CENTRAL MARKETS PROJEKT

CENTRAL MARKETS PROJEKT MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara CENTRAL MARKETS című projektjében megvalósuló kézműves művészeti vásár megvalósíthatósági tanulmánya 2014

4CE469P4 | CENTRAL MARKETS VESZPRÉM | 2014. MÁRCIUS 19. This project is implemented through the CENTRAL EUROPE Programme co-financed by the ERDF. A projekt a Central Europe Programban, az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

KAMARAI KÉZMŰVES VÁSÁR VESZPRÉM MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY II.

Tartalomjegyzék

1. BEVEZETŐ ...................................................................................................................................................... 4 1.1. Előzmények ............................................................................................................................................ 4 1.2. Általános célok ....................................................................................................................................... 4 1.3. Küldetés ................................................................................................................................................. 5 1.4. Bevont célterület .................................................................................................................................... 5 1.5. Kapcsolódó program, stratégia .............................................................................................................. 5 1.6. Tapasztalatok legjobb gyakorlatok ......................................................................................................... 6 1.7. Kitörési pontok ....................................................................................................................................... 6 2. TERVEZÉS ....................................................................................................................................................... 7 2.1. STEEP analízis ......................................................................................................................................... 7 2.1.1. S – Social – Társadalmi környezet ................................................................................................... 8 2.1.2. T – Technological – Technológiai környezet ................................................................................. 13 2.1.3. E – Economical – Gazdasági környezet ......................................................................................... 19 2.1.4. E – Ecological – Természeti környezet .......................................................................................... 26 2.1.5. P – Political – Politikai környezet .................................................................................................. 26 2.1.6. STEEP összefoglaló ........................................................................................................................ 26 2.2. Kockázatelemzés és -menedzsment .................................................................................................... 27 2.3. BCG mátrix – Termék- és szolgáltatás-elemzés .................................................................................... 29 2.3.1. Sztárok .......................................................................................................................................... 32 2.3.2. Kérdőjelek ..................................................................................................................................... 32 2.3.3. Fejőstehenek ................................................................................................................................ 32 2.3.4. Döglött kutyák .............................................................................................................................. 32 2.4. Célcsoport elemzés (szegmentálás) ..................................................................................................... 33 2.5. SWOT elemzés...................................................................................................................................... 36 2.6. Logikai keretmátrix............................................................................................................................... 38 2.7. Piaci lehetőségek azonosítása .............................................................................................................. 41 3. MEGVALÓSÍTÁS ........................................................................................................................................... 42 3.1. Projekt partner ..................................................................................................................................... 42 3.1.1. Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ........................................................................... 42 3.1.2. Projektfeladatok (munkacsomagonként – work package) ........................................................... 43 3.1.3. Munkacsomagok (work package) (projektszinten) ....................................................................... 43 3.2. További szereplők (stake-holder) .................................................................................................... 44

2

KAMARAI KÉZMŰVES VÁSÁR VESZPRÉM MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY II. 3.3. Kézműves vásár .................................................................................................................................... 46 3.4. Menedzsment terv ............................................................................................................................... 50 3.4.1. A tervezés alapvető célja .............................................................................................................. 51 3.4.2. Problémák azonosítása ................................................................................................................. 51 3.4.3. Konkrét tevékenységek meghatározása ....................................................................................... 52 3.4.4. Konkrét feladatfelelősök meghatározása ..................................................................................... 53 3.4.5. Akció terv – megvalósítás lépései ................................................................................................. 54 3.5. Marketing stratégia .............................................................................................................................. 55 3.5.1. A stratégia rövid jellemzése .......................................................................................................... 55 3.5.2. Célpiacok:...................................................................................................................................... 56 3.5.3. Pozícionálás .................................................................................................................................. 56 3.5.4. Márka stratégia ............................................................................................................................. 57 3.5.5. Termék .......................................................................................................................................... 57 3.5.6. Ár stratégia ................................................................................................................................... 58 3.6. Marketing mix – 7P .............................................................................................................................. 58 3.6.1. P – Product – Termék .................................................................................................................... 59 3.6.2. P – Price – Ár ................................................................................................................................. 60 3.6.3. P – Place – Hely ............................................................................................................................. 60 3.6.4. P – Promotion – Promóció ............................................................................................................ 62 3.6.5. P – People – Célcsoport ................................................................................................................ 63 3.6.6. P – Physical evidence – A szolgáltatás tárgyi elemei ..................................................................... 63 3.6.7. P – Process – Folyamat.................................................................................................................. 63 3.7. GANTT-diagram – Tevékenység ütemezés ........................................................................................... 64 3.8. Költségtervezés (szervezési és marketing költségek) ........................................................................... 66 4. ÉRTÉKELÉS ................................................................................................................................................... 67 4.1. Indikátorok ........................................................................................................................................... 67 4.2. Utánkövetés ......................................................................................................................................... 68 5. KONKLÚZIÓ .................................................................................................................................................. 69 6. INFORMÁCIÓ ............................................................................................................................................... 70 Felhasznált irodalom ................................................................................................................................... 70 Készítette .................................................................................................................................................... 71 7. MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................... 72

3


1. BEVEZETŐ 1.1. Előzmények A CENTRAL MARKETS projekt keretében a Veszprém

Megyei

Kereskedelmi

és

Iparkamara az általa évente megszervezett kézműves vásár megújítását, fejlesztését tervezi 2014. májusában. A projekt „pilot akciója” keretében 2013 őszén elkészült 1. számú megvalósíthatósági tanulmányban a vásár és tágabb környezete (helyi városi és megyei szint) helyzetelemzése, SWOT elemzése, helyszín-alternatíva elemzése és kiválasztása, célcsoport elemzése és alapszintű költségtervezése történt meg. A tanulmány célja a vásár bemutatása, fejlesztési lehetőségeinek felvázolása, az autentikus helyszín kiválasztása, valamint későbbi megvalósításhoz szükséges további elemzése előkészítése volt. A megújított kézműves vásár tényleges megvalósítását jelen 2. számú megvalósíthatósági tanulmány szolgálja.

1.2. Általános célok A CENTRAL MARKETS projekt célja a tradicionális piacok, vásárok revitalizációja, fejlesztése és megújítása a versenyképesség, népszerűség növelése illetve a mikrovállalkozások támogatása érdekében. A projektben a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az általa időszakosan megrendezett kézműves vásárral vesz részt, melynek fejlesztése – a projekt előírásoknak megfelelően – a veszprémi önkormányzattal, illetve a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrtvel,

mint

elsődleges

szakmai

érintettek

együttműködésben valósul meg.

4

és

érdekeltekkel

(stake-holder)


1.3. Küldetés A projekt küldetése a hagyományos – ma a multinacionális kis- és nagykereskedelmi környezetben háttérbe szoruló – termelői és kézműves/művészeti szektor segítése, a versenyképesség javítása, a hagyományos régi szakmák és a helyi termékek népszerűsítése valamint a kultúra közvetítése.

1.4. Bevont célterület A projektbe az 1. számú megvalósíthatósági tanulmány, valamint a Veszprém városi érintettekkel (önkormányzat, önkormányzati szolgáltató zrt.) folytatott tárgyalások eredményeként Veszprém egyik legautentikusabb, vásári infrastrukturális szempontból teljes mértékben megfelelő Óváros tér került bevonásra, amely 2014. május 10-11-én a kamarai-városi kézműves vásár helyszínül szolgál.

1.5. Kapcsolódó program, stratégia A kamarai-városi együttműködésben megvalósuló kézműves vásár a Central Europe Transznacionális Együttműködési Program keretében támogatott CENTRAL MARKETS című („Revitalising and promoting traditional markets in Central Europe”, azaz „Tradicionális vásárok, piacok revitalizációja és promóciója Közép-Európában”) projekt keretében valósul meg.

5


1.6. Tapasztalatok legjobb gyakorlatok A CENTRAL MARKETS projekt egyes munkacsomagjai (WP3 - Kutatási tevékenységek a közép-európai piacokról; WP4 - Pilot action) kifejezetten azt célt szolgálják, hogy egy közép-európai térséget átfogó elemzés eredményeként (projekt partner országok jogi, gazdasági környezetének vizsgálata, legjobb gyakorlatok feltérképezése, ajánlások megfogalmazása stb.) szakmai háttérként szolgáljanak a konkrét projekt megvalósítás (pilot action) során. A 4-es számú munkacsomagban elkészült 1-es megvalósíthatósági tanulmány azt az átfogó elemzést vitte le helyi, Veszprém megyei és városi szintre kitérve a vásár és tágabb környezete (helyi városi és megyei szint) helyzetelemzésére, SWOT elemzésére, helyszín-alternatíva elemzésére és kiválasztására, célcsoport elemzésére és alapszintű költségtervezésére.

1.7. Kitörési pontok Jelen tanulmány célja a konkrét megvalósítás előkészítése és a szükséges lépések meghatározása. Fontos azonban bizonyos sajátos jellemzők kiválasztása, definiálása, amelyek a rendezvény erősségeként, kitörése pontjaként szolgálhatnak (összhangban a projekt céljaival). Meglévő és fejleszthető erősségek, lehetőségek: 

városi/megyei turisztikai attrakció fejlesztés,



kisvállalkozások támogatása,



vonzó programkínálat megteremtése,



vonzó termék- és szolgáltatáskínálat kialakítása,



helyi, hazai termékek népszerűsítése,



tradicionális szakmák népszerűsítése,



autentikus helyszín való programszervezés,



hagyományőrzés,



kulturális értékek közvetítése.

6


2. TERVEZÉS Helyzetelemzés – BCG – Szegmentáció – SWOT – Logikai keretmátrix

A projekt hatékony megvalósításához szükséges tervezés alapja egy minden területre kiterjedő helyi és térségi helyzetelemzés összeállítása, amely kitér a legaktuálisabb (2013. IV. negyedévi) társadalmi, ipari, gazdasági, természeti és politikai tényezőkre. Mindezekhez a STEEP analízis módszere lett alapul véve.

2.1. STEEP analízis A tágabb külső környezetről összegyűjtött információk rendszerezésének egyik leghatékonyabb módszere az úgynevezett STEEP elemzés, amelyet az alábbi összetevők alkotnak: 

S – Social – Társadalmi környezet: a képzettség színvonala, a lakókörnyezet minősége, a népesség (pl. a lakosság kor szerinti, nemi és földrajzi megoszlása), bevándorlás, elvándorlás, vallás, a fogyasztói szokások változása, életstílus, stb.



T – Technological – Technológiai környezet: K+F, a termékek technikai és a termelés technológiai jellemzői, amelyek hatással vannak az ágazatra (pl. újszerű gyártástechnológia megjelenése), az internet penetráció növekedése, új módszerek és eljárások bevezetése, automatizálás, helyettesítő anyagok megjelenése, a szabadalmi védettség rendszere, stb.



E – Economical – Gazdasági környezet: gazdasági növekedés, devizaárfolyamok változása, infláció, árak és bérek, munkanélküliségi ráta, a szakképzett munkaerő és a szükséges alapanyagok elérhetősége, a beruházások szintje, tulajdonformák, infrastruktúra, stb.

7




E – Ecological – Természeti környezet: időjárás, éghajlat és éghajlatváltozás, környezettudatosság, környezetszennyezés, a zöldmozgalmak hatása, stb.



P – Political – Politikai környezet: jogi és adózási tényezők gazdaságpolitikai lépések, adópolitika, vámok és illetékek, a kormányzat stabilitása, piacvédelem, a szakszervezetek erőssége, lobbi tevékenység, a munka törvénykönyve, emberi jogok, stb.

Az elemzés célja, hogy segítse a marketingtervezést, hiszen egy átfogó képet ad a marketingbefolyásoló makrogazdasági tényezőkről.

2.1.1. S – Social – Társadalmi környezet [Demográfia] Veszprém megyében 2013-ban mind a születések, mind a halálozások száma csökkent, a népességfogyás üteme – az országossal ellentétben- kissé gyorsult. Előzetes adatok alapján 2013-ban a megyében 2850 gyermek született, ami 5,0%-kal (közel 150-nel) maradt el a 2012. évitől. A 4300 halálozás 2,7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A csecsemőhalálozások száma jelentősen visszaesett, január és december között 12 gyermek hunyt el az egy éves születésnapja előtt, feleannyi, mint egy évvel korábban. A népmozgalmi folyamatok eredményeképpen a megye lakossága 1450 fővel csökkent, ami 2,2%-kal több, mint az előző évben. Növekedett a házasodási kedv: 2013 folyamán 1300 esküvőt anyakönyveztek a megyében, ami 1,4%-kal magasabb a 2012. évinél.

8


Élveszületések, halálozások száma és a természetes fogyás Fő 1000 750 500 250 0 -250 -500 -750 -1000 -1250 -1500 I.

II.

III.

IV.

2012. Élveszületés

I.

II.

III.

IV.

2013. Halálozás

Természetes fogyás

Negyedév

2013. IV. negyedévében a KSH lakossági munkaerő-felmérése szerint Veszprém megye 15-74 éves népességének 59%-a, 162 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak közé. Ezen belül a foglalkoztatottak átlagos létszáma 149,7 ezer fő volt, ami 3200 fővel több a 2012. IV. negyedévinél. A megyei munkanélküliségi ráta (7,6%) a megyék rangsorában az ötödik legkedvezőbb. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján a nyilvántartott álláskeresők száma egy év alatt jelentősen csökkent. A 2013 decemberében a megyében regisztrált 13 079 álláskereső 24%-kal kevesebb, mint 2012-ben. A munkakeresés időtartama szerint a legtöbb álláskereső (45%-uk) 1-3 hónapja regisztrált, 22%-uk pedig több mint egy éve szerepelt a nyilvántartásban. A nyilvántartott álláskeresők 49%-a nő, 12%-a pályakezdő és 16%-a 25 éven aluli. A regisztrált pályakezdők száma (1512) egy év alatt 23%-kal csökkent. Jelentősen nőtt az üres álláshelyek száma: 2013 végén a Veszprém megyei cégek 2129 üres álláshelyet jelentettek, ami közel négyszerese az egy évvel korábbinak. Egy betölthető álláshelyre így 6 nyilvántartott álláskereső jutott. Álláskeresési járadékban 1789-en, nyugdíj előtti álláskeresési segélyben 487-en részesültek. Szociális ellátást közel 3500 fő részére folyósítottak, az egy évvel korábbihoz képest 20%-kal kevesebbnek.

9


A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint és az egy bejelentett betöltetlen álláshelyre jutó nyilvántartott álláskeresők száma Álláskereső, fő

Álláskereső / Álláshely

Legfeljebb 8 osztályt végzett

Középfokú végzettségű

Diplomás

Egy bejelentett betöltetlen álláshelyre jutó nyilvántartott álláskeresők száma, fő

Az intézményi munkaügyi statisztika adatai szerint 2013-ban az országban a legalább 5 fős vállalkozásoknál, létszámtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél 2 millió 699 ezer fő állt alkalmazásban, 0,9%-kal több az egy évvel korábbinál. Öt megye kivételével mindenütt bővülés következett be, ezt azonban a közfoglalkoztatás is számottevően befolyásolta. A közfoglalkoztatottak figyelmen kívül hagyásával ugyanis a főváros mellett csupán GyőrMoson-Sopron és Fejér megyékben nőtt a létszám. Veszprém megyében a korábbi negyedévekre jellemző létszámcsökkenés 2013 utolsó három hónapjában megállt, így a teljes évet tekintve 1,1%-kal esett vissza a létszám. A közel 77 ezer főnyi alkalmazott csaknem héttizedét a versenyszféra foglalkoztatta, számuk 0,8%-kal csökkent, míg a költségvetési szervek létszáma 4,3%-kal nőtt egy év alatt.

10


Munkakör szerint a szellemi dolgozók száma mindkét szférában emelkedett, míg a fizikai alkalmazottak száma a vállalkozásoknál 1,9%-kal csökkent, a költségvetési szerveknél 2,4%-kal bővült. Az alkalmazottak több mint fele a szolgáltatási szektorban dolgozott, ezen belül főként a kereskedelemi, az egészségügyi szolgáltatást nyújtó, az oktatási és a közigazgatási tevékenységet végző szervezeteknél, ez utóbbi kivételével a 2012. évinél kisebb létszámban. A termelő ágak közül az iparban (a legnagyobb foglalkoztató feldolgozóiparban is) stagnált, az építőiparban 7,6, a mezőgazdaságban 8,6%-kal csökkent az alkalmazottak száma.

Az alkalmazásban állók számának változása (az előző év azonos időszakához képest) Ezer fő 6 4 2 0 -2 -4 -6 -8

-10

I.

II.

III.

IV.

2009

I.

II.

III.

2010

IV.

I.

II.

III.

IV.

I.

2011 Nemzetgazdasági ágak összesen Ebből: versenyszféra költségvetés

II.

III.

2012

IV.

I.

II.

III.

IV.

2013 Negyedév

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2013-ban 196 ezer forintot tett ki, a költségvetési szerveknél dolgozók keresete kissé elmaradt az átlagtól, a vállalkozásoknál alkalmazottaké pedig kis mértékben meghaladta azt. Megyei szinten a bruttó átlagkeresetek az országosnál (3,4%) nagyobb mértékben, 5,5%-kal emelkedtek 2012-höz képest, a megyék közt ezzel Heves megye után a második legnagyobb ütemű növekedést érte el.

