  pózolás alatt megéhezett, kalácsot vehetett Mézes Mannitól. A Pató Pál Párt tagjai hozták formájukat – végtelen vidámságukból semmi se tudta őket kizökkenteni. Az utcabálon a kitűnő Friends zenekar szórakoztatta a  mulatni tudó közönséget, akik még Pató Pál úr figyelő szemei előtt se tudtak annyira ellustulni, hogy álomra hajtsák a  fejüket. Ki is tartottak hajnalig. -koml-

Kereskedelmi rádiók: A népzene indexen? Szögezzünk le valamit: Még a  legvadabbnak tartott Kommunista időkben sem hallgattatták el egy- két hétnél hosszabb időre Koncz Zsuzsát, a  „Nemzet Énekesnőjét”, vagy Illés együttest, a  magyar rock zene megteremtőjét. Se Magyarországon se Szlovákiában. Ami Joszip Viszárionovics elvtárséknak (alias: Sztalin et.) Rákosi, Révai, Kádár és Acélelvtárséknak nem sikerült, azt megvalósította egy Tatabánya térségbe, Győrbe, Komáromba és Esztergom környékére is su-

gárzó kereskedelmi rádió, mely Dél Szlovákia több településén is Párkányban, Révkomáromban és Zselízen is fogható. (Egyébként ennek a  rádiónak a központja eredetileg Esztergom volt, de mint mindent a  Bazilika kivételével, így ezt is a provinciális szennycsatornát is az ex – komcsi, jelenleg FIDESZES vezetésű egykori bányászvárosba helyezték. No de térjünk csak vissza a  mi rádiónkra. Az ő jelmondatuk, ahogy piár- főnökük, P. Lajos elvtárs megfogalmazta: „A  rádió – ami összeköt”. De-

könyörgöm: mit, kit, kiket köt össze? Netán Tetübányát a  Demszky féle judapesti négyes metró romjaival? , vagy Esztergom – Alvóvárost New York központjával? Netán – uram bocsá – a jeruzsálemi siratófallal? / Ki tudja. P. Lajos biztos. Nem lehet véletlen, hogy ő a Főnök, a Főideológus. Félre az iróniával! Szóval „Rózsaszín” Rádió csinovnyik lelkű műsorvezetőitől hiába kérsz Koncz Zsuzsa, vagy uram bocsá, Illés, Tolcsvay számot. Azt mondják nincs. Pedig meg van nekik a  felvétel, csak nem játszhatják be! Mivel főnökük P. Lajos, Tetübányáról, vagy titkos, és igazi, nagyfőnök ki tudja honnan, talán éppen Tel Avivból (megtiltja nekik. A  hivatalos verzió szerint( Forrás: P. Lajos, programigazgató) Konczék népszerűségi indexe annyira alacsony, hogy egyszerűen nem férnek be a rádió „műsor-struktúrájába”. Érdekes módon a  Konczékkal egyidős Mick Jagger, vagy a  szintén a  hatvanas, hetvenes éveiben regnáló Máté Péter, Ihász Gábor, Korál, Omega, Presszer, Demjén mehetnek. Na, ja! Az ő „indexük” (származásuk) megüti, sőt talán meg is haladja a játszási küszöböt. De nem csak Konczot, meg Illést tették indexre P. Lajosék, hanem cakum - pakli az egész magyar autentikus népzenét is. (Nesze Neked Táncház-mozgalom, a  magad mintegy fél milliós táborával) Na és persze a világhírű magyar operett Simándival, Gregorral, a magyar opera, és természetesen még a  roma – zene is hiánycikk a  kereskedelmi rádiók többségénél. Csakúgy, mint a  szlovák zene, pedig ezek a magyar rádiók Szlovákiában is foghatók. Javaslom: nézzünk körül „merüljünk be” a kereskedelmi rádiók zavaros vizébe is. A  budapesti székhelyű Sláger Rádió, meg a Danubius megszüntetése nem is volt olyan rossz ötlet. De folytatni kell a  sort. Itt van például ez a  bizonyos „rózsaszín rádió”. Hogyan is írta Németh László tanár úr, mesterünk, a  „harmadik utas” minőségi Keresztény (folytatás a 7. oldalon)

