c) S 1 M CARPION AVG LIB FABVL Könyvismertetés

EME 299

O'v. Ulpii Victori(a;')nus ot Maius Dec(ui'ionos) Col(oniae) Sai-miz(ogcthusac) Metropo(lis) v(otum) l(ib()ntes) pfosuerunt). A két Ulpius t. i. Victorinus és Maius, Saimizegethusa telep- és főváros tanácsbeliéi örömest állították fogadásból

c)

S •1 •M CARPION AVG LIB • FABVL V - S E M -

Nem tudom, az utolsó sorban az E a quadratarius h i b á j a L helyett, vagy a másoló v é t s é g e ? Az olvasás e z : S(oli) l(nvicto) M(ithrae) Carpion Aug(usti Lib(ertus) Tabul(arius) v(otum) s(olvit) l(ibens) m(erito); lehet azonban igy is olvasni vfotum) s(olvens) e(rexit) m crito}, ez tebát egy számvevő (tabularius fogadalmi felirata. Finily.

Könyvismertetés. M é r t é k - , s u l y - é s p é n z i s m e , felsőbb kereskedelmi iskolák, bankok, t a k a r é k p é n z t á r a k , pénzintézetek, ügyvédek, tanárok és a müveit közönség használatára. I r t a : E r e k y Alfonz, cist. r. fögymn. ny. r. tanár. V I I I , 454, 23 fémnyomatu táblával. Székesfehérvárott, nyomatott a „Yörösmartv" könyvnyomdában 1 8 8 ! . 8-ad rét. Á r a 4 frt. Ritkán vettünk könyvet kedvezőbb előítélettel a k e z ü n k be, mint ezt. R i t k á n csalódtunk csúfabban, mint ebben. A különböző országok és nemzetek hosz-, tér-, ür- és sulyniértékeinek, a mindeniknél értékmérőül szolgáló pénz értékegységeinek aránya egymáshoz oly dolog , a minek megtudására semmi nagy tudomány nem kell. A m i v e i t államok törvényhozásai a kérdéses mennyiségek m e k k o r a s á g á t törvénybe iktatták, a mértékbitelesitö és pénzbecslő közegek ismételt vizsgálódásokkal pontosan összehasonlították, ez összehasonlítások eredményeit közzé is tették. Nem kell egyéb csak egy kis szorgalom az adatok egybegyűjtésére , egy kis figyelem az adatok megbízhatósága megbirálásában, és egy nagyon középszerű tehetség összeállíthatja ez adatokat oly czélszerü és áttekinthető táblázatokban , hogy m i n d e n k i ' sikerrel használhatja, és a ki használta köszönetet mondhat a n n a k , a ki az ő kényelmére vállalkozott az összeállítás nagyon fáradságos és éppen nem mulatságos m u n k á j á r a .

300

EME

Azt előre tudtuk, hogy egy szerzetes rendi gymnasiumi t a n á r nincs abban a helyzetben, hogy ily mii kidolgozásában saját vizsgálódásainak eredményeire támaszkodliassók. itt bizony könyvekből kell szedni az anyagot, és ez nem plágium. De viszont az IJr születése utáni 1881-ik évben joggal várhattuk volna tőle, hogy kútfőkből meritsen. Ezt nem tetto. Az előbeszéd V I I . l a p j á n a d j a a használt irodalom czinitárát és ha ezen végig nézünk, szembe ötlő, hogy noha nem egy igen derék munk a van ott megnevezve, egyetlen egy sincs közte, a melyet tud o m á n p s értelemben kútfőnek lehetne mondani. Á m még igy is jó m u n k á t lehet készíteni. Budapest is. nem forrásból, hanem vízvezetékből iszik, mégis lehet, van is jó vize. D e m á r a második kézből vett adatok kettős kritikát k i v a n n a k , és itt van a bökkenő. E kritikához szakértő, szaktudós kell, és E i e k y U r nem szakember e téren. Már az előszóban védekezik avval, hogy a műszók hiánya miatt nagy nehézségek gördültek eleibe. Azt kell vala mondan i a : a műszók n e m t u d á s a ; mert ha nem is minden tekintetben kifogástalan, de műszók léteztek e tudomány számára m a g y a r nyelven, es E r e k y itt nem úttörő, a mint képzelni látszik. Azonban nem vévén tudomást e létező műszókról, u j a k a t faragott, és a legtöbb esetben épen nem talpraosottekíít. Már m i n d j á r t jellemző, hogy neki a s ú l y m é r t é k nem m é r t é k ; a b a n k o k és t a k a r é k p é n z t á r a k nem pénzintézetek ; legalább azt következtethetni müve cziméböl. De nem ! Hisz ott a német, a ki azt í r j a „Münz-, Mass und Gewichts-kunde; tessék ezt l e f o r d i t n i ! H j a h ! éppen ez a n y o m o r ú s á g ! E. nem dolgozott, hanem fordított; fordított hatra-vakra, anynyira, liogy ssbtiljon nuigyar szókkal németül Irt, sőt olykor még német szókkal is. Kell péld a ? Ott van a 14 lapon a „Quadratstadium" és a „Quadvatorgyia" ; ott van a iS lapon a . z e r e t h " — arasz, a melyben a z magyar z. u t á n a az „ezbach", a melyben a z német z, a z a z ; cz, n e m is tekintve, hogy az ujj liéberül nem is e c z b a c h . hanem az általánosan elfogadott Írásmód szerint e c z b a ' : a 16 lapon a »zur" nyilván sajtóhiba a „zuz'- helyett; uoha ismételten fordul elő; do a „schoenus" német, mert magyarosan vagy sz k o in o s z vagy s ő n o s z a neve. De még sem ezek az igazi csodabogarak, h a n e m a 29. lapon az a »Biscentussis«, a mely bizony a n é m e t : b i s (J e n t u s s i s-nek köszöni e r e d e t é t ; azután m a g a az as is latinosan van irva, és ez a sorozatban helyén is v a n ; de a szövegben a gyengébbek kedvéért nem árt vala asz-nak irni, különösen, a hol magyarosan ragozva is van. Éppen oly csúf német forma a 37. lapon a „medimna". H á t bizony forditott, még ])edig rosszul, és még ez nem elég, hanem rossznl választott eredeti után.

