c... Já~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :....~:... Faragóné Széles Andrea

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS

ALPOLGÁRMESTERE

4401 Nyíregyháza. Kossuth tér 1. Pf.: 83.

Telefon: (42) 524-510

Fax: (42) 524-501

E-maiI: [email protected]

Ügyiratszám: 75086/2011.05 Ügyintéző: dr. Krizsai Anita

-a

Előterjesztés

Közgyűléshez

a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatára

....................Já~~~~nyhért ~~c ..........................

alpolgármester /) /

Dr. Krizsai Anita Szociális Osztály vezetője tőrvényességi

véleményezést személyek aláírása:

végző

~J Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző

........

:~~.~~..... ~: ................. .

Faragóné Széles Andrea

Jegyzői Kabinet vezetője ~

Az előterjesztést véleményezi: Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság

Tisztelt Közgymésl

A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szt.) 92. § (3) alapján a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat a településen élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. A szolgáltatástervezési koncepció tartaimát a helyi önkormányzat kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. Nyíregyháza első alkalommal2003-ban készítette el a koncepciót, amelyet 2005-ben és 2008-ban felülvizsgált. 2003-ban és 2005-ben is jelentős szerkezeti átalakulás zajlott az ellátó rendszer struktúrájában, amelyet a társadalmi, gazdasági változások illetve a szolgáltatások szakmai feltételeinek változásai indokoltak. Ez utóbbiak között a szolgáltatások számának növekedése - különösen az alapszolgáltatások körének a bővülése - és a társulás szerepének a növekedése hangsúlyozandó. Bár a társulások megalakítását kétségtelenül a gazdasági szempontok indukálták, a szakmai szempontokat sem szabad figyelmen kívül hagyni. A kistérség ben jelenlevő szociális és gyermekjóléti intézmények együttmüködése erősödött, közös gondolkodás és tenni akarás jellemzi a társulás (Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás) működését. A szolgáltatástervezési koncepcióban és felülvizsgálataiban a változások nyomon követése, az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzete, a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatai, az esetleges együttműködés keretei szerepelnek. A koncepció elkészítéséhez a tervezet megküldését követően kértük a szociális és gyermekjóléti intézmények véleményét és javaslatait (különös tekintettel a tervezett átalakításokra, a fejlesztési elképzelésekre). A kérésre mindösszesen 3 intézmény (Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság, Periféria Egyesület és az Oltalom Szeretetszolgálat) válaszolt, az általuk felvetett észrevételeket, javaslatokat beépítettük a koncepcióba. Az Szt. előírja, hogya települési önkormányzat által készített koncepciónak illeszkednie kell a megyei őnkormányzat által készített koncepció hoz. A Szabolcs Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat a koncepciót véleményezte és annak célkitűzéseivel egyetértett. Ezenkívül megküldtük jogszabály szerint a Szociálpolitikai Tanács területi szerve részére a dokumentumot, a szervezet azonban megszűnt. de az Szt. a rá vonatkozó rendelkezést nem helyezte hatályon kívül.

Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az tervezetet elfogadni szíveskedjen.

előterjesztést

megtárgyalni és a határozat

Nyíregyháza. 2011. december 8.

"q'

/,

l

}

2

1, számú melléklet a 75806/2011.05 számú

előterjesztéshez

HATÁROZAT -TERVEZET

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS

KÖZGYŰLÉSÉNEK

.. .12011. (XII.15.) számú

határozata

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési

Koncepciójának felülvizsgálatáról

A

Közgyűlés

előterjesztést megtárgyalta, a Szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatával egyetért és amellékelt szolgáltatástervezési koncepciót elfogadja.

1,) az

A határozatot kapják: 1J A Közgyűlés tagjai 2.1 A címzetes főjegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői 3.1 Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezet vezetője Nyíregyháza, Tűzoltó u, 1,

3

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Szolgáltatástervezési Koncepció 2011.

4


Tartalomjegyzék

Bevezetés.....................................................................................................................6 I. Általános helyzetkép ................................................................................................7 I.1. Demográfiai jellemzők ...........................................................................................8 I.2. Foglalkoztatási helyzetkép ...................................................................................9 II. A szociális és gyermekjóléti ellátások és az ellátórendszer változásai 2008-tól .....................................................................................................14 II.1. A pénzbeli és természetbeni ellátások változásai ............................................14 II.2. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatások (személyes gondoskodást nyújtó ellátások) rendszerében bekövetkező változások 2008-tól .....................................................................................................................17 II.3. Strukturális változások ......................................................................................18 III. Megvalósult intézkedések ....................................................................................18 III.1. Informatikai rendszer fejlesztése .....................................................................18 III.2. Fiatalok, gyermekek jóllétének biztosítása érdekében kitűzött célok ............19 III.3. Projektek, programok támogatása ...................................................................19 IV. A szociális és gyermekjóléti ellátásokat biztosító intézmények rendszere .....20 IV.1. Szociális szolgáltatások rendszere..................................................................20 IV.1.1. Önkormányzati fenntartású intézmények .....................................................21 IV.1.2. Társulás keretében (NYITÖT) fenntartott intézményeink ............................24 IV.1.3. Ellátási szerződés keretében biztosított ellátások .......................................28 V. Finanszírozás ........................................................................................................30 V.1. Pénzbeli és természetbeni ellátások finanszírozása .......................................30 V.2. Szociális és gyermekjóléti intézményi ellátások finanszírozása ....................31 VI. Szolgáltatásfejlesztési elvek ...............................................................................33 VI.1. Fenntarthatóság, finanszírozási kérdések ......................................................33 VI.2. Szükségletalapú tervezés .................................................................................37 VI.3. A meglevő szolgáltatások tartalmának fejlesztése .........................................37 VI.3.1. Infrastrukturális fejlesztések .........................................................................37 VI.3.2. Projektek, programok támogatása ................................................................38 Melléklet .....................................................................................................................39

5


Bevezetés A szolgáltatástervezési koncepció megalkotása jogszabályi kötelezettség. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szt.) 92. § (3) alapján a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat a településen élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót 1 készít. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. Az Szt. – ben e feladat tekintetében lényeges változások nem történtek (bár voltak törekvések a kötelezettség megszüntetésére), a kistérségek létrejötte kis mértékben módosította a kötelezettséget, abban a tekintetben, hogy a társulás részére is előírta a feladatot. Nem hagyható figyelmen kívül az önkormányzati törvény módosítása, amely a feladat ellátási kötelezettséget egyes települések esetében megszünteti, a megyei jogú városokban azonban változások nem történnek. A koncepció készítésekor figyelembe vettük az Szt. módosítására vonatkozó javaslatokat is, amelyeket a fejlesztésre vonatkozó fejezetben jelenítünk meg. A jogszabályi kötelezettségen túl a jelentős társadalmi, gazdasági változások teszik még inkább szükségessé a szociális és gyermekjóléti ellátórendszer alakítása, fejlesztése irányvonalainak meghatározását. Nyíregyháza, mint megyeszékhely és kistérségi központ folyamatosan fejlődő intézmény hálózattal rendelkezik, amelyek működtetése szakmai és gazdaságossági szempontokat alapul véve folyamatosan változik. Önkormányzatunk 2003–ban készítette el első alkalommal a koncepciót, a dokumentum felülvizsgálata 2005 és 2008 évben történt. A Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás a 2005ben elfogadott koncepcióját 2010-ben vizsgálta felül. A szolgáltatástervezési koncepció célja, hogy egységes dokumentumba foglaljuk a rászorulók részére biztosított szolgáltatási feladatokat, fejlesztési elképzeléseket. A törvény által meghatározott kötelező elemei a koncepciónak a) a lakosságszám alakulása, a korösszetétel, a szolgáltatások iránti igények, b) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzete, ütemterv a szolgáltatások biztosításáról, c) a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatai, az esetleges együttműködés keretei, d) az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségessége. Fontos, hogy e dokumentumban meghatározott elvek, célkitűzések összhangban álljanak az Önkormányzat koncepcióival, fejlesztési programjaival, így többek között az Esélyegyenlőségi Programmal, az Idősügyi Programmal, az Integrált Városfejlesztési Stratégiával, a Gazdasági Programmal. Az Szt. rendelkezései alapján a települési önkormányzat által készített koncepciónak illeszkednie kell a megyei önkormányzat által készített koncepcióhoz. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat a koncepciót véleményezte és annak célkitűzéseivel egyetértett. A Szt. szabályai alapján a koncepciót véleményeztettük az intézményvezetőkkel, a kisebbségi önkormányzattal, továbbá megküldtük jogszabály szerint a Szociálpolitikai Tanács területi szerve részére. A kialakított véleményeket az önkormányzat figyelembe vette, azokat beépítette a koncepcióba. Koncepció: fejlesztési elképzelések, lehetőségek megfogalmazása, amely a célmeghatározás tekintetében érdekegyeztetési, koordinációs feladatokat tölt be. Az elfogadott koncepció értékválasztást és közös fejlesztési szándékot fejez ki.

1

6


I.

Általános helyzetkép

Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházai kistérség központja, lakónépessége alapján az ország hetedik legnagyobb városa. A városnak, mint megyeszékhelynek a Szabolcs-Szatmár-Beregben betöltött társadalmi és gazdasági jelentősége tükröződik a demográfiai arányszámokban is, melyek alapján a város térségen belüli súlya a fővárosnak az országon belüli szerepéhez hasonló volumenűnek tekinthető. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakosságának ugyanis kéttizede, foglalkoztatottjainak háromtizede, a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőinek több mint négytizede koncentrálódik a városban.

A statisztikai adatok szerint a lakások száma a városban 2010-ben több mint 50 ezer.

Év

A 2008-2009-es évektől a lakásállomány növekedésének üteme – vélhetően a gazdasági válság hatására – lelassult.

2005

Növekedés Állandó Lakások mértéke az Épített lakónépesség száma előző lakások (fő) (db) évhez % száma db 118.273 48.000 nincs adat 1.063

2006

118.456

48.713

1,5%

767

2007

118.580

49.515

1,6%

899

2008

118.874

50.296

1,5%

781

2009

119.179

50.784

1,01%

515

2010

119.094

51.057

0,53%

273

Forrás: KSH, városadatok, 2005-2010.

A város infrastrukturális ellátottsága: A lakások szinte teljes állománya közüzemi ivóvízvezeték hálózatból kapja a vizet. Közcsatorna hálózatba 86 %-a csatlakozik (KSH 2010.). A város területén az önkormányzati és állami fenntartású közutak együttes hossza 440 km, amelynek 76,6 %-a (337 km) szilárd burkolatú. Az önkormányzati alapellátási feladatokat az egészségügy területén 47 háziorvos és 27 gyermekorvos látja el. A gyermekjóléti alapellátás keretében nappali ellátás (bölcsődei ellátás) 706 férőhelyen biztosított. Az alapfokú nevelési-oktatási intézmények vonatkozásában 4 székhellyel és 15 tagintézménnyel 4087 férőhelyen (4358 gyermek) működik óvodai ellátás. A körzethatárokat alapul véve, intézményi összevonások révén 4 székhellyel 10 tagintézményben 6247 általános iskolás gyermek tanul. Körzethatár figyelembe vétele nélkül további két speciális képzéssel rendelkező intézmény működik. Nyíregyházán 15 középiskola működik, melyek gazdasági szempontból (3 gazdasági egységbe) kerültek összevonásra. A város tizenöt középiskolájában magas szintű, és széles körű szakmai oktatást végeznek, mely iskolákban összesen 11.215 fő nem csak nyíregyházi diák, hanem a megye többi településeinek általános iskoláiból kikerülő gyermekek folytathatják tanulmányaikat. Ezen kívül működik a városban óvodai ellátás területén 3 egyházi és 1 nem állami fenntartású, az általános iskolai oktatás területén 2 gyakorló, 5 egyházi és 1 nem állami fenntartású intézmény, továbbá alapítványi és magániskolai oktatás a szakképzés területén.