31. 8. 2010 20:31:09

HÍRNÖK

5

Egyre ritkábbak az alkotótáborok ... mondta el a tábor képeiből nyílt kiállításon Kántor János táborvezető. Annál is inkább becsülendő, hogy ez a szőgyéni alkotó-

műhely jelentős művészteleppé nőtte ki magát. A tábor a kortárs alkotókat összefogja és a nemzetköziség szellemében folyik itt a kiváló alkotómunka Kocsis Ernő a tábor másik vezetője megköszönte a befogadást a község vezetőségének, akik e nehéz gazdasági helyzetben is igyekeznek a tábort életben tartani. – Igyekszünk ezt meghálálni olyan alkotásokkal, melyeket elfogadna bármelyik galéria – hangsúlyozta Kocsis úr. Az idén egy kicsit kevesebben voltak a táborban, mint az előző években, de egy régi ismerőst Z. Babucsik Annát most viszontláthattuk és teljesen új tagja is volt a tábornak Németh Valika. Ő egészen csodás módon 64 éves korában jött rá arra, hogy tud portrét festeni. „Egy evangélikus pap megtért börtönlakóval beszélgetett az esti tévéműsorban január harmadikán. Az elítélt megbánása őszintének hatott, és a lelkem mélyéig megérintett. Bár azelőtt szinte semmit sem rajzoltam, azonnal ceruzát kellett ragadnom, hogy

HU_september.indd 5

a napközis Alkotó Tábort, ahol 6 – 15 éves gyerekek ismerték meg vagy csiszolták a kézműves mesterség fortélyait. Az előző évektől eltérően mindössze csak 3 helyi kisdiák volt, a többi Esztergom-

és a textil lovacska mind a kisebbeknek, mind a nagyobbaknak kedvenc emléktárgya marad a táborból. Idén a fafaragás alapjaival, az agyagozással, a csuhéból készült

ból, Párkányból és Pozsonyból jött az egyhetes táborba. Volt, aki itt kezdett elsős korában, s most is itt volt már nagydiákként. Az egy hét alatt most is a kedvelt foglalkozások egyike volt a szövés, talán azért is, mert ezzel a mesterséggel tájainkon esetleg csak egy-egy tájházban találkozhatunk. Nánára évente a szálkai szövőasszonyok, Vinkler Júlia és Tóth Ilonka néni jönnek el, hogy megtanítsák a szövés alapjaira az érdeklődő kisdiákokat. A budapesti Millenáris Parkban tevékenykedő Csiribiri kézműves csoport tagjai is visszajárnak

figurákkal, nemezeléssel, gyertyakészítéssel ismerkedtek a gyerekek. S első alkalommal volt színpadi alkotás is, mert a záró programra a nagyobb diákok egy maguk rendezte színpadi „művel” lepték meg a nagy létszámú közönséget. A zárónapon a kiértékelésen kívül minden résztvevő bemutatta alkotásait, mely sok szülőnek kellemes meglepetést jelentett. S talán a legnagyobb meglepetés az volt mind a szülők, mind a szervezők számára, hogy az egy hétig tartó, napi 7- 8 órás foglalkozás annyira lekötötte a gyermekek fi-

Nánára, és mindig hoznak valami újat: a tűzzománc ékszerek, a nádból fonott kosarak, a rongybaba

gyelmét, hogy szinte hangot sem lehetett hallani a kultúrház falai között. -int-

megörökítsem ezt a feledhetetlen arcot. Hirtelenjében csak régi levélpapírt találtam, arra róttam fel a vonásait” – mesélni Valika rajz-

készségének felbukkanását. Ferenczi Gábor Agárdi Kovács Attilával dolgozott együtt. Nagyon kreatív párost alkotnak - feldobnak egy témát és mindketten megfestik. Egészen különleges alkotások születnek, melyek egymás mellé téve még elgondolkodtatóbbak. Nagyon szimpatikus művésze a telepnek K. Paulusz Györgyi ikonfestő, aki szinte minden éven részt vesz a táborban. A tőle megszokott precizitással festi a szebbnél-szebb szentképeket, persze az ikonfestészet szigorú szabályai szerint. Bugyács Sándor egyedi hangulatú „pisaccós” képei mindig megállásra késztetik a látogatót, Nagy László porkrétával készült alkotásain pedig időtlen melankóliát fedezzük fel.