EME 301

E . a használt müvek sorában Bockh „Metrologisclie U n tersuchungen-' czimű, és még tévedéseibon is jeles müvét n e m emliti, dc előadásában folytonosan Böcklii'o Iiivatkozik, „Böckh fontos metrologiai kutatásából" merit stb. A z a z : dehogy merit ; az a német meritett. a kit fordit. A „nagy Böckh"-nek csakugyan éppen az a gyengéje, liogy r a j t a csaknem röge'fezmeképpen uralkodott az a hiedelem, hogy az ókori m é r t é k e k mind egyetlen esmérték fejleményei. Éppen ezt czáfolták meg az ujabb metrologok, Mommsen is, Hultsch i s ; de ezeket, ugy látszik, Nobak nem ismerte, tehát E sem ismeri. Dc az a gondolat, hogy az őskorban, az emberiség kezdetleges állapotában minden mérték a „térmértékből" (a k. o. értsen „köbmértéket" vagy űrmértéket) fejlődött, csakugyan nem szegény Böckh bűne, ez egy német alapos középszerűség priicsliiie vall. Már maga az a körülmény, hogy a hoszmértéknek kifejtése az űrmértékből a köb és a köbözés ismeretét, a súlymérték alapítása az űrmértékre a fajsúly ismeretét teszi fel. elég világosan bizonyltja, hogy ez az arányba hozatala a különböző fajú mértékeknek nagyon későre, a miveltség m á r meglehetős magas fokán történhetett csak meg. Az az egyezés, a mely Böekh-et is csalódásba vitte, onnan eredhetett nagyon könynyen, hogy a legősibb mértékek a tormészetből voltak véve. A hoBzmérték öl, láb, tenyér, arasz, u j stb. mind emberi testrészek méreteiből ercdett; a legelső űrmérték a legnagyobb valószinüséggel a m a r o k volt, és a súlymérték legnagyobb egysége alig ha nem volt az a teher, a melyet egy ember a h á tán vagy a vállán elvinni birt. E mértékek mind önöllóan fejlődtek ki és a mikor a fejlődő tudomány czélszerüségi szempontból arányba k i v á r t a hozni egymáshoz, legfölebb az történhetett, hogy a talált tényleges arányokat egyszerűsítés kedveért megkerekitették, és e megkerekitett arányokhoz alkalmazva módosították a mértékeket. Maga a méter jelenlegi hossza is ily kerekítésnek eredménye. Mielőtt tovább mennénk vegyük elébb sorba E. műszavait. Állandóan v i s z o n y n a k fordítja a német Y e r h á l t n is s-t. ISÍem leszünk igazságtalanok i r á n y á b a n ; ez nem az ő büne. Az a „Verháltniss-', a mely erkölcsi vagy legalább elvont kapcsolatot jelöl emberek vagy tárgyak közt, és a melyet a latin nyelv: coujunctio, affinitas, necessitudo. commnnitas s több efféle kifejezésekkel jelöl, az a „viszony" ; a m o n d a t b a n a főnév az igéhez viszonyban van, a családtagok viszonyban vannak egymáshoz; de az a mennyiségtani „Verhiütniss" a melynek latinul „ratio" a neve, az magyarul mindég „ a r á n y " ; nem mond ennek ellent az, hogy az arány = proportio; hiszen maga a „proportio" ismét nem egyéb, mint »Vcrháltniss'% és a né-

