CÉL SZERVEZÉS A MAGYAR VIZSLÁK EURÓPA KUPÁJÁNAK SZABÁLYAI

A MAGYAR VIZSLÁK EURÓPA KUPÁJÁNAK SZABÁLYAI

CÉL Az Europa Kupa célja a magyar vizslák sokoldalú munkáját ismertetni. Illusztrálni a magyar vizsla használhatóságát a nemzetközi versenyeken, amiken handlerek, vadászok és kutyás szakértők lehetőséget kapnak arra, hogy egy ilyen nagyszabású versenyen találkozzanak, ahol mindenki ezt a sportot dicsőiti. Az Európa Kup évente kerül megrendezésre a magyar vizsláknak. A versenyt a megtartó ország az ország és az FCI által hivatalosan elismert vizsla klubja rendezi.

SZERVEZÉS 1. Szervező Bizottság A Szervező Bizottság tagjai minden résztvevő ország elismert vizsla klubjából kerülnek ki, úgy a rövidszőrű, mint a drótszőrű vizsláknál. Minden képviselő mellett lehet mégegy ember, aki nem szavazhat. A rendező klub informálja a résztvevőket az adminisztráció ciméről. A Szervező Bizottság kinevez egy elnököt és egy titkárt. Az elnök és a titkár négy évig tölti be a hivatalát. Az elnök szavazata nem ér többet a tagokénál. Csak egy szavazatra jogosult. A Bizottság tagjait az elnöknek évente legalább egyszer össze kell hívnia az Európa Kupa előtti estén. A Szervező Bizottság titkára részt kell vegyen a gyűlésen mint megfigyelő, de nem szavazhat. A szervező bizottság feladatai: - Kijelölni a rendező klubot minimum két évvel az Európa Kupa előtt; - Kijelölni az FCI által elismert bírókat; - Javasolni az Európa Kupa helyét és dátumát szeptember-, október-, vagy novemberben; - Megállapítani a résztvevő klubok résztvételi díját és a bizottság feladata ellátásához szükséges összeget; - Közzétenni a résztvevők nevezési díját; Minden klubtól azt az összeget lehet elkérni, mely fedezi a Bizottság költségeit - Megállapítsa az esetleges óvások követelményeit; - Minden kellő lépést meg kell tennie az Európa Kupa lebonyolításának érdekében a rendező ország klubjával együttműködve. Elsősorban abban, hogy a verseny általános szabályai legalább hat hónappal a verseny előtt ismertetve legyenek az admininsztrációval, a közzétételük érdekében. Az Bizottság tagjainak utazási és szállási költségeit a tag klubja állja. Minden rendező klubnak alkalmazkodnia lehet a helyi törvényekhez, azokról a résztvev ő országokat minimum 6 hónappal a verseny előtt értesíteniük kell (2006) 2. A PÁLYÁZÓK ELFOGADÁSÁNAK FELTÉTELEI - A Bizottság csak akkor adhat engedélyt a verseny megrendezéséhez, ha ellenőrizte hogy elégdett a klubtól kapott garanciával, kapacitással, gyakorlattal a hasonló mezei versenyek rendezésében valamint rendelkezik vadban dús területtel. - Előfordulhat, hogy a Bizottság, követeli, hogy a rendező klub résztvegyen az adminisztrálásban és képviselőket küldjön a Szervező Bizottságba. - A rendező klubnak kötelessége nyilvánosan közölni a következő a versennyel kapcsolatos információt:  Dátum javaslata  Szállás megszervezése a bíróknak és a küldötteknek  A verseny területeinek megnevezése - Azon klubok, amelyeknek nincs megfelelő törvényes biztosításuk felelősek a verseny alatt esetleg történő balesetek és sérülések kárpótlásáért.