7


I.1. Demográfiai jellemzők A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a lakónépesség 119.094 fő. A város lakónépességének alakulását egyrészt a születések és halálozások egyenlege, vagyis a természetes szaporodás vagy fogyás, valamint a vándormozgalmi folyamatok alakítják. A korábbiaktól eltérően mindkét mérleg egyenlege veszteséget mutatott a 2000-es évek összességét tekintve. A várost az 1990-es évek végéig természetes szaporodás jellemezte, ami azonban egyre kisebb méretűvé vált, és a 2000-es években a mérleg kisebb fogyásba billent át (1. számú ábra). Az élve születések száma ugyanis a gyermekvállalási hajlandóság nagymértékű visszaesése miatt a városban is csökken, miközben a lakosság öregedése miatt a halálozások száma magas. A természetes fogyás azonban a városban, hasonlóan a megyéhez, az országosnál jóval később, közel két évtizednyi késéssel vette kezdetét 2. (Országosan ugyanis már 1980-tól permanens a népesség természetes fogyása.) 1. számú ábra: Természetes szaporodás, fogyás Nyíregyházán Fő 2 000 1 800 1 600

Természetes fogyás

1 400

Természetes szaporodás

1 200 1 000 800 600

Élveszületés

400

Halálozás

200

2010

2008

2006

2004

2002

2000

1998

1996

1994

1992

1990

1988

1986

1984

1982

1980

0

A népesség korstruktúráját vizsgálva a 0-19 éves gyermekek aránya 2010-ben 20,65 %, amely folyamatosan csökkenő tendenciát mutat az összlakossághoz viszonyítva. Míg 1980ban a város lakosságának 35,2 %-a gyermekkorú, 2010-re 14,55 százalékpontos csökkenés tapasztalható. A csökkenő tendencia a megyei arányszámokat tekintve is kimutatható, bár a csökkenés mértéke kedvezőbb, összesen 9,4 százalékpont. A gyermekkorúak arányának csökkenése az idős lakosság (60+) számarányának növekedésével jár, amelynek mértéke a megyében az elmúlt 30 esztendőben meghaladta a 4,1 %-ot, a városban a 7,97 %-ot. 2. számú ábra: Nyíregyháza lakónépessége nem és életkor szerint 2011. január 1. Kor 0-14 15-19 20-29 30-59 60 Összesen

2

Férfi (fő) 9.010 3.511 7.875 26.351 9.019 55.766

Nő (fő) 8.613 3.459 8.039 29.049 14.168 63.328 Forrás: KSH 2011.

Összesen (fő) 17.623 6.970 15.914 55.400 23.187 119.094

Összesen (%) 14,80 5,85 13,36 46,52 19,47 100

Malakucziné Póka Mária: Nyíregyháza lakosságának főbb demográfiai jellemzői (Háztartáspanel kutatás 2010.)

8


A korszerkezet módosulásából adódóan módosul a felnőtt korú (15–64 éves) népességre háruló eltartási kötelezettség is (3. számú ábra), ami a gyermekkorú és az időskorú lakosság vonatkozásában áll fent. A teljes eltartottsági ráta a két korcsoportra vonatkozó ráta együttesen. 3. számú ábra: Eltartottsági ráták Év eleje 1980 1990 2001. II.1. 2011 2011 2010

A gyermekkorú 3 Az időskorú 4 A teljes eltartottsági ráta 5 népesség eltartottsági rátája Nyíregyháza 39,9 13,9 53,8 34,9 13,3 48,2 23,8 16,0 39,8 20,9 19,0 39,9 Szabolcs-Szatmár-Bereg 25,0 20,1 45,1 Országosan 21,3 24,4 45,6

A teljes eltartottsági ráta 1980 óta összességében csökkent ugyan, ezen belül azonban emelkedett az időskorú népességé, miközben a gyermekkorúaké nagymértékben visszaesett. A nyíregyházi eltartottsági ráta a Szabolcs-Szatmár-Bereginél és az országosnál is alacsonyabb, mivel a megyeihez viszonyítva a gyermekkorú népesség eltartottsági rátája lényegesen alacsonyabb, az országoshoz viszonyítva pedig az időskorúaké mérsékeltebb szintű. A társadalom elöregedésének és a gazdasági problémáknak a következtében növekednek és várhatóan növekedni fognak a szükségletek az idősellátás szolgáltatásai iránt. A keresleti oldalon (a szükséglettel rendelkező lakosság) megjelenő igényekre a kínálati oldalon megfelelő színvonalú szolgáltatást, ellátást kell biztosítani. E feladat több terület (szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális stb.) szakmai együttműködése, tevékenysége révén valósulhat meg. I.2. Foglalkoztatási helyzetkép A foglalkoztatottság illetve a munkanélküliség helyzetét tekintve 2008-tól jelentős változás mutatható ki. A gazdasági válság hatására a foglalkoztatási problémák növekedtek. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal adatai szerint a relatív mutató (nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség százalékában) Nyíregyházán 2011. januárban 9,37 %, egy évvel korábban 8,48 %, 2009. januárban 6,36 %. Ez két év alatt 3,01 százalékpontos (5234 főről 7685 főre) növekedést jelent. A nyilvántartott álláskeresők, ezen belül a tartósan munka nélkül levők száma folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. A 4. számú ábra adatai szerint 2008-ban a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma a legmagasabb, az azt követő években a szakmunkás vagy középiskolai végzettséggel rendelkezők veszítették el nagyobb arányban a munkahelyüket, de 2008-hoz 3

a/ Száz 15–64 évesre jutó 0–14 éves. b/ Száz 15–64 évesre jutó 65–X éves. 5 c/ Száz 15–64 évesre jutó 0–14 és 65–X éves. Forrás: Malakucziné Póka Mária: Nyíregyháza lakosságának főbb demográfiai jellemzői (Háztartáspanel kutatás 2010.) 4

9


képest a felsőfokú végzettségű álláskeresők száma is jelentősen emelkedett. A tartós munkanélküliek arányát tekintve 2008-ban a nyilvántartott álláskeresők 48,2 %-a tartósan (180 napon túl nyilvántartott) munkanélküli, ez az arányszám 2009-ben 54,7 %, 2010-ben 55,9 %. A munkanélküliek számának alakulását az ellátások feltételei jelentősen befolyásolják. A Munkaügyi Központ által biztosított ellátás (álláskeresési járadék) időtartama folyamatosan szűkül (jelenleg 90 nap), melynek következménye, hogy a munkanélküli személy hamarabb jelenik meg és igényel az önkormányzattól támogatásokat. 4. számú ábra: A nyilvántartott álláskeresők száma és iskolai végzettsége 2008-2010 között városunkban

Nyilvántartott álláskeresők száma összesen Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik Szakmunkásképző, szakiskolai végzettséggel rendelkezik Középiskolai végzettséggel rendelkezik Felsőfokú végzettséggel rendelkezik 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők száma

2008 (fő)

2009 (fő)

2010 (fő)

4817

6681

6974

2339

1701

1860

1462

2156

2004

1592

2196

2314

424

628

796

2324

3656

3899

Forrás: KSH

Az önkormányzat statisztikai adatai is alátámasztják a fenti tendenciákat. A munkanélküli ellátást kimerítő személy bérpótló juttatásra (2011-ig rendelkezésre állási támogatás, jelenleg foglalkoztatást helyettesítő támogatás) jogosult, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított és kereső tevékenységet nem folytat.

10


5. számú ábra: Az aktív korúak ellátásában részesülők száma Nyíregyházán 2 500 2 000 Rendszeres szociális segély

1 500

Rendelkezésre állási tám ogatás

1 000

Bérpótló juttatás

500

2011.március 2011.október

2011.január 2011.február

2010.november 2010.december

2010.szeptember 2010.október

2010.július 2010.augusztus

2010.május 2010.június

2010.március 2010.április

2010.január 2010.február

2009. június

2008.január 2009.január

0

Foglalkoztatást helyettesítő tám ogatás

Forrás: Nyíregyháza MJV Polgármesteri Hivatal

A munkanélküliség – különösen a tartós munkanélküliség – számos más problémát idéz elő. A jövedelem csökkenése majd hiánya a létfenntartást, lakásfenntartást, az egzisztenciális biztonság elvesztését, mellette a társadalmi hasznosság tudat és önértékelés csökkenését eredményezi. A munkanélküli vagy családja a rendszeres jövedelem csökkenése illetve hiánya következtében az önkormányzattól is segítséget, támogatást vár. Ezt a helyi szociológiai vizsgálat, a Háztartáspanel kutatás 6 adatai is alátámasztják.

6

2008-ban indult a városi kutatás sorozat Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya és a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszéke közös együtt munkálkodása révén. Az alapgondolat: az Önkormányzat folyamatosan szembesült a városra vonatkozó és aktuális statisztikai adatok hiányával, amelyek a különböző koncepciók készítéséhez, fejlesztési irányvonalak meghatározásához nélkülözhetetlenek. Egy-egy felmérés, kutatás korábban is készült, de azok a gyorsan változó társadalmi-gazdasági környezet miatt csak rövid ideig voltak használhatók. Közös gondolkodás eredményeként született meg az elhatározás, hogy a nemzetközi és hazai mintákon alapuló, az ún. háztartáspanel módszertanát követő kutatás sorozat induljon a városban. Ennek lényege, hogy elsődlegesen a városi háztartásokról gyűjt információkat, másodsorban a háztartástagok meghatározott jellemzőiről.

11


6. számú ábra: Szociális problémájának megoldásában kinek a segítségére számíthat – az igen válaszok aránya (%) 100 90

91,492,2

80 70 60,2

60

53

50 40 27,727,8

30 20

24,6 20,3

22,4 18,7 7,9 7,8

10 0 Családtagok

Barátok

Ismerősök

2008

Hivatal

Szociális szolgáltó

Nem számíthat segítségre

2010

2008-2010 között a gazdasági válság egyik jól mérhető hatása, hogy több esetben növekvő értékek mutatkoznak. Kiemelendő, hogy nemcsak a természetes védőháló esetében (barátok) látható növekedés, hanem az önkormányzat (polgármesteri hivatal, illetve a szociális szolgáltatók) esetében is, mindkét esetben 4 százalékponttal nőtt a „bizalom”, vagy legalábbis az a remény, hogy a mesterséges védőháló szereplői is tudnak segíteni a problémák megoldásában. A jövedelmi helyzet változása egyfajta polarizálódást mutat 2008 és 2010 között. A jövedelmi polarizálódási folyamat azt jelenti, hogy a szélső társadalmi csoportok eltávolodnak a középtől és egyszerre nő a szegények és a gazdagok relatív részaránya a társadalomban. 7. számú ábra: Empirikus becslés az egyes jövedelmi kategóriák létszámára (az egy főre jutó jövedelem medián-értékének százalékában meghatározott csoportok, %) 2008-2010 35

32,8 29,1

30 25,2

25

26,5

28 27,6

20 15 9,4

10 5

11,4

4,6 5,4

0 Jóm ódúak

Felső középréteg

Középréteg

2008

Alsó középréteg

Szegények

2010

12


A jövedelmi polarizálódás korántsem városi jelenség, hasonló folyamat mérhető országos szinten is. Az egy főre jutó jövedelmeket vizsgálva a veszteség elsősorban a fiatal generációt (18-29 évesek), a középfokú és felsőfokú végzettségűeket érte. A válság hatása, hogy nemcsak a szegények igényelnek támogatást, hanem a jobb jövedelmi helyzetben levők is (melynek okai lehetnek a munkahely elvesztése, hiteltörlesztés, betegség stb.) 8. számú ábra: A Szociális Osztályhoz segítségért folyamodók aránya az egyes jövedelmi decilisekben 7 (%) 2,33,7

10 decilis

55,6

9 decilis

7,48,9

8 decilis 7 decilis

10,5 10

6 decilis

9,911,3 12,3 15,3 14,3

5 decilis 4 decilis

14,1

21,9

3 decilis

32,1 26,4

2 decilis

34,8 47,3

1 decilis

0

10

20

30 2008 2010

40

50

53,1 60

A munkanélküliség, jövedelemhiánya egyes társadalmi csoportokat mélyebben érint(ett), így különösen az alacsony iskolai végzettséggel vagy azzal sem rendelkező roma lakosságot. A hátrányos helyzetű roma lakosság életkörülményeinek, életfeltételeinek javítása prioritást kell, hogy élvezzen, hiszen az Európai Unió is kiemelt figyelmet fordít e célcsoport társadalmi, kulturális és szociális integrációjára. Különös hangsúlyt kell fektetni a telepszerű körülmények között élők helyzetének javítására, mivel a probléma koncentráltan jelenik meg. A négy legfontosabb terület a foglalkoztatás, lakáskörülmények és egészségügyi helyzet javítása, gyermekek megfelelő szocializációja, amelyen változás szükséges. Összefoglalóan elmondható, hogy a rászorulók és szociális támogatást igénylők száma folyamatosan növekszik elsősorban a kedvezőtlen társadalmi és gazdasági változások miatt. Ez leképeződik egyrészt az Önkormányzat Szociális Osztályán, másrészt a szociális szolgáltatások (intézményrendszer) rendszerében, amelyeknek komoly költségvetési hatásai mutathatók ki önkormányzati szinten (részletesen a V. fejezet. Finanszírozás). Önkormányzati szinten az ügyintézőkre háruló teher folyamatosan növekszik. 2009-re vonatkozó statisztikai adatok alapján országosan az egy ügyintézőre jutó ügyiratforgalom 1450 db, regionálisan 1701 db, a megyében 1570 db, városi szinten 1703 db (összesen 66.433 ügyirat Nyíregyházán). 2010-re vonatkozóan csak városi adattal rendelkezünk. Az egy ügyintézőre jutó ügyiratforgalom az előző évihez hasonló mértékű, azzal, hogy az ügyiratszám közel 8000 darabbal meghaladta a 2009. évi forgalmat, de a szociális ügykörben dolgozók létszáma emelkedett.