11


A havi átlagkeresetek változása megyénként, 2013. év (előző év =100)

103,3

Budapest

105,2

104,2

Pest megye

105,6

103,8

Fejér megye

105,1

Komárom-Esztergom megye

105,4

Veszprém megye

105,5

104,6

Győr-Moson-Sopron megye

106,5

106,0

105,3

Vas megye

106,8

106,3

104,2

Zala megye

105,0

102,8

Baranya megye

103,8

104,6

Somogy megye

104,6

Tolna megye

101,9

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

105,5 105,8

102,7

105,6

Heves megye

100,5

Nógrád megye

106,8

101,1

102,5

Hajdú-Bihar megye

103,5

103,2

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Bruttó átlagkereset

104,0

103,0

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Nettó átlagkereset

103,7

104,1

Bács-Kiskun megye

104,9

103,8

Békés megye

104,3

103,8

Csongrád megye

103,4

Ország összesen 100

102

104

104,7 104,9

106

108

110 %

A szellemi dolgozók az energiaipari vállalatoknál kerestek legjobban (454 ezer forintot), a legkisebb bruttó átlagbért (177 ezer forint) az adminisztratív szolgáltatást végző vállalkozásoknál kapták. A fizikai munkakörök esetében a legmagasabb bruttó átlagbér (231 ezer forint) szintén az energiaipart, a legkisebb átlagkereset (107 ezer forint) az egészségügyet jellemezte. A családi kedvezmény nélkül számított megyei nettó átlagkereset 2013-ban 129 ezer forintot tett ki, 6,5%-kal haladta meg az előző évit. A

12


pénzbeli és a természetbeni juttatásokat is figyelembe véve az átlagos havi munkajövedelem 4,9%-kal (207 ezer forintra) emelkedett, amelyből 5,3% volt az egyéb munkajövedelem aránya.

2.1.2. T – Technological – Technológiai környezet [Infrastruktúra] A megye közlekedési infrastruktúrája közepes fejlettségűnek mondható. Legnagyobb szerepe, jelentősége a 8. sz. főút négysávos gyorsforgalmi úttá történő fejlesztésének van, ezen a területen vannak már eredmények.

A 8. sz. főút fejlesztéseinek főbb szakaszai Veszprém megyében (2017-ig megvalósuló fejlesztések): 

7,5 km új nyomvonalon 2x2 forgalmi sávos új főút építése



31 km 2x2 forgalmi sávos főút rekonstrukciója, fejlesztése



11 db új külön szintű csomópont építése



Kivitelezés alatt: 16 km rekonstrukció, 4 db külön szintű csomópont



Közbeszerzés alatt: 6 km új nyomvonalon elkerülő, 1 db külön szintű csomópont

13




Előkészítés alatt: 12,3 km fejlesztés és 3,2 km új nyomvonal, 6 db külön szintű csomópont, 50 km főút 2x2 sávra történő bővítése, fejlesztése, 3 db település elkerülő 2x2 forgalmi sávval, külön szintű csomópontokkal

Veszprém megyei fejlesztési ütemek: 1. Várpalota elkerülő: 

Építési engedély van, kisajátítási eljárás folyamatban



Kivitelezői közbeszerzés folyamatban I. ütem. Kivitelezés I és II ütemben 20142017

2. Pétfürdő-Hajmáskér: 

Munkaterület átadása 2013. november végén



Terület-előkészítő munkák, forgalomterelés kiépítése



Befejezés: 2015. augusztus hónap

3. Hajmáskér – 72 sz. főúti csomópont: 

Munkaterület átadása 2013. május



Bal pálya építése, Hajmáskéri csomópont hídépítés



Befejezés: 2015. április hónap (2014. október részhatáridő a csomópontra)

4. 72 sz. főúti csomópont – Veszprém, Csatári csomópont (Veszprém körgyűrű): 

Építési engedély van



Területszerzés elindult



Tervezett megvalósítás 2014 II. fé–2016 vége –forrásbiztosítás függvénye

5. Márkó – Herend: 

Munkaterület átadása 2013. november végén



Terület-előkészítés elindult: régészet, fakivágás, forgalomterelés kiépítése (március vége)



Befejezés: 2015 augusztus hónap.

14


A megye területén 250 km-es vasúti fővonal halad át, melyből a Budapest-Szombathely közötti a legnagyobb forgalmat lebonyolító. Fejlesztése révén reális cél, hogy Veszprémből a főváros és a nyugati határ egy óra alatt elérhető legyen. A BudapestSzékesfehérvár vasúti korszerűsítési elképzelést ki kell terjeszteni Veszprémig, ami az adott vonalon gyorsabbá és kulturáltabbá tenné a közlekedést.

[Ipar] Veszprém megye gazdasága az elmúlt 20 évben jelentősen átalakult, szerkezetileg korszerűsödött, s jobban alkalmazkodik a piaci igényekhez. A változás nagyságát jelzi, hogy a korábbi ún. nehézipari ágazatok – szénbányászat, alumíniumkohászat, nehézvegyipar – szinte teljesen eltűntek, több, megyét reprezentáló nagyvállalat megszűnt (Bakony Művek, Nitrokémia, Pápai Textil, Elekthermax, Videoton stb.), ugyanakkor kisebb, hatékonyabb, versenyképesebb cégek települtek a megyébe. Összességében a megye gazdasági szerkezete jó irányba fejlődött, legjelentősebb ágazat a járműalkatrész- és egyéb gépgyártás lett, melynek reprezentánsai európai viszonylatban is versenyképesek. A Veszprém megyében telephellyel rendelkező – tényleges termelőtevékenységet itt folytató –, 4 fő feletti ipari vállalkozások adatai alapján a megye ipari termelése 2013-ban meghaladta a 755 milliárd forintot, ami a Közép-Dunántúl ipari kibocsátásának 16%-a. A termelési volumen 1,9%-kal csökkent 2012-höz képest. Egy lakosra 2,2 millió forint termelési érték jutott, ez a régiós átlag felét sem éri el. A megyei székhelyű, 49 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások 662 milliárd forint értékű produktumot állítottak elő, összehasonlító áron 2,9%-kal kevesebbet, mint az előző évben.

15


A Veszprém megyei ipari termelés és értékesítés volumene* (előző év azonos időszaka = 100) Százalék 140 130 120 110 100 90 80 70

60 50

I. I. I-III. év I. I. I-III. év I. I. I-III. év I. I. I-III. év I. I. I-III. év n.év félév n.év n.év félév n.év n.év félév n.év n.év félév n.év n.év félév n.év 2009 2010 2011 2012 2013 Termelés

Belföldi értékesítés

Export értékesítés

*A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai.

A termelési érték csaknem teljes egészét adó feldolgozóipar termékeinek felét a megye járműipari vállalkozásai állították elő. A járműgyártás termelési volumene egy év alatt 6,2%-kal nőtt, ezzel szemben az ipari produktumok egytizedét kitevő fémalapanyagok, fémfeldolgozási termékek előállított mennyisége 5,7%-kal elmaradt a 2012. évitől. A feldolgozóipari termékkörben a harmadik legnagyobb súlyarányt képviselő vegyi anyagok, termékek termelése igen erőteljesen, 30%-kal, az élelmiszeripari termékeké 5,9, a gépeké, gépi berendezéseké pedig 3,7%-kal esett vissza. Bővült viszont a gumi-, műanyag és nemfém ásványi (üveg, porcelán, kerámia, beton) termékek, valamint a villamos berendezések termelési volumene: 1,3, illetve 4,8%-kal. Az ipari értékesítés összesen 660 milliárd forintnyi nettó árbevételt eredményezett, 3,9%kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A 2012. évi bevételekhez képest az exportárbevétel 5,7%-kal csökkent, a belföldi eladásokból származó viszont 4,2%-kal nőtt.

16


Az ipari produktumok 80%-a (529 milliárd forint értékben) külföldre került, az export hattizedét a járműgyártás termékei tették ki. Az erőteljesen exportorientált ágazatok közül a járműipar 2,6%-kal, a fémalapanyag-, fémfeldolgozási termék-gyártás 3,6%-kal, a gép, gépi berendezés-gyártás pedig 11%-kal kevesebb bevételt ért el a külföldi piacokon, mint 2012-ben. A vegyipari termékek kivitele az előző évinek csaknem a felére esett vissza, a villamos berendezések, valamint a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékek előállítói viszont növelni tudták kivitelüket. Az ipar 131 milliárd forintnyi belföldi árbevételének negyedét a járműipar könyvelhette el. Az ágazat értékesítési volumene a 4-szeresére nőtt, ami elsősorban a jelentős beruházással megvalósuló gyáregység-bővítéseknek köszönhető. A további meghatározó ágazatok közül a vegyipar belföldi értékesítése az ötödével csökkent, az élelmiszeripari termékek hazai eladásából 9,1, a gumi-, műanyag, nemfém ásványi termékekéből pedig 6,1%-kal kevesebb árbevétel folyt be a vállalkozásokhoz, mint 2012-ben.

17


A termelés és az alkalmazásban állók számának változása a feldolgozóipari ágazatokban, 2013* (Az előző évhez képest) -5,9 -7,2

Termelés

Élelmiszeripar

Alkalmazásban állók

Textíl- és bőripar

4,8

17,3

-40,1 -37,3

Fa-, papír-, nyomdaipar

-30,4

Vegyi anyag, termék gyártása

21,2

Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása

1,3 4,6

Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása

-5,7 -4,9

Villamos berendezés gyártása

-3,4

Gép, gépi berendezés gyártása

-3,7

4,8 13,8

Járműipar

2,2

6,2

-34,0 -32,7

Egyéb feldolgozóipar -50

-40

-30

-20

-10

0

10

20

30 Százalék

*A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai.

2013-ban a Veszprém megyei székhelyű, legalább 50 fős ipari szervezeteknél 20 és fél ezren álltak alkalmazásban. A foglalkoztatottak több mint negyede (5600 fő) dolgozott a járműiparban, ahol az alkalmazotti létszám 2012-höz képest 2,2%-kal (megközelítőleg 120 fővel) nőtt. A főbb feldolgozóipari ágazatok közül a vegyiparban, a gépeket, gépi berendezéseket, valamint a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékeket gyártó ágazatokban is (170–190 fős) létszámbővülés valósult meg. A termelésben csekély súlyt képviselő fa-, papír-, nyomdaipari, továbbá az egyéb feldolgozóipari ágazatokba tartozó vállalkozások létszáma együttesen 250 fővel csökkent. A megyében minden egyes ipari alkalmazottra átlagosan 32,3 millió forintnyi termelési érték jutott, ami 2,4%-kal alacsonyabb, mint a 2012. évi fajlagos teljesítmény.

18


2.1.3. E – Economical – Gazdasági környezet [Gazdálkodó szervezetek] Veszprém megyében 2013. december 31-én az egy évvel korábbinál 0,4%-kal több, 56 967 gazdasági szervezetet tartottak nyilván. Ebből 51 508 vállalkozás, amelyeket 26-74%os arányban társas, illetve önálló vállalkozó formában jegyeztek be. A társas vállalkozások kétharmadát kitevő korlátolt felelősségű társaságok száma (9,3 ezer) az elmúlt év folyamán lényegében nem változott, ugyanakkor a második leggyakoribb

betéti

társaságokból

(3,5

ezer)

8,8%-kal

többet

számláltak.

A

részvénytársaságok és a szövetkezetek száma alacsony, mindössze 84, illetve 100 cég választotta ezt a gazdálkodási formát. A munkavégzés jellege szerint a bejegyzett önálló vállalkozók 45%-a

mellék-, 35%-a főfoglalkozásúként, egyötödük nyugdíjasként

tevékenykedett (egyéni vállalkozói nyilvántartásba vételre pedig több mint négytizedük volt kötelezett). A megyei gazdasági szervezetek 98%-a kis-, azon belül is döntően (10 fő alatti) mikrovállalkozás. December végén 175 (50-249 fős) középvállalkozás, és csupán 45 (250 fő és afeletti) nagyvállalat szerepelt a nyilvántartásban. A legkisebbek kivételével valamennyi létszám-kategóriában csökkent a cégek száma, leginkább (21%-kal) az 50-249 főt foglalkoztatóké. A felszámolási eljárások száma 2013-ban jelentősen visszaesett, ami alapvetően annak köszönhető, hogy a kényszer végelszámolások helyét átvette a kényszertörlési eljárás, amely sokkal ritkábban fordul át felszámolásba. Az előző év azonos időszakához képest egyharmadával kevesebb (822) fizetésképtelenséggel kapcsolatos eljárás indult, illetve volt folyamatban. Veszprém megyében 2013. december 31-én ezer lakosonként 148 vállalkozást (országosan 171-et) számláltak.

19


A vállalkozások kétharmada szolgáltatás jellegű tevékenységet folytatott, a legtöbben, 1212%-kos részaránnyal a vendéglátásban és az ingatlanügyletek területén, további 11%-uk pedig a kereskedelemben. Az előbbi két nemzetgazdasági ágban az önálló vállalkozási forma jóval elterjedtebb, míg a kereskedelemben inkább a társas vállalkozások vannak túlsúlyban. A termelő ágak közül a vállalkozások egyötöde a mezőgazdaságban, további 6,9%-a az építőiparban, 5,8%-a pedig az iparban tevékenykedett. A mezőgazdaságban szinte teljesen az önálló vállalkozói forma dominál, de az építőiparban is közel kétszer több az önálló vállalkozó. Az iparban a gazdálkodási forma szerinti részarányok jóval kiegyenlítettebbek.

A főbb gazdálkodási formák részaránya gazdasági áganként, 2013. december 31.

Gazdasági ágak

Korlátolt felelősségű

Betéti

Részvény-

társaságok a társas vállalkozások százalékában

Főfoglalkozásúak

MellékfogNyugdíjasok lalkozásúak

az önálló vállalkozók százalékában

Mezőgazdaság

49,0

15,3

1,4

24,0

41,9

34,1

Ipar

74,7

20,3

1,1

45,4

32,8

21,8

Építőipar

74,8

22,0

0,4

69,4

27,3

3,3

Kereskedelem

72,7

25,4

0,3

64,5

25,7

9,8

Vendéglátás

76,7

20,5

0,4

26,9

46,9

26,2

Ingatlanügyletek

78,4

13,3

0,8

19,1

61,0

19,9

60,5

31,4

0,7

28,4

57,5

14,1

70,7

25,3

0,3

37,9

38,1

24,0

Többi gazdasági ág

61,7

35,2

0,7

47,8

46,5

5,7

Összesen

68,8

25,6

0,6

35,2

44,6

20,2

Tudományos és műszaki tevékenység Adminisztratív szolgáltatás

20


[Beruházások] 2013-ban a Veszprém megyei székhelyű gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítményértéke 110,6 milliárd forintot tett ki, folyó áron 31%-kal többet az egy évvel korábbihoz képest. Egy lakosra 316,1 ezer forint termelési érték jutott, ami az országos átlagnál 14%-kal alacsonyabb. A nemzetgazdasági ágak közül a beruházási teljesítmények legnagyobb része (69%-a) az iparhoz, azon belül is a feldolgozóiparhoz kötődött. Ebben a nemzetgazdasági ágban az invesztíciók nagysága 21%-kal emelkedett, ezen belül a ráfordítások négyötödét kitevő gép, illetve járműbeszerzéseké 23%-kal, az építéseké pedig ennél kisebb mértékben 15%kal növekedett. A jelentősebb súlyú feldolgozóipari alágazatokban nagyobb összegeket fordítottak fejlesztésekre, mint az előző évben. A beruházások fő iránya a járműipar, ahová 3,3%-kal, az emellett meghatározó gép, gépi berendezés gyártásba kétszeresével, a vegyiparba pedig 74%-kal többet invesztáltak.

A beruházások teljesítményértékének megoszlása főbb gazdasági ágak szerint, 2013 Beruházások teljesítményértéke, millió forint

megoszlása, %

Előző év = 100,0%

Mezőgazdaság

8 435

7,6

105,7

Ipar

76 447

69,1

142,0

Kereskedelem

3 296

3,0

87,2

Szállítás és raktározás

5 516

5,0

97,1

Közigazgatás

3 605

3,3

119,8

Egészségügyi szolgáltatás

3 816

3,4

221,4

Többi gazdasági ág

9 504

8,6

112,0

Megnevezés

21


Beruházás összesen

110 621

100,0

130,9

Ebből: Épületek, egyéb építmények

34 299

31,0

114,5

Belföldi gép, berendezés, jármű

23 667

21,4

118,8

Import gép, berendezés, jármű

46 690

42,2

145,8

További jelentősebb, 7,6%-nyi beruházás a mezőgazdaságban történt, ebben az ágazatban az előző évinél (5,7%-kal) többet költöttek fejlesztésekre. A beruházásokból kisebb szeletet képviselő ágak közül a kereskedelemben 13, a szállítás és raktározás ágban 2,9%-kal csökkent, ugyanakkor a közigazgatásban egyötödével, az egészségügyi szolgáltatás ágban pedig több mint kétszeresére nőtt a beruházások nagysága. Anyagi-műszaki összetétel szerint a beruházások 64%-át a gép-, berendezés-, járműbeszerzések, 31%-át pedig az építések adták. Az előbbiekre a 35, az utóbbiakra 15%kal nagyobb összeget fordítottak, mint egy évvel korábban. A gépbeszerzések kétharmada importból származott, melynek értéke 46%-kal nőtt. A belföldi gépberuházások ennél kisebb mértékben, 19%-kal bővültek.

[Turizmus] A Balaton és a Bakony remek turisztikai lehetőséget kínálnak, így ez az ágazat közel 10%át termeli a megyei GDP-nek. A Bakony és a Balaton komoly turisztikai vonzerőt jelent, célirányos fejlesztésekkel a turisztika mind a GDP termelésben, mind pedig a foglalkoztatásban stratégiai ágazat marad. 2013-ban Veszprém megye kereskedelmi szálláshelyein 529 ezer vendég 1 millió 576 ezer vendégéjszakát töltött el. Elsősorban a Balatonhoz kötődően a megye vendégforgalma idényszerűen (évszakonként) változó, amit jól mutat, hogy a vendégek több mint

22


héttizede a májustól szeptember végéig tartó időszakban érkezett. A vendégkör közel 80%-át a belföldiek tették ki: a 410 ezer hazai látogató 1 millió 31 ezer vendégéjszakát vett igénybe. Az ország határain túlról – elsősorban az európai kontinens országaiból – 119 ezren foglaltak szállást, eltöltött vendégéjszakáik száma meghaladta az 544 ezret. Az előszezoni forgalom magasabb volt, mint egy évvel korábban, a fő- és az utóidény viszont a tavalyinál kedvezőtlenebbül alakult , így a megyei szálláshelyek vendéglétszáma 2012höz képest alig változott, az eltöltött vendégéjszakáké viszont 1,3%-kal (20 ezerrel) csökkent.

