CESBA Common European Sustainable Building Assessment

Project CEC5: Demonstration of energy efficiency and utilisation of renewable energy sources through public buildings

3sCE412P3

CESBA Common European Sustainable Building Assessment Kritérium-katalógus új építésű középületek számára 1.1. verzió 2012 június 16. WP4 OUTPUT 4.1.2 Studybook 1 prepared by: Energieinstitut Vorarlberg Spektrum GmbH Umweltverband Vorarlberg

This project is implemented through the CENTRAL EUROPE Programme co-financed by the ERDF.

CESBA – Tool 1.1. verzió, kritériumok leírása, CEC5 project 16.06.2012 / Energieinstitut Vorarlberg / Spektrum / Umweltverband Vorarlberg Output 4.1.2

TARTALOMJEGYZÉK A

ÉPÍTÉSI HELYSZÍN MINŐSÉGE, FELSZERELTSÉG .................................... 5

A1

Bekötés a közlekedési hálózatba .............................................................................................. 5

A2

Az építési terület ökológiai minősége ...................................................................................... 6

A3

Kerékpártárolók .......................................................................................................................... 7

B

AZ ELJÁRÁS ÉS TERVEZÉS MINŐSÉGE .................................................... 10

B1

Döntéshozatal és különféle változatok vizsgálata ................................................................ 10

B2

A felülvizsgálható energetikai és ökológiai célok definiálása ............................................. 11

B3

Leegyszerűsített gazdaságossági számítás ...................................................................... 12

B 4 Termékmenedzsment – Káros anyagban szegény, csekély kibocsátású építési termékek alkalmazása .......................................................................................................................................... 14 B 5 Energetikai optimalizálás a tervezés során, energiaszükséglettel kapcsolatos számítások részletes felülvizsgálata...................................................................................................................... 17 B6

Felhasználói információ ........................................................................................................... 19

C

ENERGIA ÉS ELLÁTÁS ................................................................................. 21

C1

Fűtéshőszükséglet (PHPP) ...................................................................................................... 21

C2

Hasznoshőigény (PHPP) .......................................................................................................... 22

C3

Primer energiamutató (PHPP) ................................................................................................. 23

C4

Emissziók CO2-egyenértéke a PHPP szerint .......................................................................... 24

C5

PV-berendezés CO2-egyenértékei ........................................................................................... 24

C6

Energiafelhasználás dokumentálása ...................................................................................... 25

C7

Vízfelhasználás / csapadékvíz hasznosítás ........................................................................... 26

D

EGÉSZSÉG ÉS KOMFORT ............................................................................ 27

D1

Hőkomfort nyáron ..................................................................................................................... 27

D2

Komfortszellőzés – higiénia és zajvédelem ........................................................................... 29

D3

Nappali fényellátottság, napfényhányados ........................................................................... 29

E

ÉPÍTŐANYAGOK ÉS SZERKEZETEK........................................................... 31

E1

Az épület külső hőszigetelésének ökológiai ismérvei (ökoindex 3) ................................... 31

2 / 33

CESBA – Tool 1.1. verzió, kritériumok leírása

Előzetes megjegyzések, motiváció Ez a CEC 5 Kritériumkatalógus az új építésű középületek (iskolák, óvodák, irodaépületek, sportcsarnokok) energetikai és ökológiai minőségét hivatott dokumentálni és értékelni. Az épületek értékelése pontrendszerben történik, a maximális pontszám 1.000. Öt értékelési szempont alapján lehet pontozni, az alábbiak szerint: legfeljebb 50 pont adható a helyszín minőségére és az épület felszereltségére 200 pont adható a folyamatok és tervezés minőségére 450 pont adható az energiára és ellátásra 200 pont adható az egészségre és kényelemre 200 pont adható az építőanyagokra és a szerkezetre. Mindegyik értékelési szemponton belül különbözőképpen súlyozott kritériumok találhatók, ezek lehetnek kötelező vagy kiegészítő kritériumok. Egy-egy szemponton belül az egyes kritériumokra adott pontok összege magasabb lehet a fent megadott maximális pontszámnál.

Felülvizsgálat és értékelés Az épületek értékelése két lépésben történik:  A benyújtás időpontjában, és  Az épület elkészülésének (átadásának) időpontjában Az értékelés a kritériumlista és a fenti magyarázatok alapján történik. A magyarázatok részletesen tartalmazzák mind a kritériumokat, mind az igazoláshoz szükséges iratokat.

Energieinstitut Vorarlberg / Spektrum / Umweltverband Vorarlberg

3 / 33


CESBA-Tool 1.1. verzió 2012 június 16.

Újépítésű középületekkel szembeni kritériumok

Sorsz.

1 2 3

B B B

1 2 3

B

4

B

5

B

6

C C C C C C C C

1 2 3 4 5 6 7

max. 200 25 20 40

M M

60 60 25

Energia és ellátás

D

Fűtéshőszükséglet (PHPP) Hasznoshő-igény (PHPP) Primer energiamutató (PHPP) Emissziós CO2-egyenértékek a PHPP szerint PV-berendezés Energia-felhasználás dokumentálása Vízfelhasználás/csapadékvíz hasznosítása

max. 450 100 100 125 75 50 10 20

M M M

M

Egészség és komfort 1 2 3

E E

Bekötés a közlekedési hálózatba Az építési terület ökológiai minősége Kerékpártárolók

Döntéshozatal és különféle változatok vizsgálata Ellenőrizhető energetikai és ökológiai célok definiálása Leegyszerűsített gazdaságossági számítás Termékmenedzsment - Káros anyagban szegény, csekély kibocsátású építési termékek alkalmazása Energetikai optimalizálás a tervezés során, energiaszükséglettel kapcsolatos számítások részletes felülvizsgálata Felhasználói információ

1

max. pontszám max. 80 30 30 25

Eljárás és tervezés minősége

B

D D D

Szükséges kritérium (M)

Telephely minősége, felszereltsége

A A A A

Megnevezés

Hőkomfort nyáron Komfortszellőzés - Higiénia és zajvédelem Nappali fényellátás, napfényhányados

max. 200 125 40 40

Építőanyagok és szerkezetek

max. 200

Az épület külső hőszigetelésének ökológiai ismérvei (OI3TGH-lc ökoindex)

200

max. 1000

Összesen


4 / 33


A

ÉPÍTÉSI HELYSZÍN MINŐSÉGE, FELSZERELTSÉG

A1

Bekötés a közlekedési hálózatba

Adható pontszám: 30 pont

Cél (szakmai háttér, jelentőség, vevő haszna, klímapolitikai haszon): Cél a motorizált egyéni forgalom csökkentése. Ez a cél úgy érhető el, ha a középületek tömegközlekedéssel jól megközelíthető helyeken épülnek fel.

Magyarázat (kritérium szakmailag egyértelmű tartalmi elhatárolása): Értékelendő a buszmegállók és vasútállomások száma és távolsága, valamint a menetsűrűség csúcsidőben.

Háttérinformációk, források:

Igazolás / dokumentáció: Az értékelés az alábbi feltételek szerint történik:  Egy-egy busz- vagy vonatjárat minden egyes megállóját irányonként saját megállóként kell értékelni.  A buszjáratok útvonala alapvetően csak akkor értékelhető, ha a buszok munkanapokon 7:00 és 19:00 óra között legalább óránként közlekednek, s útvonaluk legfeljebb 300 m-re halad a telektől.  A vasútvonalak alapvetően csak akkor értékelhetők, ha a vonatok munkanapokon 7:00 és 19:00 óra között legalább óránként közlekednek, s útvonaluk legfeljebb 500 m-re halad a telektől.  Az útvonal minden megállója saját megállónak számít. Amennyiben egy megállónál több különféle járat is megáll, a rajta áthaladó járatok számát kell alapul venni.  Amennyiben a fent megadott sugarú körön belül egy járatnak kettő vagy több megállója is van, csak eggyel számoljunk. Elérhetőség tömegközlekedési eszközökkel Pontok (busz)megállónként 300 m körsugáron belül, a buszok legalább óránként követik egymást Pontok (busz)megállónként 300 m körsugáron belül, a buszok legalább félóránként követik egymást Pontok (vonat)megállónként 500 m sugarú körön belül, menetsűrűség 1 óra vagy kevesebb Pontok (vonat)megállónként 500 m sugarú körön belül, menetsűrűség fél óra vagy kevesebb


Pontszám (max. 50) 6-6 10-10 5-5 8-8

5 / 33


Példa: Az értékelendő irodaépület köré rajzolható 300 ill. 500 m sugarú kör területén belül az alábbi megállók találhatók, a megadott követési időkkel: 1-es buszjárat, keleti irány, távolság 200 m, fél óra

10 pont

1-es buszjárat, település felé, távolság 200 m, fél óra

10 pont

1-es buszjárat, nyugati irány, távolság 200 m, egy óra

10 pont

Vasútvonal, keleti irány, távolság 450 m, fél óra

8 pont

Vasútvonal, nyugati irány, távolság 450 m, fél óra

8 pont

Vasútvonal, északi irány, távolság 450 m, egy óra

5 pont

Vasútvonal, déli irány, távolság 450 m, egy óra

5 pont

Összesen

46 pont

A fentiek igazolására a területet a tervezett épület köré rajzolható 300 ill. 500 m sugarú körön belül ábrázoló helyszínrajzot kell készíteni, amelyen jelölni kell magát az épületet, valamint a tömegközlekedési eszközök megállóit. Minden járatra meg kell adni a 7:00 és 19:00 óra közötti menetsűrűséget. Amennyiben egy középület nincs egész nap használatban, akkor a menetsűrűséget az épület nyitvatartási (használati) idejét, valamint az az előtti és utáni ½ órát felölelő időtartamra kell megadni.