7

Decilis= jövedelmi tized. A lakosság jövedelme szerinti besorolás 10 tizedbe, ahol az 1 decilis a legszegényebb társadalmi csoport, a 10 decilis a leggazdagabb társadalmi csoport

13


II. A szociális és gyermekjóléti ellátások és az ellátórendszer változásai 2008-tól 2008-tól a szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben bekövetkezett változások az alábbiak szerint csoportosíthatók: • pénzbeli és természetbeni ellátások változásai, • a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások (személyes gondoskodást nyújtó ellátások) rendszerében bekövetkező változások, • strukturális változások. II.1. A pénzbeli és természetbeni ellátások változásai A szociális és gyermekjóléti ellátásokat szabályozó jogi háttér az elmúlt években is több ponton változott. A változtatásokat a pénzbeli és természetbeni ellátások vonatkozásában a társadalmi és gazdasági válság következményeként megjelenő szükségletek, problémák kielégítésére, megoldására történő törekvések indukálták. Jelentős változás az • aktív korúak ellátásában • és a lakásfenntartási támogatás szabályozásában történt, • valamint bevezetésre került az óvodáztatási támogatás. II.1.1. Az előző fejezetben vázoltak szerint a munkanélküliek száma folyamatosan emelkedik, az általuk igényelhető aktív korúak ellátása8 és a munkát biztosító közfoglalkoztatás rendszere jelentős változáson ment keresztül. 2009. január 1-től a települési önkormányzatok feladata a tartósan munka nélkül lévők közfoglalkoztatásban történő foglalkoztatása. Az „Út a munkához” program célja a segélyezettek munkaerő-piaci pozíciójának javítása, a foglalkoztatás növelése, a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködésének erősítése volt a segélyezettek integrációja érdekében. A közfoglalkoztatás keretében közmunka, közcélú munka (az aktív korúak ellátásában részesülő személy foglalkoztatható) és közhasznú munka végzése történt. 9. számú ábra: Közfoglalkoztatásban részesülők 2008-2010. között Megnevezés

2008. év

2009.

2010

Közfoglalkoztatottak száma összesen/fő Ebből közcélú/fő Egyéb foglalkoztatott/fő Átlagos foglalkoztatási idő nap/fő Átlagos statisztikai állományi létszám/fő

571

1050

1256

234

967

1174

337

83

82

98

150

149

166

404

530

Forrás: Nyíregyháza MJV Polgármesteri Hivatal, Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyongazdálkodási Kft.

8

Az aktív korúak ellátása elnevezésű támogatás keretében biztosított ellátás megnevezése több alkalommal változott. Előbb rendelkezésre állási támogatás (RÁT), majd bérpótló juttatás és jelenleg foglalkoztatást helyettesítő támogatás a neve a munkanélküli személy részére megállapítható pénzbeli ellátásnak. A jogosultsági feltételek vonatkozásában azonban jelentős változások nem történtek.

14


Közfoglalkoztatás 2011. évi változások 9 A korábbi közfoglalkoztatás rendszere 2011. évtől alapjaiban megváltozott. Mindez a foglalkoztatási és szociális tárgyú jogszabályok módosítása mellett a közfoglalkoztatási formák átalakulásával is együtt járt. Megszűnt az „Út a munkához” program, a közcélú, közhasznú, közmunka foglalkoztatás. 2011. évtől kezdően ezeket a Nemzeti Közfoglalkoztatás Program váltotta fel, a foglalkoztatottakat pedig egységesen közfoglalkoztatottnak nevezte el. Az új program legfőbb célja, hogy minél több munkára képes és kész aktív korú szociálisan rászoruló ember számára biztosítson munkalehetőséget. 2011. július 1-től elfogadott jogszabály módosításokkal a közfoglalkoztatás támogatási rendszere a második félévtől ismét alapvetően megváltozott: • a korábbi programokhoz képest jelentős változás, hogy közfoglalkoztatás csak a Munkaügyi Központ közvetítésével lehetséges, • minden álláskereső köteles az iskolai végzettségétől és szakképzettségétől függetlenül elfogadni minden felajánlott munkát, • a munkaadó köteles a munkaügyi központ által közvetített bérpótló jutatásban részesülő, illetve szeptember 1-től foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskeresőt közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatni, amennyiben az álláskereső a foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton megfelelt, • szeptember 1-től a munkavállalóval közfoglalkoztatási jogviszony létesíthető, melyre közfoglalkoztatási bér (57.000 Ft/8 óra közfoglalkoztatási minimálbér 78.000 Ft/8 óra közfoglalkoztatási garantált bér, napi 4 órában 39.000 Ft, valamint 34.546 Ft) fizethető. 2011. évi támogatás típusai • • •

Rövid időtartamú közfoglalkoztatás (napi 4 órás munkaidő): a helyi önkormányzatok közfeladat ellátását segítő támogatás Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás (napi 6-8 órás munkaidő): a helyi önkormányzatok közfeladat ellátását segítő támogatás Országos közfoglalkoztatási program

2011. évi létszám adatok 2011. október 31-ig támogatott foglalkoztatásban résztvevők száma: 1787 fő Ebből közfoglalkoztatott: 1675 fő (1302 fő/4 órában, 373 fő/8 órában) Egyéb programban résztvevő: 112 fő II.1.2. Az önkormányzati statisztikai adatok alapján kimutatható a lakásfenntartási támogatásban részesülők számának a növekedése. A támogatás törvényi szintű szabályozása 2011. szeptembertől a jogosultsági feltételekkel részben kitágította a támogatásra jogosultak körét az egy fogyasztási egységre jutó jövedelemhatár meghatározásával, a fogyasztási egységgel történő számításnak azonban korlátozó hatása is van. A lakásfenntartási támogatásra fordított jelentős önkormányzati erő csökkentése érdekében már a törvényi szintű szabályozás előtt (2011. március) módosítások történtek a helyi szabályozás területén. A helyi szabályozás során figyelembe vettük a törvényi változásokat, először a helyi lakásfenntartási támogatás feltételeit a normatív 9

Forrás: Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyongazdálkodási Kft. 15


szabályozáshoz közelítettük, majd a 2011. szeptember 1-i módosítás során olyan méltányossági szempontokat határoztunk meg, amelyek a veszélyeztetettebb társadalmi csoportok részére kiegészítő támogatást biztosít. Ezt indokolja, hogy a törvényi módosítás a fogyasztási egység bevezetésével a támogatás mértékének a meghatározásánál a jövedelmi helyzet és a lakásnagyságon kívül a háztartás szerkezetét is figyelembe veszi. Előzetes számításaink szerint elsősorban a kis alapterületű lakásban (50 m 2 ) az 50 ezer Ft/egység jövedelem alatt élő személyeket (ők sok esetben a nyugdíjasok) érinti kedvezőtlenül a szabályozás, a helyi rendeletben ezt kompenzáljuk. Az óvodáztatási támogatás 2009. január 01. napjával került bevezetésre a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben. A jogalkotó az új támogatási forma bevezetésével a korábban óvodai ellátást igénybe nem vevő, de már óvodás korú gyermeket nevelő családokat kívánta ösztönözni az óvodai ellátás igénybevételére, amely döntő fontosságú a korai szocializációban, a társas viselkedés formáinak kialakulásában, az iskolaérettség elérésében. A tapasztalatok azt mutatták, hogy az óvodás korú 3-5 éves gyermekek körében – különösen a halmozottan hátrányos családok esetében – igen sokan nem éltek a szolgáltatás adta lehetőségekkel, a gyermeket gyakran csak az utolsó, kötelező óvodai évben íratták be az intézményekbe, így az óvoda kevéssé tudta kompenzálni az esetleges szocializációs hátrányokat. Annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére állapítható meg az óvodáztatási támogatás, aki: • a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, • továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek • a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll. Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapítása szempontjából rendszeres óvodába járásnak minősül, ha a gyermek az óvodai nyitvatartási napokon naponta legalább hat órát az óvodában tartózkodik, és a szülő által igazolt és az igazolatlanul mulasztott napok száma együttesen nem haladja meg a munkanapokra eső óvodai nevelési napok huszonöt százalékát, azzal, hogy a mulasztásból tíz napot július – augusztus hónapokban a huszonöt százalék megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Az óvodáztatási támogatást ugyanazon gyermek után csak az egyik szülő igényelheti. Egy évben kétszer jár a támogatás: június és december hónapban, első alkalommal 20.000.- Ft, második és azt követő alkalmakkal 10.000.- Ft kerül utalásra. 10. számú ábra: Óvodáztatási támogatásban részesült gyermekek száma 2009 - 2010-ben

június december

2009 52 fő 161 fő

2010 150 fő 179 fő


16


II.2. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatások (személyes gondoskodást nyújtó ellátások) rendszerében bekövetkező változások 2008-tól II.2.1. 2008-ban kezdődött el az a folyamat, amely egyes szolgáltatások működtetését a normatív állami támogatás helyett finanszírozási szerződés alapján teszi lehetővé. Az aránytalan területi lefedettség miatt a 191/2008. (VII.30.) Korm. rendelet alapján elsőként a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátás esetében írt ki pályázatot. Egy fenntartó azonos vagy részben azonos ellátási területen szolgáltatásonként egy szolgáltató támogatására nyújthatott be pályázatot. A finanszírozás alaptámogatásból és teljesítménytámogatásból áll. E jogszabályi változás következménye a támogató szolgálatok integrálása. Az Önkormányzatunk fenntartásában levő 3 támogató szolgálat (Mentálhigiénés Központ 2, Szociális Gondozási Központ 1) egyesült, s a Mentálhigiénés Központ szervezeti keretében működik jelenleg is. Az első finanszírozási időszak 2009. január 1-től 2011. december 31-ig teljesítmény finanszírozás alapján biztosítja a forrást a szolgáltatás nyújtásához. A pályázati úton történő finanszírozás 2010. január 1-től a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és az intézményen belüli szociális foglalkoztatás vonatkozásában is bevezetésre került. A következő év (2012.) január 1-től pedig az utcai szociális munka is finanszírozási szerződés útján támogatott ellátássá válik. A finanszírozási szerződés alapján történő működtetést azon szolgáltatások esetében vezették/vezeti be a jogszabály, amelyek nem kötelező önkormányzati feladatok. Természetesen ez nem kérdőjelezi meg a szolgáltatások létjogosultságát, szükségességét. II.2.2. Az egyenlőtlen hozzáférés a szociális szolgáltatásokhoz - különösen az alapszolgáltatások köréhez – annak a következménye, hogy az elmúlt néhány évben számos egyházi és nem állami szervezet kezdte meg működését (városi és országos szinten egyaránt). A 2008. év elején elkészült szolgáltatástervezési koncepció mellékletében felsorolásra kerültek a Nyíregyháza területén szociális szolgáltatást végző fenntartók és intézményeik. Jelenleg csak a támogató szolgáltatást és házi segítségnyújtást végző szervezetek száma is meghaladja a 3 évvel korábbi szolgáltatók összességét. Az új szolgáltatók/intézmények létrejöttének pozitív és negatív hatásai egyaránt kimutathatók. A nem állami (civil) és egyházi szolgálatok által még színesebbé vált a szolgáltatási paletta, a korábbi célkitűzés - a civil szereplők bevonása a szociális szolgáltatások biztosításába tulajdonképpen teljesült. A szolgáltatók között kialakult verseny azonban nem hozta szükségszerűen magával a színvonal emelkedését, az ellátottak szükségleteinek minél magasabb színvonalon történő kielégítését. II.2.3. A város területén működő szolgálatok tevékenységéről számos információval rendelkezett önkormányzatunk, hiszen a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások engedélyezése a Nyíregyházai kistérségben Nyíregyháza Megyei Jogú Város Jegyzőjének feladata volt 2011. június 30-ig. Ez időponttól kezdve valamennyi szolgáltatás engedélyezése és a szakmai munka ellenőrzése a kormányhivatalok feladatkörébe tartoznak. Ennek eredménye, hogy kevésbé van lehetőségünk nyomon követni a város területén szolgáltatást végzők tevékenységét, szakmai munkáját. II.2.4. 2008. január 1-től egyes szociális szolgáltatások (idősotthoni ellátás és házi segítségnyújtás) igénybe vétele csak meghatározott gondozási szükséglet fennállása esetén lehetséges. Az Szt. alapján házi segítségnyújtás és idősotthoni ellátás igénybevételét megelőzően vizsgálni kellett a gondozási szükségletet. A vizsgálatot a jegyző által felállított 3 tagú bizottság végezte 2010. augusztusig. A vizsgálat kapcsán megnövekedett adminisztrációs terhek csökkentése érdekében ezt követően az intézményvezetők feladata a vizsgálat elvégzése. 17


