C i t y G u a r d k o n c e p c i ó :

CityGuard koncepció

Cognitech Intelligens Technológiák Kft, 2006

CityGuard

koncepció:

Egy budapesti térfigyelı rendszer hálózat és bevetés irányítási központ (vázlat) dr.Koch Péter Cognitech Intelligens Technológiák Kft.

1. Bevezetés Napjainkban a köz-és magánterületek, objektumok (az üzlettıl a bankfiókokig) védelme mindennapi szükségletté vált. Különös fontossággal bír ezen belül is a közterületek biztonsága, hiszen az állampolgárok általános benyomását a közbiztonság állapotáról elsısorban az itt szerzett tapasztalataik határozzák meg, melyek a közlekedés állapotától a közterületi bőncselekményekig terjednek. Ezért a hagyományosabbnak tekinthetı objektumvédelem mellett ma egyre nagyobb jelentısége van a közterületek általános és célzott védelmének is. Kezdetben a térfigyelı rendszerek (TF) valóban csak „tér figyelı” funkciót láttak el. Ma már egyre inkább az a tendencia, hogy a közterületek megfigyelése összeköthetı kell legyen olyan, a kérdéses területen lévı oktatási intézmények, bevásárló központok, üzletek, bankok, közintézmények stb. riasztási rendszereivel, amelyek jeleire a közterületi kamerák reagálnak, és az intézmény környezetét megfigyelés alá vonják. Ezekkel a –szolgáltatásként is mőködtethetı – kiegészítı funkciókkal már üzleti alapra lehet a mőködtetést helyezni, és így ez a rendszer üzemeltetési költségeihez hozzá tud járulni. A térfigyelı rendszereknek a közterületi bőnüldözésen kívül lehetnek további alkalmazásai. Egy térfigyelı kamera látóterébe bőncselekményen kívül sok egyéb is kerülhet: terrorcselekmény, demonstráció, közterületi szabálysértés, közúti baleset, forgalmi vészhelyzet, tőzeset, fınyomócsı törés.stb. Ezek az események érintik a mentıket, a tőzoltóságot, a közterület fenntartókat esetleg a katasztrófavédelmet és a terrorelhárító szerveket is. Értelmes megoldás, hogy a letelepített térfigyelı kamerák adott esetben a fenti társ szervezeteket is kiszolgálják. Egy mai, teljesen számítógépesített térfigyelıben ennek semmi technikai akadálya nincs: bármely jogosult szervezet hozzáférhet a digitális videojelhez, és szükség esetén az egyéb adatokhoz is. Ezen túlmenıen bizonyos külsı szervezetek – hozzáférési jogokkal szabályozva – idıszakosan a kamerák vezérlését is átvehetik. Mindehhez egy ilyen rendszernek ma már a közvetlen eszközvezérlési funkciókon kívül számos olyan szolgáltatást is biztosítania kell (LAN/WAN kezelés, adatbázis kezelés, digitális video- és hangtárolás és átvitel, archiválás, térképkezelés, kihasználtság nyilvántartás, távfelügyelet stb.), amelyek csak számítógépes úton oldhatók meg a kellı rugalmassággal.∗

A számítástechnika, a digitális videotechnika, a szélessávú átviteltechnika és a biztonságtechnika lassan egy évtizede tartó konvergenciája ma ott tart, hogy egy korszerő biztonságtechnikai rendszer egyre inkább egy IP címezhetı eszközökbıl álló számítógépes hálózat alakját ölti.

∗

a képelemzési és mesterséges intelligencia technikák alkalmazhatóságáról külön anyag szól