A2

Az építési terület ökológiai minősége

Adható pontszám: 30 pont Cél: Alacsony vagy stabil ökológiai értékkel bíró telkek kiválasztása. Kiindulási alap: Az építkezésre szánt földterület ökológiai értéke. Mértékegység: Értékelés módszere 1. Az építési telken meglévő növényvilág fejlődési paramétereinek elemzése; 2. Minden egyes beazonosított növényfaj esetében meg kell határozni annak kiterjedését (az általa elfoglalt terület nagyságát) és viszonylagos elterjedését (m2-ben); 3. Minden ilyen területet egy kóddal kell jelölni (a1 – a6-ig) az alábbi táblázat alapján: Kód a1 – zéró ökológiai értékű terület

a2 – nagyon alacsony ökológiai értékű terület

Ökológiai feltételek Az őshonos növényfajok kipusztultak. Természetes regenerációs folyamatok hiánya. A helyi potenciális flóra nem található. Őshonos növényfajok helyett más fajok tenyésznek. Természetes regenerációs folyamatok hiánya.


Terület jellege Kőzetek, épületek, infrastruktúra, útszegélyek.

Mezőgazdasági termőterületek, gyümölcsösök, szőlészetek, (kiterjedt) füves területek.

6 / 33


a3 – alacsony ökológiai értékű terület a4 – közepes ökológiai értékű terület a5 – magas ökológiai értékű terület a6 – nagyon magas ökológiai értékű terület

Elenyésző mennyiségű őshonos növényzet. Természetes regenerációs folyamatok jelenléte. Őshonos növényvilág – egyszerű felépítésű növények. A helyi potenciális flóra domináns jelenléte. Őshonos növényvilág – másodlagos jelleg. Állandó, háborítatlan őshonos növényzet.

Telepített erdők, felhagyott termőterületek és füves területek, (kiterjedt) legelők Legelők, mezők, visszatelepített őshonos vegetáció. Másodlagos növényzet (fák és cserjék). Elsődleges növényzet (fák és cserjék), füves rétek.

4. Számításba kell venni az azonos kódú (a1 – a6) területek összkiterjedését (m2-ben); 5. A mutatószám értékét súlyozott összeadással számítjuk ki, az alábbi képlettel:

s1 1 s 2 2 s3 3 s 4 5 s5 7 s 6 10 s1 s 2 s3 s 4 s5 s 6 ahol: s1 = az a1 kódú területek összkiterjedése - zéró ökológiai érték [m2] a2 = az a2 kódú területek összkiterjedése - nagyon alacsony ökológiai érték [m2] a3 = az a3 kódú területek összkiterjedése - alacsony ökológiai érték [m2] a4 = az a4 kódú területek összkiterjedése - közepes ökológiai érték [m2] a5 = az a5 kódú területek összkiterjedése - magas ökológiai érték [m2] a6 = az a6 kódú területek összkiterjedése - nagyon magas ökológiai érték [m2] 6. A mutatószám számított értéke alapján, az (1-5 közötti) pontszámot (az interpoláció elvének alkalmazásával) az alábbi lineáris skála alapján számítjuk: Ponthatárok, értékelés -1 – negatív 0 – sztandard 3 – jó 5 - kitűnő

Földterület számított ökológiai értéke >5 5 2,6 1

Kérjük az értékelés során a “földterület ökológiai értékének számítási módszerét” alkalmazni.

Kapcsolat: [email protected] / [email protected]

A3

Kerékpártárolók

Adható pontszám: 25

Cél (szakmai háttér, jelentőség, vevő haszna, klímapolitikai haszon): Cél a rövid és középtávú utakon a motorizált egyéni forgalom kiváltása kerékpárral és Pedelec elektromos kerékpárral. Ez csökkenő energiaszükségletet és CO2 -kibocsátást eredményez, valamint csökken az egészség és a környezet különféle kibocsátások és zaj okozta terhelése.


7 / 33


Ebben nagy potenciál rejlik: Vorarlbergben minden második autóval megtett útvonal 5 km-nél, és valamennyi útvonal kétharmada 10 km-nél rövidebb. Sok útvonal tehát kerékpárral is megtehető lenne, különösebb időveszteség nélkül. A rendszeres kerékpáros közlekedés kialakításának előfeltétele a hétköznapi forgalomban a megfelelő minőségű és mennyiségű kerékpártároló megléte. A minőség ez esetben a bejárathoz közeli elhelyezkedést, a kerékpáron való megközelíthetőséget, az átgondolt és lopásbiztos konstrukciót jelenti. A cél az, hogy a használók minél gyorsabban, akadálymentesen hozzáférhessenek kerékpárjukhoz. Magyarázat (kritérium szakmailag egyértelmű tartalmi leválasztása): A kritérium akkor teljesül, ha megfelelő mennyiségű és (az alábbiakban részletezett) jó minőségű kerékpártároló áll rendelkezésre. A kerékpártárolók minősége • A tárolók kivitele olyan legyen (fedett), hogy hosszabb idejű (> 30 perces) parkolásra is alkalmasak legyenek • A kerékpár biztonságosan tárolható legyen vagy egy lezárt helyiségben, vagy kerékpárállványon, ahol a kerékpárváz rögzítése kerkpárzárral biztonságosan megoldható. • A kerékpártároló kerékpáron ülve megközelíthető legyen, jó megvilágítással rendelkezzen, és valamely bejárat közvetlen közelében (<30 méter) helyezkedjen el. • A mélygarázsokban vagy föld alatti helyiségekben található tárolók is legyenek gond nélkül megközelíthetők kerékpáron közlekedve, legfeljebb egy ajtó válassza el azokat a kültértől, és a tárolóból közvetlenül be lehessen jutni az épületbe. • A látogatók/rövid ideig parkolók számára kialakított kerékpártárolók mindig a földszinten helyezkedjenek el, és nem lehetnek lezárható helyiségben, továbbá a tároló legalább 50%-ban fedett legyen. Tároló mérete, távolságok és mozgástér Az alábbi távolságokat kell betartani: • Keréktávolság normál elhelyezés esetén: min. 80cm • Keréktávolság különböző magasságú elhelyezés esetén: min. 40 – 45 cm • Kerék és fal távolsága: min. 35cm • Mélység: min. 2m függőleges parkolásnál, min. 3,2m az első kerekek átfedése esetén • Mozgástér mélysége a kerékpárral való ki- és beálláshoz: legalább 1,8m Kerékpártárolók száma A pontozás a fenti minőségben rendelkezésre álló tárolóhelyek száma alapján történik. A szükséges tárolóhelyek számát az épület típusa határozza meg. További megkülönböztetést jelenthet a tárolók használhatósága földrajzi fekvésük szempontjából a hétköznapi forgalomban: „A“ kategória: a tároló a településen belüli és a települések közötti kerékpáros közlekedésben egyaránt jól használható „B“ kategória: a tároló a településen belüli kerékpáros közlekedésben jól használható 40%-kal csökkent követelmény „C“ kategória: a tároló a kerékpáros közlekedésben korlátozottan használható 80%-kal csökkent követelmény A Vorarlbergi községek osztályozása a kerékpár-közlekedésre való alkalmasságuk szempontjából: „A“ kategória: településen belüli és települések közötti kerékpáros közlekedésre egyaránt alkalmas (völgyben elhelyezkedő községek) • Rheintal valamennyi községe • Leiblachtal valamennyi községe • Walgau valemennyi községe


8 / 33


„B“ kategória: településen belüli kerékpáros közlekedésre alkalmas (völgyben elhelyezkedő községek) • Montafon-i községek (kivéve Silbertal, Bartholomäberg) • Klostertal-i községek: Braz, Dalaas, Klösterle • Bregenzerwald-i községek: Lingenau, Langenegg, Hittisau, Krumbach, Doren, Langen, Sulzberg, Alberschwende, Reutthe, Egg, Andelsbuch, Bezau, Bizau, Mellau, Au, Schoppernau • Mittelberg • Lech „C“ kategória: kerékpáros közlekedés szempontjából rossz földrajzi fekvésű (hegyvidéki) községek • Rheintal községei (Bildstein, Fraxern, Buch …) • Leiblachtal községei (Eichenberg, Möggers) • Bregenzerwald községei (pl: Schwarzenberg, Sulzberg, Damüls, Warth,...) • Montafon községei: Silbertal, Bartolomähberg • Walsertal községei • Brandnertal községei • Laterns

Kerékpár-tárolóhelyek száma Minimális követelmény teljesülése Optimális felszereltség teljesülése

Pontszám 15 25


9 / 33


B

AZ ELJÁRÁS ÉS TERVEZÉS MINŐSÉGE

B1

Döntéshozatal és különféle változatok vizsgálata

Adható pontszám 25

Cél (szakmai háttér, jelentőség, vevő haszna, klímapolitikai haszon): Csak olyan épületek épüljenek, melyek szükségessége és haszna megállapítást nyert. Az épület optimálisan teljesítse a funkcionális követelményeket. A szociális összeférhetőség és környezetvédelem követelménye a változatok összehasonlításának tárgyát képezi. A változatok vizsgálatának rendkívül hatékony módszere az építészmérnökök (építési tervek) pályáztatása.

Magyarázat: Az, hogy egy épületet fel kell-e egyáltalán építeni, ökológiai szempontból központi kérdés. A „leginkább ökológiai“ épület az, amely nem épül fel. A változatok vizsgálatának lényege – a funkcionális követelmények figyelembevételével – a légköbméter, elhelyezkedés, tájolás és felületi koncepció optimalizálása. Ennek során a gazdaságossági megfontolások mellett a városépítés, szociális összeférhetőség, megközelíthetőség, terület-beépítés, hasznosítás minősége, energiahatékonyság és az ökológiai irányultságú építkezés szempontjai is szerepet kapnak.