II.2.5. Az intézmények adminisztratív terheit növelte az otthonközeli ellátás bevezetése. Ennek keretében 2010. január 1-től az étkeztetés, házi segítségnyújtás és a nappali ellátás finanszírozásának módja változott meg. A szolgáltatások önálló vagy együttes igénybevétele esetén eltérő összegű normatíva illette meg a fenntartót. Az otthonközeli ellátás 2010. decemberben megszűnt. II.2.6. A 15/1998.(IV. 30.) NM rendelet, valamint a 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításával 2010. január 1-től egy bölcsődei csoportban legfeljebb 12 gyermek nevelhető, gondozható (10 gyermek helyett). Abban az esetben, ha a bölcsődei csoportban valamennyi gyermek betöltötte a második életévét legfeljebb 14 gyermek nevelhető, gondozható. Az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság igényfelmérése alapján a bölcsődék működési engedélyeinek módosítását követően a bölcsődei férőhelyek 706 –ra emelkedtek. II.3. Strukturális változások A szolgáltatástervezési koncepcióban és felülvizsgálataiban mindig hangsúlyos szerepet kapott a szolgáltatások megfelelő tárgyi, elhelyezési feltételeiknek a biztosítása. A lakossági igényeknek és a jogszabályi feltételeknek megfelelően kerültek kialakításra az alapszolgáltatások nyitva álló helyiségei illetve a telephelyek. 2008-tól történő lényegesebb változások: • a Szociális Gondozási Központ keretében működő Időskorúak Gondozóháza megszűnt, az intézmény telephelyén a nappali ellátás elhelyezési körülményei javultak, • bölcsődei férőhelyfejlesztések kapcsán az idősek nappali ellátását nyújtó intézmények új helyszínekre költöztek (5. számú Idősek Klubja (megszűnt), 9. számú Idősek Klubja), • a házi segítségnyújtó szolgálatok nyitva álló helyiségei önkormányzati tulajdonú ingatlanokban kerültek kialakításra (144/2011. (VIII.25.) számú határozat), • a Mentálhigiénés Központ székhelye a Nyíregyháza, Sarkantyú u. 30-36. szám alatti ingatlanból szintén bölcsődei férőhelybővítés következtében a Nyíregyháza, Városmajor u. 2. szám alá költözött. A Közgyűlés 117/2011. (VI.30.) számú határozata alapján az intézmény új helyszínen a Nyíregyháza, Tiszavasvári u. 41/b szám alatt került elhelyezésre, • Gyermekjóléti Központ székhelye a Nyíregyháza, Tokaji u. 3. szám alatt került kialakításra. III. Megvalósult intézkedések III.1. Informatikai rendszer fejlesztése A Szolgáltatástervezési koncepció 2008-as felülvizsgálatakor célként fogalmazódott meg egy olyan informatikai hálózat és szoftver fejlesztés kiépítése, mely a pénzbeli és természetbeni ellátások (segélyezés) esetében a Gazdasági Osztály és a Szociális Osztály közötti ügymenet pontosságát, gyorsaságát és hatékonyabbá tételét teszi lehetővé. A korábbi számítógépes programok hiányosságai súlyos és napi szintű problémákat okoztak a munkafolyamatokban. 2008. év végén kezdődtek meg a tárgyalások a hálózat fejlesztése és az új szoftver vásárlása céljából, melyek eredményeként 2009. év elején bevezetésre került az új program, amely igazodik a Hivatal munkamenetéhez, igyekszik összhangba hozni a Gazdasági Osztály és a Szociális Osztály munkafolyamatait a helyi specialitások alkalmazása (szociális és pénzügyi modul) során.

18


III.2. Fiatalok, gyermekek jóllétének biztosítása érdekében kitűzött célok A gyermekvédelmi szakellátás keretébe tartozó otthont nyújtó ellátás és az utógondozói ellátás biztosítása törvényi kötelezettsége 2009. január 1-től a megyei jogú városoknak. A feladatellátás teljesítése érdekébenért 2009-ben ellátási szerződést kötöttünk a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Önkormányzattal. Megvalósítandó feladatként jelentkezett a megfelelő napközbeni ellátás biztosítása a gyermekek részére, biztosítani valamennyi igénylő gyermek számára a bölcsődei ellátást. 2008-tól a növekvő igényekhez igazodva több bölcsődében történt férőhelybővítés. 2010. év végére a folyamatos férőhelybővítés eredményeként 706 -ra emelkedett a férőhelyek száma (12. számú ábra). III.3. Projektek, programok támogatása A szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése illetve különböző programok megvalósítását pályázati forrás igénybevételével kívántuk megvalósítani. A szociális és gyermekjóléti ellátások rendszerét érintő pályázatok (ahol az Önkormányzat a pályázó) az alábbiakban kerültek összefoglalásra. A pályázat megnevezése

A pályázat célja

ÉAOP4.1.3. A Mentálhigiénés Központ komplex fejlesztése

A Mentálhigiénés Központ működő és újonnan bevezetendő szolgáltatásai megfelelő infrastrukturális körülmények között történő működtetése. A Gyermekek Átmeneti Otthona és a Családias Elhelyezést Nyújtó Idősek Otthona korszerűsítése A projekt keretében a konzorciumban résztvevő önkormányzat, szociális intézmények (5), szociális szakembereket képző felsőoktatási intézmények (2) együttműködése valósul meg. Kapacitásbővítés és modern bölcsődei környezete megteremtése a nyíregyházi Katica Bölcsődében Aprajafalva Bölcsőde fejlesztése és kapacitás bővítése

TIOP-3.4.2. Bentlakásos intézmények korszerűsítése

–

TÁMOP-5.4.4-09/2-A „HálószövőÖsszefogás Nyíregyháza és térsége szociális munkájáért

ÉAOP-4.1.3./B-2008

ÉAOP-4.1.3./B-092009

A projekt összköltsége Összköltség: 189.108.329 Ft Támogatás mértéke: 103.838.351 Ft (54,9 %)

Összköltség: 120.757.568 Ft

Megjegyzés 2008-ban került beadásra. Döntés nyertes pályázatról 2010-ben. Forráshiány miatt nem valósult meg.

Nem nyert, forráshiány miatt elutasítva a pályázat 2009-ben.

Támogatás mértéke: 113.512.114 Ft (94 %) Összköltség: 28.728.146 Ft

Megvalósítása folyamatban.

Támogatás mértéke: 28.728.146 Ft (100 %)

Összköltség: 45.079.817 Ft

Megvalósult.

Támogatás mértéke: 40.571.836 Ft (90 %) Összköltség: 43.604.974 Ft Támogatás

Megvalósult.

mértéke:

19


ÉAOP-4.1.5.-09-2009

URBACT II. – Elszegényedett vagy elszegényedéssel fenyegetett városrészek integrált fejlesztése ÉAOP-5.1.1./B-09

ÉAOP- 5.1.1./B-09

Családias Ellátást Nyújtó Idősek Otthona utólagos komplex akadálymentesítése Nemzetközi tapasztalatcsere, jó gyakorlatok átadása, átvétele, kölcsönös

Huszár-telep területi és társadalmi reintegrációja

Az Érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása

39.244.478 Ft (90 %) Összköltség: 20.852.219 Ft Támogatás mértéke: 10.388.966 Ft (49,8%) Nyíregyháza projektrész összköltsége:17466,53€

Megvalósult.

Megvalósult.

Támogatás mértéke: 13973,22 € (80 %) A projekt tervezett összköltsége: 489 170 056 Ft Támogatás mértéke: 415 794 547 Ft (85 %) A projekt tervezett összköltsége: 1 547 661 614 Ft

Támogatott projekt

Támogatott projekt

Támogatás mértéke: 1 236 864 444 Ft (79,2 %) Forrás: Nyíregyháza MJV Polgármesteri Hivatal

IV. A szociális és gyermekjóléti ellátásokat biztosító intézmények rendszere Nyíregyháza, mint megyei jogú város saját területén köteles a szociális alapszolgáltatási és az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátási feladatokat megszervezni, valamint a megyei önkormányzat ellátási kötelezettsége körébe tartozó feladatok közül az idősellátás, továbbá előzetes igényfelmérésre alapozva - a lakossági szükségletek alapján meghatározott legalább két további intézménytípus feladatait biztosítani. A feladat ellátási kötelezettség tekintetében a jövőben sem várható változás. A gyermekjóléti szolgáltatások tekintetében az alapszolgáltatás, a szakellátás keretébe tartozó otthont nyújtó ellátás és az utógondozói ellátás nyújtása kötelező. IV.1. Szociális szolgáltatások rendszere 10 Önkormányzatunk ellátási kötelezettségének • intézmények fenntartásával (Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság, Mentálhigiénés Központ), • intézményt fenntartó önkormányzati társulásban történő részvétellel (Szociális Gondozási Központ, Gyermekjóléti Központ, 2011. szeptember 30-ig a Sóstói Szivárvány Idősek Otthona), • valamint szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött ellátási szerződés megkötésével (Magyarországi Evangélikus Egyház, Human-Net Alapítvány, Periféria Egyesület, Szocio East Egyesület, Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház, Talentum Európai Fejlődésért Kiemelten Közhasznú Alapítvány, Szent Kamill Életet az Életnek Közhasznú Alapítvány, Hétszínvirág ’98 Gyermekjóléti Nonprofit Korlátolt 2011. júniusban tárgyalt előterjesztés a szociális és gyermekjóléti ellátórendszer racionalizálásáról részletesen tárgyalta az intézmények működését, az akkor készült anyagok, kimutatások a koncepció készítését megalapozták, ezért azok itt is megjelennek.

10

20


Felelősségű Társaság, Kék Nefelejcs Alapítvány, Mozgáskorlátozottak SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Egyesülete, ÉFOÉSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete, 2011. szeptember 30-tól Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség.) 11 tesz eleget. IV.1.1. Önkormányzati fenntartású intézmények a)

Mentálhigiénés Központ

A Mentálhigiénés Központ integrált intézményként a szociális alapszolgáltatások közül közösségi ellátást, támogató szolgáltatást, fogyatékos személyek nappali ellátását biztosít, valamint szakosított ellátásként fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonát működtet. Feladatait a székhelyén kívül a Nyíregyháza, Újszőlő u. 21-23. szám alatti telephelyen biztosítja. 11. számú ábra: A Mentálhigiénés Központ szolgáltatásait igénybevevők száma 2008-2010 között Szolgáltatás megnevezése támogató szolgáltatás közösségi ellátás

2008 (fő)

2009 (fő)

2010 (fő)

91

115

168

50

75

90

szociális foglalkoztatás nappali ellátás

62

62

62

31

31

32

lakóotthoni ellátás 10 10 10 Forrás: Nyíregyháza MJV Polgármesteri Hivatal, Mentálhigiénés Központ

Támogató szolgáltatás Az „Esély” Támogató Szolgálat 2008-tól három támogató szolgálat (II.2.1.) integrációját követően működik Nyíregyháza és Nyírpazony ellátási területen. A szolgálat munkatársai az önálló mozgásukban, tájékozódásukban akadályozott emberek, családjaik részére közszolgáltatások elérésében speciális személyi szállítást, otthoni önálló életvitelében személyre szabott személyi segítést nyújtanak, szociális-, mentálhigiénés tanácsadást biztosítanak. Támogató szolgáltatás nyújtására 117 megállapodás került megkötésre (regiszter adatai szerint), a szolgáltatások közül az ellátottak leginkább a személyszállítást veszik igénybe. Pszichiátriai betegek közösségi ellátása A közösségi ellátás lényege a lakókörnyezetben történő segítségnyújtás az önálló életvitel fenntartásában. Az ellátás preventív jellege nyilvánvaló, hiszen az ellátást igénybevevő pszichiátriai beteg nem szorul intézményes gondozásra, nem emelődik ki szociális környezetéből, megmarad számára a család, a lakókörnyezet. Ebben a környezetben hatékonyabban valósulhat meg a gondozott reszocializációja, rehabilitációja, ezáltal csökken Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a 117/2011. (VI.30.) számú határozatával öt fenntartó esetében az ellátási szerződés felmondásáról döntött. Az ellátási szerződések határozatlan időre szóltak, félév felmondási idővel, indokolási kötelezettség mellett. Fentiek alapján a Talentum Európai Fejlődésért Kiemelten Közhasznú Alapítvánnyal, a Nyíregyháza Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházközséggel, a Szent Kamill Életet az Életnek Közhasznú Alapítvánnyal, a Szocio East Egyesülettel, és a Hétszínvirág ’98 Gyermekjóléti Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal 2011. december 31. napjával az ellátási szerződések felmondásra kerültek. 11