A Veszprém megyei kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma havonként Vendégek, ezer fő

Vendégéjszakák, ezer

120

500

100

400

80

300

60 200

40

100

20

0

jan feb már ápr máj jún júl aug szep okt nov dec jan feb már ápr máj jún júl aug szep okt nov dec jan feb már ápr máj jún júl aug szep okt nov dec

0

2011

2012

2013

Külföldi vendégek

Belföldi vendégek

Külföldiek vendégéjszakái

Összes vendégéjszaka

A külföldi vendégkör felét három küldőterület – Németország, Ausztria, valamint Hollandia – adta, további jelentősebb (5-6%-os) részarányt a szlovák, lengyel, cseh és dán látogatók képviseltek. A német nyelvterületekről és Szlovákiából érkezők száma csupán kevéssel változott, a holland vendéglétszám az ötödével (közel 1600 fővel), a lengyel pedig 14%-kal (mintegy 900 fővel) bővült 2012-höz képest. Ezzel szemben egyharmadával

23


kevesebben foglaltak szállást a megyében Romániából, és a dán, valamint a francia vendégek száma is egytizedével csökkent.

A külföldi vendégek küldő országok szerinti megoszlása, 2013 Németország Ausztria

16,1 30,6

Hollandia

1,6 2,1 2,2 2,8

Szlovákia

2,8

Dánia

Lengyelország

Csehország Oroszország

4,8

Olaszország

5,6

11,6 6,0

6,0

Franciaország Belgium

7,9

Románia Többi ország

A vendégek csaknem hattizede szállodában foglalt szobát. A 63 Veszprém megyében működő hotel 9400 férőhelyet, a teljes megyei szállásférőhely-kapacitás 29%-át kínálta az ideérkezőknek. A szállodai vendégek száma 2012-höz képest 1,9%-kal (5700 fővel) nőtt, a vendégéjszakák száma viszont nem változott. A szállodák az év egészében átlagosan 45%-os telítettséggel üzemeltek, ami valamivel magasabb volt a tavalyinál, de elmaradt az országos átlagtól. Főszezoni kihasználtságuk kedvezőbben alakult: júliusban a kiadható szobáik átlagosan 64%-át, augusztusban pedig a 72%-át foglalták le a vendégek. A külföldiek csaknem egyharmada és a belföldi vendégek egytizede a kempingekben szállt meg, amelyek külföldi vendéglétszáma kismértékben csökkent ugyan, de ezt a növekvő számú hazai vendég ellensúlyozta. A belföldiek körében népszerű közösségi szálláshelyeket (turista- és ifjúsági szállásokat) összesen 3 ezerrel többen vették igénybe,

24


mint egy évvel korábban, ezzel szemben az üdülőházak vendéglétszáma 3 ezerrel, a panzióké megközelítőleg 6 ezerrel fogyatkozott. A külföldiek átlagosan 4,6, a hazai látogatók 2,5 éjszakát töltöttek el a szálláshelyeken, az előző évihez hasonlóan. 2013-ban a megyei kereskedelmi szálláshelyek 14,8 milliárd forint bruttó bevételt értek el, ennek 57%-a a szállásdíjakból, ötöde a vendéglátásból származott. Az összbevétel folyó áron 6,1%-kal, ezen belül a szállásdíj-bevétel 2,0, a vendéglátásból származó 7,7%-kal nőtt. Valamennyi szállástípust figyelembe véve egy kiadott szoba átlagára bruttó 14 300 forint volt, ami azt is mutatja, hogy az előző évhez képest a szálláshelyek átlagosan alig 300 forinttal tudták emelni áraikat. A belföldi vendégek 1,6 milliárd forint értékű szállásköltséget – a felszámított szállásdíjak 28%-át – Széchenyi Pihenőkártyával egyenlítették ki. A SZÉP-kártyás fizetések összege a harmadával meghaladta a 2012. évi értéket.

A megyei szálláshelyeken beváltott Széchenyi Pihenőkártya értéke Millió forint 450 400 350 300 250 200 150

100 50 0

Jan

Feb

Már

Ápr

Máj

Jún

2012

Júl

Aug Szep

2013

25

Okt

Nov

Dec


A Veszprém megyébe érkező vendégek több mint háromnegyede a Balatonnál szállt meg. A turizmus szempontjából Balatonfüred szerepe meghatározó, hiszen a város szálláshelyei regisztrálták a teljes megyei vendéglétszám 30, illetve az összes vendégéjszaka 32%-át. A Balaton veszprémi partszakaszán a vendégek száma 3900 fővel csökkent (ez az összes vendég kevesebb, mint egy százaléka), míg a vendégéjszakák száma 26 ezerrel (2,0%-kal) maradt el az egy évvel korábbitól. A megye balatoni szálláshelyeit a külföldiek átlagosan 5,0, a belföldiek 2,6 éjszakára vették igénybe.

2.1.4. E – Ecological – Természeti környezet Veszprém megye a Közép-Dunántúlon helyezkedik el, az ország közepes nagyságú megyéihez tartozik. Északról Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom, keletről Fejér megye, délről a Balaton és Somogy megye, nyugatról Vas és Zala megyék határolják. Területe három nagy tájegységre, a Kisalföld déli részére, a Bakony hegységre és a Balaton-felvidékre bontható. Székhelye Veszprém. Veszprém megye területe 4.493 km², kb. 4,5%-a Magyarország területének.

2.1.5. P – Political – Politikai környezet A Veszprém megyei politikai környezetet 2014 tavaszán nagyban befolyásolják a 2014. április 6-ra kiírt országgyűlési választások. A projekt megvalósítására, illetve a projektben vállalt tevékenységek hatékony lebonyolítására azonban a politikai környezet nincs hatással. A politikai környezet szempontjából elsődlegesen érintett városi önkormányzat a választási eredményektől függetlenül biztosítja és elvégzi a projektrendezvényhez kapcsolódó feladatokat.

2.1.6. STEEP összefoglaló A helyzetelemzés összegzéseképpen elmondható, hogy a Veszprém megyei demográfiai környezet rendhagyóbb változásokon nem esett át, a vásárlóerő a korábbi évekhez

26


hasonlítva közel azonos, a gazdasági környezet változásai pozitív irányba mutatnak, az eltöltött vendégéjszakák változása (negatív irányban) pedig rendkívül csekély. A tervezés szempontjából tehát megállapítható, hogy az elmúlt időszakban nem játszott közre olyan extrém befolyásoló tényező, amely miatt a projektfeladatok, menedzsment módszerek, marketing tevékenységek, költségtervezési feladatok és értékelési folyamatok teljes mértékű újragondolása lenne szükséges. Fontos azonban a részletesebb tervezési folyamat megalkotása, amely alapján a továbbiakban a következő vizsgálatok szükségesek: célcsoport elemzés, kockázat elemzés, termékélet-ciklus vizsgálat, SWOT, logikai mátrix, menedzsment terv, marketing stratégia és mix, üzleti terv stb.

2.2. Kockázatelemzés és -menedzsment A kockázatelemzés és kockázatmenedzsment során a lehetséges kockázatok azonosítása, csoportosítása és értékelése történik az egyes projektfeladatokkal kapcsolatban. Az analízis során a kockázatok bekövetkezési valószínűségét, okozott hatását, illetve a kockázat bekövetkeztének elkerüléséhez, illetve hatásának csökkentéséhez szükséges teendők meghatározása történik.

A rendezvény esetében felmerülő kockázatok típusai és jellemzői: 

Természeti kockázat: o Kedvezőtlen időjárás o Extrém időjárás  Kockázat menedzsment: 

meteorológiai jelentések nyomon követése,



extrém időjárás esetén a rendezvény lemondása.

27




Megvalósítási kockázat: o Kevés látogató o Kevés kiállító o Kevés terméktípus o Alacsony színvonalú terméktípusok o Magas árképzés  Kockázat menedzsment:





széleskörű marketing akció szervezése (ld. lejjebb)



terméktípusok kiválasztása, egyeztetése



árak egyeztetése

Menedzsment kockázat: o Nem hatékony szervezés o Nem hatékony marketing o Hiányos menedzsment o Infrastrukturális fennakadások (parkolási problémák, közüzemi problémák)  Kockázat menedzsment: 

feladatmegosztás részletes meghatározása a szervező felek között,



szakmailag kompetens felelősök és helyettesek kijelölése,



széleskörű

marketing

legelterjedtebb

akció

kommunikációs

szervezése

a

legnépszerűbb,

csatornákon

(offline-online

marketing kampány: újság, weblap, facebook, rádió, tv, DM, platák, szórólap), 

rendőrséggel, területfelügyelőséggel, közüzemi szolgálattal való egyeztetés, ellenőrzés.

28


KOCKÁZAT SZINTJE: KOCKÁZAT TÍPUSA:

1

2

3

4

5

Kedvezőtlen időjárás

Természeti kockázat

Extrém időjárás Kevés látogató Kevés kiállító

Megvalósítási kockázat

Kevés terméktípus Alacsony színvonalú termék Magas árképzés

Menedzsment kockázat

Nem hatékony szervezés Hiányos menedzsment

ÉRTÉKELÉSI SKÁLA

(%)

1 2 3 4 5

Nem jellemző Kevésbé jellemző Mérsékelten jellemző Jellemző Nagyon jellemző

2.3. BCG mátrix – Termék- és szolgáltatás-elemzés A BCG (Boston Consulting Group) mátrix termékek és szolgáltatások életciklusát és relatív nyereségességét ábrázolja. A mátrix a projekt termékeinek (termék, termékcsalád, szolgáltatás) elemzésére szolgál. Az elemzés 4 kategóriát használ: 

Sztárok: A sztárok a piacon a legjobb pozíciót betöltő termékek, magas piaci részesedés és magas piaci növekedés jellemzi őket, jelentős a kereslet irántuk. E

29


termékek határozzák meg a vállalkozás/projekt jövőbeni eredményességét, ezért érdemes őket erőteljesen támogatni, hiszen ezek válhatnak "fejős tehénné". 

Kérdőjelek: A kérdőjelek azok a viszonylag új termékek, amelyeknek még alacsony a piaci részesedésük, és a gyors növekedés lehetősége jellemző rájuk. Érdemes alapos elemzés alá vonni a terméket, és ezt követően dönteni a termék sorsáról (beruházás, kivonás).



Fejős tehenek: A fejős tehenek kategóriába tartozó termékek piaci részesedése magas, azonban a piaci növekedésre már nem jellemző a magas érték. Fontos, hogy e termékek megtartsák erős piaci pozíciójukat, és a még bennük rejlő lehetőségek kihasználásra kerüljenek, ugyanakkor a termékhez kapcsolódóan már nem érdemes új beruházásokat indítani.



Döglött kutyák: A döglött kutyák olyan termékek, amelyeknek sem a piaci részesedése, sem a piaci növekedési lehetősége nem kielégítő. E termékek értékesítésének a befejezése szükséges.

A

BCG

mátrix

alkalmas

arra,

hogy

segítséget

nyújtson

a

termék-

és

szolgáltatásfejlesztéssel kapcsolatos döntésekhez, továbbá lehetővé teszi az egyes termékek és szolgáltatások megfelelő szegmentálását.

30


KÉRDŐJELEK (?)

SZTÁROK (*) 

> Piaci növekedés >



↑↑ Magas

Élelmiszer-termékek

Kézzel készült tárgyak

(sajtok, húsáruk, mézek,

(ékszerek, dísztárgyak)

lekvárok)



Bőrdíszműves termékek





Könyvek

konyhai/háztartási



Antikvár termékek,

eszközök (tálak, kanalak,

régiségek

poharak, tányérok, hordók) 

Fa/faragott



Gyermekprogramok



Kézműves szakma

(étkészletek, poharak,

bemutatók

tálak, tepsik,

Kerámia edények

tárolóedények) 

Gyermekeknek való termékek (játékok, bábok)

DÖGLÖTT KUTYÁK (†)

Alacsony ↓↓



Szalmából készült tárgyak



Alacsony minőségű



FEJŐSTEHENEK ($) 

Élelmiszer-termékek (sajtok, húsáruk, méz)

termékek



Édességek

Nem hazai termékek /



Irodalmi programok

kínai gyártmányú



Népzenei/könnyűzenei

termékek

koncertek

↓ Alacsony ↓

↑ Magas ↑ % Piaci részesedés %

31


2.3.1. Sztárok 

Élelmiszer-termékek (sajtok, húsáruk, mézek, lekvárok)



Fa/faragott konyhai/háztartási eszközök (tálak, kanalak, poharak, tányérok, hordók)



Kerámia edények (étkészletek, poharak, tálak, tepsik, tárolóedények)



Gyermekeknek való termékek (játékok, bábok)

2.3.2. Kérdőjelek 

Kézzel készült tárgyak (ékszerek, dísztárgyak)



Bőrdíszműves termékek



Könyvek



Antikvár termékek, régiségek



Gyermekprogramok



Kézműves szakma bemutatók

2.3.3. Fejőstehenek 

Élelmiszer-termékek (sajtok, húsáruk, méz)



Édességek



Irodalmi programok



Népzenei/könnyűzenei koncertek

2.3.4. Döglött kutyák 

Szalmából készült tárgyak



Alacsony minőségű termékek



Nem hazai termékek / kínai gyártmányú termékek = termékek

= szolgáltatások

32


2.4. Célcsoport elemzés (szegmentálás) Egy piaci szegmens a piac azon kisebb része, melyeket azonos keresleti tulajdonságokkal rendelkező személyek vagy szervezetek építenek fel. A közös tulajdonság lehet egy termék ára vagy funkcióinak összetettsége. A valódi piaci szegmensnek a következő kritériumokat kell teljesítenie: más szegmensektől világosan megkülönböztethető (eltérő szegmenseknek eltérő igényeik vannak), a szegmensek egymáson belül homogének (közösek az igényeik), a piaci változásokra hasonlóképp válaszolnak, a piac befolyásával lehet hatni a keresletükre. A hatékony célcsoport elemzési mátrixhoz első körben a motivációk, aztán az érintett demográfiai csoportok azonosítása, majd az értékelési skála meghatározása szükséges.

MOTIVÁCIÓK (?)

DEMOGRÁFIAI CSOPORTOK

(+,-)

ÉRTÉKELÉSI SKÁLA

(%)

Városnézéssel egybekötött látogatás Vásárlás Aktív részvétel (vásárlás ÉS interaktív programon való részvétel) Kapcsolódó programon való részvétel (koncert, kulináris program) Kulturális időtöltés

Fiatalok (csoportban) Fiatal párok gyerek nélkül Családok Idősek gyerek nélkül Idősek (egyénileg vagy többen)

1 2 3 4 5

Nem jellemző Kevésbé jellemző Mérsékelten jellemző Jellemző Nagyon jellemző

33


MOTIVÁCIÓK (?) Vásárlás

Aktív részvétel (kapcsolódó programon való részvétel)

Kapcsolódó programon való részvétel (koncert, kulináris program)

Kulturális időtöltés

3

3

2

5

4

17

Fiatal párok gyerek nélkül

5

5

2

5

3

20

Családok

5

4

5

4

3

21

Idősek gyerek nélkül

4

5

2

4

5

20

Idősek (egyénileg vagy többen)

3

4

2

3

5

17

DEMOGRÁFIAI CSOPORTOK (+,-)

SZEGMENTÁCIÓS MÁTRIX

Városnézéssel egybekötött látogatás

Fiatalok (csoportban)

34

Eredmény:


A fenti elemzés kiválóan mutatja és azonosítja az alábbi célcsoportokat: 1. Elsődleges célcsoport(ok) – Megőrzésük szükséges: a bennük rejlő potenciál nagyon magas, a számukra fontos termék- és programkínálat megtartása javasolt: o Családok 2. Másodlagos célcsoport(ok) – Bővítésük szükséges: a bennük rejlő potenciál közepes, a számukra értékelhető termék- és programkínálat fejlesztése javasolt: o Fiatal párok gyerek nélkül o Idősek gyerek nélkül 3. Harmadlagos célcsoport(ok) – Kockázatos kategória: a bennük rejlő potenciál alacsony, nem határozható meg számukra maximálisan és hosszútávon értékelhető

termék-

és

programkínálat.

igényfelméréshez kötött: o Fiatalok (csoportban) o Idősek (egyénileg vagy többen)

35

Aktív

részvételük

esetlegesen


2.5. SWOT elemzés A SWOT elemzéssel feltérképezhető egy piac, üzlet, termék vagy szolgáltatás piaci életképessége, illetve megismerhető, hogy mely feladatok a legfontosabbak stratégiai szempontból. 

S – Strengths – Erősségek: (belső tényezők) pozitív tényezők, melyek működőképesek és sikeres működésük előmozdítható.



W – Weaknesses – Gyengeségek: (belső tényezők) negatív tényezők, melyek nem működőképesek, de eredményesebb működésük előmozdítható.



O – Opportunities – Lehetőségek: (külső tényezők) olyan adottságok, amelyeket nem tudunk befolyásolni, de kedvezőek, és rájuk építve kihasználhatjuk az erősségeinket.



T – Threats – Veszélyek: (külső tényezők) nem befolyásolható korlátok, negatív tényezők, amelyek csökkentik a siker esélyeit és kockázatot jelentenek.