3. BÍRÓK a) A rendező klub felelős a bírók kiválasztásáért. b) Minden klub be kell adja a listát azoknak a bíróknak a nevével, akik vizsla field trial bírálásra az FCI által elismertek. A listát a versenyt rendező ország kennelklubjának és az összes résztvevő országnak el kell ismernie. Minden résztvevő klub beadhat saját bírói névsort. Esetleges változtatásokra lehetősége lesz az adminisztrációs hivatalnak a bizottság évi gyűlése előtt. c) Minden csoportot 1 bíró bírál. Ha több bíró van, akkor egyiküket meg kell választani elnöknek. Egy bíró egy csoportnak elegendő. (2006) A rendező klub javasolhat zsűrit, de a Bizottság dönt. Amennyiben nézeteltérések vannak, titkos szavazást kell csinálni. A legtöbb szavazat alapján hozzák meg a döntést. d) A titkár a bírókat az évi gyűlés után egy hónapon belül értesíti. A bírók egy hónapon belül vissza kell igazolják, hogy lehetőségük van e bírálni. Amennyiben egy bíró nem válaszol, azt úgy értelmezik, hogy nemet mondott a bírálásra. Ha szükséges a titkár ugyanezt az eljárást megcsinálja a tartalék bírókkal is. Mikor a bírók elfogadták a megbizatást, a titkárnak azt minimum egy hónappal a verseny előtt tudatnia kell a Bizottsággal. e) Ha előfordul force majeure vagyis amikor egy bíró röviddel a verseny előtt közli, hogy nem tud résztvenni, csak a Bizottság dönthet egy sürgősen megtartott megbeszélés után a helyettesről.

2.

TECHNIKAI SEGÍTŐ A rendező klubnak ki kell jelölnie egy technikai segítőt a saját kinológiai szakemberei közül. A segítőnek gyakorlottnak kell lenni a field trialokban és ismernie az időszerű érvényben levő szabályokat. A segítő feladatai: a) A bírókat a területen kísérni, melyhez jó területismeret szükséges; b) Ellátni a bírókat vaddal hideg vadelhozás esetén; b) A verseny zavartalan lebonyolításának ellenőrzése és biztosítása; a) Átvenni, kötelezően minden csoport versenye után, a bírótól az eredményt leragasztott borítékban, átadni azt a Kupát rendező klub titkárságának; ugyanígy a CACT cím kijelölésére esélyesek listáját átvenni az összes vízi elhozás eredményével együtt (megfelelt vagy nem felelt meg büntetés -4 ponttal) d) Minden döntést meghozni a jelenleg érvényben levő szabályok szerint. 4. CSAPAT KAPITÁNY A kapitányt a klubja jelöli ki egy hivatalos levélben. Ő képviseli a csapatát a Szervező Bizottságban. Feladatai: a) Vezessse csapatát a verseny alatt; b) Kövesse a csapatában levő kutyák futásait; c) Esetleges panaszok, óvások alkalmával csapata szóvivője a technikai segítőnél. 5.

HIVATALOS LÖVÉSZEK Minden csoportban két lövészt, akik ismerik a vadmegálló kutyák munkáját, jelöl ki a rendező klub. Állandóan a zsűri elnökének szolalatára kell lenniük és utasítására cselekedniük. Ha a vad nem meglövendő, a rendező klub felkérheti a lövészt, hogy vaktölténnyel lőjjön.

6.

ANYAGIAK Minden csapat kifizeti az előírt nevezési díjat a Bizottságnak. A zsűri és a lövészek szállása és ellátása a rendező klubot terheli.

RÉSZTVEVŐK Art.1 – Minden magyar vizsla klub amely képviselve van a Szervező Bizottságban résztvehet az Európa Kupán, azon országok ahol nincsen hivatalos vizsla klub is indithatnak egy csapatot, azonban nem csapatként lesznek elbírálva, hanem egyéniként.