21


a kirekesztettség és a stigmatizáció veszélye. Bár a közösségi ellátás feladata a lakókörnyezetben, otthonukban történő segítségnyújtás, az intézményben naponta megjelenő ellátott 25-30 fő, amely a nappali ellátás iránti igényt támasztja alá. Komplex gondozás keretében (egyéni, családi, közösségi, rehabilitációs) átlagosan 90 fő részére nyújtanak segítséget. Intézményen belüli szociális foglalkoztatás Betegségük, fogyatékosságuk miatt a munkaerő-piacból kiszoruló emberek számára rehabilitációs célú foglalkoztatást biztosít az intézmény. Szociális foglalkoztatás két telephelyen történt; 37 fő értelmi fogyatékos személy a Nyíregyháza, Őz u. 14-16. szám alatti telephelyen, 25 fő pszichiátriai beteg a Nyíregyháza, Városmajor u. 2. szám alatti székhelyen végezte tevékenységét. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal ellenőrzése alapján a székhelyen végzett szociális foglalkoztatás engedélyét – nappali ellátási háttér hiányában indokolással – visszavonta. Értelmi fogyatékos személyek nappali intézménye Az intézmény feladata felnőtt korú értelmi fogyatékkal élő személyek napközbeni intézményi ellátása, szabadidő hasznos eltöltése, közösségi programok, egészségmegőrző-, illetve rehabilitációs fejlesztések biztosítása, családjaik számára életviteli, szociális, információs támogatás. Az intézmény 35 engedélyezett férőhelyen működik, átlagosan 33 fő veszi igénybe az ellátást. Többségük súlyos, középsúlyos értelmi fogyatékos, néhányan alapbetegségük mellett pszichiátriai, ill. viselkedési zavarokkal küzdenek. Lakóotthoni ellátás (Kék Szirom Lakóotthon) A Kék Szirom Lakóotthon 2002. július 01-től kezdte meg működését a Szociális Gondozási Központ telephelyeként. 2003. augusztus 01.-től a Mentálhigiénés Központ szervezeti keretein belül működik. A tartós bentlakásos elhelyezés 10 fő önellátásra részben képes, fogyatékkal élő személy részére biztosított. A Mentálhigiénés Központ székhelyén és az Őz utcán lévő telephelyén lévő szolgáltatásai határozott időre szóló (2012. december 31-ig) működési engedéllyel rendelkeznek a teljes akadálymentesség hiánya, a nappali ellátás vonatkozásában az akadálymentesség hiányán túlmenően a foglalkoztatást szolgáló csoportszobák számának bővítése miatt. A racionálisabb működtetés érdekében szükséges volt az integrált intézmény új helyszínen történő kialakítása, ezért a Közgyűlés 117/2011. (VI.30.) számú határozata alapján a Mentálhigiénés Központ székhelye és az Őz utcai telephelye új helyszínen a Nyíregyháza, Tiszavasvári u. 41. szám alatt található Esély Centrumban kerül elhelyezésre. (A lakóotthoni ellátás továbbra is Nyíregyháza, Újszőlő u. 21-23. szám alatt működik.) b) Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság Az Igazgatóság szociális, gyermekjóléti és egészségügyi alapellátásokat, szolgáltatásokat biztosít. Az egészségügyi alapellátási feladatok között a felnőtt és gyermek háziorvosi praxisokat, fogorvosi praxisokat, 38 területi, 25 iskola védőnői szolgálatot, 4 főállású és 27 részmunkaidős iskola orvosi szolgálatot működtet az intézmény. Ide tartozik még a hajléktalan orvosi ellátás és a központi orvosi ügyelet megszervezése és ellátása is. Az ügyeleti tevékenység kiterjed a Nyíregyházai kistérségen túl Apagy és Nyírtét községekre is. A fogorvosi ügyelet hétvégén és ünnepnapokon Nyíregyháza lakosait látja el. Idősek Otthona Az idősek otthona a napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, nyugdíjkorhatárt betöltött személyeket lát el. Székhelyen (Nyíregyháza, Pacsirta u. 29-35.) és telephelyén 22


(Nyíregyháza, Rozsnyai u. 8) összesen 63 férőhelyen látja el feladatát. Az intézmény által vezetett nyilvántartás szerint az elhelyezésre várakozók száma 30 fő (székhelyen és telephelyen együttesen). 2010. évben pályázati forrás felhasználásával a székhelyen a szobák és fürdőhelyiség akadálymentesítése történt. Bölcsődei ellátás Az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság keretében 9 bölcsőde működik. A gyermekek napközbeni ellátása iránti igény évek óta folyamatosan emelkedik, ami a férőhelyek növelését tették szükségessé. 2008 előtt és azt követően is több bölcsődében kerültek visszaállításra a férőhelyek, elsősorban pályázati források felhasználásával. 12. számú ábra: Bölcsődei férőhelyek fejlesztése 2006-2010. között Bölcsőde neve 5. Őzike 6. Napsugár 7. Hóvirág 8. Nefelejcs 9. Micimackó 10. Katica 12. Babaház 14. Bóbita 16. Aprajafalva Változás

2006. 01.01. férőhely 60 15 40 50 40 50 60 60 60

2006.évi változás

2007. évi változás

2008. évi változás

- 18 + 10

+ 40

+ 10 + 20

+40

- 18

+40

2010. évi változás +16 +5+4 +18 +20 + 10 +18 +26 +20 +18

2010. 2011. évi évi dec. változás 31 76 24 40 120 50 78 +26 106 80 78 +28

+ 155

Összes 435 475 457 497 652 706 létszám Forrás: Nyíregyháza MJV Polgármesteri Hivatal, Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság

A feladatellátáshoz szükséges személyi feltételek megteremtése érdekében (amely a működési engedélyeknek is elengedhetetlen feltétele) 2010. decemberben 11 fő gondozónő került felvételre. c) Gyermekek Átmeneti Otthona Az Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek átmeneti otthona Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű tagintézmény, mint többcélú, közös igazgatású intézmény önálló szakmai egységeként működik a Gyermekek Átmeneti Otthona. 16 férőhelyen nyújt átmeneti elhelyezést olyan gyermekek számára, akikről átmenetileg a szülő nem tud gondoskodni. Az intézményben 2010-ben 14 fő tartózkodott átlagosan, összesen 5255 napot töltöttek el, mely 90 %-os kihasználtságot eredményezett. A legtöbb esetben a bekerülés oka a szülők nem megfelelő életvitele, a lakáskörülmények megoldatlansága. Egyre gyakoribb, hogy a szülők saját egészségügyi problémájuk miatt kérik gyermekeik elhelyezését. Bekerülési okként szerepel még a nem megfelelő munkaidő beosztás, ami nem teszi lehetővé a gyermek folyamatos felügyeletét, illetve újabban a rendszeres iskolakerülés, csavargás. Gyakori az „ún.” krízis-elhelyezés, amikor szülői felügyelet nélkül maradnak a 23


gyerekek. Addig, amíg rendeződik a gyermekek helyzete az átmeneti otthonban teljes körű ellátásuk biztosított. A gondozással párhuzamosan számos esetben védelembevételre is sor kerül, ezzel is ösztönözve a szülőt/szülőket a helyzet mielőbbi rendezésére. Az eltölthető idő 12 hónap, amit még 6 hónappal meg lehet hosszabbítani. Ez az idő azonban sok esetben kevésnek bizonyul. Az a tapasztalat, hogy ennyi idő alatt nehéz lakásmegoldást, munkahelyet találni illetve változtatni, vagy a beidegződött rossz életvitelt abbahagyni, helyette újat kezdeni. A gondozott gyermekek száma 45 fő volt 2010-ben, ebből sikeres gondozást követően 34 gyermek haza került a családjába, 1 fő átmeneti elhelyezésbe került. E mutató rendkívül fontos, hiszen a gyermekek átmeneti otthona egy nélkülözhetetlen lépcsőfok az alapellátás rendszerében, tevékenységük nélkül a családjukba visszakerült gyermekek vélhetően a szakellátás rendszerébe kerültek volna. IV.1.2. Társulás keretében (NYITÖT) fenntartott intézményeink a) Szociális Gondozási Központ Az integrált intézmény szolgáltatásainak célcsoportja elsősorban a város idős lakossága, részükre házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és nappali ellátást, valamint 2011. szeptember 30. napjáig étkeztetést biztosít(ott) az intézmény. Szolgáltatás megnevezése étkeztetés (fő)

2008

2009

2010

1469

1682

1935

házi segítségnyújtás (fő) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (készülék) nappali ellátás (engedélyezett fh) időskorúak gondozóháza (engedélyezett fh)

547

582

612

129

135

135

190

192

184

10

-

-

Ezenkívül gyógyászati segédeszköz kölcsönzőt működtet, 2005-től OEP finanszírozással otthonápolási szolgálatot és 2010-től otthoni hospice ellátást biztosít, valamint a hivatásos gondnokok rendszerét működteti. Étkeztetés 2011. szeptember 30-ig az étkeztetés, mint kötelező önkormányzati feladat az intézmény keretében működött. Október 1-től ellátási szerződés keretében a Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség szervezi és biztosítja az ellátást. A szolgáltatás kiszervezését gazdasági szempontok indokolták. A nappali ellátás keretében azonban továbbra is biztosított az étkeztetés. Házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtást - amelynek keretében az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az ellátott és lakókörnyezete higiénés körülményeinek megtartásában való közreműködést, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében illetve azok elhárításában való közreműködést kell biztosítani – 13 házi gondozói körzet összehangolt munkája révén biztosítják. A házi segítségnyújtás igénybevételének feltétele a gondozási 24


szükséglet vizsgálata. Az ellátást jogszabály alapján maximum 4 óra időtartamban lehet biztosítani. A házi segítségnyújtás igénybevételének feltétele a gondozási szükséglet vizsgálata. Az ellátást jogszabály alapján maximum 4 óra időtartamban lehet biztosítani. A gondozási szükséglet 2010 évi adatok alapján az alábbiak szerint alakul:

Napi 1 óra

Napi 2 óra

Napi 3 óra

Napi 4 óra vagy Összesen azt meghaladó

248 fő

238 fő

58 fő

68 fő

612 fő

A tényleges segítségnyújtás időtartama azonban lehet kevesebb a megállapított gondozási szükséglet mértékétől, amely az ellátott igényéhez illetve az intézmény kapacitásához igazodik. Jellemzően a több órás igényeket a kapacitás hiánya miatt nem tudja teljes mértékben kielégíteni az intézmény. Az alábbi táblázat a tényleges gondozási időt tartalmazza. Napi 1 óra

Napi 1-2 óra

Napi 2-4 óra

Összesen

331 fő

226 fő

55 fő

612 fő

A házi gondozó körzetek nyitva álló helyiségeinek biztosítása önkormányzati tulajdonú ingatlanokban történnek. Kivételt képeztek azok a házi gondozói körzetek (hat házi gondozói körzet), amelyek bérelt ingatlanokban működtek, végezték adminisztratív tevékenységüket 2011. szeptember 30-ig. A költségtakarékos intézkedések következtében ezek a házi gondozói körzetek is önkormányzati tulajdonú ingatlanokban kerültek elhelyezésre. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A jelzőrendszeres házi segítségnyújtó szolgálat 2000. január 21-én 60 darab készülékkel kezdte meg a működését. 2001 februárjában 20 készülékkel bővült a rendszer, melyek a Nyíregyháza városhoz tartozó tanyai településeken (Lászlótanya, Butykatelep, Vajdabokor, Kazárbokor) élő idős emberek számára biztosítanak folyamatos segítséget. 2002 szeptemberétől Nyíregyháza város, mint társult települések modelljeként vett részt ebben a programban, ekkor több település csatlakozott a rendszerhez. 2003-tól folyamatosan bővült a készülékek száma. A diszpécser központ jelenlegi jelzőkészülékeinek száma 248 db, ebből Nyíregyháza közigazgatási területén működik 134 db. A társult településeken kihelyezett jelzőkészülékek segélyhívásait az intézmény diszpécser központja fogadja, és telefonon értesíti a területileg illetékes gondozókat. A szolgáltatás 2011. augusztus 31. napjáig ingyenes volt, 2011. szeptember 01. napjától bevezetésre került e szolgáltatás esetében is a térítési díj (az Szt. 116. § (3) bekezdés e) pontja alapján a személyi térítési díj nem haladhatja meg a szolgáltatást igénybevevő személy rendszeres havi jövedelmének 2 %-át). Nappali ellátás Nappali ellátás keretében jelenleg 6 idősek klubja működik, összesen 157 engedélyezett férőhellyel. Az 5. számú Idősek Klubja (Nyíregyháza, Őz köz 14-16.) és a 4. számú Idősek Klubja (Nyíregyháza, Szent I. u. 63.) ez évben megszüntetésre került a nem megfelelő kihasználtság következtében.