36


+ Pozitív tényezők +

– Negatív tényezők –

STRENGTHS – ERŐSSÉGEK (+)

WEAKNESSES – GYENGESÉGEK (-)



Megújított vásár



3-as menedzsment



hiányos

→ Belső tényezők ←

együttműködés 

Autentikus helyszín



Kulturális programmal való



Nagy érdeklődés



Májusi – várhatóan kedvező –

Sok termék ellenére kevés interaktív program (szolgáltatás)



összevonás 

Veszprémen kívüli promóció

Új – eddig ismeretlen – kiállítók bevonása nehézkes



Vásári, kiállítói adminisztrációs terhek

időjárás 



Széleskörű termékpaletta



2 napos program

„negyedleges” célcsoportok



Új parkolási lehetőség

bevonása nehézkes

A „harmadlagos” és

(parkolóház) a belvárosban, a vásári helyszíntől kb. 100 m-re

←Külső tényezők →

OPPORTUNITIES – LEHETŐSÉGEK (?)

THREATS – VESZÉLYEK (!)



Marketing fejlesztése



Kedvezőtlen időjárás



Célcsoport elemzés



Extrém időjárási viszonyok



Menedzsment eszközök és



Alacsony számú látogató

módszerek fejlesztése



Kiállítók száma kevés

Új interaktív programok



Vis-maior infrastrukturális



fejlesztése

probléma (áramkimaradás,

o mesterség-bemutatók,

vízellátás akadozása) 

o gyermekprogramok o koncertek

Rossz hulladékszállítás és -kezelés



Stake-holder egyeztetések



Eladói/vevői

ellenőrzések esetén feltáruló

elégedettségfelmérések

hiányosságok



37

Adó- és fogyasztóvédelmi


2.6. Logikai keretmátrix A 16 lépésből álló logikai keretmátrix (lkm) a stratégiai és menedzsment tervezés elengedhetetlen része. A mátrix az alábbiak segítségével összefoglalja a projekt szempontjából legfontosabb információkat: 

Miért szeretnénk megvalósítani a projektet? – beavatkozási logika



Mit szeretnénk elérni? – beavatkozási logika és indikátorok



Ezt hogyan szeretnénk elérni? – tevékenységek, eszközök, források meghatározása



Milyen külső tényezőket kell figyelembe venni? - feltételezések és kockázatok elemzése



Hol találjuk meg az értékeléshez, ellenőrzéshez szükséges információkat? – indikátorok forrásai



Projekt költségvetésére vonatkozó adatok.



Milyen előfeltételezéseket kell teljesíteni? – előfeltételezések

Az LKM-mel végzett projekttervezés két fő szakaszra osztható, az elemző és a tervező szakaszra. A tervező szakasz további két, egymástól lényegesen eltérő tevékenységből áll, a koncepcionális tervezésből és a tevékenységtervezésből.

38


LOGIKAI KERETMÁTRIX PROJEKT LEÍRÁSA

INDIKÁTOROK

ELLENŐRZÉS ESZKÖZEI

1. Általános célok

15. Hatás indikátorok

16. Indikátorok forrásai

  

Revitalizáció KKV szektor segítése Hagyományos termékek, mesterséges népszerűsítése  Kultúra  Autentikus helyszínválasztás 2. Projekt célkitűzése 

  

  

A kamarai kézműves vásár pilot action-be történő bevonása A vásár szervezési folyamatának optimalizálása Vásár megújítása 3. Eredmények Elkészült és a későbbiekben is hasznosítható megvalósíthatósági tanulmány (2 rész), Menedzsment terv, Marketing stratégia Megújított vásár

   

Bevont vállalkozások, kézművesek száma Elégedettség foka Óváros tér kiválasztva

 

13. Cél indikátorok  

  

11. Eredmény indikátorok     

Projekt partner dokumentációja VMJV dokumentációja Elégedettség felmérés eredményei

14. Indikátorok forrásai

2 db komplex megvalósíthatósági tanulmány 1 db megújított vásár

Projekt partner dokumentációja VMJV dokumentációja VKSZ Zrt. dokumentációja

12. Indikátorok forrásai 

Látogatók száma Vásárlók száma Kiállítók száma Nyújtott szolgáltatások száma Promóciós eszközök száma

 

39

KOCKÁZATOK

Projekt partner dokumentációja VMJV dokumentációja VKSZ Zrt. dokumentációja

8. Feltételezések és kockázatok  

Nem aktuális adatokat tartalmazó tanulmányok Hiányos dokumentáció

7. Feltételezések és kockázatok

  

Alacsony látogatószám Kevés vásárolt termék Kevésbé hatékony promóció


4. Tevékenységek     

Menedzsment fejlesztése Megvalósíthatósági tanulmány készítése Vásár szervezés Vásár lebonyolítás Promóció

9. Eszközök   

10. Információforrások

Megvalósíthatósági tanulmány Külső szakértő bevonása CENTRAL MARKETS study visit

 

Projekt partner dokumentációja VKSZ Zrt. dokumentációja

6. Feltételezések és kockázatok  

Nem hatékony menedzsment Vis maior esetén elmaradó rendezvény 5. Előfeltételek

   

 

40

CENTRAL MARKETS projekt, transznacionális szintű feltérképezés, legjobb gyakorlatok megismerése, Veszprém Önkormányzattal és VKSZ Zrt-vel való 3-as együttműködés és közös szervezés Projektfinanszírozás Hatékony marketing folyamatok


2.7. Piaci lehetőségek azonosítása A tervezési folyamat során, a helyzetelemzés keretében feltárásra kerültek azok a kulcsfontosságú térségi szintű jellemzők és aktuális sajátosságok, amelyek a részletes tervezési folyamat elengedhetetlen elemei az alábbiak szerint: 

társadalmi

aspektus

–

célcsoport

meghatározása,

fogyasztási

szokások

előrejelzése; 

infrastrukturális aspektus – elérhetőségi szempontok meghatározása, figyelembe vétele;



gazdasági aspektus – vásárlóerő meghatározása, árstruktúra kialakítása;



idegenforgalmi

aspektus

–

célcsoport

bővítés,

kapcsolódó

kulturális

eseményekkel való szinergiák.

Az átfogó helyzetelemzési folyamat eredményeképpen a fenti aspektusok szem előtt tartásával megtörtént: 

a

legfőbb

kockázatok

azonosítása

illetve

a

szükséges

és

lehetséges

kockázatmenedzsment meghatározása; 

termék- és szolgáltatási struktúra kialakítása;



erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek azonosítása;



legfontosabb célcsoportok elemzése és meghatározása;



hosszú távú logikai folyamattervezés.

A tervezési szakaszban megállapított kulcstényezők a megvalósítási és értékelési szakaszok bázisát adják. A projektmegvalósítás alapvetően a tervezési ciklusban feltért sajátosságok, jellemzők szerint történik.

41


3. MEGVALÓSÍTÁS Üzleti terv – Menedzsment terv – Marketing terv

3.1. Projekt partner 3.1.1. Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara partnerként vesz részt a Central Europe Transznacionális Együttműködési Program keretében támogatott CENTRAL MARKETS projektben.

A kamara által egy komplex megvalósítási tanulmány kerül kidolgozásra, amelynek célja egy Veszprém óváros részén megrendezett időszakos kézműves vásár lebonyolítása különös

tekintettel

a

kézművesek

bevonására,

új

menedzsment

gyakorlatok

alkalmazására, a helyi érintettek közreműködésére és a látogatók számának növelésére.

42


3.1.2. Projektfeladatok (munkacsomagonként – work package) 

Work Package 1:

projektirányítás,

koordinációs

tevékenységek

(projekt

meeting: Krakkó); adminisztrációs feladatok; pénzügyi menedzsment 

Work Package 2:

külső

és

belső

kommunikáció; promóciós feladatok;

disszemináció; tudás menedzsment 

Work Package 4:

megvalósíthatósági tanulmányok készítése, alkalmazása,

pilot tevékenységek indítása és végrehajtása 

Work Package 5:

közös, fenntartható transznacionális stratégia kidolgozása,

stratégia bemutatása a döntéshozóknak, nemzetközi hálózatépítési tevékenység

3.1.3. Munkacsomagok (work package) (projektszinten) 

Work Package 1:

Projektmenedzsment



Work Package 2:

Kommunikáció



Work Package 3:

Kutatási tevékenységek a közép-európai piacokról





o

Tanulmány a hatályos EU-s és nemzeti jogszabályokról, irányelvekről

o

A közreműködő piacok, vásárok mennyiségi feltérképezése, SWOT elemzés

o

Helyzetjelentés a közép-európai piacokról

Work Package 4:

tervezés, kísérleti – pilot – tevékenységek indítása

o

Akciótervek kidolgozása

o

Megvalósíthatósági tanulmányok készítése

o

Helyi kísérleti (pilot) tevékenységek megvalósítása a partner országokban

Work Package 5:

Értékelés

43


3.2. További szereplők (stake-holder) A CENTRAL MARKETS projekt kiemelt célja a partnerség építése nemcsak transznacionális, hanem helyi szinten is.



Veszprémben a vásárszervezés, illetve az ezzel összeköthető

egyéb

kulturális

események

szempontjából elsődlegesen illetékes szervezet Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata (az esetek többségében fő szervezője e programoknak, illetve vásárok esetén ő bocsátja ki az engedélyeket a szervezők illetve a kiállítók részére). 

További fontos partner a VMJV Önkormányzata tulajdonában álló „VKSZ” Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt., amely a város tulajdonában álló ingatlanok,

területek

üzemeltetéséért

(jelen

esetben bérbe adásáért, kapcsolódó vásári infrastruktúra biztosításáért) felel.

Előzetes egyeztetéseket és egy együttműködési megállapodás aláírását követően a veszprémi önkormányzat és közüzemi szolgáltató szervezet együttműködő – stake-holder – partnerként vesz részt a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara CENTRAL MARKETS pilot tevékenységében, így 2014. május 10-11-én Veszprémben a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata és a VKSZ Zrt. közös kézműves-kulturális vásárt szervez.

44


Feladatmegosztás (stratégiai organigram) Feladat:

Szervező:

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata:

„VKSZ” Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt.:

Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara:

Kézműves kiállítók értesítése

Kézműves kiállítók összegyűjtése

ELŐKÉSZÍTÉS, SZERVEZÉS:

PR, marketing, kommunikáció

Helyszín biztosítása

Standok biztosítása

LEBONYOLÍTÁS:

Vásári infrastruktúra biztosítása

UTÁNKÖVETÉS:

Kérdőívek, elégedettségi felmérés

45


3.3. Kézműves vásár A CENTRAL MARKETS projekt keretében megújítandó kamarai kézműves vásár megvalósításához egy speciális követelményrendszer felállítása szükséges a belső (menedzsment) és külső (helyszín, célcsoport, partnerek stb.) tényezők figyelembe vételével. Az új kamarai kézműves vásár az alábbi szempontok és módszerek segítségével valósul meg:

1. Új vásári helyszín (alternatíva elemzés eredményeként) Veszprém, Óváros tér: Veszprém eredeti, jelenleg „második” központja, a belváros fő turisztikai attrakcióinak egyike. Az Óváros tér Veszprém „kulturális körzete”, a Vár utca előtt helyezkedik el, így a turisták általi gyalogos átmenő forgalom számottevő. A tér a 90-es években felújításon és átalakításon esett át, így a tér közel 80%-án megszüntették az autósforgalmat.

46


Veszprém, Óváros tér, Rákóczi utca, Szabadság tér (térinformációs rendszer térképe)

Mivel a program, méretét tekintve, túlnyúl az Óváros téren (a kiállítók várható száma miatt), az Óváros térrel közvetlen kapcsolatban álló Rákóczi utca és Szabadság tér is bevonásra kerül a projektbe.

Veszprém, Rákóczi Ferenc utca: A Szabadság teret és az Óváros teret összekötő, mindössze 100 hosszúságú utca. Építészetileg az Óváros stílusát követi.

47


Veszprém, Óváros tér, Rákóczi utca, Szabadság tér (térinformációs rendszer térképe)

Veszprém, Szabadság tér: A veszprémi Óváros autós és gyalogos „kapuja”. Kultúrépítészeti szempontból vegyes képet mutat (autentikus és „modern” épületek egyaránt megtalálhatók).

2. Új időpont (a stake-holderek előzetes egyeztetései szerint) 2014. május 10-11. szombat-vasárnap (2014. július első vasárnapja helyett)

3. Célcsoportok meghatározása (a célcsoport elemzés eredménye szerinti sorrendben) 1. Családok 2. Fiatal párok gyerek nélkül 3. Idősek gyerek nélkül 4. Fiatalok (csoportban) 5. Idősek (egyénileg vagy többen)

48


4. Lehetséges szinergiák becsatolása Egy kézműves vásár célközönségének (eladók és vásárlók) bővítése, valamint a rendezvény hosszú távú fenntarthatósága és költséghatékonysága érdekében előnyös lehet bizonyos együttműködések, szinergiák keresése és azok bevonása. A látogatóközönség növekedhet, valamint a célcsoport demográfiai megoszlása jelentősen szélesedhet, ha a vásár olyan egyéb kulturális programokkal egy időben, vagy egy helyen (illetve annak közelében) kerül megrendezésre, amelyek jellegüknél fogva illeszkednek egy kézműves vásár karakteréhez.

Ilyen programok lesznek többek között: 

városi kulturális programsorozatok (Gizella Napok)



kiállítások



komolyzenei vagy „igényes” könnyűzenei koncertek Ilyen együttműködések esetén a promóciós költségek megosztva – több szervező fél által finanszírozva – jelennek meg, valamint a biztosított a megfelelő számú látogató is minden érintett számára.

5. Együttműködő partnerek bevonása Előzetes egyeztetéseket és egy együttműködési megállapodás aláírását követően a veszprémi önkormányzat és közüzemi szolgáltató szervezet együttműködő – stake-holder – partnerként vesz részt a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara CENTRAL MARKETS pilot tevékenységében, így 2014. május 10-11-én Veszprémben a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata és a VKSZ Zrt. közös kézműves-kulturális vásárt szervez.

6. Menedzsment terv A hatékony szervezési folyamatok biztosítása érdekében általános menedzsment terv készült.

49


7. Marketing stratégia kidolgozása A szélesebb célközönség bevonása és a megfelelő figyelem felkeltés érdekében marketing stratégia készült.

8. Marketing mix (7P) A promóciós feladatok eredményes meghatározása céljából marketing mix összeállítás készült.

9. GANTT-diagram A tevékenységek zavartalan lebonyolításához úgynevezett GANTT táblázat, azaz tevékenység ütemezési diagram készült.

10. Költségek meghatározása A másik két stake-holder szervezet bevonását követően megtörtént a költségek meghatározása és optimalizálása is. Ezek bemutatásához részletes költségtábla készült.

11. Értékelés (indikátorok), utánkövetés A későbbi hatékony szervezés érdekében fontos a visszajelzések becsatornázása és kiértékelése, valamint ehhez a szémszerűsíthető mutatók meghatározása. Mindehhez indikátortábla készült.

3.4. Menedzsment terv A tervezés olyan probléma megoldási folyamatként értelmezhető, ahol kérdés, hogy miként tűzzük ki céljainkat és hogyan határozzuk meg a céljaink elérésére leginkább alkalmas eszközöket. A tervezés célja, hogy az erőforrások által végzett munka eredményeként egy adott idő- és költségkereten belül sikeresen teljesüljenek a projekt

50


céljai. Mindehhez a projektfeladatokat végrehajtó menedzsment szervezet hatékonysága elengedhetetlen.

3.4.1. A tervezés alapvető célja 

Mi? A tervezés célja egy hatékony menedzsment folyamattal egybekötött eredményes projektmegvalósítás, melynek keretében a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara – Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatával és a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt-vel közösen – autentikus, hagyományőrző és kultúraközvetítésre alkalmas vásárt szervez.



Hogyan? A tervezés mikéntje alapvetően a CENTRAL MARKETS projektben meghatározott céloktól függ, melyek figyelembe vétele a megvalósító szervezetek elsődleges célja: mikro- és kisvállalkozások támogatása, hagyományőrzés stb. Fontos továbbá a hatékony projekt menedzsment megvalósítása, melynek szükséges – és projektben egyaránt meghatározott – eszköze a helyi érintettekkel való szakmai és megvalósítási partnerség. Mindezek alapján a VKIK együttműködési megállapodás keretében a VKSZ Zrt-vel közösen szervezi és bonyolítja le a CENTRAL MARKETS kézműves vásári programot.

3.4.2. Problémák azonosítása 

Mi? A CENTRAL MARKETS projekttel összhangban a következő problémák kerültek azonosításra a tervezési folyamat során: o mikro- és kisvállalkozások háttérbe szorulása, gyengülő piaci helyzete o rossz minőségű termékek az átlagos kereskedelmi forgalomban o alacsony számú hazai termékek a kereskedelmi forgalomban

51


o mesterségek „kihalása” o kevés hagyományőrző program 

Hogyan? A fenti problémák megoldását szolgálja a 3-as együttműködés keretében megvalósuló kézműves vásár, melynek célja a mikrovállalkozások támogatása, a hazai, jó minőségű termékek forgalmazásának elősegítése, a hagyományok ápolása, a kihalófélben lévő régi mesterségek megismertetése, figyelemfelkeltés és hagyományőrzés, valamint kultúraközvetítés.

3.4.3. Konkrét tevékenységek meghatározása 

Mi? A fenti célok megvalósítása és problémák megoldása érdekében a menedzsment folyamatok, a vásári szervezési feladatok valamint az értékelési fázis optimalizálása szükséges. Fontos a projektben megvalósuló vásári program vonzóvá, autentikussá tétele, a célcsoport bővítése, a termékkör növelése valamint a szolgáltatási paletta szélesítése is.