Art. 2 - A résztvétel engedélyezett úgy profi mint amatőr handlereknek. Art. 3 - Minden az Európa Kupán résztvenni akaró csapatnak értesítenie kell résztvételi szándékáról a rendező klub elnökét június 15 előtt. Minden csapatban minimum egy maximum öt kutya lehet. A végső pontok összeszámolásánál csak a négy legjobb kutya teljesítménye számít. Az Európa Kupa egyetlen verseny két napon keresztül, amelyen a különböző vizsla klubok csapatai vesznek részt; a kutyák szólóban versenyeznek. A verseny a CACIT kiadására jogosult. Ha több CACT kerül kiadásra a különböző csoportokban akkor egy barrázst tartanak a második nap végén a CACIT elnyeréséért. Három bíró bírál minden csoportot, akiket a meghívott bírók közül sorsolással választanak ki, lehetőleg ne abból az országból legyenek, ahonnan a versenyző kutya vagy barrázs van. A barrázsnál csak a kutyák tempója és keresési stílusa számít, nincsenek pontok meg hibázások. Art. 4 - Egy helyettest lehet használni, feltéve hogy az a nevezési határidő lejárta előtt szabályosan be lett nevezve. Art. 5 - Minden klub nevezhet egy rövidszőrű, egy drótszőrű vagy egy vegyes csapatot. Minden ország résztvehet két csapattal, amennyiben az egyik rövidsz őrű a másik meg drótszőrű, vagy egyetlen csapattal, ha az vegyes (2006). Egyéni díjat adnak ki úgy a a rövidszőrű mint a drótszőrű vizsláknak (2006) Art. 6 - A csapatokat a klubok által hivatalosan kinevezett kapitány képviseli. Art. 7 - Csak fajtatiszta kutyák vehetnek részt a versenyen. A törzskönyvnek FCI által elismertnek kell lennie, minimum három generációt tartalmaznia és minimum három hónappal a verseny előtt regisztrálva lennie annak az országnak a kennelklubjában ahonnan a kutya tulajdonosa van. Art.8 - A nevezés minimum két héttel a verseny első napja előtt meg kell érkezzen a rendező klubhoz, hogy a hivatalos adatok alapján tudják szervezni a programot. A nevezés elküldésével a klub kötelezi magát, hogy kifizesse a nevezési díjat a nevezésben megadott valutában. A nevezési díjat legkésőbb a verseny első reggelén kell befizetni. Art. 9 - A nevezés aláírásával a résztvevő csapat elfogadja a programot és a szervező klub által megadott szabályokat. Art. 10 - Tüzelő szukák, aggressziv kutyák vagy fertőző betegségben szenvedő kutyák nem vehetnek részt a versenyen. A tüzelő szukák utolsóként indulhatnak a versenyen, de nem vehetnek részt a barrázsban a CACIT-ért. (2006) Art. 11 - Az első napi reggeli névsoroláskor bármelyik kutya helyettesítve lehet anélkül, hogy a cserét meg kellene indokolni. A csapat kapitány feladata, hogy a cseréről értesítse a Bizottság titkárát. A verseny megkezdése utan csak tüzelő szukák vagy megsérült kutyák lecserélhetőek állatorvosi ellenőrzés után, ami a csapat kapitánya jelenlétében történik. Art. 12 - A nevezés csak az alábbi feltételek teljesítése mellett elfogadott: 1) név és kennelnév, fajta, ivar, születési dátum, törzskönyvi szám, tetoválási vagy microchip szám és munkakönyv. Mindezek megjelennek a katalógusban. 2) a tenyésztő, a tulajdonos és a handler neve és címe is megjelenik a katalógusban. Ilyen módon kitöltve a szervező klub által kiküldött nevezési blankettát a nevező klub a szervező klub elnökének kell megküldje. Azon országok nevezése melyekben nincs vizsla klub a résztvevők maguk küldik be a nevezést. Art. 13 - A kutyáknak ugyanolyan nemzetiségűnek kell lenniük, mint a tulajdonos. Azt az országot képviselik, ahol a tulajdonos állampolgári jogokkal rendelkezik.

Art. 14 - A veszettség elleni oltás és a törzskönyv másolatát minden kutya nevezéséhez az Európa Kupára kötelező csatolni. Art. 14A – A szervező klub országainak törvényeit és szabályait alkalmazhatja, de arról a versenyz őket minimum hat hónappal a verseny előtt értesítenie kell. (2006)