25


A klubok az ellátást igénybe vevők részére szerveznek szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő, a napi élettevékenységet segítő közösségi szolgáltatásokat. Ezen túl lehetőséget biztosítanak arra, hogy más idős személyek is információt, tanácsadást, segítséget kérjenek. Kiemelten fontos, hogy ne csak a klubtagoknak, hanem a település részeken élőknek is tanácsadást nyújtsanak, támogassák az önszerveződő közösségek működését és szabadidős tevékenységek szervezését. Otthoni szakápolás, hospice ellátás Otthoni szakápolást 2005. augusztus 1-től működtet az intézmény, melynek célja az azonnali ellátás biztosítása azon Nyíregyháza közigazgatási területén élő személyek számára, akiknek a háziorvos és/vagy a szakorvos elrendeli a szakápolás biztosítását. 2008-tól a feladat OEP finanszírozási szerződés alapján finanszírozott. A csoport alaptevékenysége a kórházi ápolás kiváltása a beteg saját lakókörnyezetében. 2010. május 1-től otthoni hospice szakápolási feladatot is ellát az intézmény. Gyógyászati segédeszközkölcsönző 2000-től a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által biztosított gyógyászati segédeszközök kölcsönzését biztosítja térítésmentesen az intézmény a Nyíregyházán lakó állampolgárok számára, akik ápolásra szorulnak, vagy mozgásukban korlátozottakká válnak és ezáltal segédeszköz használatára szorulnak, akik baleset, időszakos bénulás miatt mozgásukban korlátozottá válnak és állapotuk javulásához átmeneti időre szükség van az eszközökre. A kölcsönzés időtartama 6 hónap, illetve szükség esetén meghosszabbítható, az eszközök átvételi elismervények ellenében kerülnek kiadásra, illetve visszavételre. 2009. évben sikerült a Gondozási Központ udvarán egy új helyiséget kialakítani a Gyógyászati Segédeszköz Kölcsönző számára, amely így könnyen megközelíthető lett mindenki számára. Hivatásos gondnoki feladatok A hivatásos gondnoki feladatok 2005 óta tartoznak az intézményhez. A hivatásos gondnokok a munkájukat a gyámhivatal felügyelete és irányítása alatt végzik. 2010. december 31-én 241 gondnokolt képviseletét 4 főállású dolgozó látta el. A szigorúan vett törvényi követelmény súlyos terhet ró a fenntartóra: 1 gondnok 30 gondnokoltat láthat el, a jelenlegi gyakorlat 60 fő. A hivatásos gondnokok foglalkoztatásával lehetővé válik, hogy minden olyan nagykorú személy mellé, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása, vagy szenvedélybetegsége miatt tartósan, vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy tartósan teljes mértékben hiányzik, és emiatt őt a bíróság gondnokság alá helyezte, tudjunk rendelni egy olyan személyt, aki segítő őt mindennapjaiban, eljár az ügyeiben, képviseli őt akkor is, ha ilyen személy a hozzátartozói körében nincs. b) Gyermekjóléti Központ Gyermekjóléti szolgáltatás Az intézmény alapellátás keretében szakmai és szervezeti tekintetben, önálló egységeiben – Északi Gyermekjóléti Központ, Déli Gyermekjóléti Központ, Huszár-telepi Gyermekjóléti Központ – nyújtja szolgáltatásait. Az intézmény, mint gyermekjóléti központ az általános szolgáltatási feladatain túl a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt: 26


• • • •

utcai és lakótelepi szociális munkát, kapcsolattartási ügyeletet, kórházi szociális munkát, készenléti szolgálatot biztosít.

Az utcai és lakótelepi szociális munka célja a magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető, a szabadidejét az utcán töltő, kallódó, csellengő gyermek speciális segítése, a lakóhelyéről önkényesen eltávozó, vagy gondozója által a lakásból kitett, ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermek felkutatása, lakóhelyére történő visszakerülésének elősegítése, szükség esetén átmeneti gondozásának vagy gyermekvédelmi gondoskodásban részesítésének kezdeményezése. A kapcsolattartási ügyelet célja a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása mellett konfliktuskezelő, segítő szolgáltatás nyújtása, vagy az érintettek kérésére, illetőleg a gyámhivatal kezdeményezésére gyermekvédelmi közvetítői eljárás (mediáció) biztosítása. A kórházi szociális munka célja a szülészeti-nőgyógyászati osztályon a kórházi védőnővel együttműködve a szociális válsághelyzetben lévő anya és gyermekének segítése, a gyermekosztályon a gyermekelhanyagolás és bántalmazás észlelése, a sürgősségi ellátást nyújtó osztályo(ko)n a bántalmazás, vagy deviáns fiatalkori magatartás következtében előálló veszélyeztetettség felderítése, a szükség szerinti intézkedések megtétele, gyermekjóléti családgondozás indukálása. A készenléti szolgálat célja a gyermekjóléti központ nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali segítség, tanácsadás vagy tájékoztatás nyújtása. A készenléti szolgálatot egy állandóan hívható, közismert telefonszám biztosításával kell megszervezni úgy, hogy a készenlétben lévő munkatárs szakszerű segítséget tudjon nyújtani, vagy ilyen segítséget tudjon mozgósítani. Gyermekek átmeneti elhelyezése: családok átmeneti otthona A Családok Átmeneti Otthona 2002. május 01-től kezdte meg működését Nyíregyháza, Tokaji u. 3. szám alatt. A családok átmeneti otthonában az otthontalanná vált szülők kérelmére együttessen helyezhető el a gyermek és szülője, ha elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől. Az Otthonban a város közigazgatási területén élő krízishelyzetbe került teljes és csonka családokat, illetve várandós anyákat tudnak elhelyezni, ha azt a férőhely engedi, valamint a bekerülési feltételeknek megfelelnek. Az Otthon 40 férőhellyel működik két szinten. A Családok Átmeneti Otthonában a bekerülő családok változó időtartamig veszik igénybe a szolgáltatásokat, de jellemző, hogy a jogszabály nyújtotta lehetőségeket kihasználva, a legtöbb család másfél évig lakik az Otthonban. Jellemző, hogy magas arányban vannak olyanok, akik egy hónapig veszik igénybe az Otthon szolgáltatásait, tehát a krízishelyzetük miatt bekerült családok igyekeznek minél hamarabb megoldást keresni helyzetükre. Összességében elmondható, hogy a Családok Átmeneti Otthona, mint átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény jó mutatókkal rendelkezik, kihasználtsága 100 %, a fluktuáció magas szintű, tehát eredeti céljának megfelelően működik. c) Szivárvány Idősek Otthona

27


Az intézmény fő profiljaként ápolást-gondozást nyújtó ellátásokat: idősek otthona (székhelyen és telephelyen), fogyatékosok otthona és pszichiátriai betegek otthona ellátást, átmeneti elhelyezésként időskorúak gondozóházát, és az alapszolgáltatás körébe tartozó idősek nappali ellátását biztosítja. 12. számú ábra: A szolgáltatások igénybevétele az engedélyezett férőhelyszámok arányában Szolgáltatás megnevezése

idősek otthona idősek otthona - demens otthona pszichiátriai betegek otthona fogyatékos személyek otthona

betegek

2010. évi teljesítés (%)

Engedélyezett férőhelyek száma

99,5 93,5

232 30,0

Országos férőhely kihasználtság 2009 (%) 12 94,9 na.

106,8 99,7

33,0 30,0

99,3 95,9

A Közgyűlés a 143/2011. (VIII.25.) számú határozatával döntött az intézmény fenntartói jogának a Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség (fenntartó) részére történő átadásáról. IV.1.3. Ellátási szerződés keretében biztosított ellátások Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának fő törekvései között szerepelt a nem állami és egyházi szereplők bevonása a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások rendszerébe. 13. számú ábra: Ellátási szerződések Feladat megnevezése

Intézmény/Fenntartó

étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, nappali ellátás, tanyagondnoki szolgáltatás

Joób Olivér Gondozó és Rehabilitációs Szeretetintézmény (fenntartó: Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház) családsegítés, tanyagondnoki Human-Net Alapítvány szolgáltatás családsegítés Szocio-East Egyesület

Talentum Európai Fejlődésért Alapítvány utcai szociális munka Periféria Egyesület támogató szolgáltatás, Szent Kamill Rehabilitációs nappali ellátás, lakóotthoni Intézmény ellátás (fenntartó: Szent Kamill Életet az Életnek Közhasznú Alapítvány) támogató szolgáltatás ÉFOÉSZ Szabolcs-Szatmárközösségi ellátás

12

Ellátási szerződés megkötésének ideje 2002.

2005. 2003. (Előtte adósságkezelésre 2001-től) 2005. 1997. 2004.

2007.

Forrás: KSH 2009.

28


Bereg Megyei Szervezete 2007. Mozgáskorlátozottak SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Egyesülete 2009. szenvedélybetegek átmeneti Reménység Szenvedélybetegek otthona Átmeneti Otthona (Előtte Tiszalöki (fenntartó: Kék Nefelejcs Református Egyházközséggel Alapítvány) 2002-től) 2002. étkeztetés (népkonyha), Oltalom Szeretetszolgálat nappali ellátás hajléktalanok (fenntartó: Magyarországi (Előtte Nyíregyházi Evangélikus Egyházzal és szenvedélybetegek Evangélikus Egyház) 1999-től) részére, átmeneti szállás, éjjeli menedékhely, hajléktalanok otthona, családok átmeneti otthona 1994. bölcsődei ellátás Hétszínvirág Bölcsőde (fenntartó: Hétszínvirág ’98 Gyermekjóléti Nonprofit Kft) 2000. 0-6 éves gyermekek átmeneti Szabolcs-Szatmár-Bereg gondozása Megyei Önkormányzat 2009. gyermekvédelmi szakellátás Lakásotthonok (fenntartó: Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Önkormányzat) 2008. „Kiléptető Ház” működtetése Magyar Vöröskereszt SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Szervezete nappali ellátás

Továbbra is célunk a nem állami és egyházi fenntartókkal történő együttműködés a lakosság szükségleteinek minél magasabb szakmai színvonalon történő kielégítése valamint a választhatóság elvének biztosítása érdekében. Törekszünk azonban a minél gazdaságosabb működtetés megvalósítására, a szolgáltatások leghatékonyabb módon történő megszervezésére. A 117/2011. (VI.30.) számú közgyűlési határozatban meghatározott feladatok, lépések ez irányba mutatnak. Az önkormányzatnak nincs lehetősége pénzügyi eszközökkel támogatni a nem állami és a kedvezőbb helyzetben levő egyházi fenntartókat, szervezeteket. Más módon azonban továbbra is támogatja önkormányzatunk a szociális, illetve gyermekvédelmi feladatok ellátását. 2011 évben haszonkölcsön szerződés formájában ingatlant biztosítottunk a Human-Net Alapítvány számára közösségi ház létrehozására, az ÉFOÉSZ SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Egyesülete számára a Koszorú u. 10. szám alatti ingatlant korai fejlesztési feladatok ellátására, a Down Egyesület számára ingatlant szintén korai fejlesztés feladataira. A jövő irányvonala a szakmai együttműködés erősítése a következő szempontok alapulvételével: • a szolgáltatások fejlesztése a város külterületein, ennek keretében itt működő szolgáltató szervezetekkel történő együttműködés, esetleg szerződés kötése; • a párhuzamos ellátások finanszírozása helyett új szolgáltatások megjelenítése.