EME 302 met menynyiségtan csak azért használja a latin proportio szót hogy az arány egyenletnek más nevet adhasson mint „Verhilltniss" ; nem lévén e szó törzsszó, a melyből ugy mint a magyar „arány''-ból tetszés szerint a k á r egyarány-t, akár arányegyenletet lehet alkotni. Ep|)en oly hibás — a j á n l j u k mind a kettőt a ,Nyelvőr,, becses figyelmébe — a „térmérték" e jelentésben . ű r m é r t é k " vagy „köbmérték" vagy „testmérték". Itt ismét a német „ R a u m " a diabolus rotae. Igaz, hogy bizonyos esetben, kivételesen lehet R a u m = t é r ; de alapjában nem az. A „tér", valamint minden származéka : terület, terime, térség, térit, terjed, terep, térkép, terebély, tertyed stb. határozottan csak két irányban terjedő mennyiséget jelöl; térfogat csak area szóval lehet egyértelmű, sohasem evvel spatium. A pénzverésre vonatkozólag a következő műszókkal ól: „Schrötling" = tárcsa^ „Schrott'' = teljsuly, „Korn" — fimmsuhj, „Passirgewicht" = szinsuly. Már a mi a tárcsát illeti, ez először nem magyar szó, hanem a német „Tartsche" (a mely ismét a középkori latin, spanyol ÓB olasz «targa", a franczia „targe" változata) magyarosított f o r m á j a ; de ez még nem b a j ; nagyobb b a j az, hogy a tárcsa éppen nem jelent kerek lapot, hanem szeszélyesen kikarélyozott szélű paizsot. Ezzel tehát helyesen- nem lehet jelölni azokat a kerek fémlapocskákat, a melyekről még csak a veret hiányzik, hogy pénzek lehessenek. A német S c h r ö t l i n g a schrotten ige származéka, a mely k i d a r a b o l n i ; nekünk ily törzsszónk nincs, a melyből ily értelmű származékot alakithassunk. Kettő n y ú j t h a t nekünk útmutatást neve alakitására : vagy alakja, vagy minősége ; az- a l a k j a vezetne „korongocska", „tán y é r k a " alakokra, de ezek igen átaláiios jelentésűek. E n a magam hasoniráuyu értekezéseimben abból indulva ki, hogy a fémpénz magyarul „pengő pénz", azt a lapocskát, a melyben éppen a kiváló . p e n g ő ' minőség m á r megvan, „penge" szóval jelöltem, és ebben nem zavart engem az, hogy a forditó szócsinálők a „Klinge" szót . p e n g ó " - n e k fordították. Még ugy is a p e n g e mind össze két jelentésben szerepelne a magyar nyelvben, még pedig oly két jelentésben, a melyet alig ha lehet vala összevétni. A „Schrot^' ismét nem lehet „teljsuly", lévén „teljeuly" az a kifogástalan pontosságú törvényes „teljes súlya" a pénzdarabnak, a mely értéke m e k k o r a s á g á n a k alapfe Itétele. Az osztr á k - m a g y a r 20 frankos a r a n y n a k teljsulya 6 - l 5 l 6 g r a m m ; igaz, hogy ez egyszersmind a „Schrot"-ja is, és igy vojtaképpen nem ís kellene más szó, mint a „suly"; de minthogy itt nem a suly teljes volta a kiemelendő, h a n e m az a körülmény, hogy e suly-

EME 303

ban a beléologyitctt nem nemes fémrész is benne van, tán m é g is czélszorübb a „Sclirot' szót evvel jelölni: e l e g y s u l y , a mely aztán éppen ugy szolgál a kereskedőnek is a tiasonértelmü „Sporcü" vagy „ b r ü t t o ' jelölésére. A „tinomsuly" esetien fordítása a „Feingewiclit '-nek; a m á r 1851-beu ajánlott , t i s z t a s u l y" mindenesetre jobb és jellemfőbb, s m a g s n l y alig elfogadható. A . szinsiily" minden egyebet éppen oly jól jelenthetne, mint „Passirgewic!it"-et. l í a merném, azt a j á n l a n á m , hogy nevezzük; j á r s u l y - n a k addig, a niig valaki jobb kifejezést talál. A .Justiren" helyett e szóval é l : ..kellositni''; nem helycsebb-é azt m o n d a n i : „helyesitni"'? a mi m á r ajáülva ós használva vnlt.''" Atalában l í . a maga kifejezéseivel nem szerencsés, és nem is következetes : igy átalában nem értjük, mit ért ezen a szón torlaszolni", „thea tégel'' s t b . ; ilyen kapcsolatok, mint „attikai-soloni' talentum isméi a fordítás esetlenségei. Mindezekkel azonban még nem indokoltuk eléggé azt a fenn kimondott kemény ítéletünket, hogy E. h a t r a vakra fordit és hogy nem szakértő. E . művét azon kezdi, hogy az ó k r r i n é p e k m é r t é k e i t és e mértékek fejlődését ismerteti Hogy oz ismertetésben nem szakórtoleg és nem önállóan működik bizonyítja: a) az a körülmény, liogy semmi tekintettel nincs a chronologiára. E n n e k szemboi-zökö p é l d á j a többek közt az, a mit a római súlymérték összeállításában mivel. Ott egy sorozatban találjuk a legkülönbözőbb korbeli m é r t é k e k e t összeelegyítve és hibásan összeállítva. A b b a n a rendszerben, a melyben a köztársasági kor üszta 12-ös felosztása jut k i f e j e z é s r e : lupinus, denarius, sili(|ua, drachma nevü sulyegysegek nem l é t e z t e k ; a lupinus általában nem is sulyegység a római világban, hanem vagy ugy mint a „faba" egy hozzávetőleges testmérték vagy (1. Plaut. Poen. 3, 2, 20 és llor. ep. 1, 7, 20) j á t e k p é n z ; a d e n a r i u s ez időben csak pénz; és mint olyan nem '/„^ da, hanem elébb '/,,, később '/si iont sulyu, éppen nem azonos a sicilicus-sal, sőt mikor a késő császárkorban íőleg az orvosok használják sulymértékül, már csak a Nero-féle dénár súlyát értik rajta, a mely Vor, font, és egy jelentésű a csak is akkor a római rendszerbe bevitt „drachma"-val, a melyet a metrologok r ó m a i - a t t i k a i d r a c h m a neven i s m e r n e k ; ebben a k o r b a n veszik át a görög rendszerből az „ o b o l u s - t a s i l i q u a - t és a c h a l c u s - t is, és ez a s i l i q u a ismét egészen más mint a s e x t u l a , levén a sextula Vi^i a siliqua pedig (V3 obolos) Vn28 font Ilyen botlást szakember nem követhet vala el. (f]reky 29 lap).