Igazolás az építtető részéről: Kritérium

Rendelkezésre áll-e a döntéshozatalhoz szükséges dokumentáció? Vizsgálták és értékelték-e a különféle változatokat? Vizsgálták és validálták-e a 0. változatot? Létezik-e a változatok vizsgálatát megkönnyítő, dokumentált értékelési séma? Ez tartalmazza-e az alábbiakat: városépítés megközelíthetőség és a közlekedés törvényszerűségei tájrendezés – talajminőség energia-hatékonyság ökológiailag elfogadott anyagok felhasználása

Pontszám (összesen max. 25) 10 5 5 4

2 2 2 2 2

Magyarázat: A 0. változat vizsgálata és validálása alatt azt értjük, hogy vizsgálni és igazolni kell, mi történik, ha semmilyen intézkedést nem foganatosítanak. Ez bizonyos esetekben ésszerű lehet, például: ha


10 / 33


nyilvánvalóvá válik, hogy egy iskola tanulóinak létszáma oly mértékben csökken, hogy 3 év múlva be kell azt zárni, akkor a felújítás ésszerűtlen. Ezért fontos a 0. változat vizsgálatát elvégezni.

B2

A felülvizsgálható energetikai és ökológiai célok definiálása

Adható pontszám 20

Cél (szakmai háttér, jelentőség, vevő haszna, klímapolitikai haszon): Valamely épület energetikai és ökológiai minősége csak akkor értékelhető, ha a megbízó a tervezés során felülvizsgálható célokat irányoz elő (előírt és tényleges összevetése). Ezeket a tervezési folyamat leírásának részeként írásban kell rögzíteni. A célok írásbeli megfogalmazásának elmulasztása esetén azok megvalósulása utólag nem ellenőrizhető.

Magyarázat: A célok meghatározása háromféleképpen történhet: 1. Összpontszám megadása az épület CEC 5-katalógus szerinti értékelése során 2. Összpontszám és az 5 értékelési kategória pontszámainak megadása 3. Minimum-követelmények meghatározása egyes kritériumokban (a CESBA katalógus kritériumai vagy egyéb, katalóguson kívüli kritériumok segítségével) Az első lehetőség adja a legtöbb mozgásteret az épület tervezésekor, az előírt és tényleges összevetése azonban csak feltételesen lehetséges, mivel hiányoznak az egyedi (pl. energiaszükségletre vonatkozó) követelmények. A 3. lehetőség a legpontosabb irányelveket teszi lehetővé, a legcsekélyebb rugalmasság mellett. Példa a 3. változat szerinti meghatározásra: Az energetikai minőség meghatározásához legalább az alábbi paraméterek célszámait kell megadni:  Specifikus fűtéshőigény (energiatényező a fűtéshő (PHPP)  Specifikus hasznoshőigény (energiatényező a hasznoshő (PHPP)  Specifikus primer összenergia mutató (fűtés, hűtés, melegvíz, segédáram, egyéb áramfelhasználás) / primer energiamutató (PHPP)  Specifikus CO2-kibocsátások (fűtés, hűtés, melegvíz, segédáram, egyéb áramfelhasználás)  PV-berendezés teljesítménye légsűrűség n50  további ismérvek is meghatározhatók, pl. szellőző berendezés, hőellátó rendszerek hatékonysága Az ökológiai célok meghatározásához például feltüntethetők:  a fel nem használható építőanyagokkal,  a regionális építőanyagok alkalmazásával kapcsolatos adatok

Háttérinformációk, források: Igazolás az építtető részéről: A célszámok meghatározásának alapja bizonyos építési paraméterek (térnagyság, hasznosítás fajtája, időtartama, intenzitása, kívánt teremhőmérséklet, levegőmennyiség stb.) rögzítése.


11 / 33


A célokat írásban kell rögzíteni a három fent megnevezett változat egyike szerint: 1. változat: Épület értékelése a CEC 5 katalógussal, előírt – tényleges összevetése összpontszám 2. változat: Épület értékelése a CEC 5 katalógussal, előírt – tényleges összevetése összpontszám és az 5 értékelési kategóriában adott pontszámok 3. változat: egyedi kritériumok igazolása, pl. fűtéshőigény, primer energiaszükséglet kiszámítása stb.

B3

Leegyszerűsített gazdaságossági számítás

Adható pontszám: 40 pont (szükséges kritérium)

Cél (szakmai háttér, jelentőség, vevő haszna, klímapolitikai haszon): Cél az épület energia-koncepciójának optimálása (gazdaságosság). Az energetikailag számottevő épületelemek és részek életciklus-költségei alapján meghatározható, hogy mely, a hatékony energiafelhasználást célzó többlet ráfordítások kompenzálhatók alacsonyabb üzemeltetési költségekkel.

Magyarázat (kritérium szakmailag egyértelmű tartalmi elhatárolása): A hatékony energiafelhasználást célzó intézkedések gyakran elmaradnak, mert csak az építési költségeket faragják le, miközben a gazdaságosság szempontjait nem vagy nem megfelelően vizsgálják. Ezt megelőzendő, az életciklus-költségekkel kapcsolatos leegyszerűsített számításokat kell pontozni. Pontszám akkor adható, ha az építtető szabványos eljárások alkalmazásával benyújtja a projekt életciklus-költségeivel kapcsolatos egyszerű számításokat az ÖNORM M 7140 / VDI 2067 / ISO 15686-5 jelű osztrák szabvány alapján. Ennek során össze kell hasonlítani a javított kivitelű, s a kritériumoknak megfelelő energiaszintű épület gazdaságossági mutatóit egy, az OIB 6. irányelvében támasztott minimum-követelményeket kielégítő épületváltozattal (referencia-változat). Az összehasonlítást az átlagos éves költségek alapján kell elvégezni. Ennek során az alábbi költségeket kell figyelembe venni:  építményköltségek annuitása (ÖNORM B 1801-1, 2., 3. és 4. költségtartomány, energia szempontjából releváns épületelemek/részek)  annuitás és díjazások (ÖNORM B 1801-1, 7. költségtartomány)  közepes éves karbantartási költség  közepes éves energiaköltség A referencia-változat és a javított változat tekintetében elsődleges feladat az épület energiafelhasználása szempontjából releváns sajátosságok körülírása, és az energia-felhasználás szempontjából releváns épületelemek és részek többletköltségeinek felmérése. E (többlet)költség kalkuláció, valamint a vizsgált épületváltozatok energiaigényére vonatkozó számítások alapján gazdaságossági becsléseket kell végezni, az alábbi egységesített feltevések segítségével.


12 / 33


Kiindulási adatok a gazdaságossági számításokhoz Élettartam – építéstechnika (szigetelés, nyílászárók stb.)

40 a

Élettartam – épületgépészet (fűtésrendszer, szellőzőrendszer stb.)

20 a

Kalkulált időtartam = hitelfutamidő

20 a

Általános inflációs ráta

2,5%

Energia áremelkedés (összes energiahordozó)

5,5%

Kalkulációs kamatláb

5,0%

Az építkezés helyén aktuális energiaköltségekből kell kiindulni, s ezeket fel kell tüntetni a számításokban. A számítások során figyelembe kell venni az építőelemek és részek kalkulált időtartamon túli maradványértékét. A gazdaságosság becslésekor szükséges az esetleges szállítóeszközök megnevezése, figyelembe vétele. Szintén figyelembe kell venni a felhasznált energia külső költségeit, és a kapcsolódó környezeti hatásokat. Ezek a jelenlegi energiaárak feláraként definiálhatók. Háttérinformációk, források: [M7140] Osztrák Szabványintézet ÖNORM M 7140: Energiarendszerek összehasonlítása üzemgazdálkodási számításokkal, a kibővített annuitás módszere alapján – fogalom-meghatározások, számítási módszerek Kiadási dátum: 2004.11.01. [VDI 2067]

Német Mérnökök Egyesülete VDI 2067: Épület technikai berendezéseinek gazdaságossága

[ISO 15686-5] International Standardisation Organisation ISO 15686-5: Buildings and constructed assets -- Service-life planning -- Part 5: Lifecycle costing Kiadási dátum: 2008.06.15.

Igazolás / dokumentáció:  energia-felhasználás szempontjából releváns építőelemek és részek műszaki adatainak leírása  energiaszükségletre vonatkozó számítások referencia- és javított változatok esetén  leegyszerűsített gazdaságossági számítások benyújtása pl. excel-tool formátumban Ehhez letölthető az excel-tool és a hozzá tartozó kézikönyv a http://www.klimaaktiv.at/article/archive/29333/ oldalról Pontszám:


13 / 33


B 4 Termékmenedzsment – Káros anyagban szegény, csekély kibocsátású építési termékek alkalmazása Adható pontszám 60 pont

Cél (szakmai háttér, jelentőség, vevő haszna, klímapolitikai haszon): Környezetkárosító építőanyagok és összetevőik mellőzése Egészségre káros építőanyagok és összetevőik mellőzése Munkavédelem javítása építés-vegyészeti menedzsmenttel Teremlevegő minőségének javítása a használati fázisban Helyreállítással vagy eltávolítással kapcsolatos jövőbeli ráfordítások csökkentése A kritérium célja az épületen belüli, különösképpen a teremlevegő károsanyag-koncentrációjának minél alacsonyabb szinten tartása, ami megfelelő termékmenedzsmenttel érhető el. A legjelentősebb károsanyagokhoz tartoznak, az épülethelyiségek levegőjében való előfordulásuk és hatásuk szerint, az illékony szerves vegyületek (VOC= Volatile Organic Compounds). Az építési termékek a levegőben előforduló VOC fontos forrásai. Az épülethelyiségek magas VOC-koncentrációját teszik felelőssé sokféle egészségügyi panasz, betegség kialakulásáért. A tünetek többek között szem-, orr- és torokirritáció, száraz nyálkahártyák, bőrszárazság, orrváladékozás és könnyezés, neurotoxikus tünetek: fáradékonyság, fejfájás, emlékezetzavarok, koncentrációs zavar, légutak fokozott fertőzésveszélye, kellemetlen szag- és ízhatások érzékelése. Némely, a teremlevegőben található szerves vegyület a gyanú szerint rákkeltő hatású. A VOC spektruma rendkívül heterogén és sokféle, egységes definíció nem létezik. Az alábbiakban a WHO egyik munkacsoportjának (1989) meghatározását vettük át, amely már korábban is részt vett a termékmenedzsment szempontjából fontos alapvetések meghatározásában, így a BMLFUW teremlevegő munkacsoport irányértékeinek, a 4300 Bl. 6 sz. VDI-irányelveinek, a Natureplus irányelvek vagy az AgBB-séma kidolgozásában: -

Illékony szerves vegyületek (VVOC): 0 °C-tól 50-100 °C-ig terjedő forráspont tartományok

-

Illékony szerves vegyületek (VOC6-16): C6 - C16 közötti retenciós tartomány, amely megfelel az 50-100 °C – 240-260 °C közötti forráspont tartománynak).