VIII. Nánai Alkotótábor A Csemadok Nánai Alapszervezete július utolsó hetében nyolcadik alkalommal rendezte meg

31. 8. 2010 20:31:08

HÍRNÖK

4

fennállásának csaknem 1 éve alatt rengeteg látogató megfordult annak épületében és környékén. Er-

érdeklődő is található köztük, Magyarországról, Csehországból, Németországból és Európa több országából. Ezenkívül a tájház több rendezvénynek, gyermekfoglalkozásnak és rendhagyó tanórának adott eddig otthont. Továbbra is várunk minden érdeklődőt, aki szeretne körülnézni tájházunkban, és elmerülni egy kicsit a  múltban. Információk

ről tanúskodik a sok-sok aláírás és elismerő szó a  vendégkönyvben. Külön öröm, hogy sok külföldi

a szabadidőközpontban és a községi hivatalban. -koml-

Tardoskedd : Tovább szépül a tájház 2010-ben tovább szépül és újul a  tavaly búcsúkor átadott tájház. Ezúttal a  hátsó helyiségek lettek kívül és belül átalakítva, ill. fafaragóink jóvoltából díszes fából faragott kapura és kerítésre lett kicserélve az eddigi régi bejárat.

A  3 hátsó helyiség felújítása a Szülőföld Alap Kulturális, Egyházi és Média Kollégiumába benyújtott a  „Tardoskeddi Tájház vendégszobájának rekonstrukciója” nevű sikeres pályázatunknak köszönhetően valósulhatott meg. Az említett Alap 800.000 HUF azaz 3.010,01 EUR pénzösszeggel támogatta a  felújítást. A  kőműves munkálatok februártól áprilisig tartottak, és Nagy István helyi vállalkozó végezte el őket. A  felújítás során bontási munkálatokra, falak bepucolására és szigetelésére, külső és belő vakolatra, valamint a  külső és belső falak lekenésére és festésére volt szükség. Néhány hónappal később - július első hétvégéjén ismét munkálatoktól volt hangos a  tájház környéke. Ekkor és itt került ugyanis megrendezésre a VI. Kistérségi fafaragók találkozója, amelyet az Élő Hagyományok Polgári Társulás szervezett Tardoskedd község támogatásával. A találkozó során a résztvevő hazai és környékbeli fafaragók új fakerítést készítettek a tájház elé, s azt eredeti tardoskeddi faragott kapuk mintázatával díszítették. A  virágmotívumokat ábrázoló minták elsősorban a  palóc kul-

HU_september.indd 4

túrát jelképezik. A faragott kaput Thain János érsekújvári tanár, néprajzgyűjtő és múzeumalapító gyűjtése alapján készítették el a  fafaragók: Illés Béla és Izsák Dezső – Szímőről, Vitálos Bertalan – Zonctoronyról, Bu-

ják Vince, Szabó Ferdinánd, Bencze Róbert és Csányi Gyula – Tardoskeddről. Nagyon szépen köszönjük mindenkinek, akik segítették a  tardoskeddi tájház eddig felújítását, s ezzel nagyban hozzájárultak elődeink hagyományainak felidézéséhez, megőrzéséhez. Ugyancsak köszönet illeti Balogh Rozáliát, Csányi Máriát és Bencze Annát, akik szívükön viselik a  tájház működését, törődnek vele, csinosítják, újabb és

újabb tárgyakkal bővítik ki, hogy korhűen idézze a múltat. Nincs olyan hét, hogy ne lennének ott, és nagyon szívesen és készségesen fogadnak minden látogatót. Azt, hogy érdeklődünk községünk egykori lakosainak élete iránt, mi sem bizonyít jobban, mint az a tény, hogy a tájház

31. 8. 2010 20:31:08

HÍRNÖK

3

Danubius Szlovákiában - internetes formában Nem a Magyarországon hosszú éveken át nagy hallgatottságnak örvendő Danubius kel életre újra, hanem a Fun Radio ezen a néven internetes

slágerrádiót indít, melynek kínálatában elsősorban magyar slágerek lesznek. A Fun Rádió Szlovákia legnépszerűbb kereskedelmi rádiói közé tartozik. A marketingosztályon úgy gondolták, a szlovákiai magyarok körében próbálnak újabb hallgatókat toborozni. A Danubius így egy olyan marketinglépés lenne, mely a magyar dalok mellett

népszerűsítené az „anyarádiót”, a Fun Rádiót is. Magyarországon a közelmúltban beszüntette adását a korábbi két leghallgatottabb kereskedelmi rádió, a Slágerrádió és a Danubius. Szlovákiából is sokan hallgattak őket. Nem levédett márkanevekről van szó, így a Fun Rádió megpróbálja kihasználni a már jól befutott nevek egyikét. A Fun Rádió honlapján (www.funradio.sk) az új internetes-csatornát, a Danubiust -a legtöbb magyar zene szlogennel népszerűsítik. -zoll-

Hosszabb út A részeg később ér haza, mint általában. A felesége rá is szól: - Na mi van, távolabbra költöztették a kocsmát? - Nem, csak az utat szélesítették meg egy kicsit.