EME 304 h) Nem veszi észre a saját következetlenségeit. Az egyiptomi m é r t é k e k tárgyalásában (13 lap) mint legnagyobb hoszmértéket állitja első helyre a nagy ,.schoeniis''-t, a melyet ugy látszik 60 stadiumnak vesz, utána következik a kis "schönus", mint 32 és 33 stádium közt álló hosszúság; mingyárt utána (14 lap) a schönus ugy fordul elő. mint a „ q i i a d r a t s t a d i u m ' (sic!) századrésze; hogy ez utóbbit honnan veszi, hogy teszi a climaval egyenlővé, megfoghatatlan. Hogy itt is a valódi egyiptomi mértékeket a philaeteros-féle görög mértékkel összezavarja, csak uj sajnos következménye annak, hogy a kútfőket nem ismeri, c) A 30. lapon azt tanuljuk, hogy a római láb 131-736 párizsi vonalnyi vagy 0-29717 méternyi. Tíogy azt a görög lábból fejtették volna ki a metrologok merő ráfogás Nem onnan tudták meg a római láb mekkoraságát, hogy a görög lábhoz oly a r á n y b a n állott mint 2 4 : 25, hanem ellenkezőleg, miután egyenes utánmérések ú t j á n kitudták, hogy a görög láb és a római láb m e k k o r á k , azután látták, hogy a k é t , l á b „ k ö r ü l b e l ő l " ugy aránylik egymáshoz mint 2 5 : 2 4 . Ámde ez n e m elég. A 36 lapon azt vitatja, hogy a 144 párizsi vonalnyi régi párizsi láb; a 125 és 129 pár. vonal közt ingadozó németországi lábak és a l ; j 9 ' 1 3 párizsi vonalnyi u. n. r a j n a i láb onuau vették eredetüket, hogy Nagy Károly a római mértékre szabályozta a maga birodalma mértékeit, mert hiszen ezek a mértékek naijyon ugyan, de mégis csak elütnek a római mértéktől. Kppen oly logikával következteti a rőf származását az ó korból abból, mivel az ó kor népeinél a rőf l ' ^ lábnyi volt, a középkorban pedig többnyire 3 lábnyi, sőt a párizsi a u n e éppen 4 római lábnyi. d) Nem bocsátkozunk annak a részletes bírálatába, a mit a 64 lapon kezdve a nemes fémek pénzre alkalmas voltáról mond. AZ eszmék nem övéi De c^sak olvassa el valaki figyelmesen a 65. lapot, és mondja meg nem kandikál-é ki minden sorból, az a német szöveg, a melyből le van forditva. pl. „Az arany és ezüst saját keménységgel is bir, mely czélszerü ötvözés által még nevelhető s igy mint forgalmi eszköz a gyors kopásnak leginkább ellen áll" . . . tehát a keménység, mint forgalmi eszköz stb. ellenáll — Ily mondatszerkezet csak értetlen fordításból t e l h e t i k ; vagy i l y e n : „Az arany és ezüstből álló készpénz a bányász m u n k á j á n a k eredménye volt, ki hosszas és fáradságos m u n k á j á v a l termelte a z t (sici)"'. Hogy itt sok olyat beszél a mi nem is tartozik a dologra, vagy legalább nem ily alakban, arról ő nem tehet. Ez ismét német eredetijének a hibája. A czél-itt az, hogy az olvasó a különböző kors/.akokban emberkézben volt arany és ezüst mennyiségének egybehasonlitása utj á n jusson el annak a megértésére, hogy mi okozta időről időre e fémek önálló értékének valamint a köztök megállított érték-