-

Nehezen illó szerves vegyületek (SVOC): C16 – C22 közötti retenciós tartomány, amely megfelel a 240-260 °C – 380-400 °C közötti forráspont tartománynak.

-

Por által megkötött szerves vegyületek (POM, pl. PAK): forráspont tartomány > 380 °C

A formaldehid az illékony szénhidrogénekhez tartozik, és az egyik legismertebb olyan káros anyag, amelyet Ausztriában törvényileg is szabályoz a formaldehid-rendelet, és amelyre külön mérési módszerek alkalmazását írják elő. A formaldehid irritálja a nyálkahártyákat, és rosszullétet, légzési nehézségeket, fejfájást okozhat. A MAK-értékek listája szerint a formaldehid a gyanú szerint a potenciálisan rákkeltő anyagok közé sorolható. A formaldehid a faipari nyersanyagok előállításához használt kötőanyagok egyik alkotója. Faipari nyersanyagok Ausztriában csak akkor forgalmazhatók, ha a vizsgálótér levegőjében 28 nap elteltével a megadott keretfeltételek mellett a formaldehid egyensúlyi koncentrációja nem éri el a 0,1 ppm értéket (E1). Nagy felületű burkolások, magas páratartalom és alacsony légcsere esetén azonban a 0,1 ppm irányérték betartása a valós beltéri helyiségekben még E1 minőségű faanyagok felhasználásával sem mindig biztosítható. A formaldehid-rendeletben előírt értéket is túl magasnak tartják a fogyasztóvédelmi szervezetek és környezetvédelmi besorolások, mivel az anyag szaglási küszöbértéke 0,05 – 0,1 ppm között van, és már 0,05 ppm-nél felléphetnek bizonyos neurofiziológiai hatások, pl. fejfájás, látászavarok, szédülés. A faipari anyagokhoz hasonlóan, a formaldehiddel megkötött, többi építési terméket (pl. az ásványi gyapot szigetelőanyagokat) is meg kell vizsgálni


14 / 33


formaldehid-kibocsátásuk vonatkozásában. A formaldehidet ezenkívül építőipari vegyszerek tartósító anyagaként is használják. A VOC-t vagy formaldehidet kibocsátó termékek mellőzésén túlmenően le kell mondani a nehézfémeket, rákkeltő, genetikai elváltozásokat okozó vagy szaporodásra káros összetevőket tartalmazó építőipari vegyszerekről is. Rákkeltőnek számítanak a belégzés, lenyelés révén vagy bőrön át bejutva rákot okozó, vagy a rákbetegségek gyakoriságát növelő anyagok, készítmények. A genetikai elváltozásokat okozó (mutagén) anyagok és készítmények a belégzés, lenyelés révén vagy bőrön át bejutva örökletes genetikai károsodást okozhatnak, vagy növelhetik ezek gyakoriságát. A belégzés, lenyelés révén vagy bőrön át bejutva az utódokra át nem örökíthető károsodást okozó, vagy az ilyen károsodások gyakoriságát növelő, vagy a férfi vagy női szaporodási funkciókat és képességet hátrányosan befolyásoló anyagok, készítmények a szaporodást veszélyeztető (reprodukció-toxikus) kategóriába sorolandók. Egyes nehézfémek már alacsony koncentrációban is lehetnek mérgezőek (pl. ólom, kadmium, higany). A nehézfémek nem bomlanak le, és felhalmozódhatnak a táplálkozási láncban (pl. halakban a higany, gyökérfélékben, belsőségekben a kadmium). A szemétégető berendezések hulladékában lévő réz katalizátorként elősegíti a poliklorinált dioxinok, furánok keletkezését.

Magyarázat: Az épület a 3. bőrünk. Életünknek több, mint 90%-át épületekben töltjük, így az épületek, valamint a teremlevegő minősége jelentősen befolyásolják életminőségünket. A belső terek levegőjének minőségét az azokat használó emberen kívül mindenekelőtt a felhasznált építőanyagok s a bennük lévő vegyszerek határozzák meg. Az építőanyagokból VOC, formaldehid vagy peszticidek juthatnak a levegőbe, és adott esetben hetekig, hónapokig vagy akár évekig is kifejthetik egészségkárosító hatásukat. Az építőanyagokban, és ezáltal a teremlevegőben is meglévő káros anyagok aránya – a műszaki követelmények figyelembe vétele mellett – 50-95%-kal csökkenthető. A célirányú tervezés (pl. szerkezeti védelem, vegyvédelem), a karbantartást és tisztítást megkönnyítő konstrukciók, használatra alkalmas anyagok kiválasztása, valamint a káros anyagok csökkentését célzó pályázatok kiírása igazoltan jobb munkavégzést eredményez az építkezésen, és jobb teremklímát a használat során. A termékmenedzsment lényege az építési termékek (építőanyagok és építőipari vegyszerek) gondos kiválasztása és felhasználásuk ellenőrzése, hogy minél kevesebb káros anyag jusson a levegőbe. Független harmadik (belső vagy külső) fél végzi a termékmenedzsmentet, amely felöleli az ökológiai kritériumok beágyazását a pályázati kiírásokba és az odaítélt megrendelésekbe, az építési termékek felhasználás előtti engedélyezését, valamint az építkezés folyamatos minőségbiztosítását. A sikeres megvalósítást a szakmai konzulens írásban dokumentálja, és azt a teremlevegőben végzett mérésekkel is alá kell támasztani. A következő táblázat áttekintést nyújt azon releváns termékcsoportokról, melyek potenciálisan számottevő mennyiségű káros anyagot bocsáthatnak ki. Fa és faipari anyagok Faipari lapok, lemezek Fedőréteggel ellátott tömörfa Natúr tömörfa Fapadlózat (parketta, hajópadló) Padlóburkolatok Rugalmas padlóburkolatok Textil padlóburkolatok


15 / 33


Építőipari vegyszerek Falfestékek Egyéb mázolóanyagok Ragasztók, különösen burkoláshoz használatosak Szigetelőanyagok Egyéb, nagy felületeken alkalmazott építőipari vegyszerek

E termékcsoportok közül a termékmenedzsmentben az alábbi építőipari termékeket kell figyelembe venni: valamennyi, a térelhatároló elemeken használatos építőipari vegyszer (külső-belső) ill. minden beltéri építőanyag (légszigetelő réteg és a rajta lévő építőanyagok) A tényleges jelentőség természetesen döntően függ az alkalmazott mennyiségektől, valamint a helyi keretparaméterektől és az adott beltérfogattól/felületektől. A termékmenedzsment ökológiai kritériumai szervesen beépülnek a szabványosított termékleírásokba. A pályázati kiírást követően a megrendelések odaítélése során a vállalkozók kiírásban megfogalmazott ökológiai minimumszabványban előírt kötelezettségeit szerződésekben kell rögzíteni (pl. engedélyeztetés, jelentések). Az építési termék-menedzsment keretében alkalmazható pályázati kiírásokhoz mindenekelőtt az alábbi két program biztosít kritériumkatalógust: -

Ökológiai építészet és beszerzés a Bodeni tó térségében (oeg) [Öko-vezérfonal 2007] www.baubook.info/oeg

-

„Ökokauf Wien“ AG 08 – Ökovásárlás Bécsben – beltéri kialakítás [Ökokauf Wien]

Ezek a kritériumkatalógusok további ökológiai kritériumokat is tartalmaznak, melyek nem képezik a jelen kritérium részét a klíma:aktív szolgáltatási épületek keretében. Ha amúgy nem alkalmazzák a két kritériumkatalógus valamelyikét, alternatív lehetőséget jelentenek a baubook kritériumok és termékek klíma:aktív házak lapon található pályázati kritériumok www.baubook.at/kahkp (az oegkritériumkatalógus alapján), amelyek az alábbi termékcsoportokat és –követelményeket tartalmazzák: Beltér Csekély kibocsátású rugalmas padlóburkolatok Csekély kibocsátású textil padlóburkolatok Csekély kibocsátású burkolóanyagok Káros kibocsátású szigetelőanyagok mellőzése Formaldehidet kibocsátó faipari anyagok mellőzése VOC-t és SVOC-t kibocsátó faipari anyagok mellőzése Anyag kiválasztása, építőanyagok Csekély kibocsátású bitumenes készítmények KMR-anyagmentesség Nehézfémmentes készítmények SVOC-mentes készítmények Szabad formaldehid mellőzése Savra keményedő fedőrétegek mellőzése Aromás szénhidrogénektől mentes készítmények VOC-ban szegény készítmények Csekély kibocsátású tömítőanyagok A munka megkezdése előtt a kivitelezőkkel együtt össze kell állítani az Építési Termékek Listáját (megállapodás szerinti építési termékek). A kivitelezők legalább két héttel a munka megkezdése előtt benyújtják a kivitelezésre szánt építési termékek teljes listáját, valamint az előírt ökológiai minőség teljesülését igazoló, esetlegesen szükséges iratokat. A felhasználandó építési termék ellenőrzését és engedélyezését el kell végeztetni külső konzulenssel vagy egy független belső szakértővel. Az építésvezetők kötelező ellenőrzése mellett legalább három ízben előre be nem jelentett ellenőrzést kell végezni az építkezésen is. Az építkezésen kizárólag a


16 / 33


listán feltüntetett építési termékek tárolhatók és használhatók. A megállapodás szerinti építési termékek az építkezésen csakis eredeti csomagolásban lehetnek. A projekt befejezésekor a megbízó dokumentált végbeszámolót kap a végrehajtott intézkedésekről.