- Petőfi Sándor -

Szöveggyűjtemény SZEPTEMBER VÉGÉN Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldel a nyárfa az ablak előtt, De látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt. Még ifju szivemben a lángsugarú nyár S még benne virít az egész kikelet, De íme sötét hajam őszbe vegyül már, A tél dere már megüté fejemet. Elhull a virág, eliramlik az élet... Ülj, hitvesem, ülj az ölembe ide! Ki most fejedet kebelemre tevéd le, Holnap nem omolsz-e sirom fölibe? Oh mondd: ha előbb halok el, tetemimre Könnyezve borítasz-e szemfödelet? S rábírhat-e majdan egy ifju szerelme, Hogy elhagyod érte az én nevemet? Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt, Fejfámra sötét lobogóul akaszd, Én feljövök érte a síri világból Az éj közepén, s oda leviszem azt, Letörleni véle könyűimet érted, Ki könnyeden elfeledéd hivedet, S e szív sebeit bekötözni, ki téged Még akkor is, ott is, örökre szeret! (Koltó, 1847. szeptember.)

Pekáre Juraj Oremus, spol. s r. o. Pri skladoch 1, Nové Zámky, tel./fax: 035/642 60 25, exp.: 035/642 60 13

Pekáre Juraj Oremus, spol. s r.o. vznikla v septembri roku 2000. Do okresu Nitra za ala svoje výrobky dováža v januári 2001. Zo za iatku zásobovala iba nieko ko predajní obchodnej siete Nitrazdroj. Dopyt po výrobkoch sa však stále zvyšoval, a preto pribudli aj v iacerí súkromní o dberatelia a obchodná s ie B illa. Pekáre v o svojich za iatkoch v yrábala približne 10 druhov c hleba a 30 druhov rôzneho slaného a sladkého pe iva. V sú asnej dobe sa však výroba rozšírila už na 25 rôznych druhov chleba, z ktorých pšeni no-ražný bol k oncom r oka 2004 ocenený z latou medailou Slovak G old ako p rvý pekárenský výrobok na Slovensku. Tento chlieb dostal tiež zna ku kampane zdravie – ervené srdce, ktorá sa nachádza na etiketách. Ocenenie Slovak G old zaväzuje vyrába chlieb vo vysokej kvalite zd havou tradi nou t echnológiou, k torá zaru uje kvalitu chleba s výživovými vlastnos ami a organoleptickými znakmi. alej s a v pekárni vyrába v iac ako 20 druhov slaného a 40 druhov sladkého pe iva. Neustále rastúci dopyt po výrobkoch pekárne iba potvrdzuje slová prezidenta Nadácie Slovak Gold o všeobecnom trende konzumácie potravín, ktoré neobsahujú rôzne prídavné konzerva né látky a stabilizátory, farbivá a prísady. V pekárni Juraja Oremusa sa pe ú výrobky, ktoré sp ajú tieto požiadavky a sú ve mi chutné.