29


V. Finanszírozás V.1. Pénzbeli és természetbeni ellátások finanszírozása Az 1993. évi III. törvényben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátások (továbbiakban összefoglalóan segélyek) finanszírozása • egyrészt a mindenkori költségvetési törvény 3. számú mellékletében meghatározott lakosságszám alapján járó normatív támogatás • másrészt a mindenkori költségvetési törvény 8. számú mellékletében meghatározott normatív kötött felhasználású támogatás alapján történik. A pénzbeli és természetbeni ellátásokban részesülők száma folyamatos növekedést mutat évről évre, melyet a 14. számú ábra is jól szemléltet. 14. számú ábra: Pénzbeli és természetbeni ellátásokban részesülők száma Nyíregyházán 2005-2010. között 2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1 397

2 217

Rendszeres szociális segély

622

808

1 068

1 203

192

223

Időskorúak járadéka Rendszeres gyermekvédelmi tám.

82

80

73

81

44

45

6 669

343

0

0

5 338

6 871

Munkanélküliek jövedelempótló t. Rendelkezésre állási támogatás

Ápolási díj

571

647

740

957

791

864

Közgyógyellátási igazolvány

2531

1371

1569

1468

1419

1356

Lakásfenntartási támogatás

2307

3358

3282

4233

4169

3853

Átmeneti segély

4224

3552

4746

4883

5046

6120

Temetési segély

876

871

603

570

586

630

Köztemetés Rendkívüli gyermekvédelmi t. Adósságcsökkentési támogatás

51

62

28

39

86

82

1603

1324

1527

1531

1704

2342

373

512

395

647

1008

898


Ebben valószínűsíthetően a gazdasági válság hatásai is érezhetőek. A munkahelyek elvesztéséből eredően egyre többen fordulnak segítségért az önkormányzathoz és nyújtanak be pénzbeli, illetve természetbeni ellátás megállapítására vonatkozó kérelmet. 15. számú ábra: 2007-2010 között a segélyekre kifizetett összegek Rendszeres pénzbeli ellátások Rendszeres szociális segély Időskorúak járadéka Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Ápolási díj Rendelkezésre állási támogatás összesen

eFt 2007.

2008.

2009.

2010.

297 030 26 291 335 269 227 592 883

386 749 23 448 1 119 323 069 734 385

179 746 19 351 1 361 311 563 251 557 763 578

56 961 16 716 1 488 343 552 503 944 922 661

30


Eseti pénzbeli és természetbeni ellátások Átmeneti segély Lakásfenntartási támogatás Közgyógyellátási igazolvány Temetési segély Köztemetés Természetben nyújtott egyéb ellátások Adósságkezelési támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összesen

54 031 177 508 39 497 32 184 7 302 26 426 23 536 15 440 375 924

57 610 181 519 37 066 32 510 6 237 13 074 39 350 17 166 384 532

60 110 184 251 36 402 33 368 7 050 10 306 46 344 18 116 395 947

60 185 259 723 33 478 34 681 6 449 11 654 95 143 20 702 522 015

Kiadások összesen

968 807

1 118 917

1 159 525

1 444 676

Bevétel Pénzbeli szociális ellátások (költségv. Tv. 3.számú mell.) Normatív kötött felhasználású támogatás (költségv. Tv. 8.számú mell.)

584 269

648 902

645 075

668 785

576 556

675 024

621 051

868 878

1 160 825

1 323 926

1 266 126

1 537 663

106 601

92 987

Bevételek összesen Egyenleg

192 018 205 009 Forrás: Nyíregyháza MJV Polgármesteri Hivatal

A segélyezési adatokat elemezve (14. és 15. számú ábra) a munkanélküliek ellátását biztosító rendelkezésre állási támogatásra (ma bérpótló juttatás/foglalkoztatást helyettesítő támogatás), valamint a lakásfenntartási támogatásra és adósságkezelési szolgáltatásra kifizetett összeg növekedése kiugróan magas. Ennek oka egyrészt a jogosultak számának növekedése, másrészt a jogi (törvényi szintű) szabályozás változása. Mindhárom támogatás normatív kötött felhasználású támogatás, a kifizetett támogatás 80-90 %-a visszaigényelhető az államtól. A 10-20 %-a önkormányzati önerő fedezete a lakosságszám alapján járó normatív állami hozzájárulásból biztosított. A fenti táblázatokból az is jól látható, hogy azok a támogatások, amelyek esetében a jogosultság feltételei helyi rendeleti úton szabályozottak, a kifizetett támogatás összegében nem mutatható ki jelentős növekedés, sőt egyes esetekben csökkenés tapasztalható annak ellenére, hogy a támogatásokban részesülők száma ott is növekszik. E tudatos tervezés - a rendelkezésre álló erőforrások lehető legjobban történő felhasználása érdekében – következménye, hogy a segélyek fedezete a normatív támogatásokból finanszírozható. Az adatokból az is kitűnik, hogy a segélyekre fordítható keret nem került felhasználásra teljes mértékben az elmúlt években. A megmaradt összeg – mivel csak részben kötött felhasználású – az intézmények működtetésre vagy egyéb területeken került felhasználásra. V.2. Szociális és gyermekjóléti intézményi ellátások finanszírozása Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi

31


igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény által kötelező előírás és szabályozás alapján biztosít szociális- és gyermekvédelmi, gyermekjóléti alap- és szakosított ellátásokat. Az ellátások fedezetére az állam a Magyar Köztársaság mindenkori költségvetési törvényének 3. számú mellékletében szabályozott normatív állami hozzájárulást, valamint a 8. számú mellékletében szabályozott normatív kötött felhasználású támogatást biztosít. Az intézmények működési költségei a jogszabályi kötelezettségek teljesítéséből eredően magasak, ugyanakkor a központi költségvetés az önkormányzati dologi kiadások vonatkozásában már több éve nem számol még inflációs mértékű növekménnyel sem. Ez okozza azt, hogy az intézmények és szolgáltatások évről évre egyre növekvő mértékű kiadásait a normatív állami támogatás évről évre változatlan/csökkenő mértéke nem fedezi le, s ezért azt az önkormányzatnak saját forrásból kell biztosítania. 16. számú ábra: Szociális és gyermekjóléti intézmények önkormányzati támogatásának alakulása eFt 2007. 2008. 2009. Szociális intézményi kiadások összesen (eFt) 2 202 596 2 732 154 2 614 127 Szociális intézményi bevételek összesen (eFt) 2 231 135 2 912 421 2 591 060 Normatív állami hozzájárulás összesen (eFt) 800 666 873 955 863 226 Önkormányzati támogatás összesen (eFt) 880 343 1 097 379 920 305 Önkormányzati támogatás az összes bevétel %-ában 39,46% 37,68% 35,52% Forrás: Nyíregyháza MJV Polgármesteri Hivatal

2010.

2011.

2 581 269

2 545 366

2 590 249

2 545 366

875 063

914 986

890 500

863 683

34,38%

33,93%

17. számú ábra: A normatív állami hozzájárulás és az önkormányzati támogatás alakulása 1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 Önkormányzati támogatás (eFt)

400 000 200 000

Normatív állami hozzájárulás (eFt)

2011.

2010.

2009.

2008.

2007.

2006.

2005.

2004.

2003.

0


A számokból jól kitűnik, hogy az önkormányzati saját forrás 2003. és 2008. között közel duplájára nőtt, a normatív állami támogatás 2008. évben is csak éppen eléri a 2003.évi szintet. 2009 és 2011 között mind az önkormányzati támogatás mind a normatív állami hozzájárulás szintje stagnáló.

32


Az önkormányzat terheinek csökkentése érdekében került sor a Sóstói Szivárvány Idősek Otthona, valamint a szociális étkeztetési feladat 2011. október 01. napjától egyház részére pályázati úton történő átadására. Az átadással összességében éves szinten mintegy 146 millió forint önkormányzati támogatást takarít meg az önkormányzat (Sóstói Szivárvány Idősek Otthona 106 millió forint, szociális étkeztetés 40 millió forint). VI. Szolgáltatásfejlesztési elvek VI.1. Fenntarthatóság, finanszírozási kérdések A szociális és gyermekjóléti ellátást nyújtó intézmények struktúrája folyamatosan változik, amelyet a jogszabályi változások (szolgáltatások körének bővülése), a lakosság részéről felmerülő szükségletek kielégítése illetve a racionálisabb működtetés (pl.: ösztönző normatívával a társulás keretében) indokolnak. A szociális szektor alulfinanszírozott, nagymértékben ki van szolgáltatva a finanszírozási stratégiáknak. Jelentős strukturális változások 2003 évben és 2005 évben történtek. 2003-ban a Közgyűlés a 98/2003. (IV.30.) számú határozatával döntött a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és szociális ellátások intézményrendszere átszervezéséről, a • Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat megszüntetésre került, • létrejött a Gyermekjóléti Központ (gyermekjóléti szolgáltatás és központ feladataira), • a családsegítés feladatainak biztosítására ellátási szerződést kötött az Önkormányzat, • létrejött a Mentálhigiénés Központ, mint a fogyatékkal élők és pszichiátriai betegek részére szolgáltatást nyújtó integrált intézmény, • a Szociális Gondozási Központ szervezeti felépítése is változott: az Értelmi Fogyatékosok Nappali Intézménye és a Kék Szirom Lakóotthon a Mentálhigiénés Központ szervezetébe került. 2005-től az állam ösztönző normatíva megállapításával támogatta, hogy az intézményeket több település összefogásával társulás keretében lássák el. Ezért abban az évben • megalakult a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás, illetve az intézményfenntartó társulások, • a kistérségben levő szociális és gyermekjóléti intézmények nagy része a NYITÖT illetve intézményfenntartó társulások fenntartásába kerültek. A nyíregyházi intézmények nagy része a Nyíregyháza és Nyírpazony Intézményfenntartó Társulás fenntartásába kerültek. A bevezetőben bemutatott a városra vonatkozó demográfiai és társadalmi jellemzők alapján a szociális és gyermekjóléti ellátórendszerre jelentős teher hárul. Egyrészt a jelenleg is működő szolgáltatásokat az igényeknek megfelelően biztosítani kell, másrészt új szolgáltatásokat (pl.: pszichiátriai nappali ellátás) szükséges bevezetni. Az ellátottak számának növekedése, valamint a szolgáltatások finanszírozása és a város gazdasági helyzete az intézmények eddigieknél racionálisabb működtetését kívánják meg. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a 117/2011. (VI.30.) számú határozatával döntött a város szociális és gyermekjóléti ellátó rendszerének szakmai-gazdasági racionalizálásáról. A költségtakarékosabb működtetés érdekében tett lépések azt eredményezik, hogy az intézményekben a személyes gondoskodást végző személyek létszáma (szakmai létszám) a 33


jogszabályokban meghatározott engedélynek is feltételei).

feltételeknek

megfelelnek

(amelyek

a

működési

A következő évre vonatkozó költségvetési törvény-tervezet irányszámai alapján a szociális és gyermekjóléti feladatok ellátására biztosított normatív állami támogatás összege nem változik, azok évek óta szinte azonos mértékűek, az inflációt sem követik. Az önkormányzat bevétele valószínűleg nem növekszik, a kiadások oldalán azonban a növekvő gazdaságitársadalmi problémák miatt a szolgáltatások iránti igény növekszik, valamint a szolgáltatások/intézmények működtetése a dologi kiadások következtében növekedhet (minimálbér növelése, Áfa, üzemanyag árának növekedése, stb.). További racionalizálás az önkormányzat és a társulás által fenntartott intézmények összevonásával és valamennyi intézmény társulás keretében történő ellátásával érhető el. A Szociális Gondozási Központ, a Mentálhigiénés Központ és az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság szervezeti keretében levő idősek otthona egy intézménybe történő összevonásával, valamint a Gyermekjóléti Központ és az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság szervezeti keretében levő 9 önkormányzati fenntartású bölcsőde egyesítésével két intézmény jöhet létre. A kialakított új struktúra ábrája a 34. oldalon található (csak a szociális és gyermekjóléti feladatokat tartalmazza, az intézményekhez kapcsolódó egyéb feladatokat az alapító okiratok tartalmazzák). A kialakított új szervezeti struktúrában a gyermekjóléti feladatokat ellátó Gyermekjóléti Központ (273 fő alkalmazotti létszámmal) és a szociális feladatokat ellátó Szociális Gondozási Központ (221,5 fő alkalmazotti létszámmal) működne. Az átalakítással beolvadással megszűnik a Mentálhigiénés Központ és az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság alapító okiratának módosításával az egészségügyi alapellátás feladatait biztosítja új névvel és székhellyel. Az átszervezés 1 intézményvezetői álláshely megszüntetésén kívül sem létszámleépítést, sem további forráselvonást nem eredményez. A megszűnő intézményben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyát sem érinti, továbbfoglalkoztatásuk változatlan feltételek mellett a jogutód intézményekben folytatódnak. Feladat: szakmai feladatok Felelős: Önkormányzat – Szociális Osztály Határidő: 2012. január 31.