EME 305

a r á n y n a k hullámzásait. Itt is avra a tévedésre jutott, bogy piaczi gabonaárakra kiván.ia alnpitaui okoskodásait, a mit nem tehetett volna, lia meggondolja, hogy a gabona értéke még sokkal ingadozóbb mint a fémé, és hogy a biztosabbnak nem lehet m é r t e k e a bizonytalanabb. így még megemlítjük, hogy hihetőleg Berzsenyi után indulva (,,Róma ledől s rabigába görbed") folyton a római birodalom ..m e g d ö 1 é s é r ö 1" beszél. Hogy „Kóma ledől", azt a költő szájában é r t j ü k ; de hogy a józan prózában mit értsünk egy birodalom „ m e g d ő l é s e " kifejezésen tán maga az iró sem tudná megmondani. E d d i g ugy tudtuk, hogy a birodalom: „hanyatlik"', „bomlik", tán még „buk i k " is, de hogy „megdől" az u j . E p p e n ugy nála az arany és ezüst b á n y á k a t „feltalálják" és nem „fedezik fel" vagy „találj á k meg". e) A 77. lapon a pénz kopásáról beszélve elfelejti megmondani, hogy az a kopás, a melyet Jákob állapított meg^ mennyi időre esik. f ) A 87. lapon a hol az ausztriai arany- és ezüst-sulymértéket ismerteti legelébb u/ a botlás történik meg r a j t a , hogy miután a maga kifejezései szerint elég helyesen m o n d j a meg, mi a „teljsuly", a beune foglalt finom = tiszta nemes fém súlyát „szinsulynak" mondja, holott szinsuiy nála egyebütt egye bet tesz. A f i n o m s á g értelmezése legalább is nagyon furcsa. De van itt komolyabb haj is. ü g y látszik nem tudta, hogy a bécsi m á r k a utolsó hivatalos meghatározása az 1823-ik nov. 1én kelt pátensben van, a mely Vega meghatározása szerint e m á r k a súlyát 2S() (344 gi'ammra teszi, nem pedig £80'668 grmra, a mely nuui is felel meg a 233 87 g r a m m b a n helyesen megállapított bécsi-külni márkához való ez a r á n y n a k , hogy 5 bécsi = 6 kölni márka, mert 5 x 2 8 ü - 6 G 8 . - 1403-34, holott ' 6 X 2 3 3 - 8 7 = 1403-22 Továbbá I arany súlya s o h a s e m volt3.4009 g r a m . h a n e m igenis 3'490. •— A „Richtpfeniiing -et ,,parány"-nak m o n d j a ; no valamivel csak több egy .Richtpfenning", h a nagyon kevés is, a paránynál. a mely nyelvünkben ma = atom. Továbbá a m á r k a Vass"'^^ i® szemer, az aranysuly Vco"'^'''' szemer. meg, bogy Valuta — törvényes fizetési (így!) eszköz; és ezt ugy értelmezi, hogy a hol a törvényes fizetési pénz arany-pénz, ott arany-valuta uralkodik stb. A törvényes fizetési eszköz m i n d e n államban a rpénz", és igaz, hogy a kereskedők bizonvos esetekben élnek is e kifejezéssel: v a l u t a , ez é r t e l e m b e n : k é s z p é n z , , de csak átvitt értelemben Azt sem lehet tagadni, hogy e kifejezések: arany-valuta, ezüst-valuta, papír-valuta, b a n k valuta^szokott kifejezések; 'ámde éppen e kifejezések m u t a t j á k , hogy valuta nem azonos jelentésű e z e k k e l : arany, ezüst, papir,

EME 306 bank. Mi hát voltaképpen az igazi jelentése o szónak „valuta". O m a g a m o n d j a m e g ; valuta i r pénzérték. Wiilining, valeur. H a értelmezni a k a r j u k , tán igy kell: A ' " a l n t a a z a z a r á n y a m e l y b e n a p é n z é r t é k v a 1 a m e 1 y á 11 a m b a n a z o t t t ü r V é n y s z e r ü 1 c g m c g á 11 a p i t o 11 p é n z e gy a é g á l t a l k i f e j e z é s r e j u t . Két állam valutája csak abban különbőzhetik egymástól, hogy a kitéjezendo pénzérték különböző egységek által lesz kifejezve. 8 forint, 2 ) frank. IG shilling ugyanaz az ért ék egyszer osztrák, másodszor franczia és harmadszor angol valutában kifejezve. Miben különbözik az egyes valutákn a k alapul szolgáló egység, az már különböző oknak lehet a következménye, de mint következmény csak e g y : é r t é k k ü l ö n b s é g Az osztrák forint és a tranczia frank különböző egységek, mert különböző az értékök, ez a fődolog; mért különböző ez érték, az másodrendű kérdés, a melyben az, hogy miféle a n y a g b a n szokta az illető állam előállítani ez egység képviselőjét, mint pénzt, nagyon alárendelt fontosságú, feltéve, hogy ez anyag magában értékes legyen. Hogy az osztrák 8 forint nem ér m a annyit mint a franczia 20 frank, a n n a k nem az az oka, hogy az osztrák forint törvényesen egy bizonyos súlyú ezüstdarab, a frank meg törvényesen egy bizonyos súlyú arany, h a n e m az, hogy az arany és az ezüst mai érték-aránya mellett a 8 forint nem tartalmaz annyi értékű ezüstet, a mekkora értékű arany van a 20 f r a n k b a n . E n n e k nem mond ellent az, hogy például Angliában nagy összegeket nem lehet ezüstben fizetni, mivel Angliában az ezüst n í m törvényes fizető eszköz. Mert az ezüstnek még is csak meg van a maga belértéke Angliában is, még pedig nem csekélyebb értéke mint nálunk. Azért az angol valuta, és az osztrák valuta közt nem az a különbség, hogy az egyik arany valuta, a másik ezüst valuta, hanem az, hogy az angol valuta alapegysége a f o n t s t e r l i n g , az oszt r á k é az o s z t r á k é r t é k ű f o r i n t , és e két alapegység nem egyenlő. E n n e k legfényesebb bizonysága az, hogy hijában van Németországnak is aranyvalutája, Angliának is aranyvalutája azért a két valuta nem egyenlő: elleníjon olasz valuta és franczia valuta azonos, mivel az illető alapegységek, a lira és a frank egy^enlő értékűek. Ebből egyszersmind az is következik, liogy az, a mit papirv a l u t á n a k mondanak, nem is valuta, mert a papírnak m a g á n a k nincs belértéke, a papir nem pénz, csak képzeleti képviselője a pénznek : és ha egy bizonyos időben nálunk a papirpénzjegyeknek nem volt meg a forgalomban teljes névértékök, ez nem azt tette, hogy más valuta volt a papirvaluta, mint a törvényes czűstv a l u t a ; épp oly kevéssé, mint a hogy azt lelietne vitatni: ha egy nem igen jó hitelű kereskedő 1000 frtos váltójáért nem a d n a k többet 750 írtnál, e váltó más valutáról szól.