Háttérinformációk, források: [ÖkoKauf-Wien] ÖkoKauf-Wien: Kritériumkatalógusok beltéri kialakításhoz: http://www.wien.gv.at/umweltschutz/oekokauf/ergebnisse.html#innenausstattu ng [Ökoleitfaden 2007]

Vezérfonal: Építés / kritériumkatalógus ökológiai pályázatokhoz. IBO az Ökológiai építészet és beszerzés a Bodeni tó térségében elnevezésű (Interreg IIIA Alpenrhein, Bodensee, Hochrhein) projekt projektcsoportjának megbízásából (Környezetvédelmi Szövetség Vorarlberg, Konstanz város, Bad Säckingen, Ravensburg, Donaueschingen, Hüfingen és Bräunlingen községek közigazgatási szövetségének környezetvédelmi irodája, Allgäu-i Energia & Környezetközpont, és Vorarlberg-i Energiaintézet). 2005 április – 2008 június. IBO-végbeszámoló 2007.01.17.

[baubook]

http://www.baubook.at/kahkp

Igazolás az építtető részéről: Belső vagy külső termékmenedzsment: pályázat kiírása ökológiai termékleírással, az összes engedélyezett építési termék listájával, végbeszámoló az építkezés minőség-biztosításáról

Kritérium Létezik az ökológiai építőelemek optimálását tartalmazó dokumentáció a tervezet, kiviteli terv és a részletes tervek vonatkozásában? Minden ágazat „ökológiai“ pályáztatása megtörtént? (károsanyag-tartalom kritériumai, határértékei, ezek igazolása) pl (baubook oea) 1

Pontszám (összesen max. 60) 10

Az ágazatok 100 % -nak ökológiai kiírása megtörtént Az ágazatok 90 %-nak ökológiai kiírása megtörtént Az ágazatok 70 %-nak ökológiai kiírása megtörtént Minden ágazat minden termékét feltüntették? (dokumentáció) Minden ágazat 100 %-a Minden ágazat 90 %-a Minden ágazat 70 %-a? Létezik ökológiai építési felügyelőség? Rendszeresen ellenőrizték-e az anyagfelhasználásokat, és ezt dokumentálták-e?

20 15 10

A teljes építési folyamat dokumentálása Az építési folyamatok részleges dokumentálása

20 10

30 20 10

B 5 Energetikai optimalizálás a tervezés során, energiaszükséglettel kapcsolatos számítások részletes felülvizsgálata Adható pontszám: 60 1

Az összes pályáztatott ágazat százalékában


17 / 33


Cél (szakmai háttér, jelentőség, vevő haszna, klímapolitikai haszon) : A cél: az átfogó energetikai optimalizálás, valamint az energetikai minőség tanúsítása révén meg kell teremteni azon előfeltételeket, amelyekkel a megbízó által „megrendelt“ energetikai minőség a gyakorlatban is megvalósulhat.

Magyarázat: Ahogyan azt a mérési projektek mutatják, az épületek velós energia-felhasználása nagyon is összhangban van az előre számított szükséglettel, amennyiben érvényes számítási módszereket alkalmaznak, és a következő feltételek teljesülnek:  a számítás alapjául szolgáló keretfeltételeket és a használati követelményeket pontosan le kell írni  az energetika optimalizálását átfogóan minden tervezési fázisban el kell végezni  az energiaszükségletre vonatkozó számításokat semleges minőségbiztosításnak kell alávetni („tanúsítás“) A CEC 5-kritériumkatalógus energia mutatószámait a PHPP programmal kell alátámasztani. Ez a program hivatalosan alkalmazható a lakóépületekkel kapcsolatos mérések, számítások összehasonlításához, valamint a dinamikus épületszimulációk eredményeivel való összevetéshez. Akkor is jó egyezéseket találni, ha a számítási eredményeket az iskolák, irodaépületek mérési eredményeivel hasonlítjuk össze, betartva a hűtési követelmények csökkentésének elvét.

Háttérinformációk, források: [Tanúsítás] minőségileg vizsgált passzív ház tanúsítása nem lakáscélú passzív házak kritériumai (NiWo) Passzívház Intézet, Darmstadt Letölthető: www.passiv.de

Igazolás / dokumentáció: A Passzívház Intézet által jóváhagyott tanúsítóhely igazolása, vizsgált PHPP- számításokkal


18 / 33


Igazolás az építtető részéről: Olyan projektek pontozhatók, amelyek esetében a következő feladatok teljesülnek: Feladat

Pontszám

A térnagyságot, a használat módját, időtartamát és intenzitását, valamint a kívánt hőszintet tartalmazó dokumentáció elkészítése

3

Légmennyiség értelmezése helyiségenként, a higiéniai követelmények alapján (hasonlóan a PHPP- szellőztetésre vonatkozó adatlaphoz, tervezési adatlaphoz)

3

Belső hőforrások részletes meghatározása

1

Hőhidak figyelembevétele azok részletes igazolásával Default-érték (0,03 W/m²K)

3 1

Energatika jelentőségének meghatározása a pályázati kiiírásban (pl. Uw, Ug épületfizikai értékek, ablakok g-értéke, szellőző berendezés hőtartalékolási tényezője és légmennyiség-specifikus teljesítményfelvétele, hő- és melegvízelosztó rendszerek szigetelési vastagsága, hővezető képessége)

1

Ajánlatok energetikai szempontjainak ellenőrzése a kiírásnak való megfelelőség tekintetében

3

Energetikai szempontokra vonatkozó konzultációk az építkezésen, a helyi építésvezetők segítése érdekében

3

Légzárási tesztek jegyzőkönyvei

1

Szellőző berendezés bemérésének jegyzőkönyve (hasonlóan a PHPP- szellőztetésre vonatkozó adatlaphoz, üzembe helyezési adatlaphoz)

2

Fűtés hidraulikus kiegyenlítésének jegyzőkönyve

2

Az energiaszükségletre vonatkozó számítások aktualizálása az építkezés befejezését követően, légzárási teszt elvégzése

3

Energiaszükségletre vonatkozó számítások részletes felülvizsgálata

35

Magyarázat az energiaszükségletre vonatkozó számítások részletes felülvizsgálatához Azon épületek, amelyek vonatkozásában megtörtént az energiaszükségletre vonatkozó számítások részletes felülvizsgálata a: Passzívház minőségvizsgálata – nem lakáscélú passzívházak kritériumai elnevezésű tanúsítási eljárás (NiWo) szerint, azok 35 pontot kapnak. Nem a passzívházak tanúsítása során megkövetelt legmagasabb értékeket, hanem csupán a CEC 5 kritériumkatalógus e katalógusban megfogalmazott mimimum-követelményeit kell teljesíteni. A Darmstadt-i Passzívház Intézet által kijelölt tanúsítóhelyek Ausztriában: IBO - Österreichisches Institut für Bauen und Ökologie GmbH www.ibo.at Energieinstitut Vorarlberg www.energieinstitut.at További külföldi tanúsítóhelyek az alábbi web-címen találhatók: http://www.passiv.de

B6

Felhasználói információ

Adható pontszám: 25


19 / 33


Cél (szakmai háttér, jelentőség, vevő haszna, klímapolitikai haszon) : Az épülethasználók jelentősen befolyásolják az épületek energiaigényét. Ezért az épületek komfortvesztés nélküli, minél energiahatékonyabb működtetését célzó információkkal kell ellátni a főbb felhasználói csoportokat.

Magyarázat: Az épülethasználók tájékoztatására egy felhasználói kézikönyv szolgál, amelyben az alábbi témák legfontosabb aspektusait kell taglalni:  Helyiségek levegő-hőmérséklete (fűtés / hűtés szabályozása)  Mechanikus szellőztetés, ablakos szellőztetés  Napfényvédelem, árnyékolás  Általános világítás, munkahelyi megvilágítás  Egyéb energiafogyasztók hatékony üzemeltetése (PC, nyomtatók stb.) Háttérinformációk, források:

Igazolás az építtető részéről: Benyújtandó a projektspecifikus felhasználói kézikönyv, valamint az építtetőnek az épület használatba vételekor egy témába vágó tájékoztatót kell tartania.


20 / 33


C

ENERGIA ÉS ELLÁTÁS

Az energia és ellátás, mint értékelési kategóriák, központi szerepet játszanak a CEC 5-kritériumkatalógusban. A cél az épületek működtetése során az energiaigény és a káros anyag kibocsátás jelentős csökkentése. Ennek érdekében fontos egyrészt az épületek hőszükségletének csökkentése (értékelés a hasznos energia szintjén), másrészt az energiaellátás hatékonyságának javítása, valamint a környezetet kevésbé megterhelő energiahordozók kiválasztása (értékelés az elsődleges energia szintjén). Ezen felül értékelhető még a primer energia szintjén az épületek szabványenergiamérlegében figyelmen kívül hagyott napáram berendezések által előállított energia. Az energia mutatókat a PHPP program 6. verziója (2012) segítségével kell meghatározni. A PHPPben meghatározott értékelési határok érvényesek, azaz a primer energiaszükséglet terén az épület valamennyi áramfelhasználását értékelni kell. Az összes belső felületre vetített energiafelhasználás a PHPP definíciójához igazodik.

C1

Fűtéshőszükséglet (PHPP)

Adható pontszám: max. 100 pont (szükséges kritérium) Cél (szakmai háttér, jelentőség, vevő haszna, klímapolitikai haszon): A fűtéshőszükséglet csökkentése hosszú távon hatékony, és előre jól kalkulálható módja a felhasznált energia és az összes káros anyag kibocsátás csökkentésének. A teremfűtésre használt energia csökkentése mellett egy jól szigetelt épületben a kisebb fényáteresztésű és áttetsző felületek miatti csekélyebb energiaveszteség is hozzájárul a nagyobb kényelemérzethez: az épületburkolat magasabb belfelületi hőmérsékletei következtében azonos teremhőmérséklet mellett javul a hőérzet.