1



2. A probléma megfogalmazása – feladatspecifikáció Az alábbiakban egy budapesti szintő térfigyelı rendszer hálózat helyes mőködésének követelményeit vázoljuk a (fel)használó(k) szemszögébıl, a mőszaki megvalósítás kérdését a következı pontra hagyva. Ahhoz, hogy ezeket a követelményeket meg tudjuk fogalmazni mindenképpen a város alapvetı strukturális és funkcionális felépítését kell alapul venni, azaz hogy Budapest egyrészt organikus egész, másrészt nagyon is különbözı felépítéső önálló kerületek halmaza. A város mőködtetésében ennek megfelelıen vannak városi szinten tevékenykedı szervezetek (BRFK, Mentık, BKV, FKFV, NBH stb.) és vannak kerületi hatáskörőek (önkormányzatok, kerületi kapitányságok stb.). Ez a szerkezet nem véletlen: a város mőködtetésében vannak kifejezetten helyileg (kerületi szinten) megoldandó speciális feladatok, és vannak a kerülethatárokon átnyúló, összbudapesti problémák. Ezen belül, elıfordulnak olyan tipikus feladatok, amelyeket ugyan helyi szinten kell megoldani, de – hangsúly eltolódásokkal – minden kerületben felmerülnek. Ezek közül is számunkra a közterületen bekövetkezı és valamely hatóság vagy szervezet beavatkozását igénylı események az érdekesek, hiszen a térfigyelı rendszerek (TF) elsıdleges feladata éppen ezen problémák megoldásának támogatása. A térfigyelık az elmúlt években többnyire helyi kezdeményezésre, a kerületi kapitányságok és az önkormányzatok együttmőködésével –többnyire helyi forrásokból – épültek ki. Ennek természetes következményeképpen meglehetısen vegyes, egymással inkompatibilis mőszaki megoldások jöttek létre a fıvárosban (I., II., III., V., VI, VII., VIII., IX., XIII., XVIII. kerületek és néhány kisebb rendszer). Viszont éppen a belsı kerületekben (kivéve VI.) szerencsés módon ugyanazon gyártók eszközeinek és rendszereinek a különbözı, de egymással kompatíbilis verziói kerültek telepítésre. Ez elvben lehetıvé teszi, hogy ezekre a kerületekre alapozva a budapesti térfigyelı rendszer hálózat teljes értékő modelljét ki lehessen dolgozni. Ez a rendszer kiépítése után - tetszıleges sorrendben- modulárisan bıvíthetı a belépı újabb kerületekkel, esetleg az agglomeráció saját helyi rendszereivel. A CityGuard koncepció lényegében a tényleges állapot általánosítása és továbbfejlesztése az alábbiak szerint: CityGuard koncepció: Önállóan mőködı, egyenként kiépíthetı, egymással kompatíbilis kerületi térfigyelı rendszerek (kerületi központok,KK) hierarchikus hálózata, amely fıvárosi szinten egy központi bevetés irányítási rendszerben fogható össze. A kompatibilitás alatt itt az adatok, a jogosultságok, a vezérlések, a digitális video, kép és hang egymás közötti egységes protokoll szerinti kezelését, azaz a teljes hálózat átjárhatóságát és belsı zártságát értjük. Az egyes erıforrásokhoz történı hozzáférést a rendszeren belül kizárólag a jogosultságok, nem pedig a mőszaki összeférhetetlenség korlátozhatja. Mint látható, a CityGuard koncepció elvben megengedi, hogy az egyes helyi központok különbözı CCTV eszköz bázisra épüljenek, csak az eszköz-szintet a felhasználó elıl elfedı számítógépes rendszer egységességét írja elı. Fontos megjegyzés:

a továbbiakban a térfigyelıkkel összekötött távfelügyeleti rendszerekkel (TÁR) külön nem foglalkozunk, a következık miatt:

A térfigyelık opcionális kiegészítıi Többnyire nincs közvetlen közterületi vonatkozásuk Nem hatóság mőködteti ıket Egyedileg és lazán kapcsolódnak a TF-hez Az egyes TÁR-eknek nem kell kapcsolódniuk Nincs szükség központi elérhetıségre

Ez nem azt jelenti, hogy a távfelügyeleti rendszereket figyelmen kívül hagyjuk, hanem – ha az adott helyi központhoz tartozik ilyen – akkor azt a helyi központ részeként kezeljük.

2



2.1. A Hierarchikus Térfigyelı Rendszer (HTR) hálózat elvi felépítése és funkciói

A HTR hálózat elemeit és azok kapcsolatainak elvi sémáját az alábbi ábra mutatja. Az egyes elemeket összekötı vonalak a közöttük fennálló vezérlési és adatkapcsolatokat mutatják (részletezés nélkül). A hálózat egyes szereplıi a következık: Kerületi Központok (KK1,KK2,…): A kerületi központ a kerületben telepített térfigyelı rendszer a kamerákkal, kábelezéssel és a vezérlı központtal együtt. Ezek több alközpontot is magukban foglalhatnak. Helyi Alközpont (HA) Ezek a rendszer legkisebb egységei, kerületen belül is önállóak (pl. lakótelepi szintő térfigyelık), közvetlenül a megfelelı KK-hoz kapcsolódnak.