Hogyan? Tervezési, megvalósítási és értékelési fázisokra bontva az alábbi tevékenységek szükségesek: o Makroszintű helyzetelemzés készítése o Helyszínalternatíva elemzés, helyszínválasztás o Mikroszintű helyzetanalízis o Kockázatelemzés és -menedzsment o Célcsoport elemzés, szegmentálás o SWOT o BCG mátrix

52


o Logikai tervezés o Marketing tervezés, 7P o Menedzsment terv o Üzleti terv o Költségtervezés o Indikátor azonosítás o Vásár megvalósítása 

Feladatok megosztása



Kiállítók értesítése



Kiállítók gyűjtése, regisztrálása



Promóció



Infrastruktúra előkészítése



Lebonyolítás, infrastruktúra biztosítása

o Értékelés

3.4.4. Konkrét feladatfelelősök meghatározása 

Ki? 1. Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, mint projekt partner, projektmegvalósító és projekttámogatott, illetve a vásári kiállítók gyűjtését, és a promóciós feladatokat – részben – végző szervezet. 2. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint a helyszín alternatíva elemzés 1. helyezett, kiválasztott helyszínének tulajdonosa, illetve a vásári adminisztráció illetékese. 3. Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. (VMJVÖ tulajdonában lévő társaság), mint a VMJVÖ tulajdonában álló városi területek üzemeltetéséért, valamint a vásári infrastruktúra biztosításáért és a vásári kiállítások gyűjtéséért felelős szervezet.

53




Hogyan? A projekttervezés során – személyes egyeztetéseket követően – konkrét feladatmeghatározás és -megosztás történik. Részletes feladatmegosztási struktúra: ld. 3.7. fejezet.

3.4.5. Akció terv – megvalósítás lépései 

Mi? Előkészítés o stake-holderek közötti egyeztetés, o felelősök kijelelőse, o feladatok meghatározása o munkamegosztás egyezetése. Szervezés o vásári kiállítók gyűjtése, regisztrálása, o kiállítói helyek kijelölése, o kiállító standok bérlése, előkészítése, biztosítása, o kapcsolattartás, o helyszínnel kapcsolatos infrastruktúra előkészítése és biztosítása (villamos áram, mobil, mellékhelyiségek, hulladéktárolás és elszállítás), o promóciós feladatok (online és offline hirdetések, figyelemfelkeltő kampányok). Megvalósítás o helyszín lezárása az autóforgalom elől, o kiállítók eligazítása (pontos kiállítói helyszín stb.), o vásár lebonyolítása; értékesítés, vásárlás, fogyasztás, o kis- és bepakolás felügyelése. Értékelés o utánkövetés (kiállítói tapasztalaok összegyűjtése, kiértékelése),

54


o meghatározott indikátorok ellenőrzése (kiállítók száma, látogatók száma, termékfajták száma stb.). 

Hogyan? A projekttervezés során – személyes egyeztetéseket követően – konkrét feladatmeghatározás és -megosztás történik. Részletes feladatmegosztási struktúra: ld. 3.7. fejezet.

3.5. Marketing stratégia A marketing stratégia meghatározza, hogy a projekt/program milyen terméket, szolgáltatást milyen áron kíván értékesíteni, milyen úton juttatja el azt a célcsoport számára, továbbá milyen marketingkommunikációval támogatja a teljes folyamatot.

3.5.1. A stratégia rövid jellemzése A stratégia célja az eredményes figyelemfelkeltés és a menedzsment folyamatok hatékony támogatása a vásárlók, kiállítók, terméktípusok, szolgáltatások valamint az elégedettség növelése érdekében. A szervezők célja a kézműves vásár, mint hagyományos városi rendezvény megteremtése, így kiemelten fontos: 

az elégedettség kiaknázása,



a figyelem felkeltése,



a figyelem megtartása,



a vevői és eladói igény hosszú távú fenntartása.

55


3.5.2. Célpiacok: A kézműves vásár tekintetében egyértelműen hazai termékkínálatról van szó, amely főként hazai (de adott esetben természetesen külföldi) vevőcsoportokat céloz meg. Célpiacoknak az alábbi szegmentált csoportok tekinthetők (a tervezési szakaszban felállított szegmentációs mátrix eredményeként): 4. Elsődleges célcsoport: családok 5. Másodlagos célcsoportok: fiatal párok gyerek nélkül, Idősek gyerek nélkül 6. Harmadlagos célcsoportok: fiatalok (csoportban), idősek (egyénileg vagy többen).

3.5.3. Pozícionálás A pozícionálás (piaci szegmentáció) nem magára a termékre/szolgáltatásra irányul, hanem a fogyasztókat célozza. A folyamat célja a termék/szolgáltatás elhelyezése a fogyasztó emlékezetében, illetve a figyelemfelkeltés. A pozícionálás a kiválasztott célcsoportokra irányul. A korábbi évek tapasztalatai valamint nem reprezentatív felmérések szerint a kézműves vásár, mint termék/szolgáltatás nem ismeretlen a célcsoportok körében, sőt népszerű programnak számít, azonban hivatalos és pontos információik nincsenek: 

a megrendezés időpontját,



a kiállítók számát,



a termékköröket és



a szervezőket illetően.

Mindezek miatt fontos a fenti hiányosságokat áthidaló hatékony marketing és kommunikáció tervezése.

56


3.5.4. Márka stratégia A vásáron megjelenő termékek sokfélesége miatt konkrét márka stratégiai csak a vásár, mint kulturális program esetében értelmezhető. A kézműves vásár, mint „márka” létrehozása abban az esetben célszerű, ha: 

a program egy évben több alkalommal is megrendezésre kerül



a termékkör viszonylag sajátos, vagy kimondottan helyi (0 km-es)



nemcsak vevői figyelemfelkeltés a célja, hanem az eladók részére is kedvezményeket, pluszokat biztosít.

3.5.5. Termék Termék, mint vásáron kínálandó termékek csoportja: A termék, illetve szolgáltatás a projektben tervezett vásár esetében makroszinten maga a kézműves vásár, mint vevői, látogatói, turisztikai program és attrakció. Mikroszinten a vásári kiállítók, előadók termékei képezik a marketing mix termékelemzésének további részét. A vásáron az alábbi kézműves, művészeti, illetve hazai élelmiszer-termékek jelennek meg: bőrdíszműves termékek, dísztárgyak, kézzel készült ékszerek, fa és fém használati tárgyak, kerámia termékek, kézműves játékok, textíliák, szőttesek, hímzések, üvegtermékek, sajtok, hústermékek, lekvárok, mézek, édességek stb. Szolgáltatások, mint egyéb attrakciók: kézműves foglalkozások (kovács bemutatók, játékkészítés gyerekeknek).

Termék, mint marketing eszköz a sikeres projektmegvalósítás érdekében: 

offline média: nyomtatott sajtóban megjelenő cikkek, szórólap, plakát, molinó, TV és rádió spot



online média: weboldalon elhelyezett hirdetés (banner), hírlevél, DM email körlevél

57


3.5.6. Ár stratégia Makroszint: a vásár, mint kulturális program látogatása díjtalan. A gépjárművel érkezők továbbá a városban szombaton és vasárnap ingyenes parkolnak. Mikroszint: a vásár szervező és a helyszín szolgáltató (önkormányzat) részére a vásári kiállítók által fizetett helyszín- és pavilon/asztalbérleti díj. Illetve a kézműves kiállítók által árult saját termékek ára, melyek árszabása egyedi, eladónként eltérő. Az elmúlt évek vásári tapasztalatai azt mutatják, hogy a hazai kézműves termékek iránt abban az esetben is nagy a kereslet, ha azok ára az átlagoshoz képest esetleg magasabb, hiszen azok bolti kereskedelmi forgalomban nem kaphatók, minőségük jó, továbbá a fogyasztók körében népszerűek az „egyedi” termékek.

3.6. Marketing mix – 7P A marketingmix célja, hogy a lehető legkevesebb befektetés mellett a lehető legnagyobb megtérülést, azaz eredményt hozza a projektcéloknak megfelelően az alábbi stratégiai szempontok felvázolásával: 

P – Product – Termék: A program kínálatának összeállítása, amely minőségben és választékban is képes a vevő igényeinek kielégítésére. Nemcsak az adott terméket, hanem a termékekhez tartozó szolgáltatásokat is ide soroljuk.



P – Price – Ár: Itt érvényesül a legjobban a marketingszemlélet: olyan ára megállapítása szükséges, amelyet a vevő képes és hajlandó megfizetni, de egyben profitot is termel, és versenyképes is.



P – Place – Hely: Az úgynevezett elosztáspolitika feladata a megtermelt és beárazott termékek eljuttatása oda, ahol a vevők keresik.



P – Promotion – Promóció: Az ösztönzéspolitika a vásárlókkal tudatja, hogy létezik a termék, felébreszti az igényt és a vágyat a termék és a szolgáltatás iránt.

58




P – People – Célcsoport: A szolgáltatásoknál marketing szempontból is kritikus szerepe van az emberi tényezőnek, hiszen a fogyasztó (mint célcsoport) legtöbb esetben kapcsolatba kerül a szolgáltatást végzővel (eladó, stake-holder).



P – Physical evidence – A szolgáltatás tárgyi elemei: A szolgáltatás megfoghatatlan voltából adódóan a szolgáltatás helyszínének kialakítása és a szolgáltatáshoz

kapcsolódó

tárgyak

megjelenése

nagy

szerephez

jut

a

marketingeszközök között. 

P – Process – Folyamat: A projekt sikeressége nagyban függ a szolgáltatás egyes lépéseinek, azaz a teljes projektfolyamat részletes megtervezésétől. Mivel esetenként a szolgáltatás és a fogyasztás egyidejűleg történik, kiemelkedő jelentőségű a szolgáltatási folyamat szervezése.

3.6.1. P – Product – Termék A termék, illetve szolgáltatás jelen esetben makroszinten maga a kézműves vásár, mint vevői, látogatói, turisztikai program és attrakció. Mikroszinten

a

vásári kiállítók, előadók termékei képezik a

marketing mix

termékelemzésének további részét. A vásáron az alábbi kézműves, művészeti, illetve hazai élelmiszer-termékek jelennek meg: 

Bőrdíszműves termékek,



Dísztárgyak,



Kézzel készült ékszerek,



Fa és fém használati tárgyak,



Kerámia termékek,



Kézműves játékok,



Textíliák, szőttesek, hímzések,



Üvegtermékek



Sajtok,



Hústermékek,

59




Lekvárok, mézek,



Édességek.

„Szolgáltatások”, mint egyéb attrakciók: 

Kézműves foglalkozások (kovács bemutatók, játékkészítés gyerekeknek)

3.6.2. P – Price – Ár Makroszint: A vásár, mint kulturális program látogatása díjtalan. A gépjárművel érkezők továbbá a városban szombaton és vasárnap ingyenes parkolnak. Mikroszint: 

A vásár szervező és a helyszín szolgáltató (önkormányzat) részére a vásári kiállítók által fizetett helyszín- és pavilon/asztalbérleti díj.



A kézműves kiállítók által árult saját termékek ára, melyek árszabása egyedi, eladónként eltérő.

Az elmúlt évek vásári tapasztalatai azt mutatják, hogy a hazai kézműves termékek iránt abban az esetben is nagy a kereslet, ha azok ára az átlagoshoz képest esetleg magasabb, hiszen azok bolti kereskedelmi forgalomban nem kaphatók, minőségük jó, továbbá a fogyasztók körében népszerűek az „egyedi” termékek.

3.6.3. P – Place – Hely A projektben tervezett kézműves vásár Magyarországon, a Közép-dunántúli Régióban, Veszprém megye székhelyén, Veszprém város belvárosában, az Óváros téren és vele közvetlen szomszédságban lévő Rákóczi Ferenc utcában és Szabadság téren valósul meg. Veszprém eredeti, jelenleg „második” központja, a belváros fő turisztikai attrakcióinak egyike. Az Óváros tér Veszprém „kulturális körzete”, a Vár utca előtt helyezkedik el, így a

60


turisták általi gyalogos átmenő forgalom számottevő. A tér a 90-es években felújításon és átalakításon esett át, így a tér közel 80%-án megszüntették az autósforgalmat. Az Óváros tér egy kisebb dombon helyezkedik el a várhegy déli végében. Mai nevét csak a rendszerváltozás után kapta, korábban Rákóczi térnek, illetve Piactérnek hívták, mivel a 20. század első feléig itt működött a város nagyobbik piaca. A teret a Városháza 1990-es években megújított és kibővített, de eklektikus stílusban megőrzött épülete uralja. A tér nyugati oldalán látható az 1793-ban épült késő barokk stílusú Pósa-ház (ma banképület).

Veszprém – Óváros tér, Rákóczi Ferenc utca, Szabadság tér műholdképe

61


A teret körülölelő többi épület nagyrészt a 19. század második felében, illetve a 20. század elején emelt, műemléki védelmet élvező, földszinti üzleteket tartalmazó polgárház, ezek a helyi szecesszió különféle irányzatainak gyűjteményét alkotják. A tér délen a valamivel szerényebb külsejű polgárházakkal szegélyezett Rákóczi utcában folytatódik. Épített környezete teljes mértékben autentikus: felújított állapotú eklektikus, szecessziós és klasszicista stílusú épületekkel. A vásár helyszínét Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt., mint tulajdonosok és üzemeltetők közösen biztosítják. A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kedvezményes helyszínbérletet biztosít a vásáron kiállító vállalkozások részére.

3.6.4. P – Promotion – Promóció A kézműves vásár promócióját az alábbi szervezők végzik: 1. önkormányzat, 2. közüzemi szolgáltató zrt., 3. kamara a saját kommunikációs csatornáikon és elsődleges célcsoportjuk részére az alábbiak szerint: 

szórólap (1; 3),



újságcikk (1; 3),



honlap (1; 3),



rádió spot (1; 2),



helyi televízió (1),



email-es hírlevél (3),



helyi PR és promóció (molinó, plakát) (1; 2; 3).

62


3.6.5. P – People – Célcsoport A vásári rendezvény célcsoportját egyrészt a várási kiállítók eladók, másrészt a vásárt látogatók alkotják: 

Kézműves terméket kínáló eladók: őstermelők, kézművesek, egyéni vagy mikrovállalkozások.



Látogatóközönség (a szegmentációs elemzés alapján): családok, fiatal párok (fiatal családok gyermek nélkül), fiatalok, csoportos fiatalok, idősek.

3.6.6. P – Physical evidence – A szolgáltatás tárgyi elemei A vásár megvalósult tárgyi és „szoft” elemeiként az alábbi kínált és vásárolt termékek és megvalósult és igénybe vett szolgáltatások említhetők meg: 

megvalósult vásár, mint turisztikai, kulturális élmény és program,



megvásárolt, fogyasztott kézműves termék,



kínált kreatív programon, foglalkozáson való részvétel, mint turisztikai, kulturális élmény és program.

3.6.7. P – Process – Folyamat Az elemzés 7. pontjaként, mint folyamat, a vásár szervezésének és megvalósításának következő szakaszai definiálhatók: 

Előkészítés o stake-holderek közötti egyeztetés, o felelősök kijelelőse, o feladatok meghatározása o munkamegosztás egyezetése.



Szervezés o vásári kiállítók gyűjtése, regisztrálása,

63


o kiállítói helyek kijelölése, o kiállító standok bérlése, előkészítése, biztosítása, o kapcsolattartás, o helyszínnel kapcsolatos infrastruktúra előkészítése és biztosítása (villamos áram, mobil, mellékhelyiségek, hulladéktárolás és elszállítás), o promóciós feladatok (online és offline hirdetések, figyelemfelkeltő kampányok). 

Megvalósítás o helyszín lezárása az autóforgalom elől, o kiállítók eligazítása (pontos kiállítói helyszín stb.), o vásár lebonyolítása; értékesítés, vásárlás, fogyasztás, o kis- és bepakolás felügyelése.



Értékelés o utánkövetés (kiállítói tapasztalaok összegyűjtése, kiértékelése), o meghatározott indikátorok ellenőrzése (kiállítók száma, látogatók száma, termékfajták száma stb.).

3.7. GANTT-diagram – Tevékenység ütemezés A GANTT-diagram a rövid távú tervezési eljárás segédeszköze, amely az alább megadott időszakban ábrázolja az egyes projekttevékenységeket.

64


IDŐINTERVALLUM

2013 Október

November

2014 December

Január

TEVÉKENYSÉG MEGNEVEZÉSE:

Előkészítés és együttműködés előkészítése Kiállítók értesítése, regisztrálása

Szervezés

Offline és online marketing, PR feladatok

Megvalósítás

Vásár lebonyolítása, infrastruktúra biztosítása

Értékelés

Visszajelzések gyűjtése, kérdőívek, tapasztalatok érték.

Március

TEVÉKENYSÉG ÜTEMEZÉSE:

Helyzetelemzés Feltérképezés Helyszínválasztás Előkészítés

Február

65

Április

Május

Június


3.8. Költségtervezés (szervezési és marketing költségek) Az alábbi táblázat a rendezvényt szervező, lebonyolító szervezetek (Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt., Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara) esetében releváns költségtípusok felmerülését, illetve a Kamara várható költségösszegeit mutatja be.

Infrastrukturális költségek

Szervezők: Költségtípusok: Közüzemi költségek (vásári infrastruktúra: villany, mellék-helyiség, hulladékszállítás)

VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

VESZPRÉMI KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÓ ZRT.

VESZPRÉM MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA

n.a.

n.a.

Ft

Helyszínfoglalási díj

300 000 Ft

Stand bérleti díj (10 000 Ft / kiállító; 30 kiállító a VKIK részéről)

300 000 Ft

40 000 Ft

Promóciós költségek

Plakát, poszter, szórólap

0 Ft

Újságcikk

10 000 Ft

Molinó

0 Ft

Online marketing TV spot Rádió spot

A projektben a költsége nem releváns!