Magyarázat: A pontozás a fűtéshő PHPP energia mutató függvényében történik. A minimum-követelményeket az A/V arány függvényében kell meghatározni, az alábbiak szerint: 2  Fűtéshő PHPP energiamutatója 50 kWh/m EBFa, ahol az épület A/V aránya ≥ 0,8 2  Fűtéshő PHPP energiamutatója 30 kWh/m EBFa, ahol az épület A/V aránya ≤ 0,2 A minimum-követelmény köztes értékei a lineáris interpolációval számíthatók ki. Legmagasabb pontszám A legmagasabb pontszám, az A/V aránytól függetlenül, az alábbi érték esetén adható: 2  Fűtéshő PHPP energiamutatója 15 kWh/m EBFa


21 / 33


/Ábra: Fűtéshő energiamutató határértékei az A/V arány függvényében, PHPP módszerrel Zöld vonal: minimum-követelmény; piros vonal: követelmény max. pontszámhoz/ 2

A minimális 25 pont akkor adható, ha az épület fűtéshő PHPP energiamutatója eléri az 50 kWh/m EBFa értéket (csak 0,8-nál nagyobb A/V arányú épületek esetében; 0,8-nál alacsonyabb A/V arány esetén szigorúbb minimum-követelmények érvényesek). 2

A legmagasabb pontszám (100) legfeljebb 15 kWh/m EBF a nagyságú fűtéshő PHPP energiamutató esetén adható. A köztes értékeket lineáris interpolációval kell meghatározni.


Igazolás az építtető részéről: A fűtéshő energiamutató kiszámítása a PHPP program 6.1. verziója (2012) segítségével A számítást a helyi klíma alapján kell elvégezni.

C2

Hasznoshőigény (PHPP)

Adható pontszám Max. 100 pont (szükséges kritérium)

Cél (szakmai háttér, jelentőség, vevő haszna, klímapolitikai haszon): Az alpesi klíma körülményei között sokáig alárendelt szerepet játszott az olyan épületek aktív hűtése, mint iskola, óvoda, tanácsháza, sportcsarnok. Az utóbbi években azonban a növekvő ablakhányad miatt gyakrabban épültek aktív hűtéssel ellátott épületek. Az összes energiaszükséglet optimalizálása érdekében a hűtési energiaszükséglet mellőzése vagy minimumra csökkentése a cél.


22 / 33


Magyarázat: A pontozás a hasznoshő PHPP energiamutató függvényében történik (a 2012-es PHPP 6.1. verzió alapján). A számítás alapja PHPP nyári adatlapban megadott 25°C felső hőmérséklethatár. A pontozás előfeltétele a hűtésterhelés minimalizálása érdekében tett intézkedések megvalósítása, így a beáramló napfénymennyiség korlátozása (ablakméret, -minőség és tájolás, időszaki napfényvédelem, belső hőforrások csökkentése, hőtárolás aktiválása éjszakai hűtéssel stb.). Az intézkedéseket az alábbi kontrollnagyságok betartásával kell értékelni:  25°C feletti hőmérsékletek gyakorisága max. 10% (PHPP nyári adatlap) 2  felületspecifikus hűtésterhelés max. 5 W/m (PHPP hűtésterhelésre von. adatlap) A legkevesebb 10 pont akkor adható, ha a hasznoshő energiamutató értéke legfeljebb 15 kWh/m a. 2 A legmagasabb 100 pont akkor adható, ha a hasznoshő energiamutató értéke 5 kWh/m EBF a.

2 EBF

A köztes értékeket lineáris interpolációval kell meghatározni.


Igazolás az építtető részéről: A hasznoshő energiamutató kiszámítása a PHPP 6.1. verziója (2012) segítségével

C3

Primer energiamutató (PHPP)

Adható pontszám max. 125 pont (szükséges kritérium)

Cél (szakmai háttér, jelentőség, vevő haszna, klímapolitikai haszon): A cél bármilyen felhasználású épületek összes energiaszükségletének csökkentése az adott folyamatláncolatok figyelembevételével.

Magyarázat: A primer energiamutató kiszámítása a PHPP 6.1. verziójával (2012) történik. Minden energiafelhasználást tekintetbe kell venni, beleértve a hűtést, világítást, valamint a munkaeszközöket. A PHPP-ben szereplő primer energiafaktorokat kell alkalmazni. 2 A legkevesebb 25 pont akkor adható, ha a primer energiamutató értéke eléri a 240 kWh/m EBF a nagyságot. 2 A legmagasabb 125 pont akkor adható, ha a primer energiamutató értéke legfeljebb 120 kWh/m EBF a. A köztes értékeket lineáris interpolációval kell meghatározni.


Igazolás az építtető részéről: A primer energiamutató kiszámítása a PHPP 1.5. verziója (2007) segítségével


23 / 33


C4

Emissziók CO2-egyenértéke a PHPP szerint

Adható pontszám Max. 75 pont

Cél (szakmai háttér, jelentőség, vevő haszna, klímapolitikai haszon): Cél a CO2 egyenértékű kibocsátások minimumra csökkentése az épület működtetése során.

Magyarázat: A CO2 egyenértékű kibocsátások kiszámítása a PHPP 6.1. verziójával (2012) történik. Minden energia-felhasználást tekintetbe kell venni, beleértve a hűtést, világítást, valamint a munkaeszközöket. A PHPP-ben feltüntetett CO2 egyenérték faktorokat kell alkalmazni. 2 A legkevesebb 10 pont akkor adható, ha a kibocsátások értéke legfeljebb 60 kg/m EBF a. 2 A legmagasabb 75 pont akkor adható, ha a kibocsátások értéke maximum 26 kg/m EBF a.


Igazolás az építtető részéről: A primer energiamutató kiszámítása a PHPP 6.1. verziójával (2012).

C5

PV-berendezés CO2-egyenértékei

Adható pontszám Max. 50 pont Cél (szakmai háttér, jelentőség, vevő haszna, klímapolitikai haszon) : A cél a napáram-termelés hányadának növelése. Magyarázat: A fenti célt szolgáló intézkedés a hálózatra csatlakoztatott Photovoltaik berendezés. Nem vehetők figyelembe a szabadon felállított berendezések, csak az épülettel vagy a melléképületekkel (pl. fedett beállók) közvetlenül érintkező berendezések (tetőtérben, homlokzaton, lapostetőkön). A pontozás feltétele a berendezés értelmezése egy megfelelő kalkulációs programmal. A pontozás a berendezés éves teljesítményének függvényében történik. 2 2 2 A minimális követelmény évi 3,5 kWhEnd PV-áram / m EBF, ami megfelel egy 0,035 m / m EBF nagyságú PV-felületnek. A minimális követelmény eléréséért 10 pont jár. 2 A maximális 50 pont akkor adható, ha az éves teljesítmény nagysága 14 kWh End PV-áram / m EBF, ami 2 2 megfelel egy 0,14 m / m EBF nagyságú PV-felületnek. A köztes értékeket lineáris interpolációval kell meghatározni. 1. példa: 2 2 Egy 1.500 m EBF nagyságú irodaépület esetén a minimális követelmény 1.500 m EBF * 3,5 kWhEnd / 2 m EBF a = 5.250 kWh/a nagyságú éves teljesítmény A klímától, tájolástól, tetőhajlástól és a berendezés típusától függően ehhez legalább egy kb. 5,75 – 6,25 kW peak teljesítményű berendezés szükséges.


24 / 33


A fenti teljesítmény elérése esetén 10 pont adható. 2. példa: 2 Egy 1.500 m EBF nagyságú irodaépület akkor kapja meg a maximális 50 pontot, ha az éves teljesítmény szintje eléri az 2 2 1.500 m EBF * 14 kWhEnd / m EBFa = 21.000 kWh/a nagyságot. A klímától, tájolástól, tetőhajlástól és a berendezés típusától függően ehhez legalább egy kb. 23 – 25 kW peak teljesítményű berendezés szükséges. Háttérinformációk, források: [Photon] napmodulok piaci áttekintése: Photon Profi 2010 PHOTON Europe GmbH, Aachen www.photon.de Igazolás az építtető részéről:  PV-berendezés teljesítményének kiszámítása arra alkalmas programmal, regionális klímaadatok felhasználásával, a helyi árnyékolási lehetőségek figyelembevételével  kiválasztott modulok / alkotóelemek adatlapja  napmodulok fekvésének, felületének rajzos ábrázolása A PV-teljesítmény kiszámításához internet-segédletek is rendelkezésre állnak, többek között a http://www.linthsolar.ch/index.php?id=27 vagy a http://www.klimaaktiv.at/article/archive/29333/ oldalakon, amennyiben nincs szükség részletesebb számolóprogramok alkalmazására.

C6

Energiafelhasználás dokumentálása

Adható pontszám: 10 pont (szükséges kritérium)

Cél (szakmai háttér, jelentőség, vevő haszna, klímapolitikai haszon): A cél a valós fogyasztások és az előre kiszámított értékek részletes összehasonlítása, ami alapul szolgálhat a műszaki rendszerek esetleges utánállításához. Magyarázat: A pontozás előfeltétele az energiafogyasztások elkülönített meghatározása az alábbi felhasználási területeken (legalább az alább felsorolt energiafogyasztásokat kell elkülöníteni egymástól): fűtés hűtés melegvíz előállítás fűtés, melegvíz előállítás, adott esetben napenergia felhasználás segédárama szellőzés, adott esetben párásítás vagy párátlanítás segédárama világítás, számítógépes rendszerek és egyéb áramfelhasználások adott esetben PV-berendezés teljesítménye A mérési értékek manuálisan vagy automatizált módon is rögzíthetők. Legalább havi értékeket kell rögzíteni, ajánlatos az adatokat viszonylag sűrű időfelbontásban, automatikus úton rögzíteni. A többfunkciós épületekben az adatokat felhasználási zónák szerint csoportosítva kell rögzíteni.