Külsı1

B.I.K Külsı2

KK1

KK2

KK3

…

A helyi alközpontok (HA)

KK: HA: BIK: Külsı:

Kerületi Központ (kerületi TF) Helyi Alközpont (pl. nagy kerület – több kisebb kerületen belüli alrendszer) Bevetés Irányítási Központ (pl. Teve) külsı belépı (pl. mentık, NBH, tőzoltók, katasztrófa védelem stb.)

1. ábra. A kapcsolati háló ábrája

3



Bevetés Irányítási Központ (BIK) Fıvárosi szintő vezérlı és feldolgozó központ, amely elvben bármely alrendszer bármely erıforrásához (kamerák, rögzített videók, adatok stb.) idılegesen hozzáférhet a törvényi elıírásoknak és a rendszer jogosultsági szabályainak megfelelıen. Fontos rendszertechnikai elıírás, hogy az egyes alközpontok erıforrásaihoz a BIK csak az ıket egybefogó kerületi központon (KK) keresztül férhet hozzá. Külsık: A „külsı” név alatt mindazokat a szervezeteket értjük, amelyek nem részei a rendszernek, de szigorú szabályozás alapján alkalmilag hozzáférhetnek a rendszer erıforrásaihoz (ilyenek a mentık, tőzoltók, NBH, FKFV, BKV, Útinform stb.). Fontos rendszertechnikai elıírás, hogy ez kizárólag a BIK-n keresztül történhet, az egyes alrendszerekhez nincs közvetlen kapcsolat kiépítve (ez nem is lenne gazdaságos).

2.2 Az egyes szereplık funkciói A továbbiakban a fenti szereplık sajátos feladatait soroljuk fel röviden. A felsorolás nem tételes és nem is teljes, hanem a típus feladatokat próbálja számba venni. Kerületi Központ (KK) feladatai -Minden, a kerületi kapitányság hatáskörébe tartozó közterületi esemény feldolgozása -Minden, a kerületi közterület fenntartás hatáskörébe tartozó esemény feldolgozása -Minden fıvárosi hatáskörbe tartozó esemény regisztrálása, és a megfelelı szervezet értesítése (elsısorban balesetek, forgalmi problémák, csıtörés stb.) -Kapcsolattartás a kerületi távfelügyeleti rendszerrel (ha van) -Kapcsolattarás a határos kerületek rendszereivel (ha vannak) -A kerületi alrendszerek mőködésének összehangolása (ha vannak) -A BIK kéréseinek kiszolgálása (ide tartoznak a „külsık” is). Helyi Alközpont (HA) feladatai A területi illetékességükön belül (lakótelep, lakópark stb.) megegyezik a KK elsı három feladatával, azzal a megszorítással, hogy fizikailag is csak a kerületi központtal van kapcsolatban. A Bevetés Irányítási Központ (BIK) feladatai: Minden, több kerületet ill. a fıváros egészét átfogó bőnügyi, közrend védelmi, közterületi, forgalmi, katasztrófa védelmi, nemzetbiztonsági stb. jellegő esemény kezelése a megfelelı hatáskörő szervezetek együttmőködésével. Ilyen esetekben a BIK – a törvényi szabályozásnak és a rendszerbeli jogosultságainak megfelelıen – bármely helyi erıforrást (kamera vezérlések, videomátrixok, feldolgozott adatok, rögzített videók, képek stb.) idılegesen a saját hatáskörbe vonhat, kezelhet.

4



Ezen idıszakban a helyi (kerületi, vagy alközponti) rendszerek nem rendelkezhetnek ezzel az erıforrással, ill. amennyiben az erıforrás megosztható (pl. adatok olvasása) a BIK-nál alacsonyabb prioritással férhetnek hozzá. Ez a gyakorlatban várhatóan az alábbiakat jelenti majd: o o o

bizonyos kamerák vezérlésének (és élıképének) átvétele bizonyos rögzített video, kép-és hanganyagok átvétele bizonyos helyi adatok átvétele

Annak érzékeltetésére, hogy milyen eseményeknél játszhat szerepet a BIK az alábbi néhány példát lehet felsorolni: - Forgalmi dugók - Demonstrációk - Utcai zavargások - Kiemelt bőncselekmény (fı közlekedési vonalak lezárása) - Terror fenyegetettség - Delegációk vonulása - Csıtörés, gázszivárgás, tőzszerészeti tevékenység - Idıjárási vészhelyzet stb. A BIK saját feladatának megfelelıen szintén végez video-, kép-és hanganyag rögzítést, tárol és továbbít adatokat. A központ fontos faladata az un. „külsık” (l. korábban) számára idıleges hozzáférést biztosítani a teljes rendszer erıforrásaihoz (1. ábra). A hozzáférés szabályozását a BIK egy folyamatosan karbantartott jogosultsági tábla segítségével végzi.