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A - TERÜLETEK A versenyt megfelelően fedett és növényes vadászterületen kell megtartani. A területnek elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy hogy a bíróknak egy helyet ugyanazon a napon ne kelljen kétszer használniuk. B- A VERSENY PROGRAMJA - Első nap : - A csapatok bemutatása - Európa Kupa lövéssel szólóban - Küllembírálat az FCI szabályzatai szerint, amit három bíró végez. - Második nap: - Európa Kupa szólóban lövéssel - Vízi vad elhozása az arra minősített kutyáknak - Barrázs a CACIT cím kiadásához C – VAD Art. 15 - A versenyen fogoly, fácán, erdei szalonka és szalonka lesz, de pontokat szerezhetnek bármilyen más vaddal is (kivéve ha hajszolják öket). Egy nagyszerű teljesítményért más vaddal, mint a fent emlitettek kitűnő eredmény adható (de nem CACT vagy CACIT). D – A VERSENY SOROZATAI Art. 16 a) Az első nap minden csoport tagja sorsolással megkapja a startszámát. Minden sorozatban minimum hat maximum15 kutya lesz. Ahol lehetséges, ott a sorozatban minden csapatból lesz egy kutya és a hadlerje. Egy handler maximum két sorozatban vehet részt egy nap. b) A sorozatok sorsálásánál a versenyzőknek ott kell lenniük, ha nem tudnak, akkor a csapatuk kapitánya helyettesíti őket. c) Minden versenynap a sorozat sorrendjét a Szervező Bizottság titkára az alábbiak szerint határozza meg. 1) A klubok rangsora; 2) Az első klubok kutyáinak rangsora sorsolással.; 3) A kutyák indulásának sorrendje sorsolással. d) Az első nap a bírókat és a területeket is kisorsolják a különböző csoportoknak. e) A második napon a kutyák sorrendje a c) pont szerint van, a bírók és a területek cserélve lesznek, hogy a kutyákat aznap másik bíró birálja. E - BEMUTATÁS 1 – Általános Art. 17- A kutyáknak a területen állandóan készen kell lenniük a versenyzésre. Azok akik nem válaszolnak a hívásra kiesnek a versenyből. Art. 18 - A handlereknek futás előtt és után a bíró előtt meg kell jelenniük és a bíró utasításait követniük. Art. 19 - A handlereknek soha nem szabad a kutyáikat stresszelni. Mindig a bíró látókörében és a számukra a bíró által kijelölt területen és irányba kell dolgozniuk. Art. 20 - Általában kézjellel kell a handlernek a kutyát irányítania. Használhatja a hangját vagy a sípot, de ezt csak diszkréten. (Az ultraszonikus síp használata tilos.) Azok akik megszegik ezeket a szabályokat kizárhatóak a versenyből.