25 / 33



Igazolás az építtető részéről: A figyelembe veendő energiafelhasználásokhoz (alább) kapcsolódó adatgyűjtő rendszer dokumentálása: fűtés hűtés melegvíz előállítás fűtés, melegvíz előállítás, adott esetben napenergia felhasználás segédárama szellőzés segédárama világítás, számítógépes rendszerek és egyéb áramfelhasználások adott esetben PV-berendezés teljesítménye

Ajánlott a világításhoz szükséges árammennyiséget külön rögzíteni. Az adatok szemléltetésével és kiértékelésével megbízott személy megnevezése.

C7

Vízfelhasználás / csapadékvíz hasznosítás

Adható pontszám Max. 20 pont Cél (szakmai háttér, jelentőség, vevő haszna, klímapolitikai haszon): A cél egyfelől az ivóvíz felhasználás csökkentése, másfelől, retenciós intézkedések révén, erős esőzések idején víztartalék képzése. Magyarázat: Az ivóvíz felhasználást csökkentő, s az erős esőzések idején víztartalék képzését biztosító intézkedések értékelhetők. Igazolás az építtető részéről: Olyan projektek pontozhatók, amelyeknél az alábbi feltételek teljesülnek:

Megnevezés

Leírás

Víztakarékos szerelvények alkalmazása Érintésmentes szerelvények alkalmazása Kettős WC-öblítés ill. stop-gomb Víz nélküli piszoárok alkalmazása Kültéri esővízhasznosítás Zöldfelület kialakítása háztetőn

Vízfogyasztás legalább 50%-os csökkentése a hagyományos szerelvényekhez képest

5

Infravörös érzékelővel ellátott szerelvények használata

5

Maximálisan átfolyó vízmennyiség 6l ill. 3l

5

Kizárólag víz nélküli piszoárok alkalmazása

5

Csapadékvíz kültéri hasznosítása (pl. ciszternákkal)

5

Zöldfelület kialakítása a háztetőn (esetl. részarány a lapostetőkön vagy enyhe tetőhajlású tetőkön > 50%), táptalaj vastagsága átlagban min. 7cm

10


Pontsz.

26 / 33


D

EGÉSZSÉG ÉS KOMFORT

D1

Hőkomfort nyáron


Cél (szakmai háttér, jelentőség, vevő haszna, klímapolitikai haszon): A modern építészet és az épülethasználat változásainak eredményeként az üzemeltetéshez nyári időszakban felhasznált energia a mi földrajzi fekvésünkön is megközelítheti, vagy meg is haladhatja a téli értékeket. Fontos szempontot jelentenek a nap káros behatásai, amelyek nem megfelelő intézkedések esetén a hőkomfort elvesztését ill. a komfortérzet biztosítása érdekében magas energiafelhasználást eredményeznek. A kellemes beltéri klímafeltételek megteremtése jelentősen hozzájárul az irodai munkahelyeken dolgozók jó közérzetéhez és összpontosítási képességéhez, s ez kiváltképp a nagy terhelésű szolgáltatási épületek tervezése során jelent különös kihívást. A megfelelő hőérzet a munkahelyi megelégedettség egyik lényeges szempontja. A munkahelyi rendelet által megszabott határértékek betartása és biztosítása kötelező. Az ablakfelületek, hőtárolás, fűtés és szellőzés, árnyékolás, hőszigetelés és egyéb befolyásoló tényezők megfelelő összhangja bármely évszakban optimális hőmérsékletek elérését teszi lehetővé. A CESBA kritérium-katalógus a nyári hőérzetet értékeli. Az energiahatékonyság okán a passzív rendszerek (éjszakai hűtés, hatékony árnyékolókkal kombinált gravitációs szellőzés – szükség szerint) elvben előnyt élveznek az aktív hűtési rendszerekkel (felületek, levegő hűtésével) szemben. Aktív hűtési módok alkalmazása esetén részletesen igazolni kell az ÖN EN ISO 7730 nevű szabványban meghatározott jó közérzeti feltételek teljesülését, a legkritikusabb helyiségekre elvégzett szimulációs teszt révén. Aktív rendszerekkel a kívánt teremhőmérséklet (ill. páratartalom) biztosabban elérhető, ennek ellenére – a nagyobb energiafogyasztás mellett – további paraméterek (pl. huzat, sugárzásos aszimmetria) is jelentős szerepet játszanak a tényleges komfortérzet feltételeinek kialakításában.

Magyarázat: Olyan épületeknél, ahol a homlokzat ablakfelületi hányada 35% alatt van, és nincs rendkívüli belső terhelés (szokásos irodahasználat, osztálytermek, tornatermek stb.), a nyári alkalmasság statikus vagy kvázi-statikus módszerekkel is igazolható (ÖNORM B8110-3, KB* szabvány, OIB RL-6 vagy PHPP szerint). Olyan épületek esetén, ahol az ablakfelületek aránya 35% fölött van, vagy az épületek/helyiségek belső terhelése számottevő (rendezvénytermek, kiállító felületek, számítógépes termek stb.), a várható teremhőmérséklet, hűtésterhelés és hűtési energia igazolására dinamikus szimuláció végrehajtása szükséges.

Háttérinformációk, források: [ÖN ISO 7730] ÖN EN ISO 7730:2006: Termikus környezet ergonómiája – A PMV és PPDindex hőkomfortérzet elemzéses meghatározása és értelmezése, és a helyhez kötött hőkomfortérzet kritériumai [ISO 7730: 2005]


27 / 33


[ÖN EN 15251]

[AStV]

ÖN EN 15251:2007: Teremklíma bemeneti paraméterei az épületek energiahatékonyságának szemléltetéséhez és értékeléséhez – teremlevegő minősége, hőmérséklet, fény és akusztika A munkahelyi követelményeket és az épülőfélben lévő épületekkel szembeni követelményeket rögzítő, s az építőmunkások védelmét célzó rendeletet módosító Munkahelyi rendelet (német röv.: AStV) – A Német Szövetségi Munkaügyi, Egészségügyi és Szociális Minisztérium rendelete (1999)

[CFD]

CFD (Computional Fluid Dynamics) – Software Fluid

Igazolás az építtető részéről: Beépített hűtésrendszerek nélküli, vagy ún. Free-Cooling-rendszerrel felszerelt épületek esetében: Hűtésterhelés kiszámítása dinamikus módszerrel (szimuláció) meghatározott klimatikus feltételek mellett, annak igazolása, hogy a komfortfeltételek a kritikus zónákban is teljesülnek Aktív hűtésű épületek esetén:hűtésterhelés kiszámítása az ÖN H 6040 vagy VDI 2078 szabvány alapján, hűtésigény az ÖN B 8110-6 szabvány alapján, beépített hűtésteljesítmény, hűtés fajtájának feltüntetése (felületi hűtés, levegőhűtés: különböző szellőzőrendszerek, kombirendszerek) Kritérium Épületek, melyek ablakfelületi hányada 35 % alatt van, és nincs aktív szellőzésük Igazolás ON B8110-3 vagy OIB RL-6; KB* < 0,4 kWh/m³a igazolása 2 vagy OIB RL-6; KB* < 0,6 kWh/m³a igazolása vagy 26 °C-ot meghaladó hőfoknál < 5 % igazolása PHPP-vel Dinamikus épületszimuláció (legalább a kritikus helyiségek tekintetében) a helyi klíma, rugalmas árnyékoló rendszerek, valamint a várható használati arány figyelembevételével 3 26 °C felett < 5 % aktív hűtésrendszer nélkül (pl. szabad éjszakai hűtés) 4 26 °C felett < 10 % aktív hűtésrendszer nélkül (pl. szabad éjszakai hűtés) 26 °C felett < 3 % aktív hűtésrendszerrel 5 Huzatjelenségek elkerülésének igazolása a tartózkodási helyen) Alternatív módon 26 °C helyett 27 °C is választható. Ezt azonban fel kell tüntetni a jelentésben.

Pontsz. (összesen max. 150) 50 50 35 65

150 50 75 75

2

Csak felújításoknál

3

Szükséges kritérium iskoláknál (osztálytermek, aula, tornaterem, amennyiben nincs kettős célú felhasználás (pl.

4

Szükséges kritérium iskoláknál (osztálytermek, aula, tornaterem, amennyiben nincs kettős célú felhasználás (pl.

5

Csak aktív hűtésrendszer esetén

rendezvények), közhivatalok, irodaépületek) rendezvények), közhivatalok, irodaépületek)


28 / 33


D2

Komfortszellőzés – higiénia és zajvédelem

Adható pontszám 40 pont

Cél (szakmai háttér, jelentőség, vevő haszna, klímapolitikai haszon): A komfort szellőzés célja, hogy javítsa a helyiség levegőjének minőségét, és hozzájáruljon a benne tartózkodók jó közérzetéhez. E körben fontos megítélni a berendezés működésével összefüggő esetleges zajártalom kérdését. A klímaberendezés üzemeltetése során az alapzajszint (max. 1 dB) nem emelkedhet, ezáltal normál üzemmódban ill. a szokásos használat során a klíma nem hat zavaró zajforrásként a helyiségben tartózkodókra.

Magyarázat: A célkitűzés akkor teljesül, ha a működő berendezés által okozott, szabványban előírt hangnyomás szintje nem haladja meg a várható (használattól függő) alapzajszintet („A“ kategória), és külön figyelmet kap a berendezés keltette mélyfrekvenciás zajhatás. Ennek során a szabványban előírt 6 hangnyomásszint („C“ kategória), a 63 Hz fölötti oktáv szélességű közepes frekvencia-tartományt figyelembe véve, legfeljebb 20 dB-lel haladhatja meg a várható alapzajszintet.