34


NYITÖT Szociális Gondozási Központ

Gyermekjóléti Központ

Gyermekjóléti Szolgáltatás

(Szociális Gondozási Központ Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság, és a Mentálhigiénés Központ összevonásával)

Idősek Otthona

Családok Átmeneti Otthona

Bölcsődei Ellátás

Önkormányzat

Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek átmeneti otthona Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű tagintézmény

Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság

Nappali ellátás

(Pacsirta u., Rozsnyai u.)

(fogyatékos)

Nappali Ellátás

Támogató szolgáltatás

Nyíregyháza-Városi Református Egyház

(6 idős klub) Szivárvány Idősek

(9 bölcsőde) Házi segítségnyújtás

Közösségi ellátás

Étkeztetés

Otthona

Nappali ellátás Jelzőrendszeres házi

Lakóotthon

segítségnyújtás

(fogyatékos személyek)

(idős, demens)

Időskorúak

Megszűnt Intézmények

gondozóháza


Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság

Idősek otthona (Tölgyes u., Etel köz,

Fogyatékosok otthona

Pszichiátriai betegek

35

otthona


Az összevonás révén 2 fő intézményvezetői létszám csökken. Ezenkívül azzal, hogy a Mentálhigiénés Központ szolgáltatásait a társulás biztosítaná a jövőben a fogyatékos személyek nappali ellátása, nappali ellátottak foglalkoztatása jogcímen 2,5 millió Ft kiegészítő támogatásra jogosult a társulás. Az intézményi struktúra átalakításának várható hatásai Az átszervezés szakmai érvekkel támasztható alá, pénzügyi megtakarítás a 2011. június 30án elfogadott előterjesztésben foglaltakhoz képest minimális. Az átszervezés szakmailag több szempontból indokolható: • • • • • • • • • •

az egyes szolgáltatások közötti átfedések kiküszöbölhetők (pl. házi segítségnyújtás és támogató szolgáltatás ugyanazon ellátottnak szolgáltat), a nappali ellátás rugalmasabban szervezhető (pl. az idősek klubja kihasználtsága a fogyatékosok ellátásával bővíthető szükség szerint, de ez visszafelé is igaz), olyan folyamatok indíthatók el, hogy a külterületek ellátását (az eddigi belváros koncentráltsággal szemben) fejleszteni tudjuk, az ellátások egymásra épülésével az ellátottak szükségleteire a legmegfelelőbb ellátás biztosított (házi segítségnyújtás-otthonában történő ellátást jelent, az idősek otthona-bentlakásos ellátás, ami az idős teljes körű ellátását jelenti), egy irányítás alatt a szükségletek felmérése és erre válaszul a megfelelő szolgáltatás rugalmasabban és így gyorsabban megvalósítható (monitoring rendszer), gazdasági és szakmai szempontból hatékonyabbá válik a munkaszervezés, a kialakított új struktúrákban az egyes ágazatok (gyermekjóléti, szociális, egészségügyi alapellátás) jól elkülönülnek egymástól, mely a szakemberek és a városlakók számára is átláthatóbb helyzetet teremt, gyermekvédelem észlelő-jelző rendszerének működése javul, az intézményeket társulás fenntartásában célszerű működtetni az egyes ellátási típusokat megillető kiegészítő normatíva alapján, az egységes szakmai és gazdasági vezetés koordináció a szakmai munka hatékonyságát növelheti.

Az átalakítás hosszú távon szakmai előnyökkel járhat (egységes irányítás alatt fokozottabb szakmai kontroll), amelyet azonban befolyásolhatnak az előre részben látható (járások kialakítása) illetve nem látható (kistérségek jövője) döntések. Az átszervezés szakmai lépései • intézményvezetőkkel, szakmai szervezetekkel történő egyeztetés, • az intézmény alapító okirattal történő megszüntetése, • Szociális Gondozási Központ, a Gyermekjóléti Központ és az Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság alapító okiratainak módosítása, • működési engedélyek megszerzése, • a működési engedélyhez az intézmények szakmai programjának, szervezeti és működési szabályzatának elkészítése, bizottság általi elfogadása, • a jelenlegi intézmények vezetőinek vezető megbízatásának visszavonása, 1 intézményvezetői álláshely megszüntetése • intézmény vezetői pályázatok kiírása, elbírálása, • átmeneti időre megbízás intézményvezetői feladatok ellátására, • gazdasági egység létrehozása a Szociális Gondozási Központban és az Egészségügyi Alapellátási Igazgatóságnál.

36


VI.2. Szükségletalapú tervezés Az elmúlt 18 évben a szociális törvény hatályba lépése óta folyamatosan változott a jogszabályi környezet, így a finanszírozási, működési feltételek. Sem az elmúlt években sem jelenleg nem lehet hosszú távú célkitűzéseket megfogalmazni, miközben a társadalomban végbement változásokra kell a szektornak megfelelően reagálni. Az önkormányzatnak a jogszabályi kötelezettsége illetve a lakossági szükségletek alapján kell terveznie. A jelenlegi ellátórendszerben működő szolgáltatások megtartása mellett új, hiányzó ellátási formák bevezetése, illetve a kevés férőhellyel/ellátottal működő szolgáltatások fejlesztése szükséges. A feladatok biztosításának keretei nem feltétlenül jelentenek új intézményi formát. Például a hiányzó pszichiátriai nappali ellátás a jelenlegi nappali ellátás rendszerében a fogyatékkal élő személyek vagy az idős személyek részére kialakított intézményi keretben férőhelyszám megosztásával vagy annak bővítésével megoldható. Feladat: szükséglet és kapacitás felmérése Felelős: Önkormányzat – Szociális Osztály Határidő: 2012. december 31. Az önkormányzatnak nemcsak intézmények működtetésében és a kötelező feladat ellátásában kell gondolkodnia. Erősíteni kell a társadalmi részvételt (helyi közösségek bevonása, önkéntesség, érintettek bevonása) a szolgáltatások fejlesztésében és működtetésében, meg kell újítani a párbeszédet a helyi szereplők és az önkormányzat között (civil kerekasztal, érdekegyeztetés). A fenti célkitűzések érdekében például indokolt egy interaktív oldal kialakítása a város honlapján, amin keresztül megvalósítható a tájékoztatás, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása stb. Felelős: Önkormányzat – Szociális Osztály Határidő: folyamatos A szükségletek mellett a jogszabályi változások is jelentősen alakítják a szolgáltatások rendszerét. A közel jövőre vonatkozó tervezetek között szerepel a befogadási rendszer bevezetése, az ellátást igénybevevők napi szintű elektronikus nyilvántartása. Az önkormányzat feladata egységes szempontsor kialakítása a befogadás rendszerére vonatkozóan, valamint az elektronikus nyilvántartáshoz szükséges eszközfejlesztés (számítógépes rendszer). Felelős: Önkormányzat – Szociális Osztály Határidő: 2012. január 31. VI.3. A meglevő szolgáltatások tartalmának fejlesztése Ehhez elengedhetetlen programok, projektek támogatása, valamint a megfelelő személyi, tárgyi feltételek biztosítása a változó körülményekhez alkalmazkodva. VI.3.1. Infrastrukturális fejlesztések A gyermekek átmeneti elhelyezését biztosító Gyermekek Átmeneti Otthona (Nyíregyháza, Kollégium u. 54-56.), valamint a gyermekek és családok együttes elhelyezését lehetővé tevő Családok Átmeneti Otthona (Nyíregyháza, Tokaji u. 3.) korszerűsítése, az elhelyezési feltételek javítása elengedhetetlen. A TIOP – 3.4.2.-11/1 pályázati konstrukció lehetőséget biztosít a pályázati forrás igénybevételére. 37


Feladat: a projekt kidolgozása Felelős: Önkormányzat – Szociális Osztály, Vagyongazdálkodási Osztály Gyermekjóléti Központ, Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek átmeneti otthona Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű tagintézmény Határidő: 2012. január 31. VI.3.2. Projektek, programok támogatása Az I.2. pontban hangsúlyoztuk, hogy egyes társadalmi csoportokat mélyebben érint(ett) a társadalmi-gazdasági válság, így különösen az alacsony iskolai végzettséggel vagy azzal sem rendelkező roma lakosságot. A hátrányos helyzetű roma lakosság életkörülményeinek, életfeltételeinek javítása prioritást kell, hogy élvezzen. Különös hangsúlyt kell fektetni a telepszerű körülmények között élők helyzetének javítására, mivel a probléma koncentráltan jelenik meg. Az ÉAOP-2009.-5.1.1./B pályázat keretében a Huszár lakótelepen élők életfeltételeinek javítása a célkitűzés. A program megvalósításában több nem állami (civil) szervezet is részt vesz, közvetlen (soft programok) és közvetett formában. Fontos hangsúlyozni, hogy a város más területein is kisebb létszámban, szegregáltan (Keleti lakótelep) vagy elszórtan élnek hátrányos helyzetű csoportok. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott célkitűzések mentén a Keleti lakótelep lassú, fokozatos felszámolása érdekében szükséges intézkedéseket, lépéseket tenni. Feladat: intézkedési terv készítése Felelős: Önkormányzat – Szociális Osztály, Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyongazdálkodási Kft Határidő: folyamatos VII. Összegzés Nyíregyháza Megyei Jogú Városban a szociális és gyermekjóléti ellátórendszer jól kiépített. A folyamatosan változó struktúrában működő szolgáltatásokkal az Önkormányzat célja a lakosság részéről felmerülő szükségletek kielégítése a lehető legracionálisabb módon. Természetesen a társadalmi és gazdasági változások jelentősen befolyásolják a lehetőségeket, ugyanakkor éppen a változások következményeként megjelenő problémák jelentős részének kezelése az ellátórendszerre hárul. A kitűzött célok a város területén működő szociális szolgáltatók és intézmények, valamint az Önkormányzat együttműködése révén valósulhatnak meg.

38


1. számú melléklet az intézmények bevételei és kiadásai alakulása Sóstói Szivárvány Idősek Otthona1

Kiadás összesen (eFt) Bevétel összesen (eFt) Normatív állami hozzájárulás (eFt) Önkormányzati támogatás (eFt) Foglalkoztatottak száma (fő) Önkormányzati támogatás az összes bevétel %-ában Egy foglalkoztatottra jutó költség (eFt)

2007. 605 432 609 873 249 447 134 750 192 22,09% 3 153

2008. 704 241 748 244 260 199 152 712 192 20,41% 3 668

2009. 652 481 654 809 243 304 145 236 192 22,18% 3 398

2010. 659 059 663 458 225 468 153 926 192 23,20% 3 433

eFt 2011. 621 156 621 156 227 681 106 671 192 17,17% 3 235

Szociális Gondozási Központ1


eFt 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 475 229 674 107 732 008 666 014 731 301 484 476 689 336 734 752 688 368 731 301 156 395 203 586 258 435 274 289 292 128 199 718 323 116 265 613 209 663 197 519 163 163 163 164 164 41,22% 46,87% 36,15% 30,46% 27,01% 2 916 4 136 4 491 4 061 4 459

Gyermekjóléti Központ1 13


13

eFt 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 139 905 178 029 176 343 177 238 148 425 143 677 181 682 179 838 173 195 148 425 67 628 69 759 30 959 86 494 86 439 60 049 91 524 122 794 58 702 57 886 47 47 47 50 50 41,79% 50,38% 68,28% 33,89% 39,00% 2 977 3 788 3 752 3 545 2 969

2010. január 01. napjától közvetlenül a NYITÖT fenntartásában működő intézmények

39


Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság


2007. 859 749

2008. 997 748 1 082 867 246 042 282 961 298 027 428 412 444 750 272 287 49,40% 41,10% 3 167 3 483

2009. 876 766

eFt 2010. 2011. 902 370 868 090

819 915 854 626 868 090 310 887 276 447 295 637 277 753 362 801 400 691 288 298 302 33,88% 42,45% 46,16% 3 050 3 033 2 879



eFt 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 122 281 178 029 176 529 176 588 176 394 125 863 211 117 201 746 210 602 176 394 44 235 42 384 19 641 12 365 13 101 57 414 85 277 108 909 105 408 100 916 40 40 44 44 44 45,62% 40,39% 53,98% 50,05% 57,21% 3 096 4 507 4 058 4 059 4 009

40

~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea

Recommend Documents

c... Já~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :....~:... Faragóné Széles Andrea