Art. 21- Mikor a kutya vadat áll a handlernek futás nélkül kell a kutyát dolgoztatnia. A felrepülés után a kutyát pórázra kell venni és a bírók elnökéhez menni. A handlernek nem szabad elengednie a kutyát, csak a bírók lenökének utasítására. Art. 22- A starttól a kutyának és a handlernek egy perce van a területtel ismerkedniük. Az ezalatt az idő alatt történő hibás vadmegállást nem veszik figyelembe. Az egy perc végét jelzik. Ha a kutya vadat áll ez alatt az egy perc alatt a jelzéssel várnak addig, amig a kutya befejezi a vadmegállást. Ha a kutya vadmegállása nem teljes ez alatt az egy perc alatt, nem hívják be újra azért az egy percre, mert az első perc nem volt sikeres. Art. 23 - A bíróknak a kutyát tizenöt percig kell hagyni dolgozni. De azok a kutyák, amelyek nem dolgoznak megfelelően (tempó vagy keresési stílus) előbb visszahívhatóak. Art. 24 - A véget jelző sípszó utáni vadmegállás nem pontozható, nem is számít hibának sem, csak akkor, ha a kutya megfékezhetetlen és nem lehet pórázra venni. Ez utóbbi hibának számít. Ez esetben a díj nem lehet jobb, mint CQN. Art. 25 - Minden nap az csoportok futása után a bírók visszahívhatják az olyan kutyákat, akik a szabályoknak megfelelően és hiba nélkül dolgoztak, de nem találtak vadat. Ezt megtehetik ahányszor jónak látják. Art. 26 - A bírók megállíthatják azokat a kutyákat, akiknek a munkáját nem találják megfelelőnek. Art. 27 - A bíróknak mindent meg kell tenniük azért, hogy minden kutya ugyanolyan körülmények között versenyezhessen. Art. 28 - Ha verseny közben területet kell váltani az idő ami a kutya pórázra vétele és újra elengedése között eltelik nem számít bele a futam idejébe. Oldalirányú (jobbról vagy balról) szél esetében a vad felriasztása az első mentben nem számít hibának, csak akkor ha a kutya akarattal felriasztja a vadat ahogy elengedik. Ebben az esetben a kutyát kizárják. 2 – KERESÉSI STÍLUS Art. 29 - A keresési stílusnak szélesnek kell lennie, de a fajtának megfelelőnek, valamint figyelembe vennie a terep fedettségét és milyenségét. Minden futásnál a kutyának a handlertől egy puskalövésnyi távolságra szabad csak elmennie, ezzel eleget téve a lövéssel tartott vadász vizsga szabályainak. A kutyának érzéssel és módszeresen kell átkeresnie a területet amire utasítást kap. Mindig irányíthatónak kell lennie, de ugyanakkor jó nagy adag kezdeményezőképességet is mutatnia. 3 – TEMPÓ Art. 30 - A keresési tempónak energikusnak, kitartónak, a fajtára jellemzőnek kell lennie. 4 – VADMEGÁLLÁS Art. 31 - A kutyának precízen és tétovázás nélkül, a fajtára tipikus pózban kell állnia a vadat. 5 – UTÁNHÚZÁS Art. 32 - A biztos vadmegállás után a kutyának a vezetőjével együtt teljesen magabiztosan kell a vadra utánhúznia. Hosszú utánhúzás megengedett, ha a kutya magabiztos és eredményt ér el. Azok a kutyák akik nem mennek a vad után vagy sok biztatás kell nekik súlyosan hibáznak. 6 – A VADELHOZÁS Art. 33 a) A meleg vagy hideg szárnyas vad elhozása a verseny alatt vezényszóra történik. A kutyának gyorsnak kell lennie, a fogásának óvatosnak, és a vadat lehetőleg a kézbe adják át. Az elhozás fő célja az eredményes teljesítmény. b) Miután a résztvevők befejezték a szériákat, a bírók eldöntik, hogy kiadják e a CACT-t és a Reserv CACT-t. c) Döntésüket egy leragasztott borítékban a technikai segítőnek adják át. d) Ez után a bírók a mélyvízi elhozáshoz mennek, ami költelező minden arra kvalifikált kutya részére. Az apport egy döglött kacsa mély vízből. Az elhozás megtagadása 4 pont levonás büntetéssel jár. A kutya teljesítményétől függetlenül az elhozás megtagadása azzal is jár, hogy nem kaphat CACT, Reserv CACT és Európa Kupa Győztes címet. Art. 34 - A hideg vadelhozásnál a vadat a kutya szeme láttára dobják el, ugyanabban a pillanatban lőnek is. A handlernek helyben kell maradnia.

Art. 35 - A vad elhozásánál a kutya elhozási stílusa számít, az elhozás nehézségi foka nagyon figyelembe van véve. Még akkor is ha a terület egy nyári területnek felel meg a döglött vad elhozását szárazfölödön és vízen is meg kell csinálni. (2006)