Menedzsment költségek

650 000 Ft

Összesen:

66


4. ÉRTÉKELÉS 4.1. Indikátorok A projekttevékenységek megvalósítását követően szükségszerű az elvégzett feladatok hatékonyságát számszerűsítő, a tervezés során részben előre meghatározott mutatók kiértékelése, azaz a tervezett kvalitatív és kvantitatív eredmények ellenőrzése. Az indikátorok meghatározásának legcélszerűbb módja a korábbi fejezetekben tárgyalt „kitörési pontok” és „azonosított piaci lehetőségek” alapul vétele.

MUTATÓ

MUTATÓ

TEVÉKENYSÉG

TÍPUSA

JELLEGE

CÉLJA

Látogatók száma

Vásárlók száma

Kiállítók száma

Terméktípusok száma

MÉRÉST SZOLGÁLÓ ESZKÖZ

INDIKÁTOR INDIKÁTOR (TERV) (ELÉRT)

Mennyiségi

Látogatók számának növelése

Statisztika, eladói visszajelzés

10 000 fő

*

Mennyiségi

Vevők számának növelése

Statisztika, eladói visszajelzés

3 500 fő

*

Mennyiségi

Kiállítók számának növelése

Jelentkezési lapok, önkormányzati adatbázis

75 db

*

Mennyiségi

Terméktípusok számának növelése

Jelentkezési lapok, önkormányzati adatbázis

30 db

*

67


Minőségileg javult termékek, szolgáltatások

Elégedettség

Menedzsment

Minőségi/ Mennyiségi

Termékek, szolgáltatások minőségi javulása

Kérdőív, szóbeli visszajelzések

20 db

*

Fogyasztói

Szolgáltatás javítása (a visszajelzések min. 66%-a pozitív)


6 600 fő

*

Hatékony szervezés (3 db szervező szervezet)


3 db

*

Belső folyamat

* Mivel a rendezvény a tanulmány elkészülte után esedékes, az indikátortábla eredménymutatói üresek.

4.2. Utánkövetés A számszerűsíthető mutatók értékelése, ellenőrzése mellett ugyancsak fontos a célcsoportok (kiállítók/eladók, látogatók/vevők, szervezők) részéről érkező visszajelzések figyelembe vétele. Az erre legalkalmasabb eszköz a kérdőív (papír alapú – helyszínen kitöltendő –, vagy online – a rendezvényt követően kitöltendő – formában). A kérdőív által vizsgálandó legfontosabb szempontok: 

Látogató neme



Vásárolt termékek száma



Látogató életkora



Árképzéssel



Látogató lakhelye (csak település)



Kedvelt termékek



Hiányolt termékek



Kedvelt szolgáltatások



Hiányolt szolgáltatások

való

elégedettség

foka 

Termékkínálattal

való

elégedettség foka 

Szolgáltatások minőségével való elégedettség

68


5. KONKLÚZIÓ 2014. május 10-11-én hosszas tervezési, előkészítési folyamatokat követően a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Veszprém város önkormányzata, valamint a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. közösen kézműves vásárt szervez Veszprém belvárosában – a CENTRAL MARKETS c. európai uniós pályázati projekt keretében. A rendezvény a megvalósíthatósági tanulmány 1. részében kiválasztásra került Óváros téren és közvetlen környezetében kerül megrendezésre. A hatékony végrehajtás érdekében a megvalósíthatósági tanulmány 2. részében részletes helyzetelemzés, kockázatelemzés,

célcsoport

elemzés,

termék-szolgáltatás

elemzés,

logikai

folyamattervezés és SWOT elemzés került kidolgozásra a projekt tervezési fázisa keretében. A projektmegvalósítás támogatása valamint a hatékony célközönség elérés céljából marketing stratégia, marketing mix, menedzsment terv, tevékenység ütemezés és feladatmegosztás valamint részletes költségtervezés (üzleti terv) készült. A megvalósíthatósági tanulmány mindezek alapján az eredményes projektvégrehajtást szolgálja, melynek köszönhetően egy hagyományőrző, autentikus, vállalkozásokat támogató, kultúraközvetítő rendezvény valósul meg – várhatóan hosszú távon és rendszeresen – Veszprémben.

69


6. INFORMÁCIÓ Felhasznált irodalom 

Statisztikai tájékoztató Veszprém megye, 2013/04 (KSH, 2014)



TOP 100+100 – Veszprém megye gazdasága 2012 (Napló, NAV, KSH, VKIK, 2013)



Vonzó tájak, feltörekvő gazdaság – Veszprém megye 2011 (VKIK, 2011)



Marketing (Bauer András, Berács József, 2006)



Marketing management (Philip Kotler, Kevin Lane Keller, 2006)



Marketing menedzsment, marketing koncepció, marketing tervezés, marketing stratégia (Tóth Éva, Pannon Egyetem, 2011)



Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal – Integrált Vagyonkataszteri és Térinformációs Rendszer: http://terkep.veszprem.hu/mapguide/veszprem/internet.php



Vásár, piac üzemeltetése (https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410009/440191/vasar_piac.html)



Google Maps (http://maps.google.com/)



CENTRAL MARKETS Project (http://www.centralmarkets.eu/)



VKIK honlap (http://www.veszpremikamara.hu/)



A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény,



A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet,



A vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól szóló 59/1999. (XI. 26.) EüM rendelet



A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény



A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény



Veszprém.hu http://www.veszprem.hu/veszpremieknek/ugyintezes-e-ugyintezes/

70


Készítette

A Megvalósíthatósági Tanulmány 2. részét a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából a CENTRAL MARKETS projekt 4. számú munkacsomagja keretében készítette 2014-ben:

dr. Szépvölgyi Ákos e.v.

A CENTRAL MARKETS projekt a Central Europe Programban, az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

71

7. MELLÉKLETEK Mellékletek listája: 1. Vásár, piac üzemeltetési szabályai 2. Vásár-, piacüzemeltetési engedélyezési eljárás, valamint a bevásárlóközpont üzemeltetésére irányuló bejelentési eljárás 3. Vásár, piac üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem (Veszprém város) 4. Bejelentőlap termelői piac (Veszprém város) 5. Kereskedelmi tevékenységek bejelentése (Veszprém város) 6. Kereskedelmi tevékenység bejelentőlap (Veszprém város) 7. VKIK – VKSZ Zrt. közötti együttműködési megállapodás

72

MELLÉKLETEK


1. A szolgáltatási tevékenység leírása 1.1. A vásár és a piac A vásár olyan épület, épületegyüttes vagy terület, ahol rendszerint többen folytatnak idényjellegű vagy meghatározott eseményekhez, naptári napokhoz kötődő eseti jellegű kiskereskedelmi tevékenységet. A vásár üzemeltetésére irányuló szolgáltatási tevékenységet meg kell különböztetni a piac üzemeltetésétől. A piac ugyanis olyan épület, épületegyüttes vagy terület, ahol állandó vagy rendszeres jelleggel többen általában napi, esetenként heti rendszerességgel folytatnak kiskereskedelmi tevékenységet. A két kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységben azonos a szolgáltatásnyújtás helye (épület, épületegyüttes vagy terület), valamint a szolgáltatásnyújtás tartalma (kiskereskedelmi tevékenység folytatásához helyszín biztosítása), ugyanakkor különböznek a szolgáltatási tevékenység rendszerességében: míg a vásár üzemeltetése minden esetben idényjelleggel, meghatározott eseményhez, naptári naphoz kötődik és ezért szükségszerűen eseti, addig a piac üzemeltetése mindig rendszeres, általában napi, vagy esetenként heti rendszerességű. Kiemelendő, hogy nem alkalmazandóak a vásár és piac üzemeltetésére vonatkozó rendelkezések a közterületen a húsvéti, karácsonyi és szilveszteri, valamint évente egy alkalommal, az adott ünnepen és az azt megelőző 20 napban folytatott kereskedelmi tevékenységekre. Ezekre ugyanis a közterületi értékesítésre vonatkozó külön szabályok vonatkoznak. Fontos különbséget tenni a vásár, illetve piac fenntartója, valamint üzemeltetője között: 1.2. A fenntartó és az üzemeltető A fenntartó a vásár, illetve a piac helyszínéül szolgáló terület, ingatlan tulajdonosa, bérlője vagy más jogcímen használója, aki a vásáron, illetve a piacon kereskedelmi tevékenységet folytatók részére a helyhasználatot biztosítja, és aki a vásáron, illetve a piacon kereskedelmi tevékenységet folytatók részére a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltatási tevékenység folytatásáért felelős. Ezzel szemben az üzemeltető a fenntartó vagy a fenntartó által kijelölt, a vásár, illetve a piac vezetését, illetve annak működtetésével kapcsolatos feladatokat ellátó személy, aki a fenntartó nevében eljárni jogosult. Bár megtévesztő, hogy az engedély a vásár, illetve piac üzemeltetésére szól, a hatósági eljárásokban kérelmezőként, valamint eljárás alá vont ügyfélként a fenntartó szerepel (akkor is, ha nevében az üzemeltető jár el). Figyelem! 2012. január 1-jétől a helyi termelői piacokra sajátos vonatkoznak. Jelen ügyleírás a helyi termelői piacokra nem vonatkozik.

követelmények

A vásár és piac üzemeltetése a gazdasági tevékenységek egységes osztályozási rendszerében (TEÁOR'08) a 68.2 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése ágazatba azon belül pedig a 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése szakágazatba tartozik. A vásáron és piacon folytatott kiskereskedelmi tevékenység ugyanakkor a gazdasági tevékenységek egységes osztályozási rendszerében (TEÁOR'08) a 47 Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár) ágazatba tartozik, melyen belül a következő alágazatokat és szakágazatokat különböztethetjük meg:

73

MELLÉKLETEK




47.8 Piaci kiskereskedelem alágazat



47.81 Élelmiszer, ital, dohányáru piaci kiskereskedelme szakágazat



47.89 Egyéb áruk piaci kiskereskedelme szakágazat



47.99 Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem szakágazat

2. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának anyagi jogi követelményei Vásár és piac olyan területen rendezhető, illetve tartható, amelyen 

a településrendezési terv a vásárrendezést, piactartást lehetővé teszi, vagy



amely vásár rendezése céljából területhasználati hozzájárulással rendelkezik.

A területnek, a vásár, illetve piac jellegétől, az ott értékesített termékkörtől, illetve a folytatott tevékenységtől függően, meg kell felelnie a jogszabályban előírt 

építésügyi,



közegészségügyi,



élelmiszerlánc-biztonsági,



élelmiszer-higiéniai,



állat-egészségügyi,



növény-egészségügyi,



környezetvédelmi,



kulturális örökségvédelmi,



munkavédelmi és



tűzvédelmi követelményeknek, valamint 1. rendelkeznie kell a tevékenység során képződő hulladékok elkülönített gyűjtését biztosító hulladéktárolókkal.

2.1. A vásár és piac működtetése, működési rendje, nyitvatartása Az üzemeltetőnek a vásár, illetve piac működése idején, a vásár, illetve a piac helyszínén rendelkeznie kell a vásár, illetve a piac üzemeltetésére való jogosultságot igazoló irattal, dokumentumokkal vagy ezen iratok, dokumentumok másolatával. Amennyiben az eredeti iratok, dokumentumok a helyszínen nem állnak rendelkezésre, az üzemeltető köteles az eredeti iratokat, dokumentumokat az ellenőrzést végző hatóság felhívására öt napon belül bemutatni. A vásár, illetve a piac működésének rendjét az üzemeltető határozza meg, és arról jól látható helyen közzétett hirdetményben tájékoztatja a kereskedőket és a vásárlókat. Fel kell tüntetni továbbá az üzemeltető nevét, címét, székhelyét, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik. A vásár és piac esetében a hirdetményben ismertetni kell a helyfoglalás és a telepítés szakmai szabályok figyelembevételével kialakított sorrendjét is.

74

MELLÉKLETEK


A vásár, piac nyitva tartásának idejét az üzemeltető 5 és 20 óra között határozza meg. A 20 óra utáni nyitva tartást az illetékes rendőrkapitányság véleményének kikérésével a jegyző engedélyezheti. Az üzemeltető köteles a vásár, piac nyitva tartásáról a vásárlókat tájékoztatni. A vásár, illetve piac esetében az üzemeltető köteles az üzleteket, árusítóhelyeket, valamint az egyéb létesítményeket és a nem árusítási célra kiképzett területrészeket, a vásárlók számára is jól látható módon sorszámmal ellátni. Az állandó vásár, piac esetében az üzemeltető köteles az állandó vásár, piac bejáratánál a vásár, piac térképét, helyszínrajzát tartalmazó táblát elhelyezni, amelyen köteles feltüntetni naprakészen a sorszámmal ellátott kereskedelmi egységeket, helyszíneket. Az üzemeltető köteles a vásáron, piacon kereskedelmi tevékenységet végzőkről, bérlőkről naprakész, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek megfelelő nyilvántartást vezetni, és azt a piac területén ellenőrzést végző hatóság felhívására, a hatóság számára bemutatni, illetve hozzáférhetővé tenni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: 1. a vásár, piac térképét a sorszámmal ellátott kereskedelmi egységek, helyszínek, illetve azok rendeltetésének (üzlet, egyéb értékesítő hely, tárolóhely stb.) pontos megjelölésével, 2. sorszám szerint a kereskedelmi tevékenységet végzők, bérlők nevét, címét, illetve székhelyét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik, cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételi számát, őstermelői igazolványának számát, kistermelői regisztrációs számát. 2.2. A vásáron, piacon folytatott kiskereskedelmi tevékenység ellenőrzése Az üzemeltető köteles a vásár, piac nyitva tartási ideje alatt a vásár, piac területén tartózkodni, a vásár, piac rendjét folyamatosan ellenőrizni és a jogszabályokban, valamint a hatóságok határozataiban foglalt feltételeknek megfelelő működés érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni. Köteles továbbá a hatóságok rendelkezésének megfelelően eljárni, és a hatósági ellenőrzésben közreműködni. Az üzemeltető felel azért, ha a vásár, piac területén jogszabály által tiltott tevékenység, vagy tiltott termékértékesítés történik. Ha a vásár rendezője, a piac, a vásárcsarnok fenntartója vagy az élelmiszer-árusító tudomást szerez az ott forgalomba hozott élelmiszertől, italtól eredő megbetegedésről vagy annak gyanújáról, köteles a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni, és az árusítás megszüntetéséről, valamint az árukészlet megőrzéséről gondoskodni. 2.3. Panaszkezelés Az üzemeltető a tevékenységével kapcsolatban beérkező írásbeli panaszt köteles megvizsgálni, és az intézkedéséről, valamint annak indokairól a vásárlót a panasz kézhezvételétől, illetve beérkezésétől számított harminc napon belül postai úton vagy elektronikus levélben tájékoztatni. A válaszlevélben tájékoztatni kell a vásárlót arról, hogy amennyiben nem ért egyet az abban foglaltakkal, úgy panaszával a jegyzőhöz fordulhat. Az írásbeli vásárlói panaszra adott válasz másodpéldányát az üzemeltető köteles az ellenőrzés során az ellenőrző hatóságoknak bemutatni.

75

MELLÉKLETEK


2.4. Közegészségügyi követelmények Vásár, piac - a település általános rendezési tervének figyelembevételével - csak olyan helyen létesíthető és működtethető, ahol az ott lévő személyeket, élelmiszereket, élelmiszernyersanyagokat a környezetből származó káros mértékű szennyezés nem veszélyezteti. A vásár, piac területét por- és sármentesen, könnyen tisztán tartható módon kell kiképezni. A napi élelmiszerpiac és az élelmiszer-nagypiac területét szilárd, könnyen tisztítható burkolattal kell ellátni. A vásárcsarnok padozatát szilárd, résmentes, tisztítható és fertőtleníthető, csúszásmentes burkolattal kell ellátni, és gondoskodni kell a takarításkor keletkező szennyvíz elvezetésére alkalmas, az építési szakmai követelményeket kielégítő szennyvízelvezető rendszerrel való ellátásáról. A piac területét körül kell keríteni. 2.4.1. Vízellátás A vásár és piac ivóvíz minőségű, megfelelő mennyiségű vízellátásáról gondoskodni kell. Takarítás céljára a terület legtávolabbi részeinek elérésére is alkalmas elrendezésben vízvételi helyeket kell kialakítani. A takarítás céljára szolgáló vízvételi helyekre légbeszívó szelepes, tömlővéges csatlakozót kell felszerelni. Az állatok itatására vízvételi helyet kell biztosítani. 2.4.2. Mellékhelyiségek A vásár, piac területén - ha attól 50 méter távolságon belül kellő számú nyilvános WC nem áll rendelkezésre - megfelelő számú és kialakítású, nemek szerint elkülönített, vízöblítésű WC-t és vizeldét kell létesíteni. Csomagolatlan állati eredetű élelmiszer forgalmazása ott engedélyezhető, ahol az árusok részére megfelelő külön WC áll rendelkezésre. 2.4.3. Higiénia, szennyvízelvezetés, hulladékkezelés, rágcsálók elleni védekezés A vásár, piac, vásárcsarnok területét a nyitva tartás időtartama alatt folyamatosan tisztán kell tartani, zárás után általános takarítást kell végezni. Közművesített területen a keletkező szennyvizet közcsatornába kell elvezetni. Közcsatorna hiányában a keletkező szennyvíz elhelyezésére zárt szennyvíztárolót kell létesíteni. Vásáron, piacon, vásárcsarnokban a szemét és hulladék gyűjtésére, tárolására a közegészségügyi, állat-egészségügyi és hulladékgazdálkodási szabályoknak megfelelő számú, mosható, fertőtleníthető, jól záró fedéllel ellátott hulladékgyűjtő edényzetet kell beállítani. A hulladéktárolók helyben történő tisztítása és fertőtlenítése érdekében tisztító, fertőtlenítő területet kell kijelölni vízvételi és szennyvízelvezetési lehetőséggel. A szennyvízelvezetésnél homokfogó beépítése szükséges. Az egészségügyi szempontból káros rágcsálók és rovarok megtelepedése ellen a fenntartónak, üzemeltetőnek rendszeresen védekeznie kell. Legalább évente két alkalommal kötelező a szakemberrel elvégeztetett megelőző jellegű irtás akkor is, ha rovar, rágcsáló jelenlétét nem észlelik.