A térfigyelı rendszer hálózat fenti vázlatos leírása természetesen a gyakorlat folyamán kiegészülhet, módosulhat, de ezek a CityGuard koncepció lényegét nem érintik.

3. A megvalósítás mőszaki háttere A CityGuard koncepció megvalósításánál figyelembe kell venni egyrészt a már mőködı térfigyelı rendszerek mőszaki adottságait, másrészt a meglévık továbbfejlesztésénél ill. az újonnan telepítendıknél törekedni kell a legkorszerőbb megoldásokra – az adott financiális lehetıségeken belül. Az alábbiakban – anélkül, hogy mőszaki részletekbe mennénk – néhány, a CityGuard koncepció megvalósítása során figyelembe veendı fıbb szempontokat vázoljuk. A már mőködı térfigyelık (pl. VI., VII., VIII., IX) fontosabb jellemzıi: Kültér: Kábelezés: Kamerák:

sugaras koax, sugaras vagy hurkos optikai (egyre inkább az utóbbi) ritkán mikrohullám analóg fix ill. dom

A központ: Multiplexer: Rögzítés: Vezérlés:

többnyire hagyományos vegyes, analóg magnók és digitális cél eszközök többnyire PC, kiegészítve cél eszközökkel (vésztartalékként)

5



Ezek között a legkorszerőbb a VII. kerület rendszere: erre az jellemzı, hogy a központba befutó video jelek még analógok és digitalizálásukra a központban kerül sor. Ettıl kezdve viszont minden digitálisan történik: a vezérlés, a rögzítés, tárolás és a jel továbbítás során már csak számítógépes adatok mozognak. Telepítendı térfigyelık ugyanezen jellemzıi: Kültér: Kábelezés: Kamerák:

optikai analóg és IP címezhetı digitális dom vagy fix

A központ: Multiplexer: Rögzítés: Vezérlés:

digitális digitális cél eszközök ill. számítógép számítógép (analóg eszköz csak szerviz célokra)

Amennyiben egy ilyen rendszer IP kamerákra épül, akkor rendszerben már nincsenek analóg jelek, és a térfigyelı egy IP alapú számítógép hálózat alakját ölti – mőszakilag ez a reális fejlıdési irány. Ma azonban még a vegyes rendszerek jelenlétével kell – fıleg financiális okokból (l. alább) – számolni. Egy térfigyelı rendszer telepítési költségeinek nagyobb részét (kb. a ¾-ét) a kültér (kábel, kamera, táp, esetleg földmunkák stb.) viszi el, ezért nagyon fontos, hogy az eddigi ilyen befektetéseket megırizzük, integráljuk. Ezért ma csak olyan mőszaki megvalósítási elképzelés lehet életképes, amely a CityGuard koncepcióban megfogalmazott elveket a meglévı befektetések maximális megırzése mellett tudja kielégíteni. Ilyen megvalósítási elképzelés lehetséges, mert CityGuard koncepció (2. pont) nem ír elı semmit arra nézve, hogy milyen kamerákból és mi módon jut el a videojel és a vezérlés a központba, csak az egyes központok egymás közötti kapcsolataira nézve tartalmaz elıírást. Mivel pedig a központok – legalábbis a belsı kerületek rendszereiben – máris digitális videojelekkel, számítógépes hálózat formájában mőködnek, ezért lényegében helyi hálózatok (kerületi központok) városi hálózatáról van szó, amelynek egyes csomópontjai - a kerületi központok - egymás között optikai kábelen digitális videojeleket, adatokat és vezérlı jeleket mozgatnak. Annak a részletes kidolgozását, hogy ez a komplex hálózat pontosan milyen eszközökbıl és milyen módon épüljön fel, csak az után érdemes megkezdeni, hogy az érdekelt felekkel történt egyeztetések után egy tételes követelmény rendszer elfogadásra került.