BÍRÁLAT Art. 36 - A bírók döntése vitathatatlan. Art. 37- Mivel a verseny az igazi vadászatot próbálja amennyire csak lehet szimulálni a bírók főleg a következőket figyelik: vadász szenvedély, eredményesség, orrjóság és orrhasználat, vad megtalálása, kezdeményező képesség és inteligencia a vadkeresés közben, a vad megközelítésének megoldása, a vadmegállás stabilitása, óvatosság a vad megközelítésekor és fegyelmezettség. A keresés alatt mutatott efektivitás többet számít, mint az elhozás. A bírók a kutyákat a fajtára jellemző stílus és a standard minden szempontja szerint bírálják. A bírók a kutyákat nem a pontszámok után minősítik, hanem a munkájuk minősége után. Art. 38 - A kutyáknak ahhoz, hogy díjat kaphassanak, egy pontot kell szerezniük és a futáskor a 15 percet efektiven végigdolgozniuk. Art. 39 - Egy pont egy potenciálisan stabil vadmegállással kezdődik, következő a közelebb lopakodás parancsra, a vad felkelésénél a helyben maradás, lövésre nem reagálás majd az elhozás. A pontot akkor számítják, amikor a kutyát pórázra veszik. A kutyát több parancsszóval biztatni szabály ellenes. DISZKVALIFIKÁLÁS: Art. 40 - Amennyiben a kutya felriasztja a fácánt vagy a foglyot vagy kétszer elmegy a vad mellett. Art. 41 - Amennyiben a kutya szándékosan felriasztja a fácánt vagy a foglyot miután szagot kapott. Art. 42 - Amennyiben a kutya több mint háromszor különböző helyeken vadat áll eredmény nélkül. Art. 43 - Amennyiben a kutya megtagadja a lőtt vad elhozását azután, hogy állta azt, vagy megtagadja a hideg vad elhozását, vagy nem találja meg a bírók által látható lőtt vadat a terepen. Art. 44 - Amennyiben a kutya láthatóan megrágcsálja a vadat. (kétség nélkül). Art. 45 - Amennyiben a kutya kergeti a vadat a handler tilalma ellenére. Art. 46 - Amennyiben a kutya munkája nem felel meg a fajta előírásainak. Art. 47 - Amennyiben a kutya lövésfélő. Art. 48 – Amennyiben a kutya túl messze keres és nem tűnik fegyelmezhetőnek. Art. 49 - Ahhoz, hogy a ´”Kitűnő” díjat megkaphassa a kutyának természetes stabil megállása kell legyen mikor a vad felrepül. Az a kutya amelyik nem marad magától helyben de a handler meg tudja állítani maximum “Nagyon jó”-t kaphat. Az a kutya, amelyik kergeti a vadat és több parancs ellenére sem jön vissza a handleréhez maximum ’CQN’-t kaphat. A természetes stabillitás lövéskor kívánatos, de nem szükséges. Ha a vadat nem találják el a kutyának olyan nyugodtnak kell lennie, hogy hagynia kell magát újra pórázra fogni. A minősítés nem lehet jobb mint “CQN” (csak abban az esetben, ha a futás máskülönben kitűnő volt).

RANGSOROLÁS Art. 50 – A zsűri három bíróból áll, az elnök marad középen, tőle jobbra és balra a két másik bíró olyan pozicióban, hogy a kutyát ne veszítsék szem elől munkája közben mégha dombos is a terep. A futás végén a bírók azonnal megbeszélést tartanak az elnökkel. Mindegyik elmondja mit tapasztalt, jót, rosszat a kutya futásáról. Az egyeztetés után a bírók meghatározzák és közlik az elért eredményt. Art. 51- Összeadva a jó és rossz pontokat, minden futás minőségét és hibáit a bírók a többség döntése szerint határozzák meg a minősítést, minden bíró pontozza a kutyát 0-20 pont között. Az eredményt a technikai küldöttnek átadják lezárt borítékban. 0 - 4 pont : nem megfelelő ( = nulla ) 5 - 10 pont : jó 11 -15 pont : nagyon jó 16 -20 pont : kitűnő Azok a kutyák akik olyan hibát követtek el a futás alatt, hogy kizárták őket a zsűritöl a "kizárt" (E) minősítést kapják. Azok a kutyák akik nem a standard szerint dolgoznak de nem olyan hibát követnek el, ami miatt diszkvalifikálták őket a zsűritől ‘Nem minősíthető’ (vagy ‘NC’) eredményt kapnak. Art. 52 - A napi eredményét a kutyának úgy kell kiszámolni, hogy a különböző feladatok és az azokra a különböző bírók által adott pontszámok középértéket veszik, 4 pontot le lehet vonni (naponta), ha a mélyvízi elhozás nem sikerült. Art. 53 - A nap végén a bíróktól kapott pontszámokat és az átlagos pontszámot is közlik, miután a Bizottság elnöke a napot befejezettnek jelenti ki. Egy ideiglenes rangsorolást is közölnek az első nap végén. Ez a rangsor változhat, ha a kutyák megtagadják az vízi elhozást a második napon. Art. 54 – A CACT és CACIT cím csak olyan kutyának adható ki aki mindkét nap “Kitűnőt” ért el (minimum 15 ponttal) és a mélyvízi elhozása is sikeres volt.