Igazolás az építtető részéről: Prognózisszámítások, reprezentatív zajmérés Kritérium Rendszeres használat során keletkező zajkibocsátásra vonatkozó számítások elvégzése (figyelembe véve a helyiségek használati körülményeit), várható zajnyomásszint prognosztizálása LA,nT < 30 dB és LC(50-4000),nT < 50 dB Zajbehatás mérése a zajnak leginkább kitett, rendeltetésszerűen használt munkahelyeken LA,nT < 30 dB és LC(50-4000),nT < 50 dB Zajbehatás mérése a zajnak leginkább kitett, rendes használatú munkahelyen LA,nT < 30 dB és LC(50-4000),nT < 50 dB

D3

Pontsz. (összesen max. 50) 20

30 40

Nappali fényellátottság, napfényhányados


Cél (szakmai háttér, jelentőség, vevő haszna, klímapolitikai haszon): Ez a rész a napfényhányadosra vonatkozó számítási módszert határozza meg. Ez egy az épületre jellemző egyedi jelzőszám, amely az épület nappali fény ellátottságát jelzi, s az energia és ellátás („B“) kategória értékelésének alkotóeleme egyben. Az adott nappali fény ésszerű felhasználásával a 6

az 50 Hz fölötti tercszélességű frekvenciatartományt is figyelembe kell venni


29 / 33


mesterséges megvilágításra fordított energia, s ezáltal az egész épület energiafogyasztása csökkenthető. Cél a rendszeres munkahelyeken 5%-os napfényhányados elérése. A 2% alatti napfényhányados munkahelyeken kedvezőtlennek tekinthető.

1. ábra: Nappali fény-szükséglet lefedettsége a helyiségben szükséges megvilágítás és a napfényhányados függvényében. Az adatok 7.00 és 17.00 óra közötti téli munkaidőre ill. 8.00 és 18.00 óra közötti nyári munkaidőre, valamint borult időre érvényesek (forrás: A megvilágítás alapjai – A konjunktúra kérdéseivel foglalkozó svájci hivatal kiadványa, Bern 1994) (függőleges szöveg: napfényhányados; felső vízszintes szöveg: nappali fény aránya; alsó vízszintes szöveg: helyiségben megkívánt megvilágítás erőssége - lux) Magyarázat (kritérium szakmailag egyértelmű tartalmi elhatárolása): Nagyon nehéz egy helyiség fénytechnikai tulajdonságait közvetlen napbesugárzásnál értékelni (a nap állása, ezáltal a beeső napfény szöge folyamatosan változik). Ezért érdemes ezen tulajdonságokat borult időben meghatározni. Ennek módja, hogy arányt állítunk fel az adott külső fényviszonyok és a belső megvilágítás között. Ez az arányszám az ún. napfényhányados (TQ), és %-ban kell megadni. TQ = Ep/Ehz Ep … munkahely megvilágítása (fényerősség) Ehz …

külső horizontális fényerősség

Kritérium <2%

Pontszám (összesen max. 40) 0 pont

2-3 %

10 pont

3-4 %

30 pont

5%

40 pont

Számítási módszer Normatív előírások ÖNORM EN 15193: 2008 01 01. – Épületek energetikai értékelése – Megvilágítás energetikai követelményei. Osztrák Szabványintézet, Bécs. Mérés Az épület átlagos napfényhányadosának méréstechnikai meghatározása legalább 5, az állandó tartózkodási helyen egyenletesen elosztott mérési pontban történik. Az átlagos napfényhányados meghatározása aritmetikus középértékképzéssel történik.


30 / 33


E

ÉPÍTŐANYAGOK ÉS SZERKEZETEK

E1

Az épület külső hőszigetelésének ökológiai ismérvei (ökoindex 3)


Cél (szakmai háttér, jelentőség, vevő haszna, klímapolitikai haszon): Egy épület ökológiai előállítási költségei a mai építési normáknak megfelelően, nagyjából egy szinten vannak egy passzív ház 100 évre vetített fűtésráfordításával. Éppen ezért az előállítási költségek ökológiai optimalizálása az ökológiai építészet fontos alkotóeleme. Ökológiai optimalizálás alatt az épület és építőanyagok előállítási folyamataihoz kapcsolódó anyagmozgatási folyamatok és káros kibocsátások minimumra csökkentését kell érteni. Ez az optimalizálás legegyszerűbben pl. az épületek külső hőszigeteléséhez (OI3 TGH-BGF) kapcsolódó Ökoindex 3-mal szemléltethető ill. végezhető el. Az Ökoindex 3 program három fontos környezeti kategóriát – nem megújuló primer energia szükséglet (PEI), globális éghajlatmódosító potenciál (GWP), savasodási potenciál (AP) – számít át pontokra egy 0 – 100 pont közötti pontrendszerben egy-egy építőelemre vonatkoztatva, négyzetméterre vetítve. Az épület OI3 TGH-BGF értéke annál alacsonyabb, minél kevesebb nem megújuló energia kerül felhasználásra, és minél kevesebb üvegházi gáz és egyéb kibocsátású anyag keletkezik az építőanyagok és épületek előállítása során. A megújuló nyersanyagok és az ökológiailag optimalizált termelési folyamatok nagyobb arányú felhasználása többnyire jobb OI3 TGH-BGF értékeket eredményez.

Magyarázat (kritérium szakmailag egyértelmű tartalmi elhatárolása): Egy épület ökológiai előállítási költségei az előállítási folyamatok során keletkeznek, és közvetlenül hatnak, ezzel szemben az ökológiai hasznosítás költségei csak a használat ideje alatt jelentkeznek. Éppen ezért az előállítás/gyártás ökológiai értelemben vett optimalizálása közvetlen jelentőséggel bír (pl. építőanyagipari CO2-tanúsítványok). Az épület értékelése annál kedvezőbb, minél alacsonyabb a hozzá kapcsolódó ökológiai előállítás Ökoindex OI3 BG3-BZF-mal számított költségszintje. A CEC 5 programban való értékeléshez szükséges (300 – 900 közötti) pontszámot az alábbi képlettel kell az Ökoindex OI3-BZF érték segítségével kiszámítani:

Punkte

1 OI 3 BG3;BZF 3

300

(Punkte = pontszám) OI3BG3-BZF WG Ref. –érték ≤ 300 esetén 200 pont adható, OI3BG3-BZF–érték ≥ 900 esetén 0 pont jár.

Háttérinformációk, források: [OI3-vezérfonal]: OI3-indikátor: IBO-vezérfonal épületek ökomutatóinak kiszámításához IBO GmbH, 2004 IBO Eigenverlag, Wien

Igazolás / dokumentáció: Számítógépes programok segítségével elvégzett számítások, dokumentációk (pl.: ECOSOFT 4.0. vagy magasabb számú verzió)


31 / 33


1. sz. Függelék: Káros anyagban szegény, csekély kibocsátású építési termékek pályáztatásának ökológiai kritériumai Az építési termék-menedzsment keretében alkalmazható pályázati rendszerekhez kapcsolódó kritérium-katalógusokat főként az alábbi két program kínál: -

Ökológiai építészet és beszerzés a Bodeni tó térségében (oeg) [Öko-vezérfonal 2007] www.baubook.info/oeg

-

Ökovásárlás Bécs AG 08 beltéri kialakítás [Ökokauf Wien]

Ezen kritérium-katalógusok további ökológiai kritériumokat is tartalmaznak, amelyek nem szerepelnek a jelen kritériumban (a klíma:aktív szolgáltatási épületek keretében). Ha egyébként nem alkalmazzák a két kritérium-katalógus valamelyikét, alternatív lehetőséget jelentenek a baubook kritériumok és termékek klíma:aktív ház lapon található pályázati kritériumok www.baubook.at/kahkp (az oegkritériumkatalógus alapján), amelyek az alábbi termékcsoportokat és –követelményeket tartalmazzák: Belső tér Csekély kibocsátású rugalmas padlóburkolatok Csekély kibocsátású textil padlóburkolatok Csekély kibocsátású burkolóanyagok Káros kibocsátású szigetelőanyagok mellőzése Formaldehidet kibocsátó faipari anyagok mellőzése VOC-t és SVOC-t kibocsátó faipari anyagok mellőzése Anyagválasztás, építőanyagok Csekély kibocsátású bitumenes készítmények KMR-anyagmentesség Nehézfémmentes készítmények SVOC-mentes készítmények Szabad formaldehidet ne tartalmazzon Savra keményedő fedőrétegek kerülése Aromás szénhidrogénektől mentes készítmények VOC-ban szegény készítmények Csekély kibocsátású tömítőanyagok

A kritériumok kezelése, és a betartandó határértékek aktualizálása kizárólag a www.baubook.at/kahkp honlapon történik. A baubook lapon nem szereplő termékek igazolása analóg módon történik az adott termékcsoportnál leírt módszerrel. A termékmenedzsment az alábbiakban megnevezett folyamatokat öleli fel: A termékmenedzsment lényege az építési termékek (építőanyagok és építőipari vegyszerek) gondos kiválasztása és felhasználásuk ellenőrzése, hogy minél kevesebb káros anyag jusson a levegőbe. Független harmadik (belső vagy külső) fél végzi a termékmenedzsmentet, amely felöleli az ökológiai kritériumok beágyazását a pályázati kiírásokba és az odaítélt megrendelésekbe, az építési termékek felhasználás előtti engedélyezését, valamint az építkezés folyamatos minőségbiztosítását. A sikeres megvalósítást a szakmai konzulens írásban dokumentálja, és azt a teremlevegőben végzett mérésekkel is alá kell támasztani. A munka megkezdése előtt a kivitelezőkkel együtt össze kell állítani az Építési Termékek Listáját (megállapodás szerinti építési termékek). A kivitelezők legalább két héttel a munka megkezdése előtt


32 / 33


benyújtják a kivitelezésre szánt építési termékek teljes listáját, valamint az előírt ökológiai minőség teljesülését igazoló, esetlegesen szükséges iratokat. A felhasználandó építési termék ellenőrzését és engedélyezését el kell végeztetni külső konzulenssel vagy egy független belső szakértővel. Az építésvezetők kötelező ellenőrzésével párhuzamosan legalább három ízben előre be nem jelentett ellenőrzést kell végezni az építkezésen is. Az építkezésen kizárólag a listán feltüntetett építési termékek tárolhatók és használhatók. A megállapodás szerinti építési termékek az építkezésen csakis eredeti csomagolásban lehetnek. A projekt befejezésekor a megbízó dokumentált végbeszámolót kap a végrehajtott intézkedésekről.


33 / 33

CESBA Common European Sustainable Building Assessment

Recommend Documents