EME 307

Ugyan-e fejezetben az „agio" is furcsán van é r t e l m e z v e : „íizon többlet, melyben a nemes érezből vert jiénzek b e l é r t é k ü k nél magasabb árban kelnek." p]z merő lehetetlen ség! Aranypénz, a mely belértékénél m a g a s a b b árban kél, m e r ő képtelenség. Avvagy nem a nemes fémből vert pénz az é r t é k a l a p m é r t é k e ? Lehet 0 egy méter hosszabb egy m é t e r n é l ? Egészen egyéb az agio! Az agio onnan származik, hogy néha egy bizonyos pénznem, még pedig rendesen nem nemes fémből vagy kevésbbé nemes fémből előállított pénziiím, valami körülmény k ö v e t k e z tében értékben alászáll, azaz, kevesebbet ér, mint a mennyi névleges értéke ; ilyenkor a pénzváltásnál teljes értékű n e m e s fémpénzért a megcsökkent értékű pénznemből több n é v é r t é k ű t kell adni, mint a mennyi a teljes értékű péaz névértéke, és ez a többlet az agio. x\z osztrák 20 frankos névértéke és belértéke aranyban 8 frt 10 kr. H a ilyet 9 frt 4 0 kron váltunk be, a világért se adtunk többet érte mint a mennyi a b e l é r t é k e : h a nem mivel a 8 frt 10 kr ezüst pénz 1 frt 30 krral kevesebbet ér, ozt az 1 frt 30 krt rá pótoljuk. Többet a d u n k t e h á t mint a mennyi a névérték de nem többet a belértéknél. Ha m á r oly dolgokban, a melyeket a tudomány és az élet rég megállapított és tisztába hozott, ily botlásokat követ el E r e k y , el lehet képzelni, mit csinál ott, a hol még sok kérdés m e g oldásra vár. Lássuk, mit csinál a m a g y a r mértékekkel. A 152 lapon azt mondja, hogy a magy. r láb mindig egyenlő volt a bécsi lábbal, azaz = 0-316 méter. Mindjárt u t á n a veti, hogy Verbőczy szerint az ulna regia, a királyi öl ü-960 méter, és ez nu^gfelelt volna a „me8zruthe"-nak. A német messruthe rendesen 16 láb. H a az ulnát ölnek vesszük 6 lábat tesz. Az első esetben az ulna Vur'^^ 0 1 8 5 méternyi lábat, a másodikban '/^-da ád egy 0-493 méternyi lábat. Hol van itt a bécsi l á b ? A 156 lapon egész határozottsággal azt állítja, hogy a magyar font századokon át változatlanul az ausztriai fonttal egyenlő és 560 grammnyi volt. Nagyon kétkedem, hogy ezt be tudná bizonyítani. Lépten-nyomon arról szólnak kétségbevonhatatlan adataink, hogy a pénzsúlymértékül szolgált m á r k a Ausztriában és Magyarországon nem volt u g y a n a z ; miből következtethetnők tehát, hogy a kereskedelmi font ugyanaz v o l t ? A 158 lapon meg Végh Ödön után azt állítja, hogy a m a gyar font vagy libra a római fonttal egyenlő és 327 g r a m m n y i volt Szent István korában, de mégis kétféle, az egyik (bécsi?) a kereskedelmi, a másik, a büntetési libra (a római?) A libra volt 12 obon, 1 obon 20 denar, tehát a libra 1 2 x 2 0 = 2 4 0 dénár. Nem leszek oly igazságtalan, hogy E r e k y úrtól többet kívánjak, mint a mennyihez könnyen hozzá j u t h a tott. Schönvizner azt beszéli Szent István dénárjairól, hogy :