76

MELLÉKLETEK


2.5. Parkolás Az árusok járműveinek elhelyezésére szolgáló gépkocsi-parkolóhelyeket a vásár, piac területén kívül kell kialakítani. 2.6. Járműből, mozgóboltból történő árusítás Ha a vásáron, piacon járműről, mozgóboltból történő árusítást is lehetővé tesznek, úgy erre a célra külön területet kell kijelölni. Ilyenkor a vásáron, piacon az alkalmilag árusító mozgóbolt és mozgóárus részére ivóvízvételi, szennyvízelvezetési és megfelelő hulladékelhelyezési lehetőséget kell biztosítani. 3. A szolgáltatási tevékenység megkezdésével és folytatásával összefüggő eljárások 3.1. A szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos eljárásokra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság A vásárok és piacok üzemeltetése tekintetében 1. 2. 3. 4.

az üzemeltetési engedély kiadó, az engedélyezett vásárokról és piacokról nyilvántartást vezető, a vásárok és piacok üzemeltetését ellenőrző, valamint a vásárok és piacok üzemeltetésére irányuló szolgáltatási tevékenység felügyeletét ellátó

hatóságként - a Kormány kijelölése alapján - a vásár, illetve piac helye szerintikistérség székhelyén, Budapesten pedig a vásár, illetve piac helye szerintikerületben illetékes jegyző jár el. 3.2. A szolgáltatási tevékenység engedélyezése (a vásár-, illetve piacüzemeltetési engedély kiadása iránti eljárás) Vásár, valamint piac - letelepedés keretében - kizárólag a jegyző által kiadott vásár-, illetve piacüzemeltetési engedély birtokában üzemeltethető. 3.2.1. Az engedélyezési eljárás célja Mint általában valamennyi engedélyhez kötött szolgáltatási tevékenység esetében az engedélyezési eljárás célja, hogy a jogszabályban rögzített anyagi jogi feltételek meglétének ellenőrzése útján biztosítsa a vásár-, illetve piacüzemeltető szolgáltatásait igénybe vevők (akár kiskereskedők, akár fogyasztók) számára azt, hogy minőségi szolgáltatáshoz jussanak. Emellett az adminisztratív kötelezettség célja továbbá, hogy a vásárokról és piacokról megfelelő adatok álljanak a jegyző rendelkezésére ellenőrzési, felügyeleti feladatai ellátásához, valamint a nyilvánosság tájékoztatását is szolgáló nyilvántartás vezetéséhez. 3.2.2. Az engedélykérelem benyújtása, kötelező tartalmi elemei, csatolandó mellékletek A vásár-, illetve piacüzemeltetési engedély iránti kérelmet személyesen szóban vagy írásban, továbbá postai úton írásban lehet benyújtani a piac, vásár fekvése szerinti kistérségben, budapesti kerületben illetékes jegyzőnél (polgármesteri hivatalban). Az elektronikus ügyindítás lehetősége jelenleg technikai okokból nem lehetséges.

77

MELLÉKLETEK


A vásár- vagy piacüzemeltetési engedély iránti kérelemben meg kell jelölni a vásár vagy a piac üzemeltetésének engedélyezésére irányuló kifejezett kérelmet, 1. a fenntartó nevét, címét, illetve székhelyét, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik, 2. a fenntartó vállalkozó nyilvántartásba vételi számát vagy cégjegyzékszámát, illetve a bírósági nyilvántartásba vételi számát, 3. az üzemeltető nevét, címét, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik, 4. a vásár, piac elnevezését, (szak)jellegét, 5. a vásár, piac címét, helyrajzi számát, 6. a területhasználat jogcímét, 7. a vásár rendezésének, piac tartásának időpontját, időtartamát, illetve a vásár, piac napi/heti nyitvatartási idejét. A vásár- vagy piacüzemeltetési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell 1. a vásár, piac számára kijelölt területet, alapterületét, méretarányos helyszínrajzát az üzletek, árusítóhelyek, valamint az egyéb létesítmények és nem árusítási célra kiképzett területrészek tervezett rendeltetés, és szám szerinti meghatározásával, a vevőforgalmi és árubeszállítási, -feltöltési útvonalak kijelölésével, 2. a területhasználatának jogcímét (saját tulajdon, bérlet stb.) - a tulajdoni lap kivételével igazoló okiratot, továbbá haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdon esetében a tulajdonostárs, hozzájárulását igazoló okiratot, 3. a vásár, piac működésének rendjét, 4. élelmiszer felhasználása, forgalmazása, továbbá termény, takarmány, élő állat, illetve állatgyógyászati készítmény és növényvédő szer értékesítése esetén a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a vásár vagy a piac területén a megyei (fővárosi) kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága, illetve növény- és talajvédelmi igazgatósága részére állandó jelleggel ingyenes helyiséghasználatot biztosít, 5. a vásár, illetve piac víz- és energiaellátási tervét a vízvételi- és energiacsatlakozási helyekre kiterjedő részletességgel, közműnyilatkozatokkal (víz-, elektromos, gáz-, távhőszolgáltatás), 6. a vásár, illetve piac területén keletkező szennyvíz- és csapadékvízlevezető helyeinek, elvezetésének, továbbá közcsatorna hiányában közműpótló berendezés elhelyezésének tervét az illetékes közmű- és hatósági nyilatkozatokkal, 7. a por- és sármentesség érdekében tervezett terület kiképzési megoldás ismertetését, 8. a keletkező szemét és hulladék gyűjtésére, elhelyezésére, az elkobzott élelmiszer kezelésére, elhelyezésére, elszállításának módjára, gyakoriságára, továbbá a vásár, illetve piac takarítására-fertőtlenítésére vonatkozó, a vásár rendezője, illetve a piac fenntartója által meghatározott rendtartási előírást. A jegyző a területhasználat jogcímének igazolásához szükséges tulajdoni lapot az illetékes földhivatal megkeresése útján vagy a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer használatával hivatalból szerzi be. 3.2.3. Az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok A vásár-, illetve piacüzemeltetési engedély kiadása iránti eljárásban szakhatóságok működnek közre. E hatóságokat nem kell a vásárt vagy piacot üzemeltetni kívánó szolgáltatónak megkeresnie, ezt az engedélyezési eljárást lefolytató hatóság teszi meg. Az ügyfélnek azonban az engedélyezési eljárásért fizetendő illetékkel együtt - praktikusan a kérelem benyújtásáig - a

78

MELLÉKLETEK


szakhatósági eljárásokért fizetendő illetékeket is meg kell fizetnie, és azok megfizetését a kérelem benyújtása során igazolnia kell. A részt vevő szakhatóságok az alábbiak: 1. a közegészségügyi követelményének való megfelelés kérdésében a fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi, fővárosi kerületi népegészségügyi intézete, 2. az élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében megyei (fővárosi) kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága. Az eljárásban előzetes szakhatósági állásfoglalás kérésére nincs lehetőség. 3.2.4. Ügyintézési határidő A kérelmet a jegyzőnek 15 napos ügyintézési határidőn belül kell elbírálnia. Ezt a határidőt a jegyző egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja. A szakhatóságoknak 15 nap áll rendelkezésére szakhatósági állásfoglalásuk megadására, amely nem számít bele a fenti határidőbe. A szakhatóság vezetője a szakhatóság eljárására irányadó határidőt szintén egy alkalommal 15 nappal meghosszabbíthatja. Ha a jegyző vagy bármely szakhatóság vezetője az ügyintézési határidő meghosszabbítására vonatkozó végzést hoz, azt még az eredeti ügyintézési határidő lejárta előtt közölni kell a kérelmezővel. A kérelmezőt az azt megalapozó ok felmerülésétől számított öt napon belül értesíteni kell az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokról. Az eljárásban érvényesül a hallgatás, beleegyezés elve. Eszerint, ha az engedélyezési eljárásban az elsőfokú eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vett részt, és a szakhatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem adott ki állásfoglalást, vagy a jegyző a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot, 1. a szakhatóság mulasztása esetén a szakhatóság hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, és 2. az eljáró hatóság mulasztása esetén az ügyfelet - külön döntés nélkül is -megilleti a vásár-, illetve piacüzemeltetés joga. 3.2.5. Az eljárás lehetséges eredményei Ha a kérelem, illetve a vásárként vagy piacként üzemeltetni kívánt ingatlan nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, és a hiányosság nem is orvosolható, a jegyző a kérelmet elutasítja. Ha a kérelem, illetve a vásár vagy piac csak bizonyos - akár a szakhatóság által támasztott feltételekkel felel meg a jogszabályi követelményeknek, a jegyző vagyfelhívja az ügyfelet a hiányosságok pótlására vagy feltételes engedélyt ad. A feltételes engedély alapján a szolgáltatási tevékenység csak a feltételek megtartásával folytatható. Ha a kérelem, és a vásár, illetve piac is megfelel a jogszabályi feltételeknek, a jegyzőaz engedélyt kiadja.

79

MELLÉKLETEK


3.2.6. Az eljárásért fizetendő díjak, illetékek A jegyzőnek az eljárásért az általános tételű eljárási illetéket, azaz 2 200 Ft-ot kell megfizetni. A szakhatósági eljárásokért résztvevő szakhatóságonként szintén az általános tételű eljárási illetéket, azaz 2 200 Ft-ot kell megfizetni. Az illetéket a kérelem benyújtásakor a kérelemre ragasztott illetékbélyeggel kell megfizetni. 3.3. A szolgáltatási tevékenység nyilvántartása Az engedélyezési eljárás során - vagy hallgatás-beleegyezés esetén az ügyintézési határidő lejártakor - a jegyző a vásárt vagy piacot, annak üzemeltetőjét és fenntartóját hivatalból nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás tartalmazza az engedélyezett szolgáltatási tevékenység megjelölését (vásár- vagy piacüzemeltetés), 1. az engedély kiadása és a nyilvántartásba vétel időpontját, 2. az engedély és a nyilvántartás sorszámát, 3. a fenntartó nevét, címét, illetve székhelyét, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik, 4. a fenntartó vállalkozó nyilvántartásba vételi számát vagy cégjegyzékszámát, illetve a bírósági nyilvántartásba vételi számát, 5. az üzemeltető nevét, címét, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik, 6. a vásár, illetve piac elnevezését, (szak)jellegét, 7. a vásár, illetve piac címét, 8. a vásár rendezésének, piac tartásának időpontját, időtartamát, illetve a vásár, piac napi/heti nyitvatartási idejét, 9. a vásár, piac alapterületét, a vásár, piac számára kijelölt területet és a kijelölt árusítóhelyek számát, 10. a szakhatóságok hozzájárulásában foglalt feltételeket, korlátozásokat (amelyeket a jegyző az engedélyező határozat rendelkező részébe beépít), 11. az ellenőrző hatóságoknak a vásár, piac működését érintő intézkedéseit. 12. a nyilvántartásból való törlés tényét, annak időpontját. A jegyző az általa vezetett nyilvántartás adatait közzéteszi az interneten. Kérem, keresse az érintett önkormányzat honlapján! A jegyző törli a nyilvántartásból azt az üzemeltetőt, aki a tevékenység végzésére a továbbiakban nem jogosult. A jegyző ugyanakkor egy elkülönített nyilvántartást vezet azon üzemeltetőkről, amelyek tekintetében a szolgáltatási tevékenység folytatását megtiltotta. Az eltiltott szolgáltatókról szóló nyilvántartást is közzéteszi a honlapján. 3.4. A vásár- és piac fenntartójának bejelentési kötelezettsége A vásár- és piac fenntartója az engedély megadását követően az engedély iránti kérelemben megjelölt, valamint a nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változást - ide nem értve értelemszerűen az ellenőrző hatóságok intézkedéseit, valamint a nyilvántartásból való törlést - haladéktalanul köteles írásban bejelenteni a jegyzőnek. A jegyző az adatokban történt változást a bejelentés alapján a nyilvántartásba bejegyzi.

80

MELLÉKLETEK


A bejelentési kötelezettségek teljesítése mellett illetéket, illetve díjat nem kell leróni. 3.5. Szolgáltatás-felügyeleti intézkedések A vásár, illetve piac üzemeltetésére vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megtartását a jegyző ellenőrzi, és eljár ezek megsértése esetén. A vásár, illetve piac üzemeltetésére vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megsértése esetén a jegyző 1. elrendeli a vásár vagy piac ideiglenes bezárását, 2. elrendeli a vásár vagy piac azonnali bezárását, 3. megtiltja az engedély nélkül folytatott, előírásokba ütköző tevékenység végzését, termékkör értékesítését, 4. visszavonja az engedélyt, 5. bírságot szab ki. 3.6. Jogorvoslatok A jegyzőnek 1. a vásár vagy piac ideiglenes bezárását elrendelő, 2. az engedély nélkül folytatott, előírásokba ütköző tevékenység végzését, termékkör értékesítését megtiltó, 3. az engedélyt visszavonó, valamint 4. a bírságot kiszabó döntése ellen nincs helye fellebbezésnek. A jegyző fellebbezéssel megtámadható döntései ellen a jegyzőnél előterjesztett, de a jegyző székhelye szerint illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatalhoz címzett fellebbezést lehet előterjeszteni. Az első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke 5000 forint. Végzés elleni fellebbezésért 3000 forint illetéket kell fizetni. A szakhatósági eljárásokért résztvevő szakhatóságonként az általános tételű eljárási illetéket, azaz 2200 forintot kell megfizetni. Ha a végzés csak a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezéssel együtt támadható meg, és az ügyfél a végzés felülvizsgálatát is kéri, akkor csak a határozat elleni fellebbezés illetékét kell megfizetni. Az illetéket illetékbélyegben, a fellebbezést tartalmazó iratra felragasztva kell leróni. A jegyző fentiek szerint fellebbezéssel meg nem támadható döntése, valamint határozatok - és felülvizsgálattal megtámadható végzések - esetében pedig a ügyekben eljáró, az eljáró szerv székhelye szerint illetékes megyei bíróságon lehet kérelmet előterjeszteni az első fokon eljárt jegyző útján, de minden esetben a hatóság elleni keresetlevélben.

a másodfokú közigazgatási felülvizsgálati döntést hozó

A vásárt, piacot üzemeltető a tevékenységével kapcsolatban beérkező írásbeli panaszt köteles megvizsgálni, és az intézkedéséről, valamint annak indokairól a vásárlót a panasz kézhezvételétől, illetve beérkezésétől számított harminc napon belül postai úton vagy elektronikus levélben tájékoztatni. A válaszlevélben tájékoztatni kell a vásárlót arról, hogy amennyiben nem ért egyet az abban foglaltakkal, úgy panaszával a jegyzőhöz fordulhat.

81

MELLÉKLETEK


A jogorvoslati eljárásban megfizetett valamennyi illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a közigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált közigazgatási hatósági döntés vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. 4. A szolgáltatási tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatása Tekintettel arra, hogy a piac üzemeltetése a gazdasági tevékenység rendszeres, tényleges és tartós, huzamos jelleggel történő folytatását feltételezi, méghozzá az erre a célra szolgáló létesítmény, telep, iroda, üzlet vagy egyéb hely, rögzített felszerelés vagy berendezés útján, ezért piac üzemeltetése csak letelepedés keretében valósítható meg, a tevékenység folytatása határon átnyúló szolgáltatás keretében fogalmilag kizárt. Vásár tartása ugyanakkor megvalósítható határon átnyúló szolgáltatás keretében, átmeneti vagy alkalmi jelleggel, letelepedés nélkül. Ebben az esetben - mivel sem törvényi, sem kormányrendeleti szinten nincs eltérő szabály - a határon átnyúló vásárüzemeltetéshez más EGTállamban letelepedett, ott jogszerűen szolgáltatási tevékenységet folytató szolgáltatónak nincs szükség engedélyezésre, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének a bejelentésére vagy bármilyen tanúsítvány, hatósági bizonyítvány vagy igazolvány meglétére. Ez azt jelenti, hogy ha bármely EGT tagállamban a szolgáltató jogosult vásár tartására - vagy ennek tartalmilag megfelelő szolgáltatás nyújtására -, elméletileg semmilyen engedélyre nincs szüksége ahhoz, hogy Magyarországon átmeneti vagy alkalmi jelleggel vásárt tartson. Fontos ugyanakkor, hogy az engedélyezési kötelezettség hiánya nem mentesíti az alkalmi, eseti vásár üzemeltetőjét a hazai anyagi jogi követelmények megtartása alól. Ennek megfelelően ezek megsértése esetén a hazai hatóságok vele szemben ugyanolyan eszközökkel léphetnek fel, mint a Magyarországon engedélyezett üzemeltetőkkel szemben. Önmagában az engedély hiányára hivatkozással azonban a szolgáltatás felügyeletét ellátó jegyző nem léphet fel vele szemben. 5. A szolgáltatási tevékenységre és az eljárásokra vonatkozó jogszabályok 1. a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény, 2. a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet, 3. a vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól szóló 59/1999. (XI. 26.) EüM rendelet, 4. a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény, 5. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény.