HU_september.indd 3

31. 8. 2010 20:31:07

HÍRNÖK

2

Rúbaň – Fűr A falu határa már régóta lakott hely volt, hiszen 8.századi szlávavar csontvázas temetkezőhely nyomaira bukkantak itt. De valószínűleg régebbi település is volt a  tájon, ennek bizonyítása a  régészeti kutatásokra vár. A  községet először Fyur néven említik 1268-ban Komárom vármegye határainak leírásában. A  korabeli krónikák szerint a  tatárok által elpusztított falvak lakossága a  Szent Benedek-rend tagjaival együtt a  Cigléd völgyében talált menedékre. Az esztergomi érsekséghez tartozó települést 1270ben a  komáromi várbirtokhoz csatolták. A 14. szd. első negyedében Fűr felől támadták Csák Máté hadai a  várat, s  a  községtől délre ütköztek meg Róbert Károly király seregével. Csák Máté halála után 1321-ben a  trencséni várbirtokhoz került a  falu, majd később ismét királyi birtok lett. 1397ben Fyr alias denominatione Fymonya névvel jelölik a  falut. Az 1440-51 -es években a községen robogtak át Jan Jiskra seregei, amikor a  Léva és Losonc környéki bányavárosokat támadták. 1505-ben Balogh János a  község földesura, aki a  komáromi megyegyűlésnek is követe volt. A  község neve ebben az időben Fywr alakban fordul elő. A  16. szd. első évtizedeiben elérik a  falut a  reformáció hullámai, 1530-ban itt működik Plechner Márton és Pleininger János, mindkettő híres prédikátor volt. A református vallás azonban a  lakosság között nem terjedt el. Megalakult ugyan a komjáti egyházmegyéhez tartozó református egyház, de a  17. sz. végén meg is szűnt. Baloghék 1538-ban eladják az itteni birtokrészüket Senye Gáspárnak és Boldizsárnak, de ezek a  birtokuk egy részét elzálogosítják Csúzy Andrásnak, Boldizsárnak és Tamásnak. 1549-ben Palásthy Jánost említik itteni földesúrként, aki birtokrészét Nagyvárthy Mártonnak adja zálogba. 1562-ben az Újfalussy család kap új adománylevelet az egész falura. Fűr sokat szenvedett a  török időkben, 1552-ben elpusztult, csupán 12 lakható ház maradt itt. Később a  falu éledni kezdett, de

HU_september.indd 2

1669-ben ismét a  törökök által elpusztított falvak között emlegetik. 1962-ben Akács Imre kap rá nádori adománylevelet a törökök elleni harcban szerzett érdemeiért. Ő szlovákokat telepített be a faluba a Hegyhátról, így Fűr ismét katolikus község lett. Később birtokrészt szerzett itt Szluha Ferenc báró is. 1704 és 1710 között több összecsapás zajlott le a  község határában a  kurucok és a  labancok közt. Bél Mátyás a  18. szd. elején mint földbirtokost említi itt Sigrai János grófot, Szluha Ferenc örököseit, Csupor Imrét, Kirlát István özvegyét és Luby Lászlót. Az 1734. évben már új földbirtokosok is vannak

később számos földbirtokos kezében volt, ezek közül a  következőket említjük meg: Bolya, Komár, Pócs, Tóth, Katona, Vas, Vígh, Nagy, Jankovich, Pálfy, Szalay, Ordódy. Az 1809., 1831. és 1855. évben pestisjárvány pusztított a községben. 1849-ben kisebb csatározások zajlottak le Fűr közelében a  császári katonaság és a felkelők között. A 19. sz. közepétől Steiger Gyula és a Vargha család voltak a község legnagyobb birtokosai. Az ő örököseik birtokolták a falut 1945-ig. A  községnek már 1840-ben volt postahivatala, rá nemsokára vasútállomása és távirdája is. Jegyzőséget is szerveztek itt, később (1925-ben) azonban a kürti közjegyzőséghez csatolták Fűrt. 1924-ben itt is lezajlott a  földreform, a  földet a  hely lakosoknak

alapon új óvodát, postát, húsboltot építenek, és nyugdíjasklubot létesítenek. 1992-93-ban bevezetik a gázt a faluba. 1869-ben 750 lakosa volt a  községnek 1900ra 1048-ra emelkedett a  számuk, 1930-ban 1301, 1940-ben 1227, 1948-ban 1205, 1970-ben 1403 volt a  lakosság létszáma. Pusztafűr tulajdonképpen emléke a falunak, a török portyázás idején a  fűri lakosok a  mostani pusztafűri határban rejtőzködtek. Pusztafűr helyén először egy erdészlak volt, ezen a helyen alakult később, az erdőirtás után a Fűripuszta (Pusztafűr) gazdasági major. Csupán a fűri uradalom tulajdonában levő major (legutóbb a  Wesz és Zichy családé) volt. Igavonó állatokat tartottak, és juhokat tenyésztettek. Cselédlakások és istállók alkották a majort. 1951-től a helyi szövetkezet használatában volt, jelenleg elhagyatott hely.