EME 308 „4 id genus denarii non multo pliis adpendobant, quam hodiernus a u r e u s " ; az arany súlya 3-49 gramm, a denáró tehát 0'873, szorozzuk ezt 240-nel, a íibra súlya volna 2 4 0 x O - 8 7 3 = 2 0 9 - 4 g r a m m . Ez pedig se nem 560 gramm (bécsi font), so nem (bécsi m á r k a ) 280 oramm, se nem 327 gra;.un (római fontX E n n e k a kitudásához, látni való, nem kellett volna egyéb, mint egy kis utánszámítás, Ám ez aztán a többi okoskodás alapja. Nincs igazam, h a azt mondom, hogy E r e k y nem gondolkozott ? A m a g y a r pénzverés történelmére még az adatok sincsenek egybegyűjtve, annál kevésbbé van megirva maga e történelem. Egyes adatok azonban m á r eléggé ki vannak tisztázva, és ezekről tudomást venni köteles mindenki, a ki hozzá a k a r szólni. ()sszeférhetlen és összeegyeztethetlen adatokat egymás mellé állítani nem szabad. A, ki nem tud arabusul ne beszéljen arabusul. Mit mondjunk ahhoz, hogy E r e k y (162 l.J azt állítja, hogy Róbert Károly aranyai 12, í í a g y Lajoséi (163 1.) 16 karatosok voltak ? Hiszen ezek az aranyak léteznek. Hogy lehet a kézzelfogható tényállással szemben ily badarságokat kinyomatni? E r e k y ugy látszik itt a Corpus juris-ból dolgozott, de az onnan merített adatokat nem értette, a mit onnan következtetünk, hogy nem vette észre az ellenmondásokat b e n n e ; ugy látszik a Széchenyi catalogus appendix e,, és talán Schönvizner is volt előtte; de még csak meg som kisértette a sokfelé ágazó adatok összeegyeztetését. A Róbert Károly 1342-beli nagyfontosságú pénzügyi törvénye 2 §-sa igy szól: „ faciat tabricari integros denarios camerae nostrae argenteos, verae combustionis tertiae, ad modum ct formám ao valitudinem denaricrum annorum praeteriti, tertii et quarti - ex quibus de una marca fini argenti duodecim pensae incidantur: et octo pensae ex eisdem, et non piures, u n a m marcani ponderis Budensis in statera ponderabunt, ct current pro m a r c a fini argenti in montanis." E n n e k világos tiszta értelme magyarul im ez;: „készíttessen egész dénárokat ezüstből a mi k a m a r á n k pénzlába szerint, igazi 10^/3 próbás ezüstből, a tavalyi, h a r m a d és negyed évi dénárok nagyságára, a l a k j á r a és értékére — a mely dénárokból egy m á r k a finom ezüstből daiaboltasson tizenkét pensát (nem pénzt, a mint E r e k y i r j a ) : és nyolcz pensa belőlök, és nem több, fog nyomni egy IJudai m á r k á t a mérlegen, és a bányahivatalokban egy m á r k a finom ezüstben tog j á r n i " E g y pensa köztudomás szerint 40 deaár volt. E szerint 12 pensa — 480 dénár lett egy finom m á r k á b ó l ; de minthogy e rósz tiszta ezüstöt és pénzek (tertiae combustionis azaz) csak egy harmadrész rezet tartalmaztak, az ötvényt ugy állították

EME

309

egybe, hogy 2 m á r k a tiszta ezüstöt és 1 m á r k a rezet összeolvasztva, az igy eléáliott l O ^ s próbás három márkából daraboltak 960 dénárt, a melyből aztán természetesen 320 nyomott egy m á r k á t a mérlegen. E n n y i t fizettek a beváltó hivatalok a bányászoknak egy m á r k a finom ezüstért. A királyi kincstár minden márkából Vs m á r k á t nyert, ez lucrum camerae volt. E g y m á r k a 12 próbás aranyért adtak 7 m á r k a ily d é n á r t . JJe ez is beváltási ár és nem egyenérték. Mily a r á n y a volt ekkor az arany értékének az ezüstéhez, azt m a j d egyebütt fogom kimutatni. Ide nem tartozik. ])e a Róbert Károly aranyai 2 3 V j karatos aranyból készültek és 69 drb, ment egy m á r k á r a (súly szerint.) Á 166 és 167 lapokon E. a rénes forintot a m a g y a r forinttal azonosnak, a m a g y a r forintot 60 krosnak mondja Ez ismét nagy tévedés. A m a g y a r forint, a meddig általában m a g y a r forintban számítottak, soha se volt k r a j c z á r r a osztva, hanem Zsigmond óta mindig 100 dénárt tett. A krajczár a magyar pénzrendszerben ismeretlen pénzegység volt. A mikor I. Leopold ez egységet behozta az országba a bécsi krajczár egyértékü volt két m a g y a r dénárral, és igy lett a m a g y a r forint 50 kros; későbben ez 50 kros forint mellett a felvidéken keletkezett a k u r t a f o r i n t , a mely 49 kros, egyebütt, ugy látszik Erdélyben a v o n á s f o r i n t , a mely 51 kros volt. A k u r t a forinthoz verették későbben a 7 krosokat, a melyeket p e t á k o k n a k hittak, a vonás forinthoz a 17 krosokat, a m e l y e k n e k a neve volt m á r i á s . H é t peták volt egy k u r t a forint, három mái-iás egy vonás forint. E z e k mellett volt német vagy rénes forint (Rheinischer Gulden) és ez volt a 60 kros. H á t mit mondjunk e csodabogárhoz: „ E g y ezüst tallér egyenlő volt 90 krral, 8 rénes forint tett egy ezüst tallért." T e h á t a rénes forint 30 kr volt? (167 lap.) Ue legyen elég! Hiszen a k. o. m á r eddig is belefáradt a i^ok z s é m b b e ; pedig még menuyi van ! Elképzelhetni, mily megbízhatók a számadatok oly könyvben, a melybe ily dolgok csúszhattak be, és amelync'k még azon felül az a jó tulajdonsága is van, hogy hemzseg a sajtóhibáktól. A nyomda megtette a m a gáét, szép papirt adott, tiszta ú j betűkből szedette a művet, csinosan kinyomatta, igen szép táblákat készítettek hozzá. Annál inkább megrovandó, hogy sajnált egy kis tisztességes görög betűt szerezni; ugy látszik görög betűi közt q betű nincs, mert e helyett állandóan c van szedve, azt pedig csak nem teszszük fel, hogy a corrector nem tudta volna a ()-t a s'-tól megkülönböztetni ; / helyett latin x áll, egyszer yíhoi, helyett xílioi., uí'Qioi helyett i-ívgwi, ŐQÍyu) helyett ögéyw, és bár az o helyébe tettek volna legalább cursiva o-t és nem antiqua-t.