82

MELLÉKLETEK


Vásár-, piacüzemeltetési engedélyezési eljárás, valamint a bevásárlóközpont üzemeltetésére irányuló bejelentési eljárás A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény, a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III.13.) Korm. rendelet alapján. Az ügyet intéző iroda: VMJV Polgármesteri Hivatal Közigazgatási Iroda Hatósági és Ügyfélszolgálati Csoport Címe: 8200 Veszprém, Óváros tér 9/B. Iroda száma: I. emelet 7. Ügyintézés kezdeményezhető: személyesen, postai úton. Ügyfélfogadási idő: hétfő, szerda: 07.30-16.00 óráig

Telefon: (88) 549-185, (88) 549-229 Felvilágosítás kérhető: személyesen vagy telefonon

Ügyfélszolgálat: Központi Ügyfélszolgálati Iroda 8200 Veszprém, Óváros tér 9. Telefon: 88-549-340 Hétfő–kedd: 07.30–16.00 óráig, szerda: 07.30–17.30 óráig, csütörtök: 07.30–16.00 óráig, péntek: 07.30–13.30 óráig.

A vásár-, piacüzemeltetési engedélykérelemhez csatolandó iratok:



   

a) a vásár, piac számára kijelölt területet, alapterület méretarányos helyszínrajza az üzletek, árusítóhelyek, valamint az egyéb létesítmények és nem árusítási célra kiképzett területrészek tervezett rendeltetés, és szám szerinti meghatározásával, a vevőforgalmi és árubeszállítási, -feltöltési útvonalak kijelölésével; b) nem a kérelmező tulajdonában lévő terület esetében a használat jogcímére vonatkozó okirat, vagy annak másolata a tulajdoni lap kivételével, c) haszonélvezet esetében - ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a szolgáltató - a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat, d) közös tulajdonban álló terület esetében, ha nem valamennyi tulajdonostárs a szolgáltató, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat e) szakhatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolása.

A bevásárlóközpont üzemeltetésére irányuló bejelentéshez csatolandó iratok:



a) nem a kérelmező tulajdonában lévő terület esetében a használat jogcímére

83

MELLÉKLETEK


 

vonatkozó okirat, vagy annak másolata a tulajdoni lap kivételével, b) haszonélvezet esetében - ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a szolgáltató - a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat, c) közös tulajdonban álló terület esetében, ha nem valamennyi tulajdonostárs a szolgáltató, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat.

Helyi termelői piac üzemeltetésére irányuló bejelentési eljárás: A helyi termelői piac üzemeltetésére irányuló szándékot a fenntartónak a piac helye szerint illetékes települési jegyzőnél, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtania. A fenntartónak kérelméhez az eljárási illetéken kívül más dokumentációt nem kell csatolnia.

Az eljárási illeték mértéke: Vásár-, piacüzemeltetési engedélykérelem: 10.000 Ft összegű eljárási illeték illetékbélyegben leróva. Bevásárlóközpont üzemeltetésére irányuló bejelentés: 3.000 Ft összegű eljárási illeték illetékbélyegben leróva

Helyi termelői piac üzemeltetésére irányuló bejelentés: 3.000 Ft összegű eljárási illeték illetékbélyegben leróva

84

MELLÉKLETEK


10.000,- Ft illetékbélyeg

Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala részére

Vásár, piac üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem ( A vásárokról, a piacokról és a bevásárlóközpontokról szóló

55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 4. §-a szerint ) A kérelmező adatai

1./ A fenntartó neve (cégneve): .................................................................................................... A fenntartó címe, székhelye: Ir.szám: .................. Település: ................................................ ................................................................................. utca, út, tér .................... sz. ……. lph.em. Elektronikus levelezési címe: ............................................................. / ha van ! /

2./ A fenntartó cégjegyzékszáma: Cg. ............................................................. egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételi száma: ........................................ bírósági nyilvántartásba vételi száma: .......................................................

3./ Az üzemeltető neve (cégneve): ............................................................................................... Az üzemeltető címe, székhelye: Ir.szám: ............. Település: ................................................ ................................................................................. utca, út, tér .................... sz. ……. lph.em. Elektronikus levelezési címe: ............................................................. / ha van ! /

4./ Az üzemeltető cégjegyzékszáma: Cg. ........................................................ egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételi száma: ........................................ bírósági nyilvántartásba vételi száma: .......................................................

85

MELLÉKLETEK


5./ A vásár, piac elnevezése, szakjellege: a./ alkalmi (ünnepi) vásár b./ állandó vásár, vagy piac c./ használtcikk-vásár, vagy használtcikk-piac d./ állatvásár A vásár,piac elnevezésének, szakjellegének megfelelő betűjelet kérjük bekarikázni ! 6./ A vásár, piac: 6.1./ címe: 8200 Veszprém, ............................................................................. 6.2./ helyrajzi száma: ................................... 6.3./ használatának jogcíme: ......................................................................................................... 6.4./ alapterülete (m2):................................. 6.5./ a kijelölt árusítóhelyek száma: ............................... 7./ A vásár, piac tartásának időpontja, időtartama: ..................................................................... 7.1/ Napi, heti nyitvatartása: Nyitvatartási idő

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Veszprém, 201…..... év................................... hó ......... nap

……………………………………………………………….. A kérelmező olvasható neve

……………………………………………………………….. A kérelmező (cégszerű) aláírása

86

MELLÉKLETEK


Csatolandó okiratok: 1./ A vásár, piac számára kijelölt terület, alapterület méretarányos helyszínrajza, az üzletek, árusítóhelyek, valamint az egyéb létesítmények és nem árusítási célra kiképzett területrészek tervezett rendeltetése és szám szerinti meghatározása, a vevőforgalmi, árubeszállítási és feltöltési útvonalak kijelölésével. 2./ A terület használatának jogcímét (saját tulajdon, bérlet, stb.) igazoló okirat, továbbá haszonélvezet esetében a haszonélvező, közös tulajdon esetén a tulajdonostárs hozzájáruló okirata. 3./ A vásár, piac működési rendjére vonatkozó okirat. 4./ A kérelmező nyilatkozata arról, hogy a tevékenység során képződő hulladékok elkülönített gyűjtését biztosító hulladéktárolókkal rendelkezik. 5./ Élelmiszer felhasználása, forgalmazása, továbbá termény, takarmány, élő állat, illetve állatgyógyászati készítmény és növényvédő szer értékesítése esetén a kérelmező nyilatkozata arról, hogy a vásár vagy a piac területén a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága, illetve növény- és talajvédelmi igazgatósága részére állandó jelleggel ingyenes helyiséghasználatot biztosít. 6./ 10.000,-Ft értékű illetékbélyeg. 7./ A szakhatósági eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolása.

87

MELLÉKLETEK


3.000,- Ft illetékbélyeg Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala részére

Bejelentés helyi termelői piac üzemeltetéséről ( A vásárokról, a piacokról és a bevásárlóközpontokról szóló

55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 4/B. §-a szerint ) A kérelmező adatai

1./ A fenntartó neve (cégneve): .................................................................................................... A fenntartó címe, székhelye: Ir.szám: .................. Település: ................................................ ................................................................................. utca, út, tér .................... sz. ……. lph.em. Elektronikus levelezési címe: ............................................................. / ha van ! /

2./ A fenntartó cégjegyzékszáma: Cg. ............................................................. egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételi száma: ........................................ bírósági nyilvántartásba vételi száma: .......................................................

3./ Az üzemeltető neve (cégneve): ............................................................................................... Az üzemeltető címe, székhelye: Ir.szám: ............. Település: ................................................ ................................................................................. utca, út, tér .................... sz. ……. lph.em. Elektronikus levelezési címe: ............................................................. / ha van ! /

4./ A helyi termelői piac: 4.1./ címe: 8200 Veszprém, ............................................................................. 4.2./ helyrajzi száma: ................................... 4.3./ Terület használatának jogcíme: ............................................................................................

88

MELLÉKLETEK


5. A helyi termelői piac nyitvatartási ideje:

Év, hó, nap 201…

nyitvatartási idő

201… 201… 201… 201… 201… 201… 201… 201… 201… 201… 201… 201… 201… 201… 201… 201… 201… 201… 201…

Veszprém, 201…..... év................................... hó ......... nap

……………………………………………………………….. A kérelmező olvasható neve

……………………………………………………………….. A kérelmező (cégszerű) aláírása

89

MELLÉKLETEK


Kereskedelmi tevékenységek bejelentése A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény, valamint a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet alapján. Az ügyet intéző iroda: VMJV Polgármesteri Hivatal Közigazgatási Iroda Hatósági és Ügyfélszolgálati Csoport Címe: 8200 Veszprém, Óváros tér 9/B. Iroda száma: I. emelet 7. Ügyfélfogadási idő: hétfő, szerda: 07.30-16.00 óráig Telefon: (88) 549-231, (88) 549-185, (88) 549-229 Felvilágosítás kérhető: személyesen vagy telefonon Ügyfélszolgálat: Központi Ügyfélszolgálati Iroda 8200 Veszprém, Óváros tér 9. Telefon: 88-549-340

   

hétfő-kedd: 07.30-16.00 óráig, szerda: 07.30-17.30 óráig, csütörtök: 07.30-16.00 óráig, péntek: 07.30-13.30 óráig.

Ügyintézés kezdeményezhető: személyesen, postai úton. Az ügyintézéshez szükséges iratok: 1.

Bejelentés a bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról ( A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 1/A. számú melléklete szerint )

2.

Nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet használatának jogcímére vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével)

3.

Haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat

4.

Közös tulajdonban álló üzlet esetében, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat

Ügyintézés díja: Kereskedelmi tevékenység bejelentése: 3.000,-Ft összegű eljárási illeték illetékbélyegben leróva.

  

Bejelentés az üzlet napi/heti nyitvatartási idejének megváltoztatásáról: illetékmentes Bejelentés adataiban bekövetkezett változás bejelentése: illetékmentes Bejelentés bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység megszüntetéséről: illetékmentes.

90

MELLÉKLETEK


3.000,-Ft illetékköteles Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala részére

Bejelentés Bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról ( A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerint ) A kereskedő és a kereskedelmi tevékenység adatai 1./ A kereskedő neve (cégneve) : .................................................................................................. A kereskedő székhelye: Ir.szám: ...................... Település: ................................................... ................................................................................. utca, út, tér .................... sz. ……. lph.em. Telefonszáma: ............................................... (nem kötelező megadni) 2./ A kereskedő cégjegyzékszáma: Cg. ............................................................ Az egyéni vállalkozó nyilvántartási száma: ................................................ A kistermelő regisztrációs száma: .............................................................. 3./ A kereskedő statisztikai számjele: ........................................................................................... 4./ A folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység helye az alábbiak szerint: 4.1./ A kereskedelmi tevékenység helyszínének címe: ......................................................................................................................................................... Az 5./ pont d./, e./, i./ alpontjaiban felsorolt kereskedelmi formák esetében valamennyi helyszín címe: ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... .........................................................................................................................................................

91

MELLÉKLETEK


4.2./ Mozgóbolt esetében a működési terület és az útvonal (települések) jegyzéke: ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... .........................................................................................................................................................

4.3./ Üzleten kívüli kereskedés és csomagküldő kereskedelem esetében a működési terület jegyzéke, a működési területével érintett települések, vagy – ha a tevékenység egy egész megyére vagy az ország egészére kiterjed – a megye, illetve az országos jelleg megjelölése: ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... 4.4./ Közlekedési eszközön folytatott értékesítés esetén annak a közlekedési eszköznek a megjelölése (a jármű azonosítására használt jelzés feltüntetésével), amelyen kereskedelmi tevékenységet kívánnak folytatni: ......................................................................... 4a./ Üzleten kívüli kereskedelem esetén a termék forgalmazása céljából szervezett utazás vagy tartott rendezvény helyének és időpontjának, illetve a szervezett utazás keretében tartott rendezvény esetén az utazás indulási és célhelyének, valamint az utazás időpontjának megjelölése: ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... .........................................................................................................................................................

92

MELLÉKLETEK


5./ A kereskedelmi tevékenység 4.1. pontban feltüntetett helyszínén (helyszínein) a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység formája: a./ üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység, b./ mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, c./ bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység, d./ vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység, e./ közterületi értékesítés, f./ közvetlen értékesítés, g./ üzleten kívüli kereskedelem, h./ csomagküldő kereskedelem, i./ automatából történő értékesítés. A kívánt tevékenységi forma betűjelét kérjük bekarikázni ! 6./ Az üzlet: 6.1./ Napi/heti nyitva tartási ideje: Nyitvatartási idő

Ebédidő

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap 6.2./ Tulajdonosa: …………………………………………………………….. 6.3./ Helyrajzi száma: ............................. 6.4./ Használatának jogcíme: .................................................................................................... 6.5./ Elnevezése: ....................................................................................................................... 6.6./ Alapterülete (m2):............................ 6.7./ Vendéglátó üzlet esetén befogadóképessége: ............... fő

93

MELLÉKLETEK


*

6.8./ A bejelentéssel egyidejűleg kérem/nem kérem, hogy a jegyző az általam használni kívánt első vásárlók könyvét az üzlet nyilvántartásba vételével a vásárlók könyve használatba vételének bejelentett időpontjától, mint használatbavételi időponttól hitelesíteni szíveskedjék.

* A kívánt szó aláhúzandó ! Amennyiben a kérem szót aláhúzta, töltse ki az alábbi adatokat is: Az általam használni kívánt első vásárlók könyvének azonosító adatai: A kereskedő neve (cégneve), székhelye: ...................................................................................... ......................................................................................................................................................... A kereskedő cégjegyzékszáma: Cg. .............................................. Egyéni vállalkozó nyilvántartási száma: ....................................... Az első vásárlók könyve használatbavételének időpontja: ......................................................... 6.9./ Napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet esetén az árusítótér nettó alapterülete: ..................................... m2: az üzlethez biztosított és a járművek elhelyezésével kapcsolatos szabályoknak megfelelő

*

gépjármű-várakozóhelyek száma: ............................................................... db

Azok telekhatártól mért távolsága és elhelyezése (saját telken vagy más telken parkolóban, parkolóházban vagy közterületek közlekedésre szánt területe egy részén, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részén): ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................

* Csak nettó 300 négyzetmétert meghaladó alapterületű üzlet esetén töltendő ki ! /Napi fogyasztási cikk: a vendéglátó tevékenység keretében értékesített termékek kivételével olyan, a lakosság napi szükségleteinek, igényeinek kielégítésére szolgáló élelmiszer, illatszer,

94

MELLÉKLETEK


drogériai termék, háztartási tisztítószer és vegyi áru, higiéniai papírtermék, amelyet a fogyasztó jellemzően legfeljebb egy éven belül elfogyaszt, elhasznál vagy lecserél. Napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet: olyan üzlet, amely forgalmának döntő hányadát napi fogyasztási cikknek minősülő termékek árusítása teszi ki./ 7./ Az egyes kereskedelmi formák szerinti bontásban a forgalmazni kívánt 7.1./ Termékkörök megnevezése és sorszáma a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 6. sz. melléklete alapján, s ezekből a a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 3. § (2) bekezdése szerinti termékek: Termékkörök sorszáma

Termékkörök megnevezése

Jövedéki termékek: a./ az ásványolaj, b./ az alkoholtermék,

95

Jövedéki termék

MELLÉKLETEK



MELLÉKLETEK

c./ a sör, d./ a bor, e./ a pezsgő, f./ a köztes alkoholtermék, g./ a dohánygyártmány. Kérjük, hogy a forgalmazni kívánt jövedéki termék betűjelét írja a táblázatba ! 8./ Az 5./ pontban megjelölt kereskedelmi forma szerint folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység jellege: 8.1./ Kereskedelmi ügynöki tevékenység. ( olyan tevékenység, amelynek keretében a kereskedő más javára termékek, szolgáltatások eladására vagy vételére tárgyalásokat folytat, és azokra megbízás alapján szerződést köt. ) 8.2./ Kiskereskedelmi tevékenység. ( üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére. ) 8.2.1./ Vendéglátás. ( kész- vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából történő forgalmazása, ideértve az azzal összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenységet is. ) 8.3./ Nagykereskedelmi tevékenység. ( üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek átalakítás (feldolgozás) nélküli továbbforgalmazása és az ezzel közvetlenül összefüggő raktározási, szállítási és egyéb kapcsolódó szolgáltatások nyújtása kereskedő, feldolgozó részére, ideértve a nagybani piaci tevékenységet, valamint a felvásárló tevékenységet is. ) A kívánt tevékenységi jelleg számát kérjük bekarikázni! 9./ A kereskedő nyilatkozata arról, hogy a kereskedelmi tevékenység 4.1. pontban feltüntetett helyszínén

9.1./ kíván-e szeszesital-kimérést folytatni ?

IGEN

NEM

9.2./ kíván-e az üzletben a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdésben / Vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására zeneszolgáltatás nyújtható, műsoros előadás, tánc rendezhető, továbbá a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényben (a továbbiakban: Szt.) foglaltak alapján szerencsejátéknak nem minősülő szórakoztató játék folytatható. Az üzletben az Szt. alapján szerencsejátéknak minősülő játék csak az Szt.-ben meghatározott feltételekkel működtethető, illetve folytatható. A fent meghatározott tevékenység akkor folytatható, ha a vendéglátó üzlet megfelel a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt követelményeknek./ meghatározott tevékenységet folytatni ? IGEN A kívánt szöveg aláhúzandó ! Veszprém 201…..év …………………………………..hó………………………..nap

96

NEM

……………………………………………………………….. bejelentő olvasható neve ……………………………………………………………….. bejelentő (cégszerű) aláírása II. Csatolt okiratok: 1./ nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet használatának jogcímére vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével) 2./ haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat 3./ közös tulajdonban álló üzlet esetében, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat

A csatolt okirat tartalmának megfelelő számot kérjük bekarikázni!

97

MELLÉKLETEK


MELLÉKLETEK


98

CENTRAL MARKETS PROJEKT

Recommend Documents