DÍJAK Art. 55– Az “Európa Kupa Győztes Magyar Vizslája” címért csak olyan kutyákat vesz a titkár számításba, amelyek megfelelnek a követelményeknek. A titkár az alábbi táblázat szerint értékeli a kutyák mindkét napi munkáját: TÁBLÁZAT A DÍJAKHOZ SZÜKSÉGES PONTSZÁMMAL (módosítva 2006) Díj MUNKA C.Q.N. Jó Nagyon Jó Kitűnő Kitűnő 3. Kitűnő 2. Kitünő 1. RCACT CACT RCACIT CACIT

Pont 1 P 2 P 4 P 7 P 8 P 9 P 10 P 11 P 12 P 13 P 14 P

Díj Kinézet Jó Nagyon jó Kitűnő

Pont 1 P 2 P 3 P

Elhozás megtagadása: 4 pont levonás

A DÍJAK Csapatoknak: A rangsorba a csapat minden tagjának mindhárom feladatának pontszámát a fenti táblázat alapján beleszámolják. Ha több csapatnak ugyanaz a pontszáma, akkor a csappatok legjobb kutyáinak eredményét kell számítani. Ha az sem dönti el a helyezéseket, akkor a kutyák egyéni pontszámai szerint döntenek, minden csapat első, második, harmadik, negyedik legjobb kutyájának pontszáma alapján. Az a csapat, mely a legtöbb pontszámot éri el megkapja a “Európa Kupa Győztes Magyar Vizsla Csapata” címet. A vándorserleg egy évig van a győztesnél. Amennyiben egy csapat háromszor egymás után elnyeri a vándorserleget, azt örökre megtarthatja. Egyéni: Két egyéni díj adható ki minden évben. Egy a rövidszőrű és egy a drótszőrű magyar vizslának. A díjakat a fenti táblázat alapján számolva mindhárom versenyfeladat mindkét napi pontszáma adja. A legtöbb pontszámot kapott vizsla, akinek a mélyvízi elhozása is sikeres volt elnyeri az “Európa Kupa Magyar Vizsla Győztese” címet, akkor, ha mindkét nap “Kitűnő”-t kapott a kutya (minimum 15 ponttal). Ha több kutyának ugyanaz a pontszáma (a fenti táblázat alapján számolva) akkor egy barrázzsal döntik el a győztest. A barrázst a 3. pontban leírt szabályok szerint rendezik meg. A fajtára tipikus stílust, mozgást és vadmegállást bírálják csak. Nem pontoznak hibákat. Art. 56 – Egy ideiglenes eredményt közölnek az első nap végén. A második nap végén az elvégzett mélyvízi elhozás után hirdetik ki a végleges eredményt. Az eredményeket nyilvánosan megbeszélik. Art. 57– Az egyéni és a csapat díjakat a rendező klub adja át.

ÓVÁS Art. 58 – Minden reklamációt a “Saint Hubert szabályzata vadászok és kontinentális vizslák részére” Art 14. szerint kell beadni az alábbi szabályok szerint: a) A bíró döntése végleges. b) A reklamálást a csapat kapitányának kell benyújtania a technikai segítőnek, de az nem szólhat arról, hogy a bírók hogyan bírálták el a kutyákat. c) Egy versenytárs részvétele ellen benyújtott panasz nem akadályozza meg a versenytársat a résztvételben, amennyiben az megfelel a résztvételi feltételeknek. d) Óváskor az óvásért meghatározott összeget is be kell fizetni. Az óvás összegét minden évben a Szervező Bizottság határozza meg. Az összeg különböző az első óvaskor és a további óvásokkor. e) Amennyiben az óvás helyén való, a pénzt visszafizeti a rendező klub. f) Az óvást a technikai segítőnek kell átadni legkésőbb egy órával a verseny vége előtt (a barrázs is számít) g) A technikai segítő az óvás beadása után maximum egy órával meg kell hozza az első döntést.

h) A technikai segítő döntését meg lehet fellebbezni a Szervező Bizottság titkáránál vagy elnökénél irásban egy órán belül a tecknikai segítő döntése után. i) A Szervező Bizottság a fellebbezés után két órán belül meghozza a döntését. j) A verseny befejezését a döntésig elhalasztják. Art. 59 - A Bizottság titkára köteles az Európa Kupa hivatalos eredményeit egy hónapon belül közölni a küldöttekkel. Art. 60 - A Szervező Bizottság hivatalos nyelve a francia. Amennyiben nehézségek támadnak az értelmezésben vagy a fordításban a francia eredeti szöveg a hivatalos. Art. 61 - Ezen szabályzatot 1998 október 3-án Dignyben, Franciaországban a Szervező Bizottság gyűlésén elfogadták. A szabályok életbe lépnek 1998-tól és öt évig érvényesek maradnak.