810

EME

T a r t o z u n k m é g olvasóinknak a n n a k a kijelentésével, hogy e b í r á l a t u n k a t semmi személyes tekintet sem szinezte befolyás á v a l . T u d o m á n y o s i r o d a l m u n k b a n v a l a h á r a k o m o l y a n h o z z á kell f o g n i , h o g y a h í v a t l a n k ö n y v c s i n á l ó k n a k e g y k i s s é v e s s ü n k gát o t a z ú t j o k b a . S o k a t k e l l t a n u l n i a d d i g , a m í g t a n í t á s h o z fogni m e r h e t ü n k . E z t t a r t s u k s z e m ü n k előtt, és n e f o g j u n k k ö n y v íráshoz addig, a míg legalább nagyjából n e m ismerjük azt a iárgyat, a melyről írni a k a r u n k . A j e l e n k ö n y v b e n legtöbbet ér a könyv végin lenyomtatott N o b a k - f é l e t á b l á z a t , h a n i n c s b e n n e s a j t ó h i b a . H o g y az a r a n y pénzek értéke mért van német birodalmi márkában kifejezve és n e m o s z t r á k é r t é k ű a r a n y f o r i n t o k b a n , Fíreky n r t á n t u d j a , mi n e m é r t j ü k .

Az erdélyi muzeum számára 1881. juiiius,—oktober hónapokban beküldött adományok jegyzéke. I. K ö n y v e k : A nm. m. kir. belügyraiiiisteriumtól, az 1 8 8 1 . évi törvények gyiijteinéiiyo. liudapest. J 881., Ijandesgesetzsamralung f. d. .T. 1 8 8 1 . Hpest. 1 8 8 1 . . 1 8 8 1 . évi orszÚROs törvénytár 1 — 3 9 s/áiii, Bpest 1 8 8 1 és Magyarországi rendokítek tára XV évf. 1881. 1 füzet — Az osztrák földmivelési minisztériumtól Uas k. k. Quecksilberbergwerkzu Idriaíii Kraiii. Wien. 1 8 8 1 . — Az erd. gazdasági egylettó'l. ís'ikel Zsigmond és Fekete r.ajos, Az emberi trágya a inezó'gazdaságliaii. Kolozsvár 1 8 8 1 . — A szász ueiiiz. (Egyetemtől, Verliandlungsprotocolle der General-Vorsaiumlung der Siichs. lJuiversitiit in Hermannstadt über dic Sitzungen voin 25 Nov. bis Dce. 1 8 8 0 . Hermann.stadt 1880. — A kolozsvári f. keresk. iskola igazgatóságától, Krte.sitő,j(! 188"/, re. Kolozsvár. 1 S 8 1 . — .V szeboiú ipariskola igazgatóságától Neunter .Talircsbericht 188®/,- Huniiauiistadt 1 8 8 1 . — .V pozsonyi ág. liitv. főiskolától, Értesítője l8K"/|-r(^ Pozsony 1 8 8 1 . — A szász-régení evaiig. alrealgymnasiumtól, rrogrannii 1S8®',. Hermannstadt. 1881. — 1.akatos Ottótól, Arad története. Irta Lakatos Ottó. 2-ik kötet. Arad 1 8 8 1 . — Sclnnideke szel)eni könyvárustól Tlieaterbibliothek fú'r die .Tugend. 6-tes Heft. Hermannstadt 1881, — Löw Gyxila és társai liras.sai nyomdájától 1 0 ilarab nyomtatvány. — 8tein .Tános kolozsvári nyomdásztól lO drb nyomtatvány. — A nm. m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztertől, .lanelli Dízionario biogratico dei Parniígiani íllustrí. (íeiiova. 1 8 8 1 . — A porosz kir. tud. Akadémiától (lorpus Insmptionum T>atinanim Vol V l l l . |)ars 1. líeroliuí. 1 8 8 1 . — A Verein für siebenb. Landcskundetől Archív. Neue Folge XV1. Hd. 2. Heft. Herniannstadt. 1 8 8 1 . — Az erdélyi evang. országos főconsístoríumtól, Alkotmánya az ágost. Intv. evíing országos egyháznak Erdélyben. N.-Szebcíi. 1 8 7 8 . — A kei'esztóny magvető szerkesztőségétől, Keresztény magvető XVI. évf. í! tüzet. Kolozsvár 1881, — A