Természet:

itt: Fekete György, Csúzy Imre és Király Mihály. Ezek a  vagyonukat a  kurucok elleni harccal szerezték. Újabb birtokosok lettek 1750-ben a  Ramocsaházyak, de az ő vagyonukat megszerezte hozományként Csery Sándor. A  Király családba 1754-ben benősültek Hunyadyak, de az ő birtokrészükre Ocskay Julianna, Balogh Pál felesége is igényt tartott. 1755-ben Zsembery Gábor örökösei megegyeztek Zmeskal Jóbbal a  zálogperükben. 1778ban földbirtokosok lettek itt a  Disznósi Horváthok is, akik Hont megyéből újabb telepeseket hoztak a faluba. A  18. szd. végén francia katonák vonultak át a  községen, de nagyobb károkat nem okoztak. A  Horváth család könnyelműen eltékozolta a  vagyonát, ezért a  19. sz. elején kénytelen volt eladni a  fűri birtokát. A  község

osztották ki. A  két világháború sok áldozatot követelt a  község lakosai közül. 1938 és 1945 között Magyarországhoz tartozott a  falu. 1946-ban megkezdődött a  nagybirtokok felosztása. 1948ban Rúbaň lett a  község neve. Megalakult a  Sokol sportegyesület, a  tűzoltószövetség (a  régi tűzoltótestület hagyományaira alapozva). 1950-ben létrejön a  helyi nemzeti bizottság. Változni kezd a  község arculata: megjavítják az utcákat, megindul a  megánépítkezés. 1950-ben villamosítják a  községet, felépül az óvoda és a  vendéglő. 1951-ben megalakult a helyi mezőgazdasági szövetkezet. 1959-ben kiépítik a  helyi hangosbemondó hálózatát, rendezik a járdákat. 1963-ban aszfaltozzák az utcákat, kiépítik a telefonhálózatot. Később szabályozzák a Páris patakot. 1983-ban új temetőt nyitnak, önsegélyes

A  község határa a  Garam dombvidékének a nyugati részén, a  Páris patak felső folyásánál fekszik 129-267 méteres tengerszint feletti magasságban. A határ nyugati teraszos részét fövény és futóhomok borítja, a keleti része dombos táj, amelyet harmadkori kiemelkedések tagolnak. A  határ nagy része már erdőtlenített, csupán a  meredekebb lejtőkön találhatók még tölgyesek és kisebb akácerdők. A  talajt rétségi, valamint fekete- és barnaföld alkotja. Kürt község felőli részen, a halastó mellett megmaradt egy fűzfaliget a  maga romantikus zugaival. A  kastély mellett eredeti terjedelmében (5,77hektár) szintén fennmaradt a tájkertszerű park, amelyet a Steiger család létesített 1887-ben. A parkban még ma is található 12 egzotikus, védett fafajta.

Személyiségek: Lévárdi Ferenc (1885. jan.1. – 1916. jún.22.) római katolikus lelkész volt Štefan Petic (Bajmóclazán, 1897 aug. 28. – Fűr, 1972. júl. 9.) a  Jézus-társaság tagja volt. Mint amatőr festő nem csupán képeket festett, hanem templomok díszítésével is foglalkozott. Az itteni szeretetházban élt annak megnyitása (1960) óta. Szívélyes, közkedvelt ember volt. Szülőfalujában temették el. -pollak-

31. 8. 2010 20:31:07

AZ ÉRSEKÚJVÁRI JÁRÁS LAKÓINAK ÚJSÁGJA

VÁSÁROLJA TERMÉKEINKET !

HÍRNÖK 7. évfojam

9. szám

2010 szeptember

ára 0,50 €

TERJESZTVE A ZSITVAKÖZ, NYITRAVIDÉK ÉS A DUNATÁJI RÉGIÓKBAN Lapunkat támogatja a Szlovák kulturális minisztérium a „nemzeti kissebség kultúrája – 2010“ programjával.