6



4. Pilot projekt javaslat Mint láttuk, a CityGuard koncepció lényegi vonása a modularitás és a lépésenkénti kiépítés. Az egyszeri befektetéssel kiépítendı BIK-tıl eltekintve, az egyes kerületeket egyenként, amikor arra lehetıség van, be lehet kötni a rendszerbe. Mivel minden elképzelés próbája a gyakorlati mőködés, érdemes lenne egy, a már meglévı kerületi rendszerekre épülı pilot projekt keretében egy modell értékő hálózatot kiépíteni. Az alábbiakban csak távirati stílusban körvonalazzuk a pilot projektre vonatkozó javaslatot.

A jelenlegi helyzet A 2. pontban felsorolt kerületi rendszerek közül az V., VII., VIII, IX. kerületben mőködıek azonos gyártó (Panasonic) CCTV eszközbázisára épültek, és a számítógépes vezérlı rendszerek a CityGuard rendszer verziói (VIII.- kompatíbilis klón). Ismereteim szerint a VI. kerületben a számítógépes rendszer csak szerény funkciókkal rendelkezik, és a CCTV eszköz szállító is más. Amennyiben azonban eszközei számítógépesen vezérelhetıek (ez szinte biztos így van), és amennyiben a protokoll hozzáférhetı, a VI: kerületi számítógépes rendszer tovább fejlesztésével és a többi kerületi rendszerhez illesztésével, valamint a vezérlı szoftver egységesítésével (V.,VII., VIII., esetleg IX - minta a VII. kerület), a fenti kerületek alkalmasak egy modell rendszer kialakítására. Fontos további szempont, hogy ezen kerületek infrastruktúrális ellátottsága elég jó, így a szükséges alépítmények – esetleg szabad optikai kábel kapacitással – rendelkezésre állnak. Tekintettel arra, hogy ezek Budapest sőrő belsı kerületei, várható, hogy a legtöbb tipikus probléma fel fog merülni, amelyek az eredeti elképzelések csiszolását lehetıvé teszik. Lévén szó érintkezı kerületekrıl, a gyakorlatban lehet kialakítani a kerületek közötti napi együtt mőködés leghatékonyabb módját. Financiális oldalról nézve is elınyös a fenti kerületekkel indulni, hiszen a legnagyobb beruházások itt már megtörténtek, a fenti számítógépes egységesítés ezeknél nagyságrendileg kevesebbe kerül. Mivel a Bevetési Irányítási Központot mindenképpen újonnan kell létrehozni, az ezekkel a kerületekkel indított pilot projekt a legolcsóbb kezdı lépés a fıvárosi rendszer kiépítése felé.

A javaslat A pilot projektet minimum kettı, maximum négy kerülettel érdemes indítani. A VII. kerületi rendszer szolgál mintául, mert itt épül(t) ki a legteljesebb szolgáltatásokkal rendelkezı kerületi rendszer. Amennyiben megoldható, optimális lenne a VI., VII., VIII. kerület hármassal kiépíteni a modell rendszert, de ha ez nem megy, akkor a VI. és a VII. kerületre alapozva kellene dolgozni. Ebben az esetben ugyanis mindjárt a különbözı CCTV szállítók eszközei közötti együttmőködési módot is ki lehet dolgozni úgy, hogy a kezelık számára mindenhol egységes számítógépes felület legyen biztosítható. Nem térünk ki itt a BIK-el kapcsolatos elképzelésekre, mert bármiféle erre irányuló konkrét javaslatot a megfelelı szervezetekkel történt elızetes egyeztetéseknek kell megelızniük.

7



Megjegyzések az anyaghoz A fenti vázlatban nem foglalkoztam részleteiben az olyan különösen veszélyeztetett objektumokkal mint a követségek, kormányzati negyed, metro vonalak, pályudvarok, kulturális intézmények, bevásárló központok stb. Ezek adott esetben a közterületi térfigyelıkhöz képest külön kiegészítı, speciálisan célraszabott funkciókkal és technikákkal védhetık. Nem foglalkozom jelen anyagban a számítógépes képelemzés és az egyéb intelligens technológiák alkalmazhatóságával sem. Ez mindenképpen egy nagyobb volumenő munka és túlmegy a jelen vázlat keretein, de ezek segítségével a térfigyelı rendszerek hatékonysága jelentısen növelhetı.

8

C i t y G u a r d k o n c e p c i ó :

Recommend Documents