Kétszáz éve született Erkel Ferenc A  magyar nemzeti opera megteremtője 1810. november 07-én született Gyulán. Zenei kiképzése Pozsonyban, Klein Henriknél kezdődött. Első karmesteri megbízatást Kolozsváron kapott. 28 évesen már a fővárosban volt a  Nemzeti Színház karmestere, 1840-ben 30 évesen komponálta a  Báthory Anna című nemzeti operát Ezt követte 1844-ben a  máig műsoron lévő opera, a  Hunyadi László – Egressy Béni szövegére. A  La Grange Anna francia énekesnőnek 1850-es budapesti fellépése alkalmából írt ária csak később került betétként a Hunyadi Lászlóba. A  nagy sikereket arató énekesnő magyarul tanulta meg az opera szövegét, és külföldön is így énekelte. Nagy dolog volt ez, mert a magyar operákat a  nemzetközi versenyben csak hazai énekesek tudták eredeti nyelven énekelni. 1844-ben komponálta Kölcsey Himnuszának zenéjét, és elnyerte vele a Bartay András által kitűzött pályadíjat. Erkelre súlyos terheket rótt az 1848-as forradalom. Nem vett ugyan részt a harcokban, de zenéje gyújtó szimbólum volt. A  Nemzeti Színház szerepe a ’48-as eseményekben közismert. Március 15-én este a Két anya gyermeke című vígjáték szerepelt a  műsoron, de már dél felé kiderült, hogy aznap a  közönség csak magyar művet kíván hallani, ezért elővették Katona József Bánk bánját, de az előadást nem tudták végigjátszani, mert a közönség a Rákóczi indulót követelte, a Hunyadi Lászlót és a Himnuszt. Az ezt követő hónapokban kevés operát játszottak, majd miután

HU_september.indd 1

1849. január 5-én Windisch-Grätz tábornagy elfoglalta a fővárost, elrendelték semleges mondanivalójú művek színrevitelét. Erkelnek nagy gondot okozott, hogy a  színészek és az énekesek nagy része elmenekült. Miután Aulich tábornok április 24-én visszafoglalta Pestet, ismét a Hunyadi László és más nemzeti érzelmű művek kerültek a  repertoárra.

Erkel művei közül csak a népszínmű-zenék maradtak műsoron, „rebellis” operáit nem volt szabad játszani. Erkel azonban ezeket is lassan, óvatosan visszacsempészte a Nemzeti Színház műsorára. Először a  Himnusz hangzott el ének- és zenekarral, 1850. március 26-án, a  pesti gyermekkórház javára rendezett hangverseny záró számaként.

zsef drámájára írt és élete főműveként tekintett Bánk bán az 1850-es évekből származik. Bemutatására csak 1861-ben, a politikai nyomás enyhülése után kerülhetett sor. Erkel legjellegzetesebb stílusa a  nagyoperába beleszőtt verbunkos elemek – talán itt érvényesül a legszebben. Erkel utolsó operája, az Operaház megnyitására írt István király, már Wagner nyomdokain halad, de levegője, dallamvilága magyar. Jelentős volt a karmesteri pályája is. A Nemzeti Színház megnyitásától kezdve öt éven át volt karmestere, de vezényelt még az Opera házában is. Az ő nevéhez fűződik a  Filharmóniai Társaság megalapítása, ő volt a filharmóniai hangversenyek első karmestere. 1875-től 89-ig pedig a Zeneakadémia igazgatója. Erkel, mint zeneszerző a  magyar zenetörténetben azt a helyet tölti be, mint az orosz (nemzeti) zenében Glinka, a  lengyelben Moniuszko, vagy a cseh muzsikában Dvorák és Smetana. vitéz Ifj. Szilas László, Esztergom

Bölcsességek A  hadiszerencse fordultával azonban – miután Haynau tábornok júliusban visszafoglalta a  várost – ismét a semleges mondanivalójú művek kerültek elő. Erkel munkáját nehezítette még, hogy a  színházban helyet kellett biztosítson a  Német Színház társulatának is, amelynek otthona Pest ágyúzásakor leégett. A szabadságharc elbukása után

A várt retorzió elmaradt. A  Hunyadi László visszakerülésére Anne La Grange neves francia szoprán vendégjátéka adott alkalmat, aki nagy sikerrel énekelt A  sevillai borbélyban és a Lammermori Luciában, de a közönség magyar szerepben kívánta látni A máig legmagasabb színvonalú történelmi operánk, a  Katona Jó-

"Ha valakirõl azt hiszed, hogy a tenyeredbõl eszik, nem árt, ha megszámolod az ujjaidat." (Martin Baxbaum) "Ha vitába szállsz a kísértéssel, a legjobb úton vagy ahhoz, hogy erõt vegyen rajtad." (Miguel de Unamudo) "Vannak dolgok, amelyeket nemcsak véghezvinni, de túlzásba vinni is érdemes." (David Letterman)

31. 8. 2010 20:31:07